Közgazdász Online

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

boritonak.jpg

Milyen hatást gyakorolt a koronavírus megjelenése a turizmusos hallgatók mindennapjaira? Hogyan befolyásolta tanulmányaikat és szakmai kilátásaikat a járványhelyzet? Milyen kihívások és lehetőségek vannak jelenleg a turizmus szektorban? A Budapesti Corvinus Egyetem három végzős hallgatójával beszélgettünk.

2021.07.28. Írta: Csikós Zsófia, borítókép: Anastasiia Chepinska, Unsplash

,,Az a bizonytalanság és kilátástalanság, ami eluralkodott a turizmus szektorban, felveti bennünk a kérdést, hogy mikor, hol és hogyan fogunk szakmai gyakorlati lehetőséget vagy állandó munkát találni, illetve, ha egyáltalán találunk, akkor milyen feltételek mellett fognak minket alkalmazni”  

- mondja Fülöp Réka, a Corvinus Turizmus-vendéglátás szakos hallgatója. Már ebből is érzékelhető, milyen nehéz helyzetben vannak jelenleg a végzős egyetemisták, akik a drasztikusan lecsökkent álláslehetőségek között szakmai gyakorlati helyet keresnek utolsó félévük teljesítéséhez és a diplomájuk megszerzéséhez. 

A három egyetemista történetében nem csupán az a közös, hogy mindannyian a hatodik félévüket töltik a Corvinus Turizmus-vendéglátás alapszakán, hanem terveiket nagymértékben befolyásolta a koronavírus megjelenése is. Az online oktatás miatt még inkább érezhető volt a gyakorlat megfelelő elsajátításának hiánya és a szakmai lehetőségek számának csökkenése.

ctcmaszkbanimg.jpg

Egyetemi tanulmányok és karrierépítés a járványhelyzet idején

,,Kezdetekben egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ennyire elhúzódik a vírushelyzet. Minden egyes szigorítással egyre motiválatlanabbnak éreztem magam, az online oktatásból már az első pár hónap bőven elég volt. A nyár után nem is volt B tervünk, és a következő félévben egyre bizonytalanabb és bonyolultabb lett minden. Csomó kérdés járt a fejemben: Mi lesz az életünkkel? Mikor fogunk újra egyetemre járni és a többiekkel találkozni? Hogyan fogjuk így felépíteni a karrierünket, és tervezni a jövőnket? Visszaköltöztünk a családomhoz vidékre, majd folyamatosan ingáztunk Budapest és Debrecen között. Nagyon elkeserített és kétségbeejtett, hogy nem láttam a végét” - mondja Evelin.

A többiek is váratlan megpróbáltatásokkal szembesültek, Márk például az állását vesztette el tavaly márciusban. Munkaadója a kialakult helyzetre hivatkozva az összes gyakornoki és diákmunkát felfüggesztette. Márk először bízott abban, hogy ez egy ideiglenes helyzet lesz. A járvány elhúzódásával megtapasztalta a személytelen online oktatást, a baráti társaságának és a munkából származó jövedelmének hiányát, amelyeknek eredményeként végül ő is hazaköltözött a családjához.

,,Hosszú távon terveztem a hotelben maradni, ugyanis úgy gondoltam, hogy pályakezdő fiatalként hatalmas előnyt fog jelenteni a több éves szakmai tapasztalat a munkaerőpiacon, ráadásul szerettem ott lenni, és a rám bízott feladatokat is élveztem. Kár, hogy ez az egész pár nap alatt meghiúsult” - mondja Márk.

Kevesebb szakmai lehetőség, több akadály

A nehézségek ellenére Márk jó lehetőségként tekintett a kialakult helyzetre. A  Corvinus Tourism Club (CTC) társelnökeként szakmai gyakorlati projektet szervezett a diákszervezet végzős hallgatóinak, illetve a Corvinus Ambassador programban is részt vett.

,,Soha nem volt még ennyire kevés álláshirdetés a turizmus szektor hivatalos fórumain, azonban ez sem bizonytalanított el, továbbra is maximálisan lelkesedem a szakma iránt, és ebben képzelem el a jövőmet is.” 

mark.jpegKép: Kiss Márk

“A CTC vezetőjeként még nagyobb felelősséget éreztem magamon a mindennapi bizonytalanság miatt, azonban mindezek ellenére sem pártoltam el a turizmustól, sőt a szervezet tagjaival együtt próbáljuk a szakma kiemelkedő képviselői és a partnereink tudtára adni, hogy számíthatnak ránk most és később, a szektor újraindításakor is. Az, hogy ezekre a megkeresésekre pozitívan reagáltak a turizmus nagyjai, még inkább megerősített minket elképzeléseinkben” - mondja Márk.

A szakmai gyakorlati lehetőségekről és a munkavállalásról a CTC másik társelnöke, Evelin szerint nagyon kilátástalannak tűnt a gyakornoki elhelyezkedés, de végül a diákszervezeten belül indult közös szakmai projektnek köszönhetően bizakodóak lettek, és néhányan meg is találták a számukra megfelelő helyet, illetve már alá is írtak a munkaszerződést neves turisztikai és vendéglátóipari cégeknél. “Mindezek ellenére úgy érzem, az elmúlt három félév után nem szeretnék továbbtanulni és mesterszakra jelentkezni, hanem arra van szükségem, hogy a karrieremet építsem, és még inkább önállósodjak, hiszen elvégre ezért jöttem Pestre”.

A közösség és a diákszervezet támogató szerepe

,,A kezdetek óta tagja vagyok a CTC-nek, ami az elmúlt évek alatt hatalmas fejlődésen esett át, mind szakmailag, mind emberileg. A Talent Development program keretein belül megismerkedtem különböző turisztikai, gasztronómiai és vendéglátós karrierutakkal, számos tréningen és workshopon vettem részt. Mindezeknek köszönhetően rájöttem, hogy a hotel menedzsment szakirány érdekel a legjobban, ezért a szakmai gyakorlatomat is egy szállodában szeretném végezni, illetve a későbbiekben is ilyen területen szeretnék dolgozni” - mondja Réka. 

Szerinte ebben az időszakban nemcsak az volt nehéz, hogy a saját problémáinkra megoldást találjuk, hanem az is, hogy a távolság és a technikai korlátok ellenére egymást segíteni, támogatni tudjuk a szaktársakkal és a barátokkal. 

,,Azok a versenyhelyzetek voltak az igazán megpróbáltató pillanatok, amikor egy pozícióért ismerősök és barátok ellen kellett megküzdeni az interjúkon, mert jól tudtuk, hogy ketten nem kaphattuk meg ugyanazt az állást”.

De Réka a CTC közösségének, az összefogásnak és a szakmai gyakorlati projektnek köszönhetően megnyugodott: ”Történjen bármi, mi itt vagyunk egymásnak, és idővel a szakmai nehézségek is enyhülni fognak. Ennek köszönhetően sokkal kitartóbb lettem, megtanultam kezelni a váratlan helyzeteket.  Már nem ragaszkodom az állandó tervezéshez, hanem a kis pozitívumokra próbálok fókuszálni, például arra, hogy süt a nap, és itt vidéken kényelmesen kiülhetek a kertbe lazítani egy kicsit”.

diakszervezetimg_3972.jpg

A turizmusos pályakezdők legnagyobb kihívásai

A bizonytalanságon túl a Turizmus-vendéglátás szak gyakori negatív megítélése is hozzájárul a nehéz kezdethez - vélik az egyetemisták. Annak érdekében, hogy nőjön a szak presztízse, tudatosítani és nyomatékosítani kellene a közvéleményben is, hogy a turizmus egy olyan tudományterület, ami komplex tudást és gyakorlati képességeket igényel, ezért elhivatott, motivált és szakképzett munkaerőre van szüksége a szektornak.

Márk eddigi munkatapasztalatai alapján jelentős problémának tartja, hogy a szektor inkább az idősebb, tapasztaltabb munkaerőre támaszkodik, pedig a fiatalok nagyban hozzájárulhatnának a cégek hosszú távú, sikeres működéshez.

,,Azért szeretnék dolgozni, hogy minél több fiatal lelje örömét a turizmus és vendéglátás területén, és körükben a szakma megbecsültsége is nőni tudjon. A pályakezdők számára szerintem hatalmas segítséget tudnak nyújtani a CTC-hez hasonló diák- és egyéb szakmai szervezetek, hiszen közvetítő szerepük miatt a tagok könnyebben tudnak érvényesülni és kibontakozni egy-egy területen.” 

“A fiatal tehetségek szakmai képességei, lelkesedése és ereje elengedhetetlen ahhoz, hogy a szektor egy ilyen kihívásokkal teli időszak után újra tudjon indulni.”

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után Tovább
Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

o_zs_0231_wecompress_com.jpg

Milyen motiváció állhat egy akadémiai életút mögött? Hogyan válhat valaki jó tanárrá? Lehet-e érdekes a statisztika a száraz és komplex képletek ellenére? Milyen érzés egyidőben corvinusos diáknak és tanárnak lenni? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestem a választ Madari Zoltán egyetemi tanársegéddel, aki ebben a félévben a Félév gyakorlatvezetője díjat nyerte el a hallgatóktól. 

2021.07.26. Írta: Tepfenhart Beatrix, Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Zoltánnak az oktatás már fiatal korában imponált, tanárnak készült sokáig. Végül mégis a Corvinus mellett tette le voksát. Ott sem kellett lemondania a tanításról, hiszen évekig demonstrátorként tevékenykedett. 

,,Egy rendkívül támogató környezetbe kerültem bele, érdekelte a tanszéket a véleményem, és lehetőséget kaptam arra, hogy oktassak. Ez nekem nagyon megtetszett, kifejezetten inspirált az, hogy ki kell állni 40 ember elé és egy olyan tárgyat tanítani, ami nem örvend túl nagy népszerűségnek, amit kihívás jól oktatni’’ – meséli.

mz.jpgA szentkirályi származású Madari Zoltán elsődiplomás a családjában. Kecskeméti szakközépiskolája után a Corvinusra jött, ahol Alkalmazott Közgazdaságtan szakon kezdte meg a pályafutását, ami eleinte okozott kihívásokat, azonban a kitartás és a Fakt Szakkollégium inspiráló környezete segített áthidalni ezeket. Ezt egy Közgazdasági Elemző mesterszak követte, azonban corvinusos története itt nem ért véget: jelenleg egyidőben hallgató és oktató az egyetemen Gazdaság- és társadalomstatisztika szakirányon, a Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskolában fogja lezárni a tanulmányait. 

Kép: Madari Zoltán

Az akadémiai lét mögött egyfajta kettős motiváció lapul, ezért a demonstrátorság több megközelítésből meghatározó volt számára.

,,Ha valaki fél évig tanul egy tárgyat, akkor lesz arról egyfajta kép a fejében, de ez messze nem elég ahhoz, hogy tanítsa is. El kell mélyedni a tananyagban, gondolkodni kell róla és igazából ez a legfontosabb. Az ember bármit csinál éppen az élete során, tanul, olvas, utazik, az a lényeg, hogy gondolkodjon.’’ 

A mélyebb ismeretekre szomjazó személyiség motivációt jelent a statisztika oktatásához. Zoltán szerint a statisztika  kulcspontja nem az, hogy megtanuljuk a száraz képleteket és a mutatókat, sokkal inkább, hogy ezek mögé lássunk, hogy értelmezni tudjuk, mi rejlik a betűk és a számok mögött a való életben, és ezt a tudást majd később a munkaerőpiacon is használni tudjuk. 

,,Nem a statisztika hazudik, hanem az, aki használja’’ - tartja egy híres mondás, amit Zoli is nagyon sokszor hangsúlyoz az óráin.

,,Nagyon fontos, hogy legalább közgazdászként értően olvassuk a statisztikákat.

Ellenkező esetben a média és az internet könnyen meg tud vezetni minket. Ezt akár a lassan lecsengeni látszó Covid árnyékában is láthattuk - a statisztikák használata és értelmezése nemcsak nálunk okoz nehézségeket, hanem globális szinten’’ – mondja arról, hogy miért alapozó tárgy a statisztika, és hol találkozhatunk vele a hétköznapokban. 

b_v_0103_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Az akadémiai életút azonban nemcsak oktatásból áll; szorosan kiegészül kutatási tevékenységgel is, ami már egy merőben más világ, más hozzáállás és más készségek is szükségesek hozzá. Ebbe az új és komplex világba bele kell szokni, és aztán bele kell tanulni, hiszen senki nem születik kutatónak. 

Pályafutása során Zoltánnak ez volt az egyik legnagyobb kihívás. ,,Van olyan, hogy az ember beküld egy általa jónak vélt és jól kidolgozott anyagot, aztán teljesen szétszedik’’. Ilyenkor jön az újratervezés, és az, hogy további ösztönzőket keressünk - ezzel együtt pedig akarva-akaratlanul megtanulhatjuk, hogyan kell nemcsak eredményesen, de hatékonyan is dolgozni – feltéve, hogy nem akar az ember a nap 24 órájában statisztikai-ökonometriai modellek kidolgozásán ügyködni. 

Zoltán tevékenységének fókuszában alapvetően nem a kutatások álltak, ennek ellenére az elmúlt években ezen a területen is aktív volt, több publikációja is megjelent a szemináriumok mellett. ,,Beszélni szeretek, átadni a saját tudásomat és gondolataimat pedig még inkább’’- fogalmazza meg, amit rögtön kiegészít azzal, hogy egy jó tanár minden esetben jó előadó is kell, hogy legyen. 

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor kétségkívül érződik valakin, hogy hatalmas lexikális tudással rendelkezik, azonban nem tudja ezt kellő módon kommunikálni a hallgatóság felé. Ez az, ami egy akadémiai életpályán szintén óriási kihívásnak bizonyulhat, hiszen az emberek figyelme az idő múlásával lankad, és 45 perc után sokszor megszűnik létezni. 

,,Mindig felkészültnek kell lenni: az adott heti tananyaghoz valami színeset kapcsolni, például egy aktuális hírt vagy valamilyen vicces dolgot bevonni, csak így lehet megnyerni a hallgatók figyelmét és ezáltal tanítani őket.’’

Hozzátette azt is, hogy maximalista személyiségként a megerősítés és a visszajelzés elengedhetetlen számára, azonban az online oktatás miatt ezekből sokkal kevesebb jutott. Épp ezért volt hatalmas megtiszteltetés és öröm neki, hogy a Félév gyakorlatvezetőjévé választották. 

A visszajelzésekből, véleményekből mindig próbál építkezni. ,,Én a HalVelt már demonstrátori éveim óta olvasom, és igyekszem beépíteni az ott összegyűlt gondolatokat az oktatási módszertanomba. A hallgatók véleménye nagyban meghatározza, hogy van-e értelme a munkámnak, annak, hogy minden évben új és életszerű példákat hozok’’.

A kritika sokszor lehet sértő vagy negatív töltetű, de mindig hozzáállás kérdése, hogy hogyan engedjük ezt hatni az életünkre. Végig kell gondolni, hogy gyakorlatilag mindannyian kritikusak vagyunk, maximum néha nem vesszük észre. Ez viszont teljesen normális. ,,Merjünk kritikát megfogalmazni, ez nagyon fontos. Hiszek abban, hogy a kritikai gondolkodás viszi előre a világot, azt javasolnám mindenkinek, hogy ez aktívan legyen ott az életében’’ - üzeni a hallgatóknak és az olvasóknak Madari Zoltán.

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal Tovább
Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

b_v_0162.jpg

Hogyan tudjuk a válságokat kreatívan kezelni? Milyen pszichológiai hatásai vannak az erdőfürdőzésnek, és mire mutatott rá a társadalmi távolságtartás? A 2021-es Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon ezekre is választ kaptunk.

2021.07.25. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Kreatív válságkezelés

Írta: Tepfenhart Beatrix

,,A fejlődés és a válság egy tőről fakad: igazán nagy veszteség vagy nyereség csak Extremisztánban létezhet.’’ - Dr. Mérő László

Mérő László matematikus, kutató, tanár előadása rávilágít arra, hogy a válságokat rengeteg módon lehet kezelni. Akár a matematika segítségével is - legyen szó egyéni válságról vagy a társadalom egészét érintő problémról, mint egy gazdasági recesszió vagy a még mindig jelenlévő Covid-járvány. 

Az előadó elsőként Nassim Nicholas Taleb libanoni szerző Fekete Hattyú című könyvére hivatkozott, melyben az író saját tapasztalataira épít. Brókerként alapfeltevése volt, hogy másnap összedőlhet a világ. Ezzel a brókerekre kevéssé jellemző stratégiával évekig veszített a tőzsdén, míg végül 2001. szeptember 11-én hirtelen meggazdagodott. A 2008-as gazdasági válság ismét neki kedvezett. Egy fatalista, de működő logika nyilvánult meg Taleb stratégiájában: „Átlagisztán” és „Extremisztán” világa került szembe egymással

Amikor megbecsüljük az átlagtól való eltérést például egy olyan kérdésben, hogy mennyit él átlagosan, aki 90 évnél többet él (93 évet), akkor nem tévedünk hatalmas léptékeket. Amikor azonban azt akarjuk megítélni, mennyi pénze lehet átlagosan egy 5 milliárd fölötti vagyonnal rendelkező magyarnak, már sokkal tanácstalanabbak vagyunk (22 milliárd). Míg a magasságnak vannak biológiai korlátai, addig a gazdasági életben sokkal nehezebben adhatók meg határok. Belátható hát, hogy a biológiai, fizikai élet Átlagisztánban zajlik, a gazdasági életben azonban nem ugyanezek a szabályok érvényesülnek. 

Átlagisztán birodalmában fontos és célravezető a szabálykövetés, a komformizmus. Ilyen környezetben az okos ember előre tudja jelezni a jövőt: az elmúlt évszázadokban ez volt a fejlődés motorja. Taleb szerint Extremisztánnak is vannak törvényszerűségei, csak még nem ismerjük őket. Extremisztán matematikája másra való, mint Átlagisztáné: a dolgok itt nem jelezhetők előre. Itt a „fantázia az úr”, hasznos tulajdonság a szkeptikusság, az értelmes nonkonformizmus. Extremisztán alapelve az antifragilitás: a negatív tapasztalatokból és hatásokból is tudni kell építkezni. 

Ezek fényében Mérő László így nyilatkozott az: ,,Nagyon kicsi és nagyon nagy kockázatokat érdemes vállalni, közepeseket nem’’. Extremisztán okos tagja tisztában van vele, hogy a jövőt közelítőleg sem lehet előre jelezni - de tud alkalmazkodni hozzá: bármikor, bármire konvertálható tudása van. 

Ha kíváncsi vagy, milyen előadások voltak még az idei Pszinapszison, és kik voltak a főszervezői, olvasd el a többi cikkünket is! 

Erdőfürdőzés

Írta: Belayane Najoua

“Az erdőfürdőzés megnyugtat és megerősít. Segíthet abban, hogy magad mögött hagyd a hétköznapok feszültségét, majd megújulva, feltöltődve térhess vissza ahhoz, ami fontos számodra. Abban is támogathat, hogy egy erős védekezőrendszerrel, rugalmasan reagálhass az élet kihívásaira.” - Bach Éva

Az erdőfürdő, más néven shinrin yoku egy éber, tudatos megmerítkezés a természetben, melynek során kapcsolódunk a természethez és önmagunkhoz, miközben mély, különleges felismeréseket teszünk saját magunkkal és  a világgal kapcsolatban.

t_t_0005.jpg

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Az erdőfürdő egy tudományosan megalapozott, japán eredetű módszer a városi életmód, a stressz és a digitalizáció okozta testi-lelki ártalmak megelőzésére, kezelésére. 

A gyakorlatban az erdőfürdőzés során maximum három kilométeres távot sétálnak a résztvevők az erdőben, miközben olyan meghívások és megosztókörök váltakoznak, amelyek a megnyugvást, lelassulást és a természethez való kapcsolódást segítik. A neve ellenére tényleges fürdőzés ritkán történik, ezt átvitt értelemben kell érteni. Első hallásra nehezen lehet elképzelni az erdőfürdőzést és a vele járó teljes megnyugvást, ezért a legjobb, ha nem csak elképzeljük, hanem mi magunk is kipróbáljuk. 

Környezetpszichológia: tér és idő a koronavírus idején 

Írta: Szabó Judit

,,A pandémia bebizonyította, hogy az emberiség alkalmazkodó kapacitása végtelennek tekinthető” - Prof. Dr. Dúll Andrea

Nem lesz már ugyanolyan az élet, mint a Covid előtt, új normalitás jön létre - hallhatjuk sok felől. De mik ezek a változások? Tényleg a pandémia hívta őket életre? Professzor Dr. Dúll Andrea előadásának e két központi kérdését környezetpszichológiai oldalról válaszolta meg.

b_v_0119_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A környezetpszichológiában alaptézis, hogy az egyetlen közvetlen kapcsolatunk a külvilággal az észlelés. ,,Ez egészen konkrétan értendő, hiszen ahogy a világot felfogom, az a világgal való energiacsere módján történik meg, így ez természeténél fogva nem tudatosul: ezek az ambiens, vagyis körülölelő ingerek”. A napi rutin feladatokra azonban jelentős figyelem helyeződött a vírushelyzet és a  szabályozások miatt: például egyetlen szemüveges ember sem felejtette el, hogy az orrán van a szemüveg, hiszen a maszk miatt állandó párásodással küzdöttünk. Ez a tudatosulás megjelent az ízlelés és szaglás gyengülése miatt, valamint a testtudatosság is előtérbe került: fizikai távolságtartás a többi embertől vagy fókusz a kezünkön, a rendszeres kézfertőtlenítés. Mindez oda vezetett, hogy az egyébként saját természetükből adódóan nem tudatosuló helyzetek tudatosultak. Itt érkezünk el az ötvenmilliós kérdéshez: vajon vissza tudunk-e lépni a vírus  előtti szociofizikai kontextusunkba?

b_v_0090.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A társadalmi távolságtartás (az ún. social distancing) ellenére továbbra is igaz, hogy soha nem vagyunk egyedül: hagymaszerűen körülvesz minket a környezeti kontextus: a család, az iskola, a munkahely… Ez a társadalmi távolságtartás egyfajta tudatosuláshoz vezetett: a pszichológusoknak sok munkája akadt a betegek kiközösítése, stigmatizáció, pszichológiai távolságtartás miatt. Minden környezetben zajló emberi kapcsolatunk alapja a külvilággal való észlelési kapcsolatunk, ez azonban nem tudatosul. Az embertársaink jelenléte viszont igen, így a helyzettel vagy környezettel való elégedetlenségünket és frusztrációnkat a többi emberen töltjük ki.

A vírushelyzethez kapcsolódó eszmélésünk a tömegközlekedés közbeni tevékenységünkben is kimutatható. Nyomkodjuk a kütyüket, zenét hallgatunk, könyvet vagy újságot olvasunk - ezek a pótcselekvések mind annak a társadalmi megoldásnak a manifesztálódásai, hogy sokan vagyunk. Ez a tömegérzés már évekkel korábban is működött, csak most eszkalálódott: ha nem tudjuk fizikai távolsággal kompenzálni a sűrűséget, akkor pszichológiailag tesszük.  Vagyis a legtöbb változás már a covid előtt jelen volt, csupán a tudatosulásunk miatt kaptak most kiemelt szerepet és figyelmet.

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk Tovább
Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

ml_210723_02.jpg

A Corvinus Egyetemen az új tanév magas ponthatárokkal, új rektorral és a folytatódó átalakulással indul majd. A sajtóháttér-beszélgetésen az egyetem vezetősége értékelte a felvételi és az átalakulás eddigi eredményeit, illetve ismertette a további terveket.

2021.07.23. Írta: Engelbrecht Azurea. A borítóképen: Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes, Dr. Takáts Előd rektor, Anthony Radev elnök és Molnár Dorina HÖK elnök a reggeli sajtóbeszélgetésen. Fotó: Mudra László

Idén rekordmagas ponthatárokkal vették fel a Corvinusra az ősszel kezdő hallgatókat. Az egyetem folytatja 2019-ben elkezdett átalakulását, és úgy látszik, a megújuló szakok és struktúraváltások meghozzák a várt eredményt: az egyetem népszerűsége és a jelentkezők száma is növekszik.

Idén 2304 hallgatót vettek fel a Corvinusra. 11,4 százalékkal nőtt országosan a felsőoktatásba jelentkezettek száma – ez a szám a Corvinuson jóval magasabb –, az első helyes jelentkezések 24 százalékkal nőttek.

Magyarország is jól járhat

b_b_8_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Míg az elmúlt négy évben az átlag felvételi ponthatárok 435-438 között mozogtak – a felvi.hu élmezőnyébe helyezve a Corvinust –, idén az átlag 456 pont lett. Dr. Takáts Előd, az egyetem új rektora arról beszélt, a ponthatárok növekedése hogyan illik bele a rektori programjába és az egyetem stratégiájába. Az új rektor célja regionális elitegyetemmé alakítani a Corvinust, amely képes felvenni a versenyt az amerikai és a nyugati egyetemekkel, és amely – személyes tapasztalatait említve – nemcsak hazai, hanem nemzetközi akadémiai és karrierlehetőségekre készíti fel a hallgatóit.

Tervét a hegymászáshoz hasonlította: noha már elértünk egy magaslatot és folyamatosan fejlődünk, ideje célba venni a magasabb csúcsokat, és lépésről lépésre felmászni. A rektor szerint ezt a távot nagyjából 2-6 év alatt lehet megtenni, kulcsfontosságúnak pedig az élményszerű tanulmányokat, a kutatási kultúraváltást és a nemzetköziesítést tartja. Szerinte az itthoni elitképzés azért elengedhetetlen, mert ez megakadályozhatja a jobb, külföldi egyetemek agyelszívását, és elősegítheti Magyarország kilépését a közepesen fejlett országok csapdájából.

“Ha olyan gazdasági és társadalomtudományi elitet akarunk, amely érzékeny a magyar gazdaság és társadalom problémáira, akkor azt itthon kell képezni” – mondta Dr. Takáts Előd.

Az átalakulásról – hogyan tovább?

ml_210723_15.jpg

Dr. Takáts Előd és Anthony Radev. Fotó: Mudra László

A szakok mellett a tandíjak is változtak. Noha jelentős növekedés tapasztalható, ez egyrészt az inflációkövető emelés miatt, másrészt a korábban külön tételként megjelenő idegennyelvi hozzájárulás miatt tapasztalható, amelyet idéntől tartalmazni fog a tandíj. Ez utóbbi valójában nem jelent nagyobb terhet a diákoknak, hiszen az eddigi nyelvi hozzájárulást sem az állami támogatás, sem a Corvinus-ösztöndíj nem fedezte – mivel mostantól beleszámítják a tandíjba, a térítésmentes képzések valóban térítésmentessé válnak.

Anthony Radev, a Corvinus Egyetem elnöke szerint a fizetős és önköltséges hallgatók arányának növekedése minimális, és betudható a sok külföldi diák érkezésének is, hiszen ők az önköltséges kategóriába számítanak. Az elnök szerint nem tervezik csökkenteni a fizetős hallgatók arányát, de a lényeg, hogy olyan egyetemmé váljon a Corvinus, ahol megéri fizetni, mert ez egy befektetés a jövőbe.

“Van egy álmunk, hogy minden kiemelkedő képességű társadalmi vagy gazdasági terület iránt érdeklődő diák úgy jelentkezzen a felvin, hogy első helyen Corvinus ösztöndíjas, második helyen Corvinus önköltséges” – mondta az elnök.

ml_210723_05.jpg

Dr. Szabó Lajos. Fotó: Mudra László

Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint a Corvinusnak 2019 óta világos stratégiája van, a felvételi ponthatárok pedig ennek gyümölcsei. A nemzetköziesedéssel vonzzuk a külföldieket, hogy azok a legkiválóbb itthoni hallgatókkal dolgozhassanak és szerezhessenek tapasztalatot. A folyamat része az is, hogy egyre több angol nyelvű szak indul, és az egyetem minél inkább igyekszik kiszélesíteni a külföldi lehetőségeket – akár azzal, mint a nemzetközi gazdálkodás szak esetében, hogy a tantervbe is beépítenek egy külföldi félévet.

A megújulást a járvány sem akadályozta meg, folytatódott az innováció: a szakfejlesztések, a digitalizáció – amelynek még hasznos is volt az átállás az online oktatásra –, illetve az új szakok kialakítása is folytatódik. A szakstruktúrák átalakítása többek között abból áll, hogy általánosabb, átfogó képzést nyújtsanak az alapszakok, és a mesterszakok ezeket kiegészítsék, specializáljanak. A tantárgyakat és a módszertant is az alapján igyekszenek kialakítani, hogy a munkaadók milyen elvárásokat támasztanak az egyetemet végzettek elé.

“Az élményszerű tanulás elsősorban nem az, hogy vidáman jönnek ki a hallgatók a tanteremből, hanem a felfedezés, a tudás, a tanulás örömét sajátítják el” – mondta az oktatási rektorhelyettes.

Több új szak és egyéves képzés indítása vár jóváhagyásra, amelyek Magyarországon elsőként jelennek meg – ilyen például a Philosophy, Politics and Economics szak, mely a filozófiát, a politológiát és a gazdaságtant tömöríti egybe, vagy a diplomáciai képzés.

A Corvinus-ösztöndíj is a fejlődést szolgálja: mivel minden évben felülvizsgálják a hallgatók jogosultságát a teljesítményük alapján, aki alapból megkapta, azért dolgozik nagyobb erőfeszítéssel, hogy ne veszítse el, aki pedig felvételkor nem volt jogosult rá, azért dolgozik, hogy megkaphassa és ingyen tanulhasson.

A felvételi eredmények

o_zs_0017.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Kiemelt figyelmet érdemel az átalakult Alkalmazott közgazdaságtan szak, amely képzés egyedül a Corvinuson indul Magyarországon. Mivel a Corvinus mégiscsak “A Közgáz”, ezért nagy figyelem irányul a közgazdasági képzés alapját jelentő szakra, és az átalakulás után emelkedett a felvételi ponthatára. A gazdálkodás és menedzsment szak is nagy változásokon ment át: az általánosabb képzés mellett harmadévben 16 specializációból választhatnak a hallgatók a fenntarthatóságtól a digitális marketingig. Magyaron 451, angolon 466 lett a Corvinus-ösztöndíjas ponthatár, és összesen 718 diákot vettek fel a képzésre – ez a legnépesebb szak. A legmagasabb ponthatárt a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, mely már csak angolul indul: itt 472 pont lett a bejutási határ. A szintén megújult tartalmú Gazdaságinformatika szakra 451,55 pontos átlaggal érkeznek a hallgatók.

A társadalomtudományi képzések közül Nemzetközi tanulmányokon lett a legmagasabb a ponthatár 467, illetve angolon 468 ponttal, és az országban egyedül a Corvinuson van 400 feletti ponthatára a Szociológia alapszaknak.

Noha jelentősen nőtt a Corvinusra jelentkezők száma, mégis kevesebb hallgatót vettek fel, mint tavaly. Ez a megújítás része: akkor lesz nemzetközi mércével is színvonalas a képzés, ha az egyetem oktatónként 12-14 hallgatóval dolgozik, ezért a felvettek számának csökkentése a hatékony kapacitástervezést, a fókuszált oktatást, a kritikai gondolkodás és a vitakultúra fejlesztését célozza.

“A hallgató-oktató arány normalizálása, csökkentése nemcsak abban segít, hogy személyre szabottabbak legyenek a foglalkozások, hanem abban is, hogy az egyetem oktatói és kutatói újra tudják termelni a saját humántőkéjüket” – mondta Dr. Szabó Lajos.

Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson Tovább
Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

5.jpg

Kirakodóvásár egy nyüzsgő faluban, koncert egy pajta udvarában, újhullámos cirkusz a mezőn: a Művészetek Völgye hangulata egyedi és felejthetetlen. Az Útravaló podcastben Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye általános igazgatója a karrierútjáról és a fenntartható, vidékfejlesztő fesztiválozásról mesélt nekünk.

2021. 07. 22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Tixa

“Amikor nagyon leszűkült a Művészetek Völgyénél a csapat, illetve a fesztivál újraépítésén kellett dolgozni, a fesztivál mellé álltam” – Natália 2010-ben vette át a fesztivál szervezését egy fiatal csapattal. Kapolcs mellett pár éve már Taliándörögdöt is tevékenyen fejlesztik, és újabban Vigántpetenden is egyre több program van. Idén július 23-a és augusztus 1-je között több mint 1800 program várja a látogatókat.

A Művészetek Völgye 1989-ben Kapolcsról indult. “Az alapítók nem gondolták ezt rendszerváltó fesztiválnak, csak volt egy jó ötletük” – mondja Natália a podcastben. Az ezredfordulóra hat település vett részt benne, azonban 2008-ban annyira lecsökkentek az állami támogatások, hogy a Bűvészetek Völgyét tartották meg: bűvészkedtek a pénzzel. A következő évben elmaradt a fesztivál, azonban amióta Natália és csapata az élére álltak, folyamatos fejlődésnek indult.

Milyen karrierút vezetett idáig?

Tudd meg az Útravaló podcast legújabb részéből!

Natália már kiskorától kezdve járt operába, fuvolázott, színjátszózott, mégsem érzi magát sikertelen művésznek, aki a szervezési oldalra fanyalodott. “Bennem nem merül fel hiányérzetként, hogy nem én vagyok a színpadon, de ezt az előadói élményt is lehet pótolni: pont ilyen podcastekkel”. A Corvinuson Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult. Az egyetemi évei alatt nyílt meg a Művészetek Palotája, ahol tolmácsként dolgozott, majd az egyetem után ott indította el kultúraszervezői karrierjét.

A Corvinuson megszerzett gazdasági és jogi tudás elengedhetetlen a kulturális életben egy fesztivál vezetéséhez is. Nemcsak azt kell tudni, hogy kiket szeretnének látni az emberek a színpadokon, hanem azt is, hogy azt miből fogod tudni megcsinálni – mondja Natália.

oszko-jakab_natalia.jpgOszkó-Jakab Natália, kép: Kelemen Gergő

Mivel édesanyja orosz, édesapja magyar, és több idegen nyelvet is megtanult, nemzetközi nyitottsága és ismeretei a pályakezdés óta előnyt jelentenek számára. Corvinusos évei alatt járt Erasmus programmal a Nottinghami Egyetemen, majd Új-Zélandon is tanult. “Ezeket mindig mindenki irigyli, de a Corvinuson van lehetőség a külföldi tanulásra, ha valaki érdeklődik iránta”. Másik legkedvesebb emléke a Corvinusról, hogy a Studium Generale diákszervezetben évekig tanított gimnazistákat.

Később elvégzett egy mesterszakot a Leuveni Egyetemen, és jelenleg a CEU Executive MBA képzésére jár. “Vallom azt, hogy érdemes nagyjából tízévente visszamenni az iskolapadba. Főleg, ha saját vállalkozásod van: ki kell lépni abból a gondolatvilágból, amit te irányítasz, hiszen a te tudásodhoz képest is mindig van új módszer, új hozzáállás”.

Natáliának a hobbija a munkája, a munkája a hobbija: nehezére esik például látogatóként igazán kikapcsolódni egy fesztiválon, mindig azt figyeli, miből vannak a szívószálak, talál-e egy jó zenekart. “Mindig annyira inspirálni tudom magam, hogy belefeledkezem a munkába, de közben nagyon élvezem.”

“Mi akkor dolgozunk, amikor más pihen” – mondja Natália a nyári időszakról. Hatéves kislányával sokszor többet tud együtt lenni, mint mások, bár ezt az óvoda kötetlenebb beosztása is segítette. “Folyamatosan zsonglőrködni kell az idővel. Küszködök folyamatosan önmagammal is, valamire most már nemet kell mondani. De a szerencse az, hogy nagyon jó csapatom van.”

Hogyan hatott a pandémia a szektorra?

Az, hogy mi amúgy is emberléptékűen szervezzük meg a fesztivált, pont rezonál a COVID-helyzetre, hiszen azt szeretnénk, hogy kisgyerekkel, kutyával is lehessen jönni, nagy térben el lehessen férni. Legyen tere mindennek, és nyugodt kikapcsolódás legyen mindenkinek a fesztivál.

Natália szerint lesújtó volt az elmúlt időszak a művészek és a szervezők számára. Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy őszre már alig lehet találni helyszínt, zenekart. A korábbi koncepciók összeomlottak, és a rendezvények egymásra csapódnak. Natália reméli, hogy a dinamika helyreáll majd, de biztos benne, hogy sokan nem fognak tudni talpra állni, hiába voltak mentőövek. “Ebben a helyzetben kijött az, hogy ez sajnos nem egy teljesen kifehérített szakma még. Nálunk szerencsés volt a helyzet, tudtunk az állami segítségekkel élni, sokan azonban kimaradtak belőle”

Natália a Művészetek Völgyénél betöltött pozíciója mellett a Kerekdomb Fesztivál és az Örvényeshegyi Piknik alapítója, valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az alapítványban művészeti projektek, kulturális rendezvények segítségével támogatják a város- és a településmarketinget és ezáltal a vidékfejlesztést.

A Music Hungary szövetségben a fesztiválok szakosztályt vezeti: “Itt is hasznosítom azt, amit a Corvinuson tanultam, ahonnan indultam, hiszen nagyon sok szempontból tudok segíteni egy lobbitevékenységet, illetve összefogni a fesztiválos érdekeinket és ezeket képviselni”. Nemrég a Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumi elnöke is lett, ahol próbálják azokat a jogi lépéseket előmozdítani, amikkel jobb körülmények között dolgozhat a szakma, és oktatásokat szervezni.

 

 

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy muszáj saját magunk miatt is professzionálisabban hozzáállni, és megkeresni a biztonságos körülményeket, hogy láthatóak legyünk, mint szektor.

muveszetekvolgyekapolcs.jpg

Kép: Alon.hu

Hogyan járd be idén a Művészetek Völgyét?

Natália szerint az elmúlt években megváltoztak látogatói szokások: nagyon sokan egy helyszínen maradnak, ahol egymás után kezdődnek a programok, kevésbé aktívak az emberek. Idén Kapolcson a pandémia miatt szellősítettek, próbálják széthúzni a helyszíneket, de szerinte a három településnél nem terjeszkednek tovább. Szeretnék, hogy jól el lehessen igazodni a fesztiválon, hiszen sokan tervezés nélkül vetik bele magukat a forgatagba.

A falvakat a Csigabusz köti össze, amit valós időben nyomon lehet követni a fesztivál applikációján. A fenntarthatósági program része, hogy buzdítják a látogatókat a közösségi közlekedésre. A Völgyben kiemelkedően odafigyelnek a környezetre: az előadók többsége magyar, és ha valakit felkérnek, figyelnek arra, hogy turnéban legyen. 2019-től repoharat vezettek be,  a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból vannak. A 49 tonna hulladékot 36 tonnára csökentették. Ebből korábban csak 15 százalék volt újrahasznosítható, most már 35. Egy nagy kommunikációs kampányt is a változások mellé kellett tenni, hogy elmagyarázzák az árdrágulás okát a látogatóknak.

Próbálunk figyelni a környezetre, hiszen ez három élő település fantasztikus adottságokkal, ahová az év többi részében is érdemes ellátogatni. Ha már tíz napra beköltözünk, és terheljük az életüket, próbáljuk minél fájdalommentesebben megoldani, sokat kommunikálva a közeggel.

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról Tovább
Hogyan működik a kollégiumi pályázat a Corvinuson, mi alapján döntenek? - Részletes útmutató a kitöltéshez

Hogyan működik a kollégiumi pályázat a Corvinuson, mi alapján döntenek? - Részletes útmutató a kitöltéshez

b_b_9_2.jpg

Olcsóbb mint egy albérlet és a diáktársaiddal egy közösségben lakhatsz: két erős érv amellett, hogy az egyetem alatt kollégiumba költözz. Első lépésként pályázni kell a kollégiumi elhelyezésre, ami bonyolultnak tűnhet. Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy mik a legfontosabb tudnivalók, milyen határidőkre figyelj és mi a menete a jelentkezésnek.

Írta: Elblinger Éva

A Corvinus kollégiumai megközelítőleg 1100 fő részére biztosítanak férőhelyet. A pályázók közül tanulmányi eredmény, közéleti tevékenység, a lakóhely és az egyetem távolsága, valamint szociális helyzet alapján választják ki azokat, akik végül kollégiumi szobát kaphatnak.

A jelentkezéshez a “Kollégiumi jelentkezés 2021/22/1” kérvényt kell leadni Neptunon keresztül. Itt bejelölheti a hallgató, hogy szeretné a szociális pontjait is beszámítani. A szociális pontok megállapításához a „Rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1” kérvényt kell kitölteni. Akkor is jelentkezhet kollégiumba a hallgató, ha az utóbbit nem adja le, ebben az esetben viszont a szociális pontszáma nulla lesz, vagyis csak a másik három kategóriára kaphat pontot.

A már felvételt nyert hallgatók számára elérhető lesz egy „Kollégiumi szociális ösztöndíj pályázat” is, amellyel a rászoruló hallgatókat segítik a kollégiumi térítési díjak kifizetésében. Ezt azonban csak akkor adhatják le, ha korábban a Rendszeres szociális ösztöndíj pályázatot is benyújtották, és szociális pontszámot állapítottak meg számukra.

A pályázatra a hallgatók maximum 200 pontot kaphatnak. A tanulmányi pontszámot elsőéveseknél a felvételi pontszám, felsőbbéveseknél az utolsó két lezárt félév eredménye alapján határozzák meg, erre maximum 40 pontot kaphatnak. További 40 pontot kaphatnak a hallgatói közösségért végzett és tudományos munkáért, például diákszervezeti, tudományos, demonstrátori vagy sporttevékenységért. A pályázó állandó lakhelyének távolságáért maximum 20 pont kapható, melyet Budapest vagy Székesfehérvár közigazgatási határától számítanak.

A pontszám másik felét, vagyis 100 pontot a szociális pontszám teszi ki, ezt a Rendszeres  Szociális  Ösztöndíj pályázattal határozzák meg.

Aki tehát kollégiumba jelentkezik és leadja a pályázatot, később erre az ösztöndíjra is pályázhat, a havi összeget a pontszám alapján határozzák meg. Rendszeres szociális ösztöndíjra kollégiumi jelentkezés nélkül is lehet pályázni, melyet általában szeptember első felében írnak ki.

A távolsági, tanulmányi és közéleti pontok számításának pontos módja a HTJSZ 7.sz. mellékletében található (6-11. oldal).

FRISSÍTÉS: Az szociális pontokhoz szükséges dokumentumok listáját az egyes státuszok igazolására a jelenleg hatályos 2/2021. Oktatási Rektorhelyettesi Rendelkezés tartalmazza, amely innen tölthető le (az oldal megtekintéséhez a CUSMAN kóddal és jelszóval kell belépni).

Milyen határidőkre kell figyelni?

A jelentkezési időszak felsőbbéves hallgatók számára 2021. július 1-jén kezdődött, elsőéves hallgatóknak július 29-én 8:00-kor fog elindulni. A jelentkezési kérvény leadásának határideje mindkét esetben augusztus 13. 12:00.

Ha a felvételi pontszámba a szociális pontok beszámítását is szeretnéd, akkor azt külön a „Rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1” kérvény leadásával tudod megtenni. A kérvény július 29-én nyílik, viszont a leadási határideje korábban van, mint a kollégiumi jelentkezés esetén: augusztus 4. 12:00-ig lehet kitölteni.

A pályázathoz több igazolást is be kell szerezni, melyek közül néhány időigényes lehet. Érdemes már a pályázat megnyitása előtt átnézni a szükséges igazolások listáját, és előre beszerezni, amit a 2/2021. Oktatási Rektorhelyettesi Rendelkezés tartalmaz.

A rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1 kiírását, a szükséges igazolások listáját és előírásokat a Hallgatói Szociális Bizottság (HSZB) fogja közzétenni honlapján, illetve a HÖK hírfolyamban a következő hetekben.  Érdemes követni a HSZB és a HÖK Facebook oldalát is.

kep.png

A kollégiumi felvételi pályázattal kapcsolatos határidők. Grafika: Nagy Dávid

Mely kollégiumokra lehet pályázni?

A következő kollégiumokat jelölheted meg a jelentkezés során:

kep_1_1.png

Grafika: Nagy Dávid

A kollégiumokról bővebb információ itt található.

Hogyan néz ki a jelentkezés menete?

A jelentkezéshez szükséges „Kollégiumi  jelentkezés 2021/22/1” kérvény a Neptunban az Ügyintézés / Kollégiumi jelentkezés menüpont alatt érhető el:

  • A pályázat során meg kell jelölni, hogy a választható kollégiumok közül melyikbe nyújtod be jelentkezést. Lehetőség van a kollégiumok közötti preferencia sorrend felállítására is. Fontos tudni, hogy az elsőéves hallgatók (alap és osztatlan képzésre felvett és korábban BCE jogviszonnyal nem rendelkező mesterképzéses gólyák) csak a Tarkaréti Kollégiumban kaphatnak elhelyezést.
  • A pályázat során egy félévre (5 hónap) vagy két félévre (10 hónap) kérhetsz kollégiumi elhelyezést. Ez alól kivételt képeznek a hét féléves alapképzésben hetedik félévüket megkezdő hallgatók, akik csak egy félévre pályázhatnak.
  • A jelentkezéskor megjelölt időtartam letelte előtt térítésmentesen kiköltözni (a férőhelyről lemondani) a Neptunban leadott “Félévközi Kiköltözési Kérvénnyel” lehet. Ennek feltételeit a Kollégiumi pályázati felhívás 8. pontjában olvashatjátok.
  • A kérvényben a távolsági és tanulmányi pontokat automatikusan számítják, de érdemes ellenőrizni, hogy helyes adatok szerepelnek-e a kérvényben. Egyedül a szakmai és közéleti pontokhoz szükséges jelölni a diákszervezeti tagságot és a demonstrátori tevékenységet (lásd a következő bekezdést), illetve igazolni a tudományos vagy sporttevékenységet.
  • Amennyiben  a  kérvényt  sikeresen  leadtad, módosításra vagy új dokumentum feltöltésére már nincs lehetőség, kizárólag javításra visszaküldött kérvénynél tölthetsz fel hiányzó dokumentumokat.
  • Térítésmentesen  a  kollégiumi  jelentkezési  pályázattól  elállni az  előzetes eredményhirdetést megelőzően lehet, ennek részleteit a Kollégiumi pályázati felhívás 13. pontjában találjátok. 

Hogyan kell igazolni a közéleti tevékenységet?

Diákszervezeti tevékenység igazolásához a táblázat megfelelő sorában kell megjelölnöd diákszervezetének kategóriáját és az ott betöltött pozíciódat valamint fel kell tüntetned tagsági viszony kezdetét, és végét (ha van). Demonstrátori tevékenységnél a patronáló tanárt és a tantárgy nevét, intézetet, tevékenységet kell kitölteni.

A leadott tevékenységet a diákszervezet elnöke és a HÖK Diákszervezeti ügyekért felelős Vezetője hitelesítik és pontozzák. Tehát nem szükséges igazolást  feltölteni sem diákszervezeti, sem demonstrátori tevékenység esetén!

A tudományos vagy sporttevékenységet megfelelő dokumentumok feltöltésével kell igazolni, melyet a HÖK pontoz.

A közéleti tevékenység pontrendszerét és a szükséges igazolások leírását a HTJSZ 7.sz. mellékletének 7. pontjában találod (Extracurriculáris tevékenységre adható pontszámok, 9-12. oldal). 

Mikor és hogyan tudom meg a pályázatom előzetes eredményét?

A kollégiumi pályázat eredménye a Neptunban az Ügyintézés / Kollégiumi jelentkezés menüpontjában érhető el, illetve a kiküldött tájékoztatókat szükséges figyelmesen elolvasni. Minden hivatalos tájékoztatás a Neptunon keresztül történik, így rendszeresen kövesd figyelemmel a rendszer által küldött üzeneteket! Az előzetes eredményeket augusztus 19-én teszik közzé a Neptunban.

Mit tehetek, ha az előzetes eredmény felülvizsgálatát szeretném kérni?

Az előzetes eredmények kihirdetése után kezdődik az észrevételezési időszak augusztus 23-ig. Ezt az észrevételezési kérvény leadásával lehet megtenni, melynek eredményét augusztus 25-én teszik közzé.

Észrevételezésre a Neptun Ügyintézés / Kérvények menüpontja alatt van lehetőség az előzetes eredményhirdetést követően, az „Észrevételezés kollégiumi jelentkezéshez 2021/22/1” kérvény benyújtásával.

A kollégiumi jelentkezés előzetes eredményének észrevételezése során csak az elért eredmény tanulmányi, közéleti és távolságra adott pontjainak felülvizsgálatát lehet kérvényezni, újabb kollégiumot megjelölni, illetve a megjelölt kollégiumok preferencia-sorrendjén változtatni nem lehet.

A rendszeres szociális ösztöndíj pályázat feltételei szerint a szociális pontok észrevételezését is kérvényen keresztül kell megtenni. Új dokumentum feltöltésére ekkor már nincs lehetőség, csak a pontokat lehet észrevételezni, amiket a HSZB újraszámol ilyenkor. A kérvényen be kell majd pipálni, hogy rendszeres szociális ösztöndíjra is le akarja adni a hallgató.

Ha nem nyertél férőhelyet a pályázatod leadása után, lehetőséged lesz várólistára jelentkezni. Az egyes kollégiumokban tanév közben megüresedő férőhelyek feltöltése folyamatosan történik a várólistáról, ezekről az adott kollégiumban lehet érdeklődni. Azonban a várólistára kerülés nem automatikus. Várólistára jelentkezni szintén az észrevételezési kérvényen lehet a korábban beadott kollégiumi preferencia sorrend alapján.

o_zs_0145.jpg

Hogyan tudom meg a végleges eredményt?

Sikeres kollégiumi felvételi eredményről a hallgatók a kollégiumi beköltözési kérvényük leadását követően határozatot kapnak, melyet a Neptun Ügyintézés / Kérvények menüpont alatt, a „Leadott kérvények” fülön, a kérvény sorában lévő „+”-ra kattintva tudnak majd letölteni.

A beköltözési kérvény sikeres leadásának feltétele a kiírt kaució befizetése.

Sikertelen kollégiumi felvételi eredményről a hallgatók az észrevételezést követően határozatot kapnak, melyet a Neptun Ügyintézés / Kollégiumi jelentkezés menüpont alatt, a leadott kérvény sorában lévő „+”-ra kattintva tudnak majd letölteni.

Milyen teendőim vannak, ha felvettek a kollégiumba?

Fontos, hogy a felvételt nyert hallgatók pontosan kövessék és határidőre teljesítsék az eredményhirdetés utáni teendőket: a beköltözési kérvény leadását és a kaució befizetését. A Kollégiumi beköltözési kérvény leadásának elmulasztásával a hallgató elveszíti férőhelyét, és a kaució összegének megfelelő díjat is ki kell fizetnie. 

A kaució  befizetése  a  Neptun  gyűjtőszámlán  keresztül  történik,  így  haladéktalanul kezdeményezni szükséges egy banki átutalást a gyűjtőszámlára. Neptunban a „Pénzügyek/Befizetés” menü alatt találhatod majd a kiírt befizetési kötelezettséget, ahol a gyűjtőszámlád egyenlege is megjelenik. A  kiegyenlítendő  tétel  mellett  lévő  jelölő  négyzetet  bejelölve,  majd  a „Befizet” gombra kattintva tudod befizetni a kiírt tételt.

Hol találok információt és kit kereshetek, ha kérdésem van a kollégiumi pályázattal kapcsolatban?

A Kollégiumi pályázati felhívás a 2021/22 tanévre az egyetem honlapjáról érhető el.

A kollégiumi felvételi eljárás rendje, valamint a leadandó igazolások listája, a rendszer működéséről  szóló  bővebb  tájékoztató,  valamint  a  kitöltési  útmutató  és  egyéb információk a BCE HÖK honlapján lesznek elérhetőek a következő hetekben.

Az  eljárás  alapját  és  az  eljárással kapcsolatos pontos szabályozást a BCE Szervezeti és Működési Szabályzat III. Kötete Hallgatói Követelményrendszer 4. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat 7. melléklete tartalmazza.

Az esetlegesen felmerülő kérdéseket a hok.kollegium@uni-corvinus.hu e-mail címre küldött e-mailben, valamint a BCE HÖK honlapján közzétett elérhetőségeken válaszolja meg a Kollégiumi Divízió vezető.

„Rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1" kiírását, a szükséges igazolások listáját és előírásokat a hallgatók szociális helyzetének megállapításához a Hallgatói Szociális Bizottság (HSZB) teszi közzé a honlapján,  illetve a HÖK hírfolyamban a következő hetekben. A kérvénnyel és a pontozással kapcsolatos kérdéseiket a Hallgatói Szociális Bizottságnak teheted fel a hszb@uni-corvinus.hu e-mail címen.

Mindemellett érdemes követni a HSZB és a HÖK Facebook oldalát is friss információkért.

A kollégiumi felvételi pályázat során fokozott figyelemmel kövesd a hivatalos  tájékoztatási  csatornákat,  főként  a Neptunon  küldött  üzeneteket!.

Hogyan működik a kollégiumi pályázat a Corvinuson, mi alapján döntenek? - Részletes útmutató a kitöltéshez Tovább
Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

daniel-kempe-a0z66oomlhu-unsplash.jpg

Mi a te életjeled? A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napok szervezőinek a segítés, nekünk pedig az írás. A Pszinapszis médiapartnereként részt vettünk a július 9-11. között tartott online konferencián, hogy nektek is átadhassuk a legérdekesebb gondolatokat. Tudósításunk első részében olyan előadásokról számolunk be nektek, amelyek a pszichológia egy-egy különleges szeletét hozzák közelebb hozzánk.

2021. 07. 20. Írta: Taxner Tünde, borító: Daniel Kempe, Unsplash

Fészekrakás lélekben

Az életünk egyik legfontosabb szereplője egy olyan ember lesz, akit nem ismerünk. – Dr. Borsné Szlávecz Dorina

Az anyaság nem akkor kezdődik el, amikor megszületik a gyermekünk. A várandósság lelki folyamatai legalább annyira meghatározóak a lelki fészekrakás során, mint a babakocsi-vásárlás vagy a méh tágulása. (A méhünk az egyetlen szervünk, amely képes önmaga 150-szeresére növekedni – ez az élet bölcsője). Az édesanya már akkor kötődni kezd a magzathoz, amikor még nem látta, csak érzi magában növekedni. 

Dr. Borsné Szlávecz Dorina pszichológus egyik kedvenc témája a várandós nők felkészítése az anyaságra és a szülésre. Előadásában laza stílusban, mégis összeszedetten és logikusan felépítve mutatta be számunkra a várandósság lelki oldalát. Szerinte a felkészülés első lépése, hogy feltárjuk a kapcsolatunk a nőiségünkkel. Például hogyan fogjuk fel a menstruációt: lehetőség arra, hogy gyermekünk legyen és a biztos jele a  termékenységnek vagy csak kötelező nyűg? A pszichológus szerint „ha van róla információnk, biztonságérzetünk is van”.

Az első trimeszter az elfogadás és a korábbi élet elengedése köré épül, amit a médiában közvetített egyoldalú kép megnehezíthet. „A magzat is érez, és egy idő után lát is, szóval nagyon nagy felelősség van a kismamán, főleg, ha azt látja, hogy ezt csak boldogan lehet megélni. Azzal tesszük a legjobbat, ha önazonosak vagyunk” – mondja az előadó.

anna-hecker-wqcq6odwpxu-unsplash.jpg

Kép: Anna Hecker, Unsplash

A második trimesztert mézesheteknek is nevezik: általában elmúlik a rosszullét, és a magzat nemére is fény derül. Tabutéma, hogy mi játszódik le azokban a nőkben, akiket csalódásként érint a magzat neme - a pszichológus szerint ez egy újabb alkalom arra, hogy az anya bűntudatot érezzen. Fontos azonban végiggondolni leendő anyaként, hogy miért pont őt kaptuk, miért pont ő választott minket. Ezután következik az elengedésről szóló harmadik trimeszter, majd a szülés. Az, hogy hogyan érkezünk a világra, nagy hatással van az egész életünkre – hangsúlyozta az előadó is.

A várandósságban nagy perspektíva van, hogy az önismeret terén felkészüljünk az anyaságra. Ha önbizalommal telve állunk neki, sokkal nagyobb lehetőségünk van arra, hogy megoldjuk a helyzeteket.

Ugyanez igaz a szülés utáni első három hónapra, vagyis a negyedik trimeszterre is. „Szeretném, hogy a nők bátran kérjenek segítséget, hogy tudják, ez nehéz időszak lehet” – mondta Borsné Szlávecz Dorina. 

Kérdezhetnétek, hogy miért nem szól ez a cikk azoknak, akik nem szeretnének gyereket. Számotokra is tolmácsolok egy üzenetet az előadásból: „Nem csak gyermekeket tudunk teremteni, hanem mást, például projekteket, alkotásokat is. Aki nem akar, csak a környezet nyomására ne legyen anyává.”

Idő a testnek, idő a léleknek

Számomra az élet maga a mozgás. Az életjel számomra a táncban jelenlevést jelenti. – Szamosi Judit

Szamosi Judit motivációja, hogy tánccal, mozgással a Testidő önismereti csoportok résztvevői közelebb kerüljenek saját testükhöz és lelkükhöz. „A technológia világában megélhetjük azt, hogy inkább a fejünkben, gondolatainkban élünk, de ebből érdemes kilépni és megérkezni a testünk idejébe” – mondja a pszichológus. A testtudati, mozgás- és táncalapú önismereti munka, amiről Judit előadása szólt, a művészetterápia egyik típusa. „Közös tényező, hogy a lélektani alkotómunka jellemzően kreatív alkotófolyamaton megy keresztül. A vágyaink, érzelmeink kifejezése elsősorban szimbolikus módon jelenik meg.”

Hogy ez mit is jelent, Martha Graham 1930-as szólójában pontosan megfigyelhető. Milyen érzéseket kelt bennetek a tánca?

A 30-as évektől úttörő modern tánc a klasszikus balett kötöttsége után lehetővé tette a spontán, expresszív, kreatív önkifejezést. Az érzelemkifejező mozgás a műfaj kulcsa, amit az önismereti terápiában is alkalmaznak. Judit és társai önismereti csoportjaiban tánccal és mozgással fejleszthetőek a szociális készségek, hiszen a csoporttagok egymással folyamatosan interakcióban állnak, és az érintésnek központi szerepe van. A résztvevők megtapasztalhatják, milyen az itt-és-mostban jelen lenni, növelhetik önelfogadásukat, és szabadon mozoghatnak egy empatikus, elfogadó légkörben. „Ahogy egyre mélyül a figyelmünk, egyre jobban át tudjuk élni a gondolatoktól mentes, közvetlen testi tudatosságot” - mondta előadásában Szamosi Judit.

johnny-mcclung--0gcr_pp0yc-unsplash.jpg

Kép: Johnny McClung, Unsplash

A mese mint erőforrás és terápiás lehetőség

A gondolkodás, az érzelmi élet és az életmód nagymértékben meghatározza, hogy milyen betegségeink lesznek. – Csóka Judit

A történetek a kezdetektől fogva velünk vannak, a népmesék és a mítoszok pedig tartalmazzák az egyetemes emberi bölcsességet. Mesével segíteni lehet szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségben szenvedő betegeknek – legalábbis ellazulni, felszabadulni és felszabadítani az érzelmeket. Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, rendszeresen tart meseterápiás foglalkozásokat kardiológiai osztályon, pszichiátrián és daganatos betegeknek, valamint több meseválogatása is megjelent már. 

Nem voltál még olyan konferenciaelőadáson, ahol felváltva beszélt, énekelt, gitározott és mondókázott az előadó? Korábban én sem, de a meseterápiának mindez fontos eleme. Olyan betegek számára, akik a barátságtalan kórházi közegben, félelmekkel és szorongással telve élnek, felszabadító érzés együtt kánonban énekelni, mondókázni és mesét hallgatni. Mesehallgatáskor ugyanis egy módosult tudatállapot jön létre: ellazul a test, de közben a szellem éber marad. „A belső képek áramlása létrehoz egy meditatív állapotot” – mondta az előadó.

Nagyon jó élmény, hogy amikor mesélni kezdek, mindig csönd lesz. Összehangolódnak a csoporttagok, és egy különleges erőtér jön létre.

Emiatt a mesék nemcsak a betegek, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a gyermekek, hanem az egészséges felnőttek számára is gyógyírként szolgálnak. Ha nem foglalkozunk a saját mentális és testi állapotunkkal, és csak kifelé irányítjuk a figyelmünket, betegségek alakulhatnak ki. „Sokan élnek állandó aggódásban, szorongásban, ami egy idő után megváltoztatja a testi-lelki állapotunkat”. Csóka Judit kiemelte, hogy a test sokszor már tiltakozik a rengeteg munka ellen, de annyira elveszünk a mindennapok stresszes sodrásában, hogy észre sem vesszük. Ilyenkor a mesehallgatás lehetőséget teremt a megtorpanásra, az önreflexióra, és ha csoportos foglalkozáson veszünk részt, még egy közösségi élményt is nyerhetünk. „Más csoportokon kimondjuk, hogy mit érzünk, és kész. Itt kapunk is érzéseket” – mondta Csóka Juditnak az egyik mesecsoport résztvevője.

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk Tovább
A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

money-3115984_1920.jpg

A dollár évszázadokig az olajkereskedelem domináló valutája volt, de az elmúlt években a kínai yüan is színre lépett. Vajon átveheti-e Kína az USA szerepét? Ha igen, akkor milyen hatásai lennének a magyar fogyasztókra nézve? Hartvig Áron Dénes OTDK-győztes és Pro Scientia-érmes hallgatót kutatási témájáról kérdeztük. 

2021.07.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

Biden szerepe az olajkereskedelemben

“Biden nyíltan támogatja a klímaharcot, ami egyben azt is jelenti, hogy igyekszik elfordulni az olajtól, hiszen az az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó. Ha Biden továbbra is kiáll az USA dekarbonizációs politikája mellett, akkor az olaj iránt csökkenni fog az amerikai kereslet, így az olajexportáló országok elfordulhatnak a dollártól a kínai valuta irányába” - mondja Áron.  

Ám Kína éppen ebben látja a lehetőséget és szépen lassan learatja a babérokat. A kínai kormányzat több lépést is tett az elmúlt években a renminbi nemzetközi jelenlétének erősítéséért. 2005-ben új korszak vette kezdetét a kínai árfolyam-politika történetében egy valutareform miatt, aminek köszönhetően a renminbi három éven keresztül évente 15 százalékkal értékelődött fel. A yuan lesz akkor az új dollár? A helyzet azért nem ilyen egyszerű Áron szerint. 

“Habár sok kutató szerint Kína lesz a vezető gazdasági hatalom, és a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy a renminbi valóban képes nemzetközi devizaként működni, valószínűleg a kínai valuta nem fogja egyhamar felváltani a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét, mert a nyugati államok ellen fognak állni, amit a mostani geopolitikai viták csak erősítenek” - mondja Áron. 

Az olaj, mint a világ mozgatórugója

A XX. században a kőolaj felváltotta a szenet, a legfontosabb energiahordozó lett. Jelentőségét az is jól mutatja, hogy azóta a világ legkereskedettebb terméke, mind érték, mind mennyiség tekintetében, ráadásul a geopolitikát meghatározó top 10 kockázatba is besorolták. Még ha a hétköznapjainkban a benzinen kívül nem is találkozunk vele közvetlenül, a kőolaj az életünk minden területére kihat, és a globális gazdaság egyik, ha nem a legfontosabb mozgatórugójává nőtte ki magát.

A XX. század óta tartó időszakot olajkorszaknak is szokták nevezni, amely az előrejelzések szerint még egy darabig nem fog változni, annak ellenére, hogy az EU klímacéljai mást mondanak. Több megújuló energiaforrást akarnak bevonni a gazdaságba és egyre inkább elhagyni a környezetromboló, nem megújuló energiaforrásokat. Ám a kőolaj számos gazdaságilag pozitív aspektusának nehéz ellenállni.

“Az olajár ingadozása képes befolyásolni a makro- és mikrogazdaságot egyaránt, ami abból is látszik, hogy az amerikai dollár fedezete lett. Azonban az elmúlt években egyre több cikk jelent meg, amely megkérdőjelezi a dollár hosszú távú dominanciáját. Kína dinamikus növekedésével a kínai deviza, a renminbi, egyre nagyobb teret nyert. Különösen az olajkereskedelemben tudott nagyobb szerephez jutni, mivel egyre több nagy olajexportőr ország értékesíti az olaját kínai valutában” - mondja Hartvig Áron Dénes. 

Áron jelenleg a Corvinuson tanul, és első helyezést ért el a 2021-es 35. OTDK-n a Közgazdaságtudományi szekcióban, Badics Milán  témavezetésével a Devizaverseny az olajért - Az olaj, a dollár, az euró és a renminbi kapcsolatának spillover elemzése című dolgozatával.

Lehet-e az euró az új dollár?

flags-1615129_1920.jpg

Kép: Pixabay

Ahhoz, hogy egy valuta be tudja tölteni a dollár szerepét, azaz az olajkereskedelem domináló valutája legyen, stabilnak, likvidnek és világszerte, széleskörűen használtnak kell lennie. 

“Az európai szuverén adósságválság kitörése előtt úgy tekintettek az euróra, mint egy potenciális vetélytársra, de a 2012-es válság megrengette a bizalmat az európai valutában, és véleményem szerint az EU most sem nyújt biztató képet. A széttagoltság, a geopolitikai viták nem mutatnak egy Amerikai Egyesült Államokra hasonlító jövőképet” - mondja Áron, aki azt is hozzáteszi, hogy egy esetleges trendfordulás és egy erősebb integráció lehetővé tenné, hogy az euró újra a dollár vetélytársa legyen, főleg, ha az amerikai piacok kőolaj iránti kereslete csökken.

Ám Kína éppen ebben látja a lehetőséget és szépen lassan learatja a babérokat. A kínai kormányzat több lépést is tett az elmúlt években a renminbi nemzetközi jelenlétének erősítéséért. 2005-ben új korszak vette kezdetét a kínai árfolyam-politika történetében egy valutareform miatt, aminek köszönhetően a renminbi három éven keresztül évente 15 százalékkal értékelődött fel.

“Habár sok kutató szerint Kína lesz a vezető gazdasági hatalom, és a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy a renminbi valóban képes nemzetközi devizaként működni, valószínűleg a kínai valuta nem fogja egyhamar felváltani a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét, mert a nyugati államok ellen fognak állni, amit a mostani geopolitikai viták csak erősítenek” - mondja Áron. 

A koronaválság egyben olajválság is?

“Márciusban a hatalmas olajpiaci sokk miatt a Texasi olajpiac árfolyama negatív lett, ami a történelemben először fordult elő. A negatív árfolyam a hirtelen leálló gazdaságnak tudható be, hiszen nagy cégeknek egyik napról a másikra kellett szinte teljesen leállítani a termelést, így a kereslet is a nullához közelire csökkent” - mondja Áron. “Habár az olajkeresleten meglátszott a koronavírus hatása, a devizapiacokon gyorsan korrigálták azt, hiszen csak egy rövid ideig tartott, így az olajár ma már a sokk előtti áron van.” 

Milyen hatással van ránk az olajkereskedelem?

refuel-2157211_1920.jpg

Kép: Pixabay

“Közvetlenül a fogyasztónak semleges, hogy az olajkereskedelmet éppen melyik valutához kötik, hiszen legfeljebb az árfolyam-ingadozások lehetnek hatással a hazai benzinárakra, ugyanakkor az árakon már olyan mennyiségű adó van, hogy a kisebb árfolyam-ingadozásokat nem lehet fogyasztói szemmel észrevenni” - mondja Áron, aki még azt is hozzáteszi, hogy ha a forint, mint valuta értéke csökkenne, akkor az természetesen megmutatkozna a külföldről importált kőolajban árában is. 

Az olajkereskedelem változásai inkább a geopolitikában érezhetők, és ugyanez igaz fordítva is. Az olajkereskedelem és a geopolitika kéz a kézben jár, és együtt mozgatják a világ nagy eseményeit. Éppen ezért, habár az olajkereskedelem valutája közvetlenül nincsen ránk hatással, egy-egy politikai döntés az egész világot felfordíthatja. 

A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár Tovább
Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

3500-3.jpg

A 2020-as év világszerte nem a tervek szerint alakult, és ez az olimpiai játékokra is igaz. A világ legnagyobb sportversenye egy éves csúszással,  2021. július 23-án veszi kezdetét Japán fővárosában, Tokióban, mi pedig összegyűjtöttük nektek a legfontosabb újdonságokat az eseménnyel kapcsolatban.

2021. 07. 18. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Inside Sport

Új sportágak

A idei nyári olimpiai játékok pár aspektusban eltérnek az előző évektől. Vegyük például a sportágakat, hiszen a visszatérő sportágak mellett új és izgalmas elemekkel bővül a verseny. Visszatérő sportágként a férfi válogatottnál a baseball, a női válogatottnál pedig a softball izgalmait élvezhetik a szurkolók. Érdekesség, hogy e két sportág küzdelmeiben mindössze hat nemzet vehet részt. 

A karate sportágban 80 sportoló versenyez majd a két stílusban. Lesz kata férfi és női verseny, valamint három súlycsoportban férfi és női kumite. A kata versenyszámban a sportolók egy láthatatlan ellenféllel küzdenek, eredményüket a gyakorlatok bemutatásának erőssége, gyorsasága, ritmusa és egyensúlya határozza meg. A kumite egy 8x8 méteres matracon ad teret a versenyzők számára, akik ütésekkel és rúgásokkal szerezhetek pontot három perc alatt a ringben.

A 2021-es játékokon debütál emellett három új extrémsport. Ezek leginkább a fiatalok figyelmét fogják felkelteni, hiszen idén a hullámlovaglás, a gördeszka és a sportmászás sportágaiban is összemérhetik tehetségüket az atléták. 

Sportmászásban három mászási formát is láthatunk majd: a gyorsaságit, nehézségit és boulder (biztosítókötél nélküli) mászást, így ez az újítás igen látványosnak ígérkezik. 

A gördeszka sportág az utcai és park kategóriában lesz jelen az olimpiai játékokon. Az utcai kategória az utcai gördeszkázás érzését igyekszik visszaadni rámpákkal, lépcsőkkel és egyéb deszkás elemekkel a szurkolóknak. Míg a park kategóriában a skatepark lesz előtérben, ahol lesznek rámpák, fémcsövek és poolok. Az új sportágban a kivitelezés, az egyéniség és a trükköknek a nehézségei lesznek a fontosak.

A hullámlovaglás versenyzői pedig nyílt vízen, Tokiótól nem messze eső Shidashita strandon mérik össze 20-25 perces fordulókban, hogy milyen jól viszonyulnak a természet adta hullámokhoz.

szinhaz_es_mozi_3.png

Fenntarthatóság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan együttműködött a tokiói szervezőbizottsággal, hogy segítsék elérni a fenntarthatóság kívánt szintjét. Ennek részeként dolgozták ki az Agenda 2020 programtervét -  többek között az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. A cél az, hogy kisebb és takarékosabb olimpia valósuljon meg, és a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a versenyeket decentralizáltan tartsák meg, valamint átmeneti létesítményeket szükséges létrehozni a játékoknak otthont adó nemzeteknek. Fontos, hogy az olimpiai játékokra készült létesítményeket hosszú távon is használják ne úgy, mint Athén vagy Rio esetében. A tokiói öbölben egy mesterséges szigeten építették fel az olimpiai falut, amit a lakosság számára értékesítettek - a tervek szerint  a paralimpiai játékok befejezése után költözhetnek majd be az új tulajdonosok.

image_11.png

A 2021-es tokiói olimpiai játékok kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, hiszen több ezer sportoló több hetes elszállásolása és a játékok megszervezése jelentős víz- és energiafelhasználást, illetve szén-dioxid kibocsátást eredményez.

A fenntarthatóság tekintetében kiemelt szerepet kapnak az érmek. A 2016-os riói olimpián az ezüst- és bronzérmek 30 százalékát újrahasznosított anyagok adták, idén viszont teljesen más lesz a felállás. 2021-re sikerült az olimpiai érmek előállításába az egész országot bevonni, hiszen az érmek az állampolgárok által leadott használt elektronikus eszközökből kinyert fémből készültek. 

A fáklyafutáson viselt egyenruhákat részben újrahasznosított műanyag palackokból állították elő - sőt, még a díjátadó pódiumai is újrahasznosított háztartási és tengeri műanyag hulladékból készülnek. A japán lakosság 45 tonna háztartási műanyagot biztosított a 100 dobogó előállításához. A játékok zöldebb kivetelezésén felül a Nemzetközi Olimpia Bizottság által 2018-ban átadott Olimpia Ház nagyjából 35 százalékkal kevesebb energiát és 60 százalékkal kevesebb vizet használ, mint egy hasonló méretű átlagos épület.

kep_jpeg_2.jpg

Vírushelyzet

Míg Magyarországon a beoltottak száma túllépte az öt milliót, addig Japánban egyre rosszabbodik a helyzet, ugyanis folyamatosan terjed a COVID-19 indiai eredetű, delta vírusmutációja. A nyár eljövetelével a japán lakosság is egyre aktívabb, és az Olimpia közeledtével Tokió és egyéb japán városok, mint Csiba, Kanagava, Szaitama és Oszaka városa rendkívüli állapotot hirdetett a fertőzése további terjedésének megfékezése érdekében.

Szerencsések voltak azok az olimpiai szurkolók, akik a nyári játékokra nem váltottak jegyet, hiszen a július 12-én kihirdetett rendkívüli állapot egészen augusztus 22-ig fog tartani. A harminckettedik nyári olimpiai hiába lett 2021-re tolva, a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött kerül megrendezésre.

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról Tovább
Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei

Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei

1ebef746-2073-4fa4-a4c5-858b1077b0c5_1_201_a-min.jpeg

A Cinque Terre és az Amalfi-part Olaszország leglátogatottabb tengerparti szakaszai: a színes házakkal, égszínkék tengerrel és az ínycsiklandó fogásokkal csalogató úticélok közül nem könnyű választani. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, a legfinomabb ételeket és a legszebb városokat, hogy megkönnyítsük a döntést, az utazást és az életre szóló élményszerzést. 

Írta és fotózta: Belayane Najoua

A legkisebb nemzeti park és az első tengeri köztársaság

A Cinque Terre, azaz az öt föld”, a Ligur-tenger partjának egyik nehezen megközelíthető része La Spezia városától nem messze. Nevét a területén található öt településről kapta: Riomaggiore, Manarola, Vernazza, Corniglia és Monterosso al Mare. A sziklás partvidék része a Cinque Terre Nemzeti Parknak, ami Olaszország legkisebbje. A területet felvették az UNESCO világörökségi listájára, a kiemelkedő kulturális életre, a festői tájra és az évezredek óta élő ember és természet közti harmonikus együttélésre hivatkozva. 

Ezzel szemben az Amalfi-part Nápolytól délre, a Salernói-öböl északi részén húzódik, és a terület egyik városáról, Amalfiról kapta a nevét. Itt jött létre Olaszország első tengeri köztársasága a X. században, gazdag kereskedelmi kapcsolataira pedig Pisa és Genova volt nagy hatással. Az Amalfi-part a XIX. században vált igazán híressé, miután 1857-ben kiépítették az infrastruktúrát. A partszakasz 1997-ben lett az UNESCO világörökség része.

Hogyan jutsz oda a legkönnyebben?

f069d9f5-1e79-43dc-9bb9-17399dd66c22_1_201_a-min.jpeg

Az egyik legnagyobb különbség a két terület között az elhelyezkedésük. Míg Cinque Terre Olaszország északi részén található, addig az Amalfi-part a déli részen, így az odajutás több időt vesz igénybe Magyarországról. 

A Cinque Terre-re autóval vagy vonattal tudunk elmenni a két legközelebbi nagyvárosból, Firenzéből és Milánóból. Firenzéből az autóút kettő, a vonatút három órát vesz igénybe, míg Milánóból vonattal közel négy óra, autóval alig három.

Az Amalfi-partra Rómából vagy Nápolyból lehet legkönnyebben eljutni. Nápolyból egy óra a helyi Circumvesuviana nevű vonattal vagy kocsival Sorrentoba (a partszakasz legnagyobb városa), míg Rómából közvetlenül az Amalfi-partra két órás vonatút vagy három órás autóút vezet. 

Milyen időjárásra számíts?

Mivel Cinque Terre az észak-olaszországi Liguria megyében található, így a hőmérséklet néhány fokkal mindig alacsonyabb, mint a Campania régióban található Amalfi-parton. Az időjárás szempontjából mindkét hely tökéletes nyaralásra, de elő- vagy utószezonban fürdőzéshez az Amalfi-part ajánlatosabb, nemcsak a melegebb időjárás, hanem a kevesebb eső miatt is. 

Kulinárius utazások: az olasz konyha két gyöngyszeme

Mindkét terület erősen lejtős és lépcsőzetes, így a hagyományos ételekben kevés húst találunk, hiszen a lejtős helyeken a kecskéken kívül kevés fogyasztásra alkalmas állat él meg. Ezt a hiányt a változatos halfogások pótolják. A Cinque Terre egyik jellegzetes halétele a cotoletta di acciuga, ami kenyérmorzsával töltött szardella kisütve. Tészta is bőven akad a ligúr receptek között: a trofie egy olyan tésztaféle, amit gesztenyéből és búzalisztből készítenek, míg a tagliatelle tésztát köretként szokták tálalni a gombás, babos, káposztás és pesztós ételek mellé. A régió konyhájára összességében kettőség jellemző: a partról származó tengeri hozzávalók és a föld gyümölcsei, amiket a terület belsőbb részeiben termesztenek.

A campaniai konyha kihagyhatatlan fogása a pizza. A fennmaradt történetek szerint a világ első pizzája is ott készült, amit egy királynőről neveztek el margaritának. Ha van lehetőségünk rá, akkor ne hagyjuk ki Nápolyban a L’Antica Pizzeria da Michelet vagy helyi nevén a “pizzák templomát”, ahol megkóstolhatjuk az eredeti, legelső recept szerint készített olasz pizzát. 

Az Amalfi-part legnagyobb városa, Sorrentó egyik helyi étele a gnocchi alla sorrentina, ami egy krumpliból, bazsalikomból, paradicsomszószból és parmezánból készült egytálétel. Ha mégis húsos ételt kóstolnánk, akkor a kecskével találkozhatunk a legtöbbet - a húsételeken kívül tejéből kiváló sajtokat is készítenek a helyiek. A braciola di capra egy fűszerekkel, sajttal és paradicsommal töltött, kecskehúsból készült étel, amit sokszor helyi, kézműves tésztával tálalnak. 

218ef17e-4ac0-4b04-b447-7df2568b2b28-min.jpeg

A tengerpartokon túl

A két partszakaszon a csodálatos tengerparton túl rengeteg a kulturálisan gazdag város, amiket vétek lenne kihagyni, ha a környéken járunk. 

Cinque Terre:

  • Riomaggiore településnek két tradicionális része van: a tengerparti borgo dei pescatori (halászok városa) és a fentebb fekvő borgo dei contadini (parasztok városa). Kikötője kicsi, tengerpartja aprókavicsos, és kis területe ellenére öt templom és egy vár található itt. 
  • Manarola városa egy tengerbe nyúló, meredek sziklára épült, és Cinque Terre egyik legrégebbi települése. Itt is találhatunk templomot, valamint egy régi őrtorony maradványait. 
  • Vernazza a partszakasz egyik legszínesebb városa, melynek régebbi központja a partszakasztól jóval távolabb volt, mint a mostani: a Genovai Köztársaság kereskedelmi nyomására helyeztek át közvetlenül a tengerpartra. 

Amalfi-part

a8efbcae-59aa-4a09-b0cc-426353bb0e6b-min.jpeg

  • Amalfi a középkorban az Amalfi Köztársaság fővárosa volt. Tekintélye Olaszország egyesülése után a régió elnevezésében maradt meg. A város világszerte ismert papírgyártó műhelyeiről és a limoncelló italáról.
  • Ravello a part egyik legjelentősebb települése - nemcsak turisztikailag, hanem kulturálisan és történelmileg is. A várost a 12–13. században virágoztatta fel a Rufolo család. Ők építettek számos kisebb egyházi épületet, illetve a Villa Rufolót is, ami ma a város leglátogatottabb pontja. A zene városának is szokták nevezni az évente megtartott Wagner-fesztivál miatt. 
  • Positanot a partszakasz Instagram-központjának is nevezhetjük, hiszen a közösségimédia-felületeken az Amalfi-part legkedveltebb városa (2,1 millió #positano poszt). Positano egy szurdokvölgyben fekszik, ahonnan a tengerpart könnyen megközelíthető. A hírnevét 1953-ben szerezte, amikor John Steinbeck esszét írt Positanóról: 

Positano mélyre hatol... Álomhely, amely nem tűnik valóságosnak, amíg ott vagy, de hívogatóan valóságossá válik, ha elhagytad.” 

A jó hír, hogy nemcsak Positanóra igazak ezek a szavak, hanem Cinque Terre és az Amalfi-part minden egyes pontjára. Ha megtehetjük, legalább egyszer kötelező elmenni ezekre a helyekre, mert egy olyan felejthetetlen utazásban lesz részünk, ami akár az egész életünket meghatározhatja. 

 

Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei Tovább
Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk

“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk

hand-1832921_1920.jpg

A szexuális bántalmazás lakóhelytől, anyagi helyzettől, szocioökonómiai státusztól, iskolázottsági szinttől és szexuális orientációtól függetlenül érinti az elszenvedőket. Héjja Annával, a Corvinus pszichológusával a szexuális bántalmazásáról és a társadalmi felelősségvállalás lehetőségeiről beszélgettünk. Hasznos tanácsok és információk a tabunak számító témában. 

2021. 07. 12. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: ninocare, Pixabay

Mi számít szexuális bántalmazásnak vagy zaklatásnak?

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülete, melynek célja, hogy fellépjen a nők és a gyerekek ellen elkövetett párkapcsolati és családon belüli erőszakkal szemben a következőképp fogalmazza megy a szexuális bántalmazást: szexuális zaklatásnak számít minden olyan szexuális vagy romantikus közeledés és megnyilvánulás, ami sértő, zavaró, megalázó vagy ellenséges közeget teremt az áldozat számára. Szexuális zaklatás történhet többek között az utcán, iskolában, munkahelyen, buliban, táborban; elkövetheti egy-egy személy vagy egy egész csoport is.

image_3_4.pngKép: Héjja Anna

“Én úgy csoportosítanám, hogy van az erőszak, és azon belül is vannak a szexuális erőszaknak alcsoportjai. Például a nem kívánt szexuális cselekedetre való kényszerítés, a nemi erőszak, az online szexuális zaklatás, intim testrészek nem kívánt érintése. Ugyanakkor ehhez az alcsoporthoz tartozik az is, hogy másokat szexre kényszerítenek, valamint egy modernebb bántalmazási forma, a bosszú pornó is. A nemi erőszak bűncselekménynek számít, viszont lényeges, hogy a nemi erőszak definíciója más a BTK szerint, mint a pszichológiai szempontból” - mondja Héjja Anna.

A 2003. évi CXXV. törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően a zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. - Btk. 222. § Zaklatás

Miért fontos, hogy jobban beépüljön a köztudatba, mi a szexuális bántalmazás?

Egy létező bántalmazási formáról van szó, és ahhoz képest, hogy milyen súlyos probléma, még mindig keveset beszélünk róla. “Azt gondolom, hogy erről nem lehet eleget beszélni. Sajnos rengeteg sztereotípia és több évezredes tabu van a szexuális bántalmazás körül.

Nem egyszer halljuk, hogy a szexuális bántalmazás olyan esetekben történik, amikor egy lány kihívó öltözékben, egy kicsit spiccesen sétál este, a sötétben, és egy ismeretlen ember a falhoz nyomja, és megerőszakolja. Ez egy nagyon nagyon ritka szegmense a nemi erőszaknak. Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt. - mondja a pszichológus.

Héjja Anna kiemeli, hogy “a szexuális bántalmazás lakóhelytől, anyagi helyzettől, szocioökonómiai státusztól, iskolázottsági szinttől és szexuális orientációtól függetlenül mindenhol jelen van, éppen ezért fontos, hogy több figyelmet kapjon. Főként a COVID-19 ideje alatt egyébként is riasztó családon belüli erőszak érintettségi adatait a pandémia sajnos csak tovább rontotta.”

image_5_3.png

Képek: What were you wearing? Kiállítás az Arkansasi Egyetemen 2013-ban, design: Jen Brockman

A bántalmazás esetén joga van minden áldozatnak a segítségre, de sokszor az áldozat közvetlen környezete nem feltétlen tudja, hogy hogyan kell kezelni az ilyen szituációkat. Héjja Anna úgy véli, az áldozatokat így tudjuk támogatni:

“Az első és az egyik legfontosabb teendő, hogy hiszünk nekik. Ez egy nagyon triviális dolognak hangzik, de egy ilyen helyzetben rengeteget segít, ha végig hallgatjuk, és elhisszük, amit az adott barátnő vagy barát mond. Ha lehetőségünk van rá, felajánlhatunk neki egy számára biztonságosabb környezetet, akár átmenetileg, például a kanapénkat átmeneti szállásként.”

A magyar áldozatok számára elérhetőek nagyon hasznos honlapok, valamint vannak ingyenesen hívható anonim segélyvonalak, amiket el lehet érni, ezeknek az ajánlása szintén kulcsfontosságú. Fontos tudnivaló, hogy nemi erőszak esetében az áldozat tehet feljelentést, amit egy büntetőjogi eljárás követ. Ilyen esetben érdemes minél hamarabb a témához értő jogászhoz segítségért fordulni. Ha a barátunk, ismerősünk, családtagunk nemi erőszak áldozata lett, akkor javasolt olvasnunk arról, mik azok a lépések, amiket megtehetünk az ő és védelmében és segítésében. Javasolt például, hogy orvost keressen fel, amiben nagy segítséget jelenthetünk számára támogató jelenlétünkkel.

image_4_2.png

“A segélyvonalakon keresztül nemcsak az áldozatok, hanem más érintettek, például barátok, családtagok is tudnak szakértő segítséget kapni. Kiemelném, hogy áttételesen érintett lesz az áldozat környezete is, ezt szekunder viktimizációnak is hívják. Főként a nemi erőszakot követően, az áldozatoknak és az áldozatok bizalmasainak egy nehéz időszak következik  az életében, és tanácsos szakértői segítséghez fordulni” - tanácsolja a pszichológus.

Segélyvonalak:

- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: 06-80-20-55-20 (0-24)

- NANE Egyesület segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök és péntek este 18:00 - 22:00 óra között, szerdán 12 és 14 óra között)

- Patent Egyesület jogsegélyszolgálat: 06-70-220-2505 (szerdánként 16:00 - 18:00 és csütörtökönként 10:00 - 12:00 óra között érhető el)

- Ökumenikus segélyszervezet

Egyetemi hallgatóként hogyan tudunk társadalmi felelősséget vállalni?

A legapróbb lépés is sokat tud jelenteni, például, hogy egy nemi erőszakot érintő viccen nem nevetünk a többiekkel. - Héjja Anna

“Egyéni szinten jelentős prevenciót tud jelenteni a kölcsönös odafigyelés. Fontos közbelépni, ha észrevesszük a környezetünkben valakin, hogy hirtelen fogyott, depressziósnak tűnik, kevésbé koncentrált. Sokszor ugyanis az erőszakos események túlélői egyáltalán nem beszélnek a velük történtekről, hanem csak viselkedésük megváltozásából vehető észre, hogy bajban vannak.”

Ilyen esetekben ismertető jelek lehetnek, ha például ha az érintettnek hirtelen változik a testsúlya, az étkezési szokásai, levert, szótlanabb, figyelmetlen, akár teljesen visszavonul, nem jön el a szokásos találkozásokra, szert kezd használni, vagy a korábbi szerhasználati szokásain változtat.

Vannak különböző érdekképviseleti lehetőségek is. Például el lehet menni tüntetésekre vagy alá lehet írni szexuális bántalmazás elleni petíciókat. Illetve lehet adománnyal támogatni a segélyvonalakat, hiszen a Magyarországon elérhető segélyvonalak zöme adományokból, pályázatokból tudja finanszírozni a működését.

Melyik korosztályban érdemes először felhívni a figyelmet a szexuális bántalmazásra?

“Mivel a bántalmazás egy mély gyökerű dolog, és a kölcsönös tisztelet hiányán alapszik, nem lehet elég korán kezdeni a prevenciót sem, tehát akár az óvodai nevelés fontos részét képezheti a kölcsönös tiszteletre, érdekképviseletre való nevelés. Egyre ijesztőbb adatok mutatják, hogy a mai gyerekek már tíz éves kor körül eljutnak el 18+-os tartalomhoz” - magyarázza Héjja Anna.

Mivel az erőszak kérdése rendkívül szerteágazó, társadalom-, valamint kultúrpolitikai téma is, nagyon nehéz róla beszélni, akárcsak ha arra gondolunk, hogy milyen sok helyen legitimizált, sőt, kívánatos dologként van feltüntetve, mint például a pornóban.

Kiszolgáltatott korosztálynak számítanak a gimnazisták is Héjja Anna szerint, hiszen legtöbben ezekben az években esnek át az első párkapcsolaton, ami akár lehet erőszakos is. “Ez egy társadalompolitikai kérdés, éppen ezért, fontos, hogy különválasszuk a szexuális erőszakot a szextől, és hangsúlyozni kell a fiatal korosztálynak, hogy jelezzék, ha erőszakot tapasztalnak.”

“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk Tovább
„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról

„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról

forgacs_attila_szeged_2.jpg

Mindenki legalább tíz olyan csodaszert ismer, ami pár napon belül biztos fogyást ígér. Dr. Forgács Attila egyetemi docenst, szakpszichológust a Messzelátó podcast legújabb részében arról kérdeztük, hogyan vált a fogyás fogyasztási cikké, milyen lélektani háttere van az evésnek és az olyan életmódmozgalmaknak, mint a vegánság.

2021.07.10. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Forgács Attila

Gyanús volt a pocak

Az emberiség története a jóllakásért vívott küzdelmek sorozata. Mindig az állt a középpontban, hogy hízzunk. A Hyppolit a lakájban, a második magyar hangosfilmben még nevetséges budai hóbortként jelenik meg a fogyókúrázás, a reneszánsz szépségideál egy telt női alak. Mikor változott meg ennyire a viszonyunk az evéssel és a testünkkel, és lett a fogyás az igazi vágyunk?

„Amint a bőség beköszönt, tartósan és tömegesen van mód arra, hogy az emberek kigömbölyödjenek. Ekkor döntően a felsőbb társadalmi rétegekben megfordul a trend, és megpróbálnak vigyázni a testsúlyra” – mondja Dr. Forgács Attila, a Corvinus Egyetem oktatója és az evés lélektanának jelentős hazai kutatója.

Az evéssel kapcsolatos viszonyunk tehát a bőség beköszöntével, a rendszerváltás után változott meg. A 20. században küzdöttünk az élelemért, gondoljunk csak Móricz Kis Jánosára vagy a háborúk utáni jegyrendszerre. „Olyan környezeti viszonyokban, ahol hiány van, nem fogunk elhízni, genetika ide vagy oda. A civilizációtörténetünk lepörgött úgy, hogy alig voltak kövér emberek. Nagyon nehéz például a magyar királyok, nemesek között kövér embert találni. Néhányat tudunk mondani, ugye az egyik a lúdtolvaj Döbrögi, a másik a török basa, de a Petőfik, az Arany Jánosok egyáltalán nem voltak pocakosak.” A hiányos táplálkozás és a TBC még a II. világháború utáni időszakban is komoly probléma volt hazánkban. „Ha valakinek pocakja volt az ötvenes években, jöttek a fekete autók, és körbenéztek a padlásán. Mit rejtegethet, tán levágta Dezsőt, a disznót?” – magyarázza Dr. Forgács Attila a Messzelátó podcastben.

A rendszerváltást követően azonban megduplázódott az elhízott emberek száma Magyarországon, és azóta ebben a tekintetben Európa élére kerültünk. „A Kádár korszakban jött egy fordulat, amit gulyáskommunizmusnak hívtak: volt mit enni” – utal a pszichológus Magyarország „boldog barakk” helyzetére, ami szerinte fordulatot jelentett az evéssel kapcsolatos viszonyunkban. 

A fogyás fogyasztási cikké vált

A gasztropszichológus a podcastben elmeséli, hogy elkezdte összegyűjteni a fogyókúrahirdetéseket. Döntően a rendszerváltás után, a kereskedelmi televíziózással párhuzamosan jelentek meg. „Elkezdtem beszkennelni őket… 1200 hirdetésnél feladtam. A modern társadalomban nincs még egy olyan termék, szolgáltatás, eszme, amit ennyiféleképpen adnának el. Nekem, mint kutatónak könnyű azt a kommunikációt vizsgálni, hogyan lehet ennyiféleképpen eladni valamit, ami nem működik. Ez a kreativitás csúcsa. Az egészségtudomány és a dietetika azonban nagy kihívás előtt áll.”

Több mint harminc éve létezik az obezitológia, azaz az elhízás kutatásának tudományterülete. „Több mint harminc éve próbáljuk megfejteni a hízás okát, és harminc éve egyre rosszabbak a trendek” – mondja a kutató. „Egyre többen, egyre inkább, egyre fiatalabb korban hordoznak túlsúlyt magukon. Ha egyetlenegy fogyókúrahirdetés is tartósan, tömegesen működne, akkor meg lehetne fordítani a világtrendeket.” Ha ennyire szeretnénk fogyni és ennyiféleképpen próbáljuk eladni a fogyást és a módszereit, akkor miért nem sikerül? 

Valaki bennünk tovább eszik

A Maslow-piramis legalján a kalóriaigényünk, mint egy élettani igény áll – ennyit kell ennünk ahhoz, hogy a testünk jól működjön. „De bicsaklik a szükségletpiramis, mert mi tovább eszünk. Az ételnek ugyanis nemcsak kalória-, hanem pszichikus, szociális és még inkább érzelmi értéke van” – mondja a pszichológus. Az érzelmi érték pedig gyakran felülírja a kalóriaigényt, gondoljunk csak az esti zugevésekre, a vizsgaidőszakokra vagy a szakítás utáni fagyizásokra.

„Már régen jól lakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik, akit nagyon-nagyon nehéz leállítani.”

Az evés lélektani hátterében mélyen gyökerező tapasztalatok állnak. „Szerintem a túlevés mögött az az évmilliós evolúciós tapasztalat áll, hogy a kríziseket éhínségek követik” – mondja Dr. Forgács Attila. „Milyen érdekes, hogy az első coping-reakciónk a koronavírusra mi volt? Hopp, az Aldiban megvesszük az összes lisztet meg élesztőt, mert tartalékolni kell. Ez egy ragyogó példa arra, hogy itt nem egy tudatos magatartásról, hanem egy nagyon ősi, érzelmi-indulati viselkedési automatizmusról van szó.” A kutató szerint az elmúlt hetven év nem volt elég ahhoz, hogy felülírja ezt a reakciót, hiszen az emberiség folyamatosan evéskríziseket élt túl.

Dr. Forgács Attila a Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon azokról az orális katasztrófákról ad elő, amik nemesítették az embert. A konferencia műsorát itt találod. A Pszinapszis médiapartnereként mi is beszámolunk az előadásokról. Cikkeinkért kövessétek a Facebook-oldalunkat.

Mit eszik egy paleo-vegetariánus?

A vegetarianizmus és a vegánság gyökerei messzire nyúlnak vissza. „Püthagorasz egy kis szekta vezetője volt, akik nem ettek húst” – mondja a kutató, és azt is hozzáteszi, hogy a 19. század végén is alakultak vega társaságok, például az avantgárd művészek nagyrésze nem evett húst. Kodály és Bartók számára ez egy életmódreform része volt, a húsevést ellenző mozgalmaknak jelentős spirituális és mentalitástörténeti vonzatai is voltak.

„A modern kori szekták ma úgy tűnik, az evés köré gyülekeznek. Biológiai szintre kezd süllyedni az a dogma, ami régen spirituális volt: mi az, amit ehetek? Azt kívánjuk, valaki mondja már meg, és ahhoz fogunk ragaszkodni.”

Éppen ezért a növényevés ellenirányzatai is megvannak. „Volt olyan páciensem, aki paleo-vegetariánus volt. Mondom, mit eszik? Hát, mit enne? Brokkolin él.” Ez már az orthorexia nervosa, az egészséges étel mánia vagy függőség, magyarázza a pszichológus. Ezeknek az embereknek az hajtja az életét, hogy mennyit, mit, pontosan mikor és hogyan esznek. 

Ha kíváncsi vagy, mi áll a jelenség hátterében, és mit jelent a tanult tehetetlenség, hallgasd meg a Messzelátó podcast adását!

Dr. Forgács Attila szerint ez is annak a jele, hogy az emberiség a tömeges elhízás korában próbál egy alternatív viselkedési formát találni az evéssel kapcsolatban. „Ezt a sokfajta jelenlegi evési magatartást zavarnak írjuk le, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így marad - lehet, hogy valamelyikben benne van a túlélés záloga.”

Hogyan fogyjunk?


„Az evés forradalma most nem felszabadít, mint más forradalmak, hanem korlátoz. Arról szól, hogy mit ne együnk”
– a fogyókúrák sokasága más-más megoldásokat kínál, de valljuk be, ritkán működik az, hogy valaki egy héten forgacs_attila.jpgbelül leadja a plusz kilókat.

„A rapid fogyókúrával van a probléma, azzal a hozzáállással, hogy péntekre lefogyok. A jojózási, vagyis visszahízási arány 40-90% egy éven belül ilyenkor. Abban a ritmusban kellene lefogyni, ahogy elhíztunk. Az elhízás nem karácsony másnapján jön létre. Az elhízás általában évi 5-6 kiló, amit csak a téli-nyári ruhaváltásnál szoktunk észrevenni. Ez a plusz úgy jön létre, hogy naponta százkilokalóriát túleszünk, ez egy kifli vagy egy kis tepertő.”

Kép: Dr. Forgács Attila

A pszichológus szerint a bicikli jelenthet tartós megoldást. „Ezt a száz kilokalóriát kellene észrevenni – ezt le lehet mozogni. Ez naponta kétezer lépés: gyalog felmenni a harmadik emeletre, egy megállóval többet sétálni vagy tömegközlekedés helyett biciklizni.” Ő is a nagyvárosi közlekedés ellenére rendületlenül biciklivel jár be a Corvinusra.

„Meggyőződésem, hogy a mozgást vissza kellene hoznunk az életünkbe.”

„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról Tovább
Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

dm-104-min.jpg

Csorbítja az autonómiát a felsőoktatás modellváltása? Milyen tapasztalatokkal zárta a Corvinus az alapítványi fenntartás első két évét? Mit jelent az elitképzés, és mi lesz azokkal, akik nem tudnak bejutni? Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

Írta: Belayane Najoua; Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta (Közgazdász)

A felsőoktatás átalakításának kritikusai szerint csorbítja az autonómiát, hogy a Szenátus a legfontosabb kérdésekben csak véleményez, a végső döntést a Kuratórium hozza meg. Hernádi Zsolt szerint az autonómia csorbítására való hivatkozás álságos érv, szerinte ennél sokkal fontosabb, hogy mit, kinek, miért nyújtanak. Szerinte a felsőoktatásnak valamilyen célt kell szolgálnia: “Csak l’art pour l’art önmagában az, hogy felsőoktatás legyen és egyetemi végzettséget adjunk embereknek, a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Valami célt kell szolgálni.”

„Zsákszámra képezzük a diplomás szakembereket, akik abban a tévhitben élnek, hogy a diploma után gond nélkül elhelyezkednek, ugyanakkor ez nem minden esetben lesz így. Egy 18-19 éves gyereknek azt mondani, hogy lesz diplomád és a te pályád rendben van, becsapás, és egy 19 éves gyereket nem szabad becsapni.” 

Arról nem is beszélve – teszi hozzá –, hogy a minőségi oktatás sok pénzbe kerül: “fizethetjük egyénileg vagy társadalmi szinten, de az oktatás soha nem volt és nem is lesz ingyen”.

Politikai bebetonozás vagy hosszú távú reform?

Az egyetemeket fenntartó alapítványok Kuratóriumát időkorlát nélkül választják meg, új tagot pedig csak maga a Kuratórium nevezhet ki. A modellváltás kritikusai szerint ez korlátlan időre bebetonozza a Kuratórium tagjait, így őket egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet elmozdítani.

Hernádi Zsolt szerint pedig az volt a cél, hogy megvalósítsák a hosszú távú tervezést. “A politikai ciklus néhány évre szól, az alapítvány viszont úgy hozza a döntéseit, mintha a tagok örökké a Kuratórium tagjai lennének. Nem rövid távú döntésekben gondolkodunk, hanem jelentősebb, hosszabb távú reformokat szeretnénk” – mondja Hernádi Zsolt. Ezeknek az átfutási ideje pedig legkevesebb öt, de inkább tíz-tizenöt év. A kuratóriumban mindenki más szemléletmódot hoz be, az értékrendnek ugyanakkor azonosnak kell lennie. 

Az állami fenntartású egyetemek szerinte ki vannak szolgáltatva a politikai ciklusok váltakozásának. “Ha négyévente megváltozik a fenntartó álláspontja, akkor az egyetemnek alkalmazkodnia kell hozzá. Az alapítványi fenntartásban viszont minden hosszú távú” – mondja Hernádi Zsolt.

“A MOL-ban is úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna, hiszen a siker csak hosszú távon mérhető.”

A hatalma eddig is megvolt a fenntartónak, csak a rendszer nem volt transzparens, minden “kijárásos” alapon történt. “Mi bevezettünk egy úgynevezett one over one elvet, miszerint a kuratórium értékeli az egyetem vezetőségét. Ez eddig a tabutémák közé tartozott, ahogy a rektorválasztás is.”

Hozzáteszi, szerinte soha nem hangzott el valódi szakmai érv a modellváltással szemben. “Engem nem nagyon keresett meg senki, hogy meséljem el, mi is történt a Corvinusnál. Jó vagy rossz? Pro és kontra? A kormány megkérdezte, mert mielőtt elindították a második hullámot, kíváncsiak voltak az első hullám tapasztalataira. Más senki, legfeljebb magamtól mondtam el különböző fórumokon.”

b_v_171_2.jpg

A Corvinus főépülete (fotó: Bera Viktor; Közgazdász)

Van még mit javítani

„Fontos leszögezni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen jelenleg is színvonalas szakmai munka folyik.” A fenntartóváltással szerinte az egyetemek tényleges szabadságot kaptak, ugyanakkor “vannak még olyan szűk keresztmetszetek, amelyeket fel kell oldani”, ilyen például az akkreditációs folyamat, vagyis az új képzések indításának lehetősége. “Amíg ezen vitázgatunk, a világ elhúz mellettünk. A piac nem vár éveket.” 

Pontosan ilyen a kétéves mesterképzés dilemmája is – teszi hozzá. „Egyre kevesebben jelentkeznek mesterszakra a magyar egyetemekre, mert nem akarnak még két évig iskolapadban ülni. Így vagy elmennek dolgozni, vagy külföldi egyetemet választanak, ahol számtalan, magas színvonalú, egyéves mesterképzést kínálnak nekik.”

“Emellett célunk az is, hogy motiváló magyar és nemzetközi kutatói környezet alakítsunk ki, ahol a nemzetközi publikációkon, valamint a magyar tudományos élet számára releváns eredmények létrehozásán legyen a hangsúly” - mondja Hernádi Zsolt.

Működhet vállalatként egy egyetem?

Az egyetem nem egy vállalat – mondják sokan. Hernádi Zsolt szerint mindegy, hogy egy cégről, egy focicsapatról vagy egy iskoláról beszélünk, mindenhol embereket irányítanak és vezetői képességekről kell beszélni, így az eszközrendszer 80-90 százaléka ugyanaz: ambíció, teljesítmény, motiválás, jutalmazás, számonkérés. Ezért is tartja fontosnak, hogy a kuratóriumban és az Egyetem vezetésében is olyan emberek ülnek, akik ezt tudják, akik irányítottak már embereket, akik vezetőként már bizonyítottak.

Jelentős eredménynek tartja a bérfejlesztést és a teljesítményértékelés bevezetését. “Ez még messze nem tökéletes, de elindultunk vele. Ez a kultúrafejlesztés elengedhetetlen része” - mondja.

“Ha a jónak nem jelzed, hogy jó, amit csinál, az alulteljesítőnek pedig nem mondod meg, hogy a tevékenysége nem üti meg az elvárt szintet, akkor a jó visszafogja a teljesítményét, a rossz pedig nem tesz azért, hogy többet érjen el. Egyszerűen lefelé, a középszerűség alja felé indul az egész.”

„A vezetőknek értékelniük kell a kollégákat. Ilyen nem volt eddig, most pedig évente kétszer leülnek egymással beszélgetni. Év elején szakmai és képzési célokat tűznek ki, félévkor közösen rátekintenek, hogy miként állnak a kitűzött célok elérésében, és átbeszélik, melyek a kolléga erősségei, hol vannak még fejlesztendő pontok. És végezetül a teljes év értékelésekor, a bónusz és fejlesztési célok teljesítésének tükrében mindezt forintja váltják” - mondja Hernádi Zsolt.

Hol fogom észrevenni a modellváltást hallgatóként?

“Nekem a legfontosabb eredmény, ha a magas pontszámú diákok a Corvinust választják, és ti, már hozzánk járó hallgatók, elégedettek vagytok, jó munkahelyet találtok, kevesebben mentek külföldre mesterképzésre tanulni” – mondja Hernádi Zsolt. “Ha nem így történik, az is egy input, de akkor be kell avatkozni. Ha valami nem stimmel, akkor azt meg kell változtatnunk.”

Az oktatás ma globális üzletté vált. “Magyarországon beindult egy spirál, és egyre több diák megy külföldre a gimnázium után. Vannak erre szakosodott cégek, akik pénzért cserébe felkészítik a legjobb képességű diákokat. A külföldi egyetemek harcolnak ezekért a diákokért, és olyan értékeket kínálnak, melyekkel az itthoni ingyenes oktatás nem tud versenyezni. A minőségi oktatás és a pozitív hallgatói élmény kulcsfontosságúvá vált a felsőoktatásban.”

o_zs_0144.jpg

Megújult hallgatói iroda a föépületben, a fejlesztés célja a hallgatói élmény növelése a Corvinus szerint. (Fotó: Örsi Zsanett, Közgazdász)

A pozitív hallgatói élményhez az oktatókat is meg kell nyerni. “Jelenleg az oktatók jelentős része úgy tekint az egyetemre, mint a karrierjének az egyik felére, és mellette másod- és harmadállásokat is kénytelen vállalni” – mondja Hernádi Zsolt. “Azok a diákok, akiket nem köt le teljesen az egyetem, elmennek dolgozni, hogy legalább szakmai tapasztalatot szerezzenek, de ez egy rossz kompromisszum."

"Azt kell elérnünk, hogy mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak a Corvinus legyen az első számú választás, az Egyetem legyen a legfontosabb, és megérje itt jól teljesíteni.”

Mi lesz azokkal, akik a társadalmi helyzetük miatt maradnak le?

A társadalmi mobilizációra a tehetséggondozó programok jelentik a legjobb megoldást szerinte. “Ebben már a MOL is részt vesz, már az általános iskolában arra ösztönözzük a tanárokat tanulmányi versenyekkel, hogy matematikát, fizikát és kémiát tanuljanak a gyerekek.” A tehetséggondozó programok abban segítenek, hogy a fiataloknak esélyük legyen a magas pontszámokra is. “Ezért jó az, ami az MCC-nél történik. Sorban alapítják a középiskolai tehetséggondozó kollégiumokat. Nem lehet ennél jobbat tenni, mert a mobilitásnak igazán ez ad löketet” – mondja Hernádi Zsolt.

“Az a paradoxon, hogy a szocializmusban működtek ilyenek. Budapesten például az Apáczai volt az egyik ilyen felzárkóztató gimnázium, vagy a Mester utcában a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola” – mondja Hernádi Zsolt. “Volt olyan 14 éves srác, aki soha nem került volna magas beosztású állásba, de szerencséje volt, mert a tanára észrevette a tehetségét, és javasolta oda.” Így került fel Jászárokszállásról Budapestre Csányi Sándor, aki ma az OTP elnöke és Magyarország második leggazdagabb embere a Forbes listája szerint.

A magas felvételi ponthatárokban tehát nem szeretne kompromisszumot kötni:

“Nem bővítünk. Nem mehetünk lejjebb az elvárásokkal, mert akkor neked nem lesz kitől tanulnod. Nem lesz, aki felfelé húz, nem lesz, akinek bizonyítani akarsz, akinél jobb akarsz lenni.”

Az Egyetemen a közösség motiváló erejét elsősorban a szakkollégiumok és diákszervezetek adják, amit Hernádi Zsolt saját bőrén is megtapasztalt. “Nagy szájjal bekerültem a Rajkba, mert én voltam a király, és egyszer csak kiderül, hogy mindenki okosabb nálam. Elkezdtem beszélni egy témáról, és azt mondták: Igen? Olvastad ettől ezt? Attól meg amazt? Ezeket el kell olvasni!”

dm-107-min.jpg

Fotó: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az elit felelőssége: a körforgásos gazdaság a jövő?

“Azt szokták tanácsolni, ne mondjam el, mert rögtön csökkenteni fogják a MOL-ban a fizetésem” – mondja nevetve arról, hány órát foglalkozik az Egyetemmel. Úgy véli, a valóságban ebből ő profitál többet. “Egy ilyen változás menedzselése felfrissíti az agyad. Kiugorhatsz a taposómalomból, mással foglalkozol, amitől friss ötleteid lesznek, ennek a folyamatnak az eredménye a MOL új hívószava a körforgásos gazdaság.”

A körforgásos gazdaság felépítésében a MOL a felsőoktatásra is támaszkodik, például a Pannon Egyetemmel közösen hozzák létre a nagykanizsai Science Parkot. “A mérnöki és az anyagismereti tudást hozzuk be a Pannon Egyetemről, azon dolgozunk, hogy a körforgásos gazdaságot egyre jobban és egyre hatékonyabban működtessük” – mondja Hernádi Zsolt.

Ám a körforgásos gazdaság nem pusztán technológiai kérdés, és ezért a működtetésében, elterjedésében a Corvinusnak is szerepe lehet. “Például meg kellene értenünk, hogyan tudnánk szelektív hulladékgyűjtésre bírni az embereket” – mondja. “Megmértük, mekkora távolságot vagyunk hajlandók megtenni fáradt sütőolajjal. Hetven métert. Ha távolabb van a gyűjtőpont, akkor nem visszük el. Lehet persze azt mondani, hogy a tudatosak elmennek a legközelebbi MOL-kúthoz, de ez vajon a lakosság hány százalékára lenne igaz?”

“Az erre való áttérés a ti generációtok kihívása” – mondja Hernádi Zsolt. “Ma a hulladékot elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá. Pedig ez nem hulladék. Ez nyersanyag. Jelenleg elégetjük a nyersanyagokat, majd drágán kibányászhatjuk. Ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.”

“Megértettük, hogy a fiatalokat, a jövő generációját ez érdekli. Ha pedig ez érdekli őket, és ezt akarják, akkor ez lesz a jövő.”

 

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna" Tovább
“Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked” - Interjú Dr. Dévényi Kinga arabistával 

“Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked” - Interjú Dr. Dévényi Kinga arabistával 

masjid-nabawi-5515745_1920.jpg

Az arab nyelv tanulása merész vállalkozásnak tűnhet, főként a kulturális távolságok miatt. Kevesen tudják azonban, hogy Dr. Dévényi Kinga arabista már sok éve oktatja diákok sorát a nyelv rejtelmeire, valamint a térséggel kapcsolatos ismeretekre a Corvinuson. Vele beszélgettünk az arab nyelvről, az iszlám vallásról, a migrációról és arról, hogy mit tehet az ember, ha megszólítja egy arab katona. 

2021. 07. 08. Írta: Hujber Sándor, borítókép: dinar_aulia, Pixabay

Milyen arabul folyékonyan beszélő magyarként a Közel-Keleten járni? Sokszor tapasztalható, hogy egy nép tagjai hálásak, ha idegenek beszélik a nyelvüket. Igaz ez az arabokra is?  

Nyilvánvalóan közelebb lehet kerülni az emberekhez, de a hála nem feltétlenül jó kifejezés. Árnyalja a helyzetet, hogy az arabban minimum diglossziával állunk szemben: élesen elkülönül az írott és a szóbeli kommunikáció, emellett minden országnak megvan a saját helyi „arab nyelve”, melyek között legalább akkora eltérések vannak, mint az újlatin nyelvek között. Olyan ember persze nincsen, aki az összes arab ország nyelvén egyformán tudna beszélni, de nyilván lehet közelíteni, illetve egy-két nyelvjárást alaposan megtanulni. 

Tudományos vagy hivatalos alkalmakkor a beszélt irodalmi nyelv jó kapocs, és kerülni is kell, hogy valamilyen nyelvjárásban beszéljen az ember, mert ez nem lenne megfelelő a túlzott informalitása miatt. Időnként életmentő is, ha az ember tud arabul. Egyszer Dél-Algériában, a sivatag közepén kirándultunk, amikor egy olyan útelágazáshoz értünk, ahol az útjelző táblán csak arab felirat volt.

Ilyenkor el kell olvasni valakinek, mese nincs, különben elveszik az ember a Szaharában. 

Két éve voltam Tiznitben, Marokkóban egy konferencián. Én voltam az egyetlen európai, volt egy amerikai hölgy még, de ő nem tudott arabul. Az előadásokat lehetett angolul és franciául is tartani, nem kellett arabul, mégis nagyon más volt az én fogadtatásom és beágyazódottságom a többi kutató közé, akik elsősorban az arab világból és a szubszaharai térségből kerültek ki. 

Miért kezdett el érdeklődni az arab kultúra és nyelv iránt? 

Édesapám Algériában dolgozott, így ott kezdtem el az egyetemi tanulmányaimat, melyeket végül Magyarországon, az ELTE arab szakán zártam le. Algériában kötelező volt az arab mint nemzeti nyelv. Ez persze önmagában nem predesztinálja az embert semmire, mert rengetegen tanulnak arabul, akikből aztán nem lesz arabista, nekem mégis egy első, nagy szerelem volt fiatalon, megtetszett a nyelv és a kultúra is. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék keretein belül az egész térség civilizációjával foglalkozom. Érdeklődésem személyes szempontokból indult ki, de a nyelvnél jóval tágabb körűvé vált. Az a tapasztalatom egyébként, hogy a legtöbb embernek az az ország, amit az arab világban először megtapasztal, lesz örökre a kedvence. Aki Jordániába megy ki, annak Jordánia, aki Algériába, annak Algéria.

640px-ramadan_1439_ah_qur_an_reading_at_jameh_mosque_of_sanandaj_29_may_2018_13.jpg

Kép: Keyvan Firouzei, Wikipedia

Vicces történet, hogy sokszor az ember, akihez beszélek, nem is realizálja, sőt el sem hiszi, hogy arabul szólok hozzá. A Közel-Keleten általában tilos a hivatalos épületek fényképezése. Én egyszer egy arab városban véletlenül megtettem ezt, és persze rögtön jött is egy katona, aki tört angolsággal elkezdett magyarázni. Én arabul válaszoltam neki, szépen elbeszélgettünk, és ő is önkéntelenül átváltott anyanyelvére, de kötötte az ebet a karóhoz, hogy elveszi a kamerámat. Tíz perc után meglepődve megszólalt: „Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked.”

Egyiptomban pedig egyszer egy oázis felé utaztam egy távolsági buszon. Útközben, az egyik buszpályaudvaron odajött egy algériai férfi, hogy a sofőrtől megérdeklődje az útirányt. A nagy nyelvjárási különbségek miatt azonban egyáltalán nem értették egymást. Örültem, hogy "tolmácsként" segíteni tudtam nekik.

Mi az, ami Ön szerint a legnagyobb akadály egy európai, illetve konkrétan egy magyar számára abban, hogy közel érezze magához az arab kultúrát vagy általánosságban az iszlám civilizációt?  

Akkor tudunk valamihez közel kerülni, ha megismerjük. Ha nem ismerjük meg, akkor a híradásokkal találkozunk, és ezek (mostanában főleg) sajnos negatívak. A rossz hírek sokfélék: migráció, terrorizmus... Egy a közös bennük: a térségnek egy olyan arcát mutatják meg, amelynek kevés köze van az ottani civilizációhoz, mégis ezek tematizálják a közbeszédet.

A megismerés további nagy gátja az, hogy az emberek a saját történelmüket és civilizációjukat sem ismerik kellő mélységben.

Nem tudják, hogy milyen volt az élet ötven-száz évvel ezelőtt Magyarországon, és minden közel-keleti dologra úgy tekintenek, mintha középkori lenne, pedig csupán egy másfajta fejlődésről van szó. 

Összefoglalva az ismeretek hiánya és a csak negatívumokra korlátozódó híradások a legnagyobb gátak a civilizációk közti megismerésben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a földközi-tengeri kultúrkörben élő népeknek nem tűnik annyira távolinak például a déli part civilizációja az északi partétól. A vallás elválasztani látszik a mediterrán országokat, de ha olyan hétköznapi dolgokra gondolunk, mint a szieszta, a korzózás, a nők iránti fokozott féltés vagy a vérbosszú intézménye, akkor látszik, hogy Európán belül is van egy kultúrkör, amely közel áll az arab civilizációhoz. 

Megemlíteném, hogy Magyarország nemcsak a török időkben került kapcsolatba az iszlámmal, hanem a magyar őstörténet számára is nagyon fontosak az arab források. Már az Árpád-korban is volt például egy andalúziai utazó, aki leírta a Magyarország területén élő muszlimokat, akik Khwarezmből jöttek ide. A huszadik század elején intenzívvé váltak a török-magyar kapcsolatok, rengetegen érkeztek tanulni például, volt egy bosnyák és egy török muszlim közösség is. Ez azonban már több mint száz éve történt, nem tudunk erre visszatekinteni, nincs ezzel kapcsolatos emlékezetünk, és ezért csak keveseket érdekel.

Mennyiben beszélhetünk egyáltalán arab világról, vagy ez csupán egy leegyszerűsítő, európai koncepció?

Az Arab Liga tagjai az arab országok, de ha megnézzük, hogy mi a szervezet szerepe, akkor láthatjuk, hogy névleges. A felszínen van egyfajta közös identitás, de kérdéses, hogy ez mélységeiben is létezik-e. 

Az „arab” eredeti jelentése beduin, ami csak a sivataglakókra vonatkozott. Az arab szó tehát mindenképp egy egyszerűsítés. Egyrészt van egy óriási sivatagi-urbánus ellentét, másrészt egy etnikai is. Az általunk arabnak mondott országokban rengeteg kisebbség él, például a kurdok, akikről mostanában sokat hallunk, vagy az észak-afrikai berberek, akik az utóbbi években szintén sokat léptek előre az önrendelkezés útján. Egy arab, ahogy én látom, nem elsősorban arabnak vallja magát, hanem valamely országba tartozónak, és akkor még nem is beszéltünk az iszlám identitásformáló szerepéről.

breaking_the_fast_2_27351979537.jpg

Kép: Gabby Canonizado, Wikipedia

Persze, nyilván van egy óriási összekötő ereje az arab nyelvnek, amely a Korán nyelve is. Ez egy fontos egységesítő tényező azoknak az etnikumoknak is, akik nem tartoznak az arabság körébe. Persze itt azt a kitételt kell tenni, hogy nem minden arab muszlim, hiszen a mai napig él a Közel-Keleten egy erős keresztény lakosság, illetve Izrael létrejöttéig nagy lélekszámú zsidó közösségek is éltek itt. 

A migráció közelebb hozza a nyugati és a közel-keleti kultúrákat, vagy elmélyíti a civilizációs konfliktusokat?

Véleményem szerint a közel hozást hosszú századok alatt lehetne csak elérni. A mostani migráció általában túl gyors ahhoz, hogy ez közeledést okozzon. 

Egyrészt vannak a világon mindenhol olyan politikai irányzatok, amelyek a migrációból következő konfliktusokat szándékosan kihasználják, másrészt azt is fontos tudatosítani, hogy a statisztikák szerint a muszlim emberek elítélése azokban az országokban a legerősebb, ahol azok a  legkisebb számban élnek.

A tapasztalat azt mutatja tehát, hogy akik együtt élnek az iszlám világból származó emberekkel, azoknak megszűnnek irántuk az előítéleteik. Londonban májusban választották újra Sadiq Khant, egy pakisztáni hátterű muszlimot. Angliában a koronavírus-oltásokért felelős államtitkár egy kurd. Nader Masmoudi tunéziai származású matematikust az amerikai tudományos akadémia nemrég választotta tagjává, pedig ott, különösen Trump alatt, nem volt könnyű téma a muszlim bevándorlás. Magyarországon és Lengyelországban azonban, ahol olyan kevesen vannak, hogy nagyítóval kell keresni a muszlimokat, valami miatt mégis óriási az elutasítottságuk. 

Persze az, hogy a már Európában élő muszlimok látszólag jól beilleszkedtek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének konfliktusok, azonban ez nem az etnikummal, hanem a szegénységgel van inkább összefüggésben.

Ez a gyors folyamat szerintem nem segíti elő a kultúrák közeledését, inkább meggátolja, mivel túl sok a félelem. De hosszú távon látok benne potenciált. 

Mit jelent Ön szerint ma egy muszlim számára a vallás? 

Az iszlám vallásnak van egy nagyon erős közösségteremtő része, melynek központjában a mecset áll. A nők ott beszélgetnek, a fiatalok ott tanulnak. A vallás számos szinten képviselteti magát, a mély, spirituális szintet elérni kívánó muszlimok ugyanúgy jelen vannak, mint a szinkretisztikus, népi szokásokat követők. A mecsetbe járás nem kötelező, kivéve a férfiak esetében a péntek déli imát, de e tekintetben is vannak az irányzatok között különbségek.

Az azonban közös, hogy a muszlimokat nem fenyegeti kiátkozás, alapvetően a pozitív jutalmazásra épül a vallás, nem a büntetésre. 

Mik azok a hamis sztereotípiák, akár pozitívak, akár negatívak, amelyek az európai és a magyar köztudatban élnek az arabok és az iszlám vallás kapcsán? 

A terrorizmus mindenképp egy sajnálatos sztereotípia. Van pár ezer terrorista, akik óriási szenvedést és boldogtalanságot okoznak emberek tömegeinek, de rajtuk kívül van még közel kétmilliárd muszlim, akik ellen általában ezek az erőszakos cselekmények irányulnak, nem pedig az odalátogató turisták ellen. A konfliktus az iszlámon belül van, ezt láthattuk az Iszlám Államban is. Mivel ez óhatatlanul érint más vallásúakat is, ezért alakult ki ez a hamis sztereotípia. 

A másik hamis sztereotípia az arabság és az iszlám közötti egyenlőségjel. A közelmúlt sajnálatos eseményei miatt a legtöbb közel-keleti országban csökkent a keresztények aránya, de még így is összességében eléri az 5 százalékot,  Egyiptomban a 10 százalékot, Libanonban pedig meghaladja a 30 százalékot.

Pozitív sztereotípia az arab vendégszeretet, de ezt maximálisan alá is tudom támasztani. Az együtt étkezés, az idegenek megvendégelése mind olyan szokások, melyek jellemzőek voltak már az iszlám előtti Arábiában is.

Ha egy idegen a sátorhoz ment, nem volt szabad megkérdezni, honnan jött, még ha egy ellenséges törzs tagja volt is, három napig vendégül kellett látni.

Ez a sivatagi vendégszeretet a városokban, a XXI. században is kitart.

bazaar-1853361_1920.jpg

Kép: Pexels, Pixabay

Megismerhető-e egyáltalán az iszlám világ az arab nyelv ismerete nélkül? 

Nemcsak az iszlám világ, de egyetlen kultúrkör sem ismerhető meg az adott nyelv ismerete nélkül. Amíg nem beszéljük egy civilizáció nyelvét, csak azt ismerhetjük meg, amit mások írtak róla. Vég nélkül olvashatjuk az információkat, amelyek persze hasznosak tudnak lenni, de a kép, amely így bennünk kialakul, óhatatlanul az lesz, amit mások alakítanak ki bennünk újságcikkek, irodalmi művek, lektűrök, útleírások alapján. Még egy fordítás sem közelítheti meg az eredetit. 

Aki ezzel a térséggel bármilyen szempontból foglalkozni szeretne, annak mindenképp törekednie kell arra, hogy a nyelvet is megismerje, hiszen ez a civilizáció megismerésének igazi útja.

A Corvinus ebből a szempontból véleményem szerint nagyon jó helyzetben van, mert a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéken a térséggel foglalkozók közül valamilyen szinten mindenki tud arabul. 

Lehet az arab a következő kínai? Előfordulhat, hogy ez a nyelv is olyan keresett lesz az elkövetkező húsz év európai munkaerőpiacán, mint a kínai vagy a japán, melyek egykor szintén egzotikumok voltak?  

A japánnal kevésbé, de a kínaival könnyedén összehasonlítható az arab, ami ENSZ-nyelv, és a világ tíz leggyakrabban beszélt nyelve közé tartozik. A népességgyarapodási trendeket tekintve szintén növekedni fog az arab nyelv tudásának értéke, hiszen egészen egyszerűen több ezt a nyelvet beszélő emberrel kell majd tudni kommunikálni. 1970-ben az arabok a világ lakosságának 4 százalékát tették ki, 2010-re 5 százalékát. 2050-re ez várhatóan 7 százalékot fog elérni.

Ma félmilliárd arab van, és ha lemondunk arról, hogy velük kommunikáljunk, akkor ne tanuljunk arabul, azonban ha nem, akkor érdemes nekilátni. 

A kínaival összehasonlítva azonban van egy óriási különbség is. Amíg amögött ott van Kína teljes gazdasági és politikai potenciálja, az arabot több mint húsz olyan országban beszélik, amelyek semmilyen tekintetben nem lépnek fel teljesen egységesen. Emiatt szkeptikus vagyok egy nagy felfutást illetően.

Ugyanakkor az iszlám civilizáció, melynek megismeréséhez elengedhetetlen az arab nyelv ismerete, egyre több ponton találkozik a miénkkel. Európában például vannak már az iszlám elvei alapján működő bankok, melyek megértéséhez olyan ismeretekre van szükség, amik csak arabul érhetőek el. 

Mit tehetnének a magyar döntéshozók, hogy népszerűsítsék az arab nyelv tanulását?  

Régebben volt középiskola, ahol lehetett arabul tanulni, persze fakultatív jelleggel, de legalább opció volt rá. Én mindenképp üdvözölném, ha ez egy-két gimnáziumba visszatérne, és persze érettségizni is lehetne belőle.

Jelenleg két egyetemen (ELTE és PPKE) lehet arab szakon tanulni, azonban a cél nem arabisták képzése kellene, hogy legyen, hanem a nyelvet beszélő szakembereké.

Ilyen szempontból pozitívum, hogy több egyetemen lehet arabot tanulni, például a Corvinuson, az NKE-n vagy a Metropolitanon. Kulturális rendezvényeket is érdemes lehet népszerűsíteni, elsősorban a fiatal generációk körében. 

Mi a legjobb lehetősége a nyelvtanulásra ma egy magyar diáknak, aki érdeklődik az arab nyelv iránt?

Ha corvinusos, jöjjön el hozzánk arabot tanulni.

Persze, erre ahogy említettem, számos más egyetemen is van már lehetőség. Vannak különböző nyelviskolák is, sajnos nem túl nagy számban. A legjobb lehetőséget az arabot tanuló diákok számára nyitva álló, arab országokba szóló ösztöndíjak sokasága jelenti. Ez kulturálisan és nyelvileg is pótolhatatlan lökést ad. Széles a paletta, lehet válogatni az országok között. 

Mi az arab nyelv legszebb tulajdonsága? Mik azok a különlegességek, amelyek egyedivé teszik a világ nyelvei között?   

Mindenkinek valami más. Számomra, amint már említettem, az arab nyelv szerelem volt első látásra, illetve inkább hallásra. Viszont, ami mindenkinek különleges lehet, és egyszerre vonzóvá és kihívással telivé teszi, az a rövid magánhangzók jelölésének elmaradása, amely jellemző a rokon nyelvek (héber, szír) írásában is. 

Egyben az írás egy gyönyörű művészeti terület is, persze egy kezdő tanuló számára nem feltétlenül ez teszi vonzóvá. Emellett egy rendkívül lírai nyelvről beszélünk, minden arab ember költő is, szakmájától függetlenül képes arra, hogy a Korán nyelvén egy verset rögtönözzön.

Egy arab tudós, filozófus műveinek felsorolásánál mindig az a lista vége: „és írt verseket is”.

 

“Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked” - Interjú Dr. Dévényi Kinga arabistával  Tovább
Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

pic-4.jpg

Hangulatos terek és sétálóutcák szomszédságában bújik meg a belvárosi jezsuita tömb. A kis utcák által körülölelt épületegyüttesben kap helyet a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, ahol a diákbizottság leköszönő elnökével készült interjún választ kaptunk számos kérdésre. Mitől más a SZIK, mint a többi szakkollégium? Hogyan maradhat fent a lelkiség a kapitalizmus világában? Mit jelent a társadalmi felelősségvállalás egy szakkollégium életében?  Miért releváns a platóni akadémia? 

2021. 07. 07. Írta: Brándisz Ádám, képek: Burkus Brigitta, Közgazdász

„Édesanyám szintén Ignácos volt, így már a kezdeti időszaktól kezdve figyelemmel követhettem a szakkollégium életét” - kezdi Pudleiner Kristóf, a diákbizottság elnöke a történetét. Az 1990-ben alapított intézmény az ezredfordulón került a jezsuita rend fenntartásába. Azóta ugyanaz a cél lebeg a szakkollégium vezetősége előtt: a kiemelkedő egyetemi hallgatóknak olyan környezetet biztosítani, amelyben egy értékközpontú és a társadalmi felelősséget szem előtt tartó keresztény értelmiség tagjaivá válhatnak. “A jezsuiták jelmondata, hogy „Isten nagyobb dicsőségére”, és ez feltételez egyfajta maximalizmust, amely a kollégisták, azaz a mi életünkben is megjelenik. Ez a hozzáállás is megmagyarázza, hogyan kapcsolódik össze a jezsuita szellemiség az egyetemi és a gazdasági élettel” - fejti ki Kristóf a szakkollégisták motivációját. A szervezetben a szakmaiság mellett hangsúlyos szerepet kap a közösség és a lelki munka is. "Tudtommal ők az egyedüli rend, akik nem viselnek szerzetesi csuhát, és kiemelten nyitottak a világra, szerintem az egyik legprogresszívebb közösség a katolikus egyházon belül.”

A SZIK egy olyan szakkollégium, ahol a komoly szakmai munka és a pezsgő közösségi élet jól megférnek egymás mellett. A gyakran spontán szerveződő gasztro show-knak helyet adó konyha és a sörözgetéseket befogadó közösségi tér mellett kiemelkedő szakmai és tudományos munka jellemzi a szakkollégium mindennapjait. “Mellettünk található a Párbeszéd Háza is, amely még inkább megmutatja a rend nyitott hozzáállását a világhoz, és azt, hogy az egész szakkollégiumi közösség a párbeszéd jegyében éli a mindennapjait.” 

A közel 60 szakkollégista egy hat féléven átívelő szakmai kurzusrendszerben vehet részt, amely a kötelező elemeken kívül izgalmas és érdekes alkalmakat és lehetőségeket is tartogat, melyek közé tartozik a vitakultúra megismerése vagy a jogi kurzus is, ahol lehetőség nyílik például börtönlátogatásra vagy tárgyalások megtekintésére.

A kurzusokkal párhuzamosan a csapatokban is értékes munka zajlik. A szervezet életét teljesen lefedő nyolc team sok területen alkot értékes produktumokat. Ezen kívül számtalan projektötlet is születik." “Most például van egy projekt, amely a 104-es szobából indult ki, és az a lényege, hogy a SZIK-es élet minden aspektusát tegyük bele egy appba. Nagyon gyakori, hogy nagy, világmegváltó projektek 3-4 ember délutáni beszélgetéséből indulnak el.” Ezek legtöbbször alulról szerveződő kezdeményezéseknek, amiket a vezetőség a legtöbb esetben felkarol és támogat.

pic-2_1.jpg

A kurzusrendszer és a projektek alapja a „mindenből egy picit” elv. Ez egy fontos szakmai pillér, amely hozzájárul a kollégisták általános tudásszintjének növeléséhez és bevezeti őket az egyetemi és az értelmiségi élet alapjaiba.   

"A kezdeményezéseink közül is kiemelkedik a “Gyökerek Tábor”, amelynek célja, hogy rászoruló, határon túli magyar gyerekekkel ismertessük meg az országot és a kultúrát, azaz a gyökereiket.” A változatos tagokból álló jelenlegi szervezői csapat már harmadik éve dolgozik a húsz éve alapított táboron, így az újak az alumni tagok tudása és tapasztalata mellett próbálhatják ki magukat a szervezés területén. “Nagy előny, hogy a tagok széleskörű tudással rendelkeznek az élet minden területén. Szerintem ez is hozzájárul a táborunk sikeréhez.” A projektek mellett számos eseményt is szervez a SZIK tagsága. Minden évben megrendezésre kerül egy szakmai konferencia, illetve egy díszvacsora is, ahol a támogatóikat vendégelik meg. 

A szakkollégium a saját körben végzett szakmai tevékenységen kívül partnerekkel is rendelkezik, akik közül az egyik legszorosabb együttműködés az ÉrMe Üzleti Hálózattal alakult ki. Ezt a szervezetet olyan tradicionális konzervatív vállalkozók alkotják, akik fontosnak tartják, hogy a jövő értelmisége a vallást is őrizze meg, mint értéket és ne vesszen ki a gazdasági életből a lelkiség. “Ezek a vállalkozók és munkavállalók adják a mentorprogramunk alapját is, ahol a SZIK-es hallgatók különböző projektekben vehetnek részt, sőt gyakornokként is dolgozhatnak és mentorok támogatása mellett kutathatnak“ - mondja Kristóf.

pic-3.jpg

A szakmai munkán és a tanuláson kívül a lelkiség adja a másik pillérét a szakkollégium életének. “A lelki programjaink közé tartozik egy lehetőség, melynek keretében évente kétszer lelki gyakorlaton lehet részt venni.” Ez általában Dobogókőn, a jezsuiták által fenntartott Manréza házban rendezik meg, és egy csendes, elvonulásra építő lelki gyakorlat, ahol ki lehet kapcsolódni. “Az ember magára és a terveire fókuszálhat a hagyományos ignáci lelki gyakorlat keretein belül, amely kifejezetten jezsuita egyediség. Ezt kiegészítve az egyik kollégistánk minden kedden esti imát szervez, illetve kollégiumi lelkészünk is van, akihez bármikor lehet fordulni segítségért és támogatásért”. 

A közösség saját kezdeményezésből is szervez programokat. Az egyik legizgalmasabb programsorozat az ad-hoc szerveződő Public Lecture estekből áll, ahol volt olyan időszak, amikor sikerült meghívni a kollégiumba előadást tartani Orbán Viktort, Szél Bernadettet, Vona Gábort és a Momentumot is. “Kaptunk jobbról is, balról is, hogy miért hívtuk meg ezeket az embereket, de nekünk az a filozófiánk, hogy mindenkit meg kell hallgatni, és ezt is a párbeszéd részének tartjuk. Nyitottak vagyunk a véleményekre, és szeretjük a parázs vitákat.”

pic-1_1.jpg

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium közösségét, a szakmai munkát és a lelkiséget pontosan megismerni talán csak hozzájuk csatlakozva lehet, azonban egy kiváló összképet mutat Kristóf záró mondata: “Mintha egy kiemelkedően tehetséges baráti csapattal, fele annyi idő alatt végezném el a platóni Akadémiát, mint szokták. Óriási intellektualitás és hatalmas pörgés jellemzi az egész szakkollégiumot." 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét  Tovább
,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk

,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk

pszinapszis_bori_to_ke_p.jpg

Mérhetetlen lelkesedés, nyitottság, izgalom – leginkább így tudnám jellemezni a beszélgetésemet a Pszinapszis főszervezőivel. A Budapesti Pszichológiai Napok egy nagymúltú rendezvény, amely minden évben egyre magasabb színvonalon, egyre színesebb programmal képezi a hazai pszichoedukáció fontos részét, a főszervezők pedig már hónapok óta gőzerővel készülnek az idei eseményre. 

2021. 07. 06. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: pszinapszis.com

A Pszinapszis a pszichológia fesztiválja, amit 25. alkalommal szervez meg a nagyrészt egyetemisták alkotta stáb. Idén, a járványhelyzetre való tekintettel, a rendezvény online formában valósul meg július 9-11. között, azonban a főszervezők és a mögöttük álló, közel 85 fős csapat az összes kreativitását, szívét-lelkét beleteszi abba, hogy az esemény ilyen körülmények között is élvezhető és tartalmas legyen.

barocsi_benjamin.jpgKép: Barócsi Benjámin, készítette: Zsirai Laura Borbála

Horváth Rita és Barócsi Benjámin az idei háromnapos fesztivál fő koordinátorai. Mindketten már több éve kiveszik a részüket a szervezésből és a lebonyolításból egyaránt: voltak stábtagok, stábvezetők, az elmúlt kilenc hónapban pedig főszervezőként tevékenykedtek. Ez a lépcsőfokról-lépcsőfokra menetelés mindkettejük számára hasznosnak bizonyult, hiszen így minden funkcióba betekintést nyertek, minden pozícióról tudják, hogy mivel jár - a főszervezői lét mégis mindegyiktől merőben eltér. ,,Mostanra meg kellett tanulnom, hogy nem lesz olyan konkrét feladatom, hogy arrébb kell tennem egy széket a rendezvényen. Nekem a stábvezetőket kell koordinálnom, megkérni őket, hogy csinálják meg helyettem’’ – osztja meg tapasztalatait Benji, aki eddig a logisztikai stáb tagja volt, olyan felelősségi körökkel, mint a technikai háttér biztosítása vagy a helyszíni teendők lebonyolítása. 

Akkoriban, stábtagként egyikük sem gondolta volna, hogy a 25., jubileumi alkalom majd az ő irányításuk alatt zajlik.

Amikor idejöttem, nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig itt leszek, ahogy azt sem, hogy a Pszinapszis ennyire az identitásom része lesz. Mára már a távolabbi ismerőseim is tudják rólam, hogy a Budapesti Pszichológiai Napok az én kezem alatt fut. Fontos visszacsatolás, hogy tudják és látszik: szívvel-lélekkel csinálom. – mondja Rita.

horvath_rita.jpgKép: Horváth Rita, készítette: Zsirai Laura Borbála

A főszervezők feladatköre a fesztivál sokszínűségéből adódóan nagyon sokrétű, éppen ezért kiemelték, mennyire jó, hogy kettős megoszlásban viszik ezt a szerepet: ,,A munka során nagyon jól kiegészítjük egymást, Benji a technikai vonalat viszi, ebben van hatalmas háttértudása, én pedig a kommunikáció fókuszú dolgokért felelek’’. Arra is kitértek, hogy nemcsak a külső, hanem az egymással való kommunikációban is rengeteget fejlődtek, hiszen nem csúszhat el egy rendezvény azon, hogy a főszervezők és a stábtagok között nem történik meg az információcsere.

Az őket támogató csapat 83 főt számlál, ez pedig másfélszer annyi szervezőt jelent, mint négy évvel ezelőtt. A háttérmunkát tekintve a változás nem csupán annyiból állt, hogy a szervezők száma megnövekedett, hanem számos más, belső menedzsment fókuszú újdonság övezi az eseményt. ,,Régi álmom volt, hogy megvalósuljon a tudásmegosztás a stábok között - ez idén végre elindult különböző tréningek révén’’ – mondja Benji. A munka már ősz eleje óta folyik annak érdekében, hogy idén megvalósulhasson a Pszinapszis, a rendezvény főcíme, tematikája pedig már akkor eldőlt: Életjel.

Az én életjelem a segítés - nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak egy háromnapos rendezvény legyünk az évben, hanem a fennmaradó időben is segítsünk a pszichoedukációval abban, hogy közérthetővé tegyük a pszichológiát, ami minden egyes napunkat behálózza.

– fejti ki Benji, amikor arról érdeklődöm, hogy számukra mit jelent az idei tematika. Rita a saját fejlődését emeli ki, amely a főcímbejelentő videóban is elhangzik, és szerinte leginkább jellemezte ezt az elmúlt, mindenki számára különös időszakot.

Az idei évben kiemelt figyelmet szentelnek a koronavírus-járvány okozta kialakult helyzetnek és a pszichológiai hatásainak. A bezártság, a rengeteg újdonság és változás, ami az elmúlt 1,5 évben az életünket jellemezte, átformálta normáinkat, hozzáállásunkat - a szervezők számára az Életjel ezen tanulságok feldolgozását és elraktározását jelenti.

A legnagyobb dilemma természetesen az volt, hogy milyen alakot öltsön 2021-ben a rendezvény. A járványügyi szigorú korlátozások kereszttüzében a szervezőcsapat úgy döntött, idén csak online keretek között találkoznak majd a látogatókkal, hiszen ez volt az egyetlen forma, amire már hónapokkal ezelőtt is biztos opcióként lehetett tekinteni.

Természetesen, ha ma kellene döntenünk, akkor személyesen bonyolítanánk le mindent, de nem akartuk, hogy a tavalyihoz hasonlóan másfél héttel az esemény előtt mindent le kelljen mondani egy szabályozásnak köszönhetően, és ezzel kárba vesszen a stáb nagyon kemény, több hónapos munkája.

A résztvevők az idei évben az Életjel köré felépített szakmai előadásokon hallhatnak többek között mentális egészségmegőrzésről, krízis utáni újrakezdésről, egészségpszichológiáról, azonban ezeken a pszichológiai témájú előadásokon kívül számos más vonzata is van a rendezvénynek, ami igazán színessé teszi: lesznek kiscsoportos műhelyfoglalkozások, relax programok és kulturális szegmensek is. Fő cél volt, hogy a látogatók ne egy (mostanra megszokottá és unalmassá vált) Zoom-meetingre üljenek be, hanem élményközpontú esemény jöhessen létre, ahova az ember tényleg feltöltődni jön. ,,Úgy érzem, hogy úgy lesz teljes körű és a főcímhez illeszkedő az egész projektünk, ha az egész programkínálatot nézzük. Az Életjel nem kizárólag csak a szakmaiságról szól, az Életjelben benne van mindaz, amit át akarunk adni: az öngondoskodás fontossága, a kultúra megőrzése is’’ – emeli ki Horváth Rita.

Bár az összes szervező a Pszichodiák Alapítvány önkénteseként ügyködik azon, hogy a rendezvény évről-évre létrejöhessen, mégsem úgy tekintenek a Pszinapszisra, mint egy fizetéssel nem járó munkahelyre.

A Pszinapszis főszervezői pozíciója simán felér egy fizetetlen másodállással, sőt, azonban én soha nem ezt a meglátást helyeztem középpontba. A Pszinapszis megtanított arra, hogy határozott és magabiztos legyek a vezetői pozíciómban, és ez egy remek lehetőség volt arra is, hogy kipróbáljam magam olyan dolgokban, amiket mások csak a valódi munkaerőpiacon tapasztalnak majd meg. - mondja Rita.

Benji azt is megosztotta, hogy öt évvel ezelőtt még pszichológus hallgatóként kezdte a Pszinapszisos pályafutását, de egy nagyon széles palettára nyílt rálátása a pszichológián túl is, így mostanra az IT szakterületén dolgozik.

Nekem a Pszinapszis és azon belül a Logisztika stáb volt az, ami elvetette a magját annak, amivel most foglalkozom. Bele kellett tanulnom, de elképesztő érzés, hogy mostanra én vagyok az, aki ebben átadja a tudását másoknak.

Éppen ezért mindketten úgy érzik, hogy rengeteget kaptak ettől a rendezvénytől, és ha arra gondolnak, hogy ennek a főszervezői forgatagnak néhány napon belül vége, akkor kicsit elönti őket a szomorúság is. ,,Nagyon várjuk a rendezvényt, hatalmas izgatottság van bennünk, ami egy kis félelemmel keveredik, de még nem fogtuk fel, hogy ennek az egésznek mindjárt vége’’ – mesélik, amikor rápillantanak a honlapon található számlálóra, ami rohamosan pörög.

A 25. Pszinapszisra már kaphatók a jegyek, illetve egy közös nyereményjátékunk is indult, amire július 7-ig nevezhettek. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy idén a Pszinapszis médiapartnereként a Közgazdász Online újságírói részt vehetnek az eseményen. Beszámolóinkért kövessétek a Facebook-oldalunkat!

,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

buddha-1177009_1280_1.jpg

Az élmények és a tárgyak hajszolása végül tényleg a felhőtlen boldogságot eredményezi? Milyen módon változhatnak meg fogyasztási szokásaink egy olyan környezetben, ahol erre kondícionálnak bennünket? Messzelátó podcastünk legújabb részében a Corvinus professzorával, Dr. Zsolnai Lászlóval beszélgettünk a buddhista közgazdaságtan alapeszményeiről és a jövő etikai kereteiről.

2021. 07. 04. Írta: Tillinger Donát, borítókép: Silentpilot, Pixabay

Legtöbben ha meghalljuk a buddhista szót, általában egy meditáló szerzetesre, esetleg a vágyaktól mentes nirvana állapotra gondolunk. Dr. Zsolnai László szerint viszont a buddhizmust nemcsak mint vallást, hanem mint világszemléletet is felfoghatjuk, sőt ez a gondolkodásmód  segítségünkre lehet egy fenntarthatóbb, egyenlőbb gazdasági és társadalmi környezet megalkotásában is.

Egyetemünk Gazdaságetikai Központjának igazgatása mellett Dr. Zsolnai László többek között Cambridge-ben, Oxfordban is tanított, illetve a magyarországi buddhista közgazdaságtan fontos szereplője. Messzelátó podcast sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.

buddhizmuis.jpg“Steve Jobs, a 20. század egyik leginnovatívabb vállalkozója zen buddhista volt, aki buddhista meggyőződéseit és értékeit többek között a termékfejlesztésbe is beemelte, ami kulcsszerepet játszott a cég sikerében”  - mondja  Dr. Zsolnai László, aki szerint a buddhista alapeszmények közül a vágyaink hátrahagyása a legnehezebb.

Etikus munkahelyek és társadalom a jövőben

A buddhista közgazdaságtan alapeszményei között megjelenik mások nagylelkű segítése, ami fontos eleme a munkáltató-munkavállaló viszonynak is.

Az adásban szó esik a nagyvállalatok etikai szerepvállalásáról, ahol “könnyen fulladhat formalizáltságba a dolgozói bánásmód audit szerű számonkérése”, ezért a kutató szerint az Akerlof-féle “munkáltató és munkavállaló közti érték-csere” fejlődésére kell hagyatkoznunk.

A professzor szerint egyáltalán nem biztos, hogy a nagyvállalatok fennmaradnak jelenlegi formájukban a társadalom jelentős alakító szereplőiként:

Én nem a nagyvállalatok átalakulásában bízom. Abban bízom, hogy ki fognak alakulni kisebb léptékű, más üzleti modellekben működő vállalati és nem vállalati szervezetegyüttesek. Ezek képesek lesznek visszavenni rengeteg feladatot, amelyeket jelenleg a multik látnak el. A diverzitáson alapuló sok kisebb szereplő együttműködése lehet a gazdasági rendszereink következő állomása, ezt evolúciós modellekkel jelzik előre a biológusok és az ökológiai közgazdászok.

Nem kellene állandóan a boldogságot keresnünk?

“A 21. század legfontosabb projektje az önérdek doktrína aláásása” - Dr. Zsolnai László személyes ismeretsége nyomán idézi a híres James March szociológus professzort, aki tudományos meggyőződésében a következő fejlődéstörténeti lépésnek az egyének nagyobb közösségi szerepvállalását látja. Dr. Zsolnai László  szerint “ez nem azt jelenti, hogy az önérdek nem fontos, hanem hogy számos más fontos dolog van, amelybe be kell integrálni az ént.” Olyan kérdések, mint a globális felmelegedés és az ezt okozó mértéktelen fogyasztás, illetve növekedés megkövetelik mindenkitől a közösségi szerepvállalást, és egyfajta evolúciós lépcsőként alkotnak feladatot a társadalmunknak. “Ebben az evolúciós fejlődésben kulcsszerepet játszanak az egyének és a vállalkozók is: az előremozdulás nem fog magától megtörténni, forradalmi egyéniségekre van szükség."

Az egyén túlzott önérdekkövetéséhez szorosan kapcsolódik a nyugati ember állandó boldogság-hajszolása is. A kutató szerint ez kontraproduktív: 

A boldogságot célként kitűzni buta dolog, mert olyan, mint az elalvás: minél jobban hajszoljuk, annál távolabb kerülünk a kívánt céltól. Elérni csak indirekt módon lehet, egyfajta melléktermékként.

Ennek megfelelően az anyagi javak és a testi tapasztalatok túlzott hajszolása végtére is nem hozhatja el az igazi boldogságot. Épp ellenkezőleg: a csalódások messze sodorhatnak bennünket a kiegyensúlyozottságtól, aminek szerves részei a nehézségek és a leküzdésük is.

Hogyan lett Izland és Új-Zéland számára a GDP helyett a bhutáni eredetű nemzeti jól-létet fókuszba helyező index mérvadó? Milyen tényezői vannak a jólétnek a vagyon mellett? Hogyan termelnek évi 10 ezer dollárt az apró énekesmadarak? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül. 

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás? Tovább
Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot

Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot

bonsai.jpg

Mikor álltál meg utoljára, hogy értékeld az élet apró örömeit? Lehetséges, hogy ha nincs szavunk rá, akkor eszünkbe sem jut elgondolkodni a mindennapi csodákon? Egyes idegen szavak olyan érzéseket és világnézeteket közvetítenek, amelyeket más nyelveken csak mondatokon át ecsetelve érthetünk meg. Összegyűjtöttünk nektek néhány szót, melyek rávilágítanak a mindennapok szépségére.

2021. 07. 04. Írta: Engelbrecht Azurea

Az anyanyelvünk hatással van a gondolkodásunkra és kultúránkra. Erre remek példát nyújtanak azok a szavak, amelyeket egy adott nyelven mindenki ismer, de más nyelvekben nincs pontos megfelelőjük.

Az ilyen szavakon keresztül bepillantást nyerhetünk más népek világnézetébe, és olyan dolgokat is megtanulhatunk értékelni, amelyek eddig eszünkbe sem jutottak.

Dr. Tim Lomas pszichológus évekkel ezelőtt indította el kutatását, melyben komplex fogalmakat, érzéseket leíró lefordíthatatlan szavakat és kifejezéseket gyűjt. A lista azóta is bővül, mi pedig kiválogattunk néhányat, amelyek a mindennapok szépségére és az élet apró örömeire hívják fel a figyelmet.

Korábbi cikkünkben már bemutattunk néhány idegen szót, amik más nyelven megfogalmazhatatlan érzéseket fejeznek ki: „Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le.

A francia coup de foudre, a villámcsapásként ható szerelem

Sétálsz az utcán, és váratlanul megjelenik életed szerelme - ez a szikra, a hirtelen érzés, ami megdobbantja a szíved, és ledönt a lábadról, a coup de foudre. A kifejezés szó szerint villámcsapást jelent, azonban eredeti értelme mellett gyakran használják a hirtelen, első látásra kibontakozó szerelem kifejezésére. Bár magyarul is hallani az “első látásra szerelemről”, ez nem adja át azt a hirtelenséget és meglepetést, amit francia megfelelője kifejez.

A “coup” szó sok francia kifejezésben jelenik meg a kegyelemdöféstől (coup de grace) az államcsínyen át (coup d’état) a szempillantásig (coup d’oeil). A szónak számtalan jelentése van, amiről ebben a videóban tudhattok meg többet.

A japán wabi-sabi (侘寂), a szépség a tökéletlenségben

wabi_sabi_1.jpg

A wabi-sabi a japán esztétika egyik központi eleme. A wabi (侘) eredetileg a magányosságot és a remeteséget jelentette, azonban néhány évszázada pozitív jelentés társul hozzá: ez a rusztikus egyszerűség, a csend és frissesség megjelenése a természetes és ember által készített tárgyakban, a visszafogott elegancia kifejezése. Gyakran használják olyan “hibákra” és tökéletlenségekre, amelyek egy tárgy készítése vagy használata során jelennek meg. A sabi (寂) a korral járó szépség és nyugodtság kifejezése: egy kopott sakktábla, egy csorba bögre vagy egy salátává olvasott könyv mind magukban hordozzák az elhasználódással járó bájt.

A wabi-sabi leggyakrabban a kézzel készített tárgyaknál jelenik meg: ilyen egy agyagtál, ami nem teljesen kerek vagy egy faragott sétabot, ami nem teljesen egyenes. Könnyen észrevehető az esztétika a hagyományos japán teáscsészékben vagy a japánkertek kialakításában. A szintén nehezen lefordítható kintsugi (金継ぎ) technika is ezt a látásmódot erősíti: a törött edények megfoltozása, megmentése aranyozott zománccal. A módszer elve, hogy a hibákat nem elrejteni kell, hanem értékelni, hiszen egyedi szépséget hordoznak magukban, és részei a tárgy történetének.

A finn hyppytyynytyydytys, a “rugalmas párna-elégedettség”

pillows.jpg

Biztosan mindenkivel megtörtént már, hogy belesüppedt egy kényelmes fotelbe vagy egy párnákkal teli ágyba, és arra gondolt, ez a világ legjobb érzése. A hyppytyynytyydytys ezt fejezi ki: az elégedettséget, mikor az ember leül egy puha párnára - vagy épp ugrál rajta. Nem véletlen a hyppy előtag: a rugalmas, ugrálós jelentés arra utal, hogy a párnákból nemcsak a megnyugvással lehet elégedettséget kicsikarni, hanem a pattogásra, rugózásra ideális létet is kifejezi.

Bár a szó kissé ijesztő lehet számunkra a nyolc y-nal, kiejtése egyszerű: minden y egy ü-t jelöl, így a szónak nemcsak a jelentése, hanem a hangzása is játékosságot sugall.

Az evés utáni társalgás, a spanyol sobremesa

coffee.jpg

A sobremesa szó szerint azt jelenti, “asztal felett”, és arra az időszakra használják, amikor egy nagyobb étkezés után a társaság már befejezte az evést, elfogyasztották a desszertet, de még mindenki az asztalnál van. A sobremesa általában a beszélgetésről szól, kávéval, esetleg dohányzással vagy emésztést segítő ital (digestif) fogyasztásával egybekötve.

A spanyol életstílust jól szemlélteti, hogy a sobremesa általában egy, másfél órán át tart, a nyári melegben akár tovább is - ezek az időszakok a spanyol televíziócsatornák legnézettebb időszakai. Ha van idő rá, érdemes időt szakítani ilyen módon a beszélgetésre, a jelenlegi kánikula különösen jó alkalmat biztosít ennek a gyakorlására. Ezen a linken olvashattok bővebben a sobremesa hagyományának szépségéről.

A német “elő-boldogság”, a Vorfreude

Az “elő-boldogság” olyan várakozást és izgatottságot fejez ki, mint amit gyermekként éreztünk a karácsonyt megelőző időszakban. A szó arra az érzésre utal, amikor az ember elképzeli a várt eseményt, és “előre átéli” a boldogságot. A németek gyakran mondják: “Vorfreude ist die schönste Freude”, azaz “Az elő-boldogság a legszebb boldogság”.

A szó a várt esemény elképzelt boldogsága mellett magát a várakozás örömét is magában hordozza. A karácsony példájánál maradva, a Vorfreude nem merül ki az ünnepnapok alatt átélt boldogságban, hanem az ettől érzett izgatottság, a készülődés és az álmodozás maga okozza a boldogságot.

Ha további kellemes érzéseket keltő szavakat szeretnél megtanulni más nyelvekből, ajánljuk a Positive Lexicography Project oldalt, ahol téma és nyelv szerint is válogathatsz különleges kifejezésekből a világ minden tájáról. Dr. Tim Lomasnak, a projekt elindítójának TEDx előadásába is érdemes belehallgatni, hogy még többet tudj meg a lefordíthatatlan szavak érdekességeiről és hatásairól.

Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot Tovább
Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júliusban? 

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júliusban? 

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

210279558_544358466924359_4325496166230306795_n.png

Júliusban élvezzük a lángost a parton, vagy izzadunk a légkondicionált irodákban. Bárhol is vagyunk, szeretnénk tartalmasan tölteni a szabadidőnket. Havonta megjelenő kulturális ajánlónkban elhoztuk nektek azokat a zenéket, podcasteket, kulturális és színházi programokat, amik a legjobban megmozgatnak minket júliusban.

2021. 07. 04.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

Művészetek Völgye - Találd meg a stílusodat!

A tavalyi korlátozott fesztiválélmények után július 23. és augusztus 1. között visszatér teljes pompájában a 30. alkalommal megrendezett Művészetek Völgye, ahol 1800 program és színes összművészeti kavalkád várja a látogatókat.

A fesztiválon három településen, Kapolcson, Vigándpetenden és Taliándörögdön mutathatják meg magukat a magyar kulturális élet nagyhatású és érdekes alakjai. A Völgyben megeshet, hogy egy óvoda udvarából koncerthelyszín, a tűzoltószertárból galéria, a buszmegállóból múzeum, a templomból pedig hangversenyterem lesz. A színházi, irodalmi, komoly- és könnyűzenei, kézműves vagy filmművészeti élményeken túl az érdeklődők különböző hagyományőrző eseményeken, workshopokon és sportprogramokon vehetnek rész - ilyen például a terepfutás is.

Jegyvásárlás előtt mindenképp ajánlott végigböngészni a programkeresőjüket, illetve a rendezők kifejezett kérését is tartsd szem előtt, miszerint csak akkor vegyél jegyet, ha rendelkezel, vagy addigra rendelkezni fogsz védettségi igazolvánnyal. A legfrissebb információkért keresd a fesztivál Facebook-oldalát és honlapját.

Líra Könyv raktárvásár - Több ezer könyv már 100 Ft-tól

Nyaralás mellé vízpartra, hosszú utakhoz a vonatra vagy csak egy hőgutás délutánra - mikor ne jönne jól egy könyv? Július 7. és 11. között a Líra Könyv raktárvásárán bárki roppant kedvező áron juthat hozzá legújabb nyári olvasmányához.

A Budapestee Extra (Dózsa György út 50.) öt napig minden igényedet lesni fogja, hogy megtalálhasd a kedvenc olvasmányodat, bármelyik korosztály részére vásárolsz. Szerdától szombatig 10 és 18 óra között, vasárnap pedig 10 és 16 óra között lesz lehetőség feltölteni polcaidat, így érdemes időben érkezni annak ellenére, hogy naponta frissül a készlet.

A könyvvadászat védettségi igazolvány nélkül is lehetséges. A további információkhoz és kuponokhoz kövesd figyelemmel az raktárvásár eseményét, és ne felejts el szólni róla a barátaidnak is, hiszen több szem többet lát!

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1.png

Podcast ajánló - Taxner Tünde

Ha zöldebben gondolkodnál a világról - Zöld Egyenlőség podcast

Gondolkodtál már azon, hogy a GDP nem árul el mindent egy ország működéséről? Érdekel, hogyan lehet fenntartható a gazdasági fejlődés és egyenlőbb a társadalmi berendezkedés? Ha szeretnél mélyebben megismerni egy olyan alternatív irányzatot, ami a fenntarthatóságot helyezi a gazdaság középpontjába, hallgass bele az Új Egyenlőség zöld podcastjébe.

Dr. Köves Alexandra, a Corvinus tanára az ökológiai közgazdaságtan egyik jelentős magyarországi képviselője. A podcast házigazdájaként meghívott szakértőkkel beszélget olyan témákról, mint a járvány és a környezeti problémák kapcsolata, az innovatív társadalmi vállalkozások vagy a klímaszorongás és a klímagyász. 

Ha kedvet kapsz ahhoz is, hogy megtudd, a mikrofon másik oldalán, vendégként mit mond el Dr. Köves Alexandra az ökológiai közgazdaságtanról, hallgasd meg a mi podcastünk, a Messzelátó erről szóló részét.

Ha lépést szeretnél tartani a jövővel - RE:FACT podcast

Egy podcast a legmodernebb technológiai megoldásokról, amik a jövőbe vezetnek minket. Mi az olvasás jövője? Hogyan működik a meggyőzés az online térben? Öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia? Az adásokban Juhász Bálint közérthetően és lendületesen beszélget szakértőkkel, kutatókkal azokról a technológiai változásokról, amik az iparban és a mindennapokban érintenek minket. A részek körülbelül egy órásak, a strandon fekve, teljesen odafigyelve vagy akár háttérben, utazás közben is befogadhatóak.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Kocsmaária Thuróczy Szabolcs előadásában - Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című könyvéből

Bödőcs Tibor első regényében az elesett magyar vidék hőseit elevenítette meg hol nyomorúságos, hol mulatságos módon, amelyből most darab is született. Az író többször nyilatkozta, hogy Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár, a könyv jobb napokat megélt, művészlelkű, alkoholista szobafestője.

Ez a társítás nem is olyan meglepő, ha elolvassuk a humorista visszaemlékezését a színésszel kötött barátságuk egy pillanatáról: “Mikor először levittem a bucsuszentlászlói kocsmába, húsz perc kellett neki, hogy autentikus szereplőjévé váljon a “kolorlokálnak". Helyi kőművesekkel biliárdozott hosszan, akik észre sem vették, hogy idegen.”

Most eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan szól a kocsmaária Thuróczy Szabolcs előadásában. Oszkár tragikomikus világát Keresztes Tamás rendezésében láthatjuk, a művet Enyedi Éva alkalmazta színpadra.

Az előadást július 17-én a balatonszárszói Kultkikötőben, július 24-én a Mézesvölgyi Nyár színházi fesztiválon, augusztusban pedig az Ördögkatlan Fesztiválon tudjátok megnézni.

Befogad és kitaszít a világ - Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje

Miért sikeresek Magyarországon Villon fél évezredes balladái? A költő nagyságán túl azért, mert Villont magyar nyelvre fordították le a legtöbbször a magyar irodalom jeles művészei. Ezeket a verseket rengetegen ismerik, nemzedékek önmeghatározásának állomása a villoni személyiség. Nem csoda tehát, hogy napjainkban is feldolgozzák a műveit, ahogy például a tavaly a Bohemian Betyars is tette az Ellentétek balladájával.

A Zsámbéki Nyári Színház programjában Huzella Péter a régi Kaláka együttes Villon-lemezén megjelent dalait és ehhez az előadáshoz írt új szerzeményeit énekli, Mácsai Pál pedig nem csak mondja, játssza és éli a verseket, hanem énekel és gitározik is. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik néhány.

A kétszemélyes zenés színházban kortárs hangon szólnak a közel félévezredes, de mindig érvényes Villon szövegek. Az előadás július 11-én a Zichy-kastélyban látható.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Zenei ajánló - Tóth Franciska

The Black Keys – Vissza a gyökerekhez

Nemrég jelent meg a Black Keys, amerikai blues-rock duó tizedik, Delta Kream című albuma. A hatszoros Grammy-díjas zenekart a szerkesztőségben többen is szeretjük, így leghíresebb számait, a Lonely Boy-t és a Gold on the Ceilinget hallhattátok már májusi, May the force be with you playlistünkben is.

Az album címét és egészét a Mississippi Deltája inspirálta, ahol az amerikai blues műfaj született. A huszadik század elején számos legendás zenész játszott Delta bluest, a lemezen azonban kifejezetten Junior Kimbrough, Mississippi bluesman hatása érződik, aki a kilencvenes években is aktívan zenélt még, amikor a bandatagok tinédzserek voltak.

A Delta Kream azért is ütős, mert az előző, Let’s Rock (2019) című albumuk után - ami egy könnyedebb, poposabb irányt vett - visszatértek régi stílusukhoz. A Let’s Rock öt év hallgatás után született, miután felmerült a gyanú, hogy a tagok végleg összevesztek egymással, felvetve a közös munka folytatásának kérdését is. Az albumon szereplő Go című szám videóklipjében egy terapeuta spirituális elvonulásra küldi őket. A pletykákat a tagok azonban cáfolták, így jöhetett ki idén a Delta Kream, a rajongók legnagyobb örömére.

Polo & Pan: Pán Pétertől az indiánokig

Június végén a Polo & Pan legújabb albuma is kijött, ami a Cyclorama címet kapta. A Polo & Pan számotokra szintén ismerős lehet, a márciusi Közgazdász Tavasz playlistből.

A francia formáció egy nagyon izgalmas iránnyal kísérletezik: leghíresebb számaik, a Dorothy és a Canopée mellett sokszor trópusi és világzenei motívumokat is párosítanak az elektronikus alappal. Az előző, Caravelle albumon brazil bossa nova feldolgozások (Nanã, Zoom Zoom) is találhatóak, más számaik pedig Mexikóba, Kirgizisztánba vagy pánsíppal egy iraki faluba repítenek el minket. 

Az új album szintén nagyon sokszínű lett. A korábban megjelent Ani Kuni című dalt az egyik bandatag a saját fiának írta, amellyel kedvenc gyerekkori altatódala előtt tisztelgett, ami indiánok generációról generációira szállt. A lemezt pedig a Peter Pan című szám zárja, amellyel a felnövés ellen és a gyerekkori ábrándozás mellett érvelnek. Az egész lemezt átjárja a mágia, ami könnyen megbabonáz, úgyhogy érdemes meghallgatni!

210949820_499061708029133_6848147501387509066_n.png

Limonádétúra - variációk két főre (Kovács Máté)

“Oda ne menjünk, mindig teltház van a turisták miatt” - szól évek óta a mondat, így hát négy év egyetem ide vagy oda, most jutottam el először a Szimplába. A félelem persze nem alaptalan, a bulinegyed egyik legfelkapottabb romkocsmájáról van szó, ami inkább hasonlít egy elvarázsolt labirintusra, mint a pincekocsmák dohos kőrengetegére.

A labirintus jelleg már az asztalkeresésnél kihívást okoz, minden szék, minden sarok kicsit más. Vélhetően pont ez az a hely, ahová másodszor beülve is azt mondom majd, megint felfedeztem valami újat, már ha sikerül meghoznom olyan súlyos döntéseket, mint hogy bodza- vagy málnaszörpöt kérjek.

A limonádétúra fantázianév nem egy “idézőjeles” összekacsintás sörrel a kézben, hanem valóban két fő alkoholmentes összeülése. Ehhez különösen ajánlom a Szimplát, mert a közeg és a dekoráció már eleve annyira alternatív, hogy alkohol nélkül is felszabadul az ember.

A fenti galériás rész a körgangos polgári házak hangulatát idézi, ide mindenképp érdemes felnézni. Amikor mi mentünk, lent és fent is sok szabad hely volt, pedig a szerda nyolc a bulinegyedben nem egy kisvárosi álmos hétköznap.

Ha pedig beütne a rettegett randicsend, amikor némán ültök egymással szemben, és azon gondolkodtok, vajon kellene-e most valamit mondani, akkor itt biztosan lesz mire terelni. “Nézd azt a fura izét ott a falon, szerinted mi lehet?” És már kész is a beszélgetés. Vagyis ezt inkább ne mondjátok, helyette beszélgessetek a falon lévő plakátkiállítás legjobb darabjairól, mintha ti is műértők lennétek.

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júliusban?  Tovább
Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak?

Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak?

b_v_0103_2.jpg

Vállalati együttműködések, szakosodás, kötelező nemzetközi félév - a Budapesti Corvinus Egyetem ambiciózus fejlesztésekkel kívánta megemelni a Nemzetközi gazdálkodás szak értékajánlatát. Az újítások első évének mérlegéről beszélgettünk két elsőéves tanulóval és Dr. Kacsirek László szakfelelőssel.

2021.07.02. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Corvinus Egyetem hagyományosan legmagasabb felvételi pontszámot megkövetelő szakja, a Nemzetközi gazdálkodás mindig nagy népszerűségnek örvendett a jelentkezők körében, azonban az egyetemi átalakulás során felmerültek bizonyos hiányosságok, gyakori kritikák, melyek felhívták a figyelmet a reformok szükségességére. Az újításokról, a tanári kar szándékairól már korábban készítettünk interjút Dr. Kacsirek Lászlóval, a Nemzetközi gazdálkodás szakfelelősével, azonban most kíváncsiak voltunk arra is, hogy a diákok miként ítélik meg a változásokat. Megkérdezett diákjaink Péter és Pál, akik kérésükre fiktív néven szerepelnek cikkünkben. 

A külföldi képzés alternatívája 

A megújult Nemzetközi gazdálkodás szak immár teljesen angol tanítási nyelvű, míg korábban ez csupán egy opció volt, idegennyelvi pótdíj ellenében. E változás interjúalanyaink preferenciáiban és szak melletti döntéseiben is visszaköszönt. Péter például remek lehetőséget látott a szakban egy külföldi mester elkezdéséhez, hiszen így már Magyarországon elsajátíthatja a szükséges szaknyelvet. Pál a jövőjét hosszú távon Magyarországon képzeli el, de szívesen ragadta meg a lehetőséget, hogy a megújult szakon angol nyelvi ismereteit tovább bővítse.

Egy nemzetközi szak?

Az új szakon elméletben nagyobb számban képviseltetik magukat a nemzetközi tanulók a korábbiakhoz képest, a magyarokkal közös alapképzésre járnak (akárcsak korábban az angol nyelvű Nemzetközi gazdálkodás szakon), azonban számuk interjúalanyaink szerint elenyésző, ami egyértelműen a koronavírus-járványnak is betudható. Dr. Kacsirek László szerint az is fontos tényező, hogy az ország vonzereje egyelőre kisebb, mint a nyugat-európai egyetemeké. “Hosszú távon a nemzetközi és a magyar hallgatók 50-50 százalékos arányát tartom fontosnak elérni, melynek kulcsát én rövid távon az országimázs építésében és a már itt tanulók jó tapasztalatainak marketingerejében látom. A fele-fele arány ad egy olyan tömeget és kulturális sokszínűséget, amely lehetővé teszi, hogy minden teamben legyen nemzetközi hallgató. Azonban az 50 százalékos arányt a magyar hallgatók esetében szerencsés lenne tartani, hiszen a szak küldetése a magyar hallgatók és társadalom fejlesztése is. Fontos kérdés, hogy hol húzzuk meg az arányt, hiszen a hazai diákok általában a legkiemelkedőbbek közül kerülnek ki, ezért hasonlóan tehetséges nemzetközi tanulók kellenek közéjük”.

A vírushelyzet miatt a nemzetközi diákok és magyarok között bizonyos szinten létrejött egy elkülönülés, hiszen a más időzónákban élők nem voltak képesek becsatlakozni a magyarországi időben tartott órákra.  A csekély létszám gyakorlati gondot is jelent, hiszen a csoportmunkákban a tisztán magyar csoportok az angol nyelvű órákon is óhatatlanul az anyanyelvükön kommunikáltak. Péter ennek ellenére úgy érzi, hogy a csoportmunkáktól eltekintve a szaknyelv átadása megtörténik, de a koncepció még kiforrásra szorul. 

Dr. Kacsirek László hangsúlyozta, hogy a szak kidolgozására kevés idő állt rendelkezésre: “Egy szakfejlesztés normális esetben két évet venne igénybe, mi az egyetem vezetésétől 26 hetet kaptunk. Ennyi idő alatt nem tudtunk mindent kellő mélységben kidolgozni, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy hagyományos, „tantárgyközpontú” helyett kimeneti kompetencia- (learning outcomes) fókuszú, azaz a képzés végén megszerzendő képességekre összpontosító képzési programot kellett kifejlesztenünk. Ezért a fejlesztés tovább folyik – ehhez felhasználjuk a hallgatóink visszajelzéseit is. Jó lett volna az oktatóknak a fejlesztés előtt egy személyre szabott bevezető képzés is; ez csak részben történt meg. A szakon sokkal nagyobb arányban szeretnénk nagyon korszerű oktatási módszereket alkalmazni, ehhez továbbképzésre van szükség. A helyenként frontális túlsúlyról a problémamegoldásra való áttérés az oktató részéről rengeteg munkát és ismeretet igényel. A diákok alapvetően az előbbi rendszeren szocializálódtak a középiskola végéig, így az oktatók feladata az is, hogy vezessék a kezüket. Nagyon hálásak vagyunk éppen ezért például a Vállalatgazdaságtani Intézetnek, ahol már sok éve problémaközpontú oktatás zajlik, és ebben a hirtelen keletkezett helyzetben sok segítséget tudtak nekünk nyújtani.”.

v_zs_0020.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A szak nagy hangsúlyt fektet a nyelvtudásra. A munkáltatók erősen hangsúlyozzák, nemzetközi üzleti pozícióban nem elég a jó angol nyelvtudás, hanem követelmény a nagyon magas szintű, választékos és természetes angol nyelvhasználat. Az újítás részeként a hallgatók két féléven keresztül célirányos kurzusokon fejlesztik a már belépéskor is általában jó angol nyelvtudásukat. Interjúalanyaink pozitívan ítélik meg a változásokat, úgy érzik, szókincsük és tudásuk bővítésére egyaránt alkalmasak voltak a kurzusok. Péter szerint, aki korábban külföldi egyetemen is tanult, az anyanyelvi tanár által tanított szaknyelvi óra felépítése diákbarát, de komoly és folyamatos felkészülést igényel, ugyanakkor azt mondja, más tanárok nem feltétlenül nyújtottak hasonló színvonalat. Pál magyar anyanyelvű tanár szaknyelvi órájára járt, és tapasztalatai nem feltétlenül pozitívak, gyakran tapasztalt magyar beszédet, kevésbé érezte a tárgyat hasznosnak, mint Péter. “Szeretnénk növelni a nem-magyar kollégák számát, bár a nem-magyar tanárok sem feltétlenül tudnak jól angolul. Nagyon nehéz olyan nemzetközi kollégát találni, aki ide szeretne jönni, egyaránt megtalálja itt pénzügyi és a karrierbeli számítását, és szakmailag, valamint nyelvileg is megfelelő. A nem magyar oktatók számának növelésének egyik eszköze demonstrátorok és PhD-hallgatók nagyobb arányú bevonása a tanítási tevékenységbe, akik között már sok a nemzetközi hallgató” - mondja a tervekről a szakfelelős.

Nemzetközi tapasztalat

A megújult szak egy félévvel hosszabb lett, így egy nyolc féléves alapszakról beszélhetünk. Interjúalanyaink nem feltétlenül értettek egyet ezzel a lépéssel, túlzásnak tartják a nyolcadik félév kötelező jellegét. Pál szerint a plusz félév jó lehetőség lehet az introvertáltabb tanulóknak, akik maguktól nem feltétlenül keresik a nemzetközi környezetet, és örül a tág lehetőségeknek, amiket a változás nyújt, például az áthallgatás opcióját. Péter szerint azonban a félévnek sokkal inkább lehetőségnek kellene lennie, melyet az egyetem finanszíroz, nem kötelező választásnak. Két interjúalanyunk úgy érezte, hogy az új rendszer nem bátorítja őket az Erasmus irányába, mert az túl sok lenne a nyolc félév mellé. “A hallgatók közül sokan türelmetlenek, nem akarnak a külföldre utazással várni, ami érthető. De ilyenkor kiesnek a félévről félévre szorosan egymásra épülő képzésből, az Erasmus-finanszírozást pedig talán jobb lenne a nemzetközi félévre meghagyni” - mondja a szakfelelős, aki alapvetően hasznosnak gondolja a változást.

“A különbség a nemzetközi félév és a szokványos Erasmus-félév között a magasabb fokú szabadság. Itt nem kell a tantervet „hozzászenvedni” a saját kurrikulumhoz. A nemzetközi félévben a diákok már végeztek az akadémiai éveikkel, ilyenkor gyakorlatilag azt tanulnak, amit csak akarnak, ami érdekli őket, kevés kötöttséggel.”

Dr. Kacsirek László hangsúlyozta, hogy a plusz külföldi félév nemcsak a Corvinuson, hanem valamennyi hazai Nemzetközi gazdálkodás szakon általános. “Én 16 éves koromig főleg külföldön éltem, természetes számomra a multikulturális környezet. Akinek ez a tapasztalat hiányzik, fényévekkel lemarad a nemzetközi kollégákkal való üzletkötés és interakciók terén. Aki Nemzetközi gazdálkodást végez, feltételezhetően a nemzetközi üzleti kapcsolatok terén szeretne karriert befutni. Konkrét nemzetközi tapasztalat nélkül ez sokkal nehezebb.”

Szakmai tartalom

Korábban a Nemzetközi gazdálkodás alapképzésen nem volt lehetőség szakosodásra, szemben például a Gazdálkodás és menedzsment BA-val. Az új nemzetközi gazdálkodás szakon négy specializációt vehetnek fel a hallgatók (Global Supply Chain Management, Global Economy and Business, Business Venture and Start-Up Management és Global Markets and Marketing). Ezen felül a szak bizonyos értelemben az egyéni érdeklődés további elmélyítését teszi lehetővé. A választható tárgyak egy részét a tanszékek modulokba szervezik, és a modulok összekapcsolódó tárgyait a hallgatók a második félévtől az ötödikig vehetik fel.  Péter az új rendszer struktúráját kidolgozatlannak érzi, sem a kreditszámokkal, sem a kurzuslétszámokkal kapcsolatban nem elégedett, azonban az ötletet hasznosnak tartja, és úgy gondolja, fejlesztések után működőképes és hasznos lehet a rendszer. Két interjúalanyunk nem érezte megfelelőnek a szakkal kapcsolatos információátadást, sokan például nem is tudtak a modulrendszerről.

A szakfelelős szerint a specializációkkal és a képzés utolsó féléveivel kapcsolatos információknak még csekély a relevanciája az egyetemi életút kezdetén (a példa kedvéért: nehéz megérteni, miről szól a Globális ellátási láncok menedzsmentje specializáció, amikor a diákok még nemigen tudják, mi az az ellátási lánc). Azonban amennyiben a hallgatók hamarabb meg szeretnének ismerkedni a specializációkkal vagy bármi mással, örömmel hoznák előbbre a tájékoztatást.

k_b_0039.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Pál és Péter is pozitívnak érzik az egyik fontos változást, amelyet Kacsirek László is megfogalmazott a reformszándékok közül: ez a szak elmozdulás a problémamegoldó szemlélet felé, legyen az akár önálló, akár csoportos.

„Sok órán nagyon jó ugródeszkát kapunk ahhoz, hogy később tudjunk önállóan tanulni a témában” – mondja Péter.

Pál megerősíti a pozitív tapasztalatokat: „Nem magolunk, nem várják el, hogy száraz definíciókat mondjunk vissza.” A jog, a makroökonómia és a statisztika oktatása is esettanulmányokon, gyakorlati példákon keresztül valósult meg.

A szakreform során fontos szempont volt a soft skillek fejlesztése is, interjúalanyaink részt vettek például prezentációs képességeket fejlesztő órán. Péter úgy érezte, ezek a tárgyak elszórtan jelennek meg, és elvárásai nem teljesen teljesültek, azonban ez nem zárja ki azt, hogy később, a jelenléti oktatás alatt megváltozzon a helyzet.

A szakfelelős szerint a fejlesztésben nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a tárgyak összehangolására. Korábban a hallgatók három-négy tárgyból is tanulták külön-külön például az INCOTERMS rendszerét, és számos hasonló, koordinálatlanságból fakadó ismétlődés fordult elő. Dr. Kacsirek László szerint fontos, hogy a tanárok tudják, mi folyik a kollégáik óráin, és a saját kurzusaikat ennek fényében fejlesszék és finomhangolják. “A pozitívak mellett születtek negatív visszajelzések is, ezek elsősorban a módszertanra vonatkoztak, például a korábban említett hiányosságokra az összehangolásban”.

Piac és/vagy akadémia

Törekvés él a piaci szereplők és magáncégek bevonására az oktatásba. “A piaci együttműködés azért is szerencsés, mert így a diákok nem a szakmai gyakorlat alatt találkoznak, lépnek kapcsolatba először vállalattal. A mostani évfolyam számára ez még nem lesz teljes, hiszen ehhez nagyon sok partnervállalatra van szükség; a kapcsolati háló kiépítésére és képzésbe való integrálására sok időre van szükség” - mondja Dr. Kacsirek László.

Interjúalanyaink szerint a vállalati szereplők megjelentek már az órákon, például a PNG dolgozói az intenzív héten egy üzleti esetet mutattak be a diákoknak, azonban a szak még mindig inkább akadémiai jellegű. Péter szerint hasznos lenne, ha a piac szempontjából releváns órákat a magánszektor szereplői tartanák meg, és jó próbálkozások is indultak erre, amik kevéssé kiforrottak még.

“Minél több tárgyban hasznos lenne szoros vállalati együttműködés” - véli Dr. Kacsirek László. “Nyilván egy mikroökonómia esetén kevesebb lehetőség van erre, mint egy logisztikai tárgynál. Az előbbinél ezt leginkább esettanulmányokkal, vendégelőadók meghívásának keretében lehet megvalósítani.“

A szakfelelős tájékoztatott a megváltozott képzési program és a vállalati együttműködések kapcsolatáról is: “A tantervben minden félévben van egy projekt vagy egy projekt jellegű tantárgy. Az első félévekben ezekben elméleti ismeretszerzés is van, a negyedik félévtől azonban a projekttárgyak alapvetően üzleti problémák megoldására fókuszálnak, ezért szeretnének intenzíven vállalatokat bevonni. Ezen keretek között mindenképpen valós vállalatok tényleges problémáinak megoldásába szeretnénk bevonni a hallgatókat. Mindennek kidolgozásához és megvalósításához azonban nagyon sok munka és idő szükséges.”

Ha kíváncsi vagy, milyen tapasztalatokat szereztek a hallgatók egy év után a megújult Alkalmazott közgazdaságtan szakon, olvass tovább ezen a linken!

Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak? Tovább
Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson

Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson

red_rebell_xr_2.jpg

Nyitott tudomány, fenntarthatóság, erkölcs és önzés - ezek írják le legjobban a társadalmi felelősségvállalást Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens és Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion Hungary aktivistája szerint. Eltérő világokban dolgoznak, mégis hasonlóan gondolkodnak az egyetemi és a polgári társadalmi felelősségvállalásról. Mennyire függ össze a klímaválság a társadalmi felelősségvállalással? Van-e kapcsolat az egyetemek és az aktivista mozgalmak között? 

2021. 07. 01. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili  

nyiro_fanni.jpgKép: Nyírő Fanni

“Számomra a társadalmi felelősségvállalás egyszerre jelenti az erkölcsös viselkedést és az önzést, hiszen a társadalmi felelősségvállalással együtt a klímaválság is annyira a jelenünk részévé vált, hogy most már nemcsak az unokáinkról szól, hanem rólunk is. Ha teszünk érte, akkor nemcsak értük, hanem magunkért is cselekszünk” - mondja Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion aktivistája.

A társadalmi felelősségvállalás egy gyakran hangoztatott fogalom, a vállalat, az egyén és az intézmények részéről is, ám mindegyik szereplőnek mást jelent. “Egyetemi szemszögből nézve a társadalmi felelősségvállaláshoz szorosan kapcsolódik az open science, azaz a nyitott tudomány fogalma, hiszen a teljes hozzáférhetőség és átláthatóság teszi lehetővé, hogy az egyetemeken végzett kutatásokból a társadalom egésze profitáljon, és az egyetemek nem saját magukat, hanem a társadalmat szolgálják” - mondja Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens, a Corvinus Science Shop oktatói közösségének tagja.

dr_kiss_g.jpgMilyen szerepet tölt be az aktivizmus?

Kép: Dr. Kiss Gabriella

Az Extenction Rebellion (rövidítve XR), aminek Fanni is tagja, egy nemzetközi környezetvédelmi mozgalom. 2018-ban indult az Egyesült Királyságból, azóta 650 különböző XR csoport alakult 45 országban. 

“Mind a nemzetközi, mind a helyi szinten elutasítjuk a hierarchiát: nincsen alá-fölérendeltségi viszony például a magyar és a brit XR között, illetve itthon, a csoportunkon belül sincs hierarchia, nincsen vezetője a szervezetnek. Ez teszi lehetővé azt is, hogyha esetleg a nemzetközi XR olyat csinál, amivel mi nem értünk egyet, attól teljesen elhatárolódhassunk” - mondja Fanni.

Az XR nem csupán egy környezetvédelmi, hanem egy társadalmi szervezet is: kiáll a társadalmi egyenlőtlenségekért is. Ez többek között azért is fontos, mert a klímaválság a sérülékenyebb csoportokra másként, gyakran sokkal erősebben hat. Ez összességében azt is jelenti, hogy az XR egy interszekcionális környezetvédelmi szervezet.

A Magyarországon működő XR részben eltér a többi nemzetközi szervezettől: amíg más országokban az erőszakmentes polgári engedetlenség a jellemző, itthon ez kevésbé gyakori, hiszen nincsen hagyománya. Ehelyett az XR szívesen szervez megmozdulásokat, akár más környezetvédő szervezetekkel (például a Fridays for Future-rel) együttműködve. Ide tartoznak többek között a tüntetések - legutóbb a Fertő tó védelméért, illetve különböző látványos akciók is, mint például a Die In vagy a Red Rebell.  “A járvány ezeket sajnos egy kicsit ellehetetlenítette, nehéz a hagyományos eszközökkel jelen lenni most a nyilvánosságban, a közbeszédben” - mondja Fanni. 

red_rebell_xr_1.jpg

Az XR jövőjét illetően rengeteg különböző elképzelés, ötlet van, és Fanni bizakodó. “Sajnos az idő nekünk dolgozik, mert a klímaváltozás egyre súlyosabb lesz, és egyre inkább igény lesz a társadalom részéről arra, hogy ezek a szervezetek megmaradjanak és működjenek. Lehet, hogy nem abban a formában, ahogy ma működünk. Lehet, hogy átalakulunk egy civil szervezetté vagy politikai párttá, ha nem is Magyarországon, akár külföldön. Fontos megjegyeznem, hogy bár az XR politikai kérdéssel foglalkozik, teljesen elhatárolódik bármiféle politikai párttól: teljesen függetlenül működik ezektől.”

Az egyetemek szerepe nagyobb, mint gondolnánk

Az egyetemek társadalmi felelősségvállalására jó példa a Corvinus Egyetemen működő Corvinus Science Shop (rövidítve: CSS), ami néhány év alatt több mint száz projektet valósított meg, nyolcszáz hallgató és ötvenöt szervezet bevonásával. Célja, hogy a civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek igényeit beépítse az egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, illetve hogy az érintetteknek lehetőségük legyen valódi együttműködést kialakítani. A Science Shop hídként szolgál a hallgatók, az oktatók és a társadalmi szervezetek között.

o_zs0105.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az egyetemeknek nagy felelőssége birtokolni a tudást, és meghatározni azt, hogy mit tartanak éppen fontosnak vagy hangsúlyosnak. A kutatási irányok meghatározásánál kulcsfontosságú, hogy az egyetem megfelelően mérje fel, hogy mi lehet releváns és hasznos a társadalom számára. Az etikus kutatási irányok kijelölése után pedig a hozzáférhetőséget is biztosítani kell” - mondja  Gabriella. 

A Science Shopról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashattok.

“Egyetértek abban, hogy nagyon fontos, hogy az Egyetem miként adja át a tudást és miként kapcsolódik be a társadalomba. Az Egyetemnek közelebb kellene hoznia a társadalmi felelősségvállalás kérdését a diákokhoz - nemcsak az erre alkotott specifikus kurzusokban, hanem az alapvető, kötelező kurzusokat is át kellene itatni a felelősségvállalás kérdéskörével. Habár egyre több hallgatótársamon veszem észre, hogy foglalkozik a témával, úgy gondolom, hogy az Egyetem feladata is lenne, hogy felkeltse a diákok érdeklődését eziránt” - mondja Fanni. 

A társadalmi felelősségvállalás és a klímaválság kapcsolata

A társadalmi felelősségvállalásnak négy alkategóriája van az általános csoportosítás szerint: környezeti, emberi jogi, emberbaráti és gazdasági. A vállalatok általában három érintetti körre fókuszálnak: ügyfelek, alkalmazottak és a társadalom egésze, mégis az elmúlt néhány évtizedben a vállalati felelősségvállalásban (CSR) is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezeti felelősségvállalás.

“Részei vagyunk a minket körülvevő környezetnek, melynek legnagyobb rendszere  a természet, éppen ezért felelősséget kell vállalnunk. Ha felelősséggel viseltetünk a körülöttünk lévő világ iránt, akkor megértjük, annak csak egy részea társadalom, azaz az emberek és gazdaság, ennél nagyobb rendszer a természeti környezet” - mondja Gabriella.

Fanni szerint a felelősségvállalást az Egyetemeknek is tudatosabban meg kellene valósítani, és azon szempontok alapján újragondolni a vállalati partnerségeket, hogy melyik cég mennyire figyel és tesz lépéseket a társadalmi felelősségvállalás területén és a klímaváltozás ellen. 

“Azt vettem észre, hogy a karrier fórumokon ezekről a szempontokról ritkán esik szó, miközben kulcskérdésnek kellene lennie, hogy mit tesz a vállalat az ügy érdekében. Ez az egyetemi hallgatók számára is releváns lenne, ugyanis segítene abban a döntésben, hogy melyik vállalatnál szeretnének elhelyezkedni” - mondja Fanni.

Gabriella szerint is fontos, hogy egy egyetem példát mutasson az operatív működése során is. “Például, ha azt tanítjuk, hogy a rövid ellátási láncok fenntarthatóbbak, mint a hosszúak (erről a témáról egy korábbi cikkünkben bővebben olvashatsz - a szerk.), akkor az egyetemi menza is ezt tükrözze a helyi, szezonális ételekkel. Ugyanez vonatkozik például a szívószál esetére. Ha azt tanítjuk, hogy az egyszerhasználatos műanyag káros a környezetre, akkor ne lehessen a büfében műanyag szívószálat és poharat kapni, mert azzal meghazudtoljuk saját magunkat” - mondja Gabriella. 

Az aktivizmus és az egyetemek közös ereje

Az egyetemeket és az aktivizmust gyakran éles határvonallal különítik el - az egyetemi kutatások a falak között, szabályok szerint zajlanak, míg az aktivizmus a tüntetések és polgári mozgalmak eszközeivel valósul meg. A különbségek ellenére óriási lehetőség rejlik a kettő együttműködésében. 

o_zs_0018_1.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az aktivizmust az óráimon (Döntési technikák, Decision Techniques on Sustainability Issues - a szerk.) is nagyon szívesen látom - rendszeresen hívok meg civil szervezeteket, hogy részt vegyenek a kurzuson, és a diákokkal együtt dolgozva hozzanak létre valami értékeset. Úgy gondolom, hogy a felelősségre nevelés nem történhet meg úgy, ha csak beszélünk róla. Fontos, hogy a diákok maguk tapasztalják meg, és találják meg azt a területet, illetve azokat a cselekvéseket, amik az ő hatáskörükbe tartoznak” - mondja Gabriella.

“Nagyon jó érzés egy egyetemi tanártól azt hallani, hogy támogatja az aktivizmust, mert az egyetemi éveim során kaptam negatív visszajelzéseket az Extinction Rebellionban végzett munkámmal kapcsolatban olyanoktól, akik a környezetvédelem témájában szakértők. Éppen ezért sokáig úgy tekintettem az aktivizmusra, mint egy egyetemtől teljesen különálló dologra. Viszont most már rájöttem, hogy sokkal szorosabb kapcsolat van az egyetem és az aktivizmus között, és ha mind a tanárok, mind a diákok rájönnek erre, akkor óriási eredményeket tudnánk közösen elérni” -  mondja Fanni.

Mind az XR-hoz, mind a Science Shophoz érdemes csatlakozni, akár sokat tudunk a témáról, akár még csak “kezdő” klímavédők vagyunk. Érdemes követni az XR Facebook, az Instagram és a YouTube csatornáját is, ahol könnyen fel lehet venni a kapcsolatot a szervezettel. Lehet jelentkezni önkéntesnek, illetve állandó aktivistának is. A Science Shop szintén több lehetőséget is ajánl a hallgatóknak: többek között szakdolgozatírást és különböző kurzusokat. A Science Shopba itt lehet bekapcsolódni, illetve érdemes követni a Facebook oldalukat is, ahol rendszeresen posztolnak lehetőségeket, most például egy gyakornoki pozíciót.

Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson Tovább
Az újdonság norvég varázsa - Újonc győztes törte meg a győriek dominanciáját a Bajnokok Ligájában

Az újdonság norvég varázsa - Újonc győztes törte meg a győriek dominanciáját a Bajnokok Ligájában

kezi1.jpg

Első alkalommal nyert Bajnokok Ligáját a Kristiansand csapata, míg a Győri ETO a saját démonaival küzdve maradt alul az egyre erősebb Brest ellenében. A CSKA Moszkva pedig megmutatta, hogy a legjobbak között a helye. A Budapesten rendezett női kézilabda Final Four összefoglalója.

2021. 06. 30. Írta: Gajdics Bálint

2021-ben is Budapesten, a Papp László Sportarénában rendezték meg a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét. A tavalyi évben a koronavírus miatt teljesen törölték az eseményt, így 2020-ban nem történt bajnokavatás. Az idei járványhelyzet miatt sokáig kérdéses volt, hogy nézők előtt rendezik-e meg az eseményt vagy sem, végül a hazai járványügyi intézkedéseknek köszönhetően a csarnok 25 százalékos kapacitással üzemelhetett, így jó hangulatban, nézők előtt zajlottak a találkozók. A négyes döntőbe négy teljesen eltérő stílusú csapat jutott be, így izgalmasnak ígérkeztek a mérkőzések.

A legsikeresebb magyar női kézilabdacsapat, a Győri ETO zsinórban ötödik alkalommal jutott a legjobb négy közé. A zöld-fehérek dominanciájáról szóltak az elmúlt évek. 2017 és 2019 között mind a három alkalommal sikerült hazai pályán elhódítani a BL serleget a győri csapatnak. Idén is esélyesként kerültek a döntőbe kisebb-nagyobb hullámvölgyek után. A Győr ellenfele az elődöntőben az a francia Brest volt, amelyik csapatnak idén már sikerült megnyernie a francia bajnokságot és a francia kupát is – előbbit az esélyesebb Metz ellen egy kétmeccses, kiélezett bajnoki döntő keretei között. A Brest és a Metz is hét góllal tudott nyerni hazai pályán, a végső elszámolásnál az döntött, hogy a Brest több idegenben lőtt gólt szerzett. 

A bretonok a bajnoki cím megszerzése után motiváltan érkeztek Budapestre, attól függetlenül is, hogy ez volt a francia csapat első Final Four szereplése. A csapatban viszont több olyan klasszis játékos is játszott, akiknek már volt ilyen tapasztalata – elég csak az ex-győri szlovén jobbátlövőt, Ana Grost említeni. A Brest csapatkapitánya, az Érd csapatában korábban három szezont is játszó Coralie Lassource és a svéd klasszis Isabelle Gulldén vezérletével a meglepetés erejében bizakodva várták a Győr elleni elődöntőt. A BL csoportkörében már találkozott egymással a két csapat, és már akkor sem bírtak egymással: mindkét alkalommal döntetlennel zárult az összecsapás (25–25; 27–27). A francia csapatnál ugyanakkor (ahogy Lassource is nyilatkozta) úgy érezték, ezzel a két döntetlennel megtalálták a megfelelő taktikát az ETO ellen. A Brest kerete ugyan mély, de a cserejátékosok tapasztalatlansága fontos tényezővé vált.

kezi2.pngA Brest ellenfele az elmúlt évek legjobb csapata, a Győri ETO volt, idén viszont egyértelműen veszítettek a tündöklésből. A hazai bajnokságot magabiztosan vezették egészen májusig. A Ferencváros elleni találkozón egyszerűen nem tudták megoldani az FTC folyamatos nyomását, az intenzív és gyors letámadásokat. Ennek az lett az eredménye, hogy hatalmas meglepetésre, 31–22-re kikaptak a fővárosiaktól. Ez a vereség gyors döntésekre kényszerítette a vezetőséget. A csapat edzőjét, Danyi Gábort azonnali hatállyal menesztették a klubtól, és ideiglenesen Görbicz Anita vette át a csapat irányítását. 

Ez összesen egy meccsig tartott, ugyanis a korábbi spanyol sikeredző Ambros Martin tért vissza a klubhoz, aki 2012 és 2018 között irányította a csapatot. A Győrrel négy alkalommal is BL-győztes tréner azonnal munkához is látott, és a Magyar Kupa veszprémi négyes döntőjét már magabiztosan nyerték meg a győriek. Ez viszont már-már kötelező feladatnak volt tekinthető a világ legjobb csapatának tartott Győr számára. Azzal is tisztában voltak a szezon végéhez közeledve, hogy a bajnokság sorsa már nem az ő kezükben volt. A jobb gólkülönbség miatt a Fradi helyzeti előnybe került, és mivel megnyerte hátralévő meccseit, 2015 után újra bajnokot avattak a Népligetben.

A Győrnek a BL-ben kellett megmentenie a szezont. Az edzőváltás mellett lélektanilag is megterhelő volt az idény a csapatnak, mivel több kulcsjátékos is távozik, és a következő szezontól máshol folytatja pályafutását. Az ETO színeiben ez volt az utolsó BL döntője Görbicz Anitának, Eduarda Amorimnak és Beatrice Edwige-nek is. 

A szombati első elődöntőn ennél fogva nem maradt el a dráma. Ambros Martin az elődöntőre felrázta a védelmet és egy nagyon masszív négyest (Edwige, Amorim, Bratsett, Hansen) rotált a védekezés közepén. A masszív védelem mellett viszont támadásban szenvedett a győri csapat. A franciák kapusa, Darleux egész meccsen kiválóan védett, és az eddig jól működő szélsőjáték többnyire mindkét oldalról akadozott ezen a meccsen. 

Támadásépítésben azt lehetett érzékelni, amit már az egész szezonban is. A győri csapat támadásai nagy részben Oftedaltól függtek. A norvég klasszisnak viszont nem ment a játék, Martin többször bent hagyta őt védekezésben is, a gyorsabb támadások levezetésének érdekében. A Brest a meccs folyamán limitálni tudta Oftedal játékterét. A mérkőzés döntetlennel végződött a rendes játékidőben, az utolsó percben pont Görbicz hibázott egy hetest, ami egy magabiztos kétgólos előnyt jelenthetett volna. A hosszabbításban sem tudtak dönteni a felek, francia részről Jauković szállította a gólokat. Ennélfogva a kézilabdában ritkán látott büntetőkre került a sor, ahol viszont mentálisan a franciák erősebbnek bizonyultak. Először Veronica Kristiansen, majd Nze Minko is kihagyta a saját büntetőjét, így a Brest csapata jutott megérdemelten a döntőbe.

A másik mérkőzésen a norvég Vipers Kristiansand és az orosz CSKA Moszkva találkozója már nem volt ennyire kiélezett. A norvégok számítottak egyértelmű esélyesnek ezen a meccsen. Az egyetlen hátrányuk abból fakadt, hogy a Final Four előtt két hónapig szinte nem játszottak tétmérkőzést. A norvég bajnokságot szintén egy sikeres bajnoki döntővel nyerték meg, illetve a kupában is viszonylag simán győzedelmeskedtek. Ettől a két meccstől eltekintve viszont az elmúlt két hónapban a pihenésé és a felkészülésé volt a főszerep.

A CSKA Moszkva csapata kisebb meglepetésre a csoportkörben a Győri ETO mögött végzett, megelőzve a döntős Brestet is. A 2019-ben alapított csapatnál a kitűzött cél már a kezdetekben egyértelmű volt: a hazai bajnokságban a Rosztov-Don kihívójának lenni hosszú éveken keresztül, és három éven belül megnyerni a Bajnokok Ligáját. Ennek érdekében sikerült a Rosztov dán edzőjét, Jan Leslie-t is magukhoz csábítani, akit aztán márciusban a mindössze 36 éves Olga Akopjan váltott a kispadon. Az első szezonban a Final Four sikerült nekik, viszont egy sokkal erősebb, stabil és összeszokott norvég csapat ellen kellett nyerni az elődöntőben.

kezi3.jpg

A világelitnek számító norvég játékosok végig a kezükben tartották az elődöntőt. A Nora Mörk, Sulland és Löke nevével fémjelzett csapat döntőbe jutása nem volt kérdéses. Ki kell emelni még a fiatal Henny Ella Reistad játékát is, aki először a 2018-as junior vb-n mutatta meg magát a nagyközönségnek, és ebben az évben vált húzóemberré a norvég csapatban. 88 góllal a csapat legeredményesebb játékosa volt, a következő szezonban pedig már a dán bajnok Esbjerg csapatát erősíti. A Kristiansand végül magabiztos győzelemmel jutott be a döntőbe, és innentől fogva a papírforma szerint történt minden a második napon.

A harmadik helyért a Moszkva és a Győr csapata játszott, és sikerült hazai közönség előtt egy nagyarányú győzelemmel búcsúztatni a távozó Görbiczet és a légiósokat is. A CSKA csapata így is tiszteletet érdemel, érdemes lesz velük is számolni a jövőben. A döntő is sokkal simább lett, mint ahogyan azt sokan remélték. 

A Brest szinte minden energiát kiadott a Győr elleni elődöntőben és ez a fáradt játék nem tudta megállítani a norvég hengert. A Vipers történetének első BL-győzelmét ünnepelte Budapesten.

A következő szezonban még szorosabb küzdelmek lehetnek a BL-ben. Hazánkban a Győr mellett az FTC is sokkal nagyobb veszélyt jelenthet majd. A regnáló bajnok több helyen átalakul, de így is ott lehetnek a legjobbak között. A dán Esbjerg és a román CSM Bukarest csapatai komolyan megerősödve vághatnak neki a szezonnak, illetve a Moszkva mellett a Rosztov-Don is újra esélyesnek számíthat a 2021/2022-es idényben.

Az újdonság norvég varázsa - Újonc győztes törte meg a győriek dominanciáját a Bajnokok Ligájában Tovább
Leköszönő rektor, elnöki beszámoló és módosított Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus júniusi ülésén

Leköszönő rektor, elnöki beszámoló és módosított Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus júniusi ülésén

b_v_173_1.jpg

Több ponton módosította a Hallgatói Követelményrendszert, valamint véleményezte a Szervezeti és Működési Rend módosítását a Corvinus Szenátusa. Dr. Lánczi András rektortól Hernádi Zsolt köszönt el, az Intézményfejlesztési Terv megvalósulásának előrehaladásáról Dr. Anthony Radev számolt be. Az ülés végén Barta Márton ismertette a Corvinus tehetséggondozási programjának koncepcióját és beszámolt a Ménesi Campus felújítását támogató Belső Világ projektről is.

2021.06.29. Írta: Szabó Judit, Kovács Máté. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A júniusi szenátusi ülés nemcsak a tanév utolsó tanácskozása volt, hanem Dr. Lánczi András utolsó szenátusi ülése is rektorként. “Az összes feszültséggel együtt előreléptünk. Ez azt jelenti számomra, hogy a saját döntéseink alapján fejlődünk, néhány év múlva pedig mások számára is világossá válik, mit miért tettünk” - mondta a Corvinus leköszönő rektora.

Az ülésen rendhagyó módon Hernádi Zsolt, a Corvinust fenntartó Alapítvány Kuratóriumának elnöke is részt vett. A modellváltásról azt mondta, „első fecskének lenni nehéz dolog, kitaposni az utat pedig nemcsak nehéz, hanem nagy felelősség is”. Szerinte ebben Lánczi Andrásnak elévülhetetlen érdemei vannak. 

“Rektorként olyan akadémiai fejlesztési ügyeket támogatott, amelyek az egyetem évszázados eszméjének megfelelő irányba vitték a Corvinus Egyetemet és szélesebbre tárták az ablakot nagyvilágra, például a doktori képzés szervezeti és tartalmi kereteinek megújításával vagy a Corvinus Institute for Advanced Studies megalapításával” - mondta Hernádi Zsolt.

A Szenátus és a Kuratórium már korábban elfogadta Dr. Takáts Előd rektori pályázatát, június 24-én pedig a kinevezése is hivatalossá vált. Dr. Takáts Előd augusztus 1-jével veszi kezdi majd meg munkáját az Egyetem rektoraként. A Kuratórium elnöke elmondta, hogy az új rektor nemzetközi környezetből érkezik, valamint piaci és akadémiai oldalon egyaránt kiemelkedő kutatási és oktatási tevékenységet végzett. Személye a nemzetközi versenyben is fontos lehet Hernádi Zsolt szerint.

„Néznek minket határon innen és határon túl, nézik azt, hogy sikerül-e olyan egyetemmé válnunk, amely a társadalmi elitet képzi. Nemcsak a régióban, hanem nemzetközi szinten is számottevő eredményeket szeretnénk felmutatni, hogy itthon tartsuk a jövő társadalmának vezető értelmiségét” – mondta Hernádi Zsolt az ülésen.

A Hallgatói Önkormányzat elnökségében is változás történt. Lánczi András megköszönte Menyhért Kristóf leköszönő HÖK-elnök eddigi munkáját, szerinte gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az egyetemi vezetés és a HÖK között. A küldöttgyűlés Molnár Dorinát választotta elnöknek, az alelnökök pedig Beck Viola és Hodászi Réka lesznek.

t_t_0022.JPG

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Az Intézményfejlesztési Terv megvalósulásának előrehaladásáról számolt be a Corvinus elnöke

Anthony Radev szerint a legfontosabb kérdés az: „mi lesz a diákjainkkal?” A Corvinus elnöke azt szeretné elérni, hogy az itt végzett diákok nyolcvan százalékos eséllyel kerüljenek be a felső egy százalékba, a felső tízezernek pedig legalább fele corvinusos legyen.

„A Corvinus diploma értéke 110 millió forint, azaz 300 ezer euró. 2030-ra szeretnénk a diplomaértéket a duplájára emelni, ez lesz az a hatás, ami a kulcseleme a megújulásnak” – mondta Anthony Radev.

Fejlesztendő területként említette a külső finanszírozások megerősítését és a nemzetközi toborzást. Szerinte mindkét terület elmaradása a járványhelyzettel függ össze, és remélhetőleg rövid időn belül felpörgethetik majd ezeket.

Kritikaként többen felvetették, hogy szerintük az elnöki beszámoló nem egyenlő az IFT előrehaladási beszámolójával. Barta Márton stratégiai vezető szerint viszont az elnöki beszámoló és a jelentés összetartozik. „Az elnök feladata a stratégia megvalósításának irányítása. Az elnök tevékenységéből leginkább azok tartoznak a Szenátus hatáskörébe, melyek az IFT-re vonatkoznak, így az elnök beszámolási kötelezettségének is ez áll fókuszában” – mondta Barta Márton. „Ez egy tudatos döntés, amit az egyetem vezetése is támogatott.”

Véleményezte a Szenátus a Szervezeti és Működési Rend módosítását, a tervek szerint létrejön az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ

A Szenátus pozitívan véleményezte a javaslatot, amelynek keretében az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ önálló szervezeti egységként működne tovább az oktatási rektorhelyettes szakmai irányítása alatt. Barta Márton szerint a Corvinus az ESG standardoknak (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education) megfelelő minőségfejlesztési stratégia és működésmód kialakítására törekszik.

Megszűnik továbbá az MNB Intézet, mint önálló szervezeti egység, a digitális fejlesztések koordinációja pedig a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egység feladatkörébe kerül.

Több ponton változott a Hallgatói Követelményrendszer (HKR)

A Hallgatói Követelményrendszert évente módosítja a Szenátus az új gyakorlat szerint, az előző év összes felmerült módosítását egyben fogadják el. Pontosították például a Felvételi szabályzatot, melyet az Oktatási Bizottság mellett a Szenátus is elfogadott.

Fontosabb változások a Felvételi Szabályzatban:

 

  • törekednek az elektronikus ügyintézésre (elektronikus jegyzőkönyvek, felvételi határozatok elektronikus úton történő közlése)
  • pontosították az alap- és mesterképzésre jelentkező külföldi állampolgárok intézményi felvételi követelményeit
  • alap és mesterképzésre történő jelentkezésnél megszüntetik a nyelvi szintfelmérőt, helyette nyelvvizsga-követelményt határoznak meg
  • mesterképzésre jelentkező hallgató minimum jó (4) minősítésű oklevéllel nyerhet felvételt, amennyiben az akkreditált oklevél alapján kéri felvételét
  • rugalmasabbá tették az előzetes kreditelismerés szerinti hiányzó kreditek megszerzésének szabályait
  • rögzítették a proktorált vizsgák szabályait
  • több részből álló felvételi vizsga esetén csak akkor hívja be az egyetem a második részre a jelentkezőt, ha az első részen legalább 50 százalékos eredményt ért el
  • pontosították a duális képzésre, részismereti képzésre, részképzésre, előkészítő képzésre, szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés szabályait
  • speciális felvételi szabályokat határoztak meg az informatikai képzési területre

Új Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot fogadott el a Szenátus, a módosításokat leginkább a távolléti oktatás tapasztalatai és a megújuló szakok követelményrendszere indokolják Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) legfontosabb változásai:

- megteremtették az online beiratkozás és hallgatókkal kapcsolatos döntéshozatal feltételeit

- összehangolták a specializáció választást, váltást, és képzésváltást

- pontosabban szabályozzák a foglalkozásokról való távolmaradást

- átdolgozták a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket

- pontosabban meghatározták az online vizsga szabályait

- bekerült a szigorlatokra és komplex vizsgákra vonatkozó szabályozás

- új szakdolgozat típusokat határoztak meg

- eltörölték a szakdolgozatok határidőn túli benyújtását

- a TDK dolgozat szakdolgozatként való befogadásának szabályait pontosították

- pontosították a záróvizsgák szabályait

- pontosabban szabályozzák a kedvezményes tanulmányi rendet és méltányosságot, nagyobb hatáskört kapott a szakfelelős

Az Oktatási Bizottság TVSZ-ről szóló ülésén tartózkodott a Hallgatói Önkormányzat. A szenátusi ülést megelőzően a HÖK kezdeményezéseit egyeztette az egyetem vezetésével, és a már egyeztetett álláspontot építették be a TVSZ-be, így a HÖK egyetértett az új TVSZ szövegével. A Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) képviseletében Farkas Jácint példaértékűnek nevezte az egyeztetési mechanizmust.

A Corvinus Ösztöndíj feltételeit is pontosították az ülésen. Képzésváltás esetén nem kell a megkezdett szakon kapott ösztöndíjat visszafizetniük a hallgatóknak, ha azonos képzési szinten, a Corvinuson folytatják tanulmányaikat és az új képzésen a HTJSZ szerinti feltételekkel oklevelet szereznek. A HTJSZ ezen túl is több ponton módosult.

A Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) további fontos módosításai:

- a Corvinus Ösztöndíj csak aktív félévben vehető fel, de passziválás után nem veszik el a jogosultság, ha az egyéb feltételek teljesülnek,

- hat hétnél hosszabb külföldi szakmai gyakorlatnál az adott félév nem számít az átsorolásnál, hanem az előző félév eredményét duplázzák meg,

- a rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számát a beiratkozottak száma alapján határozzák meg, a maradványösszegről és az átlag-egyenlőség esetén történő eljárásról az Elnöki Testület dönt,

- az MNB ösztöndíjak megszűnnek,

- a szakmai gyakorlat ösztöndíjakat alkalmazás hiányában szüntetik meg,

- A díjakat (mint elismeréseket) és ösztöndíjakat elválasztották egymástól, előbbit már nem a HTJSZ tartalmazza, hanem külön díjként definiálják majd,

- a demonstrátori tevékenységet 2022-től tevékenység szerint szétbontva díjazzák, de a demonstrátori munkát továbbra is támogatni fogják,

- összehangolják a Corvinus Kiválósági és a Nemzeti Felsőoktatási ösztöndíjat. 

A Doktori Szabályzatban tartalmi változás nem történt, csupán áramvonalasabbá és hallgatóbarátabbá tették azt Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint. A módosítást Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat vezetője is támogatta, aki DÖK-elnökként utoljára vett részt Szenátusi ülésen. Formailag változott továbbá a Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat és Hallgatói Balesetmegelőzési Szabályzat, valamint a Hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje is.

Induló és megszűnő szakokat fogadott el a Szenátus

Több új szak indítását, valamint néhány szak megszüntetését is elfogadta a Szenátus, utóbbit az érdeklődés hiányával indokolta Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes.

Elfogadott, induló szakok:

- Adatvezérelt ellátásilánc-menedzsment szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, magyar és angol nyelven, levelező munkarendben, a 2021/2022. tanév tavaszi félévétől,

- Bankmenedzser szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, magyar és angol nyelven, levelező munkarendben, a 2021/2022. tanév tavaszi félévétől.

- Energiagazdálkodási szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, angol nyelven, levelező munkarendben, a 2022/2023. tanév őszi félévétől,

- Energiagazdálkodási specialista szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, angol nyelven, levelező munkarendben, a 2022/2023. tanév őszi félévétől,

Megszűnő szakok:

- Bankmenedzsment szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak (meghirdetés utolsó féléve: 2020/2021. tanév tavaszi félév),

- Bankmenedzsment szakreferens szakirányú továbbképzési szak (meghirdetés utolsó féléve: 2020/2021. tanév tavaszi félév).

Új tehetséggondozási program indul, 2021-ben pilot jelleggel

„Sok jó dolog történik az egyetemen tehetséggondozás címen, de nem áll össze rendszerré” – kezdte beszámolóját Barta Márton stratégiai vezető. 

A tehetséggondozás eddig sem állt távol az egyetemtől, a TDK és az autonóm hallgatói műhelyek, azaz a szakkollégiumok és a diákszervezetek voltak a fő terepei ennek. Barta Márton szerint ezek szakmai autonómiája kulcskérdés és mindenben támogatni kell a szervezeteket. Ehhez az ősz folyamán létrehoznának egy Tehetségtanácsot, ahol közösen lehetne gondolkodni a műhelyek és az egyetem közötti szinergiák erősítéséről.

b_b_45_4.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Corvinus Academy of Curiosity fantázianevű program lesz a tehetséggondozás másik pillére, melyet szakmai kiválósági programként indítanának 2021-ben pilot jelleggel. A program két évig tart és leendő másodéves alapszakos, illetve első éves mesterszakos hallgatók jelentkezhetnek majd rá. Fontos lesz a tudatos kiválasztás, ahol az intellektuális kiválóság mellett a motiváltságot, a specifikus készségeket és az innovációs képességeket is figyelembe vennék. A program alapját negyedéves modulok képzik majd, melyek sávokba rendeződnek. A program nem klasszikus kurzusmunkából áll majd, és elsősorban angol nyelven hirdetik meg.

Barta Márton hangsúlyozta, hogy pilotról van szó, vagyis a modulokat az első év során is alakítják majd. Az első évben a tervek szerint például adattudományi, fenntarthatósági, közgazdaságtani, vállalkozásfejlesztési témában indulnának pilot modulok.

A programot Menyhért Kristóf, a Hallgatói Önkormányzat elnöke és Toronyai Gábor, a szakszervezet elnöke is támogatta. 

A Belső Világ Projekt támogatja a Ménesi Campus felújítását

A Belső Világ Projekt az Egyetemet fenntartó alapítvány szakmai és belsőépítészeti projektje, amelynek feladata a Ménesi Campus belső kialakításának tervezése. A projektről Barta Márton, a Corvinus stratégiai vezetője számolt be.

Az épület két szárnyból és egy összekötő épületrészből áll. Az utóbbi ad majd helyet az auditóriumnak és a büféknek, ahol a közösségi élet lesz fókuszban. A magasabb toronyban 4 kollégiumi szint lesz, a legfelső szinten pedig külföldi vendégoktatók szállása lesz professzori vendégszobákban. A harmadik épületrész ad majd helyet a kreatív kooperációt támogató oktatási tereknek. A felújítás a mostani elképzelések szerint 2023 első negyedévében érhet véget, vagyis a 2023-as őszi félévben már aktív szerepe lehet majd a corvinusos közösségi életben.

Az ülés végén Dr. Lánczi András az alkalmazotti politikáról is beszélt Dr. Toronyai Gábor kezdeményezésére. A Szakszervezet elnöke szerint több kolléga nyugdíjazásakor is méltatlanul járt el az Egyetem, a Corvinus rektora szerint ugyanakkor ez nem igaz. Mindenkivel személyesen egyeztettek, a döntést pedig kizárólag szakmai alapon, a legtöbb munkatárssal közös megegyezéssel hozták meg. Konkrét esetekben voltak vitás helyzetek, ezekről ugyanakkor adatvédelmi okokból nem beszélhetett a szenátusi ülésen. Hangsúlyozta, minden esetben szakmai érvekkel támasztották alá a döntésüket.

Leköszönő rektor, elnöki beszámoló és módosított Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus júniusi ülésén Tovább
Egy szakkollégium, ahonnan a Város Mindenkié és a K-monitor indult - Bemutatjuk a TEK-et

Egy szakkollégium, ahonnan a Város Mindenkié és a K-monitor indult - Bemutatjuk a TEK-et

borito_11.jpg

Van élet a neoliberális gazdaságpolitikán túl? Miben rejlik a marxi gazdasági elképzelések relevanciája a XXI. századi ember számára?  A TEK számára a jelenlegi fősodortól eltérő elméletek vizsgálata és a közösség a legfontosabb. Pelyhe Valériával, a szakkollégium tagjával beszélgettünk.

2021. 06. 28. Írta: Hujber Sándor / Képek: TEK

„A TEK alapítása a régmúltba vész, állítólag egykori rajkos szakkollégisták álltak elő a különutas ötlettel, akik a közgazdaságtan alternatív irányvonalai iránt érdeklődtek”- mondja Valéria. Azóta a szakkollégiumból számos társadalmi vállalkozás kinőtt, és aktív öregdiák közösség segíti a mostani tagságot. A Társadalomelméleti Kollégiumban is erős a hangsúly a szakkollégiumi mozgalom három alappillérén: a közösségen, a szakmaiságon és a társadalmi felelősségvállaláson. 

Közösség

„A közösségiség nagyon fontos a TEK életében, rendkívül erős az összetartás, nemcsak szakmai, hanem lakó- és baráti közösség is vagyunk, kiemelkedő a tagok közötti emberi kapocs szorossága”. A közösségi események egy része hagyományokon alapul, évenkét ismétlődik, például a dzsungel-party, amikor mindenki kiviheti a konyhába a növényeit vagy a kolis halloween.

Nemrégiben volt a TEK születésnapjának alkalmából egy online esemény, amibe a szakkollégium “öregdiákjai” is becsatlakoztak. Részt vettek 40-50 év körüli egykori tagok is, akik az eltelt évek sokasága ellenére ma is tartják a kapcsolatot a kolival és egymással, illetve tekes házaspárra is találunk példát. - mondja Valéria a különleges alkalomról. A szakkollégium egyes eseményei kifejezetten az idősebbeknek szólnak, van a kollégiumban egy állandó kapcsolattartó, akinek feladata a volt tagokkal való érintkezés. Tavaly a hirtelen kiköltözéskor óriási segítség volt a kollégium “öregdiákjainak” jelenléte, a lakhatásban Valéria elmondása szerint sokaknak tudtak támogatást nyújtani. 

Valéria örömmel mesél nekünk a TEK-ben uralkodó szolidáris szellemről is: „A koliban igyekszünk figyelembe venni, hogy mindenki más anyagi és társadalmi háttérrel érkezik, és ezért számos belépési küszöb nélküli programot tartunk, valamint újraelosztási rendszert alkalmazunk, például a lakhatásban is, de táborok és közösségi események esetén is van rá lehetőség.”

A TEK a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban kapott helyet. Jelenleg 35 bentlakó van, ezt nem a tagság határozta meg, hanem a rendelkezésre álló hely. A felvételi során életkorra, szakra és egyetemre nézve kevés megkötést alkalmaz a kollégium, ezért a közösség nagyon változatos. 18-tól 27 éves korig terjed a bentlakók életkora, a szobák pedig koedukáltak. A bentlakásnál a kisebb lakóközösségeket életkor szerint is vegyesen igyekeznek összerakni. A vidékiek és az elsősök kiemelt figyelmet élveznek lakhatás szempontjából, de természetesen opcionális a beköltözés. 

p1110304_jpg_masolata_jpg.jpg

Szakmaiság

A TEK első évében egy bevezető kurzusra kell járni, ami megalapozza a közös tudást, utána pedig szabadon választható órák következnek. Valéria beavat minket a kollégium szakmaiságának legfontosabb részébe, a kurzusrendszerbe: „A TEK-ben a többi szakkollégiummal ellentétben „kör”-nek nevezzük a kurzusainkat, ezzel is hangsúlyozva a részvételi és közösségi jelleget, hiszen nem kizárólag oktatásról, hanem sokkal inkább a közös gondolkodásról szól a kolis szakmaiság.” 

Azt, hogy a TEK-ben egy évben milyen témájú kör indul, mindig a tagság dönti el. A kollégiumban bárki bedobhat bármilyen témát, ami érdekli, nem csak társadalomtudományi témákban. A végleges körökről és a tanárok személyéről a tagok féléves szavazása dönt, hiszen fontos, hogy a meghívott előadók szakmailag kimagaslóak legyenek. A TEK-ben zajlottak már kurzusok kritikai pszichológia, pedagógia és kritikai közgazdaságtan, valamint filozófia, politika és szociológia tematikában is. Az oktatók között a Corvinus számos oktatóját, valamint egyéb neves közgazdászokat és társadalomtudósokat találhatunk, mint például Andor László, Melegh Attila, Gedeon Péter és Mendly Dorka.

“A körökön kívül vannak egyéb szakmai programjaink is, előadások, amelyek adott esetben nyitottak a külvilág számára is, és emellett vannak olyan programok is, amelyeket TEK-esek tartanak egymásnak” - foglalja össze a kollégium szakmai tevékenységét Valéria. A szakkollégisták rendszeresen tartanak külsős érdeklődőknek is programokat, ezek az elsős körök, amelyek szintén a közös gondolkodás jegyében valósulnak meg. 

analog_csoportkep_2020_osz.png

Társadalmi felelősségvállalás

A TEK gyakran vállal aktuális társadalmi témák mellett szolidaritást. A koliból számos szervezet nőtt már ki, ezek olyan társadalmi vállalkozások, amelyeket volt tagok alapítottak. Ilyen például a Deviszont Közösségi Tér, amely a kritikai pedagógia területén tevékeny, a K-monitor, amely korrupciómegelőzéssel foglalkozik és talán a legismertebb, “A Város Mindenkié” (AVM), amely a magyarországi lakásszegénység enyhítésén dolgozik. 

Ilyen például a Deviszont Közösségi Tér, amely a szakoktatásban résztvevő tanulóknak és fiatal felnőtteknek biztosít közösségi programokat, valamint közös tanulást az általuk fontosnak tartott témákban, vagy a K-Monitor, mely a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzd. Talán a leghíresebb mégis A Város Mindenkié (AVM): ez a civil szervezet a magyarországi lakásszegénység enyhítésén dolgozik, céljuk, hogy kiálljanak a hajléktalan emberek emberi méltóságáért, és a lakhatáshoz való jogért. 

“A TEK-ből kinőtt szervezetek mind valamilyen valamilyen társadalmi problémára keresik a megoldást, és közös céljuk, hogy egy szolidárisabb, egyenlőbb, fenntarthatóbb világban éljünk” - foglalja össze Valéria a szakkollégium nézőpontját a társadalmi felelősségvállalásról. 

91268562_3129363670408185_8842464916519518208_n.jpg

Belső működés

A TEK belső működésében visszaköszönnek a szakkollégiumokra jellemző bázisdemokratikus elvek. A szervezet munkacsoportokra osztva működik, amelyek különböző feladatokat végeznek, például a felvételi előkészítése, a kollégiumba való integráció vagy a szakmai programok. A szakkollégium egészét érintő döntésekről azonban az egész tagság közösen dönthet, tehát mindenki rendelkezik szavazati joggal. A szavazások mindegyikét vita előzi meg, amelyen bárki felszólalhat, és kifejtheti az álláspontját az adott kérdésben. A felvételin szintén mindenki szavazhat az adott jelentkezőről, aki végighallgatta felvételijét és olvasta az írásbeli jelentkezését.

92668800_10157459209744888_2582631059912916992_o.jpg

Egy szakkollégium, ahonnan a Város Mindenkié és a K-monitor indult - Bemutatjuk a TEK-et Tovább
Nyári estékre: kedvenc magyar sorozataink

Nyári estékre: kedvenc magyar sorozataink

pexels-cottonbro-4009036.jpg

A magyar sorozatok között is vannak olyan szerkesztőségi kedvenceink, amik minőségben nem maradnak el a külföldiektől, és egy nyári estén neked is vicces vagy igazán szívhez szóló pillanatokat okozhatnak.

2021. 06. 27. borítókép: cottonbro, Pexels

Egynyári kaland

Írta: Belayane Najoua

A négy évadból álló magyar sorozat négy éven keresztül meséli egy baráti társaság nyári élményeit. Az Egynyári kaland egy igazán pörgős, vicces és nagyon életszerű sorozat, amelyben olyan színészek kaptak szerepet, mint  Döbrösi Laura, Vecsei H. Miklós, Dobos Evelin, Király Dániel, Walters Lili, Piti Emőke és Fehér Balázs Benő. A sorozat középpontjában a szerelem, a buli, a család, a fiatalok önkeresési útja és a munkahelyi problémák állnak. Összesen huszonhat epizódból áll, az záró epizódot 2019-ben mutatták a Duna TV-n. A sorozat érdekessége, hogy a jeleneteket némán vették fel, a színészek csak tátogtak, és utólag szinkronizálták saját magukat.

egynyari_kaland.jpg

Kép: Médiaklikk

Aranyélet (2015-2018)

Írta: Rada Bálint

Amikor arról beszélünk, hogy egy sorozat nemzetközi szintű vizuális megvalósítással, dramaturgiával, színészgárdával és progresszív tartalommal rendelkezik, már a magyar sorozatgyártás legfelső 0,5 százalékánál járunk. Az Aranyéletet az teszi igazán különlegessé, hogy végig a mi világunkban játszódik, a mi realitásunkat taglalja.

A helyszínek nem az amerikai egyetemi campusok vagy az 1800-as évek Hortobágyának vidékét igyekeznek megeleveníteni: a társadalmi és politikai viszonyok tökéletesen tükrözik nemcsak napjaink Magyarországát, de a visszaemlékezések körében a ’80-as éveket és a rendszerváltást is, a filmzenék pedig ennek megfelelően a magyar metál hőskorától a kortárs zeneszerzőkig kísérik végig a Miklósi család történetét. Eközben klasszikus alvilági történetszálak mutatják be Kelet-Európa rendszerváltás utáni gazdasági és politikai bomlását, a budai villák tövéből lepillantva pedig olyan tűpontos képet kapunk a 8. kerület nyomoráról, mint filmvásznon talán még sohasem.

Az archetipikus karakterek fejlődés- és/vagy bukástörténete önmagában nem lenne újdonság, a körítés miatt ugyanakkor mégis teljesen sajátos élményt jelent. A sötét múltját elhagyni kívánó apa (Thuróczy Szabolcs), a fényűzéséhez foggal-körömmel ragaszkodó anya (Ónodi Eszter), az életet nagykanállal faló, apja útjáról letérni képtelen fiú (Olasz Renátó), a rendszerből teljesen kilógó, ártatlan lány (Döbrösi Laura), és a háttérben meghúzódó keresztapa (Anger Zsolt) családi konfliktusai tökéletes karakterdrámává teszik az Aranyéletet. Mindehhez rengeteget tesz hozzá a kiváló színészi játék és az HBO által garantált elképesztő rendezői, operatőri és vágói munka is. A sorozat emellett a magyar elit képmutatására, Magyarország félgyarmati státuszára és a magyar néplélek dilemmáira is mesterien reflektál. 

Fapad

Írta: Hegedüs Kata

A 2014-ben képernyőre került Fapad sorozat egy friss vállalkozás történetét mutatja be. Szemlő Róbert (Anger Zsolt) álma, hogy Magyarország legsikeresebb fapados repülő társaságát, az AirHorse légitársaságot sikerre vigye. A munkára teljes mértékben inkompetens banda már-már a The Office magyar változata. A szereposztás zseniális, hiszen olyan színvonalas magyar színészeket láthatunk komikus szerepekben, mint Anger Zsolt, Dobó Kata, Lengyel Tamás és Gados Béla. A sorozat kevésbé ismert, és csak egy évados lett, pedig egyedi ötlet köré tervezett, jól kivitelezett magyar sorozat, fordulatokkal és humoros szituációkkal. 

fapad.jpg

Kép: Médiaklikk

Munkaügyek - IrReality Show (2012)

Írta: Tillinger Donát

A naplopó munkatárs, aki mindig tud panaszkodni, hogy milyen sok dolga van. A hipochonder kolléga, aki rád tukmálja a feladatot, mert még nem vette be a vérhigítóját, vagy a nárcisztikus főnök, akinek valahogy mindig sikerül burkoltan önmagát sztárolnia. Aki valaha is dolgozott már bármilyen munkahelyen, valószínűleg találkozott már hasonló karakterekkel, akik értenek a kellemetlen és a diszkomfortos helyzetek megteremtéséhez.

Az M1-en 2012-ben debütált Munkaügyek című sorozat kivételes humorral és pontossággal tárgyalja a munkahelyi archetípusokat és a munkakerülő attitűd dehonesztáló hatását. Mindezeket pedig egy, a magyar társadalom által démonizált közegben, a hivatalok világában mutatja be, ahol minden ügyintézés lassan és szövevényesen zajlik, minden munkatárs a rendszert és a többi kollégáját okolja a minőségért, és ahol az ügyfélközpontú gondolkozásra még legalább 20 évet várni kell.

A sorozat - műfajából adódóan - egészen elvont humorral operál. A helyzetkomikumokkal teletűzdelt eseménysorozat nagyon sokszor a karakterek attitűdjét tárgyalja, ami vagy fergetegesen nevetséges, vagy érthetetlenül semmitmondó. Tipikus Monty Python jellegű alkotás, ami valakinek egyet jelent a humorral, másnak pedig megfoghatatlan.

A szereplőgárda önmagáért beszél: Kovács Lehel szárnybontogató korszakában, egy fiatal, nagyravágyó karaktert alakítva, Mucsi Zoltán a kiégett, hipochonder, hajszál-idegzetű kollégát megformálva, és a közigazgatás minden bugyrát megjárt, kiöregedésében hiú vezető bőrébe bújó Molnár Piroska egytől egyig kivételes színészek, kivételes performansszal. Bátran ajánlom ezt a sorozatot mindenkinek, aki egyszer is érezte már úgy magát a munkahelyén, mintha egy forgatáson lenne.

Nyári estékre: kedvenc magyar sorozataink Tovább
Minden út Tokióba vezet? - Az urbanizáció és a tokiói olimpia kapcsolata

Minden út Tokióba vezet? - Az urbanizáció és a tokiói olimpia kapcsolata

olympic_rings.jpeg

Vajon jól meg lehet-e rendezni a világ egyik legnagyobb metropoliszában, egy világjárvány idején az olimpiát? Milyen hatással van Tokió egyedi városfejlődése az olimpia szervezésére? A Corvinus Egyetem 2021. júniusi Kutatási Hetén Dr. Forman Balázs egyetemi docens gazdaságföldrajzi és urbanizációs szempontból vizsgálta meg a tokiói olimpiát.  Olimpiai cikksorozatunk legújabb része.

2021. 06. 25. Írták: Engelbrecht Azurea és Szabó Judit

Olimpiai álmok: 56 év után ismét szervezőváros Tokió

A felkelő nap országa 2013-ban nyerte el a 2020-as olimpia rendezési jogát, azonban  - mint oly sok mindent az elmúlt több mint egy évben - ezt is el kellett halasztani a pandémia miatt. Az új dátum a július 23. és augusztus 8. közötti időszak lett. Mint Forman Balázs György előadásában hallhattuk, az olimpia szervezése, megrendezése körül  - a közeli dátum ellenére - még mindig sok a kérdés. Bár a járványhelyzet nem múlt el, jelenleg 80 százalékos valószínűséggel szurkolhatunk idén a versenyzőknek, 20 százalékos eséllyel azonban még lefújhatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC, International Olympic Committee) a versenysorozatot.

Japán számára az olimpia megrendezése nemcsak az azzal járó szokásos presztízs miatt fontos - mélyebb gyökerei is vannak. - tudtuk meg a kutatótól.

A fukusimai balesettel kapcsolatos kihívások legyőzését és az újjáépítés sikerességét is bizonyítani szeretnék, valamint a katasztrófából következő negatív országimázs helyreállítása is a célok között szerepel. A tokiói öbölben egy mesterséges szigeten építették fel az olimpiai falut, amit a lakosság számára értékesítettek - a tervek szerint  a paralimpiai játékok befejezése után nyílt volna meg a lehetőség az új tulajdonosok beköltözésére. Olyan magas kötbérek mellett kötöttek azonban szerződést a kivitelezésre, hogy az eredeti időpontnál hamarabb át kellett adni a falut a lakosságnak. A városrész építését így kellett tovább folytatni, bővíteni kellett gyors és drága építkezésekkel, hogy el tudják szállásolni a sportolókat. Végül néhány stadion a szigeten helyezkedik el, míg a kisebb sportágak helyszínei távolabb kerültek a versenyzők szállásától.

fukushima_reconstruction.jpg

Költségvetési szempontból sem lenne célszerű elnapolni az ötkarikás játékokat: az eredetileg 6,7 milliárd dollár összköltségvetéssel bíró esemény költsége a legújabb becslések szerint már meghatszorozódott: 40 milliárd dollárnál tart. Bár Japán GDP-jéhez képest (5048 milliárd dollár) ez az összeg nem tűnt soknak, de mégis az: a régi épületeket, stadionokat jelentősen fel kellett újítani, a hatalmas tömegek problémamentes közlekedésére új metrót kellett építeni, illetve az ellátási láncokban okozott fennakadások miatt az olimpiai falu építésének alapanyag-költségei is jelentősen megemelkedtek az elmúlt időszakban.

Tényleg minden út Tokióba vezet - elharapózott az urbanizáció

Tokió 38 millió lakossal a világ legnagyobb városa. A Japán keleti partján fekvő főváros mellett nagyvárosok láncolata fekszik, így ha Tokiótól Oszakáig sorra vesszük a metropoliszokat, egy 80 millió fős gócot találunk. Japán lakosságának több mint 90 százaléka városlakó, 1945 és 2020 között nagyjából 90 millióval nőtt a városi lakosság létszáma. Az ilyen mértékű urbanizáció jelentős hatással van az olimpia szervezésére és ennek a városfejlődési modellnek hosszú történelme van.

az_olimpiai_falu_felfedese_a_media_szamara.jpg

Japán az 1800-as évek második felében nyitotta meg kapuit, és ekkor kezdődtek a “nyugatosító” reformok. Szigorúan, német mintára tervezték városaikat, azonban ez a rendezettség nem volt fenntartható: a gyors iparosodás hatására a népesség olyan mértékben növekedett, hogy a várostervezés nem tudta tartani az ütemet. Mikor az 1923-as nagy kantói földrengés utáni újjáépítésre került a sor, az ország nem volt képes fenntartani a rendezett urbanizációt.

Japán a második világháború után is hasonló problémával találta szemben magát: egészen a ‘60-as évek végéig nem volt pénzügyi kapacitás a várostervezésre, mindenki ott épített, ahol tudott. A városi népesség azonban tovább növekedett: a gazdasági fejlődéssel járó népességnövekedés mellett a birtokaprózódás miatt egyre többen vándoroltak a városokba, hiszen elvesztették a megélhetésüket vidéken. Tokió népessége 1945-ben 3-6 millió fő volt, a város pedig nem volt képes ellátni a beáramló tömegeket megfelelő lakhatással és közműszolgáltatásokkal. Ennek következtében kettős helyzet alakult ki: a gyorsan modernizálódó és gazdasági nagyhatalommá váló ország fővárosában az 1980-as évek végén például a lakások mindössze 60 százaléka volt bekötve a szennyvízhálózatba, de a szélesebb munkalehetőségek, magasabb bérek és jobb szolgáltatások továbbra is vonzották a vidéki lakosságot.

Ennek következtében a ‘80-as évekre hatalmas verseny alakult ki az ingatlanokért: nemcsak a beköltözni kívánó vidékiek, hanem a jobb gazdasági lehetőségeket kereső vállalatok is az ekkorra gazdasági, adminisztrációs és pénzügyi központtá váló Tokióban akartak helyet találni.

1986 és 1990 között az ingatlanárak megháromszorozódtak, így jött létre a japán ingatlanbuborék. A lakhatási szegénység továbbra is problémát jelentett, a buborék növekedését mégsem akarta senki megállítani. - mondta el Forman Balázs.

Mikor 1991-ben “kipukkadt” a buborék, az ingatlanárak gyakorlatilag fél év alatt megfeleződtek, és Japán két évnyi GDP-jének megfelelő összeget veszített. Az 1990-es évek a csapás kiigazításával teltek, ekkor kezdett el stagnálni Japán GDP-növekedése, ezért gyakran ezt az elvesztegetett évtizednek is nevezik. A várostervezési anomáliák és az ingatlanbuborék negatív hatásai ma is érezhetőek, és Tokiónak nemcsak az óriási mértékű terjeszkedésre, hanem az ebből adódó gazdasági és környezeti kihívásokra is megoldást kell találnia.

Elégedetlenség és szervezési nehézségek - mit szól a gazdaság és a lakosok?

A tokiói olimpia szervezését tehát a koronavírus-járvány mellett az urbanizáció által okozott problémák is nehezítik. A világ legdrágább városában továbbra is csillagászati ára van az ingatlanoknak, ami a sportolók és az őket kísérő média elszállásolását is megnehezíti. A járvány miatt az olimpiai falut idén teljesen elszigetelik, és a sportolók nem mehetnek városnéző körutakra. A tervezett helyszín a Tokiói-öböl egy mesterséges szigete, azonban az itteni építkezések ára jelentősen túlnőtte az elképzeléseket.

A költséghatékonyság és a fenntarthatóság jegyében az új stadionok építése mellett az 1964-es olimpia helyszíneinek felújítása is tervben volt, azonban ez a vártnál több erőforrást igényelt az épületek leromlott állapota miatt. Kellemetlenséget okoz a helyszínek elrendezése is:

Az új stadionoknak nehéz volt helyet találni az ingatlanhelyzet miatt, a régiek pedig a világháború utáni kaotikus városfejlődés áldozatai. Aki egyik eseményről a másikra szeretne közlekedni, annak potenciálisan kétszer-háromszor át kell szállnia egy 40 km-es távon. - emelte ki a kutató.

Míg az 1964-es olimpia a világháború utáni fenyegetés képének szétoszlatását célozta, a 2020-as olimpia célja kettős volt: eredetileg a 2011-es tohokui földrengés utáni újjáépítést akarták megcsillogtatni a világ előtt, a koronavírus megjelenésével azonban a járvány leküzdésének képét is hozzácsatolták az eseményhez. Ez utóbbi sikertelennek mondható: Japán jelenleg négy hullámon van túl, de a lakosság átoltottsága mindössze nagyjából 6 százalékos, a határaik gyakorlatilag teljesen zárva vannak, és nem fognak az országba engedni az olimpiára érkező külföldi nézőket. Az is kérdéses, hogy a Japánban élő nézők részt vehetnek-e személyesen az eseményeken, vagy hozzánk hasonlóan ők is a képernyőn 

a_vilag_legforgalmasabb_keresztezodese_shibuya_tokio.jpg

A lakosság sem elégedett a döntéssel, hogy Tokióban legyen az olimpia. A vírustól való félelem és az egészségügyi kapacitások szűkössége mellett a tokióiak mindennapi életében is jelentős változást hozott és hozhat a szervezés. Az olimpiával járó gazdasági fellendülés jelentősen megdrágíthatja a mindennapi életet a fővárosban, és a tömegek jelenléte sem kellemes a helyiek számára. Az ingatlanbuborék kipukkadásának kezelése lassú volt, és hatalmas adósságnövekedéssel járt, ami miatt a japánok többsége szkeptikus: sokak szerint nem éri meg az olimpiára fordítani a figyelmet még nagyobb adósságok felhalmozásával, miközben még mindig egy harminc évvel ezelőtti probléma nyomaival küzdenek.

Újságíróink korábbi, olimpiai témájú cikkei: 

  • Nappal a tokiói olimpiára készül, éjjel közgazdász - interjú Tóth Lili Anna akadályfutóval
  • “Ha ép lennék, valószínűleg többen tudnák, hogy ki vagyok”  - interjú Adámi Zsanett paralimpikonnal és kommunikációs szakértővel
  • Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit!
  • Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig
  • Út Tokióba
Minden út Tokióba vezet? - Az urbanizáció és a tokiói olimpia kapcsolata Tovább
süti beállítások módosítása