Átveszi az AI a munkádat? Hogyan tudsz lépést tartani vele? Ennek a két kérdésnek a megválaszolására szervezett eseményt az AIESEC Hungary a Budapesti Corvinus Egyetemen. A résztvevők itt megismerkedhettek a szervezettel, valamint öt szakértő meglátásain keresztül gondolkodhattak együtt a mesterséges intelligencia kérdéskörét övező dilemmákról.

Írta: Varga Tamás, borítókép: Canva

A rendezvény moderátora Rudi-Horváth Judit, a VIABIZ Vezető- és Üzletfejlesztési Stúdió tulajdonosa bevezetőjében kiemelte, hogy az AI térhódításával párhuzamosan jelentkező aggályok ugyan jogosak, de ő izgatottan várja a nagy nyelvi modellek munkába való beillesztésének újfajta megoldásait.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Tőkei Ákos, a Onespire értékesítési tanácsadója, Szabó Zsófia, a Transcosmos Europe emberi erőforrásainak európai uniós vezetője, Rendes Gábor, a WunderBytes alapítója és ügyvezető igazgatója, valamint Frisch Tamás, a Hewlett Packard Enterprise adatszolgáltatásának magyarországi vezetője voltak.

„Ameddig egy robot nem válik empatikusabbá egy embernél, addig nincs aggódnivalónk”

– fogalmazott Szabó Zsófia a beszélgetés elején. Hozzátette, hogy az AI segítséget nyújt a mindennapi munkában, és számos lehetőséget ad a fejlődésre, de a munkavégzés emberi oldalát nem képes kiváltani.

Frisch Tamás szerint a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, véleménye szerint az e-mailek megfogalmazásában vagy a kutatásokban hozzáadott segítség csak a kezdetet jelenti a nagy nyelvi modellek részéről. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az a változás, amely következtében az emberek az írógépekről átváltottak a számítógépek billentyűzetén való pötyögésre, közel sem volt olyan alapvetéseket újrafogalmazó technológiai ugrás, mint amelyet az MI jelenleg fémjelez. Úgy véli, hogy nem árt veszélyként tekintenünk rá a jövőnkre való tekintettel, azonban a vállalati procedúrák még nem változtak akkora mértékben, hogy azokat a generatív AI – legalábbis az elkövetkező egy-két évben –, veszélybe sodorhassa.

Egy, a nagy nyelvi modellek térnyerésével kapcsolatos nézői kérdésre kifejtette, hogy olyan új modellekre is szüksége van a vállalati szektorban működő cégeknek, amelyek inkább tudásalapúak, és az érvelésekiet logikai láncokra fűzik fel, mintsem olyanokra, amelyek valószínűségre vagy véletlenszerűségre támaszkodva működnek, mint például a ChatGPT. 

Véleménye szerint a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacon (kiváltképp a kis- és középvállalkozások esetében) nagyban befolyásolja a fiatalkorú álláskeresők munkaerőpiaci helyzetét. Ugyanis ezen piaci szereplők jellemzően nem azért alkalmaznak gyakornokokat, hogy kisebb hozzáadott értékű munkát végeztessenek el velük, hanem azzal a céllal, hogy ezek a munkavállalók a vállalaton belül tanuljanak bele a magasabb szintű poziciókba. A probléma az, hogy ezeket az egyszerűbb feladatokat a nagy nyelvi modellek már könnyen átveszik a dolgozóktól, így a fiatal munkavállalókat a munkaerőpiaci létrán alacsonyan elhelyezkedő munkakörökbe már nem érdemes felvenni. 

Rendes Gábor rámutatott arra, hogy egy pályakezdő pozíció sokkal többet jelent, mint egyszerű feladatok ellátásának összességét. Úgy látja, hogy az AI tanítóként lehet jelen egy életszerű beszélgetésen keresztül, amely ugyan egy szimulációs helyzetet feltételez, de sokat segíthet a munka elkezdésében és befejezésében. Technooptimista látásmódjának szemléltetésére azzal a példával élt, hogy számára kiemelt fontosságú az, hogy a munkavállaló képes legyen a megfelelő kérdések megfogalmazásával helyes kontextusban használni a nagy nyelvi modelleket a munkafolyamatban. Elmondása szerint a munkaerőpiacra belépő fiataloknál egyaránt megfigyelhető az óvatosság és a vonakodás, valamint az érdeklődés és a nyitottság is a generatív AI-al szemben. Úgy tapasztalta, hogy a munkaviszony első heteiben még inkább hátráltatja a munkát az ilyen eszközök használata. Megfigyelése szerint, ha egy adott feladatot egy ilyen, generatív szoftver segítségével lehet végrehajtani, akkor nem az adott munkarészt továbbgondoláshoz használják azt a programozók, hanem a teendőt teljes mértékben az AI-ra bízzák, személyes hozzáadott érték nélkül.

A kerekasztal-beszélgetés második fele az emberi és a mesterséges intelligencia összehasonlításának jegyében telt. 2026 augusztusától az Európai Unió Tanácsa életbe léptet egy rendeletet a mesterséges intelligencia szabályozott használatáról. Ennek kapcsán Rudi-Horváth Judit azt kérdezte a beszélgetőpartnerektől, hogy tapasztalatuk szerint milyen módon és mértékben alkalmazzák a válallatoknál dolgozó személyek az AI-al kapcsolatos szabályzásokat, hogyan befolyásolja ez az emberi munkavégzés mikéntjét, valamint mennyiben érinti ez a fiatalok felvételét az adott céghez.

Kép: AIESEC Hungary

Frisch Tamás egy viccel reagált a felvetésre: „Amíg az Amerikai Egyesült Államok meglép valamit, majd csak azután szabályozza azt, addig az Európai Unió először jogszabályokat alkot, majd megpróbál annak a keretein belül működni, Kínát pedig hidegen hagyja bármely szabályozás”. Meglátása szerint a szóban forgó uniós rendelet egy olyan területet próbál szabályozni, amelyről nincs elég tudása. Szerinte nem jósolható meg az, hogy ezen AI-technológiák fejlődése milyen irányt vesz majd a jövőben, így még az sem tudható, hogy mitől volna érdemes tartanunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Megjegyezte azt is, hogy a jelen jogszabálytervezetet három éve kezdték el összeállítani, azonban azóta sem sorolták át a magas kockázati faktorral bíró területeket érintő rendeletek közé. 

„Ezen jogszabályok egyfajta etikai határszabásként kellene, hogy működjenek, legyen szó bármilyen jellegű automatizációs folyamatról” – fogalmazott Tamás.

Azonban hozzátette azt is, hogy amennyiben Kína technológiai térnyerése a jelenlegi intenzitással folytatódik, valamint az AI fejlődésében is szélsőséges tendenciák kezdenek mutatkozni, akkor természetesen az ehhez hasonló, szigorú fellépés lesz az, ami segíthet megálljt parancsolni a végeláthatatlan fejlődési folyamatnak.

Tőkei Ákos szerint az adatbiztonság egy, az AI-al kapcsolatos aggodalmaknál még jelentősebb problémát sejtet. A felhőalapú fájltárolás szerinte legalább annyi veszélyt rejthet magában, mint a nagy nyelvi modellek használata. Példaként hozza erre a dilemmára azt a 2015-ös esetet, amely során a Google DeepMind generatív AI-ja 1,6 millió ember orvosi adataihoz jutott hozzá az NHS (az Egyesült Királyság közegészségügyi szolgálata) rendszereiből.

Az esemény végén Rudi-Horváth Judit az ember és a mesterséges intelligencia viszonyát a következőképpen foglalta össze: 

„Használd az AI-t kollégaként. Nem szükséges mindent vele elvégeztetned. Te vagy a vezető, és együtt alkottok, azonban ehhez a részedről szükség van az empátiára, a társas készségekre, az átélés képességére, az emberi kölcsönhatások ismeretére, a kíváncsiságra, a visszajelzésre, valamint az alkalmazkodóképességre is.”

Kép: AIESEC Hungary