Közgazdász Online


A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül

A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül

 borito_10.jpg

Tudod, hol volt a Hidroplán kikötő, az Angol Királynő Szálló vagy az Elevátor-ház? Hol élt Deák Ferenc és melyik volt a Corvinus épülete eredetileg? Budapesti várostörténeti sorozatunk második részében visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.

2021.05.21. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

“Mi kivételek vagyunk! Te vagy a tavasz - te vagy Budapest, ahol forró estéken minden épkézláb ember a Duna-parton sétál, az ezüst holdfényben, a virágzó gesztenyefák illatárjában.”

 Erich Maria Remarque

A városok olyanok, mint a fák: folyamatosan nőnek, változnak, alkalmazkodnak, otthont adnak, és néha itt-ott kicsit meghalnak - így van ez Budapest esetében is. Az évszázadok során sok mindent megélt, átélt és túlélt. Legyen szó a törökökről, a polgárháborúkról, a kiegyezésről, a világháborúkról vagy éppen a sporteseményekről. A koronavírus-járvány miatti lezárások alatt talán sikerült rádöbbenünk, hogy milyen csodás és egyedülálló főváros a miénk. 

Egy korábbi cikkünkben már bemutattunk néhány olyan épületet, amelyek a világháború alatt pusztultak el. Ebben a cikkben pedig olyanokat gyűjtöttünk össze, amelyek a turizmust, a kultúrát és a gazdaságot szolgálták, de város-szépítési indokkal megsemmisítették őket. 

nazsi4_hidroplan.jpgHidroplán kikötő

Kép: Toller Patrícia

A mai Szent Gellért téri BKK-hajóállomás helyén állt egykor az első budapesti hidroplán-állomás. A hidroplán egy olyan repülőgép, ami képes a vízen úszni, oda megérkezni, illetve onnan felszállni. A XX. század elején sok külföldi utazott hidroplánnal, amelyek az első világháború nyomására születtek meg. A világháború után egyre nagyobb igény lett a repülésre, így az eddig csupán katonai repülőket gyártó cégek elkezdtek polgári repülőgépeket is gyártani. A budapesti hidroplán-állomást 1923-ban nyitotta meg az Aeroexpress Részvénytársaság, az akkoriban még Ferenc József hídnak nevezett Szabadság híd közelében. Az utasszállításon kívül még séta- és taxirepüléseket is végeztek. A társaság eleinte csak Bécsig, majd Münchenig szállította az utasokat. A hidroplán-légitársaság élete viszonylag rövid volt, hiszen a kezdeti sikerek ellenére az üzlet veszteségesnek bizonyult, így 1926-ban bezárták a budapesti kikötőt is. Az egykori állomás emléktáblája a Duna-parton található. 

nazsi7_szallo.jpgAngol Királynő szálló

Kép: Toller Patrícia

“Az egykori pesti városfal északi pontján, a Dunaparton levő rondella állott az Angol királyné épülete helyén s ennek a rondellának és a csatlakozó városfalnak a lebontása tette lehetővé az Angol királyné kávéház és szálloda megalapítását, amit nagyban előmozdított az is, hogy itt volt a pesti kikötő-pontja a két testvérvárost, Budát és Pestet összekötő hajóhídnak. A hajóhíd pesti részénél és az említett északi rondella mellett a Duna partján egy kis városi kocsma állott, melynek az volt a rendeltetése, hogy az átkelési helynél a hosszú utazásban elfáradt embereknek ételt és italt nyújtson. A pestvárosi tanács azonban nem volt megelégedve a kocsma jövedelmével s ezért elhatározta, hogy értékesíteni fogja az épületet a hozzátartozó 146 n-ölet kitevő telekkel és kocsmáltatási joggal együtt.” - részlet Rokken Ferenc tanulmányából.

Az idézetben is említett kocsma helyén végül 1792-ben Kemnitzer János építette meg a Kremnitzer-féle első magyar Nagy kávéházat. A visszaemlékezések szerint a kávéház kiemelkedően szép volt: kristály gyertyatartók, márványból készült boltozat és egy gazdag díszítésű kályha hozzáillő óriási órával. Kremnitzer 1826-ban bekövetkezett halála után a szálló Vodianer Móric kezébe került, majd Lechner Ferenc bérelte. A szálló sajnos nem tündökölhetett sokáig a pompájában, hiszen a szabadságharc során, 1849-ben a Budáról a pesti palotasor ellen elrendelt ágyúzás jelentős károkat okozott a szállóban. A szálló 1850-1851-ben Hild József tervei alapján épült újjá - az épület fehér falú lépcsőházába vörösmárvány lépcsőket építettek, az udvaron barokk szökőkút állt, a földszinti kávéház melletti éttermet pedig úri szalonként nyitották újra. 

Deák Ferenc 1854-ben beköltözött a szállóba, miután életjáradékát eladta Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek. A szálló éttermét sokan csak azért látogatták meg, hogy láthassák “a haza bölcsét”, aki gyakran fogadta itt a politikai híveit. Deák többek között itt írta meg azt a nyolcszáz levelet is, amivel Vörösmarty Mihály árva gyermekeinek gyűjtött adományt. 

Az épületet 1940-ben bontották le, hogy új irodaházat építsenek a helyére, de ez a terv a világháború miatt meghiúsult. Ma Vigadó Palota Irodaházként működik. 

nazsi6_szalon.jpgNemzeti szalon

Kép: Toller Patrícia

Éppen a millenniumi ünnepségek előtt állt a nemzet - a kulturális haladást kellett a magyar társadalom és az egész világ előtt igazolni. Nagy szorgalommal és lelkesedéssel kezdődtek meg a magyar kultúrát újjáélesztő intézkedések. Ekkor született meg a Nemzeti szalon is, ami a magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt. Az egyesület művásárcsarnoka Budapest V. kerületében, a mai Erzsébet téren volt, a Vágó József és Vágó László tervei alapján felújított Kioszkban. Az egyesület elnöke először Zichy Jenő és Vastagh György volt, majd Andrássy Gyula gróf vett át a stafétát. 

A szalon kiállításain a legnevesebb hazai és külföldi művészek alkotásait lehetett megcsodálni: Szinyei Merse Pál, Zichy Mihály, Vaszary János, de még Gauguin is helyet kapott. Többek között itt rendezték meg a Gauguin és a francia impresszionisták című kiállítást is 1907-ben. Az 1950-es évekig a Szalonnak nagy szerepe volt a kortárs magyar képzőművészeti alkotások bemutatásában és felkarolásában is. Az épület a második világháború alatt megrongálódott, így a városvezetés 1960-ban város-szépítési indokokkal lebontotta. Az épület helyén ma az Erzsébet téri park áll. 

nazsi5_elevator.jpgElevátor-ház

Kép: Toller Patrícia

A közraktárak hiánya már 1852-től nehézséget okozott Budapesten, de közel harminc év kellett ahhoz, hogy pályázatot írjanak kia tárolásra és átrakodásra szolgáló Elevátor-ház megépítésére. Eleinte tíz raktár megépítését tervezte a városigazgatás, de végül csak négy valósult meg. A négy raktár még így is hatalmas területet foglalt el: a mai Szabadság hídtól egészen a Rákóczi hídig húzódtak, közel 740 méter hosszan. 

Az Elevátor-ház 1883-ban készült el Ulrich Keresztély tervei alapján, aki a többi pályázóval ellentétben nagyon modern tervekkel pályázott. A raktárban tizennyolc felvonó működött - innen kapta a nevét is -, ami a gabonát és a kukoricát szállította a raktár alsó részéből az épület felső részeibe. Egyszerre húsz vagon tudott az épületekbe bevezetett négy sínpáron rakodni, amit az Egyesült Államokból, Belgiumból, Németországból, Franciaországból és Oroszországból hozott technológiai újítások tettek lehetővé. Az épület korszerű technológiájának és központi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős részben hozzájárult a budapesti malomipar fejlődéséhez.

A második világháborúban az Elevátor-ház és a többi raktár is megsérült a bombázások során. Az Elevátor-házat lebontották, és helyén a mai Nehru-partot alakították ki. A többi raktár épületét nem bontották le teljesen, hanem újjáépítették: így született meg a mai Vásárcsarnok és Vámház, a Bálna és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül Tovább
Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

169151371_800586180861633_8493286245593399186_n.jpg

Csupán a negyede maradt épen a város közel negyvenezer épületének a 102 napig tartó harcban, ami 76 éve, 1945-ben ért véget Budapesten. Tudod, hogy hol volt a Manci híd, a Ritz szálló vagy Budapest legelső tőzsdéje? A cikkben visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.  

2021.04.12. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

157842139_826978201221485_8110042522951527556_n.jpg102 nap és Budapest romokban hever

Kép: Toller Patrícia

Szakértők szerint Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb csatája volt. A december 24-én bezáruló ostromgyűrű miatt közel százezer védő és nyolcvanezer polgári lakos szorult be a városba. A harcok már novemberben megkezdődtek, ám a várost csak karácsony estéjén zárták körül. Azon az estén egy hatalmas áramszünet jelezte az új korszak kezdetét, aminek két nappal azután lett vége, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével közel negyvenötezer német és magyar katona tört ki a szovjet Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból, hogy elérjék a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Az akció során a katonák többsége meghalt vagy fogságba esett. Két nappal később az ostrom befejeződött, és a Vörös Hadsereg átvette az egész város ellenőrzését. Habár a második világháború több mint hat évig tartott, ez a 102 nap olyan nyomot hagyott Budapesten, ami még ma is meghatározza csodás fővárosunk arcát.

Lloyd Palota

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtette a palotát a Kirakodó téren (most Széchenyi István tér) a kor egyik legnagyobb építészével Hild Józseffel. A nevét Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről kapta, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot indított. A szaklap nagyban befolyásolta a német és angol hajózási vállalatokat, akik később egy egész regisztrációs rendszert dolgoztak ki Lloyd néven. 

lloyd-palota_1.jpg

Kép: Wikipedia

Az épület kalandos történetét az ott lakó hírességek, a változó funkciók és az átalakítások színesítették. 1867-ben például ebből az épületből követhette Erzsébet királyné a hitvese, Ferenc József császár magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásokat. A belső udvarán lévő oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén volt a Gabonacsarnok, a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint  egy kávéház is működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank irodája, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. 1854-ben itt alapították az első pesti tőzsdét is, később pedig a Nemzeti Kaszinó is itt üzemelt.

Az első tervezett lebontását még átvészelte, mert 1914-ben az első világháború közbeszólt, de a másodikat már nem élte túl. Habár a város ostroma alatt számos külső hatás érte, ami lerombolta bizonyos részeit, tulajdonképpen feleslegesen bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen a falai sértetlenek maradtak, csak a teteje rongálódott meg teljesen. Egyetlen megmaradt oszlopfője, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán található, emlékeztet minket Budapest egykori legszebb palotájára.

kepernyofoto_2021-04-03_15_36_43_1.pngManci híd

Kép: saját szerkesztés

A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd helyett épített ideiglenes hajóhíd volt. Mint oly sok hidat Budapesten, úgy a Margit-hidat is felrobbantották az ostrom kezdetekor november 4-én, aminek a következtében hatszáz ember vesztette életét. A bizonytalanság miatt nem építettek rögtön új hidat, de mikor a város ostroma véget ért, a Vörös Hadsereg egy gyenge tartóerejű fa cölöphidat épített, hogy megkönnyítsék a város két része közötti közlekedést. Azonban ezt a hidat 1946. január 11-én elsodorta a jégzajlás. 

Májusra kész lett az új híd, ami a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Radnóti utcába vezetett. A nép a Margit becézése alapján nevezte el a hidat Mancinak. A háború után a Ganz gyár tervei alapján elkezdték újraépíteni a Margit hidat, ami 1948. augusztus 1-jén lett kész. Így már feleslegessé vált a Manci híd, amit egyébként is csak ideiglenesen építettek, ezért lebontották.  

Regnum Marianum templom

A Regnum Marianum a XIX. század végén kibontakozó szegény gyermekekkel foglalkozó katolikus mozgalom. 1902-ben ismerték el Rómában, és nem sokkal ezután Magyarországon is megjelent. A magyarországi egyházközség 1918-ban alakult meg, és a kápolnájukat a Damjanich utca 50-es számú bérházban működtették. A vallási kötelezettségeken kívül itthon nagy szerepe volt a magyarországi cserkészmozgalom kialakításában és népszerűsítésében is. 

Mivel a kis kápolna hamar szűknek bizonyult az egyre növekvő mozgalom híveinek, így az egykori horvát bán, Skerlecz Iván támogatásával a Városliget szélén építtették meg a Regnum Marianum templomot. A mozgalom tevékenysége nyugodtan zajlott egészen 1944. július 2-ig, amikor az amerikai légierő bombát dobott le, hogy megsemmisítsék az Andrássy úton berendezkedett német haderőt, de a célzás rosszul sikerült, és a haderő helyett a Damjanich utca liget felőli végét találták el. Az egyik bomba teljes egészében megsemmisítette a kis kápolnát. 

Habár a Regnum temploma kisebb sérüléseken kívül épségben átvészelte az ostromot is, a második világháború utáni politikai vezetés nem szívlelte a mozgalmat, és szívesebben láttak volna szocialista ünnepi felvonulásokat a templom helyén. A rengeteg hívő és az egyház kérése ellenére 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaság emlékművét, amit a rendszerváltás után a templom emlékhelyévé alakítottak.

Duna-korzó

Az egykori Duna-korzó híres szállodasorát szinte porig rombolták az ostrom alatt. A világ egyik leghíresebb szállodalánca, a Ritz Hotel Development Company szállója is itt állt.  A budapesti Ritz szálló semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. A brit szállodalánc 1906-ban vásárolta meg a szálló építése előtt ott álló épületet, és három év alatt felépítették Magyarország egyik legpatinánsabb szállóját - 120 lakosztálya, bankett-terme, téli- és tetőkertje többek között olyan vendégeket fogadott, mint  VIII. Eduárd brit király, Jagatjit Singh Bahadur kapurthalai maharadzsa, Sir Ernest Barker politológus és Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő-író.

Az első világháborús recesszió után a két világégés között sikerült gazdaságilag is megerősíteni a szállót, mégis pár évvel később por és hamu lett belőle. A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostromának vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A visszaemlékezések szerint a pincérek kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket egészen az utolsó napig. 1945. január 15-én bombatalálatot kapott, és pár nap alatt teljesen leégett. Romjait 1947-ben takarították el, ma az InterContinental áll a helyén.

Habár a cikk csak néhány épület bemutatására volt elég, ha visszautaznál egy kicsit az időbe, és kíváncsi vagy a háború előtti Budapestre, akkor kövesd figyelemmel az Animatique projektet, ami kisfilmeken keresztül mutat be olyan épületeket, amiket a háború vagy más külső hatás miatt ma már sajnos nem láthatunk.

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években! Tovább
Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat

Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat

7.jpgBudapest építészeti műremekei más-más arcot vesznek fel éjjel és nappal, amit Szép Zsóka fotósunk hűen megörökített. Más időpillanatokban, de ugyanabból a kameraállásból rögzítette a legemblematikusabb helyszíneket. Az első képpáron a Hősök tere látható a Milleniumi emlékművel, amely az oda vezető Andrássy úttal együtt az UNESCO Világörökség része.
8.jpg

A második fotópáron a pesti oldalról fényképezve a Budai Várnegyed egyik része látható, előtérben a Lánchíddal. A képen látható Budavári Palotában jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria található, ez a rész 1987 óta ugyancsak világörökségi helyszín.

1-min.jpg

2-min.jpg

A Szent István-bazilika kupolájából fantasztikus kilátás nyílik az egész városra, azonban jelenleg sajnos a járványhelyzet miatt nem látogatható. A templom Budapest második legmagasabb épülete az Országház után. A Parlament impozáns épületét talán nem is kell külön bemutatni, a következő képpáron látható.

5-min.jpg

6-min.jpg

3_3.jpg

4-min.jpg

2020.05.10.

Képek: Szép Zsóka

Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat Tovább
Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről

Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről

10 kép, 10 helyszín, mind 10 perces sétatávon belül a Corvinustól. Párat mindenki felismer, pár csak perifériás látókörből rémlik. Ki ismer rá mindre? 

E épület - Sóház - C épület. Három a corvinusos igazság plusz egy a ráadás. Avagy ráadás az egyetemünk környezete, mely megannyi építészeti remeket rejt.  Néhol precíz részletességgel kidolgozott épület homlokzatok, utca lámpák, falfestmények, a régi és megújuló város megannyi apró építészeti szépsége.

Sorozatindító jelleggel szeretnénk minél többet bemutatni azokból a Corvinus körüli építészeti részletekből, melyeket a rohanó hétköznapokban nem veszünk észre. Ha időnk engedi érdemes néha lelassítani és felnézni a városban sétálva.

1. Szabadság híd, hídpillér oldala

img_0751_1.jpg

2. Fővám tér

img_0757.jpg

3. Központi Vásárcsarnok

img_0769-min.jpg

4. Mátyás utca

img_0824-min.jpg

5. Ráday utca - Mátyás utca

img_0834-min.jpg

6. Bakáts Tér

img_0853-min.jpg

7. Bakáts Tér

img_0849-min.jpg

8. Budapesti Assisi Szent Ferenc Plébánia

img_0857-min.jpg

9. Kinizsi utca

img_0873-min.jpg

10. Királyi Pál utca – Bástya utca

img_0899-min.jpg

 

Írta és fotózta: Ressely Kinga

2020. február 1. 

Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről Tovább
süti beállítások módosítása