Közgazdász Online


„A közösségnek vannak pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaszorongást” – Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens az Öko klubról

„A közösségnek vannak pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaszorongást” – Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens az Öko klubról

environmental-protection-gce59dc175_1920.jpg

Hogyan alakult meg az Ökoklub, milyen célt szolgál, és hogyan segíti a hallgatók egyéni fejlődését? Az Ökoklub szervezőjével, Dr. Kiss Gabriellával, a Corvinus egyetemi docensével, kutatójával, valamint az Ökoklub egyik elkötelezett résztvevőjével, Juhász Biankával beszélgettünk.

Írta: Kalánová Barbara; Borítókép: Pixaby

Az Ökoklub kezdete egy 2013-as kutatásra nyúlik vissza, amely során részvételi rendszertérképezés zajlott a fenntartható fogyasztásról. A kutatásból kiderült, hogy az erős közösségek az egyik legfontosabb motorjai lehetnek a fenntartható fogyasztás elősegítésének.

A kutatás eredménye az volt, hogy a közösség sok olyan funkcióval bír, amely az egyén viselkedését segíti átalakítani, és ezekben a közösségekben a közös tanulás sokkal hatékonyabb, mint ha az egyén egyedül próbálna erőfeszítéseket tenni a saját életmódjának a megváltoztatására”

– jelentette ki Dr. Kiss Gabriella, kutató. A kutatás folytatásaként vizsgálták a kutatók, hogy mit is jelent pontosan az erős közösség, továbbá, mivel az eredmények rámutattak arra, hogy mennyire fontosak a közösségek, a kutatók eldöntötték, hogy saját közösségeket hoznak létre, amelyek a környezettudatosságra fókuszálnak. Kiss Gabriella szerint a klímaszorongás nagyon jellemző jelenleg, főleg a fiatalabb korosztály körében.

Szoronganak attól, hogy milyen lesz a klímaválság, hogy mi történik velük, és mit tudnak tenni. A közösségnek azonban vannak olyan pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaválságtól való szorongást” – világított rá Gabriella.

kiss_gabriella_studio_session-1900.jpg

Dr. Kiss Gabriella és munkatársai azért hozták létre a kutatócsoportjukat, hogy körvonalazzák az erős közösség fogalmát, valamint hogy kiderítsék, hogyan segítik az egyének elmozdulását a fenntarthatóbb életmód felé. Az Ökoklub létrehozásának ötletét a Tudatos Vásárlók Egyesülete adta, amelynek Ökokörein a résztvevők egy témára fókuszálva osztották meg egymással tapasztalataikat a környezettudatosság kapcsán.

Az Ökökörökkel ellentétben az Ökoklub kifejezetten hallgatócentrikus, oktatók nem vesznek részt a beszélgetéseken, csak mentorálják a folyamatot.

"Az Ökoklub teljesen demokratikusan szerveződő klub, a témákat is a klubtagok határozhatják meg. Adunk hozzá segítséget, azonban a klubtagokra bízzuk, hogy miről szeretnének beszélgetni, melyek azok a témák, amelyek a legjobban foglalkoztatják őket, amelyekkel szeretnének dolgozni és fejlődni, mert azt érzik, hogy kihívást jelent a számukra” – magyarázta Dr. Kiss Gabriella, hozzátéve, hogy Magyarországon még kevésbé elterjedtek az Ökoklubok, azonban nemzetközi szinten már többször találkozhatunk a használatukkal például középiskolákban.

Az Ökoklubban a tagok hat alkalommal találkoznak egy egyetemi félév során. A tagok között vannak már tapasztaltabbak, nagyon elkötelezettek, akiknek a családjukban is kialakult hagyomány a környezettudatosság, de vannak, akik az elején járnak és néhány területre figyelnek oda” – tette hozzá a kutató. Az első alkalom mindig arról szól, hogy megismerkednek a tagok, majd eldöntik, hogy milyen témákról fognak beszélni a későbbiekben. Minden alkalomra felkészül egy vagy két csapattag a választott témából, játékkal és eszközökkel színesítve annak feldolgozását. Két különböző Ökoklub indult idén, amelyekben azonos témák is felmerültek. Míg az egyik csoportban a hulladékon és a közlekedésen, addig a másik csoportban inkább az öltözködésen, a vízfogyasztáson volt a hangsúly. „Abban a csoportban, ahol több volt a kollégista, a témák is eltérőek voltak, mert a kollégiumi élet mellett kevésbé tudtak olyan praktikákat bevetni, amelyeket otthon. A tagok azonban olyan témákat, tippeket is felvetnek, amelyeket a kollégisták is könnyen alkalmaznak. Többek között ezért jó, hogy vegyesek a csoportok” – meséli Bianka, az Ökoklub résztvevője.

Az Ököklub alkalmak végén valamennyi résztvevő megfogalmaz egy kihívást saját magának, amelyet a következő alkalomig betart. Kihívás lehet az adott heti témától függően akár bevásárlólista írása bevásárlás előtt, vagy biciklivel való közlekedés.

„Igyekszünk egy fenntarthatóbb metódust felvillantani a többi tagnak. Időnként előkerülnek olyan tippek, ötletek, amelyekről nem is tudtunk. Újdonság volt például, hogy a csicseriborsó levét tojásfehérjeként lehet használni. Ha habcsókot készítünk, ugyanúgy kemény habbá verhető, mint ha hagyományos tojásfehérjét használnánk. Gyakran próbálunk ki mások által dicsért módszereket, s a következő alkalommal megbeszéljük a saját tapasztalatainkat. Nagyon nagy élmény mindegyik Ökoklub. Látjuk, hogy a többieknek sikerül, s ezáltal mi is motiváltak leszünk, hogy kipróbáljuk, majd beépítsük a hétköznapokba az ötleteket"  – mondta Bianka.

Az Ökoklubok szervezése és lebonyolítása mellett egy kooperatív kutatást is végeznek egyes hallgatói résztvevők. Megfigyeléseket végeznek, interjúkat készítenek és naplót vezetnek arról, hogy mi történt, és hogyan élték meg az alkalmat. Ezzel vizsgálják, milyen hatása van a közösségeknek a tagok életmódjára, vagy hogy például az önálló döntési lehetőség mennyire befolyásolja az elköteleződést a fenntarthatóság iránt.

„Nagyon sokat ad hozzá az egyén törekvéséhez az, ha mindenféle pozitív megerősítést kap a közösség tagjaitól, akikkel beszélget a környezettudatosságról. Általános beszélgetésekben ritkábban beszél arról, hogy hogyan tudná csökkenteni a hulladékát, de ezekben a közösségekben megoszthatják egymással a tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól”

– hangsúlyozta a kutató. A résztvevők egy kérdőívet töltenek ki a legelső Ökoklubos beszélgetés előtt és után, végül interjún vesznek részt, amelyet a megfigyeléseket végző hallgatói tagok készítenek el. A résztvevők arról számolnak be, hogyan élték meg a beszélgetéseket, és milyen változásokat tapasztaltak. Nagyon hasonló tapasztalatok merülnek fel a találkozók során. Ezeket jó megbeszélni úgy, hogy egy téma köré szervezzük, mert egy baráti beszélgetés során teljesen más témákról esik szó, vagy keveset társalgunk a környezettudatossággal kapcsolatos tapasztalatainkról. Az Ökoklubokban koncentráltabban esik szó erről” – erősítette meg Bianka. 

99fb7e95-a434-4cfc-aeb1-bcb1631d583f.jpg

A jelenlegi kutatás eredményein még dolgoznak, viszont már megfogalmaztak pár eredményt.

Előzetes várakozásunk az, hogy nagymértékben segíti az elköteleződést az önálló döntési lehetőség, ezért is alakítottuk úgy a csoportot, hogy demokratikus legyen, mindenki hozhasson témát, figyelembe vegyük a környezeti tényezőket, mert ezek mind-mind segítik, hogy a tagok elkötelezettek legyenek a csoport és a fenntarthatóság iránt. Mindez hosszú távon segíti az életmódváltásukat” – árulta el a kutató.

A következő félévben folytatódik az Ököklubok szervezése. Azt vizsgálják majd a kutatók, hogy vannak-e olyan szokások, amelyek hosszútávon fennmaradnak. Arra kíváncsiak, hogy azok a hallgatók, akik korábban részt vettek az Ökoklubban, megtartották-e az Ökoklubban tanult új szokásokat, és beépítették-e a mindennapi életmódjukba. Az ökoklubnak alapvetően a fenntartható életmód felé való elmozdulás elősegítése lehet az eredménye, amely nem biztos, hogy rövidtávon megvalósul, azonban a közös tapasztalatok elindíthatnak egyfajta változást az életmód egyes elemeinek átalakulásában. Például előfordult, hogy a klubtagok együtt mentek el használtruha-üzletbe, azonban nem találtak megfelelő ruhadarabot, így nem vettek aznap semmit, azonban ez a tapasztalat hozzájárulhat ahhoz, hogy az öltözködésükben fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak a későbbiekben.

A legnehezebb kihívás a rutinok és szokások megváltoztatása, ezért a továbbiakban ezek vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. A jelenlegi eredmények még feldolgozás alatt vannak, azonban az már látható, hogy rövid távon is megtörténhet az attitűdváltás, és a tagok közötti pozitív megerősítés nagyon sokat hozzátesz ehhez” – részletezte Gabriella.

32727261-2e0b-4306-b2a0-b7289af0002b.jpg

A későbbiekben bővülne az Ökoklub. Szeretnének létrehozni találkozókat együttműködve más egyetemekkel, valamint szeretnének specifikus csoporttal, például szakkollégiumok hallgatóival beszélgetni. Ha elterjed az önszerveződő, beszélgetős klubozás, szívesen szervezünk több csoportot is – jelentette ki bizakodva Dr. Kiss Gabriella. Nemrégen elkészült egy kézikönyv is, amelyben a résztvevők írtak arról, hogyan is kell Ökoklubokat szervezni. A kötet alapján bárki csatlakozik az Ököklubhoz a következő félévben vagy az azt követőben, már sokkal könnyebb dolga lesz az útmutató segítségével.

Hogyha szeretnétek többet megtudni az Ökoklubról, vagy csatlakoznátok a csoporthoz, a gabriella.kiss@uni-corvinus.hu vagy a bianka.juhasz2@stud.uni-corvinus e-mail címen tudtok érdeklődni. Ezenfelül  időnként szintén meghirdetik a jelentkezést több egyetemi csoporton keresztül, ezért ezeket a felületeket is érdemes figyelni.

„A közösségnek vannak pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaszorongást” – Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens az Öko klubról Tovább
süti beállítások módosítása