Közgazdász Online

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

heller_csoportkep.jpg

A Heller Farkas Szakkollégium lehetőséget biztosít a pénzügyi érdeklődésű hallgatóknak a szakmai fejlődésre, ráadásul egy összetartó közösséget is kínál. A szervezetről Kovács Boglárka elnökkel és Biroga Bence szakmai vezetővel beszélgettünk.

2021.04.15. Írta: Kovács Anna, képek: Heller Farkas Szakkollégium

Az 1996-ben alapított Heller Farkas Szakkollégiumban együtt van jelen a szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység. A tagok támogatják egymást, és a tagság egy része együtt lakik a ’Farkaslakban’, emiatt leginkább itt zajlik a közösségi élet, számos lehetőség van egy összetartó közösség kialakítására.

„Jól felállított szervezeti keretrendszerrel rendelkezünk, emellett pedig együtt lakunk, tehát nem csak a szervezeti feladatainkban érintkezünk. Együtt éljük meg az egyetemi éveink mindennapjait” – emeli ki a kollégium szakmai vezetője, Biroga Bence.

Szakmaiság

„Alapvetően pénzügyi fókuszú a szervezet, de jelen vannak társadalomtudományi vagy üzleti érdeklődésű hallgatók is. A tagság igényei alapján szervezzük a kurzusokat, az a lényeg, hogy nyitottak legyenek a tagok, és akár új érdeklődési kört fedezzenek fel” – mondja Kovács Boglárka, a szakkollégium elnöke.

A korábbi években a kurzusokon szó esett többek között befektetési modellekről, fiskális és monetáris politikáról, adatbányászatról, kockázati tőkéről és műkincskereskedelemről, de programozó képzések is rendszeresen indulnak. Az újonnan felvett évfolyam számára kötelező az alapozó kurzus elvégzése, de a többi óra tekintetében a kínálat félévről félévre változik a tagok igényeinek megfelelően. Egyéb szakmai alkalmakat, például konferenciákat is szerveznek a kollégium hallgatói, továbbá gyakran a szeniorok biztosítanak ígéretes lehetőségeket az aktív tagok számára.

heller_eloadas.jpg

„A szakmai kurzusok aktivitást igényelnek. Ezen túlmenően a szakmai követelményeink közé tartozik többek között a nyelvvizsgakritérium, valamint tagjaink TDK-dolgozatot is írnak” – mondja Bence.

Jelentős szakmai események a szakkollégium életében a saját szervezésű őszi Heller Farkas szakmai hét és a tavaszi konferencia.

Szerintem a műhelybeszélgetések a szakmai pillérünk ékkövei. Ahhoz, hogy interdiszciplináris élményt nyújtsunk tagjainknak és bővítsük a látókörünket, műhelybeszélgetéseinkre a tudományok, az élet és a művészet minden területről érkeznek vendégeink.

– mondja Bence.

„Szakmai, akadémiai fejlődésen túl a szervezetben fokozatosan egyre nagyobb felelősséget lehet vállalni. Hamar vezetői szintre lehet jutni, így a vezetői készségeket is lehet fejleszteni. Autonóm módon működünk, nincsen állandó külső segítség, ám az alumni tagokra valamilyen szinten támaszkodhatunk. Így a problémamegoldó, szervezési és vezetési képességeink nagyon sokat fejlődnek” – mondja Boglárka.

A működéshez szükséges erőforrásokról a kollégisták gondoskodnak, a ‘Tőke team’ szervezeti egység foglalkozik pályázatokkal és szervezeti kapcsolatokkal. Emellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a szakkollégiumi tagok leginkább oktatási tevékenységekben vesznek részt, középiskolai és egyetemi szinten is, illetve mentorprogramot működtetnek.

A karrierutakat tekintve a legtöb tag mesterszakot végez, és pénzügyi, gazdasági területen helyezkedik el: bankokban, tanácsadóként, vállalkozóként vagy akadémiai szektorban is dolgoznak az alumni tagok.

heller_iroda.jpgKözösség

„Egyedül nem lehet mindent elérni, és a Heller nekem egy inspiráló társaságot adott.”  – Biroga Bence

„A támogató közeg adta nekem a legtöbbet, szoros barátságok kötődnek, és a későbbiekben is számíthatunk egymásra.”  – Kovács Boglárka

Boglárka és Bence hangsúlyozzák a közösség kiemelkedő szerepét a szervezetben. A Corvinus Egyetem elsőéves hallgatói jelentkezhetnek a szakkollégiumba. „Úgy tudunk összetartó közösséget kovácsolni, ha évente csak egy évfolyamot indítunk el” - mondja Boglárka. A taglétszám 50 fő körül van, így sokkal szorosabb kapcsolatok tudnak kialakulni a tagok között.

„Amikor fevesszük az új tagokat, nagyon odafigyelünk az integrációjukra. Először egy összerázó, majd egy nyári táborban vesznek részt. Továbbá minden elsős kap egy mentort, aki megismerteti a szervezettel és a közösségi életbe is bekapcsolja az új Hellerest. A Farkaslakban egy külön csapat foglalkozik a programok, kirándulások szervezésével, de spontán is szokott kialakulni éjszakába nyúló társasest” – teszi hozzá az elnök.

„Együtt járunk kurzusokra, az egyetemi vizsgákra is közösen tanulunk. Kialakulnak olyan spontán beszélgetések is, melyek hozzátesznek a szakmaisághoz – a szakmaiság és a közösség teljesen áthatja egymást” – mondja a szakmai vezető.

heller_szervezetifelepites.jpg

A szakkollégiumi közösségben fontos a szervezeti aktivitás, így a Heller-tagságnak elengedhetetlen eleme a közgyűléseken és táborokban való részvétel. A tagság előnyei közé tartozik, hogy a Helleres hallgatóknak megnyílik a lehetőség, hogy más corvinusos szakkollégiumok előadásain, kurzusain is részt vegyenek.

Bence szerint érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az érdeklődő megtalálja a számára minden tekintetben legmegfelelőbb kollégiumot: „Fontos, hogy a jelentkező úgy érezze, szívesen tartozna a közösséghez, és szeretne élni a szakmai lehetőségekkel.”

Ismerd meg a Hellert közelebbről!

A Hellert több rendezvényen, például a kimondottan elsősöknek szervezett Heller Pénzügyi Képzésen lehet jobban megismerni. Az előadások normál körülmények között az egyetemen zajlanak, de a szemináriumokat a Farkaslakban tartják. Az elsősöknek idén online bevonó tábort szerveznek, ahol a közösségről is többet megtudhatnak.

„A Heller Farkas Szakkollégium szakmailag nyitott embereket keres, akik szeretnének fejlődni, szorgalmasan dolgozni, többet kihozni az egyetemi évekből. Mindezt egy felejthetetlen élmény keretében, hiszen nálunk a szakmaiság és közösség elválaszthatatlan” – hangsúlyozza Bence.

A tagok nagyrészt a Pénzügy és számvitel szakról vagy egyéb korábban G- és K-karos szakokról érkeznek. A felvételi áprilisban zajlik, írásbeli és szóbeli fordulóból áll. Az érdeklődöknek már most érdemes részt venni a szakkollégium programjain, amiről a Heller közösségi oldalain és weboldalán tudnak tájékozódni.

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban Tovább
Egy sziget, ahol Fülöp herceget istenné avatták - Visszatér-e a szelleme?

Egy sziget, ahol Fülöp herceget istenné avatták - Visszatér-e a szelleme?

yaohnanen_tribesmen_show_pictures_of_2007_visit_with_prince_philip.jpg

Fülöp herceget egy törzs istenként tisztelte. Míg a világ többi részén a királynő volt a középpontban, addig ezen a távoli óceániai szigeten Fülöp herceget istenítették, és egy egész vallási mozgalmat építettek köré. De vajon miért pont Fülöp herceg lett a kiválasztott? Egy ókori történet, egy kép és Fülöp lett az istenség.

2021.04.14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Wikipedia

Az ókori történet

A Fülöp herceg mozgalom egy olyan vallási szekta, amelyet a kasztomi emberek követnek, Yaohnanen falu körül, a déli Tanna-szigeten, Ausztráliától észak-keletre. A jaohnaneni törzs úgy tekint Fülöp hercegre, mint a sziget istenére.

kepernyofoto_2021-04-10_8_05_43.png

Kép: Google Maps

Az ókori jaohnaneni mesék szerint egy hegyi szellem fia egy távoli vidékre utazott a tengerek felett. Ott feleségül vett egy hatalmas nőt, és idővel visszatér hozzájuk. Ezt az alakot sokszor azonosították John Frum testvérével, aki egy 1910-es években született vallás központi figurája volt. A John Frum köré épült vallás szintén a Vanuatu sziget térségében kezdődött, és Frumot egy olyan katonának ábrázolta, aki jólétet és gazdagságot hoz az embereknek - hasonlóan vélekedtek a hegyi szellem fiáról is, akit később Fülöp herceggel azonosítottak.

duke_of_edinburgh_33_allan_warren.jpgMiért pont Fülöp herceg?

Kép: Fülöp Herceg, Wikipédia

Vanuatun a brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. században közös ellenőrzéssel valósultak meg a szigeten, viszont egy 1887-ben született megállapodás alapján Franciaország és Nagy-Britannia közös gyarmata lett, és a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A helyi emberek akkor kezdték el kapcsolatba hozni Fülöp herceget a hegyi szellem fiával, amikor a brit kormány által küldött tisztviselők irodáiban meglátták a királyi pár fényképét. Habár olvasni és írni nem tudtak, de a tisztviselők Erzsébet királynő iránti tiszteletéből látták, hogy a fényképeken szereplő sápadt bőrű ember azonos lehet a történetben szereplő fiúval, hiszen ő is egy hatalmas nőt vett feleségül.

“Ő isten, nem ember - mondta nekem a főnök határozottan, és a portrékra mutatott” - emlékszik vissza egy újságíró az ottani tartózkodására.

A törzs meggyőződését 1974-ben erősítette meg a királyi pár látogatása, amikor néhány falusinak lehetősége volt távolból látni Fülöp herceget. A herceg akkor még nem tudott az őt istenítő vallásról, de pár évvel később John Champion, a gyarmat brit rezidensbiztosa hívta fel rá figyelmét.

Beszélgetés Fülöp herceggel

Champion ekkor azt javasolta, hogy Fülöp herceg küldjön a törzsnek egy képet, amit szimbólumként kirakhatnak a központjukba. Fülöp herceg beleegyezett, és Londonból küldött magáról egy hivatalos, aláírt képet. A helyiek válaszul visszaküldtek egy disznóölő lándzsát. Fülöp herceg válaszul lefotóztatta magát a lándzsával, és visszaküldte a képet a törzsnek. Ezenkívül még egy képet küldött Fülöp herceg - mindhármat a törzs vezetője, Jack Naiva őrizte, aki 2009-ben halt meg.

Egy újságíró beszámolója alapján a törzs csak 2007-ben tudta meg, hogy pontosan mikor van Fülöp herceg születésnapja - azóta a június 10-ét kavaivással ünneplik. A kava egy olyan bódító sör, amelyet a borsfa gyökereiből készítenek és zsibbasztó hatása van.

A királyi családból még Anne hercegnő járt a szigeten 2014-ben, ám Fülöp és a királynő nem tértek vissza többet.

Fülöp herceg szelleme visszatér?

Péntek kora délután jelentette be a Buckingham-palota, hogy meghalt Fülöp herceg, a brit monarchiában leghosszabb ideig pozícióban lévő uralkodó hitvese. Fülöp herceg Dánia és Görögország hercegeként született, de egyéves korában száműzték a családját. Több európai országban is élt, mielőtt megismerkedett volna Erzsébet királynővel. Mint a legtöbb kapcsolat, úgy az övék is tele volt hullámvölgyekkel, de Fülöpöt sokszor említették úgy, mint a királynő “ereje és támasza”. Fülöp életében több, mint 800 szervezetben vállalt szerepet és közel 6000 beszédet mondott. Fontosnak tartotta a fenntarthatóságot és a fiatalok edukációját is. A herceg 99 évesen hunyt el, temetése április 17-én lesz, amikor a windsori kastély kápolnájában fogják örök nyugalomra helyezni.

Fülöp herceg halálának emlékére a törzs egy gyászceremóniát tartott, ahol kavaivással emlékeztek meg istenükre. A hívők úgy gondolják, hogy Fülöp herceg szelleme az uralkodó család egy másik tagjában térhet vissza.

Egy sziget, ahol Fülöp herceget istenné avatták - Visszatér-e a szelleme? Tovább
“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

Áder János nyitotta meg az év legnagyobb hazai klímakonferenciáját

b_v_0153.jpg

Időszerű, reménykeltő, tiszteletreméltó - Áder János köztársasági elnök szerint ez jellemzi az első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos konferenciát. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart, melynek online házigazdája a Corvinus Egyetem.

2021.04.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

“A magyarok 92 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell” - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy 2019-es felmérésre hivatkozva. A probléma tehát a lakosság jelentős része szerint valós, és a vélemény a hagyományos politikai törésvonalakon is átível.

A frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírását tűzte ki célul. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart.

A konferencia nemcsak a területen tevékenykedő szakembereknek szól, hanem mindenkinek, aki egy élhetőbb és fenntartható bolygót szeretne teremteni a jövő generációinak. 

“A konferencia időszerű, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában” - mondta Áder János köztársasági elnök a konferencia online megnyitóján. “Most, mikor a vírus harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Szerencsére most kedvező a politikai széljárás a klímaharcban, amit az is mutat, hogy Magyarország kormánya törvénybe iktatta a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.” 

photo-1570358934836-6802981e481e.jpg

Kép: Markus Spiske, Unsplash

Habár a koronavírusnak nincsen bizonyítottan közvetlen kapcsolódása a klímaváltozáshoz, de ahogy Ürge-Vorsatz Diana is említette “négy havonta megjelenik egy új kórokozó, amelyek 75 százaléka állatokról kerül ránk. A kutatók szerint ezen kórokozók fele a biológiai sokféleség csökkenése miatt alakul ki”. Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a konferenciának nemcsak Magyarország klímapolitikájában, hanem globálisan is. 

Előadók az oktatási, gazdasági és politikai szférából 

Az előadók különböző háttérrel, tapasztalattal és javaslatokkal érkeznek a konferenciára - köztük olyan szakemberek vannak, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, az OTP Zöld Kompetencia Központ vezetője, vagy Budapest Főpolgármesterének klímaügyi tanácsadója. 

A tizenegy szekció különböző területekre fókuszál: éghajlati változások Magyarországon, kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaiparban, a szolgáltató hálózatokban, valamint a mező- és erdőgazdaságban, klímaváltozás és a polgárok biztonságának kapcsolata, oktatás és szemléletformálás. Az előadások online élőben is követhetők, de akár vissza is nézhetők, hiszen a rögzített előadások a Corvinus Egyetem infrastrukturális támogatásának köszönhetően a négynapos program után is elérhetők lesznek az oldalon. 

A konferencia hivatalos oldala itt érhető el. 

Álmegoldások helyett 

A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia célja, “nem egy-egy ügyes mérnöki megoldás (álmegoldás) kitalálása, hanem válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk”. Sokszor az emberek úgy gondolják, hogy a klímaváltozás problémájára a legmegfelelőbb válasz, ha csökkentjük a hatásait, de ez nem vezet fenntartható megoldáshoz. A cél, hogy hosszútávon, globálisan csökkentsük a klímaváltozást okozó tényezőket.

Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:

"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

A konferencián résztvevő előadók vállalják, hogy segítik a társadalmat és a gazdasági, politikai szereplőket ebben a megküzdésben.  

photo-1552783160-27bfdb2625d5.jpg

Kép: Alexander Tsang, Unsplash

A négynapos alapot biztosít a 2023 szeptemberében megjelenő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentésnek, továbbá erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget és bemutatja az itthon zajló kutatási folyamatokat az érdeklődőknek.

Palkovics László: “a pandémia ellenére Magyarország jól halad a klímavédelmi akciótervvel és ha ezen az úton folytatjuk, akkor az ország 2050-re elérheti az európai szintű célt, azaz a teljes klímasemlegességet”.

A teljes klímasemlegesség elérése az Európai Unió összes országára vonatkozik, azaz Magyarország 2050-ben nem idézhet elő üvegházhatású gázkibocsátást - habár ez még nagyon távolinak tűnik, ha el szeretnénk érni, akkor az első lépéseket még ma meg kell tennünk. 

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban” Tovább
Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

169151371_800586180861633_8493286245593399186_n.jpg

Csupán a negyede maradt épen a város közel negyvenezer épületének a 102 napig tartó harcban, ami 76 éve, 1945-ben ért véget Budapesten. Tudod, hogy hol volt a Manci híd, a Ritz szálló vagy Budapest legelső tőzsdéje? A cikkben visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.  

2021.04.12. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

157842139_826978201221485_8110042522951527556_n.jpg102 nap és Budapest romokban hever

Kép: Toller Patrícia

Szakértők szerint Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb csatája volt. A december 24-én bezáruló ostromgyűrű miatt közel százezer védő és nyolcvanezer polgári lakos szorult be a városba. A harcok már novemberben megkezdődtek, ám a várost csak karácsony estéjén zárták körül. Azon az estén egy hatalmas áramszünet jelezte az új korszak kezdetét, aminek két nappal azután lett vége, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével közel negyvenötezer német és magyar katona tört ki a szovjet Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból, hogy elérjék a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Az akció során a katonák többsége meghalt vagy fogságba esett. Két nappal később az ostrom befejeződött, és a Vörös Hadsereg átvette az egész város ellenőrzését. Habár a második világháború több mint hat évig tartott, ez a 102 nap olyan nyomot hagyott Budapesten, ami még ma is meghatározza csodás fővárosunk arcát.

Lloyd Palota

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtette a palotát a Kirakodó téren (most Széchenyi István tér) a kor egyik legnagyobb építészével Hild Józseffel. A nevét Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről kapta, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot indított. A szaklap nagyban befolyásolta a német és angol hajózási vállalatokat, akik később egy egész regisztrációs rendszert dolgoztak ki Lloyd néven. 

lloyd-palota_1.jpg

Kép: Wikipedia

Az épület kalandos történetét az ott lakó hírességek, a változó funkciók és az átalakítások színesítették. 1867-ben például ebből az épületből követhette Erzsébet királyné a hitvese, Ferenc József császár magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásokat. A belső udvarán lévő oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén volt a Gabonacsarnok, a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint  egy kávéház is működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank irodája, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. 1854-ben itt alapították az első pesti tőzsdét is, később pedig a Nemzeti Kaszinó is itt üzemelt.

Az első tervezett lebontását még átvészelte, mert 1914-ben az első világháború közbeszólt, de a másodikat már nem élte túl. Habár a város ostroma alatt számos külső hatás érte, ami lerombolta bizonyos részeit, tulajdonképpen feleslegesen bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen a falai sértetlenek maradtak, csak a teteje rongálódott meg teljesen. Egyetlen megmaradt oszlopfője, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán található, emlékeztet minket Budapest egykori legszebb palotájára.

kepernyofoto_2021-04-03_15_36_43_1.pngManci híd

Kép: saját szerkesztés

A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd helyett épített ideiglenes hajóhíd volt. Mint oly sok hidat Budapesten, úgy a Margit-hidat is felrobbantották az ostrom kezdetekor november 4-én, aminek a következtében hatszáz ember vesztette életét. A bizonytalanság miatt nem építettek rögtön új hidat, de mikor a város ostroma véget ért, a Vörös Hadsereg egy gyenge tartóerejű fa cölöphidat épített, hogy megkönnyítsék a város két része közötti közlekedést. Azonban ezt a hidat 1946. január 11-én elsodorta a jégzajlás. 

Májusra kész lett az új híd, ami a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Radnóti utcába vezetett. A nép a Margit becézése alapján nevezte el a hidat Mancinak. A háború után a Ganz gyár tervei alapján elkezdték újraépíteni a Margit hidat, ami 1948. augusztus 1-jén lett kész. Így már feleslegessé vált a Manci híd, amit egyébként is csak ideiglenesen építettek, ezért lebontották.  

Regnum Marianum templom

A Regnum Marianum a XIX. század végén kibontakozó szegény gyermekekkel foglalkozó katolikus mozgalom. 1902-ben ismerték el Rómában, és nem sokkal ezután Magyarországon is megjelent. A magyarországi egyházközség 1918-ban alakult meg, és a kápolnájukat a Damjanich utca 50-es számú bérházban működtették. A vallási kötelezettségeken kívül itthon nagy szerepe volt a magyarországi cserkészmozgalom kialakításában és népszerűsítésében is. 

Mivel a kis kápolna hamar szűknek bizonyult az egyre növekvő mozgalom híveinek, így az egykori horvát bán, Skerlecz Iván támogatásával a Városliget szélén építtették meg a Regnum Marianum templomot. A mozgalom tevékenysége nyugodtan zajlott egészen 1944. július 2-ig, amikor az amerikai légierő bombát dobott le, hogy megsemmisítsék az Andrássy úton berendezkedett német haderőt, de a célzás rosszul sikerült, és a haderő helyett a Damjanich utca liget felőli végét találták el. Az egyik bomba teljes egészében megsemmisítette a kis kápolnát. 

Habár a Regnum temploma kisebb sérüléseken kívül épségben átvészelte az ostromot is, a második világháború utáni politikai vezetés nem szívlelte a mozgalmat, és szívesebben láttak volna szocialista ünnepi felvonulásokat a templom helyén. A rengeteg hívő és az egyház kérése ellenére 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaság emlékművét, amit a rendszerváltás után a templom emlékhelyévé alakítottak.

Duna-korzó

Az egykori Duna-korzó híres szállodasorát szinte porig rombolták az ostrom alatt. A világ egyik leghíresebb szállodalánca, a Ritz Hotel Development Company szállója is itt állt.  A budapesti Ritz szálló semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. A brit szállodalánc 1906-ban vásárolta meg a szálló építése előtt ott álló épületet, és három év alatt felépítették Magyarország egyik legpatinánsabb szállóját - 120 lakosztálya, bankett-terme, téli- és tetőkertje többek között olyan vendégeket fogadott, mint  VIII. Eduárd brit király, Jagatjit Singh Bahadur kapurthalai maharadzsa, Sir Ernest Barker politológus és Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő-író.

Az első világháborús recesszió után a két világégés között sikerült gazdaságilag is megerősíteni a szállót, mégis pár évvel később por és hamu lett belőle. A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostromának vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A visszaemlékezések szerint a pincérek kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket egészen az utolsó napig. 1945. január 15-én bombatalálatot kapott, és pár nap alatt teljesen leégett. Romjait 1947-ben takarították el, ma az InterContinental áll a helyén.

Habár a cikk csak néhány épület bemutatására volt elég, ha visszautaznál egy kicsit az időbe, és kíváncsi vagy a háború előtti Budapestre, akkor kövesd figyelemmel az Animatique projektet, ami kisfilmeken keresztül mutat be olyan épületeket, amiket a háború vagy más külső hatás miatt ma már sajnos nem láthatunk.

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években! Tovább
Mit adnak nekünk a versek? A szerkesztőség kedvenc versei a Költészet napja alkalmából

Mit adnak nekünk a versek? A szerkesztőség kedvenc versei a Költészet napja alkalmából

david-klein--94ojk3pdqw-unsplash.jpg

A vers gyönyörködtet, elgondolkodtat, empátiára tanít, letaglóz, megszólítja a lelket. Verset olvasni lélekemelő. Verset olvasni menő. Szeretnénk ezt bebizonyítani, így a Költészet napján összeszedtük azokat a verseket, sorokat, amelyek nagy hatással voltak az életünkre.

2021.04.11. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Unsplash

József Attila: Gyermekké tettél - részlet

Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén

nagyon meg tudtam szeretni veled.

József Attila mindig is a kedvenc költőm volt. Az első kötetemet nagypapámtól kaptam még általános iskolás koromban, és mindig ő olvasott fel belőle nekem. A Gyermekké tettél és az Óda című versek a két kedvencem tőle. A Mondjad Atikám című színdarab miatt még közelebb került a szívemhez. Hihetetlen költő, aki gyönyörűen és érzésekkel telve fogalmaz.

Jeneses Dorka

jozsefattila_1.jpg

Kép: József Attila, vers.hu

Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat - részlet

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,

merengj el hát egy percre e gazdag életen;

szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, 

a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,

az új falak tövében felhangzik majd szavam;

magamban élem át már mindazt, mi hátravan,

nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem

sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;

ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. 

Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -

talán most senki sincs.

Radnóti mindig is közel állt a szívemhez: költészete és ahogy alkotni tudott egyszerre letisztult és letaglózó. Végzős koromban hallottam ezt a verset egy előadás keretein belül, és szinte egyből megjegyeztem a sorokat. Rengeteg mindent rejt magában: harag, alázat, jövő, félelem, belenyugvás, lázadás. Nem lehet nem szeretni.

Tepfenhart Beatrix

radnoti_1.jpg

Kép: Radnóti Miklós, színház.hu

József Attila: A Dunánál

Ez egy klasszikus, amit biztosan sokan ismernek, de életemnek volt egy olyan időszaka, amikor Kaszás Attila előadásában minden nap meghallgattam. Mindig fedeztem fel benne valami újdonságot, egy meglepő szót, egy bölcsességet, egy érzést. Ha már a Költészet napja van, nem hagyhatjuk ki József Attilát a gyűjteményünkből, akit ezen a versen keresztül nagyon jól meg lehet közelíteni. Kézzelfogható, mindennapi gondolatok vannak benne, mégis emberi létünk legmélyebb rétegéig hatol.

Verset nem lehet regényfolyamként, gyorsan olvasni, inkább olyan mintha egy különleges ízen nyammognánk percekig. Nagyon megnyugtató este, elalvás előtt a telefon helyett elővenni egy verseskötetet, és belekóstolni egy-két versbe. Nagyon ajánlom nektek is, hogy olvassatok rendszeresen verseket, mert teljesen kiszakítanak a sokszor felzaklató mindennapokból.

Taxner Tünde

Závada Péter: Vers a szerelemről és a matematikáról

Oly sok idő megy el formaságra,

az embernek nincsen is élettere.

Mint ez a gondolat a szótagszámba,

napjaidba, lám, nem férek bele.

Még a magányhoz is jóval több kell,

édeskevés tizenegy-két szótag.

A szerelem ritka prímszám, kettőnkkel

elsőre nem tűnik oszthatónak.

Nem vagyok én egy kimondott gépész,

ámbár lelkileg, ha bontok szárnyat,

jön, s keresztbe húz mindent az épész,

rideg törtjele a boldogságnak.

Nézd, egy kétváltozós egyenletben,

ha kivonod magad, úgy minden borul:

csak ülünk itt, mint két ismeretlen,

ix és ipszilon megoldatlanul.

De várj, feladnunk nem kell azonnal,

azt mondják, egyre tágabb lesz a tér,

s a mi életünk is, mint két vonal

a végtelenben talán összeér.

Kit kitettek, mint egy zárójelet,

ha írni nem is, számolni megtanul.

A végeredmény: maradnék veled,

én maradnék maradéktalanul.

Azért szeretem ezt a verset, mert szerintem kevés olyan vers és költő létezik, ami és aki az egyik legalapvetőbb és legbonyolultabb emberi érzésről, a szerelemről egyszerre ilyen őszintén és játékosan tud írni. Bármennyire is nem szeretem a matekot, ezt a verset - és a költő munkásságát - egyszerűen imádom.

Csikós Zsófia

zavada_p.jpg

Kép: Závada Péter, jelenkor

Ady Endre: Őrizem a szemed - részlet

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

Röviden és tömören számomra Ady az a költő, aki minden pillanatot, érzésemet, gondolataimat versbe tudja foglalni, amiért hálás vagyok neki.

Gajdics Bálint

adyendre.jpg

Kép: Ady Endre, cultura.hu

Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom

Mostan színes tintákról álmodom.

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet

e tintával írnék egy kisleánynak,

egy kisleánynak, akit szeretek.

Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,

s egy kacskaringós, kedves madarat.

És akarok még sok másszínű tintát,

bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,

és kellene még sok száz és ezer,

és kellene még aztán millió:

tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,

szemérmetes, szerelmes, rikitó,

és kellene szomorú-viola

és téglabarna és kék is, de halvány,

akár a színes kapuablak árnya

augusztusi délkor a kapualján.

És akarok még égő-pirosat,

vérszínűt, mint a mérges alkonyat,

és akkor írnék, mindig-mindig írnék.

Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:

arany-imát írnék az én anyámnak,

arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.

És el nem unnám, egyre-egyre írnék

egy vén toronyba, szünes-szüntelen.

Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.

Kiszínezném vele az életem.

Számomra ez a vers a gondtalan és idillikus gyermekkor iránti vágyódást szimbolizálja, ahová sokan szeretünk visszarévedni. Mi lenne, ha most, felnőtt fejjel is megtennénk, és kiszíneznénk az életünk?

Kovács Máté

19224611_30d4c72e6604c2c208e8f96a5aa94bfd_x.jpg

Kép: Kosztolányi Dezső, index.hu

Weöres Sándor: Akik megtalálnak

Én keresem a célomat: 

célom engem majd megtalál. 

Én keresem a hitemet: 

a hitem is majd megtalál. 

Én keresem a szívemet: 

a szívem is majd megtalál. 

Keresem azt, aki enyém: 

ő is keres majd. Megtalál. 

Én önmagamat keresem: 

egyetlen lesz, ki nem talál. 

Én keresem az életem: 

életem egyetlen halál. 

Én keresem halálomat 

és életem majd megtalál.

A gimnáziumi éveim alatt találtam rá Weöres Sándor verseire, és rendkívül megfogott a költészetének érzékenysége és elmélyültsége. Pár éve mutatta meg anyukám ezt a verset, amit a költő fiatalon, csupán 15 éves korában írt, és nagyon megragadt bennem a szerzemény. Azóta sokszor a legváratlanabb pillanatokban egyszer csak eszembe jutnak a vers sorai, és valamiféle keserű nyugodtság tölt el. Ilyenkor úgy érzem, hogy ez a vers már megtalált engem.

Eblinger Éva

Mit adnak nekünk a versek? A szerkesztőség kedvenc versei a Költészet napja alkalmából Tovább
Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

nyitokep_forras_the_adelaide_review.jpg

Az antarktiszi őserdők mélyéről kristályos agykontrollal irányított, stop-motion gyurmamakett náci triceratopszok? A szövetségesek által összeverbuvált nemzetközi szuperügynökök, akiket egy antropomorf fehérfejű rétisas vezet? A Danger 5 a legtöbb, amit a trashfilmkultúra kitermelt magából a „szórakoztatóan rossz” filmek megjelenése óta, de mi adja a műfaj varázsát?

2021.04.10. Írta: Rada Bálint, borítókép: SBS/Dinosaur, The Adelaide Review

Miért nézünk rossz filmeket?

A trash különleges műfaj. Leginkább a filmművészet területén teremtett magának követőtábort és kulturális beágyazottságot: mindannyian találkoztunk már annyira rossz filmekkel vagy sorozatokkal, melyek már szórakoztatóak. Az egyik legikonikusabb példa erre Tommy Wiseau The Room (2003) című filmje, amely bár eredetileg drámának készült, végül vígjátékként vált kultikussá. A kínosabbnál kínosabb dialógusok, az elképesztően furcsa audiovizuális megvalósítás, a borzalmas színészi játék, a sokkolóan buta forgatókönyv és a főszereplő-rendező-mindenes Wiseau személyes misztikuma egyaránt hozzásegítették a Room-ot ahhoz, hogy kultfilmmé váljon. Az alkotás azóta annyira túlnőtt az egyszeri “rossz film” sztereotípián, hogy nem csak könyvek készültek róla - például a fontos mellékszereplőt játszó Greg Sestero, Tommy Wiseau jó barátja jóvoltából -, de áldokumentumfilm is, amiért James Franco Golden Globe-díjat is kapott.

the_disaster_artist_forras_imdb.jpg

Kép: The Disaster Artist, IMDB

De miért is rajongunk ennyire a trashért? A leggyakoribb érv a Samurai Cop, a Roller Blade Seven, a Tammy and the T-Rex vagy a The Room mellett, hogy egyszerűen szórakoztatóak: kikapcsolják az agyat, az esetenként különösen elborult történetek vagy jelenetek láttán pedig a néző egyszerűen nem tud mást tenni, csak mosolyogni. Ugyanakkor nem minden rossz film lesz kultikus Zs-kategóriás mozi. A “minőség” mellett ugyanis más tényezők is fontos szerepet játszanak.

Az egyik az őszinteség. A mű készítői mindig saját víziót visznek vászonra, mely végül a képzettség hiányától, magától a koncepciótól vagy a parodisztikus szándéktól lesz szórakoztató. A paródia ugyanakkor kétélű fegyver: a legfájdalmasabb, „annyira rossz, hogy már rossz” alkotások gyakran ebből a műfajból kerülnek ki. A Sharknado-franchise kifejezetten jó példa: míg az első film őszintén volt szórakoztató, a későbbi folytatások már tudatosan igyekeztek minél nagyobb őrültségeket felvonultatni, így mesterkéltek, kiszámíthatók és “unalmasak” lettek. Nem véletlenül tartják a paródiát a vígjátékok között is kifejezetten nehéz műfajnak: ha tudatosan a humorra játszol, nagyon nehéz eltalálni az egyensúlyt a kínosan vicces és az egyszerűen kínos között.

Szintén fontos a kreativitás és a szenvedély, illetve a körülményekből származó “misztikum”. Ezek demonstrálására talán Wakaliwood intézménye a legtalálóbb példa. Az ugandai Kampala nyomornegyedében működő “filmstúdió” akciófilmeket gyárt: legikonikusabb darabjuk a Who Killed Captain Alex?, mely hatmilliós nézettséggel rendelkezik a Youtube-on. A rendező sosem járt még moziban, a filmek költségvetéséből általában 1-1 kamerára futja, az infrastrukturális háttér pedig annyira rossz, hogy a tárhelyhiány miatt az összes korábbi filmet és nyersanyagot törölni kell, hogy a következő film elkészülhessen. Egy polgárháborús országban azonban a filmművészet reményt és szórakozást nyújt a helyieknek, a kreatív elemek (harcművészeti koreográfiák valódi mesterek által, 0 forintból manuálisan megalkotott speciális effektek, angol nyelvű narrátor) pedig garantálják azt, hogy a néző tekintete véletlenül se hagyja el a képernyőt.

A befogadói oldal mellett sem szabad elmennünk. Futótűzként terjedt az interneten az a hír, mely szerint egy kutatás a magasabb intelligenciához kapcsolta a trashfilmek élvezetét. A szalagcím ugyanakkor csalóka.

Az ironikus filmnézés a kutatás szerint egyfajta kulturális beágyazottságot kíván: amennyiben az ember ismeri a filmek klasszikus elemeit, könnyebben értelmezi azt, ha valami ezektől radikálisan eltér.

A trashfilmek fogyasztói az alacsony költségvetésű alkotásokban leginkább a mainstreamtől való eltávolodást, az újdonság erejét emelik ki – ezek alapján logikus, hogy a vizsgálati alanyok az átlagembernél jobban kötődtek a művészfilmekhez is.

danger_5_s01_plakat_neogaf.jpg

Kép: Danger 5 1. évad - plakát, NeoGAF

Az albínó oroszlánszamurájtól Atlantiszig

A trashélményre építő paródiáknak se szeri, se száma, igazán sikeres és élvezetes darabok ugyanakkor viszonylag ritkán készülnek. A műfaj csúcstermékei közé tartozik egy alig ismert ausztrál sorozat, a Danger 5, melyet a helyi SBS One tűzött műsorra még 2011-ben. A két évadot megélt show kreátorai David Ashby és Dario Russo, akik nem csak rendezőként és íróként, de színészként, zeneszerzőként és producerként is közreműködtek az alkotásban. A páros 2007-ben egy hasonló humorú filmmel, az Italian Spidermannel debütált és tarolta le az internetet, a sorozattal azonban több szempontból is szintet léptek.

Az első évad előzetese

A Danger 5 első évada a ’60-as évek stílusában mesél a második világháborúról, ez pedig ízig-vérig áthatja az alkotást.

A vizuális megvalósítás a kor speciális effektektől mentes, maketteken, jelmezeken és sminkeken alapuló látványvilágát hozza a drótokon mozgatott repülőgépektől a stop-motion gyurmaszörnyeken át a játékautókig és –fegyverekig, a festett és vetített hátterektől a papírmasé falakig. A karakterek is filmes sztereotípiákra utalnak, dinamikájuk és fő jegyeik láttán pedig szintén 1965-ben érezhetjük magunkat.

Hitler (Carmine Russo) mellett természetesen a Danger 5 szuperügynökei a főszereplők:

- Jackson (David Ashby), a macsó, fegyvermániás, tapintatlan, láncdohányos “white trash” patrióta amerikai,

- Claire (Amanda Simons), az intelligens, tökéletesen képzett, szűzies, szépséges, szőke brit nő,

- Tucker (Sean James Murphy), a szerencsétlen, de szerethető, naiv, romantikus ausztrál hős (akinek a szülei természetesen egy koala és egy emu),

- Ilsa (Natasa Ristic), a flegma, nimfomániás, alkoholista, láncdohányos, kemény, független és betörhetetlen orosz kémcsaj,

- és Pierre (Aldo Mignone, Pacharo Mzembe), az egzotikus külsejű nőcsábász francia, aki a sorozat jelentős hányadában idegenekkel barátkozik és koktélokat kever.

A karakterek interakciói archetipikusságuk miatt különösen szórakoztatók, dinamikájuk végig lebilincselő – különös tekintettel az orosz-amerikai párosra –, kompetenciáik jól ellensúlyozzák egymást. A mellékszereplők sorában rengetegen felbukkannak: Mengele, Goebbels, Mussolini, Hirohitó, Sztálin vagy a világ elnöke is megkapja a maga játékidejét. A legkiemelkedőbb ugyanakkor az egységet feladatokkal ellátó Colonel Chestbridge, aki annyira amerikai, hogy a szó legszorosabb értelmében egy két lábon járó fehérfejű rétisas.

Az epizódok ismétlődő panelekből épülnek fel, melyek szintén a ’60-as évek narratív elemein és a felvonultatott sztereotípiákon alapulnak. A cold open után a csapat a titkos bázisán iszogat, majd megjelenik Colonel Chestbridge, és kiosztja előbb Claire-t, majd a feladatot – ez természetesen Hitler megölését jelenti. Ezután kibontakozik a cselekmény: megjelennek az elborult állatmaszkos lények, a nácik által rabságban tartott lengén öltözött nők - egyikőjük Pierre karjaiban utolsó leheletével még megoszt egy koktélreceptet -, az indokolatlan termékmegjelenítések, a leírhatatlanul bizarr ördögi tervek, és az ismétlődő snitt, melyben Hitler egy ablakon kiugorva menekül el ellenségei elől. De mit is várunk egy olyan sorozattól, ahol olyan epizódcímekkel találkozunk, mint a „Lizard Soldiers of the Third Reich”, vagy a „Fresh Meat for Hitler’s Sex Kitchen”?

danger_5_s02_plakat.jpgKép: Danger 5 2. évad - plakát, IMDB

A második évad még az elsőnél is tovább megy: míg ott a forgatókönyvírókat a túlzásba vitt alkoholfogyasztás vádjával lehetett illetni, a második már inkább a keménydrogok világáról szól. Húszéves ugrást követően a ’80-as évek paródiáját láthatjuk a hidegháború környezetében. Van itt minden, amitől az új korszak filmművészete ikonikussá vált: neonfények, gimis bulik, diszkók, gyorséttermek, autósüldözés, alvilág, véres leszámolások, nindzsák, dinoszauruszok, kokain, Vatikán, Brezsnyev, halhatatlan szépségkirálynő, időutazás, cápaemberek – ja, és persze a karácsony, amit meg kellene menteni. Ez a szezon nehezebben befogadható az elsőnél a még abszurdabb, váratlanabb, sokkolóbb és megbotránkoztatóbb humora miatt, azonban így is remek stílusparódiaként funkcionál. A kémfilmeken és a sci-fin túl a második évad ráadásul olyan új, a ’80-as években meghatározó műfajokat is beemel a történetébe, mint a horror-, a sport-, a modern akció- és a coming-of-age filmek.

Több mint paródia

Ez a méltatlanul ismeretlen sorozat tökéletesen összefoglalja az ironikus filmnézéssel kapcsolatos kutatás megállapításait.

A Danger 5 legnagyobb ereje, hogy úgy vegyíti a parodisztikus elemeket a trashfilmek őszinteségével, mint korábban talán még egy sorozat sem.

Egyszerre tér el a hagyományos narratív keretektől és forgatja fel őket, állít emléket egy-egy korszak vizualitásának és figurázza ki annak abszurditását, archetipizál a karaktereivel és reflektál az archetípusokra – vagyis pont attól válik szórakoztatóvá, hogy a mainstream filmgyártás szórakoztató elemeit halmozza egymásra és parodizálja ki. A sorozat ugyanakkor nem emeli piedesztálra saját paródia-létét, ahogy azt sok kevésbé sikeres alkotás teszi.

hungaryland.jpg

Kép: Hungary-Land, sorozatjunkie

A sorozat természetesen nem való mindenkinek, ám aki kedveli a stílusparódiákat, vagy csak szimplán kíváncsi arra, ahogy nemzetközi szuperügynökök csapnak össze makettrepülőkön kamikaze náci szuperkatonákkal az eltűnt Japán vélt légtere felett, az nem fog benne csalódni.

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló Tovább
Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Tények és tévhitek a karriertervezésről

Tények és tévhitek a karriertervezésről

b_v_0082_3.jpg

A karrierről és az életpálya-tervezésről mindenkinek vannak elképzelései. Nemcsak a saját karrierjét illetően, hanem általánosságban is. Ezek az elképzelések, hiedelmek erősen hatással vannak ránk, amikor a saját jövőnkről gondolkodunk, vagy amikor döntéseket hozunk. Ebben a cikkben azokról a hiedelmekről osztok meg néhány gondolatot, amelyekkel a leggyakrabban találkozom a mindennapokban.

2021.04.09. Írta: Pintér Fanni a Corvinus Hallgatói Támogatás pálya- és karriertanácsadója, pszichológusa, borító: Bera Viktor, Közgazdász

Karrier? Életpálya?  

A tévhitek dobogójának legfelső fokán egészen biztosan az az elképzelés állna, hogy a karrier egy folyamatosan felfelé ívelő, de legalábbis előre haladó egyenes pálya. Talán ezért is segíthet, ha inkább a szakmai életút kifejezést használjuk, hiszen, ha egy utat képzelünk magunk elé, akkor jobban meg tudnak jelenni a kanyarok, fel-le ívelések, elágazások, ösvények. Mert a karrier bizony egy ilyen út. Élő és dinamikusan változó rendszer, amelyben alkalmazkodunk, fejlődünk, tanulunk és újrakezdünk. 

Annak ellenére, hogy sokszor egy folyamatosan felfelé ívelő pályaként képzeljük el a karriert, arra is hajlamosak vagyunk, hogy statikusan gondolkodjunk a szakmai életpályánkról. Mintha egy pontban meghatározható lenne a kezdete vagy a vége, vagy mintha egy-egy választásunkkal az egész előttünk álló utat előre meghatározhatnánk. Jellemző, hogy az egyetemi évek elejéhez kötjük a karrierünk kezdetét, vagy esetleg az első munkahelyre való belépést olyan végleges döntésnek gondoljuk, ami kizárhat sok más lehetőséget.

b_b_45_1.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Bár fontos mérföldkő mind az egyetem, mind az első munkahely, de valójában az életpályánknak semmiképp sem a kezdete vagy a vége. Attól még, hogy közgazdásznak tanulunk nagyon sokféle módon valósíthatjuk ezt meg, hiszen nincs két egyforma szakmai életút. Mégis néha olyan, mintha a karrierről csak előre tekintve, jövőorientáltan vagy visszatekintve a múltba, retrospektív módon lehetne gondolkodni. Pedig, ha belegondolunk, valójában a jelenben tudunk a legközelebb lenni önmagunk aktuális vágyaihoz, elképzeléseihez. 

Már rég tudnom kellene, hogy mit szeretnék? 

Szeretjük azt gondolni, hogy azok az emberek, akik örömmel, szenvedéllyel végzik a munkájukat vagy sikeresek, már hamar tudták, mivel szeretnének foglalkozni, és tudatos, egyértelmű lépéseket tettek annak érdekében, hogy elérjék céljaikat.  

Valóban vannak olyan emberek, akik már életük egy korai szakaszában rátalálnak arra, amit később hivatásuknak tudhatnak. Nehéz megmondani, hogy ez min múlik, de egészen biztosan szerepet játszik benne a személyiség, a környezet és a lehetőségek. Talán a véletlen vagy a szerencse is.  

Néhányan valóban tudhatják akár egész korán, hogy mi érdekli őket, de sokan hosszabb utat járnak be, mert a saját vágyaik nem feltétlenül összeegyeztethetőek a környezetük elvárásaival, vagy sokoldalú érdeklődésük miatt félnek attól, hogy ha valami mellett elköteleződnek, akkor egy másik dologról lemaradnak, vagy talán csak nem ismerik, melyik választás merre viheti őket. 

A valóság a sikeres önmegvalósító emberekkel kapcsolatban sokkal inkább az, hogy ha megkérdezzük őket, akkor egy olyan történetet mesélnek el, amelyben sok kérdés, dilemma, próbálkozás, újrakezdés, tanulás és befektetett munka a főszereplő. 

Nem is túl reális tizennyolc évesen dönteni abban a kérdésben, hogy mit szeretnénk csinálni a hátralévő életünk jelentős részében. Abban tudunk dönteni, hogy elinduljunk valamerre, ahol aztán elkezdhetünk megtanulni gondolkodni önmagunkról. A tapasztalatszerzés, azaz a tökéletes helyett a lehetséges kipróbálása azért különösen fontos, mert sokszor az igenek a nemekből tudnak megszületni.

b_v_0113_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Gondoljunk csak a gasztronómiai ízlésünkre: kóstolás mentén formálódik. Amíg nem ismerünk egyetlen ízt sem, addig szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mi az, ami ízleni fog, mi az, ami kevésbé. Színek, illatok alapján már tudunk előjelzéseket tenni, de többnyire ezt is tapasztalás alapján szoktuk. Minél több ízt ismerünk, annál jobban meg tudjuk jósolni, hogy mi az, amit kedvelni fogunk, és mi az, amit kevésbé. Ez pontosan így van az életpályánkon való eligazodásban is. Nem attól lesz a döntésem tudatos, hogy biztosan meg tudom mondani, hogy hova vezet, mit fogok érezni, mit fog nekem adni, hanem attól, hogy éber maradok és figyelek. Figyelek arra, hogy az engem ért hatások, találkozások, élmények milyen érzéssel töltenek el, hova visznek, és meghagyom magamnak a választás szabadságát, vagyis azt, hogy a tapasztalataim alapján formálom a döntéseimet. 

Ha valamit kipróbálok, és aztán úgy döntök, mégsem abba az irányba szeretnék továbbmenni, akkor eggyel több tapasztalat van a hátizsákomban, amit igazodási pontként el tudok helyezni a saját térképemen. Egy-egy ilyen szakasz sosem zsákutca, legfeljebb kerülőút, de közben olyan kompetenciákkal gazdagodhatok, amik máskor, máshol, máshogyan hasznomra válhatnak.  

A tudatosság tehát nem azt jelenti, hogy megpróbálom megjósolni a megjósolhatatlant. Tudatosnak lenni sokkal inkább azt jelenti, hogy törekszem arra, hogy reflektíven tudjak rátekinteni az engem ért hatásokra, és merjek feltenni magamnak kérdéseket. 

Az egész életem egy döntésen múlik?

Sokunknak lehet ismerős, hogy egy-egy döntési helyzetben úgy érezzük, hatalmas teher nehezedik a vállunkra, és talán minden azon múlik, hogy mit választunk. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy gyakran a lehetőségek tárháza is végtelennek tűnik. Így minden elköteleződés tulajdonképpen egy lemondás is. Lehet-e jó döntést hozni anélkül, hogy jelen lennénk az itt és mostban? Egyáltalán mi a jó döntés definíciója? Honnan fogom tudni, hogy jól döntöttem? 

A döntésre hajlamosak vagyunk statikus pillanatként tekinteni, miközben a legtöbb döntésünk egy hosszú, dinamikus folyamat része. Vagyis a döntéseink nagy része nem a döntés pillanatában születik meg. A választás nem redukálható az adott pillanatra, hiszen sok hatás érvényesül bennünk akkor és ott. A saját tapasztalataink, mások véleménye, a gondolataink az érzéseink mind-mind részei a döntéseinknek.  Viszont tudatosíthatjuk, hogy miről is döntünk valójában az adott helyzetben.

sz_zs_0017_jpg_1.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

Gyakran annyi terhet pakolunk egy-egy döntésünkre, hogy nagyon meg is nehezítjük ezáltal. Ha például úgy gondolom, hogy egy mesterképzés kiválasztásával eldöntöm az egész jövőmet, akkor ennek a döntésnek érzelmileg nagyon nagy súlya lesz. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy mi minden múlik a döntésemen? Az is, hogy tíz év múlva sikeres, boldog és kiegyensúlyozott leszek-e, mind a munkámban, mind a magánéletemben? Érezzük, hogy egész másként tekintünk egy döntésre, ha ilyen nagy súllyal terheljük meg. Pedig ebben a helyzetben is az a fontos, hogy önazonosak legyünk a választásainkkal, hiszen azt, hogy tíz év múlva milyen lesz az élet ezer más dolog is befolyásolni fogja. Vajon meg tudom magamnak engedni azt, hogy máshogyan érezzek, máshogy gondoljak valamit? Tudok elfogadó lenni önmagammal? Meggondolhatom magam? Hibázhatok? Hiba-e egyáltalán, ha utólag valamiről máshogy gondolkozom?  Komoly erőforrást jelent, ha ezekre a kérdésekre megengedően tudunk válaszolni.  

Nem kell, sokkal inkább lehet

Vajon a “kell” tud valódi elköteleződést jelenteni, lehet-e rá építeni? Ezen a ponton szerintem fontos a realitás szerepét hangsúlyozni, mert valóban vannak kötelező dolgok az életünk során. Ha egyetemre szeretnék menni, akkor le kell érettségiznem. Ha diplomát szeretnék szerezni, akkor szakdolgozatot kell írnom. A fontos az, hogy tudjunk saját motivációkat találni a vágyak megvalósításának útján. A karrierrel kapcsolatos választásaink, döntéseink esetében is azt érdemes végiggondolnunk, hogy mit szeretnénk, mire van lehetőségünk, és ez a kettő hogyan viszonyul egymáshoz. Ha a környezeti vagy társadalmi elvárás nyomaszt, akkor az nem tud valódi elköteleződést jelenteni.  

Az életpálya-menedzsment hasonló az építkezéshez. Nem lehet a tetővel kezdeni. Gyakran esünk abba a hibába, hogy túlságosan a jövőre fókuszálunk, és emiatt nehezen igazodunk el a jelenben.  

Sem a saját életemet, sem a világ változásait nem tudom megtervezni előre. Lehet, hogy a jelenlegi prioritásaink közvetetten nem járulnak hozzá az általunk kitűzött célhoz, mégis itt és most fontosak számunkra. Minél több belső igazodási pontunk van, vagyis minél inkább ismerjük önmagunkat, annál önazonosabban tudunk választani.

o_zs_0021.jpg

Kép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Valakivé válni 

Carl Rogers pszichológus gondolatait kihangosítva: mindenkiben megtalálható az erő, amelynek segítségével fejlődni és növekedni tud (Rogers: Valakivé válni – A személyiség születése, 2015). 

Valakivé válni nem egy pillanat műve. Sokkal inkább a folyamaton van a hangsúly. Ahogyan a személyiség hatással lehet az életpályára, úgy az életpálya is hatással lehet a személyiségre. A kérdés, hogy tudunk-e úgy tekinteni a tanulásra, a munkára, mint egy olyan lehetőségre, ahol megfogalmazhatjuk saját magunkat? A saját történetemet milyen történések mentén szemlélem? Mik az én meghatározó élményeim? 

Az én legmeghatározóbb élményeim között az életpálya építés tekintetében egészen biztosan találkozások, lemondások, elbizonytalanodások, újrakezdések szerepelnek, amelyek hol tapasztalattá, hol inspirációvá váltak a történetemben, és segítettek haladni. A legizgalmasabb pedig az, hogy ez még korántsem a vége.  

Ha úgy érzed, inspiráltak a felvetett kérdések, vagy esetleg máshogy gondolkodsz a témáról, és szívesen beszélgetnél velünk, a Hallgatói Támogatás segítő szakembereivel ilyen és ehhez hasonló kérdésekről az életpályád kapcsán, akkor jelentkezz hozzánk egyéni tanácsadásra!

Tények és tévhitek a karriertervezésről Tovább
A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_37.png

456 gyerek, akik a spanyol polgárháború miatt száműzetésbe kerültek. Elhagyták az otthonukat, elváltak a családjuktól, és egy jobb jövő reményében felszálltak a Mexique hajóra. Egy könyv, ami a gyerekek szemével mutatja be a történelem egyik legbrutálisabb háborúját, és amivel átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára.

2021.04.08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Morelia gyermekei, másnéven a Háború gyermekei azt az 1937-ben létrejött 456 gyermekből álló csoportot foglalja magába, akik a spanyol polgárháború legártatlanabb szereplői voltak, mégis hátat kellett fordítaniuk a hazájuknak, a családjuknak, és egyik percről a másikra felnőtté kellett válniuk. A republikánus színekben harcoló szülőknek a háború második évében felajánlották, hogy kimenekítik a gyerekeket a tűzben álló országból. A szülők azt hitték, hogy ez csak egy átmeneti megoldás lesz, de végül egy életen át tartott.

A történelem egyik legbrutálisabb háborúja

“Minden háború nehéz, de a polgárháborúk különösen” -  olvashatjuk a Los Ninos de Morelia hivatalos honlapján. A spanyol polgárháború a második világháborút megelőzően zajlott (1936. június 17. és 1939. április 1. között), ami a második spanyol köztársaság elleni puccskísérlettel kezdődött. A puccs után Spanyolország katonailag, politikailag és társadalmilag is megosztottá vált - egyik oldalon a nacionalista Francisco Franco hívei álltak, míg a másik oldalon a köztársaságpártiak. A politikai nézetek különböztek, de az emberek nem - spanyolok a spanyolok ellen, testvér a testvér ellen. A nacionalistákat Németország, Olaszország (Mussolinivel az élen) és Portugália támogatta, míg a baloldali köztársaságiakat Mexikó és a Szovjetunió. A többi európai nép hallgatott, figyelt, és csendben várta a kimenetelt.

A polgárháborúban a nacionalisták győzedelmeskedtek Francoval az élen, aki a második világháború hajnalán átvette az ország irányítását és diktatúrát alakított ki. A háború az indulatokról, a megosztottságról és a véres gyilkolásról lett híres. Mindkét oldalon több tízezer embert végeztek ki, és mire vége lett a polgárháborúnak, a világban újabb háború indult útjára. A halottak száma a mai napig kérdéses, de Antony Beevor történész szerint a három évig tartó háború közel 238.000 emberáldozatot követelt, akik közül 187.843 embert hidegvérrel végeztek ki - az adatokból is látszik, hogy  a spanyol polgárháború a történelem egyik legbrutálisabb háborúja volt, a halálesetek 78 százaléka kivégzés volt. “Azt hittem, hogy a háborúban az életben maradás a legfontosabb, pedig valójában az egyetlen dolog, ami elengedhetetlenül fontos, az, hogy megőrizzük az emberi mivoltunkat” - írja Mario Escobar Emlékezz rám! című könyvében.

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_56.pngA mentőhajó -  La Mexique

forrás: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Az emberek éheztek. A helyzet kilátástalan volt. És szülőként végignézni, hogy a gyermeked mindennapjait a félelem és a háború zajai kísérik, emberpróbáló feladat. Éppen ezért, amikor a köztársaság mellett harcoló családok hallottak egy “csodahajóról”, ami elviszi a gyermekeket Mexikóba, a lehető legmesszebb Spanyolországtól, sokan úgy döntöttek, hogy elküldik a gyermekeiket. “Az elválás rövid lesz: csak amíg a háború véget ér. Mikor győz a Spanyol Köztársaság, akkor a gyerekek visszajöhetnek. Legfeljebb egy év” - gondolták sokan, de senki nem készült fel arra, hogy a nacionalisták győznek és Spanyolországra évtizedekig tartó diktatúra vár.

Az akciót a “Comité de Ayuda a los Niños del Pueblo Español” (Spanyol Népet Segítő Iberoamerikai Bizottság) szervezte Maria de los Ángeles elnökkel az élen. A La Mexique hajó május 27-én indult el Bordeauxból 456 kiskorúval a fedélzeten, és 1937. június 7-én érkezett meg Mexikóba. A legfiatalabb gyermek csupán három éves volt, míg a legidősebb tizenhat. A gyerekeket a mexikói spanyol iskolában fogadták, ami Morelia Michoacán területén található, ezért lett a csoport neve Morelia gyermekei. Eredetileg csak átmeneti szállásnak és megoldának tartották, de a republikánusok veresége és a második világháború kezdete hosszú száműzetést eredményezett, amely sokak számára véglegessé vált.

A program segítséget és védelmet nyújtott a menekülteknek, megakadályozta, hogy a gyerekeket hazaszállítsák a tragikus helyzetben lévő Spanyolországba, statisztikát készítettek a gyerekek fejlődéséről, elintézték az ott ragadt gyerekek legális letelepedési iratait, taníttatást biztosítottak a nagyobb gyerekeknek, nevelőotthon építtettek és megpróbálták összekapcsolni a gyerekeket az otthon maradt rokonokkal.

relacion_ninos_espanoles_7_de_junio_1937_1_3.jpgA száműzött gyerekek nyilvántartása, forrás: Wikipédia

2014 februárjában a Niños del Morelia körülbelül negyven tagból álló csoportja, akik Mexikóban, Spanyolországban, Venezuelában és az Egyesült Államokban éltek, egy nemzetközi összefogás keretében találkoztak - közülük a legfiatalabb 80 éves volt, tehát csupán négy éves volt, mikor elszakították a családjától, és több ezer kilométert kellett megtennie egy idegen hajón, hogy végül egy idegen országba kerüljön.

Habár a program megpróbált mindent megadni a száműzött gyermekeknek egy dolog pótolhatatlan volt: a család.

Emlékezz rám!

Mario Escobar könyve 2021 februárjában jelent meg Magyarországon, és szinte rögtön a sikerlisták élére került. A könyv a Moreliai gyermekek történetét dolgozza fel három testvér szemén keresztül. A három testvér felkerül arra a bizonyos hajóra, de három év mexikói túlélés után úgy döntenek, hogy visszamennek Spanyolországba megkeresni koncentrációs táborba került szüleiket - nem is sejtik, hogy a sors gonosz fintora hamarabb keresztezte az útjukat, mint gondolták.

A könyv olvasása közben átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára. “Sikerült elmenekülnünk a háború elől, ám bennünk tovább dúlt, felzaklatta gyermeki lelkünket. Akkor még nem tudtuk, hogy a háború kísértete további életünkben a nyomunkban jár majd...sokkal nagyobb kárt okozott, mint pusztán egymás ellen uszította a testvéreket - megfosztott bennünket a jövőtől és a belső békétől.” - részlet a könyvből.

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt Tovább
Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat

Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat

costumers.jpg

Egy sikeres karrierutat mutatunk be, amely az egyetemi karrierirodából indult, két alapszakon át vezetett, és terv szerint az épülő MOL campus egyik patinás irodájában fog révbe érni. Milyen lehetőségei vannak egy szociológia szakos hallgatónak a Corvinuson és utána a nagyvilágban? Mi az a plusz, amit az egyetem nyújt a sikerek eléréséhez? És mi kell ahhoz, hogy valaki Magyarország egyik legnagyobb vállalatánál HR-vezető legyen? Soós Anna Kingával, a MOL csoportszintű IBS HR-vezetőjével beszélgettünk. 

2021.04.07 Írta: Brándisz Ádám. Képek forrása: MOL

Tíz éve végeztél a Corvinuson. Azóta sok minden változott, de mégsem beláthatatlan az elmúlt időszak. Mi az, ami megmaradt az egyetemről, és a mai napig segíti a munkádat? 

studio_session-1108.jpgSzociológia szakon végeztem a Corvinuson, még az ötéves osztatlan képzés utolsó évfolyamaként. Ezután a Kommunikáció- és médiatudomány szakot is elvégeztem, de inkább kiegészítésként. Szervezetszociológia szakirányra mentem, és már ott belekóstoltam a HR-be, ennek eredménye a mostani vezetői pozícióm is.  

A szakon humán témákat tanultunk, amik mégis tényeken alapultak, és egy olyan szemléletmódot kaptunk, melynek segítségével tényszerűen tudunk kezelni nem annyira egzakt kérdésköröket is. Számomra ez kifejezetten előnyös volt, hiszen alapvetően humán témák iránt érdeklődtem, de nem tudok elvonatkoztatni a tényadatoktól sem. 

A Corvinus képzése olyan szempontból nagyon jó volt, hogy diverz tudást biztosított, és számos soft skillt is fejleszt. Hálózatkutatással is foglalkoztam a szervezetszociológián belül. Kiemelten érdekelt, hogy milyen hatással lehetnek a formális és informális kapcsolati hálók a szervezet teljesítményére.  

Az egyetemen nem csak tanulással töltötted az idődet. Mi foglalkoztatott még? 

Az első hónaptól kezdve elkezdtem dolgozni az egyetemi karrierirodában, és nagyon sok plusz lehetőséget kaptam. Ott is olyan témák kerültek elő, amik érdekeltek: például karriertanácsadás és önéletrajzírás. Nagyon jó gyakorlati tapasztalatot adott ez a munka, és elkezdhettem kiépíteni a kapcsolati hálómat is, melynek később nagy hasznát vettem. 

Emellett nagyon fontosnak tartom a karrieremben, hogy az Erasmus program keretében külföldi részképzésen vehettem részt, ami már csak a nyelvtudás szempontjából is nagy előnyt jelent, nem beszélve az önállóságról és a magabiztosságról, amelyet szintén megad. Még diploma előtt felvettek gyakornoknak egy recruitement céghez, és a szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. Interjúkkal, kiválasztással és felvételi folyamatokkal foglalkoztam.  

A szakdolgozat, amit az ember akkoriban nagy nehézségként fog fel, igazából egy kifejezetten hasznos anyag lesz, amit sokáig használtam a karrierem során.  

Ahogy lediplomáztam, fel is ajánlottak egy főállású pozíciót az akkori munkahelyemen, amit elfogadtam és recruitementtel kezdtem el teljes munkaidőben foglalkozni. Egészen 2014-ig maradtam. Éppen ezzel a céggel dolgoztunk egy MOL-os projekten. A belsős kiválasztást támogattuk egy nagy átalakítás kapcsán, és nagyon jó együttműködés alakult ki a MOL részéről a projektben részvevők közt és köztem. Ennek köszönhetően a projekt végeztével megkerestek, hogy nem szeretnék-e csatlakozni a csapatukhoz. Természetesen igent mondtam a lehetőségre. Jelenleg HR Partnering területen dolgozom, ahol a ranglétrát végig járva most már csoportszintű vezető vagyok.  Először a nemzetközi mobilitási terültet támogattam, majd HR partnerként folytattam, aztán jött egy csapatkoordinátori pozíció, most pedig csoportszinten dolgozom HR Partnering vezetőként.  

growww.jpg

Milyen feladatokat rejt magában az a hangzatos kifejezés, hogy csoportvezető? 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a MOL három üzleti lába közül az IBS (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások) terület HR partnering csapatát vezetem. A 26 000 fős globális gárdából a csapatommal 10 000 embert támogatunk. Nemzetközi szinten kilenc országban dolgoznak nekem riportáló kollégák, ebből négy ország tartozik közvetlenül hozzám. Ezeknek a HR-vezetőivel együtt dolgozok a lokális HR-stratégia kialakításán is. Ez összesen nagyjából 40-45 fő.  

A modellt tekintve a Center of Excellence-ek a HR partner mellett működnek, és a szakmai témákat dolgozzák ki. Például a reward csapat utánanéz, hogy a piacon hogyan változtak a bérek, és ezek alapján javaslatot tesz a HR partnernek. A HR partner viszi az üzleti vezetőség elé a témát, és leegyezteti, hogy elmenjen-e a terület a bérfejlesztés irányába. A recruitment csapat a megfelelő jelöltek felkutatásában, a Learning & Development pedig a képzésfejlesztési kérdésekben segít minket. A betegpapírokkal, adóbevallásokkal és a service delivery ügyekkel nem mi, hanem a különálló, saját HR-szolgáltatónk foglalkozik. Mi inkább az üzlet stratégiai támogatásáért felelünk.  

A Center of Excellence-ek stabil szakmai hátteret adnak, ezek alapján az üzleti vezetéssel együtt dolgozzuk ki a stratégiát. A HR partneringnek abban is kiemelt szerepe van, ha egy új üzletágat építünk. Például szervezeti ábrát rajzolunk, vagy konzultálok a képzésfejlesztéssel arról, hogyan fogjuk a munkavállalói készségeket fejleszteni. Mindent összeszedek, és összeállítva átadom a koncepciót az üzleti vezetőnek. Ezek a HR Partnering feladatok, amik hozzám tartoznak minden országban az IBS üzletág területén. 

batta_people-1024x576.jpg

Mit adott az egyetem, amit a mai napig hasznosítasz? 

Szerintem az a nemzetköziség, amit az egyetem tud biztosítani, nagyban megkönnyítette, hogy jól tudjak boldogulni egy multinál. Nagyon jó alapot, magabiztosságot adott a Corvinus ehhez a kihíváshoz. Az egyetemi kapcsolati hálóból ugyancsak tudtam profitálni. Itt a MOL-nál is nagyon sok kolléga van, akit még régebbről ismerek.   

Az egyetemen nagyon könnyen kialakul az a kapcsolati háló, amire később tudunk építeni. Fontos, hogy hiába nem ismer valakit személyesen az ember, a közgáz büfé ovis teája bárkivel kapcsolódási pontot jelent azok közül, akik a Corvinusra jártak.  

A kapcsolati háló egyik része, hogy a közös élmény megadja az alapot a beszélgetésekhez, a másik pedig a csoporttársak. Közvetlenül a MOL HR-en belül is van egy régi egyetemi csoporttársam. Én ajánlottam be a korábbi egyetemi munka miatt, és ez abszolút jellemző. Sőt, olyanra is volt már példa, hogy ha felmerült valami kérdés vagy probléma, akkor írtam egy egyetemi oktatónak, hogy mit gondol a témáról, tud-e szakirodalmat javasolni. Az egyetem alatt kialakul egy olyan kapcsolat, hogy amikor később megírja az ember, hogy volt közgázosként egy kis iránymutatásra lenne szüksége, abszolút pozitív fogadtatásra számíthat.  

Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat Tovább
Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

labor_2.jpgA Corvinus Székesfehérvári Campusán egy sokoldalúan felszerelt kutatólabor várja a kutatókat, vállalati partnereket és oktatókat. A Corvinus doktoranduszai és munkatársai térítésmentesen használhatják ezt a sokféleképpen alakítható teret, amely coachingra, stream-rendezvények, konferenciák, gazdasági és társadalomtudományi kutatások és képzések megvalósítására egyaránt alkalmas. 

Írta: Taxner Tünde / Képek: Corvinus Székesfehérvári Campus 

A kamerák forognak, az alany aktívan figyeli a képernyőt, éppen online órán vesz részt. A háttérben lévő LED-fal színe tíz percenként változik, a reakcióelemző szoftver fut. A kutató lélegzetvisszafojtva figyel a detektívablak mögül, pedig rá most semmi szükség - az adatokat aktívan elemzi a mesterséges intelligencia. A kérdés egyszerű: milyen színű környezet segíti leginkább a koncentrációt tanulás közben?

Ez a kitalált filmjelenet akár Székesfehérváron is megvalósulhatna, ugyanis a Corvinus új labora tökéletesen alkalmas rá. A Corvinus Social Innovation Lab az egyetem legmodernebb nyugat-európai mintára készült kutatási egysége, amelyet 2019-es nyitása óta most mutattak be először a szélesebb közönségnek. A bemutató a Kutatásmenedzsment Iroda kutatástámogató rendezvénysorozatának első állomása volt.

“Az akadémiai életpályamodell az eddigieknél fokozottabban ösztönöz minden kutatót és oktatót arra, hogy minőségi tudományos cikkeket írjanak. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani” - mondta Bordás-Tóth Éva kutatási menedzser, a rendezvény egyik szervezője. Dr. Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta: 

“A mi célunk az, hogy maximálisan támogassuk az egyén fejlődését, és olyan kutatási környezetet teremtsünk, amely összehasonlítható a nyugat-európai vagy amerikai egyetemekkel.”

Mi a labor célja?

“Nagyon fontos, hogy az oktatók, a kutatók a laborra úgy is gondoljanak, hogy segítségével nyitni tudnak a vállalkozások, a civil és az állami szektor felé, és akár tanácsadási lehetőségeket is jelenthet számukra” - mondta Dr. Rosta Miklós, a Corvinus tanszékvezetője, aki azt az EU-s pályázatot menedzselte, ami lehetővé tette a labor létrehozását. A labor célja alkalmazott kutatásokkal segíteni a régió szereplőit, a különböző szektorokkal együttműködve növelni az innovációs potenciált a térségben.

img_8356-min.JPG

A labor képes arra, hogy megálljon a saját lábán, akár forrásokat generáljon az egyetemnek vagy azoknak a kutatóknak, oktatóknak, akik igénybe veszik. Olyan területeken, mint az ipar 4.0, a demográfia vagy a mesterséges intelligencia a konkrét gazdasági-társadalmi problémákat a labor segítségével kutatási kérdésekké, majd empirikus kutatásokká lehet átfordítani. Eddig megvalósultak már kvalitatív és kvantitatív kutatások, egyeztetések indultak tréningekkel kapcsolatban, készültek ott online tananyagok.

Székesfehérvár, a régió innovációs központja

“Több mint három éve vagyok Fehérváron, és kicsit mindig úgy éreztük, hogy Pesthez képest kevesebb figyelmet kap, ugyanakkor örömteli számunkra, hogy az átalakulás következtében, az új szervezeti egységek létrejöttével egyre több figyelmet kapunk - ezt meg is próbáljuk kihasználni” - mondta Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid akadémiai ügyekért felelős rektori megbízott.

A Székesfehérvári Campus a Corvinus duális képzési központja, ami 2016 óta tartozik az egyetemhez, a labor épülete pedig 2019-ben lett a Campus része. “Az itteni Campuson nagyon gyorsan lehet haladni” - mondta a rektori megbízott, és hangsúlyozta, hogy mennyire várnak minden kollégát, aki szívesen kutatna ott. Az elmúlt években egy innovációs háromszöget hoztak létre Fehérváron, ami a felsőoktatás, az önkormányzat és a gazdasági szereplők együttműködésén alapul, ezért sok lehetőséget rejt magában.

Székesfehérvár célkitűzése, hogy a város egy regionális jelentőségű kutatási és innovációs központtá váljon, a városvezetés és a Prosperis Alba Kutatóközpont célja ebben megegyezik a Corvinuséval. Mészáros Attila alpolgármester elmondta, hogy nagyon fontos a Corvinus jelenléte a város számára, hiszen szempont a fiatalok megtartása, a sokszínű ipari kapcsolatok ápolása, és az elmúlt években sokat fejlődött a Campus infrastruktúrája is. A Kutatóközpont ügyvezetője, Csanády László több tudományterületen lát együttműködési lehetőségeket a Corvinus kutatóival, hiszen jövőkutatással, demográfiával, médiakutatással és a jövő munkavállalóival kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznak.

img_8359_2.JPG

Milyen kutatásokra alkalmas a labor?

A labor egy komplex közösségi tér, amihez a B épületben több helyiség is tartozik. A labortér nyújtotta lehetőségeket Dr. Ősz Rita laborvezető, egyetemi docens mutatta be.

“Nagyon nyitottak és rugalmasak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ide hozzanak kutatásokat.”

Sokféle kutatási területen hasznos lehet ez a felszereltség: többek között gazdasági, szociológiai, kommunikációs, pedagógiai és pszichológiai kutatásokat lehet végezni. Ehhez kapcsolódóan sok különböző kutatásmódszertan megvalósítható (például DISCO LAB, SZOCIOLAB, hálózatkutatás). 

Rendelkezésre álló technikai eszközök:

  • 4 PTZ kamera (arcfelismerésre alkalmas)
  • stream rendszer
  • green box (2 helyen is felállítható)
  • fénytechnika
  • 4 nagyméretű monitor
  • 30 laptop
  • vezérlőszoba detektívablakkal
  • interaktív LED-fal
  • 40 fő befogadására alkalmas, mozgatható székek és asztalok
  • fix és mobil előadópult
  • táblaként használható üvegfal

A laborban kvalitatív és kvantitatív empirikus kutatások is megvalósíthatók. A kamerák lehetővé teszik a kiscsoportos vizsgálatokat, például vezetői döntéseket modellezhetnek, vagy a gazdasági élet különböző szereplőinek reakcióit mérhetik fel a kutatók. Lebonyolíthatóak egyéni vagy fókuszcsoportos interjúk is. Mivel a terem berendezése flexibilis, a tanulási folyamatot befolyásoló tényezők is modellezhetők, például a LED-fal színeinek változtatásával. Különböző pszichológiai, gazdasági kísérletek megvalósítása is lehetséges. A megfigyelőkamerák a kontrollcsoportos vizsgálatokat is lehetővé teszik. A laborhoz tartozik egy másik helyiség is, egy 15 fős kerekasztallal berendezett tárgyaló.  A deliberatív, tárgyalás közbeni kutatások feltételei tehát ugyancsak adottak.

Milyen egyéb lehetőségeket nyújt a labor?

A Corvinusos oktatóinak a távoktatás idejére számos technikai lehetőség adott: lehet online órákat, streamelt előadásokat tartani és tananyagokat profi videós technikával rögzíteni. Intenzív heti vagy tömbösített órák tartására is van lehetőség, valamint  kutatási eredmények bemutatásához kapcsolódó konferencia, sajtótájékoztató rendezése is lehetséges.

rev_1111_2.JPG

A laborban nyitottak doktoranduszok kutatási tevékenységének támogatására, fiatal kutatók tevékenységének és pályázatainak segítése. Lehet műhelykonferenciákat és PhD szemináriumokat is lebonyolítani.

A vállalati együttműködéseknek is teret nyújt a labor. Alkalmas coaching tevékenységre és vállalati tréningek segítésére, csapatépítésre vagy akár ezekhez kapcsolódó kutatások megvalósítására.

A labort bemutató rendezvény ezen a linken vagy YouTube-on visszanézhető. A laborról érdeklődni és helyet foglalni ezen az e-mail-címen lehet: szc.akademia@uni-corvinus.hu

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron Tovább
Oscar-díjas Disney-filmek - Nézd újra a világhírű kedvenceket!

Oscar-díjas Disney-filmek - Nézd újra a világhírű kedvenceket!

168519693_867203877189828_9040989884638887893_n.png

Walt Disney összesen 26 alkalommal vehetett át arany szobrocskát az Oscar-díjátadón. Volt olyan film, aminek a forgatókönyvét 25 éven át írták. Egyes Disney-filmeket rasszizmussal, kiskorúak megrontásával vádoltak, és több országban be is tiltottak. A filmzenéket olyan alkotók írták, mint Elton John és Hans Zimmer. Az animátorok sokszor több ezer kilométereket utaztak, polipokat és gazellákat figyeltek meg, hogy minél hitelesebb legyen a film. Íme néhány Disney-film, amik méltán szerepelnek az Oscar-díjas filmek világhírű listáján. 

2021.04.04. Írta: Belayane Najoua. Grafika: Nagy Renáta, Közgazdász

Milyen díjakra jelölhetik a Disney-filmeket?

Az Oscar-díj a legrégebbi filmművészeti díj, amit a Los Angelesben található Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia oszt ki évente, különböző kategóriákban. Az első Oscart 1929-ben adták át, és a díj azóta már világhírnévre tett szert. Az Oscar-díj eddigi történelme során a legtöbb díjat Walt Disney kapta, aki 26 alkalommal részesült az elismerésben. Az legjobb animációs filmek kategóriát 2001-ben vezették be, hogy bátorítsák a filmstúdiókat a rajzfilmek készítésére. A kategóriát csak akkor veszik számításba, ha legalább nyolc negyven percnél hosszabb animációs film kerül a mozikba. Viszont a rajzfilmek nemcsak ebben a kategóriában indulhatnak, hanem a legjobb film jelöléstől kezdve a legjobb eredeti filmzenén át a legjobb adaptált forgatókönyvig. Ezeken kívül természetesen a rendezői díjra is esélyesek lehetnek. Akkor lássuk is, hogy milyen Disney-filmek kapták a díjakat!

Hófehérke - Oscar különdíj (1939)

A Hófehérke és a hét törpe az első világhírű Disney-film, amit 1937-ben mutattak be. A rajzfilm a Grimm fivérek Hófehérke című meséje alapján készült, így egyben a Walt Disney legelső adaptált mesefilmje. 1989-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára a rajzfilmet “kulturálisan, történelmileg és esztétikailag jelentősnek” tekintette, ezért beválasztotta Minden idők 100 legjobb amerikai filmje közé. A filmet eredetileg csak a legjobb filmzene kategóriájában jelölték Oscar-díjra, de egy évvel később, 1939-ben a Filmakadémia egy különdíjjal értékelte, amit ezzel az indoklással támasztott alá: „innovatív technikájával milliókat bűvölt el és úttörője volt a szórakoztatás új területének”.

A kis hableány - Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1990) 

A kis hableány mesét tartják a Disney reneszánsz első filmjének (a Disney 1989-1999 közötti időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához. Ezt az időszakot tartják a Disney fénykorának). A filmet az azonos című Andersen-meséből adaptálták, amit máig az egyik leghíresebb Andersen feldolgozásként tartanak számon. A film forgatókönyvét 25 éven keresztül javítgatták, amíg megszületett a végleges változat - talán a legnagyobb átalakítás a hableány nagymamájának kivétele volt, így több szerep jutott az édesapának, Triton királynak.

A kis hableány volt az utolsó animációs Disney-film, amit kizárólag kézzel rajzoltak meg - utána már CGI technikát is alkalmaztak.

Nagy kihívást jelentett Ursula, a boszorkány megrajzolása, amiért az animátorok hónapokon keresztül tanulmányozták a polipokat. 

walt-disney-oscars.jpg

Kép: disneydiary.com

Szépség és a szörnyeteg - Oscar-díj jelölés legjobb film, Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1992)

A szépség és a szörnyeteg volt az első olyan Disney-film, amit Legjobb film kategóriában jelöltek, és ami egy év alatt összesen öt nemzetközi díjat zsebelt be. A történet alapja a  Jeanne-Marie Leprince de Beamunt azonos című tündérmeséje, amelyben egy lány beleszeret egy elvarázsolt kastély szörnyetegébe. Az élőszereplős feldolgozása a nyolcadik Disney-film, amiben hús-vér emberek szerepelnek. Az átdolgozásban megváltoztatták Lefou (a gyertya) karakterét, aki homoszexuálisként jelenik meg a 2017-es filmben. A változás nagy port kavart a médiában - Oroszországban be akartak tiltani, de végül csak a korhatárt emelték meg, míg Malajziában viszont nyíltan felszólították a rendezőket a szereplő szexuális irányultságának a megváltoztatására, amit a készítők visszautasítottak, ezért az országban nem kapott vetítési engedélyt. 

Írói megjegyzés: Bárhogy is vélekedünk a feldolgozásról, úgy gondolom, hogy az eredeti történet a Disney egyik legcsodálatosabb és legértékteremtőbb műve, ami kortól függetlenül megérinti az ember szívét. 

Aladdin - Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1993)

Az 1992-es Disney-film az Aladdin és a bűvös lámpa című arab népmese alapján készült, ami Az Ezeregyéjszaka meséiben szerepel. A nyugati nézőknél nagy sikere volt, de az arab nézőktől számos negatív visszajelzés is érkezett - rasszizmusnak tartották a történet egyes elemeit, mint például Aladdin karakterét is. 1992-ben ez volt a legsikeresebb film, ami világszerte közel 504 millió dollárt (151 milliárd forint) jelentett a Disney-nek. A két Oscar-díjon kívül még három Golden Globe-ot és hat jelölést is bezsebelt. 

Oroszlánkirály - Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1995)

Sokan úgy tartják, hogy a Disney-mese története az 1960-as években készült Kimba, a fehér oroszlán című animációs sorozaton alapszik, ám a készítők ezt tagadják.

A filmben szereplő zenéket olyan nagy művészek írták, mint Elton John, Tim Rice és a 11 Oscar-díjjal büszkélkedhető Hans Zimmer.

Az Oroszlánkirály eredetileg a “A dzsungel királya” címen került volna a mozikba, de végül a készítők megváltoztatták. Az Oroszlánkirály az első olyan filmek között volt, aminél jelentős 3D-s számítógépes technikát alkalmaztak - ilyen jelenet például a vadállatok menekülése és a hiénák menetelése a “Készülj hát” című dal alatt. 

Fel - Oscar-díj legjobb animációs film, Oscar-díj jelölés legjobb film (2010)

Habár a Fel a Pixar filmje, a Walt Disney forgalmazásában jelent meg. A film kiemelkedően pozitív fogadtatásban részesült, hiszen 95 százalékos eredményt ért el a Rotten Tomatoes nevű filmkritikai oldalon. Forgatókönyvét 2004-ben kezdték el írni, és nagyjából három hónapig tartott.

A repülő ház ötlete a film rendezőjétől, Pete Doctertől jött, aki úgy tekintett a házra, mint egy megoldásra, amivel ki lehet szabadulni a szürke hétköznapokból. 

Olyan filmekből nyertek ihletet, mint a Casablanca és A Karácsonyi ének, melyekben a főszereplő férfi elveszít valami számára fontosat, és a továbblépés során az élete új értelmet nyer. Az alkotók a már megszokott módon elutaztak a mesefilm helyszínére, hogy a lehető leghitelesebben tudják megjeleníteni a filmben - ebben az esetben Docter és még másik tizenegy Pixar alkalmazott elment a venezuelai Roraimaés Kukenán tepuikákhoz (táblahegyekhez), illetve a Sacramento-i Állatkertbe is ellátogattak, megfigyelni a himalájai fényfácánt, hogy a filmben szereplő Kevin nevű madár élethű legyen.

Habár a cikkben csupán néhány filmet gyűjtöttünk össze, még rengeteg Disney-film büszkélkedhet nemzetközi díjakkal. A Disney-filmek hihetetlenül sokszínűek, de egy valami közös bennük - minden egyes alkalommal elvarázsolnak, és visszarepítenek a gondtalan gyerekkorba, ahol a jó és rossz harcában titkon mindig sejtettük, hogy kié lesz a győzelem.  

Oscar-díjas Disney-filmek - Nézd újra a világhírű kedvenceket! Tovább
Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük

Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük

kepernyofoto_2021-03-31_8_10_56.png

Adott a világ egyik legnagyobb bútorháza, egy világméretű probléma és tíz kiváló, világhírű séf. Az eredmény: egy online receptkönyv, ami megmutatja, hogy nem minden selejt, ami annak látszik. Ötven recept banánhéjból, fonnyadt salátákból, almamagból és még sok más, hulladéknak hitt maradékból. 

2021.04.03. Írta: Belayane Najoua. Képek forrása: IKEA receptkönyv

Az IKEA és tíz észak-amerikai séf szakácskönyvet alkotott, amiben az olyan konyhai hulladékoké a főszerep, melyeket sokan gondolkodás nélkül kidobnánk. Nem pazarolni szeretnénk, csupán nem látjuk a bennük rejlő lehetőségeket. A könyvben szereplő ötven recept mind olyan alapanyagokból áll, amiket hulladéknak, használhatatlan maradéknak tekintenénk, mint például a banánhéj, a retek zöldje, a tökmag vagy a csirkecsont.  

“Hisszük, hogy a konyha az otthon szíve. Itt gyűlünk össze, osztozunk és ünnepelünk napi rendszerességgel. Tehát nem meglepő, hogy mivel ott élünk, a konyhában keletkezik a legtöbb hulladék - különösen az élelmiszer-hulladék… Ezért az IKEA Észak-Amerika szakácsaival együttműködve hozta létre a ScrapsBook-ot (Selejtkönyv). A selejtfőzés arról szól, hogy megtalálja a gyönyörű lehetőségeket a legkisebb maradékokban is, és a lehető legjobbat hozza ki belőlük. Hisszük, hogy az igazi változás az apró változásokból fakad. És erről szól ez a könyv - az apróságokról. Olyan kevés, hogy akár „selejteknek” is nevezheted őket.”

Több mint receptkönyv

Az ötven recepten kívül még számos konyhai tippet megtudhatunk a könyvből. Az online receptkönyvben a konyhai hulladékok kezelésére, a komposztálásra, a megfelelő tárolásra és a növénytermesztésre is kapunk ötleteket. 

A maradékokat sokféleképpen fel lehet használni és nem csak a konyha falai között. Íme néhány részlet a könyvből, hogy a maradék többé ne legyen selejt: 

  • Megmaradt a kávézacc? Szórd szét a kertben, és gyorsítsd fel a komposztálás folyamatát. 
  • Kidobnád a banánhéjat? Inkább tedd egy vödör vízbe, hagyd állni néhány napig. A héjban lévő kálium és foszfor „komposztteává” varázsolja, amit bátran önhetsz a kerti vagy a szobanövényekre is. Egy másik tipp a banánhéjra: ha a puha oldalát a szobanövények leveleihez dörzsölöd, akkor nemcsak vitaminnal látja el azokat, hanem fényessé is teszi.
  • A húsvéti tojásokból már csak a héj maradt? A megtisztított és összetört tojáshéjat csupán porrá kell őrölnöd és már kész is van a természetes vízkőoldó.

kepernyofoto_2021-03-30_19_54_19.png

  • Új életet lehelnél a zöldségmaradékokba? Újhagyma, póréhagyma, zeller, édeskömény - mind újranőnek. Tedd a zöldséget egy pohár vízbe úgy, hogy a gyökerét teljesen ellepje! Pár nap múlva újra friss alapanyagod lesz..  

Három recept a fenntartható konyháért

A receptkönyvben a reggelitől kezdve a főételen át a salátákig mindenféle fogást megtalálunk. Akár sósat, édeset, keserűt vagy csípőset kívánunk, szinte biztosan lesz olyan recept, aminek láttán egyből a konyhában találjuk magunkat. 


Barna banán és fonnyadt zöldek a reggeli smoothie-ban

Hozzávalók

kepernyofoto_2021-03-30_18_09_38.png1 evőkanál (4 g) koriander szár

1⁄2 barna banán

1 csésze (30 g) fonnyadt saláta zöld (római saláta, kelkáposzta, tavaszi keverék stb.)

1⁄2 teáskanál (3 g) friss gyömbér, reszelt

2 evőkanál (6 g) zellerlevél

1-2 evőkanál (5-10 g) édeskömény levél

1/2 csésze (95 g) bogyó (bármilyen típusú, friss vagy fagyasztott:szeder, áfonya, málna stb.) 

1/2 csésze (60 ml) sima joghurt

1 evőkanál (15 ml) mogyoróvaj

1 evőkanál (10 g) kendermag

1 csésze (250 ml) víz vagy kókuszvíz

Elkészítés:

1.Tedd bele az összes hozzávalót egy turmixgépbe. 

2.Kezd alacsony fokozaton, majd szépen lassan állítsd magasabbra, míg el nem éred a sűrű smoothie állagot. 

3.Voilá, felhasználtad azt a zöldet, amit a salátádba már nem feltétlenül tennél bele.

Sajtos makaróni kenyérhéjjal

Forrás: IKEA könyv

Hozzávalók

kepernyofoto_2021-03-30_18_12_08.png2 csésze (500 ml) tej

1 csésze (225 g) sajtdarab

1⁄4 csésze (56 g) vaj

1⁄2 csésze (65 g) liszt

Só ízlés szerint

13⁄4 csésze (250 g) makaróni 

1⁄4 csésze (30 g) száraz kenyér (akár csak héj is)

1⁄2 csésze (120 g) cheddar vagy mozzarella

1 csésze (225 g) sajtdarab

1 csésze (60 g) parmezán sajt, reszelt (opcionális)

Elkészítés:

1.Melegítsd elő a sütőt 205 ° C-ra.

2.Egy közepes méretű edényben óvatosan forrald fel a tejet a sajtdarabokkal közepes lángon, közepes méretű edényben, körülbelül 15 perc alatt.

3.Gyakran keverd, hogy a sajt ne tapadjon az edény aljára, ne égjen meg. Szűrd le, és tedd félre.

4.Egy közepes méretű edényben olvaszd meg a vajat, és add hozzá a lisztet.

5.Főzd lassú tűzön, amíg a vaj és a liszt egységessé nem válik. Főzd további 5-10 percig, amíg a liszt íze eltűnik.

6.Lassan csepegtesd a lisztes részbe a tej és sajt keverékét. Folyamatos keverd, hogy megakadályozd a csomók kialakulását. Lassan főzd, és fűszerezd sóval.

7.Amíg elkészül a mártás, egy nagy fazékban forralj fel enyhén sós vizet. Add hozzá a makarónit, és főzd al dente-re a csomagolás utasításainak megfelelően.

8.Szűrd le a makarónit, add hozzá a mártáshoz az apró darabokra vágott/tépkedett kenyérrel együtt. Miután jól összekeverted, tedd sütőálló edénybe.

9.Bőven szórd meg cheddar vagy mozzarella sajttal (vagy mindkettővel).

10.A sütőben 15–20 perc alatt süsd aranybarnára.

Ananászkorona-puding

Gondoltad volna, hogy az ananász minden részét felhasználhatod? A levelektől kezdve a gyümölcshúson át a héjáig. Íme egy klasszikus olasz recept egy kis trópusi csavarral. 

kepernyofoto_2021-03-30_19_54_50.png

Hozzávalók: 

3 csésze (750 ml) tejszín (18%-os)

1,5 csésze (375 ml) tej

1 csésze (165 g) ananászkorona, durván apróra vágva 

1 csésze (165 g) ananászhéj, durván felaprítva 

1⁄2 csésze (125 ml) víz

1 csésze + 2 evőkanál (210 + 26 g) nádcukor

1,5 ek (9 g) só

1 nagy tojás

3 nagy tojássárgája

5 evőkanál (40 g) kukoricakeményítő

5 evőkanál (72 g) sótlan vaj

2 evőkanál (30 ml) sötét rum

tengeri só a tálaláshoz

Elkészítés:

1.Keverd össze egy edényben a tejszínt, a tejet, az ananász koronáját és héjat. Fedd le, és 30 percig főzd lassú tűzön.

2.Egy nagy edényben közepesen magas hőfokon melegíts 1⁄2 csésze (125 ml) vizet, és keverd hozzá a nádcukrot és a sót. Addig főzd, amíg a cukor meg nem olvad, és karamellizált állaga nem lesz. 

3.Habverővel verd fel a tejszínt és a tejet, majd add a karamellizált cukorhoz. Forrald fel, majd vedd le a gázt közepesre. Kész is van a tejkaramella.

4.Egy közepes tálban verd fel a tojásfehérjét, a tojássárgáját és a kukoricakeményítőt. Állandó keverés mellett adj hozzá 1 csésze tejkaramellát. Keverd hozzá a maradék tejkaramellát is, majd tedd át egy kisebb edénybe, és folyamatos kevergetés mellett forrald kb 2 percig, amíg a puding állagot kapsz.

5.Vedd le a tűzről, keverd hozzá a sótlan vajat és a sötét rumot. Szűrd le a pudingot csomómentesre, és öntsd ki 5-6 kis tálba. 

6.Fedd le őket, és tedd hűtőbe, amíg teljesen kihűl - minimum 2-3 órára. Később is elfogyaszthatod, hiszen a hűtőben akár három napig is eláll. 

A Selejtkönyv mindenki számára ingyenesen letölthető az IKEA oldalán.

Receptek konyhai hulladékból, amerikai séfek ajánlásával - Az IKEA Selejtkönyvet teszteltük Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

borito_pixabay.png

A tavalyi év sok szempontból rendhagyó volt, azonban egy biztos: a szokásosnál lényegesen több időt töltöttünk a közösségi oldalakon. Ismerd meg az általánosan megfigyelhető tendenciákat, majd tedd próbára a tudásodat a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakosainak kvízével!

2021. 03. 31. Írta és borítókép: Kércz Dorottya

Az emberiség több mint fele egy napot tölt vele hetente. Mi az?

A We Are Social és a Hootsuite együttműködésében megjelent idei Digital 2021 jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év során az életünk még szervesebb részévé vált a közösségi média. A koronavírus-járvány fellendülése az összes platform terjedését felgyorsította, és jelenleg semmi jelét nem látni annak, hogy ez egyhamar megváltozna.

Világszerte 4,2 milliárd ember, vagyis a világ népességének 53,6 százaléka használja a közösségi médiát: egy átlagos felhasználó naponta 2 óra 25 percet tölt a különböző felületeken, ami egy hétre vetítve nagyjából egy ébrenléti napnak felel meg.

Csak az elmúlt évben közel félmilliárd (pontosabban 490 millió) új felhasználóval bővült a közösségi média, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 1,3 millióan regisztráltak valamilyen felületre: ez a szám másodpercenként nagyjából 15 embernek felel meg.

camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash.jpg

Kép: Unsplash

Uralkodó videós és ideiglenes tartalmak

Ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor egy videó többet egymilliónál: a Cisco tanulmánya szerint 2022-re az összes online tartalom 82 százalékát videós tartalmak teszik majd ki. Könnyebben emészthetők, szórakoztatóbbak, és a figyelmünket is tovább tartják fent, mint a statikus képi vagy szöveges tartalmak:  a rövid formátumú videós platformok, mint például a TikTok és a hosszabb tartalmakat biztosítók, mint a YouTube folyamatosan növelik felhasználói bázisukat.

Az ideiglenes tartalmak - a 24 óráig elérhető képek és videók - népszerűsége töretlen: tökéletesen kiszolgálják az egyre rövidülő koncentrálóképességünket, amit jól mutat az, hogy az Instagram-történetek napi aktív felhasználóinak száma ötszörösére nőtt 2016 és 2019 között.

instagram-1519537_1920.jpg

Kép: Pixabay

A niche platformok felemelkedése

2020 folyamán nagyobb teret kezdtek nyerni az eddig réspiacra, meghatározott célközönségre összpontosító közösségi oldalak: egyre többen fáradtak bele a tömeges médiahálózatok, például a Facebook vagy az Instagram tartalmi túltelítettségébe, emiatt inkább olyan platformok felé fordultak, amelyek még jobban kiszűrik a számukra nem releváns információkat.

A niche hálózatok kisebbek és célzottabbak: közösséget kínálnak olyan felhasználók számára, akiket egyes témák és érdeklődési körök kötnek össze. 

Erre a legismertebb példa a főként fiatalok körében népszerű Tiktok, ami 2020-ban közel 700 millióra növelte aktív felhasználói bázisát, de érdemes megemlíteni a gamerek körében kedvelt Twitch-et is, ami 2020 novemberében már több mint 8,5 millió aktív streamelővel rendelkezett. Ide sorolható a LinkedIn is a 722 millió egyéni és 55 millió céges felhasználójával, illetve a Reddit, ami bár már 15 éve létezik, az elmúlt időszakban hatalmas növekedésnek indult: 2020-ban az aktív felhasználóinak száma több mint 430 millióra nőtt. 

Küzdelem az álhírek ellen

A közösségi média kétélű kard: egyre többen támaszkodunk rá, mint hírforrásra, azonban ez a lehetőség veszélyessé is teszi - a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a digitális félretájékoztatás mértéke 2020 februárja óta növekszik. A koronavírus-járvány megjelenésével a felhasználók elözönlötték a közösségimédia-felületeket, hogy a pandémiával kapcsolatos legfrissebb információkhoz jussanak, ez pedig kiváló alkalmat teremtett az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjesztésére. A Twitter például figyelmeztető címkéket adott hozzá azokhoz a tweetekhez, amelyeknek manipulált a tartalma.

Új technológiák térnyerése

A közösségi médiában 2020-ban is növekedett az olyan technológiák alkalmazása, mint a kiterjesztett valóság (augmented reality) és a virtuális valóság (virtual reality). 

Míg VR a közösségi médiában kialakuló fázisban tart (bár a Facebook már hatalmas lépéseket tesz ebbe az irányba a Horizon, a szociális virtuális valóság bevezetésével), ugyanez nem mondható el az AR-ról. Az Instagram és a Snapchat például a kiterjesztett valóságot használja számos népszerű fotószűrőjéhez (pl. azokhoz a filterekhez, amik kisminkelik az arcunkat vagy napszemüveget tesznek ránk).

Az AR alkalmazásai a közösségi médiában nemcsak kameraszűrőkre korlátozódnak, hanem a márkák is egyre inkább felhasználják, hogy jobb vásárlási élményt nyújtsanak ügyfeleiknek. Az itthon is elérhető példák közül talán az IKEA jár leginkább az élen: applikációjuk már lehetőséget biztosít a vásárlóiknak arra, hogy a kiszemelt bútort virtuálisan elhelyezzék a lakásukban, megkönnyítve ezzel a döntésüket.

ikea.jpeg

Kép: IKEA

A trendeken túl: mire emlékszünk a mindennapi történésekből?

Az általánosan megfigyelhető trendeken túl a tavalyi évben is szinte minden nap jelent meg valamilyen új kihívás, társadalmi ügy, váratlan botrány vagy meglepő rekord a közösségi médiában: gondoljunk csak a “Reese Witherspoon challenge”-re, a Black Lives Matter mozgalomra, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek tömegére vagy David Attenborough felbukkanására az Instagramon.

De vajon meg tudod tippelni, hogy mi volt 2020 legkeresettebb szava a Google-ben? Rémlik, hogy mi a neve a decemberben elindult magyar közösségi oldalnak? Emlékszel még arra, hogy Donald Trump melyik közösségimédia-felületet akarta betiltani?

Itt a lehetőség, hogy teszteld a tudásodat! A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói Dr. Aczél Petra Újmédia-kommunikáció kurzusán összeállították 2020 átfogó közösségi média kvízét.

Három nehézségi fokozaton haladhatsz végig

 - a kezdő szinttől

 - a haladón át

 - a mesterfokozatig.

Mindegyik kérdéssor 12 kérdést tartalmaz.

Kvízezésre fel!

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel!  Tovább
Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

grain-3026099_1920.jpg

A feminista mozgalmak térnyerésével a művészetben is egyre több nőközpontú film, könyv, dal született. A Disney-meséktől kezdve a világ legismertebb divattervezőjén át a több ezer nőt megmozgató mozgalmakig a végtelenségig tudnánk sorolni a nők erejének, kitartásának és összefogásának eredményeit. Íme négy film, melyek központjában a nők állnak, és melyeket akkor is érdemes megnézni, ha nem valljuk magunkat feministáknak. 

2020.03.30 Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Roy Clarke, Pixabay

Mulan - 1998

A Mulan a Disney 36. animációs filmje, ami egy ősi kínai legendát mutat be. A Mulan a Disney-reneszánsz (az1989-1999 közötti időszak, a stúdió aranykornak titulált időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához) egyik legkiemelkedőbb darabja, amit Oscar-díjra és két Golden Globe-díjra is jelöltek a "legjobb eredeti filmzene" kategóriában. A film háttértörténete a hunok és a kínaiak közötti harc, amit egy bátor és kitartó kínai lány szemén keresztül láthatunk. Mulan az édesapja helyett titokban vonul be a katonaságba, amivel nemcsak törvényt szeg, de magát is veszélybe sodorja. A kiképzésen el kell rejtenie a kilétét, és úgy kell tennie, mintha ő is férfi lenne - levágja a haját, férfi ruhákat hord, mély hangon beszél és erőn fölül teljesít, miközben szépen lassan elfogadtatja magát a többi férfival. A film végén bebizonyosodik, hogy a lány sokkal kitartóbb és bátrabb, mint egyes filmbeli férfi katonák, amivel egy egész ország elismerését sikerül kivívnia.  

Előzetes:

Coco Chanel - 2009

Coco Chanelről több film is készült. A közép-franciaországi kislány, aki az árvaházból küzdötte fel magát először kávéházi énekesnőnek, majd varrónőnek,végül pedig a világ egyik legikonikusabb alakjának. Coco Chanel-t tekinthetjük a divatipar ikonjának, a ‘20-as évek forradalmárjának vagy akár a feminizmus egyik kulcsszereplőjének is. A róla szóló filmek életének egy-egy szakaszát elevenítik fel, de a Coco avant Chanel talán a legrészletesebb és a legszínesebb feldolgozás. A film a divattervező egész életét bemutatja, kislány korától kezdve a világhírű szalonjának megnyitójáig. A film az 1920-as évek Párizsában játszódik a Montmartre füstös bárjaival, a gazdag nőkkel, akik később egy-egy Chanel-kosztümért akár ölni is tudnának, a kifinomult elit bálokkal, és Igor Stravinsky orosz zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekül Párizsba. A filmben megismerhetjük Coco Chanel egy másik arcát, ami a hihetetlenül erős, kitartó és céltudatos képen túl egy gondoskodó, érzékeny, melegszívű nőt mutat be.  

Előzetes:

A Szüfrazsett - 2015

Ha a női egyenjogúságról beszélünk, akkor szinte biztosan felmerül a szüfrazsettek csoportja, akik a 20. századi Angliában harcoltak a nők szavazati jogáért. Ez a film bemutatja, hogy az összefogás - legyen szó bármelyik nemről - mekkora eredményeket tud elérni. A történetben egy nő szemével láthatjuk a mozgalmat, aki akaratlanul botlik bele a szüfrazsettekbe. Először csak vonakodva megy el a gyűlésekre és a tüntetésekre, de hamar rájön, hogy őt is érinti a mozgalom és miután azonosul vele, annak oszlopos tagjává válik. Nők ezrei harcolnak az jogokért, a méltóságért, a megbecsülésért és egy egyenlőbb jövőjért.

Ha a film konkrét eseményei mögé tekintünk, akkor megláthatjuk, hogy nemcsak a feminizmusról szól, hanem minden olyan problémáról, ami az emberek egy bizonyos csoportját érinti, és aminek a megváltoztatásáért megéri harcolni. Az összefogás és a kitartás eredményhez vezet, bármilyen nemes célról legyen is szó. 

Előzetes:

Kisasszonyok - 2019

A filmet a méltán híres Lady Bird rendezője, Greta Gerwig rendezte, aki igazán kivételes színészgárdát sorakoztat fel a filmben. A film négy testvérről szól, akik a polgárháború miatt kénytelenek a férfi nélküli házban saját magukra támaszkodni, miközben mindannyian a kamaszkor és a felnőttkor határán vannak - szabadok és önállóak szeretnének lenni. A négy lány egymást segítve küzdi le az akadályokat, és bátran szállnak szembe a kor régimódi normáival. A két fiatalabb lány, Beth és Amy nagyon különbözőek: míg az előbbi félénk és szelíd, addig utóbbi a társasági élet központi alakja, aki állandóan figyelemre vágyik. Habár a másik két testvér könnyen megtalálja a közös hangot, a céljaik mégis mások: egyikük saját családra, míg másikuk karrierre vágyik. A cselekmények a jelen és a múlt között váltakoznak, így a család történetét megismerve kapnak értelmet a jelen eseményei. A hosszú, éveket felölelő történetben veszteségek, bohóckodások, szerelmek és csalódások révén eljutunk a felnőttkorig, amihez természetesen jár néhány nagy tanulság is.

Előzetes:

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak Tovább
Eredményesség, hűség, fair play - Kedvenc sportolóink

Eredményesség, hűség, fair play - Kedvenc sportolóink

buffon_forras_wikipedia.jpg

Mi az, ami a leginkább megfog minket egy sportolóban? A jelleme? A pályán nyújtott teljesítménye vagy a pályán kívüli cselekedetei? Szerkesztőségünk tagjai a kedvenc sportolóikat mutatják be.

2021.03.29. Írta: Belayane Najoua, Hegedüs Kata, Rada Bálint, Engelbrecht Azurea, borítókép: Gianluigi Buffon, Wikipedia

Gianluigi Buffon (labdarúgó)

Buffon eleinte nem kapus akart lenni, hanem középpályás, de állítása szerint túl lusta volt a futáshoz, így inkább beállt a kapuba. Jól is tette: 176-szor volt a válogatottban, így az első helyen áll az örökranglistán a válogatottban lejátszott meccsek száma alapján. Tizenhatévesen az AC Parma-ban kezdte, ahonnan röpke egy év után már átkerült Serie A-ba és onnantól kezdve egy töretlen karrier vette kezdetét. Jelenleg világbajnok olasz labdarúgó, a Juventus kapusa.

A Juventushoz 2001 nyarán került, amikor az addigi legdrágább kapus lett, hiszen a klub 105 milliárd lírát fizetett érte. Az első juventusos meccsén emlékezetes pillanattal nyitott:az első tíz percben kivédett egy veszélyes szögletet, így hozzásegítette a csapatot a vezetéshez. Többször választották meg az év legjobb kapusának, és 2006-ban az UEFA Év csapatába is beválasztották. 2018-ban átigazolt a Paris Saint Germain-hez, de 2019-ben visszahúzta a szíve a Juventushoz.

2021-ben az IFFHS megválaszotta minden idők legjobb kapusának, így Buffon olyan kapusokat szorított a háta mögé, mint Iker Casillas és Petr Cech.

Egy nemrég készült interjú szerint 2023-ig tervez a kapuban állni. Utána vajon milyen jövő vár rá? Lehet, hogy Pirlo példáját követve ő is a pályán marad, csak már nem mezben, hanem öltönyben?

Szilágyi Áron (vívó)

Mikor Magyarország sport teljesítményeiről idézünk fel emlékeket, a vívásról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A kard-, tőr- és párbajtőrvívás technikai jellegű sportok, amikhez rengeteg figyelem, ügyesség és koncentráció szükséges.

szilagyi_forras_444_jpeg.jpg

Kép: Szilágyi Áron, 444

Szilágyi Áron kétszeres olimpiai, valamint világ- és Európa-bajnok kardvívó. Sikerei a kétezres évek elejére nyúlnak vissza: 2008-ban, mindössze 18 évesen bejutott a 16 legjobb közé a pekingi olimpián. 2010-ben a junior világbajnokságon egyéniben harmadik helyezést ért el.

2012-ben jött a londoni olimpia, és Szilágyi Áron hosszú küzdelem után kard egyéniben megszerezte az első olimpiai aranyérmét.

A 2016-os riói olimpián pedig megvédte olimpiai címét. Mind csapatban, mind egyéniben kiemelkedő magyar tehetség, aki tervei szerint 2024-ig nem tervez visszalépni a versenyzéstől.  Jelenleg a vírushelyzet miatt elhalasztott 2020-as tokiói olimpiára készül, és mellette a Vasas vívószakosztályának elnökeként tevékenykedik. 

Szilágyi Áron a sportolás mellett a tanulásra is nagy hangsúlyt fektet. Az ELTE Társadalomtudományi Karán, Nemzetközi tanulmányok szakon szerezte meg alapfokú diplomáját, valamint sportpszichológiai érdeklődése végett jelentkezett a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szakára is. 

Kamuti Jenő (vívó)

Kicsit rendhagyó választás egy olyan sportoló, akit sosem láttam élőben versenyezni, és személyesen is csak jócskán visszavonulása után találkoztam vele. Pedig sportpályafutása párját ritkítja: vívóként egyéni tőrben kétszeres olimpiai ezüstérmes (1968 Mexikóváros, 1972 München), csapatban világbajnok (1957), összesen kilencszeres vb-érmes, a Nemzet Sportolója - címeinek felsorolása hosszú oldalakba telne. Mexikói ezüstjét Kárpáti Rudolf a legnagyobb versenyzői bravúrnak titulálta, amit valaha is látott, miután a vigaszágról három világbajnokot is legyőzve jutott a döntőbe.

kamuti_forras_mob_szalmas_peter_1.jpg

Kép: Kamuti Jenő, MOB/Szalmás Péter

Kamuti személye azonban jócskán túlmutat eredményességén. Szerintem ő maga a fair play, mint eszme legtökéletesebb megtestesítője.

Amellett, hogy UNESCO Fair Play-díjas sportoló, civil szakmájában is embereken segít: a MÁV Kórház és Rendelőintézetben öt évig kórházigazgató főorvos volt.  Már több mint húsz éve a Nemzetközi Fair Play Bizottság első embere, miközben sportvezetőként és magánemberként is azon dolgozik, hogy a sport legfontosabb értékeit, a tisztességet, a kitartást, mások tiszteletét, az etikus és emberi cselekedeteket népszerűsítse. Talán ő képviseli a legjobban mindazt, amiről a sportnak szólnia kellene.

Hanjú Juzuru (műkorcsolyázó)

Noha én nem vagyok nagy sportrajongó, ám a műkorcsolyázásról egyszerűen nem tudom levenni a tekintetem, Hanjú Juzuru pedig az egyik legikonikusabb alakja ennek a gyönyörű sportnak. Négyéves korában kezdett el korcsolyázni, és a 2004-2005-ös évadban vett részt először országos versenyen. 13 évesen ő volt a Japán Junior Bajnokság legfiatalabb nyertese, és innentől nemzetközi szinten is versenyzett, sorra zsebelve be az érmeket. Most 26 éves, kétszeres olimpiai aranyérmes, kétszeres világbajnok, a műkorcsolya Grand Prix négyszeres győztese, és sorra dönti a világrekordokat – így nem is csoda, hogy minden idők legnagyobb műkorcsolyázójának tartják.

hanyu_forras_new_york_times_chang_w_lee.jpg

Kép: Hanjú Jazuru, New York Times/Chang W. Lee

Azonban rögös utat járt be ezért a címért. 2004-ben három évre bezárt a korcsolyapálya szülővárosában, ami jelentősen megnehezítette számára az edzést. Többször súlyosan megsérült - többek között a 2014-es Kínai Kupa során és a 2018-as téli olimpia előtt nem sokkal - azonban még ezek sem állították meg a versenyzésben.

Mintha semmi sem állhatna útjába, ahányszor elesik, mindig felkel – ez pedig nem csak a jégen töltött idejére igaz.

Műkorcsolyázó karrierje mellett 2015 óta a Japán Vöröskereszt földrengés utáni újjáépítési erőfeszítéseinek szószólója. Szülővárosát komoly károk érték a 2011-es kelet-japán földrengés során, és az elmúlt évtizedben nagyjából 31 millió jent adományozott az érintett területek újjáépítésére.

Eredményesség, hűség, fair play - Kedvenc sportolóink Tovább
Thrillertől a komédián át a politikai drámáig - Változatos külföldi sorozatok a Netflixen

Thrillertől a komédián át a politikai drámáig - Változatos külföldi sorozatok a Netflixen

netflix-4011346_1920.jpg

A nézők hajlamosak érdeklődésüket az amerikai és angol nyelven készült alkotásokra limitálni, pedig a Netflix remek lehetőséget biztosít az internacionális, kevésbé ismert produkcióknak is. A streaming szolgáltatók - hazánkban főként a Netflix - ezzel teret és platformot ad a nemzetközi filmeknek és sorozatoknak, amely egyúttal diverzebb választékot is eredményez. A következő hat sorozatot ajánljuk a kevésbé ismert európai palettáról.

2021. 03. 27. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Jade87, Pixabay

Ultraviolet - lengyel 

Thriller

A fiatal sofőr nő, Ola munkája közben szemtanúja lesz egy úti balesetnek. A rendőrség hamar le akarná zárni az ügyet, bár Ola állítja, hogy nem baleset, hanem szándékos emberölés történt. A főszereplő kezébe veszi az ügyet, és megpróbálja egyedül felgöngyölíteni a korántsem egyszerű esetet. Nyomozása során rátalál az Ultraviolet nevű online szervezetre, ahol amatőr rendfenntartók igyekeznek leleplezni a bűnözőket a technológia segítségével. A sorozat több szempontból is izgalmas: Ola és az Ultraviolet emberei minden részben egy új ügyet oldanak meg, miközben a főszereplő életét és személyes hátterét is jobban megismerhetjük epizódról epizódra. A történet egy talán kevésbé ismert, ugyanakkor nagy lakossággal rendelkező városban, Lodzban játszódik.

Egy kissé idegen város bemutatásával és reális kelet-európai kultúraképpel bővíti a néző látásmódját a lengyel sorozat.

Lupin - francia 

Krimi, Thriller, Dráma

Arsène Lupin úri mestertolvaj történetei szolgálnak a sorozat alapjául, így már a címből kiderülhet, hogy lopásból, furfangból és leleményes kalandokból nem lesz hiány. A francia sorozat öt részében semmi és senki nem az, aminek látszik. Az izgalmas történeten keresztül egy reálisabb képet kapunk a diverz francia népről és az igazi Párizsról, ahol nem csak az Eiffel torony, az Avenue des Champs-Élysées, hanem a húszemeletes panelek is az élet részét képezik. Jelenleg is forgatják a sorozat második évadát, ami a hírek szerint még ebben az évben elérhető lesz a Netflixen.

derry.jpgDerry Girls - ír

Komédia

Az 1990-es években Észak-Írország kiválni készül az Egyesült Királyságból, de a Londonderryben található katolikus lányiskola tanulói számára ez csöppet sem érdekes információ. A Derry-lányok figyelme inkább a Londonból érkezett Jamsre vagy egy újabb lógásra, bulira vagy szórakozásra irányul. A sorozat lehengerő módon mutatja be a függetlenségre vágyó Írország mindennapjait pár tinilány elképesztően humoros életén keresztül.

A már-már tragikomédiába fulladó cselekmény és az amerikai akcentust megszokott fülek számára kifejezetten kihívást jelentő ír akcentus megértése maga a zsenialitás.

Borgen - dán

Dráma, Politika

A Borgen nem friss sorozat, hiszen 2010-ben került először képernyőre, de annál inkább fontosabb, és ma is megkerülhetetlen kérdést boncolgat: akarnak-e az emberek női miniszterelnököt?

borgen_jo.jpg

A történet szerint a dán miniszterelnök lemondásra készül, és helyét Birgitte Nyborg venné át, aki a sorozatban megjelenő mérsékelt párt politikusa. A három évadon át futó történet talán nem a legkönnyebben emészthető tartalom, ugyanakkor hiánypótló. A dán politikában jártasok számára már akár az elején, a kitartó nézőkben pedig idővel kialakul, hogy ki melyik oldalon áll. A parlamenti élet mellett az újságírói lét izgalmaiba is betekintést enged a sorozat.  

Cable Girls - spanyol

Dráma

A történet az 1920-as évek Madridjába visz, amikor a technika fejlődésével újabb munkalehetőségek nyílnak meg a nők előtt. A sorozat négy főszereplője ugyanannál a telefontársaságnál dolgozik. Habár munkájuk azonos, múltjuk nem is lehetne különbözőbb. A kevéssé liberális és nyitott világban a múlt századi lehetőségek, kosztümök, valamint társadalmi nézetek egy egészen új perspektívát adnak a spanyol kultúráról. A drámai alaptörténetet finoman egészíti ki a humor, és a hölgyek színészi játéka is nagyszerű. 

Home for Christmas - norvég

Tragikomédia

Sikeres vagy a munkahelyeden, jó viszonyt ápolsz a családoddal, vannak barátaid, de a közeli hozzátartozóid szemében még mindig nem érsz semmit, mert nem élsz párkapcsolatban és még a karácsony is közeleg? Ha igen a válasz ezekre a kérdésekre, akkor ez a neked való sorozat: a főszereplő Johanne ugyanezt éli meg. A norvég sorozat első évadában Johanne 24 nap alatt igyekszik megtalálni azt a bizonyos személyt, akit hazavihet a karácsonyi ünnepekre.

A havas táj és a norvég mentalitás humorral és könnyed együttérzéssel húzza magával részről részre a nézőt.

Thrillertől a komédián át a politikai drámáig - Változatos külföldi sorozatok a Netflixen Tovább
“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

platter-2009590_1920.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem először lesz fogadó intézménye a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow programnak. A  program az Európai Unió tudományos versenye, az ösztöndíjat pedig 11 ezernél több pályázó közül csupán a legjobb 4 százalék nyeri el. A versenyzővel, Dr. Moreno Frauval és mentorával, Dr. Keszey Tamarával az élelmiszeripar digitális átalakulását vizsgáló kutatásról beszélgettünk.

2021.03.25. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: buffetcrush, Pixabay

A Foodization szójáték a food, vagyis az étel és a digital transformation, vagyis a digitális átállás összevonásából jött létre.

A FooDization projekt célja, hogy az élelmiszer előállítása során felgyülemlett digitális adatokat jobban ki lehessen használni, és az élelmiszeripari cégek javára lehessen fordítani például a tisztább étel gyártáshoz.

image_9.pngItt olyan adatokra kell gondolni, mint például a fejőgépek mesterséges intelligencia  által összegyűjtött adatai, ezen információk az adott tehén produktumát datálja” - mondja Moreno Frau a kutatásról.

Moreno kutatása hozzájárul, hogy a digitális adatok segítsenek az élelmiszeripari cégek innovációjában, valamint a környezetvédelmi szempontok markánsabban megjelenjenek az értékajánlataikban. A Marie Skłodowska Curie Individual Fellow program értékelésében kiemeli, hogy,

a kutatás egy olyan területet tár fel, ami minden fogyasztót érint, és az eredmények hatással vannak az élelmiszergyártás jövőjére.

Több mint 11 ezer projekt közül a  Foodization projekt 95,6 százalékos értékelést kapott az Európai Uniótól. Évente tízezer kutatás közül a pályázók csupán négy százaléka szerez támogatást a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow (MSCA) programban, vagyis egy hihetetlenül versengő tudományos megmérettetésről van szó. A program célja, hogy Európa legjobb kutatói 12-24 hónapos ösztöndíjat kapjanak egy vezető európai tudományegyetemen. Moreno a nyertes pályázatának köszönhetően a következő években továbbra is a Corvinuson folytatja kutatómunkáját, valamint három hónapot tölt majd Hollandiában is.

Ez az eredmény egy mérföldkő, hiszen bebizonyosodott, hogy kiemelkedő helye van a Corvinusnak a nemzetközi tudományegyetemek között,  és az egyetem képes arra, hogy ilyen nagy presztízsű projektek megvalósításához segítse a kutatókat.

- mondja Dr. Keszey Tamara, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének vezetője.

image_1_5.pngMoreno mentora szerint a metódusok területén teljes mértékben kiegészítették egymást.“Míg én a kvantitatív és tartalmi elemzésben segítettem, addig Moreno a kvalitatív metódussal támogatta a projektet. Az egyetem pedig hozzáférést biztosított egy jókora adatmennyiséghez, valamint segítséget nyújtott az adminisztrációs feladatokban” - mondja Dr. Keszey Tamara.

“Rengeteg segítséget kaptam a Corvinustól, Keszey tanárnőn kívül Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes támogatása is szükséges volt a projekt és az MSCA sikeréhez” - mondja az olasz kutató.

Moreno Frau a 2018-ban létrejött Corvinus Institute for Advanced Studies ösztöndíjjal érkezett Magyarországra.. “Már a doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat a marketing területén, majd jött a lehetőség, hogy a corvinusos kutatói éveim alatt nagyobb fókuszt fordítsak a digitális átalakulásra és annak az élelmiszeriparra gyakorolt hatására” - meséli Moreno.

Az MSCA program lehetőséget ad, hogy mind a kutató, mind a mentor nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Frau Moreno és Keszey Tamara együttműködése során a magyar szemlélet mellett az olasz nézőpont is hatással volt a közös munkára.

“Az együttműködés segített abban, hogy a két intézmény közötti  internacionális kapcsolati rendszer kiegészüljön. Az olasz-magyar kutatói kapcsolatrendszer így már kialakult, és a jövőben bízunk benne, hogy még több nemzetközi egyetemmel valósul meg tudományos együttműködés” - tette hozzá a tanszékvezető.

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart Tovább
Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt

Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt

156606293_122150749839721_3967494167827027715_n.jpg

Munkavállalói élmény, elköteleződés, szervezeti tanulás és belső kommunikáció: ezeket támogatja a Blue Colibri startup fejlesztése. Az alapító Fulai Viktóriának van tapasztalata a területen, hiszen egyetemi diákszervezet közösségi alelnöke és HR-tanácsadó is volt, a kettő között pedig a vállalati hierarchia minden szintjét megjárta. De mi kellett neki ahhoz, hogy sikeres vállalkozó legyen?

2021.03.25. Írta: Kristóf Benjámin

A karriertervezés fontossága egyre korábban és egyre fontosabb szerepet kap a hallgatók életében. Az alapszakot követi a mester, szakosodunk, tanulunk, gyakornoki munkát vállalunk vagy vállalkozásba kezdünk, és igyekszünk folyamatosan bővíteni a látókörünket, hogy minél szélesebb eszköztárral legyünk képesek helytállni a velünk szembejövő kihívások során. Előfordulhat azonban, hogy az embert váratlan befolyásoló tényezők érik, tudatosan vagy megérzésből új utakat próbál ki.

Fulai Viktória, a Blue Colibri Appot fejlesztő startup társalapítója is hosszú utat tett meg a HR-tanácsadás, a belső kommunikáció és a szoftverfejlesztés területéig.

Sikeréhez pedig egy váratlan fordulat is szükséges volt, ami a diákszervezetezés során szerzett tapasztalatokból indult.

A vele készített interjú során a hallgatói életből való kilépés megannyi izgalmas vetületére láthat rá az ember a karrierváltástól a kezdeti munkavállalói élményeken keresztül egészen a vállalkozói attitűd kialakulásáig.

HR-tanácsadóból szoftverfejlesztő cég alapítója lettél. Milyen folyamat vitt ilyen, kezdetben ismeretlen vizekre?

HR-tanácsadóként dolgoztam jó ideig, több évet ebből magánvállalkozóként is, amely során megismertem az alapítótársam, akivel számos közös projekten keresztül tapasztaltuk, hogy vállalati szinten rendre ugyanazok a problémák okoznak nehézségeket. A belső kommunikációs problémák alapjában rengették meg számos vállalkozás működését, szervezeti mérettől függetlenül. Úgy éreztük, hogy ezen első lépés megoldása vezetheti igazán sikerre a különféle specializált – egy adott kérdés megoldására fókuszáló – tanácsadói projekteket.

2018-ban jött az ihlet, amely már akkor szoftveres alapokon nyugodott. Nagyon sok munkát beletettünk a kezdeti csapattal, így 2019-ben már el is indulhatott az alkalmazás első verziója, amely a HR-es kapcsolatokon keresztül két vállalkozás esetében már implementálásra is került. A kezdeti kisebb sikereket követően sikerült befektetést is szereznünk, így felgyorsulhatott a fejlesztési és terjesztési folyamat. Sokat segített, hogy több startup innovációs díjat is sikerült megszereznünk. A piac fogadtatása pozitív volt, 2019 végén pedig még nem is tudtuk, hogy mi vár ránk a közeljövőben.

159642314_2896632663904447_7792073584880600813_n.jpg

A Blue Colibri App az első magyar fejlesztésű elköteleződést, szervezeti tanulást és belső kommunikációt támogató felület. Egyszerű, hatékony, mérhető platform, mobil és desktop verzión egyaránt. Támogatja a munkavállalók elérését és a velük történő kommunikáció gördülékenységét számos olyan testreszabható funkción keresztül, mint például az eseménynaptár, a vállalati hírfelület, a dokumentumtár vagy épp a digitális onboarding és e-learning.

És akkor jött a koronavírus, igaz? Hogyan hatott ez a vállalkozásra?

Ahogy az várható volt, a mi esetünkben pont fordítva sült el a megváltozott helyzet. A digitális átállásra kényszerített vállalatok számára még jobban megugrott a gyors és biztos szervezeti kommunikációs módszertan iránti igény. 2020-ban így nagyot nőtt a partnereink száma, új befektetést kaptunk, és az országhatárokat átlépve külföldi terjeszkedésbe kezdtünk.

Mostanra több mint 60 ügyfél számára fejlesztünk több nyelven elérhető applikációt, legnagyobb örömömre immáron egy 18 fős, folyamatosan bővülő csapattal.

A vállalkozás alapításának szikrája hogyan jön? Milyen attitűd szükséges hozzá? Ez mindenkiben megvan?

Szerintem ezt nem lehet tanulni, nagyban függ viszont a közegtől, amiben az ember szocializálódik. Eredetileg ugyanis nagyon távol állt tőlem a vállalkozói szerep, a diákszervezeti féléveim során viszont a siker és a kudarc ízét is megtapasztalhattam. Első kézből éreztem, milyen az, ha rajtam múlnak egész projektek, ha nincs felettesem, és senki sem mondja meg a tutit, sőt még csak kérdezni, segítséget kérni sem tudok valamely főnökömtől. Az egyetemi évek leghasznosabb tapasztalatait mind a diákszervezeti közeg hozta el számomra. 

Nagyon fontos, hogy milyen emberekkel veszi körül magát az ember, főleg ebben a kritikus, fejlődésre fogékony időszakban.

Akik nem nyitottak semmilyen hallgatói közösség felé, inkább biztonsági játékosok voltak. Nem mertek váltani, tenni a saját jövőjükért. Tapasztalataim szerint sokkal nehezebb helyzetben találták magukat az egyetem elvégzését követően. Utólag külön öröm, hogy az egyetem után sem távolodtam el a diákszervezetektől. Mielőtt vállalkozói karrierútra léptem, felvettek egy nagy multi vezetőképző programjába, amit csak a barátokkal közös “szerelemprojekt” miatt utasítottam vissza. Lehet soha nem is vállalkoztam volna, ha akkor és ott nem vagyok olyan elfoglalt.

Már az egyetemi éveid alatt diákszervezeti alelnök voltál. Hogyan vezetett az utad a Corvinusra?

Mesterszakra érkeztem a Corvinusra, egészen pontosan Vezetés és szervezésre. Az alapszakot a Szegedi Tudományegyetemen végeztem Pénzügy és számvitelen, ezután a mestert a kontrolling szakirány miatt választottam. Szegeden már részt vettem az ottani Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) működésében, így a Corvinuson sem volt kérdés számomra, hogy csatlakozzak a helyi MKT szervezetbe.

Itt történt első és legmeghatározóbb találkozásom a HR-rel, amely – most már jól láthatóan – óriási befolyással volt a szakmai jövőmre.

164245752_1099413903903617_5994632581916680396_n.jpg

A Corvinuson működő MKT, amelybe Viki is csatlakozott 2016 nyarán, teljes átalakuláson ment keresztül, jelenleg Budapest Business Club (BBC) néven található meg az egyetemen.

A mesterszak alatt már a munka világát is megtapasztaltad. Ezen a téren is értek meghatározó élmények?

Az első gyakornoki állásomat “még pénzügyesként” kezdtem meg. Hamar bebizonyosodott viszont számomra, hogy hosszú távon nem ezzel a területtel szeretnék foglalkozni, főként a monotonitása miatt. A diákszervezetben ezzel egyidőben már HR alelnöki pozíciót láthattam el, ahol a szakterület számtalan szegletébe belekóstolhattam.

Minden új volt, és nagyon élveztem, hogy az összes feladatot, projektet élesben próbálhattam ki. A feladatok nemcsak óriási élményt szereztek nekem, hamar sikereket is elértem bennük, így harmadik félévemre a szakirány- és a munkahelyváltás mellett döntöttem.

A mesterszakon emberierőforrás-menedzsment és szervezetfejlesztés szakirányon, munkavállalóként pedig az employer branding területén folytattam.

Számos munkahelyen kipróbáltad magad, mire a vállalkozás mellett döntöttél. Mi befolyásolta az egyetem utáni karriered?

Így utólag nagyon szerencsésnek gondolom, hogy az általános vállalati hierarchia minden szintjét megjártam. Dolgoztam gyakornokként, félállású, junior, majd senior teljes állású munkavállalóként, jelenleg pedig cégvezetőként kell helytállnom, így minden pozícióból kezelhettem az éppen felmerülő problémákat, ami nagyon sok tapasztalatot adott. Már az egyetemi évek alatt is több HR-hez kapcsolódó – először gyakornoki, majd teljes állású – munkám volt.

Az employer brandinget követően a HR-tanácsadásban dolgoztam munkavállalóként, majd egyéni vállalkozóként. Fontos megjegyeznem, hogy a diákszervezeti szférát aktív tagságomat követően sem hagytam el. A “dsz-es” barátokkal ugyanis a fejünkbe vettük, hogy az általunk megtapasztalt diákszervezeti élményt jó lenne minél több hallgató számára elérhetővé tenni, így a munka mellett heti rendszerességgel támogattunk, segítettünk, mentoráltunk egyre több diákszervezetet, idővel a Corvinusról kilépve egyre több egyetemen.

164837978_446639469926246_5561238450659717756_n.jpg

Mik a jövőbeli tervek? Szerinted merre halad a Blue Colibri?

Az egyik legnagyobb felismerés az volt, hogy a HR alapokra mostanra egy nagyon meghatározó IT-vonulat épült. Az egyre növekvő számú ügyfeleknek egy stabil informatikai szolgáltatást kell nyújtanunk, így a megfelelő szakmai háttér folyamatos fejlesztése működésünk elengedhetetlen kulcsává vált. A külföldi terjeszkedés a jövőben is központi szerepet játszik majd, illetve a szolgáltatási palettánk folyamatos fejlesztése, a tapasztalt igények megfelelő, testreszabható ellátása is. A méretbeli dinamikus növekedés a jövőben számos – a szervezet és munkafolyamatainak kialakításával kapcsolatos – kihívás elé állít majd minket.

Mit ajánlanál a hozzád hasonló ambíciókkal rendelkező hallgatóknak?

Még az egyetemről megmaradt egy mondat, amit mindig mondtunk.

A szorgalom legyőzi a tehetséget, ha a tehetség nem elég szorgalmas.

Ez így utólag tényleg igaz. Nálunk a diákszervezetben mindig az került vezetői pozícióba, aki a legtöbbet beletette. Mindig az volt a mondás, hogy aki a legtöbbet beleteszi, az fogja tudni a legtöbbet kivenni. Vállalkozóként ez hatványozottan igaz, hiszen itt tényleg minden rajtunk múlik. Ha nem csinálunk semmit, akkor egészen biztosan nem lesz semmi. Itt minden rendszert magunknak kell felépíteni.

Nagyon frusztráló tud lenni a vállalkozás, szerintem kell hozzá egy bizonyos gondolkodásmód. Minden hallgatónak azt tudom ajánlani, hogy ezt a mentalitást sajátítsa el. Ismerje meg és próbálja ki saját magát minél több helyzetben.

Én visszatekintve egészen biztos vagyok benne, hogy óriásit dobott a karrieremen a diákszervezeti munka, és számos, jelenleg is közeli barátot köszönhetek neki. Ez egy olyan lehetőség, amivel mindenképp élni kell.

Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt Tovább
“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

microsoftteams-image_1.png

Milyen lehetőségei vannak a magyar színházaknak a járvány alatt? Dr. Venczel Sándor olyan jelentős hazai színházak gazdasági vezetője és tanácsadója volt, mint az Operaház vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház. Jelenleg a színigazdaság kutatója és a Honvéd Együttes tanácsadója. Podcast beszélgetésünkben szakmai útjáról és a színházak jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

2021.03.24. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Dr. Venczel Sándor ötletére élesztették fel az Operabál hagyományát, ő találta ki és képviselte Magyarországon elsőként a biankó bérlet koncepcióját, vagyis, hogy a néző döntheti el, melyik előadásokra szeretné felhasználni a bérletét. Személyes élmények fűzik a magyar színházművészet legendás rendezőihez, és sok intézmény gazdasági működésébe belelátott már. Például tudja, hogy mit jelent a költségvetésben, amikor a primadonna rájön, hogy nem megfelelő neki a fellépőruha, és sok hasonló helyzetet hatékonyan megoldott már.

Szakmai és élettapasztalatait alma materében, a Corvinus Egyetemen osztotta meg velünk. Az 1970-es években az egyetemi színjátszó körben alakult ki benne a színház iránti vonzalom, és a Közgazdász hasábjain jelentek meg első novellái. Azóta több könyv szerzője, egy színigazdasággal foglalkozó oldal szerkesztője és a téma oktatója.

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk:

  • Milyen helyzetben vannak a járvány miatt a magyar színházak, és mi jelenthet megoldást?
  • Milyen tételek vannak egy színház költségvetésében?
  • Hajlandóak lennének-e a magyar nézők többet fizetni a színházjegyekért?
  • Hogyan lehet a fiatalokat becsábítani a színházba?
  • Miért alakult ki a bérlet koncepciója?
  • Fontos egy színház számára az online jelenlét?

Útravaló című podcastünkben olyan személyekkel beszélgetünk, akik a Corvinusról indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukkal szeretnénk inspirálni és szórakoztatni titeket, vagyis útravalót biztosítani számotokra.

Hallgassátok meg a beszélgetést Spotify-on vagy YouTube-on!

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral Tovább
Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal

Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal

k_b_0008.JPG

Habár a vírus az életünk minden területére hatással van, nem feltétlenül kell lemondanunk minden programról. Ha már éttermekbe, színházakba, múzeumokba és más zárt helyekre nem tudunk menni, akkor legyen ez a tavasz a kültéri programok időszaka. Íme néhány program, amit a vírus ellenére élvezhetünk akár egyedül is, a szabályokat betartva.

2021.03.23. Írta: Belayane Najoua, fényképezte: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Cikkünk a 2021. március 22-én érvényben lévő járványügyi korlátozásokkal összhangban készült, azok esetleges szigorítása vagy enyhítése miatt érdemes minden program előtt tájékozódni az aktuális szabályokról.

Szeld az utakat két keréken!

Csepel-sziget déli része  - Szigetcsép

k_b_0013.JPG

A Csepel-sziget és környéke az utóbbi években óriási változáson ment keresztül, ami az ország egyik ékszerdobozává tette. A közel 40 kilométeres túra során olyan látnivalókkal találkozhatunk, mint a Savoyai-kastély, a Szerb Nagyboldogasszony templom, a Ráckevei Tűztorony kilátó és a Zichy-kápolna Lóréven. A kis falu különlegessége, hogy lakóinak többsége szerb anyanyelvű, ami egyedülálló az egész országban. A Duna árterében, gyönyörű környezetben találjuk a Zichy Ödön emlékére állított kápolnát.

Két keréken a Pilis útjain - Szentendre

A túra a Pilis Bike erdei kerékpárút-hálózat része, ami legnagyobb részt aszfalton halad, ezért a tekeréshez nem szükséges speciális túrabicikli. A hat órás túrán a Pilis lankái és a Visegrádi-hegység szolgálnak háttérként. Habár a két terület ránézésre nagyon hasonló,  geológiailag mégis nagyon különbözőek. A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű, és az Északi-középhegység része, míg a Pilis mészkőből áll, és a Dunántúli-középhegységhez tartozik. A két hegység között a választóvonal a Két-bükkfa-nyeregnél található. A túra nem tartozik a legkönnyebb kirándulások közé, hiszen 66 kilométer, és vannak benne emelkedők is, de a minket végigkísérő látvány megéri a fáradtságot.

Lépj a gyalogtúrák mezejére!

Ha a covidbiztos programokra gondolunk, akkor sok embernek a túrázás jut legelőször eszébe, de a már megszokott és sokszor túlzsúfolt túraútvonalak helyett összegyűjtöttünk hármat, ami kevésbé ismert, mégis csodálatos helyeken keresztül vezet.

k_b_0017.JPG

Kétvölgyi körtúra- Őrség

A Budapesttől 2,5 órára, a Magyarország legnyugatibb régiójában található Őrségben számos csodás útvonal található. Az ország egyik legérintetlenebb területén a természet szinte megérint minket. A Kétvölgyi körtúra a Katalin-hegyi kilátóból indul, ahonnan a távolban megláthatjuk a Kőszegi-hegységet, az Osztrák Alpok vonulatait, de akár Grazig és Mariborig is elláthatunk, ha tiszta az idő. A túra során olyan látnivalókkal találkozhatunk, mint a Vendvidéki szórványtelepülések, a Szoknyás harangláb, a Népi műemlékház és a Völgylak Gasztroporta. A túra hat kilométer, és nagyjából két óra alatt teljesíthető.

Szádvár, a “Bebekek” egykori fészke - Szádvár-Derenk nagykör, Zemplén

A Ménes-völgyben túrázva hazánk egyik legnagyobb alapterületű romvárának, Szádvárnak a falai között sétálhatunk. A várat a 13. században emelték, és 1688-ban a bécsi Udvari Haditanács utasítására elpusztították. Legjelentősebb ostroma 1656-ban zajlott: Bebek György felesége, Pathócsy Zsófia volt a várvédők parancsnoka. A vártól nem messze van a Lakatos László emlékét őrző forrás is, aki a Meteor-barlang kutatásakor szenvedett halálos balesetet 1969-ben. A túra 11 kilométer, és öt óra alatt teljesíthető.

k_b_0004.JPG

Vulkántúra az Alföld peremén - Hortobágy

A Beregi-síkságból kiemelkedő tarpai Nagy-hegyen (154 m) a fentről nyíló csodálatos kilátáson túl  a hegy mögött húzódó Nagy-erdő élővilágába is betekintést nyerünk. A túra során a Téb-erdő felé kanyargó és végül a Tiszába torkolló Szipa-csatorna környezetének természeti kincseit is megcsodálhatjuk. A Beregi-síkot régen összefüggő erdők borították, de az erdőirtások és a lecsapolások miatt jelentősen megváltozott az eredeti táj. Így jött létre a ma ismert, erdőfoltokkal, legelőkkel, vízfolyásokkal, szántókkal és lápos területekkel jellemezhető változatos régió.

Ha további bicikli vagy gyalogos túraútvonalakra vagy kíváncsi, akkor böngéssz az Aktív Magyarország oldalán, ahol ötven túraútvonalat találhatsz szerte az országban. 

Balkonkertészt felveszünk, akár nulla tapasztalattal

A városi élet egyik legnagyobb hiánya, hogy sokan nem tudunk kertészkedni a kertben, de azért még nem kell teljesen lemondanunk a kertészkedés és a növényszülőség élvezetéről. A balkonkertészkedést kezdőként is elkezdhetjük, csak egy kis odafigyelés és kitartás kell. Miután megtalálod a neked való növénykét, nemcsak a gondoskodási képességedet fejlesztheted, hanem az otthonod is egy új színt kaphat. A zöld szín nyugalmat áraszt, a növény pedig a zajos és poros városban is oda tudja csalogatni a természet tisztaságát és meghittségét az otthonodba. A különböző növényekről, amik a kezdő növényszülőknek is sikert okoznak, ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Programok, amiket még a vírus sem tudott eltörölni - Aktív és biztonságos időtöltés tavasszal Tovább
Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

skeebdo_csapatfoto_alapitok.jpg

A Skeebdoval több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk angolul, interaktív módon, a kellemeset a hasznossal ötvözve. A startup alapját nyújtó barátság egy corvinusos óra hátsó padjából indult. Interjú Faragó Bálint és Rácz Dániel társalapítókkal startupper-létről, filmekről és vállalkozásindításról.

2021.03.22. Írta: Taxner Tünde, képek: Skeebdo

Szótanulás a villamoson és barátság az egyetemen

A Skeebdo megálmodója Faragó Ákos, akiben már másfél évtizede megfogalmazódott a vállalkozás ötlete. „Nagyon-nagyon sokat néztünk filmeket gyerekkorunktól kezdve, szülői hatásra mindent angolul. A filmekben elég sok idegen szó merül fel, Ákos ezeket kiszótározta. Amikor éppen üres útja volt, a villamoson utazott haza, akkor tanulta őket. A baj csak az volt, hogy nagy volt az időbeli különbség: filmnézés este, szótanulás másnap – már azt sem tudod, mi volt a szavak kontextusa” – tárja fel az ötlet hátterét Bálint, Ákos bátyja. Világos volt, hogy olyan megoldásra van szükség, ami teljesen automatizálja a folyamatot.

Bálint a Corvinus gazdaságinformatikus képzésén megismerkedett Danival, a Skeebdo harmadik társalapítójával. Mindketten üzleti informatika szakirányon végeztek 2009-ben, és azóta, hogy folyamatmenedzsment órán egymás mellett ültek a bal hátsó sorban, barátságuk üzleti kapcsolattá érett. Az egyetem után mindketten rengeteget foglalkoztak folyamatfejlesztéssel, folyamatalapú gondolkodással, mégis elsősorban az emberi kapcsolatokat hozták magukkal a Corvinusról.

Fókuszálni tanultam meg a corvinusos évek alatt, vagyis hogyan lehet célirányosan tanulni, dolgozni. Ha belegondolunk, mindenkinek ugyanaz a limitációja van napi szinten, az a pár óra, amíg ébren vagyunk. Azon fog múlni a sikerességed, hogy azt hogyan osztod be.

- mondja Dani.

Skeeb, a mókus

skeeb_mokus.pngA két testvér és barátjuk 2013 óta dolgozik együtt. „Ez a harmadik projekt, amin együtt dolgozunk, és eddig látszólag ez a legsikeresebb” – mondja Bálint. A Skeedbo célja szkippelni a magolást, és hatékonyan csinálni a szótanulást (skip + do). Úgy reformálják meg az angoltanulást, hogy összekapcsolják olyan tartalmakkal, amiket a szabadidőnkben fogyasztunk. A két hónapja indult ios-en és Androidon egyaránt elérhető alkalmazásban jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk, és ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

Kitalált karakterük Skeeb, a mókus, hiszen a squirrel az egyik legnehezebben kiejthető angol szó.

A Skeebdoval már napi pár perc időbefektetéssel egy adott film összes releváns ismeretlen szavát meg lehet tanulni. A kontextus, vagyis a filmben elhangzott mondatrészek segítségével az is elsajátítható, hogy egy adott szót hogyan kell használni. A Skeebdo a már jól ismert szókártyákat használja, miközben egyre nehezedő feladatok elé állít. Mivel a szavakat nem elég egyszer megtanulni ahhoz, hogy hosszú távon rögzüljenek, több alkalommal is visszakérdezi őket. A szókincsbővítést az teszi igazán személyessé, hogy a tanulásra javasolt szavak a tanuló tudásszintjéhez igazodnak.

skeebdo_promo_5kep.jpg

Te is a célcsoportba tartozol?

Az alkalmazással alapvetően a 16-45 éves korosztályt célozzák, és mivel nincsenek benne magyar fordítások, a teljesen kezdőknek nem ajánlják. „Kutatásokkal mértük fel, hogy milyen célcsoportot célozzunk meg. Haladó A2-es vagy afölötti szintet ajánlunk” – mondja Dani, aki öt évet élt az Egyesült Államokban, ezért szinte anyanyelvi szinten tud angolul, mégis naponta használja az alkalmazást. „Imádom beépíteni a napi szókincsembe azokat a szavakat, amelyeket addig csak passzívan hallottam.” 

Az alkalmazás egynyelvű nyelvtanulásra épül, és elsődlegesen szókincset és kifejezéseket tanít, de idiómákat és mondásokat is tartalmaz. Az app a kiejtés javítása miatt fel is olvassa a szavakat, a hallgatási készségeket pedig az appon kívüli filmnézés fejleszti. „A teljes körű angoltanítás lenne a legizgalmasabb, de az még odébb van” – mondja Dani.

Hogyan használd?

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mikor érdemes megoldani a feladatokat. Mivel az alkalmazásban nem lehet filmeket nézni, a szótanulás a filmnézéstől platform szinten elválik. A film előtt, közben és utána is lehet szavakat tanulni.

„Nem javaslok semmit, mert nem szeretnék senkit befolyásolni, de én előtte szoktam használni. Nagyon jó érzés, hogy hirtelen ott egy szó a filmben, amit pár órával előtte tanultam meg. A wow-élmény miatt jobban rögzülnek ezek a szavak” – mondja Bálint.

„Én pont utána szoktam” – teszik hozzá azonnal Dani. Megoszlik, hogy mikor használják az emberek, az alapítók tehát egyelőre direkt nem akartak irányt mutatni. Folyamatosan figyelik ezt a témát, és kérik a visszajelzéseket a felhasználóktól.

skeebdo_promo_3kep.png

Kulisszatitkok

Hogyan lehetséges az, hogy a legfrissebb Netflix sorozatok is szinte azonnal megtalálhatók az alkalmazásban, és a filmekhez ennyiféle feladatot dob fel? „Feliratokat dolgozunk fel, és elég bonyolult algoritmusok, mechanizmusok állnak a háttérben” - mondja Bálint. Olyan algoritmusok is vannak, amik visszafejtik a szavakat szótőre. „A nehézségét az a teljesen egyedi technika adja, hogy a többesszámból egyesszámot, vagy az ige múlt idejű, ragozott alakjából jelen idejűt csinálunk, ami nem egyszerű, mert az angol igéknek egészen speciális formáik is lehetnek” – fejtette ki Bálint.

A Skeebdo szerződött partnerei szolgáltatják az alapként szolgáló feliratokat, és híresebb szótárakat használnak, amelyekkel a szavak angol jelentését kapják meg. Az alapítók állítják, hogy eddig nem volt olyan film vagy sorozat, amit ne találtak volna meg benne. „Lehet, hogy a Gyilkos paradicsomok támadása című nyolcvanas évekbeli gagyi horror nincs benne” – mondta Bálint az interjú elején, majd pár perccel később büszkén mutatta, hogy megtalálta.

skkeebdo_szovalaszto.pngHogyan indíts startupot?

A Skeebdo indulása több fázisban történt. A koncepció validálását 2019 nyarán egy webappal indították el, itt derült ki, hogy egyáltalán fizetnek-e érte emberek. „Sokan úgy kezdenek bele egy vállalkozásba, hogy elfelejtik, hogy előbb-utóbb pénzt kell termelnie” – hívta fel a figyelmet Dani. Az első legfontosabb lépés ebbe az irányba az ötlet validálása.

„Egyre inkább annak vagyok a híve, hogy rapid validálást éri meg csinálni. Minél hamarabb adj ki egy MVP-t, alfát, bétát (nevezhetjük akárhogy), amit utána a célközönségeddel tudsz validálni” – mondja Dani. Bálint és Dani szerint a jövő a közösség alapú termékeké lesz, amik több száz ember bevonásával alakulnak ki. „Az a lényeg, hogy minél hamarabb kapj visszajelzéseket. Ne kövesse el senki azt a hibát, mint mi az első termékünknél, hogy másfél évig fejlesztettük, majd másfél hónap után lelőttük. Annak ellenére, hogy volt belőle bevétel, láttuk, hogy nem működőképes” – mondja Bálint.

A tévhittel ellentétben azonnal meg kell osztani az ötletet, de nem a barátokkal, mert ők elfogultak lehetnek. Nagyon sok Facebook-csoport van arra, hogy idegenek véleményét kikérjük, meg lehet osztani Redditen, Indiehackersen is. „Nem vállalkozók, fejlesztők fognak írni, hanem átlagemberek, hogy ez tök jó ötlet, én használnám” – mondja Bálint.

A mentorprogramokról

A Skeebdo a Design Terminal őszi mentorprogramjában vett részt, aminek január közepén lett vége. A program ötleteket és eszközöket adott nekik, és fókuszokat határozott meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy ha már van egy relatíve kiforrott ötlete, és már volt egy kis piaci validáció, utána rengeteget tud egy ilyen program segíteni abban, hogy hogyan formáld a csírázó ötletet valódi üzletté” – mondja Dani.

Bálint azt emelte ki, hogy megismerkedhettek iparági szakértőkkel, mentorokkal és több hozzájuk hasonló startupperrel. „Nagyon jó érzés három hónapon keresztül hozzánk hasonló emberekkel lenni. Még online is sokat jelentett, hogy találkoztunk emberekkel.” Dani szerint ezek a kapcsolatok más okból is hasznosak:

Gyakran ki se látszunk a Skeedboból, ahogy más startup se látszik ki a saját ötletéből. Egy külső szemlélő tud olyan ötleteket adni, amikre nem is gondoltunk.

Bármennyire is segítő közeget jelent egy ilyen program, fontos az a nézőpont, hogy „a Design Terminal helyettünk nem fogja elterjeszteni az alkalmazást, helyettünk nem fog semmit csinálni. Eszközöket ad és emberi kapcsolatokat.” Dani szerint „minden ilyen programra vonatkozik, hogy minél többet raksz bele, annál többet tudsz belőle kinyerni”.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Az alapítók a Skeebdot főleg a szabadidejükben viszik, egyedül Dani foglalkozik vele teljes állásban. A csapatban jelenleg nyolcan vannak, négy különböző országban és hét városban élnek, de a jövőben még tovább szeretnének bővülni. „Néhány százezer letöltést szeretnénk egy éven belül, és szeretnénk olyan irányba alakítani a vállalkozást, hogy tudjunk jelentkezni befektetőknél, akiknek fel tudjuk mutatni azt, hogy erre a termékre van igény, és az emberek hajlandóak pénzt kiadni érte.” Szeretnének az angolnyelv-tanárok felé is nyitni, nekik nagy segítség lenne, ha látnák, hogy a tanulóik milyen filmeket néznek, és úgy tudnák felépíteni az óráikat.

Dani a jövő vállalkozóinak ezt üzeni:

Jó dolog saját vállalkozásba kezdeni, nagyon izgalmas. Amióta saját ötleten dolgozok, azóta sokkal boldogabb vagyok. De arra mindenkit szeretnék felkészíteni, hogy ez kemény munka, éjszakákba nyúlóan, hétvégéken is. Mégis, amikor elkezded látni az eredményeket, kapod a pozitív visszajelzéseket, az csodálatos érzés. Csak ösztönözni tudok mindenkit, hogy gondolkozzon rajta, készüljön fel rá lelkileg, validálja az ötletet, majd vágjon bele!

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat Tovább
„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le

„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le

dsc01096.JPG

Az ablakból bámuljuk az esőt, megmártózunk az erdő csendjében, és őrülten várjuk már, hogy újra teljes szívvel köszönthessük szeretteinket. A bezártság és a stressz mindenki életében jelen van, de néhány szóval közelebb kerülhetünk a természethez, másokhoz és önmagunkhoz is. Következő cikkünkben olyan idegen szavakat mutatunk be, amelyek rövidségük ellenére más nyelven megfogalmazhatatlan érzéseket, világokat írnak le.

Írta és borítókép: Kovács Máté

„Hosszú” – legyintünk, amikor nem szeretnénk kifejteni a történetet vagy érzést, amiről tudjuk: kifejthetetlen. Amikor verset írok és egy konkrét érzést szeretnék megfogalmazni, sokat gondolkodom azon, hogyan tudnám azt a legpontosabban, ám a lehető legtömörebben átadni.

„Egyetlen szó, és mégis benne van a világ, valami ilyen kellene nekem.”

Pedig vannak ilyen szavak. Dr. Tim Lomas pszichológus évekkel ezelőtt arra vállalkozott a Journal of Positive Psychology hasábjain, hogy összegyűjtse azokat az angolra (és általában sok más nyelvre, így magyarral is) lefordíthatatlan szavakat, amelyek egy teljes érzést írnak le. A szavak azóta folyamatosan gyűlnek, mi pedig kiválogattunk néhányat, hogy a bezártság ellenére is világkörüli útra indulhassunk.

Gluggaveður, az izlandi „ablak-időjárás”

nevtelen_terv_5.png

Vihar előtt; Fotó: Kovács Máté

Odakint szakad az eső, az ég szürke és még hideg is van – nem szívesen indulnánk el otthonról, de azért jó érzéssel tölt el, ha a kényelmes szobából nézhetjük. Máskor ködös és hideg az idő, megint máskor vihar közelít, vagy éppen szakad a hó. Mind olyan időjárási helyzetek, melyeket szívesen nézünk az ablakból, de nem szívesen lennénk kint benne.

Magyarul csak mondattal tudjuk leírni, Izlandon viszont külön szó van rá: ez a gluggaveður, ami szó szerint ablak-időjárást (window-weather) jelent. A szó a gluggi (ablak) és a veður (időjárás) szavak összeillesztésével jön létre, kiejtésben pedig ez az oldal segíthet.

A gluggaveður koncepciója tágabb értelemben nemcsak az ablakhoz kapcsolódhat, hanem minden olyan helyzethez, amikor valamilyen viharos, kellemetlen érzést messzebbről, megnyugtató távolból szemlélünk. Használják a mindfullness meditáció során is (erről itt írtunk) annak az érzésnek a demonstrálására, amikor a saját, viharos gondolataink sűrűjéből megpróbálunk távolabb lépni. és ítélkezés nélkül megfigyelni azokat, akárcsak a zuhogó esőt figyeljük az ablakon keresztül.

Shinrin-yoku (森林浴), a japán „erdő-fürdőzés”

nevtelen_terv_6.png

Lakitelek, Tőserdő; Fotó: Kovács Máté

Ha elállt az eső (vagy akkor is, ha nem), a kényelmes megfigyelés helyett meg is fürdőzhetünk a természetben. A hétköznapi stressz, a kiégés és a rohanó világ elől egyre többen fordulunk az erdők felé. A hétvégi túrákkal a kikapcsolódás és a sportolás mellett az is célunk, hogy elmerüljünk az erdő zajos csendjében, és közben kitisztítsuk gondolatainkat.

Ezt az elmélyülést fejezi ki a japán Shinrin-yoku, vagyis az “erdőben való fürdőzés”. A szó a Shinrin (erdő) és a yoku (fürdő, fürdés) szavakból áll össze, a kiejtésben ez a rövid videó segít. A fürdés, vagy még kifejezőbben a megmártózás az átvitt értelem mellett szó szerint is érthető, amihez csak egy erdei tó vagy patak szükséges.

Hogyan kezdjünk neki az „erdő-fürdőzésnek”? A Shinrin-yoku nem edzés, túrázás vagy futás, hanem egyszerűen a természetben való jelenlét, ahol látásunkkal, hallásunkkal, szaglásunkkal, ízlelésünkkel és érintésünkkel egyszerre kapcsolódni tudunk.

„Először keress egy jó helyet. Hagyd otthon a telefonod és a kamerád. Sétálj lassan és céltalanul. Hagyd, hogy a tested vezessen téged, nem kell hozzá semmilyen eszköz vagy cél.

A Time magazin cikke további tanácsokat ad a fürdőzéshez, és arra is rámutat, hogy a Shinrin-yoku az egészségre is pozitív hatással lehet.

Pozitív és tiszteletteljes kapcsolatok az inuit eszkimók szerint: Inuuqatigiittiarniq

nevtelen_terv_7.png

Inuit anya és lánya Baffin szigetén (Kanada); Fotó: Ryerson Clark, Getty Images (Canva)

A természet mellett az embertársainkkal való harmónia is fontos, hiszen végsősoron mindannyian részei vagyunk a természetnek. A kapcsolódások a járvány miatt ugyanakkor nehézkessé váltak, a stressz folyamatos konfliktusokat szül, és sokszor megnehezíti azt is, hogy pozitív lelkesedéssel álljunk egymáshoz.

Az Inuuqatigiittiarniq egy inuit koncepció mások tiszteletére és a gondoskodásra, valamint pozitív kapcsolatok építésére. Egyaránt jelenti a tiszteletteljes viselkedést minden ember iránt, az egészséges közösségeket, jószomszédi viszonyt és a másokkal való békés, harmonikus együttélést. 

A koncepció szerint, ha minden ember úgy tekint a kapcsolataira és úgy is viselkedik, hogy azokat építse, akkor erősséget épít. Ebben a helyzetben mindenki erősebb lesz, az is, aki pozitívan tekint a másikra, az is, akire pozitívan tekintenek, és összességében maga a közösség is erősebbé válik. Ez a szemléletmód az inuit eszkimók életmódjának egyik legalapvetőbb pillére.

Aloha és Aroha, a jelenlét lehelete Hawaiin és Új-Zélandon

nevtelen_terv_8.png

Fotó: kstudio, Canva

Mások tisztelete és a gondoskodás már az első szavakkal kezdődik. A köszönés elmulasztása a legtöbb kultúrában tiszteletlenség, megléte önmagában ugyanakkor még nem feltétlenül építi ezeket a kapcsolatokat. Odadobott „szia”, kötelező kézfogás (vagy mostanában kéz nemfogás, öklözés) és automatikus elköszönés az e-mailek aláírásában: formai aktusok csupán vagy jelentőségük is van?

Az Aloha hawaii köszönés szó szerinti átiratban azt jelenti, a jelenlét lehelete vagy a lélegzet jelenléte. Egyaránt használják köszönéskor és elköszönéskor. Hasonló jelentéssel bír a maorik (új-zélandi őslakosok) Aroha kifejezése is.

A szó ugyanakkor nemcsak egy sziát jelent, hanem tartalmazza a köszöntött személy iránt érzett szeretetet és együttérzést is. A „lélegzet jelenléte” azt fejezi ki: a lelkem és a szellemem is itt van veled.

„Az Aloha életérzés olyan, mint amikor a szíved annyira tele van, hogy elárasztod a körülötted lévőket a szellemed pozitív hatásának képességével”

áll az egyik Kauai szigetét bemutató útmutatóban.

Elvágyódás a világ felé, hogy elmúljon a hiányérzet

A világ körüli utak, mint ahogyan ez a cikk is, elvágyódással indulnak. Szeretnénk már végre kimozdulni, meglátogatni régóta ismert vagy izgalmasan ismeretlen helyeket. Szeretnénk végre máshol lenni, ahol talán jobb lehet. Ez az elvágyódás, ami az egyik legszebb magyar szó szerintem, és más nyelveken csak egy teljes mondattal írhatod le. Nem kell tehát messzire mennünk, ha teljes érzéseket leíró, különleges szavakat keresünk.

Az elvágyódás, vagyis az érzés, hogy szeretnél máshol lenni, elszökni, elmenni onnan, ahol éppen vagy, sok esetben a hiányérzetből fakad. Hiányérzet, vagyis az érzés, hogy valami meghatározott vagy nem meghatározott dolog hiányzik. Újabb magyar szó, amit nem lehet egyetlen szóval lefordítani, mégis egy teljes érzést fogalmaz meg.

Ha esetleg neked is hiányérzeted maradt a cikk végén, ajánljuk a Positive Lexicography Project adatbázisát, ahol több száz hasonló szót találsz a világ legkülönfélébb pontjairól, melyeket téma és nyelv szerint is szűrhetsz. Ajánljuk továbbá a projektet létrehozó Dr. Tim Lomas TED-előadását is a lefordíthatatlan, pozitív szavak erejéről:

„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le Tovább
Új elnök, letartóztatott vezetőség, anyagi összeomlás – mi folyik Barcelonában?

Új elnök, letartóztatott vezetőség, anyagi összeomlás – mi folyik Barcelonában?

barcagate_urbanandsport_nurphoto_via_getty_images.jpg

Joan Laporta visszatér, Messi marad, Bartomeu börtönbe megy – mi történt a világ egyik leghíresebb futballklubjával azóta, hogy Guardiolával leigázta a világot? Létezik-e kiút a milliárdos anyagi-, illetve a teljes morális csődből?

2021.03.19. Írta: Rada Bálint, borítókép: Katalán rendőr a Camp Nou-nál, Urbanandsport/NurPhoto, Getty Images, The Athletic

Kínosabbnál kínosabb BL-búcsúk, korrupciós ügyek, letartóztatott ex-elnökök, tragikus igazolások, 8-2, távozó és távozni akaró klubikonok, anyagi összeomlás, majd előrehozott választások. 2009 óta az FC Barcelona a nemzetközi sportsajtó egyik legtöbbet emlegetett klubja, a Guardiola-féle csapat hattrófeás történelmi sikerével szemben azonban az utóbbi évek eseményei egészen más médiavisszhangot eredményeztek. Hogyan jutottunk el az egyetemes futballtörténelem egyik legnagyszerűbb csapatától az egymilliárd eurós adósságig, és miért nem bukott bele teljesen a katalán óriás?

Núñeztől Laportáig

Az 1990-es évek vége Barcelonában hasonlóan festett, mint a 2010-es évek vége. Miután a legendás Dream Team megnyerte a klub történetének első BEK-címét Johan Cruyff vezetésével, majd két évvel később csúnya pofont kapott a BL-döntőben az AC Milantól (0-4), az 1994-95-ös szezonban válsághelyzet bontakozott ki. Romário évközben, Hriszto Sztoicskov, Ronald Koeman, Eusebio Sacristan és Txiki Begiristain a szezon végén távozott – Cruyffhoz hasonlóan. A vezetőség és a játékosok között állandóak voltak a konfliktusok, a problémák pedig az új sztárok (Hagi, Ronaldo, Figo, Rivaldo), és az új edzők (Carles Rexach, Bobby Robson, Luis van Gaal) érkezésével sem oldódtak meg maradéktalanul.

nunez_es_cruyff_twitter.jpg

Kép: Josep Lluís Núñez és Johan Cruyff a klub első BEK-serlegével (1992), Twitter

1997-ben Josep Lluís Núñez már rekordot jelentő 19 éve állt a klub élén. Ezalatt csaknem megduplázta a klub bajnoki címeinek számát, ráadásul első jelentős nemzetközi trófeáit is begyűjtötte. Munkájával azonban nem volt mindenki elégedett. Sebastian Roca és Joan Laporta „Elefant Blau” néven alakítottak szövetséget, majd bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek Núñez ellen. Bár az indítvány elbukott, hosszútávon fontos szerepet játszott abban, hogy 2000-ben Núñez lemondott posztjáról, és alelnökének, Joan Gaspartnak adta át a helyét.

A helyzet azonban csak romlott. A következő három évben a Barcelona nem tudott dobogóra állni a La Ligában, miközben öt edzőt fogyasztott el, a kedélyeket pedig olyan botrányok borzolták, mint Figo Real Madridba igazolása.

Laporta ellenzéki mozgalmához olyan fiatal sportvezetők csatlakoztak, mint Ferran Soriano, Sandro Rosell vagy Victor Font, 2003-ban pedig révbe értek: az elnökválasztáson Laporta győzött.

A fiatal vezető ügyvédként kezdte pályáját. Karizmája párját ritkító volt, kortársai gyakran csak úgy hivatkoztak rá, mint „Barcelona John F. Kennedy-je”. Bár Laporta jobbkeze, Rosell a friss világbajnok brazil szövetségi kapitány, Luis Felipe Scolari edzői kinevezése mellett kardoskodott, Laporta végül a fiatal Frank Rijkaardot ültette a kispadra, korábbi ígéretével ellentétben pedig David Beckham helyett a Paris Saint-Germain berobbanó sztárját, Ronaldinhót igazolta le. Ezek a döntések meghatározónak bizonyultak a Barcelona sikereinek szempontjából: a csapat 2006-ban története első BL-trófeáját is megszerezte.

A dicsőség percei nem tartottak sokáig. Sandro Rosell nehezményezte Laporta tekintélyelvű stílusát és Johan Cruyff erős befolyását, ezért 2005-ben négy társával (köztük a klub kosárlabdáért felelős vezetőjével, Josep Maria Bartomeuval) lemondott elnökségi pozíciójáról. A klub eredményei romlani kezdtek, a klasszisok között fokozódott a feszültség, Ronaldinho és Deco kapcsán is rosszhiszemű hírek láttak napvilágok, az átigazolások már nem működtek megfelelően, Rijkaard pedig egyre kevésbé volt képes egyben tartani a csapatot.

Laporta, miközben az UNICEF-fel kötött szponzorációs szerződéssel igyekezett a „Mes que un club” („több, mint egy klub”) imázst erősíteni, a háttérben az üzbegisztáni diktatórikus rezsim kirakatcsapatával, a Bunyodkorral, illetve annak tulajdonosi körével üzletelt saját ügyvédi irodáján (Laporta & Arbos) keresztül. A 2007-08-as szezonban a sociók (a Barcelona szavazásra jogosult klubtagjai) megkísérelték leváltani az elnököt – bár Laporta a helyén maradt, az elnökség nyolc tagja (köztük Soriano is) lemondott.

messi_es_iniesta_2009_forras_fc_barcelona.jpg

Kép: Messi és Iniesta a BL-serleggel 2009-ben, FC Barcelona

2008-ban az egyre megvetettebb elnök korábbi játékosát, a Barca B tapasztalatlan szakvezetőjét, Josep Guardiolát ültette a kispadra.

Pep Decót és Ronaldinhót is szemrebbenés nélkül tette ki a csapatból, miközben az ismert klasszisok (Xavi, Puyol, Henry, Eto’o) mellett olyan saját nevelésű fiatalokra építette labdabirtokláson alapuló futballját, mint Andrés Iniesta (25), Gerard Piqué (22), Lionel Messi (21) vagy Sergio Busquets (20). Bár a történet egy Numancia elleni vereséggel és egy Racing elleni döntetlennel indult, végeredménye a futballtörténelem első hat trófeával záruló szezonja lett: Pep csapata a bajnokságot, a spanyol kupát, a Bajnokok Ligáját, az Európai és a Spanyol Szuperkupát, illetve a Klubvilágbajnokságot is megnyerte! Laportát ez sem mentette meg: második ciklusa végén (2010-ben) átadta helyét szövetségesből lett riválisának, Sandro Rosellnek.

A Neymar-transzfer átka

rosell_neymar_bartomeu_zubizarreta_eurosport_efe.jpg

Kép: (balról jobbra) Sandro Rosell, Neymar, Jose Maria Bartomeu és Andoni Zubizarreta 2013-ban, EFE, Eurosport

Rosell bukása már kínosabb történet Laporta leváltásánál. Elődje kedvezőtlen gazdasági helyzetben hagyta ott a klubot, aminek függvényében még kevésbé érthető az a bizonyos Neymar-transzfer, amely végül a veszte lett. Neymar átigazolásának árát azóta is homály fedi – a hivatalosan bejelentett összeg 57,1 millió euró volt, az ezt követő pereskedések azonban egészen másról tanúskodnak. Előbb a DIS Esporte nevű ügynökség, majd Jordi Cases elnökségi tag, végül Pablo Ruz vitte bíróságra az ügyet. A megerősített információk szerint Rosellék a Santos tudta nélkül további 40 millió eurót fizettek Neymar családjának. Az elnök lemondott, majd két évet töltött előzetes letartóztatásban (gazdasági bűncselekményért a legtöbbet Spanyolországban), mielőtt 2019 áprilisában szabadlábra helyezték volna.

Rosell helyét alelnöke, Jose Maria Bartomeu vette át. A választásokon aratott magabiztos győzelmét annak köszönhette, hogy a pályán semmi sem látszott a káoszból: az MSN (Messi, Suárez, Neymar hármasa) és Luis Enrique vezetőedző épp újabb triplázáshoz (bajnokság, kupa, BL) vezették a katalánokat. A színfalak mögött azonban egyre komolyabb szakmai válság bontakozott ki. A korábbi sikerkovácsok közül Txiki Begiristain, Ferran Soriano és Marc Ingla is a Manchester Cityhez távozott, Andoni Zubizarretát pedig maga Bartomeu rúgta ki. A klub anyagi helyzete egyre szűkösebb lett, amin nem segítettek a stadionfelújítási tervek sem.

Bartomeu a kosárlabda és a kézilabda területén dolgozott korábban. A katalán politikai és gazdasági elit sok más tagjához hasonlóan az ESADE Business Schoolban végzett – itt ismerkedett meg Sandro Rosellel is. Míg Laporta Rosellt tisztelte, Bartomeut egyáltalán nem vette komolyan – kettejük ellenséges viszonya közös munkájuk kezdete óta fennáll.

Bartomeu elnöksége alatt a klub elengedte a világhírű akadémia, a La Masia kezét, és fókuszát az átigazolási piacra helyezte annak érdekében, hogy sztárigazolásokkal növeljék a klub hírét a távoli piacokon. A kísérlet csúfos kudarcba fulladt.

A tragikus sorsú Tito Vilanova 2012-ben a Levante ellen tizenegy saját nevelésű játékossal tudott győzni (további öttel a kispadon) - a Luis Enriquét váltó, teljesen ellentétes filozófiát képviselő Ernesto Valverdének 2019-ben már csak Messi, Pique, Sergi Roberto, Jordi Alba és Busquets állt rendelkezésére az egykori akadémisták közül.

iniesta_egyedul_getty_images_the_sun.jpg

Kép: Iniesta egyedül a Camp Nou-ban utolsó barcelonai meccse után (2018), Getty Images, The Sun

Bartomeu elnöksége alatt időnként a Barcelonába teljesen alkalmatlan játékosok érkeztek (Douglas, Jeremy Mathieu, Aleix Vidal, André Gomes, Paco Alcacer, Marlon Santos, Emerson, Kevin-Prince Boateng, Jeison Murillo, Martin Braithwaite, Arda Turan, Malcom – utóbbi kettő 80 millió euróért). Máskor horribilis összegekért igazolt sztárok (Ousmane Dembélé 105+40 millió euróért, Philippe Coutinho 120+40 millióért, Antoine Griezmann 120 millióért) vallottak kudarcot, miközben a hiányposztok betöltetlenek maradtak.

Ezzel szemben a tehetségesnek tűnő fiatalok rendre elmenekültek a klubtól, a legjobb játékosok pedig nevetséges módon igazoltak el: Ivan Rakitic, Arturo Vidal, Luis Suárez, Andrés Iniesta, Javier Mascherano, Dani Alves és Xavi távozása összesen (!) 6,5 millió euró garantált átigazolási díjat hozott a klub konyhájára úgy, hogy egyikük sem Barcelonából vonult vissza...

A mélypont

2018-ban és 2019-ben a Barcelona zsinórban kétszer esett ki háromgólos előnyről a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában, mielőtt 2020 nyarán a klubtörténelem talán legmegalázóbb kiütésébe szaladt bele.

A 8-2-es Bayern elleni fiaskó igazi mélypont volt: a sportigazgató Eric Abidal és a Valverdét váltó vezetőedző, Quique Setién távozott, Lionel Messi is ezt fontolgatta – Bartomeu és elnöksége viszont nem mondott le azonnal.

A bejelentésre a sociók második bizalmatlansági indítványáig, illetve a Juventus ellen 3-0-s vereségig kellett várni – az új elnökválasztást 2021 márciusára írták ki, a Charles Tusquets vezette ideiglenes elnökség pedig éppen annyi jogkört kapott, hogy a klub ne bénuljon meg teljesen.

bartomeu_forras_fc_barcelona.jpg

Kép: Jose Maria Bartomeu bejelenti lemondását, FC Barcelona

2021. február 28-án aztán Bartomeut letartóztatta a „Mossos d’Esquadra”, vagyis a katalán rendőrség. Szintén előzetesbe került a klub vezérigazgatója, Oscar Grau, a vezető jogász Roman Gomez Ponti, illetve Bartomeu korábbi jobbkeze, Jaume Masferrer is. A klub hivatalosan semmilyen kommunikációt nem osztott meg az ügyben, az elnökjelöltek is inkább kerülgették a vádakat, mint hogy határozottan állást foglaljanak.

A vádak szerint a Barcelona vezetősége 2017 novemberében évi egymilliós szerződést kötött két kommunikációs céggel, az I3 Ventures-szel és az NS Grouppal. A fizetések részletekben történtek, hogy megkerüljék a klub belső eljárásrendjét.

2020 februárjában került nyilvánosságra a La Cadena SER oknyomozó riportja, melyben bizonyítékokat találtak arra, hogy a két cég hamis profilokon keresztül igyekezett rossz színben feltüntetni a Bartomeuval elégedetlen klubvezetőket és ikonokat, többek között Carles Puyolt, Xavit, Piquét, Pep Guardiolát és Lionel Messit.

A Barcagate néven elhíresült esetben Bartomeuék igyekeztek minden nyomát eltűntetni a megbízásnak, így a rendőrség végül pénzmosás és korrupció vádjával tartóztatta le az ex-elnököt és szövetségeseit.

A klub jelenleg több mint 1 milliárd dolláros adósságot görget maga előtt, ami a világ minden normális vállakozásánál egyértelmű csődöt jelentene. A stadionfelújitás további csúszása újabb pluszköltségeket jelent, miközben a befektetői és a bankok felé egyaránt hatalmas tartozást halmozott fel a klub, mely a bevételek 80 százalékát a játékosok aránytalanul magas bértömegének kifizetésére költi, miközben a pandémia tovább nehezíti az amúgy sem rózsás gazdasági helyzetet. (Az ügy gazdaságpolitikai részleteiről a Forbes kapcsolódó cikkében bővebben is olvashattok). 

Messi félmilliárd eurós, nemrég kiszivárgott szerződése, vagy a játékosok adócsalással kapcsolatos ügyei jól rávilágítanak arra, milyen elképesztő mértékű volt a pénzszórás a Bartomeu-érában, és hogyan járt ez együtt a klub morális leépülésével. 

Fény az alagút végén

Talán az elnök személyénél is volt egy fontosabb kérdés a március 7-ei választásokon: mi lesz Lionel Messivel? A klublegenda a nyáron saját elmondása szerint csak azért nem távozott a mediterrán tengerpartról, mert nem akart pereskedni szeretett klubjával. Nem volt kérdés, hogy ha Bartomeuhoz közeli személy kerül az elnöki székbe, az argentin távozik. Végül a történelem ismételte önmagát: ahogy egy korábbi krízisben, úgy ezúttal is a karizmatikus Laporta felé fordult a Barcelona szavazói bázisa. A korábbi elnök a Xavi hazacsábításával és a La Masia erősítésével kampányoló Victor Fontot, és a Fidels al Barca kampány vezetőjét, Toni Freixát előzte meg.

laporta_forras_david_ramos_getty_images.jpg

Kép: Joan Laporta a választások után, David Ramos/Getty Images, The Athletic

Laporta újbóli kinevezése számos változással járhat a szakmai vezetésben. Elsőszámú segítője a Mallorca és a Valencia korábbi szakmai igazgatója, a sportvezetői körökben sokra tartott Mateu Alemany lesz. Mellette Johan Cruyff fia, Jordi is fontos szerepet tölthet be a klubvezetésben. Laporta hatására jó eséllyel – az életében először szavazó – Lionel Messi is maradni fog Barcelonában, az edzői stábról ugyanakkor még korai lenne hasonló megállapításokat tennünk.

Quique Setiént a 8-2 után egy korábbi Barca-játékos, Ronald Koeman váltotta a kispadon – ahogy Michels, Cruyff, van Gaal vagy Rijkaard esetén, ezúttal is a holland futballban találta meg régi-új gyökerét a Blaugrana. Koeman a Hoffenheim és az Ajax korábbi sikerkovácsát, Alfred Schreudert, valamint a klub korábbi klasszisát, a svéd Henrik Larssont nevezte ki segédedzőnek. Rendszerük nem ragaszkodik a Barcelonánál kőbe vésett 4-3-3-hoz: a szezon elején a 4-2-3-1, a tavaszi idényben pedig a 3-5-2 vált az alapértelmezett felállássá. Koeman taktikai felkészültségénél azonban sokkal nagyobb erőssége a fiatal játékosok kezelése és beépítése.

Amit az átigazolási piacon elvesztett a Barca, azt az utánpótlásában találta meg.

Az uruguay-i válogatott Ronald Araujo (22) Pique mellett a klub legjobb belső védője lett, de a B csapatból a sérülések miatt felhozott Oscar Mingueza (21) is kiválóan állja a sarat. Ilaix Moriba (18) a La Liga legfiatalabbjaként szerzett a tizenhatoson kívülről gólt, Riqui Puig (21) maga a két lábon járó Barcelona-iskola, Ansu Fati (18) pedig súlyos sérülése előtt a csapat talán legjobb játékosa volt. Kiegészülve a Las Palmasból kiszúrt meglepetésemberrel, Pedrivel (18), a helyét egyre inkább megtaláló Frenkie de Jonggal (23), a portugál Trincãoval (21) és az amerikai-holland Desttel (20) a gránátvörös-kékek elég erős utánpótlásbázist alakítottak ki ahhoz, hogy a következő években ne a nulláról kelljen kezdeniük az építkezést.

Bár a Barcelona a Paris Saint-Germain ellen búcsúzni kényszerült a BL-ből, utolsó meccsén küzdelemben esett el. Az első félidő kombinatív játéka és kiemelkedő egyéni teljesítményei igazi időutazást jelentettek a szurkolók számára egy olyan időszakba, amikor még nem a bebörtönzött elnökökről szóltak a katalán hírek. A remény szikrája felcsillant, de a neheze csak most jön.

Új elnök, letartóztatott vezetőség, anyagi összeomlás – mi folyik Barcelonában? Tovább
Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

b_b_43_1.jpgA magas GDP azt is jelenti, hogy egy ország felkészült, és szembe tud nézni a jövő kihívásaival, a változással és kiszámíthatatlansággal? A Társadalmi Jövőképesség, vagyis Social Futuring Index megalkotói szerint több kell a jó élet hosszú távú fenntartásához. A Corvinus Egyetem kutatóközpontja egy új, nemzetközi együttműködésben készült indexet mutatott be: azt méri, hogy 36 OECD ország mennyire képes biztosítani állampolgárai számára a fenntartható életet. Hogyan került Magyarország a 8. helyre, és mi áll az index hátterében?

2021. 03. 18. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász Online

Magyarország a rangsorban olyan országokat előz meg, mint Svájc és Svédország. Milyen elméleti alapokra épül a kutatás, és mi a célkitűzése? A jövőképesség (futuring) új tudományterület, a Társadalmi Jövőképesség Index (SFI) pedig egy új index, amelyet megalkotói és kutatói ma tártak először a nagyközönség elé. 

„Igyekeztünk az emberi közösségek élete és haladása tekintetében egy új szemléletet és több szempontot érvényesíteni” – fogalmazta meg az interdiszciplináris kutatás célkitűzését Dr. Aczél Petra, a ConNext 2050 kutatóintézet senior kutatója, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője. A rangsor 2020-ig publikált adatokból készült, és mostantól két évente jelenik meg.

Milyen a hosszú távon fenntartható élet?

csakjanos_1.jpg„Mind a politika, mind a gazdaság világa valamilyen módon a versenyképesség körül mozog, és rövid távú célok vannak” – mondta Dr. Csák János, a Corvinus címzetes egyetemi tanára, a kutatóközpont alapítója. A rövid távú gondolkodásban azonban nem találjuk meg arra a választ, hogy valójában mi a fontos azoknak a szereplőknek, akik részt vesznek egy ország működésében és alakításában. Melyek azok az alapvető emberi jogok, amik tértől és időtől függetlenül fontosak számunkra, vagyis milyen szempontok alapján mondjuk azt, hogy jó az életünk?

A képen Dr. Csák János. Forrás: BCE

A Corvinus Egyetem kutatói erre a kérdésre keresték a választ a Központi Statisztikai Hivatallal és olyan nemzetközi partnerekkel együttműködve, mint a BarabásiLab és a kínai Institute for European Studies. Az index alapját négy általános emberi jó alkotja: a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly normatív szempontjai. 

aczel-2018_1.jpgDr. Aczél Petra senior kutató szerint „minden mérőszám, index mögött meghúzódik egy világkép, egy emberkép és egy kép arról, hogy mit tekintünk haladásnak”. A jövőképesség olyan rendezett életet jelent, amely a változásokat tanulással, előrelátással kezeli, és amennyire lehetséges, irányítja a jövőt. Az indexben az országoknak különböző szükséges és elégséges feltételeknek kell megfelelniük. Például az országnak működnie kell, a kultúrán keresztül reprodukálnia kell magát, és kell, hogy legyen fogalma a jó életről. Aktívan fel kell készülnie a változásokra, kezelni azok kockázatait, és előidéznie változásokat.

A képen Dr. Aczél Petra. Forrás: BCE

Mit jelent ez konkrétabban? Az országoknak az indexben az élet négy területén kell reagálniuk a változásokra: ökológiai-geopolitikai, szocioökonómiai, vagyis gazdasági és társadalmi, valamint kulturális és technológiai téren. Eltérő arányokban, de meg kell felelniük a korábban felsorolt szempontoknak is. A jövőképesség szintjét a kutatók számos nemzetközi, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból alkották meg, és olyan indexeket vettek alapul, mint a World Happiness Report, A Global Resilience Index és a Happy Planet Index. Így alakult ki az a kilenc dimenzió, ami összesen 28 indikátort tartalmaz, mint például az iskolában eltöltött évek számát, a hagyományok követését és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóságot vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagyságát.

Az eredmények szembe mennek az elképzeléseinkkel

szanto_zoltan_1.jpgMagyarország, Lengyelországgal egyetemben a 2020-as összesített rangsor 8. helyén áll, olyan országokat előzve meg, mint Svájc, Hollandia vagy Svédország. Az egyensúly dimenziójában hazánk az első helyen áll, míg a gondoskodáséban viszonylag hátul, az OECD országok rangsorának harmadik negyedében helyezkedik el. A rangsor nem azt mutatja, hogy az országban jelenleg mennyire biztosítottak a jó élet feltételei, hanem a jövőképességre vonatkozik. Azt fejezi ki, hogy az ország mennyire lesz képes hosszú távon fenntartani a jó élet feltételeit. „Ez az eredmény, ha nem is teljesen cáfol, de átkeretez egy közkeletű vélekedést” – mondta Dr. Szántó Zoltán Oszkár, a projekt senior kutatója, a Corvinus Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. 

A képen Dr. Szántó Zoltán Oszkár. Forrás: BCE 

Valóban meglephet minket a rangsor, de fontos figyelembe venni, hogy a GDP és a gazdasági fejlettség mellett az indexben más kulturális és társadalmi faktorok is szerepelnek. „Ez nem csak egy sorrend, hiszen a kompozit index a különbségeket csökkenti, vagyis a részletek is lényegesek” – mondta Bóday Pál, a KSH senior kutatója, aki ugyancsak részt vett az index megalkotásában.

A rangsort Kanada a maximális 100-ból 70 ponttal vezeti, majd Ausztrália és Norvégia következnek. Az összesített sort Portugál, Japán és Mexikó zárják. További részletek és az országok eredményeinek elemzései a kutatási beszámolóban olvashatók.

Nemzetközi és oktatási célkitűzések

A kutatók egyértelmű célkitűzése az index fejlesztése és nemzetközi ismertségének növelése. Szabadhegy Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs kiemelte, hogy a jövőben szeretnék a vizsgált országok körét kitágítani. A Corvinus Egyetemen már született sikeres TDK-dolgozat a témában, PhD kutatási témaként meghirdették, és a hosszú távú tervek között szerepel a szemlélet megismertetése a hallgatókkal. „Nem maga az index fog beépülni, de hosszú távú terveink vannak, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőképesség mint átfogó felfogás érvényesíthető az oktatásban” – mondta Dr. Aczél Petra.

A jövő és a jelen vállalkozói, döntéshozói és kutatói számára fontos ez az új szemlélet. Ahogy Dr. Szántó Zoltán megfogalmazta:

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá, amikor még nem tudjuk, hogy milyen lesz.”

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül Tovább
Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

cover.jpg

Mindenki úgy gondolja, hogy ismeri Audrey Hepburnt. Fontos különbség van azonban aközött, hogy párszor láttad a képeit és megnézted egy filmjét és aközött, hogy megpillantottad a stílusikon mögött a törékeny és érző nőt. Ismerd meg Audrey Hepburnt meghatározó fekete-fehér filmjein keresztül!

2021.03.17. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Dennis Stock, Magnum Photos

Elegancia, báj és kecsesség - erről a három szóról azonnal eszünkbe jut az 50-es és 60-as évek egyik legnagyobb stílusikonja, Audrey Hepburn. Sokan sokszor leírták már, hogy mennyire különleges személyiség volt Hollywood Aranykorában szerénységével, balerinás nőiességével és érzékenységével. Talán ezek a kompetitív közegben különlegesnek számító tulajdonságok és csodálatos szépsége helyezték az Amerikai Filmintézet női filmlegendák listájának harmadik helyére. És természetesen a filmjei, amik a mai napig maradandó élményt okoznak a nézőknek.

“A szépségnek két fő válfaja van: a férfias, erőteli, nyugodt és szilárd szépség a méltóság; a nőies, kedves, élénk szépség pedig a bájosság.” - Cicero

A hírnév a Római vakációval (Roman Holiday) kezdődött 1953-ban, ami egy igazi fekete-fehér filmes gyöngyszem. Addigra Audrey háta mögött volt a gyerekként Hollandiában átélt háború, balerina karrierálmai, számos kisebb táncos színpadi szerepe, modellkedése Londonban és ami a legfontosabb, a Gigi musical címszerepe a Broadway-en (Fulton Színház, 1951), amiért díjat is kapott. Aztán William Wyler rendezőt, aki eredetileg Elizabeth Taylornak szerette volna adni Ann hercegnő szerepét, Audrey már a próbafelvételen elbűvölte. Csöndesen beszélt a háborúról, majd feltűnt széles, azóta annyira híressé vált mosolya is.

roman-holiday-straw.jpg

Római Vakáció. Kép: Mediaplay news 

A film egyetlen sztárja eredetileg az Audrey-nál több mint tíz évvel idősebb, addigra már befutott Gregory Peck lett volna, Hepburn nevét csak kisebb betűkkel tüntették volna fel a plakátokon. Peck azonban megsejtette a fiatal színésznő sikerét, és ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan betűmérettel jelenjenek meg. Megérzései valósággá váltak, amikor Audrey a Golden Globe és a BAFTA díjak mellett a filmben nyújtott alakításáért 1954-ben az Oscart is megnyerte.

A Római vakáció volt az első amerikai film, amit teljes egészében Olaszországban forgattak, és ez költséges vállalkozás volt. Azért lett fekete-fehér a film, hogy a költségeket vissza tudják szorítani, eredetileg Technicolorra szerették volna leforgatni. Róma és a történet varázsa azonban így sem vesztek el, sőt a mai, vizuális élményekkel és színekkel túlterhelt szemeknek kifejezetten megnyugtató a látványvilága. Ki ne emlékezne azokra az ikonikus jelenetekre, amikor Róma utcáin egy motoron száguldanak, amikor a hercegnő hirtelen elhatározásból nagyon rövidre vágatja a haját, vagy az Igazság szája elnyeli az udvarló újságíró kezét? Az utóbbi jelenetet Peck egyébként improvizálta. A film olyan varázst áraszt, ami évtizedekre meghatározta nemcsak Róma imidzsét és a romantikus vígjátékok világát, hanem Audrey Hepburn életét is. Elindította az úton, hogy stílusikonná, szépségideállá válhasson és ma már kultikussá vált filmekben játszhasson.

sabrina.jpg

Sabrina. Kép: Forrás

Lényét csodálatosan megjeleníti következő híres, fekete-fehér filmje, a Sabrina (1954) is. A Római vakáció sikere utána a Paramount Pictures egy hét filmre szóló szerződést kötött vele, így lett karrierjének következő állomása a Billy Wilder által rendezett romantikus vígjáték-dráma. Ez a fekete-fehér alkotás nem összetévesztendő az 1995-ös verzióval, amiben többek között Harrison Ford, Julia Ormond és Greg Kinnear játszottak. A történet sokak számára furcsa lehet, hiszen a gazdag és elfoglalt üzletemberek (Humphrey Bogart és William Holden) mindketten beleszeretnek a sofőrük lányába, Sabrinába - a bökkenő csak az, hogy a férfiak testvérek, ráadásul egyikük az esküvője előtt áll. 

thesabrinadress.png

Kép: http://classiq.me/cinema-style-audrey-hepburn-in-sabrina 

A fiatalabb korában levegőnek nézett fiatal lányt a Róma melletti másik ikonikus európai város, Párizs teszi ennyire ellenállhatatlanná a fivérek számára. És természetesen a legdivatosabb francia ruhái. Audrey Hepburn Hubert de Givenchy-vel kötött barátsága ettől a pillanattól kezdve virágzásnak indult, és a nagyközönség számára a mai napig varázslatos élményeket jelent. Bár a Sabrináért Edith Head, a Paramount vezető tervezője nyerte el a Legjobb Kosztümnek járó Oscart, Audrey híres és a divatot máig meghatározó ruháinak tervezésében már Givenchy is részt vett. A legnagyobb kérdés a kis fekete koktélruha körül támadt, ami “The Sabrina dress” néven vált híressé, de Head haláláig állította, hogy nem Givenchy rajzain alapul. Audrey a következő években is kitartott Givenchy mellett, ikonikus barátságuk több mint negyven éven át tartott.

audrey-givenchy.jpg

Kép: Christies.com 

Nehéz választani a filmjei közül, de ezeket nagyon ajánljuk:

- Mókás arc (Funny face)
- Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s)
- Amerikai fogócska (Charade)
- My fair lady
- Hogyan kell egymilliót lopni? (How to steal a million?)

Ez a két fekete-fehér film közvetetten, a vásznon keresztül hozza közelebb hozzánk Audrey Hepburn elvarázsoló személyiségét, de érdemes a színésznői karrierjén túl is többet megtudni róla. Robert Matzen, aki A holland lány című könyvében arról ír, hogyan élte meg és át Audrey a háborút, és milyen családi háttere volt, miközben bepillantást nyújt abba, mennyire nem ismerhetjük őt. 

“Tizenhat éves kora előtt rengeteg vért és halált látott, mégis csodálatos méltósággal élte le az életét, és soha nem vallotta meg, miket tapasztalt. Audrey Hepburnt a háború tette azzá, aki lett” - írja a könyvben Matzen.

A könyvet olvasva értelmet nyer, hogy miért vágyott egész életében mindennél jobban családra és gyerekekre, és miért volt számára olyan fontos a jótékonykodás és az őszinte, önzetlen segítségnyújtás. Az UNICEF-nek végzett munkájával példát mutatott Hollywoodnak, tevékenységét ma az unokája, Emma Ferrer folytatja. Mára nemcsak egy humanoid robotot mintáztak róla, hanem minden utcai árusnál találni olyan képet, pólót vagy táskát, amin ő látható. Nagyon fontos azonban, hogy személyes élményeken keresztül ismerjük meg őt életrajzi írásokból, filmekből és interjúkból, hiszen ez a törékeny nő az egész életével elvarázsol, megjelenésével és tetteivel pedig ma is inspiráló példát mutat.

cover2.jpg

Kép: Dennis Stock, Magnum Photos 

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló Tovább
süti beállítások módosítása