Közgazdász Online


Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (II. rész)

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (II. rész)

Média, diplomácia, politika és szociológia társadalomtudományi területen

v_zs_0030_1.jpg

Több alapszak is jelentősen átalakult a Corvinuson. Az új struktúrában gazdaságtudományi területen öt alapszak és egy osztatlan képzés indul, emellett társadalomtudományi területen négy és informatikai képzési területen további egy szak közül választhatnak a felvételizők. Kétrészes cikksorozatunkban részletesen bemutatjuk, milyen választási lehetőségeid vannak.

2021.01.13. Írta: Kovács Máté, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Társadalomtudományi területen nem lesz változás a korábbi évekhez képest, továbbra is Kommunikáció- és médiatudomány, Nemzetközi Tanulmányok, Politikatudományok és Szociológia alapszakokon tanulhatnak a hallgatók.

A következőkben röviden bemutatjuk a Társadalomtudományi területen induló alapképzéseket. A szakok nevére kattintva a Corvinus hivatalos tájékoztató oldalát éritek el további információkért. A Gazdaságtudományi területen és az Informatikai képzési területen induló alapszakokról az első részben írtunk részletesen.

Közösségi média és kommunikációs stratégiák a Kommunikáció- és médiatudomány alapszakon

Kommunikáció- és médiatudomány szakon többek között sikeres kommunikációs stratégiákkal, médiatervezési trendekkel, közösségimédia-tervezéssel és annak kihívásaival, valamint kreatív írással ismerkedhetnek meg a hallgatók. A képzés gyakorlatorientált, a hallgatók több projekten is dolgozhatnak, valamint az órákon rendszeresen adnak elő sikeres újságírók, PR-menedzserek is.

A szak saját vállalkozás indításához is jó alap lehet a médián és a vállalati elhelyezkedésen túl, erről korábbi interjúnkban Jurczyszak Elisabeth, a Roomie alapítója beszélt, aki tavaly végzett Kommunikáció- és médiatudomány szakon.

A nyilvános beszédben megerősödött magabiztosságot mindenképp az egyetem hozta magával. A rengeteg projektfeladat rendszerezése és időbeosztás szempontjából szintén nagyon sokat hozzátett ahhoz, ahogy ma menedzselni tudom a teendőimet

- mondta Liza.

A hallgatók tanulhatnak többek között Stratégiai kommunikációt, Médiagazdaságtant, Vizuális és virtuális kommunikációt, Adatújságírást, valamint megismerkedhetnek a Digitális platformokal és műfajokkal és a Kríziskommunikációval is. A Corvinus honlapja szerint “a legtöbb hallgató a végzést követő két hónapon belül munkát találhat kommunikációs ügynökségeknél, PR-feladatokat, stratégiai tanácsadást ellátó szervezeteknél, rendezvényszervező és tréningcégeknél, kommunikációs és sajtó(fő)osztályokon, nyomtatott, elektronikus és online médiumoknál, kiadóknál.”

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Diplomácia és külügyek a Nemzetközi tanulmányok alapszakon

Nemzetközi tanulmányok szakon a hallgatók megtanulhatják, hogyan kell eligazodni a gyorsan változó nemzetközi viszonyokban, megismerhetik a nemzetközi szervezetek működését, vagy azt, hogy milyen gazdasági és politikai hatása van egy-egy diplomáciai döntésnek.

A pályakezdők a közszférában, külügyi területen, nemzetközi szervezeteknél, civil szervezeteknél, bármely kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bíró vállalatnál nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európában más országaiban is elhelyezkedhetnek a Corvinus honlapja szerint.

b_b_8_1.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az Útravaló podcastünk első adásában Megyeri Mirtillel, a Zyntern Állásportál alapítójával saját karrier- és személyes fejlődési útjáról és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről beszélgettünk, aki Nemzetközi Tanulmányok szakon végzett a Corvinuson. A beszélgetésről szóló rövid cikket, valamint a teljes epizódot Spotify-on a linkre kattintva éred el.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Politikatudományok alapszak nemcsak leendő politikusoknak

Politikatudományok alapszakon egyes országok politikai rendszeréről és a magyar politikáról tanulhatnak a hallgatók. Megtudhatják, hogyan születnek meg a kormányzati és parlamenti döntések, milyen tényezők alakítják a választói magatartást, kik a legfontosabb politikai gondolkodók, melyek a kurrens elméletek, és hogyan kell megírni egy interpellációt, helytállni egy vitában vagy megtervezni egy politikai kampányt.

A legnépszerűbbek a Politikai gondolkodás története, Pártok és pártrendszerek, Szavazói magatartás és Közkapcsolatok – lobbizás tárgyak a Corvinus szerint. Emellett elmélyedhetnek a hallgatók a Politika és etika, vagy a Film és politika témakörében is. A végzett hallgatók nemcsak politikusként, hanem politikai elemzőként, közvélemény-kutatóként, politikai újságíróként; vagy pártoknál, állami és civil szervezeteknél tanácsadói vagy politikai kommunikációs munkatársként helyezkedhetnek el.

Ha érdekelnek a politikatudományok, Metz Rudolffal, a Corvinus Politikatudományi Tanszékének tanársegédjével készült interjúnkat ajánljuk, akivel a demokrácia válságáról, az amerikai elnökválasztásról és a magyar politikai helyzetről beszélgettünk.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Elmélyülés társadalmi folyamatokban és problémákban - Szociológia alapszak

Szociológia alapszakon megtanulhatnak a hallgatók a társadalmi problémák mögé látni. Megismerhetik a megértéshez szükséges elméleteket, valamint a kutatási módszereket és elemző szoftverek használatát.

A legjobb európai egyetemekhez hasonlóan a szociológia szakon félévenként kevés (rendszerint 5) tárgyat tanulnak intenzíven a hallgatók. A képzés során a hangsúly a kiscsoportos és interaktív szemináriumi munkán és a projektfeladatokon van. A hat félév során többek között Szociológia: kérdések és megközelítések, Társadalomszerkezet és egyenlőtlenségek, Globalizáció és társadalmi változás, Kvantitatív kutatás és adatelemzés tárgyakkal  ismerkedhetnek meg a hallgatók., és projektfeladatokban (terepkutatás, interjús és kérdőíves kutatás) vesznek részt.

Pályakezdőként statisztikusként, szociológusként valamint piac- és közvélemény-kutatóként helyezkedhetnek el piackutató cégeknél, kutatóintézeteknél, önkormányzatoknál, civil szervezeteknél és vállalatoknál.

Korábbi interjúnkban a szak szakfelelősével, Dr. Nagy Beátával beszélgettünk arról, miért nehezebb nőként érvényesülni a tudomány világában, aki szociológusként kutatja a területet. A vele készült teljes interjút itt olvashatod el.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (II. rész) Tovább
Szemléletváltás az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon - Így újulnak meg a Corvinus képzései

Szemléletváltás az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon - Így újulnak meg a Corvinus képzései

img_9707.jpg

A Corvinus Egyetem átalakulásának részeként megújul az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak, a változásokról Szabó-Bakos Eszter szakfelelőst kérdeztük.

2020.09.07. Írta: Kovács Anna

„A tudást helyezzük előtérbe, nem pedig a tanítás folyamatát”

- mondja Szabó-Bakos Eszter szakfelelős az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak megújulásáról. Úgy véli, a legfontosabb, hogy átalakul az egész szak szemlélete, és „az lesz a lényeg, hogy a hallgatók megszerezzék a tudást”.

Mit jelent a szemléletváltás? Szabó-Bakos Eszter szerint többek között azt, hogy az alapszakos képzés a közgazdaságtanra és az empirikus módszerekre koncentrál. “A hallgatók megszerzett tudása lesz a legfontosabb” - véli a szakfelelős.

Arra törekszünk, hogy ne csak általános tudást, ne mindenből egy keveset kapjon a hallgató, hanem vértezzük fel a közgazdaságtan adatelemzési ismereteivel, és ezeket képes legyen alkalmazni is.

A hallgatók az egyetemen egyedülálló nyolc kredites tárgyakkal is találkoznak majd. Minden félévben a kötelező tantárgyak között lesz egy nyolc kredites közgazdasági, illetve egy nyolc kredites adatelemzési, empirikus tárgy is. A hallgatóknak emellett többet kell önállóan dolgozniuk a tárgyak teljesítéséhez. Sokat kell egymással kommunikálniuk, kutatniuk, olvasniuk, különféle szoftvereket használniuk.

Az átalakulás fontos eleme, hogy a hallgatók a tárgyi tudás mellett gyakorlati képességeket is elsajátítsanak. A gyakorlatiasságnak a közgazdaságtanban az üzleti élettől valamelyest eltérő jelentése van. „A közgazdaságtanban azt jelenti, hogy a hallgató be tud azonosítani egy problémát, és tudja, hogy melyik eszközt kell a megoldáshoz használnia”

Átalakul a szakszeminárium és a szakdolgozati folyamat is. Az újszerű felépítés az egyetemen elsőként az Alkalmazott közgazdaságtan szakon jelenik meg. Az egyik cél a halogatás elkerülése.

k_b_0072.JPG

"A tudásuk fejlődését is be kell mutatniuk a hallgatóknak, ezért minden évbe beillesztettünk egy projekttantárgyat is."

A hallgatók a kötelező tantárgyakkal megszerzett tudásukat szintetizálják, és problémákat oldanak meg. Minden évben más tudásszintet, problémamegoldási képességet várnak el tőlük. Ezzel olyan képességeket építhetnek ki, amelyek a munkaerőpiacon is relevánsak: a prezentáció, az írás, a kutatás, a csoportmunka és a kvantitatív elemzői képességek.

A projekttantárgy egyik végeredménye egy egyéni írásmű lesz: három tanulmányt kell a hallgatóknak szakdolgozatként összefűzniük. Ezért a dolgozat bírálója azt is tudja majd értékelni, hogy a hallgató a három év alatt mennyit fejlődött.

A szakdolgozatrendszer átalakítása újszerű kezdeményezés, ilyet nem csak magyar egyetemen, de külföldi egyetemen sem láttunk még.

Alkalmazott közgazdaságtan szakon jelenleg Magyarországon, magyar nyelven kizárólag a Corvinus Egyetemen lehet tanulni. „A szakfejlesztési folyamat során is erőteljesen éreztük, hogy nagyon nagy a felelősségünk abban, hogy tíz év múlva hogyan fognak a közgazdaságtanról gondolkodni.”

A változások erőteljesen kapcsolódnak az egyetem céljához, hogy nemzetközileg is elismert intézménnyé váljon.

Kiemelten figyeltünk arra, hogy az Alkalmazott közgazdaságtan angol nyelvű megfelelője, az Applied economics program teljes egészében megegyezzen azzal, amit a magyar nyelvű hallgatóknak tanítunk, tehát az egyetlen különbség kizárólag a nyelv lesz.

Az átalakulás az idén elsőéves hallgatókat érinti, ám a sikeres technikákat a felsőbb évfolyamokon is alkalmazzák majd. A szakfejlesztés a munkaadók igényeit is figyelembe vette. „A hallgatóknak leginkább problémamegoldó képességgel és kvantitatív képességgel kell rendelkezniük, és mi ezt tudjuk garantálni ” 

A képzés “Közgazdaságtani alkalmazások” elnevezésű blokkjával arra ösztönzik a hallgatókat, hogy használják a kötelező tantárgyakkal megszerzett ismereteiket. „A tudáson kívül a készségeket is próbáljuk fejleszteni. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban ezek segítik a hallgatót a későbbi elhelyezkedésnél.” A végzett hallgatók széles körben tölthetnek be pozíciókat. Nagyon tág az a terület, ahol a hallgatóink el tudnak helyezkedni.

ressely-e14_1.jpg

Az alapszak átalakításában javaslataikkal, észrevételeikkel az egyetem hallgatói is részt vettek. „Már az elején éreztük a projektasszisztensemmel, hogy hatalmas és megtisztelő az a felelősség és lehetőség, hogy részt vehetünk a szakfejlesztésben” - mondja Beck Viola, aki hökösként volt a szakfejlesztési  csoport projektmenedzsere. "Projektmenedzserként elsősorban a folyamat összefogásáért és annak irányításáért vagyok felelős, de hozzánk tartozik például a heti szintű riportkészítés is. Mindemellett nagyon örülünk, hogy bár a projekt szakmai oldaláért elsősorban nem mi, hanem az oktató kollégák a felelősek, mégis kikérik a véleményünket, és biztosítják, hogy a hallgatók meglátásai is megjelenjenek a bizottság munkájában."

„A szak átalakítása sok munkával és nagy felelősséggel jár, hiszen a hallgatók karrierjét meghatározza majd az, hogy milyen változásokat érünk el” - mondja Beck Viola. Szerinte az új tantervben a lényeg a gyakorlaton lesz, és ettől lehet majd igazán alkalmazható az Alkalmazott Közgazdaságtan.

Képek: Szép Zsóka, Bera Viktor, Ressely Kinga

Készült: 2020. 07. 31.

Szemléletváltás az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon - Így újulnak meg a Corvinus képzései Tovább
Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

MÁSODIK RÉSZ

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra? A Corvinus elnökével, Anthony Radevvel beszélgettünk az átalakulás értékrendjéről és hétköznapi vonzatairól.

Ön is ide járt a Corvinusra. Miért választotta ezt az egyetemet és milyen szakot végzett?

_dsc1573-min_1.jpgSok mindenen múlik, hogy melyik egyetemre jársz: milyenek a képességeid, az érdeklődésed, mennyire vagy tehetséges, milyen céljaid vannak. Alapvető törekvésünk, hogy megértsük a világot és törekszünk a boldogságra. Ha összerakod az összes halmazt – prioritások, célok, érdeklődés, tehetség, képességek – akkor valami kiesik belőle. Az én esetemben ez a közgazdaságtudomány volt, de véletlenül kerültem a Corvinusra. Utólagosan azonban kiderült, hogy a közgazdaságtanban a szabad gondolkodás egyik hazája a szocialista világban Magyarország volt. A magyarok mindig kíváncsi emberek voltak, és próbáltak kritikusan gondolkodni a valóságról. Magyarországon sem volt teljesen szabad, de talán a szocialista országok közül itt volt a legflexibilisebb a pálya, például a szakkollégiumokban. Olyan emberekkel találkozhattam, akik kritikusan nézték a rendszert.

Mi számított akkor értéknek, és a mai korban megvan-e valami hasonló érték a Corvinuson?

Akkoriban senki nem beszélt értékekről. Az értékrendnek vallási, hitbéli konnotációja volt. A szólásszabadság, véleményszabadság, civilizált diskurzus megnyilvánulási formákat, nem önmagukban vett értékeket jelentenek.

Van-e ma a Corvinuson olyan érték, ami meghatározza az oktatókat és a hallgatókat?

Folyamatosan ismerkedek a Corvinus kultúrájával. Amit én látok és tapasztalok itt, és amit mindenképpen szeretnék, ha közösen fel tudnánk állítani, az két központi érték: a profizmus és a meritokrácia. Profizmus abban az értelemben, hogy tegyük az ügyfél érdekeit az első helyre. Az ügyfelek pedig ti vagytok, hallgatók. Átvitt értelemben még azok az intézmények és vállalatok is, akik munkahelyet adnak nektek, vagyis a munkáltatók.

Szeretném, hogy olyan értékrendet állítsunk fel, amely mentén minden, amit teszünk, minden döntés, amit hozunk, az az ügyfél érdekében történjék. Ezután a második helyen áll az intézmény, vagyis a Corvinus érdeke, és csak harmadik helyen az egyéni érdekek, vagyis az oktatók, kutatók és a többi munkatárs személyes érdekei. .A meritokrácia pedig arra épül, hogy semmi nem számít, csak a teljesítmény. Mindegy, hogy milyen társadalmi státuszú családból érkezel, kizárólag az számít, mennyire vagy tehetséges és mit teszel le az asztalra.

Térjünk át az átalakulás gyakorlati vonzataira. A megújulás folyamata mivel jár? Hogyan érintheti a hallgatókat?

A legjobb egyetemnek két ismérve van: ott vannak a legjobb diákok, és a legjobb tanárok. Mi nem indulunk olyan rossz pozícióból. A 450 pontnál magasabb pontszámmal rendelkező, gazdaságtudományi képzésre jelentkező érettségizők 78 százaléka a Corvinust választja. A legjobb magyar diákok most is itt tanulnak, de célunk ezt régiós szintre is kiterjeszteni. Szeretnénk hasonló tudású és kaliberű fiatalokat bevonzani a szomszédos országokból, hogy tovább nemzetköziesítsük az egyetemet.

Lesznek olyan szakok, amelyek megszűnnek vagy átalakulnak?

Az oktatásfejlesztési munkacsoport dolgozik ezen. Fontos tisztázni: az alapképzések célja átfogó, alapozó ismeretek, valamint az alapvető kompetenciák – többek között problémamegoldás, kritikus gondolkodás, együttműködés, eredményorientáltság, kommunikációs képességek – fejlesztése. Mesterképzésen pedig a speciális, adott szakterületre jellemző elmélyült tudást kívánjuk megadni. A jelenlegi szakstruktúra eredménye, hogy nagyon sok duplicitás van, és mindenki próbál saját homokvárat építeni. Bár ugyanazt tanítják mind a 8 alapszakon az első másfél évben, mégsem úgy építjük fel az alapszakokat, hogy van egy átfogó alapozó képzés, és azon belül kínálunk specializációkat. Egy jónevű, valamirevaló egyetemen, mint például a WU-n (Wirtschaftsuniversität Wien - szerk.), az alapképzésen három szak van: kettő németül és egy angolul és ezen felül 21 specializáció. Nálunk most a kocsi egy kicsit a ló előtt van.

Mi is, ha nem is teljesen a bécsi példában, de egy a mostaninál sokkal tisztább és egyszerűbb alapképzési portfólióban gondolkodunk, és ezekre az alapozó képzésekre építhetjük fel a tartalmában és oktatási módszertanában is megújított mesterszakokat. A szakirányú továbbképzéseknél jelenleg szintén sok olyan képzésünk van, amelyek kevés érdeklődőt vonzanak. A célunk, hogy ezek a rövidebb életciklusú képzések a legújabb piaci és tudományos trendekre, kérdésekre adjanak minőségi válaszokat. Itt az igényekre való gyors reagálás a magas minőség mellett a siker kulcsa.

 

2019. december 19.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde, Kovács Máté

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

img_7288-2.JPG

ELSŐ RÉSZ

„Ha megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?” - Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével beszélgettünk.

(Fotó: Szép Zsóka; balról jobbra Taxner Tünde újságíró, Anthony Radev a Corvinus elnöke, Kovács Máté és Lázár Fruzsina újságírók)

Mi a Corvinus célja az elkövetkezendő évekre?

Nagyon szeretnénk a régió legjobb egyetemévé válni. Ez a cél. Ez a vízió.

Az elnöknek ebben milyen szerepe van?

Ebben a szerepben az a feladatom, hogy ezt elérjem. A megújult Corvinuson az  átalakulás motorja az elnökből, a rektorból és a kancellárból álló Elnöki Testület, amely tevékenysége során természetesen együttműködik a Szenátussal mint az akadémiai ügyekben illetékes legfontosabb testülettel, a végső felelősséget vállaló fenntartóval és a hallgatói önkormányzattal.. Az elnök gyakorlatilag azt a felelősséget vállalja, hogy ezt az Elnöki Testületet vezeti, a napirendjét befolyásolja, és igyekszik a lehető legjobb döntéseket hozni. Minden fontos döntés, aminek a kumulatív értékhatára nagyobb, mint 100 millió forint, az Elnöki Testület hatáskörébe tartozik.

Milyen személyes motiváció játszott szerepet abban, hogy elvállalta az egyetem elnökségét?

A vízió azt jelenti, hogy mit akarok elérni, a misszió azt, hogy miért létezünk. A misszió az, hogy mi a társadalmi és gazdasági elitet, a jövő elitjét akarjuk képezni. Ez számomra nagyon inspiráló. Ha valakit megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?

Volt-e már korábban tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy egy intézmény ilyen mértékű megújulási folyamaton ment keresztül?

Nap, mint nap látunk erre példákat. A 90-es években mi volt a MOL? OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt - szerk.) volt - most a régió vezető vállalata. 20 évvel ezelőtt nem is volt WizzAir. Most az egyik vezető fapados légitársaság Európában. Nagyon sok példa van arra, hogy valaki nagyot álmodott, és el is tudta érni.

Kifejezetten az oktatásban találhatunk hasonló példákat?

Az INSEAD-ot az 1970-es években alapították meg. El volt osztva a piac, mégis a világ egyik legjobb egyeteme lett. Ha az ember megnézi, hogy ma kik ma a legjobb egyetemek, mindig van egy-két-három betörő, aki feldolgozta magát a legjobbak közé. Példából tehát nincs hiány.

Hogyan kívánják a betörést és a korábban említett célt megvalósítani? Milyen strukturális változások várhatók?

A szervezeti átalakítás csak egy eszköz. Ez önmagában véve sosem volt cél, de vannak gyakorlatias kérdések. Hány irányítási szintre van szükség? Nyáron a kollégák széleskörű bevonásával tizenkét munkacsoport dolgozott. Amelyik a szervezet strukturális megújítását kapta feladatul, arra a következtetésre jutott, hogy inkább legyen egy egyetemünk és ne sok egyetem az egyetemen belül. Jobban tudunk gazdálkodni az erőforrásokkal, és jobban ki lehet használni a szinergiákat, a duplicitásokat pedig elkerülni. De évente át lehetne rajzolni a szervezeti ábrát, ettől önmagában nem lesz jobb az egyetem.

Akkor mitől lesz jobb az egyetem?

Az egész három dolgon múlik: kiváló oktatáson, kiváló kutatáson és kiváló tanárokon. Az akadémia mindig mátrixban működik, az oktató egy műhelyben dolgozik (intézet/tanszék), kutat és tanít. Lesznek, akiknél a prioritás a kutatásnál és lesznek, akiknél az oktatásnál lesz.

Az oktatási programjaink megújításában kulcsfontosságú, hogy miként tudjuk a valóságot behozni az egyetemre. Megkérdezzük a legsikeresebben elhelyezkedő diákjainkat az új munkahelyükről: mit fedeztek fel, mik azok a képességek, amelyek nagyon hiányoznak nekik az egyetemi tanulmányok után. Valamint megkérdezzük a munkáltatókat, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre szükségük van. Ezután a visszajelzéseket megpróbáljuk beépíteni a programokba. Az új szervezeti felépítésben az alap, a mester és a posztgraduális képzésnek is lesz egy-egy dékánja, akik a kezükbe veszik az oktatási programok megújítását.

A másik fontos tényező az oktatógárda fejlesztése. Egyrészt meg kell vizsgálni, miként tudjuk az itt lévő, egyébként remek szakemberek akadémiai fejlődését motiválni, másrészt újítani is kell, be kell hozni 20-30-40 nemzetközileg elismert akadémiai tekintélyt, akikkel együtt dolgozva tanulni lehet.

A harmadik a kutatás területe. A kutatás megújulása alatt az alkalmazott kutatást értjük, alapkutatások nem nagyon folynak nálunk. Nézzük meg, hogy ki profitál belőle rajtunk kívül, kérdezzük meg, kinek lehet releváns a kutatási téma, és ki hajlandó akár pénzt is adni érte. Jelenleg vállalati megrendelésekből 96 millió forintnyi kutatási megbízást kapunk egy évben. Ezt szeretnénk felvinni 3 milliárdos szintre.

Ha ezt a három területet felállítottuk, a belső szolgáltatások maradnak hátra. Beszerzés, utazás, jog, hallgatói szolgáltatások, ügyintézés, adminisztráció, kommunikáció – mindezt profibb módon kell csinálni. A szolgáltatási szellemet próbáljuk behozni. Szeretném elérni, hogy ha egy diák vagy kolléga az egyetemen egy szolgáltatói területhez fordul, akkor mindig úgy fogadják, hogy a válasz megoldásorientált és ne hárító, „mit miért nem lehet” legyen.

Az a hír, hogy megszűnnek a karok, sokakban aggodalmat szül. Tényleg megszűnnek a karok a jelenlegi formájukban?

Semmi sem szűnik meg, hanem transzformálódik. A régi dékánok karokat vezettek, az új dékánok programokat, programportfóliókat fognak vezetni. Az intézetek és a szakok megmaradnak. Az intézeteknél lesz csupán annyi változás, hogy egy-két kisebb intézetet összevonunk és a jövőben tizenegy intézet marad.

Az interjú következő részéből megtudhatjátok, hogy miként érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra. De az is kiderül, hogy Anthony Radev annak idején miért a Közgázt választotta.

 

2019. december 16.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde és Kovács Máté

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
süti beállítások módosítása