Közgazdász Online


A karanténkovászoláson túl: fermentált italok készítése otthon

A karanténkovászoláson túl: fermentált italok készítése otthon

dsc_0020.jpg

Az elmúlt egy évben gombamód elszaporodtak a kovászolásról szóló posztok, hirtelen sokaknak lett kovász-blogja, és villámgyorsan beépült a szókincsünkbe a madre kovász, az autolízis vagy a bulk. Bár a kovászolást sokan a fermentálás felső tízezerének tekintik, összegyűjtöttünk nektek hasonlóan izgalmas gombákat, amikkel antioxidánsban gazdag italokat lehet készíteni.

2021.06.02 Írta és fényképezte: Szentkirályi Lili

KOMBUCHA

Már specialty kávézókban és a bioboltokban is feltűnik a következő pár év leghipsterebb itala: a kombucha. Ez egy cukorral fermentált tea, aminek savanykás-édes íze kicsit egy ecetes Club Matéra emlékeztet. Az ital elkészítéséhez kombucha scoby-ra (symbiotic culture of bacteria and yeast), fekete teára, cukorra és egy kevés kombuchára van szükség. A fermentálás két lépésből áll: ugyan már az első fermentáció után is meg lehet inni a kombuchát, csak a második után nyeri el igazi karakteres ízét és buborékosságát. A kombucha scoby-t beszerzhetjük bioboltokból, vagy kérhetünk egy kombuchát készítő ismerőstől is, ugyanis a gombát időről időre érdemes szétválasztani, és ekkor az egyik részét tovább lehet adni. 

Első fermentáció: 

Első lépésként lefőzünk másfél liter fekete teát. Más koffeintartalmú tea is használható, de az első pár fermentációnál, amíg megerősödik a scoby-nk, érdemes fekete teát használni. Ehhez hozzáadunk 100 g kristálycukrot (ennél a lépésnél is lehet barna cukrot, mézet, akár agavét használni, de az elején érdemes cukorral próbálkozni), és elkeverjük, amíg elolvad. Megvárjuk, amíg kihűl, majd leszűrjük a teát, és átöntjük egy nagyméretű kancsóba, helyet hagyva a scoby-nak és a kombuchának. Kivesszük a scoby-nkat a kombuchából (két fermentálás között a korábbi kombuchában érdemes tartani), belehelyezzük a teába, majd ráöntünk 200 ml kombuchát. Lefedjük egy gézdarabbal, papírtörlővel vagy konyharuhával (befőttesgumival szépen hozzá lehet igazítani az anyagot a kancsó tetejéhez), majd hűvös, sötét helyen 5-10 napig fermentáljuk. 

dsc_0001-01.png

dsc_0065.jpg

Második fermentáció:

Az első fermentáció után kivesszük a scoby-t a kombuchánkból. A következő fermentálásig a scoby-t a hűtőben tároljuk 100-300 ml kombuchában, nagyságától függően. A maradék kombuchánkat ezt követően ízesítjük: 250 milliliterenként egy evőkanál cukrot (mézet, agavét, stb.), illetve ízlés szerint gyömbért, pépesített gyümölcsöt, mentát vagy más fűszernövényt adunk hozzá. Ezt követően a kombuchát csatos üvegekbe töltjük, majd hermetikusan lezárjuk, és 5-14 napig fermentáljuk. Minél tovább fermentálódik a kombucha, annál savanykásabb és szénsavasabb lesz, így a fermentálás közben érdemes kóstolgatni, hogy a saját ízlésünknek megfelelően alakuljon.

Pro tipp:

- Mindig, mindennek NAGYON tisztának kell lennie. A scobynk nagyon ügyesen nő, de csak labor tisztaságú környezetben.
- A kombucha (úgy, mint a legtöbb fermentált ital) nem szereti a fémet: amennyire csak lehet, redukáljuk a fémeszközök használatát,  semmiképp se tároljuk fémedényben sem a scoby-t, sem a kombuchát!

KEFIR

A kefir tipikus példája a megszokod és megszereted italoknak: kisgyermekként sokan nem szeretik, felnőttként viszont valahogy visszakerül az életünkbe. Ez az egyik legegyszerűbben és leggyorsabban fermentálható ital. Csupán két hozzávalóra van szükségünk: tejre és kefirgombára. Kefirgombát bioboltokban tudunk vásárolni, vagy pedig kérni tudunk kefirkészítő ismerősöktől. 

Egy nagy befőttes üvegben a legegyszerűbb elvégezni a fermentálást: egy liter szobahőmérsékletű tejhez adjunk egy evőkanálnyi kefírgombát, majd egy papírtörlővel vagy kávéfilterrel takarjuk le, és igazítsuk az üveg szájához egy befőttes gumival. 12-36 órán keresztül fermentáljuk sötét, meleg helyen. Ha kész van a kefirünk, leszűrjük, majd a kefirgombákat megmosva újból kezdhetjük a fermentálást. Két fermentálás között érdemes a hűtőben tartani a kefirgombákat.

dsc_0077.jpg

Pro tipp:

- Ha kevés ideig fermentáljuk a kefirt (12 óra), akkor hashajtó hatású lehet, míg ha több ideig (36 óra), akkor hasfogóként is használható.
- Minél magasabb zsírtartalmú tejet használunk, annál boldogabb lesz a kefirgombánk, és ízletesebb a kefirünk. A házi tej a legjobb!

JAPÁN KRISTÁLYGOMBA

Bár a japán kristálygomba elég idegennek hangzik, a valóságban ez is egyfajta kefirgomba. Ezzel azonban jellemzően limonádé szerű italokat készítünk. A kristálygomba onnan kapta a nevét, hogy kicsi, átlátszó-fehér, kristályos alakja van. Ezt szintén bioboltokban, esetleg online tudjuk beszerezni, vagy egy barátunktól kérni. 

Fél liter vízben elkeverünk 3-4 evőkanál cukrot, amihez hozzáadunk 2 evőkanál kristálygombát, egy fél citromot felkarikázva és 10 szem mazsolát. Letakarjuk az üveget papírtörlővel vagy kávéfilterrel, hozzáigazítjuk az üveg szájához egy befőttesgumival, majd hagyjuk fermentálódni 2-4 napig. Ezt követően leszűrjük az italt, és már fogyasztható is! A kristálygombákat a következő fermentálásig a “limonádéban” tartjuk a hűtőben.

dsc_0011.jpg

Pro tipp:

- Mazsola helyett ki lehet próbálni más szárított gyümölccsel, például áfonyával is.
- Egy szál menta, kakukkfű vagy bazsalikom még különlegesebb ízt kölcsönöz az italunknak.

A karanténkovászoláson túl: fermentált italok készítése otthon Tovább
Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

standsome-worklifestyle-9q9cumjgbbw-unsplash.jpg

Kellemetlen felugró üzenetek a képernyőmegosztás sarkában? Sikertelen vizsga a megszakadó internetkapcsolat miatt? Bár sokszor azt gondoljuk, online prezentálni sokkal egyszerűbb, valójában számos olyan buktatót rejt magában, amivel korábban soha nem találkoztunk. Ahhoz hozunk tippeket, hogy jobb online előadóvá válhass.

2021. 05. 24. Írta: Csikós Zsófia és Klisóczki Fanni, borítókép: Standsome Worklifestyle, Unsplash

A technika mindenek felett

Döntő fontosságú, hogy egy nagy jelentőségű prezentáció, előadás során a számítógéped ne adja fel a harcot. Míg ez offline a terem, az intézmény hibája is lenne, addig az online előadás során kizárólag a te felelősséged. Ellenőrizd le, hogy minden szükséges frissítést elvégzett-e géped, illetve egy gyors újraindítás sem árthat a kezdés előtt.

Ezután már ne nyiss meg semmi olyat, ami túlzottan megterhelné a processzort. Fontos, hogy rend legyen az asztalon, ne kelljen szégyenkezned az illuminált állapotban készült háttérképed miatt, és semmiképp se legyen tele Mikroökonómia_teszt_megoldások_vizsga elnevezésű fájlokkal, sőt, talán inkább ne is birtokolj ilyeneket. Ahhoz, hogy az internetkapcsolat semmiképp se szakadjon meg, ajánlott áttérni egy fontos előadás előtt mobilinternetre, vagy a régimódi hálózati LAN kábelhez nyúlni. Ha nem tudod, szükséged van-e ilyen közbelépésekre, akkor internetkapcsolatod megbízhatóságát ITT tudod leellenőrizni.

kep_borito.jpeg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

A képernyőmegosztást mindenképpen egyeztesd a csapatoddal, hogy ki fogja kezelni, hiszen nem tanácsos átadogatni az irányítást. Érdemes előre kipróbálni, hogy lehetséges-e csupán a prezentációt megosztani, vagy a teljes képernyőt kell. Ne a vizsgán vagy a szakdolgozat védésen találkozz először a képernyőmegosztással, mert az értékes perceket rabolhat a vizsgaidőből, és nem is kelt túl felkészült benyomást. Emellett semmiképp se felejtsd el kikapcsolni a felugró értesítéseket, hiszen nem tartozik a vizsgabizottságra az, hogy a legjobb barátnődet randira hívta a szomszéd srác. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóságod és a te figyelmedet is megosztja az új impulzus.

Bár önálló előadásnál valószínűleg a prezentálással leszel elfoglalva, de amikor más ad elő, szenteled tényleg neki a figyelmed. Mindenképp némítsd le magad amikor nem te vagy soron, hogy a háttérből beszűrődő zajok ne zavarják az előadás menetét. Természetesen a zajokat próbáld meg minimalizálni az előadás előtt, vonulj el a lakás egy csendes zugába, illetve zárd be az ajtót és az ablakot. Emellett ne üzengess és gépelj, főleg ne némítás nélkül, mert hallatszódik.

bench-accounting-c3v88boorom-unsplash.jpg

Kép: Bench Accounting, Unsplash

Amikor te vagy a középpontban

Attól még, hogy otthon vagy, és a szobád négy fala közül prezentálsz, nagyon fontos az igényes és alkalomhoz illő megjelenés. Egy egyszerűbb prezentációnak illik ugyanúgy megadni a módját, mint egy vizsgának vagy egy üzleti megbeszélésnek. Egy-egy ilyen online előadás során ajánlott a business casual megjelenés, vagyis a férfiak esetében egy ing és egy elegánsabb nadrág viselete, míg a nők számára egy csinos blúz, esetleg egy blézer és egy kosztümnadrág vagy egy egyberuha. A megfelelő ruházat nagymértékben hozzájárulhat a pozitív első benyomáshoz és az egységes összképhez, hiszen a webkamerád bekapcsolásakor erre figyelhetnek fel először a beszélgetésben vagy előadásban résztvevő felek.

Egy régi közmondás úgy szól, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”. Ha ezt kicsit átalakítjuk az online térben eltöltött mindennapjainkra, akkor jogosan állíthatjuk, hogy „Tiszta szoba, rendes előadó/prezentáló”. Bármilyen online esemény előtt érdemes egy csendes, nyugodt és letisztult hátterű helyet találnod magadnak valamelyik helyiségben, ahonnan zavaró tényezők nélkül tudsz bekapcsolódni a beszélgetésbe. Mivel a kamerád bekapcsolásával másoknak is bepillantást engedsz a személyes teredbe, fontos, hogy a szobád tiszta és rendezett legyen, illetve, hogy senki ne jöjjön be a képbe, vagy semmilyen zaj ne hallatszódjon be. Ha a letisztult háttér mégsem megoldható, akkor választhatsz magadnak egy – az online kommunikációs felületeken lévő – előre beállított hátteret, vagy el is homályosíthatod a mögötted lévő teret. Itt is fontos megemlíteni, hogy számos szebbnél-szebb és színesebbnél-színesebb beállítás közül válogathatsz, de célszerű mindig az alkalomhoz illőt kiválasztani.

chris-montgomery-smgtvepind4-unsplash.jpg

Kép: Chris Montgomery, Unsplash

Érdemes ügyelni továbbá az egységes megjelenésre és dizájnra. Példaképp, ha csoportos prezentációt tartasz pár szaktársaddal vagy éppen a munkatársaiddal, akkor célszerű hasonló öltözékben és egyforma háttérrel előadnotok, ugyanis ez is egyfajta harmóniát és pozitív benyomást kelt a hallgatóságban. A különböző online platformoknak köszönhetően már arra is lehetőségetek van, hogy a közös prezentációtokból választotok egy diát, amit átszerkesztetek, hogy letisztult megjelenése legyen, és azt beállítjátok mindannyian háttérnek. Ezáltal a prezentációval is egyfajta egységet teremtetek, és az online előadásotok minden eleme harmonizálni tud egymással, nem is beszélve arról, hogy sokkal hitelesebbnek is tűntök majd. Az ideális fények megteremtéséről pedig mindegyikőtöknek külön-külön gondoskodni kell, hogy arcotok és felsőtestetek jól látszódjon – nappal és este is –  az adott fényviszonyok mellett.

Sokan nem gondolnák, de az online térben ugyanúgy hatalmas hangsúly van a beszédtechnikán és a testbeszéden. Sőt, néhány esetben célszerűbb is lehet részletesebben megmagyaráznod és nyomatékosítanod a mondanivalódat azáltal, hogy gesztikulálsz, hiszen videókamerán keresztül sokkal nehezebb átadni a lényeget a hallgatóság számára. Ezért fontos, hogy ülj távolabb az asztalodtól és a laptopodtól, a szemkontaktust a webkamerádon keresztül vedd fel a hallgatósággal, továbbá deréktól felfelé, előnyös szögben látszódj, mozdulataid pedig követhetőek és egyértelműek legyenek. 

headway-5qgiuubxkwm-unsplash.jpg

Kép: Headway, Unsplash

A kamerabeállítást, illetve a saját előadásodat célszerű többször is elpróbálnod bemelegítésként, hogy éles helyzetben ne okozzon kellemetlenséget, és ne veszíts a rendelkezésre álló idődből. Lényeges továbbá, hogy a szövegedet – ha előre megírtad – semmiképp se olvasd fel, még ha erre lenne is lehetőséged, illetve, hogy (gurulós) székeden se mozgolódj, végképp ne forgolódj zavarodban.

Összefoglalva tehát bármennyire is kényelmesen és otthonosan érzed magad a szobádban, egy online előadáshoz elengedhetetlen, hogy átszellemülj, alaposan felkészült legyél, és megteremtsd a megfelelő technikai, személyes, illetve környezeti feltételeket. Ahhoz pedig, hogy mindez gördülékenyen és magabiztosan menjen, vedd figyelembe ezeket a tanácsokat, és gyakorolj sokat, hiszen így válhatsz hiteles és kiemelkedően jó online előadóvá.

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó? Tovább
Covid-kiégés és motiválatlan egyetemisták? - Dr. Németh Marietta szakpszichológussal a kiégésről beszélgettünk

Covid-kiégés és motiválatlan egyetemisták? - Dr. Németh Marietta szakpszichológussal a kiégésről beszélgettünk

pexels-andrea-piacquadio-3808080.jpg

Téged is frusztrál az online oktatás, a bezártság és a korlátozások? A járványhelyzet eddig ismeretlen kihívások elé állította az egyetemistákat és az oktatókat egyaránt. Korábban már írtunk a fiatalkori kiégésről: most bővebben kifejtjük, miért érdemes kiemelt helyen kezelni az egyetemistákat, mint veszélyeztetett csoportot, és hogy mit tehetünk a kiégés ellen a mindennapokban.

2021.05.17. Írta: Burkus Brigitta. Képek: pexels.com

A kiégés egy folyamat, mely különböző szakaszokban, akár hosszú időn keresztül fejlődik ki. A cikk első részében a fiatalkori kiégésről beszélgettünk a Corvinus szakpszichológusával, Dr. Németh Mariettával. Miért veszélyezteti a kiégés különösen az egyetemistákat, és mit tehetünk ellene?

A digitális léttel nő a stressz-szint

A koronavírus-járvány hatására életünk megannyi aspektusa az online térbe költözött: a barátainkkal, családunkkal való társas kapcsolattartás, a munkavégzés, a szabadidős tevékenységek, az ügyintézés és a tanulás is. “Szinte mindent online csinálunk” - mondja Dr. Németh Marietta - “azonban a virtuális tér megköveteli tőlünk a hiányzó információk kiegészítését, ez pedig leterheli az idegrendszerünket, sokkal jobban igénybe vesz, mint egy olyan környezet (például egy osztályterem), ahol a szokásos módon állnak rendelkezésünkre az információk”. 

“Úgy kell adekvát módon  reagálnunk, hogy például csak korlátozottan látunk valakit, a mimikáját szinte alig, esetleg rosszabb minőségben halljuk, arról nem is beszélve, hogy nem tudunk egy térben lenni vele, vagy nem érezzük, akár a szaglásunkon keresztül is az apró rezdüléseit, pedig ezek a mondandó értelmezéséhez nagyon fontosak. Mindeközben próbálunk legalább olyan szinten teljesíteni, ahogyan eddig, csak ez sokkal több energiát igényel tőlünk. Nem csoda, hogy az  online munkamódban hamarabb elfáradunk.”

pexels-julia-m-cameron-4144224.jpgDr. Németh Marietta úgy látja, az online oktatás (a közoktatásban és az egyetemen is) a legtöbb esetben a jelenléti tanítási módszerek - kényszerűségből - online-ra terelt alkalmazását jelentik, és nem egy megújult, a digitális világhoz illeszkedő módszertant. “Mintha a szárazföldön bevált járást próbálnánk  a vízben is megvalósítani: lehet bizonyos feltételek között (ha csak az állunkig ér a víz), de fárasztó, lassú és korlátozott.”

“Voltak, akik eleinte örültek: például az introvertált személyiségek, akik kevesebb szorongást reméltek az új helyzettől, de mostanra már nekik is hiányoznak a beszélgetések, ugyanazt a levegőt szívni, ugyanabban a térben lenni. Egymásra hangolódni nem lehet ugyanúgy egy online térben: nem is gondolunk arra, mennyi minden vész el egy ilyen helyzetben” - mondja Dr. Németh Marietta.
Kép: Julia M Cameron, Pexels

Miért veszélyezteti a kiégés különösen az egyetemistákat?

A 2000-es évek elején kezdtek felfigyelni a hallgatói kiégés jelenségére, ekkoriban kezdtek megjelenni tanulmányok a témával kapcsolatban. Hallgatói kiégésről akkor beszélünk, amikor az egyén kimerültnek érzi magát a felsôoktatási követelmények miatt, cinikussá válik, távolságtartó attitûdöt alakít ki a tanulmányai és akár a kapcsolatai irányában. Ezzel párhuzamosan tanulóként inkompetensnek éli meg magát, sőt egy idő után valóban azzá is válik.

Egy 2018-ban Angliában készült felmérés szerint a 18-24 évesek 60%-a stresszként éli meg a sikerre vonatkozó vágyat és nyomást, a 25-34 éveseknél ez 41%. Magas  stressz faktort jelent a másokkal való összehasonlítás is, például a közösségi médiában.

“A BCE-n 2003 óta működik szervezetten a hallgatók pszichológiai támogatása, innentől vannak tapasztalataink  az egyetemisták mentálhigiénés állapotáról”  - mondja  a pszichológus. A motivációhiány és a depresszív jellegű tünetek, a tanulmányokkal kapcsolatos értelmetlenség érzés, a krónikus kifáradás és tehetetlenség érzése már akkoriban is megjelent a tanácsadóban: talán azt is mondhatjuk, hogy az évek előrehaladtával egyre fokozódó mértékben. A korábban 5 éves osztatlan képzés 3+2 évre (alap- és mesterképzésre) tagolódott, ami azt is eredményezte, hogy a hallgatók nagy része mindazt teljesíteni akarta és át akarta élni, már az alapképzésben, ami korábban az öt egyetemi évre volt tervezve: külföldi szemeszter, TDK, gyakornoki munka, diákszervezeti tagság.

pexels-cottonbro-4769488.jpg

Kép: Cottonbro, Pexels

Ehhez hozzájárult még az is, hogy a hallgatók tömegesen kezdtek el dolgozni az egyetemi éveik alatt. A szakpszichológus szerint mára már egyre kevesebb a „főállású hallgató”. “Ami még meglepőbb volt, hogy a kiégésre utaló tünetek a 2010-es évek derekán már az első évesek körében is megjelentek. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy az egyetemre való bekerüléshez vezető út olyan lelki és szellemi vagy akár fizikai megterhelést (krónikus alváshiány, állandó ülés a számítógép vagy akkoriban a könyv fölött) jelent sokak számára, ami miatt a kiégés állapotába kerülnek” - tette hozzá Dr. Németh Marietta.

A megfigyelés az, hogy aki a pályája elején megtapasztalja a kiégést, és ehhez nem kap megfelelő támogatást, az nagy valószínűséggel pályaelhagyó, illetve az egyetemre vonatkoztatva egyetemelhagyó lesz. Mindeközben az egyes fázisokból az elején még önerőből is vissza lehet jönni, de bizonyos fázis után már csak szaksegítséggel, hosszan tartó gyógyulási szakasz után. “Ezért nagyon fontos, hogy már a folyamat elején kiderüljön, hogy adott esetben kiégésről van szó, és ez megfelelően legyen kezelve” -hangsúlyozta a pszichológus.

Karanténfáradtság vagy COVID-kiégés

A pandémia és a digitális lét együttesen merítenek le bennünket.

“Már egy éve nézünk szembe a vírus okozta életmód-változásokkal, és még fogalmunk sincs, lélektanilag hogyan fogunk kijönni belőle”

- mondja Dr. Németh Marietta. A pszichológus biztosnak tartja, hogy a koronavírus rövid és hosszú távú hatásait még évekig fogják kutatni midenféle tudomány képviselői, így a pszichológusok is.

Nemrég jelent meg egy összefoglaló írás az átélt pandémiás év lélektani következményeiről, amelyben a pandémiát olyan jogi és pszichológiai értelemben vett katasztrófajelenségnek tekintik, ami válsághelyzethez vezet, és a világ minden részén hasonló reakciókat vált ki az emberekből. Mivel a katasztrófaesemények felkészületlenül érnek mindenkit, először heves félelmek, pánikreakciók és zavarodottság jelentkezik egyéni és intézményi szinten egyaránt. Ilyenkor a biztonságérzet és a kontroll visszanyerése az első feladat, amire ösztönösen és tudatosan is törekszünk.

“Ha  a veszélyhelyzet továbbra is folyamatosan fennáll, az idő múlásával az energiaszintünk lemerül, az ún. karanténfáradtság jelentkezik. Ráadásul sokaknál, akik eddig még - akár a meglévő nehézségeik ellenére is - egyensúlyban tudták tartani magukat, ez a kényes és törékeny egyensúly hamarabb borul fel, és komolyabb tünetek jelentkezhetnek.”

A pszichológus szerint a karanténfáradtság tünetei sokfélék, és nagyon hasonlítanak a kiégés tüneteire: “akár Covid kiégésnek is nevezhetnénk.” Az alapvető kimerültségen kívül, ami leginkább fizikai fáradtságnak, energiavesztésnek tűnik, feszültségérzés, ingerlékenység, szorongás, motiválatlanság, a teljesítőképesség csökkenése, zavarok az étkezési és alvási szokásokban, konfliktusok a társas érintkezésben vagy éppen visszahúzódás, izoláció társulhatnak hozzá. “Egyéni jellemzők függvénye, hogy kinél mi jelenik meg, vagy erősödik fel ezekből. A karanténfáradtság, mint ahogy a kiégés is bárkinél – lelki problémáktól mentes személyeknél is – jelentkezhet” - teszi hozzá Dr. Németh Marietta.

pexels-keira-burton-6624292.jpg

Kép: Keira Burton, Pexels

Egy évvel ezelőtt, a pandémia első szakaszában, az első lezárás és a digitális oktatásra való átállás időszakában  a Corvinus Hallgatói Támogatás készített egy felmérést, amiben azt kérdezték meg a hallgatóktól, hogyan érzik magukat. Több mint ezren válaszoltak, és az egyik érdekes eredmény az volt, hogy leginkább a motiváció veszett el, mintha a világ, a környezet, a tanulás unalmasabbá, érdektelenebbé vált volna.

“Most újra megkérdeztük a hallgatókat, hogy érzik magukat, és idén még többen válaszoltak. Ezúton is köszönjük nekik. Még a részletes elemzések előtt vagyunk, de az már most látszik, a hallgatók általában rosszabbul vannak, mint egy éve. Megduplázódott azoknak a száma, akik nagyon rosszul érzik magukat, és teljesen tanácstalanok abban, hogyan kezelhetnék a helyzetüket. Úgy tűnik jelenleg a legnagyobb problémát a magány érzése jelenti” - mondta Németh Marietta.

Megelőzhető-e a kiégés?

Sajnos nincs mindenki számára hatásos, kész recept. A pszichológus szerint fontos a támogató közösségi élet megléte, ami egyfajta védőhálót képez az elmagányosodás ellen. Dr. Németh Marietta úgy gondolja, a Corvinus ebből a szempontból nem áll rosszul, mert rengeteg a diákszervezet és a szakkollégium, bár az olyan közösségek létrehozását és meglétét is fontosnak tartja, ahová kiválasztás nélkül lehet csatlakozni.

"A távolodás következtében átformálódik az értékrendszerünk is. Kell hogy legyen védőháló, hisz társas lények vagyunk. A támogató közösségek védőfaktorként tudnak működni mindenfajta pszichés megbetegedéssel szemben.”

Az eredményes megküzdéshez a társas támasz megléte jelentősen hozzájárul. Ezért fontos - a pandémia okozta kényszerű izoláció miatt különösen -, hogy legyenek teherbíró kapcsolataink. A diverzitásnak ebben az esetben is egészségmegőrző hatása van: “megfigyelték, hogy kiégés ellen ható tényező, ha az embernek nemcsak olyan barátai, kapcsolatai vannak, akik például ugyanarra a szakra járnak vagy ugyanaz a munkájuk, hanem egészen másfélék” - mondja a pszichológus.

Mivel a kiégés szindróma legfontosabb faktora a hosszan tartó és megterhelő stressz miatt létrejövő érzelmi kimerülés, ezért a megelőzés és gyógyítás gerincét a különféle stresszkezelő módszerek alkotják, úgy mint relaxációs és meditációs technikák, jóga- és légzőgyakorlatok, mindfulness gyakorlatok. “A stressz kezelése mellett mindegyiknek kitüntetett  jelentősége van abban, hogy megtanítanak odafigyelni saját magunkra, és tiszteletben tartani saját szükségleteinket.”

A figyelem fejlesztése e technikák járulékos, ám csöppet sem elhanyagolható haszna. “Manapság versengve szolgálják ki (illetve terelik el) a figyelmünket többféle csatornán, ilyenkor a spontán figyelem erőfeszítés nélküli működését használják ki.” A pszichológus szerint emiatt különösen fontos, hogy megtanuljuk a figyelmünket tartósan és akaratlagosan irányítani: ezzel a tudatosságunkat is képesek vagyunk fokozni, és ezáltal kontrollt nyerhetünk saját működésünk felett, például emberi kapcsolataink működtetésében, és a tanulás során is.

A hatékony stresszmenedzsmenthez tartozik, ha olyan adaptívabb megküzdő stratégiákat tanulunk fejlesztő tréningeken vagy pszichológustól, amivel – mivel a stresszforrás kiiktatására legtöbbször nincs lehetőségünk – más értelmezési keretbe tudjuk helyezni a stresszel terhelt helyzeteket. Például segíthet, ha nem azonnal a legkatasztrofálisabb következményeket vesszük számba, hanem megvizsgáljuk, milyen hasonló helyzeteket oldottunk már meg életünk során, milyen erőforrásokkal rendelkezünk.

A rendszeres mozgásnak kiemelkedően fontos szerepe van minden depressziós jellegű tünetegyüttes kezelésében. Nemcsak boldogsághormonokat termel a szervezetünk az intenzív mozgás hatására, de egész énképünket is pozitív módon tudja befolyásolni. Az énkép kialakulásában ugyanis alapvető szerepük van a saját test mozgásáról és hatékonyságáról megtapasztalt visszajelzéseknek is.

pexels-kate-trifo-4024914.jpg

Kép: Kate Trifo, Pexels

Mikor volt időd olyat olvasni, ami nem kötelező?

A szakpszchológus szerint fontos, hogy találjunk örömforrásokat, illetve a már meglévőket ne engedjük elveszni az életünkből. “Az a tapasztalatom, hogy a tanulás és munka oltárán hajlamosak vagyunk nemcsak az örömet jelentő tevékenységekről (például olvasásról, kirándulásról, barátokkal együtt levésről), de a saját szükségleteinkről is lemondani. Számtalan olyan terápiás tapasztalatom van, ahol a munkában vagy tanulásban kiválóan teljesítő személynek újra meg kellett tanulnia észlelni, mikor éhes, mikor szomjas, mikor lesz fáradt, mert a kötelezettségek teljesítése felülírta a legalapvetőbb szükségletei észlelését is. Ilyenkor aztán az egész bioritmus fel tud borulni, aminek nagy ára van: evés- és alvászavarok, emésztési problémák, fokozott szorongás, pánikroham.”

A tartós stressz fennállása kimerültséghez vezet, ezért súlyosabb kiégés esetében indokolt lehet a munkaidő vagy az elvégzendő munka mennyiségének csökkentése, enyhébb esetekben jól jöhet a munka átstrukturálása, kihívást és érdekességet jelentő feladatok találása, a monotonitás csökkentése.

“Változtass az elvégzendő feladatok sorrendjén, iktass be szüneteket, kötelezően legyél offline is!” - tanácsolja Dr. Németh Marietta.

Mindez persze aligha valósulhat meg a már említett támogató munkahelyi környezet hiányában, és ebben a vezetők felelőssége óriási. „A vezetők, akiket a félelem mozgat, a félelem kultúráját teremtik meg. A munkamániás vezetők környezetében a munkamánia kultúrája alakul ki, és a beosztottak folyamatosan elégedetlenek lesznek saját teljesítményükkel - írja Paul Donders holland coach Reziliencia című könyvében. Ugyanitt leír egy rövid sztorit is egy nagy nemzetközi cég vezérigazgatójáról, aki „a dolgozz keményen, lazíts keményen, halj meg keményen” (vagyis mindenben legyél 100%-os) filozófia élharcosaként már öt éve nem vett ki szabadságot. Egy alkalommal aztán ráébredt, hogy példájával milyen negatív hatást gyakorolt a vállalat munkamoráljára. Elnézést kért ötszáz alkalmazottjától, amiért rossz irányba befolyásolta őket, ezt követően pedig a példaadás szándékával három hét szabadságra ment.” A kiégés tehát nem pusztán egyéni, hanem legalább annyira szervezeti, és ahogy a filozófus Byung Chul Han írja, társadalmi probléma is. Ma egy egész generációt, a mileniálokat azonosítanak úgy, mint a kiégés generációját.

Ha a megelőzés és a beavatkozás lehetőségeit nézzük, mindhárom szintet szem előtt kell tartanunk. Társadalmi szinten először a svédek (a 90-es évek végén), majd a hollandok (a kétezres évek elején) reagáltak a burn out jelenségére azzal, hogy betegségkategóriaként fogadták el, és így  a kezelésére is komoly erőfeszítéseket tettek. A hollandoknál a kiégést a stresszbetegségek legsúlyosabb formájának tekintik.

pexels-alex-green-5699431.jpg

Kép: Alex Green, Pexels

“Ha a kiégés előfordulási gyakoriságát (az EU-ban minden 4. munkavállalót érintenek a munkahelyi stressz következményei), a gazdasági hatásait (lásd a cikk első részében) és az egyéni pszichés szenvedés súlyosságát nézzük (szoros a kapcsolat a kiégés és a szomatikus, valamint pszichés megbetegedések között), akkor joggal mondhatjuk, hogy a burn out olyan jelentős problémakört képvisel, amelyet az egyéni szinten túl szervezeti és társadalmi szinten is orvosolni kellene” - mondja Dr. Németh Marietta.

Forduljunk szakemberhez!

A kimerültség és az energiahiány miatt sokszor a kiégéssel küzdő nem tudja megvalósítani azokat az ajánlásokat, amik célravezetőek lennének számára. Ilyenkor a tehetetlenség érzése még inkább kikezdi az önértékelést, és még mélyebbre taszíthatja a depresszióban. A Corvinuson a Hallgatói Támogatás pszichológusai biztosítanak ingyenes tanácsadást a hallgatók számára. Az alábbi elérhetőségen találjátok őket: pszichologus@uni-corvinus.hu

Covid-kiégés és motiválatlan egyetemisták? - Dr. Németh Marietta szakpszichológussal a kiégésről beszélgettünk Tovább
Hogyan gazdálkodhatunk jól az időnkkel? - Gyakorlati tanácsok szakemberektől

Hogyan gazdálkodhatunk jól az időnkkel? - Gyakorlati tanácsok szakemberektől

kepernyofoto_2021-04-22_16_47_30_1.png

A vizsgaidőszak előtt sokan úgy érezzük, megfulladunk a sok teendőben. Azt sem tagadhatjuk, hogy az elmúlt egy évben az idővel való kapcsolatunk megváltozott. Olyan, mintha egyre több és több dolgunk lenne, ám a nap még mindig 24 órából áll. Az előző cikkben körbejártuk az idő fogalmát és a szubjektív időérzékelés különlegességét, ebben az írásban pedig még praktikusabb oldalról közelítjük meg a témát. Szakértői tanácsok ahhoz, hogyan bánjunk jobban az időnkkel és benne önmagunkkal.

Írta: Széles Dorottya, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus és Széles Zsuzsanna, mentálhigiénés segítő, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársai, borítókép: Salvador Dalí, Az emlékezet állandósága

Mennyi időnk van?

Gazdálkodni valamivel egy céltudatos tevékenység - választások és döntések sorozata. Az idő értékét sokszor éppen az adja, hogy nem tudjuk, mennyi van belőle. Érdemes hasznosan eltöltenünk.

Brené Brown amerikai kutató a Merj bátor lenni! című előadása elején megköszöni a közönség soraiban ülő embereknek, hogy idejüket éppen őrá szánják, hiszen az idő egy értékes erőforrásunk. Az idő nem megállítható, nem visszafordítható, nem ismételhető, emiatt kapta az idő ura, Kronosz (a római mitológiában Szaturnusz) a könyörtelen jelzőt. Magától értetődőnek tekintjük a rendelkezésre álló időt, és értékére néha csak akkor jövünk rá, amikor elfogyott.

Rajtunk múlik, mire fordítjuk az időnket, hogy mit kezdünk vele. Gazdálkodhatunk vele, tervezhetünk vele, beoszthatjuk, megválaszthatjuk, mire fordítjuk, esetleg befektetésben is gondolkodhatunk.

A 93 éves Edith Eva Eger, a magyar származású holokauszttúlélő pszichológus ír arról, hogy nincs ideje a gyűlöletre, bosszúra, önsajnálatra, szerinte érdemes inkább felszabadítani saját magunkat a múlt terhei alól. Fiatal éveinkben hajlamosak vagyunk nagyvonalúan bánni az idővel, a szubjektív idő, mint egyedileg megélt perspektíva, sokáig nem számít, aztán hirtelen ébredünk rá, hogy van, és nem lehet megállítani. (A szubjektív idő fogalmát Henri Louis Bergson Nobel-díjas francia filozófus alkotta meg.) Érdemes jól átgondolni, hogyan priorizálunk ezekben a tágíthatatlan keretekben. Hogyan hat az idő a megélt dolgaink fontosságra? Az időt nem lehet legyőzni, de megtanulhatunk együttműködni vele.

time-731110_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Hogyan osszuk be az időnket?

Az időmenedzsmentben gyakori nehézség, hogy azt tapasztaljuk: erőnk szétforgácsolódik, szétszakítanak a feladatok. Frusztrálttá válunk, rohanunk magunk után. Pedig a rendelkezésre álló idő egységnyi, mi pakolunk bele túl sok mindent. Ekkor felpörgünk, ülő helyzetben is felfokozott ritmust, kapkodást élünk meg. Holott, ezzel egyidőben vannak belső ritmusaink, amik ugyanúgy működnek. Például a szívünk dobog, optimális esetben jó ritmusban dobog. A lélegzetvételünknek, véráramunknak is adott ritmusa van. Nőként például havi ciklusunk is adott ritmust jelent. Ha figyelünk erre a ritmusra, ezzel jobban összehangolódunk, a produktivitásunk ugyanúgy megmarad, viszont kevésbé zsigereljük ki magunkat.

Kapcsolódó rövid gyakorlat Dorkától:

Abban a helyzetben, ahol, ahogyan éppen vagy, figyeld meg a légzésedet! Csak kövesd, figyeld meg, milyen most a légzésed. Milyen ritmus esne jól? Érzékelsz-e valahol nyugalmat a testedben? Adj ennek egy kis időt. Érzékelsz-e bármilyen finom mozgást a testeden belül? Ha jól esik, akár picit fel is erősítheted ezt a mozgást, amit érzékelsz. Merre visz? Milyen mozgás esne most jól? Adj ennek egy kis időt, majd térj vissza gondolatban és figyelemben eddigi tevékenységedhez. Az a finom mozgás és ritmus, amit belülről tapasztaltál, hogyan esik? Mennyiben tér el attól a ritmustól, amit magad körül tapasztalsz? Ha jól esik, néha térj vissza ehhez a belső figyelemhez, és figyeld meg, hogyan hat rád a napi feladataid elvégzése közben.

Az elég jó időbeosztás nem kisebb dologról, mint az életemről szól. Valójában mivel töltöm az időmet (ami a legbecsesebb valuta), találtam-e olyan célt vagy mély vágyat, ami megmozdít, és aktívvá tesz annyira, hogy a változtatáshoz és cselekvéshez elég erőm is legyen? Ahhoz, hogy egy lépéssel közelebb kerüljek a saját célomhoz, motivációra is szükség van és annyi mozgástérre, időre, hogy a cselekvés meg tudjon születni. Néha pont az átgondolást, értékelést, tervezést hagyjuk el: ez rövidtávon időbe kerül ugyan, hosszútávon mégis megtérül. Ezek a rövid idők alkalmasak arra, hogy automatizáljuk, amit lehetséges, vagy akár újra gondoljuk, hogy jó irányba tartunk-e. Annak érdekében, hogy célunk, vágyunk megvalósulhasson, érdemes a naptárban is helyet készíteni.

Néha megtapasztaljuk, hogy a feladatok elárasztanak, terveink a legjobb szándék ellenére is dugába dőlnek. Megannyi nagyszerű időgazdálkodási technika áll rendelkezésünkre, és ha időt szánunk rájuk, akkor nem csak a feladatainkat, de sokszor céljainkat, terveinket, fontossági sorrendünket, hatékonyságról alkotott képünket is segítenek átgondolni, újragondolni. Például hasznos elkülöníteni a sürgős és valóban fontos feladatokat egymástól (lásd Eisenhower mátrix).

Meg kell, vagy meg szeretném csinálni?

Tudjuk, hogy a feladatok hatékony elvégzésében milyen fontos szerepe van a prioritásnak. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy elég időt szánjunk saját feltöltődésünkre. Akár alkut köthetünk magunkkal, hogy hogyan vigyázzunk saját magunkra napi, heti, havi és éves szinten. Mit teszünk meg a saját jóllétünkért ezekben az időegységekben? Mi az, ami szinte nem is máson múlik, hanem saját magunkon?

Szerepeink svédasztalára úgy is tekinthetünk, hogy teljesítményünk mellett kapcsolataink is nagy értékkel bírnak: kire lenne érdemes időt szakítanom? Kinek a hangját lenne jó hallani? Mit tehetek azért, hogy ápoljam a vele való kapcsolatot?

time-3096535_1920.jpg

Kép:Devanath, Pixabay

Halogathatunk egy személyes, családi, teendőt, de akár egy egyetemi feladatot is. Jó munkához idő kell, de hogy ez éppen kinek mennyi - egyéntől függ. A halogatással kapcsolatos egyik feltevés, hogy éppen az alapos munkához szükséges időt és kényelmes ritmust vonjuk meg magunktól. Másrészt, van, aki talán éppen a számára megfelelő arousalt, azaz aktivációs szintet szabályozza ilyen módon. A megfelelő aktivációs szinten jobb teljesítményt is nyújthatunk. Tehát ez is válhat javunkra, főleg, ha tudatosan tesszük. ITT olvashatsz bővebben a halogatásról.

Ha továbbmegyünk, akkor azt is megfigyelhetjük, hogy gyakran az időgazdálkodás nehézségének hátterében a nemet mondás hiánya áll. Például, amikor egy feladathoz nem fűlik a fogunk, nem is kötelező megtenni, de inkább megtesszük, holott érezzük, hogy ezt már beszuszakoljuk az egyébként is feszes naptárba. Ezek általában megbosszulják magukat: könnyebben kimerülünk, nem mindig tudunk kellő energiát fordítani a feladatra. Bár lehetnek nagyszerű hatásai az elvégzett munkának, önmagunk rendszeres túlvállalásával közelebb kerülünk a kiégés állapotához.

Néha túlfeszülünk, néha túlságosan elengedjük magunkat. Az idővel is tehetünk így. Ha túlságosan görcsösen osztjuk be, vagy túlságosan elengedjük: ugyanúgy széthullik, szétforgácsolódik. Lehetünk azonban éberek, kíváncsiak az újra és a jelen pillanatra.  Az idővel talán akkor gazdálkodunk jól, ha a saját energiáinkat jól osztjuk be. Ha nem terheljük túl magunkat, fenntartható módon végezzük a feladatainkat. Minden nem lehet fontos számunkra, prioritásainkhoz érdemes ragaszkodnunk.  Ha rövid időkre is, de lehet tapasztalatunk arról, amikor elég jól illeszkedik a külső és belső idő. Amikor találunk számunkra értelmes pillanatokat és tevékenységet egy adott napban.

Adhatunk magunknak pihenést, és kereshetünk aktivitást. Ez a paradoxon méltó az időhöz: ha rohanunk, ez csak gyorsítja az idő múlását. Pont fordítva működik. Olyan az idő, mint ahogy te vagy benne.

Hogyan gazdálkodhatunk jól az időnkkel? - Gyakorlati tanácsok szakemberektől Tovább
Neked mit jelent az idő? - Mihez kezdjünk a pandémia alatt megváltozott időérzékelésünkkel?

Neked mit jelent az idő? - Mihez kezdjünk a pandémia alatt megváltozott időérzékelésünkkel?

pexels-photo-4405244.jpg

Bő egy évvel ezelőtt a világunk fenekestől felfordult. Alig van olyan területe az életünknek, amelyre ne lenne hatással a koronavírus-járvány, nincs ez másképp az idő dimenziójával sem. Ha az időt nem is, az időhöz való viszonyulást befolyásolni tudjuk. Olyan konkrét gyakorlatokat és tesztet hozunk, amiket szakemberként hitelesnek és hasznos találunk.   

2021.05.01. Írta: Széles Zsuzsanna mentálhigiénés segítő, közgazdász és Széles Dorottya alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, Corvinus Hallgatói Támogatás, Idézetek: Fodor Ákos haikuk, borítókép: Tarrin Elliott, Pexels

Mit jelent az idő?  

BASHÔ-HOMMAGE 

Virágom szirmán 

vízcsepp: pillanat-gyémánt! 

Most gazdag vagyok. 

Az idő olyan kincsünk, ami valójában nem a tulajdonunk. Bánhatunk vele jól, jelentéstelivé tehetjük, és használhatjuk jól, de alkudozni nem tudunk vele. Megélhetjük, tudatosíthatjuk, mit jelent nekünk az idő, törődhetünk az időnkkel és az időnkben önmagunkkal vagy önmagunkban az időnkkel.  

Az idő fogalmának tisztázása nem könnyű feladat - emberemlékezet óta foglalkoztatja a tudomány és a művészet jeles képviselőit. Azt gondolnánk, mindenki érti, tudja, mi az idő, de igazából senki sem.  

Egy biztos: az idő telik, múlik, akár a mesékben. Nem áll meg egy pillanatra sem. Folyamatosan mozgásban és változásban van. Az idő absztrakt fogalom, megbonthatatlan egység, amit mi szakaszolunk annak érdekében, hogy valamilyen módon meg tudjuk ragadni. Ami már volt, az a múlt, ami majd lesz, az a jövő, ami pedig éppen most van, az a jelen. Lehet objektíven mérni, viszont érzékelése ennél jóval összetettebb és szubjektívebb jelenség. Daniel N. Stern nyomán az objektív, lineáris, naptári értelemben vett időt kronosznak hívjuk, míg a szubjektív idő a kairosz. A kairoszban valami történik, amely cselekvésre, valódi változásra indít.  

Néha olyan, mintha az idő „gömbben lenne”, „gyöngy az idő” – ahogy Weöres Sándor fogalmazott. A gyöngy a tökéletesség, a megbonthatatlan egység, de egyben a mozgásban lévő forma, nincs olyan pont a felületén, amelyen biztosan állni tudna. Az idő sem megállítható, sőt néha talán azt érezzük: minél inkább szorítjuk, annál inkább kicsúszik a kezünk közül. Mint az igazi természeti erőket, amik túlmutatnak rajtunk, nem tudjuk őket befogni, de talán együtt tudunk működni velük.   

Benned milyen belső kép él az időről? Időegyenes? Homokóra? Ketyegő másodpercmutató? Emlékszel olyan pillanatokra, amikor az órát figyelted és csak úgy vánszorgott az idő? És olyanokra, amikor elillant?  

A kisgyerekeknek nincs időérzékük, még az időtlenségben élnek, kisgyerekkorunkban az időt néha éjszakákban mérjük, így tagoljuk napokra („mennyit kell még aludni…?”), és ebben az időszakban nem ritkák az olyan kérdések, mint a „ma ma van? Vagy ma holnap van?”. Kiskorunkban a jövő csak azt jelenti, nem most: fél perc vagy fél óra várakozás is végtelennek tűnik, egyre megy. Ebben a sajátos időtlenségben nincsenek határidők, optimális esetben nincsen űzött sietség: csak a felnőtt sietteti, próbálja a külső elvárásokhoz igazítani a gyerek belső ritmusát. Ezt teheti többnyire ügyesen terelve, de sürgetve, szorongást keltve is. Az időhöz így társulnak érzések, elvárások. De az érzések mindenkor hatnak is arra, hogyan érzékeljük az időt.  

A vírus hatása az időérzékelésünkre 

Az idő - ha van - 

tágul-görbül, mint a tér: 

mosttól mostig tart. 

Einstein szerint az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre. (Miért érezzük azt, hogy mostanában mégis minden egyszerre történik?) Azt is hozzá és az ő téridő elméletéhez köthetjük, hogy a tér és az idő összefügg (bár kétségtelen, hogy a fénysebességnek egyelőre a közelébe sem jutunk). 

A járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedésekkel, a távoktatás és a home office bevezetésével megváltoztak a terek, amelyekben az életünk zajlik. Az életterünk beszűkült. A kényszerű otthonmaradással a különböző megélt szerepeink is egy térbe szorultak, a tevékenységeink összesűrűsödtek, és óhatatlanul felborították az időhöz való viszonyunkat is. 

pexels-photo-4112287.jpeg

Az időérzékelés tudatos folyamat. Mivel a figyelmünk véges kapacitású, így minél több dologra figyelünk, annál kevésbé érzékeljük az időt. Mivel nincs kapacitása az agynak erre is figyelni, alábecsüljük a múló időt. Ha kellemetlenül érezzük magunkat, vagy unatkozunk, ha türelmetlenül várakozunk, vagy félelmet érzünk, akkor úgy érezhetjük, hogy az idő lassabban múlik. 

Az élet belső és külső ritmusa közötti összehangoltságra a világjárványhoz kapcsolódó intézkedések is hatást gyakorolnak. A korlátozásokkal kizökkentünk a megszokott életritmusunkból, és ezáltal az időérzékelésünk is megváltozott. Van, aki szerint az idő lelassult, van, aki szerint felgyorsult, és olyan is van, aki mindkét jelenséget érzékeli a saját életében.  

"Az én fejemben egy évkör jelképezi az idő múlását, de tavaly márciustól idén márciusig a fejemben őrzött kép megváltozott. Valahogy a szimbolikus belső pályámon a március közepe most nem ugyanott volt, mint tavaly. A fejemben nem telt még el egy év. Mintha a fizikai találkozások hiánya miatt nem úgy éltem volna meg az idő múlását, ahogy szoktam, mintha rövidebb szakasz lett volna ez az egy év. Ez azért furcsa, mert közben azt is érzem, hogy sokkal kevesebb időm van. Időm persze ugyanannyi van, csak egymásra torlódtak, és párhuzamosan futnak a szerepeim, mint amikor sok alkalmazás van egyszerre nyitva a mobilomon. Valahogy az egész rendszer lassabb és hamarabb le is merül." - Széles Zsuzsanna saját élménye 

A szubjektív megéléseinkben mintha mostanában gyakrabban összezavarodnánk, hogy az időnk veszendőbe megy vagy összeprésel vagy mindkettő egyszerre. Hogyan teljesítsünk, koncentráljunk a jelenben, ha elbizonytalanít a jövő? Vagy hogyan fókuszáljunk a jövőre, ha beterítenek, maguk alá temetnek a jelen feladatai?  

 AZ EMBERI ÁLLAPOTRÓL  

bizakodj — lévén 

helyzetünk mindenkor a 

l e g pillanatnyibb 

A pandémia miatt megváltozott életünkben a jövőperspektíva is átalakult, minden bizonytalanabb, és mintha az ismeretlenek vagy a lehetséges kimenetelek száma is több lenne, mint amihez korábban hozzászoktunk. Nem tudunk úgy tervezni, mint ahogy megszoktuk. 

Rosemary Sword és Philip Zimbardo állítása szerint a pszichológiai időérzékünk – vagyis időperspektívánk – igen fontos szerepet játszik abban, ahogyan a velünk történt dolgokat szemléljük, a jelenben döntést hozunk, és ahogy a jövőhöz viszonyulunk. Ha érdekel, milyen most az időperspektíva-profilod, itt kitöltheted a tesztet. Érdemes szem előtt tartani, hogy attitűdünk alakítható, saját hozzáállásunkon is múlik, hogy mihez kezdhetünk a jelenlegi helyzetben. Szerepünk van abban, hogy a jelen állapotból mit építünk be a jövőbe, ez pedig gátol, vagy segítségünkre lesz.  

Elgondolkozhatunk azon is, nem a jövő tervezhetőségének gondolata volt-e korábban illúzió? Mi van, ha a jövő csak egy következő most? Azzal viszont lehet dolgunk, hogy mitől lesz értéke számunkra. Ha a jövő perspektívájából nézünk visszafelé, mitől lenne értékes ez az időszak? Hogyan hoztam ki az elérhető jót a magam számára? Mire szánjak időt, hogy a jelenben jobban legyek? Mi az, amim van és a jövőben is segítségemre lehet?   

ESTI FOHÁSZ 

Ahova nézek: 

csak tennivalót látok. 

Szemhéjam, segíts! 

A kényszerű otthonmaradással elvesztek helyek, ahová korábban jártunk, sokkal kevesebbet jövünk-megyünk, átalakult a tér, amiben létezünk. A tevékenységeink jelentős része az online térbe költözött. Fizikailag jóval kevesebbszer kell helyszínt változtatnunk az elfoglaltságaink között, így azok időben is közelebb kerültek egymáshoz. Nem hagyunk elég időt köztük saját magunkra.  

Korábban ez a „zsilipelés”, belső áthangolódás egyik dolgunkról a másikra, sokszor éppen az üresjáratnak megélt helyzetekben történt meg, spontán: közlekedés közben, várakozás alatt, folyosói beszélgetés során. Ha egész nap egy szobában ülünk, nem kell sem a tantermek, sem az iroda és a tárgyalók, sem az otthonunk és a munkahelyünk között jönni-menni. Emiatt szükségszerűen elmosódtak a határok az egyes életterületek és szerepek között. Pedig az átzsilipelés segít abban, hogy lélekben és fejben is megérkezzünk a következő helyzetbe.

pexels-photo-6466385.jpeg

Megfigyelted már, hogy egy csendben eltöltött pár perc, egy lassabban elszürcsölt tea vagy más apró rítus hogyan segít a „zsilipelésben”? Mi az, amit megtehetsz, hogy ilyen perceket találj vagy nyerj önmagad számára?   

Az online tér lehetőséget ad, mert tudunk kapcsolódni másokkal, a virtuális térben azonban másképp történnek a dolgok, másképp zajlik a kommunikáció. Ez a fajta jelenlét és figyelem sokkal megterhelőbb és fárasztóbb. Könnyen előfordul, hogy közben a saját testünkkel kevésbé kapcsolódunk. Miközben minden figyelmünk a monitorra szegeződik, testünk a saját fizikai valóságunkban van. Két világra kell, kellene figyelnünk egyszerre, és észlelni a jelzéseit. Figyelsz a tested jelzéseire ebben az új életmódban? Hogy van? Érzed, ha elfáradsz? Kizsigereled a tested vagy támogatod? Állj fel néha, mozgasd meg magad, egyél, igyál teremts új szokásokat, amik a fenntarthatóságot biztosítják ebben a megváltozott működési módban.   

Halaszthatatlan 

semmittennivalóm van. 

Kérlek, ne zavarj. 

Az idővel való gazdálkodás témája előhív egyfajta üzleti szemléletet, de nem lehet mindig teljesítménymódban lenni. Érdemes tudatosan időt hagyni az üresjáratra is, amikor csak vagyunk, és a figyelmünk egy fókuszált állapotból átválthat egy ellazultabb, szemlélődő üzemmódba. Önmagunkra figyeléshez számos technika elérhető a neten (relaxáció, meditáció, légzőgyakorlatok, jóga, mindfulness gyakorlatok, miről már egy korábbi cikkünkben is írtunk), de az is éppen elég, ha egy nap párszor csak úgy vagyunk, és semmit teszünk. Nem rágódunk a tegnapi dolgokon, nem agyalunk a holnapi határidőn, a tudatunkkal a valós időben maradunk, és önfeledten átadjuk magunkat a jelen pillanatnak. Ilyenkor tud az élet is belépni a pillanatba. Ennek során olyasmit is észrevehetünk, aminek az észlelését a koncentrálás és feladatmegoldás során elmulasztjuk. 

Amikor a figyelmünk megnyílhat a finom érzékszervi észlelések felé, könnyebben meghalljuk a madarak csiripelését, (amit egyébként is hall a fülünk, csak nem észleli a figyelmünk), könnyebben észrevesszük, hányféle árnyalata van a zöldnek a természetben, vagy, hogy egyébként milyen érzetek vannak a testünkben, és hogy milyen érzések kavarognak bennünk. Ez így nagyon filozofikusan hangzik, de idézd csak fel, hány ilyen élettel teli pillanatra, élményre emlékszel!  Akkor tudunk jól lenni, és még igazán jól teljesíteni is, ha időről-időre töltődünk, ha nem merítjük le az elemeinket. 

A természet ereje 

ÚTIKALAND 

Egy pille illeg 

hajóm orrán: bámulom: 

most ő kormányoz. 

A szabadban töltött idő szerepe is felértékelődött. A természet minden érzékünkre hat, ami egy komplex idegrendszeri élmény, így – a környezetpszichológiai kutatások szerint is - jó hatással van a mentális működésünkre.   

Az elmúlt egy évben lassan a pozitív pszichológiából is elegünk lett, valahogy semmitmondóvá váltak az okos tippek. Már nehéz tudatosan pozitívnak maradnunk, értelmet és örömöt viszont találhatunk abban, ami van. Ha kimész a szabadba, a természet él, moccan, susog, zizeg, nem állt le, a növények nőnek, az évszakok forognak, a Nap felkel és lenyugszik, működik az a rend, amelynek élőlényként mi is a részei vagyunk. Lehet, hogy éppen ez adhat támpontot ebben a megváltozott időészlelésben.  A napirend - szó szerint is - segít adott napon belül is tartani a rendet: időben kelni, időben elvégezni, amit kell, időben lefeküdni, időt hagyni, időt szánni mindarra, ami fontos. Ha ünnep jön, arra lélekben készülni. Ha nem jön a tavaszi hangulat, akkor venni egy csokor tulipánt, és engedni, hogy hasson ránk.  

Ha meg tudod oldani, időről időre sétálj egyet arra, ahol fákat, bokrokat, virágokat látsz! Távolodj el kicsit a saját mindennapos gondjaidtól, ha lehetséges, menj fel egy dombra, nézz körül magasabbról. Érezd, hogy haladsz az úton, eljutsz rajta egyik helyről a másikra, mozgásban vagy. Próbáld ki, és érints meg egy fát. Érezd, hogy ő is él, te is élsz. Érezd az erejét, törzsének stabilitását, lásd meg óriási lombkoronáját, és képzeld el, hogy a felszín alatt, legalább akkora gyökérzete tartja meg őt biztosan. Mi bennetek a közös? Mit tanulhatsz tőle? Mi köt össze benneteket?  

ÉBREDÉS 

fölépíteni 

és belakni magamat 

napmintnapmintnap

Neked mit jelent az idő? - Mihez kezdjünk a pandémia alatt megváltozott időérzékelésünkkel? Tovább
Új és egészséges ízek - Tavaszi receptek szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel

Új és egészséges ízek - Tavaszi receptek szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel

budapest_szinek-31.jpg

Néha hóeséssel bár, de itt a tavasz: sok szezonális, Magyarországon termő zöldség és gyümölcs időszaka. Ha új ízekre vágysz, próbáld ki ezeket az egészséges és egyszerűen elkészíthető ételeket!

2021.04.18. Írták és fényképezték: Belayane Najoua, Szentkirályi Lili, Csikós Zsófia, Taxner Tünde

Vegán pho medvehagymával

A medvehagyma-szezonnak egy szabálya van: érdemes mindenbe belecsempészni ezt a csodát, hiszen viszonylag rövid ideig van szezonban, és az egyik legfinomabb (és legegészségesebb!) hagymafélénk.

Hozzávalók:

  • 2 5 cm-es friss gyömbérdarab
  • 5 db csillagánizs
  • 4 db szegfűszeg
  • 2 kisebb (kb. 5 cm) fahéjrúd
  • 3 kardamom
  • 1 evőkanál egész koriandermag
  • 8 bögre alaplé (saját magunk által készített, vagy leveskockából/pho leveskockából)
  • 1 evőkanál barnacukor
  • 1 evőkanál szójaszósz
  • 1 evőkanál rizsecet
  • só ízlés szerint

Feltétek:

  • 300 g rizstészta
  • 2 répa
  • 1 mángold (májustól van szezonban), vagy 2 maréknyi spenót (áprilistól van szezonban)
  • 1 póréhagyma
  • 1 chili (10 cm-es)
  • 200 g tofu
  • 1 csokor medvehagyma
  • 1 csokor koriander
  • 1 újhagyma
  • 1 lime

a1e4ef50-790f-4a1c-b09d-9a2fae7e2975_1_201_a.jpg

Elkészítés:

1. Először a levest készítsd el: a hozzávalókat rakd egy nagy lábasba, forrald fel, majd minimum 30 percig hagyd gyöngyözni, fedővel a tetején. (Minél tovább hagyod, annál mélyebb lesz a leves íze.) 
2. Amíg a leves fő, vágd apróra a zöldségeket (a répát érdemes hámozóval vékony szeletekre vágni), illetve csíkokra a tofut.
3. A tofut forró lángon, valamilyen zsiradékon süsd ropogósra (kb. 3-4 perc), vedd le a lángot, majd önts rá egy evőkanál szójaszószt.
4. Szűrd le a levest: vedd ki belőle a fűszereket (ezek kiszárítva újra felhasználhatóak pho leveshez/illatosítónak), majd tedd vissza közepes lángra.
5. A felvágott zöldségeket rakd bele a forró levesbe, és főzd őket 5 percig.
6. Közben főzd meg a rizstésztát forró vízben, a csomagoláson látható utasítások szerint (kb 3-5 perc). Szűrd le a tésztát, és öntsd le hideg vízzel.

Összeállítás:

1. Oszd el a tésztát négy mélytányér között egyenlően.
2. Merd rá a tésztára a levest és a zöldségeket, és rakd rá a tofu-csíkokat.
3. Díszítsd, ízesítsd a levest medvehagymával, korianderrel, felvágott újhagymával és 1 lime levével.
4. Opcionálisan szójababcsírát, sriracha szószt, szójaszószt, ecetes fokhagymát is használhatsz további ízesítéshez.

Sonkás-medvehagymás tészta

Magyarországon számos helyen lehet medvehagymát szedni akár ingyen is, ami nemcsak környezetkímélőbb, mintha külföldről importált árut vennénk, hanem szuper szabadidős program is egyben. Ebben a receptben a medvehagymáé és a sonkáé a főszerep, amit egy kis borral bolondítunk meg. 

Hozzávalók:

  • 1 csomag tészta (tagliatelle, penne, spagetti – bármelyik jó)
  • 1 csokor medvehagyma
  • 1,5 dl tejszín vagy (tejmentes változathoz) ugyanennyi kókusztejszín
  • 15 dkg főtt, füstölt sonka (akár lehet a megmaradt húsvéti is)
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 2 dl fehérbor
  • só, bors

A sonkát vágd kockákra, pirítsd meg kevés olívaolajon, majd öntsd fel a fehérborral és hagyd, hogy jó része elpárologjon. A medvehagymát vágd nagyobb darabokra és add a sonkás, boros keverékhez. Rövid ideig párold, majd vedd kisebbre a lángot és keverd hozzá a tejszínt. Sózd, borsozd ízlés szerint.

A tésztát tedd zubogó, sós vízbe, keverd meg, majd a csomagoláson feltüntetett ideig hagyd főni. A főzőléből adj egy kanálnyit a tejszínes-sonkás szószhoz, majd a leszűrt tésztát is forgasd hozzá.

Zöldséges rakott kuszkusz

A tavasz beköszöntével ételeinkhez számos szezonális zöldség közül választhatunk alapanyagokat, amelyek nem csak ízletesek, hanem pompás színeket is varázsolnak az ebédlőasztalra. A következő recept egy könnyed egytálétel, amit gyorsan és változatosan lehet elkészíteni, de akár húsételek mellé köretként is lehet fogyasztani. 

p1150740_3.jpg

Hozzávalók:

  • 15 dkg kuszkusz
  • 3 dl forró alaplé (leveskockával is elkészíthető)
  • 50 dkg vegyes zöldség (friss, ízlés szerint)
    •  ajánlás: zöldborsó, karalábé, brokkoli, karfiol, sárgarépa, fehérrépa, paradicsom, valamilyen hagyma (vörös/lila/újhagyma)
  • 1 csokor petrezselyem és egy kevés snidling
  • 1 evőkanál vaj
  • 1 tojás
  • 4 evőkanál tejföl
  • reszelt sajt (trappista, mozzarella vagy edami)
  • só, bors, kakukkfű, bazsalikom

A zöldségeket vágd közepes kockákra, majd – a hagyma, a petrezselyem és a paradicsom kivételével – enyhén sós vízben főzd szinte teljesen puhára. Közben készítsd el az alaplevet és vajazz ki egy jénait vagy egy tepsit. 

A kuszkuszt szórd bele a kivajazott tepsibe, öntsd fel az alaplével és fűszerezd ízlés szerint. Érdemes intenzív fűszereket használni, mert a kuszkusz úgy lesz igazán finom. 8-10 percig lefedve hagyd állni, majd alaposan keverd össze a vajjal, a petrezselyemmel és a snidlinggel. Miután a kuszkusz összeállt és a leszűrt, illetve a friss zöldségeket is hozzáadtad, készítsd el a szószt. 

A tojást keverd össze tejföllel és egy kevés fűszerrel, majd öntsd rá a zöldséges keverékre. A tetejét szórd meg reszelt sajttal, majd tedd a 180 fokos sütőbe. 12-15 perc elteltével készül el, ha a teteje aranybarnára pirult és a szósz is megszilárdult.

Francia almatorta

Az alma egy univerzális megoldás, ha valami lokálisan elérhető és egészséges gyümölcsre vágysz, hiszen Magyarországon egész évben szezonális. Desszertnek mégis egy francia ételt hoztunk, ami egyszerűen és gyorsan elkészíthető, a végeredmény pedig nagyon látványos. Jacques Pépin Elnökök séfje című könyvében találtam ezt a receptet - ez az egyik legélvezetesebb életrajzi írás, amit valaha olvastam. A francia neve tarte aux pommes, vagyis almatorta, de sok pékségben tarte de là maison, vagyis “a ház tortája” néven árulják.

maci.jpg

Fotó: Katona Mihály

Hozzávalók a tésztához:

  • 20 dkg liszt
  • 1 nagy tojás 
  • 6 dkg vaj
  • csipet só
  • 2 dkg cukor vagy vaníliás cukor
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 kanál forró tej

A töltelékhez:

  • 1 kg alma
  • 6 dkg cukor
  • fahéj ízlés szerint
  • 2 evőkanál vaj feldarabolva

Előkészületek:

  • Szeleteld fel az almákat nagyon vékonyra. A héjukat rajtuk is hagyhatod.
  • Vedd elő az összes hozzávalót és a konyhai mérleget.
  • A sütőt melegítsd elő 220 fokra.

A tészta minden hozzávalóját keverd össze egy tálban, kivéve a tejet. Azt forrald fel külön, és miután a hozzávalókat csomómentesre keverted, öntsd hozzá a masszához. A vajat is érdemes felmelegíteni vagy korábban kivenni a hűtőből, hogy könnyebben el lehessen oszlatni. Keverd össze jól a tésztát: egy nagyon ragacsos, de nem annyira folyós masszát kell kapnod.

Vajazz ki egy kerek, nagyjából 23 cm átmérőjű tortaformát vagy tűzálló kerámiatálat, és az alján egyenletesen oszlasd el a tésztát. A széleit nyomkodd fel a tál falára. Az almaszeleteket körkörösen helyezd el a tetején. Ha megvan a művészi elrendezés, szórd meg cukorral és fahéjjal, és tegyél rá eloszlatva vajdarabokat, amik majd ráolvadnak. Tedd a meleg sütőbe, majd süsd nagyjából 45 percig, amíg meg nem pirul a tészta. Fogyaszd langyosan – úgy a legjobb –, de ha gyengébb a családtagok gyomra, akkor hagyd teljesen kihűlni. 

Jó étvágyat kívánunk!

Új és egészséges ízek - Tavaszi receptek szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel Tovább
Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása

Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása

hospice-1797305_1920.jpg

A koronavírus mellett a krónikus betegségek is komoly terhet rónak a családokra. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor sok szűrés, halasztható kezelés elmaradt, az ápolás pedig a családtagokra hárul. Mit tehetünk családtagként, ha krónikus beteg van a családban? Hogyan segíthetjük leginkább a felépülést?

2021.04.16. Írta: Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka, borítókép: truthseeker08, Pixabay

A betegségek témája köré szerveződő sorozatunk első cikkében a Covid19 saját élményű bemutatásáról és egészségpszichológiai vonatkozásairól olvashattatok.

Korunk egyik nagy kérdése, hogy a járvány a társas beszélgetéseink, kollektív gondolkodásunk, egyéni tapasztalataink nyomán milyen jelentéssel él bennünk tovább és milyen nyomokat hagy bennünk. A szociális távolságtartás állandó élményeként vagy épp a globális közösséghez tartozás megtapasztalásaként (“a világ másik végén élők pont azt élik meg, amit én”) marad meg emlékezetünkben? Mivel a most dúló járványhelyzetben nincs biztos módszer a betegség megelőzésére, az információk pedig sokszor ellentmondóak a vírus terjedésével kapcsolatban, sok szorongást és feszültséget élhetünk meg mindannyian a mostani időszakban.  

Vannak azonban olyan betegségek, melyeknél a preventív szemlélet kialakítása bizonyítottan hatékony, így ennek elsajátításával már fiatal felnőtt kortól sokat tehetünk saját magunk és családunk egészségéért.

(forrás: Urbán Róbert: Az egészségpszichológia alapjai, ELTE PPK, 2017)

A betegség fogalma egyénenként, családonként és kultúránként más-más reprezentációban jelenik meg a gondolatainkban, eltérő színezettel kerül, vagy épp nem kerül szóba beszélgetéseinkben. Az utóbbi eset gyakran a betegséggel járó stigmatizációról árulkodik. A betegség épp úgy az életünk része, mint az erőnk teljében töltött időszakaink, amelyet egészségnek nevezünk. Az egészség definíciója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint több és komplexebb, mint pusztán a betegség hiánya.

stethoscope-840125_1920.jpg

Kép: Parentingupstream, Pixabay

Krónikus betegség, ami mindenkire hatással van

A krónikus betegség hosszan tartó, lassú lefolyású betegséget vagy egészségi állapotot jelöl. Ebben az esetben a teljes gyógyulás nem mindig elérhető, a teljes gyógyulás hiánya pedig önmagában is veszteséget jelent. Életünk bármely szakaszában megjelenő krónikus betegség krízishelyzetet teremt, a krízissel való megküzdés pedig időbe telik.  

Minőségi változás azonban krónikus betegség esetében is elérhető, a kóros folyamatok lassíthatóak, vagy megállíthatóak. Cél lehet, hogy a betegséggel együtt is minél egészségesebb, minél teljesebb életet tudjon élni az érintett. 

A család rendszerszintű megközelítésében azt az elvet alkalmazzuk, mely szerint az egész több, mint a részek összege, vagyis az egyes tagok viselkedése, vélekedése nem csupán összeadódik, hanem létrehoz egy olyan többlet tartalmat, amely mentén egyedivé, más rendszerektől elkülönültté válik. A rendszeren belül az egyes tagok eltérő mértékben és módokon, de mind hatással vannak egymásra, ennek értelmében bármelyik családtag életében fellépő változás, nehézség a család egészére kihatással lesz.  

Ez tehát azt jelenti, ha egy családtag megbetegszik, az nem csak az ő erőforrásait fogja igénybe venni, hanem a rendszer összes tagjától egy új, sajátos alkalmazkodást kíván. Ezeket a sajátos szerepeket érdemes az élhető egyensúly szempontjából tudatosítanunk.

Milyen szerepekbe kerülhetünk, ha krónikus beteget ápolunk?

A betegség megjelenése nem csak a beteg számára jelent adaptációs folyamatot, a család többi tagja is új kihívásokkal, és korábban nem ismert, nem gyakorolt, nem megszokott feladatokkal szembesül. Ilyen feladat lehet a beteg ápolása, úgynevezett instrumentális támogatása, amikor fizikai jelenlétünkkel és erőnkkel segítjük őt például mozgáskorlátozottság, ágyhoz kötöttség esetén. Máskor érzelmi, lelki támogatással kerülünk családtagként segítő szerepbe egy szerettünk vagy barátunk mellett.  

Az újfajta feladatok egyben átrendeződést igényelnek a saját, korábban megszokott tevékenységeinkben. Nem ritka az életmódbeli váltás a teljes családnál, például diabétesszel vagy krónikus magas vérnyomással élő családtag esetén, így ezzel is egyfajta közösségi támogatást nyújthatunk a betegségben aktívan érintett személynek. Ilyenkor a testmozgás, a táplálkozás területén honosodhatnak meg új szokások, amiben támogató lehet a nem érintett családtag együttműködése is. Ez még prevenciónak is jól jöhet, ha az említett betegségek családi halmozódásának kockázatára gondolunk.

elder-1425733_1920.jpg

Kép: menchu, Pixabay

Számottevő erőforrást igényel a betegség megjelenésekor a családban, az adott személy betegségszerepének alakulása is. Gyakori, hogy az elfogadás és az együttműködés akadályokkal teli, ami konfliktusokat, a kapcsolatok terheltségét eredményezi. Ez különösen igaz, ha állandósul a betegszerep.  

Az átrendeződés, az új feladatok, a betegséget övező bizonytalanság, gyakori szorongás legtöbbször megnehezíti a családtag egyéni feladatait, szerepvitelét, amire sokféle válaszreakciót adhatunk.

Lehetséges, hogy belehelyezkedünk egyfajta kompenzációként a “jó gyerek/testvér/partner” szerepébe, és csak arra ügyelünk, hogy “ránk ne legyen gond”, ilyenkor előfordul, hogy túlteljesítünk a családon kívüli szerepeinkben, például a munkahelyen, az iskolában, hogy úgymond kárpótoljuk a családot a nehézségekért saját sikereinkkel.  

Hasonló mellérendelt szerep, ha a saját jelentkező szükségleteinket háttérbe szorítjuk, a saját szorongásainkat nem kommunikáljuk, azaz nem jelenítjük meg a családi rendszerben, ha valami nem megy jól, ha nekünk magunknak is támogatásra lenne szükségünk.  

A fent említett szerepmódosulások egyik gyakori velejárója, amikor a gyerekszerep megélése ütközik akadályokba az új feladatok megjelenésével a családban. Amikor a gyerek sokszor tudattalanul érez felelősséget az életkorán túlmutató problémák megoldásában, és időről-időre felnőtt, gondviselői szerepet vállal magára. 

A leírt reakciók, új szerepek kialakulása természetes válasz a betegség, mint kihívás megjelenésekor, ugyanakkor fontos, hogy hosszú távon kezeljük a keletkezett “figyelem-deficitet” és a visszatartott, “elhallgatott” szükségletek problémáját a többi a családtag életvezetésében, mivel a család egy rugalmas, változásra képes rendszer, ami az egyéni igények kifejezésén keresztül alakítható.  

Az a családtag, aki aktívabban szerepet vállal a beteg ellátásában, mind fizikai, mind mentális szempontból megterhelődhet. Ebben segíthet például a tudatos időbeosztás, a szabadnapok beiktatása. A családi rendszerben sok erőforrás lehet, közös figyelemmel és a feladatok elosztásával könnyebben tehermentesítjük egymást. 

Mi történik velem egyéni szinten?

A Covid19 betegség jelen tudásunk szerint eltérő módon és mértékben, de minden korcsoportra veszélyes lehet, mégis eltérő reakció, viselkedés figyelhető meg az embereken. Ugyanez elmondható az örökletes betegségekhez fűződő preventív egészségmagatartásunk kapcsán. Attól függően, hogy egy esemény vagy adott esetben egy betegség megjelenésével kapcsolatban milyen meggyőződéseink vannak, kétféle típust különítünk el. 

A szenzitizátor módon működő emberek jellemzően erőteljesebben reagálnak a testük jelzéseire, többet monitorozzák az egészségi állapotukat, ami szorongóbbá teheti őket. Előnye lehet azonban ennek a beállítódásnak, hogy a testükre irányított folyamatos figyelmüknek köszönhetően a szenzitizátorok gyakrabban járnak el szűrővizsgálatokra, így az esetleges betegségük, már a kezdeti szakaszban felismerhetővé válik, ami a prognózis szempontjából kiemelt jelentőségű. 

A represszorok ezzel szemben kevésbé aggódnak saját egészségük miatt, sokkal kijjebb esik számukra az a zóna, amit már veszélyesként értékelnek. Előnye ennek a megközelítésmódnak, hogy sokkal kevesebb negatív gondolat jelenik meg a világról alkotott kiértékelésük során és sokkal inkább bíznak a saját erejükben, megoldó készségükben az életük számos területén. 

Mint ahogy látjuk, egyik esetben sem jó vagy rossz stratégiákról beszélünk, hanem olyan szemléletmódokról, melyek mentén megszűrhetjük az információt és a megküzdésünket a kihíváshoz igazíthatjuk. Probléma főként akkor jelentkezik, ha valamelyik kiértékelési mód szélsőségesen aktívvá válik, mert meggátolja az élet hirtelen változásaihoz való rugalmas alkalmazkodást.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a krónikus betegségekről való gondolkodásomba beengedem azt a tapasztalati tudást, amit a családi élményeimből hozok (például: ha valaki vesedaganattal küzdött a felmenőim között, elmegyek évente hasi ultrahangra), ezzel figyelmet szentelek egy dedikált időben a prevenciónak, ugyanakkor nem olvasok minden nap újabb és újabb cikkeket a témában, hogy növeljem a szorongásomat.  

A felelős magatartás kialakításakor fontos szempont, hogy valamit ne túlzó vagy alulműködő szinten csináljunk. Gondoljuk végig a lehetőségeinket, a jó és rossz kimeneteket egyaránt, mert így tudunk egy élhető viszonyt kialakítani a betegséggel, akár a saját magunk, akár a hozzátartozónk esetében.

Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása Tovább
„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le

„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le

dsc01096.JPG

Az ablakból bámuljuk az esőt, megmártózunk az erdő csendjében, és őrülten várjuk már, hogy újra teljes szívvel köszönthessük szeretteinket. A bezártság és a stressz mindenki életében jelen van, de néhány szóval közelebb kerülhetünk a természethez, másokhoz és önmagunkhoz is. Következő cikkünkben olyan idegen szavakat mutatunk be, amelyek rövidségük ellenére más nyelven megfogalmazhatatlan érzéseket, világokat írnak le.

Írta és borítókép: Kovács Máté

„Hosszú” – legyintünk, amikor nem szeretnénk kifejteni a történetet vagy érzést, amiről tudjuk: kifejthetetlen. Amikor verset írok és egy konkrét érzést szeretnék megfogalmazni, sokat gondolkodom azon, hogyan tudnám azt a legpontosabban, ám a lehető legtömörebben átadni.

„Egyetlen szó, és mégis benne van a világ, valami ilyen kellene nekem.”

Pedig vannak ilyen szavak. Dr. Tim Lomas pszichológus évekkel ezelőtt arra vállalkozott a Journal of Positive Psychology hasábjain, hogy összegyűjtse azokat az angolra (és általában sok más nyelvre, így magyarral is) lefordíthatatlan szavakat, amelyek egy teljes érzést írnak le. A szavak azóta folyamatosan gyűlnek, mi pedig kiválogattunk néhányat, hogy a bezártság ellenére is világkörüli útra indulhassunk.

Gluggaveður, az izlandi „ablak-időjárás”

nevtelen_terv_5.png

Vihar előtt; Fotó: Kovács Máté

Odakint szakad az eső, az ég szürke és még hideg is van – nem szívesen indulnánk el otthonról, de azért jó érzéssel tölt el, ha a kényelmes szobából nézhetjük. Máskor ködös és hideg az idő, megint máskor vihar közelít, vagy éppen szakad a hó. Mind olyan időjárási helyzetek, melyeket szívesen nézünk az ablakból, de nem szívesen lennénk kint benne.

Magyarul csak mondattal tudjuk leírni, Izlandon viszont külön szó van rá: ez a gluggaveður, ami szó szerint ablak-időjárást (window-weather) jelent. A szó a gluggi (ablak) és a veður (időjárás) szavak összeillesztésével jön létre, kiejtésben pedig ez az oldal segíthet.

A gluggaveður koncepciója tágabb értelemben nemcsak az ablakhoz kapcsolódhat, hanem minden olyan helyzethez, amikor valamilyen viharos, kellemetlen érzést messzebbről, megnyugtató távolból szemlélünk. Használják a mindfullness meditáció során is (erről itt írtunk) annak az érzésnek a demonstrálására, amikor a saját, viharos gondolataink sűrűjéből megpróbálunk távolabb lépni. és ítélkezés nélkül megfigyelni azokat, akárcsak a zuhogó esőt figyeljük az ablakon keresztül.

Shinrin-yoku (森林浴), a japán „erdő-fürdőzés”

nevtelen_terv_6.png

Lakitelek, Tőserdő; Fotó: Kovács Máté

Ha elállt az eső (vagy akkor is, ha nem), a kényelmes megfigyelés helyett meg is fürdőzhetünk a természetben. A hétköznapi stressz, a kiégés és a rohanó világ elől egyre többen fordulunk az erdők felé. A hétvégi túrákkal a kikapcsolódás és a sportolás mellett az is célunk, hogy elmerüljünk az erdő zajos csendjében, és közben kitisztítsuk gondolatainkat.

Ezt az elmélyülést fejezi ki a japán Shinrin-yoku, vagyis az “erdőben való fürdőzés”. A szó a Shinrin (erdő) és a yoku (fürdő, fürdés) szavakból áll össze, a kiejtésben ez a rövid videó segít. A fürdés, vagy még kifejezőbben a megmártózás az átvitt értelem mellett szó szerint is érthető, amihez csak egy erdei tó vagy patak szükséges.

Hogyan kezdjünk neki az „erdő-fürdőzésnek”? A Shinrin-yoku nem edzés, túrázás vagy futás, hanem egyszerűen a természetben való jelenlét, ahol látásunkkal, hallásunkkal, szaglásunkkal, ízlelésünkkel és érintésünkkel egyszerre kapcsolódni tudunk.

„Először keress egy jó helyet. Hagyd otthon a telefonod és a kamerád. Sétálj lassan és céltalanul. Hagyd, hogy a tested vezessen téged, nem kell hozzá semmilyen eszköz vagy cél.

A Time magazin cikke további tanácsokat ad a fürdőzéshez, és arra is rámutat, hogy a Shinrin-yoku az egészségre is pozitív hatással lehet.

Pozitív és tiszteletteljes kapcsolatok az inuit eszkimók szerint: Inuuqatigiittiarniq

nevtelen_terv_7.png

Inuit anya és lánya Baffin szigetén (Kanada); Fotó: Ryerson Clark, Getty Images (Canva)

A természet mellett az embertársainkkal való harmónia is fontos, hiszen végsősoron mindannyian részei vagyunk a természetnek. A kapcsolódások a járvány miatt ugyanakkor nehézkessé váltak, a stressz folyamatos konfliktusokat szül, és sokszor megnehezíti azt is, hogy pozitív lelkesedéssel álljunk egymáshoz.

Az Inuuqatigiittiarniq egy inuit koncepció mások tiszteletére és a gondoskodásra, valamint pozitív kapcsolatok építésére. Egyaránt jelenti a tiszteletteljes viselkedést minden ember iránt, az egészséges közösségeket, jószomszédi viszonyt és a másokkal való békés, harmonikus együttélést. 

A koncepció szerint, ha minden ember úgy tekint a kapcsolataira és úgy is viselkedik, hogy azokat építse, akkor erősséget épít. Ebben a helyzetben mindenki erősebb lesz, az is, aki pozitívan tekint a másikra, az is, akire pozitívan tekintenek, és összességében maga a közösség is erősebbé válik. Ez a szemléletmód az inuit eszkimók életmódjának egyik legalapvetőbb pillére.

Aloha és Aroha, a jelenlét lehelete Hawaiin és Új-Zélandon

nevtelen_terv_8.png

Fotó: kstudio, Canva

Mások tisztelete és a gondoskodás már az első szavakkal kezdődik. A köszönés elmulasztása a legtöbb kultúrában tiszteletlenség, megléte önmagában ugyanakkor még nem feltétlenül építi ezeket a kapcsolatokat. Odadobott „szia”, kötelező kézfogás (vagy mostanában kéz nemfogás, öklözés) és automatikus elköszönés az e-mailek aláírásában: formai aktusok csupán vagy jelentőségük is van?

Az Aloha hawaii köszönés szó szerinti átiratban azt jelenti, a jelenlét lehelete vagy a lélegzet jelenléte. Egyaránt használják köszönéskor és elköszönéskor. Hasonló jelentéssel bír a maorik (új-zélandi őslakosok) Aroha kifejezése is.

A szó ugyanakkor nemcsak egy sziát jelent, hanem tartalmazza a köszöntött személy iránt érzett szeretetet és együttérzést is. A „lélegzet jelenléte” azt fejezi ki: a lelkem és a szellemem is itt van veled.

„Az Aloha életérzés olyan, mint amikor a szíved annyira tele van, hogy elárasztod a körülötted lévőket a szellemed pozitív hatásának képességével”

áll az egyik Kauai szigetét bemutató útmutatóban.

Elvágyódás a világ felé, hogy elmúljon a hiányérzet

A világ körüli utak, mint ahogyan ez a cikk is, elvágyódással indulnak. Szeretnénk már végre kimozdulni, meglátogatni régóta ismert vagy izgalmasan ismeretlen helyeket. Szeretnénk végre máshol lenni, ahol talán jobb lehet. Ez az elvágyódás, ami az egyik legszebb magyar szó szerintem, és más nyelveken csak egy teljes mondattal írhatod le. Nem kell tehát messzire mennünk, ha teljes érzéseket leíró, különleges szavakat keresünk.

Az elvágyódás, vagyis az érzés, hogy szeretnél máshol lenni, elszökni, elmenni onnan, ahol éppen vagy, sok esetben a hiányérzetből fakad. Hiányérzet, vagyis az érzés, hogy valami meghatározott vagy nem meghatározott dolog hiányzik. Újabb magyar szó, amit nem lehet egyetlen szóval lefordítani, mégis egy teljes érzést fogalmaz meg.

Ha esetleg neked is hiányérzeted maradt a cikk végén, ajánljuk a Positive Lexicography Project adatbázisát, ahol több száz hasonló szót találsz a világ legkülönfélébb pontjairól, melyeket téma és nyelv szerint is szűrhetsz. Ajánljuk továbbá a projektet létrehozó Dr. Tim Lomas TED-előadását is a lefordíthatatlan, pozitív szavak erejéről:

„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le Tovább
Mindfulness, légy tudatosan jelen az életedben! - Meditáció törökülés nélkül

Mindfulness, légy tudatosan jelen az életedben! - Meditáció törökülés nélkül

water-2045469_1920_1.jpg

A mindfulness azt jelenti, hogy úgy olvasol el egy cikket, hogy közben nem gondolkodsz más dolgokon. A kávézás közben csak az ízélményekre fókuszálsz. A csók közben csak a szerelmedre figyelsz. A mindfulness alapvetően arra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat felé fordítjuk, s a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk.

2021.03.16. Írta: Belayane Najoua, borítókép: TuendeBede, Pixabay

Mi az a mindfulness?

A rohanó hétköznapokban sokszor csak megszokásból, rutinból cselekszünk. Ilyenkor a gondolataink elvándorolnak egy teljesen másik irányba - mit kell aznap még csinálni, mindent megvettünk-e a boltban, nem felejtettünk-e otthon valamit, milyen terveink vannak a hétvégére. A mindfulness éppen ezt akarja kiküszöbölni. Lényege, hogy megtanuljuk az elménket uralni, és tudatosan jelen legyünk életünk minden egyes pillanatában - a figyelmünk nem a múltban vagy a jövőben időzik, hanem száz százalékosan a jelenben van.

Ha sikerül tudatosan jelen lenni, és megélni minden pillanatot, akkor sokkal több ingert és információt tudunk befogadni, és a fontos pillanatok is hosszabb távon maradnak színes emlékképek.

A globalizáció térnyerésével egyidőben a mindfulness is elkezdett terjedni - a nyugati emberek eljutottak Ázsiába, miközben a keleti szerzetesek és tanítók a Föld többi részére utaztak, így pár évtized alatt az egész bolygón ismert lett a mindfulness elmélete. A nyugati kultúrák nyugalomra éhesen kezdték el magukba szívni a mindfulness technikát, hiszen a kutatók rájöttek, hogy habár a keleti kultúrákban az elméletnek erős vallási alapja van, ez nem feltétlenül szükséges a sikeres elsajátításhoz. 

Buddhizmus és 2500 évnyi történelem

buddha-1177009_1280.jpgarra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat felé fordítjük, s a pillanatnyilag

Kép: Silentpilot, Pixabay

A “mindfulness” fogalom forrása nagyjából 2500 éves - egy korai buddhista írásból, a Szatipatthána Szútta-ból (“Az éber figyelem alappillérei”) ered, amiben Buddha összefoglalja, hova irányítsuk a figyelmünket, hogy csökkentsük szenvedésünk mértékét, éppen ezért éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója szerint: „a tudatos jelenlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat fel.”

A mindfulness elemeit nemcsak az ősi buddhista gyakorlatok tartalmazzák, hanem sok keleti- és dél-ázsiai szemlélet is - éppen ezért a hinduizmusban, a taoizmusban, a jógában, a harcművészetekben is felfedezhetjük egy-egy elemét.

Mikor a nyugati társadalmak el kezdtek érdeklődni a mindfulness iránt, Jon Kabat-Zinn, a Massachusetts-i Egyetem Stresszcsökkentő Klinikájának alapítója tudományos alapokra helyezte az elméletet. 1970-ben kidolgozott egy mindfulness alapú stresszcsökkentő programot, ami a stresszkezelésen kívül még számos egészségügyi panaszra gyógyító hatással van (krónikus fájdalmak, depresszió, cukorbetegség, szívbetegség stb.).

Otthoni mindfulness technikák

A mindfulness egyik pozitívuma, hogy nem feltétlenül kell időt szakítani a meditációra, hiszen a cselekvések közben zajlik. Íme néhány apróság, amit ha bevezetesz a mindennapjaidba, akkor teljesebb és tudatosabb életet élhetsz.

1. Ismerd fel a gondolataidat! Ha megjelenik a “Nem vagyok elég jó” gondolata vagy önhibáztatásba, panaszkodásba kezdenél, állj meg egy pillanatra, és szánj néhány percet arra, hogy rögzítsd, ezek csak a fejedben megszülető gondolatok.

2. Hálagyakorlat: Gondolkodj el azon, hogy milyen jó dolgok vannak az életedben. Vannak barátaid? Van egészséges családod? Biztonságos környezetben vagy? Sikerült elérned egy kitűzött célt? Bármit idézz fel, ami téged boldoggá tesz. 

3 .Értékeld az apró pillanatokat is! Mikor ízlelted meg utoljára teljes valódban a reggeli kávédat? Vagy mikor csodáltad meg utoljára a napfelkeltét? Mikor olvastál úgy könyvet vagy cikket, hogy közben nem gondolkoztál máson? Itt az ideje, hogy életed minden pillanatát teljes tudatoddal éld meg, és jelen legyél a jelenben. Mert soha nincsen jobb időzítés, mint a most. 

Keleti gondolkodás a nyugati kultúrákban

A mindfulness gondolkodás csak egy része a spirituális tudásnak és szokásoknak, amit a nyugati emberek a keleti kultúrákból átvettek. A keleti kultúrák nyugodtsága, az emberekben kialakult elfogadás és elégedettség, a világegyetemmel való egyensúly mind áhított jellemzők, amiket a felgyorsult és stresszes világban fejvesztve üldözünk. Éppen ezért egyre több meditációs gyakorlattípus terjed el a nyugati kultúrákban is - több-kevesebb sikerrel. E folyamat kiparodizálására született meg a 2017-es Dalfesztiválon Olaszországot képviselő “Occidentali’s karma” (Nyugatiak karmája), ami komikusan mutatja be, ahogy a nyugati emberek a felszínes keleti létre törekednek.

A lényeg, hogy bármely meditációs gyakorlat vagy más szokás mellett döntesz, a teljes lényeddel, száz százalékosan vegyél részt abban a pillanatban. Hidd el, akár napi 5-10 perc nyugalom is nagy változást tud hozni. Ha pedig a mindfulness mellett döntesz, akkor kezd kicsi változásokkal, és mire az utazás végére érsz már természetes lesz, hogy a teljes tudatoddal éled meg a legjelentéktelenebbnek tűnő pillanatokat is.

Mindfulness, légy tudatosan jelen az életedben! - Meditáció törökülés nélkül Tovább
Mit tehetünk a fiatalkori kiégés ellen? – Dr. Németh Marietta szakpszichológussal beszélgettünk (I. rész)

Mit tehetünk a fiatalkori kiégés ellen? – Dr. Németh Marietta szakpszichológussal beszélgettünk (I. rész)

burnout_1.jpgÉrezted már, hogy semmihez sincs motivációd? A fiatalkorban tapasztalt kiégésről szóló cikkek szinte futótűzként terjednek, emberek százezrei osztották meg őket. Miért érzi úgy megannyi fiatal felnőtt, hogy a fáradtságra, kimerültségre nincs logikus magyarázat? Hogy jobban megértsük ezt a jelenséget, Dr. Németh Mariettával, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Támogatásának vezetőjével beszélgettünk.

2021. 03. 13. Írta: Burkus Brigitta / Borítókép: Keenan Constance, Pexels

Nemrég megjelent a témában egy cikk a 444-en, ami nagy nyilvánosságot kapott. Az írásból kiderül, hogy a fiatal felnőttkorban tapasztalt kiégés itthon sem ismeretlen: a fiatal generációk tagjai gyakran azt érzik, összeroskadnak a társadalmi elvárások és a végeláthatatlan munkafolyamatok súlya alatt. Persze csak titokban. A mindennapi teendők felhalmozódása és teljesíthetetlensége egy generációnyi halogatás-mestert termelt ki magából, akik tanácstalanul állnak saját élethelyzetük előtt. Sokan úgy érzik, kiégtek.

marietta.jpg

A képen Dr. Németh Marietta, aki 2003-ban kezdett el a Budapesti Corvinus Egyetem Diáktanácsadó Központjában dolgozni, ami egy éve bővült jelentősen, és jelenleg Hallgatói Támogatás néven működik.

Már itt is vagyunk a kiégés előszobájában

“A kiégés nem váratlanul, egyik pillanatról a másikra tör ránk, inkább azt mondhatnánk, hogy lassan és alattomosan érkezik” – mondja Dr. Németh Marietta. “Sok esetben mire az illető vagy a környezete észreveszi, hogy valami nincs rendben, addigra a folyamat már meglehetősen előrehaladott. Kialakulása akár évekig is eltarthat, miközben a kiégés lépcsőin lefelé vagy időnként felfelé araszolunk.”

Érdekesség, hogy a kiégés a korábban egészségesen működő, jól teljesítő személyeknél alakul ki gyakrabban. Mivel sok tünete másfajta betegségre is jellemző lehet, a pszichológus szerint fontos, hogy szakember mondjon véleményt a kialakult állapotról. 

burnout_2.jpg

Fotó: Karolina Grabowska, Pexels

“A depresszív tünetek általában megjelennek a burnout esetében is, de másképpen, mint a depresszióban.”

Fontos, hogy felismerjük, ha a kiégés felé haladunk, és minél hamarabb megfelelő stratégiát alkalmazzunk a megállítására. Amikor a kifáradás, kimerülés első jelei mutatkoznak, sok esetben nem megfelelő megküzdési módokat alkalmazunk.Ebben nemcsak a személy, hanem a munkahelyi környezet és a társadalmi elvárások is közrejátszanak. Érdekes megállapítás, hogy minél inkább megbecsüli a munkát az adott társadalom, annál magasabb a kiégés előfordulása – teszi hozzá a szakember.

A fiatal felnőtt azért különösen veszélyeztetett, mert jellemzően nagy lendülettel és bizonyítási vággyal veti bele magát a munkába, majd utána többnyire szembesül a valósággal, ez a reality shock. A pszichológus úgy gondolja, a kiégést a fiatal felnőttek között sem kizárólag önmagában a munka mennyisége okozza. „A folyamatosan magas érzelmi stressz vezet ide, ami az egyre magasabb elvárások, az állandó kihívások, a folyamatos változásokhoz és a komplex környezethez való alkalmazkodás kényszere, a gazdasági és egzisztenciális bizonytalanság és az állandó készenlét következtében alakul ki”.

Milyen tünetek formájában jelentkezik a kiégés?

“A kiégés legjellemzőbben energiacsökkenés formájában (fizikai, lelki és szellemi szinten egyaránt) jelentkezik. A leggyakoribb tünetei a kimerülés és reménytelenség érzése, a célok elvesztése, az inkompetenciaérzés, a csökkent produktivitás, a negatív önértékelés, az empátiás készség beszűkülése, valamint az érzelmi kiüresedés” – mondja Dr. Németh Marietta.

A burnout általában olyan krónikus stressz következtében alakul ki, aminek hosszan tartó elviselésében a szervezet kifárad. A munka világában ilyen tartós stresszt okozó tényezők lehetnek például a kiszolgáltatottság, a munkavégzésben a személyes kontroll és autonómia alacsony szintje, a bizonytalanság, ami fakadhat a munkakör tisztázatlanságából, szerepkonfliktusokból vagy a teljesítmény és karrierút körülhatárolatlanságából, de akár a folyamatok átláthatatlanságából is. 

“Ha tartósan jelen van a folyamatos, túlzott megterhelés vagy akár az alulterhelés, a túl sok vagy túl kevés felelősség, a nem komfortos munkakörülmények és a munkahelyi jó kapcsolatok hiánya (főnökkel vagy munkatársakkal), akkor ezek szintén szerepet játszhatnak a kiégés kialakulásában. Ha arra gondolunk, hogy stressznek nevezünk mindenfajta igénybevételt, ami alkalmazkodásra kényszerít minket, akkor a pandémia időszaka különösen stresszel teli, és sajnos elég régóta tart ahhoz, hogy kimerítse erőtartalékainkat. Lehet, hogy nemsokára vagy már most is beszélhetünk specifikusan Covid-kiégésről is.”

Mit jelent a kiégés?

“A kiégésre, vagy más néven a burnout-ra, mint tünetegyüttesre elsőként a hetvenes években figyelt fel Herbert Freudenberger pszichológus. Úgy gondolta, hogy a kiégés szempontjából a legveszélyeztetettebbek a “segítők”, például az önkéntesek és az egészségügyi szférában dolgozók, akik nagy lelkesedéssel, idealisztikus elképzelésekkel, ám csekély támogatással végzik munkájukat, és a munkavégzésbe teljes személyiségükkel bevonódnak. A folyamatosan nagy érzelmi igénybevétel, a munka eredményességének bizonytalansága, a kudarcok és a kevés megbecsülés kikezdik a motivációjukat, az elköteleződésüket, és a kezdeti lángolás kiégésbe fordul. Azóta töretlenül folyik a témakör vizsgálata, és további kutatások kiterjesztették a kiégés fogalmát a segítő szférán túli területekre is. A kiégést ma már tágabban értelmezzük: az egyén és munka viszonylatában létrejövő krízisnek tekintjük.” 

Dr. Németh Marietta szerint a kiégés egyszerűen fogalmazva a munka világának depressziója lett. A pszichológus úgy véli, bár nem azonos mértékben, de szinte mindenkit veszélyeztethet a kiégés.

Statisztikák szerint a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti ez az állapot, és a számok folyamatosan növekvő tendenciáról árulkodnak. A felmérésekből az is kiderült, hogy a fiatal felnőtt korosztály az egyik legjobban veszélyeztetett társadalmi csoport– mondja a pszichológus. 

Kórképből kor-kép 

Manapság a kiégés jelenségét tömegesen észlelik magukon az emberek, így nagyon sokan magukra ismerhettek olvasás közben. Dr. Németh Marietta úgy fogalmaz: “a burnout kórképből kor-képpé vált”.

“A szerzők – többségükben a filozófus Byung-Chul Hanra támaszkodva –, a jelenséget korunk társadalmi-működési sajátosságából vezetik le.  A kontextus, amibe elhelyezik a problémát, egy merőben új nézőpontot kínál a megértéséhez. Eddig leginkább az egyén és a munkaadók felelősségét és tennivalóit hangsúlyozták a kutatók, és a gyakorlatban a pszichológusok, az orvosok, a HR-esek. Ennek következtében az egyén sokszor élte meg személyes kudarcként, hogy próbálkozásai csekély eredményre vezettek a kiégés tüneteivel való birkózásban.”

burnout_3.jpg

Fotó: Olia Danilevich, Pexels

“Kialakul a személyes kudarc élménye: azt tapasztalja, hogy tehetetlen, nem tud változtatni.”

“Ha azt tapasztaljuk, hogy nekünk valami nehezen megy, elvesztünk a feladatokban, minden nap csatába indulunk, de minden nap elveszítjük, ha belefásultunk az életünkbe, és boldogtalannak érezzük magunkat, akkor elkezdjük saját magunkban keresni az okát. Miben vagyok hibás, mit csinálok rosszul?  Nem vagyok elég okos, tehetséges, kitartó, egyáltalán mi a baj velem?”

“Az új értelmezési keretben a személyes felelősségről a társadalmi felelősségre irányul a figyelem, amivel együtt a személyes kudarc élménye enyhébb lehet, de legalábbis átértelmeződik: nem feltétlenül velem van a baj, amiért ezt érzem.” A generációs életérzésbe való elhelyezés elosztja az egyéni felelősséget:máris könnyebben lélegzünk, ha úgy látjuk, mások is ezzel küzdenek, nem vagyunk egyedül.”

Slow-living vagy betegszabadság? Mi lehet a megoldás?

Az Európai Unióban minden negyedik munkavállalót érintenek a munkahelyi stressz következményei. Az Európai Bizottság 2002-es kimutatása alapján az EU-15 országokban a munkahelyi stressz költsége megközelítőleg 20 milliárd euró volt évente. Ez az összeg azóta is tovább növekedett, és egy 2013-as felmérés eredményei szerint a munkahelyi stresszből származó hiányzások, a csökkent munkaképesség és a kimerült állapotban dolgozó munkavállalókból származó költségek összesen 514 milliárd euróba kerültek a munkaadók számára. Az USA-ban az éves egészségügyi kiadások mintegy 5-8 százalékát teszik ki az ebből származó költségek – mondja Dr. Németh Marietta.

A burnout jelenleg nem diagnosztikus kategória, tehát szigorú értelemben véve nem betegség, miközben egy jól elkülöníthető, jellegzetes tünetegyüttes és súlyos problémákat jelent. A skandináv államokban és a nyugat-európai országokban az orvos akár több hónapra kiírhat pihenésre, vagy részmunkaidőt javasolhat a kiégés tüneteivel, azonban Magyarországon ez sajnos nem így működik. Pedig a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz a második leggyakoribb munkával összefüggő megbetegedés, ami a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős” (az első helyen a munkabalesetek állnak)

A szakpszichológus úgy látja, Magyarországon jelenleg nehezen elképzelhető, hogy „pusztán” munkahelyi stressz miatt a dolgozók táppénzre menjenek, és ezzel lemondjanak a fizetésük 40-50 százalékáról. Hozzáteszi, hivatalosan nem is mehetnek, legfeljebb ezzel összefüggő betegség miatt (ilyen például depresszió).

A szakpszichológus ennek ellenére úgy látja, társadalmi szinten elindultak megoldási törekvések.A megelőzés a burnout esetében is sokkal eredményesebb és olcsóbb megoldást jelentene – teszi hozzá Dr. Németh Marietta. A fenntartható fejlődéssel is kapcsolatban áll ez a kérdéskör, mert az erőforrások, így a humán erőforrások kihasználása helyett a fenntartható felhasználásra vonatkozónak az üzenetei.

burnout_4.jpg

Fotó: Belle Co, Pexels

“Stresszmentessé nem tudjuk tenni az életünket, de a kezelésében lehetünk hatékonyabbak.”

Napjainkban divatossá váltak olyan kifejezések, mint a „slow living” vagy ennek svéd csemetéje a lagom, amit magyarul „éppen elég”-re fordítanak. Mindezek a lassulásra és a fenntarthatóságra egyaránt felhívják a figyelmet”. Valóban itt az ideje a lassításnak, és érdemes figyelmet szentelni a munkán kívüli életterületeknek is. (Ki)kapcsolódni kellene és pihenni – de nem azért, hogy kirakhassuk a közösségi médiára!A pszichológus rámutat arra, hogy “teljesítménypihenés” közben valójában a közösségi média által generált megfelelési kényszernek dolgozunk. Ilyenkor a saját időnkből veszünk el, és csak tovább fogy az energiánk”.

A “teljesítménypihenés” helyett érdemes valóban azt csinálni, ami feltölt és pihentet, még akkor is, ha az olyan tevékenység, ami jelenleg nem számít trendinek– teszi hozzá Dr. Németh Marietta.

A pszichológus szerint a kiégésért a munkahelyek mikroklímája is felelős. A hangzatos work-life balance sok esetben csak egy szlogen maradt. Nagyon sok helyen nem működik, nem megvalósítható, mivel a körülvevő környezetben a teljesítményelvűség diktálja a normákat. Emiatt elkopnak az életnek azon területei, amik egyébként szükséges érzelmi muníciót szolgáltatnának.A kiégés a munkahelyen kezdődik, majd lassan az élet minden területére kiterjed.

Vannak szakemberek, akik a kiégést az egyik legnehezebben kezelhető és legveszélyesebb teljesítmény- és karrierkrízisnek tartják, ezért nagyon fontos, hogy megelőzzük, de legalábbis a kialakulás kezdetén vegyük észre, és merjük felvállalni az érzéseinket – mondja Dr. Németh Marietta. Ehhez azonban szerinte egy szemléletében és működésében is aktívan támogató társadalmi és munkakörnyezetre van szükség. Jelentős védőfaktort jelentenek a társas támogatás egyéb formái is, így egy jól működő család, a barátok köre vagy bármilyen megtartó közösséghez való tartozás.

A beszélgetés hosszúsága miatt az interjút két részletben közöljük. Bár a kiégés diagnosztizálása sokszor még egy szakembernek is problémát okoz, a saját bőrünkön érzékelt tüneteket egyéni szinten is lehet kezelni. A második részben a koronavírus-helyzet egyetemistákra gyakorolt súlyos hatásairól és olyan megküzdési stratégiákról lesz szó, amelyek segítségével megelőzhető vagy javítható a kiégés állapota. Kövesd a Facebook-oldalunkat, hogy ne maradj le róla!

Mit tehetünk a fiatalkori kiégés ellen? – Dr. Németh Marietta szakpszichológussal beszélgettünk (I. rész) Tovább
"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként?

"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként?

gui-avelar-rhegsxis4bg-unsplash.jpg

Elkaptam a koronavírust. Betegnek lenni nehéz, ez a járvány mégis sajátos abban, hogy soha ennyiszer nem írtuk le, mondtuk ki egy olyan vírus nevét, amiről ennyire keveset tudunk. Sokat tehetünk magunkért, ha a gyógyulás ideje alatt figyelemmel követjük, hogyan hat ránk a betegség, a felépüléskor pedig összegezzük az átélteket. Fontos, hogy mi történik velünk, de még fontosabb, hogy mit kezdünk a történésekkel. Hogyan segít az egészségpszichológiai nézőpont ennek megértésében? Hogyan támogatta egészségpszichológus énem önmagamat a betegség során, és hogyan segített az élmény tapasztalattá alakításában?

2021.03.10. Írta: Széles Dorottya alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, Corvinus Hallgatói Támogatás, borítókép: Gui Avelar, Unsplash

2020 szeptemberében elkaptam a koronavírust. A kezdeti tünetek észlelésekor nem erre gyanakodtam, azt hittem, kimerülés, esetleg meghűlés vagy gyenge influenza. Ám a tünetek fokozódtak, majd a szaglásom és ízérzékelésem elvesztésekor nehéz volt másra gondolni. A pozitív tesztet feketén-fehéren magam előtt látni szinte hihetetlen volt, hiszen a pandémia kezdete óta minden egyes lakáson kívüli kimozdulásomra nagyon ügyeltem, betartottam a szabályokat. A „miért pont én”, „hogy történhet ez meg velem”, „mit rontottam el”, „legalább egy menő utazás során kaptam volna el az Azori-szigeteken” gondolatok természetesen azonnal megjelentek. Nem tudom, hol és hogyan kaptam el a vírust. Fizikailag rosszul voltam, de tudatosítanom kellett, hogy ezek áldozathibáztató, beszűkült mondatok. Érthető, hogy ilyenek jutnak eszembe, de nem segítik a gyógyulásomat.

Fontos volt megerősíteni magamban azt a tudást, hogy elsősorban önegyüttérzésre van szükségem. Napokig igen gyenge voltam, ez a gyengeség-érzés szinte semmihez sem volt fogható, amit addig tapasztaltam. Pillanatok alatt kiszolgáltatottá váltam: fizikailag és szellemileg is ezerfelé szaladó aktív énem helyett egy ágyban fekvő, lépéseket is igen nehezen megtenni tudó, végtelenül fáradt árnyék-önmagam lettem. Tudtam, hogy egyszer vége lesz ennek az állapotnak, de betegség idején az időérzék átalakul. Kizökkentem a megszokott ritmusomból, a jelen igen hosszúnak tűnt, a napok néha összefolytak.

kelly-sikkema-mw55efs-ws0-unsplash.jpg

Kép: Kelly Sikkema, Unsplash

A testem pedig olyan tüneteket jelzett, amikkel mindeddig még nem találkoztam. Leginkább a vegetatív idegrendszert és keringési rendszert érintő tüneteim voltak, amit abból tudtam, hogy a nagyfokú gyengeség és hőemelkedés mellett szorítást, gyakran fájdalmat éreztem a fejemben, a mellkasomban, a szívtájékon, a tüdőmben, a gyomromban és az izmaimban. Már kicsi mozgástól, de főleg a lépcsőzéstől nagyon megemelkedett a pulzusom, és erős fájdalmat éreztem az ereimben, izmaimban. Utána órákig pihentem. Én ilyen jeleket tapasztaltam, de a Covid-19 sokféle tünettel jár együtt széles spektrumon, amik lehetnek gyengébbek vagy erősebbek.

A tünetek megjelenésétől számított 14. napon még mindig nem voltam jól, ekkor kezdtem aggódni igazán. Hullámzóan váltották egymást a jobb és kevésbé jó napok. Elbizonytalanodtam: miben bízhatok, hogyan tervezhetek? Mi fog velem történni? Hogyan előzhetem meg a szövődményeket?

Elköteleződés önmagam mellett az egészségemért

Elég jó szövetségese tudok lenni önmagamnak, de ebben a helyzetben ki kellett választanom azokat a szempontokat, amik igazán lényegesek a gyógyulásom szempontjából. Minimalizálni akartam a szövődmények kialakulását, és önmagam jó segítője akartam lenni a gyógyulásban. Ezért egy „covid-specifikus” szerződést kötöttem magammal:

  • Ez egy új betegség, kevés adat áll rendelkezésre. Minden, amit érzek, érvényes. Lehet, hogy nem tudom megmagyarázni, de megfigyelem. Bízom a testi érzékelésem igazságában és a testem bölcsességében.  
  • A segítséget elfogadom, sőt kérem. A jó segítség számomra tapintatos és gyakorlatias (pl. szüleim naponta röviden felhívnak; van, aki bevásárol; van, aki gyógyszert hoz; van, aki megfordítja a párnámat és szeretettel néz rám). 
  • Az elsődleges cél a biológiai egyensúlyom helyreállítása: igyekszem sokat pihenni; megfelelő vitaminokkal és ásványi anyagokkal segítem az immunrendszeremet; ha keveset is, de jó ételeket eszem, és elég folyadékot iszom. 
  • Monitorozom a testemet: figyelem a pulzusszámot, testhőmérsékletet és légzésszámot. Tudom, hogy felnőtteknél a normál pulzusszám percenként 60-90 között van. Ha tartósan percenként 90 feletti pulzusszámot tapasztalok, azonnal segítséget hívok. A légzőgyakorlatok sokat segítenek: ha nehéz is a mozgás, akár pár lépést is megtenni, összekötöm lassú légzéssel.  
  • relaxációt ebben az állapotban is tudom használni. Ez olyan eszköz számomra, amit ismerek és szeretek, megtart és erőt ad. Képes megnyugtatni, összeköt a belső erőforrásaimmal. Jobban rálátok aktuális állapotomra és a fájdalomérzet is mérsékelhető. Főleg a keringési panaszoknál jelent segítséget, a szorító érzést segít átalakítani.  
  • A spiritualitást meg tudom élni a hitemen keresztül. Másodlagossá válnak a szerepeim, eltűnnek a sallangok. Közelebbi módon érint meg annak a kérdése, hogy vajon az életem értelmes és értékes-e. Erre tudok igennel felelni. Amikor megjelenik bennem a félelem az elmúlástól, el tudom viselni ennek szorongató érzését. Az ima is erőforrás.  

A betegségem elhúzódott, nagyjából másfél hónap múlva éreztem stabilan jobban magamat. Kivizsgálás után mind a vérvétel, mind az EKG, mind a Covid-19 teszt eredménye megnyugtató eredményeket hozott. Tudtam, hogy a megerősödés és a rehabilitáció szakasza még csak most kezdődik, de a betegség aktív szakaszát lezárhatom.

A körülöttem lévő szociális háló rengeteget jelentett: a családom, párom és barátaim érzelmi támogatása és gyakorlati segítsége felbecsülhetetlen volt.

A betegségre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna: bennem zajlott, én voltam felelős önmagamért. De nemcsak én tartottam magam, hanem a többiek is tartottak engem. Ennek az élménye azzal sem múlik el, hogy meggyógyultam, máig fel tudom idézni, ki hogyan segített. A fájdalom, szorongás állapotában bizonyos dolgok fontosabbnak tűntek, ezeket igyekszem most is szem előtt tartani. Mit szeretnék elmondani a szeretteimnek, mivel, kivel szeretnék még időt tölteni? Kik azok a barátaim, akik igazán hiányoztak? Mit nem halogatnék tovább, és szánnék rá több időt?

Hálás vagyok a testemnek is, mert végig tudta, mit kell tennie, mire van leginkább szüksége. Ez egy újabb elköteleződés a testem iránt is: tiszteletet érdemel, és jól teszem, ha figyelek rá.

Hogyan látom mindezt egészségszakpszichológus szemmel?

A megbetegedés lehetősége közelivé vált. Szorongásforrás szeretteink és a saját egészségünk féltése. Világjárvány van, és soha ennyiszer nem mondták még ki, írták még le egy vírus nevét sem. Mindannyian vesztettük és vesztünk valamit, az életünk sokadszorra rendeződik át, eddig megszokott rutinjaink gyökeresen átalakulnak. Kollektív gyász idejének is nevezhető ez az állapot, és tudhatjuk, hogy teljesen normális, ha a gyász szakaszait tapasztaljuk meg. Ezek nem mindig lineárisan következnek egymás után, és a szakaszok hosszúsága is eltérő lehet. A tagadástól kezdődően átéljük a düh, az alkudozás, a szomorúság és az elfogadás állapotait.  Az elfogadás nem passzív állapotot jelöl: mi az, amit mégis meg tudok tenni magamért és a környezetemért?  

Szorongásos állapotban automatikusan próbáljuk stabilizálni magunkat, és ameddig lehet, igyekszünk fenntartani az „igazságos világba vetett hitünket”. Például azt gondoljuk, hogy

  • „Aki elkapja a vírust, biztosan nem volt elég körültekintő.” 
  • „Biztosan van valami lelki probléma a háttérben, ami miatt nem tudott ellenállni a szervezete.” 
  • "Hogyhogy nem gyógyult még meg? Állítólag 10-14 nap alatt vége az egésznek.” 
  • „Az én környezetemben is megjelent a vírus, bezzeg én nem lettem olyan rosszul.” 
  • „Ezek nem valódi tünetek, ezek csak pszichoszomatikusak.” 

Efféle mondatokkal erősítjük a stigmatizáció folyamatát, és az áldozathibáztatás dinamikája indul be éppen. Koronavírust elkapni így válhat annak a stigmájává, hogy „nem védekeztem elég jól” vagy „nem voltam elég erős”. E mellett megjelenhet annak a félelme is, hogy ha másokat akaratomon kívül megfertőzök, az „az én hibám”. Mindeközben a realitás az, hogy világjárvány van, tehát a vírust bárki elkaphatja, nem oké a megbetegedés miatt okolni az adott személyt.

elena-mozhvilo-dsak64lnvgo-unsplash.jpg

Kép: Elena Mozhvilo, Unsplash

A koronavírus-stigmától való félelem paradox reakciókat is eredményezhet: a személy elrejti betegségét mások elől; kerüli, halogatja, hogy egészségügyi ellátást vegyen igénybe; vagy ahelyett, hogy vigyázna magára, eltávolodik az egészségét megőrző szokásoktól. Ez más betegségeknél is megjelenhet, a tagadás pillanatnyi menekülést jelent a betegséghez kapcsolódó nehézségektől, félelmektől. Ezért is fontos a stigmatizálás elkerülése.

Ha valóban segíteni szeretnénk, lényeges tapintatosan fogalmazni mind szóban, mind írásban. Érdemes kerülni az álhírek terjesztését és a tényeknél maradni.

Én is kaptam a fentiekhez hasonló mondatokat, néha kedvességbe és aggódásba burkolva. Érteni véltem, hogy ezekkel a mondatokkal a beszélő saját szorongását és védekezését fejezte ki, ugyanakkor ennek végiggondolása és az elég jó reakció megtalálása részemről plusz energiát jelentett. Ez pedig beteg, kiszolgáltatott állapotban nem jelent segítséget. Érdemes szem előtt tartani azt az alapelvet, hogy „befelé támogass, kifelé aggódj”. Tehát az adott nehézségben kevésbé érintettel oszd meg a saját feszültségedet, az érintetettel egyszerűen törődj: neki nem a feszültségedre, hanem a támogatásodra van szüksége. Ilyenkor az együttérzés és a partneri viszony megtartása jelenti a legnagyobb erőt.

A betegséggel a kiszolgáltatottság érzése jár együtt, ugyanakkor rengeteget tehetünk az adott személy méltóságának erősítéséért és fenntartásáért. Ehhez nemcsak a „mit”, hanem a „hogyan” kérdésével kerülhetünk közelebb. Hogyan fordulok felé, szólok hozzá? Hogyan érintem meg? Hogyan vagyok tekintettel rá és az igényeire? Figyelembe veszem-e személyisége teljességét akkor is, ha éppen beteg?  

Sajátos élmény volt számomra, hogy az a vírus, amiről eddig a médiában hallottam, a világ egy távoli részében ütötte fel a fejét, most a testemben belül jelent meg, és éreztette hatását. Óhatatlanul eszembe jutott a klímaváltozás témája: néha ezt is olyan távolinak reméljük, miközben ebben élünk, hat a mindennapjainkra. Így lettem jóval klímatudatosabb, és bizony ezt is a poszttraumás növekedés-listámhoz írom. Még inkább értékelem a szeretteimmel való kapcsolatot, és hálásabb vagyok a mindennapokért. Megerősödött a spiritualitáshoz való viszonyom, együttérzőbb vagyok másokkal és önmagammal. Inspiráló, töltő kapcsolatokra igyekszem időt szánni, és támasza lenni másoknak is. Jobban értékelem az apró örömöket, és elmondhatatlanul büszke és hálás vagyok, hogy újra bírok emelkedőn gyalogolni.

alla-hetman-gpiy8btgrym-unsplash.jpg

Kép: Alla Hetman, Unsplash

Ezeket tehetjük meg magunkért:  

  • erősítsük immunrendszerünket megfelelő minőségű és mennyiségű vitaminokkal, nyomelemekkel (D-vitamin, C-vitamin, Omega-3 és minél szélesebb flavonoid komplex) 
  • erősítsük immunrendszerünket építő, bátorító kapcsolatok kialakításával és fenntartásával 
  • gyűjtsünk erőforrásokat: miből nyerek erőt, energiát? Mi motivál, aminek hosszútávon is pozitív hatása van rám és a kapcsolataimra?  
  • mozogjunk 
  • töltsünk időt a természetben  
  • találjunk számunkra fontos értékeket: mi jelent olyan értéket, ami megalapozza a mindennapjainkat, de akár önmagunkon túlmutató célja is van?  

Ha a Corvinus hallgatójaként olvasod a cikket, és úgy érzed, hogy szakértői segítségre lenne szükséged, akár közvetlenül, akár közvetetten hat rád a pandémia, írj nekünk! A Hallgatói Támogatás szakembercsapatától kaphatsz a témához kapcsolódó, ingyenes pszichológiai támogatást! Várjuk a leveled a pszichologus@uni-corvinus.hu e-mailcímre!

"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként? Tovább
Úton az önszeretet felé - Hogyan hatott rám egy hónap jóga?

Úton az önszeretet felé - Hogyan hatott rám egy hónap jóga?

30 nap a jóga körül, 2. rész

yoga-1812695_1280.jpg

Befejeztem életem első egy hónapos jógakihívását, de már kezdem is a következőt. Ez a 30 nap olyan felismeréseket hozott, amik arra biztatnak, hogy ezentúl az életem részévé váljon a jóga. Tudd meg te is, milyen meglepetéseket okozott az utolsó két hét, és hogyan lehet átültetni a jógagyakorlatokat a mindennapokba!

Írta: Taxner Tünde, borítókép: NatureFriend, Pixabay

Egy hónapja mérlegelés nélkül, tele kíváncsisággal vágtam bele egy 30 napos jógakihívásba. Habár pár napot, főleg a hónap vége felé már kihagytam a mindennapos gyakorlássorozatból, de mindegyik videót szívvel-lélekkel végigcsináltam. Az első két héten minden új volt, nagyon sok benyomás ért, és új gondolatmenetek indultak el bennem – erről a cikksorozat első részében olvashatsz. A kihívás második felében már bizonyos mozdulatok megszokássá váltak, sokkal kevesebbet kellett a képernyőre lesnem, hogy mit is kell pontosan csinálni, viszont még így is nagyon sok új tapasztalatot szereztem. Tettem egy jelentős lépést önmagam és az egészségem felé azáltal, hogy a jóga beépült a mindennapjaimba.

3. hét: Fókusz és stabilitás

Találd meg a középpontodat! Ha kihúzod magad, a szíved és a köldököd egy vonalban helyezkedik el, a nyakad a gerinced meghosszabbítása, hirtelen elönt a határozottság és az elegancia. Ha elvonatkoztatsz attól a szokatlan feszüléstől, amit ilyenkor az izmok folyamatos munkája okoz, harmóniát és egységet érezhetsz. Hegypózban (tadasana), vagyis a két lábunkra ugyanannyi testsúlyt helyezve, a súlyt a lábfej mind a négy részén egyenlően eloszlatva igazán stabilan tudunk állni. Egy nagyon egyszerű póz, mégis az egész testet igénybe veszi, és nagyon fontos üzenete van. Míg a hát merevnek tűnő tartást ad, a test első része és a fej tartása könnyedséget és eleganciát ad a megjelenésednek. De nem az számít, hogy kívülről hogyan nézel ki, hanem a belső érzet. Milyen érzés stabilan, magabiztosan állni a földön? Megerősít, és belső tartást ad ez a bárhol, bármikor alkalmazható póz.

A jógáról elsőre sokaknak nem ezek a hétköznapi gyakorlatok jutnak eszükbe, hanem olyan nyakatekert, hajlékonyságot igénylő, különleges pózok, mint például a varjú póz (bakashana). A kihívás első olyan ászanája volt ez, amit egyáltalán nem tudtam megcsinálni, mégsem okozott csalódást. Felismertem, hogy szorosan kapcsolódik a hegypózhoz, hiszen mindkettőben a test központjára, a stabilitásra kell építeni. A két kézen támaszkodáshoz és a lábak felemeléséhez rá kell érezni arra, hogy milyen fontos az egyensúly. Ehhez elsősorban nagyon koncentrált figyelemre van szükség: egy ilyen póz próbálgatása során lehet leginkább megérezni azt, hogy milyen elmélyülten jelen lenni az adott pillanatban. A statikus pózok sosem állóak, a légzés folyamatosan mozgat, így minden pillanatban figyelni kell.

Azóta rendszeresen megpróbáltam a pózt, és továbbra sem sikerült, mégis nagyon inspirál ez a kihívás, hiszen pont arra mutat rá, hogy még fejlesztenem kell a koncentrációs képességemet, és többször meg kell találnom az egyensúlyt a jelen pillanatban. Ha kíváncsi vagy, hogyan juthatsz el eddig a pózig, olvass utána, vagy csináld meg a videó alapján!

A jógakihívás központi témája a lélegzet volt, ezért ezen a héten is tanultam egy új technikát. Egyszerű felismerésnek tűnik, de mégsem magától értetődő, hogy a ki- és belégzés között lehet szünetet tartani, a légzést vissza lehet tartani (Kumbaka). Ezek a rövid szünetek lelassítanak, elmélyítenek. A lélegzet visszatartása megtanít arra, hogy gondoljuk át mielőtt cselekszünk, és ne csípőből válaszoljunk valakinek. Legyen bennünk több tudatosság, adjunk magunknak időt arra, hogy átgondoljuk, mit és hogyan szeretnénk reagálni. Ez a légzéstechnika könnyedén alkalmazható a hétköznapokban, azonban nem magától értetődő, hogy például egy veszekedés közepén eszünkbe jut-e szünetet tartani a válaszadás előtt. Ha viszont a mindennapjainkba beépül a jóga, lehetőségünk nyílik tudatosan gyakorolni ezt a légzéstechnikát, és megnő az esélye annak, hogy a matracon kívül is gyakrabban eszünkbe jut.

A pranayama légzéskontrollt jelent. A szanszkrit prana jelentése energia, a yama kifejezésé kontroll, az ayama pedig tágulást jelent. A jóga részét képezi, egy gyakorlatsorban önálló légzésgyakorlatként is állhat, de alapvetően azt a törekvést jelenti, hogy a mozgást minél jobban szinkronizáljuk a légzéssel.

A harmadik hét megtanított arra, hogy egyre jobban felismerjem a testem jelzéseit, hogy mire van éppen szükségem. Ha ki szeretném engedni a stresszt, álló pozícióban teljesen előrehajolok (uttanasana), megérintem a földet, és tudatosan ellazítom az egész vállövet, a nyakamat és a karjaimat. Ha elgémberedtem a számítógép előtt, vagy tudom, hogy még sok online óra vár rám aznap, tudok pár egyszerű gyakorlatot, ami segít ellazulni. Például nagyon jól esik megmasszírozni az egyik tenyeremet a másik kezem hüvelykujjával, pár percet ülni törökülésben a földön egyenes háttal és leengedett vállakkal, miközben egy kört rajzolok magam elé az orrommal a levegőbe – először lassan az egyik, majd a másik irányba. A lényeg az, hogy másra fókuszáljak, ne azokra a munkával, tanulással kapcsolatos gondolatokra, amik folyamatosan a fejemben keringenek. Pár egyszerű mozdulat és a kontrollált figyelem neked is segíteni fognak kikapcsolni és ellazulni.

standing-forward-fold-share.jpg

Kép: Forward fold, Gaia

4. hét: Önszeretet és immunerősítés

Fontos alapvetés, hogy amire figyelmet fordítasz, abba energiát fektetsz. Ha minden nap jógázol, minden nap szánsz magadra negyed vagy fél órát. Érezni fogod az alakformáló, erősítő és remélhetőleg a lelki hatásait is. Adrien Mishler, a vidám texasi jógaoktató egyik mondata a negyedik hétről örökre megragadt bennem:

A szeretet, amire vágysz, nem biztos, hogy másoktól kell, hogy beérkezzen.

Vagyis mielőtt másoktól várjuk el a szeretet, tegyünk egy lépést önmagunk felé. Az önszeretet az első lépés, ami segít abban, hogy utána másokhoz is sokkal szeretetteljesebben forduljunk, és több energiát, vidámságot tudjunk adni a környezetünknek. A jóga nemcsak magadnak hasznos, hanem rajtad keresztül másokra is pozitívan hathat.

yoga.jpg

Kép: yogawithadriene

Azonban természetesen nem minden lelki- vagy fizikai állapotban, élethelyzetben tudunk adni. Nincs rá mindig elég kapacitásunk és energiánk, és ezzel nincsen semmi baj. Van még egy záró légzéstechnika, ami segít megtalálni a harmóniát. A dobozlégzéshez képzeljünk magunk elé egy dobozt, aminek egyik éle a belégzés, másik a kilégzés, majd újra a be- és a kilégzés. Minden négy ütemre történik, vagyis amíg négyig számolsz, beszívod a levegőt, majd ugyanannyi ideig fújod ki. A gyakorlatot a végtelenségig lehet folytatni, de fárasztó tud lenni, ezért csak annyit csinálj belőle, amennyi jól esik. A legjobb, ha ezt is, mint minden más pózt és légzéstechnikát egy tapasztalt jógaoktatóval vagy az ő videójával gyakorlod.

Ha pedig a testedet is ápolni szeretnéd, és a tavaszi megfázások idején immunerősítésre van szükséged, főzz magadnak egy tradicionális yogi teát. Itt látod a receptet és az elkészítés módját:

Oszd meg velünk a jógával kapcsolatos tapasztalataidat, vagy hogy jól sikerült-e a tea a Facebook-oldalunkon kommentben! Ha beköveted az oldalunkat, nem maradsz le egy cikkünkről sem.

Úton az önszeretet felé - Hogyan hatott rám egy hónap jóga? Tovább
Hazaköltöztem: elegem van a családomból! - Hogyan kezeld a pandémia miatt kialakult családi konfliktusokat?

Hazaköltöztem: elegem van a családomból! - Hogyan kezeld a pandémia miatt kialakult családi konfliktusokat?

team-spirit-2447163_1920.jpg

Az emberek közötti konfliktusok egyik legdrámaibb terepe a család. Itt szinte minden adott a viták kibontakozásához: erős érzelmi kötődésen alapuló szoros kapcsolatok, a családtagok anyagi és gyakorlati egymásrautaltsága, testvérek közötti rivalizálás, eltérő időbeosztások és életritmusok, de ide tartozik a különböző generációk kis téren való együttélése is. Ez utóbbiról az őszi lezárások óta sok egyetemi hallgatónak fájdalmas tapasztalata van. Ebben a cikkben a hazaköltözés miatt kialakult családi konfliktusokhoz szeretnénk nektek segítséget és válaszokat adni.

2021.02.23. Írta: Kispál Gergely, Corvinus Hallgatói Támogatás, borítókép: Anemone123, Pixabay, szerkesztette: Belajane Najoua

A kollégiumok bezárása miatt az önálló, nagyvárosi életet sokan kénytelenek voltak a családi otthon melegére cserélni. Ez számos pozitív hatás mellett sok esetben konfliktusokat is generált. "Nem kéne már felkelni?", "Ez nem normális, hogy délben reggelizel!", "Mi lesz a tanulással?", "Megbeszéltük, hogy időben érj haza" - ezek és hasonló mondatok bizony sok hallgató számára ismerősen csenghetnek.

A szerepek hálójában

Az ilyen jellegű viták mögött tetten érhető egy szerepkonfliktus. Tanév közben az egyetemen az idő jelentős részében kompetens hallgatóként, ha pedig dolgozunk, komoly feladatokat megoldó munkavállalóként vagyunk jelen. Autonóm fiatal felnőttként döntjük el, hogy mivel töltjük szabadidőnket, és adott esetben barátként, barátnőként felnőtt párkapcsolatban élünk. A gyermeki szerep a szüleinkkel való találkozásokra, telefonbeszélgetésekre korlátozódik.

Most azonban azoknál, akik arra kényszerültek, hogy visszaköltözzenek a szülői házba, a gyerekszerep felerősödött, időben és intenzitásban is több teret foglal el, ami gyakran egyfajta visszalépésnek, lefokozásnak tűnhet. "De hiszen ez már nem is én vagyok!" - gondoljuk magukban. Mintha egy kényszerű időutazáson vennénk részt egy olyan múltba, amit már régen magunk mögött hagytunk. Érthető, hogy erre sokszor feszült hangulattal, indulattal reagálunk.

Fontos azonban látni, hogy szerepeink az életünk során nem egy lineáris folyamatban fejlődnek ki, amelyben az újabb szerepek egyszerűen leváltják a korábbiakat. Sokkal inkább egy komplex rendszerről van szó, amelyben új szerepek alakulnak ki, mások pedig megszűnnek, de minden esetben több szerep van egyszerre jelen. Így lehetünk a gyerek, a fiatal felnőtt, az egyetemi hallgató, a munkavállaló és még sok-sok más szerepben egyszerre. A konfliktusok abból adódnak, hogy időnként az egyensúlyok eltolódhatnak egy számunkra kedvezőtlenebb irányba.

kg_2_10.jpg

Annak érdekében, hogy ezen változtassunk, első lépésként érdemes lajstromba venni a szerepeinket. Készítsünk egy listát - erre hagyjunk magunknak egy kis időt, általában sokkal több szerep van az életünkben, mint elsőre gondolnánk! Ezután pedig egy kördiagram segítségével rajzolhatunk egy úgynevezett "szereptortát". Sőt, mivel tortából sosem elég, inkább kettőt: az egyik diagramon az szerepeljen, hogy a rendelkezésünkre álló időből mennyit vesznek igénybe a különböző szerepeink, a másikon pedig, hogy mennyi erőfeszítésre van szükségünk egy-egy szerephez.

Nézzünk rá a két diagramra: Mi az, amivel elégedettek vagyunk? Mik a legszembetűnőbb aránytalanságok? Mi az, amin változtatnánk? Következő lépésként rajzolhatunk két újabb diagramot, ezúttal a vágyott arányokkal: Mivel szeretnék több időt tölteni? Mibe szeretnék kevesebb energiát fektetni? Esetleg van olyan szerep, ami jelenleg teljesen hiányzik?

A diagramok összehasonlításából kiderül, hogy mik azok a területek, amelyeken nagy az eltérés a jelenlegi és a vágyott állapot között. Végül gondoljuk át, hogy mi az, amit mi magunk meg tudunk tenni annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a vágyott arányokhoz. Persze vannak külső tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, mint például a pandémia, és a tortát sem tudjuk nagyobbra rajzolni, mivel egy nap mindig huszonnégy órából áll, de szinte minden szerepnek vannak olyan szempontjai, amiket mi magunk irányítunk. Itt van lehetőség a változtatásra!

A családi egyensúly visszaállítása

Szakmai szemmel nézve a család egy rendszer -  hasonlóan mondjuk egy nemzetgazdasághoz vagy egy emberi szervezethez. Tehát egy olyan emberi kapcsolatokból összeálló hálózat, ami tartósan fennáll és folyamatosan működik. A családi rendszert a családtagok közösen működtetik. Fontos jellemzője, hogy egy ilyen rendszer egy saját entitás, több mint csupán a részeinek az összessége.

water-2045469_1920.jpg

Kép: Einfach-Eve, Pixabay

Mint ilyen, alapvetően a stabilitásra törekszik, a változásoknak gyakran megpróbál ellenállni. Ezért jöhetnek létre olyan helyzetek, mint amilyeneket sok hallgató átél most: a visszaköltözéssel a családjuk, mint rendszer megkísérel visszaállni a régi, egyetemi évek előtti megszokott rendbe. Záporoznak a cikk elején említett kérdések, a szülők főznek, mosnak, ki akarják kérdezni a leckét, meg akarják szabni, hogy meddig kell hazaérni. Még a díszlet is stimmel, hiszen sokan korábbi gyerekszobájukba költöztek vissza.

Azonban messze nincs minden veszve. Egy családi rendszer ugyanis nyitott és dinamikus, azaz képes a változásra (még ha nem is szereti). Ehhez azonban elengendhetetlen, hogy közösen próbáljunk megoldásokat találni. A rendszer jellegéből fakadóan minden olyan kísérlet, amiben az egyik családtagot jelöljük meg "problémásnak" vagy "hibásnak", kudarcra van ítélve, és legfeljebb bűnbakképzésre jó. Mivel maga a rendszer billent ki az egyensúlyából, egymás hibáztatása helyett érdemesebb közösen áttekinteni, hogy a tagok hogyan működtetik a családi rendszert, hogy ki hogyan viszonyul a többi családtaghoz, és hogy min lehetne javítani a rendszer jobb működésének érdekében.

Ehhez fontos, hogy úgynevezett "én-üzenetekben" kommunikáljunk: ne a többiekről beszéljünk, például arról, hogy "te már megint nem....", hanem arról, hogy én hogyan érzem magam, hogyan éltem meg egy bizonyos helyzetet. Minél konkrétabb a mondat, annál jobb. Fogadói oldalon pedig próbáljuk megállni a vitatkozást, hiszen egy másik ember érzéseivel nem lehet vitatkozni. Ha neki olyan volt egy adott helyzet, akkor olyan volt.

Vannak olyan gyakorlatok is, amelyek elősegíthetik a beszélgetést. Például ha kirakjuk a saját családunkat szimbólumokból: mindenki keressen a lakásban, vagy a kertben egy-egy kis tárgyat, ami egy adott családtagot szimbolizál, majd egy olyat is, ami saját magát jelképezi. Ezeket rendezzük el úgy, ahogy szerintünk a család tagjai egymáshoz képest elhelyezkednek - fontos a közelség-távolság, illetve maga a szimbólum is. Ezután járjuk körbe mindenkinek az alkotását, és próbáljuk meg kitalálni, hogy melyik szimbólum kit jelképez. Az alkotó csak utána fedje fel! Majd fogalmazzunk meg kérdéseket az alkotóhoz, illetve mondjuk el, hogy milyen érzéseket ébreszt bennünk a szimbólum, amit választott nekünk.

Ez a kissé szokatlan, játékos gyakorlat segíthet abban, hogy a jól megszokott mintázatokat meghaladva, kreatívan gondolkozzunk és beszélgessünk a családban, a családról. Ezen felül fontosak lehetnek a vállalások is: minden családtag vállaljon valami feladatot, ami magát a családot szolgálja. Írjuk fel egy közös, jól látható helyre. Ha valamelyik családtag nem teljesíti az általa vállalt feladatot, ne hibáztassuk, hanem kérdezzük meg, hogyan segíthetünk neki.

Ha a Corvinus hallgatójaként olvasod a cikket, és azt érzed, hogy szakértői segítségre lenne szükséged, írj nekünk! A Hallgatói Támogatások szakembereitől is kaphatsz a témához kapcsolódó, ingyenes pszichológiai támogatást. Várjuk a leveled az alábbi e-mail címre: pszichologus@uni-corvinus.hu

A cikk egy sorozat részét képezi, melynek témája a család és a vele kapcsolatos mindennapi kihívások. Kövesd a Közgazdász Online Facebook-oldalát a következő részekért!

Hazaköltöztem: elegem van a családomból! - Hogyan kezeld a pandémia miatt kialakult családi konfliktusokat? Tovább
Tarts velem a kihívásban! - 30 nap a jóga körül (1. rész)

Tarts velem a kihívásban! - 30 nap a jóga körül (1. rész)

benjamin-child-ron57cbgymo-unsplash.jpg

Egész életemben vonzott a jóga, de sosem mertem belevágni a rendszeres gyakorlásba - egészen mostanáig. Belekezdtem egy 30 napos kihívásba, és minden nap valami újat fedezek fel a jógával és önmagammal kapcsolatban. Kövesd végig az utamat te is, és tudj meg többet erről az ősi indiai mozgásról, ami  a testre és a lélekre egyaránt csodálatosan hat!

2021.02.21. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Benjamin Child, Unsplash

Hónapok óta nem sportoltam, a tél motiválatlanságot és fásultságot hozott. Azonban fájdalmas úton kellett észrevennem, hogy egész nap felhúzott vállakkal, görbe háttal kuporgok - ülve dolgozok, ülve tanulok és ülve töltöm a pihenés idejét is. A napi tíz-tizenkét óra ülés miatt egyik este azt éreztem, hogy annyira beállt a nyakam és az egész vállövem, hogy nem tudok elaludni. Teljesen spontán és csakis egyetlen céllal vágtam bele egy 30 napos jógakihívásba: szánjak minden nap időt magamra és a mozgásra.

Évek óta szemezgetek a jógával. Az elmúlt öt-hat évben voltam többfajta órán, a tavaszi karantén alatt részt vettem online jógán is, és néha csináltam otthon videós gyakorlásokat. Sosem értettem a lényegét, és sokszor túl lassúnak találtam. Adrien Mishler csatornáját egy barátnőm ajánlotta, és egyik nap hirtelen elhatározásból elkezdtem egy régebbi kihívás első videóját. Az élmény megnyugtatott, Adriennel pedig azonnal rezonálni tudtam. Később egyre tudatosabban meg tudtam már fogalmazni magamnak, hogy miért szimpatikus, és a távolság ellenére elkezdtem bízni benne. Csináltam még pár videót ebből a régebbi kihívásból, majd észrevettem, hogy van egy teljesen friss is. 2021 első napjával indult a Breath nevű gyakorlatsorozat, melynek középpontjában a lélegzet áll.

Valami, amire mindenki képes. Valami, ami az életet jelenti. Valami, ami minden pillanatban bizonyítja számunkra, hogy cselekvő, tudatos és habár összetetten, de mégis letisztultan működő emberek vagyunk.

Számomra ez meggyőző kiindulópont volt, hiszen lehetőséget adott arra, hogy a nulláról építsem fel a kapcsolatomat a jógával.

ginny-rose-stewart-uxkcszrwm2s-unsplash.jpg

Kép: Ginny Rose Stewart, Unsplash

Emlékeztetlek, nem azért kezdtem el, hogy fogyjak, nincs hozzá semmi felszerelésem, és még menő sportruhákat sem hordok. Otthon, magamnak minek? Nem tudtam semmit a jógáról, és egészen eddig titkon azt gondoltam, hogy egyedül nem lehet nekikezdeni a megismerésének. A megoldás egyszerűbb, mint amire számítunk: ingyenes YouTube-videók és feliratkozás egy napi e-mailre – az utóbbi nem is kötelező. Semmire nincs szükség a kezdéshez, csak kíváncsiságra. A hetek során persze még sok egyéb jellemvonás is fontossá vált, például a kitartás és a belső motiváció.

Kövesd végig az utamat, és tudd meg, hogyan fejlesztett és mire tanított engem 30 nap jóga!

1. hét: Ne felejts el levegőt venni!

A légzéskontrollt ma már senkinek nem kell bemutatni. A maszk alatt mindenki kipróbálta, csak általában nem tudatosan. A jóga egyik legfontosabb eleme, hogy a mozdulatokat szinkronizáljuk a be- és kilégzésekkel, amihez tudatosságra van szükség. Ha végigcsináltál már valaha egy kemény törzsedzést, tudod, hogy miért fontos ez az egyensúly. A lélegzetvétellel kapcsolódunk önmagunkhoz. Megerősítjük és felkészítjük a testünket a következő mozdulatra. De a legfelemelőbb érzés az, amikor a mozgás és a levegő áramlása összekapcsolódik, és érezni lehet ahogy az energia eltölti a testet. 

Adrien nem magyaráz sokat a videókban, nincsenek passzív részek, amikor csak ő beszél és nincs feladat. Ezeket a tapasztalatokat az első hét folyamán fokozatosan fogalmaztam meg magamnak, legfőképpen arra támaszkodva, hogy mit üzent nekem éppen a testem, hogyan éreztem magam egy-egy mozdulat közben. Persze Adrien folyamatos felszólításai nagyon sokat segítenek, hiszen mindig jelzi, hogy melyik porcikánkra fordítsunk éppen kiemelt figyelmet.

maryjoy-caballero-ikao7n6amx4-unsplash.jpg

Kép: Maryjoy Caballero, Unsplash

A hét során számomra sok ászana, vagyis póz már ismerős volt, de mindegyikben folyamatosan fedezek fel újdonságokat. A pillanatnyi hangulatom, a közérzetem és a fejemben kavargó feladatok és gondolatok függvényében mindig másra kell odafigyelni magammal kapcsolatban. A jóga megtanít fókuszálni. Hogyan támaszkodjak a kislábujjamon is, hogyan legyen egy vonalban a térdem és a csípőm, hol tartsam a fejem, és ami a legfontosabb, hogy soha ne felejtsek el levegőt venni.

Az ászana szanszkrit szó, jelentése elhelyezkedés, kitartás, testtartás, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód. A pózokhoz tartozó kéztartások, kézmozdulatok a mudrák, amiket általában a pózzal együtt szoktak ászanának hívni. Az ászanáknak összetett nevük van, például a kobrapózt budzsangászanának hívják. Ha kíváncsi vagy, hogy néz ki, itt megnézheted.

A legtöbbet a hét során a légzéstechnikákról tanultam. Az első meglepetés akkor ért, amikor felfedeztem, hogy egy óceán lakozik bennem - olyan hangokat tudok kiadni és meghallani magamban, mint az áramló hullámok. Nézd meg, milyen az Ujjayi légzés:

Az óceán vagy győzelmi légzés (ez a pontos fordítása) segít visszatérni a jelen pillanatba, és elmélyíteni, lehorgonyozni a figyelmet. Ezzel szemben a tűzlégzés (Kapalabhati) erős, ritmikus mozgásai mintha tüzet gyújtanának a belsőmben, és erős tisztító hatással bírnak. 

A jógának mára annyi válfaja létezik, hogy nem egyszerű köztük kiigazodni. A hét záró napja azonban magyarázatot adott arra is, hogy mit jelent a Vinyasa. Flow jógának is hívják ezt az irányzatot, melynek középpontjában a mozdulatok és a légzés teljes harmonizálása áll. Az ászanákat nem önmagukban kell felfogni, hanem egy mozgási folyamat részeként, ezért általában nem kell őket hosszan kitartani. A mozgás ritmusát a saját lélegzetvételeid adják, dinamikussága engem a táncolásra emlékeztet. Azonban más irányzatokban is használják a Vinyasa kifejezést, az átvezető mozdulatokat gyakran hívják így. Ha kíváncsi vagy rá, mi a szó eredeti jelentése, nézd meg ezt a videót:

2. hét: Stresszoldás és a jóga bizonyított gyógyhatásai

Az első hét mozgalmassága után a nyolcadik napon nagyon jól esett megpihenni. Egy könnyű, pihentető gyakorlat volt aznapra, ami segített átlendülni a holtponton, és valóban folytattam a kihívást. Ahogy teltek a napok, azt vettem észre, hogy a legfárasztóbb, sokat ülős napokon egyre jobban várom azt a napi fél órát, amit a jógázás igénybe vesz. Az ellazulás és a nyújtás olyan nyugtató hatással bírnak, amit én is folyamatosan érzékelek, de kutatások és szakértők is alátámasztják.

A jóga számos gyógyhatása közül a számunkra talán legkézzelfoghatóbb a stresszoldó hatása, hiszen a meditáció és a nyújtás mindegyik irányzatban előfordulnak. A tudományos magyarázat szerint a rendszeres meditáció a C-reaktív fehérjék számát csökkenti a vérben, melyeknek ha megnő a száma, a szervezetben gyulladás alakul ki. A központi idegrendszerre is hat, ami a stresszhormonokat bocsátja ki, valamint segít ellazítani az izmokat. Tudj meg többet a tudományosan bizonyított hatásairól:

Ezen a héten én is tapasztaltam, hogy mennyire nehéz stresszes vagy érzelmileg felfokozott állapotban nekikezdeni a napi gyakorlatnak, de mennyire megéri ilyenkor is belevágni. Ha nem is sikerül mindegyik gyakorlat közben tökéletesen csak magamra koncentrálni, jógázás után tízperccel mindig megéreztem a hatását. Mivel a második hét középpontjában is a légzés állt, egy újabb, a mindennapokban egyszerűen bevethető légzéstechnikát mutatok nektek, ami ugyancsak segít csökkenteni a stresszt és fókuszálni a gondolatokat. A váltott orrlyukas légzés (alternate nostril breathing) elsőre nem lesz egyszerű, mivel a gyakorlat nemcsak megnyugtat, hanem közben harmonizálja a jobb és a bal agyféltekét is. Próbáld ki te is!

Az első két héten igyekeztem utolérni a saját lélegzetemet és elengedni a feszültségeket. Tarts velem a következő két héten is, hogy lásd, tényleg végigcsinálom-e a kihívást! Kövesd a Közgazdász Online Facebook-oldalát!

Tarts velem a kihívásban! - 30 nap a jóga körül (1. rész) Tovább
Első randi, rózsaszín köd és harmonikus párkapcsolat - Három történet és egy párkapcsolati füzet, ami közelebb vihet a saját válaszodhoz

Első randi, rózsaszín köd és harmonikus párkapcsolat - Három történet és egy párkapcsolati füzet, ami közelebb vihet a saját válaszodhoz

pablo-heimplatz-osbozgvoez4-unsplash.jpg

Miért fontos az első randin, hogy önmagunkat adjuk? Mit tegyünk, ha felszállt a rózsaszín köd, és a konfliktusok miatt egyre stresszesebbek vagyunk? Mi lehet a harmonikus párkapcsolat titka? Három kérdés, három író, három történet és egy párkapcsolati füzet, ami segíthet egy olyan helyzetben, ahol nincs két egyforma válasz.

2021.02.14. Írták: Belayane Najoua, Hegedüs Kata, Taxner Tünde, borítókép: Pablo Heimplatz on Unsplash

Valentin-napon minden a rózsaszín ködről szól, ennek ellenére keveset foglalkozunk a kapcsolatunk valódi tartalmával. Pedig a köd nem tart örökké, az idillt konfliktusok törik meg, a harmonikus kapcsolat pedig komoly tudatosságot igényel. 

A Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusai az egyetem hallgatóinak készítettek egy párkapcsolati füzetet, ami segíthet abban, hogy átlendüljünk egy-egy nehezebb időszakon. Következő írásunkban a füzet segítségével, újságíróink személyes történetén keresztül vizsgálunk meg három párkapcsolati életszakaszt, az első randi izgalmától kezdve a rózsaszín köd feloszlásán át a harmonikus együttlét kihívásokkal teli időszakáig.

A Hello, Drágám! című füzetet ezen a linken tudod letölteni!

A randizás alapszabálya: add önmagad!

Írta: Belayane Najoua

A randizás sosem könnyű, főleg nem az első. Spontánok, szimpatikusak, izgalmasak szeretnénk lenni és reménykedünk benne, hogy a másik fél is a várt benyomást kelti bennünk. “Sokan túlkomplikálják az ilyen dolgokat” - hangzik a szállóige, ami szerintem valamilyen szinten igaz is. Személy szerint én túl sokat agyalok, túlságosan is megtervezem, hogy mi fog történni, hogyan fog történni, és ha úgy történik, akkor én mit fogok csinálni. Ennek általában az a vége, hogy semmi sem úgy történik, ahogy a fejemben elképzeltem.

“Ahogy az életben a legtöbb jó élmény, úgy a randi is annyiféleképpen lehet jó, ahányan elképzeljük azt. Nincsenek receptre felírható megoldások.” (25.o.)

De vajon van-e tökéletes randi? És van-e tökéletes randipartner? Huszonkétévesen arra jöttem rá, hogy nincs. De ez így van rendjén. Ha minden úgy lett volna az egyes randijaimon, ahogy elképzeltem, akkor virág helyett nem kaptam volna egy üveg olívabogyót, romantikus városi séta helyett nem bújtunk volna el hajón (ami hirtelen elindult, velünk a fedélzeten), a szeretlek helyett nem kaptam volna egy google által lefordított levelet és az első romantikus nyaralásomon nem jöttem volna rá, hogy milyen gondoskodó tud lenni a férfinem, ha én éppen a halálomon vagyok, ahelyett, hogy az Ermitage-ban sétálgatnék. 

tim-foster-hrz5s-ipcwe-unsplash-2.jpg

Kép: Tim Foster on Unsplash

Az egyik legspontánabb, legizgalmasabb randim a kedvenc pizzázómban volt. Igazából mondhatjuk, hogy egy vadidegennel találkoztam, akit csupán pár napja ismertem. Őszintén nem tudtam, hogy mit várjak ezért “ha más nem is lesz, maximum egy tapasztalat” címen izgatottan sétáltam le a házunk melletti étterembe, ahol már várt rám a repülőtéri idegen. A repülőtéren ismerkedtünk meg teljesen véletlenül, és vele kapcsolatban nagyjából semmi nem illett abba a képbe, amit elképzeltem. Nem beszéltünk egy nyelvet, nem éltünk egy helyen, más élethelyzetben voltunk és az életcéljaink is különböztek. Ültünk egymással szemben, és nem tudtam, mit mondjak: inkább próbáljam meg lenyűgözni, vagy legyek spontán? Egyfolytában járt az agyam, hogy vajon ő most mit gondol rólam - tetszem-e neki, érdekes vagyok-e, vajon mit vár el ettől a találkozótól? Ha nem beszéltünk pár másodpercig, akkor egy értelmes kérdés után kutattam, de mind olyan bugyutának tűnt. Aztán eszembe jutott nagymamám mondása: 

“Ha nem jön rá magától, hogy milyen értékes vagy, akkor vagy túl buta, vagy nem érdemel meg.”

Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak nem passzolunk egymáshoz, más az érdeklődési körünk, érzések helyett szcenáriókban gondolkodik, de a lényeg, hogy onnantól kezdve mindig csak magamat adtam. Ez azért jó taktika mert ha a kapcsolatunk új szintre lép, akkor a másik azt a személyt szeresse, akik valójában vagyunk, és ne azt, aki megjátssza magát. Ha pedig véget ér, akkor ne legyen ott az esély, hogy lehetett volna valami köztünk, ha nem játsszuk meg magunkat. Ráadásul a megjátszás nagyon fárasztó tud lenni.

Hogyan tudod az önbizalmad növelni? A Hello drágám füzet tanulmányozásával a gyakorlatok során erre is van lehetőséged. Alkoss egy képet önmagadról, amely azt fejezi ki, hogy te hogyan látod önmagad, szerinted mi lehet vonzó benned, milyen értékeid vannak, mit tudsz adni egy kapcsolatban.

Hidd el, hogy a lehető legjobbat mutatod, ha önmagadat adod! 

Mi történik ha elszáll a rózsaszín köd?

Írta: Hegedüs Kata

A kezdeti idill és a másik félre való folyamatos fókuszálás idővel elenyészik, erre a fázisra szokás mondani, hogy szépen, lassan felszáll a rózsaszín ködfelhő, és elindul az igazi kapcsolat. Már annyira nem prioritás, hogy minden nap találkozzunk a párunkkal, és a kapcsolattartás is az egész napon át tartó beszélgetésből egy pár kérdéses “Szia, hogy vagy, milyen volt a napod?” kommunikációra csökken. 

A kezdeti szerelemfelhő eltűnik, és jobban megismerjük a párunkat, aki, nehéz beismerni, de nem tökéletes.

“Vannak különbségek, melyekhez könnyebb alkalmazkodnunk, vannak viszont olyan helyzetek, amelyek kifejezett kihívást jelentenek.” (41.o.) Ebben a szakaszban fordul elő, hogy lankad a másikra szánt figyelem és előbb vagy utóbb az egyik fél ezt megelégeli, és létrejönnek konfliktusok. Pánikra nincs ok, ez minden párkapcsolattal megesik, viszont fontos, hogy az idő múlásával a robbanásra kész vulkánt ne engedjük felrobbani. A párkapcsolati önismereti füzetben olyan asszociációs feladatokat találunk, amik segítik ezeket a kisebb-nagyobb kihívásokat elsimítani. 

Kezdeti konfliktusra a “Robban a vulkán” című fejezet egy asszociációs gyakorlatot hoz segítségül. A pároddal rajzoljatok egy vulkánt, és osszátok fel a vulkán területét öt részre, a vulkán alján helyezkedjen el az egyes, utána sorjában a többi szám, majd töltsétek ki a rubrikákat válaszaitokkal a következő öt kérdésre: 1 - A köztünk lévő különbség ezeken a területeken egyáltalán nem zavar; 2 - Egy kis kellemetlenséggel jár számomra, amikor ezt az eltérést észlelem; 3 - Kifejezetten stresszes leszek tőle; 4 - Szomorúvá tesz, ha erre az eltérésre gondolok; 5 - Borzasztóan idegesít, fel tudnék robbanni tőle.

image-2.png

Kép: Hello drágám önismereti füzet

Ez a feladat segít abban, hogy behatároljuk azokat a különbségeket, amelyeket könnyebb elfogadnunk, és ezáltal közelebb kerülünk egymáshoz, vagy éppen nehezebb elfogadnunk a másikban és fel tudnál robbani tőle, mint egy vulkán.

A rózsaszín köd után egy újabb és mélyebb szintre lép a kapcsolat, és felmerülhetnek benned olyan érzések, hogy meg akarod változtatni a partneredet. Ilyen esetekben mielőtt cselekednél, gondold át, hogy

“mennyire adódhat abból a feszültség, hogy bizonyos pontokon nagyon mások a szokásaitok, és valójában nem egymásra vagytok dühösek, hanem arra, hogy egy-egy helyzet megoldásának nagyon eltérő stratégiával álltok neki.”

Ezek mind olyan tanácsok és gyakorlatok, melyek elvégzésével az én párkapcsolati problémáim is könnyedén megoldhatóak lettek volna, így csak ajánlani tudom őket. Ne felejtsük, hogy egyik kapcsolat sem tökéletes, viszont egy lényeges alappillér, hogy időről időre átbeszéljük az érzékeny pontokat, amelyekre lobbanékonyak vagyunk, hiszen útmutatóként szolgálhat a párkapcsolati önismeretünk elmélyítésében.


Összetevők a harmonikus, beteljesült párkapcsolathoz

Írta: Taxner Tünde

Nagyszüleim röpke 55 éve élnek együtt házasságban, szüleim pedig több mint 25 éve. Számomra ez életcél: nem a szép számok és a hagyományok miatt, hanem azért, mert látom rajtuk, hogy a beteljesült élet egyik legfontosabb alapköve a harmonikus párkapcsolat. Egymásnak egy olyan biztos védőhálót jelentenek a mindennapokban, ami nemcsak irigylésre, hanem komoly tiszteletre méltó, és összetartja a család különböző személyiségekből, világnézetekből és korosztályokból álló szövevényét. Mondhatjuk, hogy a szerencsének köszönhetnek ennyi boldog közös évet, és biztosan a sors keze is benne van, de én minden nap látom, hogy tesznek is azért, hogy kiegyensúlyozott legyen a kapcsolatuk. Mi lehet a titkuk, és hogyan tehetsz te azért, hogy hosszú távon harmonikus kapcsolatban élhess?

Én is folyamatosan keresem a válaszokat, és tisztában vagyok vele, hogy a csodálatos családi minták nagyon sokat segíthetnek a saját életutamon, azonban az önismeret és a saját tapasztalatok jelentik az első valós lépéseket. A Hello, Drágám! füzetben nagyon megragadott egy ábra, ami sematikusan ugyan, de segít megfogalmazni azokat a komponenseket, amik elengedhetetlenek egy beteljesült kapcsolathoz.

hellodragam1.png

Kép: Hello drágám önismereti füzet

Az intimitás számomra felszabadultságot jelent, hogy önmagam lehetek amikor a másikkal vagyok, és ezt a füzet is megerősíti:

“Intimitás, ha azt éljük meg, hogy a másik emberrel bensőséges a kapcsolatunk, el merjük mondani neki a vágyainkat, elképzeléseinket, a világról alkotott gondolatainkat anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy ezt a másik fél elfogadhatatlannak tartja.” (125. o.)

Alapja a bizalom és a minél biztonságosabb kötődés a másikhoz, amit ha a szenvedély is kiegészít, romantikus szerelemről beszélhetünk. A tudatosságot azonban az elsöprő érzelmek és a vonzalom sem moshatják el teljesen: ha hosszú távon szeretnénk boldogok lenni együtt, az elköteleződés is nagyon fontos tényező. Felelősséget vállalni, felállítani és tudatosan tartani magunkat a kapcsolat kereteihez, kettőnk közös működésének “szabályaihoz”. Alapja a másik tisztelete és a valódi odafigyelés. Sue Johnson, az érzelemfókuszú párterápia megalkotója szerint fontos, hogy meghallgassuk a társunkat, és reszponzívak legyünk - érzelmileg, tettekkel és szóban egyaránt. A kulcs a kommunikáció, de fontos hallgatnunk a szívből jövő megérzéseinkre is.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, hogyan tudod megerősíteni a kapcsolatodat? A füzetben több gyakorlat szerepel, ami ebben segít, egyet mi is kipróbáltunk. Egyikünknek sincs sok köze a szabadkézi rajzhoz vagy a kézműveskedéshez, minden sztereotípiát lerombolva nekem még kevésbé, mint a barátomnak. Mégis belevágtunk, hogy megrajzoljuk kapcsolatunk logóját, ami nagyon érdekes élmény volt, mert tükrözte azt, hogyan viszonyultunk abban a pillanatban egymáshoz, milyennek látjuk egymást és a kapcsolatunkat. Ha kedvet kaptál, a feladatot a füzet 129. oldalán találod. Jó felfedezést kívánunk!

Első randi, rózsaszín köd és harmonikus párkapcsolat - Három történet és egy párkapcsolati füzet, ami közelebb vihet a saját válaszodhoz Tovább
Így építsd az énmárkádat

Így építsd az énmárkádat

photo-1425421669292-0c3da3b8f529.jpg

Énmárkája mindenkinek van, azonban csak kevesen alakítják tudatosan. A Corvinus Hallgatói Támogatás karriertanácsadója segít eligazodni abban, mit jelent az énmárka, és összefoglalja, mire érdemes figyelnünk, ha tudatosan szeretnénk építeni a karrierünket és jobban megismernénk önmagunkat. 

2020.12.02. Írta: Széles Zsuzsanna, karriertanácsadó, borítókép: Pixabay

Personal branding, személyes márka, énmárka 

A kifejezés Tom Peters amerikai vezetési tanácsadótól származik, a szakirodalom több tucat meghatározást tart számon. Jeff Bezos, az Amazon alapítója és vezetője szerint „énmárkánk egyenlő azzal, amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából”. Attól függően, hogy pályakezdő, tapasztalattal rendelkező álláskereső vagy vezetői pozíciót betöltő személyről, esetleg vállalkozóról beszélünk, az énmárka különböző elemei kapnak hangsúlyt. Mást jelent a személyes márka egy influencer, egy blogger, egy híresség és mást egy munkavállaló vagy vállalkozó szempontjából. László Móni énmárkaszakértő szerint az viszont minden esetben igaz, hogy az énmárka a karrierhez kapcsolódik, az egyénre fókuszál, és valamilyen módon a láthatóságról szól.  

d7403a66755e1a4b86de1d483ecc1a4a.jpg„Gnóthi szeauton” - Ismerd meg önmagadat!

Kép: Pinterest

Személyes márkánk akkor is üzen rólunk, ha nem törődünk vele, csak akkor nem biztos, hogy támogat minket. Neked is van énmárkád! Az énmárka automatikusan kirajzolódik, és bizonyos részei nehezebben tudatosíthatóak, mert másokra a személyiségünk, a viselkedésünk egésze hat.

A tudatosítás egy hosszabb folyamat, ami sok munkával jár. Az energiabefektetés nem megúszható, viszont megtérül. Fogd fel ezt egy izgalmas önismereti kalandként! 

A személyes márkád inkább szóljon valódi erősségeid és eredményeid láttatásáról, semmint egy hamis kép öncélú mutogatásáról. 

Önmagad ismerete, elfogadása és felvállalása saját egyediségeddel együtt erő, ami sugárzik. Nagyon fontos kiemelni, hogy az énmárka tudatos formálása során nem kell (és nem is lehetséges) tökéletessé válnod! Arra bátorítunk, légy olyan, amilyen vagy, találd meg a saját karaktered. Légy „valamilyen”, akkor is, ha ez megosztja a környezeted. Ha mindenkinek meg akarsz felelni, „semmilyen” leszel, és éppen az egyediséged vész el. Ez nem megy egyik napról a másikra, egy folyamat, melynek alapja az önismeret.  

fec49f753b438edf657d1d7c1eab2ab8.jpgWhat’s your superpower?

Kép: kpgimi

Mindannyian egyediek vagyunk, erről árulkodik az ujjlenyomatunk, a hangunk, az íriszünk, a DNS-ünk. Mindenkinek vannak adottságai, képességei, mindenkinek van érzéke valamihez. Törőcsik Mária „Self-Marketing” című könyvében úgy fogalmaz, hogy „egy ember formálisan egyértelműen megfelel a márka kritériumának, hiszen azonos önmagával, és határozottan elkülönül, megkülönböztethető más emberektől”. Találd meg a saját erősségeidet, és építs rájuk!

„Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélünk meg, hogy milyen jól tud fára mászni, egész életét úgy fogja leélni, hogy ostobának hiszi magát.” - Albert Einstein

Mindez persze akkor az igazi, ha természetesen megy. Nem kell nagy dolgokra gondolni, és nem cél, hogy vágyott, de idegen tollakkal ékeskedjünk. Nem kell magadra erőszakolnod elvárt mintákat, a hitelesség és önazonosság jobban hatnak, mint bármilyen felvett szerep.  

Találd meg a helyed! 

Az erősségeid tudatosítása mellett gondold végig azt is, milyen értékrend szerint működsz a világban. 

  • Mi érdekel, mi motivál, mi a fontos számodra? 
  • Milyen elvek mentén éled az életed? 
  • A munkában neked mely dolgok számítanak? 
  • Hogyan szeretsz dolgozni? Milyen számodra az álommeló? 
  • Milyen elvárásaid vannak a munkahelyedet illetően? 
  • A karrieredet érintő döntéseidben milyen tényezők játszanak szerepet?  

Van, aki személyiségénél fogva bohém alkat vagy éppen kreatív elme és egy startup vállalkozásnál vagy egy reklámügynökségnél találhatja meg a neki való állást, más pedig egy pénzügyi szolgáltató vagy adótanácsadó cég hivatalosabb nyelvezetű, hierarchikusabb világában érzi inkább jól magát. Van, aki csapatjátékos, van, aki magányos farkas. Van, aki globálisan átlátja a dolgokat, és stratégiában gondolkodik, van, aki az aprólékos részletekre figyel. Egyik sem jó vagy rossz, mindegyiknek van előnye, és mindegyikre szükség van, csak máshol, máshogy.  

Megkülönböztető jegyeink ismerete nem tesz minket automatikusan márkává, ehhez önmagunkról és a saját életpályánkról, karrierünkről történő koncepcionális és stratégiai gondolkodásra van szükség. Marketing elveket személyekre csak óvatosan szabad alkalmazni, mert alapos önismeret nélkül ez veszélyes lehet. Emberek vagyunk és nem áruk! Nem cél, hogy „eladd magad”, nem cél, hogy idealizált (így hamis) képet mutass magadról, nem cél, hogy letagadd az „árnyékos oldalad”. Egyébként, gondolj bele, jellemzően az olcsóbb utánzatok a kereskedelmi cikkek piacán sem tudják hozni minőségben azt, amit a valódi márkák igen. Nem attól lesz valami márkás, hogy ráírják a márkanevet. 

A márka nem más, mint betartott ígéret. Így van ez az énmárka esetében is. 

Ha tudjuk kik vagyunk, tudjuk mit akarunk, és ezt el is tudjuk mondani magunkról másoknak, akkor könnyebben megtaláljuk saját helyünket a világban, a számunkra ideális munkahelyet és azt a szakmai pályát, melyen hosszabb távon is elégedettek és boldogok lehetünk.  

“Az időtök véges, ne pocsékoljátok arra, hogy mások életét élitek. Ne bénítson meg titeket a dogma, hogy mások elvei szerint kell élnetek. Ne hagyjátok, hogy mások véleménye elnémítsa a hangotokat. És ami a legfontosabb: bátran kövessétek a szíveteket és a megérzéseiteket. Mert azok már tudják, kik is akartok lenni valójában. Minden egyéb másodlagos.” - Steve Jobs a Stanford Egyetem diplomaosztóján elhangzott beszéde (2005. június 12.)

Be future-ready!  

Leendő munkavállalóként nem csak az intelligenciádra és szakmai tudásodra lesz szükség. Gondold végig, a te szakmai területeden mely skillek fontosak, és tudatosítsd, hányadán állsz velük. Ha szükséges, fejlesztheted kommunikációs készséged, megtanulhatsz stresszkezelési módszereket, foglalkozhatsz time-managementtel, fejlesztheted együttműködési készségedet, asszertivitásodat, érzelmi intelligenciádat, gyakorolhatod a „small talk” alkalmazását, vagy éppen végiggondolhatod, tudsz-e nemet mondani, ismered és tiszteled-e a saját határaidat. 

Álláskeresőként az énmárkaépítés folyamatának egyik momentuma a bemutatkozó anyag készítése. A CV, a motivációs levél, a bemutatkozó videó vagy az interjún az élő bemutatkozásod azért fontos állomásai az álláskeresésnek és a kiválasztási folyamatnak, mert legtöbbször ezek alakítják ki rólad másokban az első benyomást.  

Ahhoz, hogy fel tudd hívni magadra a figyelmet, hogy önazonos, érdekes, hiteles és ütős információkat adj át magadról, szánj elegendő időt (az önismereti alapozásra, majd) ezen anyagok elkészítésére. CV-det érdemes kompetencia alapú, az erősségeidet hangsúlyozó önéletrajzzá alakítani. Önéletrajzod fejlesztéséhez további támpontokat karrier guide-unkban találsz.  

pexels-pixabay-48195.jpg

Kép: Pixabay, Pexels

A motivációs levélben is mutasd meg magad! Álláskeresőként sokszor nyűgnek érezzük a motivációs levél megírását, és abból próbálunk kiindulni, hogy mi lehet a munkaadók elvárása. Nem ez visz előre! A vélt elvárásoknak való megfelelni akarás helyett válaszd az őszinteséget, hogy a másik fél ahhoz tudjon kapcsolódni, aki Te igazából vagy, és ahhoz, ami téged valójában mozgat. Itt is él az a szabály, hogy inkább légy valamilyen, mint semmilyen. Sokat segíthet a felkészülésben, ha akkor is írsz motivációs levelet, amikor nem elvárás. Előbb-utóbb beszélned kell róla, és ebből a szempontból később még jól jön, ha jelentkezés előtt átgondolod a motivációidat. Ráadásul összeszedett gondolataidat felhasználhatod a CV-d elküldésekor kísérő szövegként is. 

Álláskeresőként és munkavállalóként is légy igényes a megjelenésedre, viselkedésedre. Tájékozódj, hogy a (leendő) munkahelyeden vagy a szakmai közegedben ezen a téren vannak-e követendő normák, és nézd át, mit jelentenek a különböző dress code-ok. Járványmentes időkben tárgyalásokon, fogadásokon, kongresszusokon, üzleti vacsorákon, prezentációkon, tréningeken is kerülhetsz olyan társas helyzetekbe, amikor jó, ha tisztában vagy az elvárt viselkedési mintákkal, ha pedig szükséges, ismered a protokolláris szabályokat. 

Az énmárka szempontjából fontos, hogy a szaktudásod naprakész legyen, ezért, ha van rá lehetőséged, olvass szaklapokat, kövess szakportálokat és tematikus csoportokat. Figyeld a szakterületed trendjeit, iparági változásait, képezd magad, vegyél részt a szakmai irányultságodnak megfelelő konferenciákon, workshopokon, kongresszusokon, légy képben az iparági változásokat illetően.  

Az ember társas lény, kapcsolatrendszerünk kisgyerekkorunktól meghatározó fontosságú, és ez végig kíséri az egész életünket. Személyes és szakmai kapcsolódásainkat egyaránt tudatosan kell építenünk és ápolnunk, akár a digitális térben, akár (ha lehetőség van rá) offline, igazi találkozásokon keresztül. Ez persze nem csak az ismerősök vagy követők számát jelenti. A kapcsolati háló nem mennyiségi, hanem minőségi szempontból fontos. Építeni úgy tudod, ha mersz kapcsolódni, ha meg mered mutatni magad, ezért arra bíztatunk, hogy amikor újra lehetőség nyílik a személyes találkozásokra, merj odamenni másokhoz beszélgetni. Merd megmutatni az emberi oldaladat is, azt, hogy téged mi érdekel, neked mi a fontos. Vállald fel önmagad, és ezt mutasd meg másoknak is, a személyes kapcsolódásaidon keresztül. Steve Jobs szavaival élve: "Maradj éhes, maradj bolond." Legyél éhes arra is, hogy téged ki érdekel. 

Fontos, hogy a kapcsolódásokat valódi tartalommal töltsük meg.  

Biztos, hogy jelen vagy a digitális platformokon (Google, LinkedIn, Facebook, Instagram, saját blog stb.), de nem mindegy, hogy hogyan. Van már digitális szakmai profilod? A szakmai pályafutásod szempontjából hogyan képviseled magad a digitális felületeken? Szétválasztod-e személyes, magánemberi jelenlétedet és a szakmai aktivitásokat? Ha beírod a neved a keresőbe, mit dob ki? Mi a privát emailcímed, és mit üzen rólad? Szakmai életutad elején például a kismaszat28@ már nem megfelelő. Hogyan írsz levelet? Hogyan írod alá? Levelezésedben, a kapcsolattartás írott verziójában is tudd és merd megmutatni, hogy szakmai szempontból ki vagy. Büszkeséggel, de alázattal, reálisan. Egy kezdő, háromfős vállalkozásban dolgozva ne hívd magad CFO-nak, de a valódi értékeket nyugodtan láttathatod.  

Ha portfóliókarrier építésében gondolkodsz, és egyszerre több területen és több szerepben vagy aktív, akkor különösen figyelj arra, hogy összhangban legyen a kommunikációd.  

Az énmárka építés folyamatának tehát számtalan aspektusa van. A legfontosabb üzenetünk ezzel kapcsolatban az, hogy szánj időt magadra és a szakmai terveidre, legyen egy önismeretre épülő, átgondolt és tudatos stratégiád a saját szakmai életpályád menedzselésével és fejlesztésével kapcsolatban. Bátorságot és kitartást kívánunk ehhez a munkához! 

Megjelent a Közelebb podcast új epizódja az énmárkáról, hallgasd meg a legújabb részt!

További inspirációt a témában itt találsz:  

László Móni és a Personalbranding.blog.hu 

Purkiss, J. - Royston-Lee, D. (2014): Énmárka, Tedd magad eladhatóvá! HVG Kiadó Zrt., Budapest 

Papp-Váry Árpád - Hajnal Mónika - Czeglédi Csilla: A személyes márkázás hatása a karrierépítésre.  Egy egyetemi hallgatók körében végzett primer kutatás eredményei. Új Munkaügyi Szemle, I. évfolyam, 2020 / 1. szám 

Törőcsik, Mária (2017): Self-marketing. Személy és marketing kapcsolatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, online változat, mersz.hu 

Így építsd az énmárkádat Tovább
Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

1_3.jpg

Sokan szeretnénk felelősen étkezni, olyan termékeket vásárolni, amik megfelelnek az értékrendünknek és az életmódunknak, például állatkísérlet mentesek vagy vegánok. Azonban mindennapi nehézség eligazodni a sok logó és jelölés között. Összefoglaló cikkünk segítséget nyújt a felismerésben, és hozzásegít a tudatos vásárláshoz.

2020.11.01. Írta: Erdős Bianka, borítókép: Pixabay

Sokan igyekszünk figyelmet szentelni annak, hogy milyen az életvitelünk, az értékrendünk, és hogy ezekkel összhangban  milyen ételeket és termékeket vásárolunk. A tudatosság mellett sokan törekszünk arra, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, zero wasteek legyünk, olyan termékeket vásároljunk, amelyeket nem teszteltek állatokon, vagy étkezési szokásainknak megfelelően vegetáriánus vagy vegán dolgokat vegyünk. De valóban tudjuk, hogy mi az, amire oda kell figyelnünk, amit a megfelelő választás meghozatalához a terméken keresnünk kellene?

3_jpeg.jpgKép: Pexels

Rengeteg olyan termékmegjelölés, logó található a termékeken, amelyek megkönnyíthetik a vásárlási folyamatainkat, amennyiben tisztában vagyunk ezeknek a grafikáknak a jelentésével. Ehhez először fontos tisztázni azt, hogy mik a főbb kategóriák, és ezek között mennyire lehet átfedés.

A jelölések kategóriái

Alapvetően beszélhetünk vegetáriánus, vegán és CF (Cruelty Free), azaz állatkísérlet mentes termékmegjelölésről. Fontos tisztázni, hogy az egyes kategóriák között lehetnek átfedések, és így egy termék lehet egyszerre vegán és állatkísérlet mentes is. Azonban az, hogy valami csak vegán, nem jelenti azt feltétlenül, hogy az adott terméket nem tesztelték állatokon, vagy éppen fordítva, az állatkísérlet mentes termék tartalmazhat állati eredetű összetevőt. A különböző minősítéseket és így a logókat nem cégeknek, hanem termékeknek ítélik meg, emiatt azt is érdemes lehet szem előtt tartanunk vásárlásaink során, hogy bár egy márka árusít vegán termékeket, attól még nem lesz maga a márka és az összes többi terméke is vegán.

Állatkísérlet mentesség (Cruelty-free)

Állatkísérlet mentes termékekről akkor beszélhetünk, ha a termék összetevőit, illetve magát a terméket nem tesztelték állatokon. Ezt jelzi számunkra a Choose Cruelty Free (CFF), vagyis Válaszd a kísérlet menteset logó is. Valószínűleg ezzel nem igazán fogunk találkozni, mivel egy ausztrál non-profit szervezet által létrehozott kezdeményezés része, amely az ausztrál fogyasztókat és gyártókat ösztönzi állatkísérlet mentes termékek megvételére, illetve előállítására.

2_jpeg.jpg

Kép: Unsplash

Azonban nem kell Ausztráliáig mennünk, hogy ehhez hasonló logóval találkozzunk. A Vegetarian Society Approved logó olyan vegetáriánus termékekre kerülhet rá, amelyek amellett, hogy például nem génmódosítottak vagy keresztszennyeződéstől mentesek, nem voltak tesztelve állatokon sem a gyártó, sem megbízott fél által. Szintén biztosak lehetünk abban, hogy állatkísérlet mentes terméket tartunk a kezünkben, ha a Leaping Bunny vagy a PETA (Amerikai Állatvédő Szervezet) által létrehozott Beauty without Bunnies logót látjuk. Az előbbi esetében a beszállítói lánc teljes egészét ellenőrzik. A Beauty without Bunnies, illetve a Vegetarian Society Approved logóknak létezik egy bővített változata is, amely az állatkísérlet mentesség mellett biztosítja a termék vegánságát is.

A vegánság jelzései

Közelítsük meg a témát a másik oldalról is: honnan tudhatjuk, hogy egy termék vegán-e? A Vegetarian Society Approved (Vegan) logóról már szót ejtettünk, ez a CF mellett garantálja, hogy a termék vegán is. Amennyiben a Certified Vegan Logo vagy a Vegan logót látjuk elhelyezve a terméken, arról biztosan tudhatjuk, hogy vegán. Bár ez a megjelölés elsősorban a termék vegán létére hívja fel a figyelmet, fontos tudni, hogy az előbb említett logóhoz hasonlóan szintén biztosítja, hogy a termék állatkísérlet mentes is.

ba_vegetarianus_vegan_jelolesek_8.png

grafika: Közgazdász

Ezek a logók mind arról biztosítják a vásárlókat, hogy a termék állati eredetű összetevőktől és melléktermékektől mentes, nem áll fenn keresztfertőzés veszélye, és nem voltak a termékek, illetve azok összetevői állatokon tesztelve, sem a gyártó oldaláról, sem annak megbízásából. Érdekesség, hogy a The Vegan Society-t Donald Watson alapította 1944-ben feleségével és négy barátjukkal. Watson volt az, aki megalkotta a vegán kifejezést azokra a vegetáriánusokra, akik tejtermékek mellett tojást sem fogyasztanak. A Vegan logó ehhez a társasághoz fűződik.

Érdemes még megemlítenünk a V Label-t, amely az Európai Vegetáriánus Unió kezdeményezésére jött létre. Ez a termékjelölés a korábban említett logókkal ellentétben nem garantálja, hogy nem tesztelték állatokon, azonban nem is ebből a célból hozták létre. Az elsődleges cél az volt, hogy  könnyítsenek a vásárlás folyamatán azok számára, akik kifejezetten vegetáriánus vagy vegán terméket szeretnének vásárolni, ugyanis a V Labelnek két kategóriája van: a vegetáriánus és a vegán. A két logó megszületéséhez az is hozzájárult, hogy európai szinten még nincs kötelező erejű, jogi definíció arra, hogy pontosan mit jelentenek a vegetáriánus és a vegán kifejezések. 

adatbazis.jpgAmire még érdemes figyelni

Kép: Az EWG’s Healthy Living applikációja

Fontos tudnunk, hogy amennyiben egy termékre írva csak annyit látunk, hogy vegán vagy állatkísérlet mentes, az még igazából semmit sem jelent. A fent ismertetett logók azok, amelyek garantálni tudják ezeket. Azonban azt is jó, ha tudjuk, hogy ezeket a logókat a cégek csak színükben változtathatják meg, mást nem alakíthatnak át rajtuk! Amennyiben nincs logó a terméken, még ne ítélkezzünk egyből, érdemes megnézni a termék összetevőit, ugyanis előfordulhat, hogy egy cég nem kívánja megfizetni a logók licensz díját.

Amennyiben a termékösszetevők elolvasása után is bizonytalanok maradunk, érdemes lehet az erre a célra kialakított adatbázisokban tájékozódni a termék minősítésével kapcsolatban. Természetesen ezek után is előfordulhat, hogy nem vagyunk biztosak a dolgunkban, még mindig szkeptikusak vagyunk. Ebben az esetben érdemes a közösségi média felületeken olyan tartalomgyártókat követni, akik kifejezetten vegán életmódot folytatnak, emiatt olyan márkákkal vannak szerződéseik, akik vegán termékeket és/vagy állatkísérlet mentes termékeket forgalmaznak. 

Adatbázisok, amikben keresni lehet:
Double Check Vegan
Leaping Bunny Program
Beauty Without Bunnies
Skin Deep (applikáció: EWG’s Healthy Living)

Cégekkel is érdemes lehet felvenni a kapcsolatot, hiszen belefuthatunk olyan szituációba is, hogy egy általunk régebb óta használt termékről lekerül például a vegán logó. Egy esetben a cég erre a megkeresésre azt válaszolta, hogy nem szükséges tovább használniuk a vegán logót, mivel rendelkeznek COSMOS minősítéssel. A COSMOS egy nemzetközi tanúsítvány, amely nem önmagában szerepel a termékcsomagoláson, hanem minősítő szervek logójával együtt találhatjuk meg a jelzését, mint COSMOS NATURAL vagy COSMOS ORGANIC. A tanúsítványt bio- és natúrkozmetikumok kapják meg, de ezek tartalmazhatnak növényi és állati eredetű összetevőket is, emiatt nem felelnek meg a vegán feltételeknek.

Keressétek a logókat, tájékozódjatok, és merjetek kérdezni cégektől annak érdekében, hogy vásárlásaitok során a megfelelő terméket válasszátok, ami az értékrendeteknek megfelel.

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között Tovább
Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

kgo_vega_foto_1.jpgHa eldől, hogy valaki vegetáriánus vagy vegán lesz, és lemond a hús vagy akár minden állati eredetű termék fogyasztásáról, sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogyan is álljon neki ennek az egésznek. Egyáltalán mit is jelent vegának vagy vegánnak lenni? Ki fogja-e nézni őket a korábbi társaságuk, és vajon mindig éhesek lesznek? Jól lehet lakni hús nélkül is? Nem lesznek betegek, vagy nem fogják még a gatyájukat is étkezésre költeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál válaszokat az alábbi írás.   

2020.10.30. Írta: Brándisz Ádám / Borítókép: Pexels

Ahogy a közmondás is tartja, a kezdet mindig nehéz, nincs ez másképp egy étrendváltásnál sem. Manapság már viszonylag egyszerű helyzet fogadja, aki nem akar többé hús fogyasztani. Változó világunk szerencsére jó irányba mozdult el, egyre több és változatosabb lehetőség áll a vega vagy vegán emberek előtt, sőt a közbeszédben is egyre elfogadottabb témává válnak ezek az alternatív étrendek. A gyakran etikai vagy környezetvédelmi okok miatt választott vegetarianizmust, vagy veganizmust hosszas gondolkodás előzi meg. A helyzetet alaposan körbejárva, számos vegát és vegánt megkérdezve kijelenthetjük, hogy nincs mitől félniük azoknak, akik belevágnak ebbe a kalandba. Ugyan lehetnek nehézségek, azonban az életmód, amit választanak, sok mindenért kárpótolni fogja őket 

kgo_vega_foto_2.jpg

Kép: Brándisz Ádám, Közgazdász

 

Az életmódváltás első lépései  

Na de kezdjük is az elején. Eldöntöttük, hogy váltunk, sőt már azt is kitaláltuk, hogy csupán vegák leszünk, és nem mondunk le teljesen az állati eredetű termékekről, mint a vegánok. Érdemes a fokozatosság elvét követni az étrendváltásban, hiszen, ha egyből elhagyunk minden állati eredetű terméket, akkor a szervezetünk nehezen fog reagálni a hirtelen változásraKövetkező lépés az ötletgyűjtés és tervezés. Ahogy szépen fokozatosan csökkentjük a húsfogyasztásunkat, úgy nő meg a kreativitás szerepe az étrendünkben, és úgy térünk át egy másik életmódra. Mára már eljutottunk oda, hogy Magyarországon is számos szakácskönyv, film, online videó elérhető, sőt olyan közéleti személyiségek is vannak, akik kizárólag ezzel a témával foglalkoznak – legyen szó akár a vegaságról, akár a vegán életmódról. Érdemes az ő munkásságukat követni, mert sok ötlettel gazdagodhatunk.  

Tegyük fel, hogy megvan a receptgyűjteményünk, és már órákat töltöttünk el netes videók nézegetésével. Erőt veszünk magunkon, és kezünkben a bevásárló kosárral, remegő léptekkel belépünk egy ismeretlen világba. Az az érzésünk, hogy már jártunk itt korábban, de mégis az újdonság erejével hatnak a dolgok. Most új szemmel kell felfedeznünk a megszokott boltunkat. Ha vegák szeretnénk lenni, csupán egy cél lebeg a szemünk előtt: húst ne! Az elején még bátortalanul és tanácstalanul mászkálunk a sorok között, azonban ahogy telik az idő, és múlnak a hetek, úgy leszünk mi is egyre bátrabbak, és a végén már szédítő sebességgel fogunk bevásárolni. Válogatás pipa, elérkezünk a kasszához. A kedves, ismerős pénztáros néni ugyan kicsit furán néz ránk, hogy nem vesszük meg a korábbi húsmennyiséget, azonban valahogy kibírjuk a csodálkozó tekinteteket.  

Hazamegyünk, ledobjuk a szatyrokat, majd egy kreatív főzés után megesszük életünk első vegetáriánus ebédjét. Boldogságot érzünk, mert tudjuk, hogy valami nagynak vagyunk az elején. Másnap lelkesen meséljük első élményeinket a családnak és a barátoknak. A papa elsőre furán néz, nem érti, hogy miért ne kellene szalonnát ennünk, mama csak a szemét forgatja amikor közöljük vele, hogy nem kérünk a vasárnapi rántotthúsból. A barátaink elfogadóak, azonban páran mintha ferdén néznének ránk.

Megérkeznek az első negatív megjegyzések, szkeptikus mondatok, és elgondolkozunk azon, vajon tényleg helyesen döntöttünk-e. Megéri a sok hűhó, a receptkeresgélés és a halványulásnak induló emlékek a gőzölgő steakről? 

Ekkor viszont arra gondolunk, hogy miért is kezdtünk bele, egy fenntartható világért, melyben nem eszünk állatokat, és védjük környezetünket. Visszatér belénk a lelkesedés. 

kgo_vega_foto_3.jpg

Kép: Pexels 

 

Mit érez mindebből a testem?  

Pár hónap elteltével már otthonosan mozgunk új életmódunk kultúrájában, megszoktuk a baráti ugratásokat, és lendületesen érvelünk, ha valaki megkérdőjelezi döntésünket. Érkezik azonban az első pofon. Véradáson kiderül, hogy alacsony a vérünk vastartalma és B-12 vitaminból se túl rózsás a helyzet. Doktorúr első kérdése: Maga vega, igaz? Ledöbbenünk: de hát egészségesen élünk, mindennek szépnek kellene lennie! A villámtanácsadás után megtudjuk, hogy miket felejtettünk ki az étrendünkbőlHazafelé már új recepteken gondolkozunk, és tudjuk, hogy teljeskörűen kell étkeznünk, különben a korábbi húsfogyasztásból származó ásványi anyagokból és nyomelemekből hiány lesz. Gyorsan fel is hívjuk ismerősünket, aki most kezd bele az életmódváltásba, hogy erre is figyeljen. 

Az a bizonyos egy év  

Elérjük a hőn áhított mérföldkövet: egy év eltelt amióta étrendet váltottunk. A család egy meglepetés partival ünnepel. Meghökkenten vesszük észre, hogy a papa a rántott brokkoliból pakol magának. Gyors kérdést követően kiderül, hogy mostanság kevesebb húst eszik, amit az orvosa is támogat, hiszen lejjebb ment a koleszterin-szintje. Boldogan vesszük tudomásul, hogy másoknak is segíthettünk döntésünkkel. 

Ebéd közben az egész család minket faggat, mi pedig lelkesen mesélünk terveinkről. Következő héten kezdünk egyetem mellett, mellékállásban egy modern, fiatalos, vegetáriánus bisztróban. A tulajdonos az ismerősünk, és vevő az ötleteinkre. Ha minden jól alakul, jövőre a többi étteremmel összefogva vega hetet szervezünk Budapesten, melynek célja az étrend népszerűsítése és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés lesz. Többen is hívtak minket felvonulásokra és tüntetésekre, de mi azt túl szélsőségesnek tartjuk, és inkább a párbeszédben látjuk a lehetőséget. Sőt, saját tapasztalatainkon felbuzdulva elkezdtünk írni egy könyvet is, melynek célja, hogy megkönnyítse az étrendváltást és eloszlassa a tévhiteket. 

pexels-karolina-grabowska-4397910.jpg

Kép: Pexels

Estefelé az italunkat kortyolgatva jó érzéssel gondolunk vissza az elmúlt egy évre. A kezdeti félelmeinkre, melyek visszatartottak minket, a barátainkra és a családunkra, akik támogattak minket, a kisebb nagyobb bökkenőkre, melyeken kihívás volt túljutni és a számtalan emlékre, melyet a vegetáriánus étrendnek köszönhetünk. Egy ismerősünk foglal mellettünk helyet, majd érdeklődően fordul felénk. Ő is elkezdené az étrendünket. Felcsillan a szemünk, és szenvedélyesen kezdünk el mesélni neki, az új ötletünkről, hogy kipróbáljuk a vegánságot. 

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni? Tovább
30 kérdés, ami segít a döntéshozatalban - Hogyan tovább alapszak után? 

30 kérdés, ami segít a döntéshozatalban - Hogyan tovább alapszak után? 

o_zs_0046_1.JPG

Életutunkon többször érünk elágazásokhoz, egy ilyen állomás az alapképzés elvégzése, és a mesterképzésre való jelentkezés is. Ne feledd, a döntés a Te kezedben van! A Corvinus Hallgatói Támogatás karriertanácsadó szakemberei összegyűjtötték, hogy mik azok a legfontosabb kérdések, amelyek megválaszolása segít a döntéshozatalban.

2020.10.29. Írták: Perényi Andrea, Széles Zsuzsanna, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Többféle megoldás és számos út létezik a továbbtanulásban. A most meghozott döntésed fontos, de nem egy életre szól. Szakmai pályafutásod során többször szükséged lesz arra, hogy új tudást és készségeket sajátíts el. A mostani döntéshez megfogalmaztunk kérdéseket, hogy elgondolkozz magadról, utánajárj a szükséges információknak, és ebben a helyzetben (de talán máskor is) könnyebben megtaláld a saját válaszaidat. A jó döntésekhez ismeret és önismeret kell.  Nincs szükség minden kérdés megválaszolására, de amire még nincs válaszod, vagy más válasz nem zárja ki, arra érdemes időt szánnod.  

 MI ÉRDEKEL?

  • Életünk folyamán 80.000-90.000 órát töltünk munkával: nem mindegy, hogyan és mivel. Miben éreznéd jól magad?
  • Van már konkrét elképzelésed, vagy még keresed, hogy mi való Neked? Mi segítene a keresésben?
  • Milyen szempontok, értékek mentén döntesz?
  • Végzés után hol, milyen területen szeretnél dolgozni? Hogyan látod magad a végzés után 5 évvel?
  • Milyen szakmai tapasztalataid vannak? Milyen életutakat, milyen perspektívákat láttál? Kinek a példája fontos számodra?

MESTER VAGY ALAP?

  • Mi indít a továbbtanulás felé? Mi a munka felé?
  • Szeretnéd magad egy szakterületen tovább képezni, és a tudásodat elmélyíteni? A pályaterveidben a mesterképzés magától értetődő lépcső (pl. akadémia karrierhez)?
  • Milyen pluszokat ad, adhat számodra a mesterképzés? Ha bizonytalan vagy, cikkünkből tájékozódhatsz!
  • Milyen elvárások vannak azon a területen, ahol szívesen dolgoznál? Mit értékelnek jobban, a munkatapasztalatot vagy a végzettséget?  Mit tudsz, mit tapasztaltál ezzel kapcsolatban (akár szakmai gyakorlatod, gyakornoki munkád során vagy számodra releváns személyektől, cikkekből stb.)?
  • Az adott szakterületen mekkorák a jövedelemkülönbségek alapszakot és mesterszakot végzettek között?
  • Jelent a pályatervedben jelenleg akadályt, karrierplafont a mesterképzés hiánya? És hosszabb távon?

b_b_15.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

INFOGYŰJTÉSI KISOKOS

Mindenképp nézz utána annak, hogy

  • milyen kínálatból választhatsz!
  • milyen intézmények biztosítják ezeket!
  • mi az adott képzés konkrét tartalma!
  • mi az oktatás rendje, milyen tanulmányi szabályok, feltételek vannak a képzésre vonatkozóan!
  • mik a jelentkezéssel kapcsolatos konkrét infók!

Honnan tudsz tájékozódni?

  • intézmények hivatalos tájékoztató anyagai, tantárgyleírások, szaktájékoztatók, nyílt napok (a Corvinus Egyetem keresztfélévben induló szakjairól a honlapról tájékozódhatsz)
  • Facebook-csoportok, felvi.hu, véleménymegosztó fórumok, felsőoktatással kapcsolatos híreket, cikkeket közlő portálok (eduline.hu), személyes kapcsolatok
  • Ha már februártól folytatnád az egyetemet, olvasd el cikkünket a keresztféléves jelentkezés lehetőségeiről és a menetéről!

MOST VAGY KÉSŐBB? 

  • El tudod képzelni, hogy amikor szükséged van rá, visszaülsz a padba, vagy inkább azt érzed fontosnak, hogy most ne ess ki a lendületből, az egyetemi életformából?
  • Van elég energiád és anyagi bázisod az azonnali továbbtanuláshoz, vagy fel kell töltened valamelyiket? Hogyan tudod feltölteni?
  • Most védettebb körülmények közt tudsz tanulni, mint később munka és család mellett, vagy éppen most vállalsz túl sokat?
  • Mivel jár, ha most jelentkezel mesterre, és mivel, ha később?
  • Ha dolgoznod kell, vagy dolgozni szeretnél a mesterképzés mellett, mire van szükséged a jó egyensúly megteremtéséhez a munka és a tanulás között?

UGYANAZ VAGY ÚJ IRÁNY?

  • Milyennek élted meg az alapképzést?
  • Maradnál a választott területnél? Miben gazdagít ez téged?
  • Mit jelent neked a váltás? Többféle ismeretet, több lehetőséget vagy pályamódosítást? Mi motivál a váltásban? Milyen pályaképet tudsz magadnak elképzelni?
  • Milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, ha váltasz? Folytatást vagy új kezdetet igényelsz most?
  • Milyen tapasztalataid vannak új helyzetekhez való alkalmazkodásról? Milyen erőforrásaid vannak a váltáshoz?
  • Mit nyújt szakmailag a képzés, milyen tárgyak, milyen tematika várható? Milyen oktatókra számíthatsz?
  • Mit ad pluszban az adott képzés:
    • mélyebb tudást, másféle tudást?
    • gyakorlati szemléletet?
    • vállalati kapcsolatokat?
    • közösségi életet, kapcsolatrendszert?
    • szakkollégiumot, új diákszervezeteket?
    • külföldi lehetőségeket, idegen nyelvű képzést?

v_zs_0043.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

ÖSSZEGZÉS ÉS A MOTIVÁCIÓ TUDATOSÍTÁSA

  • Mik azok a szempontok a kérdések mentén, amik valóban fontosak számodra?
  • Hova fordulhatsz a kérdéseiddel? Kivel, kikkel tudsz a döntésről beszélgetni?
  • Mik játszanak bele a döntésedbe? Milyen szakmai vagy személyes érveid vannak?
  • Döntésed mennyiben született a saját terveidből, elképzeléseidből, vágyaidból és pontos ismeretekből, valódi példákból? Mennyiben mások elképzelésének követéséből, halogatásból, elkerülésből, hozzávetőleges utánanézésből vagy sztereotípiákból?
  • Miben visz előre a döntésed?
  • Ha különböző változatok mentén elképzeled egy várható hétköznapodat a végzés után egy évvel, melyik verzió tölt el jó gondolatokkal, pozitív érzésekkel? Melyik nyújt értelmes és inspiráló kihívásokat?

A racionálisnak vélt döntéshozatalt gyakran befolyásolják az érzelmek és a kognitív korlátok (Tversky–Kahneman, 1992). Tudatosságunkat és a döntés megalapozottságának lehetőségét növeli, ha a racionális érvek mellett az érzelmeinket, vágyainkat is felderítjük. Az érzelmek figyelembevételének fontosságára hívja fel a figyelmet egy kutatásokra hivatkozó 2018-as Forbes tanulmány is. Az érzések az emberi tapasztalás részei, nemcsak lehetetlen őket kihagynunk döntéseinkből, véleményünkből és cselekedeteinkből, de meggondolatlanság is.

Ha jó lenne a döntésedet átgondolni, szakember támogatásával keresni a válaszaidat ezekre a kérdésekre, keress minket kérdéseiddel, jelentkezz ingyenes tanácsadásra:  careersupport@uni-corvinus.hu

30 kérdés, ami segít a döntéshozatalban - Hogyan tovább alapszak után?  Tovább
Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

img_2917-min.JPG

Hulladékmentes életmód, környezetvédelmi mozgalmak és innovatív, zöld márkák - biztosan hallottál már olyanokról, akik egy évben csak egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek, vagy csak használt ruhákat vásárolnak. Cikksorozatunkban bevezetünk a környezettudatos életmódba: megmutatjuk az első apró, egyszerű, költséghatékony lépéseket, inspirációt és tanácsokat adunk mindenkinek, akit érdekel a Föld védelme. Ebben az első részben az otthoni zöld megoldásokat foglaltuk össze, hogy hogyan lehet környezettudatosabb háztartást vezetni.

Írták: Sipos Sára és Taxner Tünde / Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

Tudatos vásárlás

Ha elhatároztad, hogy megpróbálsz odafigyelni a környezet védelmére, fontos a kicsi, de mégis jelentőségteljes döntések meghozatala. A tudatosság az átgondolt választásokkal kezdődi: mikor jobban figyelünk olyan aspektusokra is, amikre korábban nem fordítottunk energiát. Például vásárláskor az ár és a kialakítás mellett megnézzük azt is, hogy milyen csomagolásban van a termék, mit lehet tudni a márkáról és a gyártási, forgalmazási folyamatokról. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy órákig  tanácstalanul állunk a polcok előtt, de ha szeretnénk változtatni, az első legfontosabb lépcső az odafigyelés útján a tájékozódás.

img_2848-min.JPGA háztartási cikkek sokszor masszív műanyag flakonokban vannak, és vegyszerek, tehát vigyáznunk kell arra, hogyan érintkezünk velük, mennyit és pontosan mire használunk belőlük (hétköznapi mérgeinkről jó összefoglalót találsz ebben a cikkben). Vannak azonban természetes alapanyagokból előállított tisztítószerek is, melyeknek még a csomagolása is lebomló vagy újra felhasználható. Egy egyedülálló magyar innováció eredményeképpen kifejlesztettek már olyan tisztítószereket is, melyeket hulladék újrahasznosítása során állítanak elő. A kutatók rájöttek arra, hogyan lehet a szennyvíztisztítás szükségesen keletkező melléktermékeiből hasznos anyagot, ecetsavat kinyerni, így a szerek hatékonysága vetekszik a mesterséges alapúakkal, mégis bőrbarát, állatbarát és gyerekbarát is (itt olvashatsz vagy ebben a videóban láthatsz többet róla). 

img_2941-min.JPGA termékek csomagolása is fontos szempont, amire a környezettudatos életmód részeként érdemes odafigyelni. Igyekezzünk saját, tartós tárgyakat beszerezni, például kulacsot, bevásárlóhálót vagy anyagzsákokat, használjunk kosarat és újratölthető üvegeket. Az egyszeri nagyobb beruházás hosszú távon megtérülhet, ráadásul így kénytelenek vagyunk előre megtervezni, mit fogunk venni - hiszen be kell hozzá készíteni a tartókat is - ezért talán kevésbé csábulunk el az édességek előtt, és nem veszünk felesleges háztartási termékeket sem. Budapesten több csomagolásmentes bolt található, ahol ecetet, szódabikarbónát és más, tisztításhoz szükséges alapanyagokat akár nagyobb mennyiségben, saját tárolóüvegbe töltve tudunk beszerezni. De mit tudunk kezdeni ezekkel a hétköznapi anyagokkal?

 

Csináld magadnak!

A tudatos vásárlás mellett akár saját magunknak is előállíthatjuk az otthonunk tisztán tartásához szükséges szereket. Pár olyan egyszerű, gyorsan elkészíthető tisztítószer receptjét gyűjtöttük össze nektek, amik akár egyetemista életvitel mellett is beválhatnak.

Ablak, üvegfelületek  

Ablaktisztításhoz, de egyéb üvegfelületekhez is kiváló az ecet. 2 dl csapvizet keverj össze 0,5 dl ecettel (ehhez 10 és 20% ecet is megfelelő), illetve - ha így még zavar a szaga -, opcionálisan pár csepp illóolajat adj hozzá. Ha találsz otthon régebbi, már kifogyott szórófejes üveget, abba töltsd az ablaktisztítót, de akár vehetsz is. A meglévő műanyag üveg ilyen módon való újrahasznosítása is remek lehetőség a környezetterhelés csökkentésére!

  • Először fújd le az üvegfelületet!
  • Menj át rajta egy vizes ronggyal!
  • Végül töröld szárazra tiszta pamut vagy vászon anyaggal!

img_2677-min.JPG

Általános fürdőszobai tisztító

Ezzel a nagyon egyszerű tisztítószerrel a fürdőszoba egészét ki lehet takarítani, mehet belőle a csapokra, WC-re, kádra és csempére is. Keverj össze 2 dl forralt vizet 3 teáskanál citromsavval, töltsd ugyanúgy szórófejes üvegbe. Ha szeretnél, pár csepp illóolajat is adhatsz hozzá. Fújd rá a felületre, hagyd hatni pár percig, a makacs koszt súrold meg egy régi fogkefével vagy szivaccsal. Végül valamilyen törlőronggyal, anyaggal töröld szárazra a felületet. A citromsav oldja a vízkövet is, és jó választás akkor is, ha rosszul vagy az ecetszagtól.

Konyhai zsíroldás

A környezetbarát tűzhelytisztításhoz használhatsz kiszuperált fogkefét, dörzsikefét vagy akár valamilyen puhább anyagot, nehogy összekarcold. Nem lesz másra szükséged a zsírfoltok eltávolítására, csak vízre és szódabikarbónára (a folyamatot képekkel illusztrálva itt is elolvashatod).

  • Úgy keverd össze a szódabikarbónát vízzel, hogy pasztás állagú legyen.
  • Adhatsz hozzá illóolajat a kellemesebb szag kedvéért.
  • Mártsd bele a kefét a keverékbe, és dörzsöld át vele a tűzhelyet.
  • Ha minden szennyeződést eltávolítottál, egy ronggyal gyűjtsd össze a koszt, és tisztítsd meg a felületet vízzel.
  • A csillogás érdekében utólag citromsavval vagy egy félbevágott citrommal is átkenheted a megtisztított területet.

img_2679-min.JPG

Inspiráció

Minden kezdet nehéz - szokták mondani, és nincs ez másként a “zöldülésben” sem. Ha már szemezgetsz az életmódod alakításával, de nehezen teszed meg az első lépéseket ezen az úton, akkor keress inspirációt hozzá! A közösségi média világában sokan foglalkoznak a témával, ha csupán a #zerowaste-re rákeresel, rengeteg szép képet, hasznos bejegyzést találhatsz. Van pár kedvenc hazai oldalunk, akik a tippeken, recepteken túl inspirációt és segítséget is nyújtanak a hétköznapokban. Kövessétek akár Wertán Sára (@aboutahome), Bitay Andi (@andibitay), Kump Edina (@hulladekmentes), Antal Éva (@vaszonzsakoslany) vagy Döbrösi Laura (@dobrosilaurawerk) instagram oldalát, de nekünk nagy favorit a ZeroHero webshopja és magazinja is. 

Szerencsére az ismerősök, barátok között is mindig akadnak elhivatott példaképek, mint például Veress Luca, akit @greenmilla_ néven találtok meg az Instagramon. Luca urbanisztikát tanul Angliában, hobbiként pedig a fenntartható életmódot tűzte zászlajára. A cikkünkben megjelenő képeket is ő készítette, ezúton is köszönjük neki a közreműködést! 

Ha szeretnéd zöldebbé tenni a háztartásod, akkor az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsd a kis lépések fontosságát. Nem baj, ha nem sikerül rögtön minden elsőre. Nem kell azonnal az összes tisztítószert kidobni, ha van még az üvegben, előbb használd el őket. Egyszerre elég egy apró dolgon változtatni, ahhoz hozzászokni, ezután jöhet a következő. Jó nézegetni az inspirációs oldalakat, de ne érezd magad rosszul, ha nem tudod egyből az összes tippet és receptet, hiszen valahol el kell kezdeni. Saját tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy mindig könnyebb, ha valakivel együtt tudod elkezdeni a zöldülést. Próbáljátok ki a recepteket közösen, vagy készíts egy adagot a barátaidnak, a családodnak is, hogy egymást segítve induljatok el ezen az úton.

 

2020. május 29.

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás Tovább
Praktikus és innovatív megoldás egy felborult élet újratervezéséhez – Interjú a Practice living Tevékenységtervező alkotóival

Praktikus és innovatív megoldás egy felborult élet újratervezéséhez – Interjú a Practice living Tevékenységtervező alkotóival

practice_living_kreativ11.jpg

A Practice living Tevékenységtervező segít rendezni az életünket egy olyan új élethelyzetben, mint akár a koronavírus-okozta krízis. A letisztult, dizájnos és ingyenesen elérhető füzetet bármelyik olyan életpillanatban elővehetjük, amiben úgy érezzük, szükségünk van a napirendünk alapos átgondolására, az újratervezésre. A Tevékenységtervező alkotói az elmúlt másfél hónap alatt olaszországi karanténlakókat interjúvoltak meg, home officeban hozták létre az új terméket, és sok olyan problémát feltártak, ami minket, egyetemistákat is nap mint nap érint. Mesélnek az alkotás izgalmas, innovatív folyamatáról, és arról, hogyan tudjuk hatékonyan használni, miért éri meg egyáltalán kitölteni a Tevékenységtervezőt.

Írta: Taxner Tünde / Grafikák: Csizik Balázs, forrás: Hype & Hyper

Beszélgetőpartnereink:

  • Miklya Attila product owner, projektvezető. Attila viselkedéselemző, jelenleg mesterszakos pszichológia hallgató, a Pine Design és Demola Budapest munkatársa. 
  • Szilvás Fanni ötletgazda, a design csapat tagja. Fanni pszichológus, ugyancsak mindkét cég munkatársa.
  • Jakobovits Kitti ötletgazda, a design csapat tagja, pszichológus és irodalomterapeuta
  • Csányi Gabriella a Pine Design társalapítója és ügyvezetője

A Tevékenységtervezőt innen tudjátok ingyenesen letölteni: https://www.practiceliving.org/hu

Elsődlegesen kinek ajánlanátok a Tevékenységtervezőt?

miklya_attila.jpgAttila: Nagyon sok embernek releváns probléma, hogy egyik napról a másikra megváltozik a napirendje. Ezek problémák eddig is léteztek, ezután is létezni fognak, sokan a GYES-re vonuláshoz vagy a külföldre költözéshez hasonlítják a mostani, koronavírus okozta helyzetet. Nem véletlenül, hiszen egyik napról a másikra teljesen megváltozik a társas környezeted, és hogy mit tudsz csinálni. De az is jó termékhasználat, ha most csak átlapozod a füzetet, megérted, hogy mire jó, és majd előveszed amikor releváns lesz. (A képen Miklya Attila)

szilvas_fanni.jpgFanni: Ha el kellene képzelni egy célcsoportunkat jól reprezentáló személyt, akkor lehetne az az ember, akinek kedve támad egy kis önismerethez,  akinek felszabadult valamennyi ideje vagy akár nem szabadult fel semennyi ideje, de szeretné úgy érezni, hogy mégis. Pont a múlt héten beszélgettünk nyugdíjas korúakkal, az Életet az éveknek Egyesület tagjaival a füzetről, mert ez a helyzet nem csak a járvány idején aktuális, hanem nagyon sokban hasonlít arra az életszakaszra is, amikor az ember nyugdíjba megy, felborul a napirendje és újra kell szervezni. (A képen Szilvás Fanni)

Mindenkinek más lehet a füzet egysoros üzenete, nekem az, hogy csak próbálgatás útján lehet megközelíteni az egyensúlyt az életünkben azok között a dolgok között, amiket kell és amiket szeretnénk kivitelezni.

Szerintem a célcsoportunkba az tartozik, aki gyakorlással szeretné megközelíteni az érintett témákat.

practice_living_kreativ_7.jpg

Mi az a fontos problémakör, amire a tervező épít?

jakobovits_kitti.jpgKitti: Sokáig fogalmazódott bennem a „nem baj” kérdésköre. Amikor beütött a karantén, ami egy mindenkit megrázó krízis volt, nagyon hirtelen és nagyon hevesen jött rá egy erőteljes pozitív reakció is. Azt kezdtem el érezni magamon, és sok klienstől, ismerőstől jött olyan visszajelzés, hogy már az is szorongató, hogy válságban a világ, de a másik oldalon ott vannak azok az üzenetek is, hogy olvass ki azonnal 3 könyvet vagy gyúrd ki magad, mert most van időd rá. Ezek eredetileg jó unaloműző javaslatok voltak, de nagy mennyiségben érkeztek, és az a felszólítás kötődhetett hozzájuk, hogy most aktívan kell időt tölteni mindennel. (A képen Jakobovits Kitti)

A két véglet között nem volt meg annak a lehetősége, hogy kicsit leüljek, és azt mondjam: én most rohadtul szorongok, nem tudom mi lesz, nem csak a járványtól félek, hanem lehet egy csomó közvetett szorongásfaktor is, például az állásomat, a családomat féltem, és oké, elolvastam egy novellát, de nem tudok hirtelen végigolvasni egy Háború és Békét.

Azt fogalmaztam meg, hogy nem baj az, ha valaki nem áll át pár hét alatt teljesen pozitívba, és egyelőre nem tudja, hogy mi legyen. A füzet eszköz lehet akkor,  ha még nem tudod, mi legyen. Elkezded kitölteni, és közben kicsit közelebb jutsz a megfejtéshez.

practice_living_kreativ10.jpg

Hogyan indult a projekt?

Attila: A projekt nagyjából akkor indult, amikor a koronavírus miatti veszélyhelyzetet európai országokban is kihirdették. Nagyon sok és intenzív emberi reakciót váltott ki hirtelen, és kényszerített helyzetek álltak elő, ezért nagyon sok fájdalompont szinkronizáltan, tömeges szinten jelent meg. Ötlet az elején nem volt, csak egy design szemléletű nyitottság, hogy értsük meg, mi történik most az emberekkel.

Fanni: Pszichológusként nagyon érdekelnek minket a ritka adatgyűjtési lehetőségek. Az elején nem tudtuk, hogy milyen kimenetel felé haladunk, az interjúk egy akadémiai kutatást előkészítő adatgyűjtési folyamat vagy akár egy design folyamat első lépései lesznek-e. Az volt az érdekes, hogy feltáró jellegű interjúzással kezdtünk, és kiestek belőle olyan témák, amikre egy terméktervezési folyamatot tudtunk építeni.

csanyi_gabi.jpgKitti: Engem Attila vont be a projektbe, és azonnal csatlakoztam, hiszen azt láttam, hogy egy olyan lelkiállapot megoldására szeretnénk valamit tervezni, aminek nagyon fontos eleme a gondolataink íráson keresztül való megfogalmazása, és úgy éreztem, ez az, amihez a szakmámmal nagyon jól hozzá tudok járulni.

Gabi: Leginkább azért figyeltünk fel az ötletre, mert a Pine Designnál nem csak digitális termékek fejlesztésével foglalkozunk, hanem nagyon szeretjük támogatni az olyan korai fázisú vállalkozásokat vagy saját projekteket, amiknek van valamilyen társadalmi hatása. Nekünk nem volt kérdés, hogy beleszálljunk, és támogassuk Fannit és Attilát. (A képen Csányi Gabriella)

Hogyan alakult ki a termék?

partos_claudia.jpgFanni: Március 11-én, amikor még nem lehetett tudni itthon, hogy mennyire lesz komoly a járványhelyzet, Olaszországban már eléggé eszkalálódott. Ez egy nagy lehetőséget jelentett, hiszen pszichológusként nagyon ritka az a helyzet, amikor kutatóként hozzáférsz extrém helyzetben lévő emberekhez, és nekik van arra lehetőségük, hogy szánjanak rád időt, és egy interjú keretében 1-2 órát elbeszélgessetek. Lombardiában, ahol komoly gócpontja volt a járványnak, kezdtünk el embereket toborozni, akik nyitottak voltak arra, hogy megosszák velünk az élményeiket. Nem előfeltevésekkel álltunk neki a beszélgetéseknek, hanem az volt a célunk, hogy derüljenek ki azok a témák, amik a legjobban érintik őket. (A képen Pártos Claudia, a design csapat tagja)

Attila: Azt nagyjából láttuk, hogy egy idő után az interjúkban ismétlődtek a témák. A pánikreakciókon az emberek túl vannak, elkezdenek hozzászokni ehhez az új, kényszerített helyzethez, elkezdenek unatkozni, rengeteg idejük felszabadul.

Körvonalazódott egy problémafelhő, aminek a kulcsszavai az unalom, a szétzilálódott időérzékelés, a napirend megváltozása és az ezzel való küzdelem voltak.

A Demola Budapest és a Pine Design döntéshozói segítőkészen mögénk álltak. Aztán egy design folyamatban a sok téma közül kiválasztottuk a napirendváltozás problémakörét mint egy termékkel jól becélozható témát. A füzetet mint megfelelő formátumot gyorsan megtaláltuk. Elkezdtünk ötletelni a feladatokon, hogy honnan hová szeretnénk eljuttatni a felhasználókat, majd belementünk a részletek kitalálásába. Az első pillanattól kezdve sietősre fogtuk a tempót, mert az volt a fejünkben, hogy a lombardiai magyarok három héttel vannak előttünk, és a korlátozások hamar Magyarországra is el fognak érni.

Fanni: Mégis a fejünkben az elejétől kezdve nem egy korona-specifikus terv volt, hanem próbáltunk olyan irányba elmenni, hogyolyan terméket tervezzünk, aminek nem csak ebben a helyzetben van relevanciája.

practice_living_kreativ_8.jpgViszont most érhet sokunkat egy olyan intenzív élménycsomag, hogy igény van arra, hogy sokan kipróbálják. 

Egy másik fontos szempont, ami hozzátartozik a folyamathoz, hogy minden kutatási tevékenységnél az etikai megfontolások első helyen kell, hogy legyenek. Nagyon fontos volt nekünk, hogy olyan irányt jelöljünk ki, ami a lehető legkevesebb pszichológiai rizikóval jár. Ez a helyzet sokfajta tartalmat felhozhat, a gyásztól kezdve akár komolyabb szintű szorongásig, amire nem kínálunk megoldást. Nagyon fontos, hogy ez nem egy terápiás eszköz. 
nagy_oszkar.jpg

A teljes tervezőcsapat:

  • Design lead: Miklya Attila
  • Design csapat: Jakobovits Kitti, Kunos Anna, Nagy Oszkár, Pártos Claudia, Szilvás Fanni
  • Grafika: Csizik Balázs

A Tevékenységtervezőt innen tudjátok letölteni: https://www.practiceliving.org/hu 

(A képen Nagy Oszkár, a design csapat tagja)

Hogyan tudtatok ebben az helyzetben sikeresen együtt dolgozni?

Gabi: Nagyon érdekes, hogy az egész termékfejlesztési folyamat home officeban történt, ami azért különleges, mert a design sprintek klasszikusan öt vagy hét naposak, és szinte kötelező, hogy a résztvevők összejöjjenek és egy térben dolgozzanak, ami nagyon értékessé teszi őket, hiszen több területről jönnek a szakemberek és a személyesen vesznek részt az alkotási folyamatban. Nekem nagyon érdekes volt, hogy határidőre egy ilyen értékes termék alakult ki úgy, hogy közben személyesen senki nem találkozott senkivel. 

kunos_anna.jpgFanni: Szerintem nagyon sokat javít a hatékonyságon a megelőlegezett bizalom, amivel nekiálltunk a közös munkának. Nem szoktunk olyan dolgokon aggódni, hogy vajon dolgozik-e a másik eleget, nem ellenőrizgetjük a másik hatékonyságát. Ez nagyon sokat lendített ezen a helyzeten. 

Módszertani szempontból pedig van egy olyan pont, aminek jót tesz a home office. Jó, ha az egyéni meg a csoportos megoldások tudnak váltakozni. Szerintem egészen más minőségű lesz az olyan egyéni gondolkodási folyamatok kimenetele, amit a saját környezetemben és munkastílusomban végzek, mint amit egy irodában. Valamint sokkal rugalmasabban hozzá lehet igazítani így a munkát a csapattagok szükségleteihez. Home officeból sokkal jobban tudtunk egymáshoz igazodni. (A képen Kunos Anna, a design csapat tagja) 

 

Hogyan hatékony a tervező kitöltése? Mennyi időt érdemes rászánni?

Attila: Átfutod és forgatod magadban a kérdéseket pár napig, mert sok az asszociatív, nyitott kérdés, amire nem fogod rögtön tudni tudni a választ. Mindenképp jót tesz, ha alszol rá egyet, utána egy-másfél óra alatt nagyjából ki lehet tölteni. A visszajelzések alapján maga a fókuszált idő lehet, hogy rövid, de hosszabb idő amíg dolgozol rajta, vagy amíg dolgoznak rajtad a kérdések. Amikor teszteltük, arra is törekedtünk, hogy ne legyen túl absztrakt, ne akadjon el senki teljesen, de azért legyen kihívás, hiszen kicsit arról is szól a kitöltés, hogy felismerd, hogy így még sosem gondolkodtál el a napjaidról, a tevékenységeidről.

practice_living_kreativ_9.jpgFanni: Szerintem a hatékonyságról alkotott elképzelések egy része kontraproduktív, mert nincs jól belekalkulálva az az idő, amikor az ember kiüríti az agyát és mentesíti a kognitív terhelés alól. Ezeket a szüneteket, ha nem ütemezzük be, akkor hosszú távon nem fog megvalósulni a hatékonyság vagy a jól szervezett életmód. A hatékonyságnak a semmittevés velejárója, és gyakorolni kell, hogy hogyan lehet az is minőségi.

Azt ajánljátok a füzet elején, hogy minden választ írjunk le. Miért tartjátok fontosnak az írást? 

Kitti: Azért tartom sokkal fontosabbnak, hogy egy gondolatmenetet leírjunk, ahelyett, hogy csak végig gondolnánk, mert úgy képzelem el, hogy sok ember agya úgy működik, hogy rengeteg gondolat kavarog benne, egyik félbeszakítja a másikat, átveszi a helyét, ütköznek egymással.

Ha elkezded őket leírni, olyan mintha az egész gondolathalmazt az írás beszívná és struktúrába rakná.

Azzal, hogy elkezded írni, rá vagy kényszerítve, hogy lineárisan gondold végig a dolgokat, mert egyszerre csak egy dolgot tudsz leírni.

A végén pedig rá tudsz nézni, és nem felejted el amit kettővel ezelőtt gondoltál, hanem ott van a nyoma. A füzetet kitöltése olyan, mint valamilyen folyamatábra: mire a végére érsz és visszalapozod, megláthatod, hogy honnan hova jutottál el közben. Látod, másfél óra alatt miken futtattad végig a gondolataidat, mi az, amit meg akarsz ebből tartani, mi az, ami azzal, hogy ott hagytad a papíron, kiégett, el tudtad engedni. Az is nagyon fontos funkciója az írásnak, hogy ki tudsz rakni magadból bizonyos dolgokat, és már az is felszabadító lehet, hogy kicsit eltávolítod magadtól a gondolataidat. 
practice_living_kreativ2.jpg

Milyen felhasználói visszajelzéseket kaptatok eddig?

Gabi: Túlnyomóan nagyon pozitívak voltak a visszajelzések, nem csak magára a füzetre és a tartalmára, de a designra is. Személyesen is sok köszönőüzenetet kaptam, a legtöbben azt mondták, hogy ez most nagyon betalált. Nagyon sokan küszködnek azzal a helyzettel, hogy extrovertált személyiségek, nem bírják a bezártságot, a home officet vagy felborult az életük. Ők is úgy érzik, hogy most alkotni kellene, szeretnének valamit kezdeni a szabadidejükkel csak nem tudják, hogyan rendszerezzék a tevékenységeiket, hogyan barátkozzanak meg az új helyzettel. Páran említették azt is, hogy nagyon tetszik nekik az is, hogy ez nem megint egy koronavírus-specifikus megoldás, többen akár ismételten is kitöltenék, látják, hogy egy új szituációban is hasznos lehet majd számukra. 

Készült: 2020. április 14.

Grafikák: Csizik Balázs, forrás: Hype & Hyper

Praktikus és innovatív megoldás egy felborult élet újratervezéséhez – Interjú a Practice living Tevékenységtervező alkotóival Tovább
Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz  – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával

Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával

molnarlevente1.jpg

Az emberségünk egyik legfontosabb és legérzékenyebb eleme az egymáshoz kapcsolódás. Azonban sosem tudhatjuk biztosan, mi játszódik le a másik fejében, milyen kölcsönhatásba kerülnek egymással a szavaink, gesztusaink, értékeink – és emiatt néha egészen váratlan helyzetekben találhatjuk magunkat. Hogyan legyünk valóban önmagunk, hogyan engedjük meg a másiknak, hogy ő is önmaga lehessen mellettünk, hogyan éljük meg az őszinte és ösztönös reakcióinkat, anélkül, hogy belső gátlásaink megakadályoznának minket ebben? Az improvizációban megtapasztalhatjuk ezt. De mi is az impró? Szakma, hobbi, létforma, önismereti eszköz? Molnár Leventével, improvizációs és szinkronszínésszel, a Momentán Társulat alapító tagjával beszélgettünk.

Írta: Lázár Fruzsina

 

Kérlek, mutasd be magad valamivel, amit más mondott rólad, és úgy érzed, jellemez téged!

A szüleim annak idején azt mesélték rólam, hogy nagyon kíváncsi és érdeklődő kisgyerek voltam. Például, ha egy szerelő jött hozzánk, mindig érdekelt, hogy „hogyan csinálja”, mi a dolgok mechanizmusa. Végül nem lettem műszaki ember, de azt tudom, hogy a szüleim ezt gyakran szóvá tették, megkérdeztek engem dolgokkal kapcsolatban, hogy „szerinted ez hogy van?”. Sokat adott, hogy ezt az elemi kíváncsiságot nem megölték, hanem táplálták bennem. A mai napig kíváncsi vagyok: az improvizációban vagy a szinkronszakmában nem csak az érdekel, hogy a kész produktum milyen, hanem hogy milyen út vezet hozzá, mik az összetevői, hogyan épül fel a nulláról.

 molnarlevente2.jpgMikortól tudtad, hogy színész vagy?

Ez érdekes – bennem is kérdés, hogy vajon az vagyok-e. Kilencéves koromban kerültünk be a húgommal egy drámajáték-stúdióba, itt két évet töltöttünk, aztán egyszer az anyukám olvasott egy hirdetést az újságban Pécsi Ildikó és Demjén Imre szinkroniskolájáról, ahová jelentkeztünk és felvételt is nyertünk. Ez kilencvenegyben volt, én kilencvenkettőben elkerültem Földessy Margithoz [színművész, a Színjáték Dráma-Stúdió művészeti vezetője], ahol sok évet töltöttem el. Gimnázium után az ELTE-re jelentkeztem, angol-magyar szakon végeztem. Ekkoriban alakult meg a Momentán Társulat – Simonyi Balázs fogta össze a szerveződést, és kortárs magyar irodalmi felolvasóesteket tartottunk. A társulat később ebből szerveződött át improvizációs színházzá. Magyarországon akkor még nem volt ennek nagy hagyománya – egy angol társulatot ismertünk még ebben a műfajban –, ezért az első időszakban rengeteg könyvet rendeltem külföldről, teljesen autodidakta módon képeztük magunkat. Én 2013-ban jutottam el egy külföldi improvizációs fesztiválra, ahol mondhatni, kinyílt előttem ez a világ. Az azóta eltelt hét évben is folyamatosan képeztem magam. Ez pedig visszavezet a kérdésedhez: mindig dilemma bennem, hogy imprós, imprószínész vagy színész… Azt, hogy imprószínész, szívesen vállalom, és ha az ember kiáll a színpadra, vállalni is kell – de végső soron a nézőknél van a döntés, hogy melyik minőségedben állsz előttük. [A képen Molnár Levente és Jordán Adél.] 

 

Szóval akkor benned, belül nem nagyon válik szét, hogy imprós, színész vagy Molnár Levente…

Számomra az improvizáció nem egy tudatosan választott dolog volt, hanem az életem során jöttek lehetőségek, én pedig éltem velük, és most ott tartok, ahol. De nem, nem válik szét bennem, nincsenek belül elkülönülő fachok – számomra például a szinkronszínészet sem egy külön kategória. Gyakran felismerik a hangom, és szóba kerül, hogy szinkronszínész vagyok, de ezt általában visszadobom: nem szinkronszínész, hanem egy imprószínész, aki egyébként szinkronizál is.

 

Az oldaladon azt írod, az improvizáció számodra teremtés – a Cambridge Dictionary definíciója szerint az improvizáció az, amikor a pillanatnyilag elérhető eszközök segítségével létrehozunk valamit. Előkerülnek még a „nem tervezettség”, a „feltalálás” kifejezések. Bárki tud improvizálni?

Szerintem igen. Méghozzá azért, mert a teremtő erő és a játékosság minden emberben benne van. A kisgyerekeknél ez még erős: ők olyan könnyedén játszanak bármilyen tárggyal, olyan egyszerűen teremtenek a saját fantáziájukkal egész világokat, amelyekben ők és az őket körülvevő tárgyak a szereplők. Az én célom a workshopokon az, hogy ezt a játékosságot megteremtsük, újrateremtsük. Ehhez ki kell alakulnia egyfajta bizalomnak, ami lehetővé teszi a közös játékot, illetve, hogy mindenki meglássa magában a képességet, hogy tulajdonképpen bármit teremthet, ennek csak a képzelete szab határt. Ez az impróoktatás része, de a színpadon is ugyanígy működik. A definíció azért jó, mert „pillanatnyi eszközökkel” hozunk létre valamit. Az, hogy mire vagyok képes, és ezt kit tudom-e hozni magamból, estéről estére változik az emberben. Nemcsak én vagyok hatással másra, hanem mások is hatással vannak rám: azok, akikkel játszom és a közönség is. Nálunk az előadások nagy része interaktív, a nézők beleszólhatnak, adhatnak bizonyos ötleteket – mindez a formátumtól függ, vannak nagyon és kevésbé interaktív előadások –, és még a legkevesebb interakcióval működő előadásoknál is meghatározó, hogy a nézőktől milyen energiákat kapunk.

 

Akkor az imprónak van egy intenzív önismereti oldala is?

Én estéről estére küzdök a saját akadályaimmal, gátlásaimmal, bizonyos szinteket nem mindig tudok megugrani. Állandóan törekszem arra, hogy feloldjam ezeket, és itt jön be a képbe az önismeret. Az impró folytonos visszajelzés önmagamnak: mi az, amit még be merek vállalni, mi az, amit nem, hol vannak bennem gátak, mi milyen hatással van rám és miért? [A képen Molnár Levente és Penke Bence] 

molnarlevente3.jpg
Lehetnek sémái az improvizációnak? Ezek nem ölik meg?

Igen, lehetnek. A sémák ugyanolyanok, mint az életünkben a biztonságot adó rutincselekvések. Például, hogy amikor elindulsz otthonról, nálad van-e a kulcsod, a telefonod, bezárod-e az ajtót… Ezek automatikusan működő dolgok. Ha elég sok előadást játszol egy csoporttal, teljesen természetes, hogy a csoportdinamikában kialakulnak bizonyos szerepek, és te is kialakítod a saját sémáidat: így tanulod meg, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami kevésbé. Ez egy teljesen természetes folyamat. A kérdés – és itt újra kapcsolódom az önismerethez –, hogy aztán ezekből ki akarsz-e lépni, akarsz-e valami mást kipróbálni. A sémák ugyanakkor biztonsági hálóként mindig jelen vannak, bármikor vissza lehet térni hozzájuk.  

 

Ezek szerint mi teszi a profi impróst?

Ez talán szintén az önismerettel kapcsolódik össze: az ember elfogadja magát olyannak, amilyen. Ez az impróban úgy jelenik meg, hogy merünk-e hibázni, belátjuk-e, hogy nem baj, ha esetleg nem sikerül egy-egy próbálkozásunk, mert ez is a tanulási folyamat része. Egyszer megkérdeztünk egy amerikai impróst, hogy mi egy imprós legjobb tulajdonsága. Akkor ő azt mondta, hogy nagyvonalúnak kell lenni: hiszen a színpadon néha úgy érzed, hogy szikrázol, minden működik, ezernyi ötleted van – de a többieknek is ugyanígy vannak ötletei, amiket szeretnének belerakni a közösbe. Olyankor hátra kell lépned, és teret adni nekik is.

Az impró egyik nagy szépségét az esendősége adja, illetve, hogy a pillanatban igaz. Egy jó imprós el tudja engedni a hibákat, és minden helyzetben nyitott tud maradni a világra, a körülötte lévőkre. Egy csomó improvizációs készséget, elméletet, amit tanítunk, az életben is ugyanúgy lehet alkalmazni. A nyitottság arra kell, hogy ne zárd bele magad a saját világodba, mert ha néha kitekintesz belőle, nagyon érdekes és fontos tapasztalatokkal gazdagodsz. Mind a színpadon, mind az életben.

 

A tanítás során volt valami igazán meghatározó élményed azzal kapcsolatban, hogy valaki nagyon erősen megélte, mire szabadítja fel őt az impró?

Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk. Az már szerintem alapból jó, ha valaki eljön hozzánk tanulni, részt vesz egy ilyen képzésen, és arra a három órára, egy napra, két napra, amit nálunk tölt, kiszakad a mindennapi életéből, tud felhőtlenül nevetni egy kicsit. Nemrég kaptam egy üzenetet, amiben ez állt: „volt egy elképzelésem, hogy milyen lesz ez a workshop, és azért jöttem, hogy bizonyos készségeket megtanuljak, de aztán kiderült, hogy valami egészen mást kapok ettől, ami ugyanolyan építő számomra, csak meglep, hogy épp ilyen szempontból”. Volt olyan is, aki elmondta, hogy egy ilyen imprós képzésen jött rá arra, hogy nem szereti a munkáját, kilépett, és azóta mást csinál.
molnarlevente4.jpg

A Lev&Te különleges előadásforma: az általad hívott színészek sokkal kötöttebb háttérből érkeznek, mint te. Milyen ez az élmény, a közös munka?

Erről elsőnek ez jut eszembe: az improvizáció egyik atyjának van egy játéka, az a neve, hogy „a színész rémálma”. A szóban forgó rémálom, hogy a színpadon állva egyszer csak elfelejtik a szövegüket. Azt gondolom, hogy aki színésznek megy, többek között azért választja ezt a hivatást, mert szeret különböző karakterek bőrébe bújni, és alapvetően is játékos ember – még akkor is, ha ez a játék nagyon komolyan van véve, hiszen egy szerep eljátszását nagyfokú rákészülés, belső lelki munka előzi meg. Én külföldön láttam egy előadásformát, ahol egy imprós minden este más-más vendéget hívott meg magához.  Úgy gondoltam, izgalmas lenne hónapról hónapra elhívni egy-egy színészt, és közösen játszani. Itt a kérdés az, hogy mit tudunk egymásból kihozni: állunk a színpadon, és védőháló nélküli kötéltáncot járunk. Vajon mire gondol a másik, mit mond, hogyan mondja, ez hogyan indítja be a fantáziám, és mi az, amit ebből ketten össze tudunk hozni. Ez a nézők számára is érdekes, mert olyan helyzetben láthatnak mindkettőnket, ami nem megszokott egyikünk számára sem. Mivel én hónapról hónapra játszom így emberekkel, számomra egyrészt komfortos, másrészt viszont nem az, mert mindig más ember jön, és soha nincs előtte próba. Nyilván beszélgetünk egymással, de nem tanítom meg őket arra, hogyan kell improvizálni. Az imprótechnikai elemeket én teszem bele az előadásba, az az én felelősségem, ők csak azt az eszköztárat hozzák, ami amúgy is bennük van. Itt lehetőségük van arra, hogy szabadon megéljék a színjátszást, úgy, hogy semmi nincs megírva – mindez félelmetes, de hatalmas lehetőségeket rejt magában. [A kép egy Lev&Te előadás alkalmával készült Hartai Petra színésznővel.]

 

Egész életedben ezzel fogsz foglalkozni?

Hú, nem tudom. Nagyon szeretek tanítani, különböző emberekkel találkozni, akik az élet különböző területeiről jönnek, és klassz látni, hogy a képzéseinken mennyire felszabadulnak, mennyit változnak, hogyan alakul ki tizennyolc-húsz ismeretlen emberből egy csapat, hogyan válnak közösséggé… A színpadra is szeretek kiállni, mindegyik előadásformával, amit itt csinálunk. Azt gondolom, hogy bőven vannak még számomra kihívások a szakmában. Keith Johnstone, az impró egyik atyja, elmúlt 80 éves, nem áll már színpadra, de még mindig szokott workshopokat tartani. Az ő oldaláról nézve úgy érzem, még van időm azon gondolkozni, hogy mikor vonuljak vissza… Azt hiszem, sőt, nem is hiszem, remélem, hogy még hosszú évekig foglalkozhatok az improvizációval.

A Momentán Társulat előadásai jelenleg nem látogathatók, de elindították a Facebook-oldalukon a MomentánTV-t, ami ebben a helyzetben is biztosítja számunkra az improvizációs színház élményét. 

Képek: Momentán Társulat

2020. április 7.

Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával Tovább
Főzzünk takarékon! - Sass Dani tippjei és receptjei egyetemistáknak

Főzzünk takarékon! - Sass Dani tippjei és receptjei egyetemistáknak

dani.jpg

Egyetemistaként nehéz mindig odafigyelni a megfelelő táplálkozásra. Gyakran nincs elegendő idejük a diákoknak otthon sürgölődni a konyhában, vagy hiányzik a mindennapjaikból a rutinszerűség. Sok esetben olcsóbb bemenni egy büfébe, mint megvásárolni az alapanyagokat egy otthoni főzőcskézéshez. Vagy mégsem?

Sass Dani egy csapat Corvinusos diák által szervezett eseményen felvette a kesztyűt az egyetemisták körében uralkodóvá vált gyorsétterem, kétnapos pizza és zacskós leves szentháromságával. Az élő főzőbemutató során három fogásból álló, minden szempontból egyetemistabarát menüsort készített el, kevesebb, mint másfél óra alatt. Az ételek elkészültét követően természetesen nem maradhatott el a kóstolás, amely egyértelmű bizonyítékként szolgált arra, hogy rövid idő alatt, kevés alapanyagból is születhetnek elképesztően finom ételek, amelyekről nem utolsó sorban pontosan tudjuk, hogy milyen összetevőket tartalmaznak.

dsc_1982.jpgDani hihetetlenül laza, kíváncsi és lelkes, ami természetesen megmutatkozik a főzéshez való hozzáállásán is. „Én arra szeretnélek biztatni Titeket, hogy találjátok meg a saját ízléseteket és stílusotokat a konyhában. Bátran merjetek elrugaszkodni a szabályoktól és a kőbe vésett receptektől, hiszen számomra is az egyik legnagyobb motivációt a főzéshez a kísérletezés izgalma adja” – tanácsolja az egyetemistáknak.

Még a konyhában rutinos emberek is gyakran elkövetik a hibát, hogy ragaszkodnak a régi jól bevált dolgokhoz, azonban tanácsos nem lekorlátozni magunkat. Nem csak a burgonya és a rizs létezik, mint köret és az olasz és magyar konyhán túl is van élet. Rengeteg  egyszerű receptet találunk a legkülönbözőbb kultúrákból, amivel megfűszerezhetjük a megszokott receptek sorát. Egyetemi hallgatóként a főzés terén uralkodó krónikus időhiányra megoldás lehet, ha előre elkészítjük a heti menüt. Ha pár nap után megunnánk semmi gond, hiszen ételek újra felhasználásából igazán figyelemreméltó receptek születhetnek, ráadásul nagyon gyorsan elkészülnek.

„Valamelyik hétvégén sütőtököt készítettem, de pár nap után már untam, így összedobtam belőle egy izgalmas sütőtökös gnocchit. Ha sült húst készítek, a hét közepén egy-két nap után simán átsütöm kicsit, nyomok rá egy kis szószt bevágom egy buciba és kész is a pulled pork szendvics” – meséli Dani.

Íme, pár gyorsan elkészíthető, olcsó és nem utolsó sorban finom recept Sass Danitól:

 

Sült zöldségleves

dsc_1994.jpg

Hozzávalók  

6-8 db paradicsom

2 db pritamin paprika

2 nagyobb fej hagyma

friss chili

5 dl zöldség alaplé vagy víz

bazsalikom

mozzarella

Elkészítés

A paradicsomot, paprikát és a vöröshagymát nagyobb darabokra vágjuk, tepsibe halmozzuk, majd meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk. Nagyjából 15 percig sütjük. Ezt követően a chilivel együtt pürésítjük, majd hozzáöntjük az alapléhez, amivel 5 percig főzzük. mozzarellát és friss bazsalikomot halmozunk a tetejére.

 

Az igazi carbonara

dsc_2041.jpgHozzávalók

500 g tagliatelle tészta    

1 csipet só    

1 evőkanál olaj      

3 db tojássárgája     

10 dkg bacon   

10 dkg parmezán

vaj

bors

Elkészítés

A tagliatelle tésztát enyhén olajos, sós vízben fogkeményre főzzük. Ha a tészta elkészült, a tojássárgát kikeverjük, sózzuk, borsozzuk és összekeverjük a reszelt parmezánnal. A bacont ropogósra pirítjuk, majd a megfőtt (kemény) tésztát a kisült szalonnára öntjük, ügyelve arra, hogy kb. 1 dl főzővíz is kerüljön a serpenyőbe. Ha egy kicsit hűlt, ráöntjük a tojásos szószt és addig kevergetjük, míg egy krémes állagot nem képez, amivel a tésztát bevonja. Ízlés szerint keverhetünk még hozzá vajat a végén. Tálalásnál parmezánt reszelünk rá.

 

Banános zabkeksz

dsc_2050.jpgHozzávalók          

6 db banán

450 g zabpehely

2 evőkanál őrölt

fahéj

cukrozatlan kakaó

cukor vagy édesítő

750 g alma

1 db kisebb gyömbér

50 ml víz

2 ek citromlé

1 db fahéjrúd

4-5 szem szegfűszeg

Elkészítés

A banánokat kézzel összetörjük, majd annyi zabpelyhet adunk hozzá, hogy egy közepesen sűrű masszát kapjunk. A banános zabpehelyhez hozzáadunk kb. 3 evőkanál kakaót, 2 evőkanál fahéjat és ízlés szerint édesítjük. Az összetevőket alaposan összegyúrjuk. Ebből kb. 8-10 cm átmérőjű korongokat formázunk, majd sütőlapra helyezzük. 120 fokos sütőben 15 percig sütjük. Meghámozzuk az almát és eltávolítjuk a magházát, majd felkockázzuk. A felkockázott almát vízzel, citromlével, cukorral (vagy édesítőszerrel) a meghámozott egész gyömbérrel és  fahéjjal puhára főzzük. Ha az alma megpuhult, akkor a gyömbért, fahéjat és a szegfűszeget eltávolítjuk, majd botmixerrel pürésítjük.

 

Vendégszerzők: Varga Tímea és Jurczyszak Liza

Főzzünk takarékon! - Sass Dani tippjei és receptjei egyetemistáknak Tovább
Mi van, ha csak szerencsém volt? - Az imposztor szindrómáról

Mi van, ha csak szerencsém volt? - Az imposztor szindrómáról

black-and-white-woman-girl-sitting-2369.jpgTizennégy évesen hosszú órákra bezárkózott a szobájába, hogy történeteket és verseket alkosson, és otthagyta a Stanford Egyetemet, mert csak írni akart. 1940-ben megkapta a Pulitzer, 1962-ben pedig az irodalmi Nobel-díjat. Neki köszönheti a világ az Egerek és emberek, az Érik a gyümölcs, vagy az Édentől keletre történetét.

Az író, akiről szó van, John Steinbeck. Fontos társadalmi és gazdasági témákról írt, és jelentős munkássága mellett a neki ítélt kitüntetések is bizonyítják, hogy kiemelkedő alkotó volt a szakmájában. Az egész élete az írásról szólt, a naplójában mégis ez áll: “Nem vagyok író. Nem csak másokat, de magamat is folyamatosan becsapom.”

Ötvenegy évvel Steinbeck halála után erre a két önbecsmérlő mondatra mi csak legyintünk: hiszen látjuk, hogy művei jócskán túlmutatnak az életén, sokezer olvasóhoz viszik tovább a gondolatait. Senkinek eszébe sem jutna hitelt adni a szavainak, és azt állítani, hogy nem is volt igazi író.

A Steinbecket - és rajta kívül megannyi híres és hétköznapi embert - hatalmába kerítő gondolkodásmód hátterében álló okokat először 1978-ban vizsgálták. A kutatás szerint főleg sikeres nőket érintő, imposztor-jelenségnek nevezett állapotról egy pszichoterápiás elméletekkel foglalkozó lapban számoltak be, azonban a huszadik század végére az is bebizonyosodott, hogy férfiak és nők egyaránt tapasztalhatják az imposztor-szindrómát. Az ok pedig Langford és Clance (1993) felmérései szerint abból fakad, hogy az emberek önmaguk idealizált másához próbálnak felérni a pozitív önértékelés reményében; emiatt sikereiket a szerencse számlájára írják, ahelyett, hogy elismernék saját képességeiket. Ezen a külső elismerések sem segítenek - lásd Steinbeck kitüntetéseit -, sőt, a lelepleződéstől való félelem legtöbbször egyenesen arányos az elért eredményekkel. A képlet tehát, egy kevés önbizalommal rendelkező ember folyamatos bizonyítási kényszert helyez saját magára, mert úgy érzi, máskülönben mindenki számára kiderül: valójában nem is érdemelte ki azt, amit elért. Ez véget nem érő, ördögi körré fajulhat.

Egyetemistaként és pályakezdőként is megtörténhet az, hogy nem tudjuk felmérni a saját értékünket, és emiatt kényelmetlenül érezzük magunkat. Éppen most kerülünk be a választott szakmánkba, keressük a kapcsolódási pontokat, igyekszünk helytállni és minél előbb adaptálódni. A többi ember azonban kompetensebbnek, magabiztosabbnak látszik, mint mi. Ez egyébként természetes, de emberek vagyunk, reagálunk a körülöttünk lévő hatásokra, így olykor ez mélyen elbizonytalaníthat minket.

Van helyem a világban? Validak a céljaim? Képes vagyok kiérdemelni azt, amit szeretnék elérni? Van jogom előzetes tapasztalat híján elköteleződni valami iránt? Alkothatok egy olyan területen, ahol még kezdőnek számítok, vagy várnom kell addig, amíg elég képzett vagyok? Elérkezik-e valaha ez a pont? Előfordulhat, hogy változnom kell ahhoz, hogy kiérdemeljem a helyem?

Ezek súlyos kérdések, mert az egyéniségünk határát feszegetik, azt kérdőjelezik meg, hogy a személyiségünknek és céljainknak van-e önértéke. Az imposztor-jelenség feloldására szolgáló javaslatok között szerepel egy ilyen módszer: amikor ilyesmi gondolatod támad, ne add át magad azonnal neki, csak figyeld meg. Audrey Ervin pszichológus szerint az imposztor-jelenség mindenkire vonatkozik, aki nem képes magáénak érezni a sikereit. A gondolkodásunk azonban berögződött mintákon alapul, és emiatt van beleszólásunk abba, hogy hogyan működjön - az agyunkat ilyen szempontból ugyanúgy lehet trenírozni, akár a bicepszünket.

Gondoljunk erre: gyerekkorunkban - ha szerencsések voltunk - nem éreztünk ilyet. Magától értetődő módon követtük az indíttatásainkat, és nem fáradoztunk azon, hogy hogyan bizonyítsuk be magunknak és a világnak: értékes dolgot csinálunk. Ha Steinbeck döntött volna arról, megkapja-e az irodalmi Nobel-díjat, talán nem ítélte volna oda magának: gyerekként mégis napokat töltött azzal, amit a legjobban szeretett csinálni. Szavazzunk mi is magunknak ennyi bizalmat a fontos választásainkkal kapcsolatban!

 

Lázár Fruzsina

 

források:

Time (https://time.com/5312483/how-to-deal-with-impostor-syndrome/)

Grammarly (https://www.grammarly.com/blog/notable-people-imposter-syndrome/)

biography.com (https://www.biography.com/writer/john-steinbeck)

Mi van, ha csak szerencsém volt? - Az imposztor szindrómáról Tovább
Hogyan ne égj ki? - Négy lépés, hogy könnyebb legyen a diákélet

Hogyan ne égj ki? - Négy lépés, hogy könnyebb legyen a diákélet

time_management.jpg

Biztosan te is voltál már olyan helyzetben, hogy a tanév elején még energiával telve ugrottál fejest a teendőkbe, tervezgettél, célokat, álmokat dédelgettél… Mindez azonban csakhamar káoszba fordult át, mert a feladatok, hobbik, programok és határidők közt nehezebbé vált a navigáció, mint eleinte gondoltad, a motivációd pedig egyre csak csökken és csökken. Nem is beszélve arról, hogy az időd mintha kifolyna a kezeid közül, a pihenés pedig lassan már csak egy utópia.

Ezzel egyáltalán nem vagy egyedül — de az a szerencse, hogy egy kis tudatossággal te is visszafordíthatod, sőt, akár meg is oldhatod ezt a helyzetet.

 

Első lépés: szokások

 

Elsőként ismerd fel, hogy az egész életed szokásokból tevődik össze. Szinte mindent rutinból teszel: a reggeli kávédtól a jegyzetelésen át addig, hogy leülsz-e a metrón, vagy inkább a sarokba állsz és kapaszkodsz. Néhány szokás viszont egyáltalán nem járul hozzá ahhoz, hogy szervezettebb legyen egy-egy napod, sőt, inkább épp az ellenkezőjét erősíti. Ilyen lehet, hogy magadba feledkezve görgetsz lefelé az Instagramon, ahelyett, hogy a dolgodat csinálnád, vagy esténként lustálkodva csak hagyod telni az időt, és ezért nem fekszel le időben.

Bármilyen rossz szokásról is legyen szó, az a legjobb, ha minél előbb kicseréled egy jóra. Ezt úgy teheted meg, ha először is megfigyeled magad: milyen rutinból végzett tevékenységen csúszik félre a napod? Mi az, ami után úgy érzed, ez talán nem volt a legjobb módja az időd eltöltésének? Milyen tevékenység után marad benned hiányérzet? Miután sikerül tudatosítanod a szokás létezését, egészen apró részekre tudod bontani. Keresd meg magadban az okát: helyettesít valamit, esetleg unalom vagy frusztráció váltja ki? Milyen helyzetben fordul elő? Így már az is megvan, mikor és hogyan kúszik be a napodba, illetve mi a célja. Ekkor következik az utolsó lépés: a megújítás. Gondolkozz el azon, mivel helyettesítheted a régi szokást, és kis ideig következetesen tedd azt minden alkalommal.

 

Második lépés: proaktivitás

 

Most, hogy végre nyertél egy kis időt, lássuk, mik a céljaid!

A legtöbb cél és terv álomként kezdi. A hozzájuk vezető utat éppen ezért sokszor homály borítja, és ez talán ijesztő, vagy egyenesen elrettentő is lehet számodra. Ahhoz, hogy ezt előre kiküszöböld, érdemes minél proaktívabb hozzáállással megközelítened a témát.

Ehhez hozzátartozik, hogy már a célok kitűzésekor odafigyelsz néhány dologra. Fontos, hogy minden célra igaz legyen a következő öt dolog.

  1. Minél pontosabban határozd meg, írd körül a célt – így elkerülheted a vakvágányokat.
  2. Valamilyen módon tedd mérhetővé a haladást – ez sikerélményt ad és követhetővé teszi a folyamatot.
  3. Gondold végig, hogy a jelenlegi időbeosztásod, tapasztalatod stb. alapján egyáltalán teljesíthető-e ez a cél – így a felesleges kudarcélményt is kizárod.
  4. Legyen releváns a célod – olyasvalami, amihez tudsz kapcsolódni, elköteleződni mellette.
  5. Nem utolsó sorban pedig legyen valós határideje – ehhez igazodva számon kérheted saját magad, és ha szükséges, adhatsz még időt magadnak. 

 

Harmadik lépés: tervezés – tudj nemet mondani!

 

Ha már profi vagy abban, hogy milyen szempontok szerint válaszd ki az elérendő célokat, egy újabb elengedhetetlen dolog következik: az alternatívák közötti szelektálás. Hiszen mindenkivel előfordul az, amit akár a bőség zavarának is hívhatunk – hogy túl sok jó lehetőség előtt állunk. Ebben az esetben a legkevésbé hatékony megoldás az, ha mindegyikre igent mondasz. Mert még akkor is, ha úgy érzed, menni fog, a mennyiség a minőség rovására mehet. Inkább csinálj keveset jobban – észre fogod venni, hogy ez mennyire megváltoztatja majd, hogy hogyan állsz hozzá a projektjeidhez.

Ha nagyon nehezedre esik eldönteni, hogy igent mondj-e valamire, kérdezd meg magadtól, a jelenlegi szükségleteid, tapasztalataid, hosszú- és rövidtávú céljaid kontextusában mivel éri meg a legjobban eltölteni az időd. Ez segíthet a fontossági sorrend felállításában, és kevésbé érzed majd úgy, hogy megfosztottad magad valamitől.

 

Negyedik lépés: újratöltés

 

A fent leírtak akkor lesznek a leginkább segítségedre, ha nem felejted el a negyedik pontot: a kikapcsolódást. Diákként, fiatalként talán te is hajlamos vagy arra, hogy a szőnyeg alá seperd, ha valami miatt stresszelsz vagy ha fáradt vagy. Természetesen nem wellness-hétvégéről és masszázsról van szó, sokkal inkább arról, hogy megtartsd a munka és az „énidő” egyensúlyát az életedben – mert utóbbiból nyered azt az energiát, amire az előbbihez szükséged van.

A stressz levezetésére mindenkinek megvan a bevált, személyes módszere, de a beszélgetés és a sport mindig jó választás lehet. Az órák, a diákmunka és a bulik mellett gyakori a „majd bekapok valamit útközben” mentalitás is, de fontos, hogy viszonylag rendszeresen egyél és elég vizet igyál – főleg, ha lelkiismeretes egyetemistaként a kelleténél több koffeint fogyasztasz.

Végül pedig, hagyj időt magadnak arra, hogy valamit csak az általa okozott örömért csinálj! Legyen ez bármilyen hobbi, művészet, különcség, az a lényeg, hogy bele tudj feledkezni.

 

Ha pedig mindezt végigcsináltad, kezdődhet az egész elölről! 

 

források:

https://www.smartsheet.com/blog/essential-guide-writing-smart-goals

https://www.entrepreneur.com/article/240518

fotó: pexels.com

 

Lázár Fruzsina

2019. november 4.

 

Hogyan ne égj ki? - Négy lépés, hogy könnyebb legyen a diákélet Tovább
Újévi nagytakarítás – szabadulj meg a vízkőtől, ami a lelkedben van

Újévi nagytakarítás – szabadulj meg a vízkőtől, ami a lelkedben van

Január elsejét senki nem érzékeli úgy, amikor felébred valamikor késő délután, hogy „Áá, szinte szikrázik a levegőben, hogy már 2015 van!”. Minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Az élet folydogál vagy siet, nekünk megvannak a céljaink, és csak ez számít. De tudjuk, honnan hova tartunk? Talán érdemes visszakukkantani a saját elmúlt évünkre.

Újévi nagytakarítás – szabadulj meg a vízkőtől, ami a lelkedben van Tovább
Divatos vagy stílusos?

Divatos vagy stílusos?

Könnyedén felcserélhető, hiszen sokszor használjuk – legtöbbször tetszés szerint –, így meglehetősen nehéz határvonalat húzni a fejünkben kavargó két gondolatfelhő közé, amit tovább halványít a mai divatszakma. Mit is jelent számunkra a mai divat? Bemutatók, magabiztosnak tűnő modellek a kifutón a legújabb kollekciókban, de hogyan kapcsolódik mindehhez a stílus?

svsf.jpg

Elvileg a stílus fő „kiszolgáló” eszköze a divat lenne, és mégis, a divat örökké változik, nincs benne kiszámítható állandóság, ebből kifolyólag szinte lehetetlen követni. Amit tegnap biztosnak hittünk, az mára csak a múlt újabb mérföldköve. Másrészről a stílus személyes és hosszú távon állandó, idővel egyre jobban körvonalazódik bennünk a saját stílusunk. 

Divatos vagy stílusos? Tovább
süti beállítások módosítása