A sportolás és a jövő sportvezetőinek képzése rendkívül fontos a Budapesti Corvinus Egyetem számára. A hallgatók között most is akadnak olyanok, akik tanulmányaik mellett magas szinten űznek egy-egy sportot. Éppen erről szólt az a kerekasztalbeszélgetés, amelyre három egykori corvinusos hallgatót hívtak, akik egyben olimpikonok is. Bácskai Sára, Büki Ádám és Péni István beszéltek az egyetem alatt élsportolóként szerzett tapasztalataikról.

Írta: Reichl Tamara, borítókép: Corvinus

Először arról meséltek, hogy miért választották azt a sportágat, amit űznek, és milyen utat jártak be az élvonalig.
Sára egy volt osztálytársának köszönhetően ismerte meg a gyorskorcsolyázást, aki elhívta egy edzésre, ahol azonnal beleszeretett a sportba, amit nagyon különlegesnek gondol. Már középiskolában a magyar válogatott tagja volt, profi sportemberként élte mindennapjait. Büszkélkedhet Európa-bajnoki arany-, valamint világbajnoki ezüstéremmel is, valamint a 2018-as magyar olimpiai csapatnak is tagja volt.

Ádám hat évesen kezdte el a sífutást, de azóta sok más sportot is kipróbált. Tizenhat évesen azonban, amikor döntenie kellett melyik sportágat folytatja versenyszerűen, a sífutásra esett a választása, mivel érezte, hogy a legnagyobb esélye a hóban és a sílécekben rejlik. Azóta a magyar válogatott tagja, 2026-ban pedig már részt vett a téli olimpián is. 

Istvánt a szülei inspirálták, akik szintén sportlövészek voltak. Saját maga tizenegy évesen kezdte el a sportot, miután sokat látta, alkalmanként pedig segítette is a szüleit. Három olimpián volt a magyar csapat tagja: 2016-ban Rióban, 2020-ban Tokióban és 2024-ben Párizsban. Európa- és világbajnokságokon is nyert aranyérmet, emellett pedig 2025-ben a lövész Európa-bajnokságon a férfi ötven méteres háromállásos puska versenyszámban elért eredményével európai csúcstartó is lett.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy szerettek volna a Corvinuson tanulni, viszont eleinte féltek, hogy hogyan lehetne összeegyeztetni az egyetemi tanulmányokat egy élsportoló feszes időbeosztásával. Szerencsére felvételt nyertek az egyetemre, ahol sok segítséget kaptak. Igényelhettek speciális tanrendet, ami lehetővé tette számukra, hogy minden fontos edzésen és megmérettetésen részt vegyenek amellett, hogy tanulnak és készülnek a vizsgáikra. Természetesen családjaik is rengeteget támogatták őket, enyhítve ezzel az egyetemista és élsportolói lét kiegyensúlyozásának terhét.

Ádám szerint az egyetemi évek alatt sokkal könnyebb dolga volt, mint korábban, mivel rugalmasabban össze tudta hangolni az óráit az edzéseivel. Most, hogy már marketing területen dolgozik is, ez valamivel nagyobb kihívást jelent, de mindkét területen igyekszik a lehető legjobbat nyújtani a mai napig. Sára hosszú ideig profi sportolóként tevékenykedett, nemrég azonban visszavonult. Jelenleg munkát keres, miközben pihen és időt szán a feltöltődésre. István napjainkban is aktív, teljes munkaidős sportoló, de emellett saját vállalkozása is van. Így járul hozzá ahhoz, hogy a lövész közösség jó minőségű felszerelést használhasson.  

Amikor feltették nekik a kérdést, el tudják-e képzelni magukat sportmenedzsment területen, akár egy sporttal kapcsolatos vállalkozásnál, akár egy hivatalos szervezetnél, mindhárman nagyon hasonlóan válaszoltak. Úgy érzik, a sport már olyan régóta az életük része, hogy nehéz lenne teljes mértékben elszakadni tőle. Ráadásul olyan értékes és fontos személyes tapasztalataik vannak, amelyek nagyban segítenék őket a sportmenedzsmentben. Szó esett arról is, hogy egy sportolónak karrierje végén nehézkes egy teljesen új pályára lépni, de az ő esetükben ez nem teljesen valósul meg, hiszen már rendelkeznek egy diplomával, és szerencsére a sportkarrier miatt nem tekintik őket teljesen pályakezdőnek az álláskeresés során. Megosztották a vágyukat, miszerint más sportolóknak is szeretnének segíteni Magyarországon céljaik elérésében, hogy hasonló sikerekben lehessen részük, mint nekik. Kép: Reichl Tamara