Közgazdász Online


Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok

pic4karacsony.jpg

A karácsony az adakozás és az osztozkodás időszaka, de ahogy telnek az évek és változnak a szokások, úgy válik a pazarlás melegágyává. Hulladékot termelünk a dekorálásnál, kukába dobjuk a maradékokat, és fölösleges ajándékokat dugunk el a legfelső polcokra. Tényleg erről kell szólnia a karácsonynak? Nem lehetne ez is egy kicsit fenntarthatóbb? Bemutatunk néhány tippet, hogyan ünnepelj bolygótudatosan.

2021. 12. 20. Írta: Belayane Najoua, képek forrása: Pixabay

Mi jut eszedbe, amikor a karácsonyra gondolsz? Ajándékok, végeérhetetlen étkezések, csomagolópapír mindenhol, minden évben új partiruha, törött díszek, és folytathatnánk még a sort.

A 21. századi vásárlói szokások megváltoztatták a karácsonyi időszakot is, november utolsó péntekjével, a “black friday-el” kezdve. Rengeteg olyan dolgot megveszünk, amire nemhogy az ünnepi időszakban nincsen szükségünk, de még utána sem használjuk soha. Gondoljunk csak a több tucatnyi szalvétára vagy az évi három bögrére, amit ajándékba kapunk, és ami nagy valószínűséggel a legfelső polcon fog porosodni, míg el nem jön a lomtalanítás ideje.

Nálunk anyukám minden évben 3-4 csomag szalvétát is vesz, mert nem tudja eldönteni, hogy melyiket vásárolja meg. Ebből maximum egyet használunk el. Hogy mi lesz a többivel? Ott marad a dobozban. Egy évvel később, november utolsó hetében újra rábukkanunk összegyűrve és porosan. Mondanom sem kell, hogy mehet a kukába.

Ahhoz, hogy tényleg egy fenntartható jövőt tudjunk biztosítani a következő generációknak, az ünnepi időszak sem lehet kivétel. Még a karácsony sem. Habár karácsonykor történnek csodák, a pár nap alatt keletkezett óriási mennyiségű hulladék nem fog magától eltűnni.

Hulladék nélküli dekoráció

pic1_karacsony.jpg

A karácsonyi dekorálás a készülődés egyik legjobb szakasza. Ilyenkor már nemcsak a házat öltöztetjük díszbe, hanem a lelkünket is. Habár a filmekben látott ünnepi házak, amik tele vannak zsúfolva gömbökkel, műanyag manókkal és egyszer használatos díszekkel, szemet kápráztatóak tudnak lenni, de vannak zöldebb alternatívák is a dekorációra.

A karácsony egyik sarkalatos pontja a karácsonyfa. Műfenyő legyen vagy igazi? Mindkettő mellett lehet érvelni: a műfenyőt több éven keresztül lehet használni, míg az igazi fenyőből  nem lesz biológiailag nem lebomló hulladék. A bolygótudatosság szempontjából a legjobb az ünnep után elültethető karácsonyfa. Ezzel a megoldással nemhogy nem termelünk felesleges hulladékot, de még fát is ültetünk, ami a környezetvédelem szempontjából mindenképpen pozitív cselekedet.

Az ültethető fán kívül fontos, hogy ne vegyünk minden évben újabb és újabb díszeket, mert ilyenkor gyakran esünk abba a csapdába, hogy kidobjuk a még jó állapotban lévő, de már megunt dekorációkat. Ha mégis meg akarnánk szabadulni a régi díszektől, akkor ne a kukába dobjuk őket, hanem jutassuk el olyan helyre, ahol tudjuk, hogy szükség van rájuk, és  örömet okozunk velük.

Maradékmentes főzés

pic2karacsony.jpg

Minden jól nevelt konyhatündér tudja, hogy a főzés nem a konyhában kezdődik. Egy hagyományos főzés a bevásárlással, míg egy maradékmentes főzés a bevásárlólistával indul. Mivel a karácsonyi menük akár 4-5 fogásból is állhatnak (nem beszélve a sütikről és édességekről), ezért a legjobb, ha még otthon készítesz egy részletes bevásárlólistát. Így nem fogsz felesleges hozzávalókat venni és a bevásárlás is gyorsabb lesz.

A baráti összejöveteleken mindig megbeszéljük, hogy ki mit hoz. A barátnőm a pizzás csigában a legjobb, míg én a mézeskalács készítésében. Van, aki inkább a boltok alkohol részlegére és a koktélkönyvre bízza a hozzájárulását, mások pedig az otthoni titkos pizzatésztát hozzák.

A lényeg, hogy osztozkodunk, és előre megbeszéljük, hogy ki mit hoz, így nem lesz egyik ételből sem túl sok, és nem fog kárba menni semmi.

pic3karacsony.jpg

Az is megeshet, hogy nagyon igyekeztél pazarlásmentesen főzni, a vendégek mégsem ették meg az összes ételt. Ilyenkor keltheted életre a kreativitásodat. Csinálj a maradékból lakomát! Például a száraz sütikből készíthetsz zsemlemorzsát vagy a maradék húsból rakott brokkolit, esetleg a megmaradt bejgliből puncsos süteményt. További recepteket itt találhatsz.

Felesleges ajándékok nélkül

Mielőtt a nagy ajándékvásárlás közepette bármit is megvennénk, mindig tegyük fel ezeket a kérdéseket: Tényleg ezt szeretné? Hasznos lesz neki? Örömöt vagy valamilyen értéket ad? Ne vegyünk meg valamit csak azért, hogy legyen mit a fa alá tenni. Inkább adjuk kevesebb ajándékot, ami biztosan mosolyt fog csalni az arcokra és melegséget a szívekbe.

- De mit szeretnél karácsonyra? Na, mondj már valamit - nyaggat minden évben a testvérem.

- Olyat szeretnék, amit te csinálsz. A két kezeddel - fogom meg minden évben a kezét.

- De tudod, hogy nincs türelmem barkácskodni - ellenkezik ő.

- Tudom. Éppen ez a szép az ajándékodban. Olyat teszel bele, amit a boltban nem tudnál megvenni.

A kézzel készített ajándékok nemcsak a bolygónak tesznek jót, hanem nagyobb örömet is tudnak szerezni, mint azok, amiket a boltban vásárolunk meg. Az üzletekben tucatjával árulják az ugyanolyan termékeket, viszont ami a mi két kezünk közül kerül ki, az biztos, hogy egyedi és személyes lesz. Ráadásul sokkal kisebb lesz az ökológiai lábnyoma, hiszen sok esetben kevesebb lesz a hulladék, nem kell hozzá bolti csomagolás és akár újrahasznosítás útján is készíthetünk ajándékot. Itt rengeteg olyan ötletet találsz, ami egyszer használatos dolgokat varázsol gyönyörű ajándékokká.

Zero waste karácsony nem csak környezetvédőknek - dekoráció, főzés és felesleges ajándékok Tovább
Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

kgo_vega_foto_1.jpgHa eldől, hogy valaki vegetáriánus vagy vegán lesz, és lemond a hús vagy akár minden állati eredetű termék fogyasztásáról, sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogyan is álljon neki ennek az egésznek. Egyáltalán mit is jelent vegának vagy vegánnak lenni? Ki fogja-e nézni őket a korábbi társaságuk, és vajon mindig éhesek lesznek? Jól lehet lakni hús nélkül is? Nem lesznek betegek, vagy nem fogják még a gatyájukat is étkezésre költeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál válaszokat az alábbi írás.   

2020.10.30. Írta: Brándisz Ádám / Borítókép: Pexels

Ahogy a közmondás is tartja, a kezdet mindig nehéz, nincs ez másképp egy étrendváltásnál sem. Manapság már viszonylag egyszerű helyzet fogadja, aki nem akar többé hús fogyasztani. Változó világunk szerencsére jó irányba mozdult el, egyre több és változatosabb lehetőség áll a vega vagy vegán emberek előtt, sőt a közbeszédben is egyre elfogadottabb témává válnak ezek az alternatív étrendek. A gyakran etikai vagy környezetvédelmi okok miatt választott vegetarianizmust, vagy veganizmust hosszas gondolkodás előzi meg. A helyzetet alaposan körbejárva, számos vegát és vegánt megkérdezve kijelenthetjük, hogy nincs mitől félniük azoknak, akik belevágnak ebbe a kalandba. Ugyan lehetnek nehézségek, azonban az életmód, amit választanak, sok mindenért kárpótolni fogja őket 

kgo_vega_foto_2.jpg

Kép: Brándisz Ádám, Közgazdász

 

Az életmódváltás első lépései  

Na de kezdjük is az elején. Eldöntöttük, hogy váltunk, sőt már azt is kitaláltuk, hogy csupán vegák leszünk, és nem mondunk le teljesen az állati eredetű termékekről, mint a vegánok. Érdemes a fokozatosság elvét követni az étrendváltásban, hiszen, ha egyből elhagyunk minden állati eredetű terméket, akkor a szervezetünk nehezen fog reagálni a hirtelen változásraKövetkező lépés az ötletgyűjtés és tervezés. Ahogy szépen fokozatosan csökkentjük a húsfogyasztásunkat, úgy nő meg a kreativitás szerepe az étrendünkben, és úgy térünk át egy másik életmódra. Mára már eljutottunk oda, hogy Magyarországon is számos szakácskönyv, film, online videó elérhető, sőt olyan közéleti személyiségek is vannak, akik kizárólag ezzel a témával foglalkoznak – legyen szó akár a vegaságról, akár a vegán életmódról. Érdemes az ő munkásságukat követni, mert sok ötlettel gazdagodhatunk.  

Tegyük fel, hogy megvan a receptgyűjteményünk, és már órákat töltöttünk el netes videók nézegetésével. Erőt veszünk magunkon, és kezünkben a bevásárló kosárral, remegő léptekkel belépünk egy ismeretlen világba. Az az érzésünk, hogy már jártunk itt korábban, de mégis az újdonság erejével hatnak a dolgok. Most új szemmel kell felfedeznünk a megszokott boltunkat. Ha vegák szeretnénk lenni, csupán egy cél lebeg a szemünk előtt: húst ne! Az elején még bátortalanul és tanácstalanul mászkálunk a sorok között, azonban ahogy telik az idő, és múlnak a hetek, úgy leszünk mi is egyre bátrabbak, és a végén már szédítő sebességgel fogunk bevásárolni. Válogatás pipa, elérkezünk a kasszához. A kedves, ismerős pénztáros néni ugyan kicsit furán néz ránk, hogy nem vesszük meg a korábbi húsmennyiséget, azonban valahogy kibírjuk a csodálkozó tekinteteket.  

Hazamegyünk, ledobjuk a szatyrokat, majd egy kreatív főzés után megesszük életünk első vegetáriánus ebédjét. Boldogságot érzünk, mert tudjuk, hogy valami nagynak vagyunk az elején. Másnap lelkesen meséljük első élményeinket a családnak és a barátoknak. A papa elsőre furán néz, nem érti, hogy miért ne kellene szalonnát ennünk, mama csak a szemét forgatja amikor közöljük vele, hogy nem kérünk a vasárnapi rántotthúsból. A barátaink elfogadóak, azonban páran mintha ferdén néznének ránk.

Megérkeznek az első negatív megjegyzések, szkeptikus mondatok, és elgondolkozunk azon, vajon tényleg helyesen döntöttünk-e. Megéri a sok hűhó, a receptkeresgélés és a halványulásnak induló emlékek a gőzölgő steakről? 

Ekkor viszont arra gondolunk, hogy miért is kezdtünk bele, egy fenntartható világért, melyben nem eszünk állatokat, és védjük környezetünket. Visszatér belénk a lelkesedés. 

kgo_vega_foto_3.jpg

Kép: Pexels 

 

Mit érez mindebből a testem?  

Pár hónap elteltével már otthonosan mozgunk új életmódunk kultúrájában, megszoktuk a baráti ugratásokat, és lendületesen érvelünk, ha valaki megkérdőjelezi döntésünket. Érkezik azonban az első pofon. Véradáson kiderül, hogy alacsony a vérünk vastartalma és B-12 vitaminból se túl rózsás a helyzet. Doktorúr első kérdése: Maga vega, igaz? Ledöbbenünk: de hát egészségesen élünk, mindennek szépnek kellene lennie! A villámtanácsadás után megtudjuk, hogy miket felejtettünk ki az étrendünkbőlHazafelé már új recepteken gondolkozunk, és tudjuk, hogy teljeskörűen kell étkeznünk, különben a korábbi húsfogyasztásból származó ásványi anyagokból és nyomelemekből hiány lesz. Gyorsan fel is hívjuk ismerősünket, aki most kezd bele az életmódváltásba, hogy erre is figyeljen. 

Az a bizonyos egy év  

Elérjük a hőn áhított mérföldkövet: egy év eltelt amióta étrendet váltottunk. A család egy meglepetés partival ünnepel. Meghökkenten vesszük észre, hogy a papa a rántott brokkoliból pakol magának. Gyors kérdést követően kiderül, hogy mostanság kevesebb húst eszik, amit az orvosa is támogat, hiszen lejjebb ment a koleszterin-szintje. Boldogan vesszük tudomásul, hogy másoknak is segíthettünk döntésünkkel. 

Ebéd közben az egész család minket faggat, mi pedig lelkesen mesélünk terveinkről. Következő héten kezdünk egyetem mellett, mellékállásban egy modern, fiatalos, vegetáriánus bisztróban. A tulajdonos az ismerősünk, és vevő az ötleteinkre. Ha minden jól alakul, jövőre a többi étteremmel összefogva vega hetet szervezünk Budapesten, melynek célja az étrend népszerűsítése és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés lesz. Többen is hívtak minket felvonulásokra és tüntetésekre, de mi azt túl szélsőségesnek tartjuk, és inkább a párbeszédben látjuk a lehetőséget. Sőt, saját tapasztalatainkon felbuzdulva elkezdtünk írni egy könyvet is, melynek célja, hogy megkönnyítse az étrendváltást és eloszlassa a tévhiteket. 

pexels-karolina-grabowska-4397910.jpg

Kép: Pexels

Estefelé az italunkat kortyolgatva jó érzéssel gondolunk vissza az elmúlt egy évre. A kezdeti félelmeinkre, melyek visszatartottak minket, a barátainkra és a családunkra, akik támogattak minket, a kisebb nagyobb bökkenőkre, melyeken kihívás volt túljutni és a számtalan emlékre, melyet a vegetáriánus étrendnek köszönhetünk. Egy ismerősünk foglal mellettünk helyet, majd érdeklődően fordul felénk. Ő is elkezdené az étrendünket. Felcsillan a szemünk, és szenvedélyesen kezdünk el mesélni neki, az új ötletünkről, hogy kipróbáljuk a vegánságot. 

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni? Tovább
A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez?

A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez?

pic2_vegan.jpg

Egy kiló hús előállításához akár 100 ezer liter víz is szükséges lehet, míg ugyanennyi búzához csupán ezer. A mezőgazdasági földterületek 70 százalékát a haszonállatok legelőjeként használjuk, míg a gyümölcsökre csupán két százalék jut. Az alternatív étrendeknek, mint a vegán és a vega, sok nézeteltéréssel kell szembenézniük. De vajon megéri? Mi az életútja egy tehénnek, ami a legelőről az asztalunkra kerül? És hogyan függ össze a vegán életmód a fenntarthatóbb jövő reményével?

2020.10.26. Írta: Belayane Najoua

A klímaválság korában sokszor kerül szóba az ökológiai lábnyom, ami azt mutatja meg, hogy ki mennyire károsítja a környezetet, azaz mekkora helyet foglalunk el a Földön. Az átlagos egy főre eső lábnyom 2,75. Tehát ha mindenki így élne, akkor 2,75 Földre lenne szükség, hogy kielégítsük a bolygón élő összes ember összes igényét. Magyarországon ez a szám 4,2, míg az USA-ban 8,1 (forrás). De vajon mitől lesz ilyen magas ez az érték? Mennyiben járul hozzá az étrendük az ökológiai lábnyomunkhoz, és milyen energiaforrások kellenek egy kilogramm hús előállításához? 

A legelőről az asztalunkra

pic1vegan_1.jpg

Az egész folyamat a takarmánynövények termesztésével kezdődik.

A mezőgazdaságra alkalmas területek 28 százalékát használják takarmánynövények termesztésére, 69 százalékát legelőnek és csupán 3 százalékát gyümölcsöknek és dióféléknek.

A növényeket öntözni is kell, ezért a rendelkezésre álló vízkészlet mintegy 70 százalékát használjuk el a takarmánynövények öntözésére. Miután szépen megnőtt a növény, a következő lépés az aratás. Ehhez szükségünk van gépekre, üzemanyagra, logisztikai erőforrásokra, csomagolóanyagra, energiatermelésre és nem utolsó sorban munkaerőre. 

pic3_1.jpgEzzel szinte egy időben a tömegtermelési eljárásban mesterségesen megtermékenyítik a nőstény állatot, és “legyártódnak” az utódok. Közben megérkezik a takarmány az állatüzembe, ahol antibiotikumokkal, növekedési hormonnal adagolják őket. Mikor eljön a vágás ideje, újra figyelembe kell venni az üzemanyagfogyasztást és a vágóhíd víz- és áramhasználatát. A leölést követően becsomagolják az állatokat, és elszállítják az áruházakba, amiben az üzemanyagfogyasztás is fontos szempont (forrás).

Természetesen egy vegán életmódot követő embernek is van ökológiai lábnyoma, de ha végiggondoljuk, hogy egy növényi alapú ebédhez mennyivel kevesebb energiát, vizet és üzemanyagot kell felhasználni, sokkal alacsonyabb értéket kapunk, mint egy húsalapú ételnél. 

Mi a különbség a vegán és a vega között? 

Vegetáriánus: A vegetáriánus ember nem eszik húst, de minden más állati eredetű terméket igen. Tehát iszik tejet, eszik sajtot és így tovább. Ezek mellett vannak olyan vegetáriánusok, akik csak egy bizonyos húsokat esznek meg. Például a peszkatáriánus eszik halat, de húst nem. Az ovo vegetáriánus nem eszik húst és tejterméket, de tojást igen.

Vegán: A veganizmus egy olyan életmódbeli irányzat, ami arra törekszik, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának minden formáját. Nem eszik húst, se másmilyen állati eredetű ételt. Életmódfelfogásukból ered, hogy a vegánok bojkottálják a cirkuszokat, állatkerteket, a gyapjúipart, a szőrmeipart és olyan ipart, tevékenységet, amely bármilyen formában kihasználja vagy felhasználja az állatokat.

6 ok, amiért a vegánság lehet a fenntartható jövő étrendje

1. Hozzájárul a globális felmelegedés megakadályozásához

Egy 2006-os jelentésben az ENSZ megállapította, hogy az élelmiszertermelés céljából történő állattartás több üvegházhatású gázt termel, mint a világon az összes autó és teherautó együttvéve. Az üvegházhatású gázokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

2. Nagy mennyiségű vizet takarít meg

Egy kilogramm marhahús előállításához 13-100 ezer liter víz szükséges, míg egy kilogramm búza előállításhoz csupán 1-2 ezer.

A különbség meghökkentő, a termesztés Földre gyakorolt hatásai pedig még elrettentőbbek.

3. Kevésbé szennyezi a vizet, mint a húsevő életmód

Az állati hulladékok, antibiotikumok, takarmánynövényekhez használt műtrágyák nagy mennyiségben károsítják a Föld vízkészletét. Az USA-ban a tenyésztett állatok nagyjából 130-szor annyi ürüléket produkálnak, mint a teljes emberi népesség. Mivel az állattartó farmoknak sok esetben nincs fejlett szennyvízkezelő rendszerük, a trágyás szennyvíz végül a természetes vizeinket szennyezi, tönkretéve a talaj termőrétegét, és közben a levegőt is szennyezve.

4. Nem kell feláldozni az esőerdőket

pic4_1.jpg

A Föld teljes szárazföldi felszínének 30 százalékát - a mezőgazdasági terület 70 százalékát - a tenyésztett állatok tartására használják (forrás). Ennek jelentős része  egy olyan természetes ökoszisztémának adna otthont, mint az esőerdő. Dél-Amerikában az Amazonas-erdőirtás 70 százalékáért az állattenyésztés felelős (forrás). Az esőerdőket az új legelők kialakítása miatt vágják ki, ami a túllegeltetés miatt végül egy elsivatagosodott, erodált területté válik.

5. Egyes kutatások szerint csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát

A tenyésztett állatokkal és halakkal nagyon sok gyógyszert és növekedési hormont etetnek, hogy minél nagyobbra nőjenek. Sok ilyen hormon emberre való hatása még nem teljesen ismert. Az antibiotikumok jelentős mennyiségben tartalmaznak arzént, ráadásul a leginkább rákkeltő formájában. A napi szintű arzén bevitel rákot, elmebajt és idegrendszeri problémákat is okozhat. (forrás)

6. Elősegíti egy fenntartható világ kialakítását

sustainability-3300898_1920.jpg

(kép: geralt; pixabay.com)

Ahogy a Föld népessége egyre növekszik, úgy nő az élelmiszerigényünk is. 

Az élelmiszertermelés világszinten a rendelkezésre álló talaj 30 százalékát, a fosszilis üzemanyagból származó energia 20 százalékát és az édesvízkészlet jelentős részét igénybe veszi.

A haszonállatok tartása a mezőgazdaság legnagyobb mértékben környezetkárosító része. A világ hústermelése rohamos iramban emelkedik, 2050-ig várhatóan a duplájára fog nőni. A vegán étrend lehet az egyik legfontosabb eszköze egy fenntarthatóbb és élhetőbb bolygó kialakításának. 

Képek forrása: Pixabay

A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez? Tovább
süti beállítások módosítása