Közgazdász Online

Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap - Interjú Dr. Rab Árpáddal

tea-cup-laptop-apple-7360.jpg

Az elmúlt pár hetet jobb esetben mindannyian otthon töltöttük. Távoktatás, távmunka, valaki még a távsörözést is kipróbálta. Vajon mindez hogyan fog működni, ha elmúlik a vírushelyzet? Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve a távmunka hogyan befolyásolhatja a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk második fele következik.

Írta: Bera Viktor

Az interjú első részét, amiben a vírushelyzet oktatásra gyakorolt hatásairól tudhatunk meg többet, itt olvashatjátok el!

i.jpgMik lehetnek a vírus pozitív hatásai?

Nézzük meg, hogy a környezetre gyakorolt hatásunk mennyivel jobb most a vírus alatt. Jobb oktatást tesz lehetővé a távmunka, kevesebb környezetszennyezéssel. Persze a vírus lecsengése után lesz egy visszaállás, de lesznek sokan, akik addigra átállnak és megszokják az online intézkedést. Ami még fontos, hogy a digitális immunitásunk növekszik. Ha jön egy következő járvány, sokkal könnyebben fogunk hozzá adaptálódni. Amellett, hogy borzalmas dolog ez a vírus, nagyon jó hatásai is lesznek a magyar társadalomra és az egész világra.

Ronthatja a teljesítményt a távmunka?

A távmunka nem azért lendít fel vagy erodál, mert más a technológia, hanem azért, mert nagyon sok cégnél nem tiszták a folyamatok. Távmunkánál nagyon megugrik a feladat megfogalmazásának és számonkérésének prioritása. Ilyenkor az a probléma merülhet fel, hogy a távmunkás könnyen cserélhetővé válik. Sokkal kevésbé játszik szerepet az, hogy a személyisége milyen valakinek. Ha az a feladat, hogy a héten írj 14 ezer sor programkódot, munkáltatói szempontból szinte teljesen mindegy, hogy azt ki küldi el. Az irodában van egy csomó fontos soft skill. Távolról a számok kezdenek el jobban számítani, ezért képzelhető el romlás. Sok magyar kkv azért nem tud szintet lépni, mert nem tiszták náluk a folyamatok. Csomó informális játszma folyik és a határidők is össze-vissza csúsznak, nem világos, hogy ki után ki következik és mi a feladata. Nagyon sokat segít ezeknek a pontos meghatározása egy cég versenyképességében.

i3.jpgHogy hathat a távmunka elterjedése a kis- és középvállalkozásokra?

Több komoly hatása is van a távmunkának a kkv-kra. Először is sokkal gazdaságosabban tudnak működni, kisebb a rezsi, nem kell irodát bérelni. Kedvezni tudnak a dolgozóiknak a távmunkával, mert a legtöbben ezt szeretnék. Cuki dolgok ezek az ingyen reggelik meg néha egy doboz sör, de igazából ezt minden munkahely csinálja. Egy nagy kontra van: az emberek gyakran szeretik a csapatot, akikkel dolgoznak az irodában, viszont ha ezt a személyes kapcsolatot valahogy digitálisan is meg lehet oldani, akkor csak előnyei vannak a távmunkának a cég szempontjából. Általánosságban arra számítok, hogy a vírus hatására sok cégnél minőségjavulás fog bekövetkezni. Azt, hogy magyar kkv-knál is ez lesz-e, nem tudom megmondani, nem pesszimizmusból, csak az utóbbi években nem nagyon terjedtek el az Industry 4.0-es és automatizációs átállások a kisebb cégekben. Nagyon bízom benne, hogy ebben a szektorban is minőségnövekedés fog bekövetkezni és ez nem rövidtávú leépítésekben fog manifesztálódni, hanem inkább hosszútávú építkezésben. Őszintén szólva azok a cégek fognak állva maradni, akik jobban tudnak alkalmazkodni.

Mi a legfontosabb dolog, amire figyeljünk az otthoni munkánál és tanulásnál?

A kulcsszó a rugalmasság, erre tanít meg minket a koronavírus.

i6.jpgEz nem csak az oktatásra jellemző, hanem az üzleti szektorra is. Aki ebben a helyzetben is nyitott tud maradni és tud tanulni, az fog nyerni. Most távoktatás van a Corvinuson. Szerintem ezt a körülményekhez képest kifejezetten jól sikerül levezényelni. Az emberek viszont ennek ellenére otthon vannak: más lelkiállapotban, más környezetben. Ezt a félévet valószínűleg kevés tanulással is át tudod vészelni, azonban azt kell felismerni, hogy ez nem győzelem, hanem vereség. Aki ebben a helyzetben is tud tanulni és túllépni azokon a veszteségeken, amiket most nem érhet el, jól fog teljesíteni.

Milyen trükkjeid vannak, hogy ne legyen gond a motivációval távmunka közben?

1. Időbeosztás, mintha saját magunk főnökei lennénk.

2. Ismerjük meg magunkat, és eszerint osszuk be a napot!

3. Fókuszáltan dolgozzunk!

A távmunka egyik hátránya, hogy nagyon könnyen szétfolyik az időgazdálkodás. Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap. Az ügyes távmunkás tudja, hogy neki mikor vannak a kreatív időszakai. Ez alapján kell készíteni egy napi beosztást: mikor van pihenés és mikor munka. Ne egész nap a kettő egyvelege legyen, hiszen ez nem jó a koncentrációnak, mégis a túlnyomó többség ezt csinálja. A lényeg az, hogy ügyesen projektmenedzseljük magunkat.

i2.jpgA csapda itt az, ha nem vagyunk őszinték magunkhoz. Nagyon fontos az önismeret. Van egy csomó koncentrációt és munkát segítő technika és applikáció, használjuk ezeket! Ebből az egész vírushelyzetből próbáljuk meg kihozni a maximumot, tanuljunk valami újat! A következő két hónapra határozzunk meg egy célt: ez lehet olyan, hogy olvassuk el azt a könyvet, amit már régóta szeretnénk, vagy akár végezzünk el egy online kurzust. Ez a depresszión és a feleslegesség-érzésen is segíteni tud. Két hónap múlva így nem kétszer olyan kövéren, fehéren és munkanélküliként fogunk kimenni az utcára, hanem boldogan, új kompetenciákkal.

Hogyan tudsz nemet mondani a szórakozás kísértésére munka közben?

Őszintén szólva két asztal van előttem, az egyiken van az ívelt képernyő, a gép, ez a munkaasztal, de csak át kell gurulnom és máris a PS4-en hentelem az idegeneket. Megfelelő önuralommal azért a legtöbb esetben jól tudom ezt menedzselni. Persze rosszabb lelki állapotban van az igazi küzdelem, akkor kevésbé megy a munka. Sajnos nincs olyan, hogy ezt megtanulod és kész vagy, egész életedben jó távmunkás leszel. Ez is egy élethosszig tartó folyamat. Nekem könnyű dolgom van, szeretem a munkáimat, olyan, mint egy drog. Ha olyan dologgal foglalkozol, amit alig vársz, hogy csináld, akkor könnyű pörögni.

i1.jpgLehetséges, hogy a vírus közvetett pozitív hatásai hosszú távon lelassulnak vagy visszafordulnak?

Az igaz, hogy a nagy ipar leállás, ami most van, a környezetnek rövid távon használ, viszont a gazdaságnak hosszú távon árt. Ennek ellenére az etikus üzlet terjedni fog. Sokan jobban figyelembe fogják venni, hogy milyen jó dolog, ha nem nyírom ki a Földet. Ezek a technikák, üzleti módszertanok terjedni fognak. Egészen egyszerűen azért, mert azt a hatást, amit mi váltunk ki, egyértelműen látni fogjuk. Azok is, akik eddig szkepszissel fogadták az ezt állító információkat. Eddig nem volt tesztcsoportunk, most van. A környezetkímélő és hatékonyságnövelő újítások terjedése éppen ezért nem fog lelassulni. Lelassulást nem prognosztizálok, viszont egy kicsivel intelligensebb viselkedést igen.

 

2020. április 9.

Fotók: Pexels

Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

interju1.jpg

A magyar és nemzetközi turizmus soha nem látott mélyrepülést él át, de vajon mennyire kilátástalan a helyzet? Hogyan lehet majd kilábalni a válságból, és mennyire érinti ez az egyetemista gyakornokokat? Dr. Pinke-Sziva Ivett, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Turizmus-vendéglátás alapszak szakfelelőse exkluzív betekintést nyújt az ágazat jelenlegi és feltételezett jövőbeli helyzetébe.

Készítette: Taxner Tünde

Milyen helyzetben van jelenleg a magyar turizmus?

airplane-on-sky-during-sunset-48786.jpgA mélyrepülés kifejezés írja le a leginkább az elmúlt hetek helyzetét és nem csupán a magyar, hanem az egész világ turizmusa tekintetében. Azt gondolom, hogy a szektor tagjai eddig nem látott vagy előrejelzett helyzetbe kerültek, ami már-már katasztrófafilmbe illő: gondoljuk csak el, hogy március közepén egyik napról a másikra ürülnek ki a sípályák, a szállodák, zárnak le a határok. Egyelőre nem láthatóak hivatalos statisztikák a múlt hónapról, de sajnos magáért beszél, hogy az egyik leggyakrabban használt kifejezés a szektorban a „nulla”, illetve a „nullára nem lehetett felkészülni”.

A szakmai partnerekkel folytatott informális beszélgetésekből az látható, hogy a leállás, vagy a limitált szolgáltatás szinte teljes a szálláshely-szolgáltatók körében, mind Budapesten, mind vidéken, és a sokat hallott „ne mondd le, csak foglald át” segélykiáltások alig találtak értő fülekre: a foglalások kb. 80-90%-át lemondták, az előlegeket visszakérték és alig történt átfoglalás vagy új foglalás. Mindezt egyébként megértően kezeli a szakma, hiszen az egyén, a családok biztonságérzetét alapjaiban érintő vészhelyzetben természetes reakció a visszatérítés igénylése. A helyzetet nehezíti, hogy a rendezvények, fesztiválok is lemondásra kerültek, sok helyen augusztus 31-ig.

man-wearing-black-and-white-stripe-shirt-looking-at-white-212286.jpgKülönösen a kis- és középvállalkozások kerültek válságba, néhány hónapnyi tartalékkal nagyon nehéz tervezni egy olyan helyzetben, ami kiszámíthatatlan, amiről a krízist kezelni próbáló nemzetközi szervezetek sem tudják megítélni, hogy mikor ér véget, és ami a világgazdaságot is megrengetheti. Ez a bizonytalanság a nagyobb vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozza, hisz minden egyes újabb kríziskezelést illető bejelentés után lemondási hullám érkezik az őszi vagy a téli időszakra vonatkozólag, hisz a nyár eleje „elúszott”, augusztusig alig látható foglalás.

A legégetőbb kérdés a munkaerő megtartása (kb. 400 ezer munkavállalóról lévén szó): épphogy lekerültek a munkaerőhiányról szóló cikkek a címlapokról, azonnal leépítésekről olvashatjuk a híreket a szektorban is, amelyet magyaráz a fentiekben vázolt válság és bizonytalanság. Fontos azt is kiemelni, hogy több előrelátó és ehhez a stratégiához erőforrással rendelkező olyan szolgáltatóról is hallhatunk, akik otthoni munkavégzésre próbálnak átállni vagy fizetett szabadságot biztosítanak, esetleg a karbantartási munkákat végzik el, szigorú szabályok mellett. A szektort is érintő, munkaerőmegtartást is támogató második állami csomag tegnap megérkezett, amely által van remény a hatékony lépések megtételéhez

91901838_3227550703930709_6849747266819850240_o.jpgMindemellett ki kell emelni azokat az apró, de ebben az összeomlásban szívmelengető kezdeményezéseket, amelyekről a New York Times is írt, akárcsak azokat, amik az egészségügyi dolgozók segítéséért indultak a szektorban (pl,. #etesdadokit, az Airbnb lakások ingyen történő felajánlása) vagy a budapesti bezárt szállodák minden este felvillanó 4U (for you, érted, értetek) fényei, amelyek a más, akár nagyobb bajban lévő városokkal való szolidaritás jelei, a vigyázzunk egymásra felszólítás hangsúlyozásáért. (Kép: Mercure Budapest Korona Hotel)

 

Hogyan érinti a jelenlegi helyzet az egyetemre járó gyakornokokat, akik ebben a szakmában tevékenykednek?

A tömeges elbocsájtások első áldozatai a gyakornokok és a pályakezdők voltak,és ebben a szektor felelőssége sajnos elvitathatatlan. Ugyanakkor ismételten szeretném hangsúlyozni a fentiekben vázolt vállalati döntési mechanizmust, amely nem egy pár hetes visszaesésre való tervezést jelentett, hanem a nullára, az elhúzódó nullára való felkészülést.

Az egyetemünk gyorsan reagált az érintett gyakornokok válságára, a vezetők azonnal elkezdtek dolgozni a könnyítő, támogató megoldásokon, törvényi keretek között.

shutterstock_1065451166-min.jpgKiemelendő ugyanis, hogy a szakmai gyakorlat feltételeit is rendeletek rögzítik, az ezekben való változás pedig jelentősen függ az irányításpolitikai döntésektől. Szeretnék biztatót mondani a hallgatóinknak, szeretném azt mondani, hogy pár hét és minden rendben lesz, de a helyzet nagyon képlékeny. Azt tudom mondani, hogy az egyetemi vezetőkkel folyamatosan figyeljük a trendeket, és azon vagyunk, hogy mind a szakmai érdekképviseletekkel, mind az irányításpolitikai szervezetekkel egyeztetve jó megoldás születhessen a nyári és őszi gyakorlatokat illetően, nem csak a turizmus területén, hanem a gazdaság más ágazataiban is, hiszen a válság több iparágat érinthet.

 

Volt korábban példa hasonló leállásra? Hogyan sikerült akkor az iparágnak újraindulnia?

Őszinte leszek, a turizmus ilyen globális visszaesése, különösen a mélyülő gazdasági válság miatt, példa nélküli. Március közepén a nemzetközi szervezetek a 2003-2004-es SARS-járvány hatását modellezték le, ami után nagyon rövid idő alatt talpra állt a turizmus. Az akkori járványt követően ugyanis hihetetlen dinamikus növekedésnek lehettünk tanúi, hiszen az utazásra szánt jövedelem tartalékként ott állt az utazásaikról álmodóknál.

blur-cartography-close-up-concept-408503.jpgA mostani krízis azonban más, mélyebb hatásai lehetnek a gazdaság más szektorainak leállása miatt. Az utazásra fordítható diszkrecionális jövedelem (a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelemrész, amivel szabadon rendelkezhetünk - a szerk.) és a szabadságra szánható idő csökkenésére számíthatunk, egyrészt a munkanélküliség, másrészt a szabadságok átütemezése miatt. Így a világszervezetek felülírták becsléseiket és a korábbihoz képest riasztó, de sajnos reális visszaesést jósolnak: a turistaérkezések 20-30%-os (előző évi szinthez képesti) csökkenésére lehet számítani 2020-ban, az UNWTO, a világ turisztikai szervezete szerint. Mindez megdöbbentő, különösen az elmúlt évek dinamikus növekedése és az idei erős januári/februári forgalom után vagy a SARS-vírus esetében megjelenő évi 0,4 %-os, illetve a 2009-es válságot követő 4%-os visszaeséshez képest.

A pesszimista szcenáriók a bizalom és biztonságérzet megingására is felhívják a figyelmet, ami valóban jogos felvetés, ugyanakkor úgy vélem, napjaink tapasztalt utazói az alapvető utazás- és a kalandvágy miatt, amelyet a bezártság fokoz, gyorsan felül tudnak majd kerekedni ezeken a szorongásokon. 

pink-teal-yellow-multi-color-please-leave-nothing-but-your-164287.jpgMennyire lát arra esélyt, hogy a járvány okozta válság után népszerűbbé válik a környezettudatos utazás?

Több olyan véleményt is olvashatunk, hogy a koronavírus után teljesen új időszámítás jön, és nem tudhatjuk, hogy a világjárvány miatti stressz és frusztráció hogyan múlik el, elmúlik-e egyáltalán, és az új korszak utazói, fogyasztói mit keresnek majd. Mindebben van igazság, ugyanakkor a kínálati oldalnak is jelentős szerepe van abban, hogy minderre hogyan reagál.

Én a magam részéről nagy örömmel látom, hogy egyre több úticél jelentet meg a járvány kapcsán olyan viselkedési kódexet, amely a közösség védelmét szolgálja, de kitér a környezeti értékek megőrzésére is. Örülök annak is, hogy a globális szolidaritás jegyében egyre több a segítő kezdeményezés a szolgáltatók körében, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogyan az önkéntes munka is.

Bízom abban, hogy a járvány kezelése, a szigorú szabályok betartása tudatosságra nevel mindenkit, amit úgy vélem, nem fogunk egyhamar elfelejteni. Mindez segíthet abban, hogy a hatásainkra figyeljünk, és a környezet- és társadalomtudatosságra ébredt desztinációk és szolgáltatók ajánlásait elfogadjuk és betartsuk.

Vajon hogyan tud majd a magyar turizmus a vírus okozta krízis után talpra állni?

Ismételten szcenáriókról tudunk beszélni: ha kora nyárra a járványügyi fenyegetés elmúlik, akkor augusztusban, szeptemberben újraindulhat a szektor, de a pesszimista forgatókönyvek 2021 márciusáról írnak. Nagyon sok minden múlik azon, hogy milyen járványügyi rendelkezések jönnek, és hogyan reagál minderre a hazai és nemzetközi gazdasági környezet és így megtörténik-e a „visszapattanás”. Alapvetően úgy hiszem, hogy a bezártság fokozza az emberek kiszabadulásra, utazásra vonatkozó motivációit, a kérdés az, hogy mennyit tudnak majd erre költeni.

active-activity-adventure-backpack-547116.jpgAz előrejelzések szerint az óvatosság és a jövedelemcsökkenés okán inkább a rövidebb utazások kerülnek előtérbe, elsősorban aktív- és egészségturisztikai motivációkkal. Összességében a belföldi turizmus erősödésére lehet számítani, ami nagyon jó hír a vidéki desztinációknak, szolgáltatóknak. Mivel Budapest inkább a külföldiek számára vonzó úticél, ezen szcenárió szerint nehézségei fokozódhatnak, ugyanakkor az óvatosságra való törekvés nincsen kőbe vésve, főként a tapasztalt utazók és a fiatalabb generációk utazási és kalandvágya miatt, akik vélhetően takarékosabb utakat keresnek majd, és ebben a tekintetben a forint-euró árfolyam alakulása kedvező lehet a budapesti szolgáltatóknak. 

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpgMindenestre egyetértek azokkal a szakértőkkel, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy már most nagyon tudatosan fel kell készülni az árversenyre, ami azt jelenti, hogy bizonyosan lesz árcsökkenés, még akkor is, ha nem szeretünk ilyen taktikákban gondolkodni. Ki kell tehát találni azokat a kereteket, amik között vállalható mindez, az árspirál elkerülése végett, és hangsúlyt kell helyezni a kommunikációra, a foglalási és lemondási szabályok szigorítására az árcsökkentés ellensúlyozandóan.

Most sajnálatosan a szektor szereplői „ráérnek” a stratégiák ki- és újragondolására. Akár legyen ez az előrelátó munkaerőmegtartás és utánpótlás nevelés, az online- és mobilkommunikáció, a fenntartható turizmus erősítése, a turizmus hatásai miatt kialakult közösségi konfliktusok megoldása vagy törzsvendégprogramok kialakítása. Sokat segítene, ha mindez megtörténne annak érdekében, hogy az újraindulás vélhetően nehéz és költséges folyamata új, tudatos irányokat vehessen.

További izgalmas és aktuális tartalmakért látogass el a Corvinus Közgazdász Facebook-oldalára! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/ 

2020. április 8.

Képek: Pexels, https://www.facebook.com/MercureBudKorona/, Budapesti Corvinus Egyetem

A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével Tovább
Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz  – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával

Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával

molnarlevente1.jpg

Az emberségünk egyik legfontosabb és legérzékenyebb eleme az egymáshoz kapcsolódás. Azonban sosem tudhatjuk biztosan, mi játszódik le a másik fejében, milyen kölcsönhatásba kerülnek egymással a szavaink, gesztusaink, értékeink – és emiatt néha egészen váratlan helyzetekben találhatjuk magunkat. Hogyan legyünk valóban önmagunk, hogyan engedjük meg a másiknak, hogy ő is önmaga lehessen mellettünk, hogyan éljük meg az őszinte és ösztönös reakcióinkat, anélkül, hogy belső gátlásaink megakadályoznának minket ebben? Az improvizációban megtapasztalhatjuk ezt. De mi is az impró? Szakma, hobbi, létforma, önismereti eszköz? Molnár Leventével, improvizációs és szinkronszínésszel, a Momentán Társulat alapító tagjával beszélgettünk.

Írta: Lázár Fruzsina

 

Kérlek, mutasd be magad valamivel, amit más mondott rólad, és úgy érzed, jellemez téged!

A szüleim annak idején azt mesélték rólam, hogy nagyon kíváncsi és érdeklődő kisgyerek voltam. Például, ha egy szerelő jött hozzánk, mindig érdekelt, hogy „hogyan csinálja”, mi a dolgok mechanizmusa. Végül nem lettem műszaki ember, de azt tudom, hogy a szüleim ezt gyakran szóvá tették, megkérdeztek engem dolgokkal kapcsolatban, hogy „szerinted ez hogy van?”. Sokat adott, hogy ezt az elemi kíváncsiságot nem megölték, hanem táplálták bennem. A mai napig kíváncsi vagyok: az improvizációban vagy a szinkronszakmában nem csak az érdekel, hogy a kész produktum milyen, hanem hogy milyen út vezet hozzá, mik az összetevői, hogyan épül fel a nulláról.

 molnarlevente2.jpgMikortól tudtad, hogy színész vagy?

Ez érdekes – bennem is kérdés, hogy vajon az vagyok-e. Kilencéves koromban kerültünk be a húgommal egy drámajáték-stúdióba, itt két évet töltöttünk, aztán egyszer az anyukám olvasott egy hirdetést az újságban Pécsi Ildikó és Demjén Imre szinkroniskolájáról, ahová jelentkeztünk és felvételt is nyertünk. Ez kilencvenegyben volt, én kilencvenkettőben elkerültem Földessy Margithoz [színművész, a Színjáték Dráma-Stúdió művészeti vezetője], ahol sok évet töltöttem el. Gimnázium után az ELTE-re jelentkeztem, angol-magyar szakon végeztem. Ekkoriban alakult meg a Momentán Társulat – Simonyi Balázs fogta össze a szerveződést, és kortárs magyar irodalmi felolvasóesteket tartottunk. A társulat később ebből szerveződött át improvizációs színházzá. Magyarországon akkor még nem volt ennek nagy hagyománya – egy angol társulatot ismertünk még ebben a műfajban –, ezért az első időszakban rengeteg könyvet rendeltem külföldről, teljesen autodidakta módon képeztük magunkat. Én 2013-ban jutottam el egy külföldi improvizációs fesztiválra, ahol mondhatni, kinyílt előttem ez a világ. Az azóta eltelt hét évben is folyamatosan képeztem magam. Ez pedig visszavezet a kérdésedhez: mindig dilemma bennem, hogy imprós, imprószínész vagy színész… Azt, hogy imprószínész, szívesen vállalom, és ha az ember kiáll a színpadra, vállalni is kell – de végső soron a nézőknél van a döntés, hogy melyik minőségedben állsz előttük. [A képen Molnár Levente és Jordán Adél.] 

 

Szóval akkor benned, belül nem nagyon válik szét, hogy imprós, színész vagy Molnár Levente…

Számomra az improvizáció nem egy tudatosan választott dolog volt, hanem az életem során jöttek lehetőségek, én pedig éltem velük, és most ott tartok, ahol. De nem, nem válik szét bennem, nincsenek belül elkülönülő fachok – számomra például a szinkronszínészet sem egy külön kategória. Gyakran felismerik a hangom, és szóba kerül, hogy szinkronszínész vagyok, de ezt általában visszadobom: nem szinkronszínész, hanem egy imprószínész, aki egyébként szinkronizál is.

 

Az oldaladon azt írod, az improvizáció számodra teremtés – a Cambridge Dictionary definíciója szerint az improvizáció az, amikor a pillanatnyilag elérhető eszközök segítségével létrehozunk valamit. Előkerülnek még a „nem tervezettség”, a „feltalálás” kifejezések. Bárki tud improvizálni?

Szerintem igen. Méghozzá azért, mert a teremtő erő és a játékosság minden emberben benne van. A kisgyerekeknél ez még erős: ők olyan könnyedén játszanak bármilyen tárggyal, olyan egyszerűen teremtenek a saját fantáziájukkal egész világokat, amelyekben ők és az őket körülvevő tárgyak a szereplők. Az én célom a workshopokon az, hogy ezt a játékosságot megteremtsük, újrateremtsük. Ehhez ki kell alakulnia egyfajta bizalomnak, ami lehetővé teszi a közös játékot, illetve, hogy mindenki meglássa magában a képességet, hogy tulajdonképpen bármit teremthet, ennek csak a képzelete szab határt. Ez az impróoktatás része, de a színpadon is ugyanígy működik. A definíció azért jó, mert „pillanatnyi eszközökkel” hozunk létre valamit. Az, hogy mire vagyok képes, és ezt kit tudom-e hozni magamból, estéről estére változik az emberben. Nemcsak én vagyok hatással másra, hanem mások is hatással vannak rám: azok, akikkel játszom és a közönség is. Nálunk az előadások nagy része interaktív, a nézők beleszólhatnak, adhatnak bizonyos ötleteket – mindez a formátumtól függ, vannak nagyon és kevésbé interaktív előadások –, és még a legkevesebb interakcióval működő előadásoknál is meghatározó, hogy a nézőktől milyen energiákat kapunk.

 

Akkor az imprónak van egy intenzív önismereti oldala is?

Én estéről estére küzdök a saját akadályaimmal, gátlásaimmal, bizonyos szinteket nem mindig tudok megugrani. Állandóan törekszem arra, hogy feloldjam ezeket, és itt jön be a képbe az önismeret. Az impró folytonos visszajelzés önmagamnak: mi az, amit még be merek vállalni, mi az, amit nem, hol vannak bennem gátak, mi milyen hatással van rám és miért? [A képen Molnár Levente és Penke Bence] 

molnarlevente3.jpg
Lehetnek sémái az improvizációnak? Ezek nem ölik meg?

Igen, lehetnek. A sémák ugyanolyanok, mint az életünkben a biztonságot adó rutincselekvések. Például, hogy amikor elindulsz otthonról, nálad van-e a kulcsod, a telefonod, bezárod-e az ajtót… Ezek automatikusan működő dolgok. Ha elég sok előadást játszol egy csoporttal, teljesen természetes, hogy a csoportdinamikában kialakulnak bizonyos szerepek, és te is kialakítod a saját sémáidat: így tanulod meg, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami kevésbé. Ez egy teljesen természetes folyamat. A kérdés – és itt újra kapcsolódom az önismerethez –, hogy aztán ezekből ki akarsz-e lépni, akarsz-e valami mást kipróbálni. A sémák ugyanakkor biztonsági hálóként mindig jelen vannak, bármikor vissza lehet térni hozzájuk.  

 

Ezek szerint mi teszi a profi impróst?

Ez talán szintén az önismerettel kapcsolódik össze: az ember elfogadja magát olyannak, amilyen. Ez az impróban úgy jelenik meg, hogy merünk-e hibázni, belátjuk-e, hogy nem baj, ha esetleg nem sikerül egy-egy próbálkozásunk, mert ez is a tanulási folyamat része. Egyszer megkérdeztünk egy amerikai impróst, hogy mi egy imprós legjobb tulajdonsága. Akkor ő azt mondta, hogy nagyvonalúnak kell lenni: hiszen a színpadon néha úgy érzed, hogy szikrázol, minden működik, ezernyi ötleted van – de a többieknek is ugyanígy vannak ötletei, amiket szeretnének belerakni a közösbe. Olyankor hátra kell lépned, és teret adni nekik is.

Az impró egyik nagy szépségét az esendősége adja, illetve, hogy a pillanatban igaz. Egy jó imprós el tudja engedni a hibákat, és minden helyzetben nyitott tud maradni a világra, a körülötte lévőkre. Egy csomó improvizációs készséget, elméletet, amit tanítunk, az életben is ugyanúgy lehet alkalmazni. A nyitottság arra kell, hogy ne zárd bele magad a saját világodba, mert ha néha kitekintesz belőle, nagyon érdekes és fontos tapasztalatokkal gazdagodsz. Mind a színpadon, mind az életben.

 

A tanítás során volt valami igazán meghatározó élményed azzal kapcsolatban, hogy valaki nagyon erősen megélte, mire szabadítja fel őt az impró?

Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk. Az már szerintem alapból jó, ha valaki eljön hozzánk tanulni, részt vesz egy ilyen képzésen, és arra a három órára, egy napra, két napra, amit nálunk tölt, kiszakad a mindennapi életéből, tud felhőtlenül nevetni egy kicsit. Nemrég kaptam egy üzenetet, amiben ez állt: „volt egy elképzelésem, hogy milyen lesz ez a workshop, és azért jöttem, hogy bizonyos készségeket megtanuljak, de aztán kiderült, hogy valami egészen mást kapok ettől, ami ugyanolyan építő számomra, csak meglep, hogy épp ilyen szempontból”. Volt olyan is, aki elmondta, hogy egy ilyen imprós képzésen jött rá arra, hogy nem szereti a munkáját, kilépett, és azóta mást csinál.
molnarlevente4.jpg

A Lev&Te különleges előadásforma: az általad hívott színészek sokkal kötöttebb háttérből érkeznek, mint te. Milyen ez az élmény, a közös munka?

Erről elsőnek ez jut eszembe: az improvizáció egyik atyjának van egy játéka, az a neve, hogy „a színész rémálma”. A szóban forgó rémálom, hogy a színpadon állva egyszer csak elfelejtik a szövegüket. Azt gondolom, hogy aki színésznek megy, többek között azért választja ezt a hivatást, mert szeret különböző karakterek bőrébe bújni, és alapvetően is játékos ember – még akkor is, ha ez a játék nagyon komolyan van véve, hiszen egy szerep eljátszását nagyfokú rákészülés, belső lelki munka előzi meg. Én külföldön láttam egy előadásformát, ahol egy imprós minden este más-más vendéget hívott meg magához.  Úgy gondoltam, izgalmas lenne hónapról hónapra elhívni egy-egy színészt, és közösen játszani. Itt a kérdés az, hogy mit tudunk egymásból kihozni: állunk a színpadon, és védőháló nélküli kötéltáncot járunk. Vajon mire gondol a másik, mit mond, hogyan mondja, ez hogyan indítja be a fantáziám, és mi az, amit ebből ketten össze tudunk hozni. Ez a nézők számára is érdekes, mert olyan helyzetben láthatnak mindkettőnket, ami nem megszokott egyikünk számára sem. Mivel én hónapról hónapra játszom így emberekkel, számomra egyrészt komfortos, másrészt viszont nem az, mert mindig más ember jön, és soha nincs előtte próba. Nyilván beszélgetünk egymással, de nem tanítom meg őket arra, hogyan kell improvizálni. Az imprótechnikai elemeket én teszem bele az előadásba, az az én felelősségem, ők csak azt az eszköztárat hozzák, ami amúgy is bennük van. Itt lehetőségük van arra, hogy szabadon megéljék a színjátszást, úgy, hogy semmi nincs megírva – mindez félelmetes, de hatalmas lehetőségeket rejt magában. [A kép egy Lev&Te előadás alkalmával készült Hartai Petra színésznővel.]

 

Egész életedben ezzel fogsz foglalkozni?

Hú, nem tudom. Nagyon szeretek tanítani, különböző emberekkel találkozni, akik az élet különböző területeiről jönnek, és klassz látni, hogy a képzéseinken mennyire felszabadulnak, mennyit változnak, hogyan alakul ki tizennyolc-húsz ismeretlen emberből egy csapat, hogyan válnak közösséggé… A színpadra is szeretek kiállni, mindegyik előadásformával, amit itt csinálunk. Azt gondolom, hogy bőven vannak még számomra kihívások a szakmában. Keith Johnstone, az impró egyik atyja, elmúlt 80 éves, nem áll már színpadra, de még mindig szokott workshopokat tartani. Az ő oldaláról nézve úgy érzem, még van időm azon gondolkozni, hogy mikor vonuljak vissza… Azt hiszem, sőt, nem is hiszem, remélem, hogy még hosszú évekig foglalkozhatok az improvizációval.

A Momentán Társulat előadásai jelenleg nem látogathatók, de elindították a Facebook-oldalukon a MomentánTV-t, ami ebben a helyzetben is biztosítja számunkra az improvizációs színház élményét. 

Képek: Momentán Társulat

2020. április 7.

Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával Tovább
Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Szabó Laurával, az Oktondi projekt marketing vezetőjével beszélgettünk

img_8414-min.JPG

A kényszerű távoktatás nagy kihívást jelent a tanároknak is, ugyanakkor néhány egyetemista összefogott, az „Oktondi - Egyetemisták az Online Közoktatásért” projektben mára csaknem ötezer egyetemista vesz részt. A projekt marketing vezetőjével, Szabó Laurával a szervezési feladatok mellett személyes céljairól és a hallgatók motivációjáról beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Szép Zsóka

Hogyan találkoztatok az Oktondival, hogyan értetek el ilyen rövid idő alatt ilyen sok egyetemistát?

oktondi.pngAz ötlet az elnökünktől, Molnár Janka Sárától származik. Néhány közeli ismerősével kezdett el gondolkodni azon, hogyan tudnának segíteni a tanároknak. Ők alkotják most az elnökséget. Ezt követően több körben kerültek be hallgatók a csoportba, leginkább tehát a személyes kapcsolati hálózatok domináltak.

Engem egy Corvinusos barátnőm hívott meg, akivel korábban az egyetemen közösen dolgoztunk. Az ismerősi körömből nagyon sokan csatlakoztak, viszonylag gyorsan híre ment a kezdeményezésnek. (kép: facebook.com/oktondi)

Mindenki meghívta a saját közeli ismerőseit, ezért nagyon rövid idő alatt csaknem ötezer fő csatlakozott hozzánk. 

Voltak persze hatékonysági szempontok is, például külön ügyeltünk arra, hogy a meghívott ismerősök lehetőleg minél több területhez hozzá tudjanak tenni.

Mi volt a személyes motivációd, miért léptél be a csoportba?

img_3117.PNGNagyon sok posztot olvastam a tanárok nehéz helyzetéről, hiszen az elején meglehetősen kevés információjuk volt a távoktatásról. Az Oktondi azért jött létre, hogy elsősorban őket segítsük a munkájuk során. Sok segítséget és támogatást kaptam a tanáraimtól, nagyon sokat köszönhetek  a volt osztályfőnökömnek és a matektanáraimnak, a töritanáromnak is. Úgy voltam vele, ha bárkinek csak egy picit vissza tudunk adni abból, amit tőlük kaptunk korábban, akkor már megérte. 

Ezen felül mi is nagyon sokat fejlődünk. Megtanulunk például koordinálni egy csapatot, ami nagyon jó gyakorlási lehetőség. Legtöbbünknek volt már projekttapasztalata az egyetemről, ezt a tevékenységet  a későbbi tanulmányaink vagy akár a karrierünk során is hasznosítani tudjuk majd. Nem mellesleg a vezetői képességek leginkább a gyakorlatban fejleszthetők. 

Sokan készülnek közülünk tanárnak vagy tanítónak is, nekik kiemelten fontos szakmai fejlődést jelent a projekt. Gyakorlatban látják, hogyan áll össze a tananyag, mi az, ami működőképes ezek közül és ezt a későbbi munkájukban is hasznosítani tudják majd. (kép: facebook.com/oktondi)

oktondi_bor.png

Említetted, hogy közel ötezer fő csatlakozott már hozzátok. Hogyan lehet sikeresen koordinálni ennyi embert?

A folyamat első lépéseként összegyűjtjük, majd kisebb csoportokban elkezdjük szerkeszteni a már meglévő anyagokat, 10-15 fős csoportok dolgoznak egy-egy tantárgyon. Külön csoportok foglalkoznak az általános iskola alsó és felső tagozatával, és a középiskolás anyagokkal. Miután ők ezeket kidolgozták, az informatikai csapatunk tölti fel az oldalra. Eleinte ezt a folyamatot két srác menedzselte, ők hozták létre az oldalt is, most már többen is segítenek nekik. 

oktondi_hon.png

Van egy nagy Facebook csoportunk, ugyanakkor ötezer emberrel kezelhetetlen lenne a folyamat, ezért kisebb Facebook és Messenger csoportok is létrejöttek. Én a marketing csoportot vezetem, de a többi részleg is hasonlóan épül fel. Van egy közös marketing csapatunk, ezt fogom össze, alattam pedig további három vezető van, akik az Instagramot, a Facebookot és a LinkedInt menedzselik. Az én dolgom az, hogy ezeken lehetőség szerint egységes minőségű tartalom jelenjen meg, helyes legyen a poszt és összképben is illeszkedjen a projekt szellemiségéhez. 

A honlapon már kész tartalmakat gyűjtötök össze és tesztek közzé, vagy saját magatok is hoztok létre tananyagokat?

Sok anyag már eddig is fent volt a neten, ugyanakkor ezeket nagyon nehéz megtalálni és rendszerbe illeszteni, főleg olyan tanároknak, akik eddig kevésbé használták a digitális technológiákat. Persze nem csak nekik, hanem

sokszor a diákoknak is kihívás rendszerezni a sok információt, amit egyénileg megtalálnak a neten.

Vannak tananyagaink például a Matekingtől is, természetesen forrásmegjelöléssel. 

Emellett saját tartalmakat is készítünk számos tárgyhoz, ahol eddig hiányos volt az anyag. Az idegen nyelvekhez például számos kisegítő lehetőséget biztosítunk. Összeraktunk szókártyákat, miközben mások matek feladatokat írnak. Felvettük a kapcsolatot több oldallal is és igyekszünk folyamatosan együttműködni velük. Nagyon lelkesek ők is, sokat segítenek a folyamatban. 

nevtelen.png

Mik a terveitek a következő hetekre, hónapokra? A veszélyhelyzet után is szeretnétek folytatni?

Mindenképpen szeretnénk fenntartani a projektet később is. Reméljük, minél előbb vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, addig a munka nyilván sokkal intenzívebb, de utána is tovább fogunk működni. Ha ötezer ember összejött, akkor ennek tovább kell mennie, ráadásul ezek a segédanyagok hiányt töltenek be. Sok esetben például nem érhető el minden ingyenesen vagy nincs megfelelően rendszerezve, pedig a hétköznapi önálló tanulás során is nagyon hasznosak lehetnének.

Számodra mi volt a legjobb tapasztalat, ami az utóbbi pár hétben a projekt kapcsán ért?

Nekem eddig a munkamorál volt a legpozitívabb tapasztalat. Talán senkinek sem kell bemutatni az átlagos egyetemi csoportmunkák működését, ahol egy-két személy vállalja magára a munka nagy részét valamikor a határidő előtti estén. Itt viszont,

ha egy feladatot kirakok a csoportba, körülbelül öt percen belül van rá jelentkező.

Ráadásul a hallgató, aki elsőre vállalja a feladatot, egy egyetemi projektnél már nem biztos, hogy ugyanígy az első sorban lenne. Ez számomra nagyon inspiráló környezet, hiszen minden ember egyformán lelkes és szeretne tenni valamit egy jó ügyért. 

2020. április 6.

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú Tovább
Könnyű francia desszertek a karantén idejére

Könnyű francia desszertek a karantén idejére

borito_2.jpg

A francia egy pozitív szó a szótáramban, ahogy a sütemény is, a francia süteménynél pedig kevés jobb dolgot tudok. Mióta a receptkönyveim gyűjteménye egy eredeti francia nyelvű könyvvel is bővült, naponta meggyőzöm magam arról, hogy a nyelvtanulás legjobb módja a házi vajas leveles tészta vagy a tarte Tatin elkészítése. Három gyors, egyszerű és eredeti francia receptet hoztam most nektek, melyekhez még a felvásárolt lisztből is tudok használni!

Írta: Sipos Sára / Képek: Bera Viktor

 

Clafoutis, avagy a tejpite

Sűrű palacsintatésztából készült pite, ám a magyar pite fogalom nem igazán fedi le: megsülve ropogós szélű, de belül rezgős és krémes desszert. Eredetileg fekete, magozatlan cseresznyét tesznek bele, azonban más gyümölcsökkel, kifejezetten bogyósokkal, de még gyümölcs nélkül is fantasztikus. Én most a felét natúran, felét gyümölcsösen sütöttem meg.
dsc_0124.jpg

Hozzávalók: 3 tojás, 100 g porcukor, 130 g liszt, 5 dl tej, jó sok (akár 500 g) gyümölcs, kis vaj a formához.

Elkészítés: Melegítsd fel a sütőt 180°-ra, a formát - ami lehet tortaforma vagy tepsi is - vajazd ki. Verd fel a tojásokat a cukorral, majd add hozzá a lisztet, végül 4-5 részletben a tejet. Jól keverd el, hogy krémes és csomómentes legyen. Tedd a gyümölcsöt a kivajazott formába, öntsd rá a tésztát (egyébként fordítva is működik). Süsd 40-45 percig, hogy átsüljön és a teteje kissé megpiruljon. Hagyd kihűlni, sőt igazából egy éjszakát is pihentetheted.

 

Crêpe, avagy a francia palacsinta

Ugyan a magyar palacsinta is nagy klasszikus, érdemes kipróbálni francia társát, nem okoz csalódást; más az állag, más az íz és kissé máshogy is eszik. Belgiumban és Franciaországban is nagy tradíciója van, sőt a babona úgy tartja, hogy ha a bal kezedben egy pénzérmét tartasz, míg jobb kezedben a palacsintasütővel a levegőben feldobva megfordítod a palacsintát, abban az évben meggazdagodsz! A francia palacsintát sósan és édesen is eszik. Leghíresebb változata a crêpe Suzette, mikor narancslikőrrel készült narancssziruppal öntik le. 
dsc_0183.jpg

Hozzávalók: 125 g liszt, 2 tojás, 1 tk. cukor, 1 cs. só, 2,5 dl tej, 25 g olvasztott vaj

dsc_0175.jpgElkészítés: Tedd tálba a lisztet, készíts egy kis mélyedést a közepébe, ebbe üsd bele a két tojást, majd mehet bele a cukor és a só. Keverd össze az egészet, kézi vagy gépi habverővel. Részletekben add hozzá a tejet, mindig alaposan elkeverve az előző adagot csomómentesre. Végül az olvasztott vajat vegyítsd bele, ez adja majd az állagát. Mindig vajon süsd ki a palacsintát, ez a másik titka a crêpe-nek. Mikor az egyik oldala 1-2 perc alatt megsül, fordítsd meg, és míg a másik oldala sül, töltsd meg sósan vagy édesen. Végül kétszer hajtsd félbe és máris eheted!

dsc_0146.jpg

Én általában reggelinek készítem el a palacsintát, először sósat, majd édeset (igen, ez bőséges reggeli lesz). A sós változat esetében a megfordított palacsintára egy tojást ütök, amit kissé elkenek rajta kanállal, majd jöhet rá egy kis só, bors, 2-3 szelet sonka és rengeteg reszelt sajt. Az édes változat a Párizs utcáin is jól ismert vajas-cukros: a megfordított palacsintát vékonyan, de mindenhol meghintem barnacukorral, majd 5-6 vajdarabot helyezek el rajta. Félbehajtom, hagyom, hogy a vaj és a cukor megolvadjon, az ízek összeérjenek, majd jön a második hajtás, és kész is!

 

Mousse au chocolat, avagy a csokihab

Ahogy nagyjából minden francia desszertre igaz, úgy a mousse au chocolat  is több, mint egyszerű desszert: fogalom. Persze saját történelme is van, már a 18. századi francia receptkönyvekben előfordul. Készülhet tejszínnel és tojásfehérjével is, én most az egyszerű, alap receptet mutatom meg.

Hozzávalók: 200 g étcsoki, fél dl tej, 4 tojássárgája, 5 tojásfehérje
dsc_0121.jpg

Elkészítés: Vízgőz felett vagy mikróban olvaszd fel teljesen a csokit a tejjel. Ha elolvadt és hűlt kissé, egyesével keverd bele a tojássárgájákat kézi vagy gépi habverővel. Várd meg, míg hűl az olvasztott csoki. Verd kemény habbá a fehérjéket, majd a keverd a szobahőmérsékletű csokihoz több részletben. Ekkor kell a legjobban figyelni a habra, óvatosan kell bánni vele, különben összetörik, miközben a tál aljáról se felejtsd el “felhozni” a csokit. Rakd kis tálkákba a csokihabot, rakd 4-5 órára hűtőbe. Hidegen tálald, mehet rá akár gyümölcs vagy csokireszelék is.

 

2020. április 5.

Könnyű francia desszertek a karantén idejére Tovább
Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt!

Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt!

books-768125.jpg

Ha úgy érzed, felemészt a sok beadandó és online óra, és nincs időd egy nagyobb lélegzetvételű regényre, akkor van egy jó hírünk számodra! Vannak könyvek, amiket tényleg egy nap alatt el lehet olvasni, de hatásuk természetesen tovább tart. Könyvajánlónkban három egynapos könyvet mutatunk be, amit elkezdhetsz és be is fejezhetsz akár egy szombati napon.

Írta: Sipos Sára

 

Alessandro Baricco: Novecento

1966842_621437937945491_1701302948_n.jpg

Baricco monodrámája a legmeghatározóbb az eddigi 2020-as olvasmányaim közül. A hossza ne tévesszen meg senkit, olyan tartalmas és mély ez a könyv, hogy hetekig-hónapokig végigkíséri a mindennapokat, nekem gyakran most is eszembe jut.

A történet Danny Boodman T.D. Lemon Novecento életét követi végig (igen, a nevének is külön története van), a narrátor pedig egy barátja. Novecento egy különlegesen tehetséges zongorista a Virginian nevű gőzhajón, ami Amerika és Európa között jár, fedélzetén pedig minden generációból és társadalmi rétegből vannak utazók. A főhős a hajón született, emigráló szülei a bár zongoráján hagyták. Ez megpecsételi az életét: soha nem megy a szárazföldre. Hírnevet szerez magának zseniális zenészként, a világ legjobbjaként tartják számon, de ő makacsan ragaszkodik a hajóhoz, hogy miért, ez a legfőbb kérdés.

70 oldalban mélylélektant írni páratlan dolog - ezt bizonyítja sikeresen Baricco. Az írást egy legenda ihlette, egy ember sorsa és lelke bontakozik ki benne, miközben felteszi nekünk, olvasóknak is ugyanazokat a kérdéseket. Olvasás közben tudjuk, hogy rólunk is szól. Csodálatosan megírt, kategóriákba besorolhatatlan könyv, melyben keserédesen magadra ismersz.

 5229716_5.jpganne-cathrine-bomann_webb.gif

 

 

 

 

 

 

Anne Cathrine Bomann: Agathe

A 2019-es év egyik nagy slágere volt ez a gyönyörű borítóval rendelkező könyv, de minőségi a tartalma is. Az író maga is pszichiáter, csakúgy mint a főhős. Az 1940-es évek Franciaországában járunk, és egy idős, nyugdíj előtt álló pszichiáter életébe nyerünk bepillantást. Már visszaszámolja a üléseket, kiégett és magányos, nem tudja, mihez kezdhetne még az életével, nem lát értelmet benne. Ekkor érkezik hozzá páciensnek Agathe, a fiatal német nő, aki leginkább láthatatlan akar lenni a társadalomban. Habár Agathe kér segítséget, a találkozás mindkettőjüket a változás felé löki: a pszichiáternek is szembe kell nézni félelmeivel, gátlásaival és szorongásaival. 

Az írónő - saját hivatása miatt is - pszichológiai szemszögből tud írni. A történeten keresztül olyan, akár minket is érintő egzisztencialista kérdéseket feszeget, mint a magány, a kiüresedés, a társadalmi láthatatlanság vagy az intimitástól való félelem. A könyv mondanivalóját így fogalmazta meg a KönyvesBlognak adott interjúban: ,,Egy olyan könyvet írtam, amely azt üzeni, hogy értelmet lehet találni egy szemlátomást értelmetlen világban, ha kapcsolatba lépünk a körülöttünk lévő emberekkel.” 

 

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

5723717_5.jpg

Agatha Christie művészetét ugyan nem minden irodalmi közeg sorolja a szépirodalomba, népszerűsége máig töretlen, művei zseniálisak. Írásai és az azokból készült sorozatok, filmek gyerekkorom óta fontos részét képezik a mindennapjaimnak, így magamtól nem is tudnék egy könyvet választani, inkább az általános véleményre hagyatkozom ez esetben. A Tíz kicsi néger című könyvét több mint 100 millió példányban adták el (ezzel az eredménnyel csupán 9 könyv rendelkezik a világon), és évtizedek óta újra meg újra a legjobb krimi címet nyeri el szavazásokon. Szerintem a könyv titka nemcsak a bravúros cselekményben, hanem a hangulatában is rejlik.

Tíz embert hívnak össze titokzatos módon egy szigeten, akik mind megúszták már, hogy gyilkosságért elítéljék őket. Szobáikban a falon egy vers olvasható, és tíz szobor van az étkezőasztalon. Első este a vacsora után megszólal egy hang, rájuk olvassa bűntettüket, eltörik egy szobor és egyikük meghal. Többet azonban nem árulhatok el a történetből!

agatha_christie_crop-min.png

A könyv hossza ugyan 250 oldal körül mozog, mégis gyorsan olvasható, hiszen képtelenség letenni. Izgalmas, fordulatos és még az írónő műveihez képest is sajátos hangulatú, hátborzongató, helyenként horrorisztikus. Ha este olvasod, garantált az álmatlan éjszaka!

 

2020. április 4.
Képek forrása: libri.hu, Alessandro Baricco hivatalos Facebook oldala, Diana Juncher, The Christie Archive Trust, pexels.com

Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt! Tovább
A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

corvinus_image_2017_320.jpg

Hamarosan a második távoktatásos hét is véget ér a Corvinuson. Hogyan sikerült az átállás, mik az első hét tapasztalatai? Milyen kihívásokat kellett megoldania az egyetemnek? Mi várható még, hogyan zajlik majd a vizsgaidőszak? Többek között ezekről beszélgettünk Dr. Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.

Írta: Kovács Máté

A távoktatás módszertanát korábbi cikksorozatunkban mutattuk be a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) anyagait felhasználva. Az első részben az egyéni tanulás támogatását, a másodikban a videó streaming módszert, a harmadikban pedig az e-learning alapú oktatást mutattuk be.

Nemrég elindult a távoktatás a Corvinuson, melynek módszertanáról már sok szó esett. Mi várható a következő hetek során, lesznek további módszertani anyagok, fejlesztések? Lehet már tudni, hogy mi lesz a vizsgaidőszakkal?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg_1.jpgFolyamatos fejlesztésben vagyunk, várhatók még módosítások, finomítások a rendszerben, például jelenleg is zajlik a kiemelt tárgyakhoz tartozó oktatóvideók forgatása. Arra is fel kell készülnünk, hogy a vizsgaidőszak is távoktatásos formában marad. Egyre kisebb a realitása annak, hogy visszatérjünk a tantermi vizsgáztatásra, meg kell terveznünk az átállást. Növelnünk kell a Moodle rendszer kapacitását, hogy egyszerre nagy számban is tudjanak vizsgázni a hallgatók, ezen dolgoznak az informatikus kollégák. A Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársai különböző vizsgáztatási megoldásokat dolgoznak ki. Arra is készülünk, hogy a vizsgák mellett a záróvizsgák is megvalósíthatók legyenek online platformon.

Hazautazó nemzetközi hallgatóink számára egyébként eleve garanciát adtunk arra, hogy tantermi vizsgáztatás esetén is biztosítjuk számukra az online vizsga és záróvizsga lehetőségét, amennyiben nem tudnak visszautazni hozzánk. Voltak olyan hallgatók is, akik például az Egyesült Államokból érkeztek. Nekik a magyar órarend szerinti tárgyak éjszakára vagy hajnalra esnek, éppen ezért arra kértük az oktatókat, hogy ilyen esetekben rögzítsék is az előadásaikat. Emellett többen a magyar idő szerinti esti órákban extra konzultációt is vállaltak, hogy azok a nemzetközi hallgatók számára jobb időpontokban  is elérhetők legyenek.

Ami még a jövőt illeti, a szakdolgozatok leadási határideje két héttel későbbre került, ezzel is a hallgatókat szerettük volna segíteni.

A folyóirat ellátottság eddig is jó volt az egyetemen, a rendkívüli helyzetben pedig további szakirodalmi források váltak ingyenesen elérhetővé. Úgy gondoljuk, hogy a két hét halasztással minden feltétel adott a szakdolgozatok leadásához. Ráadásul még a papíralapú beadást is eltöröljük, a szakdolgozatokat csak elektronikus úton kell majd feltölteni.

Általánosságban milyenek az első hét visszajelzései az oktatók és a hallgatók részéről, sikeres volt az átállás?

Nagyon elkötelezett oktatóink vannak az egyetemen, akik szeretnek tanítani, és mindenképpen szerették volna sikeresen befejezni a félévet. Éppen ezért nagyon pozitívan álltak a változásokhoz, még akkor is, hogyha különböző módon és különböző fejlettségi szinten foglalkoztak eddig digitális oktatással.

Amikor a munkatársaimmal terveztük a rendszert, végig bennünk volt a kérdés: vajon működni fog?

Többször megkérdeztem az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) vezetőjét és a Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársait, hogy a rendszerünk bírja-e majd a terhelést, de biztos választ erre csak az első napon kaphattunk.

Jóleső izgalommal vártuk a hétfő reggelt, amikor lement a Stratégiai és üzleti tervezés előadás. Az órára nagyon sokat készülő előadókkal, a módszertani és informatikai támogatást biztosító munkatársakkal, a dékánokkal és a szakfelelősökkel együtt izgultuk végig a rendszer élesítését. Szerencsére minden rendben ment, nem volt semmilyen technikai fennakadás.

Külön öröm volt számunkra, hogy nagyon sok hallgató volt az előadáson, utána pedig sorra kaptuk a pozitív visszajelzéseket. Néhányan írták, hogy ez még érdekesebb is volt, mintha tanteremben ültünk volna.

Volt olyan, aki „otthon az ágyon vagy a kanapén fekve élvezte az előadást”.

Az órán voltak körkérdések is, a válaszok pedig összegezve megjelentek a képernyőn, tehát az interaktivitással sem volt probléma.

Általánosságban tehát pozitív a kép oktatói és hallgatói szempontból is.

auditorium-benches-chairs-class-207691.jpg

Hogyan sikerült megvalósítani a teljes módszertani átállást? Milyen eszközök közül választhattak az oktatók?

Nagyon kevés időnk volt az átállásra, melyet csak a központilag szabályozott nagy rendszerek elvét követve tudtunk sikeresen véghezvinni. Több mint 1600 tárgy és ehhez kapcsolódóan 3000 kurzus fut ebben a félévben, ezekhez standard megoldásokat dolgoztunk ki. Az oktatók így három megoldás közül választhattak.

A három csomag mellé egységes távoktatási platformot is kínáltunk, hogy egyszerűbb legyen a technikai átállás. A Moodle és az Office 365 Teams rendszerét integráltuk egymásba, az utóbbin jöttek létre a Neptun alapján generált kurzuscsoportok.

Ez egy standardizált megoldás, a nagy rendszerek optimuma ugyanis soha nem a részrendszerek optimumának valamelyikével egyenlő.

Lehet, hogy néhány oktató más platformot vagy más megoldást jobbnak tartott volna, ahhoz viszont, hogy az egész rendszer jól működjön, egységes megoldásra volt szükség. Ez kiemelten fontos az informatikai és módszertani háttértámogatásnál is.

A kurzusokat tekintve többségben vannak az egyéni tanulást támogató eszközök, de nagyon sok helyen működnek a videostreamek is. Vannak olyan kollégák, akik már előrébb jártak az e-learningben, ők nyilván ilyenkor elővették az ezzel kapcsolatos anyagokat vagy anyagrészeket is.

Hogyan biztosították, hogy a megszabott követelmények minden esetben megfelelőek legyenek?

Miután az oktatók kiválasztották a számukra megfelelő módszert, a szakfelelősök minden tárgy módosított tantárgyi adatlapját ellenőrizték. Megnézték, hogy nincs-e esetleg túlzott vagy túl alacsony követelmény. Vannak persze olyan visszajelzések, hogy egy szakon sok lett egyszerre a tananyag, vagy kevés az élőben adott előadás, ilyenkor természetesen megtesszük a szükséges módosításokat, fejlesztéseket.

Hogyan figyel az egyetem a hallgatók visszajelzéseire, milyen módon lehet észrevételeket tenni? Ezeket később figyelembe veszik és beépítik a távoktatásba?

shutterstock_1065451166-min.jpgHallgatói visszajelzések folyamatosan érkeznek, a Hallgatói Önkormányzat vezetése nagyon jó partner ebben. A hétvégén hosszasan értékeltük az első hét tapasztalatait, de már a távoktatás elrendelésekor konzultáltunk a hallgatók szempontjairól és elvárásairól. A távoktatási anyagokat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Érkeznek emellett hallgatói visszajelzések e-mailben is, akár egy-egy kurzusra vonatkozóan. A hallgatókat közvetlenül e-mailben, Neptun üzenetben vagy a Corvinus Kommunikáción keresztül tájékoztatjuk a legfrissebb fejleményekről, de a honlapon elérhető egy Távoktatás aloldal is, ahol minden fontos információ megtalálható.

Van olyan terület jelenleg, ahol még komoly fejlődés szükséges? Érkeztek negatív visszajelzések is?

Természetesen minden területen lehet és kell is fejlődnünk.

Most leginkább a „learning by doing”, azaz a tapasztalat alapján történő tanulás zajlik, tartalmi és módszertani területen is készülnek egyre fejlettebb anyagok.

Nem sok, de nyilván érkezett negatív visszajelzés is. Ezek számunkra nagyon hasznosak, építő kritikaként fogjuk fel és megpróbáljuk a lehető leggyorsabban megoldani őket.

Mi jelentette az első héten a legnagyobb kihívást az oktatók és a módszertani-technikai hátteret biztosító szakemberek számára?

shutterstock_675984163-min.jpgAz oktatók számára a gyors átállás jelentette a legnagyobb kihívást. Át kellett gondolni, hogyan lehet az eredeti tantárgyi célokat más módon teljesíteni. Ehhez a TDTK szakembereinek ki kellett dolgozniuk a módszertani támogató rendszert, készültek többek között útmutatók, videóprezentációk és figyelemfelhívó anyagok is.

Informatikai szempontból kihívás volt a Moodle és a Teams integrációja. Komoly munkát végzett az ISZK, hogy minden zökkenőmentesen működjön, és 23-án reggel nem volt technikai leállás. A Hallgatói Szolgáltatások Központnak (HSZK) is át kellett állnia, hiszen a hallgatók nem jöhetnek be az egyetemre, így ügyeket sem tudnak intézni. Mindent át kellett vinni digitális platformra.

A félév ütemezése okozott még némi problémát. Az intenzív hét végül az utolsó hétre került, mivel vannak olyan választható tárgyak, melyeket külsős vagy külföldi oktató tartott volna, ők pedig nem tudták vállalni a kurzus megtartását. Ebben az esetben az illetékes intézet más tárgyat kínál majd fel, melyre a hallgatók át tudnak jelentkezni.

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

A távoktatás során kiépült rendszerek a jövőben is használhatók lesznek?

Az Corvinus 2030-as oktatási stratégiánkban szerepelt, hogy az e-learning rendszereinket is fejlesztjük. Az erre való készülés tehát tudatos volt, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a folyamatot.

Nyilván nem leszünk távoktatásos egyetem, nem lesz minden kurzusunk e-learning alapú, de az anyagok nagyon jól kombinálhatók a tanteremi órákkal is.

Mesterszakon például a kreditpótló tárgyak akár e-learning formában is teljesíthetők lehetnek, így nem lenne ütközés a normál tanteremi órákkal. Ezt például eddig is terveztük, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a fejlesztéseket, a kialakított rendszerekből nagyon sokat fogunk használni a helyzet rendeződése után is.

Ezúton szeretném megköszönni az ISZK, a TDTK és a HÖK vezetésének és minden munkatársának a távoktatás fejlesztésében nyújtott elkötelezett, magas színvonalú munkáját.

 

Fotók: Budapesti Corvinus Egyetem, Pexels.com, Shutterstock

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel Tovább
Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

notes-macbook-study-conference-7102.jpg

Az utóbbi években sokat hallottunk és tanultunk az információs társadalomról. A jelenlegi járványhelyzetnek erre gyakorolt hatásairól azonban egyelőre csak elmélkedni tudunk. Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve hogyan befolyásolhatja a távmunka a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

Írta: Bera Viktor

Pontosan mit jelent az információs társadalom kutatójának lenni?

cv_fenykep_rarpad.jpgNapjaink társadalmaiban az információ és az adat kiemelt jelentőségűek, igaz, minden eddigi társadalomban is fontosak voltak, de a miénkben nagyon. Számomra az információs társadalom kutatása az infokommunikációs eszközök, az adatok és az emberek viszonyával foglalkozó társadalomtudományt jelenti. Az információs társadalom, mint fogalom már legalább 30 éve létezik, 1998-ban létrejött egy Információs Társadalom nevű kutatóintézet a BME-n, emiatt nem más szót, például hálózati társadalmat használunk a jelenségre.

Hogyan változtatja meg az eddigi információs társadalmat az új technológiák megjelenése?

Én annak szenteltem az életemet, hogy hogyan lehet az emberek életét az infokommunikációs eszközökkel jobbá tenni. Az emberiség többek közt ezen eszközökkel próbálja megoldani a problémáit. Az, hogy ennyi ember magas színvonalon élhessen, nem elképzelhető ezen eszközök nélkül. Viszont terjedésük nem egyszerű folyamat, vannak, amik könnyen népszerűvé válnak. Például azt, hogy az okostelefon jó, mindenki felismerte.

A ma zajló változások miatt az emberek egy tudásszint-ugrást kényszerítenek magukra, meg kell tanulniuk másképpen gondolkodni, fejleszteni kell magukat egész életükben.

Most azt kell megtanulni, hogy nem kell a fejünkben lennie minden információnak, mert azt tárolhatjuk valahol, például az interneten. Az, hogy mit kezdek ezzel, mi a jó információ és azt hogyan használom fel, ezek most a legfontosabb kérdések.

white-wooden-rectangular-table-159213.jpg

Milyen volt eddig a digitalizáció az oktatásban?

Az infokommunikációs eszközök egyrészt látványosabbá teszik az oktatást. Ekkor az oktatás maga nem változik, csak az eszközkészlete nagyobb és látványosabb. Csakhogy most már nem a content, a tartalom a lényeg, hanem a connect, vagyis hogy tudja az egyén, mit akar és mikor. Ezt én oktatóként persze teljesen nem tudom kiszolgálni, hiszen sokan csak egy diplomát akarnak, de tanulni nem.

Ilyen értelemben a formális oktatás mindig hátrányban lesz az egyéni tanulással szemben. Az utóbbinál van egy erős motiváció, mivel tudom, hogy mit akarok tudni. Formális tanításban az oktatók mondják meg, hogy „szerintem évek múlva ezt kell majd tudnod”.

Jó esetben ezt jól mondják, rossz esetben tele lesz az agyi winchester és törölni kell belőle dolgokat. Viszont az e-learning lehetőséget nyújt arra, hogy színesebben, jobban és hatékonyabban tanítsunk. Egy tanár gyengeségeit könnyen lehet ellensúlyozni ezzel az eszköztárral, ennek ellenére a már vagy 15 éve elérhető e-learning megoldások nem nagyon terjedtek el. Azt látjuk, hogy csak akkor töri át a küszöböt, ha kötelezővé válik. Ha a Moodle nem lenne kötelező a Corvinuson, akkor alig lenne online anyag.

Hogyan hatott az oktatásra a vírus?

boy-looking-on-a-tidied-desk-2781814.jpgTársadalomtudományilag és innováció terén most egy éles teszt zajlik, és azt látjuk, hogy az elmúlt pár hét tele volt káosszal, de megugorják a lécet az emberek. Rengeteg ötletes megoldás született. Mikor véget ér majd ez a távolságtartó helyzet, biztos vagyok benne, hogy jóval magasabb lesz az e-learning aránya, mert már használták, megtanulták az emberek, hogy hogyan kell csinálni. Az ember egy kényelmes állat, maguktól a legtöbben nem kezdenek ekkora tanulási folyamatba. Az persze gond, hogy ennyire gyorsan és pánikszerűen kell áttérni erre a rendszerre, de ez a szélsőséges forma ideiglenes. Higgyük el, hogy sokat ér a most megszerzett tudás, az emberiség a pofonokból tanul. Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra.

Bizonyára sok tanárnak nehezen megy a távoktatásra való átállás. Velük mi lesz?

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpgBajban van az oktatás, nagyon kevés motivált tanár van. Akik nem nyitottak, azok valószínűleg egyre kevésbé fogják jól érezni magukat a környezetben, ebben az értelemben el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen szintű cserélődés. Ha elavult módon tanít valaki, azt észre fogja venni a hallgatóság reakcióiból. Manapság már igazából nem elég az, hogy csak úgy beszél az a tanár, ennél hatékonyabb világot élünk. Az oktatónak meg kell mondania, hogy ő kicsoda, mi a szerepe, honnan hová juttatja el a hallgatót és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Ha ez megvan, akkor már szinte kipottyan, hogy mi lesz a számonkérés, és az e-learning tananyagot is könnyen össze tudja rakni.

Az egyetemi környezet nagyon támogató egy oktató számára. Ha gőze sincs a digitális világról, akkor is besétál, egy kolléga megcsinálja neki a Moodle-t, feltesz mindent, igazából nincs technológiai korlát. Nem ezeken múlik, hanem a nyitottságon.

Lesz az oktatásban egy modellváltás, mivel magasabb színvonalat kell nyújtani, nem elég az általános ismeretterjesztés.

Azok a tanárok, akik ezt nem tudják megugrani, bajba kerülnek, mert maguk a hallgatók szelektálják ki őket. Ez lenne az ideális állapot. Persze az élet bonyolultabb.

Fotók: Pexels.com

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
A média szerepe a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásban - Interjú Urbán Ágnes médiakutatóval

A média szerepe a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásban - Interjú Urbán Ágnes médiakutatóval

sam-wheeler-tuyyno_vdp0-unsplash.jpg

A COVID-19 elképesztő mértékű médiavisszhangot keltett az elmúlt hetekben, hónapokban. A híradók tájékoztatnak az operatív törzs hivatalos döntéseiről, a betegek és az egészségügyi felszerelések számáról, a YouTube-videók előtt társadalmi célú reklám hívja fel a figyelmünket az otthonmaradásra, az online hírportálok szinte azonnali tudósítást folytatnak a történésekről, a személyes blogokon és Facebook-oldalakon beszámolókat, “koronapló”-bejegyzéseket olvashatunk, ezernyi fényképet, videót oszthatunk meg egymással. De mit mond nekünk mindez? Megtaláljuk-e köztük a számunkra releváns információt? Milyen eszközöket használnak a tájékoztatásra a médiumok, és milyen fókuszok köré rendezik a tartalmaikat? Ezeket és még több kérdést válaszolt meg nekünk Urbán Ágnes médiakutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Készítette: Lázár Fruzsina

 

Beszélhetünk-e bizonyos tendenciákról a médiában, amikor egy-egy globálisan aktuális témáról van szó - ha igen, mik ezek?

Az biztos, hogy ha egy globálisan aktuális témáról van szó, akkor az uralja a globális médiát és a járvány jellegénél fogva nagyon erősen jelen vannak a nemzetközi hírek. A járvány nem helyi ügy és ezt az újságírók is felismerték, éppúgy jelen vannak a hírkínálatban az észak-olaszországi kórházi tudósítások, mint az amerikai tőzsdei hírek. 

 cv_fenykep_aurban.jpg

Milyen fókuszokkal operál most a nemzetközi és a hazai média?

Az elsődleges fókusz egyértelműen a járvány terjedése (nemzetközi adatok, statisztikák, tendenciák), de legalább ennyire erősen jelen vannak a védekezéssel kapcsolatos kérdések akár egyéni szinten, akár a kormányzati stratégiákat tekintve (pl. maradj otthon kampány, kormányzati lépések az egyes országokban), az egészségügyi rendszer kérdései, az egyéni életvitel megváltozása és a gazdasági hatások. 

 

Ha címszavasítjuk, eddig mik a koronavírus-járvány idővonalának legfontosabb tényezői a médiakommunikációban?

járvány, védekezés, egészségügy, home-office, távoktatás, gazdaság 

 

Hogyan kell elképzelni egy ilyen hatalmas, mindent befolyásoló téma megérkezését az “általános” médiakommunikációba, milyen változásokat hoz ez?

Ilyenkor az történik, amit az elmúlt 2-3 hétben tökéletesen jól láttunk a magyar médiában: mindent elural a téma, közvetve vagy közvetlenül minden a vírusról szól. Egyetlen kivételként az Eszenyi-ügy tudta áttörni a média ingerküszöbét. Nagyon ritkán történik olyan esemény (az én életemben most először), hogy minden hír ennyire egy téma körül forog, beleértve a politikai, gazdasági, sport és kulturális híreket is. Nem kérdés, hogy ezekben a napokban mindent meghatároz a járványhelyzet. 


shutterstock_1552141370-min.jpgA professzionálisan előállított média tartalmai mellett (TV, rádió, hírportálok) most is tapasztalható, milyen intenzíven áramlik a felhasználói tartalom. Milyen hatással lehet ez a “hivatalos” médiakommunikációs folyamatokra?

A UGC (user generated contect - szerk.) valóban fontos, de ebben a helyzetben nem kiemelkedő jelentőségű. A legfontosabb most azoknak az újságíróknak a munkája, akik független szerkesztőségekben dolgoznak és napról-napra tárják fel a védekezéssel kapcsolatos fontos kérdéseket, nem egy esetben döntésre ösztönözve a kormányzatot is. 

Ha mégis találkoznál ilyen tartalmakkal és kíváncsi vagy rá, hogyan állapíthatod meg, hogy mennyire megbízhatóak, olvasd el friss cikkünket az álhírek felismerésének lépéseiről!

Megjelenik a média kapuőri felelősségének kérdése is. Hogyan kezelik a jelenlegi helyzetet: elbagatellizálás, pánikkeltés vagy a kettő között valami?

A független média megmaradt platformjai nagyon komoly munkát végeznek ezekben a hetekben. A média sokkal hamarabb érzékelte a veszélyt, mint a kormányzati kommunikáció, így ennek köszönhető, hogy sok állampolgár óvatosabbá vált, elindította az önkéntes social distancing-et. A kormánypárti média sajnos sokáig követte a kormányzati kommunikációt és elbagatellizálták a kérdést. Szerencsére már ők is váltottak és nem öncélú pánikkeltésnek tekintik a járvánnyal kapcsolatos híreket. 
volodymyr-hryshchenko-c9omhinyvqs-unsplash.jpg

Hogyan szűrjük ki a számunkra fontos, releváns információt ebben az elképesztő médiazajban? Mi lehet a jó médiafogyasztási stratégia?

Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy milyen híréhsége van és mennyire bírja a folyamatos rossz hírek olvasását. Érdemes nagy, megbízható hírforrásokat követni, figyelni a statisztikai adatokat, elolvasni azokat az írásokat, amelyek rendszerszinten tekintik át a helyzetet, és kevésbé figyelni az „ismerősöm szomszédja hallotta valahol” típusú információkra. Nagyon fontos a nemzetközi tendenciák figyelése és kifejezetten érdemes a WHO statisztikákat követni az interneten. 

 

További aktuális és izgalmas tartalmakért kövesd a Közgazdász Online napi rendszerességgel frissülő Facebook oldalát !

2020. március 31.

Képek: Unsplash, Pexels, portré: https://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=24294&neptunKod=LGIOTE

A média szerepe a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásban - Interjú Urbán Ágnes médiakutatóval Tovább
Ez a legjobb időszak egy egészségesebb étrend kialakításához - Tippek Zsigovits Angelika táplálkozási szakértőtől

Ez a legjobb időszak egy egészségesebb étrend kialakításához - Tippek Zsigovits Angelika táplálkozási szakértőtől

istock-174773026.jpg

Az internet tele van olyan információkkal, hogy mit nem szabad ennünk, vagy melyik élelmiszer okoz rákot. Mondanom sem kell, hogy ezeknek a videóknak, írásoknak a legnagyobb része valótlanság. Sokkal hasznosabb azzal foglalkozni, hogy mit ehetünk, mi kell egy egészséges étrendhez, amit akár egyetem és munka mellett is fogyaszthatunk, most pedig a kényszerű otthonlét során időnk is lesz kísérletezni.

Zsigovits Angelika táplálkozástudományi szakemberrel beszélgettünk, további infókat ezen az oldalon is találhattok. 

Írta: Bera Viktor

Táplálkozási szakértőként milyen problémával szoktál a vendégeidnél leggyakrabban találkozni?

dsc_0148.jpgSokszor azt látom, hogy valami fontos makrotápanyag hiányzik az étrendjükből, és nem jó forrásokból tájékozódnak. Például ilyenkor szokott előjönni, hogy a szénhidrát az bűn, máglyára kell vetni. Ezzel az a probléma, hogy annyira alacsony lesz tőle a vércukorszint, hogy azonnal valami gyorsan felszívódó tápanyag kell:  ekkor kerülnek elő a nasik.

Hogyan lehet ezt elkerülni?

Fogyasszunk lassan felszívódó szénhidrátot, ez lehetőleg élelmi rostban és ásványi anyagokban gazdag legyen, lehet valami reformköret is. Ilyenek például a bulgur, a köles, a quinoa, de lehet akár barna rizs is vagy durum tészta. Ha ezeket nem hagyja ki valaki az étkezéséből, sokkal több energiája lesz a nap során. Tudom, hogy csábító lehet egy büfé csoki kínálata, de igyekezzünk ezt elkerülni. Azért jók a lassan felszívódó szénhidrátok, mert nem ugrándozik annyira a vércukorszint, és nem kívánjuk meg az édességeket. Persze ehhez is kell némi megszokási időszak.

Sok egyetemista egészségtelenül étkezik, szerinted ez miért van?

hamburger-and-fries-photo-2983101.jpgAz ember életében először talán az egyetemen jönnek elő igazán stresszes helyzetek, ezt sokan nem tudják kezelni. Nem mindegy, hogy például a sport vagy a cigaretta és alkohol erre az illető válasza. Egy ilyen káros függőség kialakulásánál azt is fontos szem előtt tartani, hogy a fokozódó fogyasztással egyre kevésbé fejti ki a hatását például a koffein. Amiért eredetileg elkezdte, azt az okot nem szüntette meg, valami teljesen más módszert kellene találni, ez viszont nyilvánvalóan küzdelemmel jár. Sokszor hallom idősebb vendégeimtől is, hogy káros étkezési szokásaik nagy része pont az egyetemista életszakaszban jelent meg. Sosem túl késő változtatni, de minél később kezd el valaki figyelni rá, annál nehezebb lesz. Ha egyetemista korukban nem hozzák rendbe az emberek az étrendjüket, később még kevesebb idejük lesz rá. (fotó: Pexels.com)

Jó megoldás lehet valami kevésbé káros alternatívára való rászokás?

Annyi az információ, hogy legtöbbünknek az egyik fülén bemegy, a másikon ki is jön. A rossz szokásokra lehet kevésbé káros alternatívát adni, de ezt csak az fogadja meg, aki változtatni akar. Nagyon sokszor azt látom, hogy ha az okot nem szüntetik meg, és nem magyarázzák el az illetőnek, akkor nem hatnak rá. Ha nem érti, miért kéne változtatni, nem fog változtatni.

Azt a lépcsőfokot kellene elkerülni, amikor az illető már tényleg megijed attól, hogy most baj van, de sajnos a legtöbben csak ezen a ponton hajlandóak változtatni.

Mikor maga a szervezet jelez, hogy ez nem mehet így tovább.

Itt milyen jelzésre kell gondolni?

Saját példából is tudok idézni: dolgoztam egy szórakozóhelyen pultosként és rengeteget energiaitaloztam. Ez körülbelül 10 éve volt, és egyszer arra ébredtem, hogy olyan szívdobogás jött rám, hogy bepánikoltam, ott ültem és sírtam. Nagyon megijedtem, és akkor döntöttem el, hogy erről a szokásról lemondok.

Te hogyan tudsz egész nap energikus maradni?

fruit-salads-in-plate-1640774.jpgIgyekszem jókat és jól enni. Például rá lehet szokni arra, hogy otthon magadnak turmixot csinálj. Ennek is lehet egy kis rituáléja, amit szeretsz ismételgetni: én imádom vagdosni a kis gyümölcseimet zenehallgatás közben, nézem ahogy elkészül. Kis gyömbér, matcha por, maga ez a kis rítus is lehet egy új szokás, ami még egészséges is. Nem kell olyan sokszor csinálni, rendszeresség mellett 1-1,5 hónap alatt be tud épülni. (fotó: Pexels.com)

Ha mégis megéhezek a nap közepén, mit ehetek?

Ha esetleg mégis nassolásra lenne igény, kevésbé cukros müzliszeletet javaslok vagy olajos magvakat. Persze oda kell figyelni, hogy ne egy egész zacskóval egyél meg belőle.

Igazából semmi nem kell, hogy tiltott legyen, csak arra kell figyelni, hogy nagy energiatartalmú, rendkívül cukros csokiszeleteket ne fogyasszuk túl gyakran.

Nekem egyébként a tönkölyropi és a kölesgolyó a két kedvencem, ezek nagyon jók. Több márkának is vannak cukormentes, édesítőszeres termékei, ezek is jól eshetnek párszor. Fontos az, hogy ha gyümölcsöt választunk, például almát, banánt, akkor együnk mellé valamit, amivel csökkentjük a felszívódásának idejét. Valami rostban gazdag dolog, például olajos mag segít ebben, így nem viszi fel a vércukrunkat annyira, nem leszünk megint éhesek fél óra múlva.

Mit tanácsolsz azoknak, akik bizonytalanságuk miatt nem tudnak változtatni?

Nem a fehér kenyértől fogsz elhízni, hanem attól, ha rendszertelenül étkezel és rendszertelenül mozogsz, sokat nasizol, nem alszol rendesen és éhgyomorra fél liter energiaitallal kezded a napod.

Tanulj meg főzni és előre készülni a másnapi menüddel, ez így sokkal egészségesebb és olcsóbb is! Ráadásul tudd, hogy mi van abban, amit megeszel!

További érdekes tippekért és izgalmas tartalmakért kövesd a Közgazdász Online napi rendszerességgel frissülő Facebook oldalát is!

Címlapfotó: iStock

Ez a legjobb időszak egy egészségesebb étrend kialakításához - Tippek Zsigovits Angelika táplálkozási szakértőtől Tovább
A benyomás ereje - Mit tanít nekünk Claude Monet az otthonlétről?

A benyomás ereje - Mit tanít nekünk Claude Monet az otthonlétről?

claude_monet_sunset-on-the-seine-at-lavacourt-winter-effect.jpg

Monet már egészen fiatal korában elkezdett a művészet felé orientálódni: Eugene Boudin jóvoltából rátalált a brit gyökerekkel rendelkező plein air mozgalomra, amely megalapozta saját stílusát, a későbbiekben pedig az impresszionizmust is, amit Párizs-környéki művésztársaival az 1860-as évek elején hozott létre. Miért érdekes ez éppen most? Sebesen változó, állandó igazodást követelő életvitelünkben nem sok időnk jut a szemlélődésre - néha azonban a sors úgy hozza, hogy a világ összes ideje a nyakunkba szakad. Ahelyett, hogy a közösségi médián ütnénk el az időt, érdemes egy kicsit kilépni a virtuális terekből, és belemerülni valóságba - a képzőművészet ennek tökéletes tárgya lehet. (Borítókép: Wikipédia Commons)

Írta: Lázár Fruzsina

monet_in_his_garden2.jpgMonet a képi ábrázolás evolúciójának forradalmi idejében élt. Akkoriban jelent meg a fényképezés, amely a realizmust egészen új szintre emelte: nem kellett többé órákon keresztül mozdulatlanul ülni egy portréért. A valósághűség már nem attól függött, mennyire volt tehetséges egy festő. Az új masinának csupán egy kis fény kellett, és az eredmény olyan lett, mintha tükörbe néztek volna; az emberek szabadon birtokolhatták saját képmásuk tetszőleges számú másolatát. (Kép: Monet giverny-i kertjében, 1905; forrás: Pinterest)

Mi sem lehangolóbb, mint ráébredni arra, hogy van egy mechanizmus, ami tökéletesen helyettesíti, sőt, felülmúlja az emberi munkát. Néhány tizenkilencedik századi festő szomorkodás helyett letért a kitaposott útról, és kiment a szabadba. Gyors, finom ecsetvonásokkal dolgoztak, munkáikhoz nem használtak vázlatokat, érzékeikre hagyatkoztak. Míg a fénykép lencséje az objektív igazságot keresi, az impresszionista mozgalom a pillanatnyi benyomásról szól: ezek a festők az örökmozgó fényt igyekeztek lekövetni. Ez gyakran azt jelentette, hogy naponta csak néhány percük volt festeni: John Singer Sargent brit impresszionista Carnation, Lily, Lily, Rose című műve két éven keresztül készült, (egy videó erről az elképesztő munkafolyamatról), épp azért, mert a képen megörökített fényviszonyok csupán egy rövid ideig voltak láthatók alkonyat idején.

carnation_lily_lily_rose_john_singer_sargent.jpg

Az azonnaliság korában ezt nehéz értelmezni. Ha látunk valami szépet, lefényképezzük, hogy velünk maradjon a kellemes érzés, amit a látvány ébresztett bennünk. De hogyan maradhatna meg ez egy egyszerű képben? A valóság mindenki számára máshogy néz ki, de egy sietve elkészített fotóban ez az egyediség nem tükröződik. Az elhamarkodott fotózással sokszor megszakítjuk a befogadás folyamatát, megelégszünk azzal, hogy birtokolhatjuk a valóság egy lenyomatát. Ez a lenyomat azonban leredukálódik egy cseppre a tengerben, amelyet semmi sem különböztet meg a többitől. Nemsokára érdektelenné is válik, és mi továbblépünk. (kép: Wikipédia Commons)

Claude Monet ellenben a színek és fények festője volt: az általa vallott művészetben az áll a középpontban, hogy ki hogyan látja a világot. A szem és a lélek között közvetlen útvonal van.

Manapság annyira rászorulunk a minket körülvevő tengernyi előregyártott mintára és világértelmezésre, annyira összenőttek a preferenciáink a trendekkel, olyan kevés időnk és lélekjelenlétünk van arra, hogy csak szemléljünk és befogadjunk, és ne akarjunk azonnal reprodukálni vagy felülmúlni másokat… Néha eszembe jut, hogy talán már csak akkor és úgy látjuk meg a szépet a világban, ahogy az algoritmusok által gondosan kiválogatott tartalom meghatározza számunkra.

Az otthonlétben megélhetjük, hogy az életünket egy olyan külső erő alakítja át, amelyet nem tudunk megkerülni. Minden lelassul körülöttünk, a ritmusunk, az eddig jól működő szokásaink egy időre hasztalanná válnak. Mintha légüres térbe kerültünk volna, semmi sem történik.

Az impresszionizmus arra tanít minket, hogy ebben a csendben, látszólagos mozdulatlanságban is folyik tovább az élet. Most megkaptuk a lehetőséget, hogy megérkezzünk a saját valóságunkba, hogy időt és teret adjunk a benyomásainknak, hogy nézzük a körülüttünk izgő-mozgó, folyton változó világ apró csodáit, az arcunkat a fény felé fordítsunk, lélegezzünk, és pihenjünk.

Monet vízililiomai:

water_lilies_monet.jpg

Forrás: Wikimedia Commons

 

Források:

https://www.alkotasutca.hu/claude-monet

https://www.tate.org.uk/art/art-terms/i/impressionism

https://www.tate.org.uk/art/artists/claude-monet-1652

A benyomás ereje - Mit tanít nekünk Claude Monet az otthonlétről? Tovább
Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény)

Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény)

we_re_expecting_you_1.png

A távoktatás elindulásával új korszak kezdődik a hallgatók életében. Az új oktatási módszertan a hallgatóktól is rugalmasságot és odafigyelést igényel, ugyanakkor az első hét tapasztalatai nagyon biztatóak. Mit gondolnak a Közgazdász szerkesztőség tagjai az átállásról, hogyan éljük meg mi ezt az időszakot? Összegyűjtöttünk néhány gondolatot és tanácsot, amik hasznos visszajelzésként szolgálhatnak ebben a helyzetben. 

A távoktatás módszertanáról cikksorozatot is készítettünk, az első részben a hallgatók egyéni tanulását támogató módszereket szedtük össze, a másodikban a videó streaming tanácsokról írtunk, a harmadik rész pedig az e-learning kurzusokról szólt. Az anyagokat a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulási Központ biztosította számunkra. 

Ha nem vigyázol, “időmilliomosból” könnyen “idődzsentrivé” válhatsz

gray-double-bell-clock-1037993.jpg

Talán azt sajnálom a legjobban a távoktatásban, hogy nem növeli a telefonom kijelzőjén látható lépésszámomat az egyetemre tartó út. Viszont annak, aki már töltött ki Belbin-tesztet, és a csapatjátékos kategóriára hozzám hasonlóan nulla pontot kapott, na az ő számára áldás, amikor egy diasor önálló tanulmányozása közben egyedül kutakodhat az interneten, ráadásul ezalatt még zenét is hallgathat anélkül, hogy a muzsika műfaját bárkivel egyeztetnie kellene. Videókonferenciák alkalmával pedig tovább élvezhetjük az eddig élőben tartott órákat, annyi különbséggel, hogy kevésbé feltűnő az a bizonyos Hearthstone vagy Honfoglaló menet…

Rengeteg időt spórol meg nekünk, hogy nem szükséges utazgatnunk, ugyanakkor nagyon fontos, hogy az időnket jól osszuk be. Időmilliomosként léhán halogathatunk, rosszul gazdálkodhatunk kronológ vagyonunkkal, így pedig hamar idődzsentrikké válhatunk. 

Nehéz, de hozzá kell szokni, hogy az otthon most egy munkahely is egyben. 

(Ezt a gondolatot edzőm egyesületi körben sokat idézett kérdésével zárnám: “Ismered azt az angol közmondást, hogy the time is money b***?”)

A távoktatás jó lehetőség arra, hogy új tanulási módszereket sajátítsunk el, valamint - ha jó gazdák vagyunk - időt biztosít olyan dolgokra, amelyekre eddig pont nem jutott.

Szatmári-Schubauer Solt

Személyes kapcsolódás nélkül nem megy

three-black-handset-toys-821754.jpg

Ahány óra, annyi féle megoldással lehet találkozni a távoktatás során. Oktatótól és a kurzus eredeti felépítésétől is függ, melyik módszer a legalkalmasabb. Van olyan, aki feltölti a kibővített diasort, esetleg egy előre felvett előadást ad le, vagy élőben streamel. A legtöbben a Teams felületet használják, ami szerintem elég könnyen kezelhető és rengeteg lehetőséget nyújt. Szinte bármikor lehet írni a csoport chat részébe, amit mindenki lát, így könnyen tudunk tájékozódni mi is, ha valamit nem értünk. Ide is fel lehet tölteni tananyagokat, de van, aki erre a Moodlet használja. Így két felületet is figyelni kell, ami olyan szempontból nem baj, hogy a Moodlet (jobb esetben) már ismerjük, és biztos megtalálunk rajta mindent.

Mindenkinek más megoldás a kényelmes, szerintem az előre felvett előadás a legpraktikusabb és a leghatékonyabb. 

Még ha nem is tudunk azonnal reagálni vagy kérdezni, mégis sokkal személyesebb, és talán az eredeti órához ez hasonlít a legjobban. Mivel ezek a videók körülbelül 20 percesek, érdemes lenne utána lehetőséget biztosítani a hallgatóknak, hogy a Teams felületen közösen is megbeszélhessék a felmerült kérdéseket.

Elsőre az egész rendszer szokatlan és fura volt számomra, főleg a heti feladatok. Idővel azonban rá lehet hangolódni, és hozzászokni, hogy most más szabályokat kell követni.

Szép Zsóka

Sosem volt még ilyen könnyű a lógás, de ennyire nagy hiba sem

brown-wooden-opened-door-shed-2869565.jpg

Véleményem szerint az egyetemnek általánosságban sikerült megvalósítani a távoktatást. Ebben nagy segítség volt a Microsoft Teams, nekem az előadásaim nagy része ott teljes egészében elérhető.

Talán még segít is figyelni az „órán”, hogy egyedül ülök a gép előtt.

Természetesen így is meg van a lehetőség arra, hogy elkalandozzon az ember, de magamon úgy vettem észre, hogy ez az online kurzus keretein belül kevesebbszer valósul meg. A Teamsen kívül is jól működik a kommunikáció, van olyan tárgyam, ahol a tanár saját Youtube videóiból lehet elsajátítani az anyagot.

Az önálló időbeosztás egyszerre lehet áldás és átok. Mivel nálunk sehol nem nézik úgymond a katalógust, a lógás szinte minden óráról megengedett, de egyáltalán nem célravezető. Ugyanúgy időt kell hagyni az óra utáni egyéni munkára is, ami ez sok esetben összemosódhat azzal, hogy az előadás hallgatását már eleve annak vesszük.

Egy hét után érnek még meglepetések, de egy rendszert kialakítva effektív lehet ez a megoldás az oktatás jövőjében is.

Gajdics Bálint

Neked mi a véleményed? Kommentelj a Facebook-poszt alatt, vagy küldd el nekünk az alábbi kérdőívben! A tartalmas hozzászólásokat egy későbbi írásunkban meg is jelenítjük majd. 

Szerkesztette: Kovács Máté

fotók: pexels.com

Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény) Tovább
Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

woman-smiling-while-using-laptop-3769717.jpgA koronavírus okozta helyzet gyökeresen változtatta meg a mindennapjainkat, és előtérbe kerültek az online megoldások, a digitális technológiák. Vajon mit gondol ezekről a változásokról egy digitális kommunikációt és pedagógiát kutató szakember és egyetemi oktató? Dr. Bokor Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének adjunktusával beszélgettünk, akinek hasznos tanácsai mindenkihez szólnak. Tudjuk meg, hogy mi az az öt készség, amire mindenkinek szüksége van a távoktatás során!

635e8f12-4268-49d0-9762-dd1de2e24446.jpegHogyan hat a koronavírus okozta bezárt helyzet a digitális jelenlétünkre? 

A hirtelen bekövetkezett változások - a társadalmi távolságtartás, önkéntes karantén, átállás a távoktatásra - egy klasszikus válsághelyzet következményei. A régi kommunikációs közhely szerint azonban minden válság egyúttal lehetőség is. A COVID-19 kapcsán igazolva látom ezt a tételt, hiszen a bezártság villámgyorsan kikényszerítette azoknak a digitális megoldásoknak a mindennapi használatát, amelyek már viszonylag régóta velünk voltak, de mostanáig csak részlegesen éltünk velük. Történhetett ez a régi módszerek megszokottsága miatt, vagy azért, mert tartottunk az ismeretlen technológiáktól. Ezeket a reflexes működéseinket egy még nagyobb erő, a bezártság miatti szorongás oldja fel: a videóhívástól eddig idegenkedő nagyszülőknek, a digitális pedagógiától tartó pedagógusoknak, az online munkát nem szerető hallgatóknak, a személyes instruálást fontosnak tartó edzőknek most kényszerűségből fejest kellett ugraniuk a digitális tengerbe, mert mögöttük lángolni kezdett a part. 

 

Melyik digitális kompetenciákra van ebben a helyzetben leginkább szükségünk? 

a-girl-watching-movie-on-computer-laptop-3761513.jpg

Az elmúlt napokban, hetekben mindenki óriási iramban növelte a digitális kompetenciáit, persze többnyire nem önkéntes alapon. Az eddigi fejlődési ütemhez képest bámulatos gyorsasággal álltak át általános- és középiskolák, felsőoktatási intézmények, munkahelyek a digitális oktatási és távmunkarendre. Megismerkedtünk új programokkal, szoftverekkel, belekényszerültünk olyan online helyzetekbe, amelyek jócskán kívül esnek a többségünk komfortzónáján. De ahhoz, hogy ezt a helyzetet termőre lehessen fordítani, nem a digitális kompetenciákat tartom a legszükségesebbeknek, hanem más, ezeknél is átfogóbb készségeket és képességeket. 

Elsőként ott a türelem. Különböző szintű számítógépes ismeretekkel, különböző előtörténetekkel és félelmekkel érkeztünk ebbe a helyzetbe. Senkitől nem várható el gyors reakció, az ódzkodás azonnali meghaladása.

keszsegek_x_korona_grafika.jpg

Aztán az empátia: személyesen is tapasztalom például, hogy általános iskolás gyerekek szülei már az átállás első hetében várják a tanítóktól, tanároktól, hogy kiscsoportos online órákat tartsanak Zoomon, miközben a pedagógusok is még csak két napja ismerték meg a Google Classroomot. Nem beszélve arról, hogy többgyerekes szülőkként esetleg nekik is több szerepben kell helytállniuk.

Harmadikként a kritikus válogatás: ismerjük fel, hogy a techcégek számára a mostani helyzet hatalmas lehetőség a piacszerzésre, hiszen az átmenetileg ingyen kínált szolgáltatásokat igénybe véve később már nehezen távolodunk el egy bejáratott rendszertől. Érdemes a már ismert és megbízható, minőségbiztosított rendszereket igénybe venni. A Corvinus egyébként ugyanezt az utat járja, amikor az oktatók és hallgatók számára Moodle és a Teams használatát javasolja. 

A következő az önmérséklet: bár tobzódunk az applikációkban, most lehetőségünk van azt is felismerni, hogy a kevesebb bizony több. Senki sem szeret huzamosabb ideig hat-nyolc csatornát nyitva tartva párhuzamosan figyelni mindegyikre. Minél inkább egy platformra tudjuk terelni az ügyes-bajos online dolgainkat, annál áttekinthetőbb marad az életünk, a munkaszervezésünk. 

A példáim sorában végül a minőségi idő kihasználása áll: a vírushelyzet megadta nekünk a befelé fordulás ajándékát, az önképzés lehetőségét, a közvetlen családtagokkal együtt töltendő időt és az egymásra figyelés fokozott igényét. Bűn lenne nem kihasználni, s ezzel fricskát mutatni a kényszerű karanténnak. 

woman-writing-on-a-notebook-beside-teacup-and-tablet-733856.jpg

Hogyan fejlesztheti a távoktatás a digitális készségeinket? 

Sokan rájöttünk, hogy az egyetemi kurzusok nagy hányada némi kreativitással ügyesen transzformálható távoktatásos formátumra. A Corvinus oktatóinak közel 85%-a eddig a Moodle-t egyirányú kommunikációra, azaz tananyagok megosztására, közlemények kiküldésére használta, ha egyáltalán igénybe vette. Ez az arány minden bizonnyal drasztikusan csökkent egyetlen hét alatt. 

Felfedeztük továbbá az Office365 szolgáltatáscsomagot, bár az egyetemi dolgozók és hallgatók jelentős többsége eddig valószínűleg azt sem tudta, hogy egyetemi polgárként rendelkezésére áll egy jelentős méretű tárhely és számos szoftveres szolgáltatás. Moodle és a Teams mellett további felületeket vettünk birtokba, és közben megéreztük, amire az előbb utaltam: minél több csatornán vagyunk jelen, annál kevésbé tudunk hatékonyak lenni. 

A módszertani eszköztárunk fejlődése szinte magától bekövetkezik: nekem például komoly fejtörést okozott, hogyan lehet jelenléti feladatokra alapozott kiscsoportos tréningeket egyénileg végezhető e-learning tananyaggá alakítani. Három napnyi ötletelés és gyúrás után apránként összeállt a kép, és megszületett a szóban forgó kurzusok Moodle változata. 

freelancer-763730_1920.jpg

Abban is hiszek, hogy az oktatók munkakultúrája is fejlődik azzal, ha a saját munkájukat naplózva látják. Önfegyelemre, rendszerezettségre tanít minket ez a helyzet. Ugyanakkor fontos, hogy a távoktatás és a digitális pedagógia nem ugyanazt jelenti. Főként a köznevelésben látszik jól, de nálunk is tapasztalható, hogy a feladatkiadás, -megoldás, beküldés és visszajelzés megszokott négyesfogata eltér attól, amikor a tananyagot és a kapcsolódó feladatokat eleve digitális formában, az online kommunikáció logikája szerint dolgozzuk ki és működtetjük. Most jószerével még csak transzformáltunk, de ha elhúzódik a távoktatás, a kreatív, digitális tananyag-létrehozásra is fel kell készülnünk. 

 

Milyen jótékony hatásai lehetnek a jövőben a jelenlegi intenzív távoktatásnak? 

shutterstock_1150224587-min.jpg

Korai lenne még ez ügyben jósolni. A távoktatás kétélű fegyver: egyfelől bővíti a módszertani kultúrát, és kötetlenebb hozzáférést tesz lehetővé a felsőoktatáshoz. Másfelől azonban rámutat arra, hogy az egyetemi erőforrásokat - úgy a személyi, mint az ingatlan- és az IT-infrastruktúrát - eddig mennyire gazdaságtalanul használták ki az intézmények, s ez olyan változásokat indíthat el, amelyek a felsőoktatás egyes szereplői számára előbb-utóbb kellemetlen következményekkel járhatnak. Viszont reménykedésre adhat okot, hogy a tanári szerepet sok jövőkutató azon foglalkozások közé sorolja, amelyeket a mesterséges intelligencia a legutolsók között lesz csak képes helyettesíteni. 

A digitális oktatási formák bő két évtizede vannak velünk, miközben az agyunk egy több tízezer esztendős kommunikációs forma, a személyköziség észjárása szerint fejlődött és működik. Legyenek bármilyen gyorsak is a mostani változások, az agyfejlődésünk nem képes néhány hét alatt ilyen éles kanyart venni. Ezért aztán sejthető, hogy amikor visszatérünk majd a normális kerékvágásba, akkor – talán csökkenő arányban és súllyal, de – újra meg fog jelenni a személyes tanítás és tanulás is a felsőoktatásban. A kapcsolataink az új eszközeinkkel tehát nem vesznek el, csak némiképp átalakulnak. 

 

Készítette: Taxner Tünde / Saját grafika: Tóth-Máté Bence 

Képek: Pexels

2020.03.26. 

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással Tovább
A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

kep.JPG

Mi lenne egy országgal, ha nem lennének tehetséges számviteli szakemberei? A Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny bizonyíték arra, hogy ettől nem kell tartanunk. A kárpát-medencei számviteli esetversenyt a Pénzügyminisztérium is támogatta. A szervezőkkel beszélgettünk a verseny céljairól és a döntő nehézségeiről, melyeket a koronavírus okozott. 

Címlapfotó: Menyhért Kristóf (- Ressely Kinga fotója)

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpg

A koronavírus az egyetemi esetversenyekre is hatással van, ugyanakkor a Luca Pacioli Egyesület bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell mindent elhalasztani. A Varga Mihály által fővédnökként támogatott versenyt a korlátozások miatt végül online rendezték meg. A rendkívüli helyzetről, az átállás kihívásairól és a verseny céljairól Menyhért Kristófot, a Luca Pacioli Egyesület elnökét kérdeztünk.

logo.pngA Luca Pacioli Egyesület célja, hogy támogassa a számviteltudomány és az adózási ismeretek területén legkiemelkedőbb szakemberek folyamatos kinevelését, ennek érdekében ernyőszervezetként támogatja a Corvinuson működő Finance Master Clubot és a Luca Pacioli Társaságot is (akikről korábbi írásunkat itt olvashatjátok), emellett pedig második alkalommal rendezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt, melyre a Kárpát-medence minden tájáról várták a jelentkezőket. 

A versenynek Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere volt a fővédnöke. Hogyan sikerült elérni, hogy a Minisztérium is támogassa a versenyt? 

A Pénzügyminisztérium stratégiai fontosságúnak tartja a hazai számviteli képzés minőségének biztosítását, a számvitel népszerűsítését és fiatalítását, hiszen a nemzetgazdaság egésze számára létfontosságú szakmáról van szó. Ahogyan Varga Mihály pénzügyminiszter a tavalyi döntő eredményhirdetése előtt fogalmazott: 

"Egy olyan gazdaság, amely nem büszkélkedik nagy tudású számviteli szakemberekkel, előbb-utóbb sikertelen vállalkozásokba fullad." 

Mivel a Luca Pacioli Egyesület, illetve az általunk szervezett verseny céljai egybevágnak a Pénzügyminisztérium szakmára vonatkozó elképzeléseivel, a pénzügyminiszter úr szívesen elfogadta felkérésünket, hogy elvállalja versenyünk fővédnöki szerepét. 

Mi a verseny célja, miért érdemes rá jelentkezni?

multicolored-abacus-photography-1019470_1.jpgA Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny célja egyrészt a számvitel népszerűsítése a fiatalok körében, szerte a Kárpát-medencében, másrészt pedig az, hogy a szakma leendő nagyjai lehetőséget kapjanak a szakma jelenlegi jeles képviselőitől, hogy megmutassák magukat, ezáltal elindítva karrierjüket a közszférában, a versenyszférában vagy az akadémia világában.

A veszélyhelyzet ugyanakkor keresztülhúzta a ti számításaitok is. Mi volt az eredeti terv, hogyan szerettétek volna lebonyolítani a verseny döntőjét?

Az idei döntő a tavalyihoz hasonlóan zajlott volna le: március 12-én este díszvacsora nyitotta volna meg a rendezvényt a Budapesti Corvinus Egyetemen a Faculty Clubban, ahol megjelent volna a 7 döntős csapat, a szakmai zsűri tagjai, a verseny támogatói, a szervezők és természetesen a meghívott vendégeink is. A versenyre első megszervezése óta gyakran "a számvitel ünnepeként" utalunk, és szerettük volna megadni idén is az ehhez illő ünnepélyes felütést. A verseny döntője másnap zárult volna, ahol a döntős csapatok tagjai előadták volna az első fordulóban elkészített megoldásaikat a szakmai zsűri tagjainak. Ezt követte volna az ünnepélyes eredményhirdetés, amelyen felszólalt volna maga Varga Mihály pénzügyminiszter úr is. Mindez természetesen végül csak álom maradt.

Mi volt az a pont, amikor dönteni kellett? Mennyi időtök volt az átszervezésre?

A Corvinus Egyetem Elnöki Testülete március 10-én hozta meg azt a rendelkezését, amelyben betiltotta az 50 fős vagy nagyobb rendezvények megszervezését az egyetem területén. Természetesen a mi rendezvényünk a létszám sokszorosával bírt volna, így a rendelkezés ránk is vonatkozott. Tiszteletben tartva mind az egyetemi vezetés, mind a kormányzat rendelkezéseit, illetve az érintettek egészségét, a döntőt eredeti formájában végül lefújtuk, és azonnal nekiálltunk az átszervezésnek. 

Összesen körülbelül két napunk volt arra, hogy a közel 6 hónapos szervezőmunka eredményét félretéve az egész eseményt újragondoljuk, és a döntőt valamiképpen megmentsük.

Technikailag mennyire okozott nehézséget ez az átállás, hogyan oldottátok meg? Hogyan zajlott le végül a döntő?

A verseny egyik támogatója azonnal felajánlotta irodáját és technikai berendezéseit is, hogy megszervezhessük a döntőt, így a helyszín és a technikai adottságok kérdésköre gyorsan megoldódott. A vetélkedőt Microsoft Teamsben valósítottuk meg, az eredeti, március 13-ai időpontban: a közös megnyitót követően a Teams "egyik oldalán" a versenyzők jelentkeztek be előre meghatározott időpontokban, hogy egyesével előadják a döntőre készített prezentációikat, a "másik oldalon" pedig a szakmai zsűri tagjai szegezték a csapatoknak kérdéseiket – mi pedig mindvégig ellenőriztük és koordináltuk a szabályos lebonyolítást. 

Az eredményhirdetés ugyancsak Teamsben történt. Minden csapat ismét egyszerre bejelentkezett, meghallgatta a zsűri elnökének összefoglalóját, illetve a dobogós csapatok kihirdetését. 

shutterstock_1065451166-min.jpg

A zsűri és a támogatók mennyire voltak ebben partnerek? Mennyire értékeled sikeresnek a helyzethez való alkalmazkodást?

Szerencsére mind a zsűri tagjai, mind a verseny támogatói rendkívül rugalmasak és segítőkészek voltak, és maguk a versenyzők is gyorsan alkalmazkodtak a váratlan helyzethez. Mindezeknek köszönhetően a döntő végül is – bár az eredeti elképzeléshez képest jóval kevesebb pompa közepette – zavartalanul és véleményünk szerint szakmailag kifogásolhatatlan módon valósult meg. Ezúton is köszönjük a zsűri tagjainak, valamint támogatóinknak és a versenyzőknek is az ezért tett erőfeszítéseiket!

A tervek szerint a Luca Pacioli Egyesület 2021-ben is megrendezi majd a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt. További információkért érdemes követnetek a honlapjukat és a Facebook oldalukat is!

(Illusztrációk: Pexels.com, Shutterstock)

Kovács Máté

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt Tovább
Van valami, ami közös a járványokban és a szervezetek működésében

Van valami, ami közös a járványokban és a szervezetek működésében

Interjú Baksa Máté hálózatkutatóval, a Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskolájának hallgatójával

close-up-photography-of-yellow-green-red-and-brown-plastic-163064.jpg

A hálózatok mindenhol ott vannak körülöttünk, akár a járványok terjedési útvonalaira, akár a szervezetek közötti együttműködésekre vagy a munkatársak közötti tudásmegosztásra gondolunk. A terület dinamikusan fejlődik, és a legtöbb tudományágban megkerülhetetlen szerephez jut. A hálózatokról Baksa Mátéval, a Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskolájának hallgatójával beszélgettünk, aki maga is hálózatokkal foglalkozik, szeptembertől pedig fél évig a Yale Egyetemen fog kutatni. 

Szerző: Kovács Máté

Szeptembertől Fulbright ösztöndíjas leszel. Miért pont a Yale Egyetemet választottad?

A Fulbright ösztöndíjat egy kétoldalú program biztosítja, amelyet az amerikai és a magyar kormány közösen működtet. Célja, hogy magyar kutatók mehessenek amerikai egyetemekre tanulmányutakra, valamint az Egyesült Államokból is érkezzenek hozzánk kutatók. A Fulbright programban egyébként a világ több mint 160 országa vesz részt, vagyis a lehetőség nem csak magyar kutatók számára adott Az ösztöndíjat mester- és doktori képzésen is el lehet nyerni, a pályázók közül bizottság választja ki a nyerteseket. 

baksamate.jpgAzért a Yale Egyetemet választottam az amerikai félévem helyszíneként, mert az itt működő Yale Institute for Network Science számos hálózatokkal kapcsolatos kutatási műhelynek ad helyet, amelyeket szívesen megismernék. Módszertani és szakmai kérdésekben is szeretnék fejlődni, megtisztelő lesz, hogy a szakma legjobbjaitól tanulhatok. A kint töltött öt hónap alatt szeretném befejezni a doktorimat, és ha lesz rá lehetőségem, egy ott folyó kutatásba is szívesen bekapcsolódnék. 

Hogy érzed, mennyire lesz nehéz a megélhetés? Az ösztöndíjad mennyit fedez belőle?

A Fulbright Program az Egyesült Államokat különböző zónákra osztja a megélhetési költségek szerint, és ez alapján határozzák meg az ösztöndíjak mértékét. Úgy tudom, hogy ebből teljesen ki lehet jönni. A havi támogatási összegen felül pedig a repülőjegyekre, a tankönyvekre és az egészségbiztosításra is kapunk támogatást. 

Miért a hálózatkutatást választottad saját területednek?

Számos helyen használnak már hálózatos megközelítést a legkülönfélébb tudományágakban, a nyelvészettől a sejtbiológián át egészen a kvantumfizikáig. A hálózatos megközelítés legnagyobb előnye, hogy meg tud mutatni olyan összefüggéseket, amelyeket egyébként nem veszünk észre, valamint jól tud kezelni nagy mennyiségű adatot is. Olyan korban élünk, amelyben egyre több adat vesz körül bennünket. Rájöttünk, hogy minden mindennel összefügg, az eddig elkülönült területek egyre inkább összekapcsolódnak. 

Elég ha a közelmúlt sajnálatos eseményeire gondolunk: ha kitör egy járvány Kínában, a globalizáció miatt azonnal el tud terjedni az egész világban. Az emberek a saját életükön is hamar megérzik, akár közvetlenül, akár a gazdasági folyamatokon keresztül. Nem tudnak termelni a cégek, vagy az emberek otthonról kénytelenek dolgozni. A hálózati hatások és szabályszerűségek nagyon hasonlóak a járványok és a technológiai vívmányok vagy innovációk terjedése esetében, vagyis pozitív és negatív jelenségek megértésében egyaránt segítenek. 

Máshol is ennyire jelentős területté válik a hálózatkutatás?

A társadalomtudományokban már régóta nagyon népszerű a hálózatelméleti megközelítés, de a természettudományokban is számos kutató alkalmazza. Egyre több felhasználható adatunk van, ezekben pedig egyre több mintázatot, szabályszerűséget vehetünk észre, amelyek további magyarázó erővel bírnak.  

Ezen belül mi az, ami téged leginkább érdekel?

Szervezetkutató vagyok, elsősorban az érdekel, hogy a szervezetek hogyan működnek. Szervezeti kapcsolathálózatokkal foglalkozom, vagyis azt vizsgálom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az emberek, hogyan működnek együtt, hogyan osztanak meg tudást egymással, hogyan alakulnak ki bizalmi és baráti kapcsolatok közöttük. Végső soron ez azért érdekes, mert diagnosztikai eszközként tudjuk használni: jobban meg tudjuk érteni a szervezetek működését, és jobb vezetői döntéseket tudunk hozni ez által. 

baksamate2.jpg

Baksa Máté a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdte tanulmányait, majd elvégezte a vezetés és szervezés mesterszakot is. Jelenleg a Gazdálkodástani Doktori Iskola hallgatója, a Vezetéstudományi Intézetében oktat és kutat. 

Milyen konkrét témákban kutatsz?

Az egyik számomra izgalmas téma a negatív kapcsolatok szerepe a szervezeti kapcsolathálózatokban. Sok hálózatkutató foglalkozik a pozitív kapcsolatokkal, de nem kérdeznek rá a negatív oldalra. Pedig látjuk, hogy a hétköznapi életünkben, és így a munkahelyen is, számos negatív kapcsolat jöhet létre. Kialakulhatnak nézeteltérések, és lehetnek olyan munkatársaink is, akikkel nem szívesen dolgozunk együtt. Ezek is erősen, néha sokkal erősebben befolyásolják a szervezet működését, főleg akkor, ha fontos együttműködéseket akadályoznak. 

TANULMÁNY: Baksa Máté: Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban – Meghatározások, módszerek és mércék (Vezetéstudomány / Budapest Management Review L. évf. 2019. 9. szám)

Emellett az is nagyon érdekel, hogy hogyan tanulnak a szervezetek, és hogyan osztanak meg egymással tudást a munkatársak. Sok olyan tudáselem van, amelyeket nem tudunk leírni egy könyvben, vagy máshogy explicitté tenni, hanem egymástól, a munkatársainktól kell megtanulnunk. A hálózatelemzés itt is a segítségünkre lehet. Például megvizsgálhatjuk azt, hogy az innovációk hogyan születnek, és terjednek szét egy szervezeten belül. A szervezet is tanul, a legfőbb célja pedig az, hogy a tudás a megfelelő helyen és időben rendelkezésre álljon. A tudáshálózatok vizsgálata  nemzetközileg is fókuszterületnek számít. 

TANULMÁNY: Baksa Máté - Báder Nikolett: A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei -  Egy szervezeti tudáshálózat elemzése (Vezetéstudomány / Budapest Management Review LI. évf. 2020. 01. szám)

Hogy látod, máshol is megjelenik a hálózatkutatás a Corvinuson?

network-2402637_1280.jpgA Corvinuson is sokan foglalkoznak hálózatos megközelítésű kutatásokkal. A szociológusok például társadalmi hálózatokat vizsgálnak, a Vállalatgazdaságtani Intézetben pedig ellátásiláncokkal foglalkoznak a kollégák, itt elsősorban a szervezetközi hálózatok kerülnek fókuszba. A Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézetben az önkormányzatok, a szervezetek és a civilek hálózatait kutatják. Itt nem az emberek, hanem a szervezetek közötti innovációs hálózatok állnak a középpontban. Sok példát hozhatnánk még, akár a pénzügyi vagy a bankszektorból is, valóban sok szakterületen használják a hálózatkutatást. (fotó: pixabay.com)

Mit tanácsolnál azoknak, akik már alsóbb éves hallgatóként kutatni szeretnének? Van erre lehetőségük?

Abszolút. Alapszakos demonstrátor koromban kapcsolódtam be először kutatásba, és a kutatói pálya is ekkor kezdett el érdekelni. Nagyon sokat tanultam abból, hogy demonstrátorként kapcsolódni tudtam egy tanszék munkájához. Különböző kutatási pályázatok kutatócsoportjai jelenleg is keresnek hallgatói munkatársakat, így a lehetőség továbbra is nyitott az érdeklődő hallgatók számára. 

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) mozgalom is jó lehetőséget jelent az egyéni kutatáshoz és elmélyüléshez. Ebben évről-évre nagyon jó eredményeket érnek el Corvinusos hallgatók, és egyik nagy előnye, hogy bárki megtalálhatja a számára kedves témát. 

Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) szintén több éve működik, többféle tanulmányi szinten biztosít ösztöndíjakat fiatal kutatóknak. Ide egyéni kutatási tervekkel lehet pályázni, az ösztöndíj pedig egyéves támogatást biztosít akár szakirodalmi, akár empirikus kutatáshoz.

Lehetőség tehát bőven akad. Minden érdeklődő hallgatónak kívánom, hogy találjon olyan témát, amely valóban megérinti, és vágjon bele! 

Címlapkép: pexels.com

Van valami, ami közös a járványokban és a szervezetek működésében Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

shutterstock_439437442-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat. Az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünetben alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána.

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, erről az első részben írtunk. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, a megoldási javaslatokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze. 

A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése, ennek módszertani hátterével foglalkozunk most. 

Online kurzusok (e-learning)

shutterstock_1523538194-min.jpgA teljes egészében online kurzusok (e-learning) létrehozása során az oktatóknak lehetőségük van új tananyagok létrehozására, melynek elsődleges felülete a Moodle lesz. E megközelítés igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát. A megoldás alkalmazását abban az esetben javasolja az Egyetem, amennyiben az oktató rendelkezik ilyen irányú előképzettséggel, tapasztalattal vagy az adott kurzushoz előre elkészített tartalmak is a rendelkezésére állnak. A Moodle felhasználói kézikönyve az oktatók segítségére lesz az esetleges önálló tananyagfejlesztésben.  

Hogyan hozható létre online tananyag?

  • Moodle lecke: online tananyag

moodle.pngMoodle: Online e-learning rendszer, melyet a Corvinus Egyetem a hagyományos kurzusok esetén eddig is használt. Jelentősége a távoktatás során felértékelődik, a Microsoft Office 365 csomag mellett a tanulás központi csatornája lesz.

Ez utóbbit minden egyetemi hallgató ingyenesen használhatja tanulmányai alatt, belépni a saját egyetemi e-mail címmel (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu) és a Cusman-rendszerhez tartozó jelszóval lehet. (kép: moodle)

A Moodle rendszer beépített tananyagfejlesztő eszközével létrehozhatók egyszerűbb, elsősorban szöveges és képes tartalmú tananyagok. A tananyagokon belül ellenőrző kérdések és egyéb elágazások is elhelyezhetők. Előnye, hogy a teljes feldolgozott tartalom online elérhető és otthonról is elkészíthető. Az oktatók a létrehozott tartalmakat később is elérhetik, így a visszarendeződés után is használhatóak lesznek, valamint a módszer alkalmazása jelentős elmozdulást jelent a személyre szabott oktatás felé.

shutterstock_1552141370-min.jpg

Hátránya, hogy online tananyagot létrehozni időigényes, valamint technikai háttértudást is igényel. Az oktatók számára az Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központ (TDTK) a tananyag létrehozásához a háttéranyagok és felhasználói kézikönyvek mellett személyes támogatást is nyújt.

  • MOOC elemek beépítése

mooc-essentials-of-youth-policy.pngMOOC (Massive Open Online Courses): Nemzetközi tananyagmegosztó weboldal, ahol számos hazai és külföldi egyetem online kurzusai ingyenesen elérhetők. (kép: abroadship.org

Az oktatóknak lehetőségük van az online tananyagokba más egyetemek jól működő gyakorlatait is beépíteni. Erre nyújt lehetőséget a mooc.org weboldal, ahol jó minőségű és magas színvonalú anyagok érhetők el. Hátránya, hogy tartalmilag nem biztos, hogy teljes mértékben illeszkedik a kurzushoz, és a kezdési időpont is kötött lehet. A tananyagok elsősorban angol nyelven kerülnek fel ide.

  • Videók feltöltése a Moodle kurzusba

A Moodle felületen létrehozott tananyaghoz korábban elkészített és külső forrásokból elérhető videók feltöltésére is van lehetőség. Ezzel az oktató szöveges tananyagot vizuális formában is ki tudja egészíteni, a már elkészült anyagok esetén pedig az alkalmazása minimális befektetést igényel. Fontos, hogy a videók ne legyenek túl hosszúak, illetve érdemes hozzá tanulói tevékenységet is társítani (akár online teszt formájában), hogy a motiváció fenntartható legyen.

shutterstock_1150224587-min.jpg

Általános módszertani támogató anyagok online felsőoktatáshoz:

Alkalmazások, melyek a digitális projektmunkát segítik: Basecamp, Podio, Kickoff, Redbooth, TitanPad, Moodle, Google Apps for Education

Digital Project-Based Learning: 7 Tools for Student Collaboration

Hogyan tanítsunk YouTube-ról: 197 Digital Channels For Learning 

Az alábbi videó a tanítás különböző vetületeit veszi sorra.

Az alábbi cikk 10 fontos módszertani-szemléleti tanácsot foglal össze az online tanításról azoknak, akik most fognak bele.

Képek forrása: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat első része itt, a második része pedig itt érhető el. Bármilyen hasznos észrevétel vagy a távoktatás során felmerülő egyéb jó gyakorlatok esetén keressetek minket Facebookon, hogy másokhoz is eljuttathassuk az ötleteket! ☺

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok Tovább
Tudatosan az álhírek özönében

Tudatosan az álhírek özönében

fake-1909821_1280.jpg

Nagy kihívás tudatosan követni a híreket a koronavírus terjedéséről, hiszen gyakran futunk bele hamis, megalapozatlan vagy félinformációkba. Hírolvasás közben is fontos lenne, hogy nemcsak a testi, hanem a mentális egészségünket is megőrizzük. Hogyan igazodjunk ki abban a félelem által átitatott hírözönben, amiben elsüllyedhetünk, ha nem szelektálunk tudatosan? A Budapesti Corvinus Egyetem újmédia-kutatójának munkásságára alapozva összefoglaltuk, miről ismerhetőek fel az álhírek, és milyen lépések mentén válhatunk felelős és tudatos hírfogyasztókká. 

Írta: Taxner Tünde 

Az álhírek felismerésében egyik nagyon fontos készségünk, az elemzés nyújthat nekünk segítséget. Sok árulkodó jel van, ami arra utalhat, hogy valami nem felel meg a valóságnak, ám felismerésükhöz tüzetesen meg kell vizsgálnunk a cikket. Minél több szempontra figyelünk, annál biztosabbak lehetünk a döntésünkben. Vegyük sorra, mire érdemes figyelni hírfogyasztás közben. A cikk végén egy infografikában is összefoglaltuk a lépéseket.

Tartalom 

Egy cikk igazságtartalmát sokszor nehéz megítélni, hiszen nem értünk a témájához, nem ismerjük a benne megszólalókat, vagy mi még sosem találtuk magunkat hasonló helyzetben. Amint bizonytalannak érezzük magunkat, érdemes gyors és kézenfekvő segítséghez fordulni, például rákeresni bizonyos kifejezésekre, említett adatokra vagy még több cikket elolvasni a témáról. Az álhírek felismerésében segítséget nyújtanak az ezek leleplezésére szakosodott magyar és külföldi oldalak is. 

Azonban ezek csak az első lépések. Egy kis utánanézés után ritkán lehet arra következtetni, hogy álhírről van szó, hiszen sokszor a portálok egymástól is átveszik a hamis információkat, és az álhírek gyorsan elterjednek, ami megerősítő hatással lehet az olvasóra. Fontos tehát tudni, hogy milyen hangvétel jellemzi az álhíreket. Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docensea Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője az egyik kutatásában megállapította, hogy az álhírek gyakran fokozottan hatnak az érzelmekre, hiszen céljuk a félelemkeltés vagy a megbotránkoztatás is lehet. A bulvár álhírek szenzációra építenek, vagy valamilyen veszélyesnek vagy horrorisztikusnak bemutatott jelenség kapcsán óvatosságra intenekLaikusként nehéz lehet megítélni, hogy a helyzet komolyságához mérten mennyire szükséges negatív érzelmek belefoglalása egy cikkbe, de az indokolatlan túlzást és a szenzációhajhászást nagy valószínűséggel felismerjük. 

news-1074604_1280.jpg

Ezek a mércék azonban rendkívül személyfüggők, de szerencsére adódnak objektívebb vizsgálati szempontok is, amelyek alapján felismerhetjük az álhírt. A politikai vagy közéleti témájú álhírek gyakran állítólagos hivatalos információkra épülneknem létező új rendelkezésekről számolnak be, ismert közszereplők és politikusok szájába adnak általuk ki nem mondott mondatokat vagy hamis statisztikákat mutatnak be. A koronavírus kapcsán a hivatalos információk és rendelkezések a kormányok (Magyarországon itt) és az Egészségügyi Világszervezet hivatalos csatornáin találhatók. Hasonló vonatkozik az áltudományos információkra, amelyek között hozzáértés hiányában nehezebb lehet kiigazodni, de érdemes megbízható, szakmai forrásokból tájékozódni. Nézz utána más oldalakon is az adott információnak!

search.png

  • Tájékozódj több forrásból, és vesd őket össze egymással!
  • Vizsgáld meg, milyen érzelmeket keltett benned a cikk! 
  • Gondold végig, mennyire szenzációhajhász és túlzó a cikk! 
  • Nézz utána az állítólagos hivatalos és tudományos információknak! 

Forrás 

Egy álhír felismerésekor nagy segítséget jelenthet, ha megvizsgáljuk, hogy milyen forrásokra épül és mit tudunk megjelenésének körülményeiről. Az egyik egyszerű szempont, hogy nézzük meg, ki és mikor írta a cikket, valamint mennyire friss információkra támaszkodott. Ugyancsak érdekes lehet a szövegben gyakran előforduló hiperlinkekre kattintani, és megnézni, hogy milyen forrásokból dolgozott a cikk írója, és azok mennyire megbízhatóak. 

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hol jelent meg a cikk. A weboldal impresszumnak vagy kapcsolatnak elnevezett menüpontjában utánanézhetünk a portál készítőinek, valamint árulkodó jel lehet egy furcsa URL-cím is. Például Veszelszki Ágnes egy 2017-es tanulmányában beszámol arról a felismerésről, hogy ezek az URL-címek gyakran egy valódi hírportál nevét utánozzák, így próbálják megtéveszteni a kevésbé figyelmes látogatókat 

search.png

  • Ellenőrizd, hogy friss-e a cikk!
  • Nézz utána a cikk szerzőjének!
  • Vizsgáld meg, a cikk mennyire épül megbízható forrásokra! 
  • Elemezd a weboldalt, ahol a cikk megjelent! 

 

Nyelvezet 

„A címek nem csupán informálnak. Rendszeresen azt javaslom az embereknek, hogy ha egy cím elolvasása után idegesek, mérgesek, frusztráltak lesznek, akkor kétszeresen is ellenőrizzék a forrás hitelességét.” 

– Brooke Binkowski, a Snopes főszerkesztője (2017) 

Az álhírekre jellemzőek a kattintásvadász, érzelemdús címek és bevezetők, hiszen céljuk gyakran a megosztások által szélesebb körben elterjedni. A cím sokszor tartalmaz túlzást vagy olyan, mintha egy sztorit elkezdő mondat lenne. Ez a bulvárszerű, figyelemfelkeltő hangvétel a cikk nyelvezetének egészére jellemző lehet, de mellette érdemes figyelnünk a helyesírási hibákra és a hibás nyelvhasználatra is. Feltűnő lehet még a túlzott írásjelezés és a nagybetűk gyakori használata, valamint a tegező formák és az olvasó személyes megszólítása. Az álhírekre jellemző nyelvi jelekről bővebben Veszelszki Ágnes és Falyuna Nóra 2019-es  tanulmányában is olvashatunk. 

search.png

  • Figyeld meg a címet! 
  • Vizsgáld meg a szöveg nyelvezetét! 

 alhir02.jpg

Kinézet 

A cikkek nyelvi jellemzőin túl nagyon fontos szerepet játszanak a képek és a cikk formai jegyeivagyis a nem nyelvi jelek is. A feltűnő betűtípusok és színek, valamint kiemelések használata az online sajtóban ugyan nem csak az álhírek jellemzője, de érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni. A képek jobban célra vezethetnek bennünket. Sokszor a cikk hangulatkeltő funkciójához kapcsolódnak, vagyis feltűnőek, esetleg undorkeltők vagy ijesztőek. Izgalmas játék a Google képkereső funkciójába illeszteni őket, és megnézni az eredeti forrásukat, vagy a cikk kulcsszavára rákeresni. Sok esetben az adott kép lesz az első Google-találat.  

Az álhírek sokszor kreált hírek, és céljuk a rejtett reklámozás: egy adott termék népszerűsítése, és az olvasók meggyőzése, hogy elengedhetetlen az élethez. A képek ezt a célt is remekül támogathatják. Szinte minden tartalommal kapcsolatban érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lehetett az író, a gyártó célja vele, vajon milyen hatást szeretne belőlünk kiváltani. Az álhírek lehetséges céljait és típusait a Bűvösvölgy oldalán az infografikák szépen összefoglalják. 

search.png

  • Vizsgáld meg a cikk kinézetét és a hozzá tartozó képeket! 
  • Gondolkodj el rajta, hogy mi lehet a cikk célja! 

 

Irányvonalak 

Ennyire részletesen nyilván ritkán vizsgálunk meg egy cikket, azonban fontos tisztában lennünk a lehetséges szempontokkal, hogy amint valami gyanúsat érzékelünk, eszünkbe jusson, hogy mik lehetnek az árulkodó jelek. Segítsünk egymásnak azzal, hogy csak olyan tartalmat osztunk tovább, amit elolvastunk, csak olyat posztolunk, aminek alaposan utánanéztünk, valamint ne vigyük túlzásba a megosztást és a nyilvános véleményformálást. Legyünk mértéktartóak szóban és írásban egyaránt, hogy csökkentsük a túlterheltséget! 

Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy óvjuk egymást a félretájékoztatástól és a negatív hangulatkeltéstől, ami nagyon fontos egy olyan időszakban, amikor a változások és az ismeretlentől való félelem miatt gyakran érzékenyebbek és sérülékenyebbek vagyunk. Vigyázzunk magunkra és egymásra a kritikus elemzés, a tudatosság és a mértéktartás jegyében! 
alhirek_3.jpg

2020. március 23.

Képek: Pixabay, Flaticon / Grafika forrása: https://buvosvolgy.hu/alhirek/ / Saját grafika: Tóth-Máté Bence

Tudatosan az álhírek özönében Tovább
Az otthoni kultúra ára csupán egy korona

Az otthoni kultúra ára csupán egy korona

bruno-cervera-azsk_6imt3i-unsplash.jpg

Karanténális programajánlónkban fény derül arra, mit nem csináltak a karanténba kényszerült kereskedők a nagy pestisjárvány idején, illetve, hogy mi mihez kezdhetünk otthon magunkkal. Koronázzuk meg a kultúrát!

Írta: Szatmári-Schubauer Solt

 

1377. július 27-én, mikor még a patkányok nem jártak mémekben örömtáncot, hogy nem ők okozták a járványt, a Dubrovniki Nagytanács határozatot hozott, hogy mielőtt a kereskedők, illetve egyéb utazók a városba lépnének, kötelesek harminc napig a külvilágtól elszigetelt táborokban tartózkodni. Ott aztán vagy a betegség vagy az unalom végzett velük. Ugye se könyvek, se Netflix, se 9gag. Viszont milyen jó dolgunk van, hogy a XXI. században ezek mindegyikével rendelkezünk.

2020-ban már a karanténban is ezerrel pörgünk, betűről betűre megismerjük a házi könyvtár repertoárjának összes tagját, majd hamar ráununk a kedvelt filmsztárok és mémalakok milliószor újranézett arcaira. Ilyen körülmények között hamar a karanténspleen jéghideg bányatavába eshetünk, amelyből csak a kultúra kellemesen meleg keze húzhat ki.

A szerencsénk az, hogy ebben a nehéz időben a kultúra, mint egy félelmet nem ismerő netpincéres futár, házhoz jön. Az étlap pedig, amelyről rendelhetünk, igen változatos. Vérbeli ínyencek és kezdő kísérletezők egyaránt bátran rendelhetnek.

Heti ajánlat:

vladimir-fedotov--w-v5grg9-0-unsplash.jpgSzínház szeletek

A nagyétkűek számára a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 15 előadását teszi ingyenesen elérhetővé youtube csatornáján.

A monodrámák szerelmesei a Vimeo oldalán érhetik el Vajda István Pedig én jó anya voltam című művét Anger Zsolt rendezésében, Pogány Judit kitűnő alakításával megfűszerezve.

Akinek este jön meg igazán a kultúrvágya, annak március 24-én a Bartók Kamaraszínház felvételről közvetíti Kuplékirály névre hallgató előadását.

A német kultúrkonyha kedvelői sem csüggedhetnek, hiszen a berlini Schaubühne minden napra mást kínál az érdeklődőknek.

 william-krause-0zerrbey8xm-unsplash.jpg

Frakkban a fotelben

Elő a frakkokat és az estélyiket, a monoklikat és a lornyonokat, mert a Zeneakadémia március 22-én este fél nyolctól minden szerdán, pénteken és vasárnap zenei kuriózumokkal készül a komolyzenét kívánóknak!

Akik külföldi dallamokra vágynak, azok is megtalálhatják a nekik való operát a berlini Staatsoper előadásai között.

 

Ínyenc irodalom

A házi könyvtár kimerültével a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán szabadon szemezgethetünk száz író, illetve költő teljes életművéből.

Aki a különlegeset hajszolja, az a Getty virtuális könyvtárában számos olyan ingyenes olvasmányt találhat, amely már esetleg fizikai állapotban el sem érhető.

 

Távolsági tárlat

Ha legalább virtuálisan kimozdulnánk, irány a gyulai vár és az Almásy-kastély, ahol önállóan járhatjuk be az elmúlt idők zugait.

A Műcsarnok is élvezetes virtuális sétákat biztosít annak, aki kulturálódva mozgatná meg tagjait az interneten. 

 

Netflix nélkül

Amennyiben valaki nem született kalóznak, a Magyar Filmadatbázis száz filmet biztosít legálisan ingyenesen.

Maradjunk otthon, vigyázzunk a kultúrára!

 

2020. március 22.

Képek: Unsplash

Az otthoni kultúra ára csupán egy korona Tovább
Koronavírus: A Mental Health Europe ajánlásai

Koronavírus: A Mental Health Europe ajánlásai

img_1047-min.jpg

Talán te is úgy érzed, hogy a koronavírussal kapcsolatos szalagcímek, hírek és spekulációk folyamatosan a figyelmedet követelik. Ahogy nő a társadalmi szintű bizonytalanság érzése, egyre nehezebb megtartani a nyugalmat, azon kapod magad, hogy szorongsz, és néha még az okát sem tudod. Ebben a szokatlan helyzetben úgy tűnhet számodra, hogy képtelenség kézben tartani a dolgokat - ez azonban szerencsére nincs így. Nyolc ajánlást hoztunk, amelyek segíthetnek átvészelni a feszült pillanatokat.

A Mental Health Europe ajánlásai alapján írta: Lázár Fruzsina / Borítókép: Ressely Kinga

 

1. Csak hivatalos forrásból tájékozódj!

A szándékos, de akár a jóhiszemű dezinformáció is pánikot kelthet. Légy tudatos médiafogyasztó, és az események követéséhez válaszd a World Health Organisation (WHO), az European Commission oldalát vagy a hivatalosan megerősített hazai forrásokat [www.koronavirus.gov.hu].

A WHO videója a témában.

 

2. Ne vidd túlzásba a hírfogyasztást!

Az otthonülés tétlenségében a hírolvasás csábító lehetőség, de érdemes korlátozni. A hírek folyamatos monitorozása felerősítheti az aggodalmat és a tehetetlenség érzését. Koncentrálj inkább a valódi életedre és tevékenységeidre, tölts időt a körülötted lévőkkel! Helyezd magad vissza abba a környezetbe, ahol te irányítasz és nem a folyton villogó, “mi lenne, ha…?” kérdés. Ha pedig mégis híreket olvasnál, törekedj a tényszerű információk gyűjtésére, amelyek segítségével megtervezheted a mindennapjaidat.

Olvasd el a WHO ajánlásait a témában!

 

sincerely-media-ssdczx9fbek-unsplash.jpg

3. Törődj magaddal!

A személyes higiénia és a napi rutin megtartása a kezedbe adják az irányítás érzését. Az új, otthonlevős napi rutinod kialakításakor is helyezd előtérbe a fizikai és a mentális jóllétedet, iktass be egy sétát, relaxációt, könnyű edzést. Étkezz egészségesen, aludj eleget - hiszen most van rá időd -, válassz olyan tevékenységeket, amik örömet okoznak. Mindez pozitív irányba tereli a közérzetedet, a gondolataidat.

 

4. Törődj másokkal!

Ha fizikailag nem is találkozhatsz velük, tartsd a kapcsolatot a szeretteiddel, beszélgessetek, támogassátok egymást. Gondold végig, kik azok, akik most egyedül érezhetik magukat, és kérdezd meg, hogy vannak: egy egyszerű kérdés, néhány kedves szó is sokat számíthat. Ne felejtsd el, hogy ez a helyzet csak időleges. A kapcsolódáshoz pedig digitális lehetőségek százai állnak rendelkezésre.

Az ECDC gondolatai a távolság megtartásáról.

 

5. Nézd a dolgokat pozitív szemszögből!

Összpontosíts a körülötted lévő öröm- és reményteli hírekre, történetekre: sokan már kigyógyultak a koronavírusból, esetleg átsegítették rajta egy szerettüket, és megosztották róla a tapasztalataikat. Maradj derűs, figyelj azokra, akik szintén így gondolkoznak, és igyekezz a derűt továbbadni azok számára is, akiknek szüksége lehet némi pozitív energiára!

 

6. Tudatosítsd az érzéseid!

Ebben a helyzetben természetes, ha túlterheltnek, zaklatottnak érzed magad - ilyenkor fontos, hogy időt adj magadnak arra, hogy megéld és kifejezd ezeket az érzéseket. Ennek több módja is létezik: írhatsz naplót, beszélgethetsz másokkal, meditálhatsz, esetleg csinálhatsz valami kreatívat. Találd meg a számodra legmegfelelőbbet, és semmiképp ne fojtsd el az érzéseid!

Tippek a relaxáláshoz.

kelly-sikkema-4l2ml8-mlug-unsplash.jpg

7. Beszélgess a gyerekekkel!

Ha vannak körülötted gyerekek, segíts nekik is leküzdeni az aggodalmukat, védd meg őket a hisztériától, felesleges érzelmi terheltségtől! Válaszold meg a kérdéseiket, tedd számukra is érthetővé a koronavírussal kapcsolatos tényeket, igyekezz támogatni őket esetleges érzelmi kitöréseik esetén is. Újra és újra erősítsd meg bennük, hogy biztonságban vannak, légy velük türelmes.

A WHO ajánlásai a gyerekekkel való kommunikációhoz.

 

8. Kérd szakértő segítségét!

Mindig egészségügyi szakértők ajánlásait kövesd! Ha személyesebb tanácsra van szükséged, érdemes felkeresned egy pszichológust, terapeutát - sokan kínálnak telefonos vagy online segítséget is.

A BCE Hallgatói Támogatás online pszichológiai konzultációs lehetőséget nyújt az egyetem hallgatói számára.

Kapcsolat: pszichologus@uni-corvinus.hu

Contact: studentcounseling@uni-corvinus.hu

Képek: Unsplash

2020. március 22.

További aktuális és hasznos tartalmakért keresd fel a Corvinus Közgazdász Online Facebook-oldalt!

Koronavírus: A Mental Health Europe ajánlásai Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

shutterstock_517415605-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire számíthatnak a hallgatók? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána. 

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson a Tanárképző is Digitális Tanulás Központ munkatársai az előrehozott tavaszi szünetben három megoldási irányt dolgoztak ki. Az egyéni tanulás támogatásáról előző cikkünkben írtunk, most pedig a videó streaming módszert járjuk körbe részletesen.

II. rész: A Videó streaming

A videó streaming módszerrel az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, illetve a képernyőjüket is megoszthatják. Az előadás történhet szinkron és aszinkron formában is. Az előbbi esetben a felvételt az oktató élőben közvetíti a kurzus órarendi időpontjában, az utóbbiban pedig előre felvett videókat tesz közzé, amiket a hallgatók bármikor megnézhetnek. 

A nagy létszámú, kiemelt prioritású kurzusok esetén az egyetem operatőri feladatok ellátására szakembert rendel az oktató mellé, aki segít az anyagok felvételének elkészítésében, ugyanakkor a mai technológiával egy egyszerű okostelefon vagy webkamera is tökéletes megoldás lehet. Mi a különbség a szinkron és az aszinkon előadás között?

Szinkron előadás

shutterstock_1065451166-min.jpgAz előadást ebben az esetben az oktató élőben közvetíti, akár a saját számítógépe előtt ülve. A hallgatók a választott technológia függvényében láthatják az oktatót, a prezentációt és kérdéseket tehetnek fel (akár moderációval). Az esemény trögzíhetik is, ezzel pedig aszinkron előadást is létre lehet hozni (a következő megoldási javaslatban részletesen kitérünk erre).

Ennek a formának előfeltételei a videokamera vagy bármilyen hangrögzítésre alkalmas eszköz, de gyengébb minőséghez egy átlagos webkamerás laptop is elég lehet. Egy-egy kiemelt előadás esetén személyzet is társulhat a rögzítéshez, ugyanakkor a kialakult járványügyi helyzetben a társas érintkezések minimalizálása miatt ez nem ajánlott.

Előnye, hogy a laptopos megoldással viszonylag egyszerűen elkészíthető a felvétel, és ugyanazt az előadást kell prezentálni, amit egyébként az oktató az egyetemi kurzusra tervezett. Tehát nem igényel sok plusz felkészülést. Hátránya, hogy a hallgatók számára kevésbé motiváló, az interakciók hiányában pedig unalmas is lehet, valamint maga az előadás hosszúra tud nyúlni.

Aszinkron előadás

shutterstock_632426231-min.jpgAz előadást a hallgatók felvételről is meg tudják tekinteni, ezt persze az oktatónak előre kell rögzítenie. A rögzítés történhet akár szinkron előadás idején is, akár valódi  közönség előtt. Ekkor a hallgatói interakciókat, például a kérdéseket és válaszokat is rögzíthetik.

Technikailag az előző esethez hasonlóan akár egyedül a saját számítógépe előtt, vagy egy prezentáció kivetítésével és hozzáadott narrációval is bemutatható. Emellett számos ingyenes grafikus videóprogram is elérhető, amikkel érdekes és izgalmas előadásokat lehet gyártani, de ez plusz energiabefektetést igényel.

Előnye, hogy az eredeti órára szánt előadás tervezete felhasználható, a szinkron előadással ellentétben pedig vágni is lehet. A vágás ajánlott is, érdemes ugyanis utólag kivenni a kevésbé érdekes részeket és a hosszabb szüneteket. Jelentősen rövidülhet az előadás, ami a hallgatók számára is könnyebben befogadhatóvá teszi. Hátránya viszont, hogy ez a forma is kevésbé motiváló, a hallgatók ráadásul passzív szerepbe kerülnek, kérdezni sem tudnak.

shutterstock_675984163-min.jpg

Összegzésül tehát a videó streaming módszernek számos előnye és hátránya van. Egyrészt nagyon hasznos lehet, hogy a hallgatók egyéni tanulásának támogatásával ellentétben az eredeti órára tervezett előadások szinte teljesen átemelhetők, a módszer nem igényel ezen felül plusz készülést. Ugyanakkor ez a megoldás kevésbé izgalmas és motiváló a hallgatók számára, és az előadás hosszúra nyúlhat. A különböző módszereket ötvözni is érdemes, így egy videós előadás során is adhatók egyéni feldolgozásra szánt vagy csoportmunkás feladatok, akár úgy is, hogy a videós előadás ehhez a szakmai hátteret adja meg.

További módszertani tanácsokkal a Corvinuson működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központot érdemes keresni, minden információt ezen az oldalon találtok.

Fotók: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat harmadik részében az online (e-learning) kurzusokat járjuk körbe, valamint további módszertani segédleteket is összegyűjtünk majd. 

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

img_8843-min.JPG

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. Az épületeket továbbra sem lehet látogatni, így a hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant pedig az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Ezeknek járunk utána cikksorozatunkban. 

Címlapfotó: Szép Zsóka

Hogyan működik a távoktatás? Elsőre egyszerűnek tűnik az a megoldás, hogy a koronavírus miatt mindenki maradjon otthon és tanuljon a saját szobájában. Jobban átgondolva ugyanakkor komoly kihívással néz szembe az összes oktatási intézmény, hiszen a tanítás eddigi formája nagyrészt a személyes jelenlétre épült. 

Az előrehozott tavaszi szünet március 16-22. között lehetőséget adott arra, hogy az oktatók és az egyetem vezetése közösen kidolgozzák az új módszertant, amivel a rendkívüli helyzet ellenére is biztosítani lehet az oktatás színvonalát. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a kurzusok témájukból és jellegükből adódóan eltérőek voltak korábban is, tehát a távoktatás során sem lehet minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazni. 

shutterstock_1150224587-min.jpg

A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, ebben az esetben az oktatók segédanyagokat küldenek a hallgatóknak, amelyekből önállóan készülnek fel a számonkérésre. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, vagy megosztják a képernyőjüket. A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése. Az oktatók létrehozhatnak új tananyagokat, viszont ez igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát is. 

Cikksorozatunk első részében az egyéni tanulás támogatásával foglalkozunk, a szakmai anyagokat ezúton is köszönjük a Corvinus Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központnak!

Önálló/egyéni tanulás támogatása során az oktató olyan módszertani megoldásokat kínál a hallgatóknak, melyekkel önállóan tudnak felkészülni a számonkérésre. Mind módszertani, mind technológiai szempontból ez a legkönnyebben megvalósítható irány. Az alábbi hat megoldási javaslat közül érdemes válogatni. Ezek között van olyan, ami önmagában is használható, és olyan is, amit csak egy másikkal kombinálva lehet alkalmazni.

1. Online konzultáció

shutterstock_517415605-min.jpgAz egyéni tanulás során is fontos a folyamatos visszajelzés, melyhez online konzultációt érdemes meghirdetni. Ennek előnye, hogy könnyen kivitelezhető az oktató és a hallgató, valamint két hallgató kapcsolata. Meg tudják beszélni a tananyagot, valamint a tanulás személyre is szabható. Hátránya, hogy az adott időpontban minden résztvevőnek elérhetőnek kell lennie, valamint a tananyag feldolgozásához nem elegendő ez a gyakorlat, kiegészítő módszert kell választani hozzá.

2. Szakirodalom önálló feldolgozása ellenőrző feladatokkal

shutterstock_328149227-min.jpgA módszerrel a hallgató önállóan dolgozza fel az interneten elérhető vagy az oktató által közzétett szakirodalmat.  A tanultak elmélyülését tesztek és feladatok segítik. Előnye, hogy nyílt végű kérdések, kreatív feladatok is adhatók, valamint segíti a szakirodalomban való elmélyülést. A kapcsolat e-mailen is megoldható, így nem kell minden félnek azonnal elérhetőnek lennie. Hátránya viszont, hogy jóval kevesebb így a személyes kapcsolat, és megtervezni is több idő a tesztes feladatsorokat.

3. Önálló, tanulói megfigyelésre, kutatásra épülő ismeretfeldolgozás

Az ilyen kurzus során a hallgatók kutatásokat végeznek és modelleznek, a feladatok megoldása pedig lehet egyéni és csoportos is. A félév során az oktató különböző kutatási kérdéseket vet fel, valamint az ismeretszerzési folyamatban is segít. A diákok így önállóan szerzik meg a szükséges tudást. Előnye, hogy a hallgatók szabályozzák tevékenységüket, tehát a felelősségük is növekszik, valamint jól feltett és izgalmas kérdések esetén a motiváció is nagyobb. Hátránya viszont, hogy elengedhetetlen hozzá az önszabályozott tanulás a diákok részéről, valamint a tanárszerep átalakulása is kihívást jelenthet.

4. PBL: problem based learning (problémaközpontú tanulás)

Az előbbihez hasonló módszer, azonban itt az oktató egy problémakörnyezetet teremt meg és ehhez kapcsolódó feladatokat, megvalósítandó projekteket kínál. Fontos, hogy a feldobott probléma kapcsolódjon a kurzus tematikájához, legyen releváns és a hallgatók számára is érdekes. Előnye, hogy a hallgatók önállóan tudnak dolgozni és kreatívan alkalmazzák a tanultakat, valamint a módszer a rendszerszemléletű gondolkodást is támogatja. Hátránya viszont, hogy hosszabb tervezést igényel, valamint gondot okozhat, ha a hallgatók nem sajátították el kellően az elméleti hátteret.

5. Online eszközök alkalmazása

shutterstock_1065451166-min.jpgKülönböző online elérhető tanítást támogató megoldásokat is lehet alkalmazni, elsősorban más módszerekkel együtt. Tökéletes kiegészítője lehet például az online konzultációnak és a szakirodalom önálló feldolgozásának is. Az alábbi oldalon közel 200 ilyen eszköz érhető el. Általában könnyen kezelhető és a tanulók számára is izgalmas oldalak, ráadásul később is fel lehet majd használni ezeket. Fontos ugyanakkor, hogy önmagában nem elegendő módszer, így ötvözni kell valamelyik korábbival.

6. Online csoportmunka, virtuális kooperatív csoportmunka, online kollaboráció

A tanulók közösen végzett tevékenység során, egymással együttműködve fejlesztenek egy-egy új „tudás objektumot”, ami lehet például egy weboldal, egy prezentáció, egy digitális történet vagy akár egy videófilm is. A folyamat működőképes online is, valamint a hallgatók kreativitására támaszkodik. Mint minden csoportmunkánál, itt is gond lehet az egyéni értékelés, hiszen a végső termékből nehéz megmondani, ki mennyit dolgozott vele. Emiatt érdemes a projektet részekre osztani, hogy minden hallgató jól elhatárolható részfeladatot kapjon, így könnyebben értékelhető az elvégzett munka.

Fotók: Shutterstock

További módszertani segédletek:

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt és Balkányi Péter. 

Cikksorozatunk következő részében a videó streaming módszertanát bontjuk majd ki részletesen, a mostanihoz hasonló megoldási javaslatokkal együtt, a harmadik részben pedig az e-learning módszerekre térünk majd ki, és további hasznos oldalakat is ajánlunk.

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása Tovább
Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian

Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian

boris2.jpg

A múlt héten volt születésének 100. évfordulója, Franciaország szerte ünneplik, itthon a fiatalok körében mégsem ismert. Ki volt Boris Vian, és mi tette olyan népszerűvé a 20. század közepén Európában? Könyvajánló sorozatunk második részében ennek járunk utána, valamint életművéből ajánlunk három könyvet, melyeket a tavaszi szünetben akár el is tudtok olvasni.

Írta: Sipos Sára

 

Boris Vian 1920-ban született Párizs egyik gazdag külvárosában, boldog és bohém gyermekkorát azonban egy egész életét végigkísérő szívbetegség árnyékolta be. A fiatal korától jelenlévő haláltudat nagyban befolyásolta munkásságát is. Matematikusnak tanult, majd mérnökként hivatalban is dolgozott. Hamar fény derült muzikalitására, Párizsban dzsesszzenészként, zeneszerzőként és több folyóirat zenei újságírójaként kereste kenyerét, emellett író, költő és műfordító volt. ,,Mohón vetette rá magát ezekben az években mindazokra az örömökre, melyektől a háború és a megszállás évei megfosztották, így érthető az a látszólag felelőtlen élni-, játszani-vágyás, amely a még nagyon közeli, épp ezért állandóan fenyegető halál árnyékában szabadult fel” - írja róla H. Erdélyi Ildikó. A Saint-Germain-des-Prés negyed legendás alakjává vált. Kezdeti szakmai sikertelensége után regényeit először Vernon Sullivan álnéven, majd saját nevén adták ki. Betegsége alig 39 évesen ragadta el: az egyik regényéből készült film premierjén pár perc után felállt, káromkodott, dühösen szidta az adaptációt (melyhez nem volt sok köze), szívrohamot kapott és összeesett.

boris3.jpg

Életében csak az álnéven írott művei hoztak neki sikert, míg a saját nevén kiadottak nem zavarták fel a francia irodalom vizét. Az 1960-as évekre a közönség belefáradt az egzisztencialisták írásaiba, helyettük felvirágzott Vian kultusza, bár már csak halála után. Egyszerre romantikus, humoros, komor és abszurd regényei a francia olvasók körében az új korszak egyik legolvasottabb írójává tették. Vian stílusa egészen egyedi, senkihez sem hasonlítható, a cselekmények szürreálisak, mégis mélyek. Zseniálisan alkalmazta a nyelvet, illetve a műfajokat is keverte: van itt krimi, fikció, romantika, avantgárd, akár egy regényen belül is. Ha érdekel titeket egy irodalmi különlegesség, olvassatok bele egyik regényébe!

 

Tajtékos napok

A Tajtékos napok Boris Vian legismertebb, legnépszerűbb regénye, nem véletlenül. A történet egy bájos szerelem kibontakozásával kezdődik a főszereplő, Colin és Chloé között. Közhelymentes, különös programokkal teli, varázslatos kapcsolatuk a lehető legjobban alakul, azonban esküvőjük után Chloé tüdejét egy lótusz támadja meg, ami elszívja tőle az életet. Ahogy egyre inkább elhatalmasodik rajta a betegség, az élet szürke lesz, sötét, lakásuk kezd összemenni. A világ gonosz hellyé válik, nem segít rajtuk, a tragédia pedig elkerülhetetlen. 

A történet szürreális világban játszódik, Vian pedig csodálatos és meglepő képekben ír, ezzel hívja fel a figyelmet az emberi érzelmek sokszínűségére, abszurd, de elementáris voltára. Méltán nevezte Raymond Queneau francia író a kor legmeghatóbb szerelmi regényének Vian művét. Természetesen filmrendezőket is megihletett az elmúlt évtizedekben, legutóbb 2013-ban jelent meg feldolgozása Audrey Tautou és Romain Duris főszereplésével, Duke Ellington zenéjével.
boris1.jpg

A holtaknak már mindegy

A korábbi magyar fordításban Minden hulla fekete címmel megjelent regény az elsők között volt, amiket az író Vernon Sullivan álnéven adott ki, magát pedig a francia fordítóként jelölte meg. A szöveg nagy botrányt kavart, jelentősen hozzájárulva, hogy utána saját nevén kiadott művei megbuktak. Az álnéven kiadott alkotásaira jellemző, hogy több műfaj paródiái, miközben valamilyen társadalmi problémával is foglalkoznak, bemutatva az író tehetségét és értékrendjét is. Ebben a regényben az amerikai rasszizmus ellen szólal fel, beburkolva egy kalandos, pörgő sztoriba, miközben szól a jazz és gyilkosságok történnek, az emberek pedig leginkább önmagukat keresik.

,,A cselekmény nagy része éjszaka vagy hajnalban játszódik. A sötét utcák és lepukkant lebujok a primitív ösztönök világába vezetnek, ahol az olcsó whisky, az izzadtság és a cigarettafüst bűze borít mindent. Ebben a közegben egy stabil, kiegyensúlyozott személyiség is csak komoly nehézségek árán tudná megőrizni az identitását, ám egy komplexusokkal terhelt embernek esélye sincs” - olvasható róla az e-kultúra blogján.

 

Ki érti a csajokat?

Teszi fel a kérdést magának a regény főhőse, Francis - nem is egyszer. Vian ezen műve egy harmadik típust képvisel életműben: irodalmi fricska, paródia, de komolytalan, szürreális, blőd, a fekete humor kiváló megtestesítője. A főszereplő cseppet sem szimpatikus, inkább buta, alpári, szélsőséges és hímsoviniszta. Mégis ő akar lenni az elrabolt szépség, Gaya kiszabadítója, ezért autó- és pénzlopásba keveredik, és magára haragítja Washington teljes drogmaffiáját, akik elől menekülnie kell.

Furcsán hangzik, ugye? Az is, de egyben az egyik legszórakoztatóbb könyv, amit valaha olvastam. Hogy miért, azt a moly.hu egyik hozzászólója fogalmazza meg a legtalálóbban: ,,A történet ostobasága miatt mind érezzük az eseményeket irányító erők és eszmék idiotizmusát. [...] Boris felkínálja nekünk a lehetőséget, hogy vele együtt röhöghessünk egy közepesen ótvar kalandregényen, és képzeletben felpofozhassuk a popkultúra összes műmájer macsóját.” 

Boris Vian akármelyik regényét veszitek le a polcról, nem nyúlhattok mellé. Lehetnek látszólag különbözőek, biztosan mindegyik rendkívül szórakoztató, valótlan, parodisztikus, zseniális megírt és egyben elgondolkodtató olvasmány lesz. Ha nincs meg nektek egy kötet sem, online meg tudjátok rendelni őket, és az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán egyik regényét, a Venyigeszú és a plankton címűt ingyenesen elolvashatjátok. Már csak azt kell eldöntenetek, hogy melyikkel kezdjétek! 

 

Képek forrása: Photomaton Archives Cohérie Boris Vian, IMDb, Agence France-Presse

2020. március 16.

Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian Tovább
Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen

Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen

universidad_corvinus_budapest.jpg

Kormányzati döntés értelmében iskolalátogatási tilalmat rendeltek el minden magyarországi felsőoktatási intézményben, melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentett be hivatalos tájékoztató során. Az intézkedés értelemszerűen a Corvinust is érinti. Az alábbi cikkben összegyűjtöttünk mindent, amit tudnotok kell a következő időszak forgatókönyvéről.

A kormány ma délutáni sajtótájékoztatója után, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága tájékoztatást tartott a Kormány felsőoktatást érintő intézkedéseiről a hazai egyetemek vezetői számára. Ezt követően a Budapesti Corvinus Egyetem vezetősége összeült, hogy megvitassák az elkövetkező napok legfontosabb intézkedéseit, melyeket a megbeszélés után az Egyetem rektora, Dr. Lánczi András rendelt el.

Mi lesz a következő másfél hét forgatókönyve?

A héten, vagyis március 12-én és 13-án, csütörtökön és pénteken rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, így már ezeken a napokon sem lesznek megtartva az órák. Jövő héten, vagyis március 16-20 között pedig országosan előrehozott tavaszi szünet lép életbe, így sem az egyetem épületeiben, sem más formában nem lesznek ebben az időszakban órák.

Mi lesz az előrehozott tavaszi szünet után?

A következő másfél hétben az Egyetem megfeszített tempóban fogja kidolgozni azt a módszert, amivel a jelenleg kialakult helyzetben is folytható lesz az oktatás a szünet után is. Ennek eredményéről mindenki részletes tájékoztatást fog kapni Neptunon, de érdemes követni a többi hivatalos felületet is. A cél az, hogy a szünet után is folytatódni tudjon az oktatás valamilyen formában, így elkerülve a szorgalmi és vizsgaidőszak csúszását.

Könyvtárból tudok kölcsönözni? Mi lesz a szakdolgozatommal?

Az Egyetemi Könyvtár olvasótermi szolgáltatása a korábban kiadott elnöki testületi rendelkezés értelmében továbbra is szünetelni fog, ugyanakkor könyveket kölcsönözni a következő két napban, és az előrehozott tavaszi szünetben is lehet majd a könyvtár főigazgatója által kiadott rend szerint. Ennek megfelelően a szakdolgozatokhoz szükséges anyagok beszerzése sem fog gondot okozni senkinek.

Mit csináljak, ha még nem vettem át a tavaszi féléves diákigazolvány-matricámat?

A kihirdetett rendkívüli veszélyhelyzet időszaka alatt minden hivatalos okmány, így a diákigazolvány is érvényes marad, amennyiben az intézkedés bevezetésekor érvényes volt. Ennek megfelelően, ha az előző félévben volt érvényes diákod, de még nem vetted át az új matricát, a veszélyhelyzet feloldásáig, vagyis az egyetemi látogatási tilalom időszaka alatt végig érvényes marad.

Mi lesz a kollégiummal? Azok is bezárnak?

A kollégiumok a tilalom ideje alatt is működnek ugyan, de az Egyetem kéri, hogy aki vidéken lakik és megteheti, utazzon haza a tanítási szünet időszakára. Azok számára, akiknek ez nem megoldható, mert például dolgoznak vagy külföldi hallgatók, a kollégiumi szolgáltatás továbbra is biztosított lesz. Az egyetem kérése alapján csak különösen indokolt esetben maradjanak a hallgatók a kollégiumban.

Az egyetemi dolgozókra és oktatókra is vonatkozik a tilalom?

A rendelkezés az egyetem munkavállalóira nem vonatkozik, így számukra az épület nyitva lesz. Kizárólag az oktatás fog szünetelni, a munkavégzés nem. A rendelkezés nem érinti továbbá a szabadságok kiadására és a táppénzre vonatkozó szabályokat sem.

 Honnan kaphatok további információt?

Az Egyetem belső csatornáin folyamatosan tájékoztatni fogja a hallgatókat. A legfontosabb információk belső körlevél formájában és Neptunon keresztül is megérkeznek majd. Emellett érdemes követni a hivatalos honlapot, és a Corvinus Facebook oldalát is.

Természetesen saját felületeinken mi is beszámolunk majd minden fontos fejleményről, ami a hallgatókat érinti. Folyamatos kapcsolatban állunk az Egyetemmel, hogy mindig friss és naprakész információval szolgáljunk. Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

 

További kérdésed van? Tedd fel nekünk Facebookon, igyekszünk minden felmerülő problémára a lehető leggyorsabban válaszolni!

 

 

 

Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen Tovább
Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!)

Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!)

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

Elővigyázatosságból határozatlan időre minden, 50 résztvevő főnél nagyobb, az alaptevékenység, vagyis az oktatás fenntartásához nem elengedhetetlenül szükséges rendezvényt elhalaszt a Corvinus Egyetem, derült ki a mai napon született elnöki testületi rendelkezésből, mellyel a fertőzés kockázatát szeretnék csökkenteni. A halasztás csak az Egyetem épületeiben tartott rendezvényekre érvényes, azonban nem vonatkozik az egyetemi előadásokra és szemináriumokra, azok a megszokott órarend szerint továbbra is meg lesznek tartva.

A rendelkezés értelmében tehát az egyetem épületeiben április 30-ig tervezett, 50 résztvevőnél nagyobb rendezvényes teremigénylések automatikusan halasztódnak, az újonnan beérkező foglalások esetén pedig csak az 50 fő alatti rendezvények megtartását engedélyezi az Egyetem.

Frissítés, március 10. 17:40 - Olvasói kérdéseinket elküldtük az egyetemnek a márciusi G-karos diplomaosztóval kapcsolatban. A hivatalos válasz szerint a március 26-27-re tervezett G-karos diplomaosztó az intézkedés következtében elmarad, a diplomákat a hallgatók a Tanulmányi Osztályon vehetik majd át. Az ünnepélyes átadóra egy későbbi időpontban kerül majd sor. Az Egyetem hamarosan hivatalos formában is tájékoztatni fogja az érintetteket. 

Emellett az Egyetemi Könyvtár szolgáltatásait is korlátozzák, az olvasótermet a mai naptól a rendelkezés visszavonásáig nem lehet majd használni, kölcsönözni ugyanakkor továbbra is szabadon lehet majd.

Az Egyetem által kiküldött belső hírlevél szerint megelőző intézkedésről van szó, mellyel a leghatékonyabban lehet védekezni a vírus terjedése ellen, ugyanakkor folyamatos kapcsolatban állnak a hivatalos szervekkel, így ha szükséges, további korlátozásokat vezethetnek be.  

Emellett a Corvinus arra kéri külföldi és magyar hallgatóit, dolgozóit és oktatóit, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel, az elkövetkező időszakban ne utazzanak fertőzött területekre. Az eddig fertőzött országok listája az alábbi oldalon megtalálható. Fontos tehát betartani a higiénés szabályokat, lemondani a fertőzés gócpontjaiba tervezett utazásokat, és minden egyéb, a vírus terjedése szempontjából felesleges kockázatnak minősülő helyzetet előzetesen mérlegelni.

Javasolják továbbá az egyéb külföldi utak alapos megfontolását, és az előzetes tájékozódást is. Halaszthatatlan utazás előtt az aktuális helyzettel kapcsolatban érdemes a WHO folyamatosan frissülő, globális járványügyi információs oldaláról tájékozódni, valamint regisztrálni a Konzuli Szolgálatnál. A Corvinuson egyébként a coronavirusinfo@uni-corvinus.hu e-mail címen további tájékoztatást kérhetnek a hallgatók és dolgozók egyaránt.

Esetleges további intézkedésekről, vagy a rendelkezés visszavonásáról eseti bizottság dönt, melyet az Elnöki Testület 2020. február 27-én hozott létre határozatlan időtartamra. A bizottság folyamatos kapcsolatban áll az állami szervekkel, és minden, hallgatókat és dolgozókat érintő döntésről az egyetem belső csatornáin azonnal tájékoztatást ad.

 

Corvinus Közgazdász Online

 

 

 

 

 

 

Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!) Tovább
Franciaország a konyhádban - könnyed receptajánló egyetemistáknak

Franciaország a konyhádban - könnyed receptajánló egyetemistáknak

img_6576.jpg

Szeretnél végre kitörni a mirelit pizza, gyorsleves és sarki gyros “szentháromságából”, de közben nincs időd órákat a konyhában tölteni? A következő receptet neked találták ki, mellyel nem csak színesebbé teheted étkezéseid, de igazi francia hangulatot is varázsolhatsz magadnak. 

Írta: Lázár Fruzsina

A quicheről először gimnáziumban hallottam, franciaórán, ahol a tanárnő diktálta nekünk a receptet, mi pedig a fülünket hegyezve igyekeztünk követni a titokzatos szavakat - keverés, vágás, sütés, vaj, hagyma, szalonna. Azóta, ahányszor csak odaálltam a konyhapulthoz, hogy elkészítsem, különös érzésem lett: van valami különös varázs ebben az ételben. Néhány percre mintha egy takaros kis francia konyhába csöppennék, rézedényekkel, fapadlóval, cserepes fűszernövényekkel az ablakpárkányon...

A quiche Lotharingiából, a mai Németország területéről származik; a francia ‘quiche’ szó eredete a német ‘Kuchen’, azaz sütemény. Az ekkoriban még hagyományosan kenyértészta alapú pitét tejszínes-tojásos-szalonnás - az elzászi változat esetében hagymás - masszával töltötték, a tetejét nem fedték be semmivel. Ma már omlós vagy leveles tésztából készítjük, és számos lehetőségünk van a töltelék variálására: gyakori a spenótos, gombás, brokkolis, sajtos változat is. (foodreference.com)

img_6559.jpgTérjünk is rá az omlós tésztára - ugyanis ez a quiche elkészítésének első lépése. Ehhez nincs másra szükségünk, mint 20 dkg lisztre, 12 dkg vajra vagy margarinra, egy csipet sóra és némi (1-1,5 dl) jéghideg vízre. A vajat kockázzuk fel, majd hűtsük le újra, minél hidegebb, annál jobb. Ez az összes alapanyagra vonatkozik: van, aki szerint még a lisztet is érdemes betenni a hűtőbe, mielőtt elkezdünk vele dolgozni. A vajkockákat morzsoljuk bele a lisztbe, közben adjunk hozzá annyi vizet, amennyivel összeáll, és gyúrjuk addig, amíg könnyen formázhatóvá válik. Ekkor letakarva tegyük vissza a hűtőbe, ahol 20 percig pihentessük.

img_6565.jpg

img_6563.jpgA második lépés a töltelék. Ehhez pucoljunk meg egy kisebb fej hagymát - esetleg újhagymát vagy póréhagymát is használhatunk, ezekkel szintén nagyon finom lesz - amit körülbelül 10 dkg baconnel óvatosan pirítsunk meg egy serpenyőben. Ha kedvünk tartja, a végén nyomjunk rá egy gerezd fokhagymát, és fél percre rádobhatunk két maréknyi bébispenótot is. Egy tálban alaposan keverjünk össze 40 dkg tejfölt 2 db tojással, ízesítsük sóval, borssal, majd adjuk hozzá a lepirított keveréket.

img_6564.jpg

img_6569.jpgVegyük ki a pihentetett tésztát a hűtőből, kevés liszttel nyújtsuk 5-7 mm vastagra, és tegyük egy kb. 25-30 cm átmérőjű, kivajazott pite- vagy tortaformába. Öntsük bele a tölteléket, végül szórjuk meg reszelt sajttal. 175°C-ra előmelegített sütőben süssük, amíg a töltelékbe szúrt kés már tiszta marad (kb. 30-40 perc).

A quiche nagyszerűsége abban áll, hogy egyszerű elkészíteni, mégis bármilyen étkezés alkalmával megállja a helyét. Lehet lusta hétvégék reggelije, baráti ebédek főszereplője vagy különleges fogás egy családi vacsorán. Miközben készítjük, ahogy ujjainkkal formáljuk a tésztát, talán egy kicsit önmagunkat is belegyúrjuk, el-elmélázunk a serpenyőből felszálló illatok felhőjében.

img_6584_1.jpg

illusztrációk: Lázár Fruzsina

Franciaország a konyhádban - könnyed receptajánló egyetemistáknak Tovább
„Csokit és virágot a nőknek! Vagy… Vagy mit is, drágám?” - Augustus, Kr. e. 14.

„Csokit és virágot a nőknek! Vagy… Vagy mit is, drágám?” - Augustus, Kr. e. 14.

sam-manns-p0zvbvpw3ky-unsplash.jpgMit kíván a női nem(zet)? Legyen béke, szabadság, egyetérzés! Forradalmi kívánságok egy forradalmi hónapban. De mégis… Egyáltalán mikor és mit kezdtek el a nők kívánni? - Egy ifjú újságíró köszönetnyilvánítása és virtuális virága Nőnap alkalmából.

Írta: Szatmári-Schubauer Solt

 

„Jobb munkafeltételeket és magasabb fizetést!” - üvöltötte száz meg száz bőrkeményedéses kezű nő New York utcáin 1857-ben. „Békét és kenyeret!” - zengte be széles Oroszországot sok ezer Tatjana panasza 1917-ben. „Csokit és virágot!” - ragad bent a Corvinusos diáklányok sóhaja napjainkban. Hol hallik hangotok, ó angyali amazonok? Mit kívántok a féktelen férfinemtől március 8-án?

Nos, egy kis kedvesség, édeni édesség vagy egy szál varázslatos virág mindenkinek jólesik. Cserébe pedig micsoda öröm a kapott kacér mosoly, melyet zsebre vágunk, hogy később hímtársaink előtt diadalittasan dicsekedhessünk velük. Node… Már mindene meglenne a nőknek, hogy egyébre sem vágynak? Azért a telefon vagy a tévé képernyőjén, esetleg a monitoron keresztül csak kinyúl néha egy hessteg metoo és megrángatja a gallérom.

1957. március 8-án még élőben rángatott volna meg a roppant karú, textilgyárban dolgozó nő. De rá pontosan hatvan évvel sem finomkodott volna velem a nálam két fejjel magasabb Anasztazija. Nekik köszönhető, hogy azóta is ezen a koratavaszi napon ünnepeljük a két x kromoszómával rendelkezőket, Magyarországon 1948 óta.

Jóllehet az eredeti munkásmozgalmi és szavazati jogért küzdő jellegét már levedlette az esemény, mégis vannak országok, ahol a nők emancipációja még nem valósult meg. Így a feministák állandó napirendi pontja a hangjukat hallatni nem tudó nőtársaikért való felszólalás.

Nálunk azonban másfajta nőket érintő társadalmi kérdések kapnak hangsúlyt: főként a burkolt szexizmus és a különböző jellegű zaklatások. Ezért sem szabad túltolni vagy önkényes marketing célokra felhasználni a témát, mert akit valójában érint a dolog, annak az ügye elsikkad az érdektelenség bulvárhullámokkal tajtékzó médiatengerében.

Nőnek lenni nehéz. Ezt már csak tudom, mert férfi vagyok. A vérem csupán akkor folyik, amikor megsérülök, ha gyereket szeretnék, nem kell kilenc hónapig magamban cipelnem, és párosával kézen fogva sem muszáj vécére járnom. Ezért minden jóravaló dzsentlemanus társam nevében köszönöm, hogy vagytok és virágba borítjátok a világunkat! De nem csak március 8-án! Minden egyes nap. Legyetek nők helyettünk, mert mi nem tudunk, nem is lennénk rá képesek, ezért nem is akarunk.

2020. március. 8.

Photo by Sam Manns on Unsplash

„Csokit és virágot a nőknek! Vagy… Vagy mit is, drágám?” - Augustus, Kr. e. 14. Tovább
„Gyors falatok” – A sorozatnézés jövője?

„Gyors falatok” – A sorozatnézés jövője?

88186001_183211372976185_1230221686050127872_n.png

Quibi néven új streaming szolgáltató indul útjára Amerikában és világszerte. Az elgondolás teljesen új és forradalmi. Napközben, például ebédszünetben szívesen szórakoztatja magát az ember az Instagram pörgetésével, Youtube videók nézésével, mert ilyenkor viszonylag kevés idő van egy Gyűrűk ura trilógiát végignézni. Viszont bizonyára te is szívesen lefoglalnád magad a "gyors falatok" között: erre nyújt megoldást az áprilisban érkező Quibi, azaz a Quick Bites streaming szolgáltató. (Fotó: Liam Hemsworth - YouTube Quibi channel)

Írta: Gajdics Bálint

Az új, Netflixhez, HBO GO-hoz vagy Hulu-hoz hasonló platform húzott egy merészet, és egy kizárólag telefonnal kompatibilis alkalmazást fejlesztett ki. Az alapötlet teljesen egyszerű. Nem tudunk élni a telefonunk nélkül, mindenre használjuk, akár még sorozatnézésre is szeretnénk. Viszont oda nem annyira illik egy hosszabb, 40-50 perces részekből álló széria, ezért a Quibin 7-10 perces részek lesznek. 

A havidíj 5 dollár lesz, ami még kezelhető pénzösszeg annak tudatában, milyen tartalmak jönnek az új alkalmazásra, ugyanis nagy neveket sikerült leigazolni a csapatba. Lesz saját sorozata Steven Spielbergnek és a kosárjátékos Steph Currynek is. Íme egy kis ízelítő:

A Survive sztorijának alapja egy repülőszerencsétlenség, amit a főszereplőnő, a Trónok Harcából ismert Sophie Turner próbál átvészelni. Ahogyan a címben is olvasható, a sorozatban az ember újra felveszi a harcot a természettel, és reméli, hogy felülkerekedik rajta:

A The Stranger egy feszült thriller Maika Monroe (Valami követ) és Dane Dehaan (Fantasztikus Pókember) főszereplésével.  A történet egy sofőr és az utasa macska-egér játékáról szól, ugyanis kiderül, hogy az utas nem is olyan ártatlan, mint elsőre tűnik. Pörgős, 10 perces részekben ismerhetjük meg az utas lelkivilágát és a Los Angelesi alvilágot:

A Barkitecture sorozat lesz a titkos kedvencem. Nem úgy, mint ezer más házátalakítós műsorban, itt a ház helyett a tulajdonosa áll a középpontban, ugyanis négylábúakról van szó. Ebben a sorozatban kutyáknak fognak luxus kutyaházakat felépíteni a semmiből:

A The most dangerous game című akciósorozatban egy halálos beteg férfi kerül a középpontba, akit Liam Hemsworth (Éhezők viadala) alakít majd. Hogy halála előtt gondoskodjon terhes feleségéről, belemegy egy ismeretlen 24 órás hajsza játékba, ahol óráról órára nehezebbé válik életben maradni, viszont hamar kiderül: a vadász helyett ő lesz a préda. A vadász szerepében pedig Christoph Waltz (Becstelen Brygantik, Django) látható majd.

 A fent említett sorozatok mellett számos további tartalom is érkezni fog majd a telefonos applikációra április elejével. Az, hogy végül az újításnak szánt koncepció mennyire válik majd be, leginkább rajtunk, sorozatfogyasztókon fog múlni. Úgy tűnik, hogy a már egyébként is telített streaming piac letisztulás helyett a jövőben inkább tovább sűrűsödik majd. 

„Gyors falatok” – A sorozatnézés jövője? Tovább