Közgazdász Online

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Bánóczi Annával TDK-győztes dolgozatának témájáról beszélgettünk

pexels-pixabay-271639.jpgA sharing economy elvére épülő szolgáltatások köre folyamatosan bővül: megoszthatunk autót, biciklit vagy éppen az otthonunkat. Utóbbi elképzelésre épül az Airbnb platformja, ami megjelenése óta ma már jelentősen eltér eredeti funkciójától: rövid távú otthonmegosztás  helyett számos tulajdonos egész évben elérhetővé teszi lakását, és ez komoly hatással van az ingatlanpiacra is. Bánóczi Anna, idén végzett corvinusos hallgató Új Nemzeti Kiválósági Program keretében Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatában vizsgálta a témát, amely idén a Közgazdálkodás és közpolitika szekcióban első helyezést ért el.

Írta: Puskás Amina; Kép: pexels.com

kep_jpeg.jpg„Szabályozni a szabályozhatatlant” - ez annak a tanulmánynak a címe, amely az Airbnb ingatlanpiacra gyakorolt hatását vizsgálja. A téma aktualitását csak növelte a júliusban elfogadott, rövidtávú szálláshely kiadás korlátozását lehetővé tevő törvényjavaslat, melyet a szállodatulajdonosok már hosszú ideje szerettek volna elérni. Erről, és kutatásának eredményeiről kérdeztük Bánóczi Annát.

Milyen problémák teszik indokolttá az Airbnb szabályozását?

Sokat profitálhatunk a sharing economy elvére épülő szolgáltatásokból, hiszen jobban kihasználhatjuk az erőforrásokat, de az Airbnb tulajdonosoknak már nem feltétlenül ez a fő motivációjuk. A platform eredeti célja szerint magánszemélyek rövid távra kiadhatták üresen álló szobáikat, esetleg lakásukat, amikor épp távol voltak. Ehhez képest rengetegen vannak azok a tulajdonosok, akik kizárólag Airbnb kiadásra vettek és újítottak fel ingatlant. Professzionálisan ilyen alacsony terhek mellett ugyanakkor ez nem fenntartható. 

Jelenleg az Airbnb egyik fő értékajánlata, hogy összeköti a szálláskiadókat a szálláskeresőkkel, miközben a szálláskiadók kedvező adózási lehetőségek közül válogathatnak, és a  bérleti díj többszörösét kereshetik meg egy hónap alatt. 

Főként emiatt, illetve a gyenge szabályozások miatt  éri meg. Nem véletlenül szálltak be ilyen sokan a 2010-es évek második felében, azóta pedig egyre telítettebbé vált a piac. 

Kezdetben még annak is jövedelmező lehetett, aki hitelre vásárolt ingatlant, majd  megbízott egy céget, hogy kezelje a lakást. A külföldieknek magasabb áron adható ki éjszakánként egy ingatlan, ehhez képest alacsonyak a működtetési költségek, és viszonylag alacsony átalányadót kell fizetni. Ezen felül valamennyi adó még a várost illeti, de a legjelentősebb költség inkább az, hogy felkerülhessen a lakás a platformra. 

airbnb.jpg

Próbálkoztak néhány belső kerületben több millió forintos kötelező parkolóhely-váltással, ehhez kötötték a kerülettől szükséges településképi engedély kiadását. Ennek hátránya viszont, hogy nem járul hozzá közvetlenül a lakóközösség életminőségének javulásához, azaz például nem csökken a zajszint vagy a mozgás az adott házban, és a pénzt sem biztos, hogy a lakókra fordítják.

Milyen eredményekre jutottál a kutatás során?

Először megnéztem, hogy néz ki az Airbnb üzleti modellje, és hogy miért népszerű itthon, majd a budapesti ingatlanpiac, valamint az Airbnb budapesti tevékenységének alakulását vizsgáltam. Összegyűjtöttem azt is, milyen jellegű szabályozások  jellemzők Európa nagyvárosaiban a leglazább, inkább adminisztratív korlátozásoktól egészen a tiltásig. 

Arra jutottam, hogy általában valamilyen időbeli keretet szabnak arra vonatkozóan, hogy hány éjszakát lehet kiadni. Ez azt takarja, ennyi napot tölthetnek ténylegesen ott a turisták, nem azt, hogy hány napig lehet hirdetni a szállást. Ehhez általában kapcsolódik valamilyen adminisztratív kötelezettség is, melynek célja a tevékenység és az adófizetés nyomonkövetése, az illegális tevékenység minimalizálása. Ezután következett a tényleges piacelméleti megközelítés vizsgálata. Az látszott, hogy az Airbnb valójában egy kapu a rövidtávú szálláskiadás, valamint a hosszútávú ingatlankiadás között.(Kép: Szép Zsóka)

nevtelen_terv_1_2.png

Kiszámoltam, mi az az éves éjszakaszám, ahol elválik a két piac, azaz ahol még éppen mindegy, hogy melyikre lép be valaki. Ha kevesebb napban korlátozzák a lakások kiadását, akkor a lakások egy része teljes évre, vagy főszezonon kívül átkerülne az albérletpiacra, de persze ez a tulajdonos attitűdjétől is függ. Fontos, hogy a számítások a járvány előtti helyzetre vonatkoznak, a következő egy év áraiból számítva. Ennél a számításnál nem profitot hasonlítottam össze, hanem a bevétel és a költség nagyságát az adózás előtti részre vonatkoztatva. Most, ha valaki rendelkezik egy lakással, átlagosan 104 napnál mindegy, hogy albérletnek vagy Airbnb szállásnak adja ki, nagyjából ugyanannyi bevétel származik belőle mindkét piacon. Vagyis, 

ha 104 napig csak Airbnb-ként ad ki valaki egy szállást, annyi pénzt keres vele, mintha egész évben albérletként adná ki. 

Ebből kiindulva jutottam arra, hogy ha az évente kiadható éjszakák számát 90 napban korlátoznák, akkor a lakások egy része visszakerülne az albérletpiacra, vagy a tulajdonos eladná az ingatlanpiacon. Ha a szabályozások után ennél kevesebb napra lehet kiadni, akkor ez elmozdítja az albérletpiac felé a jelenleg Airbnb szállásként funkcionáló lakásokat. Hasonló módszerekkel ezt két évvel korábban is kiszámolták, akkor még 140 nap jött ki határnak. 

Ezt az Airbnb és az albérletek árai alapján számoltam, mind a kettő kínálati ára szerint, azaz valamennyire össze lehet hasonlítani a két esetben felmerülő költségeket. Az látható mindebből, hogy mostanra már sokkal szigorúbb szabályozásokkal lehetne elérni ugyanazt az eredményt. A kiszámolt 90 nap nagyjából lefedi a három hónap főszezont, amikor az egyetemistáknak kiadott lakásokat jól lehetne hasznosítani a belvárosban. 

Most tavasszal a koronavírus miatt az élet tesztelte azt, amit én is vizsgáltam. Amikor befejeztem a dolgozatot, a vírus miatt már nagyjából másfél hónap teljesen kiesett, és jónéhány lakás került vissza az ingatlanpiacra. 

Jelenleg ötezerrel kevesebb szállás van az oldalon, mint tavaly ilyenkor, pedig a tendencia növekvő volt ezidáig,  és a főszezon mindeddig jelentősen kiemelkedett az évben.

A korlátozás miatt esetlegesen visszakerülő albérletek viszont nem oldják meg lakhatási problémákat, mert ehhez túl kevés lakás van az Airbnb-n, valamint sok lakás áll üresen a városban, közülük több lakhatatlan állapotú. Ezeket az önkormányzati bérlakásokat fel lehetne újítani, ha a rövidtávú lakáskiadást adóztatnák a kerületek, de ez már más kérdés.

Milyen összefüggéseket látsz az eredményeid és a most megjelent törvényjavaslat között?

A megjelent kormányrendelet nem szabja meg pontosan a kiadható éjszakák számát, a helyi önkormányzatokra bízza a szabályozást. A helyzet erősen településfüggő is: itthon főként a főváros problémája ez. Utánanéztem még néhány nagyobb városnak itthon, de sehol sem jelentős a feltöltött szállások száma a város nagyságához mérten, nekünk nincs két akkora városunk, mint Barcelona és Madrid. 

pexels-photo.jpgKép: pexels.com

Jogos lehet egyébként, hogy ezt a városok határozhatják meg, Spanyolországban is például teljesen eltérő rendszer működik a már említett Barcelonában és Madridban. Probléma lehet viszont, hogy a városoknak honnan lesz erőforrásuk, kellő piacismeretük  ahhoz, hogy a kiadható éjszakák számát megfelelően határozzák meg, és az általuk elvárt eredményeket hozó szabályokat alkossanak.  Veszélyes lehet, ha valamelyik budapesti kerületben megfelelő utánajárás és előkészületek nélkül hozzák meg az inézedéseket, mert a piacon nem lehet visszacsinálni az eseményeket. Például, ha az új szabályozások következtében hirtelen sokan adják el ingatlanjukat. 

A korlátozások mellett jellemző intézkedés még Európa több városában, hogy a maximálisan kiadható éjszakák számának elérése után is lehetőséget adnak a tevékenység folytatására, ám ekkor már magasabb terhek, komolyabb ellenőrzések, és külön regisztráció mellett. Ezzel megmarad a sharing-jelleg, de nem lehetetlenítik el azokat sem, akik üzletszerűen foglalkoznak a lakásuk szálláskként való kiadásával. 

Ez az üzleti profil most még hiányzik itthon, és a törvényjavaslatból sem tűnik úgy, hogy készülnének ilyen megoldásra, holott ez minden fél számára kompromisszumos megoldás lehetne.

Úgy látom, nem az a cél, hogy megkülönböztessék azokat, akik saját lakásuk üresen álló szobáit időszakosan adják ki, és azokat, akik befektetésként üzemeltetnek egy teljes lakást. Jelenleg ugyanis mind a két csoport milliós parkolóhely megváltási díjat fizet, ugyanannyi építményadót, holott az utóbbi csoport haszna jóval magasabb. Ez az, ami a befektetésszerű üzemeltetés felé tolja a tulajdonosokat. 

Nemzetközi példáknál milyen eredményei voltak a korlátozásnak?

Ezeket nem mérték még pontosan vissza, pedig érdemes lenne foglalkozni vele mielőtt minden nagyváros drasztikusan szabályozna. Én egy példát néztem meg részletesen, a berlinit, ahol 2016-ban betiltották teljes lakások kiadását. Akkor elég sok lakás került át az albérletpiacra, viszont ezt a törvényt pár éven belül mégis  visszavonták.

pexels-photo-1128408.jpeg

Kép: pexels.com

A tervezetthez hasonló intézkedést Londonban is hoztak, egyes körzetek szerződtek az Airbnb-vel, hogy töröljék a hirdetett lakást, ha elérte a maximális kiadási számot. Ezt viszont több profillal, tükrözött fotókkal gyakran kijátsszák. Fontos, hogy a kerületek egységesen kezeljék a szabályozást: átlátható legyen az adminisztráció, tudják követni, hogy ki mit csinál. Például ha adószámhoz van kötve az Airbnb szállásfeltöltés,  a város és az Airbnb is tudják ellenőrizni, hogy ugyanaz a lakás nem kerül-e fel kétszer. De Barcelonában volt olyan rendszer is, ami fizetett az illegális szálláshelyeket bejelentő vendégeknek.

Ha a korlátozást valóban be szeretnék tartatni, nagyon utána kell járni mindennek. Fontos lenne hazai részről a központi adminisztráció: kinek, melyik kerületben, hány és milyen lakása van, mennyi adót fizet utána és ehhez hasonló kérdésekkel kell foglalkozni. Ez azért fontos, hogy aki tényleg üzletszerűen csinálja, biztonságosan csinálhassa, és a főváros is megkaphassa belőle az őt illető pénzt, emellett pedig minden megfelelően legyen dokumentálva. 

Az Airbnb legyen egy olyan platform, ami összeköti a tulajdonosokat a vendégekkel, az illetékes önkormányzatok pedig ellenőrizhessék, mi történik a területükön. A végzett tevékenységnek megfelelően követeljék a teherviselést, mert 

nem mindegy, hogy valaki egy nyárra adja ki a lakását, amíg külföldön tartózkodik, vagy pedig luxusapartmant üzemeltet egész évben. 

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten? Tovább
Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

img_0283-min.jpgSzeptembertől nem lesz minden a régi, a Corvinus Egyetem is hibrid oktatásra készül. A nagyobb előadásokat online tartják meg, a szemináriumok pedig korlátozások mellett személyes jelenléttel zajlanak majd. A legújabb Elnöki Testületi rendelkezés alapján összeszedtük a legfontosabb információkat a szokatlan évkezdésről.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka, Ressely Kinga

  • Milyen lesz az oktatás szeptembertől?
  • Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?
  • Nyitva lesz a könyvtár?
  • Hol lesz kötelező a maszkviselés?
  • Mi lesz a kollégiumokkal?
  • Lehetnek-e rendezvények?

40 fő alatt személyes, 40 fő felett online oktatás lesz

Szeptembertől csak a maximum 40 fős kurzusok lesznek személyesen megtartva, a 40 fő feletti órák online formában maradnak. Offline és online órákon eltérő módszereket alkalmazhatnak az oktatók a létszámtól és a terem befogadóképességétől függően, amit legkésőbb augusztus 24-ig a Neptunon is fel kell tüntetniük.

img_0792-min.jpg

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű előadások

Az online órák formáját az Elnöki Testületi rendelkezés négy csoportba osztja:

A 200 fő feletti, “nagy” előadásokat az egyetemi stúdióban előre felveszik, a hozzá tartozó segédanyagokat utómunkázzák is. 

100-200 fő között csak a több kurzusba sorolt előadásokat és az Oktatási rektorhelyettes által jóváhagyott 24 (intézetenként 2-2), stratégiailag kiemelt előadást veszik fel stúdió minőségben. A többi előadást is előre felveszik, amit videós vagy alámondásos prezentációként az oktató saját maga készít el. 

40-100 fő között lehetőség van szinkron és aszinkron előadásra is. Előbbi esetben az oktató online, élőben jelentkezik a kurzus órarendi időpontjában, utóbbi esetben előre rögzíti az előadást, a linket pedig a Moodle-re teszi fel; emellett lehetőség van e-learning kurzusokra is. Ha az oktató előre felveszi a tananyagot, az óra időpontjában konzultációt fog tartani. 

Mindhárom esetben igaz, hogy az első négy előadást szeptember 7-ig, a későbbieket pedig az eredeti órarendi időpont előtt két héttel kell feltölteni a Moodle-re. Konzultációra az előadáshoz tartozó szemináriumon, vagy ha nincs, akkor az oktató fogadóóráiban van lehetőség. 

40 fő alatt minden előadást tantermi formában tartanak meg. 

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű gyakorlatok és szemináriumok 

Offline, tantermi szemináriumokon három kategóriát különböztet meg a rendelkezés:

Az A változat szerint a kurzuson a csoport teljes létszámmal vesz részt. Olyan tárgyaknál alkalmazzák majd, ahol fontos, hogy mindenki egy időben jelen legyen az órán. 

A B változatban a kurzust két részre osztják. Az egyik héten a kurzus egyik, a másik héten a másik fele lesz személyesen jelen az órán. Azok, akik az adott héten nem vesznek részt tantermi órán, önállóan, vagy csapatban elvégezhető feladatot kapnak, amiről a következő héten személyesen is be tudnak számolni. 

A C változat nagyon hasonlít a B-hez, azzal a különbséggel, hogy az éppen otthon maradó csoport nem önálló feladatot old meg, hanem az oktató előre felvett videós vagy például e-learning anyagát dolgozza fel. 

Előírás, hogy a termet csak a befogadóképesség feléig lehet feltölteni. Ha ez az A változat esetén nem biztosítható, akkor mindenképpen a B vagy C változatot kell választani. Emellett minden esetben kötelező lesz a biztonságos védőtávolság megtartása is.

Az angol nyelvű előadások esetén a 60 főnél nagyobb előadásokat a magyar 200-as előadásokhoz hasonlóan stúdió minőségben veszik fel, 40 és 60 fő között pedig az oktatók saját maguk készítik el a felvételeket. 40 fő alatti előadások csak a kis létszámú szakokon jöhetnek szóba, itt az előadó kompeteciája lesz, hogy tart-e személyes konzultációt, interaktív előadást is. 

Az angol nyelvű szemináriumokat a csoportok összetétele alapján határozzák meg. Az “A változatban” többnyire magyar lakhellyel rendelkező hallgatók tanulnak, a többség tantermi órán vehet majd részt. Lesz ugyanakkor egy online csoport is azok számára, akik nem Magyarországon élnek. 

A B változat” akkor lép életbe, ha a csoport nagyjából fele-fele arányban áll Magyarországon és külföldön tartózkodó hallgatókból. Ebben az esetben a csoportot két részre osztják. Az egyik héten a csoport magyarországi fele tantermi órán vesz részt, a külföldön tartózkodók pedig önálló feladatot kapnak. A másik héten a külföldön tartózkodók online streamelt órán vehetnek részt, a magyarországi csoport pedig otthon, önállóan oldhat meg feladatokat. 

A “C változat” abban az esetben lesz releváns, ha a csoport döntő többsége külföldön tartózkodik. Ebben az esetben minden előadás online lesz megtartva. 

Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?

A hallgatói ügyintézés továbbra is elsősorban online formában marad, erre kizárólag az egyetemi e-mail cím használható (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu).

Ügyfélfogadási időben előre egyeztetve, időpontfoglalást követően van lehetőség személyes ügyintézésre.

Az ügyfélfogadás rendjéről a honlapon részletesen olvashattok.

Elérhető lesz a könyvtár?

Egyetemi polgárok számára az olvasótermek és a kölcsönzés is elérhető lesz szeptembertől Budapesten és Székesfehérváron is. Azok, akik nem egyetemi polgárok, de már beiratkoztak a könyvtárba, előzetes időpontfoglalás után kölcsönözhetnek. Új, külsős beiratkozókat azonban nem tud fogadni a könyvtár. (Természetesen az egyetem hallgatói továbbra is be tudnak iratkozni.)

ressely-c3-min.jpg

Hol lesz kötelező a maszkviselés?

A maszkviselés az egyetem minden oktatási és ügyintézési célú területén kötelező lesz (termek, irodák, folyosók, közösségi terek), amennyiben nem tartható meg a másfél méteres védőtávolság vagy nincsen egyéb biztonsági eszköz (plexi, elválasztófal). Emellett az egyetem a főbb közlekedési csomópontoknál fertőtlenítő pontokat helyez ki, melyek használata erősen ajánlott, a mosdók kézmosó tartályait pedig vírusölő hatású szerrel töltik fel. Ezen felül az oktatási épületek, a büfék és a Faculty Club a szokásos rendben üzemelnek. 

Mi lesz a kollégiumokkal?

A kollégiumok szeptembertől teljes kapacitással üzemelnek, ugyanakkor csak olyan hallgatókat tud elhelyezni az Egyetem, akik kollégiumbezárás esetén magyarországi lakóhelyre vagy tartózkodási helyre tudnak távozni. Erre azért van szükség, hogyha a helyzet rosszabbodna és újabb korlátozásokat vezetnének be, akkor a kollégisták hazatérése biztosított legyen.

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

kép: uni-corvinus.hu

Ennek megfelelően alapestben csak magyarországi lakóhellyel rendelkező hallgatók juthatnak be a kollégiumba. Határon túliak csak akkor, ha formanyilatkozatban igazolják, hogy szükség esetén 24 órán belül át tudnak költözni máshová. Ezt az adott magyarországi ingatlan tulajdonosa tudja igazolni.

A külföldről érkezők csak akkor költözhetnek be, ha az éppen aktuális karantén kötelezettségüknek eleget tettek. A kollégiumokban nincs lehetőség elkülönített elhelyezésre. Nemzetközi hallgatókat az Egyetem nem tud kollégiumban elhelyezni, számukra biztosított lesz a távoktatás. 

Lehetnek rendezvények?

Az Egyetem vezetése határozatlan időre minden olyan rendezvényt elhalasztott, ahol a létszám várhatóan száz fő felett lenne, és a Corvinus épületeiben vagy a Corvinus által külsős helyszínen szervezték volna meg. Kiemelt fontosságú eseménynél ugyanakkor dönthet úgy az Elnöki Testület, hogy az aktuális hatósági szabályokkal összhangban mégis engedélyezik. 

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés Tovább
Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

img_20200727_195728.jpgEnergiagazdálkodás, kosárközösségek, permakultúra, vegán ebéd és egy igazán elkötelezett csapat, akik családként működnek együtt, konszenzussal döntenek, és életmódjukat a természet folyamataihoz igazítják. Képes beszámoló egy induló ökofalu működéséről.

Írta és fényképezte: Barla-Szabó Zsófia

Még reggel tíz sincs, amikor Siófoknál az autópályáról lehajtva dimbes-dombos utakon érkezünk meg Nyimbe, az alig 300 főt számláló, aprócska zsákfaluba. 2012-ben itt telepedett le a formálisan akkor már két éve működő ökoközösség, akik egy összetett szempontrendszer alapján kutattak leendő otthonuk után. A Nyimi Öko Közösség elsődleges célja egy mind természeti, mind társadalmi vonatkozásban harmonikus együttélési modell megalkotása és fenntartása. A több mint húsz hektárnyi területen minden tevékenység a környezet, a biodiverzitás és a természeti erőforrások megőrzésével, szükség esetén helyreállításával és fejlesztésével történik.20200726_100128.jpg

A közösség legidősebb tagja, Orosz Kati klinikai szakpszichológus saját otthonába invitálja az érdeklődőket. Mentás és gyömbéres limonádéval, kávéval, széles mosollyal és őszinte érdeklődéssel fogad bennünket, majd kört alkotva letelepszünk a terebélyes diófa lombjai alá. Körbefuttatom a szemem a résztvevőkön. Mesterséges intelligencia szakember, kézműves vállalkozó kétgyermekes anyuka, gépészmérnök, projektmenedzser, építész, diák, nyugdíjas, pár, egyedülálló… A bemutatkozó kör során hamar kiderül, ki milyen indíttatásból érkezett a nyílt napra. Többen a nagyvárosok nyüzsgéséből és az érdekkapcsolatok elől menekülnének a természet felé, másokat az önfenntartás és a termelés lehetősége, esetleg a karrierváltás vonz.

Szinte mindannyiunk motivációjában megjelenik az útkeresés és a közösséghez való tartozás egyre erősödő igénye.

Az ismerkedős szakaszt követően a közösség kialakulásába és felépítésébe nyerhetünk betekintést. Megtudjuk, hogy a megalakulást számos hazai és külföldi tapasztalatgyűjtő körút előzte meg, valamint, hogy jelenleg szövetkezetként működnek. Legfontosabb fókuszuk az ökológiai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő földterületet, amely első körben mintegy 20 család számára ad elegendő életteret. Lakhatásukat önerőből, házak, valamint gazdasági és kulturális épületek létesítésével szeretnék biztosítani, a kiépülés fázisában azonban még több falusi, már létező ingatlant is megvásároltak.

img_20200729_230109.jpgCsatlakozásra folyamatosan, lépcsős rendszerben van lehetőség. Az ismerkedés időszaka után első lépésben az érdeklődők a közösségi körbe kerülnek; itt önkéntesként feladatokat vállalnak a közösség mindennapi életében, és részt vesznek a heti gyűléseken. A gazdasági kör tagjai jogosultak földrész vagy ingatlan vásárlására, míg a legbelső kör, a mag tagjai vétójoggal rendelkeznek a közös döntésekben. Szintlépésre legalább négy hónap eltelte után van lehetőség, így a mag taggá váláshoz legalább egy évet kell eltölteni a szervezetben. Mindezen felül az újonnan kapcsolódók beilleszkedését mentorrendszer is segíti. Ez a struktúra biztosítja mind a társulni vágyók megfelelő ütemű beilleszkedését, mind pedig a szervezet zavartalan működését.

A döntéshozatal konszenzusos alapon (a későbbiekben a szociokrácia elveire épülve), a csütörtöki gyűléseken történik. Ezt hosszú beszélgetések, egymás véleményének meghallgatása, álláspontjának megértése előzi meg. A társaság közösen választott értékekre, bizalomra és tiszteletre épül; a mindennapokban az egymásra figyelés és a facilitált viták segítik a rendezett kapcsolatok megőrzését.

A döntéshozatali folyamat során elsődleges céljuk nem az, hogy mindannyian egységes választ adjanak, hiszen az eltérő motivációk és a növekvő létszám ezt jelentősen megnehezítené. Törekvésük sokkal inkább azon kérdés megtalálása, amelyre mindenki igennel tud felelni.

Megszólal a gong, ebédidő van. A közösségi szokáshoz csatlakozva megvárjuk egymást, majd meghallgatjuk, mi mindent főztek nekünk a nyimiek. A vegán, nagyrészt helyi alapanyagokból készült ételekből szinte mindenki kétszer szed, és gyorsan elfogy a több tál bio zöldség és gyümölcs is. Ismét körbe rendeződünk, hogy megkezdődhessen a kérdezz-felelek. A kávészünetekben folytatott beszélgetések, a hasonló gondolkodásmód és értékrend, illetve a számos kapcsolódási pont felfedezése megtette a hatását - eddigre mintha régi ismerősök lennénk a többi résztvevővel.

A közösség sokszínűségét remekül illusztrálja mind a széles korskála (a két hónapos csecsemőtől egészen a 70 éves hölgyig), mind pedig a tagok által gyakorolt sokféle szakma és hivatás: találunk köztük méhészt, zsonglőrt, orvos-fizikus kutatót, anyát, pszichológust, pályázatkezelőt, tanárt, illetve számos egyéb elméleti és gyakorlati dologgal foglalkozó időst és fiatalt. A közösség megélhetésének biztosítása, illetve a lokális igények kielégítése érdekében kisvállalkozásokat létesítenek, és munkacsoportokba szerveződnek - a közösség alapvető működtetésén (kommunikáció, könyvelés) túl mindenki megtalálhatja a számára kedves elfoglaltságot.

img_20200727_200021.jpgTöbb más ökofaluval szemben a nyimi közösség elsősorban nem a vallás köré épül. Templom helyett csendhelyeket létesítenek majd a jövőben, ahol egymás zavarása nélkül mindenkinek lehetősége lesz a befelé fordulásra. Bár a tagok sok tekintetben különbözően látják a világot, közös szemléletként talán a konkrét valláshoz vagy egyházhoz nehezen köthető öko-spiritualitást említhetjük - ez a megközelítés egy valódi értékeken alapuló gazdasági rendszer létrejöttét, és a természethez tartozás mély átérzését támogatja.

Úgy érzem, mindannyiunkból rokonszenvet vált ki, hogy a tagok nyíltan beszélnek társaságuk nehézségeiről is. Bár már tíz éve tevékenykednek együtt, ezidáig főleg a közösségépítésre és a számukra leginkább megfelelő, hosszútávon is működőképes modellek megtalálására fókuszáltak. A fizikai építkezések megkezdését a tagok folyamatos rotációja és az időnként felmerülő konfliktusok is hátráltatják. Mindezek ellenére a közösség pozitívan áll a kihívásokhoz - tapasztalataikat visszaforgatják a gyakorlatba, önképzéssel és elkötelezettséggel pótolják a hiányzó ismeretmorzsákat. 

Miután a közösség tagjai minden kérdésünket megválaszolták, a csapat a terület felfedezésére indul; sorra végigjárjuk a veteményeseket, belesünk a könyvkötő műhelybe és a közösségi házba. A szövetség saját közösségi épülettel és hozzá tartozó kerttel rendelkezik. Az itt termelt zöldséget és gyümölcsöt présgéppel dolgozzák fel és kosárközösségeknek értékesítik. Az ingatlant érdeklődő önkéntesek számára adják bérbe, a nemrég felépült közösségi térben pedig kulturális és közösségi eseményeket szerveznek: fontos számukra, hogy a megszerzett tapasztalatot oktatási és közösségépítő programokon keresztül továbbadják, ezt szolgálja majd a jelenleg készülő honlap is. A tagok hozzájárulásán kívül tehát mindezen tevékenységekből, illetve pályázati forrásokból származik a közösség bevétele.img_20200727_195843.jpg

A településtől kissé eltávolodva érünk ki a nagy rétre. Itt épülnek majd a jövőben a betelepülő csatlakozók házai, illetve egy közösségi ház is, a majdani ökofalu központja. Az ökofalu infrastruktúrája és energiaellátása szintén a természetvédelmet helyezi előtérbe: az egész településen biológiai szennyvíztisztítás zajlik, a tetőkre napelemeket terveznek. A terület egy részén fásítás zajlott, a füves legelő egy szakaszán pedig talajjavító növényeket vetettek, hogy a vegyszerek által roncsolt föld visszanyerje eredeti állapotát. A mező közepén záporgát húzódik, amelynek kettős funkciója van: megakadályozza, hogy a nagy mennyiségű víz a dombokról lezúdulva problémát okozzon a falusiaknak, illetve az összegyűjtött csapadékot megtartja, így az a későbbiekben is felhasználható.

Ahogy a kora esti órákban visszaindulunk a faluba, a társaság tagjait figyelem. Közösséghez való viszonyuk egyéni és folyamatosan változik. Talán pókhálóhoz hasonlítanám: erős tartószálak teremtik meg a vázát, amelyek mentén a tagok közeledhetnek a közösséghez vagy épp eltávolodhatnak attól, miközben az együttesen alkotott védőháló biztonságot nyújt a társaság egésze számára. Külső szemlélőként elsőre úgy tűnhet, az egyén szerepe alárendelődik, ezt azonban néhány egyszerű példával azonnal megcáfolják. Ide mindenki egyéni vágyakkal és álmokkal érkezik, amelyek megvalósításához a közösség szilárd alapot biztosít. Kis szerencsével mindenki hasonló ambíciókkal rendelkező szövetségest találhat maga mellé, akivel karöltve formálhatják tovább az elképzelést, és dolgozhatnak egy közössé vált projekten.

2020. augusztus 5.

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben Tovább
Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Határidők, pontszámítás, ösztöndíj és megújuló szakok egy helyen

img_0296-min_1.JPG

Pótfelvételi eljárás keretében augusztus 9-ig lehet benyújtani a jelentkezést az egyetemek különböző alap- és mesterképzési szakjaira. A Corvinuson pótfelvételi során is van lehetőség ösztöndíjas helyre jelentkezni, ráadásul a Corvinus Ösztöndíj az állami félévek számát sem csökkenti, a fokozatosan megújuló szakok pedig további lehetőségeket kínálnak. 

Írta: Taxner Tünde & Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka & Ressely Kinga

  • Meddig lehet jelentkezni?
  • Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a pótfelvételit?
  • Milyen képzések indulnak?
  • Miért éri meg jelentkezni mesterre?
  • Vannak-e ösztöndíjas helyek, hogyan működik a Corvinus Ösztöndíj?
  • Mikor dől el, hogy felvettek-e?

Ki jelentkezhet?

A pótfelvételi eljárásban azok vehetnek részt, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárás során, vagy idén még egyáltalán nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Fontos megjegyezni, hogy az alapszakok esetében nincsen keresztféléves képzés a Corvinuson, így ha valaki most nem próbálkozik meg a felvételivel, akkor egy teljes évet kell kihagynia. 

Hogyan és meddig kell jelentkezni?

Jelentkezni elektronikus úton a felvi.hu-n lehet. A csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egy időben kell a felületre feltölteni, majd a jelentkezést Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton vagy postára feladva kell hitelesíteni. 

Határidő: 2020. augusztus 9. éjfél

További információk a felvi.hu oldalán vagy ebben a tájékoztatóban érhetők el.

Milyen változások lesznek a megújuló Corvinuson?

ressely-e4-min_1.jpgA Corvinus átalakulásával a szakok is megújulnak. Habis Helga, a Corvinus Mesterképzésekért felelős dékánja szerint minden szakot az úgynevezett tanulási eredmény alapú megközelítésben gondolnak újra. Arra fókuszálnak, hogy a végzett hallgatók tudásukkal és képességeikkel a munkahelyi feladataikat jól el tudják látni, és sikeres karrierjük legyen.

“A szakfejlesztés minden esetben csapatmunka. Részt vesznek benne a szakterület kulcs oktatói, jelenlegi és végzett hallgatók, munkáltatók és oktatás módszertani szakértők is. A megújuló Corvinus Egyetemen kulcsfontosságú, hogy minden szakunk naprakész és a munkáltató igényeknek megfelelő tudással vértezze fel a hallgatóit” - mondta lapunknak Habis Helga. 

Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szintén a gyakorlatorientáltságot emelte ki: “A szakok fejlesztése során kikértük a legfontosabb munkaadók véleményét éppúgy, mint azon Corvinusos öregdiákok meglátásait, akik nálunk végeztek. A megújult szakok így sokkal gyakorlatorientáltabbak lettek, de továbbra is jellemzi őket az az elméleti igényesség, amely a Corvinus védjegyévé vált az idők során.”

“A Corvinus a gazdaságtudományi, közgazdasági és társadalomtudományi területen vezető képzőhelynek számít Magyarországon, és az országban egyedülálló módon számos nemzetközi akkreditációval is rendelkezik” - fogalmaz Dr. Szántó Richárd, amikor a Corvinus előnyeiről kérdezzük. “Az egyetem büszke arra, hogy valós alternatívát kínál azok számára, akik nemzetközi minőségű képzésen szeretnének részt venni, és ehhez nem kell külföldre utazniuk. Mindemellett a

Corvinuson nagyon aktív a diákélet, a hallgatóink több mint negyven diákszervezethez csatlakozhatnak a tanulmányaikon túl.”

Habis Helga szerint további előny, hogy a megújuló egyetem stratégiai célja a nemzetköziesedés is. “Számos szakunk elvégezhető double degree formában, azaz a hallgatók a Corvinus Egyetem diplomája mellé valamely neves külföldi egyetem diplomáját is megszerezhetik. A Corvinus rendelkezik Magyarországon a legkiterjedtebb nemzetközi kapcsolatrendszerrel, így hallgatóink a világ bármely pontján részt vehetnek különböző részképzésekben, illetve látogathatják a partner egyetemekről hozzánk érkező nemzetközi professzorok előadásait.”

ressely-c4-min.jpg

Milyen képzésekre jelentkezhetek a Corvinuson a pótfelvételi során?

A pótfelvételi eljárásban csak egy képzést lehet megjelölni. A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett alapképzései és felvételi követelmények ezen az oldalon találhatók.

“A Budapesti Corvinus Egyetem képzései folyamatosan újulnak meg, 2020 szeptemberétől az alapképzési szakok közül az Alkalmazott közgazdaságtan és a Nemzetközi gazdálkodás indul új tantervvel”

- mondta Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja. Utóbbi ettől az évtől kezdve már csak angol nyelven és négy új specializációval indul el.

A teljesen megújuló mesterszakok sorában a Közgazdasági elemző mesterszak az első. Habis Helga lapunknak elmondta, hogy itt már szeptembertől negyedéves intenzív kurzusok formájában kezdődik az oktatás. Az alapozó tárgyak mindössze fél évig tartanak, tavasszal már specializációs tárgyakat választhatnak a hallgatók, a második évben pedig projektekben és választható tárgyakban mélyíthetik el megszerzett tudásukat. A piacelemző specializáción empirikus vállalati elemzések, szabályozási kérdések és adatelemzési megoldások sajátíthatók el, a makrogazdasági elemző specializáció pedig nemzetgazdasági, növekedési és jegybanki kérdésekkel foglalkozik az MNB-vel szoros együttműködésben.

A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett mesterképzései és felvételi követelményeik ezen az oldalon böngészhetők. A pótfelvételi vizsgák és egyéb követelmények a szakok neveire kattintva olvashatók. A felvételi vizsgák a következő hetekben kerülnek megrendezésre, ezért figyeljetek nagyon oda az időpontokra!

Miért menjek mesterre, ha már elvégeztem az alapszakot?

Habis Helga, a Corvinus Mesterszakokért felelős dékánja szerint mesterszakos végzettséggel magasabb kezdő fizetés érhető el, ráadásul ez a bérelőny az évek előrehaladtával tovább nő. Aki hosszú távon sikeres karriert szeretne, annak érdemes mesterszakos diplomát szereznie. Ezen túlmenően a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint 

a Corvinusos diploma 10%-kal magasabb kezdő fizetést jelent, ami öt évvel később átlagosan 50%-os bérkülönbözethez vezet.

Emellett a szakfejlesztés fókuszában nemcsak a tantárgyi struktúra áll, hanem az oktatásmódszertani megújulás is. Ahogyan Habis Helga fogalmaz, “a frontális, előadásokon alapuló tanítás helyét átveszik a probléma alapú, interaktív, kooperatív tanulási formákat előtérbe helyező, modern eljárások. Azt gondolom, hogy a Corvinus Egyetem ettől a modern módszertantól lesz kiemelkedő a magyar felsőoktatási piacon, hiszen nálunk alkalmazható tudást szerezhetnek a hallgatók. Ezt a tudáselőnyt pedig a munkaerőpiac is kiemelten díjazza.”

nevtelen_terv_2.png

Indulnak ösztöndíjas képzések is?

A Corvinuson minden alap- és mesterszakon lehetőség van Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezni. Mesterszakok esetében kizárólag a Corvinus hirdet a pótfelvételin ösztöndíjas képzést a magyar egyetemek közül, tehát más egyetemekkel ellentétben nem csak önköltséges helyek érhetők el. 

További előny a Corvinus esetében, hogy a Corvinus Ösztöndíjas félévek nem csökkentik az állami ösztöndíjas félévek számát, így azokat később, más egyetemen fel lehet használni, valamint nincs röghöz kötést sem.

Hogyan működik a Corvinus ösztöndíj?

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült, hogy a Corvinus Ösztöndíjat mennyivel lesz nehezebb megtartani, mint a korábbi állami támogatást. Kérdésünkre a Corvinus Egyetem az alábbi választ juttatta el hozzánk: 

“Évi 46 teljesített kredit és évfolyamátlagtól/csoportátlagtól függő, de legalább 3,8-as átlag mellett már nagy eséllyel megtarthatod a Corvinus Ösztöndíj nyújtotta térítésmentes képzési lehetőségedet.

Ha pedig négyes vagy annál magasabb átlagot érsz el a félévekben, szinte biztos, hogy továbbra is térítésmentesen tanulhatsz. Nem lehetetlen elérni ezt az átlagot, sőt még egy-két rosszabbul sikerült vizsga is belefér.”

A Corvinus Ösztöndíj rendszeréről ebből a cikkből tudhatsz meg többet, az ösztöndíjas hely elnyeréséről pedig itt olvashatsz. Összegyűjtöttük azt is, hogy mik azok a tények az ösztöndíjjal kapcsolatban, amik a pénztárcádat érintik, és hogy mi történik, ha külföldi félévre mész vagy szakot váltasz.

Hogyan dől el, hogy felvettek-e?

A pótfelvételire meghirdetett szakok ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételi eljárásban, 2020. július 23-án meghatározottaknál. Ha az adott képzést akkor nem hirdették meg, a jogszabályi minimumnál nem lehetnek alacsonyabbak, ami alapszakoknál és osztatlan képzéseknél 280, mesterképzésnél pedig 50 pont.

A pontszámítás szabályairól minden részletet a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból tudhatsz meg.

ressely-e14-min.jpg

Mikor tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárok kihirdetése legkésőbb augusztus 28-ig megtörténik. Utána a jelentkezők szeptember első napjaiban kapják meg az intézményektől a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.

Mikor és hogyan kezdődik a tanév a Corvinuson?

A tanév pontos időbeosztását a honlapon találjátok. Az őszi félév szeptember 7-én kezdődik, de előtte a gólyáknak regisztrációs hetet szerveznek. A Corvinuson, amennyiben a vírushelyzet lehetővé teszi, hibrid rendszerben tantermi oktatással és online előadásokkal is számolnak, amiről ebből a cikkünkből tudhatsz meg többet, de minden további fejleményről beszámolunk majd, így érdemes követni a Facebook-oldalunkat is. 

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről! Tovább
Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

20200720_152848.jpgKereken 400 kifejezés, amelyek az elmúlt hat hónap változásait írják le, és amelyek a karanténba zárt emberek kreativitására is rámutatnak. A váratlan krízis, a pandémia miatt robbanásszerű gyorsasággal születtek új, a megváltozott mindennapjainkat jellemző szavak. Ezért is mondható dr. Veszelszki Ágnes nemrég megjelent Karanténszótár: Virális tartalom című könyve – a szerző elnevezésével – a 2020-as év kór- és kordokumentumának. A szótár ötletéről, az új szavak születéséről és fennmaradásáról, illetve egyetemünk nyelvész oktatójának személyes kedvenceiről beszélgettünk.

Írta: Belayane Najoua

veszelszki_karantenszotar.jpgDr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a COVID-19 járvány nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredményét most már könyv formájában is elolvashatjuk. A Karanténszótár a 2020 januárja és júliusa között megjelent új vagy gyakrabban használt, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szavakat gyűjti össze a legkülönbözőbb stílusrétegekből és nyelvváltozatokból. Olvashatunk szlengszerű köznyelvi, orvosi szaknyelvi kifejezéseket, sőt újságírói-publicisztikai nyelvi szóalkotásokat is.

Hogyan született meg a Karanténszótár ötlete?

2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttük az új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, ennek hatására közülük is sokan bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg.

Van-e kedvenc kifejezése?

A két, legnagyobb karriert befutó szót tudom kiemelni a gyűjteményből: az egyik az elgyőrfipalisodik (az Országos Mentőszolgálat szóvivője stílusában azt mondja mindenkinek, hogy maradjon otthon); a másik pedig a covidinka (az angol covidiot szó magyarítása, részben rájátszva a kövidinka szőlőfajta nevére is).

További érdekes, talán meglepő kifejezés a home ovi, a home office (otthoni munkavégzés) kifejezést idézi fel, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a „karantén” időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában.

Van-e olyan kifejezés, amelyet a vírus hatására saját maga talált ki?

Egy saját szót illesztettem be a szótárba: ez a koroneologizmus, vagyis a koronavírussal kapcsolatos új szó, kifejezés (szóösszerántással jött létre a korona és a neologizmus szavakból).img_0296-min.JPG

Mennyire fognak fennmaradni a nyelvben a most kialakult szavak?

Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (és a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség.

A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére.

Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

Tervben van-e egy újabb könyv kiadása?

Ebben a témában legföljebb a szótár második, bővített kiadása. A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal. A koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincsen kórokozó.

Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm a könyv megjelenése óta is: elképzelhető tehát, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.

 

2020. augusztus 4.

Képek: Veszelszki Ágnes, Szép Zsóka

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus Tovább
A munkaadók önszántukból nem ismernék be a hátrányos megkülönböztetést

A munkaadók önszántukból nem ismernék be a hátrányos megkülönböztetést

pexels-matthias-zomer-339620_1.jpgAz idősödő nők rosszabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a velük egykorú férfiak vagy a fiatalabb nők. De hogyan lehet mérni az őket érő diszkriminációt? Berde Évával, a Közgazdasági Intézet Demográfia és Gazdaság Kutatóközpontjának munkatársával az időskori munkavállalás gyakoriságáról és a sikeres álláskeresések arányáról is beszélgettünk.

Írta: Kránicz Bence

KB: A középkorúak és idősek aktív munkavállalását mutató adatok szerint 2002 és 2018 között Magyarországon drámai mértékben emelkedett az aktívak száma 55 év felett és 60 év felett is. Pusztán a nyugdíjkorhatár emelkedésével magyarázhatóak a különbségek?

BE: Az európai jóléti államok szinte mindegyikében, így Magyarországon is, a népesség öregedése miatt a kormányok a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer korábbi szabályainak megváltoztatására kényszerültek, és úgy tűnik, ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. A kormányzatok által a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében tett legfontosabb lépések a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megszüntetése, és a meghatározott juttatások rendszerének fokozatos megváltoztatása a meghatározott hozzájárulások rendszerének irányába. Kényszerítő hatást próbálnak gyakorolni az idősebb munkavállalók felé, céljuk, hogy az érdekeltek maradjanak tovább a munka világában. Ezek az eszközök kiegészülnek a munkavállalóktól származó kezdeményezésekkel. Az életkor, illetve az egészségben eltöltött életévek növekedése, vagy esetleg anyagi gondok következtében sok ember saját elhatározásából szeretne idősebb korában is dolgozni. A hosszabb idejű munkavégzésre vonatkozó döntés általában jobban érvényesül, ha a szeniorok önként, és nem kényszerből tolják ki a munkaerőpiaci tartózkodást. Az OECD-országokban népszerűvé vált a „live longer work longer” (hosszabb ideig élsz, dolgozz is hosszabb ideig) jelszava, ami az önkéntesen választott hosszabb munkaerőpiaci tartózkodásra ösztönöz.

Az adatsor alapján azt látjuk, hogy az EU-ban 2002-ben sokkal nagyobb arányban dolgoztak az idősek is, mint Magyarországon. 2018-ra ez a két arány majdnem kiegyenlítődött, miközben itthon és EU-s viszonylatban is tovább nőtt. Milyen folyamatok állhatnak a változás hátterében?

Igen, jelentősen megnövekedett a munkaerőpiacon aktív idősebbek aránya, ami mögött a már említett kényszerítő lépések és a munkavállalók belső ösztönözöttsége áll. Magyarországon a növekedés azért is annyira látványos, mert korábban lényegesen elmaradt az idősek foglalkoztatottsága az EU átlagos értékeitől.

pexels-andrea-piacquadio-3814573.jpgÚj kutatásukban az idős munkavállalókat érő diszkriminációt vizsgálták úgy, hogy fiatal, illetve idősődő munkavállalók nevében írt önéletrajzokat küldtek szét vállalkozásoknak. Arra voltak kíváncsiak, melyik típusú jelentkező kap több pozitív visszajelzést. Miért emellett a módszer mellett döntöttek? Volt olyan kutatásuk, ami közvetlen előzménye a mostaninak?

A munkáltatók idősekkel szembeni diszkriminációját statisztikai adatokból szinte lehetetlen kimutatni. A kérdést a szakirodalom tapasztalati úton próbálja meg vizsgálni, bár a diszkrimináció feltárása jó néhány nehézségbe ütközik.

Az egyik nagyon fontos akadályt azt jelenti, hogy ritkán tudjuk megfigyelni az egyes egyének és csoportok valóságos termelékenységét. Ráadásul a kor szerinti diszkrimináció tényei látszólag sokkal kevésbé meggyőzőek, mint a nemi vagy faji diszkrimináció esetei, annak ellenére, hogy a kutatók egyértelműen úgy vélik, hogy a kor szerinti diszkrimináció legalább akkora, ha nem nagyobb problémákat okoz, mint a nemi diszkrimináció.

Módszertanilag nem jelent sokkal több nehézséget a kor szerinti megkülönböztető magatartás tesztelése, mint bármely más, például az etnikai vagy a nemek közti diszkrimináció vizsgálata. A fiktív önéletrajzok beküldése egy nemzetközileg elfogadott, sokak által alkalmazott módszer a munkaerő-felvétel során tapasztalható különböző diszkriminációs formák feltárására. Az önéletrajzokat úgy alkotják meg, hogy bizonyos szempontból azonosak legyenek, de a tesztelni kívánt szempontból különbözzenek. Az ilyen tesztelések esetében gyakorlatilag megtévesztésről van szó, hiszen a jelentkezők nem valós emberek. Ezért a kísérlet megtervezésénél maximális óvatossággal kell eljárni. Vigyázni kell arra, hogy a megtévesztett munkáltatónak a lehető legkisebb kárt okozzuk kísérletünkkel. Ez többé-kevésbé teljesül, hiszen egy-egy extra önéletrajz átfutása feltehetően nem magas költség a munkáltatóknak. Az ilyen kísérletek célja minden esetben egy bizonyos réteget sújtó magatartásforma társadalmi érdekből történő feltárása, ami egyben indokolja is a megtévesztést, hiszen anélkül nem lehetne hiteles adatokat szerezni. Nem hihető, hogy a munkaadók önszántukból beismernék, hogy egyes csoportokat hátrányosan különböztetnek meg. Arról nem is beszélve, hogy lehetséges, ez nem is tudatosul bennük.

Milyen területekről választottak vállalkozásokat? Igyekeztek minél szélesebb gazdasági spektrumot lefedni?

Két, általunk jól ismert területen teszteltük a diszkriminációt, mindkét esetben női résztvevőkkel. Az egyik konstruált jelentkezői párosunk közgazdasági elemzői, a másik pedig gazdasági asszisztensi munkakörben szeretett volna elhelyezkedni.

pexels-cottonbro-4057758.jpgAz eredmények alapján úgy láttam, az is igaz, hogy kevesebb idős munkavállalót hívnak be interjúra, de általában véve is kevés volt a pozitív visszajelzés, a fiatal jelentkezőknek is. Mi magyarázhatja a pozitív válaszok, vagyis a felkínált állásinterjúk alacsony számát?

A mindkét fiatal álláskeresőnk esetében 9 százalékot felülmúló visszajelzési arány nem tekinthető alacsonynak. Mi ugyanis csak nagyon szélsőséges esetekben igazítottunk az előre kidolgozott önéletrajzokon, és akkor is csak minimálisan, mert nem akartuk elrontani a homogenizálást. Amikor valaki ténylegesen jelentkezik egy munkahelyre, akkor mindig a követelményeket figyelembe véve módosítgatja az önéletrajzát és a motivációs levelét, így nagyobb eséllyel hívják be interjúra. Nekünk pedig az összehasonlíthatóság volt az elsődleges szempontunk: ha kiválasztják az egyik álláskeresőnket, akkor kiválasztják-e a másikat? Emellett saját volt hallgatóink tanúsíthatják, hogy érdemes sok helyre elküldeni az önéletrajzot, mert egyáltalán nem biztos, hogy mindenhonnan pozitív visszajelzést kapnak.

Jelentős különbség mutatkozott a válaszokban abból a szempontból, hogy asszisztensi, vagy magasabb képzettséget igénylő állásra küldtek jelentkezést?

A jelentkezésekre kapott visszajelzések egyértelműen azt mutatták, hogy az idősebb nőket sokkal ritkábban alkalmazták volna, mint fiatalabb társaikat. Eredményeink szerint a két idősebb munkavállalónk nagyjából 5,3 százalékponttal kisebb arányban kapott pozitív visszajelzést. Számszerűleg mindkét munkakörben relatíve lényegesen többször kapott a két fiatal munkavállaló interjúlehetőséget, az asszisztensek körében azonban az eltérés mégsem volt statisztikailag szignifikáns. Az elemzőknél nagyjából 6,6 százalékpontos eltérést találtunk a fiatal hölgy javára, és ez szignifikáns is volt. A két szakma kvalifikáltsági követelményeinek eltérése is éreztette hatását, mert az idősebb elemzőt sokkal kevesebb helyen alkalmazták volna, mint az idősebb asszisztenst. Ennek ellenére az erre irányuló tesztünk nem mutatott szignifikáns különbséget a két munkakör között.  

Az időskori munkavállalókat érő diszkrimináció soktényezős egyenlet vagy inkább folyamat, amelynek most egyetlen, jól mérhető elemét vizsgálták. Mely pontokon lenne még érdemes vizsgálni ugyanezt a jelenséget, illetve hogyan lehetne pontosítani, árnyaltabbá tenni ugyanezt a kutatási formát?

Az időskori munkavállalókat érő diszkrimináció további tesztelésére számos tervünk van. Meglevő adatainkat is szeretnénk még más irányból elemezni, például megnéznénk, mennyire függenek a pozitív válaszok a hirdető vállalat tulajdonságaitól, a visszaküldés idejétől stb.

Emellett szeretnénk majd egy újabb tesztelést végezni a vignetta-módszerrel, amikor számítógép gyűjti össze az általunk megadott lehetőségek közül a jelentkező tulajdonságait, beleértve az életkorát is, és valós hús-vér emberek választják ki, hogy kit vesznek fel közülük. Ezzel lehetőségünk nyílna az életkor finomabb változtatására és a hatás megfigyelésére, illetve egyéb tényezők, például a képzettség befolyásoló szerepének nyomon követésére.

pexels-andrea-piacquadio-3852974.jpgA kutatás kifejezetten álláskereső nőkre vonatkozott. Mi a feltevésük arra vonatkozóan, hogy férfiak esetében máshogy alakultak volna-e az eredmények?

A legtöbb szerző szerint az idősebb nőket még az idősebb férfiakhoz képest is hátrányosabban kezelik a munkáltatók. Ráadásul a nők átlagosan hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, valamint fiatalabb éveikben általában kevesebbet kerestek, és ezért kisebb nyugdíjra számíthatnak a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben.  Az idősebb nők nehezebb foglalkoztatási helyzete a későbbiekben könnyen eredményezheti a nők elszegényedését.

Modelljükben a fiatalabb nők is túl vannak a gyerekvállaláson, tehát a munkáltatónak nem kell „tartania” attól, hogy emiatt évekre kiesnének a munkából. Mit gondolnak arról, hogyan befolyásolta volna az eredményeket, ha nem teszik meg ezt a kikötést a fiatal jelentkezők életrajzaiban?

A fiatalabb és az idősebb tesztalanyainkat, amennyire csak lehetett, igyekeztünk homogenizálni, azaz olyan tulajdonsággal felruházni, amely arra utal, hogy minden szempontból, például a közeljövőben várható távolmaradásukat, illetve folyamatos munkavégzésüket illetően is azonosak. Az, hogy emiatt két nagyobbacska gyerekkel „alkottuk meg” fiatalabb tesztalanyainkat, már válasz is a kérdésre.

Kik végezték a kutatást?

A kutatást a Közgazdasági Intézet Demográfia és Gazdaság Kutatóközpontjában, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretei között végezte Berde Éva és Mágó Mánuel László. A hirdetések gyűjtésében és kiküldésében két diák asszisztensük, Lipcsei Bence és Szabó Dorottya volt a segítségükre.

 Képek forrása: pexels

A munkaadók önszántukból nem ismernék be a hátrányos megkülönböztetést Tovább
Színház az egész világ

Színház az egész világ

Michael Jordan utolsó tánca (sorozatkritika)

kosar_1.jpgMindenki ismeri Michael Jordan nevét. Az 1990-es évek ikonikus kosárlabdázója a tizenévesek falától a sportcipők oldalán át a mozivászonig mindenhol megjelent, kulturális öröksége pedig a mai napig kézzelfogható. Karrierjéről The Last Dance címen most sorozat is készült, amely egy új generációnak is segíthet megérteni, miért is vált ekkora ikonná a Chicago Bulls legendája.

Írta: Rada Bálint

A Netflix és az ESPN 2018 májusában jelentette be, hogy közös dokumentumfilm-projektbe kezdenek. A sportrajongók figyelmét már ekkor felkeltette a koncepció: a készítők 500 órányi, korábban soha sem publikált kép-, videó- és hanganyag felhasználásával készültek bemutatni a Chicago Bulls és Michael Jordan utolsó bajnoki címet hozó, 1997-98-as szezonját. A rendezői székbe az ESPN egyik dokumentumfilm-specialistája, Jason Hehir került, aki többek között a szintén népszerű 30 for 30 sorozaton is dolgozott, a producer pedig korábbi munkatársa, az Oscar-díjra is jelölt Michael Tollin lett.

Az eredetileg 2019-re kitűzött premier egy évet késett, ám ezzel kifejezetten jól járt a sorozat. A koronavírus okozta karanténhelyzetnek, illetve a sportligák (így az NBA) leállásának köszönhetően fokozott érdeklődés fogadta a The Last Dance-t, amely magyarul a Michael Jordan – Az utolsó bajnokságig címet kapta.  Az első két epizód premierjére április 17-én került sor, majd hetente újabb két résszel jelentkezett a Netflix – ez merőben szokatlan volt az általában egész évadokat egyszerre bemutató streaming szolgáltatótól.

kosar_2.jpgAz utolsó tánc letarolta az internetet – a kritikusok és a nézők is az egekig magasztalták –, hibátlannak ugyanakkor mégsem nevezhetjük. A felmerülő kritikák többsége két konkrétumra vonatkozik: a sorozat szokatlan időkezelésére (nem egyenes időrenddel dolgozik, hanem folyamatosan ugrál az idősíkok között), illetve magára a címre. A The Last Dance ugyanis nem arról a bizonyos utolsó bajnoki címről, „az utolsó táncról” szól, sokkal inkább egy hatalmas tisztelgés minden idők egyik legnagyszerűbb sportolója, Michael Jordan előtt.

Fontos kiemelnünk, hogy Jordan komoly szerepet vállalt a sorozat létrehozásában. A készítők összesen 106 interjút készítettek, a hatszoros NBA-győztes pedig hozzáférést kért mindegyikhez, amit meg is kapott: minden elhangzott történetre és véleményre reflektált, és ragaszkodott hozzá, hogy övé legyen az utolsó szó. Ennek megfelelően a kritikák és a negatív kommentárok éppen csak annyira fordulnak elő, hogy halandó emberként ábrázolják, és átélhetőbbé teszik a történetét.

kosar_3.jpgA Bulls-sikersztori többi szereplőjét is a legenda szemüvegén keresztül látjuk – egyeseket ez kifejezetten negatívan érint. A csapattársak közül az alapember, Ron Harper például alig jutott szóhoz, Luc Longley-val interjú sem készült, a Detroit Pistons csapata főgonoszi magasságokba került, az 1996-os döntőben őt hibátlanul levédekező Gary Paytont pedig Jordan egy ponton egyenesen kiröhögi. A legfontosabb láncszemek azért így is elegendő időt töltenek a képernyőn: a kiváló pedagógusnak bizonyuló edző, Phil Jackson, a minden idők egyik legjobb csapattársának tartott Scottie Pippen, vagy a törékeny énjét feltűnési viszketegséggel és őrültségekkel fedező Dennis Rodman egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák, milyen szerepet is töltöttek be a legendás dinasztia történetében.

A sorozat talán legnagyobb erőssége az említettek ellenére is az, hogy hitelesen és pontosan mutatja be Michael Jordan karakterét. Jordan mindent alárendel a győzelemnek: a csapattársait ha kell verbális, ha kell fizikai erőszakkal hajtja a jobb teljesítmény felé, és minden apró történésben megtalálja azt a motivációt, ami a helyzetet személyessé teszi számára, ezáltal előhívva elképesztően kompetitív személyiségét, amely képtelen a vereségre. A szerencsejáték-függőségétől a korszak legnagyobb játékosaival vívott küzdelméig mindenben megmutatkozik versenyszelleme, amely minden élsportoló sajátja, de talán senkinél sem jelenik meg ennyire látványosan.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a történet nem csak Jordan pályán mutatott teljesítményére, de a popkultúrában betöltött szerepére is nagy hangsúlyt fektet. Az 1990-es években kinyílt a világ: a vasfüggöny leomlott, az internet ekkor bontogatta szárnyait, és megerősödött az igény olyan globális ikonok iránt, akikért mindenki rajongani tud.

Jordan ilyen körülmények között minden falat átütött. Európában az 1992-es barcelonai olimpia volt a fordulópont: az amerikai Dream Team minden idők legerősebb válogatottja volt, a Larry Bird és Magic Johnson nevével fémjelzett együttesből pedig még így is ki tudott emelkedni. Az NBA meghódította a kontinenst, Jordant pedig a legyőzhetetlenség mítosza lengte körbe: 1991-től minden egyes teljes szezonjában, amit a Bullsban töltött, bajnoki címig vezette csapatát. A Nikeval kötött megállapodásának köszönhetően az Air Jordan brand is az ő hírét terjesztette, sikereiről és botrányairól pedig tömegmédiumok ezrei számoltak be nap mint nap.

kosar_4.jpgIgazi „self-made man” volt, az amerikai álom megtestesítője, aki hihetetlen munkabírásával, küzdeni akarásával és elszántságával jutott a csúcsra. Egyesek a rasszizmus elleni harc végső sikereként értelmezik azt, hogy feketeként vált ekkora ikonná, míg mások felróják neki, hogy sosem foglalt állást politikai és társadalmi kérdésekben – már maga a dilemma is jól példázza, hogy mekkora szerepet töltött be a kor közéletében. Az igazi rajongó felkelt egy Jordan-poszter árnyékában, megreggelizett a Michael Jordan arcképével díszített gabonapehelyből, majd 23-as Chicago Bulls mezben elment a moziba, ahol a Michael Jordanes reklámok után megnézhette Michael Jordan főszereplésével a SpaceJam című filmet. A jelenség túlnőtt a játékoson, és olyan magasságokba emelte, ami jócskán túlmutat a pályán nyújtott teljesítményén.

1998-ban aztán véget ért az utolsó tánc – hat bajnoki cím után behúzták a függönyt. A csapat szétszéledt, a Chicago Bulls pedig 22 év alatt még az NBA döntőjéig sem jutott el újra. Ezalatt felnőtt egy generáció, amely már nem láthatta Michael Jordant élőben játszani. A nosztalgiázók mellett főleg nekik szól ez a sorozat: egy óda egy legendás játékosról, aki nélkül a sportvilág és az egyetemes kultúra sem lenne ugyanaz, mint ahogy ma ismerjük.

Színház az egész világ Tovább
Miért nézzünk régi vígjátékokat?

Miért nézzünk régi vígjátékokat?

pixabay.jpg

A fekete-fehér vígjátékok elavultnak és unalmasnak tűnhetnek, de korántsem azok. Hogy ezt az állítást bebizonyítsuk, összeszedtük néhány pontban, miért érdemes régi vígjátékokat nézni. Ha pedig nem hiszitek, járjatok utána: garantált sírva nevetés a vége!

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára

Az HBO Go, Netflix, Hulu és társai korszakában újabbnál újabb filmeket nézünk. A legújabb sorozatról, filmről beszélgetünk az ismerősökkel, vagy olvasunk róluk cikkeket. De mi a helyzet a régi filmekkel? Unalmasnak tűnhet fekete-fehér, kissé recsegő filmeket nézni, pedig az igazság nem is állhat ettől távolabb. Ha még nem vagy biztos benne, hogy ez a te műfajod, adj neki egy esélyt!

Humor

Az elmúlt években a legnézettebb vígjátékok hozzászoktatták az embereket ahhoz, hogy egyszerű poénokon nevessenek. A múlt század első felének vígjátékaiban a poén általában összetett, szorosan épül a karakterre vagy a szituációra, néha akár több jeleneten, perceken keresztül tart. 

Érdekes, hogy amilyen régiek a filmek, a humor annyira friss, ropogós, korántsem elcsépelt.  A mai mainstream vígjátékok humora gyakran ennek a korszaknak a poénjaira épül, de mára ezek a szituációs komédiák és a tanulságok (ha van egyáltalán) erőltetetté váltak. Míg akkoriban a legnézettebb filmek voltak ilyen jó poénokkal tele, ma már inkább a rétegfilmekben találjuk meg ezt a minőségű humort. Ráadásul a fekete humorra is igazán jó példák vannak!

Történet

A humor már az abszurd alapszituációkban megjelent, a fordulatok pedig jól időzítettek, érdekes, viccesek. Azonban erre is igaz, hogy a mozi ekkor terjed, válik népszerűvé, ez Hollywood aranykora. A mai filmek dramaturgiailag gyakran ezekhez nyúlnak vissza, így amit most a moziban kissé fáradt történetnek érzünk, azok a régi filmekben még nagyon jól működő filmnyelvi elemek voltak (lásd például Kabos Gyula filmjeit ugyanebből a korszakból).

Érdemes azonban tudni, hogy a többnyire amerikai filmek az akkori társadalmi különbségekre, problémákra és a korszakra is adott reakciók, melyek most itthon nem feltétlenül relevánsak - bár mindig tartalmaznak időtlen kritikát is.

Fekete-fehér

A színes filmekről fekete-fehérre váltani először furcsa, majd megszokott, végül élvezetes. Úgy kellett filmnyelvileg bemutatni a szereplőket, hogy ne számítson a ruhájuk vagy a hajuk színe. Úgy kellett képileg szépet alkotni, hogy ehhez a rendező nem használhat színeket. Mindez különlegessé teszi a filmeket, hiszen a fény-árnyék játék az egyik legtöbbet használt eszköz, valamint jól hat a képzelőerőre is!

hang.jpg

Nyelv, hang

A régi vígjátékokat eredeti nyelven érdemes nézni, ez leggyakrabban az angol, bár jó pár francia, olasz  vagy német filmet is találunk. A színészek általában színházi színésznek tanultak mielőtt feltűntek volna a filmekben, ezért egyszerűen élvezetes őket hallgatni. Az orgánum, a kiejtés, a hanglejtés, minden játék a hangjukkal hozzátesz a karakterhez, a szituációhoz. Továbbá remekül megállják a helyüket, ha nyelvtanulásról van szó: szépen, érthetően beszélnek, ráadásul különleges kifejezéseket is megismerhetünk. 

Nem szabad elmenni  hang nélkül a néma vígjátékok mellett, hiszen ennek legnagyobb mesterei, Buster Keaton, Charlie Chaplin és Haroly Lloyd máig sírva röhögést indukáló gageket és szituációkat alkottak. Ezek némaságuk okán akár egy unalmas egyetemi előadást is feldobhatnak, bár ez egy különösen vicces film esetén fulladásos rosszullétet is okozhat (tapasztalatból tudjuk).

Stílus

stilus.jpgKalapok, csodálatos estélyik, elegáns kosztümök, szép öltönyök és stílusos kiegészítők? Minden megtalálható a régi filmekben! A mozi előretörésével a színészek népszerűek voltak, igazi ikonok - stílusikonok is. Emiatt a klasszikus, elegáns férfi és női divat jelentős része származik ezekből az évtizedekből. Ahogy Cary Grant öltönyt és kendőt hord, esetleg Katharine Hepburn a haját, azokat ma is mind inspirációnak lehet tekinteni, ha ki szeretnénk öltözni.

Tudtátok, hogy ekkor vált elfogadottá a szürke öltöny?

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik filmekkel kezdjétek a sort, a legkülönfélébb vígjáték alfajokból: 

Sherlock Jr. (1924)

Buster Keaton vígjáték-stílusa talán még Chaplin filmjeinél is jobban öregedett, konkrétan ez a filmje a felelős azért, hogy fulladozva kellett kirohannom a C nagyelőadóból egy óra közepén.

Duck Soup (1933)

A Marx testvérek (nem, nem az a Marx) a korai hangosfilmek időszakában hatalmas népszerűségre tettek szert, bár más médiumokban is megjelentek. Az általuk kitalált gageket azóta is próbálják másolni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az eredeti viszont zseniális.

Bringing Up Baby (1938)

Nem véletlen tartozik a “screwball comedy” műfajába, ugyanis a történet szerint egy kissé szerencsétlen professzort próbál elcsábítani egy gazdag családból származó, idétlen, álmodozó nő, és annál nagyobb kalamajkába keverednek, minél inkább próbálnak kikerülni belőle. A filmben pedig nagy szerepet játszik még Baby, a leopárd.

The Great Dictator (1940)

Chaplin elsősorban a némafilmek időszakában volt a vígjátékok császára (ki ne látott volna egy-egy jelenetet a Modern Times című klasszikusából), A diktátorban pedig Hitlert idézi meg. A film az egyik legjobb paródia valaha, és a történelmi események fényében pedig különösen érdekes.

Arsenic and Old Lace (1944)

A fekete humor már régóta létezik filmen is, az egyik legviccesebb példa erre ez a film. Van itt egy rakás utalás, kellő mennyiségű gyilkosság és őrült plasztikai sebész is, mi mást akarhat a moziba járó?

One, Two, Three (1961)

Billy Wilder egy rakás klasszikus filmet rendezett a háború után, viszont mi mégis ezt szeretnénk kiemelni, magyar vonatkozása miatt. Molnár Ferenc szövegét korszerűsítve a hidegháború időszakára egy ma is szórakoztató vígjátékot sikerült alkotni, a korábbi gengszterfilmes sztár, Jimmy Cagney főszereplésével. 

Képek forrása: pixabay, imdb

Miért nézzünk régi vígjátékokat? Tovább
Végleg eltűnik a készpénz?

Végleg eltűnik a készpénz?

A digitális jegybankpénz lehet a jövő

artem-beliaikin-dz-iij3crpm-unsplash_1.jpgMi a digitális jegybankpénz koncepciója? Hogyan működne a pénz- és bankrendszer? Retkes Ádám István a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodás szakán végzett, és diplomamunkájában a digitális jegybankpénz megvalósítási lehetőségeit kutatta.

Írta: Taxner Tünde

portrait.jpgSzükség van még készpénzre a hétköznapokban? 

Szerintem a mindennapi tranzakciók túlnyomó részében abszolút nincs rá szükség, mert a vállalkozások és a háztartások nagy része ma már készpénz helyettesítő eszközöket használ. A magyar lakosság több mint hetven százalékának van bankszámlája, és mindenki számlapénzzel fizet, kártyás vagy mobilpénztárcás megoldással, néhányan használnak kriptoeszközöket is. A jövőben a nemzetközi példákat figyelembe véve abszolút nem lesz szükség a készpénzre.

Svédország elég jó példa erre, ahol a felnőtt lakosság több mint 99 százaléka rendelkezik bankszámlával vagy valamely pénzügyi szolgáltatónál számlacsomaggal, és ott a készpénz már teljesen kezd kivonulni a mindennapi használatból. A svéd jegybanknak már az a problémája, hogy egyes társadalmi csoportok kiszorulnak a fizetési rendszerből, mert lassan a vidéki kisboltok sem fogadják el a készpénzt. Nem éri meg nekik a készpénz tartása, transzportálása és őrzése az alacsony kihasználtság miatt. Ezek mind olyan tranzakciós költségek, melyek kellemetlenné teszik a készpénzhasználatot.

De a készpénz megszüntetésének vannak előfeltételei. Mi a helyzet Magyarországon?

Szerintem Magyarországon a pénzügyi infrastruktúra most nagyon jó, mivel azalapszolgáltatás részeként bevezették az Azonnali Fizetési Rendszert. A lakosság is szereti, és egyre több élethelyzetben kezdenek átállni a használatára. De az látszik, hogy az idősebb korosztály előszeretettel tartalékol készpénzben, illetve fizetésre is használja. Illetve a magyar szürke és fekete gazdaságban a készpénz munkabérként is jelen van. A gazdaság fehérítésével is lehetne a készpénzhasználatot csökkenteni, állami és jegybanki ösztönzőkkel pedig a régiós jellemzők ellenére sikeres lehetne a változtatás.

terkep.pngEhhez kapcsolódik a digitális jegybankpénz bevezetésének témaköre is. Mit jelent ez a koncepció?

A digitális jegybankpénz megfeleltethető egyrészt a készpénz digitális verziójának, de elképzelhetjük úgy is, mint a jegybanknál vezetett számlánkon lévő számlapénz.

Ez két nagyobb csoportra tagolódik: az egyik, amit a lakosság és a vállalati szektor tud használni, mint a jelenlegi készpénzt vagy kereskedelmi banki számlapénzt, illetve van egy másik, speciális formája, ami egy nagykereskedelmi megoldás. A digitális jegybankpénz ugyanis a bankközi elszámolások új egysége is lehet. Ez utóbbi nem mindegyik országban szükséges, inkább egyes kelet-ázsiai területen van létjogosultsága. Amiben én több fantáziát látok, az a lakossági és vállalati oldal, ahol elsősorban a készpénz helyettesítésére szolgálhat.

Miért akarnánk helyettesíteni a készpénzt? Ott van a számlapénz, amit ugyanúgy elfogadnak a kiskereskedők.

abra_1.jpgEz így igaz, de a kereskedelmi banki számlapénz valójában egy jegybankpénzre szóló követelés. Az ad értéket a banknál elhelyezett számlapénzünknek, hogy a kereskedelmi bank kötelezettséget vállal arra, hogy kérésünkre 1:1 arányban átváltja jegybankpénzre. És mi az az egyetlen jegybankpénz-típus, amit a vállalatok és a lakosság használhatnak? A készpénz. Digitális jegybankpénzhez eddig csak a kereskedelmi bankok fértek hozzá, hiszen a jegybanknál vezetett kötelező tartalékuk digitálisan tárolt. A koncepció lényege az, hogy ezt kiterjesszük a lakossági és vállalati szektorra is.

Milyen előnyökkel járna a bevezetése?

EU-s szabályozás többek között, hogy a kereskedelmi banki számlapénzekre maximum 100.000 euróig vállalnak betétbiztosítást. Ha valakinek efölött van vagyona a bankban, és valamilyen konjunktúraidőszak utáni visszaesés vagy válság esetén bedől az intézmény, elveszíti az efölötti részét. Ha pedig egy nagy bank dől be, akkor ennyit se fog tudni visszakapni. Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alapnak például töredék akkora betétbiztosítási vagyona van az ilyen károk rendezésére, mint amekkora egy nagyobb banknak a betétállománya. Vagyis fennáll a veszélye annak, hogy nagyobb bankcsőd esetén az emberek csak a pénzük töredékét kapnák vissza.

Ha a digitális jegybankpénz a lakosság kezében van, ez nem fordulhatna elő, mert akkor a jegybank szavatolja a jegybankpénz értékét. Ez az ország definitív pénze, ez a hivatalosan elismert fizetőeszköz, és ott van mögötte az ország teljes gazdasága. A jegybank pedig, mint ismerjük, nem sűrűn szokott bedőlni, úgyhogy ez a veszély nem annyira áll fenn. Tehát biztonságos, illetve megvan az az előnye a készpénzzel szemben, hogy nagyon minimális az előállítási, tartási költsége. Itt kódsorokról van szó, digitálisan tárolt információról. Higiénikusabb is, nem kell több kézen átmásznia egy-egy tranzakciónál. Minden előnye megvan, ami egy készpénzhelyettesítőnek, a jegybank által szavatolt jó tulajdonságaival együtt.

Milyen hátrányai lehetnek?

Van egyrészt társadalmi hátránya, hogy az elfogadottság pár országban alacsonyabb lesz, amíg az ösztönzőket nem vezetik be. Erre az ecuadori példa tökéletes: csináltak egy pilot tesztet a lakossággal, melyben a jegybank digitális pesot bocsátott ki. Pár ezer felhasználója volt csak a rendszernek, mert nem bíztak a jegybankban. Európában ez kevésbé fordulhat elő, a lakosság bizalma az intézményrendszerben elég magas, ellenben az elfogadottság alacsony szintje akadályozó tényező lehet.

abra_3.jpgMásik pénzforgalmi veszélyforrás lehet, hogy ez is egy informatikai rendszer, itt is van rendszerkockázat. Tehát ha bedőlnek szereplők vagy a szerverpark, akkor annak durva negatív hatása lehet a fizetési rendszerre. Ez architekturális kérdés: elosztott rendszerek esetén a rendszerkockázat csökkenthető. Itt is figyelembe kell venni azt, hogy mint minden informatikai rendszernek, ennek is vannak használat közben veszélyei.

Akár hackelési kockázata is lehet?

Ha a jegybank a kereskedelmi bankokkal közösen vagy egy megbízott harmadik féllel üzemeltetné a digitális jegybankpénz elszámoló rendszert, akkor szerintem elég kicsi lenne az esély rá. Hiszen a rendszerhez való hozzáférés sem olyan, mint a Bitcoinnál vagy más kriptopénzek esetében, amit bárki tud bányászni, bárki hozzáfér a főkönyvhöz. Itt a főkönyvbe való írás joga a jegybanknál és az általa megbízott feleknél lenne. 

Hogyan viszonyulna ez a rendszer a kriptovalutákhoz?

Kis mértékben konkurenciát állíthat nekik, hiszen mint innovatív megoldásnak, a Gartner-féle hype-ciklus szerint ennek is lenne „fancy-faktora”. Ahogy a kriptovalutáknál is nagyon felfutott a használat, aztán a Bitcoin-lufi kidurranása után leesett, itt is várható egy elég erős érdeklődés, ha a rendszert több országban is bevezetik. Elszívhat kriptoeszköz-felhasználókat, de szerintem nem egy piacon vannak, és nem egy célközönsége van a két rendszernek.

A kriptoeszközök alapelve, hogy egy elosztott, nyílt, bármilyen felhasználó által hozzáférhető fizetési rendszer legyen, amit nem szabályoz központi intézmény – ez a digitális jegybankpénz teljes ellentéte. Szerintem a kriptoeszközöket használók vagy azért vannak jelen a piacon, hogy spekuláljanak, és ezáltal haszonra tegyenek szert, vagy azért, mert hisznek abban, hogy társadalmilag egy jobb rendszert lehet üzemeltetni, ha nincs monetáris szabályozó, aki elinflálhatja a pénzegységeket. Ez a rendszerfélelem az, ami megkülönbözteti őket, hiszen a digitális jegybankpénz esetén a rendszerbe vetett bizalom lenne az, ami ösztönözné a használatot.

Van olyan ország, ahol bevezették és bevált a digitális jegybankpénz?

Igen, Uruguayban pár évvel ezelőtt már folytattak egy pilot-tesztet, a lakosság nagyon megkedvelte, és egyértelmű hozzájárulását adta a rendszer későbbi bevezetéséhez és kiterjesztéséhez a teljes társadalomra.

Véleményem szerint ez jó előszobája lehet a digitális jegybankpénz más országokban történő bevezetésének. Kifejezetten érdekes megoldásokat alkalmaztak: az állam telekommunikációs hálózatát használták, ezért internetelérés nélkül is tudtak fizetni a teszt résztvevői. Ez is előnyt jelenthet a mobilfizetéssel szemben. 

Látsz arra esélyt, hogy Magyarországon is bevezessenek hasonló megoldást?

Rövid távon nem valószínű. Amikor a V4-országok digitális jegybankpénzzel fennálló viszonyát vizsgáltam, a kutatásom eredményeiből azt láttam, hogy elég magas a készpénzhasználat aránya, és a lakosság túlnyomó többségének van pénzintézetnél vezetett számlája, de mindegyik ország máshogy próbálja csökkenteni a készpénzhasználatot. Az MNB az Azonnali Fizetési Rendszerrel szeretné ezt a célt elérni, amit március 2-tól be is vezettek, és az alapszolgáltatás része lett. Ha közép- vagy esetleg hosszútávon erre épít a jegybank, akkor nem gondolkoznak el a digitális jegybankpénz bevezetésében. 

Ha az innovatív szolgáltatásokat, amik a jelenlegi rendszerhez kapcsolódnak, bővítik, és a kiskereskedőknél is kiépítik az infrastruktúrát, például QR-kódos megoldást vezetnek be, az egy járható út lehet.

Ebben az esetben azonban a kereskedelmi bankok szerepe nő meg még jobban a fizetések és tranzakciók elszámolásában. Svédországban a tranzakciók többsége egy alkalmazáson keresztül fut, amit a kereskedelmi bankok együtt fejlesztettek, tehát ott a lakossági pénzforgalomhoz a svéd jegybanknak nagyon kicsi köze van. 

Mi volt a kutatásod legfontosabb felismerése?

Alapvetően technológiai fókuszú volt a kutatásom, amiről ebben a cikkben is beszámoltam. A legfontosabb eredménye, hogy még nincsen konszenzus. Nem tudnak dűlőre jutni a jegybankok, hogy ha esetleg bevezetnék a rendszert, akkor milyen architekturális, infrastrukturális formában tegyék. Ezek majd akkor fognak elhatárolódni, amikor bevezetik az első megoldást. Kína ebben már nagyon élen jár, de a kínai monetáris szabályozó nem ad ki információt erről a projektről. Nem lehet tudni, hogy milyen a megvalósításuk, csak annyit, hogy pár éven belül szeretnék implementálni. Európában viszont még a távolabbi jövőbe csúszik a digitális jegybankpénz alkalmazása.

Borítókép: Unsplash

Grafikák: Retkes Ádám István

Végleg eltűnik a készpénz? Tovább
“Véded a környezeted, jókat eszel és közben még spórolsz is” – Friss startupban találkozik a jószándék és a céltudatosság

“Véded a környezeted, jókat eszel és közben még spórolsz is” – Friss startupban találkozik a jószándék és a céltudatosság

munch2.JPG

Mi történik, amikor öt, óriási tettvággyal és elhivatottsággal rendelkező fiatal találkozik? Hát, alapítanak egy startupot. Méghozzá nem is akármilyet: a Munch.hu az ételpazarlás komplex problémájára talált megoldást. A Munch.hu alapítói egyetemi hallgatók, akik megosztották velünk, hogyan született meg a startup alapötlete, mire figyeltek a projekt előkészítésekor, milyen lelkülettel dolgoztak, és milyen hosszú távú célokat szeretnének még elérni a Munch.hu platformmal. Inspiráló történetük mindenkiben felébresztheti a környezettudatosságot.

Írta: Lázár Fruzsina; képek: munch.hu csapata

A világ számos fejlett országában, így Európában, Magyarországon is a szükséges ételmennyiség többszöröse áll rendelkezésünkre. Ennek köszönhetően a legtöbben megszoktuk, hogy mindig sok lehetőség közül választhatunk – lényegében beépült az életünkbe a válogatás gyakorlata. Nem szívesen fogyasztunk olyan ételt, ami nem teljesen friss; emellett szeretjük az újdonságokat, a változatosságot a boltok polcain, és lehetőleg minden nap valami mást ennénk ebédre. Mindez azonban azzal jár, hogy ételfelesleg keletkezik, ami – kellően hatékony megoldások híján – a szemétben landol. Ez, amellett, hogy veszteség a termelőknek, vendéglátóhelyeknek, élelmiszerüzleteknek, a környezetünkre is súlyos terhet ró. Egy ilyen sok területen jelenlévő problémát nehéz egyéni oldalról megközelíteni: még a legkörnyezettudatosabb emberek is tanácstalanul állhatnak előtte. Hiszen a megoldása túlmutat az egyes emberek jószándékán és törekvésein, nem?

A Munch.hu alapítói szerencsére nem így gondolták. A csapat június elején kezdte a közös munkát, és mára egy jól működő startuppal büszkélkedhetnek. A Munch.hu platformot biztosít az éttermek és vendéglátóhelyek számára: itt olyan potenciális fogyasztókkal kerülhetnek összeköttetésbe, akik szívesen tennének valamit az ételpazarlás ellen. Az éttermek kedvezményesen értékesítik az el nem adott ételt, munch-ok (ételadagok) formájában, amelyeket a Munch.hu honlapján lehet lefoglalni és kifizetni, majd egy megadott időablakon belül az étteremben átvenni. Fontos, hogy minden esetben kizárólag friss, érintetlen és jó minőségű ételekről van szó.

banner.png

A startup alapítói: Wettstein Albert (Nemzetközi Gazdálkodás, Corvinus), Perepelica Kirill (Nemzetközi Gazdálkodás, Corvinus), Zsoldos Botond (Business and Management, Corvinus) és Zwecker Bence (University of Warwick, International Management, a Munch.hu indulásáig tanácsadócégeknél dolgozott, Szentkirályi Lili (Nemzetközi Gazdálkodás, Corvinus) pedig később csatlakozott a csapathoz).

Kezdetek – a Munch.hu létre akart jönni

Június 3-án, egy Corvinusos diákszervezeti előadáson szinte véletlenül találkozott egymással Albert és Kirill. Az előadást követően egy kötetlen beszélgetés alakult ki, ahol Albert megmutatta a Munch egy korai verzióját, amin a vizsgaidőszak alatt dolgozott.  Kirill ekkor csatlakozott a beszélgetéshez, amelynek során rövidesen rájöttek, hogy az elmúlt időszakban ugyanarra a problémára – az ételpazarlás jelenségére, az ezzel járó környezetszennyezésre, pénzügyi és energiaveszteségekre – keresték a megoldást.

Kirill Botival tette ezt, akivel a tavaszi félévben közösen részt vettek egy üzleti esetoldó kurzuson (COBE – Cases On Business Economics), Albert pedig Bencével, aki jelenleg Angliába jár egyetemre, de a koronavírus miatt a malajziai cserefélévét meg kellett szakítania, és otthonról dolgozott. Az InCube júniusi előadásán tehát két, teljesen függetlenül, de céljaiban és szemléletében mégis párhuzamosan kibontakozó projekt találkozott.

Ezt két nappal később már követte az első brainstormingolós találkozó, ahol mind a négy fiú jelen volt. Bencének ekkor még élő szerződése volt egy tanácsadó cégnél, ezért csak fél lábbal tudott részt venni a folyamatokban, azonban mindössze négy és fél héttel később, rengeteg munka, álmatlan éjszaka, partnerek megkeresése és webfejlesztés után, július 8-án elindult a Munch.hu.

„Valójában egy nagyon intenzív, másfél hónapos sprint volt, ami nekem például abból állt, hogy felkeltem reggel nyolckor, és felálltam a gép elől este nyolckor”

– osztotta meg az indulás előtti hetek élményeit Boti.

Ennek a sprintnek azonban Kirill szerint meglett az eredménye, „egy-másfél hónap alatt elértünk arra a szintre, hogy már működik a dolog, és árbevételt is tudunk termelni. Ez startupoknál egy meghatározó mérföldkő.

A csapat az összeállásukat övező, véletlennek tűnő egybeesések ellenére szilárd alapokon nyugszik: a fiúk közül hárman a Corvinuson tanulnak, de Bence is gazdasági háttérből jön. Emellett megvan a közös értékrendi alap: mindannyiuknak fontos a környezetvédelem, és ugyanaz a tettvágy és proaktivitás jellemzi őket. A Munch.hu szervezete még viszonylag flexibilis, hiszen csak másfél hónapja létezik, még a szerepek is kialakulóban vannak, mindenki azt teszi, amire éppen szükség van.

Természetesen emellett mindenki hasznosíthatja a saját szakterületére jellemző tudását: a fejlesztésért Boti felel, a sales-ért elsősorban Kirill, Bence Biz Dev (Business Development) téren mozog, Albert pedig a kommunikációs és projektmenedzseri feladatokat látja el. A Munch.hu csapata folyamatosan bővül, szintén a Corvinusról csatlakozott a csapathoz Szentkirályi Lili. 

munch_grafika5.pngHogyan jött az ötlet és miért releváns?

Boti 2019-ben bejutott egy startup inkubátor programba, ami tavasszal sajnos megszűnt. Ekkor döntött úgy, hogy csatlakozik a Corvinuson a már említett COBE-kurzusra, ahol Kirillel elkezdtek foglalkozni az ételpazarlás kérdésével. „Volt egy Ide süss nevű projektem, aminek az volt a lényege, hogy a koronavírus-járvány miatti bevételkiesést az éttermek és cukrászdák házhozszállítással tudják pótolni. Ehhez akartunk csinálni egy platformot: üzleti modell szempontjából hasonló koncepció volt, mint a Munch.hu” – osztotta meg Boti.

Miután Albertet beválogatták a Google egyik kreatív tehetségeknek szóló programjába, Kaliforniában töltött néhány hónapot. Az USA-ban szembesült azzal, hogy mekkora méreteket ölthet az ételpazarlás.

„Már akkor is gondolkodtam rajta, hogy milyen beteg dolog, hogy sokszor teljesen jó minőségű ételt dobunk ki."

"Később, Hollandiában meglátogattam egy ismerősömet, aki vacsora közben elmesélte, hogy a zseniális steaket, amit eszünk, csupán 3 euróért mentette meg a kidobástól egy közeli étteremből. Hollandiában ugyanis az éttermek nagy része különösen nagy figyelmet szentel a pazarlás csökkentésének, ezért kedvezményesen eladják a felesleget. Akkor határoztam el, hogy szeretnék indítani egy online platformot, ami be tudja hozni itthon a köztudatba az ételmentést. Először elkezdtünk ötletelni Bencével és az otthoni vizsgák között kutatásokat végeztem, majd elkezdtem dolgozni a megoldáson. Utána találkoztam Kirillel, aki Botival gondolkodott együtt ugyanebben a témában.”

Az indulás – egyszerűen elkezdték

A fiúk, miután összeállt a csapat és az alapötletről is nagyjából kialakult a konszenzus, nem vesztegették az idejüket, egyszerűen belevágtak. Alig három héttel az első találkozójuk után nekiláttak partnereket keresni, felmérni az igényeket, július 1-jén megkötötték az első megállapodásukat, és július 8-án hivatalosan is beindították a platformot.

„Nem akartunk lefejleszteni egy komplex megoldást, amiről később derül ki, hogy vagy kell piacnak, vagy nem."

Alapvetően lean-ben gondolkozunk: minél hamarabb kimenni, megmutatni az ötletet a potenciális partnereknek. Még most is folyamatosan alakítjuk, fejlesztjük a terméket a visszajelzések alapján” – magyarázta Albert.

Kirill bővebben is kifejtette, mire alapozták ezt a hozzáállásukat. „Úgy is el lehet kezdeni, hogy még nincs semmid. Erre van egy jó könyv is, Eric Riestól.

Könyvajánló: Lean Startup – Hogyan tegyük ötleteinket sikeressé és fenntarthatóvá?

Erről szól az egész – ha még nincs semmid, már akkor is menj, és nézd meg a piacot, hogy egyáltalán szükség van-e arra, amit csinálni szeretnél. Az ilyen tapasztalatok sok visszajelzést adnak a problémafelvetésedre: hogy van-e valós alapja, vagy csak a fejedben létezik. Ez is fontos a Munch.hu-nál, hogy nem tartottuk sokáig magunkban az ötletet, hanem kidobtuk a piacra és megnéztük, hogyan működik.”

A Munch-csomagok tartalma meglepetés: „az kerül bele a csomagba, ami éppen az adott napon megmarad, így a meglepetés öröme mellett új fogásokat is fel tudunk fedezni, miközben nem kell azon gondolkodni, hogy mit is együnk. A kezdetektől egyeztettünk vendéglősökkel, üzletvezetőkkel, beépítettük a visszajelzéseiket, egy minél egyszerűbb platform kialakítására törekedtünk” – magyarázta Bence.

munch_grafika3.jpgA közösség(építés) szerepe

A vendéglátói oldal igényei mellett a fiúk a fogyasztók visszajelzéseit is igyekeznek középpontba helyezni: a Munch.hu funkcióit, sőt, a nevét is az ételmentő közösség igényeihez igazították. Ez szorosan összefügg a Munch.hu átfogó céljával, ami a közösségi érzékenyítés, az élelmiszerpazarlással kapcsolatos látókörtágítás és tájékoztatás.

A Munch.hu tehát nem kizárólag egy üzleti vállalkozás, hanem társadalmi kezdeményezés-mozgalom is, ami mind a magyar vendéglátósok, mind a fogyasztók edukálását célozza.

„Fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy az étel érték, nem kerülhet a szemétbe, mert rengeteg erőforrás, pénz és energia kerül abba, hogy eljusson a farmtól az asztalunkig.

Ezért úgy gondolkozunk, hogy mi egy ételmentő közösséget szervezünk – már több mint ezer tagja van a Facebook-csoportunknak –, ami nem rólunk szól, hanem az ételpazarlás ellen folytatott hadjáratról” – szögezte le Albert.

Bence ezt még további szempontokkal is kiegészítette. „Fontos, hogy a Munchhal egyelőre az ellátási láncnak csak egyetlen elemére koncentrálunk. Azért is nagyon fontos a közösségépítés, mert látjuk és tudjuk, hogy ez csak egy nagyon kis része egy sokkal komplexebb, összetettebb problémának, és mi szeretnénk ezzel kapcsolatban egy holisztikusabb nézőpontot bevezetni. A közvélemény formálásával és minél több együttműködés kiépítésével talán a későbbiekben – akár velünk, akár nélkülünk – nem csak az éttermekben-pékségekben folyik majd az ételmentés, hanem háztartásokban és akár a farmokon is. Tehát minden helyen, ahol felesleg keletkezhet.”

„A Munchot önmagunknak is csináltuk”

A fiúk, amellett, hogy egyre sürgetőbb problémának tartják az ételpazarlást, egyetemistákként jól ismerik az érzést, amikor az ember az ételen spórol. Az egyik legjelentősebb célcsoportjukat éppen ezért a budapesti egyetemisták alkotják.

„Egy csomó egyetemista ismerősömnek a tudatos táplálkozás és a környezetvédelem mellett az is központi kérdés, hogy mennyibe kerül a kaja. A mi generációnk imád spórolni”

– mondta Boti.

"Ez a legjobb: amikor az ember olyan terméket tud létrehozni, amit ő maga is szívesen használ. Mi ezért is tudunk gyorsan mozdulni, mert tudjuk, hogy nem csak minket zavar az ételpazarlás – hanem rajtunk kívül rengeteg tudatos fogyasztót is" – tette hozzá Albert.

munch_grafika2.jpgAz állandó cél: szemléletváltás

Az ételpazarlás témájában kifejezetten nagy szerepe van az individuális tetteknek és elköteleződésnek – a Munch.hu csapata ebbe állt bele. A Munch.hu használatával mindenki megteheti az első lépést a környezettudatosabb élet felé. Az általuk kínált egyszerű megoldás mellett a kitartó és folyamatos értékközvetítés elindítja és fenntartja bennünk a szemléletváltás folyamatát: érdekeltté tesz az ételpazarlás ügyében, egy helyre irányítja az egyéni szándékokat és beintegrál egy közösségbe, ahol mindenki hozzánk hasonló módon gondolkodik.

A Munch.hu csapata most többek között azon dolgozik, hogy az ételek csomagolására is fenntartható megoldás szülessen – ennek érdekében partneri egyeztetéseket folytatnak a Nébih-el, az Élelmiszerbankkal és egyéb szervezetekkel.

Érdemes követni őket Facebookon, csatlakozni a Munch.hu – Ételmentők Facebook-csoportba, és elgondolkozni az üzenetükön: Mi(t)eszel ma az ételpazarlás ellen?

“Véded a környezeted, jókat eszel és közben még spórolsz is” – Friss startupban találkozik a jószándék és a céltudatosság Tovább
Elefánt trágyából füzet vagy könyv

Elefánt trágyából füzet vagy könyv

Mit jelent a fenntartható fejlődés az elefántok szemszögéből?

pic1.jpg

Egy kifejlett ceyloni elefánt naponta akár 16-18-szor is ürít a hátsó felén keresztül, ami nagyjából 200 kg-nyi trágyát jelent. A cikkben bemutatjuk neked a Srí Lankán működő, Eco Maximust, ahol ezt a haszontalannak tűnő erőforrást mind felhasználják, hogy könyvek, füzetek és egyéb papírból készült termékek formájában élesszék újra.

Írta: Belayane Najoua

Azt hiszem manapság bátran mondhatjuk, hogy az alternatívák világában élünk. Tücsökből lisztet őrlünk, kukoricából bioüzemanyagot gyártunk, tésztából pedig szívószálat készítünk, hogy óvjuk, védjük a bolygót, ahol rajtunk, embereken kívül, még több száz millió csodás faj él. Nos ezek tudatában mi lenne, ha azt mondanám nektek, hogy a Föld egy távoli kis szigetén, Srí Lankán egyetlen fa kivágása nélkül, az elefántok ürülékéből füzeteket, képeslapokat, könyveket állítanak elő?

A Sri Lanka, az elefántok földje című dokumentumfilmben azt mutatják be, hogy az elefántok milyen erősen tudnak kötődni ahhoz a környezethez, ahol megszülettek, ahol felnőttek, és ahol az egész addigi életüket leélték. Ha az ember kvázi kitelepíti őket, mert más profitáló célra akarja felhasználni a lakóhelyüket, az elefántok minden áron megpróbálnak visszajutni az otthonukhoz. Van akiknek sikerül, és van akiknek az életébe kerül. A kérdést, hogy miként lehetne megmenteni ezeket az állatokat az öldökléstől, a kerítés mögé zárástól és a porondra ültetéstől, a srí lankai Thusita Ranasinghe, az Eco Maximus alapítója válaszolta meg. (https://ecomaximus.com)

“Mi lenne, ha a világ egyik legtaszítóbbnak és leghaszontalanabbnak tűnő anyagából egy nemzetközi vállalatot építenék föl?” - kérdezte magától 1997-ben a ma már világszinten elismert organikus vállalat irányítója. Cége az elmúlt években megkapta a BBC World Challenge and Sustainable Entrepreneurship és Green Business Leader for Socially Just and Ecologically Sustainable Economy díjakat is. 

Hogyan zajlik az eljárás?

Hihetetlen ötlet nemde? Pedig igaz. Ráadásul az eljárás nem egy hiperfejlett 21. századi technológiának köszönhető, hanem jóval inkább a kitartásnak és a vágynak, hogy a sokak által szeretett, bár kevesek által védett elefántok ne kerüljenek a kihalás szélére. Emellett a gazdasági erőforrást nyújtó elefánt trágya felhasználása során egyetlen fának sem esik bántódása. 

De mennyire nevezhetjük a trágyát gazdasági erőforrásnak? Azt tudtad, hogy egy elefánt naponta akár 300 kg táplálékot is meg tud enni, amiből nagyjából 200 kg-nyi trágya lesz? (forrás )

A 200 kilogrammnyi erőforrást:

  1. összegyűjtik
  2. megszárítják
  3. megtisztítják
  4. újra megszárítják
  5. összetömörítik
  6. kisimítják 
  7. felvágják
  8. megszínezik

és végül, de nem utolsó sorban, a piacra viszik.

Erről a folyamatról itt láthatsz egy mindössze egy perces videót: https://www.youtube.com/watch?v=7LhJj87k1ME

Na de mégis! A füzet, amit vásárolok, hogyan nem lesz szagos?

pic4.jpg

Miután túltettük magunkat a sokkon, hogy trágyából is lehet papírt gyártani, az első kérdés, ami felmerül bennünk, hogy az elefánt trágyából készült papírnak milyen szaga, jobb esetben illata lesz. Az alapító Ranasinghe a már megszokott kérdésre egy interjúban eképpen válaszolt:

“A papír teljesen szagtalanul kerül az üzletek polcaira, ami a 10 napos eljárásnak köszönhető, kezdve a szárítással és az alapos tisztítással. Ezek után a papírnak még nagyjából 9 hónapot kell állnia, hogy megfelelő textúrájú és semleges illatú legyen.” 

Tehát mikor bemegyünk a boltba, már csak a színes, szagtalan, organikus papírt látjuk, ami, mint egy jó sajt, akár több mint 9 hónapon át érlelődött.

Jó, de a papír újrahasznosítható. Akkor meg minek trágyából készíteni?

pic2.jpg

A suliban (főleg az általános iskolás és a gimis évekre gondolok) minden év végén rengeteg papírt dobtam ki a szelektívbe a füzeteknek és könyveknek köszönhetően -  az előállításuk valószínűleg jó pár fa vesztét okozta. Még akkor is ha a szelektív hulladékokba dobtam, és újra fel is használták őket, ki kellett vágni értük a fákat, amik most vígan termelhetnék az oxigént ahelyett, hogy egy füzet lapjain néznének vissza ránk. Ez mindig rossz érzéssel töltött el, bár így visszagondolva akkor nem is sejtettem, hogy milyen mértékű irtásról van szó.

Egy 2013-as kutatás szerint a Föld erdejének közel 50%-át már kivágtuk, és az ipari célokra szánt erdők 42%-át már felhasználtuk. (forrás). Mivel a papírgyártás környezeti hatásai egyre jobban előtérbe kerülnek, már nemcsak a vállalatok próbálnak meg új, kevésbé káros módszereket kifejleszteni, hanem mi, “kis emberek” is egyre többen hajlandóak vagyunk a fogyasztási szokásainkon változtatni. Sajnos a papír előállításából fakadó környezeti költségek (víz és fosszilis energia felhasználása) még ezek ellenére is csak kis arányban csökkennek. Ezzel szemben, ha visszatérünk Sri Lankába az Eco Maximus gyárába, ahol a helyi lakosok lépésről lépésre, minimális szennyvíz és ipari hulladék keletkezésével, fairtás nélkül dolgozzák fel az elefántok trágyáját, hogy később dizájnos termékeket készítsenek belőlük, rájövünk, hogy jobb egy olyan terméket megvenni, amiben nem történt környezeti pusztítás, mint megpróbálni újraéleszteni egy már kiirtott területet. 

Miért éri meg Eco Maximus terméket gyártani és vásárolni?

Az alcímben megfogalmazott kérdést akár általánosságban is feltehetjük: Miért éri meg egy környezetkímélő terméket előállítani és megvásárolni? Megállapíthatjuk, hogy a legtöbb környezetkímélő termék esetén a profit jóval alacsonyabb (forrás) mint a kevésbé környezetkímélő megfelelőjénél, és ugyanez igaz a vásárló szempontjából is. Az organikus és fenntartható gazdálkodásból származó termékek sokszor kétszer, akár háromszor is többe kerülnek, mint a “normális, hétköznapi” készítmények. Úgy hiszem, hogy ebben a döntésben tovább kell lendülnünk a gazdasági profit fontosságán, és egy másik, sokkal fontosabb hozzáadott értéket kell figyelembe vennünk, amit az Eco Maximus alapítója, Ranashinge így fogalmazott meg egy 2007-es interjúban:

“A profit az elefánt trágyából készült papír előállításánál nagyon alacsony, de nem is ez a lényeg. A cél, hogy a megmentett életek értékét hozzáadjuk minden egyes termékhez, amit a vásárlóinknak kínálunk.” - Azaz hogy meghódítsanak egy piacot anélkül, hogy leigáznának akár egyetlen élőlényt is.

Néha a legabszurdabb ötletek, amikről azt hisszük, hogy lehetetlenek tudnak egyszerre életet menteni, fenntartható fejlődést biztosítani és profitot előállítani. Nem kell hozzájuk más, csak kitartás, szorgalom és egy kis tudatosság, hogy együtt élhetőbbé, fenntarthatóbbá és önzetlenebbé tegyük ezt a csodás bolygót.

pic3.jpg

Nézz bele egy elefánt szemébe,

És tekints egészen a lelkébe, 

Azt a pillanatot soha ne felejtsd,

Hiszen egy elefánt soha nem felejt.

Képek forrása: Pixabay

Elefánt trágyából füzet vagy könyv Tovább
Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai

Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai

bringa_2.jpgEzen a nyáron a fesztiválok és a rendezvények elmaradása és a nyaralási lehetőségek limitáltsága miatt mindenki alternatív lehetőségeket keres a kimozdulásra. A Balaton körbetekerése a kicsit sportosabb, motivált emberek számára kiváló program lehet ebben a furcsa időszakban. A barátaim hagyományt teremtve már második alkalommal vágtak neki a túrának, de én idén voltam először, úgyhogy minden szempontból zöldfülűnek számítottam. Megosztom veletek a tapasztalataimat és élményeimet a túrával kapcsolatban, és hasznos tanácsokat is gyűjtöttem.

Írta: Gajdics Bálint / Képek: Bera Viktor, Burkus Brigitta, Gajdics Bálint

A karantén kezdete óta itthon vagyok Debrecenben, és innen is csináltam végig a tavaszi félév maradék részét. Nagyon kedvem és lehetőségem sem volt kimozdulni ezalatt az idő alatt, így legalább bele tudtam mélyedni a szakdolgozatom írásába (igen volt ilyen nap is…). Ha itthon vagyok, nem is nagyon használok tömegközlekedési eszközöket, bár Debrecen nagyvárosnak számít az országban, biciklivel elérhető távolságban van minden, és így a buszon való maszkhordás mellett a jegyárat is meg tudtam spórolni a járvány ideje alatt.

Aztán, ahogy kezdett enyhülni a szigor, és természetesen a vizsgaidőszak végeztével belecsöppentünk a karanténnyárba, több barátom elkezdte szervezni a Balaton körbetekerő biciklitúrát.

Amellett, hogy mindannyian szeretjük és napi szinten űzzük a kerékpározás tudományát, egyfajta teljesítménymérőnek is beillik egy ilyen körbetekerés ötlete, hiszen napi átlag 70 kilométer teljesítése volt a cél.

Az elmúlt években sikerült teljes egészében kiépíteni a Balaton körül  a kerékpárutat úgy, hogy az autósokkal és a strandolókkal ne zavarjuk egymást a kikapcsolódásban. Ez a körút durván 210 kilométer, amire három napunk volt. Ez az jelenti, hogy átlagban 70 kilométert kellett volna teljesíteni, ami papíron nem tűnik soknak, napi 4-5 óra nettó tekerést jelent. Viszont az egész túra esszenciája, hogy egy nagyobb hátizsákban el kell férnie az összes cuccodnak, és így kell kibírnod ezt a három napot.

bringa_1.jpgA pakolásnál a lényeg, hogy minél kevesebbet. Természetesen a legfontosabb ruhaneműk kihagyhatatlanok, a papucs és a törölköző szintén alap, viszont nem szabad a teljes komfortra utazni. Az alapvető ruhák, pulcsi és sapka mellett kihagyhatatlan a naptej és a szúnyogirtó. Ja, és mindenképp be kell szerezned egy biciklisnadrágot. Az lesz a legjobb barátod a negyedik óra tekerés és fájdalmak után. Mindemellett ismerned kell a biciklidet, vagy ha te nem is, legyen a társaságban valaki, aki tud gumit cserélni, vagy a fékeket meghúzni. Természetesen a körút is úgy van kialakítva, hogy 10-15 kilométereként van kerékpáros pihenő szervízzel, de a csomagodban a biciklipumpa és a pótbelső az erdő közepén életmentő lehet. Egy 30-50 literes túrahátizsákban minden elfér, ami egy három napos túrára elég lehet, plusz a hálózsák, ha olyan helyen alszotok, de ez már komfort kérdése.

A túra szinte mindenféle biciklivel teljesíthető, ami gurul, de el kell fogadni, hogy lesznek húzós szakaszok, főleg az északi part dombos tájain.

Péntek hajnalban indultunk Debrecenből, és több mint 300 kilométer vonatút után dél körül kezdtük meg a túrát Siófoktól nem messze az északi part irányába. A statisztikák szerelmesei le is tölthetnek erre alkalmas alkalmazásokat (Strava vagy Endomondo), melyek a megtett táv alatt rengeteg információval tudnak szolgálni. Ezek alapján az első nap 83 kilométert tekertünk déltől este 8-ig. Az első nap Balatonfüred és Tihany volt a két fő megállóhelyünk, ahol több időt is eltöltöttünk. Füreden a sétányon még viszonylag rossz időben is hatalmas élet volt, Tihanyban pedig az apátság környékét fedeztük fel. Az első nap célja Révfülöp volt, amit este teljesen kifáradva, de sikeresen elértünk. Visszagondolva egyértelműen az első nap volt a legfárasztóbb, a rutintalanság és a szintkülönbségek miatt. Révfülöpön egy kempingben sikerült szállást találni egy előre lehelyezett bérsátorban, de a  kimerültségtől szinte mindegy volt, hol alszunk, csak fedél legyen a fejünk felett.

50140938627_95bc182876_o.jpgEgész hétvégén az esőtől rettegve szálltunk nyeregbe, de sikerült megúszni. A második nap Badacsonynál az út közvetlenül a hatalmas szőlőbirtokok mellett vitt. A hegyes táj és a Balaton kéksége adta az erőt utunkhoz. Balatongyörökön a Szépkilátónál is érdemes megállni, ahonnan be lehet látni az egész tavat. Keszthely, a tó nyugati csücske is kiváló hely az időtöltésre. A második nap kitűzött 66 kilométer teljesítése után kicsit hamarabb értünk be Balatonmáriafürdőre, ahol élőzene mellett vezettük le az egész nap fáradalmait. A harmadik napon már kellemesebb időt fogtunk ki, akár strandidőnek is nevezhetőt. Balatonboglár után Balatonszárszón álltunk meg, ahol még egy kicsit fürödni is tudtunk a jéghideg vízben, ami különösen jól esett a lábamnak. Az utolsó nap 61 kilométerét a déli part sík területén könnyen befejeztük.

Most már én is elmondhatom magamról, hogy sikerült három nap alatt körbetekernem a Balatont. Mindenkinek ajánlani tudom, aki egy kicsit is elhivatott, és szereti feszegetni a határait.

Ha a Balaton túl nagy falatnak tűnik, akkor a Velencei-tó vagy a Tisza-tó körbetekerésével rá lehet edzeni a nagyobb távokra is. Az aktív pihenés szerelmeseinek ez kiváló belföldi program lehet még így a járványhelyzet bizonytalanságában is.

A beszámoló végére néhány tanácsot és tippet szeretnék adni azoknak, akik kedvet kaptak ahhoz, hogy nekivágjanak a túrának:

  • Zenével minden jobb!
  • Más társaságok, akik bevállalják ezt a túrát, nagyon segítőkészek, úgyhogy ne szégyelljünk útbaigazítást vagy egy pumpát kérni egy-egy pihenőnél.
  • A lángos jobban megéri, mint a hamburger. Minden esetben, minden büfében.
  • Ne felejtsd el, miért indulsz. Állj meg többször, élvezd a levegőt, a partot és a vizet, hiszen a magyar tengernél vagy.
  • Ki kell lépni a komfortzónából. Holtfáradtan nem fog érdekelni, hol alszol.
  • Ha tudjátok, vegyétek meg minél hamarabb a vonatjegyet és a kerékpár helyjegyet is. Rengetegen mennek így le a hétvégére, és a MÁV néha megvicceli az utazókat.
Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai Tovább
A piros talpak és egy haszontalan könyök esete

A piros talpak és egy haszontalan könyök esete

Najoua Belayane

lubo_1.jpg

A piros talpak és egy haszontalan könyök esete.

Írta: Najoua Belayane

- Shukraan! Köszönöm a fáradozását!

- Hát jó nagy csomag, az biztos - bólogat nagyokat a postás, és odaadja a csomagot a lánynak. - Viszlát!

- Mégegyszer köszönöm! Viszlát! - köszön el a postástól Amira, és a nagy dobozzal a kezében már sétál is visszafelé a hajó fedélzetére. Ahogy fellép a hajóra, érzi a lába alatt mozgó folyót. Ide-oda dülöngél a hajó annak ellenére, hogy a horgony le van fúrva mélyen a folyó medrében. Még mindig nem tudta megszokni, hogy egy hajón dolgozik, még ha csak egy időre is. És azt sem tudta megszokni, hogy visszatérhetett a gyökereihez, ha csak pár hónapra is. 

De ki Amira? És mit keres egy hajón? Egyáltalán milyen hajón van és hol?

Nos Amira, a mi főhősnőnk a “Dahabibi-én szerelmem” nevű hajón, Egyiptomban, Luxor városában imbolyog éppen, és próbál beegyensúlyozni az ajtón, hogy bevigye a férfinak az 1993-as cipőkollekciót. A Nílus ma kifejezetten szeszélyes, és olyan nagy mennyiségű víz áramlik a medrében, ami egyáltalán nem jellemző a folyóra.

- Hahó! Monsieur, megjöttek a cipők! - kiabál Amira, de mintha a föld nyelte volna el a férfit. Amira komótosan felrak egy kávét, hogy legyen mire a férfi megérkezik, és szépen lassan elkezdi kipakolni az összes cipőt. Egymás után szedi ki egyesével, minden darabra úgy vigyázva, mint ha egy-egy aranytojás lenne. Már évek óta dolgozik a férfinak, de még mindig nem tudta megszokni a cipők látványát. Mikor kisgyermek volt, csak az álmaiban léteztek ezek a cipők. Azt tervezgette, hogy mikor majd felnő, ő is ilyenekben fog járni-kelni. Addig sajnos még nem jutott el, hogy megengedhesse magának ezeket a cipőket, de mikor felvették az asszisztensi pozícióba, úgy érezte, hogy ő a legszerencsésebb ember a világon. Őt, a kis Amirát, aki a kairói porban lelte a legnagyobb örömét gyermekkorában. Aki a kóbor kutyákat kergette. Aki hamuval sminkelte ki magát, és aki a felakasztott ruhák között kergetőzött. Igen, neki sikerült kemény munkával felküzdenie magát addig, hogy a férfi asszisztense legyen. És milyen jóságos hozzá a férfi. Néha kicsit szétszórt ugyan, de hát melyik divattervező nem az. 

Amira már kiskora óta imádja a divatot és mindent, ami azzal kapcsolatos. Bár ő soha nem volt egy kreatív lélek, titkon mindig azt remélte, hogy egyszer majd ő is valahogyan hozzájárulhat a divat világához. Nem vágyott ő hírnévre, se nagy vagyonra, csak egy kis darabot akart hozzáadni ehhez a csillogó, álomszerű világhoz. 

Amira már rég végzett a cipők kipakolásával, újra és újra átrendezte őket, de a férfi még mindig nem jött.

- Hol lehet? - kérdezi hangosan a mi Amiránk, de persze senki nem válaszol. - Najó akkor elfoglalom magam addig - ezzel az elhatározással leül az íróasztalához, és elkezd kutakodni a táskájában. Még mielőtt ide utazott volna az új kollekció lebonyolítása miatt, Párizsban vett egy körömlakkot. De most vajon hol lehet? Biztos benne, hogy ebbe a táskába dobta bele. Persze talán nem kéne dobálni a cuccait, de akkor sem tűnhetett el! 

Hát bizony fontos lenne, hogy Amira megtalálja azt a bizonyos piros körömlakkot, mert ha nem találja, akkor a mi kis történetünk kénytelen a végéhez érni. 

- Ez az! - kiált fel Amira, mikor a táska legalján megérzi a kis piros körömlakkot. Kihúzza, óvatosan lecsavarja a tetejét, hogy nehogy valamit összekörömlakkozzon, és elkezdi festeni a körmét. És no lám éppen ebben a pillanatban nyílik az ajtó, és belép rajta Christian. Christian Louboutin, akinek a cipői a nőiesség, a luxus és az elegancia megtestesítői. Aki a gumiborításos sarokkal lehetővé tette, hogy bármilyen padlón lehessen magassarkút hordani, anélkül, hogy károsítanánk azt. Aki a revütáncosoktólmerített ihletet, és az ötletei az egekig emelték. És aki most a kezében basbous-ával (egyiptomi sütemény) sétál be az ajtón nagy boldogan odaköszönve a titkárnőjének, aki pontosan ugyanabban a pillanatban úgy megijed, hogy a könyökével meglöki a kis piros körömlakkot, ami e váratlan fordulat hatására kénytelen kiborulni és elárasztani Amira asztalát.

- Oooo jajjj! - szörnyülködik Amira.

- Amira! Ne kiáltozzon, mint egy fába szorult féreg az Isten szerelmére! - mondja kicsit bosszúsabban Louboutin.

- Igen! Igen, csak hát……. - mondaná Amira, de aztán rájön, hogy mindegy mi történt, mert a férfi már el is indult a cipők felé, így csak legyint egyet - Á hagyjuk! - és elindul a mosogató felé. 

- Amira! Ez az összes cipő? - kérdezi Loubutin, és nagy sóhajtozások közepette veszi elő a jegyzeteit, amiket a mi Amiránk szépen sorban összefűzött és amik egy szempillantás alatt szanaszét szórva hevernek a szobában.

- Igen! Mindent kipakoltam! - válaszol készségesen.

- Nem is tudom! - csügged el a divattervező. - Nézd! A vázlataimon annyival energikusabbnak látszanak. Így élőben meg olyanok, mint kis hervadt virágok mezeje. Nincs bennük semmi élet - csóválja a fejét, és a vázlatokat nézegeti minduntalan.

A mi nem mindennapi főhősnőnk már megszokta ezeket a költői kérdéseket, amikre a divattervező valójában nem vár választ, így most sem szól egy szót sem. Ilyenkor a tervezői csönd a legjobb segítség. Meg amúgyis minél hamarabb le kell mosnia az asztalát, mert ha rászárad, akkor nincs visszaút. Még körömlakklemosót sem hozott magával. Persze valamilyen alkohollal csak le tudná szedni, de akkor az egész hajón a tiszta szesz szaga terjengene. Mikor Amira elkezdi sikálni az asztalát, amire már félig rá is száradt a körömlakk (minek kellett neki gyorsan száradót vennie), Loubutin a hirtelen zaj hallatára kizökken a divattervezői gondolatokból, és odapillant a mi nem mindennapi főhősnőnk felé.

- Amira legyen már egy kicsit… - kezdi el a divattervező a mondatot, de már nem fejezi be. Vagy legalábbis nem úgy ahogy akarta. - Mi ez a szín? - kérdezi Amirától.

- Bocsánat! Elnézést! Véletlen felborítottam a körömlakkom mikor megérkezett Monsieur, és kiborult az egész. De ígérem, hogy az egészet lemosom, és tisztább lesz az asztal, mint újkorában - mentegetőzik Amira, aki szegényke még nem is tudja, hogy az a kis könyökmozdulat váltotta valóra nemcsak az Ő álmát, hanem még több ezer nőjét is.

- Ne! - tiltakozik a divattervező. - Nehogy lemossa! Éppen most adott egy ötletet. Van még abból a körömlakkból?

- Hát talán mégegy pici maradt az üvegcsébe - feleli Amira, és már nyújtja is oda a piros körömlakk üvegét Loubutinnak.

Loubutin pedig odamegy a cipők sorához, megfogja az aktuális kedvencét az éjfekete tűsarkút, és befesti a talpát a körömlakkal pirosra.

- Ez az! - kiált fel boldogan. - Ez hiányzott a kollekcióból! Maga egy zseni Amira! Most azonnal írja meg Párizsba, hogy le az ilyen unalmas színű talpakkal. Mindegyik cipő talpát fessék pirosra. Pontosan ilyen pirosra. Írja meg a körömlakk nevét, számát, mindent, ami szükséges lehet a szín kikeveréséhez - hadarja olyan gyorsan Loubutin, hogy a mi főhősnőnk alig győzi jegyzetelni. - Magának pedig hálám jeléül odaadom ezt a párat! Az első piros talpas Louboutin cipőt - a divattervező odamegy, belerakja Amira kezébe, és nagy örömében kimegy a hajó orrára, hogy elmondja a szerelmének élete egyik legmeghatározóbb pillanatát.

A mi kis Amiránk pedig ott áll, teljesen ledöbbenve, kezében a két Louboutin cipővel, és azon gondolkozik, hogy vajon hogyan kéne megmozdítania a kezét, hogy ne okozzon kárt a cipőkben. Úgy érzi, hogy mindjárt elájul. Nem elég, hogy kapott egy pár igazi Louboutin cipőt, de a divattervező még a körömlakkját is felhasználja. Mikor már szerencsésen túljut ezen a problémán, és leül, hogy megírja a leveleket, amiket Christian Louboutin kért, a gondolatai minduntalan visszatérnek ahhoz az ominózus pillanathoz, mikor az addig haszontalannak tűnő könyökével éppen a titkon dédelgetett álmát valósította meg. Ha nem is vált híressé, se gazdaggá a személye, most már akkor is örökre belevésődött a divat láthatatlan könyvébe, boldoggá téve nők ezreit, akik egy-egy piros talpú Louboutin cipőben úgy érzik, hogy mindenre képesek. Merthogy azt mesélik: “A Louboutin cipők nem csak öltöztetnek, de egyenesen a mennybe is emelnek.”

A Léniák a Közgazdász Online tárcanovella-sorozata, melyben minden héten egy-egy feltörekvő, fiatal író novelláját tesszük közzé. A Lénia elnevezés a klasszikus újságírásból ered.

A tárcanovellákat hagyományosan a lap alsó harmadában helyezték el a tördelés során, melyet egy kettős, felül vastagabb, alul vékonyabb vonallal választottak el a többi tartalomtól. Ezt a vonalat nevezték tárcaléniának. A tárcalénia alatt már semmilyen színes riport nem jelenhetett meg, ugyanis az ellenkezett a műfaj hagyományos szabályaival. A sorozattal célunk, hogy a magyar újságírás nagy múltja előtt tisztelegjünk, és megpróbáljuk a kortárs szépirodalmat visszahozni a köznapi kultúrába. 

A piros talpak és egy haszontalan könyök esete Tovább
Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

konyv_2.jpgIzgalmas történet? Jó sztori? Szépen megírt regény? Mély gondolatok? Biztosan éreztétek már úgy, hogy a könyvek előtt állva választani kell ezen szempontok közül. Könyvajánlónkban egy olyan szerzőt mutatunk most be, akinek az írásaiban mindezeket egyidejűleg megtaláljátok: Simone de Beauvoir-t.

Írta: Sipos Sára

Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus. 1908-ban született Párizsban, itt is halt meg 1986-ban. A 20. század meghatározó figurája, aki elsősorban íróként definiálta magát, de már életében filozófusként is emlegették. Élettársával, Jean-Paul Sartre-ral a francia egzisztencializmus legjelenetősebb képviselői. Írásai nemcsak kiemelkedő regények, de filozófiáját - a feminizmust és az egzisztencializmust - is méltón képviselik.

Mások vére (1945)

konyv_1.jpgA Mások vére az a típusú regény, ami ha jó időben, jó helyen találja meg az embert, akkor vele is marad. Az egzisztencializmus minden fontos kérdését felteszi az olvasónak, miközben egy remek történettel szolgál, és mindehhez a 20-as évektől a II. világháborúig tartó időszak nyújt történelmi keretet.

A regény főszereplője Jean Blomart, aki arra hivatott, hogy apja nyomdáját majd átvegye. Gyermekkori tapasztalatai nyomán azonban bűntudata lesz a kényelemtől, a ki nem érdemelt jóléttől. Családját hátrahagyva kitanulja a nyomdász szakmát, munkásnak áll, és kommunista lesz. Egy tragédia miatt a pártból is kiábrándul, és úgy dönt, nem enged közel magához senkit. Azonban betoppan az életébe Héléne, aki egész máshogy látja a világot. Jean pedig újra és újra szembesül a ténnyel, hogy döntései nem lehetnek egyéniek: befolyásolják mások életét, azok tudta vagy akarata nélkül.

Simone de Beauvoir a felelősség, az egyéni döntések, a szabadság, a lét értelme, a sors, a szerelem kérdéseit feszegeti ebben a zseniális regényben. A szereplőkön keresztül választ is nyújt, de minden intellektuális erőszak nélkül, mégis lendülettel és megfogóan. Nem véletlenül ezzel a regényével vált népszerű íróvá hazájában, és nem véletlenül lett számomra az elmúlt hónapok legmaradandóbb olvasmánya.

Egy jó házból való úrilány emlékei (1958)

1950-ben az írónő úgy döntött, könyvben állít emléket fiatalkorának, erről így ír: 

Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron…

Életrajzi regényében bepillantást nyerünk gyermekkorába: jó nevű családban és körökben nőtt fel, azonban kis korától kezdve lázadó típus volt. A konformizmust nem tűrhette, és a kézhez kapott értékrendet is a maga képére akarta alakítani.

Állítólag apja már gyermekkorában így nyilatkozott róla: ,,Simone úgy gondolkodik, mint egy férfi”

A könyvben végigkövethetjük, hogy egy jó házból való úrilány hogyan jut el a konvencióktól a vágyott, megszerzett és megélt szabadságig. Mindeközben átevezünk a 20-as, 30-as éveken: ebben a gomolygó, izgalmas korszakon Párizsban. Megtudjuk, miket olvasott, kik hatottak rá. Ahogy az ő érzelmi és szellemi fejlődését olvassuk, ráeszmélünk, hogy így vagy úgy, de mindannyian megélünk hasonló helyzeteket, fejlődéstörténetet.

Szelíd halál (1964)

konyv_3.jpg1963-ban Simone de Beauvoir külföldön volt, mikor telefonon értesítették, hogy édesanyja kórházba került. Azonnal visszatért Párizsba, és a következő egy hónapot a betegágy mellett töltötte a húgával. Ebben az időszakban visszaemlékezik az anyjával való kapcsolatára, közös történetükre, mely sosem volt egyszerű. Mindeközben az ágy mellett ott áll már a halál is, amit egy időn túl nem lehet elodázni.

Jean-Paul Sartre ezt tartotta az élettársa egyik legjobb írásának, és igaza lehet. A halállal, az anya halálával szembenézni fájdalmas, tragikus. Az írónő egyszerre filozofikusan, megrendítően és szépen vezet végig ezen az érzelmi úton. Egy emberi élet véget ér, visszafordíthatatlan. Hiába a mondás, hogy ez az élet természetes része, egy szerettünk halálát végignézve sosem fogjuk természetesnek érezni. 

Ez a könyv nehéz olvasmány, talán nem is lehet akármikor olvasni. Beauvoirnak valóban az elengedés volt a célja az írással. A halál, a fájdalom feloldásaként azonban azt is megfogalmazza, hogy a halál végletességén és a test végességén túlmutat a szeretet végtelensége.

Azok mögött, akik elhagyják ezt a világot, az idő megsemmisül; és ahogy egyre idősebb leszek, az én múltam is összezsugorodik.

Képek forrása: kulturpart.hu, Mac Cacipardo (Radio Canada Television), libri.hu

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól! Tovább
Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

img_0792-min.jpg

Tegnap este megérkezett a várva várt SMS, és ujjonghattunk, ha felvettek az álomegyetemünkre. A Budapesti Corvinus Egyetem is új tanévnek néz elébe: új hallgatók érkeznek, folytatódik a megújulás, új szakok indulnak, régi szakok átalakulnak. A mai sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem vezetősége bemutatta a felvételik és a megújulási program első évének eredményeit.  

Írta: Mohos Lilla / MTI

Idén százéves a felsőfokú közgazdasági képzés, a Corvinus - jogelődeit is nézve - 72 éve áll fenn, és ahogy eddig, ezentúl is szeretne a hazai közgazdaság és társadalomtudomány vezető intézménye lenni.

Az idei év eredményei is erősítik ezt a hagyományt – tette hozzá a pénteki budapesti sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem rektora.

Lánczi András, utalva arra, hogy a Corvinus volt az első, ami egy éve állami fenntartásból alapítványi intézményi formára váltott, kifejtette: ez egy lassú folyamat, az elérendő célokat 2030-ig határozták meg. A rektor szerint a felelősség óriási, úgy fogalmazott, hogy az egyetem sorsa egy "nemzeti vállalkozás". A megújulás minden téren zajlik.

 

Mennyiségi szempont helyett a minőség számít

ressely-e14-min.jpgA rektor arról is beszélt, hogy a Corvinus az ország legjobb középiskolásait célozza. Az alapítványi működés egyik legfontosabb különbsége az állami fenntartáshoz képest, hogy nem szorulnak be a fejkvóta szemléletmódba, azaz nem kell minél több hallgatót felvenni, mivel nem ezen múlik a finanszírozási háttér.

Az idei felvételi során csökkent a felvett hallgatók száma a tavalyi évhez képest, csaknem 20 százalékkal kevesebben kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ősztől az egyetemen. Emögött azonban tudatos döntés áll az egyetem részéről, és nem a körülmények diktálták - hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, hogy nem akartak engedni a ponthatárokból, a színvonal növelése érdekében minden szakon igyekeztek emelni azt.

A Corvinuson a legtehetségesebb középiskolásokra fókuszálnak, az ő jelentkezésüket várták, és várják a jövőben is. Az egyetem részéről a minőségi szempont az elsődleges, ez pedig azt jelenti, hogy a ponthatárokat úgy állapítják meg, hogy a legjobb hallgatókat vegyék fel. Ez meg is duplázhatja a felvettek számát, ahogyan az meg is történt egyes szakoknál.
img_3735-min_1.JPG

Cél a nemzetköziesítés

A megújuló egyetem stratégiájába illeszkedő döntés az angol nyelvű képzésekre felvehető hallgatók létszámának növelése is. A legnépszerűbb szak a nemzetközi gazdálkodás, aminek része egy féléves külföldi képzés is. A szakot csak angol nyelven hirdették meg, 430 pont volt bejutási küszöb, a felvett hallgatók számát kétszeresére növelték. “Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy idegen nyelven folytatja tanulmányait” - jegyezte meg Lánczi András.

“A cél, hogy a magyar hallgatók számára olyan képzéseket nyújtson az egyetem, amelyek elvégzése után a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket.”

Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a felvételi ponthatárok ismertetése után kitért arra is: a most felvettek egyharmada nem magyar hallgató, és ezt az arányt a tervek szerint tovább növelnék. Ugyanannyi külföldi hallgató már most jelentkezett, mint tavaly, a kérdés azonban, hogy ki az, aki meg tud jelenni szeptembertől. Azon is dolgoznak, hogy megfelelő számú külföldi oktató érkezzen a Corvinusra. Már most is  510 százalékban jelen vannak, de az arányukat szintén bővítenék.

 

Minden téren zajlik az átalakítás

ressely-e4-min.jpgAz egyetem vezetősége kiemelte, az aggodalmak ellenére a Corvinus Ösztöndíj betölti az állami ösztöndíj helyét, azaz százalékra ugyanannyi intézményi ösztöndíjas hallgató van, mint korábban állami. A 2020-2021-es tanévben a diákok alapszakon 80, míg mesteren 85 százaléka Corvinus-ösztöndíjasként ingyen tanulhat.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke arról beszélt: egy év alatt 44 új oktatót vettek fel az egyetemre, az összjövedelem bővülése 25 százalékos volt az intézményben. Tavaly a költségvetés 17 milliárd volt, az idei 22 milliárd forint, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is.

Az átalakulás részét képezi továbbá az oktatási programok megújulása. A Közgazdasági elemző mesterszak, ami magyarul és angolul is tanulható, átalakul, valamint megjelenik a nemzetközi adózás, mint új képzés az intézményben, ami nincs máshol az országban. Több jelenleg is működő szak tartalmát, például a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakot frissítik, ezekről a változtatásokról a következő hetekben részletesen beszámolunk majd.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: állandó kritikaként jelent meg a felsőoktatás felé, hogy mennyire tudnak támaszkodni a meglévő képzésekre. Szeretnék, ha minél több vállalat venne részt az az egyetem munkájában. Például a nemzetközi adózás képzés elindításának igénye már kifejezetten vállalati oldalról jelent meg, ami jól példázza, hogy az új intézményi formában könnyebb a szoros együttműködés a vállalati szektorral.

Lánczi András rektor a következő évekkel kapcsolatban rámutatott:

Az átalakulás egyik motorja, hogy jó itthon tanulni, és megkaphatják a hallgatók azt a minőséget a képzés során, amit külföldön remélnek.

2020. július 24.

Képek: Ressely Kinga & Szép Zsóka

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson Tovább
„Iskolából műhely” –  Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson

„Iskolából műhely” – Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson

img_0277-min.JPGVáltozás érinti az akadémiai pályára készülőket, illetve azokat, akik a felsőoktatásban és a tudományos szférában szeretnének elhelyezkedni - megújulnak a Corvinus doktori iskolái. Tartalmi változások történnek az immáron fuzionált iskolákban, amiknek fő koncepciója az „iskolából műhely” elv. Rövid összefoglalónkban az egyetem doktori iskoláit érintő változásról olvashattok.

Írta: Mohos Lilla / Képek: Szép Zsóka

Amíg a doktori képzés az egyén számára tanulmányainak megkoronázása, addig az intézmény számára a képzési paletta alkotta korona legszebben csillogó gyémántja, ezért mindkét féltől rendkívüli figyelmet érdemel. A magyarországi doktori képzés egyrészt elitképzés, amelyet a legtehetségesebbek számára biztosítanak a legjobban felkészült oktatókkal, másrészt tömegképzés, mivel a társadalomnak égető szüksége van nagy létszámban a tudományos kutatásokra felkészített szakemberekre.

ressely-e15-min.jpgA Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben 1993 óta zajlik PhD fokozatot adó doktori képzés. A doktori iskolák vezetőivel, programigazgatóival 2020 januárjában lefolytatott egyeztetéseken körvonalazódott, hogy az egyetem hét doktori iskolájából hat doktori iskola kettesével történő fúziójával és egy önállóságának megőrzésével négy doktori iskola maradna. Ez a volumen illeszkedik az egyetem méretéhez és stratégiai célkitűzéseihez.

A doktori iskolák megújításának, vagyis tudományos műhellyé alakításának célja, hogy növelje a működés hatékonyságát, a képzés minőségét, és eredményesebben becsatornázza a képzéseket az egyetem kutatási ökoszisztémájába. Ezért 2020. július 1-től, az egyetem Megújulási Programjának keretében négy doktori iskolában folyik tovább a tudományos utánpótlás-nevelés. A korábban hét önálló iskola fúziójából a következő négy született meg, és várja hallgatóit:

  • Gazdálkodástani Doktori Iskola
  • Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskola
  • Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola
  • Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola

A képzés legfontosabb tartalmi változása, hogy nem elsősorban a kurzusokon megszerezhető ismeretekre, sokkal inkább a kutatásokban elsajátítható készségekre épít. Michalkó Gábor főigazgató, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője a következőképp fogalmazott:

„Iskolából műhely – így foglalnám össze az átalakulás lényegét. A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára. Célunk a tudományos kiválóság; ezt nyújtjuk a képzések során és ezekkel a kvalitásokkal engedjük útjukra doktoranduszainkat.”

img_0293-min.JPGAz átalakulás természetesen nemcsak névváltozást fed, hanem egy átfogó, három pilléren nyugvó komplex fejlesztést is jelent: szervezeti és tartalmi megújulást, valamint minőségi fejlesztést egyaránt.

Olyan előnyökkel jár, mint az eddigieknél is több kutatási lehetőség a hallgatók számára vagy a színesebb képzési paletta. Mindemellett számos program közül lehet választani az iskolákban, és lehetőség nyílik a szinergiák hatékony kihasználására is. A fuzionált iskolákban olyan szakemberekkel, kutatókkal, témavezetőkkel és hallgatótársakkal lehet együttműködni, akik számtalan új lehetőséget nyithatnak meg a doktoranduszok előtt, támogatják őket a tudományos munkában, nemcsak a képzés befejezéséig, hanem akár később is. A kurzusok száma a korábbi évekhez képest csökken, és a lexikális szaktudás helyett a kutatásmódszertani és az akadémiai életpályára felkészítő órákra helyeződik a hangsúly.

Az „iskolából műhely” filozófia realizálásának kulcstényezője nem más, mint a doktori képzés ismeretcentrikusságának csökkentése és képességorientáltságának növelése.

 2020. július 23.

„Iskolából műhely” – Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson Tovább
5 jazz muzsikus, akikre MOST érdemes figyelni

5 jazz muzsikus, akikre MOST érdemes figyelni

borito_6.jpgA jazz egyáltalán nem egy régen elfelejtett, mára csak szűk réteg számára hozzáférhető műfaj. Korábbi cikkünkben megismertük a jazz legnagyobb klasszikusait, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy ma, 2020-ban is nagyon izgalmas zenék születnek. Bemutatunk nektek pár olyan művészt, akiket érdemes követni, és akik aktívan dolgoznak új projekteken. Kedvenc számainkból szokás szerint készítettünk egy lejátszási listát is.

Írta: Bera Viktor

kamasiwashington.jpgRöviddel az ezredforduló után pár tehetséges Los Angeles-i fekete fiatal megalapította a Young Jazz Giants nevű formációt: egyetlen albumukat 2004-ben adták ki. Pozitív visszhangot kapott, és kult klasszikussá vált az évek során, viszont nem csak emiatt kell megemlíteni. A XXI. század eddigi talán legbefolyásosabb jazz felfedezettjei közül többen is ebből a formációból kerültek ki, így listánk első két tagja is. 

Kamasi Washington az egyik legnépszerűbb élő szaxofonos, egyaránt elismert a jazz és a hip-hop világában. Saját albumai rendszerint gigantikus projektek, és dolgozott már együtt Kendrick Lamarral és a Run the Jewels-szel is. Zenéjét lehetetlen egy szóban jellemezni: eltér más zenészek munkájától, miközben albumról albumra újat tud mutatni. Modern hírességként számos médiaszereplése is van, nagyon izgalmas karakter. Legutóbb a 2020 júliusában megjelent Dinner Party című albumon szerepelt, ami több könnyűzenei műfaj legnagyobb alakjainak közreműködésével készült.

Thundercat az egyik legsokoldalúbb zenész napjainkban. A Young Jazz Giants mellett játszott a Suicidal Tendencies nevű punk zenekarban, dolgozott Flying Lotus egyik albumán, sőt, Kendrick Lamarral is gyártott zenét. Saját albumain keveri a műfajokat, van itt funk, jazz, R&B, punk és hip-hop is. Utolsó albuma viszonylag friss, idén áprilisban jelent meg.

chrispotter.jpgA fiatalokon kívül pár amerikai veterán továbbra is tud újat mutatni. Chris Potterre már gyermekkorában, a 80-as évek közepén felfigyeltek, viszont máig az egyik legjobb szaxofonos, és még bőven frissít a jazz légkörén. Legutóbbi, ősszel megjelent albumán az elektronikus zenéből merít, és ezt vegyíti saját jazz zenéjével. Több alkalommal is járt már Magyarországon, így a szerencsések akár élőben is elcsíphetik.

Nem csak Amerikában találkozhatunk nagy tehetségekkel; az óceán felénk eső oldalán is érdemes nézelődni. Shabaka Hutchings a brit jazz köreiben az egyik legaktívabb fellépő volt az utóbbi években. A barbadosi származású Hutchings zenéjében is gyakran vegyíti kulturális örökségét és a modern jazzt. Érdemes őt három aktív formációban figyelni: mind a Sons of Kemet, a The Comet is Coming és a Shabaka & The Ancestors is remek albumokat és fellépéseket kínál.

Az utóbbi évtizedekben a skandináv jazz is nagyon termékeny volt - számos tehetséges zenész közül egyedisége miatt Karl Seglemet emeljük ki. Már évtizedek óta gyárt zenét, de még mindig a leginnovatívabb zenészek között említhetjük. Elsődleges hangszere a szaxofon, viszont kompozícióiban gyakran használ kecskeszarvból készült kürtöt is, és más, egzotikus és szokatlan hangszerek is megjelennek albumain. Stílusa letisztult, gyakran népzenei elemekkel átszőtt jazz, mindenképp hallgassatok bele munkáiba!

Természetesen tengernyi tehetséges zenészt lehetne kiemelni a kortárs jazzből, a mi listánk csak ízelítő. A bemutatottak számaiból, illetve pár további érdekes zenész munkájából készített lejátszási listát itt találjátok

Képek: Young Turks, Brainfeeder, Bjørn Erik Pedersen, Tore Sætre, Karl Seglem, Pexels

5 jazz muzsikus, akikre MOST érdemes figyelni Tovább
5 film a Netflixen, ami segít jobban megérteni a Black Lives Matter mozgalmat

5 film a Netflixen, ami segít jobban megérteni a Black Lives Matter mozgalmat

nevtelen_terv_1_1.png

Az elmúlt hónapokban felerősödtek a tüntetések az Egyesült Államokban az afrikai-amerikai közösségek egyenjogúságáért, az úgynevezett rendszerszintű rasszizmus ellen. A 2013-ban indult Black Lives Matter mozgalom a feketék polgári jogaiért küzd, fő célja, hogy jogszerű rendőri eljárásban részesüljenek a polgárok bőrszíntől függetlenül. A helyenként zavargásokba torkolló tiltakozások azután kezdődtek, hogy 2020. május 25-én George Floyd meghalt, amikor az ellene intézkedő rendőr a torkára térdelt.. Floyd halálhíre, valamint a tragédiáról készült videók bejárták a világot, és több nyugati ország fővárosában tüntetések sorozata vette kezdetét. (borítókép: pexels.com/life-matters)

Írta: Hegedüs Kata

A témát több dokumentumfilm és filmdráma is feldolgozza, és ezek a magyar Netflixen is megtalálhatók. Összegyűjtöttük azt az ötöt, amelyek átfogó képet adnak a feketék elleni bánásmódról, és a rabszolgaság sanyarú kultúrájáról.

13th

Dokumentumfilm

A dokumentumfilm az amerikai alkotmány 13. módosítását veszi nagyító alá, amely 1865-ben eltörölte a rabszolgaságot, ám közel sem vetett véget a rasszizmusnak. A film végigkíséri a feketék elleni bánásmódot Amerikában, a rabszolgatartás betiltásától egészen napjainkig, ezt a folyamatot a 20. század elnökeinek intézkedéseivel szemlélteti. A politikusok évtizedeken keresztül az afrikai-amerikai közösségeket a brutalitással azonosították, ennek egyik következménye, hogy a 2,5 millió bebörtönzött amerikai 40,2 százaléka afroamerikai. Az Oscar-díjra jelölt dokumentumfilmben aktivisták, professzorok, újságírók reflektálnak olyan politikai eseményekre és rendőri túlkapásokra, amelyek nagyban hozzájárultak a Black Lives Matter mozgalom megalakulásához.

Crash

Filmdráma

A több szálon futó történetben központi szerepet játszik a rasszizmus, a szálak film végére érnek össze.  A film azt mutatja be, hogy a 9/11-es események után hogyan erősödött fel a diszkrimináció és a rasszizmus. Sztereotípikus példákkal szemlélteti a rendező a rasszizmus folyamatos jelenlétét, legyen szó mexikói bevándorlókról, afroamerikai bűnözésről vagy perzsa kisboltosról. A dráma társadalomkritikája mellett tele van érzelmekkel és profin alakított emberi játszmákkal, mellyel 2004-ben a legjobb filmért járó Oscar-díjat is megnyerte.

12 év rabszolgaság

Filmdráma

Az igaz történetet feldolgozó film központjában Salamon Northup áll, aki a korban ritkának számító szabad, jómódú afroamerikai zenészként  tartja el családját. A polgárháború előtti amerika életébe repíti vissza a nézőt a rendező, ahol az afroamerikaiak rabszolga sorsa általánosnak számított. Salamon egyik napról a másikra szabad emberből rabszolga lesz, 12 évig tartó sanyarú sorsát fergeteges alakítással kelti életre Chiwetel Ejiofor. 2013 legjobb filmje nem egy könnyed délutáni mozizás, hiszen a rabszolgák szívfacsaró sorsát mutatja be.

Strong Island

Dokumentumfilm

A film rendezője fivére, William Ford halálának tragikus körülményeit mutatja be, aki egy new yorki afroamerikai tanár volt. A 24 éves Ford 1992-ben kapott halálos lövést szívébe egy 19 éves fehér fiútól, majd gyilkosának tárgyalásán, a kizárólag fehérekből álló esküdtszék önvédelemre hivatkozva felmentette a vádlottat. A dokumentumfilm megtekintésével mélyebb értelmezést kapunk a feketékkel szembeni bánásmódról és az amerikai igazságszolgáltatásról, amely nem is feltétlenül igazságos.

Django elszabadul

Western, Filmdráma

Tarantino egyik legsikeresebb filmje az előzőektől eltérő módon mutatja be a rabszolgaság témáját. Django egy felszabadított rabszolga, aki fejvadászként folytatja útját a rabszolgaként tartott feleségéhez. A film a rendező megszokott stílusához híven nem szorítja háttérbe az erőszak ábrázolását, így ezt a westernt sem könnyű megemészteni. Samuel L. Jackson öreg inas karaktere veti fel a morális kérdéseket a rasszizmus, az elnyomás és a rabszolgatartás témakörében.

További filmek ebben a témában: A segítség, Moonlight, A számolás joga, Zöld könyv 

Források: 

5 film a Netflixen, ami segít jobban megérteni a Black Lives Matter mozgalmat Tovább
Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés

Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés

Interjú vírusról, vállalkozásról és egy innovatív vendéglátóipari ötletről a Senzorium alapító csapatával

felhaszn_4.jpg

Hazánkban nagy hagyománya van a borkóstolásnak, az elmúlt években pedig – a kézműves sörök előretörésével – a sörkóstolás is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. De, mint azt mondani szokták: ennek is van tudománya. A Senzorium csapata mindenkihez közelebb hozza az érzékszervi minősítés szakterületét, és egy különleges, szórakoztató program keretében mutatja be számunkra a tudományág egyediségét.

Nyitrai Ákos, Borovnyák Dávid és Sztanyik Zsófia a Senzorium csapatának tagjai mind élelmiszermérnökként végeztek az akkori Corvinus élelmiszertudományi karán, vállalkozásukba 2020 elején kezdtek bele. Az ötletgazda, Ákos így nyilatkozott az elképzeléseikről:

"Szeretnénk megmutatni, hogy az érzékszervi minősítésnek komoly tudományos háttere van, és nagyon sokan nem megfelelően csinálják. Programjainkon szeretnénk bepillantást nyújtani a valódi érzékszervi minősítők munkájába. Rávezetjük őket, hogy a piacon hasonlónak gondolt, de mégis különböző termékek közötti különbségekre hogyan tudnak maguktól fényt deríteni, a márka, az ár és bármilyen egyéb befolyásoltság nélkül.

felhaszn_1.jpg

Fontosnak tartjuk a kóstolás mögött húzódó tudományos háttér bemutatását, hogy hogyan lehet statisztikai módszereket megfelelően alkalmazni egy-egy minősítés során. Ilyen technikával, ISO szabványokkal alátámasztva senki más nem kóstoltat. Érzékeltük, hogy az embereknek igénye van a minőségi szórakozásra, amely egyedi és testreszabható tud lenni.

Ha ilyenről kérdeznek, mindig a szabadulószobákhoz szoktam hasonlítani magunkat, amelyek szintén kisebb csoportok számára nyújtanak egyedi szórakozást.

Az ő példájukon keresztül is jól látható, hogy mennyire sokat és milyen gyorsan tud fejlődni egy ilyen szegmens, hiszen 2012-ben jöttek csak be hazánkba, mára pedig már több mint 50 szoba található Magyarországon."

De hogyan is néz ki a „tudományos sörkóstolás” a gyakorlatban? Teszem fel a kérdést Zsófinak, aki jelenleg is a Corvinus Vezetés és Szervezés mesterszakján tanultakat hasznosítja a vállalkozás fejlesztése során.

"Fehér paravánnal elválasztva ülnek a résztvevők, ezzel laborhoz hasonló körülményeket szeretnénk teremteni, minimálisra csökkentve a kívülről érkező ingerek befolyásoló hatását. Persze a vendégek szórakozni is jönnek, össze lehet kacsintani a velünk szemben ülővel, az alkalmak oldott hangulatban telnek.

felhaszn_2.jpg

Először egy rövid prezentációban mutatjuk be az érzékszervi minősítés és az éppen kóstolt termékkategóriához kapcsolódó alapvető tudásanyagot, ezalatt pedig kiosztásra kerülnek a kóstoltatott termékek is, amelyekből minden alkalmon hatfélével találkozhatnak a résztvevők. Az értékelés tableten folyik, minden termékről egy kilencfokú skála segítségével kell eldönteni, hogy számunkra hol helyezkedik el például íz, illat vagy épp konzisztencia terén. 

Az alkalom végén online és offline formában is visszacsatolást adunk a saját és a teljes csoport eredményéről, illetve fény derül a kóstolt termékekre is. Meglepő eredmények szoktak születni, sokszor még a saját vaktesztjeink során is."

Júliusban már a Senzoriumhoz is kezdenek visszatérni a baráti csoportok, vállalati csapatépítők, egyszóval mindenki, akit érdekel a sörkultúra és szeretne egy jót szórakozni. A 2020 első hónapjaiban indult vállalkozás csapatának viszont a vírushelyzet miatt hamar kényszerszünetet kellett tartania. Erről és a szórakoztató- és vendéglátóiparban tapasztalható nehézségekről mesélt Borovnyák Dávid, a Senzorium társalapítója.

"A tényleges működésünket január, február magasságában kezdtük meg, és bizony már március közepén le kellett mondanunk az előre foglalt alkalmakat a korlátozások miatt. A teljes működésünk beltéren zajlik, zárt térben, sok emberrel, így nyilván fel sem merült, hogy bármilyen módon folytatni tudnánk. Egészen július elsejéig kényszerpihenőn voltunk, azóta viszont az első visszajelzések, tapasztalatok bizalomra adnak okot, hiszen

szépen lassan visszatérnek a vendégek, érezhetően megunták már a bezártságot, abszolút nyitottak az alkalmakon való részvételre, a társas kapcsolatok felelevenítésére. 

Véleményem szerint a vírus legnagyobb gazdasági vesztesei a vendéglátóiparban az olyan – hozzánk hasonló – élményalapú szolgáltatások, mint például a szabadulószobák, élményfőzések, mozik, de akár a külföldiekre alapozó éttermeket is felsorolhatnánk. A helyzet megoldására természetesen nem létezik „jó képlet”. Az intenzív marketingtevékenység és az esetleges „visszacsalogató” árengedmények mellett a termékpaletta aktualizálását tartjuk nagyon fontosnak. Nyáron például az amúgy választható csokoládélikőrök helyett különféle gyümölcsös söröket minősíthetnek a résztvevők, például a nyár nagy durranásának számító málnás söröket."

Az agrárszektorban jellemzően a multinacionális nagyvállalatok uralják a terepet, fogalmazza meg Ákos, ám mindannyian nagy egyetértésben bólogatnak, amikor arról kérdezem őket: Érdemes volt-e belekezdeni egy saját vállalkozás építésébe, szinte közvetlenül az egyetemi éveket követően?

felhaszn_3.jpg

"Az egyetem számtalan ötletet, impulzust tud adni, az ember itt ismerheti meg igazán önmagát, ez pedig egy nagyon fontos része a vállalkozóvá válás folyamatának. A mentalitás alapja, hogy egy második gyerekként kell gondolnunk a vállalkozásunkra, hiszen az életünk részét képezi az alkalmazotti léttel ellentétben, ahol ötkor minden feltétel nélkül leteheti az ember a lantot. Néha sok, de ezt nem lehet máshogy csinálni."

"Fiatalok vagyunk, van eszünk és energiánk is. Úgy gondoltuk megpróbáljuk!"

Írásunk a Corvinus Tourism Club diákszervezettel közös cikksorozatunkban jelenik meg, amelyben volt- vagy jelenlegi Corvius-os hallgatók vendéglátóiparral és turizmussal kapcsolatos vállalkozásait mutatjuk be. Amennyiben szívesen viszontlátnál itt egy általad ismert Corvinus-os sztorit, vedd fel velünk a kapcsolatot a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen!

Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés Tovább
Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról

Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról

ressely-e14-min.jpgAz őszi tanévkezdés a Corvinuson a járványügyi helyzet miatt kérdőjelekkel teli, de a legújabb Elnöki Testületi rendelkezés már konkrétumokkal is szolgál. Első lépésben a nagy létszámú előadásokról döntöttek, amit röviden összefoglaltunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Ressely Kinga

A legfrissebb Elnöki Testületi rendelkezés teljes szövegét itt olvashatjátok.

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson a 2020/2021. tanév I. félévében. A jelenléti oktatásnak azonban a következő félévben még számos akadálya lehet akkor is, ha nem újul ki a járvány, és nem ismétlődnek meg a korlátozások. Hiszen a külföldi diákok beutazása továbbra is kérdéses marad. Az Egyetem célja tehát a jelenléti oktatás megvalósítása esetén is a zsúfoltság csökkentése, ami főleg a nagy létszámú előadásokra vonatkozik.

Milyen előadásokat érintenek a változások?

Az őszi félév 60 főnél nagyobb, angol és a magyar nyelvű, több kurzusba sorolt előadásait. Az intézetenként két tárgyat (összesen 24 stratégiai fontosságú előadást), melynek várható létszáma 100 főnél nagyobb, előzetesen az egyetemi stúdióban, professzionális minőségben terveznek rögzíteni. Így ezek aszinkron formában a félév során elérhetővé válnak.

Az érintett nagy létszámú előadások listája ezen a linken található.

Hogyan érik el a hallgatók a felvett előadásokat?

A Microsoft Stream platformra kell őket feltölteni, hiszen ez az egyetem belső felülete. Innen fogják az oktatók Moodle-ba linkelni őket. Az előadások bármikor akár többször is megnézhetők lesznek, de letölteni nem lehet őket.ressely-e15-min.jpg

Hogyan veszik fel ezeket az előadásokat?

Az egyetem stúdiója vizuális technikával és utómunkálatokkal fogja támogatni a felvételeket, ezért az előadásokat az oktatóknak legalább 14 nappal az órarendi időpont előtt rögzíteniük kell. A TDTK pedig oktatásmódszertani tudással támogatja a folyamatot, hogy később a videók akár a blended learning módszertan részeként is alkalmazhatók legyenek. 

Mi áll a döntés hátterében?

A nagyobb létszámú előadások oktatásmódszertanának megújulása már az elmúlt években felmerült, hiszen látogatottságuk jelentősen csökkent, a modern e-learning megoldások egyre inkább elterjedtek, és online számos jó minőségű, ingyenes tananyag megtalálható. A koronavírus-járvány okozta átállás felgyorsította a folyamatot, és jobban rámutatott arra, hogy igény van a modernizálásra. 

Milyen célok kapcsolódnak még a döntéshez?

A Corvinus Megújulás Projekt keretében 2019. májusában elkészült „Oktatási stratégia előkészítő tanulmány” a legfontosabb rövid távú trendek (1−2 év) között sorolja fel a hibrid (blended) oktatás elterjedését. Ebben az irányban már a válság előtt is megvalósultak sikeres pilot projektek, több tárgy blended learning irányú átalakítása megkezdődött. Az egyetem célja felzárkózni a versenytársakhoz, és modernizálni az egyoldali oktatási megoldásokat, valamint gyakorlati foglalkozásokat fejleszteni, melyek az adott tárgy jellegének megfelelően a felkészült hallgatók tudásának elmélyítésére szolgálnának.

2020. július 16.

Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról Tovább
Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

img_3735-min_1.JPG

A Corvinus Egyetem átalakulása nemcsak az oktatást, hanem a kutatásokat is érinti. A folyamat már idén elkezdődik, az új projektek mellett a bérrendszer és a teljes kutatási szemléletmód is megújul. A kutatástámogatás átalakulásáról Dr. Vastag Gyulával, a Corvinus Egyetem Kutatási Rektorhelyettesével beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté

  • Hogyan újul meg a Corvinuson a kutatástámogatási rendszer?
  • Milyen új projektek indulnak?
  • Mi lesz az akadémiai autonómiával?
  • Milyen kiemelt irányokban kutatnak majd a jövőben?
  • Hogyan lesz gyakorlatban is hasznosítható egy kutatás? 
  • Mi lesz a fenntarthatósággal?

„A Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania.”

“Legyenek kutatási eredmények, ugyanakkor ezt másoknak is látniuk kell nemzetközi téren, hiszen oda szeretne a Corvinus is betörni” - mondta dr. Vastag Gyula a kutatástámogatás céljáról. „Olyan eredményekkel kell előállnunk, amelyet ők is elismernek. Ehhez képest kell megújítani a kutatástámogatást.” (fotó: Ressely Kinga)

ressely-e1-min.jpg„Minden egyetem elsődleges érdeke, hogy jó kutatói, jó oktató legyenek, őket meg kell becsülni. Olyan ugyanakkor nincs, hogy csak megbecsülünk valakit, és az eredmények nem jönnek. Ezeket be is kell hajtani” - mondta a kutatási rektorhelyettes.

Az értékelési rendszerben is jelentős változásra van szükség. „Az egész értékelési rendszer arra irányult eddig, hogy minél többet oktassanak a kollégák. Néhol teljesen abszurd rendszer alakult ki, extra oktatás címszó alatt több millió forintos kifizetések történtek. Ez felveti azt a kérdést, hogy valamiféle kalibrálási hiba történhetett” – mondta Vastag Gyula. „Magyarországon, ha egymillió forintot keres valaki oktatóként havonta, az kiemelt fizetésnek számít. Ha félév alatt kap hatmillió forintot, majd ennek még a felét megkapja extra oktatási tevékenységre is, akkor valami nem jól működik.”

A megújulás részeként a teljes oktatói pályát átgondolják, lesznek oktatás- és kutatáscentrikus pályák is. A kutatás az oktatói tevékenységből sem maradhat ki, itt a hazai mércének kell megfelelni, az utóbbi esetben pedig a nemzetközi kutatói elismertség lesz a fő cél. 

Vastag Gyula hozzátette, hogy ezzel együtt

„a Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania. Ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mezőnyből, nemcsak hírnévben, hanem hírnévnek megfelelő alapfizetésben is az élen kell járnunk”.

A versenyképes fizetés régiós szinten értendő, az amerikai üzleti iskolákkal ugyanis nem lehet versenyezni.

Újdonságok a kutatástámogatási rendszerben:

A Corvinus megújult kutatástámogatási rendszerének alappillére lesz a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) ösztöndíj. A pályázatokat a kutatók önkéntesen adhatják be, melyeket az elmúlt három év kutatási teljesítménye alapján értékelnek. Az ösztöndíjjal hatvanmilliós keretet osztanak szét, amelyben akár 30-40 kutató is részesülhet. Ezzel az Egyetem ösztönözni szeretné a kutatókat, hogy minél több nemzetközileg is elismert kutatásban vegyenek részt. 

Meghirdetik továbbá a Corvinus Lectures sorozatot, melynek célja, hogy bevezesse az egyetemet a nemzetközi vérkeringésbe. Ehhez egy külön bizottság alakult, akik kiemelt eseményeket fognak támogatni. 2021-ben például Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem elismert közgazdásza tart majd előadást és beszélget a kutatókkal a Corvinuson.

A kutatástámogatási rendszer fontos része lesz a Corvinus Research Seminar is. Az Intézetek és kompetencia központok minden évben kétezer eurót kapnak majd, amit szabadon felhasználhatnak. Hívhatnak például nemzetközi előadókat, de akár össze is állhatnak más Intézetekkel. A beadott javaslatokat a központi kutatási iroda fésüli össze, hogy ne legyenek átfedések, az eseményeket pedig mindenki számára nyilvánossá teszik. 

Az akadémiai autonómia a megújult rendszerben is megmarad

Az Egyetem több milliárd forint kutatási támogatást kapott különböző minisztériumoktól, kutatási szervektől vagy nemzetközi pályázatokon. Vastag Gyula szerint „ezekben a kutatási projektben akár több tucat ember is szerepelhet, van egy témájuk, van egy elfogadott költségvetésük, vannak céljaik - ezek továbbra is menni fognak, és mi nem szólunk bele.

Ha valaki be akar adni egy pályázatot és az a témakör beleillik az egyetem oktatási-kutatási profiljába, azt maximálisan támogatni fogjuk.”

Másik részről felmerülhet az a kérdés, hogy milyen kutatási irányokat preferál az Egyetem. Vastag Gyula szerint „ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis van ötszáz oktató vagy kutató, egy kutatónak két-három témaköre is lehet, ezeket pedig nem akarjuk szabályozni.” Viszont jó lenne szerinte, ha valamiféle tág irányt lehetne adni, amelyekre a Corvinus felfűzheti a kutatási portfóliót. „Ezek persze nem részletekbe menő irányok, mint például az ellátási lánc beszállítói oldalának autóiparra gyakorolt hatása, hanem sokkal általánosabbak.”

img_0296-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Három pillér: kvantitatív megalapozottság, régiós értékek és digitalizáció

Vastag Gyula szerint az általános irányoknak három pillérre kellene épülniük. Az első ezek közül a kvantitatív megalapozottság. A tendenciák ugyanis azt mutatják, hogy a számszerű megalapozottság egyre erősebben van jelen a kutatásokban. Ilyen területek például a hálózatkutatás, de az orvostudományok egészségügyi-közgazdasági része, a járványkutatások és akár a politikatudomány is. Minden olyan terület tehát, ahol nagy mennyiségű adattal kell dolgozni. 

„Abban az időszakban, amikor én végeztem, mindenkinek kötelező volt négy félév matematika, tehát erős matematikai alapozottság volt. Ha megnézzük, a szemléletmód miatt azok az intézmények a sikeresebbek, ahol ez a mai napig így van, még akkor is, ha adott esetben ezek közül az eszközök közül a hallgatók nem használnak mindent a pályájuk során” – tette hozzá Vastag Gyula. „Szeretnénk tehát azokat a kutatásokat támogatni, amelyek igénybe veszik a kvantitatív irányultságot, ami persze nem jelenti azt, hogy megtiltanánk azokat, amelyek nem erre épülnek.”

A második pillér Vastag Gyula szerint a régiós beágyazottság. „Kinézünk az ablakon és itt vagyunk Budapesten, Kelet-Közép Európában, itt vagyunk otthon. Erről a régióról mi tudunk a legtöbbet, itt jártunk iskolába, ismerjük a kultúrát és a történelmet. Ha megnézzük a publikációkat, vagy részt veszünk nemzetközi kutatásokban, általában itt gyűjtünk adatokat, itt megyünk el interjút készíteni. Ezzel a régiós tudással kapcsolódunk a nemzetközi áramlathoz.”

1_1_-min.jpg

Fotó: Szép Zsóka

A második pillér ezt szeretné tovább erősíteni. „Budapesten, sőt, ebben a régióban mi szeretnénk lenni a legjobbak. Támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek kihasználják a gyökereinket, a történelmünket és az ismereteinket.”

A harmadik pillér a digitalizáció, ami a vírushelyzet miatt csak tovább erősödött. Vastag Gyula szerint ugyanakkor „a digitalizáció nemcsak eszköz arra, hogy átálljunk online oktatásra, hanem egy kutatási irányt is jelent.” A harmadik pillér szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen a Big Data korszakában a kvantitatív kutatások digitalizáció nélkül elképzelhetetlenek. 

„Ki, mennyit fizetne ezért?” – Hogyan lesz egy kutatás gyakorlatias?

A publikációknál két dolgot szoktak figyelembe venni: akadémiai szempontból szakszerűen írták-e meg a cikket, valamint releváns-e a kutatás.

„Fontos, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, hanem legyen a kutatásnak haszna is. Erre szoktam mondani: ki, mennyit fizetne ezért?”

– teszi fel a kérdést Vastag Gyula. 

A relevanciának további két összetevője van. Egyrészt vannak akadémiai feltételek, melyeknek meg kell felelni, másrészt pedig van az úgynevezett „bérmunka”. „Vállalatoknak, szervezeteknek gyakran vannak problémáik. Hova tegyem például a gyárban a CNC esztergagépet? A sarokba vagy középre? Ez nem egy bonyolult teoretikus probléma, hiszen egy szimulációval modellezni tudom az anyagmozgatást, és meg tudom mondani, hogy pontosan hova kerüljön. Ez egyrészt hasznos a vállalatnak, másrészt hasznos a hallgatónak is, hiszen gyakorlati területen szerezhet tapasztalatot. Az egyetemnek pénzügyi szempontból éri meg, a kutató pedig kapcsolatokat tud teremteni, tehát mindenki jól jár.”

Mi lesz a fenntarthatósággal?

„Nagyon sok kollégánk foglalkozik ezzel a területtel, ami része az egésznek. Ha fenntarthatóságról beszélünk, szinte fölösleges is hangsúlyozni, mert minden terület csak úgy értelmezhető, ha a fenntarthatóság szellemisége benne van, különben elvesztünk. Az utóbbi időben nagy változás ment végbe, ma már belépő szint, alapkövetelmény a fenntarthatóságra való törekvés.”

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson Tovább
Formabontó startup show

Formabontó startup show

group-of-friends-hanging-out-933964-min.jpgSzívesen megismerkednél izgalmas startupokkal és innovatív ötleteikkel? A Design Terminal Virtuális Mentorprogramjának záróeseményén pont erre lesz lehetőséged. Július 16-án 19 órakor zajlik majd a Final Show, ahol a programban résztvevő startupok mutatkoznak be. Az esemény idén formabontó módon a Design Terminal Facebook oldalán online fog futni, ráadásul olyan izgalmas elemekkel tarkítva, melyek a tehetségkutató showműsorok hangulatát idézik, és lehetőséget adnak arra is, hogy a közönség értékes nyereményekért cserébe szavazzon a kedvenc csapatára.

Írta: Keresztes Viola

person-holding-terrestrial-globe-scale-model-taken-1079033-min.jpgA Design Terminal innovációs ügynökségként ígéretes startupokat karol fel. Mentorprogramjában termék- és üzletfejlesztésben, kommunikációban, értékesítésben, szervezetfejlesztésben, valamint pénzügyi tervezésben nyújt segítséget nekik. Idén a koronavírus nagy kihívás elé állította az ügynökség programját, hiszen a szervezők kénytelenek voltak online térbe költöztetni a 10 hetes eseménysorozatot. A tavaszi szemeszter végéhez közeledve elmondható, hogy a Design Terminal jól vette az akadályokat, az inkubáció során tartott workshopok és közösségépítő programok online térben is sikeresen lezajlottak. A képzés legnagyobb erőssége a hazai és nemzetközi szakemberekből álló mentorcsapat volt, akiknek közreműködésével nagy szerepet kapott a csapatok igényeire szabott egyéni mentorálás. Ezek a lehetőségek, illetve - a járványhelyzet idejét kivéve - a csapatoknak biztosított közösségi iroda segítik hozzá a startupokat ahhoz, hogy készek legyenek potenciális befektetők bevonására.

107986395_3017939831635266_582723551554168895_o.png

A Final Showban a startupok bemutatkozó pitcheiket zsűri előtt adják elő, amelyben helyet foglal majd Dr. Kemény Dénes, az ezredforduló férfi vízilabda aranycsapatának legendás szövetségi kapitánya, Csányi Gabriella startup-alapító és befektető, valamint Stukovszky Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem alelnöke. (kép: Design Terminal, forrása)

105998517_2981429211952995_6468013344503080737_o.jpgA tavaszi Virtuális Mentorprogramba a világ minden tájáról érkeztek résztvevők: a hazai startupperek Budapestről, a kenyai, chilei és egyiptomi csapatok pedig online csatlakoznak a záróeseményhez. A startupperek innovatív ötletei a legkülönfélébb problémákra igyekeznek megoldást nyújtani a madarakat fenyegető veszélyektől kezdve egészen a megfelelő gyerekprogramok kiválasztásáig. (Kép: Design Terminal, forrása)

Több startup ötlete kapcsolódik az agráriumhoz vagy a környezetvédelemhez. Van olyan, amely víztisztítással foglalkozik, és egy innovatív technológia fejlesztésén dolgozik, amivel ivóvíz állítható elő anélkül, hogy a vízből kiszűrődnének a hasznos anyagok. A Saffy Water csapata elkötelezett a fenntarthatóság mellett, és az ötletet az adta a vállalkozásuk elkezdéséhez, hogy a tagok mind olyan országokból származnak, ahol gyakoriak a szennyezett víz által okozott betegségek. A Smapp egy mezőgazdasággal foglalkozó startup, amelynek fejlesztése egy digitális kártevőcsapda-család, ami pontos előrejelzést ad a gazdáknak a permetezés ideális időpontjáról. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a permetezéshez minél kevesebb vegyszert minél hatékonyabban lehessen felhasználni. A Bird-Tech hivatása, hogy megvédje a madarakat az elektromos vezetékek áramütésétől. Innovatív megoldásukkal az állatok nem tudnak rövidzárlatot kötni az elektromos hálózattal, így nem árthatnak sem maguknak, sem a vezetékeknek. 

people-discuss-about-graphs-and-rates-3184292-min.jpgA startupok  egy másik csoportja nagy területet ölel fel, hiszen itt a csapatok megoldásaiban csupán az közös, hogy új platformokat hoztak létre különböző problémák megoldására. A startupok között megismerhetünk például egy olyan csapatot, aminek oldalán Budapest legkiválóbb cukrászdáinak termékei vannak összegyűjtve. Az Édes Város célkitűzése, hogy a legfinomabb prémiumsüteményeket az emberek otthonaikban is megkóstolhassák. A Kider App kitalálói abban hisznek, hogy a gyerekeket a tanuláson és a játékon keresztül lehet inspirálni abban, hogy a legjobbakká váljanak. A startupperek ezért hozták létre a Kider nevű felületüket, amelyen keresztül a szülők a gyermekük életkorának, érdeklődésének és tartózkodási helyének megfelelő gyerekprogramokat találhatnak. A platform így egyszerre segíti a vállalkozások fellendülését és a családokat abban, hogy minőségi időt töltsenek együtt.

top-view-photo-of-girl-watching-through-imac-4144294-min.jpgA Briefly pedig egy olyan online piacteret hozott létre, amely szabadúszókat és potenciális megrendelőket köt össze. A vállalkozás egyedisége abban rejlik, hogy megoldásuk egy személyre szabott, skálázható, ellenőrzött modell, használat alapú fizetéssel. A FleetSimplify egy kenyai flottamenedzsment platform, ami stresszmentes megoldást kínál a flottavállalatok és az autótulajdonosok számára. A Donatero egy olyan adományozási felület, amely egyszerűbb módszert kínál a jótékonysági szervezetek támogatására, ezzel elősegítve azt, hogy sok szervezet a tradicionális módon kívül online is fogadhasson adományokat. Az ExaMe az okostelefonokra optimalizált vizsgafelkészítő anyagok piaca. A tankönyvek és munkafüzetek kiadóit köti össze a diákokkal a tananyagok digitalizálásával és interaktívvá tételével, így megkönnyítik és hatékonyabbá teszik a tanulást.

A Proworx Digital régóta értékesítési támogató marketinggel foglalkozó csapatának célja az volt, hogy új értékesítési és marketing automatizációt hozzanak létre, ami elsősorban az értékesítési támogatást célzó marketingre és az üzleti fellendítésre összpontosít. Végül, de nem utolsó sorban, az Upsoo csapata az élelmiszeripari vállalatok működését segíti a szolgáltatásaival: szakmai képzést és oktatást kínálnak az alkalmazottak és a partnerek számára, ezzel elősegítve a munkaerő toborzást és a foglalkoztatást az iparágban.

Ha érdekel a startupok bemutatkozása, esetleg már tudod is, hogy kire szavaznál, itt éred el az eseményt, illetve a Design Terminál Instagram és Facebook oldalán még több információt találhatsz a mentorprogramról.

Képek: Pexels.com

2020. július 14.

Formabontó startup show Tovább
„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból?

„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból?

kalen-emsley-kgsapvfg8kw-unsplash.jpgElőtérbe kerülhet a virtuális valóság, több lesz a robot és kevesebb a repülő. Az üzleti turizmus szereplői rosszul járnak, Velence vagy Barcelona lakói viszont visszakaphatják a városukat. Hogyan változik a turisztikai ipar a koronavírus hatására? Milyen változások átmenetiek, és mi marad velünk hosszabb távon? Jászberényi Melindát, a Corvinus Marketing Intézet docensét, az egyetemi Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont központvezetőjét kérdeztük.

Írta: Kránicz Bence / Borítókép: Unsplash

A legjobb esetben is 1,17 billió, a legrosszabb esetben 3,3 billió dollár tűnhet el a globális turizmusból 2020-ban – áll az ENSZ friss jelentésében. Ez a a világ GDP-jének 1,5-4,2 százalékát jelenti. Került-e már hasonló helyzetbe valaha a turisztikai ipar?

A Covid-19 járvány turizmus szektorra gyakorolt hatása szinte beláthatatlan. Ha a nemzetközi turistaérkezések számát vizsgáljuk, akkor látható, hogy januárban még növekedést lehetett regisztrálni, februárban közel 10 százalékos visszaesést, majd márciustól, különösen annak végétől drasztikusan zuhant az előző évi adatokhoz képest a trendvonal. Márciusban már 57 százalékos visszaesést regisztrált a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), majd a hó végére és még inkább áprilisban szinte teljesen leállt a turizmus. Az UNWTO március végén 58-78 százalékos visszaesést prognosztizált 2020-ra. Ez nagyjából 850-1100 millió turistát jelent éves szinten, körülbelül 1000 milliárd amerikai dolláros exportbevétel kiesést, amelyek a turizmusból származnak. Így 100-120 millió dolgozó munkája kerül veszélybe. Viszonyításként a 2003-as SARS-járványt szokás említeni, amely hasonló, de sokkal kisebbmértékben hatott a turizmusiparra. Ennek érzékeltetésére egy adat: becslések szerint a globális légitársaságok a Covid-19 járvány időszakában 113 milliárd dollárt veszítenek értékesítésükből, ami körülbelül 15-ször több, mint a SARS esetében volt.

nemanja-o-jnrztkb7smw-unsplash.jpgA turizmus mely ágai, szektorai kerültek a legnagyobb veszélybe?

A járvány kirobbanása és gyors terjedése jelentős hatást gyakorolt az emberiség gondolkodására és viselkedésére, így döntően befolyásolta a nemzetközi utazási szokásokat, mindenek előtt a szálloda- és vendéglátóipart, amely a világ legnagyobb munkaadó ágazatai közé tartozik, és rendkívüli érzékenysége miatt szinte azonnal reagál a válságokra. A nemzetközi utazások korlátozása, a nemzeti kormányzati intézkedések, a média híradásai egyaránt negatívan hatottak a szektorra és a kapcsolódó szolgáltatókra, köztük a már említett légitársaságokra. A világjárvány kitörésének időszaka egybeesett az utazásszervezői gyakorlatban szokásos foglalási periódussal, ami óvatosságra intette a tour operátorokat is. Tömegessé vált a szállodai foglalások törlése, már a nyári időszakra is. A koronavírus kedvezőtlen hatással van az üzleti turizmusra is, mivel a 2021-es rendezvények tervezési időszakát érintheti a járvány visszaerősödése. Ezen túlmenően munkanélkülivé váltak az idegenvezetők, turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó autóbusz-és taxitársaságok, ezen a területen dolgozó vállalkozók. (Kép: Unsplash)

Kutatásukban azokról a megoldási, problémakezelési stratégiákról írnak, amelyek révén a turizmus fenntartható maradhat. Most, hogy Európában enyhült a járványhelyzet, de az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában korántsem, mennyire lehet megalapozott állításokat tenni a turizmus jövőjéről? Nem tartozik-e mindez a jóslás kategóriájába?

Mi többek között az EU és a UNWTO ajánlásai és számadatai alapján dolgozunk. A helyzet ugyanakkor napról napra változik. Sosem látott intenzitású a koronavírus terjedése a világban, még olyan országokban is felütötte a fejét ismét a járvány, amelyek sikeresen kezelték az első hullámot. Több újrafertőzödött területen döntöttek úgy, hogy ismét korlátozzák a beutazást bizonyos helyekről, illetve van, ahol a kijárási korlátozásokat is újra bevezették. img_9716-min.jpg

(Kép: Szép Zsóka)

A turizmus és a fenntarthatóság elve az utóbbi években került igazán éles ellentétbe egymással. Fel lehet-e fogni úgy a jelenlegi válsághelyzetet, mint ami lehetőséget ad a fenntarthatóbb turizmus kereteinek kialakítására? Mik lehetnének a sarokpontjai egy ilyen változásnak?

Az új technológiák fokozatosan helyet kapnak a turizmusban, ahogyan sok más gazdasági ágazatban is. A vendéglátásban már korábban is megjelentek a robotok, most a pandémia idején egyre több szálloda esetében ajánlják az online check-in lehetőségeket, a bankkártya használatát. Az alkalmazkodás mértéke azonban nagyon eltérő a turisztikai vállalkozások között, és jelentős részük szerint az új technológiák elidegenítik az emberi kapcsolatokat.

A virtuális valóság az idegenforgalmi ágazatban egy másik lehetőség, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem a valódi turizmus helyett, hanem mindazon valós tapasztalatok kiegészítésére, illetve helyettesítésére, amelyek időnként kockázatosak lehetnek. Például olyan veszélyes körülmények között, mint a jelenlegi Covid-19, a turista élvezheti a témaparkok, régészeti parkok, múzeumok és zsúfolt helyek látogatását a virtuális valóság kínálta lehetőségeken keresztül, otthon, biztonságos környezetben.

Milyen típusú turisztikai célpontok válhatnak népszerűbbé a koronavírus-járvány után?

Manapság az utazók egyedi élményekre vágynak. A Covid-19 járvány hatására ez a tendencia erősödik.

img_1222-min.JPGAz utazási szokások és az utazók kulturális hozzáállásának megváltozása miatt, valamint a pandémiaveszélyből fakadó biztonsági előírásokból adódóan is az egyéni utazások biztonságosabbak lesznek, mint a tömegturizmus keretében megvalósulók. A turizmus e formájában a távolság is tartható, míg ez egy csoportos utazás során, vagy egy resort szállodában kevésbé megvalósítható. A turisták először belföldön töltik a nyaralásukat, amíg helyreáll a nemzetközi utakba vetett bizalom, majd a tapasztalatok szerint a szomszédos országokba utaznak. (Kép: Szép Zsóka)

Hosszú bezártság után a természetközeli, autentikus élményeket keresik a turisták.

A vidéki szálláshelyek foglaltsága a Magyar Turisztikai Ügynökség információi szerint nyár közepére kedvezően alakul. Persze nagyon hiányoznak a külföldi turisták, a városi hotelek esetében sok helyen továbbra is kivárnak az újranyitással.

Beszámolójuk szerint a közeljövőben gyakrabban utaznak majd autón a turisták, mint eddig. A turisztikai iparnak van válasza arra a felvetésre, hogy az autós közlekedés növeli majd a károsanyag-kibocsátást?

Belföldre és a szomszédos országokba személyautóval is lehet utazni, biztosítva ezzel az elvárt távolságtartást. Nem kell túlzsúfolt repülőgépet, hajót vagy buszt használni az adott desztináció eléréséhez. A kisebb távolságok miatt mindez kevésbé szennyező, mint a nemzetközi, nagy távolságra tett utazás, bármilyen közlekedési eszközt is válasszunk.

Egybehangzó vélemények szerint a légi közlekedés egyhamar nem fog visszaállni a járvány előtti szintre, ha egyáltalán visszaáll valaha. Ebben a szektorban milyen változások várhatóak, amelyek nem csak átmenetiek lesznek?

img_0762-min.jpgAz elmúlt időszakban több nagy légitársaság is állami mentőcsomagot kapott: a Lufthansa 9 milliárd eurót, az Air France 7 milliárd eurót, az Alitalia 1,7 milliárd eurót, a KLM 3,2 milliárd eurót, így nem kell fizetésképtelenséget jelenteniük. Ezeket a támogatásokat minden esetben reorganizációs célokra kapták a légitársaságok, aminek a hatása majd a későbbiekben lesz értékelhető. A Ryanair ír fapados légitársaság a közösségi médiában már közölte: az Európai Unió Bíróságán támadja meg a nemzeti légitársaságoknak nyújtott mentőcsomagot, mert álláspontja szerint az versenytorzító hatású. Más hálózati légitársaságok megfontoltan indítják újra járataikat, például az American Airlines szünetelteti budapesti járatait jövő év tavaszáig. A Covid-19 okozta leállás hozadékaként felszámoltak kisebb légitársaságokat, leányvállalatokat, például a korábban a szabadidős piacra létrehozott SunExpress Germany-t. Az elmúlt hónapokban közel 40 százalékkal esett vissza a kereskedelmi repülőgépek értékesítése, és az Airbus várakozásai szerint legalább 2023-ig, de egyes előrejelzések szerint akár 2025-ig nem fog visszaállni a korábbi szintre az értékesítés. (Kép: Szép Zsóka)

Mit tehetnek most a turisztikai szolgáltatók: a közlekedési vállalatok, a szállodák, a turisták által felkeresett intézmények, hogy újra magukhoz vonzzák a turistákat? Mi az, ami a saját kompetenciájuk, és ami nem rajtuk múlik?

A hotelek újranyitásával és a repülést érintő szabályozásokkal sokat foglalkoznak a híradások, ezért inkább a többi szolgáltatóra fókuszálnék. Az utazási irodáknak érdemes lesz a belföldi turizmust támogatniuk, új, kevésbé felkapott úticélokra felhívniuk a figyelmet.

Erősebb lesz az alternatív, niche-turizmus szerepe, és ki kell alakítani a Covid-19-hez igazodó utasbiztosítási rendszert.

arthur-poulin-nhu0nur7920-unsplash_1.jpgAz UNWTO újrakezdéssel kapcsolatos ajánlása alapján az egyes desztinációknak el kell végezniük a közegészségügyi helyzeten alapuló kockázatértékelést, és az érdekelteket teljes körűen tájékoztatniuk kell. Megbízható és könnyen hozzáférhető információkat kell nyújtani a protokollokról, például sms-t küldeni a turistáknak a nemzeti és helyi szabályokról és a legfontosabb egészségügyi kontaktokról, vagy a marketingkommunikációban előtérbe helyezni a fizikai távolságtartást lehetővé tevő termékeket, mint a vidéki turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus. (Kép: Unsplash)

Az üzleti turizmus esetében a konferenciák, meetingek, kiállítások szervezése során kerülni kell majd a svédasztalos kiszolgálást és a kávészünetet, előrecsomagolt ételkínálatot kell kialakítani, a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartva. A rendezvények esetében a lebonyolítási terv átalakítása a feladat, az online események előtérbe helyezése jó megoldás lehet a pandémiás időszakban.

Az utóbbi években sokat lehetett hallani a turisták által ellepett, különösen népszerű városokról, vagy – akár itthon is – a lakók számára élhetetlenné tett vigalmi negyedekről. Róma, Barcelona vagy Velence lakói örülhetnek-e a mostani válságnak?

pablo-martinez-rgao-d_y4do-unsplash.jpgVelence példáján keresztül szeretném érzékeltetni ezt a folyamatot. Velence lakosságát teljesen kiszorította a városból a turizmus. Az ötvenes években Velence két szigetén 175 ezer volt a lakosság lélekszáma. Jelenleg mindösszesen 50 ezren élnek a városban. A turizmus hatására felmentek az ingatlanárak, több mint 8 ezer Airbnb-apartman van a városban, ezzel egész Olaszországban itt a legmagasabb a lakosságra vetített aránya az Airbnb-lakásoknak. A tavalyi évben 10,2 millió vendég töltött több napot a városban, és közel ennyi turista érkezik mindössze egy rövid látogatás céljából, túlnyomó részük tengeri szállodahajókkal. Ez utóbbiak költése minimális volt, ezért már a pandémia előtt is tervezték a kötelező költés bevezetését. (Kép: Unsplash)

Sokan a velenceiek közül lehetőséget látnak arra, hogy fordulat következzen be a város életében. Szeretnék, ha a város adta lehetőségeket a turisták mellett a helyben lakók is élvezni tudnák.

A nemzetközi turizmus mellett és részben helyett a helyiekre, törzsvendégekre, a művészetek, a kultúra szereplőire, a színvonalas felsőoktatásra szeretnék építeni a város gazdaságát. Fekvésénél fogva a város a középkorban fontos kereskedelmi funkciót látott el. Szeretnék megvizsgálni a kereskedelemben rejlő lehetőségeket, és nemzetközi befektetőket várnak a városba.

Mikor alakult ki a globális turizmusnak az a rendszere, amelyet most a koronavírus térdre kényszerített? Mikorra érte el az ipar a járvány előtti méretét?

Az UNWTO adatai alapján a nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek volumene 1950. óta erőteljesen növekvő tendenciát mutat, ami a közeljövőben, bár lassuló ütemben, de várhatóan tovább folytatódik. A nemzetközi turistaérkezések számában az ezredforduló óta két évben volt tapasztalható kisebb mértékű visszaesés: 2003-ban a SARS-vírus hatására és 2009-ben a világválság következményeként. A Covid-19 utáni helyzet prognosztizálására nem vállalkoznék. Többféle, egymástól jelentősen eltérő forgatókönyv született, amelyek az utazásbiztonság függvényében nagyon eltérő dátumra teszik a turizmus kilábalását a válsághelyzetből.

ashim-d-silva-sxev4nyslwc-unsplash.jpgA globális turizmus kialakulásához számos tényező vezetett, ezek közül a legmeghatározóbbakat szeretném kiemelni. A légi közlekedésben végbement a dereguláció az USA-ban, majd az európai liberalizáció hatására ugrásszerűen megnőtt az indított járatok száma, drasztikusan csökkentek a jegyárak, és megszületett a low-cost iparági modell. A low-cost, vagyis fapados légitársaságok kisebb repterekre szállítják az utasokat, fókuszált szolgáltatást nyújtanak, de azt széles tömegeknek és elérhető árakon. Megváltoztak az utazási szokások, népszerűvé váltak a rövid városlátogatások, a city-beak turizmus. Ehhez kapcsolódóan létrejött a megosztáson alapuló Airbnb-szállások rendszere, ahogy azt Velence példája is mutatta. Az Airbnb a megfizethető áron elérhető szállások széles körét biztosítja. (Kép: Unsplash)

Milyen állami beavatkozásra lenne szükség a turisztikai ipar életben tartásához? Nyilván régiónként, országonként más a helyzet, de vannak-e egységesen fontos lépések?

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan végeztünk egy kutatást Ásványi Katalin és Kökény László kollégáimmal közösen, a Marketing Intézethez tartozó Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont keretében, amely során azt vizsgáltuk, hogy a 20-21. században milyen válsághelyzetekkel szembesült a világ, amelyek ugyan változó mértékben, de befolyásolták a turizmus alakulását. A kutatás eredményeként született tanulmány főbb fejezeteiben körbejárjuk a válság fogalmát, értelmezésének és csoportosításainak lehetőségeit, és a Covid-19 kapcsán külön kitértünk az egészségügyhöz kapcsolódó válságokra. A tanulmány további fejezetei a válságkezelés, azon belül a válságmarketing és a válságkommunikáció elméleti hátterét mutatják be, majd esettanulmányokon keresztül ismertetjük a válságkezelési megoldásokat az egyes desztinációkban különböző válságtípusok esetére. Az egyes turisztikai szolgáltatók mentén külön is kitérünk a válságkezelési intézkedésekre, és az érintettek szerepét is ismertetjük. Külön alfejezetet szántunk a Covid-19 járványnak. Terveink szerint a tanulmány online jegyzet formájában megjelenik az ősz folyamán, a turizmus válságkezelésével kapcsolatos ismeretanyagot pedig az ősszel induló Turisztikai fejlesztési menedzser szakközgazdász képzésbe is beépítjük.

 

2020. 07. 13.

„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból? Tovább
Egy új életérzés kiteljesedése - Ilyen volt a harlemi reneszánsz

Egy új életérzés kiteljesedése - Ilyen volt a harlemi reneszánsz

the_migration_of_the_negro_jacob_lawrence.jpgAz amerikai polgárháború utáni időszakban rabszolgaságból felszabadított afroamerikai családok tízezrei vándoroltak az USA déli államaiból északra és keletre, hátrahagyva a megbélyegző, kirekesztő környezetet és jobb megélhetést keresve. A harlemi reneszánsz, amely körülbelül 1917. és 1940. közé tehető, az afroamerikai kultúra és művészet újjászületésének időszaka volt, társadalmi és politikai identitáskereséssel ötvözve. Az időszak egyik fontos alakja Dorothy West, aki tinédzserkorában került a harlemi kulturális közegbe, és jó kapcsolatot ápolt a korszak legfontosabb íróival és művészeivel. Története beavat minket abba, milyen volt ebben az időszakban fiatal fekete írónőnek lenni, és sok más hozzá hasonló alkotóhoz és művészhez is elvezet bennünket.

Írta: Lázár Fruzsina / Borítókép: Jacob Lawrence - The Migration of the Negro (1940-41.)

Mi vezetett ide?

A művészet új testet és lelket kapott, amikor alig száz éve, az 1920-30-as évek Amerikájában afroamerikai művészek és értelmiségiek ezrei kezdték el megosztani a világgal tevékenységüket. Ennek az élettel és energiával teli időszaknak - amely szorosan összefonódott a korabeli társadalmi-politikai változásokkal - összefoglaló neve a harlemi reneszánsz. Központjának ugyanis a New York City-beli Harlem városrész számított, de jelen volt Chicagóban, Philadelphiában, Washington D. C.-ben is.

Amellett, hogy felmérhetetlen értékkel gazdagította az amerikai és globális művészeti szférát, fontos szerepet játszott az afroamerikai identitás (újra)definiálásában is.

A harlemi reneszánsz szinte közvetlen történelmi előzménye az amerikai polgárháború, amely 1865-ben ért véget. Utána az 1870-es évek végéig tartó rekonstrukciós törekvéseket - melyek többek között arra irányultak, hogy a felszabadított afroamerikai rabszolgáknak állampolgári jogokat és lehetőségeket biztosítsanak - kerékbe törték a fehér felsőbbrendűségen nyugvó és a szegregációt megszilárdító Jim Crow-törvények. A törvények elnevezése egy amerikai szórakoztatóművész rasszista sztereotípiákra épülő afroamerikai karakterének nevéből származik.Egészen a törvények 1965-ös eltörléséig előírták a faji alapú szegregációt a déli államokban, így alsóbbrendű állampolgárokként kezelve és megfélemlítve az afroamerikaiakat. Sok család ekkor döntött úgy, hogy délről északra vagy keletre vándorol, ahol az iparosodás következtében megjelenő gyárakban jóval több munkalehetőség és egyenlőbb bánásmód várta őket. A belső vándorlások nyomán a 20. század elejére az afroamerikaiak már nagy arányban éltek urbanizált környezetben - például a new york-i Harlemben vagy a fent említett nagyvárosok egyikében.

the_new_negro_cover.jpg

Alain Locke (szerk.) - The New Negro, 1927. (forrás)

Az afroamerikai lakosság változó életkörülményeit a harlemi reneszánsz magját adó hozzáállás kísérte: az 1920-as évek elejére éppen felnőtt az első afroamerikai generáció, akik saját életükben már nem tapasztalták meg a rabszolgaságot. Közülük került ki a harlemi reneszánsz sok fontos személyisége, akik elődeikhez képest új irányú törekvésekkel és attitűdökkel fordultak a világ felé: újszerű társadalmi státuszaikban újra jelentéssel töltötték fel művészetüket. Ezt az életérzést Alain Locke antológiája (The New Negro: An Interpretation, 1925) foglalja össze, a harlemi reneszánsz másik megnevezése ezért New Negro Movement.

Különös energiájú időszak volt ez, amit szerteágazó tehetségű emberek népesítettek be, és amit még az 1929-ben berobbanó gazdasági válság sem tudott teljesen megállítani.

Tizenhét és fél év - elkezdődik egy történet

dw_old_martha_s_vineyard.jpgA massachusetts-i Radcliffe College munkatársai 1976. és 1981. között több mint hetven, 70-90 év közötti afroamerikai nővel készítettek mélyinterjút, hogy összegyűjtsék a szinte kizárólag szóbeliségben hordozott emlékeiket. Az egyik interjúalany Dorothy West volt, akit írónői munkássága és jelenléte a harlemi reneszánsz egyik kiemelkedő alakjává tett. Csaknem az egész 20. századon átívelő élete (1998-ban halt meg) lehetővé tette, hogy a mélyinterjúkban az utolsó élő harlemi íróként számot adjon mindarról, ami ezt a korszakot jellemezte.

A képen Dorothy West Martha’s Vineyard-i házában.

Dorothy West Bostonból származott. Édesapját hét éves korában szabadították fel a rabszolgasorból, ezután vállalkozásának köszönhetően egészen a középosztályig sikerült eljuttatnia magát és családját. Még egy nyaralót is megengedhettek maguknak a Martha’s Vineyardon (Massachusetts-től délre fekvő sziget, kedvelt nyaralóhely). Dorothy kiterjedt családi körben nőtt fel, és már hét éves korától kezdve írt. Gyakran küldött történeteket a Boston Post szerkesztőségének: a lap két-, öt- vagy tízdolláros jutalmat kínált a beküldött történetekért, és Dorothy saját bevallása szerint általában a tízdollárost nyerte el. Gyerekkorában nyaranta gyakran találkozott Harry T. Burleigh zeneszerzővel - a család barátjával -, aki gyakran mesélt neki New Yorkról, a “varázslatos városról”. Dorothy tizenhét és fél évesen, unokatestvérével együtt került a “varázslatos városba” - éppen akkor nyert meg egy pályázatot novellájával.

opportunity_journal_1927.jpgDorothy élete New Yorkban sok szempontból nélkülöző volt: vacsorának gyakran csak egy virslivel és ananászlével kellett beérnie. Ha nagyon éhesnek érezte magát, két virslit evett. Akkoriban szokás volt mulatságokat tartani a bérelt lakásokban: a vendégek jöttek, táncoltak, jól érezték magukat, és valamennyivel hozzájárultak a bérleti díj kifizetéséhez. Dorothy azonban túl büszke volt ehhez, így más módon kellett biztosítania a megélhetését: heti tizenhét dollárt keresett ügyelőként egy színházban, később heti huszonhármat egy színdarabért, amit három társával együtt írtak. Két nagyszerű, az afroamerikai közösségben létező osztálykülönbségeket és családi viszonyokat firtató regénye mellett irodalmi folyóiratok alapításában is részt vett, időskorában pedig a Martha’s Vineyard lapjának írt rendszeresen.

A képen The Opportunity Journal (1927.): afroamerikai írók és költők munkásságát támogató lap.

A megtestesült reneszánsz

Dorothy személyesen és meglehetősen közelről ismerte a harlemi reneszánsz számos nagy íróját és alkotóját, azonban állítása szerint ők kevéssé érzékelték, hogy éppen egy korszakos megújulás részesei. Csak összegyűltek Wallace Thurman (regényíró) nappalijában, gint és kekszet hoztak, körbeültek, ettek, és azokról a nagy könyvekről beszélgettek, amiket meg akartak írni. Éltek, alkottak és nem kértek elnézést a gondolataikért.

A harlemi reneszánsz sokszínű művészeti palettáján a domináns költészet és próza mellett festészet, szobrászat, jazz és swing, opera- és táncművészet is szerepelt (a kor afroamerikai táncairól szóló írásunk itt olvasható). Azonban az összes művészeti ágban születő alkotás az afroamerikai identitás és önkifejezés erejét hordozta, emellett magukba foglalták azt a friss harciasságot is, amellyel az afroamerikaiak érvényesíteni kívánták politikai és polgári jogaikat. Az általuk kifejezett valóság fogta össze őket, közös jelentés húzódott meg bennük.

archibald_j_motley_jr_black_belt_1934.jpg Archibald J. Motley Jr. - Black Belt, 1934. (forrás)

A Harlemben központosuló élénk, afroamerikai kulturális tevékenység sok tehetős fehér embert is vonzott. Ilyen volt az újságíróként, később pedig fotósként tevékenykedő Carl Van Vechten, aki számos fiatal fekete írót és művészt ismert és támogatott, kulturális szervező munkássága - mely több afroamerikai szerzőt segített hozzá művei publikálásához - pedig a harlemi reneszánsz fontos hajtóerejének bizonyult. Temérdek portrét készített barátairól és ismerőseiről. Híres-hírhedt partijaiban, amelyeket Central Park melletti lakásában adott, olyan művészeket látott vendégül, mint Bessie Smith bluesénekes. Van Vechten közeli barátjának mondhatta többek között Walter White és James Weldon Johnson írókat is - utóbbi halála után a Yale Egyetemnek adományozta hatalmas volumenű gyűjteményét, és megalapította a James Weldon Johnson Memorial Collection of Negro Art and Letters-t (J. W. J. Néger Művészet és Levelek Emlékgyűjteménye).

Hagyaték

A harlemi reneszánsz művészeti alkotásaiban az afroamerikai lét és létezés valóságára találhatunk.

the_weary_blues_book_langston_hughes.jpgBennük van az állampolgári jogokért és az egyenlőségért folytatott harc, a törekvés önmaguk egyéni és közösségi kiteljesítésére, a barátságok, a keresés és beilleszkedés igyekezete, a személyes történetek, amelyek egy közös jelentésben értek össze. Mindez azonban csak részben fedi azt, amit a harlemi reneszánsz alkotói átéltek és megörökítettek.

A képen Langston Hughes első verseskötete, The Weary Blues.

Az önkifejezést alapvető emberi viselkedési funkciónak mondhatjuk, de a művészetben olyan keretek közé kerül, melyek egyedivé és kortalanná teszik. Megszilárdítják a valóságnak egy dimenziójában, ahol bárki hozzáférhet, befogadhatja, megismerheti és akár belsővé is teheti. Nem könnyű megmagyarázni, miben áll e korszak jelentősége az afroamerikai állampolgárok számára; inkább csak átérezni lehet, sok figyelemmel és nyitottsággal. Valahogy úgy, mint az alábbi vers olvasásakor: nem tudjuk, milyen lehetett megélni mindezt, de meg tudjuk érteni, és megengedhetjük, hogy érzékenyebbé változtasson minket.

A képen Langston Hughes (Carl Van Vechten portréja).

langstonhughes.jpg

Langston Hughes: Ábrándos változatok

Karom szélesre tárni

künn a fényes verőn,

táncban forogni, várni,

míg ég a nap, merőn.

A fa alatt, az esten

merengni szerteszét,

hogy száll az éj le resten,

mely, mint én, oly setét.

Ez álmaimnak álma

karom szélesre tárni

a nap felé zihálva.

Táncolni egyre! Várni,

míg fény van szerteszéjjel,

aztán pihenni kéjjel,

mint egy fa-csemete,

ha jő a nyájas éjjel

mely, mint én, fekete.

(Kosztolányi Dezső fordítása)

Egy új életérzés kiteljesedése - Ilyen volt a harlemi reneszánsz Tovább
Rangos nemzetközi elismerés és közösség – Új MBA akkreditációt szerzett a Corvinus

Rangos nemzetközi elismerés és közösség – Új MBA akkreditációt szerzett a Corvinus

img_0293-min.JPG

Magyarországon elsőként szerzett AMBA akkreditációt a Budapesti Corvinus Egyetem. Az MBA-k Szövetsége a posztgraduális üzleti oktatás kiemelkedő szereplője, több mint 50 éve működik a gazdálkodástani oktatás pártatlan hatóságaként. Minősítését a világon alig 300 iskola nyerte el eddig, 2020. júniusa óta a Corvinus is közéjük tartozik. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a minősítés hátteréről és jelentőségéről, valamint előnyeiről a hallgatók számára. 

feher-peter_dr_1-77241a22d821094432888e32a01c23ac.jpgA világ legjobbjai közé jutott a Corvinus. Júniustól a kiemelkedő üzleti képzést kínáló, világszerte a legjobb 1,68 százalékhoz tartozó iskolák között van a Corvinus is. Az akkreditációval rendelkező intézmények listája itt böngészhető. Az egyetem jelenleg egy Executive MBA-t, valamint egy nappali és egy levelező tagozatos mester MBA-t kínál. Az Executive MBA a Maastricht School of Management-tel, míg a levelező MBA a Fudan Egyetemmel közös diploma program. Ezek a szakok globális szinten a legelterjedtebb egyetemi fokozatú végzettségnek számítanak a menedzsment területén. Az új nemzetközi akkreditáció pedig egyet jelent a legrangosabb elismeréssel a posztgraduális üzleti oktatás területén. (A képen Fehér Péter, forrása)

Fehér Péter, a BCE executive programokért felelős dékánja így fogalmazott: „Az AMBA akkreditáció megszerzése nagyon fontos mérföldkő a Budapesti Corvinus Egyetem életében. Az, hogy egy alig 300 üzleti iskolát magába foglaló közösség részévé váltunk, mutatja elkötelezettségünket azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi elismertségű és színvonalú executive képzéseket teremtsünk meg.”

Az AMBA elbírálási kritériumai között szerepelt az oktatás és a hallgatói részvétel színvonala, valamint a képzés gyakorlatiassága és minősége, amiről az akkreditációs testület elismerően nyilatkozott. Számítottak az egyetem üzleti beágyazottsága és vállalati, közéleti kapcsolatai, és az AMBA az innovációra is hangsúlyt fektet. Andrew Main Wilson, az MBA-k Szövetségének és az Üzleti Diplomások Szövetségének (BGA) vezérigazgatója ezt így fogalmazta meg:

„A Budapesti Corvinus Egyetem kiváló egyetem, és örömmel üdvözöljük őket a világ vezető üzleti iskoláinak hálózatában. Úgy gondoljuk, hogy az MBA, a DBA és a mesterképzési szakoknak fenn kell tartaniuk a legmagasabb színvonalat, és meg kell őrizniük aktualitásukat az iparágakban folyamatosan változó trendek és innováció közepette.”

img_3735-min.JPG

Az új akkreditációval az üzleti területeken megszerezhető három fő akkreditáció (EQUIS, AMBA, AACSB) közül a Corvinus most a másodikat szerezte meg. Fehér Péter így fogalmazta meg ennek jelentőségét: „Összességében nő az egyetem nemzetközi elfogadottsága, elismertsége, most kiemelten az MBA képzések területén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetközi együttműködési kapcsolatok kialakítása során erősebb az egyetem alkupozíciója, valamint bejutunk olyan együttműködésekbe, hálózatokba, ranglistákra, melyeknek előfeltétele volt az AMBA akkreditáció. Nem csak az MBA-s hallgatóink számára is ez több nemzetközi lehetőséget és a diploma nemzetközi elfogadottságát jelenti.”

A Corvinus MBA hallgatói számára az akkreditáció nem csak a képzések minőségét hivatott biztosítani, hanem minden volt és jelenlegi hallgató meghívást kap az AMBA tagjainak globális közösségébe. Az Alumni hálózat 150 országból több mint 45 000 hallgatót kapcsol össze, lehetőséget kínálva a kapcsolatépítésre, valamint a globális tudásmegosztásra. A hálózaton keresztül nem csak szakmai eseményekhez lehet kapcsolódni, hanem nemzetközi karrierlehetőségek is vannak, kimondottan MBA végzetteknek szóló állásajánlatokkal, munkáltatói elvárások megismerésével, karrierértékeléssel és képességfejlesztő kurzusokkal. Fehér Péter szerint a hallgatók számára az is előnyt jelent, hogy „az AMBA akkreditáció alapvetően egy minőségbiztosítási eszköz, mely az egész világon bizonyítja, hogy a nálunk végzett hallgatók minőségi oktatást, ezzel együtt kimenetet szereztek meg. Ez összességében növeli a diploma minőségét és nemzetközi elismertségét.

"Az AMBA akkreditált MBA diplomák így versenyképesek más, jó nevű, de nem akkreditált egyetemek diplomáival szemben. Ez a munkaadóknak is egy világos, ellenőrizhető jelzés, amikor vezető kollégák foglalkoztatásáról vagy előléptetésükről döntenek.”

Fényképek: Szép Zsóka

Írta: Taxner Tünde

2020.07. 08.

Rangos nemzetközi elismerés és közösség – Új MBA akkreditációt szerzett a Corvinus Tovább
Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges!

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges!

Zöldülj otthon! 3. rész

photo-of-woman-near-clothes-374677.jpg

Ugyanazokat a ruhadarabokat látod nap mint nap a boltokban? Úgy érzed, néha már belefulladsz a ruhákba, mégsem tölt el jó érzéssel? Szeretnél lépéseket tenni a tudatosabb, zöldebb életmód felé? Mi is végigjártuk ezt a folyamatot, ezért összegyűjtöttük a tapasztalatainkat, hogy inspiráljunk és segítsünk kiigazodni a turkáló - vintage - designer háromszögben.

Írta: Taxner Tünde, Sipos Sára

 

Zöldülj otthon sorozatunk harmadik részében bevezetünk titeket a környezettudatos ruhavásárlás alapjaiba. Lesz szó a fast fashion káros hatásairól, turkálókról, inspirációról, alternatív lehetőségekről. Tartsatok velünk, tegyünk egy lépést a fenntarthatóság felé az öltözködés, a divat terén is!

Sorozatunk első részét a környezetkímélő takarításról ezen a linken, második részét pedig, ami a fenntartható szépségápolásról szól, itt olvashatjátok.

clothes-drying-on-rope-with-clothespins-in-garden-4495705.jpgTudtad, hogy….

  • ... a divatipar az olajipar után a második legszennyezőbb iparág? Évente 1,2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki, és a műanyagszennyezésben is élen jár.
  • … az olcsó fast fashion ruhákat a fejlődő országokban gyártják, ahol olcsó a munkaerő? Ezekben az országokban a munkavállalók jogai sokszor sérülnek. Bérük gyakran a létminimumnál is kevesebb, a munkakörülmények pedig embertelenek. Ez több 10 millió embert érint; 80-85 százalékban nőket, de a gyermekmunka is nagyon gyakori.

  • … a ruhák anyagai rengeteg kémiai anyagot tartalmaznak? Ráadásul az előállításukhoz nagyon sok vizet használnak fel.

  • … évente közel 100 millió tonnányi ruha végzi szemétként? Ezeket gyakran a nagy fast fashion cégek elégetik, ami hatalmas mértékű környezetterheléssel jár. Átlagosan 12 évig tartana újrahasznosítani annyi ruhát, amit a divatipar 48 óra alatt gyárt.

 

Kincsvadászat a turkálókban

A környezetet kevésbé terhelő ruhatár felépítésére a legkézenfekvőbb megoldás egy turkáló meglátogatása. Válogassuk meg, hogy milyen boltba megyünk, hiszen turi és turi között is van különbség. Budapesten lépten-nyomon angol használtruha boltokba és kisebb-nagyobb turkálókba botlunk, azonban érdemes körültekintően választani, hova megyünk be. Bár biztosan a legátlagosabb turiban is lehet kincsekre bukkanni, a boltok minőségében nagy különbségek vannak. 

img_20200526_184933-01.jpegEleinte mindenki ódzkodik már csak attól is, hogy bemenjen, és ennyi ruhát megtapogasson. Ennek általában egy rendkívül feltűnő oka lehet: a szag. Érdemes olyan turkálót választani, ahol rendben tartják a ruhákat, nincs kellemetlen szag vagy teljes fejetlenség az üzletben. Természetesen nem fontos, hogy mindent színek vagy ruhatípusok alapján találjunk meg, hiszen ez adja a turizás izgalmas, kincskereséshez hasonló élményét, de egy rendezett üzletben sokkal jobb élmény lesz a vásárlás, és nagyobb eséllyel találunk valamit. Fontos kritérium lehet, hogy a ruhák ne halomban legyenek, hanem vállfákon. Ezek az egyszerű szempontok már biztosan segíteni fognak abban, hogy a turizás jó élmény legyen. (Kép: Veress Luca @greenmilla_)

A bolt kiválasztásában az árkategória is irányadó lehet. Általában a drágább turik rendezettebbek, stílusosabbak, a ruhák jobb minőségűek, és a szaguk sem csapja meg az orrunkat. De a turizásban pont az az izgalmas, hogy ezek az ökölszabályok bármikor megdőlhetnek, és nagyon olcsón is tartós, különleges és szép darabokra bukkanhatunk. Érdemes kihasználni a turkálók akcióit, de sok helyen van 500, 350 vagy 200 forintos nap is.

woman-wearing-white-long-sleeved-shirt-with-scarf-standing-374679.jpgA turizás akár időutazás is lehet: egy-egy bolt a nagymamáink korába repíthet vissza. Ezt segítik a tematikus turkálók is. Legjobb példák erre a vintage stílusú turik, amikből Budapesten és vidéken is találunk már néhányat. A turizás azonban nem csak használtruha üzletekben lehetséges. Keress gardróbvásárokat, lakásturikat vagy adományboltokat; itt is fillérekért lehet kincseket találni. Sőt, meglepő, de még online turik is vannak!

Meg kell jegyeznünk, hogy a turizás sem minden esetben fenntartható. A turiban vásárlás is csak akkor nem lesz környezetterhelő, ha tudatosan csinálod. Ugyan olcsóbb, de ebből sem szabad feleslegesen felhalmozni, mert a végén ugyanúgy szemétté válik. A turkálókban is igyekezz végiggondolni, hogy valóban szükséged van-e az adott darabra, fogod-e hordani, illetve illik-e a meglévő ruháidhoz! 

 

Több mint turi, kevesebb mint designer

white-textile-on-white-textile-4659809.jpgHa a turikhoz nem fűlik a fogad, igazi régiségeket keresel vagy akár designer darabokat olcsóbban, akkor az egyedi használtruha boltokat ajánljuk. A paletta széles, jellemzőek a tematikus, például vintage boltok is. Ami azonban közös bennük, hogy a ruhákat egyenként szerzik be, válogatják össze, javítják, tisztítják, míg végül egy nagyon jó hangulatú, szépen berendezett boltba vagy showroomba kerülnek.

Ezek a boltok hangulat és árfekvés szempontjából is eltérnek a turkálóktól. A plusz gondoskodás miatt, amit a ruhák kapnak, az áruk magasabb, azonban a minőség, az egyediség, az állapot és a környezet miatt ez érthető is.  Bár drágább darabokat találunk náluk, ezek egyediek, gyönyörűek, ritkák, és gyakran találunk a címkék között luxusmárkákat vagy magyar designereket is.

Ha érdekelnek az egyedi, befektetés jellegű darabok, régiségre vagy megfizethető designer ruhára pályázol, akkor nézz körül a Nimfa, a Vintagetreats, a Recycled fashion store vagy a Ludovika oldalán, közülük többnek boltja is van.

 

Befektetés a javából - designer ruhák

Magyar tervezőktől vásárolni több szempontból is kifizetődő, ráadásul a környezetet is kevésbé terheli. Nemcsak egy designer álmát segíted megvalósítani, hanem magyar vállalkozásokat támogatsz és nem a fast fashion márkákat. Ráadásul egyre több vállalkozó tudatosan figyel a fenntartható működésre és gyártásra egyaránt. A magyar designer márkák biztosan sokkal kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, az anyagok ellenőrzött forrásból származnak, a munkavállalóik pedig rendes körülmények között dolgoznak. Mi nem tudnánk egy kedvenc márkát választani, de nézelődj, olvass utánuk, hiszen mindegyik mögött áll egy filozófia, érzés vagy koncepció, mely unikummá teszi.

person-in-black-and-gray-long-sleeve-shirt-holding-brown-4621569.jpgViszont igaz: tervezőktől vásárolni drága mulatság. De ezen okból kifolyólag megtanít arra, hogy megelégedj kevesebb ruhával, és a minőséget, a szabást, a tervezést részesítsd előnyben a mennyiséggel szemben. A ruhák maradandók, egyediek, inkább befektetésként érdemes rájuk gondolni. A designer kategórián belül is vannak árkülönbségek, nem kell rögtön csilliárdokra gondolni, valamint érdemes nagyon figyelni minden évszakban az akciókat is.

Ha érdekel egy kis magyar márka élete, a vállalkozás háttere és érzelmi élete, olvasd el Cselényi Eszterrel, a Celeni márka alapítójával készült interjúnkat!

Alternatív lehetőségek

A hagyományos vásárlási lehetőségeken túl az internet rengeteg más megoldást is kínál. Vatera, Gardróbcsere vagy Facebook Marketplace, hogy a megszámlálhatatlan ruhás Facebook-csoport ne is említsük. A csoportok neve segíthet eligazodni, hogy a te stílusodnak megfelelő ruhák cserélnek-e ott gazdát, és konkrét márkáknak is vannak használtruhás csoportjai. 

img_4206-min.JPGA vásárláson kívül azonban számos egyéb lehetőségünk is van. Szervezhetünk a barátnőinkkel közös szelektálást és ruhacserét, de akár családon belül is rotálhatjuk a ruhákat. Jól bevált technika olyan családtagnak adni a saját megunt, kihízott vagy kifogyott ruháinkat, akinek nagyjából hozzánk hasonló a testalkata és az ízlése. Érdemes meghatározott időközönként átválogatni a gardróbunkat, hogy a felesleges daraboktól megszabaduljunk, és átláthatóbbá tegyük, erre jó apropót nyújt az évszakok változása. A kiszelektált ruhákat pedig jótékony célokra is fel lehet ajánlani. De figyeljünk, hogy csak azokat a jó minőségű darabokat adományozzuk el, amiket valóban érdemes még hosszabb ideig hordani. (Kép: Veress Luca @greenmilla_)

2020. július 4.

Képek: Pexels.com, Veress Luca (@greenmilla_)

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges! Tovább
Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

adorable-adult-animal-book-357275.jpg

Apró méretű könyvet hordanál magaddal, amit bárhol elő tudsz venni és olvasni? Akkor a Poket köteteket neked találták ki. Nincs mindig időd belemélyedni a könyvbe, csupán pár oldalt olvasnál? Akkor ezt a három Poketet bátran ajánljuk, akár szórakoztatásra, mély gondolatokra vagy gyönyörködtetésre vágysz!

Írta: Sipos Sára

 

A Poket Zsebkönyvek egy 2018. áprilisában indult kezdeményezés, az első kötet a költészet napja alkalmából április 11-én jelent meg. Hátterében fiatal színházcsinálók közössége, a Sztalker Csoport áll. Irodalomnépszerűsítő projektnek szánták a Poketet, sikere pedig azóta is töretlen. Elérhető áron és kicsi, akár zsebben is hordható formában adnak ki klasszikus és kortárs, magyar és külföldi regényeket, verseket, novellásköteteket. A csavar pedig: könyvautomatákból vásárolhatjátok meg őket! 

80770228_600937704054978_6992881454300528640_o.jpgA Poket mára közösséggé nőtte ki magát, és rendezvényeket, beszélgetéseket is szerveznek. Nemrég elindult a ruha márkájuk is, ami természetesen szintén az irodalomhoz kapcsolódik. Ha érdekelnek az irodalmi témájú pólók, nézzetek körül a poketonline.hu oldalon! Itt a ruhadarabokon kívül a könyvekből is tudtok rendelni, vagy a térképen nézzétek meg, hol a legközelebbi automata! (kép: Poket Zsebkönyvek Facebook oldala)

A könyvajánló sorozatunk ezen részében három olyan Poketet ajánlunk, melyeket nemcsak bárhol elővehettek, hanem bármelyik oldalon ki is nyithattok. Olvassatok belőlük pár oldalt, és hagyjátok, hogy arra az egy-két percre beszippantsanak! Próbáljatok szerencsét, csapjátok fel őket valahol, vagy válasszatok egy kedvenc részt, és olvassátok el újra és újra! 

 

Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor szinte besorolhatatlan kötete 1945-ben jelent meg először. A II. világháború utolsó két évében írta, mesterének, Hamvas Bélának köszönetet mondva. A könyv kezdetén így ír:

„E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.”

fortepan_weores.pngA teljesség felé egy lélekemelő, utat kínáló, örök kérdéseket feszegető, bölcs és nagyon is mai remekmű. De nem árulunk zsákbamacskát, ezt a könyvet nem egyszerű olvasni. Folyamatosan dolgozni kell magunkon olvasás közben, fel kell nőni hozzá, be kell fogadni. De ha egyszer sikerül, elválaszthatatlan társsá válik, bármi is történik velünk, körülöttünk. Azt mondják, napi egy alma az orvost távol tartja; napi egy rész ebből a könyvből szintén így működik. Több gondolat is szinte szállóigévé vált belőle az évtizedek alatt, íme két példa:
(A képen Weöres Sándor, forrása: Fortepan / Hunyady József, 106084 számú kép)

,,Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

,,Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál megteremtetted.”

Háy János: Sztreccs

poket_hay_janos_web.pngA népszerű kortárs író legutóbbi novelláskötete a Poket gondozásában jelent meg. Egy-két oldalas írások és kicsit hosszabb művek is helyet foglalnak benne. A könyv pedig rólunk és nekünk szól. Olyan helyzetekről, melyeket mindenki legalább hallomásból ismer, de rengetegen saját bőrükön tapasztalnak meg: legyen szó kapcsolatokról, családról, házasságról, szerelemről, megcsalásról, csalódásról, válásról. Mert az élet nem mindig fenékig tejfel, és édességének gyakran keserű az utóíze. (kép: poketonline.hu)

Háy János megszokott stílusával találkozunk a kötetben: empátiával, zseniálisan ír, tűpontosan fogalmaz meg problémákat, érzelmeket. A kötet azonban nagyjából egy tematikára épül, a novellák fájdalommal, lelki vagy akár fizikai nyomorúsággal vannak tele. Érdemes hetente egy-két írást olvasni belőle, hogy az utánuk támadt űrt először feldolgozzuk, majd napok múlva visszatérjünk hozzá. Ez a kötet akkor is jó választás, ha ismerkednétek a kortárs magyar irodalom egyik nagyágyújával. Olvassatok bele a Sztreccsbe, majd vegyétek sorra a többi könyvét is! 

 

Versantológia 1, 2

poket-irott_kovem_dobom_a_melybe_web.pngImmár két évben is jelent meg Poket versantológia a magyar költészet napján, az első A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, a második pedig az Írott kövem dobom a mélybe címet viseli. Mindkét kötet formailag és tematikájában is változatos, ezért mindenki megtalálhatja benne a kedvencét. Ráadásul a költők, szerzők is sokszínűek, van kortárs és klasszikus is, de akár olyanoktól is olvashattok, akiről nem is tudtátok, hogy verseket is írt. A verseket az írójuk alapján betűrendben találjátok a könyvben. (kép: poketonline.hu)

A kötetek célja, hogy a mai gyorsuló világban is legyen egy versnyi idő, amikor megállunk, jelen vagyunk, keresünk és találunk. Legyen nálunk ez a kis könyv: segít ebben a küldetésben, aminek sokszor érezzük szükségét. 

Sokan ódzkodnak a versektől, úgy érzik, nehezebb olvasni őket, mint regényeket. Nekik is tökéletes kiindulópontot jelenthetnek a versantológiák: lehet ismerkedni a versekkel, formákkal, költőkkel. Ha valamelyik alkotó egy írása különösen megtetszik, olvassatok tőle mást is, hátha a kedvencetekké válik! A kötet nem a teljességre törekszik, nem is lehetne, de tökéletes kezdet ahhoz, hogy barátságot kössetek a magyar lírával. A lényeg pedig, hogy ne féljetek a versektől, nem harapnak! Helyette használjátok őket nap mint nap, hogy ki tudják fejteni hatásukat!

 

Képek forrása:

Fortepan / Hunyady József (106084 számú kép)

Poket Zsebkönyvek Facebook oldala

poketonline.hu

borítókép: pexels.com

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz Tovább