Közgazdász Online


„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

deepfake.png

Mi az a deepfake, és milyen veszélyeket rejt magában? Mezriczky Marcell-lel, a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatójával beszélgettünk, aki tanulmányával „A Jövő ma kezdődik” esettanulmányíró-versenyen első helyezést ért el. 

Szerző: Kovács Máté

20200515125010_img_3511.jpgHa felvétel készült róla, akkor az úgy is van? Ma már nem egészen. Ebből indult ki Mezriczky Marcell Ál/arc – A deepfake és a digitális videómanipuláció” című esettanulmánya is, amellyel A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést ért el. Körbejártuk a tanulmány eredményeit, a videómanipuláció veszélyeit és felismerését, és közben azt is megtudtuk, hogy a deepfake videók 96 százaléka a pornóiparból kerül ki. (Fotó: Mezriczky Marcell)

Miért éppen a digitális videómanipulációt és a deepfake témáját választottad?

Nagyon szeretem a filmeket kritikai és technológiai szempontból is. Érdekel, hogyan alkotják meg a látványvilágot, a vizuális elemek szempontjából pedig a digitális manipuláció jelenti a jövőt. Elsőre ez merész kijelentésnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy van olyan elhunyt színész, akit digitális formában hoztak vissza a képernyőre, annyira mégsem elrugaszkodott elképzelés. 

CGI: „Computer-Generated Imagery”, azaz számítógépen létrehozott kép. Számos filmben alkalmazott eljárás, amelynek során a digitális grafika eszközeivel hozzák létre a látványvilágot. 

Deepfake: a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. Olyan videókat jelent, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak. 

willsmithneo.jpgEgyre nagyobb teret hódít a deepfake, egyre több ilyen videó jelenik meg az interneten. Sokan nem tudják, hogy ezeknek az arccserélős tartalmaknak egyébként közel 96 százaléka pornó. Más videókban megmutatják, hogy az adott színész hogyan nézett volna ki, ha ő kapja azt a bizonyos szerepet, például Will Smith Neoként a Mátrixban. (kép: Sham00K/Youtube; Mirror)

Elgondolkodtató kérdés, hogy szükség lesz-e a jövőben egyáltalán színészekre, vagy egyszerűen mindent megoldanak majd különböző digitális technikákkal.

Ez különösen akkor lesz érdekes, amikor a deepfake teljesen elfogadottá válik a filmiparban. 

Ezt az irányt mennyire tartod jónak? 

Ez jó kérdés, mert alapvetően meg lehetne úgy oldani, hogy szükség legyen a színészekre, de közben használják is a deepfake-et, ha már ennyire gyorsan fejlődő és rendkívül valósághű eredményt adó technológiáról van szó. 

irishman.jpgOtt van például Martin Scorsese legújabb filmje, Az ír. Scorsese régóta el akarta készíteni ezt a filmet, de csak most sikerült összehozni, ám időközben a színészek, Robert de Niro, Joe Pesci és Al Pacino időközben megöregedtek. Azt viszont nem akarta, hogy a szerepeket mások játsszák el, így CGI segítségével fiatalították meg őket. Néhány jelenetnél ugyan feltűnik, hogy üveges a tekintetük, vagy túl steril az arcbőrük, de vannak nagyon jól sikerült képek is. (kép: IMDb)

Egészen addig legalábbis ez volt róla a véleményem, ameddig nem láttam a YouTube-on egy videót, ahol bemutatták ugyanezt a fiatalítást deepfake-kel. A mesterséges intelligenciával elképesztően hiteles lett az eredmény, szerintem ez egy jó pont lehet a jövőben. Ha bármiféle módosítást kell végrehajtani a színészek arcán, akkor azt a mesterséges intelligenciával költséghatékonyan és sokkal valósághűbben lehet majd megtenni.

Ilyen lett volna az Ír, ha CGI helyett deepfake technológiával fiatalítják meg a szereplőket. 

Azt viszont egyáltalán nem tartanám jónak, ha csak digitális színészeket látnánk a filmekben. Szerintem az érzelemkifejezés terén van még hova fejlődnie a mesterséges intelligencia alkotta videókban. Alapvetően jól modellezik a színészek arcát, és akár meg is tudják őket fiatalítani, de az érzelemkifejezés most még sokkal inkább videójátékszerű marad. 

Miről szól az esettanulmányod?

A tanulmányban azt szerettem volna feltárni, hogy ha már ilyen elterjedtek az arccserélős tartalmak, akkor a fiatal, most iskolás korosztály milyen sikerességgel ismeri fel ezekben a manipulációt. Jelen esetben az általános iskola nyolcadik osztályát vizsgáltam, tehát 13-15 éves fiatalokat. 

teszt.pngVeszelszki Ágnes Tanárnő segítségével, aki a témavezetőm volt, összeállítottam egy hat videóból álló tesztet, volt köztük talkshow és filmrészlet is. A hat videó között két-két CGI és deepfake videó szerepelt, volt egy könnyebben felismerhető és egy nehezebb is. A másik két videó közül az egyikben analóg, smink-maszkos módosítást alkalmaztak, a másik pedig teljesen eredeti, manipulációtól mentes felvétel volt. A teszt lényege az volt, hogy a diákok milyen arányban ismerik fel a manipulált tartalmakat, mennyire lehet őket ezekkel megtéveszteni. (Szerk: a tesztet a cikk végén ki is próbálhatod.)

Mi volt számodra a legmegdöbbentőbb eredmény a felmérés során?

Meglepő eredmény volt, hogy többnyire észrevették, hogy történt  módosítás, ugyanakkor nem gondolták, hogy digitális módosításról lenne szó.

Felismerték tehát, hogy valami „más”, de azt hitték, hogy az a sminkesek munkájának köszönhető. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha nem tudják megkülönböztetni az alapvető módosítási technikákat, akkor azt is nehezebb megítélni, hogy az adott tartalom mennyire hiteles, mennyire vehető komolyan. 

A deepfake árnyoldala, hogy a manipulált felvétel emberek lejáratására is alkalmas. Hogyan lehet észrevenni, hogy deepfake-ről van szó? 

maxresdefault_1.jpgA deepfake ebből a szempontból valóban veszélyes, hiszen ma már könnyedén megoldható, hogy például a pornószínészek testére más arcát helyezzék rá, amivel bárkit le lehet járatni, de a technológia politikai fegyverként is bevethető. Arra is volt példa, hogy mesterséges intelligencia által generált hanggal csaltak ki pénzt egy vállalattól. Egy idegen nyelvet beszélő vezérigazgató felhívta az egyik beosztottat, hogy egy bizonyos összeget át kell utalni ide és ide, az adminisztrátor pedig ezt el is végezte. Miután átment a pénz, ismét telefonáltak neki, hogy ezt újra meg kellene tenni, itt lett csak gyanús számára az eredeti telefonhívás. (Kép: Bloomberg; az első kép eredeti, a második deepfake felvétel)

Ami egy videóban elárulhatja a deepfake-et, az az üveges tekintet. Jó példa erre az a híres Obama-videó, amelyben bemutatják, hogyan lehet ezt a technológiát politikai visszaélésekre használni. Nem lehet eldönteni, hogy hova néz, nem mozog a szeme, miközben beszél. Sok esetben egyáltalán nem vagy furcsán pislog, ami – ha odafigyelünk az ilyen jelekre – nagyon feltűnő tud lenni. 

Bár elsőre nagyon meggyőzőnek tűnik, ezt a beszédet Obama sosem mondta el, a videót deepfake technológiával hozták létre.

Árulkodó lehet az is, ha nincs szinkronban a hang és beszéd. Látszik, hogy beszél, mozog a szája, de a hangban kisebb csúszások vannak. Jellemző a steril hatású arc, ami túl tökéletesnek, túl hibátlannak tűnik. Obama arca a videóban például nagyon fénylik, olyan mintha retusálva lenne. 

Látsz arra lehetőséget, hogy a jövőben könnyen ki lehessen szűrni a manipulált felvételeket, akár valamilyen program segítségével?

nevtelen_terv_9.pngFolyamatosan dolgoznak a deepfake technológiai ellenszerén. A Google például mesterséges intelligenciát vet be tulajdonképpen saját maga ellen, hogy így ismerjék fel a deepfake-et. Ugyanakkor eszméletlenül gyorsan fejlődik ez a terület, amivel nagyon nehéz lépést tartani. Mesterséges intelligenciát használó algoritmusokkal gyakorlatilag bárki kísérletezhet, ha megvan hozzá a megfelelő hardverű számítógépe. A Githubra például fel lehet tölteni egy félig megírt programot, amin bárki más is dolgozhat és fejlesztheti azt. Mivel a deepfake mindig egy lépéssel előrébb jár, nincs biztos technológiai ellenszer. (kép: Canva.com)

Vannak más kezdeményezések is:

a Facebook például tudatossági kampányt indított, hogy edukálja a felhasználókat a deepfake kiszűrésére. Egyelőre ez a maximum, amit tehetünk. Tisztában kell lennünk a jelenség veszélyeivel és gyengéivel is, bár az utóbbiak napról napra fejlődnek.

Manapság már szinte megtévesztően hiteles felvételek készülnek, így csak arra hagyatkozhatunk, hogy mi magunk tudatosan álljunk a médiához. Ez nemcsak a deepfake-re, hanem a hagyományos álhírekre is igaz (szerk.: ezekről itt írtunk részletesen). A forráskritikus szemlélet jó lehetőség arra, hogy ne dőljünk be a megtévesztő tartalmaknak. 

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

(Borítókép: Canva.com)

Mennyire nehéz felismeri a manipulált felvételeket? Az alábbi tesztet Mezriczky Marcell készítette a tanulmányához. A hat videó közül az alábbiakat kell felismerni: természetes felvétel, smink-maszkos technika, felismerhető CGI, felismerhető deepfake, élethű CGI, élethű deepfake. (Megoldás a videók után.)

Megoldás:

1. Bill Hader - észrevehető deepfake

2. Alita - észrevehető CGI

3. Alelnök - smink-maszk

4. Tron: Örökség - élethű CGI

5. Obama - élethű deepfake

6. Tom Hiddleston - természetes

További kihívásért érdemes az alábbi oldalra látogatni, ahol a felismerős játék mellett segítséget és hasznos tippeket is olvashatsz. 

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat? Tovább
Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből?

Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből?

nevtelen_terv_2.png

A legtöbb Corvinusos hallgató már szembesült azzal, hogy amikor aktívra állítja a félévét, egy rövid kérdőívet kell kitöltenie. Az eset kapcsán aztán gyorsan elindultak pletykák és szóbeszédek, melyeket következő cikkünkben igyekszünk tisztázni. 

Igaz az, hogy aki volt Kínában, nem tudja aktiválni a félévét?

Nem igaz, mindenki aktiválni tudja a félévét a válaszától függetlenül. Sokáig keringett egy kép arról, hogy a Neptun egy elutasító üzenetet küldött néhány hallgatónak, melyet a koronavírus fertőzésének gyanújával indokolt. Az Egyetem azonban jelezte, hogy senkinek sem küldtek ki ilyen jellegű üzenetet, vagyis minden bizonnyal megszerkesztett képről van szó. Időközben maga a bejegyzés is lekerült, több forrásunk pedig megerősítette, hogy valóban szerkesztett kép lehetett. A félévre tehát mindenki be tud jelentkezni a kérdőívben adott választól függetlenül. 

Akkor mi értelme volt a kérdőívnek? Tényleg ez a csodafegyver?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által összeállított kérdőívet az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérésére minden hazai felsőoktatási intézményben kötelezően ki kell tölteniük a Kínából érkező hallgatóknak. A kérdőív kitöltésének célja elsősorban a kockázatfelmérés, hogy szükség esetén elegendő információja legyen a hatóságoknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a többi egyetemen is lesz majd hasonló a jövőben. 

Számos mém kering a módszer vírussal szembeni hatékonyságáról, ugyanakkor ez csak egy kockázatfelmérő kérdőív, tehát szó sincs arról, hogy ezzel az intézkedéssel szeretné bárki megoldani a problémát. Amennyiben újabb intézkedésekre lenne szükség, arról az Egyetem időben tájékoztatást fog adni.

Miért állt le a Neptun rendszer? 

A probléma ott kezdődött, hogy a Neptun rendszer nem bírta el a tömeges kérdőív leadást, így sok hallgatónak időbe telt, mire ezen a ponton túl tudott jutni. A Neptun túlterheltsége már régóta probléma, ugyanakkor a fokozatos beléptetéssel az utóbbi időben sikerült valamelyest kezelhetővé tenni a helyzetet. A mai gondot az okozta, hogy az ilyen tömeges kérdőív leadás eddig nem volt jellemző, így az informatikai rendszer sem állt készen. 

84152784_2490582397714170_3612993800122662912_n.pngAz ISZK (Informatikai Szolgáltató Központ) munkatársai egész nap dolgoztak a probléma elhárításán, ugyanakkor a túlterheltség miatt a mesterszakos tárgyfelvételt át kellett kicsit alakítani. Ennek következtében a regisztráció és ezzel együtt a kérdőív kitöltés is ma reggel 8:00-kor nyílik meg, a tárgyfelvétel pedig 48 órával később, azaz február 6-án, csütörtökön reggel fog elkezdődni, szintén 8:00-ás kezdettel.

(fotó: facebook.com/corvinus.official)

Milyen intézkedéseket tesz az egyetem a koronavírus miatt?

Az Egyetem minden épületében – beleértve a kollégiumokat is – kézfertőtlenítő szappannal tölti fel az adagolókat és a higiénés szabályok betartására felhívó plakátokat is kihelyeznek majd. A takarítószolgálat nagyobb figyelmet fordít a mosdók, kézmosók, kilincsek és az egyéb gyakori érintési felületek fertőtlenítésére, ezzel lehet ugyanis a leginkább védekezni a fertőzés ellen, ahogyan a WHO ajánlásai is szólnak. 

Emellett pedig, ha bárkinek további kérdése van a koronavírussal kapcsolatban, esetleg a koronavírus tüneteit tapasztalja magán, akkor a Budapesti Corvinus Egyetem által kijelölt szakemberhez, Dr. Grónai Évához is fordulhat. 

Elérhetősége: 

  • Tel.:06 1 215 1898; 06 1 459 3070
  • e-mail: coronavirusinfo@uni-corvinus.hu

Mit tehetsz te a koronavírus és az álhírek ellen?

A fertőzés elkerülésének egyik legjobb módja, ha betartod a WHO által közzétett ajánlásokat. Emellett érdemes a hivatalos szervek oldalairól tájékozódni, ugyanis a fentebb is látható példa jól bizonyítja, hogy nagyon nehéz az álhíreket és a valóságot szétválasztani. A fakenews pedig sok esetben legalább olyan veszélyes helyzeteket szülhet, mint maga a vírus. 

Ha biztos forrást keresel, a WHO, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalát ajánljuk. Utóbbi esetében egyébként ingyenesen hívható zöldszámokat is létrehoztak a koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresések gyors és szakszerű megválaszolása érdekében (06-80-277-455 és 06-80-277-456). A lakossági információs vonalak 2020. február 3-án 8.00 órától, a hét minden napján 24 órában elérhetők lesznek.

borítókép: Canva.com

Kovács Máté

2020. február 4. 

Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből? Tovább
Kamu a négynapos munkahét. Vagy mégsem?

Kamu a négynapos munkahét. Vagy mégsem?

alarm-814507_960_720.jpg

A teljes világsajtót bejárta a január elején felröppenő hír, miszerint Finnországban a világon először bevezetnék a négynapos munkahetet. Azóta kiderült, ez egy félreértésből származott, még tervben sincs náluk ilyesmi a közeljövőben. De mi a helyzet máshol? 

A finn miniszterenöknő, a 34 éves Sanna Marin szeretné, ha az ország átállhatna a 4 napos munkahétre, legalábbis erről szóltak a híresztelések. Az osztrák Kontrast lapból induló hírt a Bloomberg szerint maga Sanna Martin is megdöbbenve olvasta. Miután a teljes világsajtó beszámolt Finnország tervéről, a News Now nevű finn újság tisztázta a félreértést: a finn kormányprogramban nem szerepel a munkaidő csökkentése, még csak javaslat formájában sem merült fel semmi a négynapos munkahétről. 

Minden, az álhírt terjesztő cikk egy 2019. augusztusi, gazdaságpolitikáról szóló beszélgetést vett alapul, melyben a munkaidő csökkentése is felmerült témaként. A miniszterelnöknő itt megjegyezte, hogy pár évtizeden belül a hatórás munkanapot vagy a négynapos munkahetet sem tartja elképzelhetetlennek, melyet kezdetben a lapok még pontosan idéztek: 

“Biztos, hogy a 8 órás munkanap az, ahonnan nem kell továbblépni? Úgy gondolom, az emberek megérdemlik, hogy több időt tölthessenek el a családjukkal, szeretteikkel, és több idejük jusson a hobbijukra vagy mondjuk a kultúrára. Lehetne ez a következő lépés, akár még azelőtt, hogy mi nyugdíjba mennénk.”

Finnországra egyébként sem jellemző a rugalmas munkaidő képviselője, a munkáltató által megszabott munkakezdést és munkavégzést számos finn munkahelyen a dolgozók 3 órával elcsúsztathatják a tetszőleges irányba. A merész ötletek világelsőként való alkalmazása sem áll távol az északi országtól, a feltétel nélküli alapjövedelem ötlete is ilyen volt, csak hogy egyet említsünk. 

A családra, hobbikra fordítható idő mellett más előnyei is lehetnek a munkaidő rövidítésének, amire már jóval korábban is rájöttek. A 40 órás munkahét is ebből a felismerésből eredeztethető: Henry Ford jött rá 1926-ban arra, hogy a munkahelyi balesetek száma így csökken, a termelékenység nő, a dolgozók pedig elégedettebbek, kipihentebbek, egészségesebbek, hosszú távon pedig ebből a munkáltató profitál. 

Néhány évvel később ennél is optimistábban gondolkodott John Maynard Keynes, az egyik legnagyobb hatású közgazdász: szerinte 2030-ra nagyon magas életszínvonal mellett a 15 órás munkahét sem lesz elképzelhetetlen, hiszen a technológiai fejlődésnek hála egy óra alatt már sokkal több értéket lesznek képesek előállítani a dolgozók.

Valóban világelsők lehetnének a finnek a négynapos munkahét bevezetésében?

Tavaly a Perpetual Guardian nevű új-zélandi alapkezelő, 240 embert foglakoztató cég teljesen átállt a heti négy munkanapra. A próbaidő során bebizonyosodott, hogy a csökkentett idejű munkahét növelte a termelékenységet és hét százalékkal csökkentette az alkalmazottak stressz-szintjét. A munkatársak körében 24 százalékkal nőtt azok aránya, akik úgy vélték, a munkát teljes mértékben össze tudták egyeztetni  a magánélettel. Az alkalmazottak pedig az elképzeléseknek megfelelően több időt tölthettek családjukkal, és jobban tudtak összpontosítani az irodai munkára.

A négynapos munkahetet a Microsoft Japánban is letesztelte, a 2300 dolgozó részvételével zajló próbaidő a fentiekhez nagyon hasonló eredménnyel zárult: a Microsoft japán dolgozóinak termelékenysége 40%-kal nőtt a vizsgált időszak alatt, az értékesítési bevétel ennyivel volt magasabb, mint tavaly ugyanekkor.  A Microsoft beszámolójából kiderült, az alkalmazottak több mint 92 százaléka szívesen átállna a 4 napos munkahétre hosszú távon is. Talán nem is megdöbbentő, hogy a japánok örömmel dolgoznának keveset, hiszen egyébként is elképesztően magas a túlórák száma az országban. Egy 2016-os tanulmány szerint minden negyedik japán cég megköveteli az alkalmazottaktól, hogy havonta 80 órát túlórázzanak, ugyanakkor bizonyított, hogy túlmunka idején a munkavállalók nem feltétlenül teljesítik az elvárt minőséget.

Máshol is örülnének a négynapos munkahétnek: a FlexJobs álláskereső portál 50 ezer amerikai cég állásajánlatának elemzése során jutott arra az eredményre, hogy több szektor is, mint például  a pénzügyi szektor vagy az adminisztráció is olyan terület, ami nyitott lenne a rövidebb munkahétre. 

Szektoroktól függetlenül is működhet ez az elképzelés. A finnektől nem is olyan távol, Norvégiában, Dániában és Svédországban is heti 33-36 órát dolgoznak átlagosan, de más országok is kevesebb munkaórát várnak alkalmazottaiktól: Írországban és Svájcban is 35 óra számít átlagosnak. A finnek azonban már nem pályázhatnak a négynapos munkahét elsőként való bevezetéséért járó díjra, hiszen Hollandia már elérte a 30 órás heti átlagot, és minden harmadik holland munkavállalóra igaz, hogy egy héten legfeljebb 4 munkanapot dolgozik. 

Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a négynapos munkahétnek csupán előnyei vannak. 2015-ben, amikor a svédek először próbálták ki Göteborgban a hat órás munkanapokat, a pozitív hatások mellett nehéz volt eltekinteni attól, hogy a kormányzati kasszára nem volt jó hatással a kísérlet. 

Ami biztosan látszik, hogy Finnország hiába nem tervezi jelenleg a négynapos munkahét bevezetését, a legkevésbé sem lennénk meglepve, ha a következő néhány, munkaidőt megrövidítő ország között lennének. A próbaidők eredményeit, illetve a trendeket figyelelmbe véve pedig nagyon is elképzelhető a munkaidő folyamatos csökkenése, valószínűleg sokak örömére.


fotó: Pixabay

2020. január 21.

Puskás Amina

Kamu a négynapos munkahét. Vagy mégsem? Tovább