Közgazdász Online


Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

img_20200727_195728.jpgEnergiagazdálkodás, kosárközösségek, permakultúra, vegán ebéd és egy igazán elkötelezett csapat, akik családként működnek együtt, konszenzussal döntenek, és életmódjukat a természet folyamataihoz igazítják. Képes beszámoló egy induló ökofalu működéséről.

Írta és fényképezte: Barla-Szabó Zsófia

Még reggel tíz sincs, amikor Siófoknál az autópályáról lehajtva dimbes-dombos utakon érkezünk meg Nyimbe, az alig 300 főt számláló, aprócska zsákfaluba. 2012-ben itt telepedett le a formálisan akkor már két éve működő ökoközösség, akik egy összetett szempontrendszer alapján kutattak leendő otthonuk után. A Nyimi Öko Közösség elsődleges célja egy mind természeti, mind társadalmi vonatkozásban harmonikus együttélési modell megalkotása és fenntartása. A több mint húsz hektárnyi területen minden tevékenység a környezet, a biodiverzitás és a természeti erőforrások megőrzésével, szükség esetén helyreállításával és fejlesztésével történik.20200726_100128.jpg

A közösség legidősebb tagja, Orosz Kati klinikai szakpszichológus saját otthonába invitálja az érdeklődőket. Mentás és gyömbéres limonádéval, kávéval, széles mosollyal és őszinte érdeklődéssel fogad bennünket, majd kört alkotva letelepszünk a terebélyes diófa lombjai alá. Körbefuttatom a szemem a résztvevőkön. Mesterséges intelligencia szakember, kézműves vállalkozó kétgyermekes anyuka, gépészmérnök, projektmenedzser, építész, diák, nyugdíjas, pár, egyedülálló… A bemutatkozó kör során hamar kiderül, ki milyen indíttatásból érkezett a nyílt napra. Többen a nagyvárosok nyüzsgéséből és az érdekkapcsolatok elől menekülnének a természet felé, másokat az önfenntartás és a termelés lehetősége, esetleg a karrierváltás vonz.

Szinte mindannyiunk motivációjában megjelenik az útkeresés és a közösséghez való tartozás egyre erősödő igénye.

Az ismerkedős szakaszt követően a közösség kialakulásába és felépítésébe nyerhetünk betekintést. Megtudjuk, hogy a megalakulást számos hazai és külföldi tapasztalatgyűjtő körút előzte meg, valamint, hogy jelenleg szövetkezetként működnek. Legfontosabb fókuszuk az ökológiai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő földterületet, amely első körben mintegy 20 család számára ad elegendő életteret. Lakhatásukat önerőből, házak, valamint gazdasági és kulturális épületek létesítésével szeretnék biztosítani, a kiépülés fázisában azonban még több falusi, már létező ingatlant is megvásároltak.

img_20200729_230109.jpgCsatlakozásra folyamatosan, lépcsős rendszerben van lehetőség. Az ismerkedés időszaka után első lépésben az érdeklődők a közösségi körbe kerülnek; itt önkéntesként feladatokat vállalnak a közösség mindennapi életében, és részt vesznek a heti gyűléseken. A gazdasági kör tagjai jogosultak földrész vagy ingatlan vásárlására, míg a legbelső kör, a mag tagjai vétójoggal rendelkeznek a közös döntésekben. Szintlépésre legalább négy hónap eltelte után van lehetőség, így a mag taggá váláshoz legalább egy évet kell eltölteni a szervezetben. Mindezen felül az újonnan kapcsolódók beilleszkedését mentorrendszer is segíti. Ez a struktúra biztosítja mind a társulni vágyók megfelelő ütemű beilleszkedését, mind pedig a szervezet zavartalan működését.

A döntéshozatal konszenzusos alapon (a későbbiekben a szociokrácia elveire épülve), a csütörtöki gyűléseken történik. Ezt hosszú beszélgetések, egymás véleményének meghallgatása, álláspontjának megértése előzi meg. A társaság közösen választott értékekre, bizalomra és tiszteletre épül; a mindennapokban az egymásra figyelés és a facilitált viták segítik a rendezett kapcsolatok megőrzését.

A döntéshozatali folyamat során elsődleges céljuk nem az, hogy mindannyian egységes választ adjanak, hiszen az eltérő motivációk és a növekvő létszám ezt jelentősen megnehezítené. Törekvésük sokkal inkább azon kérdés megtalálása, amelyre mindenki igennel tud felelni.

Megszólal a gong, ebédidő van. A közösségi szokáshoz csatlakozva megvárjuk egymást, majd meghallgatjuk, mi mindent főztek nekünk a nyimiek. A vegán, nagyrészt helyi alapanyagokból készült ételekből szinte mindenki kétszer szed, és gyorsan elfogy a több tál bio zöldség és gyümölcs is. Ismét körbe rendeződünk, hogy megkezdődhessen a kérdezz-felelek. A kávészünetekben folytatott beszélgetések, a hasonló gondolkodásmód és értékrend, illetve a számos kapcsolódási pont felfedezése megtette a hatását - eddigre mintha régi ismerősök lennénk a többi résztvevővel.

A közösség sokszínűségét remekül illusztrálja mind a széles korskála (a két hónapos csecsemőtől egészen a 70 éves hölgyig), mind pedig a tagok által gyakorolt sokféle szakma és hivatás: találunk köztük méhészt, zsonglőrt, orvos-fizikus kutatót, anyát, pszichológust, pályázatkezelőt, tanárt, illetve számos egyéb elméleti és gyakorlati dologgal foglalkozó időst és fiatalt. A közösség megélhetésének biztosítása, illetve a lokális igények kielégítése érdekében kisvállalkozásokat létesítenek, és munkacsoportokba szerveződnek - a közösség alapvető működtetésén (kommunikáció, könyvelés) túl mindenki megtalálhatja a számára kedves elfoglaltságot.

img_20200727_200021.jpgTöbb más ökofaluval szemben a nyimi közösség elsősorban nem a vallás köré épül. Templom helyett csendhelyeket létesítenek majd a jövőben, ahol egymás zavarása nélkül mindenkinek lehetősége lesz a befelé fordulásra. Bár a tagok sok tekintetben különbözően látják a világot, közös szemléletként talán a konkrét valláshoz vagy egyházhoz nehezen köthető öko-spiritualitást említhetjük - ez a megközelítés egy valódi értékeken alapuló gazdasági rendszer létrejöttét, és a természethez tartozás mély átérzését támogatja.

Úgy érzem, mindannyiunkból rokonszenvet vált ki, hogy a tagok nyíltan beszélnek társaságuk nehézségeiről is. Bár már tíz éve tevékenykednek együtt, ezidáig főleg a közösségépítésre és a számukra leginkább megfelelő, hosszútávon is működőképes modellek megtalálására fókuszáltak. A fizikai építkezések megkezdését a tagok folyamatos rotációja és az időnként felmerülő konfliktusok is hátráltatják. Mindezek ellenére a közösség pozitívan áll a kihívásokhoz - tapasztalataikat visszaforgatják a gyakorlatba, önképzéssel és elkötelezettséggel pótolják a hiányzó ismeretmorzsákat. 

Miután a közösség tagjai minden kérdésünket megválaszolták, a csapat a terület felfedezésére indul; sorra végigjárjuk a veteményeseket, belesünk a könyvkötő műhelybe és a közösségi házba. A szövetség saját közösségi épülettel és hozzá tartozó kerttel rendelkezik. Az itt termelt zöldséget és gyümölcsöt présgéppel dolgozzák fel és kosárközösségeknek értékesítik. Az ingatlant érdeklődő önkéntesek számára adják bérbe, a nemrég felépült közösségi térben pedig kulturális és közösségi eseményeket szerveznek: fontos számukra, hogy a megszerzett tapasztalatot oktatási és közösségépítő programokon keresztül továbbadják, ezt szolgálja majd a jelenleg készülő honlap is. A tagok hozzájárulásán kívül tehát mindezen tevékenységekből, illetve pályázati forrásokból származik a közösség bevétele.img_20200727_195843.jpg

A településtől kissé eltávolodva érünk ki a nagy rétre. Itt épülnek majd a jövőben a betelepülő csatlakozók házai, illetve egy közösségi ház is, a majdani ökofalu központja. Az ökofalu infrastruktúrája és energiaellátása szintén a természetvédelmet helyezi előtérbe: az egész településen biológiai szennyvíztisztítás zajlik, a tetőkre napelemeket terveznek. A terület egy részén fásítás zajlott, a füves legelő egy szakaszán pedig talajjavító növényeket vetettek, hogy a vegyszerek által roncsolt föld visszanyerje eredeti állapotát. A mező közepén záporgát húzódik, amelynek kettős funkciója van: megakadályozza, hogy a nagy mennyiségű víz a dombokról lezúdulva problémát okozzon a falusiaknak, illetve az összegyűjtött csapadékot megtartja, így az a későbbiekben is felhasználható.

Ahogy a kora esti órákban visszaindulunk a faluba, a társaság tagjait figyelem. Közösséghez való viszonyuk egyéni és folyamatosan változik. Talán pókhálóhoz hasonlítanám: erős tartószálak teremtik meg a vázát, amelyek mentén a tagok közeledhetnek a közösséghez vagy épp eltávolodhatnak attól, miközben az együttesen alkotott védőháló biztonságot nyújt a társaság egésze számára. Külső szemlélőként elsőre úgy tűnhet, az egyén szerepe alárendelődik, ezt azonban néhány egyszerű példával azonnal megcáfolják. Ide mindenki egyéni vágyakkal és álmokkal érkezik, amelyek megvalósításához a közösség szilárd alapot biztosít. Kis szerencsével mindenki hasonló ambíciókkal rendelkező szövetségest találhat maga mellé, akivel karöltve formálhatják tovább az elképzelést, és dolgozhatnak egy közössé vált projekten.

2020. augusztus 5.

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben Tovább
süti beállítások módosítása