Közgazdász Online

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges!

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges!

Zöldülj otthon! 3. rész

photo-of-woman-near-clothes-374677.jpg

Ugyanazokat a ruhadarabokat látod nap mint nap a boltokban? Úgy érzed, néha már belefulladsz a ruhákba, mégsem tölt el jó érzéssel? Szeretnél lépéseket tenni a tudatosabb, zöldebb életmód felé? Mi is végigjártuk ezt a folyamatot, ezért összegyűjtöttük a tapasztalatainkat, hogy inspiráljunk és segítsünk kiigazodni a turkáló - vintage - designer háromszögben.

Írta: Taxner Tünde, Sipos Sára

 

Zöldülj otthon sorozatunk harmadik részében bevezetünk titeket a környezettudatos ruhavásárlás alapjaiba. Lesz szó a fast fashion káros hatásairól, turkálókról, inspirációról, alternatív lehetőségekről. Tartsatok velünk, tegyünk egy lépést a fenntarthatóság felé az öltözködés, a divat terén is!

Sorozatunk első részét a környezetkímélő takarításról ezen a linken, második részét pedig, ami a fenntartható szépségápolásról szól, itt olvashatjátok.

clothes-drying-on-rope-with-clothespins-in-garden-4495705.jpgTudtad, hogy….

  • ... a divatipar az olajipar után a második legszennyezőbb iparág? Évente 1,2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki, és a műanyagszennyezésben is élen jár.
  • … az olcsó fast fashion ruhákat a fejlődő országokban gyártják, ahol olcsó a munkaerő? Ezekben az országokban a munkavállalók jogai sokszor sérülnek. Bérük gyakran a létminimumnál is kevesebb, a munkakörülmények pedig embertelenek. Ez több 10 millió embert érint; 80-85 százalékban nőket, de a gyermekmunka is nagyon gyakori.

  • … a ruhák anyagai rengeteg kémiai anyagot tartalmaznak? Ráadásul az előállításukhoz nagyon sok vizet használnak fel.

  • … évente közel 100 millió tonnányi ruha végzi szemétként? Ezeket gyakran a nagy fast fashion cégek elégetik, ami hatalmas mértékű környezetterheléssel jár. Átlagosan 12 évig tartana újrahasznosítani annyi ruhát, amit a divatipar 48 óra alatt gyárt.

 

Kincsvadászat a turkálókban

A környezetet kevésbé terhelő ruhatár felépítésére a legkézenfekvőbb megoldás egy turkáló meglátogatása. Válogassuk meg, hogy milyen boltba megyünk, hiszen turi és turi között is van különbség. Budapesten lépten-nyomon angol használtruha boltokba és kisebb-nagyobb turkálókba botlunk, azonban érdemes körültekintően választani, hova megyünk be. Bár biztosan a legátlagosabb turiban is lehet kincsekre bukkanni, a boltok minőségében nagy különbségek vannak. 

img_20200526_184933-01.jpegEleinte mindenki ódzkodik már csak attól is, hogy bemenjen, és ennyi ruhát megtapogasson. Ennek általában egy rendkívül feltűnő oka lehet: a szag. Érdemes olyan turkálót választani, ahol rendben tartják a ruhákat, nincs kellemetlen szag vagy teljes fejetlenség az üzletben. Természetesen nem fontos, hogy mindent színek vagy ruhatípusok alapján találjunk meg, hiszen ez adja a turizás izgalmas, kincskereséshez hasonló élményét, de egy rendezett üzletben sokkal jobb élmény lesz a vásárlás, és nagyobb eséllyel találunk valamit. Fontos kritérium lehet, hogy a ruhák ne halomban legyenek, hanem vállfákon. Ezek az egyszerű szempontok már biztosan segíteni fognak abban, hogy a turizás jó élmény legyen. (Kép: Veress Luca @greenmilla_)

A bolt kiválasztásában az árkategória is irányadó lehet. Általában a drágább turik rendezettebbek, stílusosabbak, a ruhák jobb minőségűek, és a szaguk sem csapja meg az orrunkat. De a turizásban pont az az izgalmas, hogy ezek az ökölszabályok bármikor megdőlhetnek, és nagyon olcsón is tartós, különleges és szép darabokra bukkanhatunk. Érdemes kihasználni a turkálók akcióit, de sok helyen van 500, 350 vagy 200 forintos nap is.

woman-wearing-white-long-sleeved-shirt-with-scarf-standing-374679.jpgA turizás akár időutazás is lehet: egy-egy bolt a nagymamáink korába repíthet vissza. Ezt segítik a tematikus turkálók is. Legjobb példák erre a vintage stílusú turik, amikből Budapesten és vidéken is találunk már néhányat. A turizás azonban nem csak használtruha üzletekben lehetséges. Keress gardróbvásárokat, lakásturikat vagy adományboltokat; itt is fillérekért lehet kincseket találni. Sőt, meglepő, de még online turik is vannak!

Meg kell jegyeznünk, hogy a turizás sem minden esetben fenntartható. A turiban vásárlás is csak akkor nem lesz környezetterhelő, ha tudatosan csinálod. Ugyan olcsóbb, de ebből sem szabad feleslegesen felhalmozni, mert a végén ugyanúgy szemétté válik. A turkálókban is igyekezz végiggondolni, hogy valóban szükséged van-e az adott darabra, fogod-e hordani, illetve illik-e a meglévő ruháidhoz! 

 

Több mint turi, kevesebb mint designer

white-textile-on-white-textile-4659809.jpgHa a turikhoz nem fűlik a fogad, igazi régiségeket keresel vagy akár designer darabokat olcsóbban, akkor az egyedi használtruha boltokat ajánljuk. A paletta széles, jellemzőek a tematikus, például vintage boltok is. Ami azonban közös bennük, hogy a ruhákat egyenként szerzik be, válogatják össze, javítják, tisztítják, míg végül egy nagyon jó hangulatú, szépen berendezett boltba vagy showroomba kerülnek.

Ezek a boltok hangulat és árfekvés szempontjából is eltérnek a turkálóktól. A plusz gondoskodás miatt, amit a ruhák kapnak, az áruk magasabb, azonban a minőség, az egyediség, az állapot és a környezet miatt ez érthető is.  Bár drágább darabokat találunk náluk, ezek egyediek, gyönyörűek, ritkák, és gyakran találunk a címkék között luxusmárkákat vagy magyar designereket is.

Ha érdekelnek az egyedi, befektetés jellegű darabok, régiségre vagy megfizethető designer ruhára pályázol, akkor nézz körül a Nimfa, a Vintagetreats, a Recycled fashion store vagy a Ludovika oldalán, közülük többnek boltja is van.

 

Befektetés a javából - designer ruhák

Magyar tervezőktől vásárolni több szempontból is kifizetődő, ráadásul a környezetet is kevésbé terheli. Nemcsak egy designer álmát segíted megvalósítani, hanem magyar vállalkozásokat támogatsz és nem a fast fashion márkákat. Ráadásul egyre több vállalkozó tudatosan figyel a fenntartható működésre és gyártásra egyaránt. A magyar designer márkák biztosan sokkal kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, az anyagok ellenőrzött forrásból származnak, a munkavállalóik pedig rendes körülmények között dolgoznak. Mi nem tudnánk egy kedvenc márkát választani, de nézelődj, olvass utánuk, hiszen mindegyik mögött áll egy filozófia, érzés vagy koncepció, mely unikummá teszi.

person-in-black-and-gray-long-sleeve-shirt-holding-brown-4621569.jpgViszont igaz: tervezőktől vásárolni drága mulatság. De ezen okból kifolyólag megtanít arra, hogy megelégedj kevesebb ruhával, és a minőséget, a szabást, a tervezést részesítsd előnyben a mennyiséggel szemben. A ruhák maradandók, egyediek, inkább befektetésként érdemes rájuk gondolni. A designer kategórián belül is vannak árkülönbségek, nem kell rögtön csilliárdokra gondolni, valamint érdemes nagyon figyelni minden évszakban az akciókat is.

Ha érdekel egy kis magyar márka élete, a vállalkozás háttere és érzelmi élete, olvasd el Cselényi Eszterrel, a Celeni márka alapítójával készült interjúnkat!

Alternatív lehetőségek

A hagyományos vásárlási lehetőségeken túl az internet rengeteg más megoldást is kínál. Vatera, Gardróbcsere vagy Facebook Marketplace, hogy a megszámlálhatatlan ruhás Facebook-csoport ne is említsük. A csoportok neve segíthet eligazodni, hogy a te stílusodnak megfelelő ruhák cserélnek-e ott gazdát, és konkrét márkáknak is vannak használtruhás csoportjai. 

img_4206-min.JPGA vásárláson kívül azonban számos egyéb lehetőségünk is van. Szervezhetünk a barátnőinkkel közös szelektálást és ruhacserét, de akár családon belül is rotálhatjuk a ruhákat. Jól bevált technika olyan családtagnak adni a saját megunt, kihízott vagy kifogyott ruháinkat, akinek nagyjából hozzánk hasonló a testalkata és az ízlése. Érdemes meghatározott időközönként átválogatni a gardróbunkat, hogy a felesleges daraboktól megszabaduljunk, és átláthatóbbá tegyük, erre jó apropót nyújt az évszakok változása. A kiszelektált ruhákat pedig jótékony célokra is fel lehet ajánlani. De figyeljünk, hogy csak azokat a jó minőségű darabokat adományozzuk el, amiket valóban érdemes még hosszabb ideig hordani. (Kép: Veress Luca @greenmilla_)

2020. július 4.

Képek: Pexels.com, Veress Luca (@greenmilla_)

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges! Tovább
Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

adorable-adult-animal-book-357275.jpg

Apró méretű könyvet hordanál magaddal, amit bárhol elő tudsz venni és olvasni? Akkor a Poket köteteket neked találták ki. Nincs mindig időd belemélyedni a könyvbe, csupán pár oldalt olvasnál? Akkor ezt a három Poketet bátran ajánljuk, akár szórakoztatásra, mély gondolatokra vagy gyönyörködtetésre vágysz!

Írta: Sipos Sára

 

A Poket Zsebkönyvek egy 2018. áprilisában indult kezdeményezés, az első kötet a költészet napja alkalmából április 11-én jelent meg. Hátterében fiatal színházcsinálók közössége, a Sztalker Csoport áll. Irodalomnépszerűsítő projektnek szánták a Poketet, sikere pedig azóta is töretlen. Elérhető áron és kicsi, akár zsebben is hordható formában adnak ki klasszikus és kortárs, magyar és külföldi regényeket, verseket, novellásköteteket. A csavar pedig: könyvautomatákból vásárolhatjátok meg őket! 

80770228_600937704054978_6992881454300528640_o.jpgA Poket mára közösséggé nőtte ki magát, és rendezvényeket, beszélgetéseket is szerveznek. Nemrég elindult a ruha márkájuk is, ami természetesen szintén az irodalomhoz kapcsolódik. Ha érdekelnek az irodalmi témájú pólók, nézzetek körül a poketonline.hu oldalon! Itt a ruhadarabokon kívül a könyvekből is tudtok rendelni, vagy a térképen nézzétek meg, hol a legközelebbi automata! (kép: Poket Zsebkönyvek Facebook oldala)

A könyvajánló sorozatunk ezen részében három olyan Poketet ajánlunk, melyeket nemcsak bárhol elővehettek, hanem bármelyik oldalon ki is nyithattok. Olvassatok belőlük pár oldalt, és hagyjátok, hogy arra az egy-két percre beszippantsanak! Próbáljatok szerencsét, csapjátok fel őket valahol, vagy válasszatok egy kedvenc részt, és olvassátok el újra és újra! 

 

Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor szinte besorolhatatlan kötete 1945-ben jelent meg először. A II. világháború utolsó két évében írta, mesterének, Hamvas Bélának köszönetet mondva. A könyv kezdetén így ír:

„E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.”

fortepan_weores.pngA teljesség felé egy lélekemelő, utat kínáló, örök kérdéseket feszegető, bölcs és nagyon is mai remekmű. De nem árulunk zsákbamacskát, ezt a könyvet nem egyszerű olvasni. Folyamatosan dolgozni kell magunkon olvasás közben, fel kell nőni hozzá, be kell fogadni. De ha egyszer sikerül, elválaszthatatlan társsá válik, bármi is történik velünk, körülöttünk. Azt mondják, napi egy alma az orvost távol tartja; napi egy rész ebből a könyvből szintén így működik. Több gondolat is szinte szállóigévé vált belőle az évtizedek alatt, íme két példa:
(A képen Weöres Sándor, forrása: Fortepan / Hunyady József, 106084 számú kép)

,,Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

,,Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál megteremtetted.”

Háy János: Sztreccs

poket_hay_janos_web.pngA népszerű kortárs író legutóbbi novelláskötete a Poket gondozásában jelent meg. Egy-két oldalas írások és kicsit hosszabb művek is helyet foglalnak benne. A könyv pedig rólunk és nekünk szól. Olyan helyzetekről, melyeket mindenki legalább hallomásból ismer, de rengetegen saját bőrükön tapasztalnak meg: legyen szó kapcsolatokról, családról, házasságról, szerelemről, megcsalásról, csalódásról, válásról. Mert az élet nem mindig fenékig tejfel, és édességének gyakran keserű az utóíze. (kép: poketonline.hu)

Háy János megszokott stílusával találkozunk a kötetben: empátiával, zseniálisan ír, tűpontosan fogalmaz meg problémákat, érzelmeket. A kötet azonban nagyjából egy tematikára épül, a novellák fájdalommal, lelki vagy akár fizikai nyomorúsággal vannak tele. Érdemes hetente egy-két írást olvasni belőle, hogy az utánuk támadt űrt először feldolgozzuk, majd napok múlva visszatérjünk hozzá. Ez a kötet akkor is jó választás, ha ismerkednétek a kortárs magyar irodalom egyik nagyágyújával. Olvassatok bele a Sztreccsbe, majd vegyétek sorra a többi könyvét is! 

 

Versantológia 1, 2

poket-irott_kovem_dobom_a_melybe_web.pngImmár két évben is jelent meg Poket versantológia a magyar költészet napján, az első A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, a második pedig az Írott kövem dobom a mélybe címet viseli. Mindkét kötet formailag és tematikájában is változatos, ezért mindenki megtalálhatja benne a kedvencét. Ráadásul a költők, szerzők is sokszínűek, van kortárs és klasszikus is, de akár olyanoktól is olvashattok, akiről nem is tudtátok, hogy verseket is írt. A verseket az írójuk alapján betűrendben találjátok a könyvben. (kép: poketonline.hu)

A kötetek célja, hogy a mai gyorsuló világban is legyen egy versnyi idő, amikor megállunk, jelen vagyunk, keresünk és találunk. Legyen nálunk ez a kis könyv: segít ebben a küldetésben, aminek sokszor érezzük szükségét. 

Sokan ódzkodnak a versektől, úgy érzik, nehezebb olvasni őket, mint regényeket. Nekik is tökéletes kiindulópontot jelenthetnek a versantológiák: lehet ismerkedni a versekkel, formákkal, költőkkel. Ha valamelyik alkotó egy írása különösen megtetszik, olvassatok tőle mást is, hátha a kedvencetekké válik! A kötet nem a teljességre törekszik, nem is lehetne, de tökéletes kezdet ahhoz, hogy barátságot kössetek a magyar lírával. A lényeg pedig, hogy ne féljetek a versektől, nem harapnak! Helyette használjátok őket nap mint nap, hogy ki tudják fejteni hatásukat!

 

Képek forrása:

Fortepan / Hunyady József (106084 számú kép)

Poket Zsebkönyvek Facebook oldala

poketonline.hu

borítókép: pexels.com

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz Tovább
„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás)

„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás)

Mit üzentek az időseknek a koronavírus-járvány alatt?

nevtelen_terv_26.png

Milyen üzenetekkel célozták az időseket a médiában a koronavírus-járvány alatt? Miről tájékoztatták őket a hatóságok, és mit tanultunk arról, hogyan érdemes híreket megosztani egy hasonló világjárványról? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemzedékek közötti kommunikációval foglalkozó #kommlab kutatócsoport. (kép: Canva)

Vendégszerző: Kránicz Bence

unnamed_1.jpg

Székely Levente, a #kommlab csoport tagja, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tudományos munkatársa számolt be kutatásuk eredményeiről. (kép: lib.uni-corvinus.hu)

Amikor Magyarországra is begyűrűzött a koronavírus-járvány, az első hetekben pánikkeltőnek éreztem, ahogy a média kezelte az ügyet. Visszaigazolhat egy ilyen benyomásból valamit az empirikus kutatás? Hogy érdemes mérni a koronavírus médiareprezentációját? (kép: Canva)

idosek.pngAz empirikus kutatások klasszikusan két megközelítéssel, kvantitatív és kvalitatív módszertannal dolgoznak. Bármilyen „ügy” médiareprezentációjának vizsgálata tehát alapvetően számszerű adatokon keresztül, illetve tartalmi szempontból, minőségi ismérvek mentén készülhet. A mennyiségi megközelítés ebben az esetben megmutathatja, hogy mikor került egy téma a napirendbe és milyen mértékben foglalkozott vele a média, míg a kvalitatív megközelítéssel pont azokra az összefüggésekre irányíthatja rá a figyelmet, amelyek alapján megállapíthatjuk, hogy egy hír megjelenítése pánikkeltőnek minősíthető-e, vagy sem. Ilyenformán a koronavírus médiareprezentációját is többféle megközelítéssel vizsgálhatjuk, a #kommlab kutatásában használtunk kvantitatív médiaelemzést, kérdőíves kutatást, illetve a tartalomelemzést is.

Magyarországon mikor lett gyakoribb az idősek említése, a nekik szóló tájékoztatás a vírussal kapcsolatban?

Az igazán érdekes az, hogy Magyarországon nem jutott nagyságrendileg több említés az idősekre a koronavírus idején. Az Observer Budapest adatait megvizsgálva – akik a nyomtatott sajtó esetén több mint 350 sajtótermék, online médiumok esetén közel 900, rádió és televízió esetén 25 médium tartalmait figyelik folyamatosan – megállapítható, hogy

az idősekkel kapcsolatos tartalmak, vírus ide vagy oda, tartósan jelen vannak a magyar médiában.

Ebből a szempontból a „koronavírus” nyilvánvalóan új szereplő, amely az utóbbi hónapokban rendkívül sok tartalomban jelent meg. Vizsgáltuk, hogy a „vírus”, a „koronavírus”, az „idősek” és a „fiatalok” kifejezések kombinációja milyen intenzitást mutatott a márciusi hónapban.

Az eredményekből jól látható, hogy a hónap közepén felerősödött a média figyelme a járvány és a különböző korosztályok irányába. Az idősek mellett – akikre a járvány fokozottan veszélyes – a fiatalokra is koncentráltunk, mivel azt gondoljuk, hogy egy olyan helyzet, mint amit az elmúlt hónapokban megtapasztalhattunk, az ifjúság számára is komoly kihívásokat hozhat. Gondolhatunk itt az oktatási rendszerben tapasztalt változásokra vagy a munkapiaci konjunktúra gyors beszakadására, de a szabadidő eltöltésének átalakulására is. Továbbá, mivel a halálos megbetegedés veszélye, illetve a járványhelyzetből fakadó egyéb problémák és kényelmetlenségek, például az anyagi gondok, eltérő mértékben érintik a különböző korosztályokat, kialakulhat feszültség a nemzedékek között, márpedig a #kommlab fókusza épp a generációk.

idosek_1.png

(kép: Canva)

Milyen médiumokban és hogyan mérték a koronavírusról szóló hírek mennyiségét? Hogy lehet kifejezetten az idősekkel összefüggésbe hozni ezeket az anyagokat? (kép: Canva)

idosek_2.pngEgyszerű kvantitatív megközelítéssel éltünk, és megszámoltuk az említett kifejezések együttes előfordulását a médiatartalmakban. Az idősekkel való összefüggés erősségét úgynevezett Boolean-modell segítségével rangsoroltuk, amely a szövegben a kifejezés gyakoriságát, illetve a kifejezés fordított gyakoriságát a teljes szövegállományban és a szöveghosszt vizsgálja, amelyben megjelenik a kifejezés. Ez a megközelítés segít abban, hogy anélkül, hogy elolvasnánk több ezer oldalt, képet kaphassunk a minket érdeklő tartalmak előfordulásáról és azonosíthassuk a releváns tartalmakat.

Máshogy számolt be a járványról az online média, mint a print lapok vagy a tévé és a rádió? Mik lehetnek a különbségek okai?

Kvalitatív elemzést nem folytattunk, így ezt nehéz megmondani, az mindenesetre világosan látszik, hogy a legtöbb tartalmat a témával kapcsolatban az online média gyártotta.

A releváns tartalmak közül 81 százalék származott az online médiából, 12 százalék a nyomtatott lapokból, és a maradék 7 százalékot a rádió és televízió adók tartalmai adták.

A Boolean-modell szerinti szűrés azt mutatta, hogy a leginkább relevánsnak ítélt tartalmak print médiából, a legkevésbé relevánsak inkább az online médiából származnak.

Mérték-e külön az állami, önkormányzati tájékoztatás és a média tájékoztatása közötti különbségeket? Más jellegű kommunikáció folyt ezeken a csatornákon? (kép: Canva)

idosek_4.pngIgen, volt a kutatásunknak egy olyan része, amelyben egy véletlen alapon választott mintán megvizsgáltuk a magyarországi önkormányzatok időseknek szóló online tájékoztatási gyakorlatát. Nyilvánvalóan a lehetőségekhez igazított vizsgálati módszerrel dolgozhattunk, hiszen a járványhelyzet nem tette lehetővé alternatív módszertan alkalmazását. A vizsgált hivatalos online felületek a település weblapja, illetve a település hivatalos Facebook-oldala voltak, ezeken végeztünk tartalomelemzést. Ezenkívül egy online kérdőívvel is megkerestük a kiválasztott önkormányzatokat, akiknek tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket.

A tartalomelemzés megmutatta, hogy kimondottan

az időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás csupán az önkormányzati honlapok felében jelent meg, azonban ezek többsége is hiányos vagy nehezen érthető, igazi konkrétumok nélküli tájékoztatás volt,

például az otthonmaradás fontosságán kívül nem szólt másról. Az önkormányzati honlapok nagyjából tizede alkalmazott részletesebb tájékoztatást, és mindösszesen 12 tájékoztatási gyakorlatot tekinthettünk példaértékűnek az információbőség, értelmezhetőség, vizualitás és hozzáférhetőség tekintetében. Figyelemreméltó tapasztalata a kutatásnak, hogy a hivatalos önkormányzati Facebook-oldalak sem feltétlenül naprakészebbek a hivatal honlapjánál. A kérdőíves kutatásból az látszik, hogy a válaszadó önkormányzatok többsége a járvány alatt széles segítségnyújtási portfólióval állt az idős lakók szolgálatára a gyógyszerek kiváltásától a bevásárláson át a postai ügyintézésig.

Léteznek-e mérések a járványügyi tájékoztatásról nemzetközi összehasonlításban? Vannak-e olyan kommunikációs sémák, amelyek inkább a mi régiónkra jellemzőek, míg máshol máshogyan folyt a tájékoztatás?

Elképzelhető, hogy máris vannak ilyen mérések, de ha még nincsenek, akkor biztosan lesznek. Ennél többet egyelőre nem tudok.

idosek_5.png

(kép: Canva)

Kialakult-e olyan „koreográfia”, amely szerint ma egy hasonló járványt, akár a koronavírus-járvány következő hullámát a médiában tárgyalni szokás, vagy tárgyalni érdemes? Követnek-e valamilyen protokollt a médiumok, szerkesztőségek, vagy mindenki maga dönti el, hogyan akar beszámolni a járványhelyzetről?

Azt gondolom, hogy eddig is biztosan voltak ilyen protokollok, de abban is biztos vagyok, hogy ezeket most alaposan leporolták, és csakúgy, mint az élet más területein, például a digitális oktatás terén, a média is sokat tanulhatott az elmúlt hetekben.

„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás) Tovább
Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

img_0298-min.JPG

A tavaszi félév távoktatással telt, a veszélyhelyzet ugyanakkor megszűnt, és ez lehetőséget adhat a visszatérésre is. A szeptemberi tervekről és a kollégiumi férőhelyek számáról a Corvinus Egyetemet kérdeztük. (borítókép: Szép Zsóka)

Kovács Máté

Személyes oktatással terveznek szeptembertől a Corvinuson, amennyiben a járványügyi helyzet változatlan marad – válaszolta megkeresésünkre a Budapesti Corvinus Egyetem.

Ha tehát a kormány nem vezet be ismét korlátozásokat, a tanév normál tanrend szerint zajlik majd. 

A távoktatás lehetőséget nyújtott a digitális felületek integrálásához. A tavaszi félév 3051 kurzusát a Moodle és az Office 365 programok integrációjával létrejött rendszerben tartották meg, a jó gyakorlatokat pedig a későbbiekben is hasznosítani fogják. 

nevtelen_terv_25.pngAmi már biztos, hogy eltörlik a szakdolgozatok papír alapú leadását, azokat - az idei tavaszi félévhez hasonlóan - online kell leadniuk a hallgatóknak, valamint a bírálatokat is úgy kapják meg. A szakdolgozatoknál régóta tervezték az online átállást, a járvány csak meggyorsította a folyamatot. (kép: Canva)

Emellett további jó gyakorlatok bevezetésén is dolgoznak, ezeket a következő tanév elején vezetnék be. Ezekről beszámolunk majd, ezért érdemes lesz követni az oldalunkat. 

A Corvinus nem csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát

A hírek szerint az ELTE csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát ősztől. A Corvinus Egyetemen nem terveznek csökkentést, normál üzemű tanévre és teljes kapacitásra készülnek. 

A Corvinus három budapesti és egy székesfehérvári kollégiumot működtet. A Tarkaréti Kollégiumban, valamint a Kinizsi Kollégiumban 400-400 főt, a Földes Ferenc Kollégiumban 300 főt, a székesfehérvári épületben pedig 50 főt várnak, ahogyan a korábbi tanévekben is. (kép: Corvinus)

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

A kollégiumokban több óvintézkedést is bevezettek, valamint kézfertőtlenítőket helyeztek ki. Kialakítottak egy olyan, saját fürdővel és mellékhelyiséggel rendelkező sarkot is, ahol szükség esetén a beteget el tudják különíteni. 

A nyáron a Tarkaréti és a Kinizsi Kollégiumban is jelentős felújítások zajlanak. A beruházások többek között az épületek energetikai hatékonyságát növelik, így még komfortosabbá válnak az épületek a bent lakó hallgatóknak. 

Hogyan kerülhet be valaki a kollégiumba?

A kollégiumi helyeket pályázattal lehet elnyerni. A pályázat során előnyben részesülnek a szociálisan rászoruló, jó tanuló, jó sportoló, közösségi munkát végző hallgatók. 

A jelentkezési időszak jelenleg is tart, az ehhez szükséges kérvényeket július 8-ig lehet benyújtani a Neptunon keresztül.

A „Kollégiumi jelentkezés” kérvény mellett a „Szociális pontok kollégiumi jelentkezéshez” kérvényt is ki kell tölteni, az utóbbi a szociális rászorultság megállapításához szükséges. 

Jelenleg a már jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak, valamint azok, akik alapszakos hallgatóként idén jelentkeztek mesterképzésre. Az újonnan jelentkezők számára  a kollégiumi pályázatokat a felvételi eredmények után írják ki.

A kollégiumi jelentkezés részletes leírása itt érhető el. Bővebb tájékoztató és a szükséges igazolások listája pedig a Hallgatói Szociális Bizottság, valamint a BCE HÖK oldalán található. 

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken Tovább
Az eke esete a genderrel - A világhírű közgazdászra, Alberto Alesinára emlékezünk

Az eke esete a genderrel - A világhírű közgazdászra, Alberto Alesinára emlékezünk

up_up_alesina20150115174522_res20200524120214.jpg

A nemrég elhunyt Alberto Alesina (1957-2020), a Harvard közgazdaságtan professzora korunk egyik legnagyobb közgazdásza volt. Legjobban talán a politikai gazdaságtan újraélesztésében játszott szerepéért szokás elismerni, de érdeklődési területe nagyon sok tudományterületre kiterjedt. A következő írásban vendégszerzőnk, Isztin Péter gyűjtötte össze a mai napig meghatározó közgazdaságtani eredményeit, így emlékezünk rá. (borítókép: uniboccini)

Vendégszerő: Dr. Isztin Péter

061907_alesina_alberto_005_v_1785x2500.jpgCsak néhány téma, amelyet ma Alesinának köszönhetően jobban értünk, mint korábban: a kapcsolat a gazdasági és a „politikai” üzleti ciklusok között, a különböző típusú „megszorító” intézkedések hatásai a nemzetgazdaságokra, az állami indoktrináció szerepe a preferenciák alakításában, miért működik máshogyan a jóléti állam Európában és az Egyesült Államokban, a politikai intézmények és a növekedés kapcsolata, vagy az egykor fennálló technológiai feltételek hatása a nemi szerepeket kijelölő társadalmi normákban. Ezen területek mindegyikéhez, és még sok más témához hozzátette karakteres kreativitását.

Politikai üzleti ciklusok

A közgazdászok standard makro-gazdaságpolitikai tanácsa szokott lenni, hogy a kormányoknak „jó időkben” költségvetési többletet kellene felhalmozniuk, hogy aztán „rossz időkben” lehetőségük legyen a deficit terhére való költekezésre vagy adócsökkentésre. Egyebek mellett Alesina mutatta meg, hogy a valóságban miért nem követik a kormányok ezt a standard receptet. Ennek oka, hogy a gazdasági ciklusok mellett ún. politikai üzleti ciklusokról is beszélhetünk, amelyek a választási ciklusokhoz, nem pedig a gazdasági ciklusokhoz igazodnak. Így a legtöbb kormányzatnak megéri sokat költekeznie választási évben, két választási év között pedig igyekszik szorosabbra fogni a „gyeplőt”.

A politikai ciklusok azonban többnyire nem esnek egybe a gazdasági ciklusokkal, így a kormányok általában nem akkor lazítanak, amikor arra szükség és lehetőség lenne, és emiatt sokszor akkor kényszerülnek megszorítani, amikor a klasszikus keynesi recept szerint a deficit-költekezésnek lenne ott az ideje.

Megszorítások és növekedés

nevtelen_terv_24.pngAlesina egy másik élethosszig tartó projektje ugyancsak a költségvetési politikához kapcsolódott. Azt vizsgálta, miként hatnak a megszorító csomagok a gazdasági növekedésre. Megszorítani alapvetően kétféle módon lehet: ha a kormány kiadásokat csökkent, vagy ha adót emel. Alesina és mások kutatásai arra engednek következtetni, hogy az előbbi általában kevésbé káros, mint az utóbbi, sőt, egyes esetekben, ellentmondva a keynesi elméletnek, a költségcsökkentéseknek expanzív hatásuk is lehet. (kép: Canva)

Miként lehetséges ez? A kiadáscsökkentéseket idővel adócsökkentések is követhetik, tehát hosszú távú hatásuk, hogy több pénzt hagynak a magánszektornál, az adócsökkentéseknek pedig önmagukban pozitív hatásuk van a munkakínálatra. Ezek a hatások persze hosszabb távon jelentkeznek, de már rövid távon beépülhetnek a várakozásokba. Ezen kívül már rövid távon pozitívvá teheti a kiadáscsökkentések mérlegét, hogy növelhetik a befektetők bizalmát a kormány iránt: egy kiadáscsökkentő kormány hihetően elköteleződhet a felelősebb költségvetési politika irányába.

Jóléti állam Európában és az Egyesült Államokban - a különbségek okai

alesina2.png

(kép: Canva)

Alesina Edward Glaeserrel közösen írt könyvében és a kapcsolódó tudományos cikkekben azt a kérdést vizsgálja, miért sokkal bőkezűbb és univerzálisabb a jóléti rendszer az európai országok többségében, mint az Egyesült Államokban. A szerző következtetései közül érdemes kiemelni kettőt: az egyik, hogy az

Egyesült Államokban erősebb a meritokráciába vetett hit, vagyis hogy tehetséggel és szorgalommal alapvetően mindenkinek lehetősége van előbbre jutni, míg az európaiak jóval „fatalistábbak”: úgy gondolják, hogy az emberek sokszor önhibájukon kívül nem képesek az érvényesülésre. 

Egy másik fontos különbség az etnikai homogenitás szintje: az Egyesült Államok hagyományosan egy etnikailag heterogénebb ország, mint az európai országok zöme. Az etnikai heterogenitás pedig alapvetően nem kedvez a bőkezű jóléti államok kialakulásának: az emberek szívesebben szavaznak meg juttatásokat azok számára, akiket hozzájuk hasonlónak tartanak.

Goodbye, Lenin?

alesina3.pngAlesina és Nicola Fuchs-Schündeln 2007-es cikkükben a politikai intézmények hatását vizsgálták az egyéni preferenciákra, a volt kommunista országokra fókuszálva. A szerzők azt találták, hogy a volt szocialista országokra máig hatóan rányomta a bélyegét a kommunista rendszer: az állampolgárok kevésbé elfogadóak a piacgazdasággal vagy a versennyel szemben. A cikk és a kutatási program beilleszthető abba a vitába, hogy milyen interakciók vannak az „intézmények” és a „kultúra” között. Utóbbi nyilván hatással van az előbbire, de - ahogyan Alesináék bemutatták - az előbbi is hatással lehet az utóbbira. A hatás részben annak köszönhető, hogy a szocialista rendszerek az iskolarendszeren és más „propaganda-eszközökön” keresztül „indoktrinálják” az embereket, ami annál hatásosabb, minél fiatalabb korban teszik ki ennek az egyént. (kép: Canva)

Az eke esete a genderrel

Alesina társadalmi normákkal kapcsolatos kutatásai a nemi szocializáció kérdéséhez is elvezették. Ő és szerzőtársai egy cikkükben az eke (nem tévedés) használatának hatásait vizsgálták a nemi szerepekre. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy

olyan emberek között, akiknek a felmenői intenzíven használták a mezőgazdasági munka során az ekét, „hagyományosabb” nemi szerepelvárások működnek.

Vajon mivel magyarázható ez? A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az eke intenzív használata felértékeli a fizikai erő szerepét a mezőgazdasági munkában, és ha a mezőgazdaság a háztartáson kívüli gazdaság legfontosabb szektora, akkor a férfiaknak komparatív előnyük lesz a piaci, míg a nőknek a háztartási munkavégzésben (még akkor is, ha a fizikai erőn kívül nincs semmilyen lényeges különbség férfiak és nők között). 

alesina3_1.png

(kép: Canva.com)

A kutatásnak véleményem szerint két fontos tanulsága is van: az egyik, hogy a normák alkalmazkodnak a technológiai feltételek változásához, és ilyen módon hosszú távon „funkcionálisak”, ugyanakkor ragadósak is, amennyiben ez az alkalmazkodás sokszor lassú.

Demokrácia és növekedés

alesina3_2.pngAlesina és szerzőtársai egy cikkükben a demokrácia növekedésre gyakorolt hatását vizsgálták. A szabad politikai intézmények és a gazdasági fejlettség között van egy erős korreláció, azonban messze nem egyértelmű, hogy van-e valami oksági kapcsolat is a kettő között, és ha igen, milyen irányban. A szociológus Seymour Lipset valamint Milton Friedman korábban azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a gazdasági fejlettség elengedhetetlen a demokráciához, de ez fordítva nem igaz. Ezzel szemben Daron Acemoglu és James Robinson azt az álláspontot képviselik, hogy az „inklúzív” politikai intézmények pozitív hatással vannak a gazdasági növekedésre, és ezen keresztül a demokrácia is pozitívan hat a fejlődésre. 

Alesina és szerzőtársai arra jutottak vizsgálódásuk során, hogy a fejlődés korai szakaszában a demokrácia hatása vagy elenyésző, vagy inkább gátolja a növekedést, aminek egyik magyarázata az lehet, hogy a nagyobb mértékű demokrácia elosztási koalíciókat hív életre.

A növekedés fejlett szakaszában azonban, amelyben fontosabb szerepet játszik az innováció, a demokrácia hatása már pozitív, ugyanis demokráciák kevésbé hajlamosak belépési korlátokat emelni egyes piacokra, amelyek korlátozzák az innovációt.

Hangsúlyoznom kell, hogy a demokrácia és a növekedés kapcsolatát illetően azóta sincs egyértelmű konszenzus a közgazdászok között. 

A cikkben ismertetett kutatások csak ízelítőt nyújtanak Alesina nagyon sokrétű munkásságából, melyet mélyebben is érdemes tanulmányozni. A Harvard Egyetem honlapján számos korábbi munkáját megtalálhatjátok, valamint az életrajzából is olvashattok. 

Vendégszerzőink írásai nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. 

Az eke esete a genderrel - A világhírű közgazdászra, Alberto Alesinára emlékezünk Tovább
Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika

Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika

space_force.jpg

A Netflixtől idén sem maradnak távol a botrányok, a legutóbbit például a Trump-paródiának szánt szatirikus komédia, a Space Force váltotta ki. Amikor sokak szerint a valóság is saját paródiájává válik, virágzását éli a szatíra műfaja. Kétrészes írásunkban két Netflix-sorozatot mutatunk be, melyek görbe tükröt állítanak a mai politikai légkörnek. (borítókép: IMDb)

Írta: Kovács Máté

Időnként előfordulnak olyan helyzetek, amiket egészen abszurdnak élünk meg – mintha már nem is a valóságban, hanem egy politikai szatírában élnénk. Néha csak nevetünk az egészen, máskor meg azon gondolkodunk: tényleg mindenki megőrült? 

Körülbelül ezzel írhatnám le azt az érzést, ami a Space Force és a The Politician sorozatokat övezi. A Netflixtől sosem állt távol, hogy bevállaljon megosztó és kockázatos forgatókönyveket, melyek aztán többnyire igazolták is a bizalmat – nézettségben mindenképp. 

I.rész: Space Force

Mit ér egy háborús űrpornó nagy, piros gombok nélkül?

A Space Force egyik legnagyobb hibája, hogy fogalma sincs, mi is akar lenni. A történet aktualitását Donald Trump tavaly decemberi bejelentése adja: az Egyesült Államok űrhaderőt hoz létre U.S. Space Force néven, az elnök szerint ugyanis a jövő háborúit az űrben fogják vívni. 

A Star Wars-fanok bánatára ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy néhány éven belül X-szárnyúak fognak repkedni a Föld körül, ugyanis nem terveznek harci csapatokat küldeni az űrbe. Mindenesetre sokak fantáziáját megmozgatta, hogyan működik majd az „űrdominancia” a gyakorlatban, így jött létre Steve Carell (Minyonok, Csodálatos fiú) és Greg Daniels sorozata, a Space Force is (előbbi egyben a főszereplő is). 

spaceforce3.jpgIgen, „A” Space Force, ugyanis a Netflix az Egyesült Államok hadseregét megelőzve védette le a nevet. Bár a gyakorlatban nem biztos, hogy ennek bármilyen következménye lesz, ez a tény önmagában is elég ironikusra sikerült. Vagy szatirikusra, vagy…

… és itt térünk rá magára a sorozatra, amit műfajilag nagyon nehéz meghatározni. Ezzel önmagában nem lenne probléma, ha nem folytonos csapongásról lenne szó. Az előzetes alapján sokan egy ütős Trump-paródiát vártak, ez ugyanakkor csak részben valósul meg. Bizonyos esetekben jót nevetünk azon, amikor az elnök megosztó személyiségéből látunk viszont elemeket, máskor azonban paródia helyett egy kevésbé működő szatírát kapunk. 

Mi a különbség a kettő között? A paródia gúnyos utánzás szórakoztató céllal, és ez tökéletesen át is jön akkor, amikor a Ben Schwartz (Kacsamesék, Sonic, Modern család)  által játszott Twitter-menedzser hevesen érvel egy rakétakilövés mellett, hiszen az milyen jól mutatna a feeden. A szatíra szintén a gúnyt használja fel, mellyel a kor problémáit kritizálja és állítja pellengérre.

A paródia nem ítélkezik, a szatíra viszont igen, a sorozat pedig nem tudja igazán eldönteni, hogy akar-e értékítéletet mondani, vagy sem. 

Külön-külön mindkettő jól működik, ami a szereposztásnak is köszönhető. Steve Carell, aki a Space Force tábornokát alakítja, jól átadja ezt a vívódást, amit a sorozat maga is átél a tíz rész során. Bizonyos esetekben nevetünk az értelmetlen ötletein (például azon, hogy egy marketing céllal fellőtt csimpánzzal tárgyaljon műholdjavításról banán-valutában), máskor viszont érezzük a rá nehezedő nyomást, amikor egy nevetségesen abszurd helyzetben morális-erkölcsi döntést kell meghoznia – ami eltúlozva ugyan, de a valóságban is jelen volt a történelem során. 

Spoiler: Ilyen eset, amikor a várva-várt Hold-misszió a során a természetesen már sokkal hamarabb odaérő kínaiak egyszerűen áthajtanak holdjárójukkal az Egyesült Államok lobogóján. Ez persze kemény megtorlást igényel, például össze kell kenni az egész kínai tábort borotvahabbal, ha pedig ez sem lenne elég, WC-papírral kell őket megdobálni. A katonásdi-tábornokok azonban ennél valamivel durvább fellépést sürgetnek: hiába lenne háborús bűn, a kínai tábort el kell pusztítani. Mit tehet ilyenkor a főhős? A parancsnak, vagy a belső iránytűjének engedelmeskedik? 

Ez a fajta kettősség húzódik végig a történeten. Amikor paródiáról van szó, jól működnek a poénok és teljesen bele tudunk helyezkedni a vasárnap délutáni limonádé életérzésbe. Amikor viszont megpróbál komolyabb témákat behozni, például a főhős családi drámáját (a felesége börtönbe kerül, a tinédzser lányával pedig folyamatos konfliktusokat él meg), már nem tudjuk elhinni neki. Amikor a komoly komolytalankodik, működik a dolog és nevetünk rajta, amikor viszont a komolytalan próbál komolykodni, az egész nagyon mesterkéltté és sablonossá válik. 

spaceforce2.jpg

(kép: IMDb)

spaceforce4.jpgNagyon érdekes még John Malkovich (Red, Az új pápa) szerepe is, aki a haderő vezető tudósát alakítja. Ő az a higgadt elme a Trump-stábban, aki igyekszik a valóságot is némiképp napirendre venni, hogy aztán természetesen mindig a főnökének legyen igaza. A személyén keresztül egyébként érdekes dilemmák rajzolódnak ki: egyrészt megjelenik benne az az évszázados probléma, hogy a tudósoknak akkor lesz csak igazuk, miután már megtörtént a baj (lásd globális felmelegedés), ugyanakkor ők sem tévedhetetlenek, ezt pedig a legnagyobb elméknek is el kell fogadniuk. 

A Space Force ennek ellenére szerethető, még akkor is, ha a végén marad egy kis hiányérzetünk. Néhány poénhoz szükséges a valódi környezet ismerete, szóval nem árt, ha követjük az amerikai fejleményeket (például egyesek szerint a bombák nemcsak hurrikánoszlatásra, hanem a kínaiak által szétvágott műhold összeszerelésére is alkalmasak lehetnek), de ezek nélkül is teljesen élvezhető a történet –

feltéve, ha szeretjük sokszor kimondani a WTF mozaikszót, ami egy abszurd komédia esetében kitűnő fokmérő lehet.

Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika Tovább
Közösségépítő, lélekápoló és agyserkentő - A tánc tudományosan bizonyított pozitív hatásai

Közösségépítő, lélekápoló és agyserkentő - A tánc tudományosan bizonyított pozitív hatásai

scott-broome-bcvvvvqicga-unsplash.jpg

A stresszes hétköznapokból hirtelen egy megnyugtató, felszabadító, önazonos hangulatba csöppenni – több stílust is kipróbáltam már, de számomra a táncóra mindig ezt jelenti. A tánc nem csak fizikailag, hanem lelkileg is megerősít, szellemi fejlesztő hatásai pedig tagadhatatlanok. Ezért utánajártam, jótékony hatásainak milyen tudományos bizonyítékai vannak, és mi rejlik amögött a számomra hetente megnyilvánuló tény mögött, hogy a tánc és a zene boldoggá tesznek. 

Írta: Taxner Tünde

A zene univerzális nyelv, mindenki képes élvezni, és eltérő kultúrákból érkező emberekből ugyanazokat az érzelmi reakciókat váltják ki különböző típusai. Már nagyon fiatal korban tapasztaljuk, hogy zene hallatára a kisgyerekek spontán reagálnak, testük mozgásával fejezik ki azokat az érzelmeket, amiket a zene kelt bennük. Antropológiai vizsgálatok szerint az emberi evolúció során azok a csoportok nagyobb valószínűséggel maradtak fent, akik saját táncot alakítottak ki magunknak, és ebben a közösségi, rituális formában képesek voltak megosztani egymással az érzelmeiket. A tánc és a zene társadalmi ragasztóanyagok, melyek közös identitást alkotnak, tartanak fent és építenek tovább. (forrás)

„Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. Ezt a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." - Platon

ahmad-odeh-khipnbn7sdy-unsplash.jpg

A testi és lelki jólét eleme

A tánc a közösségi élmény biztosításán túl a fizikai és lelki egészségünk megőrzésében és megtalálásában is jótékony szerepet játszhat. Az Örebroi Egyetem 2013-as pszichológiai kísérletében fiatal lányok csoportját vizsgálták, akik stresszben, depresszióban és szorongásban szenvedtek, miközben olyan pszichoszomatikus tüneteik voltak, mint hát- és nyakfájás. A csoport felének heti két táncórát szerveztek, míg a másik fele folytatta addigi életvitelét a kontrollcsoport részeként.

jeffery-erhunse-seyt9tkt8_y-unsplash.jpgKét év után azok pszichoszomatikus tüneteiben, akik folyamatosan jártak a táncórákra, ahol a hangsúly inkább a mozgás örömén és nem a teljesítményen volt, jelentős javulás mutatkozott. A lányok arról számoltak be, hogy boldogabbnak érzik magukat, és több mint 90 százalékuk észlelte magán a tánc pozitív hatásait. A kontrollcsoporthoz képest növekedett az önbizalmuk, és egészségesebb lett az életmódjuk is.

A svéd egyetemen hasonló eredmények születtek a téma további vizsgálata során is. Tinédzser lányok önbecsülését és stresszszintjét a heti két táncóra csökkentette. A táncórák biztosították azt a nyugodt, ítélkezéstől mentes atmoszférát, ami felszabadító hatással tud lenni testre és pszichére egyaránt. A résztvevők átélhették, hogy a saját testük mozdulatokon keresztüli belső megélése és megismerése pozitív hatással van az egészségre és az önképre. 

Felmerül a kérdés, hogy mi állhat a folyamatok hátterében, miért tesz minket boldoggá a tánc. Tánc közben az agyunk endorfin és szerotonin hormonokat bocsát ki, és aktiválja az agy örömközpontját (ezen hormonok hatásairól bővebben ebben a cikkben olvashatsz). A Columbiai Egyetem neurológusai szerint, ha ritmusra mozgunk, a zene pozitív hatásai felerősödnek. De a tánc varázsának oka nem írható le pusztán agyi folyamatokkal: a közösségi élmény is jelentős tényező. A lelki egészségünkre jótékony hatással van, hogy új emberekkel találkozhatunk, kapcsolódhatunk másokkal, és közös élményeket szerezhetünk. Ezen felül pedig a tánc sport, tehát a feszültség levezetésére és izmaink edzésére is kiváló. (forrás)
ardian-lumi-6woj_wozqma-unsplash.jpg

A szellemi teljesítmény őrzője és fejlesztője

A pozitív lelki hatásokon túl minden táncos számára egyértelmű, hogy a nagy odafigyeléssel végzett, szabályozott mozgás az agyunkra is jótékony hatással van. Az Albert Einstein College of Medicine kutatói öt évek keresztül végig követtek 469 idősebb felnőttet, hogy megvizsgálják, különböző szabadidős tevékenységek, mint például az olvasás vagy a kártyázás, valamint sporttevékenységek, például a golf, a tánc vagy az úszás, milyen hatással vannak kognitív képességeikre. 

john-moeses-bauan-8yvaeljm-9i-unsplash.jpgFelfedezték, hogy bizonyos tevékenységek nem hatottak rá, mások azonban védelmet jelentettek a szellemi leépülés ellen. Az olvasás például 35 százalékkal csökkenti a demencia esélyét, a heti négy alkalommal végzett keresztrejtvényfejtés pedig 47 százalékkal. A vizsgált fizikai aktivitások közül egyedül a rendszeres táncolás jelent különleges védelmet: 76 százalékkal csökkenti a demencia esélyét és szinten tartja a kognitív készségeket. (forrás)

Szellemi képességeink megőrzésén túl a memóriánkra is hat a tánc, amint azt a Magdeburgi Otto-von-Guericke-Egyetem kutatói kimutatták. 52 idősebb felnőttet két csoportra osztottak: a táncban résztvevők egyre komplexebb koreográfiákat tanultak meg, míg az alanyok másik csoportja fitnesz edzéseken vett részt. Fizikailag a két féle mozgás nagyjából ugyanolyan hatással volt rájuk, azonban az agyi működésekre csak a tánc hatott. Például a hippokampusz, az agy memóriával és tanulással kapcsolatos területe a résztvevőknél megnövekedett. (forrás)

A tánc agyra gyakorolt pozitív hatásainak hátterében a neuroplaszticitáshoz való hozzájárulása áll. Életünk során az agy fizikai szerkezete folyamatosan változik. A szinapszisok, vagyis idegi kapcsolatok létesülésével és átrendeződésével alkalmazkodunk a környezet változásaihoz. A neuroplaszticitás „az a képesség, hogy az idegi kapcsolatok és erősségük megváltozzon, és ezáltal átalakuljon az általuk ellátott funkció” (forrás). A gyakrabban használt képességek és az értük felelős idegi kapcsolatok megerősödnek, a ritkán használtabbak pedig csökkennek. Mivel a tánchoz egyszerre több agyi funkcióra is szükség van, fejleszti az idegek összekötöttségét és ezáltal a plaszticitást, vagyis egyéb lelki és testi jótékony hatásai mellett a hatékony agyműködést is segíti. (forrás)

 

2020. június 23.

Képek: Unsplash

Közösségépítő, lélekápoló és agyserkentő - A tánc tudományosan bizonyított pozitív hatásai Tovább
Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni?

Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni?

67247705_3153310098020220_146603189615984640_o.jpg

Mit tehet a hallgató, ha úgy érzi, hogy egyetlen diploma már nem elég értékes, vagy külföldi egyetemen is teljes fokozatot szeretne szerezni rövidebb idő alatt? A kettős diploma program nemcsak ezért lehetőség, hanem nemzetközi kapcsolatok kiépítésére alkalmas lehet. Következő írásunkban Nemes Mercédesz marketing szakos vendégszerzőnk beszámolóját olvashatjátok, aki a Corvinus és a Passaui Egyetem kettős diploma programján vett részt. 

Mi az a double degree (=kettős diploma) program? A kettős diploma programok lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy a hazai egyetem mellett oklevelet szerezzenek egy partneregyetem képzésén is. A double degree programok általában kevesebb időt vesznek igénybe, mint amennyire az egyes programokhoz szükség lenne, emellett lehetőséget kínálnak nemzetközi és interkulturális tapasztalatok megszerzésére is. A Corvinuson elérhető kettős diploma képzésekről ezen az oldalon olvashatsz részletesen. 

Vendégszerző: Nemes Mercédesz

78300131_581396299460493_5026297280437682176_n.jpgTapasztalataim szerint a kettősdiploma program jóval több, mint egy Erasmus félév. Amikor a DSG programba felvételiztem, ugyan figyelmeztettek rá, hogy egész más lesz ez az év, mint az eddigi külföldi félévek, de akkor még el sem tudtam képzelni, mi minden vár rám. 

Dupla kihívás

Kezdjük rögtön a szakmai és tanulmányi előnyökkel és az ezekhez kapcsolódó kihívásokkal. Minden kezdet nehéz, de a külföldi mesterképzés kezdete különösen az volt.

Össze sem lehet hasonlítani egy Erasmus félévvel, hiszen az ember egy egyenértékű német mesterszakos hallgató életébe csöppen bele, egyik napról a másikra.

Nincsenek külföldi hallgatóknak szóló angol kurzusok, érdekes, választható, sok kreditet érő workshopok és könnyített vizsgák. Ugyanazt a szigorú követelményrendszert kell teljesíteni kimagasló színvonalon, mint bármelyik német hallgatónak. A német oktatás stílusában is merőben más, mint a magyar. Nem elég a vizsga előtt pár nappal felvértezni magunkat a szükséges tudással, a vizsgaidőszak előtt másfél hónappal már megtelnek a könyvtárak, és elkezdődik a kemény felkészülés. A Corvinuson megszokott kreatív projektek helyét részletes kutatómunka vette át. Passauban tanultam meg igazán tanulni.

Dupla élmény

82984765_256512865451542_8059517993643671552_n.jpgA Németországban töltött közel egy év alatt számos olyan dologra volt lehetőségem, amelyekre egy gyorsan elrepülő Erasmus félév alatt sohasem lett volna. Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább sikerült akklimatizálódni, amihez az is hozzájárult, hogy egészen korán elkezdtem baristaként dolgozni egy egyetemhez közeli kávézóban. A latte art készítés módszertana mellett rengeteg diákot megismertem a hangulatos kávézóban. A pörgős közegben megtanultam a másodperc töredéke alatt angolról németre és németről angolra váltani. A mai napig talán ez volt életem legszórakoztatóbb diákmunkája. Minijobot vállalni nemcsak az anyagi vonzata miatt éri meg, hanem azért is, mert rendkívül felgyorsítja a beilleszkedés folyamatát.

Szakmai jellegű kihívásból is akadt bőven. Az évem fénypontja a 5-Euro Business Wettbewerb volt, amely egy 5 Euro tőkét biztosító startup verseny. Lényege, hogy 8 hét alatt egy 5 Euróból működő vállalkozást kellett építeni. Ezalatt a pár hét alatt a csapatommal eszméletlen ütemben  alkottuk meg a régió első kültéri szabadulós játékát, amit aztán saját üzleti koncepciónk és marketingstratégiánk alapján az egyetemen értékesítettünk.

Az eredményt a városházán egy szakmai zsűrinek kellett  5 perces pitch keretében prezentálnunk, és egy standdal is képviseltettük magunkat. 

67542701_3153319261352637_5128764922263502848_o.jpgA befektetett energia bőven megtérült: a verseny első díját és a médiamegjelenésekért járó különdíjat is mi hoztuk el. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtam a verseny által, attól kezdve, hogyan alakítsuk ki a megfelelő árazást, hogyan osszuk fel a felelősségi köröket a szervezeten belül, hogyan számolunk a gyakorlatban változó költséget és fedezetet, egészen addig, hogy mi a legoptimálisabb értékesítési helyszín. A legmélyebb élményt számomra mégis az jelentette, hogy külföldiként én is értékes tagja lehettem a csapatnak, és a zsűrit is meglepve, némi nyelvi akcentussal, de szakmai tökéletességgel prezentáltam, mitől ért célba startupunk marketing stratégiája.

Dupla diploma

Bár önmagában már a felsorolt tapasztalatok és tudás miatt is megérte volna ez az év, elmondhatatlan büszkeséggel tölt el, hogy megálltam a helyem egy olyan szigorú követelményrendszerben is, mint amilyet a német felsőoktatás támaszt a hallgatókkal szemben.

A kettős diploma már csak hab a tortán, és remélni tudom, hogy a munkaerőpiac is hasonlóan nagyra értékeli majd ezt a tapasztalatot.

Én mindenesetre hálával tartozom a DSG-nek és a DSG oktatóinak, hogy lehetővé tették számomra és még oly sok hallgató számára, hogy nemcsak egy dupla diplomával, de dupla élményekkel is gazdagodjunk.



Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni? Tovább
,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

nevtelen_terv_23.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Mi az irányzat háttere, és hogyan érdemes tanítani? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. Kétrészes anyagunk második részét olvashatjátok.

Írta: Sipos Sára

f61782c1b5ae2c2db55842cd1cfa839acebde30a.jpgMilyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek - többek között ilyen kérdésekre keresi a válaszokat dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. 

A Zöld Egyenlőség podcast-ed első részének címe: megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent. A legtöbben felteszünk magunknak fontos kérdéseket a társadalommal kapcsolatban, de nem válaszolunk rájuk, mert mindig könnyebb azt a szemléletmódot követni, ami körülvesz.

Vagy amit az egyetemen tanítunk nektek.

Pontosan. Mivel nem hallunk eleget a fenntarthatóságról, nem tudjuk, mit és hogyan kellene csinálni. Pedig mi lennénk a jövő generációja. Szerinted milyen a hozzáállás a témához?

ecology_masolata.pngAz első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy az egyetem a munkaerőpiacra készít fel vagy az érett, kritikai gondolkodásra? A kettő nincs mindig harmóniában. Főleg mikor az ökológiai közgazdaságtanban arról beszélünk, hogy gyökerestől kellene megkérdőjelezni a jelenlegi gazdasági működést, logikát. Róka fogta csuka a helyzet: ha a munkaerőpiacra készítünk fel benneteket, akkor a jelenlegi működést kell megértenetek. Ezért az alternatív ötletekről sokak fejében az alakul ki, hogy minek tanítani, ha nem így működik a világ. Ugyanakkor a világ gyorsan változik. (kép: canva.com)

ressely-e2-min.jpgMásrészt egy egyetemnek morális felelőssége van abban, hogy úgy ad-e át alapvetéseket – mert azok erősen élnek bennünk -, hogy azok mögött sosincs kérdőjel. Ha nincs, akkor a világhoz idomultok, a világ pedig hozzátok: önmegerősítő hatásmechanizmus lesz belőle. A kritikai gondolkodásnak meg kell jelennie. Megmutatjuk a diákoknak, hogy működik a világ, majd elmondjuk, hogy milyen alternatívák lehetnek, vagy mivel lehet vitatkozni. (fotó: Ressely Kinga)

A másik kérdés a felelősség. Ritkán tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy üzleti oktatással foglalkozó felsőoktatási intézménynek mekkora szerepe van abban, hogy később hogyan működik a gazdaság. A felelősségünkkel nem vagyunk teljesen tisztában, nem reflektálunk rá.

Azt gondoljuk, hogy a közgazdaságtan értéksemleges, holott minden, csak nem az. Értéktelített témákról beszélünk, mégis azt gondoljuk, függvényekkel matematizálni tudjuk a társadalomtudományt. Pedig a függvények mögött hús-vér emberek vannak.

Említetted a társadalomtudományt. Gyakran felmerül bennünk, diákokban, hogy mit és miért tanulunk, kinek tudunk vele segíteni. A kérdésekhez megválaszolásához társadalomtudományra, filozófiára is szükségünk lenne.

Nem lehet megérteni a gazdaság működését szociológia, a tudományt vagy az értékválasztásokat filozófia nélkül.

ecology_masolata_1.png

(kép: canva.com)

A félév során a Korszakos Könyvek Program keretein belül többek között Adam Smith, Max Weber, Jeremy Bentham írásait olvastuk. Gyakran nem is azt tanuljuk róluk, amit valójában mondtak.

Alapszinten is mindenkinek találkoznia kellene a jelenlegi domináns gazdasági megközelítések morálfilozófiai irányzataival. Tanulni kellene azokról, akiket említettél, és másokról is. Mesterszinten már több szó esik róluk.

Max Weber írt arról, hogy a gazdaság a társadalomtudományon belül helyezkedik el, a kettő egymásba ágyazódik. Hiányoljuk, hogy ez a gazdasági képzés során nem derül ki.

Kollégákkal és hallgatókkal is szoktunk erről beszélgetni. Hiányzik az az önreflexió, hogy ha a Corvinusra már eljutottam, akkor nagyon kiváltságos közegből jövök. Adjunk hálát ezért a kiváltságért, de tudatosítsuk, hogy ez felelősséggel jár.

Mások is vannak a világon, akikre kőkemény hatással van az a gazdaság, amit csinálunk vagy csinálni fogunk. Ennek az önreflexiónak minden szakon meg kellene történnie.

Látsz változást az intézményen belül?

Igen, abszolút. Egyik példa a Science Shop, melyen keresztül a hallgatók különböző projekteken dolgoznak civil szervezetekkel. Az egyik alapvető probléma az értéksemlegesség mellett, hogy a vállalatokra is önálló, egy célra felépített entitásként gondolunk. Pedig a vállalatok önmagukban nem léteznek. Befolyásolják az életünket, mindenkiét; társadalmi képződmények. Elvileg azért jönnek létre, hogy emberi szükségleteket elégítsenek ki, nem a haszonmaximalizálásért.

Találunk olyan tantárgyakat is, melyek alternatív gazdasági rendszerekről szólnak. Érdeklik ezek a diákokat?

Amikor az alternatív gondolatokat megosztom a hallgatókkal, őszinte csillogást látok sokak szemében. Érdekli őket, de 20-22 évesen még mások a prioritások, nem akarja mindenki megmenteni a világot. De figyelnek, ha a megszokottól eltérő gondolatokkal találkoznak. Tavasszal a Közgazdászok a közpolitikában szervezet vitát szervezett a nemnövekedésről. Este volt a beszélgetés, de nagyon sokan eljöttek, alig fértek el a teremben. Szervezünk kurzusokat is a témában, és habár még gyerekcipőben járunk, a diákok szeretik őket.

img_0291-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a jelenlegi emberképet kell megváltoztatni. A homo oeconomicust nehéz feladni, pedig ez lenne az első lépés.

Teljesen egyetértek. Az emberi tulajdonságok lecsupaszítása azért is veszélyes, mert az elmélet önerősítő folyamatba sodor. Azt állítjuk az emberről, hogy önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionális. Erre az emberképre gazdasági elméleteket építünk, ezek alapján műveljük a gazdaságpolitikát, állítunk fel pénzügyi rendszereket. Erre a logikára építve hozzuk meg a politikai döntéseket. A paradigma alapján jönnek létre az intézmények, a társadalmi funkciók. Ezek ugyanúgy a logikát erősítik tovább, hiszen az intézményeken belül is – micsoda meglepetés – az önérdekkövetők, haszonmaximalizálók, racionálisak a legsikeresebbek.

ecology_masolata_2.pngEzek után nehéz meggyőzni az embereket, hogy lehetne jobban, igazságosabban, fenntarthatóbban élni, és ez nem járna lemondással. Azt válaszolják, ne tegyünk semmit, mert az emberek önzők. A viselkedés és a paradigma egymást erősítik. Pedig az emberek nem ilyenek; van bennük önzőség, ahogy együttműködési készség is. Ha az utóbbi nem lenne, most nem egy majd 8 milliárdos világban élnénk, miközben kipusztítjuk a Földet magunk alatt. Mert ezt nem az önzőségünkkel értük el, hanem az együttműködési képességünkkel. Ezt a tulajdonságot pedig a koronavírus alatt is felismerhettük. Ha az ember homo oeconomicus lenne, akkor az ápolók, az óvónők vagy szállítók nem dolgoznának értünk, az emberek pedig nem tapsolnának vagy köszönnék meg nekik. (kép: canva.com)

Az emberkép utáni következő lépés a munka eszméjének átalakulása lenne. A munkára jelenleg a jólét, és nem a jóllét eszközeként tekintünk, amit a kapitalizmus gyökerei miatt nehéz módosítani. Pedig igazából mindenkinek olyan munkára van igénye, amit szeret, amit hivatásként él meg.

Hogyne lenne rá igényük. Látható, hogy már a koronavírus alatt is változott a munkáról való gondolkodásunk. Sokan megkérdőjelezték, hogy a munka csupán egy 8-tól 4-ig tartó mókuskerék lenne. De a munka mennyiségéről és értékeléséről is más a vélekedés. Hirtelen a piac által nem értékelt munkákat is értékeljük.

Mert a piac valóban nem értékeli az ápolót, a tanárt, a sofőrt, az ételkihordót vagy a kukásembert, de mi hirtelen rájöttünk, hogy az életünkhöz való hozzáadott értékük felbecsülhetetlen.

Feltesszük magunknak a kérdést, hogy van-e értelme tovább tolni a fogyasztói társadalom szekerét. Mit fogunk felelni a gyerekeinknek 20 év múlva arra a kérdésre, hogy mit tettünk, mikor a tudósok már mind arról beszéltek, hogy nem így kellene élni?

ecology_masolata_3.png

(kép: canva.com)

Érzékelni kell a környezet adta lehetőségeket. Még ha az nem is mindig olyan, mint amit elképzeltünk.

Igen, a változás meglepően sok helyről jöhet. De sosem szabad lebecsülni az emberi beavatkozás fontosságát, az egyéni tragédiákat. Ezeket mi okozzuk azzal, hogy ilyen társadalmakban élünk, mint most. Ugyanakkor, az emberek zsigerileg elutasítják a változást.

Csak akkor történik valami radikális, ha már nem lehet félresöpörni a következményeket. Ilyenkor teljes odaadással a változás felé kell fordulni.

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész) Tovább
Bánj úgy a Földdel, mint a bőröddel!

Bánj úgy a Földdel, mint a bőröddel!

Zöldülj otthon! 2. rész

img_2257-min.JPGHulladékmentes életmód, környezetvédelmi mozgalmak és innovatív, zöld márkák - biztosan hallottál már olyanokról, akik egy évben csak egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek, vagy csak használt ruhákat vásárolnak. Cikksorozatunkban bevezetünk a környezettudatos életmódba: megmutatjuk az első apró, egyszerű, költséghatékony lépéseket, inspirációt és tanácsokat adunk mindenkinek, akit érdekel a Föld védelme. A sorozat második részében a fürdőszobán és a szépségápoláson kalauzolunk végig benneteket bevált receptekkel és tanácsokkal.

Írták: Sipos Sára és Taxner Tünde / Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

Kozmetikumok terén könnyű elcsábulni - tapasztalatból tudjuk. Szépségápolási termékeket az egyik legkönnyebb felhalmozni: nem túl nagyok, elférnek még a fürdőben, és úgy érezzük, mindig ki kell próbálni valami újat. Földünk viszont hamar kárát látja a jelentéktelennek tűnő szenvedélynek, hiszen a legtöbb termék tele van kémiai anyagokkal, és előszeretettel csomagolják őket műanyagba. Szerencsére van megoldás!

A tudatos és hulladékmentes életmód pedig amellett, hogy védi a Földet, minimalizmust is jelent, ami egyenes út a rendezett fürdőszobához.

Ha érdekelnek a zöld nagytakarítás fortélyai és receptjei is, olvasd el cikksorozatunk első részét is!

img_2231-min.JPGMielőtt azonban kidobnád a jelenlegi termékeket, fontos tudni, hogy a legjobb megoldás mindig az, ha előbb elhasználod őket. Utólag ne legyen lelkifurdalásod azért, amit már korábban megvettél, de igyekezz, hogy a jelenlegi döntéseid tudatosak legyenek. Ha pedig még nincs lehetőséged, időd vagy bátorságod saját magad készíteni a kozmetikumokat, akkor a vásárlásoddal támogass olyan márkákat, termékeket, melyek nem károsítják a környezetet. Ha mélyebben érdekel a téma, és további tippekre vágysz, olvasd el a Hulladékmentes.hu cikkét is a hulladékmentes fürdőszobáról!

 

Kedvenc alapvető receptjeink

Ha van kedved otthon kotyvasztani, akkor máris kezdheted! Házi szappanfőzésbe most nem vágunk bele, de ezek az egyszerűbb receptek valóban beépíthetők a mindennapi rutinba, és jól bevált alternatívák a vásárolt termékekre.

img_2650-min.JPGFogkrém:

  • Keress otthon egy kiürült fém vagy műanyag tartót.
  • Szódabikarbónát és kókuszolajat 3:1 arányban keverd össze.
  • Ízlés szerint illóolajat is adhatsz hozzá, akár többet is összekeverhetsz, de vigyázz, hogy mindig csak pár csepp kerüljön bele, nehogy nagyon intenzív íze legyen. A menta mindig jó ötlet egy fogkrémbe.
  • Ha jobban szereted a dörzsölős érzést, és kevésbé a folyós fogkrémeket, fogport is adhatsz hozzá.
  • Keverj össze jól minden összetevőt. Elkészítés után pár napig hagyd állni a hűtőben.
  • A kókuszolaj olvadékonysága miatt 24 fok felett érdemes hűtőben tartani a fogkrémet.

 

Dezodor: 

A dezodor elkészítése otthon már nehezebb feladat. Ha nem mertek nekiállni, akkor keressetek fémdobozban kapható, természetes anyagokból készült változatot a boltokban. Figyeljetek rá, hogy alumínium mentes legyen, ez a bőrnek és a szervezetnek is jobb. Mi a krémdezodort ajánljuk, hiszen hosszú távon az semlegesíti legjobban a szagokat.

img_2646-min.JPG

Ha mégis kísérleteznél saját készítésű dezodorral, akkor a következőt ajánljuk (Videós segítség):

  • 40 g fehér viaszt (cera alba) és 100 g kókuszvajat olvassz fel forró vízfürdőben, közben egy pálcával kevergetheted is.
  • Egy külön tálkában keverj össze 100 g keményítőt (kukorica, étkezési stb. mind megteszi) és 50 g szódabikarbónát.
  • Egy tégelybe - melyben a dezodor lesz - cseppents 30 csepp illóolajat. Az illat rád van bízva, és akár  több fajtát is keverhetsz, például lenolajat vagy propoliszt is.
  • Egy botmixerrel keverd bele a por állagú hozzávalókat az olvadt masszába.
  • Töltsd az elkevert masszát a tégelybe, majd keverd össze az illóolajjal. Ha bármelyik lépés során megdermed a dezodor, tedd vissza a melegvizes fürdőbe.
  • Végül zárd le a tégelyt, és tedd hűtőbe, míg megdermed.

Szúnyogriasztó:

  • Egy - lehetőség szerint újrahasznosított - sprays üvegbe készítsd el.
  • Összetevők: kevés gyógyszertári alkohol, víz, geránium olaj, indiai citromfű olaj
  • Gyógyszertári alkohollal és vízzel keverd össze az illóolajokat. Intenzív illata lesz, amit a szúnyogok valóban nem szeretnek, mégis ez egy teljesen természetes riasztószer, ezért nem árthat sem a bőrnek, sem a légutaknak.

 

Bőrápolás természetesen

img_2222-min.JPGA bőrápolás alapjait a táplálkozás jelenti. A tudatos, egészséges táplálkozás kulcs a szép bőrhöz is. Ha megfigyeljuk, melyik étel hogyan hat a bőrünkre - például pattanások, kiütések, zsírosság vagy épp szárazság formájában -, akkor csökkentsük vagy kerüljük a fogyasztásukat. Az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása szintén gyakran jelent megoldást a bőrproblémákra. Bár egy pohár bortól még szebbek is lehetünk néha! :)

Az arcbőrünk kényes, így figyeljünk, mit kenünk rá. Ha a természet segítségét kérjük, abból gond nem lehet. Ápolónak használhatunk kókuszzsírt vagy sheavaj és kenderolaj keverékét is. A gyógynövényekhez szintén nyúlhatunk, ismerjük az aloe vera, a levendula, a teafa, a körömvirág vagy a rózsavíz hatékonyságát. Bioboltokban rengeteg féle gyógynövényes teát is találunk; ezeket nem csak meginni lehet, hanem akár arcgőzölésre is alkalmazhatók. Sminklemosáshoz pedig micellás víz helyett alkalmazhatunk hidegen sajtolt olajakat, például szőlőmag- vagy jojobaolajat. Az egyszer használatos vattakorongok helyettesítésére kaphatók mosható arctisztító párnák, vagy akár ezeket is elkészíthetjük otthon.
img_2644-min.JPG

Kedvenc bőrápoló receptjeink

Bőrradír:

  • Ha legközelebb kávét főzöl, a kávézaccot tedd félre a hűtőbe.
  • Fogj egy üres, például lekváros üveget.
  • Tedd bele a kávézaccot, és adj hozzá annyi kókuszolajat, hogy paszta jellegű legyen.
  • Zuhanyzás, fürdés során használd testre a bőrradírt. A kávé energizál, a kókuszolaj pedig hidratál.

Pórustisztító pakolás házilag:

  • Keverj össze alaposan 1 evőkanál natúr joghurtot, 1 evőkanál mézet, másfél evőkanál őrölt zabpelyhet és 1 teáskanál almaecetet. 
  • Vidd fel a pakolást az arcodra, a szemkörnyék kihagyásával, kissé masszírozd is bele. Ha csúszkálna még egy-két percig a bőrödön, nyugodtan igazgasd, utána szépen megszárad.
  • Negyed órán keresztül hagyd száradni, hatni.
  • Végül mosd le langyos vízzel, utána pedig egy gyors hideg vizes öblítés is jót tehet zárásként.
  • A pakolás kissé szárító hatású, utána hidratáló krémet is érdemes használni.

 

Alternatív hajápolás

img_2917-min_1.JPGA sokszor műanyag flakonokban megvásárolható és különböző mesterséges összetevőket tartalmazó samponokat a hulladékmentes életmódra törekvők szeretik természetes alternatívákkal kiváltani. Ilyenek a samponszappan vagy a szilárd sampon, amik ha érdekelnek, ez a cikk segít a választásban. Nagy, nemzetközi márkáknak is vannak már ilyen termékeik, de még jobb, ha magyar vállalkozásokat támogatunk (pl. Manna vagy fleur de lin). Gyakran ezek a samponok annyira jól hatnak, hogy nem is kell külön balzsam utánuk, szóval még gyorsabbá is válik a hajmosás. A nagyon bátrak próbálkozhatnak samponmentes hajmosási módszerekkel is, például almaecetes és szódabikarbónás öblítéssel vagy akár rozslisztes hajmosással is (érdemes megnézni ezt a témába bevezető videót).

Természetesen nem kell egyik pillanatról a másikra felforgatnod az életedet, nagy lépés az is, ha az itt bemutatott környezetvédő alternatívák közül akár csak egyet kipróbálsz vagy megvásárolsz. Sok sikert kívánunk a zöldüléshez, és ha még nem tetted, olvasd el sorozatunk első részét is a környezetbarát nagytakarításról!

 

Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

2020. június 17.

Bánj úgy a Földdel, mint a bőröddel! Tovább
„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

Márkaellenesség, megosztó kampányok és a Z generáció

markus-spiske-bjwtn1greqk-unsplash.jpg

A mai fiatalok tényleg jobban kerülik a márkákat, mint a szüleik? Hogyan befolyásolja a Z generáció fogyasztását a klímaszorongás? Márkaellenességről, megosztó kampányokról és a koronavírus fogyasztásra tett hatásairól is kérdeztük Dr. Zsóka Ágnes egyetemi tanárt és Kovács Vajkai Éva doktorjelöltet, akik a Vezetéstudomány folyóiratban publikálták kutatásuk eredményeit. (borírtókép: Markus Spiske; Unsplash)

Vendégszerző: Kránicz Bence

Mikor vált fontos kutatási területté a márkaellenesség vizsgálata? Milyen társadalmi, gazdasági okok miatt lett releváns ez a kutatási terület?

brand.pngKovács Vajkai Éva: A márkaellenesség nem egyenlő a márkaelkerüléssel, a márkaellenesség szélsőségesebb jelenség, noha a motivációk között azonosíthatók átfedések. A márkaelkerülés fogalma a szakirodalomban először az 1990-es évek elején jelent meg, majd a jelenség vizsgálata 2009-től került ismét előtérbe. A kutatók egy csoportjának nézőpontja szerint tudni azt, hogy a fogyasztók milyen termékeket és márkákat nem vásárolnak és miért, legalább annyira fontos, mint tudni azt, hogy miért döntenek bizonyos termékek és márkák mellett. A fogyasztói magatartással kapcsolatos kutatásokban sokkal elterjedtebb volt az utóbbi kérdés vizsgálata. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: A márkaelkerülés témaköre a fogyasztói társadalom óriási térnyerésének köszönhetően került jobban előtérbe – egyfelől mint a fogyasztásellenesség egyik megjelenési formája, másfelől mint a negatív környezeti és társadalmi hatásokkal járó üzleti gyakorlat elleni lépés. Klasszikusan márkaelkerüléshez vezethet, ha nem vagyunk megelégedve a márkához kötődő tapasztalatainkkal vagy a márka esztétikai megjelenésével, de

ma már legalább ennyire fontos kérdés, tudunk-e azonosulni a márka által közvetített értékekkel, a vállalat imázsával és kommunikációjával, felelősnek és etikusnak tartjuk-e a vállalat tevékenységét.

Amennyiben a válasz nemleges, az mind márkaelkerüléshez vezethet.

Miért merült fel az a hipotézis, hogy a Z generáció mást és másként fogyaszt, mint a szülők generációja? Mennyiben „törvényszerű” ez a fogyasztásbeli különbség a nemzedékek között?

brand_masolata.png

(kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Kutatási tapasztalatok szerint a fiatalabb generációk számára az identitás, az önkifejezés megfelelő módjainak megtalálása központi kérdés, de ugyanígy erősen jellemző a kritikai látásmód, a kapott információk megkérdőjelezése és ellenőrzése, az öntudatos hozzáállás. Emellett a fiatal generációk egy olyan világban nőnek fel, amelyre egyszerre jellemző a korábbi évszázadokban sosem látott mértékű és kiterjedésű fogyasztói kultúra, és másik végletként súlyos társadalmi és környezeti problémák egész sora. Ez a kettősség minden jelenséget sokkal élesebb megvilágításba helyez, arról nem is beszélve, hogy az ökológiai problémák a fiatal generációk egészséges, élhető jövőjét, a társadalmi problémák pedig a társadalmak épségét, békéjét, kohézióját veszélyeztetik.

A fiatal generációk egyre tisztábban látják, mekkora árat kell fizetni a kényelmes fogyasztói létért.

Kovács Vajkai Éva: Támaszkodva a generációelméletekre – azon belül a Z generáció jellemzőire – döntöttünk a Z generáció megvizsgálása mellett. Ők számos területen különböznek a korábbi generációktól, nem csak a fogyasztási szokásaik tekintetében. A márkaelkerülés mögött többféle motiváció húzódhat meg. Törekedtünk arra, hogy azt a generációs csoportot vizsgáljuk, amely esetében valamennyi márkaelkerülési motiváció megfigyelhető, és amely egyben célcsoportja is a kutatás fő fókuszát jelentő fast fashion márkáknak.

Miért a fast fashion márkák elutasítottságát vagy elfogadottságát vizsgálták? Milyen szempontból tekinthető a fast fashion kulcsterületnek ennek a generációnak a fogyasztási szokásaival kapcsolatban? (kép: canva.com)

brand_masolata_masolata.pngKovács Vajkai Éva: A fast fashion márkák melletti fő érv az volt, hogy valamennyi márkaelkerülési főkategória vizsgálható volt az esetükben. Néhány példát hozva: a tapasztalati márkaelkerüléshez szorosan köthető a fast fashion termékekre jellemző minőségi probléma. Tekintve, hogy a ruharadabok alkalmas eszközök a kezünkben, hogy kifejezhessük velük a személyiségünket, így a fast fashion márkák termékei alkalmasak voltak arra, hogy az identitással összefüggő márkaelkerülést is megvizsgálhassuk. A fast fashion márkákhoz számos környezeti és társadalmi probléma kapcsolódik, így a morális márkaelkerülés elemzésére is lehetőségünk nyílt. Ugyanez elmondható a hiány értékű és reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésről is. Ahogy a kutatásban is rámutattunk,

a Z generáció az eddigi generációk közül a leginkább környezettudatos, és a generáció tagjai odafigyelnek arra is, mit viselnek, így rendkívül izgalmas volt betekintést nyerni a Z generáció egy szűkebb rétegének márkaelkerülési magatartásába.

Zsóka Ágnes: A fiatal generáció – még kamaszként – a divathoz kötődően kezd önálló fogyasztói döntéseket hozni; önazonosság-tudatához, csoporthoz tartozásához, saját énjének a világban való elhelyezéséhez ez szükséges. Így mindenképpen találkozik a széles körben elterjedt, megfizethető árú termékeket kínáló fast fashion márkákkal. A termékek minőségére, ár-érték arányára, tartósságára kamaszkorban még nemigen érzékeny ez a csoport, hiszen a termékeket a szülők vásárolják. Fiatal felnőttként átértékelődnek bizonyos kérdések.Nemcsak az ár-érték arány kezd fontos lenni, hanem az áruk tömegtermék jellege is zavaróvá válhat, és a morális, illetve környezetvédelmi kérdések is előtérbe kerülnek.

brand_masolata_masolata_masolata.png

(kép: canva.com)

Ez a szempont felértékelődik a Z generációnál? Lehet azt mondani, hogy történeti összehasonlításban ebben a korcsoportban ma játssza a legnagyobb szerepet a morális döntés a márkaelkerülés okai között?

Kovács Vajkai Éva: Ahogy utaltunk rá, a generációelméletek alapján ez a generáció a leginkább környezettudatos, de a márkaelkerüléssel kapcsolatos szakirodalom kicsit árnyalja a képet: az, hogy melyik márkaelkerülési szempont játszik a leginkább szerepet a márkaelkerülési magatartásban, az országonként és iparáganként is változhat.

Zsóka Ágnes: Mivel a kutatásnak ebben a fázisában kizárólag a Z generációt vizsgáltuk, így egyelőre nem tudunk általános következtetést levonni arról, vajon más korcsoportokkal összehasonlítva ennél a generációnál a legerősebb-e a morális alapú márkaelkerülés. Ennek megítéléséhez további kutatás szükséges.

A kutatás corvinusos diákok kérdőíves megkérdezésével zajlott. Mennyiben reprezentálják ők a Z generációt? Milyen feltevésünk lehet arról, hogyan válaszoltak volna egy vidéki főiskola diákjai?

nevtelen_terv_19.pngKovács Vajkai Éva: A megkérdezett diákok a Z generációnak csak egy szűk szeletét jelentik, a mintánk több szempont alapján sem tekinthető reprezentatívnak. A második kérdésre reflektálva: az alternatívák hiánya szolgálhat a márkaelkerülés korlátjaként. Az olyan városokban, ahol kevesebb a fast fashion termékeket helyettesítő alternatíva, elképzelhető, hogy kevésbé jellemző a fast fashion márkák elkerülése. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Az elérhető alternatívák mellett a pénzügyi lehetőségek is szerepet játszanak a döntésben. A fogyasztói társadalom egyszerre szól a mennyiség és a minőség kérdéséről. Egyesével vizsgálva a ruhadarabokat, az áruk kellően alacsony ahhoz, hogy vonzó legyen, rövid élettartamuk miatt ugyanakkor már középtávon is többet költünk rájuk, mintha kevesebb, de jobb minőségű ruhadarabunk lenne. Ez persze azt is jelentené, hogy ritkábban vásárolunk ruhát… Érdemes megvizsgálni, mennyiben mérlegelik ezeket a szempontokat egy reprezentatív Z generációs csoport tagjai; a vizsgálat valóban csak a corvinusos diákokat érintette.

A minta egyötöde bizonyult márkakerülőnek, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán vásárolnak fast fashion termékeket.

Az ő márkakerülési magatartásuk jellemzőit vizsgáltuk a kutatásban.

Milyen módszerrel elemezték a kérdőívek adatait? Milyen fogyasztói csoportokat tudtak elkülöníteni a válaszok alapján?

Kovács Vajkai Éva: Többféle kvantitatív kutatási módszert is használtunk az elemzés során. Egyfelől multidimenzionális skálázás segítségével vizuálisan bemutattuk, mely márkaelkerülést okozó változók helyezkednek el egymáshoz közel, illetve egymástól távol a válaszadók motivációs struktúrájában.

Zsóka Ágnes: A módszer segített azonosítani azokat a tényezőcsoportokat, amelyekre a válaszadók a márkakerülés során érzékenyek lehetnek. Ilyenek például a társadalmi és környezeti problémákra, az uniformizálásra, a márka által közvetített értékekre, a márka identitás-kifejező képességére, a kommunikációra, az üzleti koncepcióra vagy a kiszolgálás módjára való érzékenység.

Kovács Vajkai Éva: A fogyasztói csoportokat klaszterelemzés segítségével különítettük el. Három klasztert azonosítottunk: a leginkább elkötelezett márkaelkerülőket, az identitásukat féltő márkaelkerülőket, valamint a nem elkötelezett márkaelkerülőket.

A leginkább elkötelezett márkaelkerülők (a válaszadók 43%-a) valamennyi vizsgált márkakerülési szempontra érzékenyek voltak, míg a nem elkötelezett márkaelkerülők (30%) egyik vonatkozásban sem mutattak kirívó érzékenységet.

Az identitásukat leginkább féltő márkaelkerülők (27%) márkaelkerülési magatartásának hátterében elsősorban olyan indokok állnak, amelyek az identitás megfelelő kifejezését akadályozzák – például a termékek tömegáru jellege, az egyéni stílus kifejezhetőségének hiánya, a divat globális uniformizálása, a márkák egymástól való megkülönböztethetetlensége, és így tovább.

Zsóka Ágnes: Érdekes volt megfigyelni a Z generációs mintában, hogy a válaszadók többsége esetében a márkakerülő magatartás egyszerre sok tényező együttes hatására alakul ki és erősödik meg vagy marad alacsony szinten. Ugyanakkor szignifikánsan elkülöníthető egy csoport, amelynek tagjai számára az önazonosság kifejezése kulcsfontosságú, minden más szempontot háttérbe szorítva. A kutatás következő fázisában több generáció márkakerülő magatartását fogjuk megvizsgálni, mert várakozásunk szerint az érzékenységi tényezők eltérő erősséggel hatnak a különböző generációk márkakerülő magatartásában.

Vannak híres esetek, amikor egy promóciós kampány vagy arculati váltás hatására egy márka ismertebbé, népszerűbbé válik – olyasmire gondolok, mint a Nike edzőcipők iránti kereslet megnövekedése a nyolcvanas években, azután, hogy Michael Jordan reklámozni kezdte a cipőket. Vannak-e példák ennek ellenkezőjére, vagyis arra, hogy valamilyen reklám vagy más jellegű vállalati tevékenység hatására egy márka rohamosan veszíteni kezdett a népszerűségéből?

coca-cola-signage-2418480.jpgKovács Vajkai Éva: Találhatunk erre is példát, nem véletlenül jelenik meg a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülés külön kategóriaként a márkaelkerülési magatartásban. A fast fashion márkák eltérően állnak hozzá a reklámhoz: a Zarára például nem jellemző, de a H&M reklámjaiban gyakran köszönnek vissza hírességek. Ez oka lehet a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésnek. Ugyanilyen oknak számíthat, ha a vállalat tabutémához nyúl: A Coca-Cola Love is love kampánya, ahogy követtük a social média felületeken a kampányra érkező válaszokat, megosztó volt: voltak olyan kommentelők, akik kifejezték, hogy pont emiatt a kampány miatt nem fognak soha többé Coca-Colát inni, de voltak olyanok is, akik pont emiatt a kampány miatt köteleződtek el a márka iránt. (kép: Sarah Deal; pexels.com)

Zsóka Ágnes: A ruhaiparral kapcsolatban nagy visszhangot váltott ki, amikor néhány évvel ezelőtt, több egymást követő évben, több ázsiai helyszínen is fény derült számos nagy fast fashion vállalat beszállítókkal és munkavállalókkal, helyi közösséggel és a természettel szembeni lelkiismeretlen, felelőtlen magatartására – elfogadhatatlan munkakörülmények, biztonsági előírások, felháborítóan alacsony bérek, valamint környezetszennyező termelési eljárások, üzleti gyakorlatok formájában.

Az ilyen esetek negatívan befolyásolják a vállalatok hírnevét, erősítik a márkaelkerülésre hajló fogyasztók márkaelkerülési meggyőződését, elindíthatnak márkaelkerülő magatartást az ingadozókban, és – ami pozitív következménye ezeknek a botrányoknak – megfelelő válaszlépéseket kényszerítenek ki a vállalatok részéről.

A társadalom egy része ugyan opportunista magatartást tanúsít, ami azt jelenti, hogy a botrány elülésével a rendszer és a napi rutin visszaáll a szokásos kerékvágásba, ugyanakkor következményként megfigyelhető a jogszabályok szigorodása és jóval  markánsabbá válik az igény a transzparens, ellenőrizhető és számonkérhető üzleti gyakorlatok kialakítására.

Lehet-e feltevéseket megfogalmazni arra vonatkozóan, a koronavírus-járvány milyen irányban befolyásolta ennek a generációnak a fogyasztási stratégiáját?

nevtelen_terv_20.pngKovács Vajkai Éva: A koronavírus miatt kialakult helyzet láthatóan minden generációnak erősen befolyásolta-befolyásolja a fogyasztási stratégiáját – legalábbis átmenetileg. Míg a szóban forgó kutatásban úgy tűnt, hogy a megkérdezettek ritkán vásárolnak ruházati termékeket online, a kialakult helyzetben az online csatornák jelentősége egyértelműen nő, ami kutatási szempontból az online környezethez köthető márkaelkerülés vizsgálatát is indokolttá teszi. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Hosszabb távra nézve ugyanakkor még nem látszik, tartósan változnak-e a fogyasztási szokások, mind a fogyasztás mennyiségét, mind a választott márkákat illetően. Az online vásárlási gyakorlatok biztosan a korábbinál nagyobb jelentőséggel fognak bírni, részben azért, mert a helyzet kényszerűségéből adódóan a vonakodók is elkezdték az online csatornákat használni, ebben jártasságot szereznek, bizalmatlanságuk csökken.

Az elmozdulás az erős, megbízható, hiteles márkákra várhatóan kedvező hatást fog gyakorolni, erre érdemes építeni.

 

 

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük" Tovább
Ambíció, újítás és emberség – Megemlékezés Oliver E. Williamsonról, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Nobel-díjas professzoráról

Ambíció, újítás és emberség – Megemlékezés Oliver E. Williamsonról, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Nobel-díjas professzoráról

nevtelen_terv_1.pngOliver “Olly” E. Williamson amerikai professzor, akit mérnöki tanulmányai közben bevonzott és örökre elkötelezett a közgazdaságtan, aki munkásságáért 2009-ben megkapta a közgazdasági Nobel-díjat, 2020. május 21-én, 87 évesen elhunyt. Williamson 2004-ben hagyta abba a tanítást a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i campusán - ahol 1988. óta folyamatosan az egyetemi fakultás tagja volt -, de kutatói tevékenységét ezután is aktívan fenntartotta. Munkássága a modern közgazdaságtan és a szervezetelmélet metszetének tudományos vizsgálatában, valamint a szervezetek létezését és határait magyarázó módszerét tekintve újítónak számít, kutatási eredményei jelentős hatással voltak a szervezetek szabályozásának módjára. Életének és tudományos munkásságának rövid összefoglalójával emlékezünk rá.

Írta: Lázár Fruzsina

 

Williamson professzor fiatal korától kezdve törekedett rá, hogy megismerje a tudományos szféra leginspirálóbb színtereit, ahol választ kaphat a kérdéseire.

“Örökké kíváncsi voltam, fel akartam fedezni, hogy a dolgok hogyan működnek – vagy éppen hogyan nem –, és ez vezetett ahhoz, hogy felismerjek bizonyos tévedéseket, anomáliákat, és mindig végigvigyem a logikai folyamatokat. Ez a fajta irányultság a teljes akadémiai karrierem során jó szolgálatot tett”

- írta Nobel-életrajzában.

Mérnöki tanulmányait követően a Stanfordon tanult tovább, ahol közelebbről is megismerkedett a közgazdaságtannal, és felvett egy kurzust, amit Kenneth Arrow tartott [Kenneth Joseph Arrow amerikai közgazdász, 1972-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott]. Williamsont többek között ez a kurzus – és maga Kenneth – ösztönözte arra, hogy megpályázzon egy lehetőséget a pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetemen, amelyet el is nyert. Az interdiszciplináris alapokon nyugvó társadalomtudományi doktori program három évig tartott, és Williamson a Carnegie intellektuálisan serkentő közegében megtalálta a saját témáját: a közgazdaságtan és a szervezetelmélet közös tudományterületét. (Kép forrása)

williamson_autobio_1.jpg

1963-ban, miután Williamson megírta és publikálta doktori disszertációját, elkezdett tanítani a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i campusán. Később néhány évet a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a Yale-en töltött, de 1988-ban visszatért a Berkeley-re, ahol Professor Emeritussá avatták. 1995-96 között az Akadémiai Szenátus elnökeként tevékenykedett. Ebben az időszakban, ahogy életrajzában írta, még inkább értékelni kezdte a Berkeley erényeit: azt a kiválóságot, az energiát és örömöt, ami a kampuszt jellemzi.

Kutatói munkássága egyértelműen 2009-ben csúcsosodott ki. Williamson ekkor munkásságáért - behatóan tanulmányozta a jogi értelemben kevéssé szabályozott szervezeti viselkedést és tranzakciókat, és a tudományos kutatási tárgyává tette a gazdasági szabályozás területét - Elinor Ostrommel megosztva elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat. A professzor által alkotott elmélet többek között a szervezetek létezésére és tranzakciós mechanizmusaik működésére kínál magyarázatot.

"[Oliver Williamson] munkáival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a közgazdászok ma már a sztenderd árelmélet és a játékelmélet elemzési technikáival, valamint az ökonometria eszköztárával képesek a szervezetek és a szerződéses kapcsolatok bonyolult rendszerét is meggyőzően és eredményesen modellezni és empirikusan elemezni. Részben neki köszönhetően is, ma már elég egyszerűnek tűnő tényeknek az elemzési keretek közé történő beemelésével, másképp tekintünk számtalan összefüggésre. A nem teljes szerződések, a tranzakciós költségek, valamint az opportunista magatartás és mindezek következményeinek megértése fontos nemcsak a gazdasági teljesítmény megítélése és előrejelezhetősége, de mindennapi döntéseink szempontjából is.

Williamson klasszikusnak tekinthető tanulmányai nyomán a tranzakciós költségeket figyelembe vevő intézményi elemzések a közgazdasági szemléletmód fontos elemei lettek. A vállalatok formai változatosságának, a vállalat határainak, méretének megértése segített bennünket abban, hogy a szervezeteknek és a szerződéses kapcsolatoknak a sokszínűségét, változását, hatékonyságát vagy hatékonytalanságát jobban értsük általában, a gazdaságon kívül is.

Ma a nem mindenre kiterjedő szerződés kapcsolatok, a döntések költségességének figyelembevétele, esetleg ezeknek az elemzés középpontba helyezése természetes lépés. Ezt jelentős részben neki köszönhetjük” – foglalja össze Williamson újítását Szakadát László, a Corvinus volt dékánja.

A Berkeley-i Haas School of Business dékánja, Richard K. Lyons így jellemezte a professzort 2009-ben:

“Oliver Williamson, vagyis Olly, ahogy mi hívjuk, megtestesíti mindazt, ami a Berkeley-t meghatározza.” 

És valóban, Williamson is otthon érezte magát az egyetemen. “A Berkeley elköteleződése a kiválóság mellett rendkívüli mértékű. Az az energia pedig, amit ez a hely kommunikál… lehetetlen, hogy ne vonzzon be. A kollégákkal való beszélgetések során egyszerűen muszáj megosztani egymással az ötleteinket. Egyfajta magától értetődő, hamisítatlan érdeklődés van jelen mások és a saját munkánk iránt is” – osztotta meg a Nobel-díj elnyerése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Williamson mélyen hitt az egyetem hallgatóinak ambíciójában és tehetségében. A Nobel-díjért járó összeget a Berkeley-nek adományozta, hogy támogassa a tudományterületén folytatott további kutatásokat.

Míg meg nem állapodott Kaliforniában, Williamson kutatói és oktatói tevékenysége gyakori költözésekkel járt. Felesége, Dolores és öt gyerekük azonban mindig mellette álltak, alkalmazkodtak és támogatták őt hivatásában. Visszavonulása után Williamson szívesen teniszezett párban feleségével, minden vasárnap egy régi barátjával golfozott, és a munkaügyben tett utazások mellett szabadidős utakat is tervezett.

Halála után ismerősei, kollégái és barátai nem csak tudományos tevékenységére, hanem személyére is szeretnének emlékezni. A The Society for Institutional and Organizational Economics rövid esszékben adják meg a tisztességet alapító tagjuknak és egykori elnöküknek: https://www.sioe.org/news/passing-oliver-williamson.


2020. június 13.

 

borítókép:

https://sfbayca.com/2020/05/24/uc-berkeley-nobel-prize-winning-economics-professor-dies-at-87/ 

portréképek:  

https://www.nobelprize.org/prizes/economic-sciences/2009/williamson/biographical/ 

 

Ambíció, újítás és emberség – Megemlékezés Oliver E. Williamsonról, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Nobel-díjas professzoráról Tovább
Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz?

Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz?

Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

nevtelen_terv_16.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Hogyan lesz fenntartható a jövőnk, és mennyit érnek ebben az egyéni döntéseink? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. (kép: Canva.com)

Írta: Sipos Sára

Megint nincs szabad asztal a népszerű kávézóban, ahová menni akartunk. Alternatívákat keresünk, és találunk egy nyugodt, kényelmes helyet, amit eddig nem is ismertünk. Ez lesz új törzshelyünk. Elképzelhető, hogy az analógia akár a gazdaságban, a társadalomban is működhet? Az ökológiai közgazdaságtan válasza: igen. A megszokottól való eltérés azonban számos kérdést vet fel. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

1_8kwobxea5y3ciuatb4u77g2_jpeg.jpgDr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. Munkájában arra keresi a választ, hogy milyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek.

Számodra hogyan kezdődött a zöld életmód?

Relatíve későn. A karrierem első 10 évében fejlesztéspolitikával foglalkoztam, azon belül uniós források kezelésével, társadalomfejlesztéssel, tehát a szociális rendszerek, a munkaerőpiaci politikák, az oktatási rendszer fejlesztésével. Egészen magas vezetői pozícióban dolgoztam, ám 10 év után arra lettem figyelmes, hogy teljesen mindegy, mennyi pénzt ölünk bele. Mindegy, mennyire hiszünk a rendszerek, helyzetek vagy a társadalom javításában, nem lehet igazságosabbat, egyenlőbbet építeni.

nevtelen_masolata_masolata_1.pngNem lehet, hogy amit fejlődésnek hívunk, az a hibás? Hogyha a meglévő logikát követjük a gazdaság-, a társadalom-, és a fejlesztéspolitikánkban, akkor a jóakarattól függetlenül sem jutunk sehová. Kicsit innen, kicsit onnan megtámogatjuk, de valami alapvetően nem stimmel. A kiábrándultságom odáig vezetett, hogy felálltam egy egészen jó pozícióból, és elkezdtem azon gondolkodni, hogyan lehetne máshogy. Ekkor belefutottam Pataki György és Takács Sánta András könyvébe az ökológiai közgazdaságtanról: teljes megvilágosodás! Felismertem, hogy ugyanazokkal a dilemmákkal foglalkoznak, amiket én is megfogalmazok. Találkoztam Pataki Györggyel, ő javasolta, hogy írjak doktori disszertációt a témában. Elkezdtem kutatni, mellette még dolgoztam. A doktori után tudtam, innentől az elmélet, az életmód, a mozgalom érdekel és nem is akarok visszamenni a régi életbe. Összességében számomra a fejlődés megkérdőjelezése volt, ami idáig vezetett. (kép: Canva.com)

Az interjúkban gyakran hangsúlyozod, hogy az ökológiai közgazdaságtan paradigmaváltás, és a saját életedben is megtapasztaltad.

Mindenki azt gondolja, hogy szuperzöld vagyok, de ez nem a zöldségből ered, hanem a társadalmi igazságtalanság felismeréséből.

Eszembe sem jutott korábban, hogy zöld legyek. Felismertem azonban, hogy az engem feszítő társadalmi problémákat és igazságtalanságokat - hogy emberek nyomorban élnek, nem jutnak munkához, nincs esélyegyenlőség az oktatásban – ugyanazzal magyarázhatjuk, mint ami a környezetünk kárát okozza. A kettő valójában szorosan összefügg. A mi fejünkben kettéválnak, pedig mindkettő ugyanabban gyökerezik. Földünk kizsigerelése a mezőgazdaság által ugyanarra vezethető vissza, mint a mezőgazdaságban dolgozó emberek kizsigerelése. Igen, paradigmaváltás szükséges. Meg kell végre kérdőjelezni azt, amiről nem is beszélünk, annyira törvényszerűnek éljük meg.

nevtelen_masolata_masolata_2.png

Az utóbbi időben szinte már trendi zöldnek lenni. Remélem, hogy aki trendből csinálja, végül odaadással fogja. (kép: Canva.com)

Igen, bár valódi fenntarthatóság csak akkor lehet, ha néhány alapvetést haladunk meg. Amíg a szokásos üzletmenetben gondolkodunk, addig csak ugyanazt festegetjük zöldre: vagyis ugyanaz marad, csak zöldre van festve. A valódi változáshoz bizonyos alapvetéseket meg kell kérdőjeleznünk. Ezt a saját házunk táján kell kezdeni:

nekünk, közgazdászoknak kell szembenézni a múlt bűneivel és a jelen túlkapásaival. Paradigmákat viszont rettenetesen nehéz elengedni. Mert a paradigmák makacs dolgok.

Sokan kezdenek zöldebb életmódot folytatni a saját háztartásukban. Mások megkérdezik, miért változtassanak, ha az a nagy egészben nem számít. Lehet a zöld döntéseket kollektíven, felső vezetők szintjéről kezdeményezni?

img_2917-min.JPGHa néhányan nem vesznek műanyagot, az önmagában nem fogja a rendszereket megváltoztatni; ebben igazuk van a szkeptikusoknak. Nem fair, mikor a felelősséget az egyéni fogyasztóra hárítjuk; útfüggőségben, bezáródási hatásokban, elsüllyedt költségekben vergődnek, árral szemben úsznak. Ugyanakkor akik zöldebb életet élnek, észreveszik, hogy milyen kollektív döntéseket kellene meghozni azért, hogy ne így legyen. (kép: Veress Luca)

Ha ecettel mossuk a vécét, még nem mentjük meg a Földet, mert olyan szintre jutottunk, ahol kizárólag kollektív döntésekkel tudunk változtatni.

De ezen döntések megszületéséhez egyéni szintű belátás szükséges. A vállalati döntéshozók, a politikusok arra fognak reagálni, amit elvárnak tőlük. Ha a politikus számára a hatalom megtartásának feltétele, hogy zöld legyen, akkor az lesz. Ha a vállalat fennmaradásának záloga, hogy nem szennyez, akkor nem fog. Az egyéni felelősség abban van, hogyan hozzuk meg a kollektív döntéseket.

útfüggőség: rendszerek fejlődését leíró jelenség. Lényege, hogy az alapvetően véletlenszerű események nem véletlenszerű fejlődést hoznak létre, hanem meghatározott úton haladnak.

bezáródási hatás: a fejlesztésben részt vevők, általában valamilyen hátrányos feltétel miatt kedvezőtlen helyzetben ragadnak.

elsüllyedt költségek: azok a múltbeli költések, melyeket már teljesítettünk, elvesztek, nem térülnek meg.

relokalozáció: eddig más országban végzett tevékenység visszatelepítése a saját országba, lokális (helyi) keretek közé.

nevtelen_masolata_masolata_3.png

Akik zöld életmódot folytatnak, gyakran globalizációellenesek. Hogyan kerülhet a kettő harmóniába egymással? (kép: Canva.com)

A zöld gondolkodásban erős igény van a relokalizációra. Ennek oka, hogy tudják, a jelenlegi globális gazdasági rendszereinkben szétválik a költségek, károk elszenvedése és a fogyasztás előnye, haszna.  Ez igaz mind fizikai térben, mind idősíkon.

Amit ma élvezünk, azt valaki 20 év múlva fogja megfizetni. Amit mi itt Európában élvezünk, azért valaki nagy társadalmi árat fizet Ázsiában, vagy nagy ökológiai kárt okoz a Csendes-óceánban.

Ezért úgy és azt kell gyártani, amire a környezetünkben szükség van. Így látjuk, milyen károkat okoz a gyártás, és ezek arányban vannak-e a hasznokkal. A multi vezetőjét New York-ban nem érdekli a magyar munkás, de a magyar céget sem az ázsiai. A banán a legolcsóbb gyümölcs, mivel nincsen beépítve az árába az előállításával és szállításával járó környezetterhelés. Ezért a banán még nyáron is kiszorítja a helyi magyar dinnyetermelőket a piacról.

nevtelen_masolata_masolata_4.pngA lokalizáció kapcsán viszont mindig előtérbe kerülnek a nemzeti érzelmek, a határlezárások, a saját ipar kérdése. De globális szolidaritásra márpedig szükség van. A technológiánk, a tudásunk elég ahhoz, hogy globális közösségekben éljünk. Például a járvány idején is láthattuk, hogy ha valaki nehéz helyzetbe kerül, rajta tudnak mások segíteni. Tehát a globális szolidaritás jó dolog, de a természeti költségeket, károkat be kell árazni. A relokalizált gazdaságok ellenállóbbak, de csak azt kell relokalizálni, ami így kisebb környezetterheléssel és nagyobb társadalmi igazságossággal fog járni. Ezért szeretem a glokalizáció szót: lokális gazdaságok globális hálózatában élünk, és globális szolidaritás mellett történik a lokalizáció. (kép: Canva.com)

ue-zold-podcast.jpgHa bővebben érdekel a glokalizáció, vagy maga az ökológiai közgazdaságtan, hallgass bele a Zöld Egyenlőség podcastbe

Mi készítheti fel a társadalmat a változtatásra?

Például ez az interjú. Ez is egy lépés.

Tapasztalod már a nyitottságot itthon is?

Mikor 2016-ban az egyetem adott helyet az 5. Nemnövekedés Konferenciának, próbáltuk bevonni a sajtót is. Rengeteg programot szerveztünk, de alig írtak róla, a nagy lapok egyáltalán nem. 2020-ban a koronavírus alatt minden nap adtam interjút. Érdeklődés tehát már van. Engem még mindig hippinek és idealistának tartanak, az elméletet pedig utópiának, de legalább érdeklődnek. Talán társadalmi párbeszéd is indul.

nevtelen_masolata_masolata_5.png

Az elnevezések gyakran előre jelzik az adott fogalomhoz való hozzáállást. Az utópiát reálisnak hívod, ez más színezetet ad neki. Az ökológiai közgazdaságtan nemnövekedés jelszavával mi a helyzet? (kép: Canva.com)

A kutatási területén és a mozgalmon belül is állandó feszültség, hogy minek is hívjuk. Az ellene szóló érv - teljesen jogosan -, hogy a nemnövekedés alapvetően rossz szájízű, rosszul eladható, rosszul politizálható szó. A mellette szóló érv pedig az, hogy rossz szájízű, rosszul eladható, rosszul politizálható. Mi nem akarjuk, hogy a szlogent a főáram felkapja, magáévá tegye, majd eltűnjön a süllyesztőben. A nemnövekedés provokál és nem eladható. De nem is eladni akarjuk, hanem társadalmi változást előidézni. Ehhez kell valami, amitől az emberek kicsit kényelmetlenül érzik magukat. Néha nemfejlődéssel foglalkozóknak is hívnak minket, pedig a fejlődés nem ugyanaz, mint a növekedés.

Az ökológiai közgazdaságtan egyik tétele a beágyazottság: a gazdaság a társadalomba, a társadalom a környezetbe. Ennek eszközeként említetted a szolgáltatói, a közösségi és a körkörös gazdaságot. Ezeknek milyen lehetőségei vannak itthon?

Már az is előrelépés lenne, ha egy gazdasági felsőoktatással foglalkozó egyetemről a hallgatók úgy kerülnének ki, hogy mindannyian pontosan tudják, mi a szolgáltatói, a körkörös, vagy a megosztáson alapuló gazdaság. Ha egy friss diplomás számára a fogalmak tiszták, és startupot hoz létre, tanácsadóként vagy bármilyen cégnél dolgozik, akkor észreveheti a lehetőségeket. Eladás helyett szükségletet kielégíteni teljesen más üzleti modellt kíván. Ez is a tudással kezdődik, ezért lenne intézményként nagy szerepünk benne. Először a fogalmakat kell tudni, hogy utána felismerjük, hol használhatjuk őket.

Ha megkérdezel valakit arról, fontos-e neki, hogy a mosógépet birtokolja, azt válaszolja, mindegy. Mivel nem magára a mosógépre van szüksége, hanem tiszta ruhára: ez nagy különbség. 

Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz? Tovább
A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

copy_of_3.png

A koronavírus helyzetben új megoldással álltak elő: Corvinusos fiatalok csapata az Európai Bizottság ötletversenyén ért el sikereket. Az EUvsVIRUS 2020 kihíváson, vagyis az online páneurópai ötletversenyen a résztvevők megoldásokat dolgoztak ki a koronavírus okozta krízishelyzetre. A Corvinus csapata egy különleges, viselkedéstudományra épülő ötlettel jutott be a legjobb versenyzők közé. 

Írta: Taxner Tünde

copy_of_5.pngAz EUvsVIRUS 2020 ötletversenyre több mint harmincezer résztvevő több mint kétezer projektet küldött be egész Európából, amiből száztizenhét döntős csapatot választott ki a zsűri, köztük a Corvinus csapatát is. A projektek nagyon különböző témákhoz kapcsolódhattak, hiszen mindegyik területet érintette a vírushelyzet. A kategóriák között szerepelt az egészséges élet, a távmunka és oktatás, valamint a társadalmi és politikai kohézió és a digitális pénzügyek témaköre is. A zsűri az adott ötletet az üzleti terv hatékonysága, a megoldás technikai komplexitása és újdonságértéke, a prototípus befejezettsége és ami a legfontosabb, potenciális hatásai alapján értékelte.

Az ötletverseny szervezője az Európai Bizottság, az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council), Pártfogója: Mariya Gabriel. További részletek a verseny honlapján olvashatók.

euvsvirus-landingpage-final.pngA Corvinus csapata tudományos kutatásra épülő megoldással indult, melynek a következő címet adták: „Pandemic of Mind”, vagyis Az elme pandémiája. Az ötlet a csapat vezetője, Dr. Trinh Anh Tuan és Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita szakmai eszmecseréjéből és kutatómunkájából nőtte ki magát. Megoldásuk viselkedés- és adattudományt használ a COVID-19 legyőzésére, amit weboldalukon részletesen ismertetnek. A nemzetközi, de Magyarországon élő csapat tagjait érzékenyen érintette az a megfigyelés, hogy az idősek, akiket a vírus leginkább veszélyeztet, sokszor eleve egyedül élnek, de a bezárkózás és társadalmi távolságtartás még jobban eltávolította őket a társaságtól, növelte elhagyatottságukat. Ebből a problémából kiindulva a csapattagok kíváncsiak lettek arra, hogy mik a vírushelyzetben megjelent és széles körben elterjedt viselkedési formák. 

A Corvinus csapat tagjai: Dr. Trinh Anh Tuan, egyetemi docens (csapatvezető), Marwa Malloug, Kardos Sándor, Velkei Richárd, Enkhzul Ganbat, Nikola Perovic, Nomiundari Ulziibodijav

Egy nemzetközi felmérés után (a kérdőív ezen a linken továbbra is elérhető) átlátható listát készítettek a vírushelyzetben kialakult jellegzetes viselkedésmintákról. Kutatásuk kimutatta, hogy a kézfogás és az ölelés helyett új köszönési formák alakultak ki, valamint elterjedt a helyes zsebkendőhasználat, a maszkviselés, a kesztyűk és a kézfertőtlenítő használata. Fontos viselkedési minta továbbá annak bizonyítása, hogy az immunrendszer erősítéséhez jó táplálkozásra és fizikai tevékenységekre van szükség, ami mentálisan is megnyugtat. Az egészségügyi dolgozókat külön vizsgálták, és megállapították, hogy rájuk magas fáradtsági és szorongási szint volt jellemző.

euvsvirus-team.png

A viselkedésminták megállapítása után következett a projekt legizgalmasabb része, hiszen a kialakult új szokásokkal kapcsolatban oktató, ismeretterjesztő céllal kisvideókat készítettek. A viselkedéstudomány gyakorlati alkalmazása ezekben a humoros videókban mutatkozik meg, melyekben ismertetik azokat a legfontosabb tudományos tényeket, amik az elterjedt viselkedésekhez kapcsolódnak. A csapat mottója lehetne az egyik videóban látható mondat:

Adatot használj az oktatáshoz, ne puszta félelmet!

A videók a kézmosásról, a társadalmi távolságtartásról és a pánikvásárlásról ezen a linken megtekinthetők. 

Velkei Richárd, a csapat egyik tagja így fogalmazta meg, számára mi a projekt legnagyobb tanulsága:

A verseny legnagyobb tanulsága számomra, hogy egy adott problémára nem létezhet alapból egy megoldás, hiszen más és más társadalmakban különbözőképpen jelenik meg egy adott helyzet hatása. Szükségünk van egy közös kiindulási alapra, az ösztönszerű cselekedetek elemzésére, ami által globális megoldást nyújthatunk az emberiséget érintő problémákra. 

copy_of_9.pngA Corvinus csapat tagjai a győztes 800 fő között egy „Matchathon”-on, vagyis egy kapcsolatépítő eseményen is részt vehettek 2020. május 22-25. között, ahol 115 befektetőnek és több mint 200 partnernek mutathatták be megoldásukat. Az online eseménysorozat céljai között szerepelt az ötletek kapcsolása az ökoszisztémához, vagyis az innovátorok összekötése befektetőkkel, kutatóintézetekkel és az akadémiai szférával. A szervezők a kezdeményezéssel az Európai Uniós közösségépítéshez szerettek volna hozzájárulni, valamint elősegíteni, felgyorsítani a krízishelyzet utáni sikeres felépülést. A csapat egyik tagja,  Enkhzul Ganbat így számolt be élményeiről:

“Annak ellenére, hogy a tanulmányainkat nem szakította félbe a COVID-19 járvány, és online tudtuk folytatni, amikor április közepén részt vettünk az ötletversenyen már nagyjából egy hónapja izoláltan éltünk. Nagy bizonytalanság és aggodalom élt bennem, hogy mi fog történni. Ekkor a versenyen való részvétel legalább egy kicsit azt az érzést adta, hogy én is hozzájárultam a vírus elleni küzdelemhez, ami számomra a legkifizetődőbb élményt jelentette.”

covid-19-solution.png

2020. június 10.

A képek és grafikák a Corvinus csapat tulajdonát képezik.

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén Tovább
Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

A Corvinus Tourism Club elnöke Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével beszélgetett

ctcikk3_1.png

Milyen jövő vár a turizmusra és a repülésre? Jelentősen drágulni fognak a jegyek, és egyáltalán biztonságos ebben a helyzetben repülővel közlekedni? A Corvinus Tourism Club elnöke, Nagy Simon Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével online előadásban beszélgetett, melyet Herendi Zsófia segítségével szemlézünk.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Corvinus Tourism Club

people-boarding-airline-3538282.jpgA koronavírus komoly csapást mért a turizmusra, a WizzAir például járatainak 97 százalékát törölte. Ugyan a veszélyhelyzet Európában az utóbbi időszakban enyhült, a teljes talpraállásra még várni kell, egyelőre nem indult be teljesen a turizmus. A fapados légitársaságok olcsó jegyárakra épülő stratégiáját megnehezítheti a válság, az esetleges drágulás ugyanakkor az utasokat is elijesztheti. (fotó: Markus Winkler, pexels.com)

Milyen lesz az újraindítás, vége az olcsó repülésnek?

“Az a célunk, hogy megtöltsük a repülőgépeket, ehhez megfelelő árazást fogunk alkalmazni” - mondta Radó András a kérdésre, hogy várható-e akciózás a jövőben. “Az a szerencsénk, hogy mi eleve alacsony árakon dolgozunk, és alacsony árakon adjuk a jegyeket, és ezután is alacsony árakon fogjuk adni a jegyeket."

A WizzAir kommunikációs menedzsere szerint más légitársaságoknak is akciókat kell majd bevezetniük, hiszen vissza kell nyerniük az utasokat.

Szerinte az állami hitelből finanszírozott légitársaságok gondban lehetnek, mert a hiteleket vissza is kell fizetniük az államoknak. “Mivel sokkal magasabb az egy kilométerre jutó egységköltsége a légitársaságok túlnyomó részének - a Lufthansa például 3-4-szer drágábban állítja elő ugyanazt az utaskilométert mint a WizzAir -, nem nagyon lesz mozgásterük ugyanazt az árat biztosítani, mint a WizzAir. Egész egyszerűen a költségeik magasabbak.”

ctcikk-min.jpgMostantól kevesebb helyre juthatunk el?

A jegyárak változása mellett az is felmerülhet, hogy bizonyos - főleg távolabbi -  úticélok kevésbé lesznek vonzóak, ezért nem lehet majd minden járatot visszaállítani. “Szépen fokozatosan építjük fel az útvonalainkat, ahogy a korlátozások enyhülnek, úgy fogunk egyre több helyre repülni.” A WizzAir elsőként azokra az utasokra számít, akiknek utazniuk kell, nagyon kevés az, aki nyaralni szeretne, és az üzleti utak száma is visszaesett. “Egyelőre azokat az utasokat látjuk, akik szeretnének hazajönni, szeretnének külföldre hazatérni, esetleg rokonokat meglátogatni, vagy egészségügyi okokból és munka miatt kell utazzanak.”

Radó András a WizzAir flottájáról azt mondta: “Más légitársaságokkal ellentétben mi előre megyünk, három új bázist jelentettünk be, emellett Salzburgba is elkezdünk hat másik városból repülni.” Ameddig más társaságok azért küzdenek, hogy lemondják a repülőgép megrendeléseiket, a WizzAir inkább terjeszkedik és sok esetben átveszi ezeket a flottákat is.

“Továbbra is a növekedés van a szemünk előtt. Jó időpillanat ez most arra, hogy olyan helyekre repüljünk, olyan helyeken alapítsunk bázisokat, ahol eddig nem volt.”

Mi lesz a biztonsággal? Félnem kell a vírustól, ha repülőre szállok?

Érthető, ha az emberek jelentős része tart attól, hogy elkapja valahol a vírust, különösen igaz ez akkor, ha a repülőgépek zárt terére gondolunk. Radó András szerint ettől nem kell tartanunk, ugyanis “a repülőgépek levegő keringető rendszere úgy van kialakítva, hogy fentről és oldalról fújja be a levegőt, alul pedig elszívja. Alul olyan hatékony filterek vannak, amelyek a levegőben található részecskék 99,7%-át megszűrik, port, vírust, bármit, ami a levegőben van.

Olyan biztonságos és olyan tiszta a repülőgépek belsejében a levegő, mint egy kórház intenzív osztályán.”

A rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy Radó András szerint a mai napig nincs bizonyított fertőzés, ami repülőgépen történt volna. Emellett a WizzAir is óvintézkedéseket vezetett be, május 1-je óta a személyzet maszkban és kesztyűben dolgozik, az utasok csak maszkban utazhatnak és beszállításnál mindenkinek kézfertőtlenítő kendőt adnak. Emellett a gépeket is naponta fertőtlenítik. 

wizzair-1169707_1920.jpg

(fotó: kavekostolo, pexels.com)

Hogyan látták az eseményt a szervezők?

Herendi Zsófia, Corvinus Tourism Club:

“A Facebook Live stream közel száztízezer embert ért el, a videót eddig három ezren látták. Az online előadás során volt lehetőség kérdezni azoknak, akik élőben követték a beszélgetést. A Wizz Air menedzsere olyan területekre is kitért, mint a jövőbeli terjeszkedési tervek, új úticélok kiválasztása, hány embert bocsátott el a Wizz Air a járványhelyzet miatt, vagy hogy számolnak-e a járvány második hullámával.

Szóba került a debreceni bázis sorsának kérdése, az ügyfélszolgálat fejlesztésének lehetősége, a kormányok tájékoztatási rendszere a szabályozáskról, és azt is elárulta a menedzser, hogy jelenleg hány százalékos kapacitással repülnek a Wizz Air gépek, azaz hány utas ül ma átlagosan egy gépen.

Elmondta javaslatait a nyári szezonban történő utazásokról, kifejtette a Wizz Air álláspontját a jövőbeli amerikai repülőutakról, beszélt arról, milyen hatása lehet az elmaradt fesztiváloknak a légitársaságokra, valamint arról is, hogy miért döntöttek úgy: az utasoknak nem engedélyezik az ingyenes átfoglalást ebben a bizonytalan helyzetben."

A teljes videót az előadásról a Corvinus Tourism Club YouTube csatornáján nézhetitek meg:

Mi az a Corvinus Tourism Club?

cropped-ctc-1.pngA Corvinus Tourism Club az ország első és legnagyobb turizmussal és vendéglátással foglalkozó diákszervezete, amely 2017-ben alapult. Célunk, hogy olyan kiemelkedő projekteket vigyünk véghez, amivel az iparágat átformáló értékeket tudunk teremteni. Mindezt egy olyan környezetben, ahol mindenkit támogatunk és inspirálunk arra, hogy merjen tenni a céljaiért és a lehető legtöbbet tudja kihozni magából egy szuper közösség tagjaként. Számos közösségi programmal és rendezvénnyel készülünk minden félévben, valamint a szakmai fejlődés megalapozása mellett fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is.

A CTC a Youth Business Group tagszervezete is egyben, mely a legnagyobb egyetemi diákszervezeti tehetségközösség. Ehhez kapcsolódik a 4 féléves Talent Programunk, aminek a lehetőségét YBG-nek köszönhetjük. Ennek során számos tréningen vehetsz részt és izgalmas feladatokon dolgozhatsz a három karrierút során (Destination Management, Hotel Management és a Gastro and leisure), amivel egyetemi tanulmányodat kiegészítve elmélyítheted a tudásodat.

Ősszel újra tagfelvételt hirdet a CTC, úgyhogy lesz lehetőséged csatlakozni egy elhivatott közösséghez, ahol az életre szóló élmények és barátságok mellett olyan befolyásos emberekkel ismerkedhetsz meg, akik megalapozhatják a jövődet, ha a turizmus területén képzeled el a karriered!

 

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek? Tovább
Két világ között - A jelen és a jövő kérdései a munkaerőpiacon

Két világ között - A jelen és a jövő kérdései a munkaerőpiacon

A Corvinus Hallgatói Támogatás vendégírása

nevtelen_terv_13.png

A  jövő munkaerőpiacát illetően jelenleg több a kérdés, mint a válasz. Mire számíthatnak az álláskeresők és a pályakezdők? Hogyan térnek vissza a munkavállalók az irodákba? Visszatérnek-e egyáltalán? Milyen munkakörök lesznek a jövőben? Mely iparágak maradnak fent hosszú távon? A Corvinus Hallgatói Támogatás csapatának egyetemi kutatása és szakértői tapasztalata alapján összefoglaljuk az aktuális munkaerőpiaci dilemmákat és igyekszünk kapaszkodókat nyújtani az újrainduláshoz és a helyzet feldolgozásához. (Borítókép: Canva.com)

Vendégszerző: Pintér Fanni, pálya- és karriertanácsadó pszichológus, HR-szakember – Corvinus Hallgatói Támogatás

nevtelen_terv_14.pngSokan szeretnének belepillantani abba a bizonyos kristálygömbbe, és egyértelmű iránymutatásokat kapni, de a mikroméretű vírus makroméretű változásokat hozott az életünkbe. A jelen az intenzív megoldáskeresés időszaka, amelyet megerősítenek a témával foglalkozó szakemberek is. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és hatásai alapján rengeteg az újragondolni, újratervezni való,  bőven van rövid és hosszú távú feladat is. (kép: Canva.com)

A Hallgatói Támogatás karriertanácsadóiként megkérdeztünk a témáról humán erőforrás szakembereket, és fontos inputot szolgáltattak azok a hallgatók is, akik kitöltötték a “Hogy érzed magad?” kérdőívünket. Általuk több száz megéléssel színesíthettük pillanatképünket a munkaerőpiacról. A részletes eredmények megtekinthetőek egyetemi oldalunkon, a tanulságok pedig egy korábbi cikkben. 

“Minden Egész eltörött, minden láng csak részekben lobban” - Ady Endre

Az elmúlt három hónap az élet minden területén tele volt lemondott eseményekkel, meghiúsult találkozásokkal, valóra nem váló ígéretekkel és meg nem valósult tervekkel. Ezt mindannyian megéltük, és sokan érzékelhették magukon, hogy dühösek, lehangoltak. Ezek az érzelmek természetes velejárói annak, ha veszteségeket élünk meg. Nemcsak kapcsolataink elvesztése, de terveink, álmaink szertefoszlása miatt is gyászt élhetünk meg, hiszen ilyenkor számunkra fontos dolgoktól kell elbúcsúznunk, és közben a mindennapi változásokhoz való alkalmazkodás is komoly terheket rótt ránk. 

Elbocsátásokról, a munkahely megszűnéséről a hallgatók is beszámoltak. Közel 20% veszítette el a munkáját azok közül, akik  a világjárványt megelőző időszakban dolgoztak.

Felnőtté válásunkban igen fontos szerepet játszanak a szakmai célok. A munka elvesztése egyszerre jelenthet anyagi bizonytalanságot, egy szakmai és emberi közösségből való kiszakadást és törést az önmegvalósításban, így alaposan megtépázhatja önértékelésünket, énhatékonyságunkat. Önmagában a munkahely elvesztése egyfajta negatív szűrőként működik az élet többi területét illetően is. Azok, akik elveszítették munkájukat – felmérésünk alapján is - kilátástalanabban tekintenek a jövőbe. 

nevtelen_terv_15.pngA home office  okozta legfőbb változás - az architekturális, technikai átálláson kívül -, hogy fellazultak a munkaidőkeretek, sok minden átkerült az online térbe, és habár az utazáson spórolhattunk, egy-egy feladat megvalósítása, az együttműködés, a szervezés sok esetben jóval időigényesebbnek bizonyult. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy a különböző - korábban jól elkülönülő - életterek összemosódtak, ezért nehezebbé vált megtalálni az egyensúlyt a munka, a magánélet és a tanulás között.  Az alapképzésben résztvevő hallgatók számoltak be leginkább arról, hogy számukra nehezebb az otthoni munkavégzés. Visszajelzéseket kaptunk arról is, hogy az online térben  sokszor a betanulás, a mentorálás is nehezebben ment. (kép: Canva.com)

Sok helyen megakadtak a kiválasztási folyamatok, létszámstoppot vezettek be, ami ugyancsak fokozta a jövővel kapcsolatos aggodalmakat. Az állásportálokon hemzsegnek az online interjúztatásról szóló cikkek, és valóban vannak olyan cégek, ahol a teljes kiválasztási folyamat a virtuális térbe került át, ami szintén újabb kihívásokat generál mind a jelentkezői, mind a fogadói oldalon. 

“És a friss zöldben hófehér mérföldkövek ragyogtak” - Szabó Lőrinc

nevtelen_masolata_1.png

(kép: Canva.com)

Az első lépés tehát elfogadni, hogy a dolgok nem biztos, hogy úgy alakulnak, ahogyan azt korábban elterveztük. Természetes, hogy a korábbi dolgokhoz kötődünk, éppen ezért fontos időt szánni arra, hogy el tudjuk engedni azt, ami már nincs, és ezt követően nyitottak tudjunk lenni az újra. Ehhez idő kell, amit nem érdemes megspórolni. Az elfogadást, elengedést és az újrakezdést segíti, ha ki tudjuk mondani, hogy a leépítés, a vezető csökkent figyelme, a kevesebb visszajelzés, a több feszültség, az elmaradt előrelépés jelentős részében most nem rólunk szól, hanem a helyzetről. Át tudjuk gondolni, hogy amiről lecsúsztunk, nem marad el örökre, vagy nem jelent végérvényes hátrányt, hiszen mások is hasonlóan jártak. Összegezzük, tudatosítsuk, hogy mit tanultunk, és mi az, amiben megerősített minket ez az időszak.

Ahogyan márciusban hirtelen alkalmazkodást követelt meg az átállás, most az újrainduláshoz is igen nagy pszichés kapacitás szükséges.

Egészen biztos, hogy nem ugyanoda érkezünk vissza. A hangsúly éppen ezért az újragondolásra helyeződik.

Lehet, hogy a célunk változatlan, csak egy másik útvonalon kell eljutnunk oda, de az is lehet, hogy közben újra kell definiálnunk. A munkával kapcsolatos újrahangolódáshoz segítséget nyújthat a Hallgatói Támogatás csapata által készített motivációs munkafüzet, amely az egyetemi oldalunkon elérhető. 

“Minden szavam magamról vall” - Babits Mihály

Ezzel összhangban a munkavállalók énmárkaépítése is reflektorfénybe került. Mivel növekszik az álláskeresők száma, pályakezdőként újra kiélezettebb versenyhelyzetben kell kitűnni. 

Ezért fontos céljaink és készségeink tudatosítására, valamint szakmai önismeretünkre időt és energiát fordítani. A CV formátumok között egyre népszerűbb a kompetencia-alapú szakmai önéletrajz, amely jobban megmutatja, kik vagyunk, mit szeretnénk, miért érdemes velünk dolgozni, mivel fókusza a megszerzett tudáson és a tapasztalatokon van, és megjelennek benne a személyes karriercélok is.

Fontos és fejleszthető képesség a munka- és a tanulási tapasztalatok önmenedzsmentje, azaz a karrierkompetencia is. Mivel iparáganként igen eltérőek lehetnek a trendek, és annak a mértéke is változik, hogy hol milyen típusú készségek kerülnek előtérbe, inkább soft skillek vagy inkább hard skillek, érdemes végiggondolnunk, hogy milyen portfóliót állítanánk össze belőlük.

A kiválasztásban igen népszerű a T-shaped skills modell, amit a munkavállalók képességeinek leírására használnak. Ebben a modellben a T betű függőleges szára jelöli a szaktudást és a készségek mélységét egy adott területen. A vízszintes sáv pedig azt a vágyat, hogy valaki más területeken alkalmazzon tudást és együttműködjön a szakértőkkel. Érdemes elgondolkodni azon, mi kerülne a T betű vízszintes és függőleges szárába. (Grafika: Kovács Máté; forrás: media.com)

a_t-shaped_skills_modell_2_0.png

Reagálva ezekre a trendekre, szeretnénk támogatást nyújtani a hallgatóknak CV-jük elkészítésében, elsősorban nem technikai, hanem önismereti fókuszú közös munkával, valamint a következő szemesztertől tervezünk soft skill tréningeket is. Érdemes figyelni csatornáinkat (Hallgatói Támogatás - egyetemi honlap, Facebook oldal) ahol az ezzel kapcsolatos híreket mindig megosztjuk. 

Ha szeretnél egy igazán ütős CV-t, akkár nézz rá a Hallgatói Támogatás eseményéreEgy héten keresztül minden nap küldünk egy feladatot, ami segít átgondolni a személyes karriercélokat, erősségeket. Létrehozunk egy külön csoportot, ahol lehetőség lesz kérdezni a Hallgatói Támogatás karriertanácsadóitól, illetve megoszthatóak a személyes tapasztalatok. Az elkészült önéletrajzokat átnézzük, visszajelzünk róluk.

 

Előjelentkezés: június 11. 12:00-ig.
Várható indulás: Június 15.

Az egész több, mint a részek összessége

nevtelen_masolata_masolata.pngHR-szakemberként általános tapasztalatom, hogy a nagy változások, újrarendeződések sosem fájdalom- és zökkenőmentesek, azonban szükségszerűek.  Az új egyensúly nagyon inspiráló lehetőségeket és akár hosszú távú növekedést is hozhat magával  egyéni, szervezeti és vállalati szinten egyaránt. A nehézségekből, kudarcokból való építkezéshez azonban nélkülözhetetlen egy fejlődésorientált életfelfogás, szemléletmód, vagyis mindset.  A mindset-elmélet (Carol Dweck, 2006 ) fontos mondanivalója, hogy erőfeszítés által mindenki képes fejlődni. Akik úgy gondolkoznak a kihívásokról, mint veszélyes helyzetekről, ahol a kudarc bukást jelent, és saját képességeiket adottságoknak, nehezen megváltoztatható dologoknak tekintik, “fixed mindsettel” (rögzült szemléletmóddal) jellemezhetőek. Akik ezzel szemben hisznek abban, hogy a képességeik fejleszthetők, szembenéznek a kihívásokkal, és a hibákat lehetőségeknek tekintik, amelyekből tanulni lehet, “growth mindsettel” (fejlődő szemléletmód) jellemezhetőek. A jó hír az, hogy a fejlődési szemléletmód tanulható és fejleszthető.

A nehézségek ellenére a hallgatói kérdőívet kitöltők közel fele bizakodóan tekint a jövőbe, bízik tudásának értékállóságában.

A motiváció fontos forrása a pozitív jövőkép, a lelki egészség megőrzéséhez pedig nélkülözhetetlenek a pozitív célok és a jövőbe vetett bizakodás (Frankl, 2013).

Ahogyan a negatív jövőkép hat életünk minden területére, úgy a pozitív, erőforrás fókuszú hozzáállás biztos alapot nyújthat a jövő stratégiai megtervezéséhez.

További olvasnivaló a témában:

Két világ között - A jelen és a jövő kérdései a munkaerőpiacon Tovább
Süti, nem süti - Könyvajánló

Süti, nem süti - Könyvajánló

dsc_0175_1.jpg

Gyorsan valami finomat kell sütni, vagy épp te akarsz lenni a tortakirály? Könyvajánló sorozatunkban most három olyan süteményes szakácskönyvet mutatunk be, melyek egyszerre esztétikusak, gyönyörűek, és minden helyzetben fellapozhatók. Ez a három könyv bebizonyítja, hogy nem kell mindig az interneten keresni a recepteket! Sütés után pedig nézd meg Woody Allen Süti, nem süti című filmjét, miközben a tökéletes desszertet majszolod.

Írta: Sipos Sára

 

Az olvasás mellett a sütés a másik szenvedélyem, és már jó pár recepteskönyv található a konyhámban. Ha választanom kellene, melyek számomra a legkedvesebbek, ezt a hármat mondanám. Mindhárom könyv csodaszép: olyan ételfotókat találtok bennük, melyek már önmagukban is inspiratívak, a könyvnek atmoszférát teremtenek, akkor is jó fellapozni őket, ha csak a képeket nézegetitek. A másik fontos közös vonásuk, hogy minden helyzetben használhatók. Legyen szó lassú, hétvégi reggelről, családi szülinapról vagy hétköznapi gyors finomságról, ezek a könyvek mindig megállják a helyüket. Ne aggódjatok: gyönyörűek, de maszatosak lesznek, és ez így van jól. Ebből tudjátok, hogy eleget forgattátok már a lapjaikat.

Márk Szonja: Édesem süteményei

Otthoni sütögetés, blog, majd cukrászda, tortaműhely és szakácskönyvek? Így hangzik egy lépésekben megvalósuló álom, ami Márk Szonjának a valóság. A Millenáris Park mellett, apró, de gyönyörű kis cukrászdája van, mely a hétköznapokon tortaműhelyként működik, egy-egy szombaton viszont kinyit a látogatók számára is. A Édesem világáról korábbról is találtok cikket tőlünk, olvassátok el azt is!

edesem_ok.jpgAz Édesem 2015-ös nyitása után csupán egy évet kellett várni arra, hogy az ott megszülető fantasztikus sütemények  receptjeit mi is megismerjük - egy részükét legalábbis. Márk Szonja és a Boook Kiadó jóvoltából egy fantasztikus süteményes könyv állt össze, tele jobbnál jobb receptekkel. Különösen szeretem azt a megoldást a könyvben, hogy a receptek között lehet keresgélni nehézségi fok, táplálékallergia, elkészítési idő és a legfontosabb hozzávalók szerint. Segít eligazodni az cukrászeszközök és a titokzatos technikai fogalmak között is. Találtok a kötetben péksüteményeket, kekszeket, pitéket, brownie-kat, ünnepi tortákat és jég popokat is.

Kedvenc könnyű recept: fondant au chocolat

Kedvenc nehéz recept: zöldtea-torta

 

Horváth Alexandra: Hangulatfüggő

A szerző tortaműhelyét, az Egy csipet tortát lehetetlen elkerülni, ha cukrászokat keresünk vagy nézegetünk a közösségi médiában. Az Egy csipet torta alkotásaira már egy pillantást vetve felismerjük, hogy Horváth Alexandra keze alatt mindig valami különleges, művészi születik. Szandra a sütést terápiaként definiálja, a könyvet pedig nem egyszerű receptkönyvnek szánja, hanem inspirációnak, töltődésnek, barátnak vagy akár lakásdekorációnak. Török-Bognár Reni csodálatos képeivel pedig valóban elérte ezeket a célokat.

hangulatfuggo_vegleges_mockup_filterezett_2160.jpgA Hangulatfüggő különlegessége, hogy a szokásos nehézség vagy alapanyagok szerinti csoportosítás helyett hangulatok alapján kereshetünk a receptek között. A sütés érzelmi oldalát emeli ki, hiszen az, hogy mit sütünk, valóban hangulatfüggő. Ehhez hat hangulatot választott: lendület, kimerülés, töltődés, pezsgés, mindennapok, harmónia. Minden fejezet elején mesél az adott hangulatról, felidéz helyeket, emlékeket, az olvasmányait, a képek pedig gyönyörűen egészítik ki mindezt. Ez a könyv megmutatja, hogy nemcsak a sütés terápia, hanem maga a könyv is. A receptek izgalmasak: találunk köztük nagy klasszikusokat, egészséges megoldásokat és innovatív süteményeket is. Ez a kötet kötelező minden konyhába!

Kedvenc könnyű recept: mandulás almatorta

Kedvenc nehéz recept: pisztáciás Paris-Brest

 

Varga Gábor: Desszert szerelem

853452_5.jpgEz volt az első süteményes könyvem, évekkel ezelőtt kaptam, és azóta elkísér. Talán nincs is már benne olyan recept, melyet ne készítettem volna el. Alcíme a Sütni bárki tud: ez a könyv tényleg az alapoktól tanít meg a mesterfogásokra. Varga Gábor cukrászkönyve azért nagyszerű kezdőknek is, mert rendkívül precíz: a receptek részletesek, pontosak, gyakran fázisfotókkal is illusztrálja őket. Azt vallja, hogy a sütés az önkifejezés és az önfeledt időtöltés eszköze, egyszerre szerez örömet másoknak és magadnak, miközben fejleszt is. A legfontosabb tanácsa pedig, hogy nincs szabály: bátorít, hogy az alapfogások elsajátítása után a saját ízlésedre formáld a recepteket, keress új ízeket, kövesd a szezonalitást!

A könyv hat fejeztben kalauzol végig: vannak pár perc alatt elkészíthető receptek, apró finomságok (igen, macaron is van!), nagy klasszikusok érdekes csavarral, rengeteg csokoládés finomság, alkoholt tartalmazó különlegességek és igazi lassú, hétvégi tészták. Ezzel a könyvvel nem csak a pár hozzávalós sütemény lesz egyszerű, hanem akár az égetett, a kelt tészta vagy egy Sacher-torta is.

Kedvenc könnyű recept: francia fánk

Kedvenc nehéz recept: vajas croissant

 

Borítókép: Bera Viktor / Képek: libri.hu, boook.hu, Bonex-Press

2020. június 7.

Süti, nem süti - Könyvajánló Tovább
Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

bermudaisbae.jpgUgyan a CGI-modelleknek nincsenek saját értékeik és világnézeteik, véleményvezérként gyakran hatással vannak az emberek gondolkodására. Néhányan milliókat is meghaladó követőszámmal rendelkeznek, kampányolnak, valódi emberekkel találkoznak, szponzorációkban vesznek részt… Ezért megítélésük mellett a felhasználásukkal kapcsolatos etikai és jogi szabályok lefektetése is fontos lehet. Horváth Evelin Tudományos Diákköri kutatómunkájában sokféle szempont alapján vizsgálta a jelenséget: az interjú második részében az eredményei alapján megfogalmazott gyakorlati tanácsok mellett személyes véleményét is megismerhetjük. 

Az első rész ezen a linken található, ahol egy kvízből megtudhatod, a képpárok közül melyik a virtuális.

Írta: Lázár Fruzsina / Képek: Horváth Evelin

xportre-min.jpgMilyen gyakorlati tanácsokat fogalmaztál meg a kutatásod alapján? Az etikai vonalra én is szerettem volna rákérdezni: mik lehetnek a megfelelő irányelvek akár a modell mögött álló készítők, akár azok részéről, akik egy-egy ilyen CGI-modellt marketingcélokra használnak?

Magyarországon egyelőre nincsen semmiféle szabályozás a marketingcélú használatra, mert nem annyira elterjedt még a CGI-modellek jelensége. Amerikai kutatásokban viszont két alkalommal is találtam arra vonatkozó információt, hogy az emberek jelentős részében felmerül a jogi szabályozás igénye: tudni szeretnék, hogy valódi-e a reklámban szereplő modell vagy sem. A transzparencia ezért egy követendő irányvonal lehetne: tisztázzák a márkák, hogyha egy általuk használt modell nem valódi. Ezt a saját eredményeim is megerősítették: az emberek nagyon sokszor negatív érzelmi reakcióval, szkepticizmussal fogadták a CGI-karaktereket.

Emellett jó kérdés, hogy az influencer-szabályozás tud-e rájuk vonatkozni, hiszen ebben az esetben a bevétel nem a modellé, hanem az alkotóé. Szerintem ez egyelőre egy jogi kiskapu, amit sokan ki is használnak.

A morális-etikai kérdés meglehetősen érzékeny téma, éppen ezért az értéktársítás módját nagyon át kell gondolni. Sok ilyen esettel találkoztam, például amikor egy virtuális modellt összefüggésbe hoztak a #MeToo mozgalommal: egy olyan történetet adtak az alkotók egy kitalált karakter szájába, ami teljesen valósághűen ábrázolta őt egy szexuális inzultus áldozataként. Ezt nagyon-nagyon rosszul fogadták az emberek. Az ilyen tipikus emberi tragédiákat nem szabad mesterségesen létrehozott karakterrel társítani, mert rögtön idegenkedést és rossz érzéseket vált ki a befogadókból.

Ami sokakat zavart a modellek fizikai megjelenésében, az a túlzott tökéletesség. A teljes arcszimmetria – amikor az arcot a függőleges tengely mentén tükrözik – rendkívül idegenszerű, antipatikus az embereknek. Egy CGI-modell tervezésekor törekedni kell arra, hogy realisztikus ábrázolásmóddal megjelenítsék az emberi arcok „tökéletes tökéletlenségét”, hogy legyenek apróbb hibák a bőrön, vagy legalább egy kicsi aszimmetria az arckarakterben. Ez egyedivé, felismerhetővé is teszi a modellt, de emberközelibb és elfogadhatóbb is lesz általa.

lilmiquela.jpgMi a személyes véleményed az egész jelenségkör a hatásairól? Akár az önbizalomra tett hatásról, a női reprezentációkról vagy a modellipar változásairól?

Nagyon érdekes, hogy felvetetted az önképre gyakorolt hatás problémáját. Volt egy nyitott kérdés a kérdőívben, ahol a kitöltők CGI-modellekkel kapcsolatos személyes véleményére voltam kíváncsi. Itt a legtöbben aggasztónak találták az önképre, testképre gyakorolt negatív hatást. Úgy fogalmaztak a kitöltőim, hogy míg egy valódi embert is tudunk úgy retusálni, hogy az valószerűtlenül idealisztikus legyen, „ott megvan a lebukás esélye”. Lehet, hogy annak az adott pillanatban tökéletesen ábrázolt és a szépségideálnak megfelelő embernek idővel megváltozik a súlya, az életkörülményei, vagy látunk róla egy paparazzi-képet. Az emberi tökéletesség állapota nem lehet örök és állandó. Egy CGI-modellnél nincs ilyen: korlátlanul tudják idealizálni, hibátlanra szabni őket, és ha még közösségimédia-profiljuk is van, egy abszolút hamis, elérhetetlen életmódot közvetítenek velük… Épp ezért, ha elterjedtebb lenne ez a jelenség, nagyon nehéz lenne a kezelése médiatudatosság szempontjából. Főleg, ha a fiatalabb – és ezért sérülékenyebb – korosztályt nap mint nap érnék ilyen jellegű impulzusok. Milyen változásokkal járhat, ha ilyen hatások érik őket? Hogyan lehet erre egyáltalán felkészíteni valakit?

A távoli jövőre nézve: többen is felvetették, interjúkban, kutatásokban, hogy hogyan lehetne ötvözni ezeket a virtuális karaktereket az AI-technológiával. Ha egy teljesen emberszerű karakter mögé tudnánk tenni egy tanuló algoritmust, az gyakorlatilag már egyfajta mesterséges teremtés lenne. Létezik például egy amerikai applikáció, a Replika. Az alapja egy tanuló algoritmus: a felhasználónak egy virtuális barátot kínál, amihez meg lehet alkotni egy fotórealisztikus avatárt is. Az ilyen kezdeményezések talán a jövőben ahhoz vezetnek, hogy partnereket, társakat is kreálhatunk magunknak – ez pedig újabb komoly etikai dilemmákat vet fel.

Azt viszont nem gondolnám, hogy ez a “hatalomátvétel” a közeljövőben meg fog történni. Mindaddig, amíg a virtuális modellek nem tudnak személyesen jelen lenni egy-egy helyzetben – mert például a holográf technológia még nincsen ilyen szinten –, ez csak egy újszerű, kreatív próbálkozás marad. Egy kicsivel több, mint egy hétköznapi értelemben vett képzőművészeti alkotás, hiszen a működésük része, hogy szorosan kapcsolódnak hozzájuk bizonyos emberi értékek, de nem hiszem, hogy például a fotósok megélhetését vagy akár a modellipart fel tudnák forgatni.
ria_ria_tokyo.jpg

Milyen lehetőségeket nyújthatnak a CGI-modellek a későbbiekben? Miért érdemes használni őket?

Ezeknek a modelleknek az egyszeri létrehozási költsége nagy, de a fenntartási költsége jóval kedvezőbb, mint ha valódi modelleket alkalmaznának, fotózásokat szerveznének a kampányt futtató cégek. Emellett mentesek mindenféle emberi igénytől, elvtől, személyhez fűződő jogoktól. A modellek személyiségi jogainak elidegeníthetetlensége esetenként megnehezítheti egy-egy fotókampány létrehozását. A CGI-modellek esetében viszont csak az alkotók – szerzői – jogairól van szó, személyiségi jogok nincsenek.

Van még egy aspektus, amire magamtól egyáltalán nem gondoltam volna, mindaddig, amíg nem olvastam erről egy cikket: környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb a CGI-modellek használata. A fotózások ugyanis jelentősen terhelik a környezetet, sok helyen az elektronikus berendezések mellett a nagy teljesítményű stúdióvilágítás egy részét gázolajjal táplált generátorok működtetik a fotózás teljes ideje alatt, ráadásul a felvételek a teljes stáb többszöri utaztatását is megkövetelik.. Nemrég az olasz Vogue egyik lapszámában a környezeti terhelés csökkentésének érdekében csak festményekkel illusztrálták a cikkeket. A CGI ugyanezen az elven szintén környezetbarát megoldás lehet.

Társadalmi, politikai kampányokra is használhatók ezek a karakterek. A WHO például a koronavírussal kapcsolatos információk terjesztésében segítséget kért egy virtuális influencertől, mert úgy gondolták, vele jobban meg lehet szólítani a Z-generációt. Nem tudom, ez mennyire vált be, mert azóta nem jelent meg erről új anyag, de az biztos, hogy nagy körülöttük a médiaérdeklődés. A nagy médiavisszhang pedig már önmagában a márka előnyére válhat egy reklámkampány elindításakor. Persze megkérdőjelezhető célokra is használhatók – például volt egy olyan amerikai virtuális influencer, aki nyíltan Trump-támogatónak tartotta magát.

coding-computer-data-depth-of-field-577585.jpgAkarsz-e a későbbiekben is kutatni a témában? Ha igen, milyen irányt vennél?

Ha majd PhD-képzésen folytatom a tanulmányaimat, mindenképpen bővíteni szeretném a kutatásomat. Elhagyva a felismerhetőség kérdését, inkább marketinges szempontból, illetve jogi aspektusból vizsgálnám a jelenséget, például a befogadók meggyőzési tudatossága kapcsán. Erre vonatkozhat az a kérdés, hogy van-e joga az embereknek tudni, hogy aki éppen meg akarja győzni őket egy reklámban, az nem valódi személy, hanem egy virtuális karakter. Illetve szerintem a médiajog szempontjából is érdemes megközelíteni a témát: ezeknek a karaktereknek nincsenek jogaik, nincsenek értékeik, szabadon felhasználhatók. Mit jelenthet ez a jövőbeni alkalmazásuk szempontjából?

 

Utolsó kép forrása: Pexels
2020. június 6.

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát? Tovább
Valódi arcok helyett virtuális Insta-modellek? Hogyan hatnak a CGI-modellek a reklámpiacra?

Valódi arcok helyett virtuális Insta-modellek? Hogyan hatnak a CGI-modellek a reklámpiacra?

coding-computer-data-depth-of-field-577585.jpg

Horváth Evelin (Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció- és médiatudomány MA) már 2018. óta tudja, hogy szeretne tudományosan is foglalkozni a virtuális technológiával létrehozott divatmodellek jelenségével. Ugyan már évek óta léteznek, e virtuális karakterek gyakorlati használata még gyerekcipőben jár, létrehozásukkal és alkalmazásukkal kapcsolatban sok alapelvet még le sem fektettek. Evelin célja többek között ez volt: kutatási eredményei alapján a virtuális modellekkel kapcsolatos tanácsokat fogalmazott meg, melyek később egy-egy cégnek is segíthetnek abban, hogy etikus és hatékony módon illeszthessék be őket reklám- és marketingstratégiájukba. (Borítókép: pexels.com)

Írta: Lázár Fruzsina

xportre-min.jpgMikor 2018-ban több luxusmárka kampányaiban is feltűnt néhány CGI-technológia (computer-generated imagery) segítségével létrehozott modell és véleményvezér, a jelenség nagy port kavart. Ez érthető is, hiszen ezek a digitális perszónák – annak ellenére, hogy létezésüket teljes mértékben a digitális technológia teszi lehetővé – egyre inkább részeivé válnak nemcsak a marketingcélú tartalmaknak, hanem a közösségi médiában zajló életnek is. Az ilyen CGI-véleményvezérek különböző márkákkal való együttműködéseinek hatását vizsgálva sok szakértő a divat- és szépségipar, de a közösségimédia-marketing nagymértékű átformálódásáról is beszél. Nem csoda, hogy a téma a Corvinus hallgatóit is elérte: Horváth Evelin – aki amellett, hogy a Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszak végzős tanulója, profi fotósként dolgozik – erről írta a kari fordulóban 1. helyet elért, és a 2020. évi OTDK-ba továbbjutott dolgozatát. Többek között a kutatása fókuszáról, előzetes feltevéseiről, eredményeiről és a jelenségkör általános hatásáról kérdeztük. Az interjút két részletben közöljük. 

Hogyan találkoztál ezzel a jelenséggel? Mi keltette fel az érdeklődésed?

Engem már az alapképzéses szakdolgozatom óta foglalkoztatott, hogyan lehetne a második hivatásomat – a fotós szakmámat – ötvözni az egyetemi kutatási feladataimmal. Úgy éreztem, hogy motiváló tényező lenne, ha a kutatás kapcsán még alkothatnék is valamit, mert alapvetően művészi beállítottságú ember vagyok, ezért folyamatosan kerestem egy olyan témát, ami a két szakterület metszete lehet.

2018-ban olvastam egy cikket arról, hogy a Balmain divatház egy teljes kampányát három virtuális modellre építette fel, még az óriásplakátjaikon is virtuális modellek szerepeltek. Az egyik ilyen karakter akkor már Instagram sztárként, influencerként is ismert és elismert volt.

Amikor találkoztam ezzel a történettel, megfogalmazódott bennem, hogy ha majd jelentkezem mesterképzésre, addigra biztosan fejlődik-változik annyit ez a téma, hogy érdemes lesz készíteni róla egy feltáró kutatást. Szóval az ötlet, de maga a dolgozat is hosszú időn át érlelődött és készült: a tervezet már 2019. júniusában készen volt, de csak szeptemberben kezdtem el aktívan dolgozni a kutatáson.

Mi volt a kutatásod fókusza, milyen kérdésekre kerested a választ?

ria_ria_tokyo.jpgAlapvetően az érdekelt, hogy milyen elveket érdemes követnie egy vállalatnak, ha úgy dönt, hogy marketingcélra terveztet egy saját virtuális modellt, vagy esetleg leszerződne egy már meglévő virtuális karakter alkotóival. Az volt a célom, hogy a kutatási eredményeim alapján össze tudjak állítani egy gyakorlati ötletcsomagot erre vonatkozóan. Minden, amire kitértem a kérdőívben – többek között, hogy egyáltalán felismerik-e az emberek ezeket a virtuális modelleket, és ha igen, akkor milyen a feléjük tanúsított attitűdjük, milyen reakciókat vált ki belőlük a virtuális modellek látványa – erre irányult. Érintettem etikai-morális kérdéseket, hogy például értéktársítás szempontjából milyen alapelveket érdemes figyelembe venni az alkotóknak, de kitértem a fizikai tulajdonságokra is: mi az, ami szimpatikus az embereknek, mi az, ami zavarja őket egy CGI-modell megjelenésében, és épp emiatt érdemes elkerülni a karakterek tervezésekor.

Voltak hipotéziseid is, vagy csak feltáró igényű kutatási kérdéseid?

A kérdőív alapját öt képpár adta. A képpárok egyik fele egy virtuális modellt ábrázolt: mivel a nyilvános fiókok képeit fel lehet használni kutatási célokra, ehhez Instagramról gyűjtöttem anyagot. Ezt követően a CGI-technológiával elkészített képek alapján élő modellek segítségével fotóreprodukciókat készítettem. A kitöltőknek olyan kérdésekre kellett válaszolnia, hogy melyik modellt találják szépnek, szimpatikusnak, illetve melyikről tudnák elképzelni, hogy sikeres modellkarriert futott be. A kitöltői célcsoportomat két külön szegmensre bontottam: elkülönítettem egymástól a hétköznapi potenciális fogyasztókat, és azokat, akik valamilyen kiemelkedő vizuális képességeket igénylő szakmában dolgoznak, úgymint fotósok vagy grafikusok. Erre a két csoportra külön-külön állítottam fel a hipotéziseket.

Az első kutatási kérdésem úgy szólt, hogy anélkül, hogy vizsgálati személyek a képeket illetően bármilyen előzetes információval rendelkeznének (tehát nem tudják azt, hogy valamelyik kép CGI-modellt ábrázol, valamelyik pedig valódit), van-e arra képességük, hogy felismerjék, beazonosítsák, hogy ez nem egy valódi ember. A hipotézisemben azt fogalmaztam meg, hogy a kitöltők nem fogják tudni megállapítani a különbséget, azonban arra számítottam, hogy a felismerési arány jelentősen javulni fog a szakmabeli kutatási alanyok esetében.

jedyvales.jpg

A második hipotézisem úgy szólt, hogy ha az emberek már tudatában vannak annak, hogy egy képhalmaz elemei virtuális modelleket és valódiakat egyaránt tartalmaznak, akkor képesek helyesen megkülönböztetni a valódi modelleket és a virtuális karaktereket.

Ezen felül még volt két olyan feltevésem, hogy többen fogják szépnek, illetve szimpatikusnak találni a valódi emberi karaktereket, mint a virtuálisakat.

És mik lettek az eredmények?

Majdnem minden számításom beigazolódott, kivéve az, hogy többen találják majd szépnek a valódi arcokat:

ötből négy képpár esetében a CGI-modellt gondolták többen szépnek.

Ugyan ötből három képpárnál a valódi embereket szavazták meg szimpatikusabbnak, de ebben az esetben nem volt szignifikáns az eltérés – egy képpárnál csak pár százalékos különbség mutatkozott. Előzetes információ nélkül mindössze a kitöltőim egyharmada ismerte fel a CGI-modelleket, ebben nem volt nagy eltérés a szakmabeli és nem szakmabeli kitöltők között. Előbbieknek közel 30%-a, utóbbiaknak 25%-a jelezte, hogy felismerte a CGI-modellt, még mielőtt kiderült számukra a kérdőív fókusza.

bermudaisbae.jpg

Amikor a kitöltők már tisztában voltak azzal, hogy az egyik karakter minden esetben CGI, akkor 70%-os pontossággal ki tudták választani, hogy melyik az – érdekesség, hogy itt egy hajszálnyival jobban teljesítettek a laikusok. Nagyon sok szakmabeli hitte azt a virtuális modellekre, hogy egyszerűen túlretusált képek. Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért ismeri fel jobban az avatatlan szem a valótlan képet, és arra jutottam, hogy a szakmabeliek mélyebben ismerik a képmanipulációs lehetőségeket, ezért könnyebben el tudják képzelni egy valószerűtlennek tűnő képről, hogy túlretusált, valódi fotó, mint a hétköznapi szemlélők.

Mivel fotós is vagy, sokféle módon kapcsolódik a szakmádhoz ez a jelenség. Mennyire érzed, hogy befolyásolja a saját személyes hivatásodat?

Komoly ellenérzésem – amit például a kutatásom kapcsán az emberek részéről érzékeltem – sosem volt, jelenleg sincs. Némiképp meglepett, hogy mennyire egységesen negatív érzelmi reakciókat váltott ki ez a jelenség az emberekből. Összesen 333 kitöltőm volt, de minimális számú ember látott benne lehetőséget vagy esetleg pozitívumot.

Én kreatív művészi kezdeményezésnek és nagyon komoly alkotómunkának tekintem a létrehozásukat, de nem gondolom, hogy az ember pótolható egy virtuális karakter létrehozásával. Még akkor sem, ha mögé áll egy egész stáb, és személyiséggel ruházzák fel.

Nekem fotósként nagyon fontos, hogy megismerjem, akivel dolgozom, hogy az ő személyisége is visszaköszönjön a fotókon, ne csak az enyém. Úgy gondolom, hogy ez az emberi vonal teljesen hiányzik a virtuális modellekből. Egy grafikusan létrehozott arcon csak korlátozottan tudunk érzelmeket megjeleníteni – nem tud változni, nem tud adott időpillanatban reagálni a környezetére. A portréfotózást a CGI-modellek használata semmilyen formában nem lesz képes helyettesíteni. Egymás mellett tudnak létezni, de egymásnak nem alternatívái.

A kérdőívben használt képpárok: melyik kép a valódi?

ria_ria_tokyo.jpg

lilmiquela.jpg

bermudaisbae.jpg

bermudaisbae02.jpg

jedyvales.jpg

Megoldások: B A A B B

Valódi arcok helyett virtuális Insta-modellek? Hogyan hatnak a CGI-modellek a reklámpiacra? Tovább
„Ez nem olyan, hogy kölcsönkérsz 500 forintot, és utána visszaadod” – Elvált szülők és gyermekeik kapcsolattartása a járvány alatt

„Ez nem olyan, hogy kölcsönkérsz 500 forintot, és utána visszaadod” – Elvált szülők és gyermekeik kapcsolattartása a járvány alatt

photo-of-child-smiling-while-using-tablet-computer-4145032.jpg

A kutatás egy évvel ezelőtt kezdődött, és a járvány okozta krízishelyzetben folytatódott. Szalma Ivett, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a Társadalomtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa családszociológusként arra volt kíváncsi, hogyan tartják a különélő szülők a kapcsolatot gyermekükkel. Megváltozott az elmúlt hónapokban a családok élete a kijárási korlátozások, a félelem és az új munkakörülmények miatt? Hogyan viszonyultak a vírushoz és az új kommunikációs technológiákhoz?

Írta: Taxner Tünde

foto_szalma.jpg„Amikor a világjárvány kitört, adta magát a helyzet, hogy érdekes lenne megkérdezni, hogy most mi történik a különélő szülők és a gyermekek kapcsolattartása terén” – Szalma Ivett és kutatótársa, Rékai Krisztina ebben a témakörben tavaly tavasszal kezdték el a kutatást, eredményeikről a Szociológiai Szemle legújabb számában jelent meg tanulmányuk.

„Amikor betört a járvány, kicsit még benne voltunk az előző kutatásban, olyannak láttuk a folytatását, mintha egy sorozat második évada következne” – árulta el Szalma Ivett. 2020. március 24. és április 2. között újra megkeresték az előző interjúk alanyait, hogy megkérdezzék, változott-e a gyermekkel való kapcsolattartás a vírushelyzet miatt, mennyire tartják veszélyesnek a helyzetet, és hogyan változott az információstechnológiai eszközök használata a mindennapjaikban. (A képen Szalma Ivett látható.)

„Nagyon könnyű volt a járvány első időszakában kommunikálni az emberekkel, annyira új volt a helyzet, hogy szívesen beszéltek valakivel arról, hogy mi történik velük”

– mindenki egyből vállalta a kutatók telefonos felkérését. A 22 résztvevő között 14 különélő apa, 3 különélő anya és 5 osztott gyermekfelügyeletet vállalt szülő volt. Szalma Ivett szerint „itthon sokszor automatikusan lefordítjuk a különélő szülő kifejezést arra, hogy különélő apa, ami azért van, mert Magyarországon az egyszülősök 87 százaléka nő”. Más országokban eltérő a helyzet, Skandináviában és Németországban például az osztott gyermekfelügyelet egyre jellemzőbb. Ez klasszikus formában úgy valósul meg, hogy a gyermek egy hetet az anyával, majd egy hetet az apával él. Nálunk az elvált szülők 13 százaléka választja ezt a megoldást, de inkább középosztálybeli jelenségnek minősül, és sok kritériuma van, például nem lehet nagy konfliktus vagy földrajzi távolság a szülők között.

A kutatás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19- 4-BCE-11 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság programjának szakmai támogatásával készült.

faceless-toddler-girl-sitting-on-bed-and-playing-with-wooden-3975599.jpgA kijárási korlátozás miatt az osztott gyermekfelügyelet jelensége a kutatás tanulságai alapján háttérbe szorult. A vizsgált 22-ből 6 családban a vírushelyzet hatására jelentős változás állt be a kapcsolattartásban. Kilenc különélő szülőnél teljesen megszűntek a személyes találkozók a gyerekkel, annak ellenére, hogy a kijárási korlátozási rendeletben hangsúlyozták, hogy a szülői kapcsolattartása fennállhat, hiszen olyan alapvető szükségletet jelent, mint lemenni az élelmiszerboltba. Szalma Ivett szerint „erősen egymásra utalták a családokat”, azonban az elvált vagy válófélben lévő szülők közötti konfliktusok és a járványtól való félelem több esetben meggátolták a kompromisszumokat. A kapcsolattartás megszűnésének vagy megváltozásának ezeken felül nagyon eltérő okai voltak: például a megváltozott munkakörülmények, a felborult munka-szabadidő egyensúly vagy a távoktatás megjelenése. A kutatók olyan érveléssel is találkoztak, hogy az különélő apa azért zárkózott el a találkozóktól, nehogy az anya, aki a gyerekkel él, beteg legyen, mert ő nem tudna róla gondoskodni. 

A válaszok „nagyon rávilágítottak arra, hogy mennyire bizonytalan volt a helyzet” – foglalta össze Szalma Ivett.

„Nagyon megfigyelhető volt végig, hogy ők egy pillanatnyi helyzetről számoltak be, és nem volt kiforrott stratégiájuk, csak tapogatóztak.”

Az alanyok nagyon eltérően gondolkodtak a vírus veszélyességéről, és többen hetente változtatták a véleményüket gyermekük védelméről. 22-ből hét szülőnél a járvány hatására semmilyen változás nem történt a kapcsolattartásban. Közülük öten egyáltalán nem tartottak tőle, ketten pedig féltek, de a kezdeti időszakban más érvek győzedelmeskedtek. “Az egyik alanyt az győzte meg, hogy megszűnt az óvoda, és semmi inger nem éri a gyereket, ezért úgy döntöttek, hogy a neki most az fontos, hogy legalább az apjával találkozzon”. 

photo-of-child-watching-through-imac-4145038.jpgKülön cél volt az online kommunikáció vizsgálata, mert a téma kutatásakor általában a személyes kapcsolattartást szokták vizsgálni. Szalma Ivett szerint „van összefüggés a kettő között. A kutatási eredmények többsége arra világít rá, hogy az online kommunikáció csak kiegészíti a személyest. Azok, akik nem találkoznak személyesen, online sem szoktak. Akik pedig találkoznak, kiegészítik a kapcsolattartást az online kommunikációval.” Az interjúk fontos tanulsága, hogy a gyermek életkorától függetlenül mindenki használja az ICT (Information and Communication Technology) eszközöket. Már egy egy éves gyereknek is teljesen természetesen a használatuk, de jellemzően csak 7-8 éves kortól kezdve használják őket önállóan, szülői felügyelet nélkül. „Még az is, aki nagyon elutasító volt a modern kommunikációs eszközökkel szemben, belátta, hogy ennek most itt az ideje és szükséges” – világított rá Szalma Ivett. Főleg azokban a családokban lett kiemelkedően fontos az online kommunikáció, elsősorban a videócsetelés, ahol teljesen megszűnt a személyes találkozás szülő és gyermek között. Az egyik Bécsben élő apuka így segített be a házi feladatok megoldásába, hiszen négy hetes karanténba kerül volna, ha meglátogatja a gyerekeit Magyarországon.

close-up-of-girl-writing-256468.jpgA szülők, amennyire a megváltozott munkakörülmények engedték, segítettek a gyerekeknek a tanulásban, azonban nagyon változó intenzitással. Egyidős gyerekek esetén valaki nagyon intenzíven foglalkozott velük, más pedig azt állította, hogy a gyerek teljesen önálló. De összességében Szalma Ivett szerint „az jött ki, hogy az apukák is részt vettek, a Bécsben élő pincér is távolból próbált segíteni”. Azonban mivel kvalitatív, viszonylag kis mintán végzett kutatásról van szó, eredményeit nem szabad általánosítani.

A kutatók a jövőbeli tervekre is rákérdeztek: a különélő szülő mennyire szeretné bepótolni a kimaradt találkozásokat, egyáltalán lehetséges-e ez? Főleg a nők tartották hasznosnak a tervezést, és szeretnének a járvány lecsengése után intenzív időt tölteni a gyerekkel. „Ebben is megnyilvánult, ha nagyon konfliktusos volt a helyzet a két szülő között. Az egyik apuka például számolja, hogy hány találkozás maradt el, és számszerűen fogja bepótoltatni.” A többség véleménye mégis az volt, hogy nem lehet a találkozásokat pótolni.

„Egy fiatal apuka nagyon jól megfogalmazta: Ez nem olyan, hogy kölcsönkérsz 500 forintot, és utána visszaadod, a kapcsolattartás nem így működik. Ez az idő elmúlt találkozások nélkül” – idézte fel a választ Szalma Ivett.

 

Képek: Pexels

2020. június 4.

„Ez nem olyan, hogy kölcsönkérsz 500 forintot, és utána visszaadod” – Elvált szülők és gyermekeik kapcsolattartása a járvány alatt Tovább
Újra lehet kölcsönözni a Corvinus könyvtárából - Legfontosabb tudnivalók

Újra lehet kölcsönözni a Corvinus könyvtárából - Legfontosabb tudnivalók

ressely-c2-min.jpg

A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtára zárva tartott. 2020. május 28-tól azonban az új kölcsönzési rend szerint újra lehetőség nyílik igénybe venni a könyvtár bizonyos szolgáltatásait. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A budapesti Egyetemi Könyvtár kölcsönzési szolgáltatásának újraindulásáról a legújabb Elnöki Testületi rendelkezés számol be (a honlapon itt elérhető), az érvényben lévő szabályok pedig a könyvtár honlapján olvashatók. Az olvasótermi szolgáltatások továbbra is szünetelnek, csak a kölcsönzési szolgáltatás vehető igénybe új rendszer szerint, amit a következőkben röviden bemutatunk.

 

Ki kölcsönözhet?

A Corvinus hallgatói, oktatói és alkalmazottai.

Hogyan lehet könyvet igényelni?

A kölcsönzési igényt a könyvtár honlapján egy online űrlap kitöltésével vagy e-mailben a library@uni-corvinus.hu címre lehet elküldeni.

A kért műről meg kell adni a következő adatokat: szerző, cím, kiadó, megjelenési év.

Gyorsítja a mű azonosítását, ha a könyv katalógusbeli direktlinkjét is elküldjük, ami a példányadatok alatt található (pl. http://hunteka.uni-corvinus.hu/hu/record/-/record/BCEKK391549).

Hány könyvet lehet egyszerre igényelni?

Egyidejűleg legfeljebb 4 kötet kérhető.

Mikor lehet kölcsönözni?

Hétfőtől csütörtökig, 9:00 és 17:00 óra között.

ressely-c4-min.jpg

Mikor és hogyan vehetők át a kölcsönzött könyvek?

A 11:00 óráig beérkező igények délután 14:00 és 17:00 óra között átvehetők, de legkésőbb a következő munkanapon 17 óráig.

A 11:00 óra után érkező igények a következő munkanapon 9:00 és 17:00 óra között átvehetők.

A csütörtökön 11.00 óra után beérkező kérések könyvei hétfőn vehetők át.

A könyv átvételekor legyen nálunk a könyvtári kártyánk, viseljünk szájmaszkot, és tartsuk be a biztonsági előírásokat.

Hogyan lehet visszaadni a könyveket?

A könyvtár előtti dobószekrénybe lehet elhelyezni őket hétfőtől csütörtökig 9:00 és 17:00 óra között. A bedobóból kivett könyvek 72 óráig karanténba kerülnek, addig a kölcsönző nevén maradnak. Ezután lesznek újra kölcsönözhetőek és elérhetőek a könyvtári rendszerben. 

Meddig kell visszahozni a járvány miatt nálunk maradt könyveket?

A már kikölcsönzésre került könyvek esetében a kölcsönzési határidőt a könyvtár 2020. szeptember 4-ig meghosszabbítja. Mégis ha tehetjük, hozzuk vissza minél hamarabb a köteteket, segítsük egymást a vizsgaidőszakban!

 

Képek: Ressely Kinga, Szöveg: Taxner Tünde

2020. június 3.

Újra lehet kölcsönözni a Corvinus könyvtárából - Legfontosabb tudnivalók Tovább
Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből

Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből

img_8838-min.JPG

Ha egy sportoló úgy áll a rajtkőre, hogy cseppet sem érzi jó formában magát, vajon milyen eredménnyel teljesíti a távot? Mi történik velünk a vizsgaidőszakban, ha extrém körülmények közt történik a felkészülés? Áprilisban egy online kérdőívben kérdeztünk titeket, hogy egyetemünk hallgatóiként mit éltetek meg a tanulással kapcsolatban a megváltozott helyzetben. 1200-nál is többen válaszoltatok nekünk, amit ezúton is köszönünk. A vizsgaidőszaki rajt mellé beszámolunk nektek a megelőző időszak kihívásairól.

Vendégszerzők: Török Lilla, tanulástanácsadó és sportpszichológus és Illés Eszter pszichológus, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársai; Borítókép: Szép Zsóka; infografika: Tóth-Máté Bence

adventure-athlete-athletic-daylight-235922.jpgAhogy egy korábbi cikkben is írtunk erről, nem könnyű helyzetet éltetek át. A bezártság és a járvány fenyegette a pszichológiai jóllétünket, miközben komoly teljesítményhelyzetekben kellett és kell helyt állni. Képzeljük ezt el a sportban: hogyan tudna jó teljesítményt elérni egy sportoló a versenyen, ha rémesen érzi magát? A pszichológiai jóllét helyreállítása tehát a sportolókhoz hasonlóan az egyetemistáknál is kulcsfontosságú a siker eléréséhez. A pszichológiai stresszel való sikeres megküzdésről a járvány alatt itt tudtok olvasni. Ez bármikor máskor is hasznos lehet, amikor nehézségekkel kell megküzdenetek. (kép: pexels.com)

“Hogyan maradjak motivált a tanulásban, amikor a feje tetejére állt az oktatás?”

Az elmúlt hónapok egyik fejtörője volt ez a kérdés az egyetemisták számára. Sokan rágódtatok rajta, miközben próbáltátok rávenni magatokat, hogy megnyissatok egy Moodle-re feltöltött tananyagot, csatlakozzatok egy online előadáshoz, nekiálljatok egy beadandónak, vagy amikor a közelgő rendhagyó vizsgaidőszak járt az eszetekben.

A pandémia során olyan oktatási helyzetbe kerültetek, ahol számos tanulási motivátor csúszott ki a kezeitek közül frusztrációt, dühöt, szomorúságot vagy akár tehetetlenséget okozva.

Ebben az időszakban a motiváció csökkenése nehezen volt elkerülhető és sok egyetemistát érintett, amiről a felmérés is tanúskodott. Ennek sok jele lehet az undor érzésétől egészen addig, hogy inkább neki se állunk, vagyis halogatunk. A halogatás felismerése és kezelése fontos a vizsgaidőszakban. Ehhez egy kis segítség nektek – tőlünk az alábbi linken.

Milyen tényezők hatnak motivációnkra?

black-and-white-laptop-2740956.jpg

A következő bekezdésekben összeszedjük, hogy milyen tényezők járulhattak hozzá motivációnk csökkenéséhez. (kép: Pratek Katyal, pexels.com)

A távoktatás leghangsúlyosabb stresszfaktora a legtöbbetek számára a beadandók megnövekedett mennyisége volt, mely hétről hétre fokozott teljesítőképességet igényelt. Ez nemcsak a Corvinuson volt így, hanem az egyetemek, sőt az iskolák nagy részében is hasonló volt a helyzet. Korábban már a félév elején lehetett tervezni a számonkérések fajtáival, s ennek időben is volt egy megszokottabb ritmusa. Így munkastílusotoknak megfelelően oszthattátok be erőforrásaitokat. Érthető, ha a hirtelen megnövekedett esszémennyiséggel a nyakatokban mókuskerékként éltétek meg a mindennapokat. S noha sokan igyekeztetek szigorú ütemterveket használva megküzdeni az új követelményekkel, a nyomasztó leterheltség csorbíthatta a motivációt.

igy_tanultok_ti_1_2.pngAz oktató-hallgató kapcsolat is nehezítetté vált. Hiába élünk ma egy olyan világban, ahol az interneten percek alatt kaphatunk választ kérdéseinkre, a tanulás folyamatában nagy szerepe van az oktató-hallgató kapcsolatnak. A tavaszi félév vizsgaidőszakába úgy vágtatok bele, hogy nélkülöznötök kellett fontos tanári magyarázatokat azoknál a tárgyaknál, ahol nem volt online előadás, esetleg videófelvétel. Ettől jóval megterhelőbbé válik a tananyag elsajátítása. A magyarázat nem pusztán egy-egy összefüggés érthetővé tételéről szólhat. A tanár személyisége, támogatása, bátorítása, visszajelzése, a kapcsolat maga olyan rejtett erőforrás, amelynek hiánya lehet, hogy csak most tudatosulhatott. (grafika: Tóth-Máté Bence)

Válaszaitokból is kiderült, a napi bejárás kiesése is probléma volt az elmúlt időszakban. Az órára járás megadja a keretét is a tanulás folyamatának: a szemeszternyi anyaggal eltűnt az életünket rendszerező napi bejárás mellett a fokozatosság is, hogy hétről-hétre találkozunk új anyagokkal és az otthoni tanulással sokkal nehezebbé vált: előttünk a méteres tanulnivaló, tessék! A nagy feladatok részfeladatokra való vágása a most következő vizsgák kapcsán ezért is kifejezetten hasznos. A maraton lefutásának a gondolata is túlságosan nagy falat, de ha lebontjuk 10 km-es szakaszokra, máris kezelhetőbbnek érezzük.

Mindeközben mindannyian tapasztaltuk az online világ okozta nehezített helyzeteket. A mindennapjaink része az online kommunikáció, de ezeknek az eszközöknek az ilyen mértékű használata (ráadásul az életünk szinte minden területén!) mégis egy teljesen új helyzet volt. Elég csak azokra a frissen keringő videókra és mémekre gondolni, ahol fehérneműben sétál valakinek a párja a kamera hátterében, vagy kiscicás szűrő kerül egy komoly megbeszélés résztvevőre, és az oktatást sem kerülte el a mémgyártás, ismerős lehet a karikatúra, ahol egy idősebb oktató a mikró előtt ülve várja az online órára bejelentkező hallgatóit.

A komoly témák megbeszélése igen nehéz ilyen körülmények között, ráadásul a konfliktusok kialakulásának esélye is nagyobb, mint személyesen. Elképzelhető, hogy bizonyos kapcsolatotokat meg is terhelt ez a fajta kommunikáció, és lehetséges, hogy valakivel még mindig csak így érintkeztek.

Ezek miatt és akár az online vizsgáitok kapcsán is érdemes átgondolni kiber-kalauzunk tanácsait.

photo-of-people-near-wooden-table-3184418.jpgA járvány és a karantén egy egészen szokatlan helyzetet hívott életre: el kellett távolodnunk (legalábbis fizikailag) a szeretteinktől, és csaknem az összes embertől, de a másokhoz való kapcsolódásban és a közelség keresése alapvető emberi motiváció. A társaság segít a stressz csökkentésében is, mikor szorongunk, aggódunk vagy elegünk van valamiből, gyakrabban keressük mások társaságát. A járvány fokozottabb érzéseket és kapcsolódási igényt generált, mindeközben viszont minimalizálta hozzájutás lehetőségét (lásd). Nem meglepő tehát, hogy többen említettétek a nehézségek között a szaktársak hiányát is. A korlátozások fokozatos enyhülésével a csapatmunka szerepe is újra előtérbe kerülhet: nem csupán jobb kedvünk lesz ettől, de hatékonyabbak is leszünk. Csakúgy, mint a maratonnál: a szélárnyék és a másokkal való együtt futás szárnyakat adhat. (kép: fauxels, pexels.com)

photo-of-a-sign-and-eyeglasses-on-table-1485657.jpg

(fotó: Binti Malu, pexels.com)

Nagyon sok pozitívumról is kaptunk információt a válaszaitokból. Kíváncsiak voltunk például, hogy az elsőévesekkel mi történt ez alatt az időszak alatt. A kitüntetett figyelem oka, hogy általában a gimnázium után nagy lépés az egyetem. Örömmel láttuk, hogy habár több tanulással kapcsolatos problémával szembesültek az egyetemet elkezdő hallgatók az elmúlt hetekben, de a helytállásuk nem különbözött a felsőbb évesekétől. Kiemelt figyelmet kaptak azok is, akiknek el kellett költözniük a járvány hatására. Válaszaitok azt mutatták, hogy teljesen logikusan többféle nehézséggel szembesültek a tanulás során ők is, de a bajokat jól is kezelték. Erre mondják, hogy a jég hátán is megélnének. 

A szemeszter záró hajrájában vagytok komoly távval a hátatok mögött, amelynek kitartásáért büszkék lehettek magatokra. A kijárási korlátozások enyhülésével, ha nem is minden, de talán számos olyan erőforrás (személyes találkozások, aktivitások a négy falon kívül) ismét elérhetővé vált, mely feltöltődésként szolgálhat a befutáshoz.

A Hallgatói Támogatás csapata egy Motiváció-ébesztő self-coaching munkafüzettel készült nektek erre a rendhagyó vizsgaidőszakra, mely gyakorlati segítséget nyújt a motivációs szintetek feltöltésére. A munkafüzet csak számotokra elérhető, a corvinusos felhasználó nevetekkel. Már egy-egy gyakorlat is segítséget nyújthat a vizsgaidőszak kihívásaival szemben.  Ezen kívül van egy titkos szuperfegyveretek is, amolyan jó a rosszban: a memóriakutatások szerint, ha a tanulás és a tanultak előhívása (pl. vizsga) ugyanazon a helyszínen történik, egyszerűen jobban emlékszünk.;) Sikeres vizsgaidőszakot kívánunk.

2020. június 2.

Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből Tovább
Felhőkkel teli május - Fotósorozat

Felhőkkel teli május - Fotósorozat

img_1376.JPGNem csak a korlátozásoknak, de a jó időnek is vége szakadt májusban. Szinte országszerte gyakoriak voltak az esőzések és a viharok egyaránt. A rossz idő pozitív hozadékának mondhatóak a különleges felhők, amiket ez idő alatt láthattunk. Ezekből hoztunk nektek egy kis válogatást, reménykedve abban, hogy napos nyárnak nézünk elébe. A képek főként Tolna megyében készültek.

Fotók: Szép Zsóka

 img_1373.JPG

img_1371.JPG

img_1386.JPG

img_1570.JPG

img_1574.JPG

img_1575.JPG

2020. május 31.

Felhőkkel teli május - Fotósorozat Tovább
Hogyan NE készülj a következő vizsgádra? - 5 új Netflix sorozat a hétvégére

Hogyan NE készülj a következő vizsgádra? - 5 új Netflix sorozat a hétvégére

watching_netflix_on_tv-min.jpg

A vizsgaidőszak tele van stresszel és izgalommal, így mindenkinek kell némi kikapcsolódás. Összegyűjtöttünk nektek öt új, teljesen eltérő műfajú sorozatot Netflixről, amelyek frissek, izgalmasak, és nem a megszokott sémát hozzák. Olyan sorozatokat választottunk, amik maximum 10 epizódosak, így nem kell attól félnünk, hogy a figyelmünk kizárólagosan egy sorozatra fókuszál. 

 Írta: Hegedüs Kata

Into the Night

Sci-fi, Dráma, Thriller, Poszt-apokalisztikus fikció

A legújabb belga sorozat egy 6 részes utazás a Föld körül, szó szerint. A történet javarészt egy repülőgépen játszódik, ugyanis egy világpusztító esemény következtében a Nap sugárzása mindent elpusztít a Földön. A repülő pár utasa megpróbál a Nap elől folyamatosan Nyugat felé menekülni, így menteni saját életüket. A kétségbeesett utasok karaktereit a néző hat részben alaposan megismeri, és az izgalom útján még pár francia kifejezés és szó is ragad rá. Hogy menekülésük során találkoznak-e túlélőkkel, és sikerül-e folyamatosan a sötétben maradniuk, a sorozatból kiderül.

Space Force

Vígjáték

A The Office sikersorozat után Steve Carell ismét egy komédiában remekel, viszont ebben a sorozatban nem egy átlagos irodában főnökösködik, hanem az űrben. Naird tábornok (Steve Carell) azt a feladatot kapja, hogy hozzon létre egy titkos katonai űr projektet, viszont a cél elérése közben nem várt nehézségekbe és bonyodalmakba ütközik. Steve Carell mellett a sorozatban feltűnik még Lisa Kudrow és John Malkovich is, és játékukkal viszik a prímet.

White Lines

Thriller

A spanyol-brit sorozat a La Casa De Papel alkotójának legújabb története. Egy manchesteri DJ a buli városában, Ibizán egyik napról a másikra eltűnik, majd holtteste 20 év után előkerül. A sorozat főszereplője a testvérét gyászoló húg, aki 20 év után igyekszik kinyomozni, mi történt testvérével. A kutatás során saját magával, személyiségének sötét oldalával is meg kell küzdenie, miközben a történet két idősíkon fut. Azoknak ajánljuk, akiket érdekel Ibiza, a buli, a drogok és a hazugságok paradicsoma.

Never have I ever

Tragikomédia

A Netflix új, saját gyártású sorozata, amely mutat végre egy kis diverzitást, és nem a megszokott tini drámasorozatok sablonját ismétli. A sorozat egy indiai tini lány szemszögéből mutatja be, hogy milyen egy indiai konzervatív családban felnőni. Mindy Kaling karakterei ötvözik a humort és a szerelmet. Könnyed, tíz részes sorozat, amely a nevetés mellé talán még pár könnyet is csal a nézők szemébe.

Too hot to handle

Reality

Ha már igazán nem tud fókuszálni az agyad és egy könnyed, szórakoztató reality sorozatra vágysz, a Too hot to handle tökéletes választás. A valóságshow szereplői olyan szexi fiatalok, akik inkább hajlanak az alkalmi kapcsolatokra, mintsem a komolyakra. A luxusvillába érkezett szereplők nem tudják, mire vállalkoznak, így a sorozat fordulatokkal és izzó pillanatokkal teli. Szórakoztató, könnyed és humoros, továbbá a szereplők egyszerű gondolkodásmódja, még jobban rávilágít a tudás fontosságára.

Hogyan NE készülj a következő vizsgádra? - 5 új Netflix sorozat a hétvégére Tovább
Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

img_2917-min.JPG

Hulladékmentes életmód, környezetvédelmi mozgalmak és innovatív, zöld márkák - biztosan hallottál már olyanokról, akik egy évben csak egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek, vagy csak használt ruhákat vásárolnak. Cikksorozatunkban bevezetünk a környezettudatos életmódba: megmutatjuk az első apró, egyszerű, költséghatékony lépéseket, inspirációt és tanácsokat adunk mindenkinek, akit érdekel a Föld védelme. Ebben az első részben az otthoni zöld megoldásokat foglaltuk össze, hogy hogyan lehet környezettudatosabb háztartást vezetni.

Írták: Sipos Sára és Taxner Tünde / Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

Tudatos vásárlás

Ha elhatároztad, hogy megpróbálsz odafigyelni a környezet védelmére, fontos a kicsi, de mégis jelentőségteljes döntések meghozatala. A tudatosság az átgondolt választásokkal kezdődi: mikor jobban figyelünk olyan aspektusokra is, amikre korábban nem fordítottunk energiát. Például vásárláskor az ár és a kialakítás mellett megnézzük azt is, hogy milyen csomagolásban van a termék, mit lehet tudni a márkáról és a gyártási, forgalmazási folyamatokról. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy órákig  tanácstalanul állunk a polcok előtt, de ha szeretnénk változtatni, az első legfontosabb lépcső az odafigyelés útján a tájékozódás.

img_2848-min.JPGA háztartási cikkek sokszor masszív műanyag flakonokban vannak, és vegyszerek, tehát vigyáznunk kell arra, hogyan érintkezünk velük, mennyit és pontosan mire használunk belőlük (hétköznapi mérgeinkről jó összefoglalót találsz ebben a cikkben). Vannak azonban természetes alapanyagokból előállított tisztítószerek is, melyeknek még a csomagolása is lebomló vagy újra felhasználható. Egy egyedülálló magyar innováció eredményeképpen kifejlesztettek már olyan tisztítószereket is, melyeket hulladék újrahasznosítása során állítanak elő. A kutatók rájöttek arra, hogyan lehet a szennyvíztisztítás szükségesen keletkező melléktermékeiből hasznos anyagot, ecetsavat kinyerni, így a szerek hatékonysága vetekszik a mesterséges alapúakkal, mégis bőrbarát, állatbarát és gyerekbarát is (itt olvashatsz vagy ebben a videóban láthatsz többet róla). 

img_2941-min.JPGA termékek csomagolása is fontos szempont, amire a környezettudatos életmód részeként érdemes odafigyelni. Igyekezzünk saját, tartós tárgyakat beszerezni, például kulacsot, bevásárlóhálót vagy anyagzsákokat, használjunk kosarat és újratölthető üvegeket. Az egyszeri nagyobb beruházás hosszú távon megtérülhet, ráadásul így kénytelenek vagyunk előre megtervezni, mit fogunk venni - hiszen be kell hozzá készíteni a tartókat is - ezért talán kevésbé csábulunk el az édességek előtt, és nem veszünk felesleges háztartási termékeket sem. Budapesten több csomagolásmentes bolt található, ahol ecetet, szódabikarbónát és más, tisztításhoz szükséges alapanyagokat akár nagyobb mennyiségben, saját tárolóüvegbe töltve tudunk beszerezni. De mit tudunk kezdeni ezekkel a hétköznapi anyagokkal?

 

Csináld magadnak!

A tudatos vásárlás mellett akár saját magunknak is előállíthatjuk az otthonunk tisztán tartásához szükséges szereket. Pár olyan egyszerű, gyorsan elkészíthető tisztítószer receptjét gyűjtöttük össze nektek, amik akár egyetemista életvitel mellett is beválhatnak.

Ablak, üvegfelületek  

Ablaktisztításhoz, de egyéb üvegfelületekhez is kiváló az ecet. 2 dl csapvizet keverj össze 0,5 dl ecettel (ehhez 10 és 20% ecet is megfelelő), illetve - ha így még zavar a szaga -, opcionálisan pár csepp illóolajat adj hozzá. Ha találsz otthon régebbi, már kifogyott szórófejes üveget, abba töltsd az ablaktisztítót, de akár vehetsz is. A meglévő műanyag üveg ilyen módon való újrahasznosítása is remek lehetőség a környezetterhelés csökkentésére!

  • Először fújd le az üvegfelületet!
  • Menj át rajta egy vizes ronggyal!
  • Végül töröld szárazra tiszta pamut vagy vászon anyaggal!

img_2677-min.JPG

Általános fürdőszobai tisztító

Ezzel a nagyon egyszerű tisztítószerrel a fürdőszoba egészét ki lehet takarítani, mehet belőle a csapokra, WC-re, kádra és csempére is. Keverj össze 2 dl forralt vizet 3 teáskanál citromsavval, töltsd ugyanúgy szórófejes üvegbe. Ha szeretnél, pár csepp illóolajat is adhatsz hozzá. Fújd rá a felületre, hagyd hatni pár percig, a makacs koszt súrold meg egy régi fogkefével vagy szivaccsal. Végül valamilyen törlőronggyal, anyaggal töröld szárazra a felületet. A citromsav oldja a vízkövet is, és jó választás akkor is, ha rosszul vagy az ecetszagtól.

Konyhai zsíroldás

A környezetbarát tűzhelytisztításhoz használhatsz kiszuperált fogkefét, dörzsikefét vagy akár valamilyen puhább anyagot, nehogy összekarcold. Nem lesz másra szükséged a zsírfoltok eltávolítására, csak vízre és szódabikarbónára (a folyamatot képekkel illusztrálva itt is elolvashatod).

  • Úgy keverd össze a szódabikarbónát vízzel, hogy pasztás állagú legyen.
  • Adhatsz hozzá illóolajat a kellemesebb szag kedvéért.
  • Mártsd bele a kefét a keverékbe, és dörzsöld át vele a tűzhelyet.
  • Ha minden szennyeződést eltávolítottál, egy ronggyal gyűjtsd össze a koszt, és tisztítsd meg a felületet vízzel.
  • A csillogás érdekében utólag citromsavval vagy egy félbevágott citrommal is átkenheted a megtisztított területet.

img_2679-min.JPG

Inspiráció

Minden kezdet nehéz - szokták mondani, és nincs ez másként a “zöldülésben” sem. Ha már szemezgetsz az életmódod alakításával, de nehezen teszed meg az első lépéseket ezen az úton, akkor keress inspirációt hozzá! A közösségi média világában sokan foglalkoznak a témával, ha csupán a #zerowaste-re rákeresel, rengeteg szép képet, hasznos bejegyzést találhatsz. Van pár kedvenc hazai oldalunk, akik a tippeken, recepteken túl inspirációt és segítséget is nyújtanak a hétköznapokban. Kövessétek akár Wertán Sára (@aboutahome), Bitay Andi (@andibitay), Kump Edina (@hulladekmentes), Antal Éva (@vaszonzsakoslany) vagy Döbrösi Laura (@dobrosilaurawerk) instagram oldalát, de nekünk nagy favorit a ZeroHero webshopja és magazinja is. 

Szerencsére az ismerősök, barátok között is mindig akadnak elhivatott példaképek, mint például Veress Luca, akit @greenmilla_ néven találtok meg az Instagramon. Luca urbanisztikát tanul Angliában, hobbiként pedig a fenntartható életmódot tűzte zászlajára. A cikkünkben megjelenő képeket is ő készítette, ezúton is köszönjük neki a közreműködést! 

Ha szeretnéd zöldebbé tenni a háztartásod, akkor az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsd a kis lépések fontosságát. Nem baj, ha nem sikerül rögtön minden elsőre. Nem kell azonnal az összes tisztítószert kidobni, ha van még az üvegben, előbb használd el őket. Egyszerre elég egy apró dolgon változtatni, ahhoz hozzászokni, ezután jöhet a következő. Jó nézegetni az inspirációs oldalakat, de ne érezd magad rosszul, ha nem tudod egyből az összes tippet és receptet, hiszen valahol el kell kezdeni. Saját tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy mindig könnyebb, ha valakivel együtt tudod elkezdeni a zöldülést. Próbáljátok ki a recepteket közösen, vagy készíts egy adagot a barátaidnak, a családodnak is, hogy egymást segítve induljatok el ezen az úton.

 

2020. május 29.

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás Tovább
Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól?

Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól?

Corvinusos hallgatók tanulmánya a digitális ügyintézés népszerűségéről

nevtelen_terv_11.png

Online bankok, robot ügyintézők, mesterséges intelligencia - ilyen lesz a jövő? Vagy a személyes bizalmi kapcsolatok továbbra is fontosak maradnak, és szükség lesz hagyományos bankfiókokra? Interjú Józsa Judittal és Király István Márkkal, a Corvinus Egyetem hallgatóival. (Borítókép: Canva.com)

Kovács Máté

digit_bank_cikk_portre.jpgMilyen jövő vár a pénzügyi szektorra? A nemzetközi verseny és a növekvő online igények miatt a bankok a digitális technológiák irányába mozdulnak el, és ez az ügyfélkapcsolatokat is érinti. Józsa Judit és Király István Márk Corvinusos hallgatók esettanulmányukban a digitális technológiák fogyasztói megítélését és elfogadottságát vizsgálták a pénzügyi szektorban, mellyel „A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést értek el. (fotó: Józsa Judit és Király István Márk)

Milyen lesz a jövő bankja?

Még az erősen konzervatív bankszektort is megmozgatja a technológiai forradalom”, ennek hatását fogyasztói oldalról is érezzük, a változásban ugyanakkor a tanulmány alapján két, egymásnak ellentmondó szempont jelent meg. Ahogy Király István fogalmaz,

„Olyan ellentmondásos pontok derültek ki, hogy miközben a bankoknak költéscsökkentési szempontból érdekük a folyamatok digitalizálása, a fő bevételi forrást még mindig a személyes értékesítés jelenti.” 

Egyfelől tehát a költséghatékonyság gyorsítja az átállást, másfelől viszont a bevételek nagy része még mindig a személyes értékesítésen alapul. Érdekes ellentét bontakozik ki a szakértők és a fogyasztók álláspontja között is:

nevtelen_terv_12.pngKép: Canva.com

„A szakértői interjúk alapján a bankfiókok mérete valószínűleg csökkeni fog a jövőben, ahogy a digitális technológiák egyre jobban elterjednek. A fogyasztók ugyanakkor sok esetben jobban preferálják a személyes tanácsadást, például olyan esetekben, ahol az észlelt kockázat magas, vagy úgy érzik, szakértelem hiányában jelentős veszteséget szenvedhetnek el.”

Az utóbbi különösen igaz befektetések vagy hitelfelvétel esetén, ahol a bizalom nagyon fontos. 

„Ha bemegyünk egy bankba, a tanácsadó ránéz a portfoliónkra, általában ajánl egy számunkra megfelelő biztosítást, csomagváltást vagy hitelterméket. Ez a folyamat továbbra is fontos az ügyfeleknek, ami némileg ellentmond az online átállásnak.

A bankok ugyan szeretnék a fogyasztókat a digitális megoldások felé terelni, de a személyes kontaktok megtartása is érdekük. Kérdés, hogyan oldják ezt fel a jövőben.”

Mi lehet a megoldás?

ecommerce-2301933_1280.jpg „Az olyan tranzakciók, melyek a hétköznapi rutin részei és nem igényelnek nagy tudást, ilyen például az átutalás, mobilfizetés, csekkbefizetés, már most is nagyrészt digitális formában zajlanak” – véli Józsa Judit. „Az olyan ügyletek viszont, ahol fogyasztó úgy érzi, nincs teljesen képben és ennek káros következményei lehetnek, a hagyományos eszközök is fontosak maradnak.” (kép: stevepb, Pixabay)

A koronavírus helyzet a digitalizációra is hatással lehet. Sokan kénytelenek voltak átállni az online ügyintézésre, némi tapasztalatot szereznek, ami az alapműveletek szintjén növelheti a biztonságérzetet. Nem várható azonban, hogy ettől hosszú távon tömegesen térnének át az emberek: „Ezt az átállást a kényszerhelyzet szüli, a legtöbben ezután is vissza fognak térni a megszokott rutinjukhoz, ezek megváltozásához nem elég hosszú ez az időszak.”

person-shopping-online-3944405.jpgAz ugyanakkor a tanulmányból is látszik, hogy a digitális megoldások elfogadtatása a bankoknak is érdeke, ezért mindent meg is tesznek. „Igyekeznek reklámokkal felhívni a figyelmet ezekre a megoldásokra, emellett több bank indított YouTube-csatornát is, ahol részletesen elmagyarázzák, mire jó a mobil-applikáció, az internetbank vagy a mobil fizetés” – mondja Király István, aki egyébként maga is egy kereskedelmi banknál dolgozik gyakornokként. (kép: Pexels)

„Sok bank, például az is, amelyiket vizsgáltuk, az értékesítési jutalékrendszerbe is beépítette a digitális technológiák ajánlását. Így tehát az ügyintézők is motiváltak abban, hogy minél több ügyfél válassza ezeket a megoldásokat.” 

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia?

mirza-babic-eyzptmc7hno-unsplash.jpgA digitális technológiák folyamatosan egyre nagyobb teret hódítanak, melyet a bankok is számos eszközzel támogatnak, ugyanakkor az analóg ügyintézés nem fog teljesen eltűnni. Felmerül a kérdés, hogy ez a mesterséges intelligencia áttörésével is igaz marad-e. (kép: Mirza Babics, Unsplash)

Bár ezt a témát kevésbé vizsgálták, Judit szerint erre azért kicsi az esély, hiszen „éppen a személyes kontaktus az, amit leginkább igényelnek az emberek”. Lesznek persze olyan területek, ahol elképzelhető a mesterséges intelligencia megjelenése is. Ilyen például a számlanyitás, de kiegészítő megoldásként már ma is több helyen működnek napi 24 órában elérhető chatbotok vagy előre felvett hangokkal működő ügyfélszolgálatok. 

István szerint ezek a megoldások olyan területen képzelhetők el leginkább, ahol az emberek nem látják, kivel kommunikálnak.

„Nagyon bizalomigényes ez a szektor, és ez a bizalom csökkenne, ha nem lenne meg a személyes, emberi kapcsolat lehetősége.”

A technológiában egyébként nagyon sok lehetőség is rejlik, néhány banknál ugyanis „hangelemző szoftverekkel vizsgálják az ügyfélszolgálatos beszélgetéseket, hogy hatékonyabbá tegyék a panaszkezelést”.

A tanulmány tehát rámutatott arra, hogy a digitális átállás a bankszektort is elérte, minden szereplő érdeke az új technológiák alkalmazása. Az ügyfelek bizalma azonban továbbra is fontos marad, melyhez elengedhetetlen a személyes kapcsolattartás. „Akármennyire tolódunk az online világ felé, teljesen sosem fogja helyettesíteni, inkább kiegészíti majd az offline szektort”

KÖZGAZDÁSZ TIPPEK: Hogyan írjunk jó esettanulmányt?

Józsa Judit: „Szerintem az a legfontosabb, hogy találjunk egy olyan témát, ami érdekel minket, és nem azt érezzük, hogy már megint egy kötelező feladatot kell csinálnunk. Akkor jó, ha a kutatás egyben élmény és szabadidős tevékenység is. Fontos továbbá, hogy keressünk tanári segítséget, legalább egy konzultáció erejéig. Ő megadja a kezdeti irányokat, és azt is, amit érdemes mélyebben átnézni.”

Király István Márk: „Sokat számított, hogy érdekelt minket a téma, és nem veszítettük el a lelkesedést, miközben mélyinterjúztunk, elemeztünk vagy forrásokat gyűjtöttünk. Amikor van egy csomó infód, nehéz kitalálni, hogy ebből most mi lesz. Ez a tisztázás sokszor nehéz, de fontos feladat. Nagy segítség az is, ha van egy csapattársad, hiszen nem hagyhatjátok cserben egymást, muszáj tovább csinálni.”

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól? Tovább
A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

woman-having-a-video-call-4031818.jpg

A koronavírus a betegek és az orvosok helyzetét is nagymértékben megváltoztatta, hiszen sok esetben megszűntek a személyes vizsgálatok és az orvos - beteg kommunikáció áthelyeződött a telefonos konzultációra vagy éppen e-mailre és egyéb elektronikus eszközre. Három orvost kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről: egy salgótarjáni aneszteziológust, egy gyermekorvost Kecskemétről, és egy háziorvost Szombathelyről. (Borítókép: Edward Jenner, pexels.com)

Írta: Hegedüs Kata

female-doctor-2828449_1280.pngA kormányrendeletek miatt az orvos és beteg személyes kapcsolata korlátozott lett, vagy adott esetben teljesen megszűnt. Ez merőben megnehezítette a betegellátást, hiszen a háziorvosoknak még a krónikus betegek vizsgálatát is telefonon kellett végezniük. A kórházakban kizárólag azokat a műtéteket végezték el, melyeknek halasztása egészségkárosodással járt volna, így a hangsúly intenzíves munkára terelődött. (Kép: Mohamed Hassan, Pixabay)

Felfüggesztették a beteglátogatást, a hozzátartozóknak kizárólag az elbúcsúzás volt engedélyezett a végstádiumban lévő betegektől. A látogatások megszüntetése a hozzátartozókat és a betegeket érintette hátrányosan.

Az orvosok ilyenkor igyekeznek betölteni a látogatók és a családok támogató szerepét, kisebb-nagyobb sikerrel. Nincsenek metakommunikációs csatornák, nehéz a telefonon keresztül megnyugtatni a családtagokat”

- mondta lapunknak Dr. Demján Mónika, salgótarjáni aneszteziológus.

young-female-dentist-using-tablet-during-treatment-in-clinic-3884117.jpg

(kép: Andrea Piacquadio, pexels.com)Cor

Dr. Kovács Éva szombathelyi háziorvos és foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint ez nem egy egyszerű helyzet, mivel a beteg elbagatellizálhatja saját panaszát, vagy éppen nem említ meg egy esetleg fontos tünetet. “A vizsgáló részéről még nagyobb odafigyelést igényel a betegvizsgálat, mivel nem az összes érzékszervével tudja kompletten vizsgálni a beteget” - mondta. Ilyen körülmények között a vizsgáló orvos részéről sokkal nagyobb a befektetett energia, hiszen nagyobb az esetleges hibázás esélye is.

“Több empátia, többszörös visszakérdezés és lelki segélynyújtás is része a telefonos vizsgálatnak. A kommunikáció során az orvosokra a betegek megnyugtatásának feladata is hárult, ugyanis a legtöbb légúti panasszal telefonáló beteg egyből koronavírus fertőzöttnek gondolja magát.”

brown-and-white-bear-plush-toy-42230.jpgDr. Nagy Bea gyermekorvos hasonló nehézségekbe ütközött, hiszen amikor leállt a befogadás,  “a szülőkkel való kapcsolattartás áttért a telefonra, email-re vagy éppen skypera, nehéz összeegyeztetni, hogy ki, mikor, melyik készüléken keres, valamint közben dokumentálni is kell az eseteket, ami nem egyszerű.”

Dr. Benczes Réka, nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció és Szociológia Intézet kutatója és oktatója egy újabb küzdelemnek látja a helyzetet. “Nagy a nyomás az orvosokon, az egészségügyi szakembereken, hogy egy ismeretlen, nehezen megfogható betegségről úgy beszéljenek az érintettekkel, hogy az ne gerjesszen bennük további félelmet, és könnyebben tudjanak »megküzdeni« a vírussal.”

“A modern orvostudománynak köszönhetően számtalan, korábban halálosnak tartott kórt sikerült legyőznünk, de a betegségtől (és a megbetegedéstől) való eredendő félelmünk a mai napig megmaradt. Félünk attól, ami ismeretlen és megfoghatatlan, és ezt nyelvünk is tükrözi – nagyon sok betegségről kizárólag figuratív, metaforikus kifejezések segítségével tudunk csak kommunikálni.” - mondta Benczes Réka.

“A koronavírust is leginkább metaforák útján vagyunk képesek értelmezni. »Háborúban állunk« egy »láthatatlan ellenséggel«, amely »megtámadja« az egészséges emberi sejteket és végül »megszállja« az egész szervezetet.

A háborús metafora egyfelől hasznos abból a szempontból, hogy értelmezhetőbbé, megfoghatóbbá teszi számunkra a vírust, másfelől azonban aggodalmat, szorongást válthat ki a befogadóban.

A jövőben a vírustól függően változhat az egészségügyben a betegek fogadása és a jelenlegi “háború” a korona vírussal remélhetőleg hamar véget ér, és visszatér minden a normális kerékvágásba.

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején Tovább