„Viselkedj olyan magabiztosan, mint egy középszerű fehér férfi”
Lili Reinhart volt a legjobb választás Olive Smith szerepére? Igen. Csak egy újabb BookTok regény a The Love Hypothesis? Szerintünk nem. És hogyan kapcsolódik mindez a Kutatók Éjszakájához?
Írta, borítókép: Bekiarisz Efi
See English below
Szeptember 23-án jelent meg Ali Hazelwood The Love Hypothesis című regényének filmes adaptációja; ennek aprópóján egy rövid filmajánló után beszámolunk a Kutatók éjszakája eseményről is.
The Love Hypothesis – a tudós lányoké a világ
Hazelwood romantikus komédiája Olive Smith és Dr. Adam Carlsen szerelmi történetéről szól, amely egy véletlen csókkal kezdődött. Olive, a fiatal kutató és PhD-hallgató, belekényszerül egy megjátszott kapcsolatba, hogy pasit szerezzen legjobb barátnőjének, amely persze idővel őszinte, szenvedélyes és valódi szerelemmé alakul. Bár a film leginkább erről az “álkapcsolatról” szól, betekintést nyújt abba is, hogy milyen nőnek lenni a tudomány világában.
Olive folyamatos küzdelmét látjuk önmagával: méltatlannak tartja magát minden kívülről jövő elismerésre, mert nem hiszi, hogy mások valóban különlegesnek vagy kiemelkedőnek tarthatják tudását és kutatási eredményeit. Sajnos, többször okot is kap rá, hogy meginogjon az önbizalma: miután előad egy konferencián, a mosdóban meghallja, ahogyan azt pletykálják róla, mennyire nem érdemli meg, hogy ott legyen, mert csak annak köszönhető, hogy az álbarátja a főelőadó. Ezután pedig a professzor, aki látszólag őszinte figyelemmel kísérte a projektjét, sarokba szorítja és szexuális együttlétre kényszeríti pénzügyi támogatásért cserébe.
Kép: Budapesti Corvinus Egyetem
Látható nők, láthatatlan mintázatok – Kutatók éjszakája
Hasonló, nőket érintő dilemmákkal foglalkozott a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének több kutatója is: Dr. Szabó Lilla Petronella, Dr. Benczes Réka, Varga Dóra Eszter, Dr. Nagy-Béni Alexandra, Bialkó-Marol Petra és Horváth Balázs. Az idei Kutatók Éjszakáján számoltak be kutatási eredményeikről és a nők helyzetéről a politikában, a tudományban és a médiában.
Tudtad például, hogy Magyarországon a női akadémikusok aránya csak most érte el a 10%-ot, vagy hogy a 199 országgyűlési képviselőből még mindig csak 54 nő? Bár folyamatos fejlődést és áttörést tapasztalhatunk az élet különböző területein a nők térnyerését illetően, az előadásban elmesélték, hogy a „látszólag látható nők miként maradnak láthatatlanok”.
Varga Dóra Eszter azt elemezte, hogy a sztereotípiák hogyan befolyásolják a női politikusok megítélését a médiában. Az amúgy is férfiak által dominált területen a nők hátrányból indulnak, hiszen “biológiailag alkalmatlanoknak” vannak titulálva a vezetésre, valamint a gondoskodás és a melegség a legfőbb jellemzőjük. Dóra a 2024-es kegyelmi botrányon keresztül mutatta be, milyen metaforák jellemzőek a nemekre a politikában. A kijelentésből, miszerint Novák Katalin “csak báb” volt Orbán Viktor kezében, arra következtethetünk, hogy a nő a vezetett, a férfi pedig a vezető szerepet képviseli.
“Orbán belökte a busz alá Katalint”
Ez a kijelentés pedig azt mutatja, hogy a férfi a megsemmisítő erő, míg a nő az áldozat.
Nagy-Béni Alexandra a nemek médiában megfigyelhető reprezentáltságára helyezte a hangsúlyt, leginkább az idősebb nőkre fókuszálva. Eredményei bizonyították, hogy az idősödő nők bár kétszer akkora százalékban láthatóak a sajtóban mint a férfiak, a megjelenítésük típusa szerteágazó. A médiában használt vizuális metonímia megerősíti az öregedéssel kapcsolatos, nemekhez kötődő sztereotípiákat: ez a korosztály vagy sikeresen idősödő, fitt nagyszülőként vagy pedig kiszolgáltatott, pénzügyi vagy fizikai nehézségekkel küzdő, magányos öregemberként jelenik meg a képernyőkön.
Kép: Bekiarisz Efi
A vizuális közlés mellett a szóhasználat szempontjából is fontos, hogy miként jelenítünk meg valakit vagy valamit. Bialkó-Marol Petra egy sokszor tabuként kezelt nehéz témáról kérdezte a nőket: miként definiálható a meddőség. Bár az orvostudomány a meddőséget betegségnek tekinti, nem biztos, hogy minden nő számára ugyanazt jelenti. Míg sokaknak a termékenységi elégtelenség a kontrollvesztéshez vagy az elszigeteltséghez köthető, másoknak ez egy próbatétel, feladat vagy akár rejtvény. Ez fontos tény a betegségreprezentációt és azt illetően, hogy társadalmi szinten hogyan tekintünk erre a jelenségre és azokra a nőkre, akiket érint.
Olive története inspiráló lehet minden nő számára, aki fél újdonságokba belevágni és sokszor kételkedik önmagában. A Kutatók éjszakáján bemutatott esettanulmányok pedig bizonyítják, hogy a rosszul rögzült mintázatokat fel kell ismernünk, hogy változtatni tudjunk rajtuk. Az akadémikusok jelenléte fontos, hiszen minél többet kérdeznek, annál több helyen bukkanhatnak válaszra, ami segíthet formálni a tudomány világát és a mindennapjainkat is.
“Carry yourself with the confidence of a mediocre white man”
Was Lili Reinhart the right choice to play Olive Smith? Yes. Is The Love Hypothesis just another BookTok novel? We don’t think so. And what does any of this have to do with Researchers’ Night?
Written and cover by: Efi Bekiarisz
The film adaptation of Ali Hazelwood’s novel The Love Hypothesis premiered on September 23. To mark the occasion, we’re sharing a short review of the film, followed by a look at Researchers’ Night.
The Love Hypothesis – science girls run the world
Hazelwood’s romantic comedy follows the love story of Olive Smith and Dr. Adam Carlsen, which begins with an accidental kiss. Olive, a young researcher and PhD student, finds herself in a fake relationship so she can help her best friend get a boyfriend. However, as time goes by, of course, the arrangement grows into an honest, passionate, and genuine romance. Though the film focuses mostly on the “fake dating” plot, it also offers a glimpse into what it means to be a woman in science.
We watch Olive struggle with self-doubt: She feels unworthy of praise because she cannot believe that others might truly consider her knowledge or research exceptional. Unfortunately, she is given plenty of reasons to question her confidence. After presenting at a conference, she overhears people in the restroom gossiping that she doesn’t deserve to be there and got in only because her fake boyfriend is the keynote speaker. Then a professor who had seemed genuinely interested in her project corners her and coerces her into sex in exchange for research funding.
Visible Women, Invisible Patterns: Researchers’ Night
Several researchers from the Department of Communication and Media Studies at Corvinus University of Budapest have explored similar dilemmas affecting women: Dr. Lilla Petronella Szabó, Dr. Réka Benczes, Dóra Eszter Varga, Dr. Alexandra Nagy-Béni, Petra Bialkó-Marol, and Balázs Horváth. At this year’s Researchers’ Night, they presented their findings on women’s presence in politics, science, and the media.
Did you know that women still make up just 10% of Hungary’s members of the Academy of Sciences? Or that only 54 of the 199 members of parliament are women? Although we experience progress and breakthroughs in many areas of life concerning women, the presentation showed how women who appear to be visible can still remain unseen.
Dóra Eszter Varga examined how stereotypes shape media perceptions of women politicians. Women start at a disadvantage in a field already dominated by men: they are labeled “biologically unfit” to lead, while care and warmth are treated as their defining traits. Using the 2024 Hungarian presidential pardon scandal as her case study, Dóra showed how gendered metaphors shape political narratives. The claim that Katalin Novák was “just a puppet” in Viktor Orbán’s hands suggests a familiar division of roles: the woman is cast as the one being led, the man as the one in control.
“Orbán threw Katalin under the bus”
This phrase casts the man as the force of destruction and the woman as its victim.
Alexandra Nagy-Béni focused on the representation of gender in the media, particularly the portrayal of older women. Her findings showed that older women appear in the press twice as often as older men, but their depiction varies widely. Visual metonymy in the media reinforces gendered stereotypes about aging: older women are shown either as fit, successful grandparents who are aging well, or as lonely and vulnerable people facing financial or physical difficulties.
Beyond images, the words we use also matter when representing someone or something. Petra Bialkó-Marol, as part of her research, asked women about a difficult subject that is often treated as taboo: what does infertility mean to them? Medicine classifies infertility as a disease, but its meaning is not the same for everyone. For some, difficulty conceiving is associated with a loss of control or isolation; for others, it is a challenge, a task, or even a mystery game. These differences matter when we talk about illness representation and how society views infertility and the women it affects.
Olive’s story can inspire any woman who is afraid to try something new or often doubts herself. And the case studies of Researchers’ Night show why we need to recognize entrenched patterns before we can change them. The presence of women in academia matters: the more questions researchers ask, the more answers they may find; answers that can help shape both the world of science and our everyday lives.