Közgazdász Online

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

final1105_dsc_4391-min.jpgA legnagyobb hazai esetoldó verseny főszervezői, Reichenberger Nóra Anett és Forgács Benjámin elárulták nekünk, hogy milyen motivációból szervezik a versenyt, és idén mire számíthatnak a résztvevő egyetemi hallgatók és vállalatok.

Írta: Taxner Tünde / Fotók: EVK, OEV / A borítóképen Anett és Benjámin.

“Hihetetlenül jó érzés egy olyan eseményt alkotni, amin más hallgatók örömmel, mosolyogva vesznek részt, és a végén hazavisznek egy nagy nyereményt” - mondja Forgács Benjámin, aki januárban végzett Gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson, és a munkahelye mellett az Országos Esettanulmány Verseny (OEV) egyik főszervezője is lett. A nyolcfős szervezői csapatot Reichenberger Nóra Anettel közösen vezetik.

“EVK-sokból áll a csapat, de teljesen autonóm projektcsapat vagyunk. A tagságból bárki lehet szervező, csak legyen elég motivált” - magyarázza Anett az EVK és a verseny kapcsolatát. Mindkét főszervező három éve tagja a szakkolinak, és nemrég fejezték be tanulmányaikat a Corvinuson. Anett Pénzügy-számvitel szakra járt, ezért az előző verseny szervezésébe pénzügyi területen kapcsolódott be. A tavalyi tapasztalatok lehetővé tették, hogy idén főszervezőként folytassa.

final1105_dsc_4221-min.jpg

A képen az idei szervezőcsapat.

“Az én motivációmat az a lehetőség és kihívás adta, hogy az alapoktól fel tudjuk építeni a versenyt. Hagytak ránk tudást az előző évekből, de a folyamatot mindig elölről kell kezdeni” - mondja Anett. Szerinte az esemény több szférát is összekapcsol, például az akadémiait és a vállalatit, ezért komplex feladat a megszervezése. “Iszonyatosan megtanít arra, hogy mindenre figyelni kell”.

A főszervezők a felelősségvállalásban és a projektmenedzsmentben is folyamatosan fejlődnek. “Nagyon sok olyan szituáció jön létre a szervezés során, ami egy valós szervezeti helyzetben is előfordulhat” - mondja Benji.

Az EVK szakkollégiumot ebben a cikkben mutattuk be, a nemzetközi törekvéseikről pedig itt olvashatsz.

Hogyan fejleszt az esetversenyzés?

A főszervezőket tehát sokoldalúan fejleszti az OEV, de ez a résztvevőkre is igaz. “Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat” -  mondja Benji. Szerinte Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken rekrutálnak. A cégek támogatóként vagy esetadóként kapcsolódhatnak be a versenybe. Idén kivételesen olyan sokan jelentkeztek esetadónak, hogy Anettéknek egy szakértő bevonásával kellett dönteni, hogy melyik a legjobb ötlet.

“Nagyon sokoldalú egy esetverseny, ezért szeretik a cégek és a hallgatók is” - véli Benji.

A résztvevő hallgató kap két izgalmas feladatot, folyamatos a kapcsolatépítési lehetőség, együttműködhet és kommunikálhat vállalati partnerekkel, és csapatban kell együttdolgozni. Benji szerint leginkább a networking és a kihíváskeresés miatt népszerűek ezek a versenyek, de az előadói készségeket és a strukturált gondolkodást is fejlesztik.

dsc_1835-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny záró rendezvénye.

“Ha egy hallgató jó teljesítményt nyújt, amikor az esetet a szakmai zsűri előtt előadja, felfigyelhetnek rá a vállalati szakemberek” - mondja Anett. A zsűriben ugyanis akadémiai tagok mellett hazai nagyvállalatok, valamint nemzetközi multik közép- és felsővezetői is ülnek. Előttük prezentálni és megmutatni a saját gondolkodásmódunkat igazi kihívás.

Hogyan épül fel a verseny?

“Ahogy haladunk előre a versenyben, a folyamat az idő és a nyomás alatti kivirágzást is elősegíti. Míg az első fordulóban két hét van a megoldásra, a döntőben a csapatoknak már csak 33 órájuk van arra, hogy kidolgozzanak egy teljes stratégiát” - mondja Anett.

Az OEV szokásosan két fordulóból áll. A regisztráció 2022. január 24-én indul, két héttel később a résztvevők megkapják az első esetet. Ennek megoldására két hetük van, és a legjobb 12 csapat jut be a második, vagyis az országos fordulóba.

dsc01171-min.JPG

A képen az idei szervezőcsapat munka közben.

A szervezők idén nagyon szeretnék személyesen megtartani az országos döntőt, ami március 25-28. között lesz. A versenyhétvége egy online networking alkalommal kezdődik, ahol bemutatkoznak a támogató vállalatok. “A hallgatók nagyon nyitottak olyan lehetőségekre, amikor röviden, összefoglaltan megismerhetnek vállalatokat. A legtöbben ugyanis ekkor keresik a szakmai gyakorlatos helyet vagy leendő első munkahelyüket. - mondja Benji. A döntőben több mint 30 óra áll rendelkezésre az eset megoldására, amit utána zsűri előtt kell prezentálni. A versenyt egy díszvacsora zárja.

“A Corvinusról hagyományosan sok csapat jelentkezik, ezért tartani kell egy belső fordulót is, hogy kiválasszuk a legjobb három csapatot” -  mondja Anett, az első fordulóba ugyanis minden egyetemről csak három csapat juthat be. Idén ezt a fordulót megelőzi egy előszűrés is, ugyanis csak a legjobb nyolc csapat fog tudni a corvinusos fordulón prezentálni.

this-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny díszvacsorája.

Kik jelentkezhetnek?

Az OEV jelentős a hazai piacon, hiszen ez a legnagyobb magyar esettanulmányi verseny, amire országszerte és az országhatáron túlról is bármilyen szakról lehet jelentkezni. Fontos feltétel viszont, hogy a jelentkező olyan egyetemen tanuljon, amely kínál valamilyen magar nyelvű közgazdaság- vagy gazdálkodástudományi képzést, és mire jelentkezik, már legalább a 3. egyetemi félévét kezdje el.

dsc_1952-min.JPG

Négyfős csapatok vehetnek részt a versenyen. “De jelentkezhet bárki. Ha nincs meg az összes csapattársa, mi szívesen segítünk szerezni neki” - mondja Anett. A főszervezők annak ajánlják a versenyt, aki szeretne többet megtapasztalni az egyetemen túl, és egy szakmai közönségnek megmutatni a tehetségét és tapasztalatait. Ezt a tavaly előtti győztesek is alátámasztják, a velük készült interjút itt olvashatjátok.

A főszervezők célja, hogy az idei OEV mindenkinek élmény és egyben hasznos tapasztalat legyen: “ebben csapatszinten maximálisan benne vagyunk” - mondja Anett. “Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált, ez az esti elfoglaltságunk” - egészíti ki Benji. A versenyre február 6-ig lehet ezen a linken jelentkezni.

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

golya_borito_tp_joo-min.jpgMiért vált valaki a megszokott menedzser-alkalmazott munkaviszonyról szövetkezeti tagságra? Működhet a demokratikus döntéshozatal egy szervezetben? Hogyan lehet jelen egy szövetkezet a helyi közösség életében? A VIII. kerületi Gólya Szövetkezeti Presszó missziójáról és működéséről beszélgettem Barnabás Bori corvinusos alumnával, szövetkezeti taggal.

Írta: Elblinger Éva / Borítókép: Tarcsi Petra 

Az autók zajától hangos, bérházakkal és panellakásokkal teli Orczy úton tartok a Gólya felé az esőben. A szürke utcán feltűnően piros ajtón belépve a hely meglepően nyugodt. Átjön a rideg trafóház barátságosra és  egyben szürreálisra kicsinosított hangulata, tele plakátokkal, falfestéssel és kacatokkal. Miután megtaláljuk egymást Borival, az emeleti kávézó mögött egy keskeny folyosón elsétálunk különböző szervezetek irodái mellett, majd leülünk a Gólya kis irodájában.

Bori a legtöbb gólyás taggal ellentétben a csatlakozás előtt nem mozgott szövetkezeti körökben. Corvinusos tanulmányai után (alapszakon marketinget, mesterszakon vállalkozásfejlesztést tanult) egy multinál helyezkedett el, majd ezt a munkát otthagyva lett a Gólya tagja.

“Három év alatt sikerült teljesen kiábrándulnom a multik világából, és abból, hogy nem tudok rajta változtatni. Hogy egy alkalmazott vagyok, és megkapom a nem olyan rossz fizetést, de ennél nem több ez az élet.”

“A Corvinuson is megtanultuk a stratégiai tervezésnél, hogy milyen fontos a vízió és a misszió, és a multinál már két éve dolgoztam, mikor egyáltalán szó esett arről, hogy akkor tulajdonképpen miért is dolgozunk. Ez nekem nagyon furcsa volt.” 

golya1_tp-_1.jpgFotó: Tarcsi Petra

A multis évek alatt Bori leírt egy szerinte ideális szervezetet, ami olyan szavakat tartalmazott, mint demokrácia, misszió, átláthatóság, értékek által születő döntések gazdasági érdekek helyett, szabadság, bizalom. “Tulajdonképpen a Gólyát jegyzeteltem le, csak szövetkezeti tagok helyett alkalmazottakat és menedzsereket írtam a szövegbe. De ekkor még azt sem tudtam, hogy léteznek szövetkezetek Magyarországon.”

Bori akkor járt először a Gólyában, amikor felmondott a multinál. A pult fölé írt szövetkezeti víziót olvasva jött rá, hogy ezekkel a célokkal azonosulni tud, így csatlakozott a szövetkezethez. Hogyan működik a Gólya, és mik azok a célok, amik egybevágtak Bori elképzeléseivel?

A kocsmán túl

A Gólyába belépve egy underground romkocsma hangulatú közösségi tér tárul elénk három szinten: a földszinti koncerttéren, az emeleti kávézós-ebédlős részen és a tetőteraszon. 2019 őszén költözött a Gólya ide, a Ganz-telep szélére a Bókay utcából, azóta folyamatosan újítják a trafóházat. A bohém hangulatú kocsmán túl érdemes bepillantani a Gólya működésébe is.

golya2_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A Gólyát szövetkezeti alapon működtetik, ami a főnök-alkalmazott felosztás helyett a közösségi tulajdon és a közösségi munka viszonyaiban valósult meg, amelyben a dolgozók közösen birtokolják a termelési eszközöket és a vagyont. A döntéshozatal demokratikus,  konszenzusos módon történik. “A demokratikus működésben tanulni kell, hogy hogyan kell kommunikálni a többiekkel. Megvan rá a lehetőség, hogy kinyilvánítsd a véleményed, és beleszólj a döntéshozatalba, de itt van még 15 ember, akikhez szintén igazítani kell a döntéseket.” 

“A működéshez a munkatársak iránti bizalom szükséges, ez a bázisdemokrácia egyik alapja. Jó lenne, ha a világ is ilyen demokratikusan működne és össze tudnának ütközni a különböző vélemények, hogy konszenzusos döntések szülessenek” - mondja Bori.

Egy ilyen szervezetben a munkavállalók hozzáállása is eltérő például egy multihoz képest. “Motiváltabbak a munkában az emberek, mert sajátjuk a vállalkozás, és ez nagyon fontos. Viszont emiatt könnyen túlszaladunk a megszabott munkaidőkeretünkön, úgyhogy sajnos könnyen lehet sokat túlórázni. De próbáljuk ezt adminisztrálni és szabályozni, a stratégiai tervezés is most már munkaóra alapon történik.”

De a működés negatív oldalát is érdemes megismerni. “Könnyen össze tud folyni a munka és a magánélet. Kiégéshez vezethet, ha valaki azt érzi, hogy folyamatosan dolgozik, és amikor leül sörözni a barátokkal, akkor is munkáról kezd el beszélgetni” - mondja Bori.

golya3_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A szövetkezeti taggá válás folyamata hosszú, kezdetben mindenki fizikai munkakörben kezd el dolgozni, majd később jönnek a szellemi feladatok. “Életemben nem csináltam addig fizikai munkát. Végül a konyhán kötöttem ki, és megszerettem a fizikai munkavégzést. A szellemi munka már nehezebb, előtte a szabadságot tapasztalja meg az ember a szövetkezetben dolgozva, azután pedig a kötöttségeit. De összességében kellemes volt az átmenet a multis lét után” - mesélte Bori. 

A költözéssel és a bővüléssel szervezetfejlesztési folyamat indult el a Gólyában. A korábbi szövetkezeti szint és a munkacsoportok közé egy új szint, az öt blokk került (vendéglátó, építő, futár, iroda és közösségi ház). Sok döntést így már a blokkok szintjére visznek le, az átláthatóságra továbbra is figyelve. Jellemző, hogy egy tag több munkacsoport tagja is, így Bori az építők mellett a szervezetfejlesztés és mentor csoport tagja is.

Lezárásokból lehetőségek

A Covid-járvány természetesen a Gólyát is sújtotta, kénytelenek voltak a vendéglátást leállítani.

“Nem rúgunk ki senkit, de valamiből azért nem ártana élni. Eleinte volt egy szolidáris fizetésosztási rendszerünk, tehát akinek volt extrája, és kölcsön tudott adni, az berakta egy  kasszába. Akinek meg kellett pénz, kivette. A fizetéseken is agyaltunk, akinek nem volt feltétlenül szüksége a teljes fizujára, az bent hagyta.”

Ehhez az időszakhoz köthető a Gólya két további tevékenységi köre a vendéglátáson kívül: az építkezés és a futárkodás. Az Építők blokk éppen a lezárások előtt indult, ami a régi Gólyát karbantartó munkacsoport után az új, orczy úti épület felújítását koordináló munkacsoport másfél év alatt szerzett tapasztalataiból nőtte ki magát. Emellett két munkatársuk tervezte már egy ideje, hogy biciklis futárkodással foglalkozzon. Áprilisban a Futár blokk is elkezdte a munkát. “Úgy éltük túl a Covidot, hogy a vendéglátósok átmentek másik blokkba dolgozni, és aki tudott, munkaóraszámot csökkentett, aki tudott, bennhagyott fizetést. Most lett egy külön Covid stratégiánk is, amiben megterveztük, hogy egy újabb hullám esetén a felszabadult munkaerő hova tud kerülni.”

golya4_szl.jpg

Fotó: Szentkirályi Lili

Helyi közösségépítés

A missziónak fontos része, hogy ne csak a szubkultúrában, hanem helyben is jelen legyenek, amihez a Szomszédságból Közösséget programmal járulnak hozzá. Ehhez tartozik többek között a TAJ projekt, amiben a szomszédságban körbekopogtatnak és beszélgetnek a lakókkal arról, hogy mit lehet tenni, és mire kell felkészülni, ha TAJ tartozásuk van. 

golya5_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

“Nagyon jó volt az I. Orczy téri bográcsfesztivál is, ahol az öt csapatból három helyi családokból és barátaikból állt, és volt egy csapata a Menedék és az Oltalom Egyesületnek is. Káposztás ételeket főztek, nagyon jó egész napos program volt” - meséli Bori. Emellett azt tervezik, hogy a már kialakított gyereksarok mellett egy internetezős sarkot és munkahelykeresési tanácsadást is indítanak, ha lesz rá kapacitásuk, és a trafóház közös szépítése is a közösségi programok része.

A hely missziója az is, hogy ne pénzügyi megfontolások, hanem értékek alapján szülessenek döntések. Jó példa erre az, amikor a Kék Pont Alapítvány megkeresésére alkohol árusítása nélküli Csaknekedkislány koncertet tartottak a száraz november jegyében. 

golya6_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A megannyi koncert, kulturális és közösségi program mellett a Gólya piros ajtaján belépve a befogadó hangulatot nem csupán a hely sajátos kialakítása adja, hanem egy olyan közösség működése, melynek tagjai a testvériséget, a kölcsönösséget, a támogatást és a befogadást tartják fő értékeiknek.

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról Tovább
A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

corvinus_kollegium.jpg

Milyen érzés kollégiumban élni elsőéves egyetemistaként? Tényleg igaz, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni? Fata Flórával, a Corvinus elsőéves hallgatójával honvágyról, konfliktuskezelésről, távolságról és a Tarkaréti Kollégium közösségéről beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Honvágy

flora_kollegium.jpg„Tiszta stresszben voltam, amikor be kellett költözni, de utólag már pozitívan gondolok erre” – mondja Fata Flóra az első kollégiumi élményéről, aki elsőéves Nemzetközi Gazdálkodás szakon és a Corvinus gólyavlogját is ő szerkesztette. A tanév már a beiratkozás előtt elkezdődött számára a gólyatáborral és a kollégiumi beköltözéssel. A stresszt leginkább a sűrű menetrend okozta, de az új környezet ellenére izgatottan várta barátaival az új korszakot.

Az első kihívást a nagyvárosba költözés jelentette számára. Nagykanizsáról költözött Budapestre, így szó sincs arról, hogy negyven perc alatt hazaugrik, ha úgy tartja kedve. Eleinte úgy tervezte, hetente, maximum kéthetente utazik majd, mégis előfordult, hogy hosszabb ideig Budapesten maradt. „Sok volt a teher, úgy éreztem, hogy ez nem megy” – mondja Flóra az első válságáról. „Irigyeltem azokat, akik egy órányira laktak, én meg egy hónap után sem tudtam hazamenni”.

A nehéz helyzeten két szobatársa segítette át.

„Nagyon jól esett, hogy abban a lelki válságban is támogattak. Néha nehéz volt, de már megszoktam. Kevésbé igénylem, hogy hazamenjek, hiszen a kollégium is megszokott környezetté vált számomra” – mondja Flóra.

A szobatársak nemcsak ebben, hanem a tanulmányokban is segítették őt. Bár véletlenszerűen osztották be őket, mind a hárman Nemzetközi Gazdálkodás szakra járnak, így az év elejétől kezdve támogatták egymást. „Megvan az a légkör, hogy bármi van, tudunk kérdezni, és segítünk egymásnak” – mondja.

Súrlódások

A szobatársak viszont nemcsak támogatni tudnak, alkalmazkodni is kell egymáshoz. „Nem az van, hogy akármikor alhatok, akármikor felkelhetek, hanem a többiekhez is igazodni kell. Van, aki korán kel, más egész nap szívesen aludna, más a bioritmusunk” – mondja Flóra.

A megoldás szerinte az őszinteségben keresendő. „Az volt a mi szobánkban a legjobb, hogy tudtunk beszélni arról, ha valami nem tetszett. Nem úgy, hogy odaszólogattunk egymásnak, hanem normálisan megbeszéltük a felmerülő problémákat” – mondja. Nagyobb konfliktus így nem is volt szerinte, hamar megszokták és elfogadták egymás igényeit, de idő kellett az alkalmazkodáshoz.

tarkareti-kollegium-3.jpg

A Tarkaréti Kollégium aulája. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A szobatársakon túl a tágabb közösséget is meg kellett szokniuk. Flóra szerint a legkritikusabb pont a közös konyha volt. Nem a legjobb stratégia pont délben nekikezdeni a főzésnek, amikor a többiek is hasonló tervvel állnak elő. Ennek ellenére azt mondja, hamar megoldották a helyzetet. A konyha pedig a kihívások mellett a kapcsolódások, beszélgetések állandó terepe is lett.

Gyakran elhangzik az a mondat, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni, Flóra azonban nem ért ezzel egyet.

„Vannak olyan tárgyak, amiket sokkal kellemesebb úgy tanulni, hogy itt vagyok a koliban, és bármilyen problémám van, fordulhatok valakihez, és meg tudjuk együtt beszélni az anyagot”.

A nyüzsgő szociális élet persze el is terelheti a figyelmet. „Bevonzanak a kis szociális körök, és akkor én is szeretnék kapcsolódni, nem szeretnék kimaradni a filmezésből, társasozásból” – mondja, ilyenkor pedig nehezebb elkezdeni tanulni. Flóra stratégiája az volt, hogy olyankor utazott haza vidékre, amikor nehezebb vizsgára kellett készülnie. Ilyenkor hatékonyabb volt szerinte az egyedüllét, de a szobatársa például ekkor is inkább a kollégium motiváló közegét választotta.

Flóra első egyetemi élményeiről a Corvinus gólyavlogjában is beszámolt.

Sorverseny

„Ha már nyüzsgő szociális élet, akkor a kollégium a buliról szól?” – kérdezem. Flóra szerint ez nem így van. „A kollégium olyan közösséget ad mindannyiunknak, ami hosszú távra szóló barátság, baráti kör lehet” – mondja. Ez is volt az egyik oka, hogy végül a kollégiumot választotta. „Meg akartam azt tapasztalni, hogy milyen ennyi egyetemistával együtt élni, és milyen az, amikor támogató közösségben vagyok.”

A legmeghatározóbb közösségi élménye sem egy buli, hanem egy sorverseny volt. Meglepő volt számára, hogy a többség nem csak túl akart lenni a programon, hanem tényleg meg akarták nyerni a kolikupát. „Nemcsak arról szólt az egész, hogy csapatokba álltunk, hanem volt egy kis rivalizálás is. Több emberrel ekkor ismerkedtem meg. Nagyon jó lehetőséget adott minden ilyen program az ismerkedésre” – mondja.

Bár szervezett programból lehetett volna még több is szerinte, az aulában bármikor össze tudtak jönni.

„Minden este van lehetőség arra, hogy egy kicsit összegyűljünk. Az aulában mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni, bármikor be tudtam csatlakozni én is.”

Távolság

A Tarkaréti Kollégium a Corvinus legnagyobb kollégiuma, közel négyszáz férőhelyes. Ugyanakkor ez is van a legmesszebb az egyetemtől. Flóra szerint eleinte furcsa volt, hogy sokat kell utazni reggel, és napközben sem éri meg két óra között hazaugrani. Ennek ellenére megtanulta hasznosan tölteni az idejét. Beült az egyetem könyvtárába tanulni, a barátaival szervezett programot, máskor pedig a Napközit választotta, ahol a nap során bármikor pihenhetnek a hallgatók.

Az egyetemtől való távolságért a közösség kárpótolta. Többektől hallja ugyan, hogy a következő évben inkább a Kinizsi vagy a Földes Ferenc Kollégiumba költöznének a távolság miatt, ő mégis hálás azért, hogy a Tarkaréti Kollégium támogató közösségének tagja lehet. „Nem cserélném le ezt arra, hogy öt percre legyek a Corvinustól” – mondja.

A Corvinus három budapesti kollégiummal rendelkezik. Az elsőévesek csak a Tarkaréti Kollégiumba jelentkezhetnek, később viszont a Corvinushoz közelebbi Földes Ferenc Kollégiumot és a Kinizsi Kollégiumot is választhatják. A kollégiumi elhelyezésre a felvételt követően, általában augusztus elején lehet pályázni. A pályázatok során a hallgatók szociális és családi helyzetét és a lakóhelyük egyetemtől való távolságát veszik figyelembe.

A Tarkaréti Kollégium díja 26 500 forint havonta, a szociálisan rászoruló hallgatók ugyanakkor Kollégiumi Szociális Ösztöndíjra is pályázhatnak, ami fedezi ezt az összeget. A kollégiumokkal és a szociális pontszámítással kapcsolatos további információkért a hivatkozott oldalakat ajánljuk.

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből Tovább
Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója

Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója

toa-heftiba-c9wnrj-czek-unsplash.jpgKulturális ajánlónkban ennek a kicsit sem egyszerű kérdésnek megyünk utána: honnan jövünk? A következő hetekre szemet és fület gyönyörködtető válaszlehetőségeket és programokat ajánlunk. 

2022. 01. 22. Borító: Toa Heftiba, Unsplash

irodalmi_aj_1_1.png

Dan Brown: Eredet - Szabó Judit

Honnan jövünk? Hová tartunk? Két olyan kérdés, amely évszázadok - ha nem évezredek - óta izgatja az ember fantáziáját. A vallásnak és a tudománynak is vannak ezekre mára már hagyományossá vált válaszai - de mit szólnál, ha azt mondanám, hogy a technológiai fejlődés egy forradalmian új szemléletet ad? 

img_8599_1.jpg

fotó: Szabó Judit

Dan Brown Eredet című regénye egy varázslatos utazásra invitál Barcelona építészeti és művészeti remekei között, útikalauzunkká téve a szimbolika harvardi professzorát, menet közben boncolgatva az ember és mesterséges intelligencia kapcsolatát, hogy végül együtt tegyük meg a vallást és a tudományt megrengető felfedezést.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Színes, magyarul beszélő - Taxner Tünde

Most akkor diszkósok, rockerek, vagy minden csak paródia? A Lóci játszik új albuma átfogja az elmúlt évtizedek magyar könnyűzenei műfajait, de mégis eredeti marad. A fúvósok ebben az albumban is dominálnak, akárcsak a néhol finom, néhol kicsit nyers, de mindenképp eredeti humor. 

Ha tőled is kérdezték már, hogy mikor lesznek végre gyerekeid ahelyett, hogy csak a karrieredre koncentrálnál (Mikor lesznek gyerekeid?), vagy érezted már úgy, hogy túl sok a városban a diszkó, és kevés a szívedben a let's go (Túl sok a városban a diszkó), esetleg ismered Gedeon bácsit (Gedeon), akkor hallgass bele a Színes, magyarul beszélő című lemezbe! 

Ne lepődj meg, ha az album hallgatása közben reklámzenét hallasz, vagy véletlenül megmozdul a lábad a 70-es évek ritmusára.

microsoftteams-image_4_1_1.png

Dívák - Kércz Dorottya

Kőrösi Máté diplomafilmje három, érettségi előtt álló húszéves lányról, Szaniról, Tináról és Emeséről, másnéven a Dívákról szól, akik a Belvárosi Tanoda karakteres triumvirátusaként keltik fel a nézők figyelmét. Az iskola olyan fiataloknak ad esélyt, akik már több gimnáziumban is sikertelenül próbáltak leérettségizni - így vannak ezzel a főszereplőink is, akiknek személyes és közös történetét mutatja be a dokumentumfilm. 

Egyedi formanyelvű, hihetetlenül őszinte, érzékeny és elgondolkodtató coming of age alkotás, ami három nagyon különböző fiatal küzdelmes és vicces mindennapjaiba nyújt betekintést. Ajánlom mindenkinek, aki szeretné jobban megérteni a mai generáció problémáit és felnőtté válásának folyamatát - a Díváktól sokat tanulhatunk kitartásról, útkeresésről és emberi kapcsolatokról. 
197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1_1.png

I-opener - Szentkirályi Lili

Január 27-től exkluzív, négy napon át megtekinthető installáció várja a Turbinába tévedőket. A videóinstelláció egy kortárs francia-német művész, Oliver Juan alkotása. Oliver célja, hogy ne csak tanítsa az embereket a világban és az ökoszisztémában betöltött szerepükről, hanem éreztesse is azt velük. A művész szerint új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy valóban felfogjuk az ember természetre gyakorolt hatását. 

Az installáció ötlete két és fél éve született, azóta a művész egyre több kortárs alkotót bevonva turnézik Európában. A kiállítás csak egyszer látogatható, ugyanis nagyon interaktív, és meglepetések is vannak benne. A megtekintéshez érdemes időpontot foglalni, hogy elkerüljük a várakozást. 

 

Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója Tovább
Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

borito_14.jpgHogyan jelenik meg a fenntartható fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kutatása a gazdasági fókuszú felsőoktatásban? Dr. Gál Zoltánnal és Dr. Salamin Gézával a regionális és környezeti gazdaságtanról és a Magyar Regionális Tudományi Társaság éves konferenciájáról beszélgettünk.

2022. 01. 21. Írta: Engelbrecht Azurea / Fotók: Mudra Zoltán

Mi a közös a Covid miatt átalakuló kiskereskedelemben és az okosvárosokban? Mindkét téma a területfejlesztéshez kapcsolódik, így a közel százötven előadás között ezekről is hallhattak az érdeklődők a Magyar Regionális Tudományi Társaság tizenkilencedik vándorgyűlésén, melyet a Corvinuson rendeztek meg. Dr. Gál Zoltánnal, az MRTT elnökével, a Pécsi Tudományegyetem tanárával és Dr. Salamin Gézával, a Corvinus Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének és a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk a konferenciáról, a regionális tudományokról és a témaköhöz szorosan kapcsolódó tanszék történetéről.

salamin_gal_takats.jpg

A képen balról jobbra: Dr. Salamin Géza, Dr. Gál Zoltán és Dr. Takáts Előd

Miről szólt a konferencia?

A legutóbbi vándorgyűlés középpontjában a területi egyenlőtlenségek álltak. “Külön szekció szólt a koronavírusról, mert a járvány és a digitalizáció olyan új kihívásokat jelentenek, amik részben tovább mélyítik a meglévő területi és társadalmi különbségeket, részben pedig újakat generálnak. Akik kiszorulnak a digitalizációs platformokból, vagy nehezen tudják ezeket alkalmazni, nehezebb helyzetbe kerülnek a COVID-válság hatására” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az elmúlt évtized vándorgyűléseire gyakran hívtak meg neves nemzetközi előadókat és párhuzamos szekciók is zajlottak angolul. Ezúttal a koronavírus miatt csak két szekció volt angolul és egy plenáris előadó külföldről: Petr Pavlínek a Prágai Károly Egyetem és az amerikai  a Nebraska Egyetem professzora, aki az európai autóipar változó térszerkezetéről és földrajzáról beszélt.

ml_211104_026.jpg

Az Egyetem aktív szervezőpartner volt, a szekciók közül három a Corvinusos  egyetemi kollégák szervezésében jött létre. “Az egyik innovációval, a másik a turizmus regionális következményeivel és hatásaival foglalkozott, illetve a Gazdaságföldrajz és Fenntartható Fejlődés Tanszék szervezett egyet, ami a térbeli egyenlőtlenségek és a környezeti viszonyok kérdésével és környezeti fenntarthatósággal foglalkozott. Két plenáris előadó volt a Corvinusról: Kerekes Sándor professzor a környezetgazdaságtanról beszélt, én pedig a területi és várostervezés nemzetközi gyakorlatairól" – mondta Dr. Salamin Géza.

“Rengeteg aktuális témakört érintettek a különböző szekciók: külföldi működőtőkével, urbanisztikával, várostervezéssel, okosvárosokkal is foglalkoztak. Az önvezető autók térformáló hatásairól  is volt egy online szekció, és igen sikeres volt a három idősávban zajló, a hálózati és regionális rezilienciát vizsgáló angol nyelvű tematikus szekció is” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az előadók közül sokan az MRTT tagjai:A tagság 240 fő, ők adták a konferencia résztvevőinek többségét. Az MRTT az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association, ERSA) egyik nemzeti tagozata, ezek közül Kelet-Európában a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik. A magyar regionális tudomány jól beágyazott a nemzetközi tudományos hálózatokba: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az ERSA 61. kongresszusát Pécsett rendezi meg 2022 augusztusában” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Mi az az MRTT?

A Magyar Regionális Tudományi Társaság az MTA Regionális Kutatások Központja bábáskodásával jött létre, de mára a tagság nagy része az egyetemeken, kutatóintézetekben és különböző állami és térségi intézményekben tevékenykedik. A társaság célja, hogy együttműködést és tudásátadást teremtsen a kutatók és a gyakorlati szakemberek között a területi kutatások, a térgazdaságtan, a területi szociológia, az és a területpolitika különböző tématerületein. Fontos, hogy a kutatási eredmények a szakpolitika számára is hozzáférhetővé váljanak, és így a magyar területpolitika hatékonyabban tudjon reagálni a területi kihívásokra. Az idei konferencia címe is erre utal: A területi egyenlőtlenségek új formái és az átalakuló területpolitika.

Hogy került a vándorgyűlés a Corvinusra?

A vándorgyűlés az MRTT éves konferenciája, amelyet mindig máshol rendeznek meg, 2021-ben a Corvinusra esett a választás. A Társaság és az Egyetem kapcsolata nem most kezdődött:

“Az MRTT-vel több szál is összeköti az Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékét. A hosszabb múltra visszatekintő szakmai kapcsolatok mellett  mindkét szervezet számára fontos stratégiai partner a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelynek Salamin Géza az elnöke” – mesélte Dr. Gál Zoltán.

A vándorgyűlés immár másodjára “vándorolt” a Corvinusra: 2020-ban is itt tartották, azonban a járványhelyzet miatt akkor az előadásokat online bonyolították le. Most a főszerepet az élő előadások kapták:

"142 szekcióelőadás zajlott 23 párhuzamos szekcióban, a kétnapos rendezvénynek 180 regisztrált résztvevője volt. Két blokkban zajlottak plenáris előadások: hat élőben, magyarul, illetve egy online, külföldi előadóval" – mondta Dr. Gál Zoltán.

regi.jpg

Regisztáció a konferenciára.

Mivel foglalkozik a regionális és környezeti gazdaságtan?

A területi vagy regionális tudomány, vagyis a tértudomány nemrég szivárgott be a közgazdaságtanba. Ahogyan Dr. Takáts Előd, az Egyetem rektora is említette nyitóbeszédében, ezt a területi szemléletet Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász terelte a fősodorba a közgazdasági gondolkodásban. Tulajdonképpen a regionális tudomány a gazdaságföldrajz és a társadalomföldrajz egy kibővített értelmezése, és a térben differenciált folyamatokkal foglalkozik. 

A tértudomány vizsgálhat szegregációt, területi különbségeket, hálózatok kialakulását, infrastruktúra-fejlesztést, közlekedési hálózatokat – gyakorlatilag mindennek van térbeli aspektusa. Emiatt gyakran felmerül a kérdés: ez egy tudomány vagy egy ernyőtudomány, amely több területiséggel foglalkozó tudományt integrálja? A nemzetközi konszenzus mostanában az utóbbi meghatározás.

takats_elod.jpg

Dr. Takáts Előd rektor nyitotta meg az eseményt.

A terület a Corvinuson sem új, már az 1949-es alapításakor létezett Gazdaságföldrajz Tanszék, amely az ország legjobbjai között volt. A Közgazdasági Egyetem ugyanis a Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági Karából jött létre, amelyet Teleki Pál – akit mindenki csak miniszterelnökként ismer, de valójában geográfus is volt – hozott létre, és a tanszéket is ő vezette.

“Tehát tulajdonképpen 1922 óta létezik ez a tanszék néhány áthelyezéssel (a Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, amely azóta a BME), így tulajdonképpen ez volt az első gazdaságföldrajz tanszék az országban” – mondta Dr. Salamin Géza.

A szocializmus alatt másként szemlélték a közgazdaságtant és a gazdaságföldrajzot is. A magyar tervgazdaság szakembereit ezen a tanszéken képezték, és a legalapvetőbb gazdaságföldrajzi művek is itt születtek. 

A rendszerváltás után amerikanizálódott az üzleti tudomány, az amerikai tankönyvek lefordítása lett hangsúlyos, így a területi tudományok a háttérbe szorultak. Ennek ellenére a Corvinuson továbbra is aktív a terület, Salamin Géza szerint például hamarosan politikai gazdaságtan mesterszak elindításával is próbálkoznak majd a Politikatudományi Tanszéken.

Regionális képzési lehetőségek a Corvinuson

Emellett új irányok is megjelentek: “a tértudományon belül a városi összefüggésrendszerre fókuszálunk jobban, és a regionalitásban erős nálunk a környezeti dimenzió, a fenntarthatóság kérdései, hangsúlyt kap a geoökonómia is” – mondta Dr. Salamin Géza. Ezért is van, hogy a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon már második éve ilyen specializációkat kínálunk: urbanisztika és térségfejlődés, valamint fenntarthatóság és klíma. Ez a terület egyébként más képzésekben is megerősödött, például 2017 óta indul regionális- és településfejlesztés specializáció a Szociológia alapszakon– tette hozzá.

A doktori iskolák között a Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskolában új programként indult el a Geopolitika és fenntartható fejlődés, ami jelentős hangsúlyt fektet a tértudományokra. A Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak már harmadik éve megy angolul is. “Bátran állíthatom, hogy a nemzetközi társadalom- és gazdaságtudományokban felfutóban van a térbeliség, itt, a Corvinus Egyetemen is próbálunk erre egyre nagyobb hangsúlyt helyezni” – mondta Dr. Salamin Géza.

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Csináld magad tippek a produktívabb pihenéshez – Ezért nem elég, ha csak simán alszunk

Csináld magad tippek a produktívabb pihenéshez – Ezért nem elég, ha csak simán alszunk

clock-g5d891cae4_1920.jpg

Sokan érezzük úgy, hogy az éjszakáink nem elég produktívak. Vagy a tanulásra vagy az alvásra vagy a szórakozásra nem jut elég időnk. Most öt olyan tippet hoztunk, amivel akár három-öt óra után elérheted az alvásod határhaszonfüggvényének zérushelyét, vagyis nagyon hatékony lehetsz.

Írta: Kovács Máté; Borító: Pixabay

Tudósok: „a cikkben szereplő tippek kipróbálásáért nem vállalunk felelősséget”.

Jártál már úgy, hogy tizenkét órát aludtál? Nos, jó neked. Ha ez mégsem volt elég, akkor a probléma gyökere valahol máshol van: nem pihensz elég hatékonyan. Mielőtt azonban elárasztana a rossz-alvás-stressz, van egy jó hírünk: öt, soha nem bizonyított módszerrel hatékonyabb lesz az alvásod, és dolgozni is több időd marad.

Határozd el magad!

Ha nem határozod el magad úgy igazán, semmi sem fog sikerülni, még az alvás sem. Ezért aztán nagyon akarnod kell, de persze nem túlzottan, mert akkor meg azért nem fogsz tudni aludni. Vagyis egyszerre kell akarnod is, meg nem is. A lényeg, hogy ne csak próbáld. Csináld!

Elsőre persze nem lesz egyszerű, de kitartással bármi sikerülhet. Nem kell más, csak tanulj meg egyensúlyozni a vizsgastressz, az egzisztencális krízis és a vizsgák előtti neccpartik szűk ösvényén. A döntés a te kezedben van.

Oszd részekre!

Ha egyben nem tudnál sokat aludni, oszd részekre! Aludj például néhány percet felkelés után, fogmosás közben vagy az online előadás alatt. Kis lépés egy embernek, de nagy lépés az alvásciklusodnak. A kis sikerélmények a nap végén összeadódnak, így aztán nagyon-nagyon jól fogod érezni magad. Mondjuk az alvásidő összeadódását resztológusok még nem bizonyították, de ki akar fiatalon sokat aludni?

A módszer éjszaka is működik, de felkelésnél a legproduktívabb. Nem kell hozzá más, csak állíts be öt percenként tíz ébresztőt egészen addig az időpontig, amikor már mindenképp fel kell kelned. Aztán még két ébresztőt az időpont utánra, csak hogy nyugodtan aludhass vissza, és késs el a reggel nyolcas szemináriumról.

Zárd ki a zavaró tényezőket!

Nem tudsz aludni, mert kattog az óra, zúg a hűtő, világít a nap, vagy ciripelnek a tücskök az ablak alatt? Erre is van megoldás! Az órából például ki tudod venni az elemet, így, ha esetleg ébresztő funkciója is van, az sem fog zavarni. A hűtőt is nyugodtan kihúzhatod, néhány nap elteltével az onnan áradó szagok még könnyebbé tehetik az elalvást.

Ha nehezen alszol erős fényben, egyszerűen csak kapcsold le a villanyt, az ágyad alatt is üdvözölni fogják néhányan a döntést. A nap ellen úgy védekezhetsz, ha éjszaka alszol, vagy csak simán átfordulsz a másik oldaladra. A tücskök kiiktatása már nehezebb feladat lesz, de ha nappal összeszeded őket, át is dobhatod a szomszédodnak.

Iktass be zavaró tényezőket!

Most már teljes a csend. Semmi sem rezzen. Némaság. Hogy lehet így aludni?! Ha túl jól sikerül a zavaró tényezők kiiktatása, és most meg a nagy csend miatt nem tudsz aludni, iktass be néhány zavaró tényezőt! Indíts el egy ventilátort, szerezz valamilyen éjjel motoszkáló állatot, de kipróbálhatod a metronómot is. Ha ez utóbbi kevés lenne, indíthatsz rá további zajhatásként valamilyen dance pop számot vagy egy ASMR videót.

Vagy csak kapcsold fel a villanyt, de azért az ágy alá továbbra se nézz be, és csak saját felelősségre lógjon ki a lábad a takaró alól.

A klasszikus Pomodoro-technika

Nem írhatunk cikket a produktivitásjavító-tanácsok Yoda mestere, a Pomodoro-technika nélkül. A technika lényege, hogy rendszeresen iktass be pihenőidőszakokat az alvásod alatt, hogy hatékonyabban fókuszálhass a pihenésre.

Minden huszonöt perc alvás után öt perc munka következhet. A harmadik huszonöt perc után pedig tarthatsz egy hosszabb, húsz perces tűzszünetet is, erre az időszakra a Háború és béke olvasását ajánljuk. A szervezeted meg fogja hálálni a dolgot.

+1: Olvasd el az összes produktivitásjavító cikket.

Jó produktivitást kívánunk!

Mi ez? A Közgazdász szatíra-sorozatában egy-egy közismert problémát dolgozunk fel humoros formában. Ha további hasonló szatírákat olvasnál, főszerkesztőnk a TheNewYorker humor rovatát ajánlja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csináld magad tippek a produktívabb pihenéshez – Ezért nem elég, ha csak simán alszunk Tovább
“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

taxner_liberec_ultra-116.jpg

Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.

Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde

Az ökológia nagykönyve

Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”

- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.

okologia.jpgTévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.

Kép forrás: Lira.hu 

Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.

Kovács Máté

My Octopus Teacher

A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje  a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.

octopus.jpg

Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb

A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.

A film -  az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.

Szentkirályi Lili

The Jane Goodall Hopecast

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.

hopecast.jpg

Forrás: Jane Goodall Institute

A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.

A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.

Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?

Kovács Máté

A fák titkos élete

“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.

Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?

Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?

Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?

fak1.jpg

fotó: Taxner Tünde

Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.

Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.

Taxner Tünde

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról Tovább
Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit

Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit

mozis_csapat-min.jpgHogyan lehet zöldebb a mozizás? Corvinusos hallgatók a Sugár Moziban egy fenntarthatósági kampányt valósítottak meg a Döntési technikák kurzuson. Honnan volt ennyi motivációjuk, és mit valósítottak meg? A Science Shop munkatársának vendégírása. 

2022. 01. 14. Vendégszerzők: Kőhalmi Eszter, Matolay Réka, képek forrása: Corvinus Science Shop, Sugár Mozi 

A Corvinus Science Shop civil partnereket, társadalmi vállalkozásokat hoz az egyetem életébe, akik az egyetemistákkal együttműködve dolgoznak valamilyen társadalmi vagy környezeti probléma megoldásán. Ez történt Kiss Gabriella őszi Döntési technikák kurzusán is. A diákok a fenntarthatóság témájához kapcsolódóan Tóth Andi zero waste bloggerrel, a hulladékmentes életmóddal és háztartással ismerkedtek meg, majd döntési technikák során végigzongorázva alakítottak ki egy akciótervet. 

A kurzusvégi akciótervek egyike látványos sikersztori. Az egyetemisták a Sugár Mozi bevonásával elindították a #FenntarthatóMozizásHétvégét, vagyis mozizást fém vödörrel és kulaccsal az eldobható alternatívák helyett. A projektben résztvevő harmadéves, pénzügy-számvitel szakos hallgatókkal, Antal Abigéllel és Simon Csabával beszélgettünk. 

Milyen érzésekkel vágtatok bele a projektbe az elején? Milyen érzések vannak bennetek most, a kurzuszárás után? 

Simon Csaba: Nagyon érdekesnek tartom, hogy egyetemi kereteken belül egy megvalósuló projektet kell létrehozni, tehát nemcsak a levegőbe beszélünk, nemcsak tervezünk, hanem meg is valósítjuk. Viszont amikor megtudtuk, hogy fenntarthatósági témában lesz, akkor elkezdtem aggódni...

Nem sokkal később történt, hogy mozizni mentünk, és kifelé jövet megpillantottam a hatalmas kukákat, tele popcornos dobozokkal meg üdítős poharakkal, már konkrétan púposak voltak. Itt fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha ez lenne a projektünk – egy kezdeményezés a fenntartható mozizásért. A Sugár Moziból indultam ki, hiszen oda nagyon gyakran járok, nagyon szeretem, és egyre inkább elgondolkodtatott, hogy mennyire jó lenne, ha meg tudnánk valósítani, és a későbbiekben is láthatjuk az eredményét.  

vodrok_1.jpg

Tudtam, hogy nem szeretnék olyan projektet csinálni, aminek nem látom a hasznát, ezért most különösen jó érzés, hogy valóban lett megfogható eredménye a projektnek. Nagy boldogság és büszkeség volt azt is látni, hogy Facebookon és Instagramon is láthatóak a hirdetéseink, amiket a Sugár Mozi készített az eseményről, és hogy sikerült megszervezni mindent velük. Vissza-visszajárni nagyon szuper a saját vödörrel és a pohárral. 

A Döntési technikák tárgy lényege az, hogy egy akcióterv segítségével saját projektet vigyenek véghez a hallgatók. A legtöbb kurzus során ehhez teljesen szabad kezet kapnak, azonban ebben az esetben a projekt a közösségi partner, Tóth Andi témájához, a hulladékmentességhez kapcsolódott.  

Mit gondoltok, hogyan járult hozzá a partner jelenléte a projekt sikeréhez? 

Antal Abigél: Amikor személyesen elmentünk Tóth Andihoz, abszolút nem tudtam, hogy mire számítsak, de egy nagyon jó beszélgetés kerekedett ki belőle. Először is kaptunk egy általános tudást, hogy pontosan mibe vágjuk a fejszénket, Andi irányt adott nekünk. Ötleteket is kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mivel lehet helyettesíteni a mozis dobozokat. Elmondta, hogy a poharak tetején lévő műanyag mennyire felesleges és kártékony, és azt az ötletet is tőle kaptuk, hogy ha adunk az embereknek egy fém vödröt, azt a többség nem fogja visszahozni, ezért érdemes valamilyen kedvezménnyel honorálni. 

Andinak az akciónk hirdetésében is nagyon nagy szerepe volt, boldogan segített, és osztotta meg csoportokban és a saját oldalán is, valamint a Sugár Mozi oldalára is kommentelt. Mindig nagyon kedvesen és segítőkészen.  

Mi az, amit magatokkal visztek az itt tanultakból? Mi változott a közvetlen környezetetekben? 

S. Cs.: Amit én magammal viszek a fém vödrömön és a poharamon kívül, az a fejlődés a szervezéssel kapcsolatos kommunikációban. Azt is megtanultam, hogy mindig lesznek olyanok, akiket nem fog izgatni az adott téma, de ekkor sem szabad feladni, menni kell előre, és megtalálni azt az embert, akivel viszont éppen akkor haladni lehet.

“A környezetemben is tapasztaltam változást, amikor a szomszédunk küldött képet arról, hogy ők is mennek mozizni, és fém vödörbe kérik a popcornt.“ 

De eljöttek különböző ismerőseink is, és mondták, hogy ők is ki akarják próbálni. A mozi dolgozói is nagyon jófejek voltak. Az, hogy ilyen közvetlen stílusban beszélhettünk az igazgatóval és az üzletvezetővel, hihetetlen jó élmény volt.  

Mi számotokra a legmaradandóbb élmény? 

A. A.: Nagyon pozitív volt, ahogy fogadtak a Sugár Mozisok, nagyon aranyosak voltak, és végig velünk gondolkodtak, hogy hogyan lehetne majd mindezt megoldani. Egyenrangúpartnerekként kezeltek minket; kávéval kínáltak, velünk együtt tanakodtak.

Illetve, a végén volt még egy nagyon jó pillanat. Este 10 körül végeztünk vasárnap a moziban, és megkértük az ott dolgozókat egy közös kép készítésére. Igazából ezeket az embereket csak két napja ismertük, mégis egy olyan jó kis társaság volt, hogy jó visszanézni a képet.  

prezentalas1.png

Rengeteg időt és energiát tettetek bele a projektbe ahhoz képest, hogy sokan csak túl akarnak lenni a tárgyon, a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Nem bántátok meg, hogy komolyan vettétek, és hogy nem egy hagyományos Döntési technikák kurzuson vettetek részt, ahol gyakorlatilag szabad kezet kaptatok volna? 

S. Cs.: Valóban felmerült ez problémaként a csoportos megbeszélésen. Feltettük magunknak a kérdést, hogy mit szeretnénk: ötöst vagy egy olyan projektet, aminek ténylegesen lesz is hatása. Végül a csapat úgy döntött, hogy lépjünk túl a tantárgyon, és bár csak három kredit, vessük bele magunkat a munkába.

Azt sem sajnálom egyáltalán, hogy egy adott témán belül kellett megvalósítani az akciótervet, mert így rávezetett minket arra, hogy tényleg olyat csináljunk, amivel a környezetünkön segíthetünk, amire jó lenne, ha felhívnák az emberek figyelmét. Ez a kurzus nagyon jó volt arra, hogy a mi figyelmünket is felhívja erre a problémára. 

“Legyen bármilyen a téma, ha az ember nagyon akarja, akkor otthon tudja magát érezni benne, és meg tudja találni benne önmagát.” - Antal Abigél 

A. A.: Amikor az intenzív hét véget ért, elkezdődött a Vállalati pénzügyi tervezés nevű tárgyunk, ahol egy büfé terveit kellett megvalósítani. Jó volt látni, hogy a mi csoportunkban feljöttek a fenntarthatósági szempontok is. Tehát a Döntési technikák kurzusról tényleg tovább tudtuk vinni a gondolatokat.

Tudj meg többet a Corvinus Science Shopról a honlapjukon, Facebookon, LikedIn-en vagy Twitteren. Vagy keresd őket a science.shop@uni-corvinus.hu e-mail-címen. 

Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit Tovább
Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
Kultúra 2022-re: ezeket a filmeket, könyveket és koncerteket várjuk nagyon

Kultúra 2022-re: ezeket a filmeket, könyveket és koncerteket várjuk nagyon

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

anthony-delanoix-hzgs56ze49s-unsplash.jpgAz idei év kulturális szempontból is különleges lesz. Kijön az Avatar folytatása, jön koncertezni az RHCP Budapestre, és megjelenik Patricia Lockwood első könyve magyarul. Szubjektív válogatás azért, hogy legyen mit várnod 2022-ben.

2021. 01. 08. Borító: Anthony DELANOIX, Unsplash

microsoftteams-image_4_1_1.png

Filmek, amiket várunk - Kalánová Barbara

A 2022-es év filmek tekintetében gazdag évnek ígérkezik, ugyanis nagyon sok olyan filmet nézhetünk meg, amire már régóta várunk. Az Aquaman 2, a Thor: Szerelem és mennydörgés és a Doctor Strange az Őrület multiverzumában premierének időpontját is feljegyezheted az idei naptáradba. Az utóbbira nem kell sokat várnunk, ugyanis a terv szerint már májusban láthatjuk a mozikban. Dr Strange ezúttal a Marvel-képregények egyik csápos szörnyével, Shuma-Gorath-tal néz szembe, aki képes manipulálni a valóságot, és természetesen halhatatlan. Strange azonban nem egyedül küzd meg a gonosztevővel, segítségére lesz Wong, a Misztikus Művészetek egyik mestere. A főszerepben Benedict Cumberbath, a szereplők között pedig olyan ismert színésznőket láthatunk, mint Elizabeth Olsen és Rachel McAdams. 

A másik olyan film, amit semmiképpen se hagyj ki, az Avatar 2. James Cameron újra elkápráztat a Na’vi-k világáról készült sci-fi kalandfilmmel. A második rész a 2009-ben bemutatott első részre épül, azonban a történet Pandora óceánjainak élővilágára fókuszál. A rendező minden idők leglátványosabb filmjét ígéri, ami elődjének sikerét is túlszárnyalhatja. A premier Amerikában és Magyarországon is decemberben lesz.

irodalmi_aj_1_1.png

Könyvek, amiket várunk - Orosz Petra

A 2022-es irodalmi megjelenések közül több műfajból is válogattunk nektek a teljesség igénye nélkül. Viola Davis és Sharon Stone színésznők életrajzain keresztül a hollywoodi életről és az álomgyárban dolgozó nők nehézségeiről kaphatunk háttérinformációkat. Davis könyvét jövőre talán még csak angolul olvashatjuk, de Stone őszinte vallomása karrierjéről majd annak összeomlásáról és az újbóli felállásról már fordításban is lapozható. 

Marie Kondo sikere után most egy rendszerező párostól olvashatunk. A Netflixen futó The Home Edit két házigazdája a Rakjunk rendet az életünkben! című könyvben nemcsak a fizikai, de a lelki állapotunk nehézségeire is megoldást kínál egy kis rendszerezéssel. Hasonló témában írt BJ Fogg viselkedéskutató is. Az Apró szokásokban rávilágít arra, hogy hogyan értékeljük sikereinket, ahelyett, hogy a kudarcainkon rágódnánk, és hogyan tudunk lelki békét találni az apró dolgokban. 

Grecsó Krisztián legújabb könyvére, a Valami népi című regényre már nem kell sokat várni, februártól már a könyvesboltok polcain virít, csakúgy mint a dr. Almási Kitti előadásaiból összeállítót A Te döntésed című kötet. Almási Kitti előadást is tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen, a beszámolóból kaphatunk ízelítőt is a megjelenő könyvhöz.   

Végül a kortárs amerikai irodalom fiatal hangjának első regényét is érdemes a polcra helyezni jövőre. Patricia Lockwood Erről nem beszélünk címe könyve a Booker-díj és Nők szépprózai díja rövid listáján is szerepelt idén. A könyv mindössze egy kérdésre keresi a választ: Lehet-e a kutyáknak ikertestvérük? 

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Koncertek, amiket váruk - Szentkirályi Lili

2022 bővelkedik világhírű zenészek koncertjeiben. A COVID-járvány kezdete óta először nagyszabású nemzetközi turnékat terveznek, ami szerencsére a budapesi koncertkínálaton is meglátszik. Az általunk legjobban várt koncertek a Red Hot Chili Peppers, az ALT-J, a Pearl Jam és a Tommy Cash .

A Red Hot Chili Peppers-t talán senkinek nem kell bemutatni, az elmúlt 30 év egyik legjelentősebb (funk) rockzenekara. A 2022-es világkörüli stadionturnéjuk június megállója a Puskás Aréna lesz, ahol előzenekarként az ASAP Rocky és Thundercat fog játszani. A turné olyan szempontból különleges, hogy a világslágerek mellett a készülő új albumról is fognak dalokat játszani, illetve a bandából korábban kétszer is kilépő John Frusciante visszatér a turné erejéig.

Az ALT-J napjaink egyik legnépszerűbb indie rock zenekara: aki sokat jár Tesco Disco bulikra, biztosan jópár dalt hallott már tőlük. A viszonylag fiatal zenekar 2022 júniusában a Budapest Parkban fog játszani, ilyen formában Magyarországon először, hiszen korábban csak fesztiválokon, headlinerként játszottak.

A Pearl Jam szintén ikonikus amerikai grunge-rock együttes. A Seattleből származó banda 2022 júliusában érkezik Budapestre, a Papp László Sportarénába. Az Into the Wild-ból is ismert Eddie Veder, énekes, mindig fantasztikus hangulatot teremt a koncerteken, amire hatalmas élményként tekintenek vissza a résztvevők.

Végül pedig TOMM¥ €A$H észt alkotó áprilisban érkezik Budapestre. A rapper és konceptuális művész, korábban táncos, az explicit dalszövegeiről és az elképesztően furcsa, határokat feszegető videoklipjeiről híres. A Dürer kerti koncertjétől is hasonlókat lehet várni: nem egy mindennapi élményben lesz része azoknak, akik elmennek rá.

Kultúra 2022-re: ezeket a filmeket, könyveket és koncerteket várjuk nagyon Tovább
Fogadalmak helyett: hogyan figyeljünk jobban a mentális egészségünkre 2022-ben?

Fogadalmak helyett: hogyan figyeljünk jobban a mentális egészségünkre 2022-ben?

mentalhealth.png

A január sokaknak a fogadalmakról szól. A mentális egészségünkért ugyanakkor már néhány kisebb változtatással is sokat tehetünk. A tavalyi évben kiemelten foglalkoztunk a hallgatók mentális egészségével a Corvinus Hallgatói Támogatás segítségével, ezekből a cikkekből ajánlunk most néhányat.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: geralt (Pixabay)

Tényleg attól leszünk többek, hogy ötös lett a dolgozatunk?

„Mi lesz akkor, ha megbukok a vizsgán? Akkor én kevesebb vagyok?” Bizonyára többen feltettük ezt a kérdést az utóbbi időben. A vizsgaidőszak stresszel jár, azonban sokat fejlődhetünk akkor, ha megtanuljuk kezelni a kudarcot.

„A fiatalkorban felénk támasztott elvárásokat gyakran fogódzóként használjuk: a magas tanulmányi, sportbéli elvárások, a teljesítményhez kötött elismerés segítenek eligazodni a világban, azonban könnyen tévútra vezethetnek” – írtuk tavaly októberben. Dr. Almási Kitti adott elő a Corvinuson, gondolatai pedig a vizsgaidőszak nyomása alatt még inkább felértékelődnek.

A szakember az önbecsülésről is beszélt az előadáson. „Hiába teljesítettem rosszul, hiába tartok a következő előadástól, tudom, hogy ettől még értékes ember vagyok, egy vagy kettő elrontott feladat még nem a világ vége” – mondta.

Az előadásról Szabó Judit újságírónk készített tudósítást, további hasznos tanácsok itt érhetők el.

A magányérzetnek a motivációra is hatása van

A járvány miatt bevezetett korlátozások mentálisan is megviselték a hallgatókat. A negatív hatások ugyanakkor nem feltétlenül múltak el a korlátozások enyhülésével, a magányérzet a járványtól függetlenül is megjelenik sok hallgató életében.

„A magányérzet mindenkinél felmerülhet, függetlenül attól, hogy egyedül vagy társakkal van-e, és introvertált vagy extravertált a személyisége”

– mondta korábbi interjúnkban Palkovics Nóra, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusa.

Az izolációból való kilábalás ugyanakkor egy hosszabb folyamat a pszichológus szerint. „Először el kell fogadni, hogy valószínűleg ez most egy nehéz időszak, és elkezdeni az erőforrásokat feltárni. Megnézni, hogy kik a hozzám legközelebb álló emberek, akikkel gyorsan és hatékonyan fel tudom venni a kapcsolatot, mik azok az adaptív dolgok, amiket én általában örömforrásként szoktam megélni, azokból egy kicsit többet beengedni, szükséges kialakítani rutinokat” – mondta Nóra az interjúban.

Az egyik megoldási lehetőség tehát a társas támogatás a szakember szerint, melyről a cikkben hosszabban beszél. A nehézségek mértéke egyénenként eltérhet, és senkinek sem kell egyedül megküzdenie a magánnyal. A Corvinuson egy közel tízfős pszichológus csapat segíti a hallgatókat. Jelentkezni a Hallgatói Támogatás és Tanácsadás honlapján lehet, kiválasztva a tanácsadás típusát.

Az izolációról és magányérzetről szóló teljes interjút itt tudod elolvasni, Kalánová Barbara beszélgetett a pszichológussal.

Halogatás és pánik? Mit tegyünk, hogy ne erről szóljon a vizsgaidőszak?

„Majd holnap… Várj, holnap már vizsga van?!” A Halogatás bizonyára sok hallgatót utolért már a tanulmányai során. A vizsgaidőszak mentálisan is megterhelő lehet, ugyanakkor létezik néhány technika arra, hogy ezt a megterhelő időszakot sikeresen átvészeljük.

Ha kisebb egységekre bontjuk a teendőket, rendszeresen mozgunk, vagy jutalmazzunk magunkat az elvégzett teendők után, az elsőre nagy falatnak tűnő feladatokon is túljuthatunk. A szakemberek szerint ráadásul a halogatás hasznos is lehet, ha tudatosan tesszük azt.

A motiváció fenntartásáról és a halogatással való megküzdésről Somogyi Petra írt cikket a Hallgatói Támogatás szakembereinek segítségével.

Divatos szavak vagy valós megoldás? Relaxáció, mindfulness és testtudatosság

A stresszkezelés egyik egyre népszerűbb módja a mindfulness meditáció, melynek segítségével a mindennapokban is lelassulhatunk. Az őszi félévben a Hallgatói Támogatás csapata rendszeres reggeli foglalkozásokon mutatta be a különböző relaxációs technikákat, de akár egyedül is elkezdhetjük beépíteni ezeket a napi rutinunkba.

„Rendszeres gyakorlással javíthatunk életminőségünkön, általános közérzetünkön, aktivizálhatjuk szervezetünk öngyógyító, homeosztázisra törekvő folyamatait, növekedhet fizikai és pszichés terhelhetőségünk, javulhat a megküzdési hatékonyságunk, és még több kedvező testi hatást tapasztalhatunk meg” – írták a szakemberek a tavaly októberi cikkben.

A meditációhoz ma már számos videó, applikáció, podcast nyújt támpontot, sőt, még egy Netflix-sorozat is készült a témában.

A Hallgatói Támogatás szakembereinek relaxációról, mindfulnessről és testtudatosságról szóló cikkét itt éred el.

Amikor a kezdeti lángolás kiégésbe fordul – mit tehetünk ellene?

A folyamatosan magas érzelmi stressz, az egyre magasabb elvárások, az állandó kihívások, a komplex környezethez való alkalmazkodás kényszere és a gazdasági és egzisztenciális bizonytalanság sok fiatal felnőtt életét nehezítik meg. „A fiatal generációk tagjai gyakran azt érzik, összeroskadnak a társadalmi elvárások és a végeláthatatlan munkafolyamatok súlya alatt”.

Dr. Németh Marietta szerint a kiégés egyszerűen fogalmazva a munka világának depressziója lett. A pszichológus úgy véli, bár nem azonos mértékben, de szinte mindenkit veszélyeztethet a kiégés, a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti ez az állapot.

A megoldás ebben az esetben is egyénenként eltérő lehet, de vannak olyan trükkök, melyek segíthetnek.

„Stresszmentessé nem tudjuk tenni az életünket, de a kezelésében lehetünk hatékonyabbak”

– mondja a szakember. A slow living vagy a teljesítménypihenés például egyre népszerűbb megoldási lehetőségek. Ugyanakkor a kiégés sok tünete másik betegségekre is jellemző lehet, a pszichológus szerint fontos, hogy szakember mondjon véleményt a kialakult állapotról.

Dr. Németh Marietta klinikai szakpszichológussal Burkus Brigitta készített interjút tavasszal. A kiégés állapotának kialakulásáról, tüneteiről, a generációs problémákról és a megoldási lehetőségről is beszélgettek.

Ha úgy érzed, hogy a sok stressz, a motivációhiány, a kiégés, vagy bármilyen más nehézség miatt segítségre van szükséged, a Hallgatói Támogatás pszichológusai minden corvinusos hallgató számára elérhetők. Ha nem a Corvinuson tanulsz, vagy úgy érzed, neked vagy ismerősödnek azonnali segítségre van szüksége, a 116-123 és a 06-80-810-600 telefonszámon ingyenes lelki elsősegély-szolgálat érhető el a nap 24 órájában.

 

Fogadalmak helyett: hogyan figyeljünk jobban a mentális egészségünkre 2022-ben? Tovább
Angyalok a pokolban: hogyan lett a Victoria’s Secret álomshowjából PR-katasztrófa?

Angyalok a pokolban: hogyan lett a Victoria’s Secret álomshowjából PR-katasztrófa?

illustration6_4.pngA közösségi média térnyerésével drámaian megváltozott a vállalatok PR-tevékenysége: egy pillanat alatt kitudódhat, ha nem bánnak megfelelően az alkalmazottakkal, vagy etikátlan az ellátási láncuk. Mit jelent ez a divatszakmára nézve, hogyan reagálhat egy ilyen botrányra egy cég, és fogyasztóként hogyan tudjuk megkülönböztetni a valódi változást a látszatintézkedéstől? Galla Daniellával, a Corvinus kutatójával beszélgettünk a Victoria’s Secretről.

2022. 01. 05. Írta: Szentkirályi Lili / Borítókép: Kolba Éva és Báthori Adrienn

Egy show, amit mindenki úgy várt, mint az Oscar-gálát

image.jpegA Victoria’s Secret a divatvilág egyik legikonikusabb márkája: az évről évre megrendezett Victoria’s Secret Fashion Show nézők millióit vonzotta 2018-ig, amikor bejelentették a híres-hírhedt show végét. Az elmúlt pár évben az inkluzivitás, mint fogyasztói igény, és a #metoo mozgalom megjelenésével egyre több kritikus hang jelent meg a VS fashion showja és a nők tárgyiasítása kapcsán. 

A képen Galla Daniella.

Ez a trend a show nézettségén is megmutatkozott: a húszéves sorozat alatt a 2018-as showt nézték a legkevesebben. Mindeközben sorra röppentek fel hírek az egész modellszakmában a modellek testi, lelki és szexuális abúzusáról. A Victoria’s Secret számára idén jött el ez a fordulópont, amikor is Bridget Malcolm elmesélte történetét a 60 Minutes Australianak. A videóban szó esett többek között szexuális zaklatásról, drogfogyasztásra buzdításról, illetve a szakma és környezet által prezentált végtelenül kontrolláló és abuzív viselkedésről, ami gyakran testkép- és étkezési zavarokhoz vezetett.

Bár a cikkünkben az ilyen és ehhez hasonló botrányokat PR és fogyasztói szempontból vizsgáljuk meg, mindenképp ajánljuk ezt a videót az üzenet és a figyelemfelhívás miatt.

Higgadtság és válságkommunikáció

Vajon mit jelenthet egy ilyen videó a márka számára, hogyan tud rá reagálni, és lehetséges-e valódi változás egy ilyen videó eredményeként? Galla Daniella, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje, marketingkommunikációs szakértő szerint ma egy brand egyik legerősebb PR-felülete maga a munkavállaló, hiszen a munkavállaló egy olyan hiteles üzenetet tud közvetíteni, amit a fogyasztó nagyon könnyen befogad. Emiatt elengedhetetlen, hogy a cég egyrészt méltósággal kezelje a munkavállalót, másrészt a munkavállaló azonosulni tudjon a brand értékeivel és identitásával. Azonban, ha mégis megtörténik egy fentihez hasonló eset, a cégnek egyből válságkommunikációra kell kapcsolnia.

“A válságkommunikáció esszenciája a  higgadtság: késve, de jól reagálni még mindig jobb, mint belesodródni egy vitába egy gyors, átgondolatlan reakció miatt.”

A brand legjobb opciója tehát az, hogy csendben megvárja, amíg lezajlik a hullám, és egy újrapozícionálással megpróbálja újjáépíteni a róla alkotott képet. Természetesen idővel a volt munkavállalóval is fel kell vennie a kapcsolatot, hiszen a vállalat nem teheti meg azt, hogy nem vállal felelősséget a tetteiért. 

A fenti történet jól példázza, hogy az elmúlt években hogyan alakult át a PR szerepe egy vállalat életében. Daniella szerint mára felértékelődött az, hogy egy cég kikkel dolgozik együtt, mind az ellátási lánca, mind pedig a munkavállalói jelentősek PR szempontból. Emellett az is jellemző, hogy ma már nem működnek a tipikus CSR-hackek: egy jótékonysági főzés karácsony előtt már nem elég ahhoz, hogy megfogja akár a médiát, akár a vásárlót.

A valódi, sikeres PR-tevékenység napjainkban akkor valósul meg, ha a kommunikációs üzenetben a társadalmi felelősség a vállalat alapértékei, küldetése és víziója között kap helyet. A PR ma már arról szól, hogy mi egy cég alaptevékenysége, és mik az alapértékei, nem az extra tevékenységekről, jótettekről” - mondja Daniella.

Meddig terjed a mi felelősségünk?

Daniella szerint a fogyasztónak rendkívül nehéz dolga van 2021-ben: az információ tömkelege nehezíti a hitelesség ellenőrzését: nem hiába működik jól például a greenwashing. Bár van egy jelentős fogyasztói közeg, ami képes a differenciálásra, ez sajnos túl szűk szegmens ahhoz, hogy valódi változást idézzen elő a vállalatok életében.

“Az átlagfogyasztót sajnos könnyű megtéveszteni: nagyon nehéz különbséget tenni egy reklámfogás és a valódi érték között, főleg rövid távon” - mondja Daniella.

A magas információs költségek további problémát jelentenek. Rengeteg időbe telik egy-egy intézkedés ellenőrzése, hogy az valóban hatásos-e például fenntarthatósági szempontból vagy az inkluzivitás kapcsán. A fogyasztónak is van egy bizonyos szintű felelőssége, de elsősorban a vállalat feladata az, hogy transzparensen nyújtson valódi információt. 

A fogyasztó egyik lehetősége, hogy bojkottálja a márkát, ez azonban nem feltétlen vezet változáshoz. “Ha egyedül nem veszed a terméket, az megnyugvás lehet a lelkednek, hiszen nem veszel részt aktívan a nők kizsákmányolásában, de forradalmi változást nehéz ezzel a módszerrel elérni” - mondja Daniella.

Ha viszont a bojkott mellett megjelenik egy aktív tevékenység is, például az edukáció vagy  a figyelemfelhívás, akkor már sokkal látványosabb lehet az eredmény. Emellett a fogyasztónak van egy márkán túli felelőssége is: a márka által reprezentált, de egész társadalomra jellemző problémákra, például a testképzavarra vagy a szexuális bántalmazásra is felhívhatja a figyelmet.

Fontos, hogy a felelősség mindkét oldalra kiterjed. A márkának ugyanúgy felelőssége a társadalmilag és környezetvédelmi szempontból releváns értékeket közvetítése, mint ahogyan a fogyasztónak a tudatos választás.

Angyalok a pokolban: hogyan lett a Victoria’s Secret álomshowjából PR-katasztrófa? Tovább
Találd meg magad verssorokban! - A téli ünnepek hangulata versekben

Találd meg magad verssorokban! - A téli ünnepek hangulata versekben

dobogoko11_29-10_jpg.jpgAz évek változnak, de a motívumok megmaradnak. Ezekben a versekben benne van a karácsony, az újév és a téli szünet hangulata is. Találd meg magad bennük! Taxner Tünde felelős szerkesztőnk 2018-21 között született verseivel és képeivel indítjuk az évet.

2022. 01. 02. Írta és fényképezte: Taxner Tünde

Egymásra pakolt

 

Januárban üres 

az állatkert

az epres bögre

az állótükör

a mézes fokhagyma íze. 

 

Februárban üres 

a Gesztenyés Kert

a fagyipult

a halárus 

az ücsörgő mindkét szeme.  tel-min.jpg

Márciusban üres

az előadóterem

az orkán

az Astorián

a gesztenyés parazsa.

 

Áprilisban üres

a Tóth Árpád sétány

a jégkockatartó

a cirkuszi mutatvány

az automatából harisnya.

 

Májusban üres

az érzéketlenség

az ébredő másnap

az ebédnélküliség

a hivatal huzavonája. 

 

Júniusban üres

a megszokottság

a kis betlehem

a sapkabojt

az izzadás mindenhatósága.

 hazak-min.jpg

Júliusban üres

az új szobád

az aktatáska

az irodában

a termosz tartója.

 

Augusztusban üres

a túlfűtött kocsma

a bevásárlóközpont

a bkk hajó

az ébresztő dallama. 

 

Szeptemberben megtelik

az utca

az árkád

az aluljáró

a poros levelekkel.

taj-min.jpg

Októberben megszabadul

a lelked

a telked

a beled

az elpakolt tervektől.

 

Novemberben felkap

az elszántság

az összetartozás

az ösztönös szó 

a szabad gondolkodás.

 

Decemberre megtelt

a fényfűzér melege

a barátod szeme

a szellemed szeglete

az egymásra pakolt szóval. 

kari2020-25_jpg.jpg

Lekuporgós

 

Kényelmes fotel

A világ egy sarkában, 

Papírhalomba borulok

Sorokat átélve, megbabonázva.

 

Leforrnak az izgalmak, 

A valós könnyek, 

Helyettük indokolatlanokat

Bármikor ejtek.

 

Elfolyok az időben

Belemélyesztve gondolatomat

Egy mondásba, húslevesbe,

Súlyos érzésbe.

 

Érzem, gondolkodom s

Mélázok egy furcsa hangon, 

Mézédes bambulásban

Saját kérdéseim születnek. 

 

Százanként becsukom, 

Beleszagolok, kortyolok

Minden betűből egy ívet, 

Szabaddá tesz a nyugalom. 

kari2020-67_jpg.jpg

Titok-csoda

 

Egyszer volt

Mindenütt jelenvaló

Szitok, mocsok felett

Sugárzó

Hol nem volt

Mindenütt jelenvaló

Szívben, szellemben

Lakozó

Volt egyszer

Mindenütt jelenvaló

Pillanatra, illatra

Kitapintható

Volt egyszer

Mindenütt jelenvaló

Egy titok-csoda

Mesébe foglalva.

 
kaja-min.jpg

Kés-villa harc

 

Gurul, görög, 

Nevető svédasztalnál

Szappanszagú társalgás. 

 

Szellő, szivar, 

Szekvenciában mézes 

Szavak perdülete egymáson halad.

 

Fogak, üveggolyók, 

Kakukkfüves tálon

Elhallgatott szó marad.

 

Csörren, csillan, 

Fémes hidegségben

Fahéjas alma tottyan.

Találd meg magad verssorokban! - A téli ünnepek hangulata versekben Tovább
Megmenteni egy millió állat életét - Kinek való a Veganuary?

Megmenteni egy millió állat életét - Kinek való a Veganuary?

fentrol_ps_1.jpgMára széles körben ismert a Veganuary, azaz vegán január kihívás. Cikkünkben arra világítunk rá, miért lehet szükség a Veganuary-ra, kinek ajánljuk, és milyen hátulütői lehetnek.

2021. 12. 29. Írta és fényképezte: Szentkirályi Lili

A 2014 óta megrendezésre kerülő kihívás évről évre egyre több embert vonz: a résztvevők száma minden évben megduplázódik. A kihívást egy angol-walesi jótékonysági szervezet kezdte, és célja, hogy minél több embernek megmutassa a vegán életmódot és támogassa őket a vegánság felé tartó utazásukon. Ha feliratkozunk a Veganuary hírlevelére, a szervezet évközben is rendszeresen tájékoztat különböző, a vegánsággal kapcsolatos hírek kapcsán, a vegán január alatt azonban naponta küldenek híreket és receptek is. Ha csatlakozni szeretnél a veganuaryhoz, akkor nincs más dolgod, mint a weboldalon keresztül feliratkozni a hírlevélre. Ez teljesen ingyenes, és nem jár semmiféle elköteleződéssel, csupán inspirációként szolgál.

Megmenteni egy millió állat életét

A Veganuary szerint 2021-ben a vegán január résztvevőinek fele az állatvédelem és állatjólét miatt iratkozott fel a kihívásra. A kihívás születése óta a Veganuary egymillió állat életét mentette meg közvetetten. A vegán életmódra való áttérés egyik legnépszerűbb oka az állatvédelem. A növényi alapú élelmiszerfogyasztáson túl ez egy olyan életmódot is jelent, ahol az állati eredetű termékek teljesen hiányoznak a mindennapokból. Emellett sokan azokat a tevékenységeket is megtagadják, amik valamilyen módon hozzájárulnak az állatok kihasználásához (például sokak szerint az állatkertek vagy a lovaglás).

whatsapp_image_2021-12-18_at_18_45_44.jpeg

450.000 repülőúttal egyenlő széndioxid kibocsátás

A másik leggyakrabban hangoztatott érv a vegánság mellett a környezetvédelem. Ma már nem kérdés, hogy alapvetően az állati eredetű élelmiszerek megtermelésének széndioxid- és metánkibocsátása jóval nagyobb, mint a növényi eredetű élelmiszereké. A Veganuary kihívás nyolc év alatt 450.000 repülőúttal egyenlő széndioxid kibocsátást spórolt meg a Földünknek. Nagyon sokan tehát azért választják a vegán életmódot, hogy egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb életet éljenek. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy egy fűtött üvegházban termelt és ezer kilométereket utaztatott avokádó sem túl fenntartható. Így, ha a környezetvédelem nevében vágunk bele a Veganuaryba, akkor érdemes figyelni a szezonalitásra és a helyi termelésre is.

Honnan tudhatod, hogy éppen milyen zöldségek és gyümölcsök szezonálisak? Tudd meg egy másik cikkünkből!

268386985_657147409052850_638141884429358288_n.jpg

Erre figyelj, ha belevágsz a Veganuary-ba

Először is mindenképp érdemes egy kicsit utánanézni a vegánságnak és a növényi alapú étrendnek a kihívás előtt. Bár a Veganuary egyik különlegessége, hogy az emailben naponta érkező cikkekkel és tippekkel nagyon egyszerűvé teszi a növényi alapú táplálkozást, mégis érdemes egy kicsit felkészülni rá. Ez igaz mind az alapanyagokra, mind pedig az adalékanyagokra érvényes: ha korábban nem volt jellemző a konyhádban a csupán növényi alapanyagokból készült étel, sok meglepetés érhet egy-egy hozzávaló kapcsán.

img_5422_2.jpg

Sok “kezdő” vegán követi el azt a hibát, hogy az életmódváltás után egyhangúan étkezik, ezáltal fontos vitaminokat és nyomelemeket von meg a testétől. A Veganuary szerencsére erre is felkészült: naponta több olyan növényi alapú receptet kapnak a résztvevők, amikben a legfontosabb tápanyagok mind helyet kapnak. Emellett azonban érdemes lehet beszerezni B-12 vitamint, hiszen azt az orvosok mindig ajánlani szokták a növényi étrend mellé, ugyanis ez elég nehezen vihető be vegán étkezéssel. 

Végül pedig, az egész kihívás lényege az, hogy egyszerűen és élvezetesen megismertesse a növényi életmódot minél több emberrel, úgyhogy ne felejtsd el te is élvezni a vegán januárt! 

 

Megmenteni egy millió állat életét - Kinek való a Veganuary? Tovább
Karácsony a Corvinus körül: fotósorozatunk az ünnepekre

Karácsony a Corvinus körül: fotósorozatunk az ünnepekre

_dsc2439-min.jpgA karácsonyi hangulat Budapest belvárosában, a Corvinus környékén utánozhatatlan. Ezekkel a saját készítésű analóg és digitális fotókkal szeretne a Közgazdász Online egész szerkesztősége nagyon szép ünnepeket kívánni minden kedves olvasónak.

2021. 12. 24. Szerkesztette: Taxner Tünde, felelős szerkesztő

A borítóképen a Deák Ferenc utca fényei, Tarcsi Petra fotója. Haladjunk tovább vele a Vörösmarty tér felé.

_dsc2427-min.jpg

Meg is érkeztünk a Vörösmarty téri vásárba, gőzölög a kürtőskalács és a forralt bor. A pillanatot Tarcsi Petra örökítette meg.

_dsc2419-min.jpg

Az adventi fényfestés pedig már hozzátartozik a budapesti hagyományokhoz. Fotó: Tarcsi Petra

_dsc2416-min.jpg

A digitális képek mellett szerkesztőségünk pár tagja az analóg fotózás rajongója is. A következő képet social média menedzserünk, Kércz Dorottya készítette.

kerczd.jpg

A Corvinuson pedig egy különleges, fenntartható karácsonyfával várták a karácsonyt. Fotó: Taxner Tünde

karacsony_corvinus-1.JPG

Meghitt ünnepet kívánunk ezekkel a képekkel minden kedves olvasónknak! Tartsatok velünk a karácsonyi bejglizés után is - olvasni teli hassal is lehet! A fotót a Corvinus karácsonyfájáról Taxner Tünde készítette.

karacsony_corvinus-2.JPG

Karácsony a Corvinus körül: fotósorozatunk az ünnepekre Tovább
Tárgy helyett élmény? - last minute élményajándékok karácsonyra

Tárgy helyett élmény? - last minute élményajándékok karácsonyra

kari2020-20_jpg.jpgFelesleges tárgyak helyett élmények karácsonyra - hol kezdd el a nézelődést? Összegyűjtöttük nektek kedvenc élményajándékainkat, amiket akár last minute is be lehet szerezni!

2021. 12. 22. Írta és fényképezte: Szentkirályi Lili / Borítókép: Taxner Tünde

Mindenkinek ismerős a helyzet, amikor karácsonyra nem túl hasznos tárgyak tömkelegét kapjuk. Bár mindig jól jön egy új illatgyertya vagy egy extra pár zokni, élményt ajándékozni gyakran személyesebb, és a Földünknek is jobb. Ráadásul, ha élményt ajándékozol, azzal nemcsak a másikat, hanem magadat is megajándékozod.

Utazás

Ha régóta álmodoztok közösen egy külföldi úticélról, vagy csak szívesen megmutatnád az ajándékozottnak a kedvenc külföldi városodat, mindenképp érdemes csekkolni az omio.hu-t. A szomszédos országok fővárosaiba nagyon gyorsan el lehet jutni vonattal, messzebbre Európában pedig a repülés is opció. Ráadásul a COVID-járvány miatt a jegyek szinte folyamatosan olcsók, és a legtöbb vasúti/légi társaságnál ingyen vagy alacsony összegért lemondhatók. Ha olyan városba mentek, ahol ismerős lakik, akkor ráadásul a szállásért sem kell fizetni, egyébként pedig érdemes regisztrálni a Couchsurfing-re, ahol helyiek vezethetnek körbe és akár szállásolhatnak el.

Koncertjegy

dsc_0971.jpg

A COVID-járvány kezdete óta most először tűnik úgy, hogy a nemzetközi előadók és turnék visszatérnek. 2022-ben rengeteg világhíres előadó érkezik Magyarországra (érdemes majd figyelni a januári kulturális ajánlónkat, a Kult Közt, ahol ezek közül bemutatunk párat). Ha az ajándékozottad kedvenc előadója Magyarországra jön, a koncertjegy szuper ajándék lehet. Emellett persze a hazai zenészek között is érdemes szétnézni, több jubileumi, albumnyitó vagy -záró koncertnek nézünk elébe 2022-ben.

Kerámiázás
img_0221_jpg.jpgA kerámiázás az elmúlt években egyre népszerűbb lett: már az összes nagyobb városban van rá lehetőség, több helyszínen is. Ha az ajándékozott szereti az elmélyülős-művészkedős programokat, akkor mindenképp érdemes elgondolkozni a kerámiázáson, hiszen ott az elkészítés élménye mellett az elkészített tárgy is ajándék.

Kiállításjegy

ee11de15-ffc8-4788-8b5c-457ceee3f916_jpg.jpg

Ha az ajándékozott művészet-rajongó, és ismered a kedvelt művészeti irányzatát, akkor nagyon egyszerű dolgod van! Érdemes követni nemcsak Budapest, hanem Bécs nagy múzeumait is, ugyanis az osztrák fővárosban gyakran fordulnak meg a művészettörténet ikonikus alakjai és darabjai. Mindkét városban rengeteg múzeum van, több kiállítással, így nagyon valószínű, hogy fogsz találni olyat, ami passzol hozzád és az ajándékozotthoz is. 

Öko-workshop

img_9552_jpg.jpg

Végül pedig, ha valaki nagyon ragaszkodik az olyan karácsonykor megszokott ajándékokhoz, mint a gyertya vagy a szappan, ezt is lehet élmény formájában adni. Rengeteg olyan workshop van, ahol megtanítják elkészíteni ezeket a termékeket, amiket utána haza is lehet vinni. A vászonzsákoslány például újraszalvéta- és szappankészítő workshopokat tart, illetve a Gödörben havi rendszerességel tartanak klímaklubot, ahol szintén lehet ilyen termékeket készíteni.

Tárgy helyett élmény? - last minute élményajándékok karácsonyra Tovább
A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval

A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval

ny2.jpegTudósító, külpolitikai, majd pénzügyi újságíró. Meddig juthat egy ember puszta kíváncsiságból? Milyen az, amikor félelem nélkül belevágunk valamibe? Sándor Krisztián újságíróval, a Közgazdász korábbi főszerkesztőjével beszélgettünk magyar és amerikai szakmai tapasztalatairól.

2021. 12. 21. Írta: Klisóczki Fanni, Képek: Sándor Krisztián

Az újságírás Sándor Krisztián számára sosem csak munka, sokkal inkább hivatás volt. Már a pályája kezdetén rengeteg alázatot tanult a szakmában, hiszen szerinte “újságíróként az a dolgod, hogy napról napra nálad okosabb emberekkel beszélgess”.

foto_1_ny.jpegIdén 70 éves Magyarország egyik legrégebbi felsőoktatási lapja, a Közgazdász, aminek ő is főszerkesztője volt. Az első lapszám 1951. október 9-én jelent meg, és online formában ma is működik a szerkesztőség (a régi lapszámok itt megnézhetők). Krisztián a corvinusos tanulmányai után a New York Egyetemen tanult üzleti újságírást Fulbright ösztöndíjjal, és az amerikai Forbes magazinnál dolgozott. Ezután nyáron a Reuters frankfurti központjában írt, a hónapban pedig már a NYU-n diplomázik.

A képen Krisztián New Yorkban.

 

Merész magánakció

Hogyan jut eszébe egy frissdiplomás srácnak, hogy egy szinte haditudósítói projektbe vesse magát? Krisztián álma mindigis a haditudósítás volt, így 2015-ben, az első szakdolgozata leadása után hirtelen felindulásból vett egy repülőjegyet Grúziába. A célja az volt, hogy leutazik busszal Törökországba, és megnézi, mi történik a balkáni menekültfolyosón. 

A régióban ez egy különösen feszült időszak volt, terrortámadások és folyamatos robbantások nehezítették a mindennapokat, továbbá átszivárgott a határon az ISIS is. Ide utazott Krisztián egyedül, puszta kíváncsiságból.

“Látni akartam, hogy mi van a háttérben. Hogy mi történik, amiért az emberek fogják magukat, felpakolnak, és elindulnak. Ezért lementem Törökország egészen délkeleti részére, az iraki határhoz.”

Krisztián ezt tartja a karrierje kiindulópontjának, és egyben erre a legbüszkébb is. Itt sajátíthatta el, hogy milyen egy teljesen idegen környezetben kapcsolatokat építeni, és hogy mégis hogyan indul el egy olyan anyag, ami útközben saját magát építi. “Egy kis diákújságíróként végeztem a munkám. De kimentem terepre, hogy elmondjam, az emberek ott hogyan élnek, mit csinálnak, és milyen problémákkal szembesülnek. Ezekben a pillanatokban szeret bele az ember az újságírásba. Ezekhez tud öt-tíz-húsz év múlva visszanyúlni, hogy igen, ezekért a pillanatokért csinálom.”

_foto_2_gruz_jpeg.jpg

A képen Diyarbakır.

A spontán utazás történeteit később megírta a műegyetemi lapba, illetve a Kitekintő nevű külpolitikai lapnak, ahová éppen akkor jelentkezett. Ez volt az a sorsfordító pillanat, amikor eldöntötte, újságíró lesz, és külpolitikai területen szeretne dolgozni. Bár az újságírás maradt, az érdeklődése később megváltozott.

Villámkérdések:

Nyomtatott vagy digitális? Digitális

Cikket írni vagy szerkeszteni? Most még cikket írni

Magyar Forbes vagy Amerikai Forbes? Magyar

Bitcoin vagy Tesla részvény? Bitcoin

Marx-szobor a Corvinuson vagy a New York-i Szabadság-szobor? A New York-i Szabadság-szobor 

foto_3_frankfurt.jpegSzerkesztőségi csendélet Frankfurtban.

Hallgatói tapasztalatok

Krisztián már gimnazista korában tudta, hogy az újságírás az álma, mégis engedett a reálos oldalának: a matek és a fizika szeretete miatt a BME-n energetikai mérnökként kezdte meg egyetemi tanulmányait. 

“Négy év kemény munka árán megtudtam, hogy mit nem szeretnék csinálni.”

Bár az energetika nem rabolta el a szívét, mégis megtalálta a szenvedélyét már a BME berkein belül is: az első félévétől kezdődően írt az egyetem gépész kari lapjába, majd a későbbiekben az összegyetemi lapnál folytatta munkálatait. Számára az újságírás “hobbiprojektként indult”. Magának sem akarta bevallani, hogy tényleg ezt szeretné, mégis szorgosan építkezett ebbe az irányba. Mikor megszerezte az első diplomáját, már evidens volt számára, hogy újságíró akar lenni, méghozzá haditudósító. Ehhez az utat a Corvinus Nemzetközi tanulmányok képzésén kereste.

Corvinusos tanulmányai közben a Kitekintőnél gyakornokoskodott. Ennek a csapatnak a megszűnése 2016-ban Krisztián eddigi legnagyobb újságírói csalódása volt. Ahogy fogalmazott: “engem ez indított el abba az irányba, hogy ne külpolitikáról írjak, hanem elmenjek gazdasági irányba”. A szerkesztőség szétszéledése után új kihívások és újságírói lehetőségek után nézve csatlakozott az egyetemi médiacsapathoz, a Közgazdász szerkesztőségéhez. A kora és a tapasztalatai könnyen vezették az útján, már szerkesztőként kezdett, és hamarosan a főszerkesztői pozíciót is megpályázta. 

Egy éves főszerkesztői mandátuma alatt a legtöbbet nem újságíróként fejlődött, hanem abban, hogy megtanulta, hogyan lavírozzon az emberek és az egyetem elvárásai között. Szerinte ez egy univerzális munkatapasztalat, ami minden jövendőbeli nagyobb cégnél hasznos lehet. 

“Azt tanultam meg a Corvinuson, hogy nem érdemes várni. Nincs olyan, hogy tökéletes alkalom, amikor majd teljesen fel leszek készülve valamire. Az egész egyetem arról szól, hogy bedobd magad a mélyvízbe, és tulajdonképpen senkit nem érdekel, ha valami nem sikerül. Sőt, kifejezetten hasznos, ha valami nem jön össze, biztos, hogy a bukásból sokkal többet lehet tanulni, mint ha valami sikerül.”

Főszerkesztői székből a Forbeshoz

Főszerkesztői mandátuma után a magyar Forbes magazinhoz került, ahol az Amerikában készülő dollármilliárdos listára kerülő leggazdagabb magyarok pénzügyeit göngyölítette fel. Ez egy érdekes oknyomozói tapasztalat volt, többek között céghálók, pénzügyi beszámolók visszafejtésével foglalkozott. Ekkor kezdett el pénzügyi újságíróként dolgozni.

foto_4_ny_jpeg.jpgViszont, ahogy az már sejthető az olvasottakból, Krisztián ennél is többre vágyott. Megpályázta tehát a Fulbright ösztöndíjat, melyet első próbálkozásra el is nyert. Krisztián szerint a sikeréhez hozzájárult az egyetemi lapokban szerzett több mint öt éves tapasztalata és a szerkesztői, főszerkesztői pozíciói, hiszen így eladhatta magát egy karrierútja közepén tartó újságíróként, akinek a következő lépés egy amerikai elitegyetem. Úgy gondolja, hogy a magyar Forbesnál végzett munkája is hozzásegítette ehhez, hiszen ez egy amerikai alapítású üzleti magazin.

“Arra kíváncsiak, hogy ha téged küldenek ki Amerikába arra az ösztöndíjas időszakra, mi az, amit te csak Amerikában tudsz megtanulni.” Krisztián számára ez a pénzügyi, gazdasági újságírás volt a New York Egyetemen.

A másfél éves mesterképzés során olyan nemzetközileg is elismert tanároktól sajátíthatta el a szakmát, akik a versenyszférában már több évtizedes tapasztalattal rendelkeztek. Mike McIntire, a The New York Times kétszeres Pulitzer-díjas újságírója volt a legnagyobb hatással Krisztiánra. Az amerikai felfogás szerint ezen az órán sem a tananyag volt az, ami miatt igazán hálás lehet az oknyomozó újságírónak, hanem az, ahogy átadta a hallgatóknak harminc év tapasztalatát. Megosztotta a hallgatókkal a saját munkamódszerét, és azt, hogy hogyan ütemez egy profi projektet. Ezekkel a praktikákkal egy kezdő újságíró akár éveket is spórolhat, hiszen nem egyedül kell megtalálnia a legjobb metódust. 
foto_5_ny_jpeg.jpg
A képeken New York.

Természetesen New York-ban sem szeretett volna csak az egyetemi tanulmányaival foglalkozni. Amint kikerült a kontinensre, már augusztusban felvette a kapcsolatot a kinti Forbes szerkesztőségével, hogy szeretne náluk határozott idejű szakmai gyakorlatot végezni. Ismét a számára ismerős dollármilliárdosok listáján dolgozott, de már nem csak a magyarokkal foglalkozhatott.

Napjaink kihívásai

Természetesen az amerikai álom után sem ért véget Krisztián világkörüli útja, nyáron a Reuters frankfurti központjában írt a pénzpiacokról. Jelenleg a decemberét a diplomázás tölti ki a New York Egyetemen, a diplomamunkájában azt a témát dolgozza fel, hogy hogyan lett az USA a zöld bitcoinbányászat új fellegvára. Ám a sikerek és csodálatos lehetőségek ellenére, ahogy a legtöbb fiatal, úgy Krisztián is keresi a válaszokat a karrierútja során felmerülő kérdésekre: ilyen sokszínű és nemzetközi tapasztalat után hogyan és merre tovább?
foto_6_ny_jpeg.jpg

Krisztián gyakran hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ne ragaszkodjunk görcsösen egy szakterülethez. Ahhoz, hogy ne kelljen számunkra hátrányos kompromisszumokat kötnünk a karrierünkben, nemcsak rugalmasnak és szerencsésnek kell lenni, hanem nyitott szemmel járni a világban. Meg kell ragadni a lehetőségeket, legyen az egyetemi lap, fizetetlen gyakorlat vagy blogírás. Szerinte a karrierünk elején nem érdemes sokat válogatni a lehetőségek között, csak azt kell figyelni, hogy milyen lépcsőfokokon tudnánk közelebb jutni a céljainkhoz.

“Az újságírásban az a legcsodálatosabb, hogy ha valaki kíváncsi a világra, akkor onnantól kezdve bármilyen területről tud írni. Akkor is, ha valaki üzleti újságíróként kezdte a pályáját, át tud nyargalni egy másik iparágba. Elég nagy a mozgástér ahhoz, hogy a tudáséhséget akár évtizedekre ki tudja elégíteni.”

Utólag így gondolkodik a karrierje indulásáról: “Biztos, hogy több saját, egyéni projektet indítanék, és nem félnék totál hülyének tűnni, amikor valamibe belekezdek.” Szerinte az újságírói belépési küszöb szinte nulla. “Bárki tud indítani egy hírlevelet, bárki tud olyan témákat találni, akár a lakóhelyén, akár az iskolájában, amik közérdeklődésre adnak okot. Onnantól kezdve minden eszköz a kezedben van: közösségi média, blog, hírlevél, bármi. Nem kerül gyakorlatilag semmibe, egyszerűen annyi, hogy el kell kezdened, és meg kell találnod a saját közönségedet.”

A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval Tovább
Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok

pic4karacsony.jpg

A karácsony az adakozás és az osztozkodás időszaka, de ahogy telnek az évek és változnak a szokások, úgy válik a pazarlás melegágyává. Hulladékot termelünk a dekorálásnál, kukába dobjuk a maradékokat, és fölösleges ajándékokat dugunk el a legfelső polcokra. Tényleg erről kell szólnia a karácsonynak? Nem lehetne ez is egy kicsit fenntarthatóbb? Bemutatunk néhány tippet, hogyan ünnepelj bolygótudatosan.

2021. 12. 20. Írta: Belayane Najoua, képek forrása: Pixabay

Mi jut eszedbe, amikor a karácsonyra gondolsz? Ajándékok, végeérhetetlen étkezések, csomagolópapír mindenhol, minden évben új partiruha, törött díszek, és folytathatnánk még a sort.

A 21. századi vásárlói szokások megváltoztatták a karácsonyi időszakot is, november utolsó péntekjével, a “black friday-el” kezdve. Rengeteg olyan dolgot megveszünk, amire nemhogy az ünnepi időszakban nincsen szükségünk, de még utána sem használjuk soha. Gondoljunk csak a több tucatnyi szalvétára vagy az évi három bögrére, amit ajándékba kapunk, és ami nagy valószínűséggel a legfelső polcon fog porosodni, míg el nem jön a lomtalanítás ideje.

Nálunk anyukám minden évben 3-4 csomag szalvétát is vesz, mert nem tudja eldönteni, hogy melyiket vásárolja meg. Ebből maximum egyet használunk el. Hogy mi lesz a többivel? Ott marad a dobozban. Egy évvel később, november utolsó hetében újra rábukkanunk összegyűrve és porosan. Mondanom sem kell, hogy mehet a kukába.

Ahhoz, hogy tényleg egy fenntartható jövőt tudjunk biztosítani a következő generációknak, az ünnepi időszak sem lehet kivétel. Még a karácsony sem. Habár karácsonykor történnek csodák, a pár nap alatt keletkezett óriási mennyiségű hulladék nem fog magától eltűnni.

Hulladék nélküli dekoráció

pic1_karacsony.jpg

A karácsonyi dekorálás a készülődés egyik legjobb szakasza. Ilyenkor már nemcsak a házat öltöztetjük díszbe, hanem a lelkünket is. Habár a filmekben látott ünnepi házak, amik tele vannak zsúfolva gömbökkel, műanyag manókkal és egyszer használatos díszekkel, szemet kápráztatóak tudnak lenni, de vannak zöldebb alternatívák is a dekorációra.

A karácsony egyik sarkalatos pontja a karácsonyfa. Műfenyő legyen vagy igazi? Mindkettő mellett lehet érvelni: a műfenyőt több éven keresztül lehet használni, míg az igazi fenyőből  nem lesz biológiailag nem lebomló hulladék. A bolygótudatosság szempontjából a legjobb az ünnep után elültethető karácsonyfa. Ezzel a megoldással nemhogy nem termelünk felesleges hulladékot, de még fát is ültetünk, ami a környezetvédelem szempontjából mindenképpen pozitív cselekedet.

Az ültethető fán kívül fontos, hogy ne vegyünk minden évben újabb és újabb díszeket, mert ilyenkor gyakran esünk abba a csapdába, hogy kidobjuk a még jó állapotban lévő, de már megunt dekorációkat. Ha mégis meg akarnánk szabadulni a régi díszektől, akkor ne a kukába dobjuk őket, hanem jutassuk el olyan helyre, ahol tudjuk, hogy szükség van rájuk, és  örömet okozunk velük.

Maradékmentes főzés

pic2karacsony.jpg

Minden jól nevelt konyhatündér tudja, hogy a főzés nem a konyhában kezdődik. Egy hagyományos főzés a bevásárlással, míg egy maradékmentes főzés a bevásárlólistával indul. Mivel a karácsonyi menük akár 4-5 fogásból is állhatnak (nem beszélve a sütikről és édességekről), ezért a legjobb, ha még otthon készítesz egy részletes bevásárlólistát. Így nem fogsz felesleges hozzávalókat venni és a bevásárlás is gyorsabb lesz.

A baráti összejöveteleken mindig megbeszéljük, hogy ki mit hoz. A barátnőm a pizzás csigában a legjobb, míg én a mézeskalács készítésében. Van, aki inkább a boltok alkohol részlegére és a koktélkönyvre bízza a hozzájárulását, mások pedig az otthoni titkos pizzatésztát hozzák.

A lényeg, hogy osztozkodunk, és előre megbeszéljük, hogy ki mit hoz, így nem lesz egyik ételből sem túl sok, és nem fog kárba menni semmi.

pic3karacsony.jpg

Az is megeshet, hogy nagyon igyekeztél pazarlásmentesen főzni, a vendégek mégsem ették meg az összes ételt. Ilyenkor keltheted életre a kreativitásodat. Csinálj a maradékból lakomát! Például a száraz sütikből készíthetsz zsemlemorzsát vagy a maradék húsból rakott brokkolit, esetleg a megmaradt bejgliből puncsos süteményt. További recepteket itt találhatsz.

Felesleges ajándékok nélkül

Mielőtt a nagy ajándékvásárlás közepette bármit is megvennénk, mindig tegyük fel ezeket a kérdéseket: Tényleg ezt szeretné? Hasznos lesz neki? Örömöt vagy valamilyen értéket ad? Ne vegyünk meg valamit csak azért, hogy legyen mit a fa alá tenni. Inkább adjuk kevesebb ajándékot, ami biztosan mosolyt fog csalni az arcokra és melegséget a szívekbe.

- De mit szeretnél karácsonyra? Na, mondj már valamit - nyaggat minden évben a testvérem.

- Olyat szeretnék, amit te csinálsz. A két kezeddel - fogom meg minden évben a kezét.

- De tudod, hogy nincs türelmem barkácskodni - ellenkezik ő.

- Tudom. Éppen ez a szép az ajándékodban. Olyat teszel bele, amit a boltban nem tudnál megvenni.

A kézzel készített ajándékok nemcsak a bolygónak tesznek jót, hanem nagyobb örömet is tudnak szerezni, mint azok, amiket a boltban vásárolunk meg. Az üzletekben tucatjával árulják az ugyanolyan termékeket, viszont ami a mi két kezünk közül kerül ki, az biztos, hogy egyedi és személyes lesz. Ráadásul sokkal kisebb lesz az ökológiai lábnyoma, hiszen sok esetben kevesebb lesz a hulladék, nem kell hozzá bolti csomagolás és akár újrahasznosítás útján is készíthetünk ajándékot. Itt rengeteg olyan ötletet találsz, ami egyszer használatos dolgokat varázsol gyönyörű ajándékokká.

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok Tovább
Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

dsc_5622.jpgHogyan lábaljunk ki a járvány okozta lelki elszigetelődésből? Milyen veszélyeket rejthet, ha posztolunk a gyermekekről a közösségi médiában? A Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói nagyító alá vettek társadalmi problémákat, és nemcsak felhívták a figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra, hanem tettek is a megoldásért.

Írta: Kalánová Barbara, Fotók: Horváth Evelin

A projektszemlélet alapvető ma a munkaerőpiacon, ezért a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos képzésének része egy projektszervezést tanító tárgy is. Ennek eredményeit a hallgatók a félév végén egy szakmai zsűrinek prezentálják. Az idei projektnap meglepő eredménnyel zárult. A társadalmi felelősségvállalásra épülő projektek annyira jól sikerültek, hogy a zsűri a megszokott első három helyezés és a különdíj kiosztása helyett hat csapatot emelt ki győztesnek. 

261322343_4631500043593708_7997396161012133518_n.jpg

A képen Pelle Veronika egyetemi tanársegéd és Dr. Takáts Előd rektor. Fotó: Corvinus

A projektnapot december 3-án tartották meg az egyetemen, és tizennégy csapat mutatta be az eredményeit. A csapatokat a félév során Pelle Veronika, a tantárgy felelőse és a projektnap szervezője oktatta és mentorálta, aki november végén elkötelezett tehetséggondozó munkájáért és újító, projektszemléletű oktatói tevékenységéért Egyetemi Kitüntető Oklevelet is kapott. Az idei félév tanulságairól ezt mondta: 

„Egy féléven át tartó projektmunka, amely során ki kell találniuk, meg kell tervezniük és meg is kell valósítaniuk egy társadalmi felelősséget vállaló kampányt és eseményt, sok kihívás elé állítja a hallgatókat. És persze van, amikor nehéz, amikor ki kell lépniük a komfortzónájukból, amikor problémát kell oldani, amikor konfliktust kell kezelni, amikor épp nem annyira szeretjük. De a végén mindig nagy öröm megtapasztalni, hogy mennyit fejlődtek szakmai és személyes kompetenciáikban is. Megható volt látni a motivációjukat, a lelkesedésüket, az elhivatottságukat, és tükröződni a szemeikben a megvalósított munka örömét, büszkeségét, és a jó érzést, hogy ennyi különböző embernek és csoportnak segíthettek. Nagyon köszönöm nekik ezt az élményt."

A projektcsapatok különbözőképpen közelítették meg a társadalmi felelősségvállalás feladatát. Voltak, akik egy társadalmilag hasznos ügyet tematizáltak, vagy fontos társadalmi ügyet szolgáló civil szervezetek hangját erősítették fel. Voltak, akik egy hátrányos helyzetben lévő csoport életébe, mindennapjaiba vittek örömöt, vagy épp a többségi társadalmat érzékenyítették egy közösség nehézségeire. És voltak olyanok is, akik kreatív ötleteikkel egy-egy jó célért dolgozó alapítvány számára gyűjtöttek adományt. Ez utóbbi megközelítést választó csapatoknak összessen közel kétmillió forintnyi adományt sikerült összegyűjteniük.

A hallgatók munkáit szakmai zsűri értékelte. Dr. Veszelszki Ágnes tanszékvezető, nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató az első szekciót véleményezve elmondta, hogy nagyra értékeli a csapatok motiváltságát és a nemes ügyeket képviselő projektek megvalósulását. Apáti-Tóth Kata, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs vezetője a második szekciót értékelve kiemelte, hogy több kiemelkedő projekt vállalkozói potenciált rejt magában, és szívesen segítené a fejlődésüket vállalkozássá. Misetics Mátyás kommunikációs szakember, a MITTE Communications társtulajdonosa a harmadik szekcióban szereplő csapatok munkáival kapcsolatban osztotta meg észrevételeit. Szerinte sok eredeti ötletre épülő projekt született, amire büszkék lehetnek a szervezők. 

A projekteket a zsűri a témaválasztás problémaérzékenysége és fontossága, a stratégia komplexitása, a kommunikációs mix ambiciózussága, a projekt szakmai megvalósítása, az eredmények kvalitatív és kvantitatív mutatói, az előadásmód és a prezentáció szóbeli és vizuális erényei, valamint a társadalmi felelősségvállalás elősegítése és a jövőbeni potenciál szempontjai mentén pontozta.

A legjobbnak ítélt hat projekt

Visszhang Expo

visszhang_expo.jpg

A Visszhang Expo szervezői egyetértettek abban, hogy napjainkban a fiatalok körében a civil megmozdulásoknak alig van visszahangja, és szerettek volna tenni ez ellen. A társadalmi ügyek színes palettáját tárták a látogatók elé, ezzel serkentve a gondolkodást, a beszélgetést, az önkéntes felelősségvállalást, akár a gyermek- és környezetvédelem, a hátrányos helyzetben vagy kisebbségben élők kapcsán. A Budapest Music Centerben megrendezett, pódiumbeszélgetésekkel kiegészített expora a területükön kiemelkedő munkát végző civil szervezeteket hívtak meg. A Facebook-oldalukon és tudósításunkban olvashattok az exporól.

Univenture – Szabadulj!

univenture.jpg

A koronavírus-járvány nem kívánt hozadéka, hogy a megnövekedett távolságtartás nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megerőltető – ezt érezte mindennapjaiban az Univenture - Szabadulj! csapata is. A feloldódás és a kapcsolatépítés céljából lehetőséget biztosítottak a különböző budapesti egyetemek hallgatóinak, hogy újra nyissanak egymás felé egy nyomozós vetélkedő során, majd az ezt követő kötetlen kapcsolatépítő összejövetelen. Budapest utcáit szabadtéri szabadulószobává változtatták, ahol a hallgatók egy időre megszabadulhattak az elszigetelődéstől és a rettegett vizsgaidőszak előtti stressztől, valamint felszabadultan ismerkedhettek egyetemista társaikkal.

Megoszt a (h)ősöm?

megoszt_a_h_osom.jpg

A diákok és jövőbeli-jelenlegi szülők figyelmét hívta fel a Megoszt a (h)ősöm? csapata a gyerekekről szóló tartalom online megosztásának hatásaira és veszélyeire, vagyis a sharenting jelenségére. Fontosnak tartották, hogy minden oldalt megszólaltassanak, ezért szakértők, valamint érintett szülők bevonásával kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus, Bányainé Nagy Judit influencer, édesanya, Hamar Donát önismereti és párkapcsolati coach, édesapa, valamint Dr. Fazekas Rita mediátor, coach, jogász, a beszélgetés moderátora mondták el a véleményüket és osztottak meg hasznos információkat, tanácsokat a sharentingről. A beszélgetés visszanézhető a Facebook-oldalukon.

Mentesen is édes!

mentesen_is_edes.jpg

Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek és családjaiknak nyújtott segítő kezet a Mentesen is édes! csapata azzal, hogy felhívták a figyelmet a téma fontosságára. Az általános iskolások számára kreatív pályázatot hirdettek, és a pályázat eredményhirdetésével egybekötve edukációs napot szerveztek, ahol a témában jártas szakemberek tartottak fórumot a szülőknek. A gyermekeknek közben kreatív foglalkozásokat tartottak, amiben együttműködtek cukorbetegséggel foglalkozó alapítványok is. A Sportos Cukorbetegek Egyesületének rendezvényén és a Promontor TV -nek adott interjúban is beszéltek az 1-es típusú cukorbetegség ismeretének fontosságáról.

Hangoló

hangolo.jpg

A Magyarországon fogyatékkal élő gyerekek száma meghaladja a 35.000 főt. Ők általában tanulási nehézségekkel, kulturális, szociális vagy nyelvi problémákkal küzdenek. Ennek tudatában a Hangoló csapatának – akik maguk is több hangszeren játszanak – elsődleges célja az volt, hogy közelebb vigyék a fogyatékkal élő fiatalokhoz az ember lelkére és elméjére is pozitívan ható zenét. Mivel a budapesti intézményekben élőknek általában több lehetőségük van részt venni hasonló programokon, ezért a nagyvárosból kilépve, a révkomáromi Magyar Tanítási Nyelvű Speciális Alapiskolába látogattak el, és egy vidám délutánt szerveztek az ott tanuló gyermekeknek, melynek során játékos módon hangolták a gyermekeket a zene szeretetére és a különböző hangszerek megismerésére.

Állj meg egy percre!

allj_meg_egy_percre.jpg

A súlyosan beteg gyermekeknek gyűjtött adományokat az Állj meg egy percre! csapata. Egy művészeti kiállítást szerveztek, melynek fő célja az volt, hogy az érdeklődők „megálljanak egy percre”, és figyeljenek az élet apró örömeire: arra, hogy mi az, ami igazán fontos egy beteg gyermek számára. Ehhez előzetesen rajzpályázatot hirdettek a gyermekeknek A legboldogabb pillanatom címmel. A gyermekek rajzaiból inspirálódva készültek el azok a festmények és grafikák, amelyeket feltörekvő és elismert művészek, illetve hobbifestők készítettek a kiállításra, amelynek a Fashion Streeten található Deák Palota adott otthont. A művekért befolyó összegből a csapat egymillió forintos adományt tudott átnyújtani a Csodalámpa Alapítványnak, amelyből beteg gyermekek álmait valósították meg.

Útravaló

Idén a szakmai fejlődés, illetve a jó cél érdekében végzett munka és a segítségnyújtás öröme mellett tárgyi és virtuális díjakkal is gazdagodtak a nyertes csapatok. Két kiemelkedően teljesítő csapat a Piac és Profit támogatásának köszönhetően a Brandépítés és Social Media online konferenciákra nyertek részvételt. A projektnapról egyik hallgató sem ment haza üres kézzel, ugyanis az értékes visszajelzéseken és az oklevélen túl éves bérletet kaptak a Forbes Mesterakadémiára.

“Nagyon vártam, hogy végre bemutassuk hosszú hónapok óta tartó munkánk eredményeit, és hogy a többiek munkáit, elért sikereit is megismerhessem. Örültem annak, hogy a projekteket a zsűri külön-külön értékelte, és egyenlően kezelve emelte ki a hat legkülönlegesebb csapat munkáját, hiszen minden csapat valami olyan egyedülálló csodát alkotott, amire a jövőben is büszke lehet. Ezekkel a projektekkel, úgy gondolom, mindenki nyert, nemcsak azok, akiket kiemeltek. A kedves és dicsérő, büszke szavak mellett általában építő kritikát hallhattunk”

-   foglalta össze élményeit Angyal Virág, a Megoszt a (h)ősöm? projekt egyik szervezője.

 

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért Tovább
„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_57.jpeg

Hogyan viselkedjünk egy virtuális megbeszélésen? Mit illik és mit nem az első randevún? Mi a szivargyújtás etikettje? Dr. Veszelszki Ágnes tanárnő Illemkalauz című kötetében ezekre és még legalább 500 illemkérdésre is választ kaphatunk. 

2021. 12. 15. Írta: Weller P. Hanna. Fotók: Mészáros Eszter

„Sok évvel ezelőtt az előző munkahelyemen, ahol akkor még tegeződtem a hallgatóimmal, éppen a felettesemmel társalogtam, amikor egy diákom odaköszönt nekem, hogy: na csá. Ez a jelenet akkora döbbenetet váltott ki a beszélgetőpartneremből, hogy elgondolkodtam: valami nem megfelelő az addigi tegeződő oktató-diák kommunikációban.” 

Ehhez hasonló, saját vagy másokkal megesett történetek inspirálták dr. Veszelszki Ágnest az udvariasság témakörének vizsgálatára, illetve legújabb könyvének megírására. A Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék vezetőjének Illemkalauz című kötetét november végén mutatták be a Budapesti Corvinus Egyetem Faculty Clubjában. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_54.jpeg

„A corvinusos alapszakos hallgatóknak egy szabadon választható kurzust terveztem Protokollkommunikáció címmel. Az óra végül nem indult el, ám igen sokat készültem rá, illetve nagy volt a hallgatók részéről is az érdeklődés, ezért elhatároztam, hogy elérhetővé teszem számukra a digitális fiókomban gyűlő anyagokat. A Protokollkommunikáció Facebook-oldalon rövid, egy-két mondatos tanácsokat teszek közzé minden nap 2020 januárja óta.”

Azóta több mint hatszáz bejegyzés jelent meg a közösségi médiában, Facebookon és Instagramon egyaránt. A mindkét felületen többezres követőszámok is jelzik, hogy van igény protokoll- és illemtartalmakra, többek között ez vezetett a könyv megszületéséhez.  

„Sille István és Ottlik Károly könyvei, illetve Görög Ibolya előadásai egészen gyerekkoromtól az életem részét képezték. Úgy gondolom, hogy az illemszabályok nem elavult tradíciókat követnek, hanem jól alkalmazható tanácsokat jelentenek az ünnepeken és hétköznapjainkban egyaránt. Ezt szeretném megmutatni a hallgatóimnak a kurzuson, illetve a szélesebb közönségnek a posztok és az Illemkalauz által.”

A könyvet Czikkely Panni illusztrálta. Az alkotóknak nem ez az első közös munkájuk, Veszelszki Ágnes egyik korábbi kötetéhez, a Netszótárhoz is a grafikus készítette a rajzokat. A Libri Kiadó azonnal felkarolta az ötletet. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_24.jpeg

„Az Illemkalauz más, illemről szóló könyvekhez képest sokkal személyesebb hangvételű: hétköznapi történeteket, megtörtént eseteket is tartalmaz, valamint figyelembe veszi azokat az új helyzeteket, amelyek az utóbbi időszakban jelentek meg. Ilyenek a Covid hozta illemszabályok is, ám különösen hangsúlyos részt kapott a kötetben a netikett, azaz a digitális kommunikáció tanácsrendszere.”

Mire figyeljünk csetelés során? Mire ügyeljünk akkor, amikor a közösségi médiában posztolunk? Ezekre a kérdésekre és még sok szituációra találunk javaslatokat, ötleteket, tanácsokat. „Az udvariasság olyan, mint egy levegővel töltött matrac: úgy láthatjuk, nincs benne valódi tartalom, mégis kényelmesebbé teszi az élet keménységét” – írja dr. Veszelszki Ágnes a könyv bevezetőjében.

„Bánjunk tisztelettel egymással! Ez az egymondatos ars poetica fejezi ki a legjobban az Illemkalauz üzenetét.”

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk Tovább
Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

pexels-energepiccom-313690_1.jpg

Mielőtt belevetnénk magunkat a tanulás tengerébe, vagy kedvetlenül folytatnánk a felkészülést a vizsgákra, elhoztunk nektek öt hasznos szakértői tippet, amelyek a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakban.

2021.12.14. Írta: Somogyi Petra, borítókép: energepic.com, Pexels

A sűrített, szigorúan strukturált szorgalmi időszak után egyből a vizsgaidőszakra kell irányítanunk figyelmünket. Fiatal egyetemistaként is sokszor enerváltak, fáradtak vagyunk az év közbeni aktivitások után. Létezik egyáltalán jó taktika a motiváció fenntartására? Van erre egy titkos recept, vagy csak magunkon érezzük azt, hogy mi a megfelelő motivációébresztő? Az tavalyi szemeszterre a Corvinus Hallgatói Támogatás csapata két új munkafüzetet is készített, amelyek idén is segítségünkre lehetnek ezen kérdések megválaszolásában, illetve mankóként szolgálhatnak a megterhelő időszakokban. 

A Hello Challenge! – Time to Do azoknak szól, akik úgy érzik valamit jó lenne változtatniuk az idővel, feladatokkal való viszonyukon, akár nehezen állnak hozzá egy-egy feladat elvégzéséhez, akár olykor elvesznek a temérdek tennivaló között. Párja, a Hello Change – Try, Fail, Learn, Repeat azok számára lehet hasznos, akik kimerültnek, csüggedtnek, vagy néha erőtlennek érzik magukat. Ez persze máskor is előfordulhat, de most sok olyan tényező kiválthatja, mint a karantén fáradtság, az online munkamód, vagy akár a fokozott alkalmazkodás. Ilyenkor még inkább fontos, hogy olyan eszközöket találjunk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni rövidtávú egyensúlyunkat, és képesek legyünk aktívan tenni magunkért oly módon, hogy az kapcsolatainkat és hosszútávú céljainkat ne veszélyeztesse. 

Mindkét munkafüzet számos elgondolkodtató technikát, ötletet és eszközt kínál fel számunkra annak érdekében, hogy megtaláljuk az aktuálisan legmegfelelőbb motivációs eszközöket, stratégiákat. Teljesíthetünk különböző kihívásokat, monitorozhatjuk mindennapi tevékenységeinket, vagy egyszerűen kitölthetjük két vizsgára való felkészülés közben a munkafüzetet, és eközben saját magunkat is jobban megismerhetjük. Most elhoztuk nektek azt az öt hasznos tippet, tanácsot, amelyek szerintünk a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakra.

1. Bontsd az idődet kisebb egységekre! Ne a gyorsaság legyen a cél, hanem a fókuszáltság!

Hallgatóként minden nap találkozunk legnagyobb ellenségünkkel, a szorító időnyomással. Sokszor érezzük azt, hogy egy nap 24 órája nem elég annyi teendő elvégzésére, mint amennyit mi szeretnénk. Azt is jól tudjuk milyen, amikor már csak órák választanak el az aznapi beadandó leadási határidejétől. Az ilyen esetekben sem a kapkodás a megoldás, hanem az időnk strukturálása. A legjobb taktika az, ha 25 perces időintervallumokat szabunk magunknak, majd minden kör után tartunk 5 perc szünetet. A cél az, hogy az adott munkafázisban megszakítás nélkül, koncentráltan dolgozzunk. Fontos azonban, hogy a rövid pihenőkkel magunkra is figyeljünk, kicsit kikapcsoljunk. Még az utolsó napos hajrában is fontos időt szakítanunk arra, hogy együnk, igyunk, nyújtózzunk, kiszellőztessük a fejünket. Ha hosszabb felkészülésről van szó, akkor a fenntarthatóság jegyében mindenképp fontos a napjainkba hosszabb szüneteket is beiktatnunk, hogy mikor mennyit érdemes, arról a munkafüzetben olvashatunk. Jó tanács: iktass ki magad mellől minden figyelemelterelő tényezőt!

pexels-jeshootscom-7432_1.jpg

Kép: JESHOOTS.com, Pexels

2. Mozogj, és a memóriád meghálálja!

A mozgás jótékony hatásaival gyermekkorunk óta tisztában vagyunk. Fiatal felnőttként az egyetem – és sokszor a munka – mellett azonban kérdéses, hogy hogyan fér bele az időnkbe a fizikai aktivitás. A jó hír az, hogy nem kell a maratont lefutni. Mielőtt nekikezdünk egy nehéz, időigényes feladat teljesítésének szánjunk napi 15 percnyi mozgás időt magunkra. Ez a kis idő képes úgy serkenti az agyunkat, hogy akár 24 óra elteltével is jobban fogunk emlékezni a tanultakra. 

Az aktív mozgás nemcsak a teljesítményünkre van jó hatással, hanem ezáltal a testi-lelki jóllétünket is erősítjük. A mozgás öröme nem csupán a gyerekek kiváltsága, hiszen fiatal felnőttként is ugyanúgy szükségünk van rá.

3. Ismerd el a munkádat jutalmakkal!

A feladatainkat senki sem fogja elvégezni helyettünk. A motivációt megtalálhatjuk külső ingerekben is, de önmagunkat tudjuk a legjobban támogatni és előrevinni. Amikor elvégeztünk egy monoton feladatot, vagy egy olyat, ami nehezen indult el, akkor bátran jutalmazzuk és ösztönözzük magunkat pozitív ingerekkel. Ilyen ingerek lehetnek a kedvenc zenéink, egy teraszon elfogyasztott ízletes tea, vagy egy kellemes séta. Figyeljük meg, hogy az ilyen típusú ingerek nemcsak kikapcsolnak, hanem fel is töltenek!

4. Tűzz ki reálisan elérhető célokat! Nem a nagy ugrás, hanem az út a fontos!

Teljesen természetes és egyáltalán nem ördögtől való, ha olykor-olykor valami nem úgy sikerül, mint ahogyan azt elterveztük. Lehet ez egy kevésbé jól sikerült ZH, vagy akár egy alacsonyabb pontszámot elért beadandó. Ilyenkor fontos, hogy ne essünk kétségbe, mert a kétségbeesés inkább kihúzza a kezünkből a gyeplőt. Ha az új helyzetben rugalmasan újragondoljuk a terveinket, akkor továbbra is mi irányítjuk az életünket. Tegyünk fel magunknak kérdéseket a céljainkkal kapcsolatban. Gondoljuk át: Hogyan tudunk visszakanyarodni hozzá hosszabb távon? Mi az, amit fontosnak érzünk? Mi visz hozzá közelebb a jelenben? Ha ezeket képesek vagyunk megválaszolni magunknak, akkor máris tettünk egy lépést az általunk tervezett irányba.

pexels-ivan-samkov-4458554_1.jpg

Kép: Ivan Samkov, Pexels

5. Halogatsz? Tedd tudatosabbá vagy tudatosabban!

Olykor a legszorgalmasabb énünk is képes azt mondani, hogy ráérünk még hozzálátni az adott feladathoz. A halogatással többnyire tudattalanul el akarunk kerülni bizonyos kellemetlenségeket. Ilyenkor kiváló taktika, ha listát készítünk magunknak a halogató mondatainkról, amit halogatáskontrollunkhoz bármikor elővehetünk és használhatunk később. A halogatás azonban hasznos is lehet számunkra, ha tudatosan olyan dolgokat teszünk későbbre, amikről tudjuk, hogy halogatásuk által valamit nyerünk. Ez lehet megfontolás, vagy akár információ. Például nem azonnal válaszolok, hanem utánanézek, átgondolom, nem mindig én ugrok elsőre megoldani egy problémát, hanem hagyok teret másnak is reagálni, bizonytalan helyzetben várok míg kicsit tisztul a kép. Tudatos halogatással jobban tudjuk elvégezni a munkát, ha a halogatás következtében több információ birtokába kerültünk, és kreatívabb ötletekkel gazdagodtunk.

A vizsgaidőszakok és az egyetemen töltött soha vissza nem térő éveink a fejlődés, a tanulás, az építkezés mellett sok esetben új megküzdési stratégiák kialakítását követelik meg tőlünk.

A motiváció fenntartása és folyamatos megerősítése legalább annyira fontos, mint amennyire nehéz kihívás. Mi most ezzel az 5 hasznos tippel szeretnénk hozzájárulni a vizsgaidőszakotok sikerességéhez, a többi izgalmas technikával és feladattal pedig találkozhattok a Hallgatói Támogatás csapata által készített munkafüzetekben.

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához Tovább
A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

article_nfi_filmioklub2021.jpeg

Hogyan született meg az Eldorádó ötlete, mellyel Bereményi Géza a legjobb európai film díját is elnyerte? A rendezőt Sipos Júlia kérdezte a Filmio egyetemi filmklub idei utolsó vetítésén.

2021.12.12. Írta: Orosz Petra. Borítókép: Nemzeti Filmintézet, képek: Kenéz György 

“Nagyanyám lágyan, fakanállal ütötte a fenekemet a bilire szoktatásnál. Vagyis ez inkább a második emlék. Az első tulajdonképpen nagyanyám arca, amit magamtól már meg tudtam különböztetni. Rájöttem, hogy valaki más is van a világon” - mondja Bereményi Géza első gyermekkori emlékéről. Az Eldorádó című film is ezt az időszakot, életének első tizennyolc évét ábrázolja Eperjes Károly és Pogány Judit főszereplésével, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Filmio filmklub utolsó vetítésén nézhettek meg közösen.

Az Eldorádó 1989-ben bemutatott alkotás, amely elnyerte a legjobb európai film díját, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai a legjobb 53 magyar alkotás közé sorolták. A film egy teljes korszakot felölel, a második világháborútól kezdve az azt követő egyre súlyosbodó elnyomás korszakába, majd az abból kirobbanó 1956-os ellenállásba enged betekintést. A színes és fekete-fehér mű részben a rendező és egyben forgatókönyvíró gyermekkorát meséli el. 

img_5507.jpeg

Az első emlékek akkor kerültek szóba, amikor Sipos Júlia az egyetem kulturális munkatársa a film forgatókönyvének megszületéséről kérdezte a rendezőt. “Tizenhét éves koromban rendőrségi ügyekbe kerültem a Balatonnál, mint afféle Balaton-környéki csavargó. Amikor később harminckét oldalban megírtam ezt a történetet, akkor jöttem rá, hogy ez egy önéletrajzi írásnak is része lehet. Jött a gondolat, hogy kezdjük elölről: mi volt életem első emléke?”

A film mellett szó esett a tavaly megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi könyvről is. “Amikor megírtam az első fejezetet, nem tudtam, hogy életem első 18 évének történetét fogom megírni.” A filmet és a könyvet is összeköti az emlékezés szála. “Az élmények megjelölik a kiemelendő emléket, viszont a többi elsüllyed. Narratívákat gyártunk, amik nem valósak, tehát történeteket kreálunk, de a film 85 százaléka valós történés. Akinek kevés élménye volt, annak kevés emléke van.”

img_5482.jpegAz író sorra veszi élete meghatározó szereplőit, történéseit, a könyvben már egy kicsit részletesebben. A magyar történelem egy szelete mutatkozik meg egy emberközeli történet bemutatásával, amelyben kirajzolódik Bereményi Géza nagyapjának élete a Teleki téri piacon. “Azok a körülmények képeztek ki arra, hogy az ellentmondásosságával együtt fogadjam el a világot. Én nem tudtam rajta segíteni, ő tudott rajtam.” 

A Filmio Filmklub vetítésein több klasszikussal is találkozhattak a diákok az őszi félév során, többek között A tizedes meg a többiek, Körhinta, Hideg napok, A légy, Holtpont, Szerelem és Szegénylegények című filmeket is bemutatták a Corvinus Faculty Clubban. A résztvevők a vetítés mellett egymással vagy a rendezővel beszélték meg az alkotást és a vetítés adta élményeket.

Idén huszonhárom egyetemi karon indított ingyenes filmklubot a Nemzeti Filmintézet. A Filmio streamingrendszerén keresztül kiváló minőségben, digitalizált és felújított magyar filmeket tekinthettek meg az egyetemisták két-három hetente. Sipos Júlia főszervező szerint a program a következő félévben is folytatódik majd, amikor már ‘90-es és a 2000-es évek magyar klasszikusait ismerhetik meg a diákok. 

“A sorozatot a kezdeti szkepszisem ellenére kiváló gondolatnak tartom, mert úgy tapasztaltam, hogy a mai hallgatói generáció nem ismeri ezeket az alkotásokat. Hiányzik a közösségi élmény, a film utáni érzés-, véleménymegosztás, és annak a filmes műveltségnek a megszerzése, ami nemcsak filmelméleti tudást ad, hanem  társadalomtörténeti, kultúrtörténeti hiátust is pótol. Ezt próbáljuk  a FilmioKlubban Alumni tagjainkkal együtt létrehozni, akik  az alkotások mellé személyes tapasztalataikat is elhelyezik, míg a mai hallgatóink pedig egy teljesen originális, mai szempontot emelnek be a beszélgetésekbe.”- meséli Sipos Júlia. 

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról Tovább
Kapcsolódj ki tanulás közben: vintage ruhavásár, dance battle és lemezbemutató a Turbinában

Kapcsolódj ki tanulás közben: vintage ruhavásár, dance battle és lemezbemutató a Turbinában

Kult köz, 50. hét (december 13-19.)

andreea-radu-9eufhijjhdc-unsplash.jpgJön a vizsgaidőszak, de két tétel átnézése között is érdemes aktívan várni a karácsonyt és kikapcsolódni. Kulturális ajánló a december 13-ai hétre.

Borító: Pixabay

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1.png

Vintage Légy-Ott! - Kalánová Barbara

Ha számotokra is fontos a fenntartható divat és, hogy szélesebb körben elfogadottabb legyen és népszerűbbé váljon a használt ruhák vásárlása a szennyező fast fashion helyett, ott a helyetek a Vintage Légy-Ott!-on december 18-án 11:00 órától!

A tavalyihoz viszonyítva ezúttal nemcsak az újrahasznosított ruhák és kiegészítők piacára várnak a szervezők a Szimpla Kertbe, de találkozhattok, beszélhettek azokkal a vintage és fenntartható divattal foglalkozó vállalkozókkal, árusokkal, alkotókkal is, akikről külön-külön már hallhattatok, de együtt, egy helyen még nem találkoztatok velük. A legkülönlegesebb vintage és újrahasznosított ruhákról és kiegészítőkről többek között a SZERKÓ BUDAPEST, a Block Stock Vintage, az Ever After Budapest és a Smörgas Clothes gondoskodik. 

XMAS JAM Dance Workshops, Battles and Party - Szentkirályi Lili

A modern utcai táncok szerelmeseinek már 24-e előtt megérkezik a karácsony, ugyanis a Vibes and Stuff tánciskola egy széleskörű programsorozatot tervez december 18-ra. Napközben workshopok várják az érdeklődőket a Visegrádi utcában, este pedig az Ellátóházban lesznek battle-k és reggelig tartó buli

A tánciskola egy Movement, illetve egy Solo Jazz workshopot is ajánl a szombati napon. A holland Sam Movement óráját azoknak ajánlják, akik a földközeli mozgásukat szeretnék fejleszteni, Máté Solo Jazz workshopja pedig nagyon hasznos a footwork fejlesztéséhez. A workshopokra érdemes előre regisztrálni a limitált férőhelyek miatt, illetve a battle-re és bulira is lehet olcsóbban elővételes jegyet venni. Az esti bulira is mindenképp érdemes elnézni, pláne, ha valaki még nem látott élőben profi dance battle-t. 

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1.png

Barkóczi Noémi x Cz. K. Sebő band lemezbemutató – Tóth Franciska

A magyar alternatív zenei színtér két fontos alakja, Barkóczi Noémi és Cz. K. Sebő bemutatják a legújabb lemezüket december 16-án, csütörtök este a Turbinában.

Barkóczi Noémi zenéje egyszerre finom és játékos, amiben Szőke Barna (Qualitons), Gulyás Kristóf (Jazzékiel) és Várnai Szilvia (Antonia Vai) kíséri őt. Az album címadó dala, a Dolgom Volt saját elmondása szerint kapitalizmus- és társadalomkritika, ami könnyedséggel mesél a mindennapok elmúlásáról, amiben nem vagyunk eléggé jelen.

Cz. K. Sebő a Platon Karataev zenekar tagjaként vált ismertté, ami külföldön is egyre népszerűbb, jelenleg az egyik legexportképesebb könnyűzenei előadó ma Magyarországon. Sebő How could I show you the beauty of a life in vain? című albumához a Galaxisok frontembere, Szabó Benedek, valamint a két említett együttes dobosa, Bradák Soma társult. A dalszövegek a lét fölöslegességét boncolgatják, és egy olyan korszakot zárnak le, amiben az énekes az elmúlt korai húszas éveihez kapaszkodott

irodalmi_aj_1.png

Herendi Kata - Szabó Eszter Judit: 20 önismereti kérdés és válasz a kapcsolatokról - Orosz Petra

Az írópáros a Pszichoforyou magazinban kezdte, és azóta két könyvet jelentetett meg együtt Herendi Kata pszichológus és Szabó Eszter Judit újságíró, kommunikációs szakember. Önismereti kérdések mellett most a kapcsolatokra helyezték a hangsúlyt, legyen az baráti, testvéri, munka- vagy párkapcsolat. A fejezetek nemcsak egy adott jelenség, probléma megismertetésére szolgálnak, de gyakorlati feladatokon keresztül juthatunk el önmagunk és kapcsolataink jobb megismeréséhez. Az őszinte tükörbe nézéshez kapunk szempontokat, hogy ne csak magunkhoz, de egymáshoz is közelebb kerülve tartalmasabb, egészségesebb  kötelékeket tudjunk kialakítani. 

Kapcsolódj ki tanulás közben: vintage ruhavásár, dance battle és lemezbemutató a Turbinában Tovább
Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

boritokep_materializmus.jpeg

Siker és boldogság. Vajon a fiataloknak is ezek jelentik a tökéletes életet? Mit jelent nekik a siker és a boldogság? Milyen szerepe van a kamaszok személyiségfejlődésében a szülőnek és a testvérnek? Dr. Hofmeister-Tóth Ágnes corvinusos egyetemi tanárt és Debreceni János doktorandusz hallgatót kérdeztük, akik a mai magyar fiatalok siker- és élményfogyasztását vizsgálták.

2021.12.08. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A fogyasztói társadalom elterjedésével egyre fontosabbá váltak az olyan anyagi javak, mint a pénz és a presztízsértékű, drága vagyontárgyak. Több időt fordítunk a jólét és a látszat megteremtésére, míg rettegünk az elért státusz és életszínvonal elvesztésétől. Ez a társadalmi változás a fiatalokra is hatással van, sőt talán éppen a kamaszok azok, akik a leginkább érzékenyek arra, hogy milyen státuszt képviselnek a környezetükben. 

Ezt a státuszt a márkás ruhákkal, a legújabb mobiltelefonjukkal, a vásárlási szokásaikkal és a szabadidőtöltésükkel tudják a leginkább kifejezni. De vajon mi rejlik a tárgyak mögött? Milyen érzések, gondolatok és motivációk sarkallják a fiatalokat a márkás tárgyak megvételére? 

“A korábbi kutatások rendszerint kérdőíveken alapultak, ám a kérdőívnél az egyének sokszor a társadalmilag elfogadott válaszokat választják. Ez fokozottan igaz a fiatalokra, akiknek az éppen fejlődő személyiségére óriási hatással van a környezet. Éppen ezért mi nem az adatokat és a százalékokat szerettük volna feltétlenül megtudni, hanem azt, hogy mit jelent a mai fiataloknak a boldogság. Milyen motivációk, érzések és gondolatok vannak a korábbi kérdőíves kutatások eredményei mögött” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes. 

Mit jelent a boldogság a Z generációnak?

A kutatás legmeglepőbb eredménye a boldogsággal kapcsolható össze. Míg a  nyugat-európai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a mai fiataloknak rendkívül fontosak a tárgyi javak és a birtoklás érzete, addig Ágnes és János ennek az ellentétével találkozott. 

A nyugati kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a mai fiatalok a történelem leginkább márkatudatos és fogyasztásorientált generációját alkotják, ami tömegesen növeli a fiatalkori anyagiasságot is. Az anyagiasság tendenciája különböző mértékű az egyes társadalmi csoportokban. Az alacsony jövedelmű családoknál az anyagiasság sokkal inkább jelen van, mint a magasabb jövedelmű családok gyermekeinél. Ez azért is aggasztó, mert a birtoklás iránti vágy növekedése a belső motiváció és az iskolai teljesítmények csökkenésével jár, tehát az anyagias gondolkodás növeli a már egyébként is jelenlévő végzettségi szakadékot az alacsony és a magas jövedelmű társadalmi csoportok között. 

Ezzel ellentétben Ágnes és János kutatása során, amely Magyarország alacsonyabb jövedelmű megyéjében készült, a fiatalok nagy részének a szociális kapcsolatok jelentették a boldogságot. “A kutatás alapján a boldogság egyértelműen a társas kapcsolatok eredménye. Vagyis nagyon fontosak az emberi kapcsolatok a mai fiatalok számára, mint a családdal, a barátokkal való minőségi időtöltés, ellentétben a materiális szolgáltatások fogyasztásával” - mondja a kutató. 

A fiatalok a boldogsághoz  társították a legtöbb szót az asszociációs tesztnél, ráadásul ezek a szavak mind egy irányba mutattak. ”Általánosságban elmondható, hogy hasonló képet társítanak a boldogsághoz a kutatásban részt vett fiatalok. Az anyagiassághoz, a sikerhez és a többi kategóriához tartozó válaszok sokkal szerteágazóbbak voltak” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.  

asszociaciok.png

Kép: Kutatás

“Ezek a megfogalmazások azért is jelentenek biztató eredményt, mert a néhány évtizeddel ezelőtti kutatásokban olyan kifejezések, mint a minőségi időtöltés, nem jöttek elő” - mondja Debreceni János, szerinte ezek korábban nem léteztek a fiatal generációk szótárában. A mai tinédzserek viszont ketté tudják választani az anyagi jellegű és az élményszerű fogyasztást, és egyre inkább az utóbbi értékelődik fel számukra.

A különbség nemcsak földrajzilag, hanem generációk között is érzékelhető. “A boldogság esetében a fiatal generációnál az érzelmek két nagyon szélsőséges állapot között ingáznak, és éppen ezért sokkal könnyebb átbilleniük egy boldog, örömteli állapotba, mint a felnőtteknek. A fiatalok boldogságának kevesebb feltétele van, mint az idősebb generációnál” - mondja János. 

Mit jelent a siker a Z generációnak?

“A siker valamilyen teljesítmény elérését jelenti, ami lehet akár vágyott iskolai vagy versenyteljesítmény” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.

A sikerek elérése és a folyamatos pozitív visszacsatolás nagyon fontos a fiatal generációnak, hiszen ebben a korban az önbecsülés a személyiségfejlődés egyik fontos eleme. Az önbecsülés pedig csak úgy tud kialakulni, ha az egyén kellő elismerést és tiszteletet kap mind a magánéletében, mind az iskolában. Az a gyerek, aki fiatal korában megszerzi az elegendő önbecsülést, sokkal erősebb személyiségjegyekkel fog kilépni a nagybetűs életbe. 

“Szerintem a sikert fontos kettéválasztani életútsikerré és hétköznapi sikerré. A kutatásban bebizonyosodott, hogy a fiataloknak a hétköznapi sikerek a fontosabbak, amelyek közvetlen visszacsatolások valamilyen saját személyes teljesítményükre. Például az iskolai sikerek pont ilyenek, mert ott egy számban testesül meg mindaz az energia, amit befektetett egy dolgozatba, felelésbe vagy versenybe” - mondja János. 

Mi tehet egy szülő, vagy testvér?

“Habár nem tűnik nagy dolognak, de ha a gyerek tudja, hogy a szülő vagy a testvér jelen van, bármi is történjen, akkor az egy megnyugtató biztonságérzetet ad neki a kevésbé sikeres vagy kevésbé boldog napokon is. Ezenkívül rendkívül fontos az önazonosság. Ne mutasson a szülő olyan képet magáról, amivel nem önazonos. A szülő őszintesége, belátása, megfontoltsága és következetessége kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében” - mondja János. 

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok? Tovább
süti beállítások módosítása