Közgazdász Online

Kockázat vagy befektetés? Mire és kinek jó a diákhitel?

Kockázat vagy befektetés? Mire és kinek jó a diákhitel?

nevtelen_terv_4.png

A diákhitellel kockázatok mellett, de kedvező feltételekkel finanszírozhatod egyetemista éveidet. Megmutatjuk, hogyan.

2021.08.17. Írta: Taxner Tünde. Képek forrása: Canva.com / Getty Images

(A cikkben szereplő hallgatók nevét kérésükre megváltoztattuk.)

Jázmin önköltséges formában kezdte el második képzését. Egyrészt a pótfelvételin már nem volt támogatott képzés, másrészt nem is lett volna elegendő állami féléve a szak befejezésére. “Mivel nem volt ennyi félretett pénzem, ez volt a legkézenfekvőbb megoldás” - mondja Jázmin arról, miért vette fel a Diákhitel2-t.

A Diákhitel2 az önköltséges képzések finanszírozásában segít. Maximum a képzés díjának megfelelő összeg vehető fel, a visszatérítés pedig kamatmentes és nincsenek rejtett költségei. Az egyetemi tanulmányok ideje alatt bármikor igényelhető, és igénylés után az összeget közvetlenül az oktatási intézménynek utalják.

A törlesztést legkésőbb a hallgatói jogviszony megszűnése után négy hónappal kell elkezdeni. A törlesztőrészlet a minimálbér és a felvevő aktuális jövedelmének függvényében folyamatosan változik, ezért azt évente határozzák meg. Bármikor, díjmenetesen lehet előtörleszteni, akár esetileg, akár rendszeresen. 

A Diákhitel2 tehát segít a tanulmányok elvégzésében akkor is, ha a hallgató nem kerül be ösztöndíjas képzésre. Ez a Corvinus Ösztöndíjnál különösen fontos lehet, hiszen rosszabb teljesítmény esetén a hallgató elveszítheti ösztöndíjas helyét a második évre. “A Diákhitel Központ információi alapján teljesen biztonságosnak tartom ezt a hitelt, minden részletesen és érthetően le van írva, és tényleg nagyon kedvezőek a feltételek a hallgatók számára” - véli Jázmin.

A részletekről a diakhitel.hu oldalon tájékozódhatsz! Az oldalon egy kalkulátort is találsz, ahol kiszámolhatod a törlesztési időt és a törlesztőrészletet arra az összegre, amit fel szeretnél venni. 

Hallgatói költségek nem csak önköltséges képzésen vannak, ebben segít a Diákhitel1

“Elsőévesként nem szerettem volna egyik típust sem felvenni, viszont szükséges volt, hiszen csak önköltséges képzésre vettek fel. Ebből kifolyólag a kollégium is drágább volt, illetve az önfenntartást sem tudtam a szüleimre támaszkodva megoldani, így végül a szabad felhasználású hitelt is igénybe kellett vennem” - mondja Márk, aki jelenleg a Corvinus mesterszakos hallgatója.

A Diákhitel1 szabad felhasználású hitel, vagyis költhető lakhatásra, mindennapos kiadások fedezésére, de akár kultúrára, kikapcsolódásra vagy technikai eszközök vásárlására is. Havi összege 15 ezer forinttól 150 ezer forintig terjed, tanulmányi félévenként akár 750 ezer forintot is kaphat a hallgató. Az egyetemi tanulmányok ideje alatt bármikor igényelhető, havi részletekben, félévente vagy egy összegben utalják.

A Diákhitel1 kamata jelenleg 1,99 százalék, ami a piaci alapú banki hitelekhez képest kedvezőnek számít. Egyik diákhitel típusnál sincs hitelbírálat, nem kell kezes és fedezet, az igényléshez elég magyar hallgatói jogviszonnyal rendelkezni. Az igénylés teljesen online, ügyfélkapus regisztrációval is lehetséges. A hitelösszeget félévente lehet módosítani.

Az általános törlesztési moratórium, amit a pandémia miatt vezettek be, 2021. szeptember 30-ig érvényes. Ez vonatkozik a törlesztési szakaszban lévő diákhitelesekre is. Amíg tart a moratórium, a fennálló tartozásokra nem számolnak fel késedelmi kamatot és nem mondanak fel hitelszerződéseket. A tartozásokat a moratórium ideje alatt lehet önkéntesen törleszteni.

nevtelen_terv_1_4.png

Hogyan fogom visszafizetni?

Márk megszüntette a kötött felhasználású hitelt, amikor átkerült egy államilag finanszírozott képzésbe. Amint az első hitelét felbontotta, dolgozni kezdett, kis részletekben megkezdte az összeg visszafizetését. Mostanában a hitelmoratórium miatt olykor kimaradt egy-két hónap, de amíg dolgozni tud, nyugodt a törlesztést illetően. Azt mondja, sokat segített neki mindkét diákhitel a tanulmányok finanszírozásában, de a magas végösszeg kockázata miatt nem szívesen venné fel újra, ha nem lenne muszáj. 

A törlesztés miatt Jázmin sem aggódik. “Amint tudok, szeretnék előtörleszteni, de mivel jövedelemarányosan számolják ki a törlesztőrészletet, egyáltalán nem aggódom. Szerencsére olyan munkahelyen dolgozok, ahol maradhatok az egyetem elvégzése után is, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy nem fogom tudni fizetni a törlesztőrészletet” - mondja Jázmin.

A visszafizetéshez tehát az kell, hogy a hallgatónak viszonylag rövid időn belül stabil állása legyen, a törlesztőrészlet pedig a jövedelemhez igazodik majd. Ha pedig a tanulmányok mellett dolgozni is tud, az egyetem mellett is előtörlesztheti a diákhitelt.

A törlesztéshez családtámogatási rendszer is kapcsolódik. Ha a felvevő nőnek két gyermeke születik a folyósítást követően, a tartozás felét, három gyermek esetén pedig a teljes hitelösszeget elengedik. Emellett a gyermekvállaláshoz további kedvezmények is kapcsolódnak, melykről ezen az oldalon írnak részletesen.

Az igénylés feltételei: 

- aktív hallgatói jogviszony
- magyar állampolgárság
- 45. életévedet nem töltötted be
- bejelentett lakcímed van
- további feltételek:
               - menekültként elismert vagy
               - letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezel
             - a Rendeletben meghatározott jogcímen Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezel


A diákhitelt ezen az oldalon vagy a Diákhitel Direkt mobilappon keresztül tudod igényelni és menedzselni. A Corvinus Egyetem hallgatójaként a honlapon találod meg az intézményi ügyintézés elérhetőségét.

Kockázat vagy befektetés? Mire és kinek jó a diákhitel? Tovább
Praktikus tanácsok gólyáknak: tanulás, stresszkezelés, önállóság

Praktikus tanácsok gólyáknak: tanulás, stresszkezelés, önállóság

Szakértői cikk a Hallgatói Támogatás munkatársaival

unnamed_2.jpg

A gólyalét amilyen szórakoztató és érdekes, épp annyira nehéz és fájdalmas is tud lenni. Kissé már elszakadva a múlttól, de az épp csak derengő jövőt keresve két szék között a pad alá eshetünk. A leggyakoribb nehézségekről és azok feldolgozásáról a Hallgatói Támogatás munkatársát, Török Lilla tanulásmódszertani trénert kérdeztük.

2021.08.16. Írta: Török Lilla, Kovács Anna, Sipos Sára
Szakmai lektor: Szatmáry-Czégényi Boglárka
Borítókép: Buro Millennial, Pexels

Minden kezdet nehéz: ez a közhely ugyan nem tudományos megállapítás, mégis nagy igazságot rejt magában. Ráadásul a mondást még kiegészíthetjük azzal is, hogy ez normális. Valami újba fogni, szintet lépni, új helyzetekbe kerülni tehát embert próbáló feladat. Olyan ez, mint amikor egy sportoló korosztályt vált a versenyzésben: hirtelen mindenki nagynak és erősnek tűnik hozzá képest. 

Persze vannak olyanok, akik egyáltalán nem félnek, de a többségnek vegyes érzelmei vannak ilyenkor. Gyakran itt találkozunk nehézségekkel először a tanulás kapcsán. Ez jelentheti az első bukást, de egy jelesekhez szokott gimnazista akár a rosszabb jegyet is kudarcként éli meg.

A korábban használt tanulási stratégiák jó részéről kiderül, hogy nem működnek tovább sikeresen, a jegyek kapcsán újfajta célok jelenhetnek meg („csak meglegyen a kettes”).

Sokan itt szembesülnek először a tanulás szükségességével: nem lehet tovább csak az órán megszerzett ismeretekkel “elevickélni”. Sokaknak érdemes az eddigiektől eltérő módon tanulni, mondják a Hallgatói Támogatás munkatársai. “Az egyetemen általánosságban véve a perfekcionizmus helyett a logikai összefüggések ismeretére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni. Ha túl alaposak vagyunk, és minden tantárgyat tökéletesen szeretnénk teljesíteni, az tanulási problémák sorához vezet.”

Ez sok hallgatót váratlanul ér, hiszen a gimnáziumban a „minden tantárgyból mindent megtanulni” stratégia még egyenes és teljesíthető út volt a kitűnő bizonyítványhoz. Aki középiskolában megszokta, hogy mindenből a legjobb, az egyetemen szembesülhet vele, hogy már nem minden tantárgyban tartozik az élvonalba, és ezt fel kell  tudni dolgozni.

unnamed_1_1.jpg

Kép: Pixabay

A friss egyetemistákra szabaduló önállóság vezethet halogatáshoz is. Gyakran beleesünk abba a hibába, hogy hatalmas mennyiségű tanulnivalót hagyunk az utolsó napra: ez nagyon rövid távú, kevésbé eredményes stratégia. Amit megjegyzünk a másnap reggeli megmérettetésig, azt a hosszú távú memóriánk nem raktározza el. “Az agy olyan, mint egy izom, a vizsga pedig a súlyemelő verseny: egy nap alatt nem lehet rá felkészülni. Ráadásul a kevés alvás, a folyamatos magas feszültségszint és a mérhetetlen mennyiségű energiaital vagy kávé - ha nem is most - évek múlva duplán üt vissza. Arra bátorítunk titeket, hogy az első kudarcok után vizsgáljátok felül az alkalmazott tanulási stratégiákat, gondoljátok újra, adaptáljátok azokat az újfajta és esetleg nagyobb mennyiségű tananyaghoz” - mondják a Hallgatói Támogatás munkatársai.

Az egyetemi tanulmányok megkezdése, a kihívást jelentő feladatok és az új életmód sok stresszt hordozhat. A stressz járulékos dolog az életünkben, ami a közhiedelemmel ellentétben nem minden esetben, sőt alapvetően nem rossz. Az élettani hatása attól függ, mit gondolunk róla: tönkretesz minket, vagy tettre késztet. A megnövekedett feladatokkal járó tettrekészség szükségszerű és jó, felkészíti a testet a küzdelemre.

– emelik ki a stressz pozitív hatásait a szakértők. “Ezt az elszántságot használjuk ki; ha nem sikerül produktivitásba fordítani, sportoljuk ki magunkból! Továbbá az emberi stresszreakció társas támaszt keres: kérjünk segítséget hozzánk közel álló emberektől! A másokkal való kapcsolódás az egyik legjobb módja a stresszkezelésnek.”

A családtól való elszakadás nem mindig egyszerű, kezdetben magányosnak érezhetjük magunkat, új környezetbe kerülve pedig az ismerkedés is nehezebb, amiben a gólyatáborok és ismerkedős programok segíthetnek. Az offline programok mellett az online lehetőségeket is érdemes kihasználni. "Nem feltétlenül szükséges, hogy ezek az egyetemhez kapcsolódjanak, lehet keresni online csoportokat a szabadidős érdeklődés függvényében is. Csatlakozhattok olyan Facebook-csoportokhoz, amik például divatról vagy zenéről szólnak, és hozzátok hasonló érdeklődésű embereket vonzanak be" - teszi hozzá a Hallgatói Támogatás csapata.

Az elszakadást, elengedést a szülők is nehezen élik meg, bár ez nem egyik napról a másikra történik: folyamat, melyben az egyetemkezdés mérföldkő. Kezdetben a diákok gyakrabban telefonálnak, látogatnak haza, majd ez ritkul. A családnak is időbe telik megszokni az új helyzetet, az egyensúlykeresés időszakát pedig konfliktusok is tarkíthatják. 

A szakpszichológus szerint fontos az empátia és a megértés a szülők felé. Egyáltalán nem ciki hívni őket, beszámolni nekik életünk új történéseiről. Ha erre nagyobb figyelmet fordítunk, kifejezetten segíthetjük a leválási folyamatot. Amikor azért szúrnak le valakit a szülők, hogy “milyen hálátlan, hogy nem is hívja őket a gyerek”, valójában általában azt akarják kifejezni, hogy hiányzik nekik. Ilyenkor lehet jelezni nekik, hogy értem, hogy hiányzom, de ez egy új helyzet. Fontos kapcsolatban maradni, de ki kell alakítani az élet új kereteit. Ha valódi információkat oszt meg valaki a szüleivel, akkor nem érzik magukat kirekesztve.

Leválás: Azt jelenti, hogy egyre nagyobb arányban döntök önállóan, a döntéseimért vállalom a felelősséget, és nem azt, hogy nem osztok meg a szüleimmel dolgokat. Igazi leválásnál meg merem osztani a véleményemet velük, mert konfrontációt és máshogy gondolkodást is elbír a szeretetkapcsolat.

unnamed_2_1.jpg

Kép: Startup Stock Photos

Sajnos azoktól a barátoktól is könnyen eltávolodhatunk, akik más egyetemen vagy városban tanulnak tovább. "Ilyenkor gyakran érezzük azt, hogy túlságosan más világban élünk, más a realitásunk ahhoz, hogy megosztható legyen, és ellehetetlenül a korábbihoz hasonló intenzív kapcsolat. Főleg akkor probléma ez, ha a régi barát nem ismerkedett meg új emberekkel mindeközben, hanem a régi közegben maradt” - mondta Török Lilla és Szatmáry-Czégényi Boglárka. Mindenképp legyünk nyitottnak és ismerkedjünk, ezt a közös tanulmányok is megkönnyíthetik.

Ne feledkezzünk meg az érem másik oldaláról sem: a budapesti vagy környékbeli diákok gyakran az egyetemi évek alatt is otthon laknak. Nem lehet könnyű helyzet, hiszen szeretnének önállósodni, de nincs rá kényszerítő lehetőségük. Ez akár konfliktust is okozhat a családban. A Hallgatói Támogatás szerint megoldás lehet "olyan új szabályokat hozni, melyekben mind az újdonsült egyetemista, mind pedig a szülők meg tudnak állapodni. Például ne kelljen megmondani, mikor ér haza és kivel van, de hétvégén ebédeljen közösen a családdal."

Az ismerkedés fontos része az egyetemi életbe integrálódásnak, ám az új környezet kihívást is jelent. Az első hetekben állandóan bemutatkozni kell, sokakban ez szorongást kelt, nem tudják, mit mondjanak magukról. A szakemberek szerint erre a helyzetre akár pozitív fejlődési lehetőségként is tekinthetünk: 

„Megpróbálhatunk minden bemutatkozáskor olyan dolgokat elmondani magunkról, amit még korábban nem mondtunk. Mi magunk is meglepődünk, hogy mennyi új aspektusát fedezhetjük fel a saját magunkról való tudásunknak.”

Ezzel elkerülhető, hogy unalmassá váljon a sokadik alkalom. Azt is kipróbálhatjuk, hogy a másik embert hagyjuk először bemutatkozni, és ehhez kapcsolódunk a hasonlóságok mentén.

Az új közösségbe való beilleszkedés persze nem csak az alapszakos hallgatókat érinti. "A mesterszakos hallgatók már jártak korábban egyetemre, közülük azok vannak nehezebb helyzetben, akik másik egyetemről igazolnak most át. Ők emiatt magányosságot, elveszettséget érezhetnek, úgy gondolhatják nem illenek ide, nem valók a Corvinusra. Éppen emiatt fontos, hogy megtalálják a az ismerkedési lehetőségek online alternatíváját is, például Corvinusos Facebook-csoportok létrehozásával” – tették hozzá a Hallgatói Támogatás munkatársai.

Azt is fontos észben tartani, hogy mindannyian folyamatos fejlődésben vagyunk. Érdemes célként kitűzni, hogy minél nagyobb tudást birtokoljunk, és jól képzett szakemberekké váljunk. Nehézsége bárkinek, bármikor adódhat - ekkor forduljatok bátran a Hallgatói Támogatáshoz a studentsupport@uni-corvinus.hu e-mail címen. 

A Hallgatói Támogatás és a Közgazdász Online nevében ezúton kívánunk sok sikert és tudást a friss egyetemistáknak!

Az eredeti cikk 2020. szeptember 9-én jelent meg a Közgazdász Online hallgatói blogon, 2021. augusztus 16-án frissítettük az aktuális helyzetnek megfelelően.

Praktikus tanácsok gólyáknak: tanulás, stresszkezelés, önállóság Tovább
Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban

Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban

china-belt-road.jpg

Az “Új Selyemút”, vagyis Kína Övezet és Út projektje Magyarországon is áthalad. Mit jelent ez a közép-kelet-európai régióra nézve? Hol tart most, mennyire sikeres? Mik a kockázatai számunkra? Dr. Matura Tamással, a Corvinus Egyetem oktatójával, Kína-szakértővel beszélgettünk.

2021.08.14. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Trade Finance Global

Valós veszély vagy nyugati propaganda?

„Nagyon nehéz szétszálazni a propagandát a valóságtól: igaz-e az, hogy egyes országok adóscsapdába estek? Ez így igaz. Igaz-e az, hogy a kínaiak tudatosan adósságcsapdába lökik a Selyemút országait, ahogy az amerikaiak állítják? Na, ez már nem igaz.” – Matura Tamás

matura.pngMatura Tamás szerint Magyarországot nem fenyegeti adósságcsapda, ugyanis ha a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan esetleges érkezésének költségeit összeadjuk, az összeg továbbra is menedzselhető a magyar gazdaság méretéhez képest. Néhány nyugat-balkáni országban a kínai projektek a GDP 20-40 százalékát is kiteszik, nálunk azonban legfeljebb a 2-3 százalékot érik el.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak jó üzlet lenne a Budapest–Belgrád vasútvonal.”Hét-nyolc éve beszélünk róla, de én még nem láttam komolyabb elemzést, ami azt mondta volna, hogy ez az évszázad befektetése” – mondja Matura Tamás.

Más országokat sem szándékosan lök adósságcsapdába Kína. Van néhány kínos eset Matura Tamás szerint, például Srí Lankának és Malajziának kikötőket kellett átadnia, de a bedőlt projektek aránya nem sokkal rosszabb, mint az IMF-nél vagy a Világbanknál.

download.jpg

Kép: Ship Technology Global

“A kínaiak olyan szerződéseket írnak alá, ami az ő oldalukat százezer százalékig biztosítja, és az már nem igazán érdekli őket, hogy az a kormány, amely ezt aláírja, ezt felelősséggel teszi-e meg” – mondja Matura Tamás. A nyugati bankok és szervezetek viszont elvégzik a due diligence procedúrákat, megvizsgálják a környezeti hatásokat, a fenntarthatóságot, a megvalósíthatóságot és a lehetséges kockázatokat is, csak ezek után adnak hitelt.

Kínának is változtatnia kell a gyakorlatán, mondja Matura Tamás. “A kínaiak elkezdték visszafogni a saját hitelkihelyezéseiket, mert rájöttek, hogy ha túl sok bukott vagy nem teljesített hitel van, az a saját pénzügyi rendszerüknek árt egy idő után. Szépen lassan rájönnek, hogy azok a nyugati sztenderdek, amiket a nagy nyugati intézetek és bankok követnek, nem véletlenül alakultak úgy, ahogy.”

Gazdaságfejlesztés – Kína belső motivációi

download3.jpg

A gazdasági és pénzügyi dimenzió képezi az Új Selyemút projekt magját. A kínai gazdaság növekedése miatt a belső piac már nem volt képes felszívni az ipari, főként építőipari és pénzügyi kapacitásokat. Ezek külföldön kerestek megbízást, és ennek következtében a projektek hitelezésen és infrastrukturális befektetéseken alapulnak. „Ez történt az Egyesült Államokban is 60-70 évvel ezelőtt, valamint előtte a britekkel, franciákkal, és most Kína is eljutott ide” – hívja fel a figyelmünket a mintára Matura Tamás.

Az Új Selyemút működési modellje a pénz körbeutaztatásáról szól. Kína nagyjából piaci alapon ad hitelt 20 évre szóló kamattal, melyre a fogadó ország kénytelen állami garanciát vállalni. “Kínai részről innentől túl nagy kockázat nincsen” – mondja Matura Tamás. Emellett sokszor feltétel, hogy kínai vállalatokat kérjenek fel a beruházásra, így a pénz nagy része kétszeresen jut vissza Kínába.

A projekt Nyugat-Kína fejlesztését is célozza. Kínára több száz éve jellemző földrajzi-regionális eltérés, hogy a tengerparti területek és az ottani városok mindig gazdagabbak, fejlettebbek voltak, hiszen be tudtak kapcsolódni a regionális és később a globális kereskedelembe. Közép- és Nyugat-Kína ehhez képest tulajdonképpen tengeri kijárat nélküli országnak tekinthető, ezeket a részeket  a fejlődés kevésbé érte el. Az Európába érkező vonatok közép- és nyugat-kínai  városokból jönnek, ez segít csökkenteni a Kínán belüli gazdasági egyenlőtlenségeket is.

population-distribution-pattern-of-china-in-2015.png

Kép: Researchgate

Az Új Selyemút Hszi Csin-ping személyes politikai ambíciója és öröksége. Mindegyik kínai vezetőnek volt egy zászlóshajó projektje – Hszi Csin-pingnek pedig kettő is van. A belpolitikai a Chinese Dream, a kínai álom, a külpolitikai Kína vezető szerepvállalása a világpolitikában – szembemenve Teng Hsziao-ping harminc évig betartott külpolitikai iránymutatásával, a tartózkodó politikával.

Geostratégiai projekt – külpolitikai motivációk

A projekt nagy geostratégiai jelentőségű Kínának. Mivel az ország lakossága és a gazdaság túlnyomó része az ország keleti és déli felén található, szállítmányozás és külkereskedelem terén is nagyon függ a tengeri szállítmányozástól, és sérülékeny az erős flottával rendelkező gazdasági nagyhatalmakkal és a potenciális blokádokkal szemben. Matura Tamás szerint Pekingnek fontos, hogy a külgazdasági kitettség egy részét szárazföldi útvonalakra tereljék, és ne kizárólag a tengeren tudjanak behozni nyersanyagokat.

Szerinte az Új Selyemút arra is szolgál, hogy ellensúlyozza az amerikaiak projektjeit, amelyek Kínát hivatottak kirekeszteni a megaregionális kereskedelmi és befektetési együttműködésekből. “Kína elkezdett egy párhuzamos nemzetközi intézményrendszert kiépíteni, ami a fennálló világrend érdekeit sérti, és konkurenciává válhat” – mondja Matura Tamás.

download2.png

Kép: Kínai intézmények és nyugati megfelelőik. Forrás: Mercator Intézet

„Az amerikai propaganda persze azt mondja, hogy Kína befolyást vásárol. Ez nem feltétlenül igaz, az viszont elkerülhetetlen, hogy ahol Kína – vagy bármilyen ország – gazdaságilag megjelenik, és az adott harmadik ország elkezd függni tőle, az értelemszerűen politikai befolyást is eredményez” – mondja Matura Tamás. “Összességében nem úgy tálalják az amerikaiak, ahogy valójában működik, de a végeredmény tényleg ugyanaz: Kína gazdasági befolyása mellett a politikai befolyása is nő.”

Végül pedig a program Kína imidzsének, nemzetközi megítélésének javítását is célozza. A hivatalos kommunikáció szerint Kína win-win szituációkat teremt, segít fejleszteni a közép-ázsiai, dél-ázsiai vagy éppen afrikai országokat. A BRI körülötti anomáliák és botrányok, illetve a pandémia azonban teljesen érvénytelenítette az ország imidzsjavító törekvéseit.

Hogy jelenik meg a projekt Közép-Kelet-Európában?

Mivel a kezdeményezés Hszi Csin-ping politikai zászlóshajója, minden Eurázsiában és Kelet-Afrikában létrejövő projektre igyekeznek rásütni a Belt and Road bélyeget, akkor is, ha nem infrastruktúráról, hanem valami egészen másról van szó, „mondjuk egy kínai nyelvi versenyről középiskolásoknak” – mondja Matura Tamás.

Ettől függetlenül a térségben nem igazán jöttek létre kézzel fogható, a Selyemúthoz köthető projektek, ugyanakkor a szakértő szerint nehéz szétszálazni, mi ténylegesen a projekt része. Az egyelőre csupán tervekben létező Budapest–Belgrád vasútvonal mellett például Lengyelországban van egy intermodális terminál a Kínából érkező vonatoknak, ami Németországba megy tovább.

A 17+1 együttműködés célja volt felpezsdíteni a közép-kelet-európai országok és Kína kapcsolatát, ez azonban elhalni látszik. A legutóbbi Kína–Közép-Európa csúcstalálkozó online zajlott, és Matura Tamás szerint diplomáciai kudarcként jellemezhető: 12 uniós tagországból hatan már csak miniszteri szinten képviseltették magukat, miközben a kínaiak most először emelték elnöki szintre. A csalódás abból is látszik, hogy Litvánia bejelentette kilépését, amit vélhetően hamarosan Észtország és Lettország is követni fog.

„Valószínűleg nem lesz látványos hattyúhalála, hanem inkább egy csendes eljelentéktelenedés, de a kínaiaknak és a közép-európaiak számításai sem jöttek be. Gazdasági előnyökkel alig járt, viszont politikai szempontból rengeteg kritikát kaptak a közép-európai országok – akkor meg minek” – mondja Matura Tamás.

„Gateway to Europe” – mennyire fontos Kínának a térség?

download.png

Matura Tamás szerint hiába hangoztatták a térség kormányai és Kína is, hogy a 17+1 és az Új Selyemút miatt Kelet-Európa lesz Kína központja, hídfőállása Európában – ez egyáltalán nem vált valóra, és szerinte megalapozott sem volt. Kína és Európa között évtizedek óta hatalmas a kereskedelmi forgalom, és ma is Rotterdam, Liverpool és Hamburg kikötői a belépési pontok. Ezért nehéz megmondani, mennyire fontos Kínának megmenteni a térségbeli projekteket.

„A kínaiak kultúrájából, diplomáciájából és általában a diplomáciából fakadóan arra nem számítok, hogy a kínaiak egyszer csak bedobják a törölközőt, és azt mondják, hogy hagyjuk az egészet, mert az óriási arcvesztés lenne otthon, és óriási győzelem lenne az amerikaiaknak meg a nyugat-európaiaknak” – mondja a szakértő.

Matura Tamás szerint ha Kína több pénzt akarna önteni a régióba, eddig is megtehette volna – tehát vagy nem akarnak, vagy nem tudnak így tenni. “A kínai vállalatok nem politikai, hanem pénzügyi alapon hoznak döntéseket, és nem segíti a közép-kelet-európai jelenlétet, hogy az itteni gazdaságok nem komplementer, hanem inkább kompetitív gazdaságok: mivel hasonló szinten vagyunk, mint Kína, nem egészítjük ki jól egymást.”

Megeshet, hogy a kínaiak valamilyen okból kénytelenek lesznek feladni a 17+1-et, mert már egy ország sem jelenik meg a csúcstalálkozón. “Ez nem megoldás lenne, hanem kényszer, és emiatt visszatérnénk a bilaterális kapcsolatokhoz azokkal az országokkal, akik erre még tartalmasan hajlandóak, például Magyarországgal. Szerintem most ők sem tudják, vakarják a fejüket, hogyan tovább, mivel töltsék meg ezt az együttműködést. Egyesek szerint a Fudan érkezését a kínaiak ilyen gesztusnak szánják, csak hát ez így vicces, hogy ha valami nem működik, adjunk belőle még egy kicsit. A magyar kormány motivációit érteni vélem, de nem biztos, hogy ez mondjuk a többi közép-európai országot megnyugtatja, hogy mégiscsak jó a 17+1, maradjunk benne, és mi is építtessünk a saját pénzünkből kínai egyetemet kínai vállalatokkal.”

Fudan, EU-politika – kínai befolyás Magyarországon?

Matura Tamás szerint nem egyértelmű, hogy a Fudan Budapestre települése tulajdonképpen tekinthető-e az Új Selyemút részének – ahogy korábban említette, mindenre „rányomhatják a bélyeget”.

"Kínában senki nem fogja azt mondani, hogy ennek semmi köze a Selyemúthoz. A hivatalos kínai híradásban nem láttam, hogy odaírták volna, hogy ez egy újabb állomása a Selyemútnak, ez egész egyszerűen a fokozódása Kína nemzetközi jelenlétének. De nyugodtan hívhatjuk egyetemi vagy szellemi Selyemútnak.”

Magyarország gyakran kiáll Kína mellett az európai színtéren – ezt nehéz másképp megfogalmazni, mint kínai befolyásként. Azonban mégsem erről van szó Matura Tamás szerint: „nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a kínaiak idetelefonálnak, hogy Magyarország vétózza meg ezt meg ezt Európán belül, hanem ezt a magyar fél önállóan, proaktívan teszi meg ismereteink szerint”.

Szerinte a látványos magyar kiállásnak a kínaiak nem is örülnek minden esetben, hiszen ez fokozza azt a nyugati percepciót, hogy Kína egyfajta trójai falónak használja Magyarországot az EU egységének megtörésére. Az ilyen következtetések pedig rontják Kína megítélését és kapcsolatait Európában. A szakértő szerint érdemes megjegyezni azt is, hogy Magyarország nemcsak Kínát, hanem többek között Oroszországot, Törökországot és Izraelt is óvja az EU-s kiritkától.

Kína megítélése Magyarországon

Magyarországon a kutatások szerint az ellenzék, a társadalom, a gazdasági szereplők nagy része, valamint a média sincs kedvező véleménnyel Kínáról. Matura Tamás szerint az ellenzéki pártok a kormányhoz hasonlóan partnert láttak Kínában, azonban az elmúlt egy év történései – a koronavírus-járvány és a Fudan kapcsán kialakuló helyzet – hatására romlott Kína megítélése. A társadalomban abszolút többségben vannak a negatív vélemények Kínáról.

„Az elmúlt pár hónapban készítettünk közvélemény-kutatást 13 európai országban, így Magyarországon is. Az emberek 35 százaléka nyilatkozta azt, hogy romlott a Kínával kapcsolatos megítélése az elmúlt három évben, 14 százalék mondta csupán, hogy javult, a többinek nem változott. A lakosság abszolút többségének rossz vagy nagyon rossz véleménye van Kínáról, talán csak negyede mondja azt, hogy jó vagy nagyon jó véleménye van az országról, a maradék egy negyed pedig semleges.”

Az üzleti világban is megfigyelhető egyfajta kiábrándulás: az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy Kína nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és nem lesz a magyar gazdaság fellendítője. A kulturális különbségek miatt a szervezés és a munkakultúra is nehézségeket okozhat, és Matura Tamás úgy látja, ezek összessége miatt „az üzleti elit is visszaereszkedett a realitás talajára”. Egy 2017-ben készült felmérés szerint a média hangvétele is negatív Kínával kapcsolatban.

Ha a 2022-es választások után marad a jelenlegi kormány, akkor csak két esetben várhatók jelentős változások a magyar Kína-politikában a szakértő szerint. Ha a közelgő német választások után az ottani kormány a mostanitól jelentősen eltérő, új Kína-politikát vezet be, lehetséges, hogy a magyar kormánynak ahhoz kell idomulnia. Illetve ha a magyar Kína-politika megüti az USA ingerküszöbét, és az ottani kormány megpróbál valamilyen változást eszközölni – ez azonban nem valószínű.

Több kutatás is készült Kína megítéléséről a közép-kelet-európai régióban Dr. Matura Tamás részvételével. Olvass utána mélyebben!


Közvélemény-kutatás Kína társadalmi megítéléséről

Dr. Matura Tamás elemzése az előző közvélemény-kutatás magyarországi eredményeiről

Médiaanalízis Kína megítéléséről a régióban

- Kínai befektetések a régióban

Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban Tovább
Budapesti fagyikörkép - Mutatjuk a legjobb helyeket!

Budapesti fagyikörkép - Mutatjuk a legjobb helyeket!

ice-2759348_1920.jpg

Bazsalikomos eper, mascarponés maracuja, mexikói csoki, Irsai Olivér és még sorolhatnánk. Budapesten se szeri, se száma a fagylaltozóknak, melyek finomabbnál finomabb hűs édességeket kínálnak. A krémes olasztól kezdve a sorbeteken át a macaron alakú fagyiig mindent megtalálunk, még akkor is, ha éppen diétázunk. A cikkben összegyűjtöttünk nyolc szuper budapesti fagyizót, amit érdemes kipróbálni idén nyáron.

2021.08.12. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

Gombóc helyett újhullámos formák

Macaron Heaven

kepernyofoto_2021-07-07_20_52_21.png

Kép: Macaron Heaven

A Mammut közelében található Macaron Heaven, aminek vezetője Késmárki Dia corvinusos alumna, alapvetően egy francia cukrászda a macaronokra specializálódva (a francia desszertekről egy korábbi cikkünben bővebben is írtunk), ám nyaranta akadnak óriás macaronba zárt fagyik is. Hetente három íz érhető el, amit a közösségi oldalakon mutatnak be minden hétfőn. Volt már többek között passion fruit, zöldalma, bodza, banános nutella, sós mogyoró és sajttorta is. Ha pedig a macaron fagyikon kívül még egy kis édességre vágynánk, akkor közel negyven féle macaron közül választhatunk. 

A Macaronok tényleg óriásiak, de a benne levő fagyi miatt mégsem tömények, így egy desszertnek pont megfelelnek. Mi egy tiramisut és egy sajttortát ettünk - mindkettő isteni volt, és a kiszolgálás pedig csillagos ötös. 

Bon Dia!

A Little Melbourne kávézó mellett található fagyizót egy barcelonai utazás ihlette, ami a nevéből is látszik, hiszen a bon dia spanyolul jó napot jelent. A retró csavaros fagyik új életet kapnak a fagyizóban, hiszen a megszokott csoki és vanília helyett olyan különleges ízeket lehet kipróbálni, mint a Panna Rosa málnás-licsis-rózsás, az Emma Green pisztáciás-matchás, a  Melbourne Blue spirulinás (kék algás), a Peter Black kókuszból kivont aktív szénnel kevert (fekete színű!) fagyi. A fagyikra lehet kérni toppingokat is, amik még különlegesebbé teszik az élményt.  

Az olasz félsziget szenvedélyes ízei

Gelateria Pomo D’oro

Az Arany János utcában található fagyizó egy igazi kis Olaszország Budapest szívében. A kiváló minőségű fagyik között találhatunk egyszerű ízeket is, mint a stracciatella, a csoki és a pisztácia, de akadnak különlegesebb, kevert fagyik is, mint a bazsalikomos eper vagy a szedres fekete csoki. A kis fagyizóban olyan autentikus olasz édességeket is vehetünk, mint a cannolo, a tiramisu és a panna cotta. Az üdítők között pedig természetesen megtaláljuk a kávék összes változatát, de ha valami gyümölcsösebbre vágynánk, akkor a smoothie-k közül is választhatunk.

I love gelato

A Mester utcai fagyizót egy olasz testvérpár vezeti, ami meg is látszik a folyamatosan változó extra ízkombinációkban. A fiúk nagyon szeretnek kísérletezni az új, szokatlannak tűnő ízpárosításokkal. Rendszeresen kísérleteznek sós fagyikkal is, mint a camambert, a gorgonzola vagy a cheddar. A pultban rengeteg sorbet is található, így a laktóz vagy tejfehérje érzékenyek is találhatnak maguknak isteni fagyikat. A júliusi ízeik között van a mascarpone alapú fagyi maracujával, málnával és kakaóbab törettel, a 40 százalékos kefír barnarummal és kakaóbab ropogóssal, valamint a feketeerdő fagylalt reszelt étcsokoládéval, kakaós piskóta darabokkal és meggyszósszal. A fagyizó mellett pedig májusban nyitották meg a gépi csavart fagyizójukat is. 

Természetes élvezet érted és a Földért

Anjuna

Az Anjuna jégkrémek nemcsak Budapest és Tihany utcáiban tűnnek fel, hanem a kiskereskedelmi láncok boltjaiban is találkozhatunk velük. A jégkrémek egytől egyig vegánok, gluténmentesek és csak természetes alapanyagokból készülnek. Ha fagyizóban vásárolunk Anjuna jégkrémet, akkor az alapra még kérhetünk egy dipet, azaz egy öntetet és egy toppingot, ami lehet kókuszpehely, lifilizált málna vagy éppen mangó-maracuja coulis. Az alapjégkrémek között pedig többek között találunk áfonya-levendulát, elefántcsontparti kókuszt, málna-licsi-rózsát, mexikói csokit és mogyorós kávét. 

kepernyofoto_2021-07-07_21_06_59.png

Kép: Belayane Najoua

Ezelőtt még soha nem jártam az Anjunába, mert őszintén szólva nem igazán szeretem a vizes fagylaltot, de gondoltam, a cikk miatt most már tényleg kipróbálom, ha már úgyis annyit hallottam róla. A választott fagyim áfonyás-levendulás jégkrém volt fehér csokival leöntve, egy kis liofilizált málnával. A fagyin nagyon markánsan érződött a levendula és az áfonya is, úgyhogy egyáltalán nem hasonlított a tipikus bolti vizes fagyikra, amiknek legtöbbször semmi ízük. A csoki pedig szuperül illett a kicsit savanykás fagyihoz, nem beszélve a málnadarabokról. Ha eddig csak gondolkoztál az Anjunán, akkor lépj a tettek mezejére, mert habár drágább, mint egy átlagos vizes fagyi, a természetes alapanyagokból varázsolt ízkavalkádért megéri kipróbálni!

Gelateria Pichler

A Párisi Udvar közelében található fagyizóban Damniczki Balázs fagylaltkínálatával találkozhatunk. A fagyik közt jószerivel vannak tejmentesek, cukormentesek és vegánok is, így mindenki megtalálja az étkezésének megfelelő fagyit, az ízért pedig nem kell aggódni. Ha egy kis csavart szeretnénk a fagyizásunkba, akkor kérhetjük a fagyit briósban vagy kürtöskalácsban is. 

Kézművesség felsőfokon

Erdős és fiai cukrászda

Erdős Norbert nem akárhol tanulta a fagylaltkészítést - Olaszországban élt több évig, ahol nemcsak a cukrászattal, hanem a konyhaművészet más ágaival is megismerkedett. Az Erdős cukrászdában több mint 200 fagylaltreceptet őriznek, melyek közül egy átlagos főszezoni napon nagyjából negyvennel találkozhatunk a pultban. Minden szezonban készülnek új receptek. A cukrászda sokszor a legegyszerűbb alapanyagokból is különleges ízkombinációkat teremt meg. A fagyik között számos magyar ihletésűt is találunk, úgy mint a kapros-túrós pite, a zserbó, az Irsai Olivér és a tökös-mákos fagyi. Az Erdős fagylalt száz százalék pisztácia alapfagylaltból készül, amin roppanós csokidarabok és Erdős-torta süteményfalatkák vannak. 

Levendula Kézműves Fagyizó

A Levendula Fagyizó alapelve, hogy a hőkezelésen kívül semmilyen tartósítószert, adalékanyagot, ízfokozót nem használnak - a lényeg az alapanyagokban rejlik. A fagyik között találhatunk laktóz-, glutén- és tojásmentes változatokat is, és aki cukormentesre vágyik, a sztíviával édesített fagyik közül csemegézhet. Érdekesség, hogy a vizes alapú fagyikhoz Szentkirályi ásványvizet használnak, a pisztáciát Bronte-ból rendelik, a citromok pedig Szirakúzából érkeznek.

Budapesti fagyikörkép - Mutatjuk a legjobb helyeket! Tovább
Hogyan utazz a koronavírus idején problémamentesen? – Három nap, három ország: tapasztalatok, tippek és utazási tanácsok

Hogyan utazz a koronavírus idején problémamentesen? – Három nap, három ország: tapasztalatok, tippek és utazási tanácsok

photo-1542379950-b3fc716c16f1.jpg

Az eredeti cél egyetlen város volt, amiből végül három ország lett. Sokan félünk most utazni, de vajon tényleg olyan lehetetlen lenne? Ezzel a cikkel szeretném bizonyítani, hogy minden lehetséges, csak kreatívnak és bátornak kell lenni. 

2021.08.10. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Nastya Dulhiier, Unsplash

Cél: Amszterdam

Kritériumok: maximum egy nap szabadság +  pénztárcám is szeresse

Eredmény: Párizs, Amszterdam, Brüsszel (+ pár óra Charleroi)

Költségek: péntek-szombat-vasárnap (azaz egyetlen nap szabadság) két farmer árából

Mint minden utazásom, úgy ez is a lázas repülőjegy keresgéléssel kezdődött, de mivel már csak egy hét volt hátra, így a fapados sem volt fapados árkategóriába, hát még a többi légitársaság. Ilyenkor a jól bevált trükköm, hogy megnyitom a Google-térképet, beírom a  cél és addig kicsinyítem, amíg fel nem tűnik egy másik lehetséges célpont, ami lehet nagyváros, egy közlekedési csomópont vagy egy turisztikailag felkapott hely, ahova jó áron vannak repülőjegyek. Most is így tettem és így jött a képbe Párizs és Brüsszel – habár őszintén szólva Párizshoz igazából nem az árak, hanem a szívem vezetett. A keresgélések közepette pedig szépen lassan összeállt az útvonalam, amit a lenti kép szemléltet. 

224068195_1502345040115025_8113450993134777690_n.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Első nap – Párizs, a csodák és a kilométerek városa

Habár a koronavírus már több mint egy éve jelent meg az életünkben, máig nem ért véget, így az utazásom előtt a legfontosabb az volt, hogy tisztában legyek a célországok korlátozásaival. A legbiztosabb, ha a hivatalos magyar Konzuli Szolgálat oldaláról tájékozódunk, ahol országra szűrve minden korlátozással, karanténkötelezettséggel, elfogadott oltóanyagokkal és a szükséges dokumentumokkal kapcsolatos információt megtalálunk. Franciaországba jelenleg a kétszer beoltott személyek korlátozások nélkül utazhatnak be, csupán egy becsületbeli nyilatkozatot kell kitölteni, illetve az uniós digitális Covid-igazolványt kell kinyomtatni, vagy a telefonra letölteni.

A repülőtéren nem volt semmi gond: mindkét országban ellenőrizték az irataimat, de a plusz sorban álláson és a maszkviselésen kívül olyan volt, mintha a koronavírus előtt lennék. Az Orly repülőtérre érkezve tíz perc séta és hat perc vonatút után már Párizs határán voltam, ahol RER B-vel (olyan, mint nálunk a hév) utaztam keresztül Párizson egészen a Montmartre-ig, ami az egyik legkedvesebb hely számomra a városban. 

Amint kiszálltam a hévből elfogott az a  párizsi érzés – a hamiskás nap, ami mindig a felhők mögé bújik, mégis beragyogja az egész várost, a gyönyörűen kidolgozott bézs színű házak, melyeken fekete kovácsoltvas erkélyek néznek le az utcára, ahol minden sarkon érződik a francia pékségek illata. 

3a27f473-1e46-4fa5-ada9-ff264b5cb401_jpg.jpgMivel ezt a kerületet mondják Párizs legveszélyesebb részének, nappal érdemes ide eljönni, főleg a Montmartre tetején lévő Sacré-Coeur (Szent Szív Temploma) miatt, ami úgy ül Párizs felett, mint egy őrangyal. A templom előtti tér általában tele van turistákkal, ám most alig lézengett pár, így nem kellett a felfelé vezető lépcsőn kerülgetni a nézelődő embereket. Ha erre járunk, a tér sarkánál lévő kis palacsintázóban a város legfinomabb sucre et beurre (cukros vajas) palacsintáját adják, amit ráadásul Párizs legszebb panorámája mellett ehetünk meg. 

Miután kigyönyörködtem magam a kilátásban elindultam a festők tere felé, ahol olyan emberek festették a tájat és az oda tévedt embereket, mint Monet, Picasso, Dalí és Van Gogh. A legnagyobb megdöbbenésemre a tér most is tele volt festőkkel és művészekkel, annak ellenére, hogy alig volt turista – úgy látszik, a tér még valóban betölti a szerepét és nem csak turistalátványosságként szolgál. 

img_0643.jpgInnen egy régi vágyam felé vettem az irányt, ahova eddig egyszer sem sikerült eljutnom az öt párizsi tartózkodásom alatt. Ez pedig a Musée Marmottan Monet, azaz Monet múzeuma. Párizs tényleg nagy város, így a Montmartre-ról másfél órás sétába telt, mire eljutottam a múzeumig, de aki egyszer eljut Párizsba, az megérti, hogy a franciák miért sétálnak annyit. Párizs bája többek között abban rejlik, hogy rengeteg csodásan kialakított kertje, ékszerdobozba illő háza és eldugott vendéglátóhelye van, így nem nehéz időtlenül elveszni a város utcáin. 

A múzeumnál egyetlen ember sem volt, így először azt hittem, hogy nincs is nyitva, de az ellenőr egy gyors táskaellenőrzés után beengedett. Már bent is voltam a múzeumban, ahol a5b4edb2-27a8-4e2d-8bfd-9938155ac2d2_jpg.jpgközel háromszáz Monet képet őriznek, köztük az Impresszió, a felkelő nap című festményt is, ami elindította az impresszionizmust 1872-ben. A festmények Monet-hoz illően csodálatosak voltak – a bent töltött másfél óra, olyan volt, mintha egy másik világba csöppentem volna, telis-tele tavirózsákkal, érzelmekkel és a Monet-hoz illő végeláthatatlan történetmeséléssel. 

A múzeumból egyenesen a Szajna partja felé vettem az irányt, így útközben láttam az Eiffel-tornyot, az Invalidusokat, a Concorde teret – ahol már készülnek az idei Tour de France-ra – és a Tuileriák kertjét is. A Tuileriák kertjében nyaranta időszakos vidámparkot állítanak fel, ahol a kisebbeknek és a felnőtteknek egyaránt vannak szórakozási lehetőségek. Miután egy pillantást vetettem a Louvre-ra, elsétáltam Párizs “Váci utcája”, azaz a Rue Rivoli felé, ahol a leárazások miatt most rengeteg ember volt. 

Impresszió, a felkelő nap

192c3b9e-5987-4e13-aad9-dda8ccea2697_jpg.jpgA napomat a Notre-Dame felé sétálva zártam – jelentem szépen halad a munka, és kívülről már alig látszanak a 2019-es tűzeset következményei. 

A busz indulásáig még volt másfél órám, így elmentem egy, a város közepén található eldugott kis szigetre, ahol csak néztem a Szajnán sikló hajókat, a boldogan és szabadon piknikező embereket és a párizsi házak felett lenyugvó narancsvörös napsugarakat. 

Kilenc órakor egy nagyot sóhajtottam, és huszonhét párizsi kilométerrel a talpamban elindultam a buszpályaudvarra, hogy célba vegyem a következő állomást, Amszterdamot. 

 

 

 

Második nap – Amszterdam, a biciklik és a változó időjárás városa

A buszút kicsivel több, mint nyolc óra volt, de mivel kevesen voltak a járművön, így kényelmesen elfért mindenki. Hollandiában most semmilyen korlátozás nincs érvényben a Magyarországról utazóknak, így akár oltás nélkül is utazhatunk és még PCR-tesztet sem kell csinálnunk. A busz hajnal ötre ért a Bijlmermeer stadionhoz, ami Amszterdam délkeleti részén van. Ilyen korán nagyon kihalt volt, ami nem meglepő tekintve, hogy a hollandok 1-2 órával később kezdik a napjukat, mint mi. A kávézók, boltok, piacok kilenc előtt nem nagyon vannak nyitva. 

Egy egyórás felfrissülés után amszterdami útitársammal már neki is vágtunk az útnak – első percben a mély vízbe dobott és már csak azt vettem észre, hogy igazi holland módjára tekerek Amszterdam utcáin a 24 órára kikölcsönzött biciklimmel. A városközpont felé haladva egyre tűntek fel a tipikus, képeslapos holland házak, melyek a formájukat tekintve szinte ugyanolyannak tűnnek, de ha közelebbről megnézzük őket, akkor láthatjuk, hogy mindegyik egy-egy építész sajátosságait viseli magán. Minden holland ház egyedi és megismételhetetlen, pont ahogyan az emberek is. 

A tekerés közben rátaláltunk egy kis piacra a Sarphatipark mellett, ahol az árusok már rakták ki a portékáikat – voltak virágárusok, halárusok, ruhás sátrak és tradicionális holland ételeket kínáló standok is. Mi egy gyönyörű bazsarózsa csokrot vettünk, amit könnyen rá tudtunk tenni a bicikli hátuljára, ugyanis a legtöbb holland biciklin vagy elöl van egy kosár, amibe a táskát, szatyrokat lehet tenni, vagy hátul egy gumi, amivel a csomagokat lehet ráerősíteni a biciklire. 

a967731a-3429-4cbf-831e-9d8a42b8b296_jpg.jpgMivel eddigre már elmúlt tizenegy óra, így a következő állomásunk egy toastozóba vezetett, ahol egy kiadós holland reggeliben volt részünk. A háromemeletes toastokba a holland sajtokon kívül szinte bármit kérhettünk – ugyan én maradtam az egyszerű paradicsomos, bazsalikomos toastnál, amit edami sajttal és hollandi mártással turbóztak fel, az étlapon a lazacostól kezdve a füstölt sonkásig igazi egzotikumokat is ki lehetett próbálni. Amszterdam nem csak a toastok terén ilyen színes, ha a konyhakultúráról van szó. Habár Hollandiának is megvan a saját tradicionális konyhája, a sok külföldi behatás miatt Amszterdamban a világ minden tájáról találhatunk vendéglátóhelyeket. Ehetünk igazi olasz pizzát, taiwani wokot, argentin steaket, hawaii poke-t és természetesen holland stroopwafelt is. 

A nap második felében áthajóztunk a város északi részén lévő szigetre, ahova a központi pályaudvarról mennek ingyenes kompjáratok. A szigetet, amit a hollandok kifestőjének is nevezhetnénk, graffitik tarkítják mindenféle. Egy régi gyárépületben, amit kicsit hippisen újítottak fel, oltják az embereket a szivárványszínű falak között.

Az estét egy autentikus holland házban zártuk, ahova habár ezernyi csigalépcső vezetett fel, mindet megért megmászni. A holland napnak Amszterdam nemzetköziességéhez híven indiai hússal, naam kenyérrel, olasz aperollal, házi limoncellóval és magyar barátokkal lett vége. 

Harmadik nap – Brüsszel, az Unió és a becsapós repülőtér városa

Az utazás utolsó napját az amszterdami metrón kezdtem, ami a város egyik pályaudvarából a másikba vitt el. A metró végig a föld felett ment, így a félórás út közben megnézhettem, hogy hogyan is néz ki a holland főváros külvárosa. A Sloterdijktől indult a buszom Brüsszelbe, ami nem meglepő módon megint elég kevés embert szállított, annak ellenére, hogy ez egy nagyon népszerű útvonal. Az út nagyjából három óra volt, így kora délután érkeztem meg Európa fővárosába. Az iratokat a buszraszálláskor ellenőrizték, így a határnál már nem volt ellenőrzés. 

Mikor otthon megnéztem a repülő indulását, nagyon örültem, hogy még itt is lesz pár órám körülnézni, hiszen csak este indult a gépem, de amikor a buszon elkezdtem megtervezni, hogy miket fogok megnézni és milyen messze van a repülőtér a belvárostól sokként ért, hogy a Brüsszeli repülőtér egy teljesen másik városban van. 

Persze gondolhatnánk, hogy jobban meg kellett volna néznem, mielőtt megvettem a jegyet, de nem gondoltam volna, hogy a város kétórányi útra van a repülőtértől, ráadásul a vonaton kívül még egy buszra is át kellett szállni. Így hát másfél órám maradt a városban, amit egy közeli kertben töltöttem. Nem mondom, hogy nem volt szép, de azért nagyon vágytam Brüsszel főterére, az Atomiumra és a belga gofrira. 

Végül sikerült vonattal eljutnom Charleroiba, ahonnan busz vitte az utasokat a repülőtérre. 

Innen már csak húsz perc volt az út, úgyhogy még bőven időben voltam, viszont ezt a tanulságot örökre megtanultam: mindig meg kell nézni, hogy a repülőtér milyen messze van az adott várostól, mert habár nekem szerencsém volt, ha csak egy-két órás átszállási időnk van, akkor könnyen lekéshetjük a járatunkat. 

Összességében hihetetlenül jó élmény volt ez a három nap és mindenkit arra biztatok, hogy a mostani helyzet ellenére vágjon bele az utazásba, még akkor is, ha most egy kicsit több utánajárás, kreativitás és bátorság kell, hiszen mikor szerezzünk élményeket, ha nem most.

Hogyan utazz a koronavírus idején problémamentesen? – Három nap, három ország: tapasztalatok, tippek és utazási tanácsok Tovább
Hová menj és mit hallgass, ha kultúrára vágysz augusztusban?

Hová menj és mit hallgass, ha kultúrára vágysz augusztusban?

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

230481515_290487456183612_8652865086295586353_n.png

Az augusztus nemcsak dinnye- és Balaton-szezon, hanem a felejthetetlen koncertek, a langyos nyári esték hónapja is. Havi kulturális ajánlónkban megmutatjuk, mit csinálj, ha kultúrára vágysz.

2021.08.08. Grafikák: Nagy Dávid, Közgazdász

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Írta: Klisóczki Fanni

15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál – KAFF

Ha kiszakadnál kicsit a megszokott hétköznapokból, és nem feltétel, hogy nyáron csak a vízparton tespedhetsz, akkor érdemes lehet kiruccanni Kecskemétre, hiszen augusztus 11. és 15. között rendezik meg a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált.

A KAFF Magyarország legnagyobb animációs seregszemléje, ahol harminc ország 370 alkotása lesz látható. Ugyan filmfesztivál, de nemcsak mozizini tudsz, hanem koncerteken, kiállításokon, előadásokon, konferenciákon, könyvbemutatókon és workshopokon is részt vehetsz.

A filmfesztivál összes programja ingyen látogatható. Hogy biztosan ne maradj le semmiről, csekkold az esemény honlapján a napi bontást és a KAFF Facebook-oldalát is.

Artmozik éjszakája – több, mint 70 film egy éjjel

Egyéjszakás kalandra invitálnak a fővárosi művészmozik augusztus 27-én: az artmozik éjszakáján öt helyszínen több mint 70 film közül válogathatnak az érdeklődők.

A Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe termeiben este hat órától egészen éjjel négyig játszanak filmeket, legyen szó Oscar-díjas, aranyszobros alkotásokról vagy épp premier előtti vetítésről. Hosszú idő óta először újra látható lesz az Életrevalók is, melyet “filmbúcsúztatónak” szánnak – így érdemes még utoljára elcsípned a mozikban.

Az összes helyszínre érvényes karszalag 3600 Ft-os áron vásárolható meg az artmozik pénztárában. Az eseményről bővebb információkat a honlapon vagy a Facebook esemény alatt olvashatsz.

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1.png

Írta: Taxner Tünde

Dob+Basszus

A dob meg a basszus zakatol a fülünkben – csak most podcast formájában. Lévai Balázs az eredetileg tévés műsorát modern formátumba mentette át, és Csorba Lócival, a Lóci játszik frontemberével karöltve a legszórakoztatóbb műsort nyújtja. Vendégeik a magyar alternatív és kicsit mainstreamebb zenei szcéna érdekes figurái: a Halott Pénz énekes-rapperei és a Ricsádgír elvont alterarcai egyaránt megfordulnak vendégként. 

Az adások lendületesek, játékosak – a szó szoros értelmében, hiszen a műsorvezetők nemcsak lejárató kommenteket olvasnak fel a zenészeknek, hanem azon versenyeztetik őket, hogy egy másodperces bejátszásokból ki ismeri fel előbb a saját dalát. Vitáris Iván meglepően jól, Járai Márk meglepően rosszul teljesít. Ne lepődj meg az adások címein: mindig azon dalok köré épülnek fel, amiket Balázs és Lóci szerint pár évtized múlva a retro rádió a meghívott zenekartól játszani fog.

Ha laza nyári kikapcsolódásra vágysz, hallgasd meg a Carson Coma tagjaival készült részt!

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Írta: Elblinger Éva

Színház a Dunakanyarban: Szentendrei Teátrum

Szentendre bájos utcáinak és egyedülálló miliőjének köszönhetően már önmagában megér egy kirándulást, de a színházkedvelők augusztusban előadásokkal is összeköthetik az időtöltést a hangulatos városban. 1969 nyarán a színművészeti főiskolások ötlete nyomán Szentendre különleges hangulatú barokk főterén nyári színház született: a Szentendrei Teátrum. Idén a szabadtéri színház fő helyszíne a MűvészetMalom ódon falai előtt felépített “mini-amfiteátrum”, ahol a kísérleti színjátszástól a populárisabb előadásokig számos műfaj megtalálható a műsorban.

A változatos programban többek között megtekinthető az ESZME, a Szkéné Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója, a Csend-etűdök ősbemutatója augusztus 13-án. A darab napjaink egyik legaktuálisabb témájával, az elmagányosodás jelenségével foglalkozik öt személy párhuzamos történetén keresztül, akikben magunkra ismerhetünk. 

Különleges, a nyugati és keleti értékeket bemutató drámának ígérkezik az Égő ház ősbemutatója, amely Misima Jukio, a 20. századi japán irodalom egyik legizgalmasabb, nyugaton is ismert alkotójának négy darabjából készült. Az előadást augusztus 27-én mutatják be a Teátrumon a Forte Társulattal és a Szkéné Színházzal együttműködésben.

Számos programot tartogat még ezeken felül a Teátrum – például táncelőadást, felolvasószínházi bemutatót fiatal drámaírókkal, zenés színművet, operabeavatót és népzenét: érdemes átböngészni a Szentendrei Teátrum oldalát vagy a programfüzetet.

Ponyvaparódia a színpadon – Rejtő Jenő és a Budapest Bár: A tizennégy karátos autó

A Városmajori Szabadtéri Színpadon a tavalyi év sikerére való tekintettel idén nyáron ismét műsorra tűzik A tizennégy karátos autó előadását, amely Vanek úr, a Szahara, a francia idegenlégió és egy szerelmi történet köré szövődik. 

Az előadás ikonikus jeleneteihez a Budapest Bár zenészei írtak dalokat, így A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain kacaghat a közönség a Városmajorban. Mivel a koncertszínház színházi élmény is, a dalokat nem énekesek, hanem hat kitűnő színművész adja elő. A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a dalokat színpadi jelenetek, etűdök fűzik össze. 

A produkció rendezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, aki egyben a díszletet is tervezte. A létrehozott látvány fontos része annak a vállalkozásnak, amely Rejtő írói világából új műfajt, zenés „képregényszínházat” teremt. 

Ha egy könnyedebb, kreatív, összművészeti élményre vágysz nyáron, akkor A tizennégy karátos autó augusztus 11-i előadásán a Városmajori Szabadtéri Színpadon megtalálhatod a számításaidat.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Írta: Tóth Franciska

Messzi-messzi Galaxisok

A Szabó Benedek és a Galaxisok, ma már csak Galaxisokként futó alternatív zenekar a 2013-as Kapuzárási Piknik albummal debütált. A korábbi lemezeken a dallamon kívül a dalszövegek őszintesége tudta a legtöbb hallgatót megszólítani. Egyedül a könnyen megjegyezhető és énekelhető refréneket hiányolták, amit szóvá is tettek.

Éppen ezért izgalmas a Cím nélküli ötödik lemez, ahol az Első számmal válaszolnak az őket ért kritikára, kiadva magukból frusztrációjukat: „Szevasztok, ugye örültök, hogy újra itt vagyok és valóra váltom minden álmotok? Ez egy ugyanolyan sláger, pont, mint régen, úgyhogy énekeljetek és táncoljatok, ha erre vártatok!” Ritka, hogy egy zenekar a közönségigényt ki nem szolgálva visszaszól saját rajongóinak. Az albumborító egy Európa Zsebkönyv fiktív borítója, amelyen Dennis Bergkamp 1998-as labdarúgó-világbajnokságon lőtt gólja szerepel: ezzel és a Bergkamp című számmal tisztelegnek a sportág előtt, mely az olvasással karöltve a gyermekkori nosztalgiát idézi.

Legújabb lemezüket, a Történetek mások életéből című albumot augusztus 7-én mutatták be a Kobuci kertben, de még nyáron ott lesznek a Kolorádón, a Strand Fesztiválon és a Fishing on Orfűn is. 

Дeva: Megrakják a tüzet

Takács Dorinát, művésznevén Дevát korábban a Room11 formációban lehetett hallani. Új szólóprojektjében magyar népdalokat dolgoz fel modern stílusban. 2020-ban a 777 című számmal debütált, a legújabb, Witchcraft című pedig, ami a Megrakják a tüzet című népdalt dolgozza fel, szintén átlépte már Spotify-on a százezres hallgatói számot.

A kezdeti sikert talán egy tavalyi Fran Palermo-koncert hozta el, ahol Dorina a nagy népszerűségnek örvendő banda előzenekaraként léphetett fel. Tavaly részt vett a bécsi Waves Vienna showcase-en is, ahol feltörekvő, elsősorban indie-alternatív előadók mutatkozhatnak be.

Idén már számos nagy fesztiválon adott elő: többek között a Bánkitón, a Művészetek völgyén és a Campus Fesztiválon is. Augusztusban a Kolorádón, a La Boum Kastélyházibulin, az Ubik Eklektiken és a Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN) tudjátok még elcsípni.

Hová menj és mit hallgass, ha kultúrára vágysz augusztusban? Tovább
Szerelmi kapcsolataink a pszichológia tükrében - A kodependens nő és a nárcisztikus férfi

Szerelmi kapcsolataink a pszichológia tükrében - A kodependens nő és a nárcisztikus férfi

photo-1579208575657-c595a05383b7.jpg

A társfüggők, kodependensek gyakori tulajdonságai az önfeláldozás és a túlzott felelősségvállalás. Első hallásra ez a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők szöges ellentétének tűnik. Hogyan lehet mégis, hogy nemcsak előfordul a kodependens-nárcisztikus szerelmi kapcsolat, hanem kifejezetten gyakori? Ezt feszegette Knapek Éva klinikai szakpszichológus és Fodor Alexandra okleveles pszichológus a 2021-es Pszinapszis konferencián.

2021.08.06. Írta: Szentkirályi Lili. Borítókép: Kelly Sikkema, Unsplash

“A két személyiségzavar sokszor találkozik szerelmi kapcsolatokban - gyakori, hogy egy nárcisztikus férfi egy kodependens nő mellett találja meg a helyét, hiszen mindkettőjüknek ismerős a helyzet, és jól kiegészítik egymás maladaptív sémáit”

- mondja Knapek Éva, klinikai szakpszichológus. Fontos megjegyezni, hogy bár gyakran előfordul a két személyiségzavar találkozása szerelmi kapcsolatokban, ugyanígy jellemző a baráti vagy rokoni kapcsolatokra is.

A nárcisztikus személyiségzavar

A nárcisztikus személyiségzavar a külvilág számára három tipikus működési mód formájában jelenik meg. Ezek a grandiózus működési mód, ami a feljogosítottság érzését hordozza magában, az elidegenedett működési mód, amikor az érintett igyekszik eltávolítani az érzéseit önmagától, illetve a legnehezebben felfedezhető magányos gyermek működési mód.

A grandiózus működési mód azt foglalja magában, amikor a nárcisztikus személy feljogosítottnak érzi magát arra, hogy olyan dolgokat csináljon, amiket másoknak nem szabad. Erre egy viszonylag egyszerű példa, amikor valaki jogtalanul előre áll a sorban a szupermarketben, mert úgy érzi, hogy az ő ideje drágább a másokénál. Ebben a működési módban az illető evidenciának veszi, hogy különleges figyelem és tisztelet jár neki és más bánásmódban kell részesülnie, mint az átlagnak.

Az elidegenedett működési mód azokban a helyzetekben lép fel, amikor a nárcisztikus személynek nincs lehetősége megélnie a saját fontosságát, és ez félelmet gerjeszt benne. Ilyenkor látszattevékenységgel tereli el a figyelmét a belső üresség érzéséről. Ez átfordulhat függőségbe, például alkohol- vagy drogabúzusba, pornó-, illetve közösségi média-függőségbe.

photo-1464274582105-6b442eadde5e.jpg

Kép: Katherine Chase, Unsplash

A harmadik működési módba akkor kerül a nárcisztikus személyiség, amikor kénytelen szembesülni a saját sérülékenységével. Ez a működési mód a nárciszta lényének legmélyebb rétege. Az elhanyagolás és sérülések nyomán magányos, rettegő gyermek volt az érintett, és ha nem sikerül valamilyen módon kompenzálnia felnőttként ezt, a magányos gyermek élménye és viselkedése bújik elő. A nárcisztikus mindent megtesz, hogy a magányos gyermek fájdalmát elkerülje, elrejtse mások és önmaga elől is. Ezt láthatjuk, ha a nárciszta például elveszíti az állását, vagy elhagyja a párja, és a korábban agresszíven magabiztos és lekezelő személy hirtelen összeomlik, és tőle teljesen váratlanul napokig vigasztalhatatlanul zokog.

A nárcisztikus viselkedés gyökerei, a sémák

Ahhoz, hogy jobban megértsük a nárcisztikus személyiségzavart, érdemes pillantást vetni a hozzá kapcsolódó tipikus sémákra. Jeffrey Young Sématerápia című könyve alapján “a gyermekkori ártalmak jellemző megküzdési módokat hoztak létre mindannyiunkban: ezeket nevezzük sémáknak. Azokat a sémákat, amelyek a felnőttkori kapcsolatokban is zavarokat okoznak, maladaptív sémáknak nevezzük.” A nárcisztikus személyiség tipikus sémái közé tartozik a feljogosítottság, a csökkentértékűség, az érzelmi depriváció, a könyörtelen mércék és az elismerés hajszolás séma. 

knapok-eva-kep.pngA feljogosítottság séma az a hiedelem, hogy az illető a többiekhez képest felsőbbrendű. Úgy érzi, hogy joga van bármit megkapni, amit szeretne, hatalmat és kontrollt gyakorolhat mások felett. Az érzelmi deprivációban szenvedő egyén megélése a világról az, hogy senki nem fogja az érzelmi támogatás iránti vágyát kielégíteni. Nincs, aki gondoskodjon róla, megvédje, és empatikus legyen vele. A nárciszta gyerekkorában ilyen, elhanyagoló környezetben nőtt fel az esetek egy részében. Ehhez kapcsolódik a csökkentértékűség séma: az az érzés, hogy az egyén egy fontos szempontból tökéletlen, rossz, nemkívánatos. Az érintett rendkívül érzékeny a kritikára és az elutasításra. A nárciszta gyakran ezt a sémát kompenzálja túl a grandiózus működési móddal. Szintén emiatt hajszolja a sikert és az elismerést. Mind önmagával, mind másokkal szemben könyörtelen mércéket állít fel. 

Kép: Knapek Éva, pszichológus. Forrás: knapekeva.hu

Ha kíváncsi vagy, mit jelent a meseterápia, hogyan küzdhetünk meg hatékonyan olyan válságokkal, mint a pandémia, és kik álltak főszervezőként a 35. Pszinapszis konferencia hátterében, kattints cikkeinkre!

A kodependens személyiségzavar

A kodependens személyiség egyik jellemzője, hogy nagyon kötődik és ragaszkodik az adott kapcsolathoz (akár szerelmi, akár baráti vagy családi), és bármilyen romboló is a kapcsolat, nagyon nehezen lép ki belőle. A kodependencia általános jellemzője a túlzott felelősségvállalás, a kontrollfüggőség és - a nárcizmushoz hasonlóan - a csökkentértékűség érzése. 

A túlzott felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kodependens személy nem tudja elkülöníteni saját érzéseit és gondolatait másokétól. Más embereken és az ő problémáikon gondolkodik, aggodalmaskodik, és felelősnek érzi magát értük. Minden energiáját mások boldogulására és problémáik megoldására fordítja. Nem képes reálisan felmérni saját felelősségét a történtekben, mások hangulataiért, érzelmi zavaraiért saját magát teszi felelőssé.  Ehhez társul, hogy igyekszik mások kedvében járni, akár a saját kárára is. Például ha egy pár egyik tagja fáradt és haza akar menni, egy kodependes személy elkezdi magát hibáztatni, hogy rossz időben rossz programot  szervezett, vagy hogy nem beszélte le a párját a programról időben. Elképzelhetetlen, hogy különváljanak ő ottmaradjon a programon és jól érezze magát, amíg a párja egyedül hazamegy. 

love-4347350_960_720.jpg

Kép: Jober Aquino, Pixabay

A kontrollfüggőség azt jelenti, hogy a kodependens személy nem hiszi el, hogy képes gondoskodni önmagáról. Nem tudja, mit akar, nem képes felismerni a saját szükségleteit, úgy gondolja, társa ezt sokkal jobban tudja nála. Az étteremben például a párja rendel számára, a párja határozza meg, milyen ruhát vehet fel, és a kodependens ebbe beletörődik: “Mit tehetnék, ha egyszer a másik ruha nem tetszik neki?” - gondolhatja magában. A túlzott felelősségvállalás és kontrollfüggőség gyakran együtt jár azzal, hogy a kodependes személyek lekapcsolódnak a saját szükségleteikről, és teljesen a másik életének vetik alá magukat.

A kodependensekre jellemző a csökkentértékűség érzése is. Jelentéktelennek és mindenre alkalmatlannak érzik magukat, életüket átfonja a “nem vagyok elég jó” érzése. Az ő megküzdésük azonban más: folyamatosan mások kedvében próbálnak járni, hogy ezzel kivívják szeretetüket és elismerésüket. 

A nárcisztikus és a kodependens kapcsolata

A nárcisztikus mindig a saját igényeit akarja érvényesíteni a mások kárára, míg a társfüggő a mások igényeit akarja kielégíteni a saját kárára. Így a szakértők szerint kölcsönösen egymás karjaiba hullanak egy szerelemnek vélt vonzás nyomán. Eleinte még működhet is a dolog, a legtöbbször azonban hamarosan porszem kerül a gépezetbe: itt nem egy nyílt, egyenrangú kapcsolatról van szó, hanem egy játszmákkal, hazugságokkal, sunnyogással megterhelt viszonyról. 

A társfüggő folyton növekvő hiányérzetet tapasztal, hiszen az ő igényei soha nincsenek kielégítve. Egyrészt manipulál, játszmázik, hogy valahogy mégis teljesüljenek ki nem mondott vágyai, másrészt próbál a helyzetből elmozdulni, változtatni. Erre a nárciszta teljes felháborodással és ellentámadással reagál. 

alexa-27_05x-2.jpgA nárcisztikus taktikájának része lehet az ún. gaslighting (“gázlángozás”) is. A kifejezés az 1944-es Gázláng című film nyomán alakult ki, ahol a főszereplő hasonló történetet élt át. Ez azt jelenti, hogy a nárcisztikus személy megmásítja a valóságot (például azt állítja, hogy valamit megbeszéltek, ami tulajdonképpen nem is úgy volt), annak érdekében, hogy a saját igazsága fennmaradjon. Ez teljesen elbizonytalaníthatja az amúgy is bizonytalan kodependens társat, egészen addig a hiedelemig, hogy attól fél, megőrült.

Kép: Fodor Alexandra, pszichológus. Forrás: lelkedkertje.hu

Cikkünk egy szakmai előadást foglal össze, ezért nagyon fontos, hogy semmiképpen ne használd öndiagnózisra. Ha úgy érzed, segítségre szorulsz, fordulj szakemberhez!

Szerelmi kapcsolataink a pszichológia tükrében - A kodependens nő és a nárcisztikus férfi Tovább
1964 – Az első tokiói olimpia

1964 – Az első tokiói olimpia

p14-whiting-a-20141015.jpg

Tokiónak van tapasztalata az olimpiaszervezéssel. Cikkünkben az 1964-es nyári játékokról olvashattok.

2021. 08. 04. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: A japán delegáció az 1964-es olimpia nyitóceremóniáján (Forrás: Kyodo)

Az idei olimpia megrendezésével Japán válik az egyetlen ázsiai országgá, amely kétszer is otthont adott a nyári olimpiának. A korábbi tapasztalatok alapján a szervezők nagy várakozással tekintettek a 2020-as rendezvény elé, hiszen az idei rendezvényt övező bizonytalansággal szemben az 1964-es tokiói olimpia minden szempontból elsöprő sikert aratott.

Az 1964-es siker előtt Japán – a 2020-as körülményekhez hasonlóan – a szervezési nehézségeket és az elhalasztást is megtapasztalta. Tokió először 1932-ben jelentkezett az olimpia megtartására azzal a céllal, hogy javítsa az ország nemzetközi megítélését, miután Japán 1931-ben elfoglalta Mancsúriát, eltávolodott a Népszövetségtől. Bár Tokió elnyerte az 1940-es nyári olimpia szervezésének jogát, az esemény nem jöhetett létre: 1937-ben kitört a második kínai-japán háború, a háborús körülmények és a japán kormány katonai prioritásai pedig elkerülhetetlenné tették a sportesemény áthelyezését, majd lemondását.

Rohamos fejlődés, rohanó vonatok

Tokió 1959-ben nyerte meg másodjára az olimpia szervezésének jogát Brüsszellel, Münchennel, Béccsel és Detroittal szemben. Az olimpia szervezése soha vissza nem térő lehetőséget biztosított Japán számára: 19 évvel a világháború elvesztése után bebizonyíthatta, hogy megváltozott a szerepe a nemzetközi közösségben, felépült a háborúból, valamint hatalmas gazdasági modernizáción és fellendülésen esett át.

Már az események közben is nyilvánvalóvá vált, hogy Japán felülmúlta a nemzetközi várakozásokat, és sikerrel járt céljaiban.

Az olimpia szervezése elengedhetetlenné tette Tokió és környéke infrastruktúrájának fejlesztését. Több autópálya és metróvonal befejezését időzítették a játékok kezdetére: két tokiói gyorsforgalmi utat teljesen, valamint kettőt félig megépítettek, és összesen 22 kilométernyi metróvonalat fejeztek be időben. A tokiói kikötő létesítményeit kibővítették a beáramló forgalom növekedésére számítva.

0_dq2zloqbvcwwgate.jpg

A Tókaidó Sinkanszen felavatása (Forrás: Sankei Archive/Getty Images)

A világszerte híres japán nagysebességű vasút, a Sinkanszen első vonalának működésbe lépését is az 1964-es olimpia kezdetéhez igazították. A Tokió és Oszaka között közlekedő vonatok 515 kilométeren szállítanak utasokat nagyjából négy óra alatt, és sebességük mellett pontosságukról híresek. Az első menetrend szerinti járat 1964. október 1-jén indult, kilenc nappal az olimpia nyitóünnepsége előtt. A „nyári” olimpia októberi megrendezésének oka az volt, hogy Japánban – különösképpen Tokióban – a nyári időjárásra a hőség mellett különösen magas páratartalmú levegő jellemző, amely nem kedvezett volna a sportversenyeknek.

Különlegességek és újítások a szervezésben

Az 1964-es olimpiáról készült hivatalos film

Az 1964-es olimpiát elsőként közvetítették külföldre műholddal – korábban a felvételek kazettáit szállították el, míg a szatellit lehetővé tette a szinte élő közvetítést. A színes közvetítésben is ez az olimpia volt az első, noha akkor még csak a japán nézők számára.

Az olimpiai fáklya hordozása a szokásosnál is szimbolikusabb volt. A nyitóceremónián az olimpiai láng meggyújtója Szakai Josinori volt, aki 1945. augusztus 6-án született Hirosimában – azon a napon, mikor a városra atombombát dobtak. Személye így a békét és a háború utáni felépülést jelképezte.

c1_3946451.jpg

Szakai Josinori meggyújtja az olimpiai lángot (Forrás: AFP)

Az idei 33 sportág helyett 19-ben, és 50 versenyszám helyett 33-ban versenyezhettek a sportolók. Két, Japánban népszerű sportág került be az olimpiai események közé: a cselgáncs (dzsúdó, 柔道) és a röplabda. Ezen kívül a női atléták először mérettették meg magukat pentatlonban.

Az 1964-es olimpia során használtak utoljára salakos futópályákat: azóta időjárásfüggetlen műpályákat alkalmaznak. Újítás volt azonban, hogy a rúdugrásban az addigi alumíniumrudakat felváltották az üvegszálas rudak. A célfotók készítésében és az úszóversenyek idejének mérésében is új technológiákat vezettek be.

Mindenki várta, de mindenki jól járt?

up-on-poppy-hill_olympic-sign.jpg

“Egy sikeres olimpiáért, tegyük Tokiót széppé” – A plakát többször megjelenik a From up on Poppy Hill című Ghibli-filmben.

Japán 16 aranyérmet nyert a hazai olimpián, melyet azóta idén először sikerült megdöntenie. A sportolóknak úgy látszik, sokat számít az ismerős pálya: a téli olimpiák során is az otthon szervezett 1972-es szapporói, illetve az 1998-as naganói játékok hozták Japánnak a legnagyobb sikereket.

A társadalom véleménye kezdetben megosztott volt a szervezés kapcsán, ám mire elkezdődtek a sportesemények, szinte mindenki támogatta a játékokat. A rendezvényre nemzeti ügyként tekintettek, és bebizonyosodott, hogy az jelentős szerepet tölt be Japán nemzetközi imidzsének javításában.

Bár az 1964-es olimpiát nemzetközi megítélés és sportteljesítmény szempontjából sikerként könyveljük el, utólag fény derült negatív hatásaira is. A politikai és vállalati korrupció hatására nemcsak hanyagabb tervezést, hanem a költségek jelentős túllépését is eredményezte. Az építkezési projektek jelentős környezeti károkat okoztak, és gyakran a lakosok kényszerkilakoltatásával jártak. Egy férfi ötven év különbséggel kétszer is megszenvedte ezt: egyszer az 1964-es olimpiára készülve, másodszor pedig 2013-ban, az olimpiai stadion újjáépítése miatt kellett elhagynia lakását.

1964 – Az első tokiói olimpia Tovább
Piac körtúra Budapesten - a hagyományos zero waste?

Piac körtúra Budapesten - a hagyományos zero waste?

blankcsab_ps.jpg

Hol helyezkednek el Budapest történelmi piacai a hagyományos és a hipster skálán? Mit kínálnak az ide látogató urbánus-zöld fiataloknak? Átveszik a hatalmat az újhullámos árusok és látogatók, vagy meg tud élni egymás mellett a két külön világ? Bejártuk Budapest pár fontos történelmi piacát: íme a sorrend!

2021. 08. 02. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Rákóczi Téri Vásárcsarnok

Fehérvári úti piac

A Fehérvári úti piac kérdés nélkül az első a sorban: a hatalmas választéka mellett, ez a legolcsóbb is a meglátogatott piacok közül. Több emeleten keresztül válogathatunk rengeteg féle zöldségből és gyümölcsből, illetve a halkínálata is rendkívül széles. Lehetőség van a saját magunk által szedett gombák bevizsgáltatására is, de rengeteg különleges gombafajtát is be lehet szerezni.

piac_kgo-18_jpg.jpg

Tavasz és koranyár folyamán pedig megjelennek a haszonnövény-árusok is: többféle paradicsom, paprika és tökféle palántája mellett a legritkább fűszernövények - mint például a kólanövény - is kapható. A piac alsó szintjén található egy Príma, ahol kimérősen mediterrán finomságokat lehet vásárolni. Az olajbogyó, a szárított paradicsom, a hummusz és különféle mediterrán kencék szerelmeseinek igazi paradicsom a hely.

piac_kgo-15_jpg.jpg

piac_kgo-24_jpg.jpg

Képek: Taxner Tünde

Vásárcsarnok

A Vásárcsarnok talán Budapest legnépszerűbb és a corvinusos diákok által leginkább ismert piaca. Ennek ellenére rengeteg meglepetést tartogat magában, ha az ember rászánja az időt, és egy gyors bevásárlás helyett valóban körülnéz. A földszinten a hagyományos zöldség-gyümölcs árusokat találjuk, kiegészítve néhány különlegesebb (például a kínai konyha zöldségei) pulttal, illetve egy-két turistacsalogató magyar delikátesz asztallal, ahol pirospaprikát, libamájat lehet vásárolni.

_6161856.jpg

_6161823.jpgAz első emelet szintén ezt a vonalat követi: leginkább a turistáknak szól, hiszen a hagyományos magyar konyha ízeit lehet megkóstolni, és szuveníreket lehet vásárolni. Bár pandémiamentes időkben nagyon népszerű a turisták körében, idén nyáron egyelőre még kevés a turista. Az igazi érdekességeket a -1-es szinten lehet megtalálni: a labirintus-szerű Hungarikumok utcáján haladva rengeteg kisebb őstermelő pultjával találkozhatunk, és a tömeg is jóval szellőssebb itt, mint a felsőbb szinteken. Emellett különlegesség még a piac galériája: a Csarnok térhez közelebbi oldalon különféle kiállításokat tekinthetünk meg. A földszinten például egy fény-tanulmánynak ad otthont a vásárcsarnok. Mindent összevetve elmondható, hogy a Nagy Vásárcsarnok egy reális ár-érték arányú, a felszín alatt igazi kincseket rejtegető piac.

_6161809.jpg

_6161815.jpg

Képek: Őrsi Zsanett

horg-61.jpgHunyadi téri piac

A Hunyadi téri piac talán a legkülönlegesebb a látogatott piacok közül: itt keveredik leginkább a hagyomány az újhullámos piacozással. Bár egyelőre még kicsi a piac, érezhető, hogy a következő években egy igazán élettel teli, fiatalok által is sokat látogatott hellyé fog változni. A kinti és a benti piacrészen túl megjelenik a nyoma a helyi közösségnek is: rendszeresen szerveznek különféle projekteket, amikbe bevonják a piacot is, ezzel is népszerűsítve azt. A piac másik különlegessége a Sajtangyal nevű bolt, ahol rengetegféle különleges házi sajtot lehet vásárolni.

horg-60.jpg

horg-57.jpg

Képek: Bera Viktor

Fény utcai piac

fentrol_ps.jpg

A Fény utcai piac az egyik legnagyobb a meglátogatott piacok közül: több szinten terülnek el a zöldség-gyümölcs árusok, húsboltok és tejtermékesek. Itt is sokféle hagyományos termék közül választhatunk, az árak azonban átlagosan magasabbak, mint a korábban említett piacoknál. Azonban, ha gombát szeretnénk vásárolni, vagy akár a saját szedés után a gombákat bevizsgáltatni, mindenképp érdemes elnézni a Fény utcába: hatalmas a gombakínálata, és profi gombaszakellenőrei vannak.

zoldseges_ps.jpg

viragos_ps.jpg

strawberry_ps.jpg

Képek: Szentkirályi Lili

Rákóczi téri piac

epulet_ps.jpg

Bár a Rákóczi téri piac hivatalosan a II. számú Vásárcsarnok, a mi listánkon csak az ötödik helyet foglalja el. Nagyon kevés árusa rendkívül drágán adja a termékeket, illetve az összképen ront, hogy a piac közepén egy SPAR található, ami erősen elvesz a piachangulatból. Az egyetlen pozitívuma a sajtárus, ami viszont annyira kiemelekdő, hogy egyedüli piaclátogatási okként is megállja a helyét. Teljesen ésszerű árakon lehet kapni különféle sajtokat a világ minden tájáról: a kecskekorongok, a grillezhető kecskesajt és a camambert személyes kedvencek. Emellett kaphatóak kimérős tejtermékek (igazi, zsíros juhtúró is!), és halva is, ami szintén kiemelkedően finom.

vcs_ps.jpg

citrusok_ps.jpg

Képek: Szentkirályi Lili

Piac körtúra Budapesten - a hagyományos zero waste? Tovább
Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

boritonak.jpg

Milyen hatást gyakorolt a koronavírus megjelenése a turizmusos hallgatók mindennapjaira? Hogyan befolyásolta tanulmányaikat és szakmai kilátásaikat a járványhelyzet? Milyen kihívások és lehetőségek vannak jelenleg a turizmus szektorban? A Budapesti Corvinus Egyetem három végzős hallgatójával beszélgettünk.

2021.07.28. Írta: Csikós Zsófia, borítókép: Anastasiia Chepinska, Unsplash

,,Az a bizonytalanság és kilátástalanság, ami eluralkodott a turizmus szektorban, felveti bennünk a kérdést, hogy mikor, hol és hogyan fogunk szakmai gyakorlati lehetőséget vagy állandó munkát találni, illetve, ha egyáltalán találunk, akkor milyen feltételek mellett fognak minket alkalmazni”  

- mondja Fülöp Réka, a Corvinus Turizmus-vendéglátás szakos hallgatója. Már ebből is érzékelhető, milyen nehéz helyzetben vannak jelenleg a végzős egyetemisták, akik a drasztikusan lecsökkent álláslehetőségek között szakmai gyakorlati helyet keresnek utolsó félévük teljesítéséhez és a diplomájuk megszerzéséhez. 

A három egyetemista történetében nem csupán az a közös, hogy mindannyian a hatodik félévüket töltik a Corvinus Turizmus-vendéglátás alapszakán, hanem terveiket nagymértékben befolyásolta a koronavírus megjelenése is. Az online oktatás miatt még inkább érezhető volt a gyakorlat megfelelő elsajátításának hiánya és a szakmai lehetőségek számának csökkenése.

ctcmaszkbanimg.jpg

Egyetemi tanulmányok és karrierépítés a járványhelyzet idején

,,Kezdetekben egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ennyire elhúzódik a vírushelyzet. Minden egyes szigorítással egyre motiválatlanabbnak éreztem magam, az online oktatásból már az első pár hónap bőven elég volt. A nyár után nem is volt B tervünk, és a következő félévben egyre bizonytalanabb és bonyolultabb lett minden. Csomó kérdés járt a fejemben: Mi lesz az életünkkel? Mikor fogunk újra egyetemre járni és a többiekkel találkozni? Hogyan fogjuk így felépíteni a karrierünket, és tervezni a jövőnket? Visszaköltöztünk a családomhoz vidékre, majd folyamatosan ingáztunk Budapest és Debrecen között. Nagyon elkeserített és kétségbeejtett, hogy nem láttam a végét” - mondja Evelin.

A többiek is váratlan megpróbáltatásokkal szembesültek, Márk például az állását vesztette el tavaly márciusban. Munkaadója a kialakult helyzetre hivatkozva az összes gyakornoki és diákmunkát felfüggesztette. Márk először bízott abban, hogy ez egy ideiglenes helyzet lesz. A járvány elhúzódásával megtapasztalta a személytelen online oktatást, a baráti társaságának és a munkából származó jövedelmének hiányát, amelyeknek eredményeként végül ő is hazaköltözött a családjához.

,,Hosszú távon terveztem a hotelben maradni, ugyanis úgy gondoltam, hogy pályakezdő fiatalként hatalmas előnyt fog jelenteni a több éves szakmai tapasztalat a munkaerőpiacon, ráadásul szerettem ott lenni, és a rám bízott feladatokat is élveztem. Kár, hogy ez az egész pár nap alatt meghiúsult” - mondja Márk.

Kevesebb szakmai lehetőség, több akadály

A nehézségek ellenére Márk jó lehetőségként tekintett a kialakult helyzetre. A  Corvinus Tourism Club (CTC) társelnökeként szakmai gyakorlati projektet szervezett a diákszervezet végzős hallgatóinak, illetve a Corvinus Ambassador programban is részt vett.

,,Soha nem volt még ennyire kevés álláshirdetés a turizmus szektor hivatalos fórumain, azonban ez sem bizonytalanított el, továbbra is maximálisan lelkesedem a szakma iránt, és ebben képzelem el a jövőmet is.” 

mark.jpegKép: Kiss Márk

“A CTC vezetőjeként még nagyobb felelősséget éreztem magamon a mindennapi bizonytalanság miatt, azonban mindezek ellenére sem pártoltam el a turizmustól, sőt a szervezet tagjaival együtt próbáljuk a szakma kiemelkedő képviselői és a partnereink tudtára adni, hogy számíthatnak ránk most és később, a szektor újraindításakor is. Az, hogy ezekre a megkeresésekre pozitívan reagáltak a turizmus nagyjai, még inkább megerősített minket elképzeléseinkben” - mondja Márk.

A szakmai gyakorlati lehetőségekről és a munkavállalásról a CTC másik társelnöke, Evelin szerint nagyon kilátástalannak tűnt a gyakornoki elhelyezkedés, de végül a diákszervezeten belül indult közös szakmai projektnek köszönhetően bizakodóak lettek, és néhányan meg is találták a számukra megfelelő helyet, illetve már alá is írtak a munkaszerződést neves turisztikai és vendéglátóipari cégeknél. “Mindezek ellenére úgy érzem, az elmúlt három félév után nem szeretnék továbbtanulni és mesterszakra jelentkezni, hanem arra van szükségem, hogy a karrieremet építsem, és még inkább önállósodjak, hiszen elvégre ezért jöttem Pestre”.

A közösség és a diákszervezet támogató szerepe

,,A kezdetek óta tagja vagyok a CTC-nek, ami az elmúlt évek alatt hatalmas fejlődésen esett át, mind szakmailag, mind emberileg. A Talent Development program keretein belül megismerkedtem különböző turisztikai, gasztronómiai és vendéglátós karrierutakkal, számos tréningen és workshopon vettem részt. Mindezeknek köszönhetően rájöttem, hogy a hotel menedzsment szakirány érdekel a legjobban, ezért a szakmai gyakorlatomat is egy szállodában szeretném végezni, illetve a későbbiekben is ilyen területen szeretnék dolgozni” - mondja Réka. 

Szerinte ebben az időszakban nemcsak az volt nehéz, hogy a saját problémáinkra megoldást találjuk, hanem az is, hogy a távolság és a technikai korlátok ellenére egymást segíteni, támogatni tudjuk a szaktársakkal és a barátokkal. 

,,Azok a versenyhelyzetek voltak az igazán megpróbáltató pillanatok, amikor egy pozícióért ismerősök és barátok ellen kellett megküzdeni az interjúkon, mert jól tudtuk, hogy ketten nem kaphattuk meg ugyanazt az állást”.

De Réka a CTC közösségének, az összefogásnak és a szakmai gyakorlati projektnek köszönhetően megnyugodott: ”Történjen bármi, mi itt vagyunk egymásnak, és idővel a szakmai nehézségek is enyhülni fognak. Ennek köszönhetően sokkal kitartóbb lettem, megtanultam kezelni a váratlan helyzeteket.  Már nem ragaszkodom az állandó tervezéshez, hanem a kis pozitívumokra próbálok fókuszálni, például arra, hogy süt a nap, és itt vidéken kényelmesen kiülhetek a kertbe lazítani egy kicsit”.

diakszervezetimg_3972.jpg

A turizmusos pályakezdők legnagyobb kihívásai

A bizonytalanságon túl a Turizmus-vendéglátás szak gyakori negatív megítélése is hozzájárul a nehéz kezdethez - vélik az egyetemisták. Annak érdekében, hogy nőjön a szak presztízse, tudatosítani és nyomatékosítani kellene a közvéleményben is, hogy a turizmus egy olyan tudományterület, ami komplex tudást és gyakorlati képességeket igényel, ezért elhivatott, motivált és szakképzett munkaerőre van szüksége a szektornak.

Márk eddigi munkatapasztalatai alapján jelentős problémának tartja, hogy a szektor inkább az idősebb, tapasztaltabb munkaerőre támaszkodik, pedig a fiatalok nagyban hozzájárulhatnának a cégek hosszú távú, sikeres működéshez.

,,Azért szeretnék dolgozni, hogy minél több fiatal lelje örömét a turizmus és vendéglátás területén, és körükben a szakma megbecsültsége is nőni tudjon. A pályakezdők számára szerintem hatalmas segítséget tudnak nyújtani a CTC-hez hasonló diák- és egyéb szakmai szervezetek, hiszen közvetítő szerepük miatt a tagok könnyebben tudnak érvényesülni és kibontakozni egy-egy területen.” 

“A fiatal tehetségek szakmai képességei, lelkesedése és ereje elengedhetetlen ahhoz, hogy a szektor egy ilyen kihívásokkal teli időszak után újra tudjon indulni.”

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után Tovább
Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

o_zs_0231_wecompress_com.jpg

Milyen motiváció állhat egy akadémiai életút mögött? Hogyan válhat valaki jó tanárrá? Lehet-e érdekes a statisztika a száraz és komplex képletek ellenére? Milyen érzés egyidőben corvinusos diáknak és tanárnak lenni? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestem a választ Madari Zoltán egyetemi tanársegéddel, aki ebben a félévben a Félév gyakorlatvezetője díjat nyerte el a hallgatóktól. 

2021.07.26. Írta: Tepfenhart Beatrix, Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Zoltánnak az oktatás már fiatal korában imponált, tanárnak készült sokáig. Végül mégis a Corvinus mellett tette le voksát. Ott sem kellett lemondania a tanításról, hiszen évekig demonstrátorként tevékenykedett. 

,,Egy rendkívül támogató környezetbe kerültem bele, érdekelte a tanszéket a véleményem, és lehetőséget kaptam arra, hogy oktassak. Ez nekem nagyon megtetszett, kifejezetten inspirált az, hogy ki kell állni 40 ember elé és egy olyan tárgyat tanítani, ami nem örvend túl nagy népszerűségnek, amit kihívás jól oktatni’’ – meséli.

mz.jpgA szentkirályi származású Madari Zoltán elsődiplomás a családjában. Kecskeméti szakközépiskolája után a Corvinusra jött, ahol Alkalmazott Közgazdaságtan szakon kezdte meg a pályafutását, ami eleinte okozott kihívásokat, azonban a kitartás és a Fakt Szakkollégium inspiráló környezete segített áthidalni ezeket. Ezt egy Közgazdasági Elemző mesterszak követte, azonban corvinusos története itt nem ért véget: jelenleg egyidőben hallgató és oktató az egyetemen Gazdaság- és társadalomstatisztika szakirányon, a Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskolában fogja lezárni a tanulmányait. 

Kép: Madari Zoltán

Az akadémiai lét mögött egyfajta kettős motiváció lapul, ezért a demonstrátorság több megközelítésből meghatározó volt számára.

,,Ha valaki fél évig tanul egy tárgyat, akkor lesz arról egyfajta kép a fejében, de ez messze nem elég ahhoz, hogy tanítsa is. El kell mélyedni a tananyagban, gondolkodni kell róla és igazából ez a legfontosabb. Az ember bármit csinál éppen az élete során, tanul, olvas, utazik, az a lényeg, hogy gondolkodjon.’’ 

A mélyebb ismeretekre szomjazó személyiség motivációt jelent a statisztika oktatásához. Zoltán szerint a statisztika  kulcspontja nem az, hogy megtanuljuk a száraz képleteket és a mutatókat, sokkal inkább, hogy ezek mögé lássunk, hogy értelmezni tudjuk, mi rejlik a betűk és a számok mögött a való életben, és ezt a tudást majd később a munkaerőpiacon is használni tudjuk. 

,,Nem a statisztika hazudik, hanem az, aki használja’’ - tartja egy híres mondás, amit Zoli is nagyon sokszor hangsúlyoz az óráin.

,,Nagyon fontos, hogy legalább közgazdászként értően olvassuk a statisztikákat.

Ellenkező esetben a média és az internet könnyen meg tud vezetni minket. Ezt akár a lassan lecsengeni látszó Covid árnyékában is láthattuk - a statisztikák használata és értelmezése nemcsak nálunk okoz nehézségeket, hanem globális szinten’’ – mondja arról, hogy miért alapozó tárgy a statisztika, és hol találkozhatunk vele a hétköznapokban. 

b_v_0103_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Az akadémiai életút azonban nemcsak oktatásból áll; szorosan kiegészül kutatási tevékenységgel is, ami már egy merőben más világ, más hozzáállás és más készségek is szükségesek hozzá. Ebbe az új és komplex világba bele kell szokni, és aztán bele kell tanulni, hiszen senki nem születik kutatónak. 

Pályafutása során Zoltánnak ez volt az egyik legnagyobb kihívás. ,,Van olyan, hogy az ember beküld egy általa jónak vélt és jól kidolgozott anyagot, aztán teljesen szétszedik’’. Ilyenkor jön az újratervezés, és az, hogy további ösztönzőket keressünk - ezzel együtt pedig akarva-akaratlanul megtanulhatjuk, hogyan kell nemcsak eredményesen, de hatékonyan is dolgozni – feltéve, hogy nem akar az ember a nap 24 órájában statisztikai-ökonometriai modellek kidolgozásán ügyködni. 

Zoltán tevékenységének fókuszában alapvetően nem a kutatások álltak, ennek ellenére az elmúlt években ezen a területen is aktív volt, több publikációja is megjelent a szemináriumok mellett. ,,Beszélni szeretek, átadni a saját tudásomat és gondolataimat pedig még inkább’’- fogalmazza meg, amit rögtön kiegészít azzal, hogy egy jó tanár minden esetben jó előadó is kell, hogy legyen. 

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor kétségkívül érződik valakin, hogy hatalmas lexikális tudással rendelkezik, azonban nem tudja ezt kellő módon kommunikálni a hallgatóság felé. Ez az, ami egy akadémiai életpályán szintén óriási kihívásnak bizonyulhat, hiszen az emberek figyelme az idő múlásával lankad, és 45 perc után sokszor megszűnik létezni. 

,,Mindig felkészültnek kell lenni: az adott heti tananyaghoz valami színeset kapcsolni, például egy aktuális hírt vagy valamilyen vicces dolgot bevonni, csak így lehet megnyerni a hallgatók figyelmét és ezáltal tanítani őket.’’

Hozzátette azt is, hogy maximalista személyiségként a megerősítés és a visszajelzés elengedhetetlen számára, azonban az online oktatás miatt ezekből sokkal kevesebb jutott. Épp ezért volt hatalmas megtiszteltetés és öröm neki, hogy a Félév gyakorlatvezetőjévé választották. 

A visszajelzésekből, véleményekből mindig próbál építkezni. ,,Én a HalVelt már demonstrátori éveim óta olvasom, és igyekszem beépíteni az ott összegyűlt gondolatokat az oktatási módszertanomba. A hallgatók véleménye nagyban meghatározza, hogy van-e értelme a munkámnak, annak, hogy minden évben új és életszerű példákat hozok’’.

A kritika sokszor lehet sértő vagy negatív töltetű, de mindig hozzáállás kérdése, hogy hogyan engedjük ezt hatni az életünkre. Végig kell gondolni, hogy gyakorlatilag mindannyian kritikusak vagyunk, maximum néha nem vesszük észre. Ez viszont teljesen normális. ,,Merjünk kritikát megfogalmazni, ez nagyon fontos. Hiszek abban, hogy a kritikai gondolkodás viszi előre a világot, azt javasolnám mindenkinek, hogy ez aktívan legyen ott az életében’’ - üzeni a hallgatóknak és az olvasóknak Madari Zoltán.

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal Tovább
Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

b_v_0162.jpg

Hogyan tudjuk a válságokat kreatívan kezelni? Milyen pszichológiai hatásai vannak az erdőfürdőzésnek, és mire mutatott rá a társadalmi távolságtartás? A 2021-es Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon ezekre is választ kaptunk.

2021.07.25. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Kreatív válságkezelés

Írta: Tepfenhart Beatrix

,,A fejlődés és a válság egy tőről fakad: igazán nagy veszteség vagy nyereség csak Extremisztánban létezhet.’’ - Dr. Mérő László

Mérő László matematikus, kutató, tanár előadása rávilágít arra, hogy a válságokat rengeteg módon lehet kezelni. Akár a matematika segítségével is - legyen szó egyéni válságról vagy a társadalom egészét érintő problémról, mint egy gazdasági recesszió vagy a még mindig jelenlévő Covid-járvány. 

Az előadó elsőként Nassim Nicholas Taleb libanoni szerző Fekete Hattyú című könyvére hivatkozott, melyben az író saját tapasztalataira épít. Brókerként alapfeltevése volt, hogy másnap összedőlhet a világ. Ezzel a brókerekre kevéssé jellemző stratégiával évekig veszített a tőzsdén, míg végül 2001. szeptember 11-én hirtelen meggazdagodott. A 2008-as gazdasági válság ismét neki kedvezett. Egy fatalista, de működő logika nyilvánult meg Taleb stratégiájában: „Átlagisztán” és „Extremisztán” világa került szembe egymással

Amikor megbecsüljük az átlagtól való eltérést például egy olyan kérdésben, hogy mennyit él átlagosan, aki 90 évnél többet él (93 évet), akkor nem tévedünk hatalmas léptékeket. Amikor azonban azt akarjuk megítélni, mennyi pénze lehet átlagosan egy 5 milliárd fölötti vagyonnal rendelkező magyarnak, már sokkal tanácstalanabbak vagyunk (22 milliárd). Míg a magasságnak vannak biológiai korlátai, addig a gazdasági életben sokkal nehezebben adhatók meg határok. Belátható hát, hogy a biológiai, fizikai élet Átlagisztánban zajlik, a gazdasági életben azonban nem ugyanezek a szabályok érvényesülnek. 

Átlagisztán birodalmában fontos és célravezető a szabálykövetés, a komformizmus. Ilyen környezetben az okos ember előre tudja jelezni a jövőt: az elmúlt évszázadokban ez volt a fejlődés motorja. Taleb szerint Extremisztánnak is vannak törvényszerűségei, csak még nem ismerjük őket. Extremisztán matematikája másra való, mint Átlagisztáné: a dolgok itt nem jelezhetők előre. Itt a „fantázia az úr”, hasznos tulajdonság a szkeptikusság, az értelmes nonkonformizmus. Extremisztán alapelve az antifragilitás: a negatív tapasztalatokból és hatásokból is tudni kell építkezni. 

Ezek fényében Mérő László így nyilatkozott az: ,,Nagyon kicsi és nagyon nagy kockázatokat érdemes vállalni, közepeseket nem’’. Extremisztán okos tagja tisztában van vele, hogy a jövőt közelítőleg sem lehet előre jelezni - de tud alkalmazkodni hozzá: bármikor, bármire konvertálható tudása van. 

Ha kíváncsi vagy, milyen előadások voltak még az idei Pszinapszison, és kik voltak a főszervezői, olvasd el a többi cikkünket is! 

Erdőfürdőzés

Írta: Belayane Najoua

“Az erdőfürdőzés megnyugtat és megerősít. Segíthet abban, hogy magad mögött hagyd a hétköznapok feszültségét, majd megújulva, feltöltődve térhess vissza ahhoz, ami fontos számodra. Abban is támogathat, hogy egy erős védekezőrendszerrel, rugalmasan reagálhass az élet kihívásaira.” - Bach Éva

Az erdőfürdő, más néven shinrin yoku egy éber, tudatos megmerítkezés a természetben, melynek során kapcsolódunk a természethez és önmagunkhoz, miközben mély, különleges felismeréseket teszünk saját magunkkal és  a világgal kapcsolatban.

t_t_0005.jpg

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Az erdőfürdő egy tudományosan megalapozott, japán eredetű módszer a városi életmód, a stressz és a digitalizáció okozta testi-lelki ártalmak megelőzésére, kezelésére. 

A gyakorlatban az erdőfürdőzés során maximum három kilométeres távot sétálnak a résztvevők az erdőben, miközben olyan meghívások és megosztókörök váltakoznak, amelyek a megnyugvást, lelassulást és a természethez való kapcsolódást segítik. A neve ellenére tényleges fürdőzés ritkán történik, ezt átvitt értelemben kell érteni. Első hallásra nehezen lehet elképzelni az erdőfürdőzést és a vele járó teljes megnyugvást, ezért a legjobb, ha nem csak elképzeljük, hanem mi magunk is kipróbáljuk. 

Környezetpszichológia: tér és idő a koronavírus idején 

Írta: Szabó Judit

,,A pandémia bebizonyította, hogy az emberiség alkalmazkodó kapacitása végtelennek tekinthető” - Prof. Dr. Dúll Andrea

Nem lesz már ugyanolyan az élet, mint a Covid előtt, új normalitás jön létre - hallhatjuk sok felől. De mik ezek a változások? Tényleg a pandémia hívta őket életre? Professzor Dr. Dúll Andrea előadásának e két központi kérdését környezetpszichológiai oldalról válaszolta meg.

b_v_0119_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A környezetpszichológiában alaptézis, hogy az egyetlen közvetlen kapcsolatunk a külvilággal az észlelés. ,,Ez egészen konkrétan értendő, hiszen ahogy a világot felfogom, az a világgal való energiacsere módján történik meg, így ez természeténél fogva nem tudatosul: ezek az ambiens, vagyis körülölelő ingerek”. A napi rutin feladatokra azonban jelentős figyelem helyeződött a vírushelyzet és a  szabályozások miatt: például egyetlen szemüveges ember sem felejtette el, hogy az orrán van a szemüveg, hiszen a maszk miatt állandó párásodással küzdöttünk. Ez a tudatosulás megjelent az ízlelés és szaglás gyengülése miatt, valamint a testtudatosság is előtérbe került: fizikai távolságtartás a többi embertől vagy fókusz a kezünkön, a rendszeres kézfertőtlenítés. Mindez oda vezetett, hogy az egyébként saját természetükből adódóan nem tudatosuló helyzetek tudatosultak. Itt érkezünk el az ötvenmilliós kérdéshez: vajon vissza tudunk-e lépni a vírus  előtti szociofizikai kontextusunkba?

b_v_0090.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A társadalmi távolságtartás (az ún. social distancing) ellenére továbbra is igaz, hogy soha nem vagyunk egyedül: hagymaszerűen körülvesz minket a környezeti kontextus: a család, az iskola, a munkahely… Ez a társadalmi távolságtartás egyfajta tudatosuláshoz vezetett: a pszichológusoknak sok munkája akadt a betegek kiközösítése, stigmatizáció, pszichológiai távolságtartás miatt. Minden környezetben zajló emberi kapcsolatunk alapja a külvilággal való észlelési kapcsolatunk, ez azonban nem tudatosul. Az embertársaink jelenléte viszont igen, így a helyzettel vagy környezettel való elégedetlenségünket és frusztrációnkat a többi emberen töltjük ki.

A vírushelyzethez kapcsolódó eszmélésünk a tömegközlekedés közbeni tevékenységünkben is kimutatható. Nyomkodjuk a kütyüket, zenét hallgatunk, könyvet vagy újságot olvasunk - ezek a pótcselekvések mind annak a társadalmi megoldásnak a manifesztálódásai, hogy sokan vagyunk. Ez a tömegérzés már évekkel korábban is működött, csak most eszkalálódott: ha nem tudjuk fizikai távolsággal kompenzálni a sűrűséget, akkor pszichológiailag tesszük.  Vagyis a legtöbb változás már a covid előtt jelen volt, csupán a tudatosulásunk miatt kaptak most kiemelt szerepet és figyelmet.

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk Tovább
Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

ml_210723_02.jpg

A Corvinus Egyetemen az új tanév magas ponthatárokkal, új rektorral és a folytatódó átalakulással indul majd. A sajtóháttér-beszélgetésen az egyetem vezetősége értékelte a felvételi és az átalakulás eddigi eredményeit, illetve ismertette a további terveket.

2021.07.23. Írta: Engelbrecht Azurea. A borítóképen: Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes, Dr. Takáts Előd rektor, Anthony Radev elnök és Molnár Dorina HÖK elnök a reggeli sajtóbeszélgetésen. Fotó: Mudra László

Idén rekordmagas ponthatárokkal vették fel a Corvinusra az ősszel kezdő hallgatókat. Az egyetem folytatja 2019-ben elkezdett átalakulását, és úgy látszik, a megújuló szakok és struktúraváltások meghozzák a várt eredményt: az egyetem népszerűsége és a jelentkezők száma is növekszik.

Idén 2304 hallgatót vettek fel a Corvinusra. 11,4 százalékkal nőtt országosan a felsőoktatásba jelentkezettek száma – ez a szám a Corvinuson jóval magasabb –, az első helyes jelentkezések 24 százalékkal nőttek.

Magyarország is jól járhat

b_b_8_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Míg az elmúlt négy évben az átlag felvételi ponthatárok 435-438 között mozogtak – a felvi.hu élmezőnyébe helyezve a Corvinust –, idén az átlag 456 pont lett. Dr. Takáts Előd, az egyetem új rektora arról beszélt, a ponthatárok növekedése hogyan illik bele a rektori programjába és az egyetem stratégiájába. Az új rektor célja regionális elitegyetemmé alakítani a Corvinust, amely képes felvenni a versenyt az amerikai és a nyugati egyetemekkel, és amely – személyes tapasztalatait említve – nemcsak hazai, hanem nemzetközi akadémiai és karrierlehetőségekre készíti fel a hallgatóit.

Tervét a hegymászáshoz hasonlította: noha már elértünk egy magaslatot és folyamatosan fejlődünk, ideje célba venni a magasabb csúcsokat, és lépésről lépésre felmászni. A rektor szerint ezt a távot nagyjából 2-6 év alatt lehet megtenni, kulcsfontosságúnak pedig az élményszerű tanulmányokat, a kutatási kultúraváltást és a nemzetköziesítést tartja. Szerinte az itthoni elitképzés azért elengedhetetlen, mert ez megakadályozhatja a jobb, külföldi egyetemek agyelszívását, és elősegítheti Magyarország kilépését a közepesen fejlett országok csapdájából.

“Ha olyan gazdasági és társadalomtudományi elitet akarunk, amely érzékeny a magyar gazdaság és társadalom problémáira, akkor azt itthon kell képezni” – mondta Dr. Takáts Előd.

Az átalakulásról – hogyan tovább?

ml_210723_15.jpg

Dr. Takáts Előd és Anthony Radev. Fotó: Mudra László

A szakok mellett a tandíjak is változtak. Noha jelentős növekedés tapasztalható, ez egyrészt az inflációkövető emelés miatt, másrészt a korábban külön tételként megjelenő idegennyelvi hozzájárulás miatt tapasztalható, amelyet idéntől tartalmazni fog a tandíj. Ez utóbbi valójában nem jelent nagyobb terhet a diákoknak, hiszen az eddigi nyelvi hozzájárulást sem az állami támogatás, sem a Corvinus-ösztöndíj nem fedezte – mivel mostantól beleszámítják a tandíjba, a térítésmentes képzések valóban térítésmentessé válnak.

Anthony Radev, a Corvinus Egyetem elnöke szerint a fizetős és önköltséges hallgatók arányának növekedése minimális, és betudható a sok külföldi diák érkezésének is, hiszen ők az önköltséges kategóriába számítanak. Az elnök szerint nem tervezik csökkenteni a fizetős hallgatók arányát, de a lényeg, hogy olyan egyetemmé váljon a Corvinus, ahol megéri fizetni, mert ez egy befektetés a jövőbe.

“Van egy álmunk, hogy minden kiemelkedő képességű társadalmi vagy gazdasági terület iránt érdeklődő diák úgy jelentkezzen a felvin, hogy első helyen Corvinus ösztöndíjas, második helyen Corvinus önköltséges” – mondta az elnök.

ml_210723_05.jpg

Dr. Szabó Lajos. Fotó: Mudra László

Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint a Corvinusnak 2019 óta világos stratégiája van, a felvételi ponthatárok pedig ennek gyümölcsei. A nemzetköziesedéssel vonzzuk a külföldieket, hogy azok a legkiválóbb itthoni hallgatókkal dolgozhassanak és szerezhessenek tapasztalatot. A folyamat része az is, hogy egyre több angol nyelvű szak indul, és az egyetem minél inkább igyekszik kiszélesíteni a külföldi lehetőségeket – akár azzal, mint a nemzetközi gazdálkodás szak esetében, hogy a tantervbe is beépítenek egy külföldi félévet.

A megújulást a járvány sem akadályozta meg, folytatódott az innováció: a szakfejlesztések, a digitalizáció – amelynek még hasznos is volt az átállás az online oktatásra –, illetve az új szakok kialakítása is folytatódik. A szakstruktúrák átalakítása többek között abból áll, hogy általánosabb, átfogó képzést nyújtsanak az alapszakok, és a mesterszakok ezeket kiegészítsék, specializáljanak. A tantárgyakat és a módszertant is az alapján igyekszenek kialakítani, hogy a munkaadók milyen elvárásokat támasztanak az egyetemet végzettek elé.

“Az élményszerű tanulás elsősorban nem az, hogy vidáman jönnek ki a hallgatók a tanteremből, hanem a felfedezés, a tudás, a tanulás örömét sajátítják el” – mondta az oktatási rektorhelyettes.

Több új szak és egyéves képzés indítása vár jóváhagyásra, amelyek Magyarországon elsőként jelennek meg – ilyen például a Philosophy, Politics and Economics szak, mely a filozófiát, a politológiát és a gazdaságtant tömöríti egybe, vagy a diplomáciai képzés.

A Corvinus-ösztöndíj is a fejlődést szolgálja: mivel minden évben felülvizsgálják a hallgatók jogosultságát a teljesítményük alapján, aki alapból megkapta, azért dolgozik nagyobb erőfeszítéssel, hogy ne veszítse el, aki pedig felvételkor nem volt jogosult rá, azért dolgozik, hogy megkaphassa és ingyen tanulhasson.

A felvételi eredmények

o_zs_0017.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Kiemelt figyelmet érdemel az átalakult Alkalmazott közgazdaságtan szak, amely képzés egyedül a Corvinuson indul Magyarországon. Mivel a Corvinus mégiscsak “A Közgáz”, ezért nagy figyelem irányul a közgazdasági képzés alapját jelentő szakra, és az átalakulás után emelkedett a felvételi ponthatára. A gazdálkodás és menedzsment szak is nagy változásokon ment át: az általánosabb képzés mellett harmadévben 16 specializációból választhatnak a hallgatók a fenntarthatóságtól a digitális marketingig. Magyaron 451, angolon 466 lett a Corvinus-ösztöndíjas ponthatár, és összesen 718 diákot vettek fel a képzésre – ez a legnépesebb szak. A legmagasabb ponthatárt a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, mely már csak angolul indul: itt 472 pont lett a bejutási határ. A szintén megújult tartalmú Gazdaságinformatika szakra 451,55 pontos átlaggal érkeznek a hallgatók.

A társadalomtudományi képzések közül Nemzetközi tanulmányokon lett a legmagasabb a ponthatár 467, illetve angolon 468 ponttal, és az országban egyedül a Corvinuson van 400 feletti ponthatára a Szociológia alapszaknak.

Noha jelentősen nőtt a Corvinusra jelentkezők száma, mégis kevesebb hallgatót vettek fel, mint tavaly. Ez a megújítás része: akkor lesz nemzetközi mércével is színvonalas a képzés, ha az egyetem oktatónként 12-14 hallgatóval dolgozik, ezért a felvettek számának csökkentése a hatékony kapacitástervezést, a fókuszált oktatást, a kritikai gondolkodás és a vitakultúra fejlesztését célozza.

“A hallgató-oktató arány normalizálása, csökkentése nemcsak abban segít, hogy személyre szabottabbak legyenek a foglalkozások, hanem abban is, hogy az egyetem oktatói és kutatói újra tudják termelni a saját humántőkéjüket” – mondta Dr. Szabó Lajos.

Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson Tovább
Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

5.jpg

Kirakodóvásár egy nyüzsgő faluban, koncert egy pajta udvarában, újhullámos cirkusz a mezőn: a Művészetek Völgye hangulata egyedi és felejthetetlen. Az Útravaló podcastben Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye általános igazgatója a karrierútjáról és a fenntartható, vidékfejlesztő fesztiválozásról mesélt nekünk.

2021. 07. 22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Tixa

“Amikor nagyon leszűkült a Művészetek Völgyénél a csapat, illetve a fesztivál újraépítésén kellett dolgozni, a fesztivál mellé álltam” – Natália 2010-ben vette át a fesztivál szervezését egy fiatal csapattal. Kapolcs mellett pár éve már Taliándörögdöt is tevékenyen fejlesztik, és újabban Vigántpetenden is egyre több program van. Idén július 23-a és augusztus 1-je között több mint 1800 program várja a látogatókat.

A Művészetek Völgye 1989-ben Kapolcsról indult. “Az alapítók nem gondolták ezt rendszerváltó fesztiválnak, csak volt egy jó ötletük” – mondja Natália a podcastben. Az ezredfordulóra hat település vett részt benne, azonban 2008-ban annyira lecsökkentek az állami támogatások, hogy a Bűvészetek Völgyét tartották meg: bűvészkedtek a pénzzel. A következő évben elmaradt a fesztivál, azonban amióta Natália és csapata az élére álltak, folyamatos fejlődésnek indult.

Milyen karrierút vezetett idáig?

Tudd meg az Útravaló podcast legújabb részéből!

Natália már kiskorától kezdve járt operába, fuvolázott, színjátszózott, mégsem érzi magát sikertelen művésznek, aki a szervezési oldalra fanyalodott. “Bennem nem merül fel hiányérzetként, hogy nem én vagyok a színpadon, de ezt az előadói élményt is lehet pótolni: pont ilyen podcastekkel”. A Corvinuson Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult. Az egyetemi évei alatt nyílt meg a Művészetek Palotája, ahol tolmácsként dolgozott, majd az egyetem után ott indította el kultúraszervezői karrierjét.

A Corvinuson megszerzett gazdasági és jogi tudás elengedhetetlen a kulturális életben egy fesztivál vezetéséhez is. Nemcsak azt kell tudni, hogy kiket szeretnének látni az emberek a színpadokon, hanem azt is, hogy azt miből fogod tudni megcsinálni – mondja Natália.

oszko-jakab_natalia.jpgOszkó-Jakab Natália, kép: Kelemen Gergő

Mivel édesanyja orosz, édesapja magyar, és több idegen nyelvet is megtanult, nemzetközi nyitottsága és ismeretei a pályakezdés óta előnyt jelentenek számára. Corvinusos évei alatt járt Erasmus programmal a Nottinghami Egyetemen, majd Új-Zélandon is tanult. “Ezeket mindig mindenki irigyli, de a Corvinuson van lehetőség a külföldi tanulásra, ha valaki érdeklődik iránta”. Másik legkedvesebb emléke a Corvinusról, hogy a Studium Generale diákszervezetben évekig tanított gimnazistákat.

Később elvégzett egy mesterszakot a Leuveni Egyetemen, és jelenleg a CEU Executive MBA képzésére jár. “Vallom azt, hogy érdemes nagyjából tízévente visszamenni az iskolapadba. Főleg, ha saját vállalkozásod van: ki kell lépni abból a gondolatvilágból, amit te irányítasz, hiszen a te tudásodhoz képest is mindig van új módszer, új hozzáállás”.

Natáliának a hobbija a munkája, a munkája a hobbija: nehezére esik például látogatóként igazán kikapcsolódni egy fesztiválon, mindig azt figyeli, miből vannak a szívószálak, talál-e egy jó zenekart. “Mindig annyira inspirálni tudom magam, hogy belefeledkezem a munkába, de közben nagyon élvezem.”

“Mi akkor dolgozunk, amikor más pihen” – mondja Natália a nyári időszakról. Hatéves kislányával sokszor többet tud együtt lenni, mint mások, bár ezt az óvoda kötetlenebb beosztása is segítette. “Folyamatosan zsonglőrködni kell az idővel. Küszködök folyamatosan önmagammal is, valamire most már nemet kell mondani. De a szerencse az, hogy nagyon jó csapatom van.”

Hogyan hatott a pandémia a szektorra?

Az, hogy mi amúgy is emberléptékűen szervezzük meg a fesztivált, pont rezonál a COVID-helyzetre, hiszen azt szeretnénk, hogy kisgyerekkel, kutyával is lehessen jönni, nagy térben el lehessen férni. Legyen tere mindennek, és nyugodt kikapcsolódás legyen mindenkinek a fesztivál.

Natália szerint lesújtó volt az elmúlt időszak a művészek és a szervezők számára. Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy őszre már alig lehet találni helyszínt, zenekart. A korábbi koncepciók összeomlottak, és a rendezvények egymásra csapódnak. Natália reméli, hogy a dinamika helyreáll majd, de biztos benne, hogy sokan nem fognak tudni talpra állni, hiába voltak mentőövek. “Ebben a helyzetben kijött az, hogy ez sajnos nem egy teljesen kifehérített szakma még. Nálunk szerencsés volt a helyzet, tudtunk az állami segítségekkel élni, sokan azonban kimaradtak belőle”

Natália a Művészetek Völgyénél betöltött pozíciója mellett a Kerekdomb Fesztivál és az Örvényeshegyi Piknik alapítója, valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az alapítványban művészeti projektek, kulturális rendezvények segítségével támogatják a város- és a településmarketinget és ezáltal a vidékfejlesztést.

A Music Hungary szövetségben a fesztiválok szakosztályt vezeti: “Itt is hasznosítom azt, amit a Corvinuson tanultam, ahonnan indultam, hiszen nagyon sok szempontból tudok segíteni egy lobbitevékenységet, illetve összefogni a fesztiválos érdekeinket és ezeket képviselni”. Nemrég a Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumi elnöke is lett, ahol próbálják azokat a jogi lépéseket előmozdítani, amikkel jobb körülmények között dolgozhat a szakma, és oktatásokat szervezni.

 

 

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy muszáj saját magunk miatt is professzionálisabban hozzáállni, és megkeresni a biztonságos körülményeket, hogy láthatóak legyünk, mint szektor.

muveszetekvolgyekapolcs.jpg

Kép: Alon.hu

Hogyan járd be idén a Művészetek Völgyét?

Natália szerint az elmúlt években megváltoztak látogatói szokások: nagyon sokan egy helyszínen maradnak, ahol egymás után kezdődnek a programok, kevésbé aktívak az emberek. Idén Kapolcson a pandémia miatt szellősítettek, próbálják széthúzni a helyszíneket, de szerinte a három településnél nem terjeszkednek tovább. Szeretnék, hogy jól el lehessen igazodni a fesztiválon, hiszen sokan tervezés nélkül vetik bele magukat a forgatagba.

A falvakat a Csigabusz köti össze, amit valós időben nyomon lehet követni a fesztivál applikációján. A fenntarthatósági program része, hogy buzdítják a látogatókat a közösségi közlekedésre. A Völgyben kiemelkedően odafigyelnek a környezetre: az előadók többsége magyar, és ha valakit felkérnek, figyelnek arra, hogy turnéban legyen. 2019-től repoharat vezettek be,  a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból vannak. A 49 tonna hulladékot 36 tonnára csökentették. Ebből korábban csak 15 százalék volt újrahasznosítható, most már 35. Egy nagy kommunikációs kampányt is a változások mellé kellett tenni, hogy elmagyarázzák az árdrágulás okát a látogatóknak.

Próbálunk figyelni a környezetre, hiszen ez három élő település fantasztikus adottságokkal, ahová az év többi részében is érdemes ellátogatni. Ha már tíz napra beköltözünk, és terheljük az életüket, próbáljuk minél fájdalommentesebben megoldani, sokat kommunikálva a közeggel.

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról Tovább
Hogyan működik a kollégiumi pályázat a Corvinuson, mi alapján döntenek? - Részletes útmutató a kitöltéshez

Hogyan működik a kollégiumi pályázat a Corvinuson, mi alapján döntenek? - Részletes útmutató a kitöltéshez

b_b_9_2.jpg

Olcsóbb, mint egy albérlet és a diáktársaiddal egy közösségben lakhatsz: két erős érv amellett, hogy az egyetem alatt kollégiumba költözz. Első lépésként pályázni kell a kollégiumi elhelyezésre, ami bonyolultnak tűnhet. Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy mik a legfontosabb tudnivalók, milyen határidőkre figyelj és mi a menete a jelentkezésnek.

Írta: Elblinger Éva

A Corvinus kollégiumai megközelítőleg 1100 fő részére biztosítanak férőhelyet. A pályázók közül tanulmányi eredmény, közéleti tevékenység, a lakóhely és az egyetem távolsága, valamint szociális helyzet alapján választják ki azokat, akik végül kollégiumi szobát kaphatnak.

A jelentkezéshez a “Kollégiumi jelentkezés 2021/22/1” kérvényt kell leadni Neptunon keresztül. Itt bejelölheti a hallgató, hogy szeretné a szociális pontjait is beszámítani. A szociális pontok megállapításához a „Rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1” kérvényt kell kitölteni. Akkor is jelentkezhet kollégiumba a hallgató, ha az utóbbit nem adja le, ebben az esetben viszont a szociális pontszáma nulla lesz, vagyis csak a másik három kategóriára kaphat pontot.

A már felvételt nyert hallgatók számára elérhető lesz egy „Kollégiumi szociális ösztöndíj pályázat” is, amellyel a rászoruló hallgatókat segítik a kollégiumi térítési díjak kifizetésében. Ezt azonban csak akkor adhatják le, ha korábban a Rendszeres szociális ösztöndíj pályázatot is benyújtották, és szociális pontszámot állapítottak meg számukra.

A pályázatra a hallgatók maximum 200 pontot kaphatnak. A tanulmányi pontszámot elsőéveseknél a felvételi pontszám, felsőbbéveseknél az utolsó két lezárt félév eredménye alapján határozzák meg, erre maximum 40 pontot kaphatnak. További 40 pontot kaphatnak a hallgatói közösségért végzett és tudományos munkáért, például diákszervezeti, tudományos, demonstrátori vagy sporttevékenységért. A pályázó állandó lakhelyének távolságáért maximum 20 pont kapható, melyet Budapest vagy Székesfehérvár közigazgatási határától számítanak.

A pontszám másik felét, vagyis 100 pontot a szociális pontszám teszi ki, ezt a Rendszeres  Szociális  Ösztöndíj pályázattal határozzák meg.

Aki tehát kollégiumba jelentkezik és leadja a pályázatot, később erre az ösztöndíjra is pályázhat, a havi összeget a pontszám alapján határozzák meg. Rendszeres szociális ösztöndíjra kollégiumi jelentkezés nélkül is lehet pályázni, melyet általában szeptember első felében írnak ki.

A távolsági, tanulmányi és közéleti pontok számításának pontos módja a HTJSZ 7.sz. mellékletében található (6-11. oldal).

FRISSÍTÉS: Az szociális pontokhoz szükséges dokumentumok listáját az egyes státuszok igazolására a jelenleg hatályos 2/2021. Oktatási Rektorhelyettesi Rendelkezés tartalmazza, amely innen tölthető le (az oldal megtekintéséhez a CUSMAN kóddal és jelszóval kell belépni).

Milyen határidőkre kell figyelni?

A jelentkezési időszak felsőbbéves hallgatók számára 2021. július 1-jén kezdődött, elsőéves hallgatóknak július 29-én 8:00-kor fog elindulni. A jelentkezési kérvény leadásának határideje mindkét esetben augusztus 13. 12:00.

Ha a felvételi pontszámba a szociális pontok beszámítását is szeretnéd, akkor azt külön a „Rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1” kérvény leadásával tudod megtenni. A kérvény július 29-én nyílik, viszont a leadási határideje korábban van, mint a kollégiumi jelentkezés esetén: augusztus 4. 12:00-ig lehet kitölteni.

A pályázathoz több igazolást is be kell szerezni, melyek közül néhány időigényes lehet. Érdemes már a pályázat megnyitása előtt átnézni a szükséges igazolások listáját, és előre beszerezni, amit a 2/2021. Oktatási Rektorhelyettesi Rendelkezés tartalmaz.

A rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1 kiírását, a szükséges igazolások listáját és előírásokat a Hallgatói Szociális Bizottság (HSZB) fogja közzétenni honlapján, illetve a HÖK hírfolyamban a következő hetekben.  Érdemes követni a HSZB és a HÖK Facebook oldalát is.

kep.png

A kollégiumi felvételi pályázattal kapcsolatos határidők. Grafika: Nagy Dávid

Mely kollégiumokra lehet pályázni?

A következő kollégiumokat jelölheted meg a jelentkezés során:

kep_1_1.png

Grafika: Nagy Dávid

A kollégiumokról bővebb információ itt található.

Hogyan néz ki a jelentkezés menete?

A jelentkezéshez szükséges „Kollégiumi  jelentkezés 2021/22/1” kérvény a Neptunban az Ügyintézés / Kollégiumi jelentkezés menüpont alatt érhető el:

  • A pályázat során meg kell jelölni, hogy a választható kollégiumok közül melyikbe nyújtod be jelentkezést. Lehetőség van a kollégiumok közötti preferencia sorrend felállítására is. Fontos tudni, hogy az elsőéves hallgatók (alap és osztatlan képzésre felvett és korábban BCE jogviszonnyal nem rendelkező mesterképzéses gólyák) csak a Tarkaréti Kollégiumban kaphatnak elhelyezést.
  • A pályázat során egy félévre (5 hónap) vagy két félévre (10 hónap) kérhetsz kollégiumi elhelyezést. Ez alól kivételt képeznek a hét féléves alapképzésben hetedik félévüket megkezdő hallgatók, akik csak egy félévre pályázhatnak.
  • A jelentkezéskor megjelölt időtartam letelte előtt térítésmentesen kiköltözni (a férőhelyről lemondani) a Neptunban leadott “Félévközi Kiköltözési Kérvénnyel” lehet. Ennek feltételeit a Kollégiumi pályázati felhívás 8. pontjában olvashatjátok.
  • A kérvényben a távolsági és tanulmányi pontokat automatikusan számítják, de érdemes ellenőrizni, hogy helyes adatok szerepelnek-e a kérvényben. Egyedül a szakmai és közéleti pontokhoz szükséges jelölni a diákszervezeti tagságot és a demonstrátori tevékenységet (lásd a következő bekezdést), illetve igazolni a tudományos vagy sporttevékenységet.
  • Amennyiben  a  kérvényt  sikeresen  leadtad, módosításra vagy új dokumentum feltöltésére már nincs lehetőség, kizárólag javításra visszaküldött kérvénynél tölthetsz fel hiányzó dokumentumokat.
  • Térítésmentesen  a  kollégiumi  jelentkezési  pályázattól  elállni az  előzetes eredményhirdetést megelőzően lehet, ennek részleteit a Kollégiumi pályázati felhívás 13. pontjában találjátok. 

Hogyan kell igazolni a közéleti tevékenységet?

Diákszervezeti tevékenység igazolásához a táblázat megfelelő sorában kell megjelölnöd diákszervezetének kategóriáját és az ott betöltött pozíciódat valamint fel kell tüntetned tagsági viszony kezdetét, és végét (ha van). Demonstrátori tevékenységnél a patronáló tanárt és a tantárgy nevét, intézetet, tevékenységet kell kitölteni.

A leadott tevékenységet a diákszervezet elnöke és a HÖK Diákszervezeti ügyekért felelős Vezetője hitelesítik és pontozzák. Tehát nem szükséges igazolást  feltölteni sem diákszervezeti, sem demonstrátori tevékenység esetén!

A tudományos vagy sporttevékenységet megfelelő dokumentumok feltöltésével kell igazolni, melyet a HÖK pontoz.

A közéleti tevékenység pontrendszerét és a szükséges igazolások leírását a HTJSZ 7.sz. mellékletének 7. pontjában találod (Extracurriculáris tevékenységre adható pontszámok, 9-12. oldal). 

Mikor és hogyan tudom meg a pályázatom előzetes eredményét?

A kollégiumi pályázat eredménye a Neptunban az Ügyintézés / Kollégiumi jelentkezés menüpontjában érhető el, illetve a kiküldött tájékoztatókat szükséges figyelmesen elolvasni. Minden hivatalos tájékoztatás a Neptunon keresztül történik, így rendszeresen kövesd figyelemmel a rendszer által küldött üzeneteket! Az előzetes eredményeket augusztus 19-én teszik közzé a Neptunban.

Mit tehetek, ha az előzetes eredmény felülvizsgálatát szeretném kérni?

Az előzetes eredmények kihirdetése után kezdődik az észrevételezési időszak augusztus 23-ig. Ezt az észrevételezési kérvény leadásával lehet megtenni, melynek eredményét augusztus 25-én teszik közzé.

Észrevételezésre a Neptun Ügyintézés / Kérvények menüpontja alatt van lehetőség az előzetes eredményhirdetést követően, az „Észrevételezés kollégiumi jelentkezéshez 2021/22/1” kérvény benyújtásával.

A kollégiumi jelentkezés előzetes eredményének észrevételezése során csak az elért eredmény tanulmányi, közéleti és távolságra adott pontjainak felülvizsgálatát lehet kérvényezni, újabb kollégiumot megjelölni, illetve a megjelölt kollégiumok preferencia-sorrendjén változtatni nem lehet.

A rendszeres szociális ösztöndíj pályázat feltételei szerint a szociális pontok észrevételezését is kérvényen keresztül kell megtenni. Új dokumentum feltöltésére ekkor már nincs lehetőség, csak a pontokat lehet észrevételezni, amiket a HSZB újraszámol ilyenkor. A kérvényen be kell majd pipálni, hogy rendszeres szociális ösztöndíjra is le akarja adni a hallgató.

Ha nem nyertél férőhelyet a pályázatod leadása után, lehetőséged lesz várólistára jelentkezni. Az egyes kollégiumokban tanév közben megüresedő férőhelyek feltöltése folyamatosan történik a várólistáról, ezekről az adott kollégiumban lehet érdeklődni. Azonban a várólistára kerülés nem automatikus. Várólistára jelentkezni szintén az észrevételezési kérvényen lehet a korábban beadott kollégiumi preferencia sorrend alapján.

o_zs_0145.jpg

Hogyan tudom meg a végleges eredményt?

Sikeres kollégiumi felvételi eredményről a hallgatók a kollégiumi beköltözési kérvényük leadását követően határozatot kapnak, melyet a Neptun Ügyintézés / Kérvények menüpont alatt, a „Leadott kérvények” fülön, a kérvény sorában lévő „+”-ra kattintva tudnak majd letölteni.

A beköltözési kérvény sikeres leadásának feltétele a kiírt kaució befizetése.

Sikertelen kollégiumi felvételi eredményről a hallgatók az észrevételezést követően határozatot kapnak, melyet a Neptun Ügyintézés / Kollégiumi jelentkezés menüpont alatt, a leadott kérvény sorában lévő „+”-ra kattintva tudnak majd letölteni.

Milyen teendőim vannak, ha felvettek a kollégiumba?

Fontos, hogy a felvételt nyert hallgatók pontosan kövessék és határidőre teljesítsék az eredményhirdetés utáni teendőket: a beköltözési kérvény leadását és a kaució befizetését. A Kollégiumi beköltözési kérvény leadásának elmulasztásával a hallgató elveszíti férőhelyét, és a kaució összegének megfelelő díjat is ki kell fizetnie. 

A kaució  befizetése  a  Neptun  gyűjtőszámlán  keresztül  történik,  így  haladéktalanul kezdeményezni szükséges egy banki átutalást a gyűjtőszámlára. Neptunban a „Pénzügyek/Befizetés” menü alatt találhatod majd a kiírt befizetési kötelezettséget, ahol a gyűjtőszámlád egyenlege is megjelenik. A  kiegyenlítendő  tétel  mellett  lévő  jelölő  négyzetet  bejelölve,  majd  a „Befizet” gombra kattintva tudod befizetni a kiírt tételt.

Hol találok információt és kit kereshetek, ha kérdésem van a kollégiumi pályázattal kapcsolatban?

A Kollégiumi pályázati felhívás a 2021/22 tanévre az egyetem honlapjáról érhető el.

A kollégiumi felvételi eljárás rendje, valamint a leadandó igazolások listája, a rendszer működéséről  szóló  bővebb  tájékoztató,  valamint  a  kitöltési  útmutató  és  egyéb információk a BCE HÖK honlapján lesznek elérhetőek a következő hetekben.

Az  eljárás  alapját  és  az  eljárással kapcsolatos pontos szabályozást a BCE Szervezeti és Működési Szabályzat III. Kötete Hallgatói Követelményrendszer 4. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat 7. melléklete tartalmazza.

Az esetlegesen felmerülő kérdéseket a hok.kollegium@uni-corvinus.hu e-mail címre küldött e-mailben, valamint a BCE HÖK honlapján közzétett elérhetőségeken válaszolja meg a Kollégiumi Divízió vezető.

„Rendszeres szociális ösztöndíj pályázat 2021/22/1" kiírását, a szükséges igazolások listáját és előírásokat a hallgatók szociális helyzetének megállapításához a Hallgatói Szociális Bizottság (HSZB) teszi közzé a honlapján,  illetve a HÖK hírfolyamban a következő hetekben. A kérvénnyel és a pontozással kapcsolatos kérdéseiket a Hallgatói Szociális Bizottságnak teheted fel a hszb@uni-corvinus.hu e-mail címen.

Mindemellett érdemes követni a HSZB és a HÖK Facebook oldalát is friss információkért.

A kollégiumi felvételi pályázat során fokozott figyelemmel kövesd a hivatalos  tájékoztatási  csatornákat,  főként  a Neptunon  küldött  üzeneteket!.

Hogyan működik a kollégiumi pályázat a Corvinuson, mi alapján döntenek? - Részletes útmutató a kitöltéshez Tovább
Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

daniel-kempe-a0z66oomlhu-unsplash.jpg

Mi a te életjeled? A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napok szervezőinek a segítés, nekünk pedig az írás. A Pszinapszis médiapartnereként részt vettünk a július 9-11. között tartott online konferencián, hogy nektek is átadhassuk a legérdekesebb gondolatokat. Tudósításunk első részében olyan előadásokról számolunk be nektek, amelyek a pszichológia egy-egy különleges szeletét hozzák közelebb hozzánk.

2021. 07. 20. Írta: Taxner Tünde, borító: Daniel Kempe, Unsplash

Fészekrakás lélekben

Az életünk egyik legfontosabb szereplője egy olyan ember lesz, akit nem ismerünk. – Dr. Borsné Szlávecz Dorina

Az anyaság nem akkor kezdődik el, amikor megszületik a gyermekünk. A várandósság lelki folyamatai legalább annyira meghatározóak a lelki fészekrakás során, mint a babakocsi-vásárlás vagy a méh tágulása. (A méhünk az egyetlen szervünk, amely képes önmaga 150-szeresére növekedni – ez az élet bölcsője). Az édesanya már akkor kötődni kezd a magzathoz, amikor még nem látta, csak érzi magában növekedni. 

Dr. Borsné Szlávecz Dorina pszichológus egyik kedvenc témája a várandós nők felkészítése az anyaságra és a szülésre. Előadásában laza stílusban, mégis összeszedetten és logikusan felépítve mutatta be számunkra a várandósság lelki oldalát. Szerinte a felkészülés első lépése, hogy feltárjuk a kapcsolatunk a nőiségünkkel. Például hogyan fogjuk fel a menstruációt: lehetőség arra, hogy gyermekünk legyen és a biztos jele a  termékenységnek vagy csak kötelező nyűg? A pszichológus szerint „ha van róla információnk, biztonságérzetünk is van”.

Az első trimeszter az elfogadás és a korábbi élet elengedése köré épül, amit a médiában közvetített egyoldalú kép megnehezíthet. „A magzat is érez, és egy idő után lát is, szóval nagyon nagy felelősség van a kismamán, főleg, ha azt látja, hogy ezt csak boldogan lehet megélni. Azzal tesszük a legjobbat, ha önazonosak vagyunk” – mondja az előadó.

anna-hecker-wqcq6odwpxu-unsplash.jpg

Kép: Anna Hecker, Unsplash

A második trimesztert mézesheteknek is nevezik: általában elmúlik a rosszullét, és a magzat nemére is fény derül. Tabutéma, hogy mi játszódik le azokban a nőkben, akiket csalódásként érint a magzat neme - a pszichológus szerint ez egy újabb alkalom arra, hogy az anya bűntudatot érezzen. Fontos azonban végiggondolni leendő anyaként, hogy miért pont őt kaptuk, miért pont ő választott minket. Ezután következik az elengedésről szóló harmadik trimeszter, majd a szülés. Az, hogy hogyan érkezünk a világra, nagy hatással van az egész életünkre – hangsúlyozta az előadó is.

A várandósságban nagy perspektíva van, hogy az önismeret terén felkészüljünk az anyaságra. Ha önbizalommal telve állunk neki, sokkal nagyobb lehetőségünk van arra, hogy megoldjuk a helyzeteket.

Ugyanez igaz a szülés utáni első három hónapra, vagyis a negyedik trimeszterre is. „Szeretném, hogy a nők bátran kérjenek segítséget, hogy tudják, ez nehéz időszak lehet” – mondta Borsné Szlávecz Dorina. 

Kérdezhetnétek, hogy miért nem szól ez a cikk azoknak, akik nem szeretnének gyereket. Számotokra is tolmácsolok egy üzenetet az előadásból: „Nem csak gyermekeket tudunk teremteni, hanem mást, például projekteket, alkotásokat is. Aki nem akar, csak a környezet nyomására ne legyen anyává.”

Idő a testnek, idő a léleknek

Számomra az élet maga a mozgás. Az életjel számomra a táncban jelenlevést jelenti. – Szamosi Judit

Szamosi Judit motivációja, hogy tánccal, mozgással a Testidő önismereti csoportok résztvevői közelebb kerüljenek saját testükhöz és lelkükhöz. „A technológia világában megélhetjük azt, hogy inkább a fejünkben, gondolatainkban élünk, de ebből érdemes kilépni és megérkezni a testünk idejébe” – mondja a pszichológus. A testtudati, mozgás- és táncalapú önismereti munka, amiről Judit előadása szólt, a művészetterápia egyik típusa. „Közös tényező, hogy a lélektani alkotómunka jellemzően kreatív alkotófolyamaton megy keresztül. A vágyaink, érzelmeink kifejezése elsősorban szimbolikus módon jelenik meg.”

Hogy ez mit is jelent, Martha Graham 1930-as szólójában pontosan megfigyelhető. Milyen érzéseket kelt bennetek a tánca?

A 30-as évektől úttörő modern tánc a klasszikus balett kötöttsége után lehetővé tette a spontán, expresszív, kreatív önkifejezést. Az érzelemkifejező mozgás a műfaj kulcsa, amit az önismereti terápiában is alkalmaznak. Judit és társai önismereti csoportjaiban tánccal és mozgással fejleszthetőek a szociális készségek, hiszen a csoporttagok egymással folyamatosan interakcióban állnak, és az érintésnek központi szerepe van. A résztvevők megtapasztalhatják, milyen az itt-és-mostban jelen lenni, növelhetik önelfogadásukat, és szabadon mozoghatnak egy empatikus, elfogadó légkörben. „Ahogy egyre mélyül a figyelmünk, egyre jobban át tudjuk élni a gondolatoktól mentes, közvetlen testi tudatosságot” - mondta előadásában Szamosi Judit.

johnny-mcclung--0gcr_pp0yc-unsplash.jpg

Kép: Johnny McClung, Unsplash

A mese mint erőforrás és terápiás lehetőség

A gondolkodás, az érzelmi élet és az életmód nagymértékben meghatározza, hogy milyen betegségeink lesznek. – Csóka Judit

A történetek a kezdetektől fogva velünk vannak, a népmesék és a mítoszok pedig tartalmazzák az egyetemes emberi bölcsességet. Mesével segíteni lehet szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségben szenvedő betegeknek – legalábbis ellazulni, felszabadulni és felszabadítani az érzelmeket. Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, rendszeresen tart meseterápiás foglalkozásokat kardiológiai osztályon, pszichiátrián és daganatos betegeknek, valamint több meseválogatása is megjelent már. 

Nem voltál még olyan konferenciaelőadáson, ahol felváltva beszélt, énekelt, gitározott és mondókázott az előadó? Korábban én sem, de a meseterápiának mindez fontos eleme. Olyan betegek számára, akik a barátságtalan kórházi közegben, félelmekkel és szorongással telve élnek, felszabadító érzés együtt kánonban énekelni, mondókázni és mesét hallgatni. Mesehallgatáskor ugyanis egy módosult tudatállapot jön létre: ellazul a test, de közben a szellem éber marad. „A belső képek áramlása létrehoz egy meditatív állapotot” – mondta az előadó.

Nagyon jó élmény, hogy amikor mesélni kezdek, mindig csönd lesz. Összehangolódnak a csoporttagok, és egy különleges erőtér jön létre.

Emiatt a mesék nemcsak a betegek, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a gyermekek, hanem az egészséges felnőttek számára is gyógyírként szolgálnak. Ha nem foglalkozunk a saját mentális és testi állapotunkkal, és csak kifelé irányítjuk a figyelmünket, betegségek alakulhatnak ki. „Sokan élnek állandó aggódásban, szorongásban, ami egy idő után megváltoztatja a testi-lelki állapotunkat”. Csóka Judit kiemelte, hogy a test sokszor már tiltakozik a rengeteg munka ellen, de annyira elveszünk a mindennapok stresszes sodrásában, hogy észre sem vesszük. Ilyenkor a mesehallgatás lehetőséget teremt a megtorpanásra, az önreflexióra, és ha csoportos foglalkozáson veszünk részt, még egy közösségi élményt is nyerhetünk. „Más csoportokon kimondjuk, hogy mit érzünk, és kész. Itt kapunk is érzéseket” – mondta Csóka Juditnak az egyik mesecsoport résztvevője.

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk Tovább
A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

money-3115984_1920.jpg

A dollár évszázadokig az olajkereskedelem domináló valutája volt, de az elmúlt években a kínai yüan is színre lépett. Vajon átveheti-e Kína az USA szerepét? Ha igen, akkor milyen hatásai lennének a magyar fogyasztókra nézve? Hartvig Áron Dénes OTDK-győztes és Pro Scientia-érmes hallgatót kutatási témájáról kérdeztük. 

2021.07.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

Biden szerepe az olajkereskedelemben

“Biden nyíltan támogatja a klímaharcot, ami egyben azt is jelenti, hogy igyekszik elfordulni az olajtól, hiszen az az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó. Ha Biden továbbra is kiáll az USA dekarbonizációs politikája mellett, akkor az olaj iránt csökkenni fog az amerikai kereslet, így az olajexportáló országok elfordulhatnak a dollártól a kínai valuta irányába” - mondja Áron.  

Ám Kína éppen ebben látja a lehetőséget és szépen lassan learatja a babérokat. A kínai kormányzat több lépést is tett az elmúlt években a renminbi nemzetközi jelenlétének erősítéséért. 2005-ben új korszak vette kezdetét a kínai árfolyam-politika történetében egy valutareform miatt, aminek köszönhetően a renminbi három éven keresztül évente 15 százalékkal értékelődött fel. A yuan lesz akkor az új dollár? A helyzet azért nem ilyen egyszerű Áron szerint. 

“Habár sok kutató szerint Kína lesz a vezető gazdasági hatalom, és a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy a renminbi valóban képes nemzetközi devizaként működni, valószínűleg a kínai valuta nem fogja egyhamar felváltani a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét, mert a nyugati államok ellen fognak állni, amit a mostani geopolitikai viták csak erősítenek” - mondja Áron. 

Az olaj, mint a világ mozgatórugója

A XX. században a kőolaj felváltotta a szenet, a legfontosabb energiahordozó lett. Jelentőségét az is jól mutatja, hogy azóta a világ legkereskedettebb terméke, mind érték, mind mennyiség tekintetében, ráadásul a geopolitikát meghatározó top 10 kockázatba is besorolták. Még ha a hétköznapjainkban a benzinen kívül nem is találkozunk vele közvetlenül, a kőolaj az életünk minden területére kihat, és a globális gazdaság egyik, ha nem a legfontosabb mozgatórugójává nőtte ki magát.

A XX. század óta tartó időszakot olajkorszaknak is szokták nevezni, amely az előrejelzések szerint még egy darabig nem fog változni, annak ellenére, hogy az EU klímacéljai mást mondanak. Több megújuló energiaforrást akarnak bevonni a gazdaságba és egyre inkább elhagyni a környezetromboló, nem megújuló energiaforrásokat. Ám a kőolaj számos gazdaságilag pozitív aspektusának nehéz ellenállni.

“Az olajár ingadozása képes befolyásolni a makro- és mikrogazdaságot egyaránt, ami abból is látszik, hogy az amerikai dollár fedezete lett. Azonban az elmúlt években egyre több cikk jelent meg, amely megkérdőjelezi a dollár hosszú távú dominanciáját. Kína dinamikus növekedésével a kínai deviza, a renminbi, egyre nagyobb teret nyert. Különösen az olajkereskedelemben tudott nagyobb szerephez jutni, mivel egyre több nagy olajexportőr ország értékesíti az olaját kínai valutában” - mondja Hartvig Áron Dénes. 

Áron jelenleg a Corvinuson tanul, és első helyezést ért el a 2021-es 35. OTDK-n a Közgazdaságtudományi szekcióban, Badics Milán  témavezetésével a Devizaverseny az olajért - Az olaj, a dollár, az euró és a renminbi kapcsolatának spillover elemzése című dolgozatával.

Lehet-e az euró az új dollár?

flags-1615129_1920.jpg

Kép: Pixabay

Ahhoz, hogy egy valuta be tudja tölteni a dollár szerepét, azaz az olajkereskedelem domináló valutája legyen, stabilnak, likvidnek és világszerte, széleskörűen használtnak kell lennie. 

“Az európai szuverén adósságválság kitörése előtt úgy tekintettek az euróra, mint egy potenciális vetélytársra, de a 2012-es válság megrengette a bizalmat az európai valutában, és véleményem szerint az EU most sem nyújt biztató képet. A széttagoltság, a geopolitikai viták nem mutatnak egy Amerikai Egyesült Államokra hasonlító jövőképet” - mondja Áron, aki azt is hozzáteszi, hogy egy esetleges trendfordulás és egy erősebb integráció lehetővé tenné, hogy az euró újra a dollár vetélytársa legyen, főleg, ha az amerikai piacok kőolaj iránti kereslete csökken.

A koronaválság egyben olajválság is?

“Márciusban a hatalmas olajpiaci sokk miatt a Texasi olajpiac árfolyama negatív lett, ami a történelemben először fordult elő. A negatív árfolyam a hirtelen leálló gazdaságnak tudható be, hiszen nagy cégeknek egyik napról a másikra kellett szinte teljesen leállítani a termelést, így a kereslet is a nullához közelire csökkent” - mondja Áron. “Habár az olajkeresleten meglátszott a koronavírus hatása, a devizapiacokon gyorsan korrigálták azt, hiszen csak egy rövid ideig tartott, így az olajár ma már a sokk előtti áron van.” 

Milyen hatással van ránk az olajkereskedelem?

refuel-2157211_1920.jpg

Kép: Pixabay

“Közvetlenül a fogyasztónak semleges, hogy az olajkereskedelmet éppen melyik valutához kötik, hiszen legfeljebb az árfolyam-ingadozások lehetnek hatással a hazai benzinárakra, ugyanakkor az árakon már olyan mennyiségű adó van, hogy a kisebb árfolyam-ingadozásokat nem lehet fogyasztói szemmel észrevenni” - mondja Áron, aki még azt is hozzáteszi, hogy ha a forint, mint valuta értéke csökkenne, akkor az természetesen megmutatkozna a külföldről importált kőolajban árában is. 

Az olajkereskedelem változásai inkább a geopolitikában érezhetők, és ugyanez igaz fordítva is. Az olajkereskedelem és a geopolitika kéz a kézben jár, és együtt mozgatják a világ nagy eseményeit. Éppen ezért, habár az olajkereskedelem valutája közvetlenül nincsen ránk hatással, egy-egy politikai döntés az egész világot felfordíthatja. 

A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár Tovább
Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

3500-3.jpg

A 2020-as év világszerte nem a tervek szerint alakult, és ez az olimpiai játékokra is igaz. A világ legnagyobb sportversenye egy éves csúszással,  2021. július 23-án veszi kezdetét Japán fővárosában, Tokióban, mi pedig összegyűjtöttük nektek a legfontosabb újdonságokat az eseménnyel kapcsolatban.

2021. 07. 18. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Inside Sport

Új sportágak

A idei nyári olimpiai játékok pár aspektusban eltérnek az előző évektől. Vegyük például a sportágakat, hiszen a visszatérő sportágak mellett új és izgalmas elemekkel bővül a verseny. Visszatérő sportágként a férfi válogatottnál a baseball, a női válogatottnál pedig a softball izgalmait élvezhetik a szurkolók. Érdekesség, hogy e két sportág küzdelmeiben mindössze hat nemzet vehet részt. 

A karate sportágban 80 sportoló versenyez majd a két stílusban. Lesz kata férfi és női verseny, valamint három súlycsoportban férfi és női kumite. A kata versenyszámban a sportolók egy láthatatlan ellenféllel küzdenek, eredményüket a gyakorlatok bemutatásának erőssége, gyorsasága, ritmusa és egyensúlya határozza meg. A kumite egy 8x8 méteres matracon ad teret a versenyzők számára, akik ütésekkel és rúgásokkal szerezhetek pontot három perc alatt a ringben.

A 2021-es játékokon debütál emellett három új extrémsport. Ezek leginkább a fiatalok figyelmét fogják felkelteni, hiszen idén a hullámlovaglás, a gördeszka és a sportmászás sportágaiban is összemérhetik tehetségüket az atléták. 

Sportmászásban három mászási formát is láthatunk majd: a gyorsaságit, nehézségit és boulder (biztosítókötél nélküli) mászást, így ez az újítás igen látványosnak ígérkezik. 

A gördeszka sportág az utcai és park kategóriában lesz jelen az olimpiai játékokon. Az utcai kategória az utcai gördeszkázás érzését igyekszik visszaadni rámpákkal, lépcsőkkel és egyéb deszkás elemekkel a szurkolóknak. Míg a park kategóriában a skatepark lesz előtérben, ahol lesznek rámpák, fémcsövek és poolok. Az új sportágban a kivitelezés, az egyéniség és a trükköknek a nehézségei lesznek a fontosak.

A hullámlovaglás versenyzői pedig nyílt vízen, Tokiótól nem messze eső Shidashita strandon mérik össze 20-25 perces fordulókban, hogy milyen jól viszonyulnak a természet adta hullámokhoz.

szinhaz_es_mozi_3.png

Fenntarthatóság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan együttműködött a tokiói szervezőbizottsággal, hogy segítsék elérni a fenntarthatóság kívánt szintjét. Ennek részeként dolgozták ki az Agenda 2020 programtervét -  többek között az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. A cél az, hogy kisebb és takarékosabb olimpia valósuljon meg, és a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a versenyeket decentralizáltan tartsák meg, valamint átmeneti létesítményeket szükséges létrehozni a játékoknak otthont adó nemzeteknek. Fontos, hogy az olimpiai játékokra készült létesítményeket hosszú távon is használják ne úgy, mint Athén vagy Rio esetében. A tokiói öbölben egy mesterséges szigeten építették fel az olimpiai falut, amit a lakosság számára értékesítettek - a tervek szerint  a paralimpiai játékok befejezése után költözhetnek majd be az új tulajdonosok.

image_11.png

A 2021-es tokiói olimpiai játékok kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, hiszen több ezer sportoló több hetes elszállásolása és a játékok megszervezése jelentős víz- és energiafelhasználást, illetve szén-dioxid kibocsátást eredményez.

A fenntarthatóság tekintetében kiemelt szerepet kapnak az érmek. A 2016-os riói olimpián az ezüst- és bronzérmek 30 százalékát újrahasznosított anyagok adták, idén viszont teljesen más lesz a felállás. 2021-re sikerült az olimpiai érmek előállításába az egész országot bevonni, hiszen az érmek az állampolgárok által leadott használt elektronikus eszközökből kinyert fémből készültek. 

A fáklyafutáson viselt egyenruhákat részben újrahasznosított műanyag palackokból állították elő - sőt, még a díjátadó pódiumai is újrahasznosított háztartási és tengeri műanyag hulladékból készülnek. A japán lakosság 45 tonna háztartási műanyagot biztosított a 100 dobogó előállításához. A játékok zöldebb kivetelezésén felül a Nemzetközi Olimpia Bizottság által 2018-ban átadott Olimpia Ház nagyjából 35 százalékkal kevesebb energiát és 60 százalékkal kevesebb vizet használ, mint egy hasonló méretű átlagos épület.

kep_jpeg_2.jpg

Vírushelyzet

Míg Magyarországon a beoltottak száma túllépte az öt milliót, addig Japánban egyre rosszabbodik a helyzet, ugyanis folyamatosan terjed a COVID-19 indiai eredetű, delta vírusmutációja. A nyár eljövetelével a japán lakosság is egyre aktívabb, és az Olimpia közeledtével Tokió és egyéb japán városok, mint Csiba, Kanagava, Szaitama és Oszaka városa rendkívüli állapotot hirdetett a fertőzése további terjedésének megfékezése érdekében.

Szerencsések voltak azok az olimpiai szurkolók, akik a nyári játékokra nem váltottak jegyet, hiszen a július 12-én kihirdetett rendkívüli állapot egészen augusztus 22-ig fog tartani. A harminckettedik nyári olimpiai hiába lett 2021-re tolva, a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött kerül megrendezésre.

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról Tovább
Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei

Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei

1ebef746-2073-4fa4-a4c5-858b1077b0c5_1_201_a-min.jpeg

A Cinque Terre és az Amalfi-part Olaszország leglátogatottabb tengerparti szakaszai: a színes házakkal, égszínkék tengerrel és az ínycsiklandó fogásokkal csalogató úticélok közül nem könnyű választani. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, a legfinomabb ételeket és a legszebb városokat, hogy megkönnyítsük a döntést, az utazást és az életre szóló élményszerzést. 

Írta és fotózta: Belayane Najoua

A legkisebb nemzeti park és az első tengeri köztársaság

A Cinque Terre, azaz az öt föld”, a Ligur-tenger partjának egyik nehezen megközelíthető része La Spezia városától nem messze. Nevét a területén található öt településről kapta: Riomaggiore, Manarola, Vernazza, Corniglia és Monterosso al Mare. A sziklás partvidék része a Cinque Terre Nemzeti Parknak, ami Olaszország legkisebbje. A területet felvették az UNESCO világörökségi listájára, a kiemelkedő kulturális életre, a festői tájra és az évezredek óta élő ember és természet közti harmonikus együttélésre hivatkozva. 

Ezzel szemben az Amalfi-part Nápolytól délre, a Salernói-öböl északi részén húzódik, és a terület egyik városáról, Amalfiról kapta a nevét. Itt jött létre Olaszország első tengeri köztársasága a X. században, gazdag kereskedelmi kapcsolataira pedig Pisa és Genova volt nagy hatással. Az Amalfi-part a XIX. században vált igazán híressé, miután 1857-ben kiépítették az infrastruktúrát. A partszakasz 1997-ben lett az UNESCO világörökség része.

Hogyan jutsz oda a legkönnyebben?

f069d9f5-1e79-43dc-9bb9-17399dd66c22_1_201_a-min.jpeg

Az egyik legnagyobb különbség a két terület között az elhelyezkedésük. Míg Cinque Terre Olaszország északi részén található, addig az Amalfi-part a déli részen, így az odajutás több időt vesz igénybe Magyarországról. 

A Cinque Terre-re autóval vagy vonattal tudunk elmenni a két legközelebbi nagyvárosból, Firenzéből és Milánóból. Firenzéből az autóút kettő, a vonatút három órát vesz igénybe, míg Milánóból vonattal közel négy óra, autóval alig három.

Az Amalfi-partra Rómából vagy Nápolyból lehet legkönnyebben eljutni. Nápolyból egy óra a helyi Circumvesuviana nevű vonattal vagy kocsival Sorrentoba (a partszakasz legnagyobb városa), míg Rómából közvetlenül az Amalfi-partra két órás vonatút vagy három órás autóút vezet. 

Milyen időjárásra számíts?

Mivel Cinque Terre az észak-olaszországi Liguria megyében található, így a hőmérséklet néhány fokkal mindig alacsonyabb, mint a Campania régióban található Amalfi-parton. Az időjárás szempontjából mindkét hely tökéletes nyaralásra, de elő- vagy utószezonban fürdőzéshez az Amalfi-part ajánlatosabb, nemcsak a melegebb időjárás, hanem a kevesebb eső miatt is. 

Kulinárius utazások: az olasz konyha két gyöngyszeme

Mindkét terület erősen lejtős és lépcsőzetes, így a hagyományos ételekben kevés húst találunk, hiszen a lejtős helyeken a kecskéken kívül kevés fogyasztásra alkalmas állat él meg. Ezt a hiányt a változatos halfogások pótolják. A Cinque Terre egyik jellegzetes halétele a cotoletta di acciuga, ami kenyérmorzsával töltött szardella kisütve. Tészta is bőven akad a ligúr receptek között: a trofie egy olyan tésztaféle, amit gesztenyéből és búzalisztből készítenek, míg a tagliatelle tésztát köretként szokták tálalni a gombás, babos, káposztás és pesztós ételek mellé. A régió konyhájára összességében kettőség jellemző: a partról származó tengeri hozzávalók és a föld gyümölcsei, amiket a terület belsőbb részeiben termesztenek.

A campaniai konyha kihagyhatatlan fogása a pizza. A fennmaradt történetek szerint a világ első pizzája is ott készült, amit egy királynőről neveztek el margaritának. Ha van lehetőségünk rá, akkor ne hagyjuk ki Nápolyban a L’Antica Pizzeria da Michelet vagy helyi nevén a “pizzák templomát”, ahol megkóstolhatjuk az eredeti, legelső recept szerint készített olasz pizzát. 

Az Amalfi-part legnagyobb városa, Sorrentó egyik helyi étele a gnocchi alla sorrentina, ami egy krumpliból, bazsalikomból, paradicsomszószból és parmezánból készült egytálétel. Ha mégis húsos ételt kóstolnánk, akkor a kecskével találkozhatunk a legtöbbet - a húsételeken kívül tejéből kiváló sajtokat is készítenek a helyiek. A braciola di capra egy fűszerekkel, sajttal és paradicsommal töltött, kecskehúsból készült étel, amit sokszor helyi, kézműves tésztával tálalnak. 

218ef17e-4ac0-4b04-b447-7df2568b2b28-min.jpeg

A tengerpartokon túl

A két partszakaszon a csodálatos tengerparton túl rengeteg a kulturálisan gazdag város, amiket vétek lenne kihagyni, ha a környéken járunk. 

Cinque Terre:

  • Riomaggiore településnek két tradicionális része van: a tengerparti borgo dei pescatori (halászok városa) és a fentebb fekvő borgo dei contadini (parasztok városa). Kikötője kicsi, tengerpartja aprókavicsos, és kis területe ellenére öt templom és egy vár található itt. 
  • Manarola városa egy tengerbe nyúló, meredek sziklára épült, és Cinque Terre egyik legrégebbi települése. Itt is találhatunk templomot, valamint egy régi őrtorony maradványait. 
  • Vernazza a partszakasz egyik legszínesebb városa, melynek régebbi központja a partszakasztól jóval távolabb volt, mint a mostani: a Genovai Köztársaság kereskedelmi nyomására helyeztek át közvetlenül a tengerpartra. 

Amalfi-part

a8efbcae-59aa-4a09-b0cc-426353bb0e6b-min.jpeg

  • Amalfi a középkorban az Amalfi Köztársaság fővárosa volt. Tekintélye Olaszország egyesülése után a régió elnevezésében maradt meg. A város világszerte ismert papírgyártó műhelyeiről és a limoncelló italáról.
  • Ravello a part egyik legjelentősebb települése - nemcsak turisztikailag, hanem kulturálisan és történelmileg is. A várost a 12–13. században virágoztatta fel a Rufolo család. Ők építettek számos kisebb egyházi épületet, illetve a Villa Rufolót is, ami ma a város leglátogatottabb pontja. A zene városának is szokták nevezni az évente megtartott Wagner-fesztivál miatt. 
  • Positanot a partszakasz Instagram-központjának is nevezhetjük, hiszen a közösségimédia-felületeken az Amalfi-part legkedveltebb városa (2,1 millió #positano poszt). Positano egy szurdokvölgyben fekszik, ahonnan a tengerpart könnyen megközelíthető. A hírnevét 1953-ben szerezte, amikor John Steinbeck esszét írt Positanóról: 

Positano mélyre hatol... Álomhely, amely nem tűnik valóságosnak, amíg ott vagy, de hívogatóan valóságossá válik, ha elhagytad.” 

A jó hír, hogy nemcsak Positanóra igazak ezek a szavak, hanem Cinque Terre és az Amalfi-part minden egyes pontjára. Ha megtehetjük, legalább egyszer kötelező elmenni ezekre a helyekre, mert egy olyan felejthetetlen utazásban lesz részünk, ami akár az egész életünket meghatározhatja. 

 

Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei Tovább
Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk

“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk

hand-1832921_1920.jpg

A szexuális bántalmazás lakóhelytől, anyagi helyzettől, szocioökonómiai státusztól, iskolázottsági szinttől és szexuális orientációtól függetlenül érinti az elszenvedőket. Héjja Annával, a Corvinus pszichológusával a szexuális bántalmazásáról és a társadalmi felelősségvállalás lehetőségeiről beszélgettünk. Hasznos tanácsok és információk a tabunak számító témában. 

2021. 07. 12. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: ninocare, Pixabay

Mi számít szexuális bántalmazásnak vagy zaklatásnak?

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülete, melynek célja, hogy fellépjen a nők és a gyerekek ellen elkövetett párkapcsolati és családon belüli erőszakkal szemben a következőképp fogalmazza megy a szexuális bántalmazást: szexuális zaklatásnak számít minden olyan szexuális vagy romantikus közeledés és megnyilvánulás, ami sértő, zavaró, megalázó vagy ellenséges közeget teremt az áldozat számára. Szexuális zaklatás történhet többek között az utcán, iskolában, munkahelyen, buliban, táborban; elkövetheti egy-egy személy vagy egy egész csoport is.

image_3_4.pngKép: Héjja Anna

“Én úgy csoportosítanám, hogy van az erőszak, és azon belül is vannak a szexuális erőszaknak alcsoportjai. Például a nem kívánt szexuális cselekedetre való kényszerítés, a nemi erőszak, az online szexuális zaklatás, intim testrészek nem kívánt érintése. Ugyanakkor ehhez az alcsoporthoz tartozik az is, hogy másokat szexre kényszerítenek, valamint egy modernebb bántalmazási forma, a bosszú pornó is. A nemi erőszak bűncselekménynek számít, viszont lényeges, hogy a nemi erőszak definíciója más a BTK szerint, mint a pszichológiai szempontból” - mondja Héjja Anna.

A 2003. évi CXXV. törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően a zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. - Btk. 222. § Zaklatás

Miért fontos, hogy jobban beépüljön a köztudatba, mi a szexuális bántalmazás?

Egy létező bántalmazási formáról van szó, és ahhoz képest, hogy milyen súlyos probléma, még mindig keveset beszélünk róla. “Azt gondolom, hogy erről nem lehet eleget beszélni. Sajnos rengeteg sztereotípia és több évezredes tabu van a szexuális bántalmazás körül.

Nem egyszer halljuk, hogy a szexuális bántalmazás olyan esetekben történik, amikor egy lány kihívó öltözékben, egy kicsit spiccesen sétál este, a sötétben, és egy ismeretlen ember a falhoz nyomja, és megerőszakolja. Ez egy nagyon nagyon ritka szegmense a nemi erőszaknak. Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt. - mondja a pszichológus.

Héjja Anna kiemeli, hogy “a szexuális bántalmazás lakóhelytől, anyagi helyzettől, szocioökonómiai státusztól, iskolázottsági szinttől és szexuális orientációtól függetlenül mindenhol jelen van, éppen ezért fontos, hogy több figyelmet kapjon. Főként a COVID-19 ideje alatt egyébként is riasztó családon belüli erőszak érintettségi adatait a pandémia sajnos csak tovább rontotta.”

image_5_3.png

Képek: What were you wearing? Kiállítás az Arkansasi Egyetemen 2013-ban, design: Jen Brockman

A bántalmazás esetén joga van minden áldozatnak a segítségre, de sokszor az áldozat közvetlen környezete nem feltétlen tudja, hogy hogyan kell kezelni az ilyen szituációkat. Héjja Anna úgy véli, az áldozatokat így tudjuk támogatni:

“Az első és az egyik legfontosabb teendő, hogy hiszünk nekik. Ez egy nagyon triviális dolognak hangzik, de egy ilyen helyzetben rengeteget segít, ha végig hallgatjuk, és elhisszük, amit az adott barátnő vagy barát mond. Ha lehetőségünk van rá, felajánlhatunk neki egy számára biztonságosabb környezetet, akár átmenetileg, például a kanapénkat átmeneti szállásként.”

A magyar áldozatok számára elérhetőek nagyon hasznos honlapok, valamint vannak ingyenesen hívható anonim segélyvonalak, amiket el lehet érni, ezeknek az ajánlása szintén kulcsfontosságú. Fontos tudnivaló, hogy nemi erőszak esetében az áldozat tehet feljelentést, amit egy büntetőjogi eljárás követ. Ilyen esetben érdemes minél hamarabb a témához értő jogászhoz segítségért fordulni. Ha a barátunk, ismerősünk, családtagunk nemi erőszak áldozata lett, akkor javasolt olvasnunk arról, mik azok a lépések, amiket megtehetünk az ő és védelmében és segítésében. Javasolt például, hogy orvost keressen fel, amiben nagy segítséget jelenthetünk számára támogató jelenlétünkkel.

image_4_2.png

“A segélyvonalakon keresztül nemcsak az áldozatok, hanem más érintettek, például barátok, családtagok is tudnak szakértő segítséget kapni. Kiemelném, hogy áttételesen érintett lesz az áldozat környezete is, ezt szekunder viktimizációnak is hívják. Főként a nemi erőszakot követően, az áldozatoknak és az áldozatok bizalmasainak egy nehéz időszak következik  az életében, és tanácsos szakértői segítséghez fordulni” - tanácsolja a pszichológus.

Segélyvonalak:

- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: 06-80-20-55-20 (0-24)

- NANE Egyesület segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök és péntek este 18:00 - 22:00 óra között, szerdán 12 és 14 óra között)

- Patent Egyesület jogsegélyszolgálat: 06-70-220-2505 (szerdánként 16:00 - 18:00 és csütörtökönként 10:00 - 12:00 óra között érhető el)

- Ökumenikus segélyszervezet

Egyetemi hallgatóként hogyan tudunk társadalmi felelősséget vállalni?

A legapróbb lépés is sokat tud jelenteni, például, hogy egy nemi erőszakot érintő viccen nem nevetünk a többiekkel. - Héjja Anna

“Egyéni szinten jelentős prevenciót tud jelenteni a kölcsönös odafigyelés. Fontos közbelépni, ha észrevesszük a környezetünkben valakin, hogy hirtelen fogyott, depressziósnak tűnik, kevésbé koncentrált. Sokszor ugyanis az erőszakos események túlélői egyáltalán nem beszélnek a velük történtekről, hanem csak viselkedésük megváltozásából vehető észre, hogy bajban vannak.”

Ilyen esetekben ismertető jelek lehetnek, ha például ha az érintettnek hirtelen változik a testsúlya, az étkezési szokásai, levert, szótlanabb, figyelmetlen, akár teljesen visszavonul, nem jön el a szokásos találkozásokra, szert kezd használni, vagy a korábbi szerhasználati szokásain változtat.

Vannak különböző érdekképviseleti lehetőségek is. Például el lehet menni tüntetésekre vagy alá lehet írni szexuális bántalmazás elleni petíciókat. Illetve lehet adománnyal támogatni a segélyvonalakat, hiszen a Magyarországon elérhető segélyvonalak zöme adományokból, pályázatokból tudja finanszírozni a működését.

Melyik korosztályban érdemes először felhívni a figyelmet a szexuális bántalmazásra?

“Mivel a bántalmazás egy mély gyökerű dolog, és a kölcsönös tisztelet hiányán alapszik, nem lehet elég korán kezdeni a prevenciót sem, tehát akár az óvodai nevelés fontos részét képezheti a kölcsönös tiszteletre, érdekképviseletre való nevelés. Egyre ijesztőbb adatok mutatják, hogy a mai gyerekek már tíz éves kor körül eljutnak el 18+-os tartalomhoz” - magyarázza Héjja Anna.

Mivel az erőszak kérdése rendkívül szerteágazó, társadalom-, valamint kultúrpolitikai téma is, nagyon nehéz róla beszélni, akárcsak ha arra gondolunk, hogy milyen sok helyen legitimizált, sőt, kívánatos dologként van feltüntetve, mint például a pornóban.

Kiszolgáltatott korosztálynak számítanak a gimnazisták is Héjja Anna szerint, hiszen legtöbben ezekben az években esnek át az első párkapcsolaton, ami akár lehet erőszakos is. “Ez egy társadalompolitikai kérdés, éppen ezért, fontos, hogy különválasszuk a szexuális erőszakot a szextől, és hangsúlyozni kell a fiatal korosztálynak, hogy jelezzék, ha erőszakot tapasztalnak.”

“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk Tovább
„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról

„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról

forgacs_attila_szeged_2.jpg

Mindenki legalább tíz olyan csodaszert ismer, ami pár napon belül biztos fogyást ígér. Dr. Forgács Attila egyetemi docenst, szakpszichológust a Messzelátó podcast legújabb részében arról kérdeztük, hogyan vált a fogyás fogyasztási cikké, milyen lélektani háttere van az evésnek és az olyan életmódmozgalmaknak, mint a vegánság.

2021.07.10. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Forgács Attila

Gyanús volt a pocak

Az emberiség története a jóllakásért vívott küzdelmek sorozata. Mindig az állt a középpontban, hogy hízzunk. A Hyppolit a lakájban, a második magyar hangosfilmben még nevetséges budai hóbortként jelenik meg a fogyókúrázás, a reneszánsz szépségideál egy telt női alak. Mikor változott meg ennyire a viszonyunk az evéssel és a testünkkel, és lett a fogyás az igazi vágyunk?

„Amint a bőség beköszönt, tartósan és tömegesen van mód arra, hogy az emberek kigömbölyödjenek. Ekkor döntően a felsőbb társadalmi rétegekben megfordul a trend, és megpróbálnak vigyázni a testsúlyra” – mondja Dr. Forgács Attila, a Corvinus Egyetem oktatója és az evés lélektanának jelentős hazai kutatója.

Az evéssel kapcsolatos viszonyunk tehát a bőség beköszöntével, a rendszerváltás után változott meg. A 20. században küzdöttünk az élelemért, gondoljunk csak Móricz Kis Jánosára vagy a háborúk utáni jegyrendszerre. „Olyan környezeti viszonyokban, ahol hiány van, nem fogunk elhízni, genetika ide vagy oda. A civilizációtörténetünk lepörgött úgy, hogy alig voltak kövér emberek. Nagyon nehéz például a magyar királyok, nemesek között kövér embert találni. Néhányat tudunk mondani, ugye az egyik a lúdtolvaj Döbrögi, a másik a török basa, de a Petőfik, az Arany Jánosok egyáltalán nem voltak pocakosak.” A hiányos táplálkozás és a TBC még a II. világháború utáni időszakban is komoly probléma volt hazánkban. „Ha valakinek pocakja volt az ötvenes években, jöttek a fekete autók, és körbenéztek a padlásán. Mit rejtegethet, tán levágta Dezsőt, a disznót?” – magyarázza Dr. Forgács Attila a Messzelátó podcastben.

A rendszerváltást követően azonban megduplázódott az elhízott emberek száma Magyarországon, és azóta ebben a tekintetben Európa élére kerültünk. „A Kádár korszakban jött egy fordulat, amit gulyáskommunizmusnak hívtak: volt mit enni” – utal a pszichológus Magyarország „boldog barakk” helyzetére, ami szerinte fordulatot jelentett az evéssel kapcsolatos viszonyunkban. 

A fogyás fogyasztási cikké vált

A gasztropszichológus a podcastben elmeséli, hogy elkezdte összegyűjteni a fogyókúrahirdetéseket. Döntően a rendszerváltás után, a kereskedelmi televíziózással párhuzamosan jelentek meg. „Elkezdtem beszkennelni őket… 1200 hirdetésnél feladtam. A modern társadalomban nincs még egy olyan termék, szolgáltatás, eszme, amit ennyiféleképpen adnának el. Nekem, mint kutatónak könnyű azt a kommunikációt vizsgálni, hogyan lehet ennyiféleképpen eladni valamit, ami nem működik. Ez a kreativitás csúcsa. Az egészségtudomány és a dietetika azonban nagy kihívás előtt áll.”

Több mint harminc éve létezik az obezitológia, azaz az elhízás kutatásának tudományterülete. „Több mint harminc éve próbáljuk megfejteni a hízás okát, és harminc éve egyre rosszabbak a trendek” – mondja a kutató. „Egyre többen, egyre inkább, egyre fiatalabb korban hordoznak túlsúlyt magukon. Ha egyetlenegy fogyókúrahirdetés is tartósan, tömegesen működne, akkor meg lehetne fordítani a világtrendeket.” Ha ennyire szeretnénk fogyni és ennyiféleképpen próbáljuk eladni a fogyást és a módszereit, akkor miért nem sikerül? 

Valaki bennünk tovább eszik

A Maslow-piramis legalján a kalóriaigényünk, mint egy élettani igény áll – ennyit kell ennünk ahhoz, hogy a testünk jól működjön. „De bicsaklik a szükségletpiramis, mert mi tovább eszünk. Az ételnek ugyanis nemcsak kalória-, hanem pszichikus, szociális és még inkább érzelmi értéke van” – mondja a pszichológus. Az érzelmi érték pedig gyakran felülírja a kalóriaigényt, gondoljunk csak az esti zugevésekre, a vizsgaidőszakokra vagy a szakítás utáni fagyizásokra.

„Már régen jól lakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik, akit nagyon-nagyon nehéz leállítani.”

Az evés lélektani hátterében mélyen gyökerező tapasztalatok állnak. „Szerintem a túlevés mögött az az évmilliós evolúciós tapasztalat áll, hogy a kríziseket éhínségek követik” – mondja Dr. Forgács Attila. „Milyen érdekes, hogy az első coping-reakciónk a koronavírusra mi volt? Hopp, az Aldiban megvesszük az összes lisztet meg élesztőt, mert tartalékolni kell. Ez egy ragyogó példa arra, hogy itt nem egy tudatos magatartásról, hanem egy nagyon ősi, érzelmi-indulati viselkedési automatizmusról van szó.” A kutató szerint az elmúlt hetven év nem volt elég ahhoz, hogy felülírja ezt a reakciót, hiszen az emberiség folyamatosan evéskríziseket élt túl.

Dr. Forgács Attila a Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon azokról az orális katasztrófákról ad elő, amik nemesítették az embert. A konferencia műsorát itt találod. A Pszinapszis médiapartnereként mi is beszámolunk az előadásokról. Cikkeinkért kövessétek a Facebook-oldalunkat.

Mit eszik egy paleo-vegetariánus?

A vegetarianizmus és a vegánság gyökerei messzire nyúlnak vissza. „Püthagorasz egy kis szekta vezetője volt, akik nem ettek húst” – mondja a kutató, és azt is hozzáteszi, hogy a 19. század végén is alakultak vega társaságok, például az avantgárd művészek nagyrésze nem evett húst. Kodály és Bartók számára ez egy életmódreform része volt, a húsevést ellenző mozgalmaknak jelentős spirituális és mentalitástörténeti vonzatai is voltak.

„A modern kori szekták ma úgy tűnik, az evés köré gyülekeznek. Biológiai szintre kezd süllyedni az a dogma, ami régen spirituális volt: mi az, amit ehetek? Azt kívánjuk, valaki mondja már meg, és ahhoz fogunk ragaszkodni.”

Éppen ezért a növényevés ellenirányzatai is megvannak. „Volt olyan páciensem, aki paleo-vegetariánus volt. Mondom, mit eszik? Hát, mit enne? Brokkolin él.” Ez már az orthorexia nervosa, az egészséges étel mánia vagy függőség, magyarázza a pszichológus. Ezeknek az embereknek az hajtja az életét, hogy mennyit, mit, pontosan mikor és hogyan esznek. 

Ha kíváncsi vagy, mi áll a jelenség hátterében, és mit jelent a tanult tehetetlenség, hallgasd meg a Messzelátó podcast adását!

Dr. Forgács Attila szerint ez is annak a jele, hogy az emberiség a tömeges elhízás korában próbál egy alternatív viselkedési formát találni az evéssel kapcsolatban. „Ezt a sokfajta jelenlegi evési magatartást zavarnak írjuk le, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így marad - lehet, hogy valamelyikben benne van a túlélés záloga.”

Hogyan fogyjunk?


„Az evés forradalma most nem felszabadít, mint más forradalmak, hanem korlátoz. Arról szól, hogy mit ne együnk”
– a fogyókúrák sokasága más-más megoldásokat kínál, de valljuk be, ritkán működik az, hogy valaki egy héten forgacs_attila.jpgbelül leadja a plusz kilókat.

„A rapid fogyókúrával van a probléma, azzal a hozzáállással, hogy péntekre lefogyok. A jojózási, vagyis visszahízási arány 40-90% egy éven belül ilyenkor. Abban a ritmusban kellene lefogyni, ahogy elhíztunk. Az elhízás nem karácsony másnapján jön létre. Az elhízás általában évi 5-6 kiló, amit csak a téli-nyári ruhaváltásnál szoktunk észrevenni. Ez a plusz úgy jön létre, hogy naponta százkilokalóriát túleszünk, ez egy kifli vagy egy kis tepertő.”

Kép: Dr. Forgács Attila

A pszichológus szerint a bicikli jelenthet tartós megoldást. „Ezt a száz kilokalóriát kellene észrevenni – ezt le lehet mozogni. Ez naponta kétezer lépés: gyalog felmenni a harmadik emeletre, egy megállóval többet sétálni vagy tömegközlekedés helyett biciklizni.” Ő is a nagyvárosi közlekedés ellenére rendületlenül biciklivel jár be a Corvinusra.

„Meggyőződésem, hogy a mozgást vissza kellene hoznunk az életünkbe.”

„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról Tovább
Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

dm-104-min.jpg

Csorbítja az autonómiát a felsőoktatás modellváltása? Milyen tapasztalatokkal zárta a Corvinus az alapítványi fenntartás első két évét? Mit jelent az elitképzés, és mi lesz azokkal, akik nem tudnak bejutni? Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

Írta: Belayane Najoua; Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta (Közgazdász)

A felsőoktatás átalakításának kritikusai szerint csorbítja az autonómiát, hogy a Szenátus a legfontosabb kérdésekben csak véleményez, a végső döntést a Kuratórium hozza meg. Hernádi Zsolt szerint az autonómia csorbítására való hivatkozás álságos érv, szerinte ennél sokkal fontosabb, hogy mit, kinek, miért nyújtanak. Szerinte a felsőoktatásnak valamilyen célt kell szolgálnia: “Csak l’art pour l’art önmagában az, hogy felsőoktatás legyen és egyetemi végzettséget adjunk embereknek, a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Valami célt kell szolgálni.”

„Zsákszámra képezzük a diplomás szakembereket, akik abban a tévhitben élnek, hogy a diploma után gond nélkül elhelyezkednek, ugyanakkor ez nem minden esetben lesz így. Egy 18-19 éves gyereknek azt mondani, hogy lesz diplomád és a te pályád rendben van, becsapás, és egy 19 éves gyereket nem szabad becsapni.” 

Arról nem is beszélve – teszi hozzá –, hogy a minőségi oktatás sok pénzbe kerül: “fizethetjük egyénileg vagy társadalmi szinten, de az oktatás soha nem volt és nem is lesz ingyen”.

Politikai bebetonozás vagy hosszú távú reform?

Az egyetemeket fenntartó alapítványok Kuratóriumát időkorlát nélkül választják meg, új tagot pedig csak maga a Kuratórium nevezhet ki. A modellváltás kritikusai szerint ez korlátlan időre bebetonozza a Kuratórium tagjait, így őket egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet elmozdítani.

Hernádi Zsolt szerint pedig az volt a cél, hogy megvalósítsák a hosszú távú tervezést. “A politikai ciklus néhány évre szól, az alapítvány viszont úgy hozza a döntéseit, mintha a tagok örökké a Kuratórium tagjai lennének. Nem rövid távú döntésekben gondolkodunk, hanem jelentősebb, hosszabb távú reformokat szeretnénk” – mondja Hernádi Zsolt. Ezeknek az átfutási ideje pedig legkevesebb öt, de inkább tíz-tizenöt év. A kuratóriumban mindenki más szemléletmódot hoz be, az értékrendnek ugyanakkor azonosnak kell lennie. 

Az állami fenntartású egyetemek szerinte ki vannak szolgáltatva a politikai ciklusok váltakozásának. “Ha négyévente megváltozik a fenntartó álláspontja, akkor az egyetemnek alkalmazkodnia kell hozzá. Az alapítványi fenntartásban viszont minden hosszú távú” – mondja Hernádi Zsolt.

“A MOL-ban is úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna, hiszen a siker csak hosszú távon mérhető.”

A hatalma eddig is megvolt a fenntartónak, csak a rendszer nem volt transzparens, minden “kijárásos” alapon történt. “Mi bevezettünk egy úgynevezett one over one elvet, miszerint a kuratórium értékeli az egyetem vezetőségét. Ez eddig a tabutémák közé tartozott, ahogy a rektorválasztás is.”

Hozzáteszi, szerinte soha nem hangzott el valódi szakmai érv a modellváltással szemben. “Engem nem nagyon keresett meg senki, hogy meséljem el, mi is történt a Corvinusnál. Jó vagy rossz? Pro és kontra? A kormány megkérdezte, mert mielőtt elindították a második hullámot, kíváncsiak voltak az első hullám tapasztalataira. Más senki, legfeljebb magamtól mondtam el különböző fórumokon.”

b_v_171_2.jpg

A Corvinus főépülete (fotó: Bera Viktor; Közgazdász)

Van még mit javítani

„Fontos leszögezni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen jelenleg is színvonalas szakmai munka folyik.” A fenntartóváltással szerinte az egyetemek tényleges szabadságot kaptak, ugyanakkor “vannak még olyan szűk keresztmetszetek, amelyeket fel kell oldani”, ilyen például az akkreditációs folyamat, vagyis az új képzések indításának lehetősége. “Amíg ezen vitázgatunk, a világ elhúz mellettünk. A piac nem vár éveket.” 

Pontosan ilyen a kétéves mesterképzés dilemmája is – teszi hozzá. „Egyre kevesebben jelentkeznek mesterszakra a magyar egyetemekre, mert nem akarnak még két évig iskolapadban ülni. Így vagy elmennek dolgozni, vagy külföldi egyetemet választanak, ahol számtalan, magas színvonalú, egyéves mesterképzést kínálnak nekik.”

“Emellett célunk az is, hogy motiváló magyar és nemzetközi kutatói környezet alakítsunk ki, ahol a nemzetközi publikációkon, valamint a magyar tudományos élet számára releváns eredmények létrehozásán legyen a hangsúly” - mondja Hernádi Zsolt.

Működhet vállalatként egy egyetem?

Az egyetem nem egy vállalat – mondják sokan. Hernádi Zsolt szerint mindegy, hogy egy cégről, egy focicsapatról vagy egy iskoláról beszélünk, mindenhol embereket irányítanak és vezetői képességekről kell beszélni, így az eszközrendszer 80-90 százaléka ugyanaz: ambíció, teljesítmény, motiválás, jutalmazás, számonkérés. Ezért is tartja fontosnak, hogy a kuratóriumban és az Egyetem vezetésében is olyan emberek ülnek, akik ezt tudják, akik irányítottak már embereket, akik vezetőként már bizonyítottak.

Jelentős eredménynek tartja a bérfejlesztést és a teljesítményértékelés bevezetését. “Ez még messze nem tökéletes, de elindultunk vele. Ez a kultúrafejlesztés elengedhetetlen része” - mondja.

“Ha a jónak nem jelzed, hogy jó, amit csinál, az alulteljesítőnek pedig nem mondod meg, hogy a tevékenysége nem üti meg az elvárt szintet, akkor a jó visszafogja a teljesítményét, a rossz pedig nem tesz azért, hogy többet érjen el. Egyszerűen lefelé, a középszerűség alja felé indul az egész.”

„A vezetőknek értékelniük kell a kollégákat. Ilyen nem volt eddig, most pedig évente kétszer leülnek egymással beszélgetni. Év elején szakmai és képzési célokat tűznek ki, félévkor közösen rátekintenek, hogy miként állnak a kitűzött célok elérésében, és átbeszélik, melyek a kolléga erősségei, hol vannak még fejlesztendő pontok. És végezetül a teljes év értékelésekor, a bónusz és fejlesztési célok teljesítésének tükrében mindezt forintja váltják” - mondja Hernádi Zsolt.

Hol fogom észrevenni a modellváltást hallgatóként?

“Nekem a legfontosabb eredmény, ha a magas pontszámú diákok a Corvinust választják, és ti, már hozzánk járó hallgatók, elégedettek vagytok, jó munkahelyet találtok, kevesebben mentek külföldre mesterképzésre tanulni” – mondja Hernádi Zsolt. “Ha nem így történik, az is egy input, de akkor be kell avatkozni. Ha valami nem stimmel, akkor azt meg kell változtatnunk.”

Az oktatás ma globális üzletté vált. “Magyarországon beindult egy spirál, és egyre több diák megy külföldre a gimnázium után. Vannak erre szakosodott cégek, akik pénzért cserébe felkészítik a legjobb képességű diákokat. A külföldi egyetemek harcolnak ezekért a diákokért, és olyan értékeket kínálnak, melyekkel az itthoni ingyenes oktatás nem tud versenyezni. A minőségi oktatás és a pozitív hallgatói élmény kulcsfontosságúvá vált a felsőoktatásban.”

o_zs_0144.jpg

Megújult hallgatói iroda a föépületben, a fejlesztés célja a hallgatói élmény növelése a Corvinus szerint. (Fotó: Örsi Zsanett, Közgazdász)

A pozitív hallgatói élményhez az oktatókat is meg kell nyerni. “Jelenleg az oktatók jelentős része úgy tekint az egyetemre, mint a karrierjének az egyik felére, és mellette másod- és harmadállásokat is kénytelen vállalni” – mondja Hernádi Zsolt. “Azok a diákok, akiket nem köt le teljesen az egyetem, elmennek dolgozni, hogy legalább szakmai tapasztalatot szerezzenek, de ez egy rossz kompromisszum."

"Azt kell elérnünk, hogy mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak a Corvinus legyen az első számú választás, az Egyetem legyen a legfontosabb, és megérje itt jól teljesíteni.”

Mi lesz azokkal, akik a társadalmi helyzetük miatt maradnak le?

A társadalmi mobilizációra a tehetséggondozó programok jelentik a legjobb megoldást szerinte. “Ebben már a MOL is részt vesz, már az általános iskolában arra ösztönözzük a tanárokat tanulmányi versenyekkel, hogy matematikát, fizikát és kémiát tanuljanak a gyerekek.” A tehetséggondozó programok abban segítenek, hogy a fiataloknak esélyük legyen a magas pontszámokra is. “Ezért jó az, ami az MCC-nél történik. Sorban alapítják a középiskolai tehetséggondozó kollégiumokat. Nem lehet ennél jobbat tenni, mert a mobilitásnak igazán ez ad löketet” – mondja Hernádi Zsolt.

“Az a paradoxon, hogy a szocializmusban működtek ilyenek. Budapesten például az Apáczai volt az egyik ilyen felzárkóztató gimnázium, vagy a Mester utcában a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola” – mondja Hernádi Zsolt. “Volt olyan 14 éves srác, aki soha nem került volna magas beosztású állásba, de szerencséje volt, mert a tanára észrevette a tehetségét, és javasolta oda.” Így került fel Jászárokszállásról Budapestre Csányi Sándor, aki ma az OTP elnöke és Magyarország második leggazdagabb embere a Forbes listája szerint.

A magas felvételi ponthatárokban tehát nem szeretne kompromisszumot kötni:

“Nem bővítünk. Nem mehetünk lejjebb az elvárásokkal, mert akkor neked nem lesz kitől tanulnod. Nem lesz, aki felfelé húz, nem lesz, akinek bizonyítani akarsz, akinél jobb akarsz lenni.”

Az Egyetemen a közösség motiváló erejét elsősorban a szakkollégiumok és diákszervezetek adják, amit Hernádi Zsolt saját bőrén is megtapasztalt. “Nagy szájjal bekerültem a Rajkba, mert én voltam a király, és egyszer csak kiderül, hogy mindenki okosabb nálam. Elkezdtem beszélni egy témáról, és azt mondták: Igen? Olvastad ettől ezt? Attól meg amazt? Ezeket el kell olvasni!”

dm-107-min.jpg

Fotó: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az elit felelőssége: a körforgásos gazdaság a jövő?

“Azt szokták tanácsolni, ne mondjam el, mert rögtön csökkenteni fogják a MOL-ban a fizetésem” – mondja nevetve arról, hány órát foglalkozik az Egyetemmel. Úgy véli, a valóságban ebből ő profitál többet. “Egy ilyen változás menedzselése felfrissíti az agyad. Kiugorhatsz a taposómalomból, mással foglalkozol, amitől friss ötleteid lesznek, ennek a folyamatnak az eredménye a MOL új hívószava a körforgásos gazdaság.”

A körforgásos gazdaság felépítésében a MOL a felsőoktatásra is támaszkodik, például a Pannon Egyetemmel közösen hozzák létre a nagykanizsai Science Parkot. “A mérnöki és az anyagismereti tudást hozzuk be a Pannon Egyetemről, azon dolgozunk, hogy a körforgásos gazdaságot egyre jobban és egyre hatékonyabban működtessük” – mondja Hernádi Zsolt.

Ám a körforgásos gazdaság nem pusztán technológiai kérdés, és ezért a működtetésében, elterjedésében a Corvinusnak is szerepe lehet. “Például meg kellene értenünk, hogyan tudnánk szelektív hulladékgyűjtésre bírni az embereket” – mondja. “Megmértük, mekkora távolságot vagyunk hajlandók megtenni fáradt sütőolajjal. Hetven métert. Ha távolabb van a gyűjtőpont, akkor nem visszük el. Lehet persze azt mondani, hogy a tudatosak elmennek a legközelebbi MOL-kúthoz, de ez vajon a lakosság hány százalékára lenne igaz?”

“Az erre való áttérés a ti generációtok kihívása” – mondja Hernádi Zsolt. “Ma a hulladékot elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá. Pedig ez nem hulladék. Ez nyersanyag. Jelenleg elégetjük a nyersanyagokat, majd drágán kibányászhatjuk. Ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.”

“Megértettük, hogy a fiatalokat, a jövő generációját ez érdekli. Ha pedig ez érdekli őket, és ezt akarják, akkor ez lesz a jövő.”

 

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna" Tovább
“Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked” - Interjú Dr. Dévényi Kinga arabistával 

“Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked” - Interjú Dr. Dévényi Kinga arabistával 

masjid-nabawi-5515745_1920.jpg

Az arab nyelv tanulása merész vállalkozásnak tűnhet, főként a kulturális távolságok miatt. Kevesen tudják azonban, hogy Dr. Dévényi Kinga arabista már sok éve oktatja diákok sorát a nyelv rejtelmeire, valamint a térséggel kapcsolatos ismeretekre a Corvinuson. Vele beszélgettünk az arab nyelvről, az iszlám vallásról, a migrációról és arról, hogy mit tehet az ember, ha megszólítja egy arab katona. 

2021. 07. 08. Írta: Hujber Sándor, borítókép: dinar_aulia, Pixabay

Milyen arabul folyékonyan beszélő magyarként a Közel-Keleten járni? Sokszor tapasztalható, hogy egy nép tagjai hálásak, ha idegenek beszélik a nyelvüket. Igaz ez az arabokra is?  

Nyilvánvalóan közelebb lehet kerülni az emberekhez, de a hála nem feltétlenül jó kifejezés. Árnyalja a helyzetet, hogy az arabban minimum diglossziával állunk szemben: élesen elkülönül az írott és a szóbeli kommunikáció, emellett minden országnak megvan a saját helyi „arab nyelve”, melyek között legalább akkora eltérések vannak, mint az újlatin nyelvek között. Olyan ember persze nincsen, aki az összes arab ország nyelvén egyformán tudna beszélni, de nyilván lehet közelíteni, illetve egy-két nyelvjárást alaposan megtanulni. 

Tudományos vagy hivatalos alkalmakkor a beszélt irodalmi nyelv jó kapocs, és kerülni is kell, hogy valamilyen nyelvjárásban beszéljen az ember, mert ez nem lenne megfelelő a túlzott informalitása miatt. Időnként életmentő is, ha az ember tud arabul. Egyszer Dél-Algériában, a sivatag közepén kirándultunk, amikor egy olyan útelágazáshoz értünk, ahol az útjelző táblán csak arab felirat volt.

Ilyenkor el kell olvasni valakinek, mese nincs, különben elveszik az ember a Szaharában. 

Két éve voltam Tiznitben, Marokkóban egy konferencián. Én voltam az egyetlen európai, volt egy amerikai hölgy még, de ő nem tudott arabul. Az előadásokat lehetett angolul és franciául is tartani, nem kellett arabul, mégis nagyon más volt az én fogadtatásom és beágyazódottságom a többi kutató közé, akik elsősorban az arab világból és a szubszaharai térségből kerültek ki. 

Miért kezdett el érdeklődni az arab kultúra és nyelv iránt? 

Édesapám Algériában dolgozott, így ott kezdtem el az egyetemi tanulmányaimat, melyeket végül Magyarországon, az ELTE arab szakán zártam le. Algériában kötelező volt az arab mint nemzeti nyelv. Ez persze önmagában nem predesztinálja az embert semmire, mert rengetegen tanulnak arabul, akikből aztán nem lesz arabista, nekem mégis egy első, nagy szerelem volt fiatalon, megtetszett a nyelv és a kultúra is. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék keretein belül az egész térség civilizációjával foglalkozom. Érdeklődésem személyes szempontokból indult ki, de a nyelvnél jóval tágabb körűvé vált. Az a tapasztalatom egyébként, hogy a legtöbb embernek az az ország, amit az arab világban először megtapasztal, lesz örökre a kedvence. Aki Jordániába megy ki, annak Jordánia, aki Algériába, annak Algéria.

640px-ramadan_1439_ah_qur_an_reading_at_jameh_mosque_of_sanandaj_29_may_2018_13.jpg

Kép: Keyvan Firouzei, Wikipedia

Vicces történet, hogy sokszor az ember, akihez beszélek, nem is realizálja, sőt el sem hiszi, hogy arabul szólok hozzá. A Közel-Keleten általában tilos a hivatalos épületek fényképezése. Én egyszer egy arab városban véletlenül megtettem ezt, és persze rögtön jött is egy katona, aki tört angolsággal elkezdett magyarázni. Én arabul válaszoltam neki, szépen elbeszélgettünk, és ő is önkéntelenül átváltott anyanyelvére, de kötötte az ebet a karóhoz, hogy elveszi a kamerámat. Tíz perc után meglepődve megszólalt: „Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked.”

Egyiptomban pedig egyszer egy oázis felé utaztam egy távolsági buszon. Útközben, az egyik buszpályaudvaron odajött egy algériai férfi, hogy a sofőrtől megérdeklődje az útirányt. A nagy nyelvjárási különbségek miatt azonban egyáltalán nem értették egymást. Örültem, hogy "tolmácsként" segíteni tudtam nekik.

Mi az, ami Ön szerint a legnagyobb akadály egy európai, illetve konkrétan egy magyar számára abban, hogy közel érezze magához az arab kultúrát vagy általánosságban az iszlám civilizációt?  

Akkor tudunk valamihez közel kerülni, ha megismerjük. Ha nem ismerjük meg, akkor a híradásokkal találkozunk, és ezek (mostanában főleg) sajnos negatívak. A rossz hírek sokfélék: migráció, terrorizmus... Egy a közös bennük: a térségnek egy olyan arcát mutatják meg, amelynek kevés köze van az ottani civilizációhoz, mégis ezek tematizálják a közbeszédet.

A megismerés további nagy gátja az, hogy az emberek a saját történelmüket és civilizációjukat sem ismerik kellő mélységben.

Nem tudják, hogy milyen volt az élet ötven-száz évvel ezelőtt Magyarországon, és minden közel-keleti dologra úgy tekintenek, mintha középkori lenne, pedig csupán egy másfajta fejlődésről van szó. 

Összefoglalva az ismeretek hiánya és a csak negatívumokra korlátozódó híradások a legnagyobb gátak a civilizációk közti megismerésben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a földközi-tengeri kultúrkörben élő népeknek nem tűnik annyira távolinak például a déli part civilizációja az északi partétól. A vallás elválasztani látszik a mediterrán országokat, de ha olyan hétköznapi dolgokra gondolunk, mint a szieszta, a korzózás, a nők iránti fokozott féltés vagy a vérbosszú intézménye, akkor látszik, hogy Európán belül is van egy kultúrkör, amely közel áll az arab civilizációhoz. 

Megemlíteném, hogy Magyarország nemcsak a török időkben került kapcsolatba az iszlámmal, hanem a magyar őstörténet számára is nagyon fontosak az arab források. Már az Árpád-korban is volt például egy andalúziai utazó, aki leírta a Magyarország területén élő muszlimokat, akik Khwarezmből jöttek ide. A huszadik század elején intenzívvé váltak a török-magyar kapcsolatok, rengetegen érkeztek tanulni például, volt egy bosnyák és egy török muszlim közösség is. Ez azonban már több mint száz éve történt, nem tudunk erre visszatekinteni, nincs ezzel kapcsolatos emlékezetünk, és ezért csak keveseket érdekel.

Mennyiben beszélhetünk egyáltalán arab világról, vagy ez csupán egy leegyszerűsítő, európai koncepció?

Az Arab Liga tagjai az arab országok, de ha megnézzük, hogy mi a szervezet szerepe, akkor láthatjuk, hogy névleges. A felszínen van egyfajta közös identitás, de kérdéses, hogy ez mélységeiben is létezik-e. 

Az „arab” eredeti jelentése beduin, ami csak a sivataglakókra vonatkozott. Az arab szó tehát mindenképp egy egyszerűsítés. Egyrészt van egy óriási sivatagi-urbánus ellentét, másrészt egy etnikai is. Az általunk arabnak mondott országokban rengeteg kisebbség él, például a kurdok, akikről mostanában sokat hallunk, vagy az észak-afrikai berberek, akik az utóbbi években szintén sokat léptek előre az önrendelkezés útján. Egy arab, ahogy én látom, nem elsősorban arabnak vallja magát, hanem valamely országba tartozónak, és akkor még nem is beszéltünk az iszlám identitásformáló szerepéről.

breaking_the_fast_2_27351979537.jpg

Kép: Gabby Canonizado, Wikipedia

Persze, nyilván van egy óriási összekötő ereje az arab nyelvnek, amely a Korán nyelve is. Ez egy fontos egységesítő tényező azoknak az etnikumoknak is, akik nem tartoznak az arabság körébe. Persze itt azt a kitételt kell tenni, hogy nem minden arab muszlim, hiszen a mai napig él a Közel-Keleten egy erős keresztény lakosság, illetve Izrael létrejöttéig nagy lélekszámú zsidó közösségek is éltek itt. 

A migráció közelebb hozza a nyugati és a közel-keleti kultúrákat, vagy elmélyíti a civilizációs konfliktusokat?

Véleményem szerint a közel hozást hosszú századok alatt lehetne csak elérni. A mostani migráció általában túl gyors ahhoz, hogy ez közeledést okozzon. 

Egyrészt vannak a világon mindenhol olyan politikai irányzatok, amelyek a migrációból következő konfliktusokat szándékosan kihasználják, másrészt azt is fontos tudatosítani, hogy a statisztikák szerint a muszlim emberek elítélése azokban az országokban a legerősebb, ahol azok a  legkisebb számban élnek.

A tapasztalat azt mutatja tehát, hogy akik együtt élnek az iszlám világból származó emberekkel, azoknak megszűnnek irántuk az előítéleteik. Londonban májusban választották újra Sadiq Khant, egy pakisztáni hátterű muszlimot. Angliában a koronavírus-oltásokért felelős államtitkár egy kurd. Nader Masmoudi tunéziai származású matematikust az amerikai tudományos akadémia nemrég választotta tagjává, pedig ott, különösen Trump alatt, nem volt könnyű téma a muszlim bevándorlás. Magyarországon és Lengyelországban azonban, ahol olyan kevesen vannak, hogy nagyítóval kell keresni a muszlimokat, valami miatt mégis óriási az elutasítottságuk. 

Persze az, hogy a már Európában élő muszlimok látszólag jól beilleszkedtek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének konfliktusok, azonban ez nem az etnikummal, hanem a szegénységgel van inkább összefüggésben.

Ez a gyors folyamat szerintem nem segíti elő a kultúrák közeledését, inkább meggátolja, mivel túl sok a félelem. De hosszú távon látok benne potenciált. 

Mit jelent Ön szerint ma egy muszlim számára a vallás? 

Az iszlám vallásnak van egy nagyon erős közösségteremtő része, melynek központjában a mecset áll. A nők ott beszélgetnek, a fiatalok ott tanulnak. A vallás számos szinten képviselteti magát, a mély, spirituális szintet elérni kívánó muszlimok ugyanúgy jelen vannak, mint a szinkretisztikus, népi szokásokat követők. A mecsetbe járás nem kötelező, kivéve a férfiak esetében a péntek déli imát, de e tekintetben is vannak az irányzatok között különbségek.

Az azonban közös, hogy a muszlimokat nem fenyegeti kiátkozás, alapvetően a pozitív jutalmazásra épül a vallás, nem a büntetésre. 

Mik azok a hamis sztereotípiák, akár pozitívak, akár negatívak, amelyek az európai és a magyar köztudatban élnek az arabok és az iszlám vallás kapcsán? 

A terrorizmus mindenképp egy sajnálatos sztereotípia. Van pár ezer terrorista, akik óriási szenvedést és boldogtalanságot okoznak emberek tömegeinek, de rajtuk kívül van még közel kétmilliárd muszlim, akik ellen általában ezek az erőszakos cselekmények irányulnak, nem pedig az odalátogató turisták ellen. A konfliktus az iszlámon belül van, ezt láthattuk az Iszlám Államban is. Mivel ez óhatatlanul érint más vallásúakat is, ezért alakult ki ez a hamis sztereotípia. 

A másik hamis sztereotípia az arabság és az iszlám közötti egyenlőségjel. A közelmúlt sajnálatos eseményei miatt a legtöbb közel-keleti országban csökkent a keresztények aránya, de még így is összességében eléri az 5 százalékot,  Egyiptomban a 10 százalékot, Libanonban pedig meghaladja a 30 százalékot.

Pozitív sztereotípia az arab vendégszeretet, de ezt maximálisan alá is tudom támasztani. Az együtt étkezés, az idegenek megvendégelése mind olyan szokások, melyek jellemzőek voltak már az iszlám előtti Arábiában is.

Ha egy idegen a sátorhoz ment, nem volt szabad megkérdezni, honnan jött, még ha egy ellenséges törzs tagja volt is, három napig vendégül kellett látni.

Ez a sivatagi vendégszeretet a városokban, a XXI. században is kitart.

bazaar-1853361_1920.jpg

Kép: Pexels, Pixabay

Megismerhető-e egyáltalán az iszlám világ az arab nyelv ismerete nélkül? 

Nemcsak az iszlám világ, de egyetlen kultúrkör sem ismerhető meg az adott nyelv ismerete nélkül. Amíg nem beszéljük egy civilizáció nyelvét, csak azt ismerhetjük meg, amit mások írtak róla. Vég nélkül olvashatjuk az információkat, amelyek persze hasznosak tudnak lenni, de a kép, amely így bennünk kialakul, óhatatlanul az lesz, amit mások alakítanak ki bennünk újságcikkek, irodalmi művek, lektűrök, útleírások alapján. Még egy fordítás sem közelítheti meg az eredetit. 

Aki ezzel a térséggel bármilyen szempontból foglalkozni szeretne, annak mindenképp törekednie kell arra, hogy a nyelvet is megismerje, hiszen ez a civilizáció megismerésének igazi útja.

A Corvinus ebből a szempontból véleményem szerint nagyon jó helyzetben van, mert a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéken a térséggel foglalkozók közül valamilyen szinten mindenki tud arabul. 

Lehet az arab a következő kínai? Előfordulhat, hogy ez a nyelv is olyan keresett lesz az elkövetkező húsz év európai munkaerőpiacán, mint a kínai vagy a japán, melyek egykor szintén egzotikumok voltak?  

A japánnal kevésbé, de a kínaival könnyedén összehasonlítható az arab, ami ENSZ-nyelv, és a világ tíz leggyakrabban beszélt nyelve közé tartozik. A népességgyarapodási trendeket tekintve szintén növekedni fog az arab nyelv tudásának értéke, hiszen egészen egyszerűen több ezt a nyelvet beszélő emberrel kell majd tudni kommunikálni. 1970-ben az arabok a világ lakosságának 4 százalékát tették ki, 2010-re 5 százalékát. 2050-re ez várhatóan 7 százalékot fog elérni.

Ma félmilliárd arab van, és ha lemondunk arról, hogy velük kommunikáljunk, akkor ne tanuljunk arabul, azonban ha nem, akkor érdemes nekilátni. 

A kínaival összehasonlítva azonban van egy óriási különbség is. Amíg amögött ott van Kína teljes gazdasági és politikai potenciálja, az arabot több mint húsz olyan országban beszélik, amelyek semmilyen tekintetben nem lépnek fel teljesen egységesen. Emiatt szkeptikus vagyok egy nagy felfutást illetően.

Ugyanakkor az iszlám civilizáció, melynek megismeréséhez elengedhetetlen az arab nyelv ismerete, egyre több ponton találkozik a miénkkel. Európában például vannak már az iszlám elvei alapján működő bankok, melyek megértéséhez olyan ismeretekre van szükség, amik csak arabul érhetőek el. 

Mit tehetnének a magyar döntéshozók, hogy népszerűsítsék az arab nyelv tanulását?  

Régebben volt középiskola, ahol lehetett arabul tanulni, persze fakultatív jelleggel, de legalább opció volt rá. Én mindenképp üdvözölném, ha ez egy-két gimnáziumba visszatérne, és persze érettségizni is lehetne belőle.

Jelenleg két egyetemen (ELTE és PPKE) lehet arab szakon tanulni, azonban a cél nem arabisták képzése kellene, hogy legyen, hanem a nyelvet beszélő szakembereké.

Ilyen szempontból pozitívum, hogy több egyetemen lehet arabot tanulni, például a Corvinuson, az NKE-n vagy a Metropolitanon. Kulturális rendezvényeket is érdemes lehet népszerűsíteni, elsősorban a fiatal generációk körében. 

Mi a legjobb lehetősége a nyelvtanulásra ma egy magyar diáknak, aki érdeklődik az arab nyelv iránt?

Ha corvinusos, jöjjön el hozzánk arabot tanulni.

Persze, erre ahogy említettem, számos más egyetemen is van már lehetőség. Vannak különböző nyelviskolák is, sajnos nem túl nagy számban. A legjobb lehetőséget az arabot tanuló diákok számára nyitva álló, arab országokba szóló ösztöndíjak sokasága jelenti. Ez kulturálisan és nyelvileg is pótolhatatlan lökést ad. Széles a paletta, lehet válogatni az országok között. 

Mi az arab nyelv legszebb tulajdonsága? Mik azok a különlegességek, amelyek egyedivé teszik a világ nyelvei között?   

Mindenkinek valami más. Számomra, amint már említettem, az arab nyelv szerelem volt első látásra, illetve inkább hallásra. Viszont, ami mindenkinek különleges lehet, és egyszerre vonzóvá és kihívással telivé teszi, az a rövid magánhangzók jelölésének elmaradása, amely jellemző a rokon nyelvek (héber, szír) írásában is. 

Egyben az írás egy gyönyörű művészeti terület is, persze egy kezdő tanuló számára nem feltétlenül ez teszi vonzóvá. Emellett egy rendkívül lírai nyelvről beszélünk, minden arab ember költő is, szakmájától függetlenül képes arra, hogy a Korán nyelvén egy verset rögtönözzön.

Egy arab tudós, filozófus műveinek felsorolásánál mindig az a lista vége: „és írt verseket is”.

 

“Te arabul beszélsz? Jól van, akkor hiszek neked” - Interjú Dr. Dévényi Kinga arabistával  Tovább
Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

pic-4.jpg

Hangulatos terek és sétálóutcák szomszédságában bújik meg a belvárosi jezsuita tömb. A kis utcák által körülölelt épületegyüttesben kap helyet a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, ahol a diákbizottság leköszönő elnökével készült interjún választ kaptunk számos kérdésre. Mitől más a SZIK, mint a többi szakkollégium? Hogyan maradhat fent a lelkiség a kapitalizmus világában? Mit jelent a társadalmi felelősségvállalás egy szakkollégium életében?  Miért releváns a platóni akadémia? 

2021. 07. 07. Írta: Brándisz Ádám, képek: Burkus Brigitta, Közgazdász

„Édesanyám szintén Ignácos volt, így már a kezdeti időszaktól kezdve figyelemmel követhettem a szakkollégium életét” - kezdi Pudleiner Kristóf, a diákbizottság elnöke a történetét. Az 1990-ben alapított intézmény az ezredfordulón került a jezsuita rend fenntartásába. Azóta ugyanaz a cél lebeg a szakkollégium vezetősége előtt: a kiemelkedő egyetemi hallgatóknak olyan környezetet biztosítani, amelyben egy értékközpontú és a társadalmi felelősséget szem előtt tartó keresztény értelmiség tagjaivá válhatnak. “A jezsuiták jelmondata, hogy „Isten nagyobb dicsőségére”, és ez feltételez egyfajta maximalizmust, amely a kollégisták, azaz a mi életünkben is megjelenik. Ez a hozzáállás is megmagyarázza, hogyan kapcsolódik össze a jezsuita szellemiség az egyetemi és a gazdasági élettel” - fejti ki Kristóf a szakkollégisták motivációját. A szervezetben a szakmaiság mellett hangsúlyos szerepet kap a közösség és a lelki munka is. "Tudtommal ők az egyedüli rend, akik nem viselnek szerzetesi csuhát, és kiemelten nyitottak a világra, szerintem az egyik legprogresszívebb közösség a katolikus egyházon belül.”

A SZIK egy olyan szakkollégium, ahol a komoly szakmai munka és a pezsgő közösségi élet jól megférnek egymás mellett. A gyakran spontán szerveződő gasztro show-knak helyet adó konyha és a sörözgetéseket befogadó közösségi tér mellett kiemelkedő szakmai és tudományos munka jellemzi a szakkollégium mindennapjait. “Mellettünk található a Párbeszéd Háza is, amely még inkább megmutatja a rend nyitott hozzáállását a világhoz, és azt, hogy az egész szakkollégiumi közösség a párbeszéd jegyében éli a mindennapjait.” 

A közel 60 szakkollégista egy hat féléven átívelő szakmai kurzusrendszerben vehet részt, amely a kötelező elemeken kívül izgalmas és érdekes alkalmakat és lehetőségeket is tartogat, melyek közé tartozik a vitakultúra megismerése vagy a jogi kurzus is, ahol lehetőség nyílik például börtönlátogatásra vagy tárgyalások megtekintésére.

A kurzusokkal párhuzamosan a csapatokban is értékes munka zajlik. A szervezet életét teljesen lefedő nyolc team sok területen alkot értékes produktumokat. Ezen kívül számtalan projektötlet is születik." “Most például van egy projekt, amely a 104-es szobából indult ki, és az a lényege, hogy a SZIK-es élet minden aspektusát tegyük bele egy appba. Nagyon gyakori, hogy nagy, világmegváltó projektek 3-4 ember délutáni beszélgetéséből indulnak el.” Ezek legtöbbször alulról szerveződő kezdeményezéseknek, amiket a vezetőség a legtöbb esetben felkarol és támogat.

pic-2_1.jpg

A kurzusrendszer és a projektek alapja a „mindenből egy picit” elv. Ez egy fontos szakmai pillér, amely hozzájárul a kollégisták általános tudásszintjének növeléséhez és bevezeti őket az egyetemi és az értelmiségi élet alapjaiba.   

"A kezdeményezéseink közül is kiemelkedik a “Gyökerek Tábor”, amelynek célja, hogy rászoruló, határon túli magyar gyerekekkel ismertessük meg az országot és a kultúrát, azaz a gyökereiket.” A változatos tagokból álló jelenlegi szervezői csapat már harmadik éve dolgozik a húsz éve alapított táboron, így az újak az alumni tagok tudása és tapasztalata mellett próbálhatják ki magukat a szervezés területén. “Nagy előny, hogy a tagok széleskörű tudással rendelkeznek az élet minden területén. Szerintem ez is hozzájárul a táborunk sikeréhez.” A projektek mellett számos eseményt is szervez a SZIK tagsága. Minden évben megrendezésre kerül egy szakmai konferencia, illetve egy díszvacsora is, ahol a támogatóikat vendégelik meg. 

A szakkollégium a saját körben végzett szakmai tevékenységen kívül partnerekkel is rendelkezik, akik közül az egyik legszorosabb együttműködés az ÉrMe Üzleti Hálózattal alakult ki. Ezt a szervezetet olyan tradicionális konzervatív vállalkozók alkotják, akik fontosnak tartják, hogy a jövő értelmisége a vallást is őrizze meg, mint értéket és ne vesszen ki a gazdasági életből a lelkiség. “Ezek a vállalkozók és munkavállalók adják a mentorprogramunk alapját is, ahol a SZIK-es hallgatók különböző projektekben vehetnek részt, sőt gyakornokként is dolgozhatnak és mentorok támogatása mellett kutathatnak“ - mondja Kristóf.

pic-3.jpg

A szakmai munkán és a tanuláson kívül a lelkiség adja a másik pillérét a szakkollégium életének. “A lelki programjaink közé tartozik egy lehetőség, melynek keretében évente kétszer lelki gyakorlaton lehet részt venni.” Ez általában Dobogókőn, a jezsuiták által fenntartott Manréza házban rendezik meg, és egy csendes, elvonulásra építő lelki gyakorlat, ahol ki lehet kapcsolódni. “Az ember magára és a terveire fókuszálhat a hagyományos ignáci lelki gyakorlat keretein belül, amely kifejezetten jezsuita egyediség. Ezt kiegészítve az egyik kollégistánk minden kedden esti imát szervez, illetve kollégiumi lelkészünk is van, akihez bármikor lehet fordulni segítségért és támogatásért”. 

A közösség saját kezdeményezésből is szervez programokat. Az egyik legizgalmasabb programsorozat az ad-hoc szerveződő Public Lecture estekből áll, ahol volt olyan időszak, amikor sikerült meghívni a kollégiumba előadást tartani Orbán Viktort, Szél Bernadettet, Vona Gábort és a Momentumot is. “Kaptunk jobbról is, balról is, hogy miért hívtuk meg ezeket az embereket, de nekünk az a filozófiánk, hogy mindenkit meg kell hallgatni, és ezt is a párbeszéd részének tartjuk. Nyitottak vagyunk a véleményekre, és szeretjük a parázs vitákat.”

pic-1_1.jpg

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium közösségét, a szakmai munkát és a lelkiséget pontosan megismerni talán csak hozzájuk csatlakozva lehet, azonban egy kiváló összképet mutat Kristóf záró mondata: “Mintha egy kiemelkedően tehetséges baráti csapattal, fele annyi idő alatt végezném el a platóni Akadémiát, mint szokták. Óriási intellektualitás és hatalmas pörgés jellemzi az egész szakkollégiumot." 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét  Tovább
,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk

,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk

pszinapszis_bori_to_ke_p.jpg

Mérhetetlen lelkesedés, nyitottság, izgalom – leginkább így tudnám jellemezni a beszélgetésemet a Pszinapszis főszervezőivel. A Budapesti Pszichológiai Napok egy nagymúltú rendezvény, amely minden évben egyre magasabb színvonalon, egyre színesebb programmal képezi a hazai pszichoedukáció fontos részét, a főszervezők pedig már hónapok óta gőzerővel készülnek az idei eseményre. 

2021. 07. 06. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: pszinapszis.com

A Pszinapszis a pszichológia fesztiválja, amit 25. alkalommal szervez meg a nagyrészt egyetemisták alkotta stáb. Idén, a járványhelyzetre való tekintettel, a rendezvény online formában valósul meg július 9-11. között, azonban a főszervezők és a mögöttük álló, közel 85 fős csapat az összes kreativitását, szívét-lelkét beleteszi abba, hogy az esemény ilyen körülmények között is élvezhető és tartalmas legyen.

barocsi_benjamin.jpgKép: Barócsi Benjámin, készítette: Zsirai Laura Borbála

Horváth Rita és Barócsi Benjámin az idei háromnapos fesztivál fő koordinátorai. Mindketten már több éve kiveszik a részüket a szervezésből és a lebonyolításból egyaránt: voltak stábtagok, stábvezetők, az elmúlt kilenc hónapban pedig főszervezőként tevékenykedtek. Ez a lépcsőfokról-lépcsőfokra menetelés mindkettejük számára hasznosnak bizonyult, hiszen így minden funkcióba betekintést nyertek, minden pozícióról tudják, hogy mivel jár - a főszervezői lét mégis mindegyiktől merőben eltér. ,,Mostanra meg kellett tanulnom, hogy nem lesz olyan konkrét feladatom, hogy arrébb kell tennem egy széket a rendezvényen. Nekem a stábvezetőket kell koordinálnom, megkérni őket, hogy csinálják meg helyettem’’ – osztja meg tapasztalatait Benji, aki eddig a logisztikai stáb tagja volt, olyan felelősségi körökkel, mint a technikai háttér biztosítása vagy a helyszíni teendők lebonyolítása. 

Akkoriban, stábtagként egyikük sem gondolta volna, hogy a 25., jubileumi alkalom majd az ő irányításuk alatt zajlik.

Amikor idejöttem, nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig itt leszek, ahogy azt sem, hogy a Pszinapszis ennyire az identitásom része lesz. Mára már a távolabbi ismerőseim is tudják rólam, hogy a Budapesti Pszichológiai Napok az én kezem alatt fut. Fontos visszacsatolás, hogy tudják és látszik: szívvel-lélekkel csinálom. – mondja Rita.

horvath_rita.jpgKép: Horváth Rita, készítette: Zsirai Laura Borbála

A főszervezők feladatköre a fesztivál sokszínűségéből adódóan nagyon sokrétű, éppen ezért kiemelték, mennyire jó, hogy kettős megoszlásban viszik ezt a szerepet: ,,A munka során nagyon jól kiegészítjük egymást, Benji a technikai vonalat viszi, ebben van hatalmas háttértudása, én pedig a kommunikáció fókuszú dolgokért felelek’’. Arra is kitértek, hogy nemcsak a külső, hanem az egymással való kommunikációban is rengeteget fejlődtek, hiszen nem csúszhat el egy rendezvény azon, hogy a főszervezők és a stábtagok között nem történik meg az információcsere.

Az őket támogató csapat 83 főt számlál, ez pedig másfélszer annyi szervezőt jelent, mint négy évvel ezelőtt. A háttérmunkát tekintve a változás nem csupán annyiból állt, hogy a szervezők száma megnövekedett, hanem számos más, belső menedzsment fókuszú újdonság övezi az eseményt. ,,Régi álmom volt, hogy megvalósuljon a tudásmegosztás a stábok között - ez idén végre elindult különböző tréningek révén’’ – mondja Benji. A munka már ősz eleje óta folyik annak érdekében, hogy idén megvalósulhasson a Pszinapszis, a rendezvény főcíme, tematikája pedig már akkor eldőlt: Életjel.

Az én életjelem a segítés - nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak egy háromnapos rendezvény legyünk az évben, hanem a fennmaradó időben is segítsünk a pszichoedukációval abban, hogy közérthetővé tegyük a pszichológiát, ami minden egyes napunkat behálózza.

– fejti ki Benji, amikor arról érdeklődöm, hogy számukra mit jelent az idei tematika. Rita a saját fejlődését emeli ki, amely a főcímbejelentő videóban is elhangzik, és szerinte leginkább jellemezte ezt az elmúlt, mindenki számára különös időszakot.

Az idei évben kiemelt figyelmet szentelnek a koronavírus-járvány okozta kialakult helyzetnek és a pszichológiai hatásainak. A bezártság, a rengeteg újdonság és változás, ami az elmúlt 1,5 évben az életünket jellemezte, átformálta normáinkat, hozzáállásunkat - a szervezők számára az Életjel ezen tanulságok feldolgozását és elraktározását jelenti.

A legnagyobb dilemma természetesen az volt, hogy milyen alakot öltsön 2021-ben a rendezvény. A járványügyi szigorú korlátozások kereszttüzében a szervezőcsapat úgy döntött, idén csak online keretek között találkoznak majd a látogatókkal, hiszen ez volt az egyetlen forma, amire már hónapokkal ezelőtt is biztos opcióként lehetett tekinteni.

Természetesen, ha ma kellene döntenünk, akkor személyesen bonyolítanánk le mindent, de nem akartuk, hogy a tavalyihoz hasonlóan másfél héttel az esemény előtt mindent le kelljen mondani egy szabályozásnak köszönhetően, és ezzel kárba vesszen a stáb nagyon kemény, több hónapos munkája.

A résztvevők az idei évben az Életjel köré felépített szakmai előadásokon hallhatnak többek között mentális egészségmegőrzésről, krízis utáni újrakezdésről, egészségpszichológiáról, azonban ezeken a pszichológiai témájú előadásokon kívül számos más vonzata is van a rendezvénynek, ami igazán színessé teszi: lesznek kiscsoportos műhelyfoglalkozások, relax programok és kulturális szegmensek is. Fő cél volt, hogy a látogatók ne egy (mostanra megszokottá és unalmassá vált) Zoom-meetingre üljenek be, hanem élményközpontú esemény jöhessen létre, ahova az ember tényleg feltöltődni jön. ,,Úgy érzem, hogy úgy lesz teljes körű és a főcímhez illeszkedő az egész projektünk, ha az egész programkínálatot nézzük. Az Életjel nem kizárólag csak a szakmaiságról szól, az Életjelben benne van mindaz, amit át akarunk adni: az öngondoskodás fontossága, a kultúra megőrzése is’’ – emeli ki Horváth Rita.

Bár az összes szervező a Pszichodiák Alapítvány önkénteseként ügyködik azon, hogy a rendezvény évről-évre létrejöhessen, mégsem úgy tekintenek a Pszinapszisra, mint egy fizetéssel nem járó munkahelyre.

A Pszinapszis főszervezői pozíciója simán felér egy fizetetlen másodállással, sőt, azonban én soha nem ezt a meglátást helyeztem középpontba. A Pszinapszis megtanított arra, hogy határozott és magabiztos legyek a vezetői pozíciómban, és ez egy remek lehetőség volt arra is, hogy kipróbáljam magam olyan dolgokban, amiket mások csak a valódi munkaerőpiacon tapasztalnak majd meg. - mondja Rita.

Benji azt is megosztotta, hogy öt évvel ezelőtt még pszichológus hallgatóként kezdte a Pszinapszisos pályafutását, de egy nagyon széles palettára nyílt rálátása a pszichológián túl is, így mostanra az IT szakterületén dolgozik.

Nekem a Pszinapszis és azon belül a Logisztika stáb volt az, ami elvetette a magját annak, amivel most foglalkozom. Bele kellett tanulnom, de elképesztő érzés, hogy mostanra én vagyok az, aki ebben átadja a tudását másoknak.

Éppen ezért mindketten úgy érzik, hogy rengeteget kaptak ettől a rendezvénytől, és ha arra gondolnak, hogy ennek a főszervezői forgatagnak néhány napon belül vége, akkor kicsit elönti őket a szomorúság is. ,,Nagyon várjuk a rendezvényt, hatalmas izgatottság van bennünk, ami egy kis félelemmel keveredik, de még nem fogtuk fel, hogy ennek az egésznek mindjárt vége’’ – mesélik, amikor rápillantanak a honlapon található számlálóra, ami rohamosan pörög.

A 25. Pszinapszisra már kaphatók a jegyek, illetve egy közös nyereményjátékunk is indult, amire július 7-ig nevezhettek. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy idén a Pszinapszis médiapartnereként a Közgazdász Online újságírói részt vehetnek az eseményen. Beszámolóinkért kövessétek a Facebook-oldalunkat!

,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

buddha-1177009_1280_1.jpg

Az élmények és a tárgyak hajszolása végül tényleg a felhőtlen boldogságot eredményezi? Milyen módon változhatnak meg fogyasztási szokásaink egy olyan környezetben, ahol erre kondícionálnak bennünket? Messzelátó podcastünk legújabb részében a Corvinus professzorával, Dr. Zsolnai Lászlóval beszélgettünk a buddhista közgazdaságtan alapeszményeiről és a jövő etikai kereteiről.

2021. 07. 04. Írta: Tillinger Donát, borítókép: Silentpilot, Pixabay

Legtöbben ha meghalljuk a buddhista szót, általában egy meditáló szerzetesre, esetleg a vágyaktól mentes nirvana állapotra gondolunk. Dr. Zsolnai László szerint viszont a buddhizmust nemcsak mint vallást, hanem mint világszemléletet is felfoghatjuk, sőt ez a gondolkodásmód  segítségünkre lehet egy fenntarthatóbb és igazságosabb gazdasági és társadalmi környezet megalkotásában is.

Egyetemünk Gazdaságetikai Központjának igazgatása mellett Dr. Zsolnai László többek között Cambridge-ben, Oxfordban is tanított és kutatott, illetve a buddhista közgazdaságtan fontos szereplője. Messzelátó podcast sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.

buddhizmuis.jpg“Steve Jobs, a 20. század egyik leginnovatívabb vállalkozója zen buddhista volt, aki buddhista meggyőződését és értékeit többek között a termékfejlesztésbe is beemelte, ami kulcsszerepet játszott a cég sikerében”  - mondja  Dr. Zsolnai László, aki szerint a buddhista alapeszmények közül a vágyaink hátrahagyása a legnehezebb.

Etikus munkahelyek és társadalom a jövőben

A buddhista közgazdaságtan alapeszményei között megjelenik mások nagylelkű segítése, ami fontos eleme a munkáltató és a munkavállaló viszonyának is.

Az adásban szó esik a nagyvállalatok etikai szerepvállalásáról, ahol “könnyen fulladhat formalizáltságba a dolgozói bánásmód audit szerű számonkérése”, ezért a kutató szerint az Akerlof-féle “munkáltató és munkavállaló közti ajándék-csere” fejlődésére kell hagyatkoznunk.

A professzor szerint egyáltalán nem biztos, hogy a nagyvállalatok fennmaradnak jelenlegi formájukban a társadalom jelentős alakító szereplőiként:

Én nem a nagyvállalatok átalakulásában bízom. Abban bízom, hogy ki fognak alakulni kisebb léptékű, más üzleti modellekben működő vállalati és nem vállalati szervezetegyüttesek. Ezek képesek lesznek visszavenni rengeteg feladatot, amelyeket jelenleg a multik látnak el. A diverzitáson alapuló sok kisebb szereplő együttműködése lehet a gazdasági rendszereink következő állomása, ezt evolúciós modellekkel jelzik előre a biológusok és az ökológiai közgazdászok.

Nem kellene állandóan a boldogságot keresnünk

“A 21. század legfontosabb projektje az önérdek doktrína aláásása” - Dr. Zsolnai László személyes ismeretsége nyomán idézi a híres James March szociológus professzort, aki tudományos meggyőződésében a következő fejlődéstörténeti lépésnek az egyének nagyobb közösségi szerepvállalását látja. Dr. Zsolnai László  szerint “ez nem azt jelenti, hogy az önérdek nem fontos, hanem hogy számos más fontos dolog van, amit be kell integrálni.” Olyan kérdések, mint a globális felmelegedés és az ezt okozó mértéktelen fogyasztás, illetve növekedés megkövetelik mindenkitől a közösségi szerepvállalást, és egyfajta evolúciós lépcsőként alkotnak feladatot a társadalmunknak. “Ebben az evolúciós fejlődésben kulcsszerepet játszanak az egyének és a vállalkozók is: az előrelépés nem fog magától megtörténni, újító egyéniségekre van szükség."

Az egyén túlzott önérdekkövetéséhez szorosan kapcsolódik a nyugati ember boldogság-hajszolása is. A kutató szerint ez kontraproduktív: 

A boldogságot célként kitűzni buta dolog, mert olyan, mint az elalvás: minél jobban hajszoljuk, annál távolabb kerülünk a kívánt céltól. A boldogságot elérni csak indirekt módon lehet, egyfajta melléktermékként.

Ennek megfelelően az anyagi javak és a testi tapasztalatok túlzott hajszolása nem hozhatja el az igazi boldogságot. Épp ellenkezőleg: a csalódások messze sodorhatnak bennünket a kiegyensúlyozottságtól, aminek szerves részei a nehézségek és a leküzdésük is.

Hogyan lett Izland és Új-Zéland számára a GDP helyett a bhutáni eredetű nemzeti jól-létet fókuszba helyező index mérvadó? Milyen tényezői vannak a jólétnek a vagyon mellett? Hogyan termelnek évi 10 ezer dollárt az apró énekesmadarak? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül. 

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás? Tovább
süti beállítások módosítása