Közgazdász Online


Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség

image_5_2.png

A magyar sportolók kiválósága tagadhatatlan, ugyanakkor a sportteljesítmények mellett szükséges a sportolóknak egy biztonsági háló, ezen a biztonsági hálón dolgozik most a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség.

2021. 05. 25. Írta: Hegedüs Kata

Együttműködési szándéknyilatkozatot a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA), a Magyar Úszószövetség és Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, Fürjes Balázs május 17-én.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem ösztöndíjjal támogassa a tanulni vágyó sportolókat. A magyar kiválóságok közül többen is végeztek egyetemet a sportpályafutásuk mellett, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardozó például a Károli Gáspár Református Egyetemen, Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tapasztalták meg a felsőoktatási intézmények kihívásait.

img_9532.jpg

Itt nem csak a sportolók nyeresége a lényeg, hiszen fontos, hogy egy biztonságos környezet is legyen körülöttük, amit ezzel az együttműködéssel a jövőben kínálni tudunk a tanulni vágyó sportolóknak.

Az egyetem lehetőséget ad a diploma megszerzésére, amivel az atléták egyéb területen is képviselni tudják a magyar kiválóságot.

- mondta a FINA alelnöke, Husain Al-Musallam.

Az egyetem rektora, Dr. Lánczi András szerint “az egyetem egy csodálatos helyen ad otthont a corvinusos hallgatóknak, ugyanakkor nem egy sportra alkalmas terület. Éppen ezért vagyunk nagyon büszkék, hogy a FINA-val közösen lehetőséget tudunk adni azon aktív sportolók számára, akik a Corvinuson szeretnék folytatni tanulmányaikat."

Az aláírók az ösztöndíjon túl közös képzési struktúrán is gondolkodnak. Egy lehetséges, a FINA-val közös képzési struktúrát kidolgozni a sportolók számára jelentős feladat lesz, ám

az Egyetem nagyon büszke arra, hogy a FINA partnere lehet, és reméljük, hogy ez a szándéknyilatkozat egy közös út kezdetét jelenti.

- mondta Dr. Lánczi András.

image_6_2.png

“Ez egy történelmi pillanat, hasonlóképp a 2019-es és 2024-es Európa Bajnoksághoz, hiszen hatalmas lehetőséget ad a sportolóknak a jövőjük megteremtésére. Ez már egy hosszú házasság a Fina és a magyar állam között, és ezen a rangos kapcsolaton, melynek most a Corvinus is részese lett, a jövőben is dolgozni fogunk.” - mondta Fürjes Balázs államtitkár.

A szándéknyilatkozat aláírásával Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke is támogatását fejezte ki. “A sportolók jövője mindig fontos szempont és ezzel a kérdéskörrel már kellett foglalkozni. A FINA alelnökének, Husain Al-Musallam-nak köszönhetően, most létrejött az együttműködés” -fogalmazta meg az elnök.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Felvételi 2021: Öt dolog, amiben eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól

Felvételi 2021: Öt dolog, amiben eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól

v_zs_0040.jpg

Elindult a 2021-es felsőoktatási felvételi eljárás, ahol alap- és mesterszakokra egyaránt jelentkezhetnek a hallgatók. A megújult Corvinusra is a felvi.hu-n lehet jelentkezni, ugyanakkor az állami ösztöndíj szerepét alapítványi ösztöndíj vette át. Következő írásunkban összegyűjtöttünk öt dolgot, amiben a Corvinus Ösztöndíj eltér az államitól.

2021.01.14. Írta: Kovács Máté, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A Corvinus Ösztöndíjról szóló rövid tájékoztatót az egyetem felvételizőknek készült oldalán olvashatod, a részletes kiírást pedig itt éred el.

A Corvinus fenntartói jogai 2019-ben átkerültek az államtól egy alapítványhoz, így az állami ösztöndíjas helyek is átalakultak. A felvételi jelentkezés során a megújult Corvinuson nem állami finanszírozású és önköltséges, hanem Corvinus Ösztöndíjas és önköltséges képzések közül választhatnak a jelentkezők. 

A Corvinus Ösztöndíjas helyek sok tekintetben hasonlítanak az államihoz. A felvételi során az „A” finanszírozási forma jelzi az ösztöndíjas képzést, így ha a jelentkező eléri a nyári ponthúzáson meghatározott pontszámot, automatikusan bekerül a Corvinus Ösztöndíjas helyek egyikére. Ez azt jelenti, hogy az első évben ugyanúgy nem kell fizetnie a képzésért, mintha állami helyre jelentkezett volna. 

Néhány dologban azonban eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól, ami előnyös is lehet a hallgatók számára. Cikkünkben öt ilyen dolgot gyűjtöttünk össze.

1. Akkor sincs minden veszve, ha rosszabbul sikerül a felvételi

A Corvinus Ösztöndíj sajátossága, hogy az államival szemben nem a teljes képzésre jár automatikusan, hanem csak az első évre. Ezt követően minden év végén a tanulmányi eredmények alapján rangsort állít fel az egyetem, a következő évre pedig azok kerülnek be az ösztöndíjas helyekre, akik az előző évben a legjobban teljesítettek.

Ha tehát rosszabbul sikerül az érettségije a jelentkezőnek, de megjelöli és bekerül önköltséges helyre, az első évben pedig jól teljesít az egyetemen, a második évre jó esélye van ösztöndíjat szerezni és térítésmentesen tanulni tovább. Ez persze a másik irányba is működik: hiába jut be valaki jó felvételi eredménnyel ösztöndíjas helyre, ha az első évben rosszul teljesít, a második évre átkerülhet önköltséges helyre. 

Állami ösztöndíjas helyek esetén erre sokkal korlátozottabb lehetőség van. Ha valaki nem ér el egy szakonként és egyetemenként eltérő átlagot az év során, az állami ösztöndíjas helyét is elveszítheti. Önköltséges helyről viszont csak akkor kerülhet át államira a jól teljesítő hallgató, ha mások kiesnek az állami helyekről.

A Corvinus Ösztöndíj tehát abban jelent változást, hogy az év végi rangsorolás miatt könnyebb ösztöndíjas vagy önköltséges helyre átkerülni. Ez a jól teljesítő hallgatóknak előnyt, a rosszabbul teljesítőknek hátrányt jelenthet az állami képzésekkel szemben.

v_zs_0018_3.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

2. Nem kell mindenből csillagos ötösnek lenni

Alapszakos felvételi során 430 ponttal jó eséllyel, 450-nel pedig szinte garantáltan be lehet jutni Corvinus Ösztöndíjas helyre az egyetem felvételi tájékoztatója alapján. Mesterszakon pedig 75 pont lehet az a határ, ami felett jó eséllyel ösztöndíjas lesz a hallgató. 

Azok is könnyen átkerülhetnek ösztöndíjas helyre, akik eredetileg csak önköltséges helyre jutottak be. Ehhez az kell, hogy az első évben a rangsor első részében végezzen a hallgató, teljesítsen legalább 46 kreditet és elérje a 3,8-as minimum átlagot. Pontos határt ugyanakkor nem lehet előre mondani, mert ez az évfolyamtársak teljesítményétől függ.

A 2020-as felvételi eljárás során egyébként a nappali alapszakra felvett jelentkezők 85 százaléka nyerte el a Corvinus Ösztöndíjat, nappali mesterszakokon ez az arány 95 százalék volt. Ez az jelenti, hogy az önköltséges hallgatók száma jóval alacsonyabb, így az év végi rangsorolás miatt valóban csak a legrosszabbul teljesítők esnek ki a következő évi ösztöndíjas helyekről.

3. Nincs röghöz kötés az egyetemi évek után

Az államilag támogatott képzések feltétele, hogy a hallgatónak az oklevélszerzés után annyi évet Magyarországon kell dolgoznia, ahány évig tartott a képzése. Ezt a végzés utáni 20 évben több részletben is megteheti. Ha mégsem teljesíti ezt (például külföldön szeretne dolgozni végig), akkor vissza kell fizetnie az állami támogatást kamatokkal együtt. 

A Corvinus Ösztöndíjas képzéseknél ugyanakkor nincs ilyen feltétel, tehát az egyetem elvégzése után bárhol és bármeddig dolgozhat a hallgató, megkötések nélkül.

v_zs_0054.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

4. A Corvinus Ösztöndíjas félévek nem csökkentik az állami félévek számát

Minden hallgató maximum 12 államilag támogatott félévre jogosult, vagyis ezen felül már csak önköltséges képzésen vehet részt állami intézményben. A Corvinuson ugyanakkor tanulhat továbbra is ösztöndíjas helyen, ugyanis a Corvinus Ösztöndíj alapítványi ösztöndíj, így az itt végzett félévek nem csökkentik az államilag támogatható félévek számát. 

Ennek megfelelően akár a Corvinusos képzés alatt, akár a képzés után a hallgatók továbbra is 12 államilag támogatott félévet használhatnak fel más intézményekben. Ugyanígy lehetőség van arra is, hogy már elhasznált 12 állami félév után jelentkezzen valaki Corvinus Ösztöndíjas képzésre, és továbbra is térítésmentesen tanuljon. 

5. Angol nyelvű képzésen is lehet térítésmentesen tanulni

Állami ösztöndíjas helyek korábban is voltak a Corvinuson, idegen nyelvű szakokon is, ugyanakkor ezeken, illetve több más felsőoktatási intézményben idegen nyelvi hozzájárulást kell fizetniük a hallgatóknak.

A Corvinus Ösztöndíj a 2021-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az idegen nyelvi hozzájárulást is fedezi, így a tanulmányaikat 2021 őszén kezdők közül azok is térítésmentesen tanulhatnak, akik idegen nyelvű ösztöndíjas képzésre jutottak be.

Fontos, hogy ezek az információk csak a Corvinus Ösztöndíjas képzésekre vonatkoznak. Azok, akik korábban, még államilag finanszírozott formában kezdték meg tanulmányaikat a Corvinuson, továbbra is az eredeti feltételek mellett tanulhatnak. 

Felvételi 2021: Öt dolog, amiben eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól Tovább
Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Határidők, pontszámítás, ösztöndíj és megújuló szakok egy helyen

img_0296-min_1.JPG

Pótfelvételi eljárás keretében augusztus 9-ig lehet benyújtani a jelentkezést az egyetemek különböző alap- és mesterképzési szakjaira. A Corvinuson pótfelvételi során is van lehetőség ösztöndíjas helyre jelentkezni, ráadásul a Corvinus Ösztöndíj az állami félévek számát sem csökkenti, a fokozatosan megújuló szakok pedig további lehetőségeket kínálnak. 

Írta: Taxner Tünde & Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka & Ressely Kinga

  • Meddig lehet jelentkezni?
  • Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a pótfelvételit?
  • Milyen képzések indulnak?
  • Miért éri meg jelentkezni mesterre?
  • Vannak-e ösztöndíjas helyek, hogyan működik a Corvinus Ösztöndíj?
  • Mikor dől el, hogy felvettek-e?

Ki jelentkezhet?

A pótfelvételi eljárásban azok vehetnek részt, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárás során, vagy idén még egyáltalán nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Fontos megjegyezni, hogy az alapszakok esetében nincsen keresztféléves képzés a Corvinuson, így ha valaki most nem próbálkozik meg a felvételivel, akkor egy teljes évet kell kihagynia. 

Hogyan és meddig kell jelentkezni?

Jelentkezni elektronikus úton a felvi.hu-n lehet. A csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egy időben kell a felületre feltölteni, majd a jelentkezést Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton vagy postára feladva kell hitelesíteni. 

Határidő: 2020. augusztus 9. éjfél

További információk a felvi.hu oldalán vagy ebben a tájékoztatóban érhetők el.

Milyen változások lesznek a megújuló Corvinuson?

ressely-e4-min_1.jpgA Corvinus átalakulásával a szakok is megújulnak. Habis Helga, a Corvinus Mesterképzésekért felelős dékánja szerint minden szakot az úgynevezett tanulási eredmény alapú megközelítésben gondolnak újra. Arra fókuszálnak, hogy a végzett hallgatók tudásukkal és képességeikkel a munkahelyi feladataikat jól el tudják látni, és sikeres karrierjük legyen.

“A szakfejlesztés minden esetben csapatmunka. Részt vesznek benne a szakterület kulcs oktatói, jelenlegi és végzett hallgatók, munkáltatók és oktatás módszertani szakértők is. A megújuló Corvinus Egyetemen kulcsfontosságú, hogy minden szakunk naprakész és a munkáltató igényeknek megfelelő tudással vértezze fel a hallgatóit” - mondta lapunknak Habis Helga. 

Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szintén a gyakorlatorientáltságot emelte ki: “A szakok fejlesztése során kikértük a legfontosabb munkaadók véleményét éppúgy, mint azon Corvinusos öregdiákok meglátásait, akik nálunk végeztek. A megújult szakok így sokkal gyakorlatorientáltabbak lettek, de továbbra is jellemzi őket az az elméleti igényesség, amely a Corvinus védjegyévé vált az idők során.”

“A Corvinus a gazdaságtudományi, közgazdasági és társadalomtudományi területen vezető képzőhelynek számít Magyarországon, és az országban egyedülálló módon számos nemzetközi akkreditációval is rendelkezik” - fogalmaz Dr. Szántó Richárd, amikor a Corvinus előnyeiről kérdezzük. “Az egyetem büszke arra, hogy valós alternatívát kínál azok számára, akik nemzetközi minőségű képzésen szeretnének részt venni, és ehhez nem kell külföldre utazniuk. Mindemellett a

Corvinuson nagyon aktív a diákélet, a hallgatóink több mint negyven diákszervezethez csatlakozhatnak a tanulmányaikon túl.”

Habis Helga szerint további előny, hogy a megújuló egyetem stratégiai célja a nemzetköziesedés is. “Számos szakunk elvégezhető double degree formában, azaz a hallgatók a Corvinus Egyetem diplomája mellé valamely neves külföldi egyetem diplomáját is megszerezhetik. A Corvinus rendelkezik Magyarországon a legkiterjedtebb nemzetközi kapcsolatrendszerrel, így hallgatóink a világ bármely pontján részt vehetnek különböző részképzésekben, illetve látogathatják a partner egyetemekről hozzánk érkező nemzetközi professzorok előadásait.”

ressely-c4-min.jpg

Milyen képzésekre jelentkezhetek a Corvinuson a pótfelvételi során?

A pótfelvételi eljárásban csak egy képzést lehet megjelölni. A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett alapképzései és felvételi követelmények ezen az oldalon találhatók.

“A Budapesti Corvinus Egyetem képzései folyamatosan újulnak meg, 2020 szeptemberétől az alapképzési szakok közül az Alkalmazott közgazdaságtan és a Nemzetközi gazdálkodás indul új tantervvel”

- mondta Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja. Utóbbi ettől az évtől kezdve már csak angol nyelven és négy új specializációval indul el.

A teljesen megújuló mesterszakok sorában a Közgazdasági elemző mesterszak az első. Habis Helga lapunknak elmondta, hogy itt már szeptembertől negyedéves intenzív kurzusok formájában kezdődik az oktatás. Az alapozó tárgyak mindössze fél évig tartanak, tavasszal már specializációs tárgyakat választhatnak a hallgatók, a második évben pedig projektekben és választható tárgyakban mélyíthetik el megszerzett tudásukat. A piacelemző specializáción empirikus vállalati elemzések, szabályozási kérdések és adatelemzési megoldások sajátíthatók el, a makrogazdasági elemző specializáció pedig nemzetgazdasági, növekedési és jegybanki kérdésekkel foglalkozik az MNB-vel szoros együttműködésben.

A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett mesterképzései és felvételi követelményeik ezen az oldalon böngészhetők. A pótfelvételi vizsgák és egyéb követelmények a szakok neveire kattintva olvashatók. A felvételi vizsgák a következő hetekben kerülnek megrendezésre, ezért figyeljetek nagyon oda az időpontokra!

Miért menjek mesterre, ha már elvégeztem az alapszakot?

Habis Helga, a Corvinus Mesterszakokért felelős dékánja szerint mesterszakos végzettséggel magasabb kezdő fizetés érhető el, ráadásul ez a bérelőny az évek előrehaladtával tovább nő. Aki hosszú távon sikeres karriert szeretne, annak érdemes mesterszakos diplomát szereznie. Ezen túlmenően a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint 

a Corvinusos diploma 10%-kal magasabb kezdő fizetést jelent, ami öt évvel később átlagosan 50%-os bérkülönbözethez vezet.

Emellett a szakfejlesztés fókuszában nemcsak a tantárgyi struktúra áll, hanem az oktatásmódszertani megújulás is. Ahogyan Habis Helga fogalmaz, “a frontális, előadásokon alapuló tanítás helyét átveszik a probléma alapú, interaktív, kooperatív tanulási formákat előtérbe helyező, modern eljárások. Azt gondolom, hogy a Corvinus Egyetem ettől a modern módszertantól lesz kiemelkedő a magyar felsőoktatási piacon, hiszen nálunk alkalmazható tudást szerezhetnek a hallgatók. Ezt a tudáselőnyt pedig a munkaerőpiac is kiemelten díjazza.”

nevtelen_terv_2.png

Indulnak ösztöndíjas képzések is?

A Corvinuson minden alap- és mesterszakon lehetőség van Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezni. Mesterszakok esetében kizárólag a Corvinus hirdet a pótfelvételin ösztöndíjas képzést a magyar egyetemek közül, tehát más egyetemekkel ellentétben nem csak önköltséges helyek érhetők el. 

További előny a Corvinus esetében, hogy a Corvinus Ösztöndíjas félévek nem csökkentik az állami ösztöndíjas félévek számát, így azokat később, más egyetemen fel lehet használni, valamint nincs röghöz kötést sem.

Hogyan működik a Corvinus ösztöndíj?

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült, hogy a Corvinus Ösztöndíjat mennyivel lesz nehezebb megtartani, mint a korábbi állami támogatást. Kérdésünkre a Corvinus Egyetem az alábbi választ juttatta el hozzánk: 

“Évi 46 teljesített kredit és évfolyamátlagtól/csoportátlagtól függő, de legalább 3,8-as átlag mellett már nagy eséllyel megtarthatod a Corvinus Ösztöndíj nyújtotta térítésmentes képzési lehetőségedet.

Ha pedig négyes vagy annál magasabb átlagot érsz el a félévekben, szinte biztos, hogy továbbra is térítésmentesen tanulhatsz. Nem lehetetlen elérni ezt az átlagot, sőt még egy-két rosszabbul sikerült vizsga is belefér.”

A Corvinus Ösztöndíj rendszeréről ebből a cikkből tudhatsz meg többet, az ösztöndíjas hely elnyeréséről pedig itt olvashatsz. Összegyűjtöttük azt is, hogy mik azok a tények az ösztöndíjjal kapcsolatban, amik a pénztárcádat érintik, és hogy mi történik, ha külföldi félévre mész vagy szakot váltasz.

Hogyan dől el, hogy felvettek-e?

A pótfelvételire meghirdetett szakok ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételi eljárásban, 2020. július 23-án meghatározottaknál. Ha az adott képzést akkor nem hirdették meg, a jogszabályi minimumnál nem lehetnek alacsonyabbak, ami alapszakoknál és osztatlan képzéseknél 280, mesterképzésnél pedig 50 pont.

A pontszámítás szabályairól minden részletet a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból tudhatsz meg.

ressely-e14-min.jpg

Mikor tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárok kihirdetése legkésőbb augusztus 28-ig megtörténik. Utána a jelentkezők szeptember első napjaiban kapják meg az intézményektől a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.

Mikor és hogyan kezdődik a tanév a Corvinuson?

A tanév pontos időbeosztását a honlapon találjátok. Az őszi félév szeptember 7-én kezdődik, de előtte a gólyáknak regisztrációs hetet szerveznek. A Corvinuson, amennyiben a vírushelyzet lehetővé teszi, hibrid rendszerben tantermi oktatással és online előadásokkal is számolnak, amiről ebből a cikkünkből tudhatsz meg többet, de minden további fejleményről beszámolunk majd, így érdemes követni a Facebook-oldalunkat is. 

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről! Tovább
Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom?

Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom?

A veszélyhelyzetben senki sem veszítheti el ösztöndíjas helyét a tanulmányi eredménye miatt

nevtelen_terv_2.png

A koronavírus okozta rendkívüli helyzetben nem lehet akkor sem kiesni az ösztöndíjas helyről, ha a hallgató nem teljesíti a szokásos feltételeket – derült ki a legújabb Elnöki Testületi rendelkezésből. A rendelkezés egy korábban megjelent kormányrendelet alapján született, melyben a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedéseket szabályozzák.

Mit jelent ez a gyakorlatban állami ösztöndíjas helyek esetén? 

Állami ösztöndíjjal a 2019-ben vagy azelőtt kezdő hallgatók tanulnak továbbra is a Corvinuson. Esetükben az állami ösztöndíjak feltételeit a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szabályozza. A törvény 48-as paragrafusának második bekezdése szerint alapesetben az intézmény köteles átsorolni állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formáról önköltségesre azokat a hallgatókat, akik nem teljesítettek az előző két félévben átlagosan 18 kreditet, vagy nem érték el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglalt tanulmányi átlagot. 

A kormányrendelet alapján ez az átsorolás az idei évben elmarad, vagyis 

akkor is állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas maradhat a hallgató, ha a minimum kreditszámot vagy a meghatározott minimum átlagot nem teljesíti. 

Mit jelent ez a Corvinus Ösztöndíj esetén?

A Corvinus Ösztöndíj jelenleg a 2020 februárjában induló keresztféléves mesterképzések hallgatóit érinti. A Corvinus Ösztöndíj feltételeit a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat határozza meg, ez nem esik a kormányrendelet hatálya alá. Ugyanakkor a rendelet szellemiségével összhangban, a sajátos oktatási és vizsgáztatási körülményekre való tekintettel az Elnöki Testület úgy határozott, hogy 

a jelenleg Corvinus Ösztöndíjas hallgatók jogosultsága a 2020/2021-es tanévben is megmarad, függetlenül a tanulmányi eredményektől. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanév végére tervezett Corvinus Ösztöndíjas átsorolás is elmarad. Aki tehát a jelenlegi félévben Corvinus Ösztöndíjas volt, a következő tanévben is biztosan végig ösztöndíjas marad. Ezt alapesetben a HTJSZ 21-es paragrafusának 15-ös bekezdése szabályozza, ezt módosította most átmeneti jelleggel az Elnöki Testületi rendelkezés. 

img_2815-min.jpg

Akkor önköltséges helyről sem lehet ösztöndíjasra átkerülni?

Állami ösztöndíjas helyek esetén az átsorolást a felsőoktatásról szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében, ha egy hallgató bármilyen okból elveszíti az állami ösztöndíját (például nem teljesíti a feltételeket), vagy megszűnik a jogviszonya, a helyére léphet egy addig önköltséges formában tanuló hallgató, ha külön kérvényt ad be. Több jelentkező esetén a tanulmányi eredmények alapján választják ki azt, aki bekerülhet az állami (rész)ösztöndíjas helyre. 

Jelen esetben azonban akkor sem esik ki a hallgató az állami ösztöndíjas képzésről, ha nem teljesíti a feltételeket. Ennek fényében tehát jelentősen csökken az „üresedés” esélye, vagyis önköltséges helyről nehezebb lesz állami ösztöndíjas helyre átkerülni. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha egy állami ösztöndíjas hallgató jogviszonya egyéb okból kifolyólag megszűnik. 

Corvinus Ösztöndíj esetén az átsorolás a HTJSZ alapján történik. Ennek során minden év végén szakonként és képzési nyelvenként készítenek egy rangsort, melynek alapján eldől, hogy a következő évre ki lesz jogosult Corvinus Ösztöndíjra. Erről a folyamatról korábban részletesen írtunk.

Az Elnöki Testületi rendelkezés értelmében idén nem lesz átsorolás, így a 2020-ban kezdők esetében önköltséges helyről sem lehet átkerülni Corvinus Ösztöndíjas helyre. 

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka

Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom? Tovább
Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás

Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás

think_of_the_future.png

Erasmus? CEMS? A levelező szakot választanád, vagy keresztféléves képzésre jelentkeznél? Esetleg menet közben váltanál szakot? Sorozatunk negyedik részében azt járjuk körbe, hogyan befolyásolják ezek a Corvinus Ösztöndíjat. 

Írta: Kovács Máté

Korábbi írásainkban számos témát érintettünk már a Corvinus Ösztöndíj kapcsán. Az általános információk mellett kitértünk a rangsorolás menetére és a pénzügyi tudnivalókra is. Ha további kérdésed adódik, tedd fel nekünk Facebook oldalunkon, igyekszünk minél hamarabb válaszolni!

Ha minden a tervek szerint halad... Vannak azonban olyan esetek, amikor az eredeti terv változik, a hallgató pedig kénytelen egy-két félévvel meghosszabbítani tanulmányait. Persze olyan is van, amikor ez tervezett módon történik, például Erasmus esetében. Öt olyan esetet szedtünk össze, ami befolyásolhatja a Corvinus Ösztöndíj elnyerését. 

1. Erasmus

Amikor egy félévet Erasmuson töltesz, a hallgatói jogviszonyod abban a félévben aktív marad, vagyis képzési költség is van. Ennek megfelelően, mivel aktív félévről van szó, továbbra is jár a Corvinus Ösztöndíj. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy félévet elhasználsz a keretből, ugyanakkor a 

támogatható félévek maximális száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható.

Emellett külföldi részképzés esetén igényelhető a jogosultsági időszak meghosszabbítása is egy félévvel. 

Eredetileg egy 7 féléves képzés esetén 7 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számítva 8 félév alatt kell teljesítened. Erasmus esetén viszont ugyanezen képzésen lehet 8 támogatott féléved is, melyet a kezdéstől számítva 9 félév alatt kell elvégezni.

aktiv_felev_budapesten_2.png

Fontos, hogy a külföldön töltött féléved eredménye nem számít bele a rangsorolásba, hiszen egészen eltérőek lehetnek a követelmények pozitív és negatív irányba is. Ekkor az előző két, aktív, nem Erasmusos féléved számít. Ha csak egy ilyen van, azt fogják duplán számolni. 

2. CEMS

CEMS-re való jelentkezés esetén az előző pontban tárgyalt lehetőség áll fenn, vagyis különös méltánylást igénylő, külföldi programokban való részvétel esetén a támogatható félévek maximális száma és a felhasználási időkeret is egy-egy évvel meghosszabbítható a hallgató kérésére. 

3. Levelező

Az ösztöndíjjal támogatott képzések köréről az Elnöki Testület dönt. A 2020K (2020 februárban induló) és 2020A (2020 szeptemberben induló) képzések esetén Corvinus ösztöndíjjal nem került levelező képzés  meghirdetésre, ami azonban nem zárja ki, hogy a következő években indítsanak ilyet. 

4. Keresztfélév

Keresztféléves képzés esetén a felvételi menete megegyezik a hagyományos képzési formával. A rangsorolás menete és pontrendszere, valamint a Corvinus Ösztöndíj feltételrendszere szintén azonos. 

A változás csupán annyi, hogy mivel a rangsorolás mindig a tavaszi szemeszter után következik, a keresztféléves képzések esetén ez a páratlan sorszámú féléveket jelenti. Vagyis az első és a harmadik félév végén történik rangsorolás. 

5. Szakváltás

Ha az egyetemen belül történik a szakváltás, akkor nem kell visszafizetni az előző szakra elnyert támogatást, de az elhasznált ösztöndíjas félévek száma csökkenti az új képzésnél felhasználható Corvinus ösztöndíjas félévek számát.

Más egyetemre váltás esetén ugyanakkor már a korábban is tárgyalt rendszer lép életbe, vagyis, ha nem sikerül oklevelet szerezni, az addig elnyert támogatást vissza kell fizetni. 

 

Kovács Máté

2020. február 12. 

Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás Tovább
Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti 

Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti 

Corvinus Ösztöndíj sztorik - III. rész

nevtelen_terv_4.png

Mennyibe fog kerülni a Corvinus, ha nem kapom meg az ösztöndíjat? Kaphatok más ösztöndíjat is? Cikksorozatunkban ezúttal a Corvinus Ösztöndíj pénzügyi oldalát vizsgáljuk meg. 

Írta: Kovács Máté

Előző írásainkban már összeszedtünk néhány fontos információt a Corvinus Ösztöndíjról, valamint a rangsorolás menetéről is az általatok beküldött kérdések alapján. Ha úgy érzed, nem kaptál mindenre választ, tedd fel nekünk az alábbi oldalon, igyekszünk mindenre választ adni a folytatásban is!

Hogyan fogok kijönni a pénzemből? Bizonyára ez az egyik legfontosabb kérdés, amit egy hallgató feltesz magának a szakválasztás során. A Corvinus Ösztöndíj ugyan fedezi a képzés teljes költségét, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy rosszabbul sikerült tanév után kiesünk a kedvezményezettek köréből. Mi történik ezután? A tanulmányi és szociális ösztöndíj továbbra is megmarad? Hét fontos, pénzügyi kérdést gyűjtöttünk össze, ami leginkább a pénztárcád fogja érinteni.

1. Mennyit kell fizetnem, ha nem sikerül bejutnom az ösztöndíjas helyek egyikére?

letoltes.pngAz önköltségek (és az idegen nyelvi képzések esetén fizetendő idegen nyelvi hozzájárulás) összegét a Felsőoktatási Felvételi tájékoztató tartalmazza. Ezen az oldalon részletesen is tájékozódhattok az árakról, ami szakonként eltérő lehet. Jellemzően 300 ezer forint és 500 ezer forint között alakulnak a képzési költségek, az utóbbi például a magyar nyelvű gazdaságinformatikus mesterszak esetén áll fenn.

Fontos, hogy az idegen nyelvű képzések esetében “idegen nyelvi hozzájárulás” fizetése is szükséges, melyet a szakra kattintva, a “jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei” pont alatt találtok meg.

2. Hogyan tudok kiesni az ösztöndíjasok közül? 

Ha eléred a corvinus ösztöndíjas képzésre meghúzott ponthatárt, akkor az első két félévben automatikusan részesülsz ösztöndíjban. Ezt követően minden év végén egy rangsorolásra kerül sor, ami után a legjobbak kaphatják meg az ösztöndíjat a következő két félévben. Akkor kerülsz ki a támogatottak közül, ha nem jutsz a legjobbak közé, vagy nem éred el az előző két félévben összesítve a 46 kreditet és a 3,80-as átlagot. Itt már írtunk arról, hogyan tudod elkerülni, hogy év végén kiess az ösztöndíjasok közül. 

Nem folyósítható továbbá az ösztöndíj, ha felmondod az ösztöndíjszerződést vagy megszűnik a hallgatói jogviszonyod. Ha ezt az Egyetem neked felróható okokból egyoldalúan kezdeményezi (magyarul kirúgnak), akkor újabb képzésre jelentkezés esetén sem kaphatsz már ösztöndíjat. Ha te magad kezdeményezed, akkor utána ugyanúgy felvételizhetsz másik szak ösztöndíjas helyére is.

Akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha kimeríted a támogatott félévek maximális számát vagy túlléped a jogosultsági időszakot. Erről itt írtunk részletesen.

3. Mikor kell visszafizetni az ösztöndíjat?

Fontos, hogy 

nem kell visszafizetni az előző évi ösztöndíjat, ha év végén kikerülsz a támogatottak közül a rangsorolás során.

Csupán annyi hátrány ér, hogy a következő egy évben nem részesülhetsz ilyen formájú támogatásban. 

Az adott félévre folyósított ösztöndíjat csupán akkor vagy köteles visszafizetni, ha félév közben passziváltatod magad. A teljes ösztöndíjat pedig akkor, ha nem sikerül oklevelet szerezni az adott képzési idő kétszeresén belül (vagy egyáltalán nem). Ez azt jelenti, hogy más esetben, például 

külföldi munkavállalás esetén nem kell az ösztöndíjat visszafizetni, vagyis nincs röghöz kötés sem. 

3. Mi az a részösztöndíj?

a_corvinus_reszosztondij_mukodese_1.pngA részösztöndíj feltételei teljesen megegyeznek a teljes összegű ösztöndíj feltételeivel. A rendelkezésre álló támogatott helyek legalább fele teljes ösztöndíjas. A többi, támogatott hallgató részösztöndíjban részesül, ami minden esetben a teljes ösztöndíj fele. Így a rangsorolás után legjobbnak bizonyult hallgatók teljes ösztöndíjban részesülnek, a sorban őket követők 50%-os részösztöndíjban, akinek pedig egyik csoportba sem sikerült bekerülnie, kénytelen a képzés teljes összegét maga finanszírozni.

Tehát, ha 100 fő kapott teljes Corvinus ösztöndíjat a felvételkor, az év végi rangsorolásnál 50 fő kap teljes Corvinus ösztöndíjat és 100 fő az 50%-os Corvinus ösztöndíjat. Ez összesen 150 fő.

5. Vannak más ösztöndíjak is? A tanulmányi és szociális ösztöndíjak megmaradnak?

A Corvinus Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata (HTJSZ) tartalmazza az elnyerhető ösztöndíjakat. Nem csak a Corvinus ösztöndíj tartozik a képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak körébe. Például az MNB is hirdet a képzés teljes önköltségét finanszírozó ösztöndíjat. Partneri együttműködésben, hazai és Uniós pályázatok keretében is meghirdetésre kerülnek ösztöndíjak, amelyekről az egyetem a honlapon és a Corvinus Hírek hírlevélben ad tájékoztatást. 

Emellett 

a tanulmányi ösztöndíj és a szociális ösztöndíj is megmarad. 

Ezekről egyébként a Hallgatói Szociális Bizottság Facebook oldalán mindig naprakész információt kaphattok. 

Ezeken kívül úgynevezett extracurriculáris ösztöndíjak is vannak, amelyekre kiemelkedő tudományos tevékenységgel, közéleti tevékenységgel, diákszervezetben végzett tevékenységgel vagy akár kiemelkedő sport tevékenységgel is lehet pályázni, ezekről bővebb információt itt találtok, de később részletesen is írunk majd a témáról.

6. Ha sikerült megkapnom az ösztöndíjat, milyen gyakran utalják?

A Corvinus Ösztöndíjat nem utalják ki a hallgatóknak, hanem rögtön befizetett státuszba kerül az adott féléves képzési költség összege. 

Más ösztöndíjaknál pedig az ösztöndíj pályázatok pályázati kiírása tartalmazza a folyósításra vonatkozó információkat. Van olyan ösztöndíj, amelyet a félévben havonta folyósítanak, van, amelyiket egy összegben egyszerre utalnak. Lehet egy félévre vagy több félévre, de lehet a teljes képzési időre is ösztöndíjat elnyerni.

7. Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán jogosult legyek a Corvinus ösztöndíjra a 2020A felvételi eljárásban (2020. szeptemberben induló képzések)?

Az ösztöndíj megpályázására jogosultak körét a pályázati kiírás határozza meg. Az ösztöndíjra akkor pályázhatsz, ha az alábbiak közül valamelyik igaz rád:

  • magyar állampolgár
  • a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
  • hontalan, menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott, bevándorolt, letelepedett
  • nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldi
  • azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait
  • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott - magát magyar nemzetiségűnek valló - harmadik országbeli állampolgár,
  • EU Kék Kártyával vagy összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár

Nem pályázhatsz viszont abban az esetben, ha az önköltségi díjat nem saját magad fizeted, például Stipendium Hungaricum ösztöndíjban részesülsz, a képzésed díja bármilyen egyéb ösztöndíjjal támogatott, vagy például a munkáltató teljesen vagy részlegesen átvállalja a tandíjat.

Ha ezeknek megfelelsz, akkor már csak annyi kell, hogy felvételizz a 2020/2021-es tanév őszi félévére, jelölj be egy Corvinus Ösztöndíjjal támogatott szakot, és érd el a meghúzott ponthatárt, ahogyan ez az állami ösztöndíj esetében is történik.

Maradjatok velünk, ugyanis hamarosan újabb írással jelentkezünk majd a Corvinus Ösztöndíjról! Ha nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook oldalunkat is!

 

Kovács Máté

2020. február 10.

Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti  Tovább
4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat 

4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat 

Corvinus Ösztöndíj sztorik - II. rész

destination_4.png

Mi kell ahhoz, hogy jó esélyem legyen bekerülni a Corvinus Ösztöndíjasok közé? Összeszedtünk öt dolgot, amire érdemes lesz odafigyelni, hogy a rangsorolás után is az ösztöndíjasok között maradhass. 

A következő tanévben induló képzések esetén az állami költségtérítés helyét a Corvinus Ösztöndíj veszi át. Korábbi írásunkban már összeszedtünk öt fontos dolgot, amit mindenképpen tudni kell az új formáról, a cikk végén pedig további kérdéseket vártunk tőletek. Köszönjük a 30-nál is több kérdést, cikksorozatunk további részeiben igyekszünk mindenre válaszokat keresni!

Írta: Kovács Máté

A Corvinus Ösztöndíj egyik legfontosabb innovációja, hogy a hallgatók nem kapják meg automatikusan a képzés teljes időtartamára, hanem évente újra kell pályázni. Mi alapján kaphatom meg újra az ösztöndíjat? Mit kell ahhoz tennem, hogy biztosan az ösztöndíjasok közé kerüljek? Négy tipp, hogy sikeres legyél a rangsorolásnál. 

1. Kerülj be a Corvinus Ösztöndíjas helyek egyikére a felvételi során!

Csakúgy, mint eddig, ezután is a központi felvételi rendszerben tudsz a Corvinusra felvételizni. A különbség annyi lesz, hogy állami ösztöndíjas helyek helyett már Corvinus Ösztöndíjas helyek lesznek, melyre az “A” finanszírozási formájú szakok megjelölésével tudsz jelentkezni. Nem kell tehát semmilyen külön pályázat, a változás ebben az esetben annyi, hogy nem állami finanszírozású helyre, hanem Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezel. Természetesen ugyanúgy lesznek önköltséges helyek is. 

Az Egyetem úgy tervezi, hogy

hasonló létszámban vegyen fel Corvinus Ösztöndíjjal támogatott önköltséges hallgatókat, mint a 2019-es eljárásban az állami ösztöndíjas finanszírozásra. 

A felvételi ponthatárok várhatóan a tavalyi állami ösztöndíjas ponthatárokhoz fognak hasonlítani, de ettől magasabbak is lehetnek. Ezt pontosan megmondani nem lehet, mert a ponthatárok függnek a jelentkezők számától és teljesítményétől is. 

2. Legyél a legjobbak között év végén!

awards-4167069_960_720.jpgA Corvinus Ösztöndíj ugyanis nem a képzés teljes időtartamára szól, a jogosultak körét minden tanév végén felülvizsgálják. Az előző két félév teljesítményei alapján rangsort készítenek, az ösztöndíjat pedig a legjobbak kaphatják meg a következő két félévben. 

A 2020-2021-es tanévre felvett hallgatók esetében a tanév végi rangsorolásnál az adott képzésen a képzés indulásának időpontjában rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számának legalább 50%-a teljes ösztöndíjjal támogatandó, a fennmaradó ösztöndíjkeretet pedig részösztöndíj formájában kell az arra jogosultak között felosztani.

Vagyis, ha 100 fő kapott teljes Corvinus ösztöndíjat a felvételkor, az év végi rangsorolásnál: 50 fő kaphat teljes Corvinus ösztöndíjat és 100 fő a 50%-os Corvinus részösztöndíjat. Ez összesen 150 fő.

Fontos, hogy a rangsorolást szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. Vagyis, értelemszerűen nem lesznek egy kalap alá véve azok, akik különböző szakokon, vagy például eltérő nyelven tanulnak. 

3. Érd el a lehető legjobb átlagot!

A rangsorolás pontrendszer alapján történik. Ezt az előző két aktív, de nem Erasmusos félév eredményei alapján számolják ki. Ha csak egy ilyen féléved lenne, akkor ez az eredmény számít duplán. Fontos, hogy az ösztöndíjhoz legalább 3,80-as átlagot kell teljesíteni, vagyis ezalatt akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha egyébként a legjobbak között lennél. 

A pontszámítás az alábbi képlet alapján történik:

∑ (kreditpont * érdemjegy)

_____________________

∑ teljesített tárgyak kreditértéke, de legalább 60

A képlet alapján tehát látható, hogy a jó érdemjegyek kiemelten fontosak a pontszámítás szempontjából. A kreditpont pedig a súlyozás miatt fontos, vagyis minél “nehezebb”, azaz nagyobb kreditértékű tárgyat teljesítesz, annál nagyobb szorzóval esik latba. 

4. Ne legyen túl kevés kredited a két félév során!

A teljesített kreditek száma szintén fontos tényező. Minél nagyobb kreditértékű tárgyat teljesítesz sikeresen, annál nagyobb szorzóval kerül bele az értékelésbe. Ha kevés a kredited, a számlálóban található összeg is alacsonyabb lesz a vártnál. Fontos, hogy az ösztöndíjhoz legalább 46 kreditet teljesíteni kell a két félév során. Ez alatt akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha egyébként benne lennél a legjobb x%-ban. 

Osztás a kreditértékkel:

∑ (kreditpont * érdemjegy)

_____________________

∑ teljesített tárgyak kreditértéke, de legalább 60

A teljesített tárgyak kreditértékének összegével való osztással a súlyozott átlagot kapjuk meg. Ugyanakkor a pontszámítás esetén legalább 60-nal kell osztani, vagyis minden, ez alatti kreditszám gyengébb eredményt fog hozni. 60 felett viszont simán a súlyozott átlagot számoljuk ki, vagyis ekkor már nem jár további előnnyel a magasabb kreditpont.

knowledge-1052010_1280.jpgÖsszegezve tehát, akkor maxolod ki a tanulmányi pontokat, ha legalább 60 kreditet teljesítesz a két félév során, és minden érdemjegyed ötös lesz. 46 kredit és 3,80-as átlag alatt semmiképp sem kaphatsz ösztöndíjat, egyéb esetben pedig a többiek eredményétől is függ, hogy milyen súlyozott átlagot kell elérni. 

+1: Más is számít a rangsorolás során? 

A 2020-ban induló keresztféléves, azaz februári képzéseknél a pontszám 20%-át közéleti, vagy tudományos tevékenység adja, ahogyan az a pályázati kiírásban szereplő táblázatban is látszik. 

Fontos ugyanakkor, hogy a 2020-2021-es tanévben, azaz szeptemberben induló képzések esetében már kizárólag a tanulmányi eredmény számít, a korábban tárgyalt módon. 

Ha szeretnétek naprakészek maradni és további friss információkhoz jutni, kövessétek Facebook oldalunkat is! Hamarosan további anyagokkal jelentkezünk majd a Corvinus Ösztöndíjról és további fontos változásokról. 

 fotók: Pixabay

 

Kovács Máté

2020. február 7.

 

4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat  Tovább
5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

person-holding-coin-1602726.jpg

Hány támogatott félévem lehet a Corvinus Ösztöndíjjal? Mikor kell jelentkezni, és hogyan tudom a teljes képzést ingyenesen elvégezni? Körbejártuk a Corvinus Ösztöndíj feltételeit, hogy ne maradjatok le semmilyen fontos részletről sem. 

A Corvinus Ösztöndíj talán a hallgatók számára leginkább érezhető változás lesz a Corvinus átalakulásakor. Az átalakulás folyamatáról és szervezeti feltételeiről egy korábbi interjúban beszélgettünk Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével, az átalakulás víziójáról pedig ebben az interjúban olvashattok részletesen.

FONTOS: A Corvinus Ösztöndíj csak a 2020/2021-es tanévben induló képzéseket érinti. Aki megkezdett jogviszonnyal rendelkezik, a felvételkor meghatározott feltételekkel végezheti el a képzést. 

Most összeszedtünk öt fontos tényezőt, amelyet mindenképp tudnod kell, mielőtt a Corvinusra jelentkezel. Cikkünkhöz minden információt hivatalosan fellelhető forrásokból vettünk, melyet itt és itt ti is részletesen tudtok tanulmányozni. 

 

1. Hány támogatott félévem lehet, és meddig kell elvégeznem a szakot? Tényleg rosszul járok, ha Erasmusra akarok menni?

A Corvinus Ösztöndíj esetében a maximális félévek számánál érdemes két fogalmat bevezetnünk. Az egyik a

támogatott félévek maximális száma.

Ez alap- és mesterképzés esetén a képzési követelményekben meghatározott félévek számával egyezik meg. Azaz egy 7 féléves képzés esetén 7 darab Corvinus Ösztöndíjjal támogatott, aktív féléved lehet. 

Frissítés: Az ösztöndíj tárgyalások eredményeként ez némiképp változott. A maximális félévek száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható. Így tehát semmilyen hátrány nem fog érni, ha egy félévet külföldön tanulnál. 

A másik a

jogosultsági időszak,

amely azt jelenti, hogy az adott számú féléveket a kezdéstől számítva milyen időintervallumon belül lehet felhasználni. Ez alap- és mesterképzés esetén a képzés féléveinek száma +1 félév, vagyis egy 7 féléves képzés során 7 darab támogatott féléved lehet, amit a kezdéstől számított 8 féléven belül el kell végezned. Ez azt jelenti, hogy egy passzív félév belefér (passziváltatott időszakban értelemszerűen nem jár a Corvinus Ösztöndíj, hiszen képzési költség sincs.

Osztatlan képzés esetén a támogatott félévek maximális száma ugyanúgy a követelményekben meghatározott félévek számának felel meg, ugyanakkor a képzési idő +2 félév alatt használható fel. Vagyis egy 10 féléves képzés esetén 10 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számított 12 féléven belül el kell végezned.

Különös méltánylást igénylő esetekben a jogosultsági időszak további egy félévvel meghosszabítható, vagyis alap- és mesterképzés esetén ilyen esetben a képzési idő +2 féléven belül kell elvégezni a szakot, osztatlan képzés esetén pedig a képzési idő +3 féléven belül. Ilyen esetek például a tartós betegség, gyermekvállalás, külföldi csereprogramokban, szakmai gyakorlaton való részvétel. Vagyis, ha elfogadják a kérvényed, akkor 2 passzív, vagy Erasmusos félévre is lehetőséged van osztott képzésben is anélkül, hogy kicsúsznál az ösztöndíj felhasználásának időkorlátjából. 

2. Hogyan és mikor kell a Corvinus Ösztöndíjra jelentkezni?

A Corvinus Ösztöndíjra nem kell külön jelentkezni az első félévben. A felvételi során a felvi.hu-n az adott szak “A” finanszírozási formáját jelöld be. Amennyiben eléred az előre meghatározott ponthatárt, automatikusan jogosult leszel a Corvinus Ösztöndíjra az első két félévben. Gyakorlatilag az eljárás szinte ugyanaz, mint állami helyek esetében, csupán annyi a különbség, hogy az első két félévre kapod meg az ösztöndíjat, melyet tanulmányi eredmény alapján évente felülvizsgálnak. 

3. Felülvizsgálat? Ez meg mit jelent?

feedback-3584509_1920.jpgA Corvinus Ösztöndíjat a felvételi eredményeid alapján kapod meg az első 2 félévben. Ezt követően az év végén minden szakon készítenek egy listát az eredmények alapján, az ösztöndíjat pedig azok kaphatják meg, akik az adott évben legjobban teljesítettek. Vagyis, ha a felvételi során nem kapsz ösztöndíjas helyett, de az első évben jól tanulsz, akkor jó esélyed van bekerülni a támogatottak közé. Ugyanez a másik irányba is érvényes, vagyis elveszíteni is könnyebb a jogosultságot, ha nem fektetsz elegendő energiát a tanulásba. 

A felülvizsgálat során a legutolsó két aktív, nem Erasmusos félév eredményei számítanak, azon belül a súlyozott átlag és az összeadott kreditszám. Vagyis a külföldön végzett képzés eredményei nem számítanak bele az ösztöndíj rangsorának számításába. Emellett lehetőség van közéleti tevékenységgel is növelni a ösztöndíjhoz szerzett pontokat, melyről később írunk majd részletesen.

Frissítés: a közéleti tevékenység csak a 2020K, vagyis a februárban induló keresztféléves képzésekre vonatkozik. A 2020A, vagyis 2020-2021-es tanévben, szeptemberben induló képzések esetén kizárólag a tanulmányi eredmény fog számítani. 

A felülvizsgálat során az értékelést szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. 

4. Mi lesz az állami féléveimmel?

A Corvinus Ösztöndíj alapítványi, és nem állami ösztöndíj, vagyis nem fogyasztod el a 12 félévből álló állami kereted. Ha végeztél a Corvinuson, ezeket továbbra is szabadon fel tudod használni.

5. El tudom végezni teljesen ingyen a képzést?

Az ösztöndíj összege nem terjed ki az önköltségi díjtól elkülönítetten meghatározott és közzétett idegennyelvi hozzájárulási díjra. Ezen felül viszont elvégezhető bármelyik szak teljesen térítésmentesen is. Ehhez az alábbiak kellenek:

  • kerülj be a felvételi eljárás során a Corvinus Ösztöndíjas helyek valamelyikére
  • az év végi felülvizsgálat során maradj a legjobbak között a rangsorban
  • ne csússz, ne ronts el támogatott félévet, ugyanis csak annyit támogat az ösztöndíj, ami a képzés követelményei között elő van írva
  • ne passziváltass sokat, ugyanis a meghatározott számú ösztöndíjas féléveket a megkezdéstől számított +1 (alap- és mesterképzés) vagy +2 (osztatlan képzés) félév alatt el kell végezned (különös méltánylást igénylő esetekben +2 és +3 félév). 

 Van még kérdésed, amire nem kaptál választ? Tedd fel nekünk ebben a kérdőívben, mi pedig továbbítjuk azt az illetékes szervezeti egységeknek, és igyekszünk mindenre választ adni írásunk második részében!


borítókép: pexels.com

2020. január 22.

Kovács Máté

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról Tovább
Egy év Passauban

Egy év Passauban

whatsapp_image_2019-02-28_at_15_50_05.jpeg

„Habár álmodtam már róla, nem gondoltam volna, hogy valaha is külföldön fogok a világ minden pontjáról érkező közönségnek énekelni. Mégis hamarabb megtörtént, mint azt elképzelni mertem.” - Reményi Orsolya vendégszerzőnk, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatójának beszámolója a Németországban töltött előző egyetemi évéről. 

 

Passauban egy ideje minden félévben alakul egy úgy nevezett „International Band”, amelyhez bárki csatlakozhat, aki játszik valamilyen hangszeren, vagy legalább annyira tud énekelni, hogy nem ijeszti el vele a közönséget. A 2018/2019-es tanév első félévében is színes társaság verődött össze: egy tunéziai gitáros, egy félig német, félig brit dobos, egy magyar zongorista, két francia, egy marokkói és jómagam, mint énekes alkottuk a zenekart. Az egészet egy német srác koordinálta, aki maga is több hangszeren játszott, így be tudott ugrani, ha valaki nem ért rá. Ugyan a fő cél saját magunk szórakoztatása volt, hébe-hóba akadt egy-egy fellépés is, főleg egyetemi programokon.

p1020433-min.JPG

Amikor egy szép tavaszi délutánon derült égből villámcsapás módjára megkaptam a DAAD (Deutscher Akademischer Austauschdienst) által németországi tanuláshoz kínált ösztöndíjat a következő félévre Passauba, nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy van mit behozni papírmunka terén az Erasmusos társaimhoz képest. Két barátnőmmel szerencsére együtt utazunk Bajorországba a DSG (a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának Német Nyelvű Gazdálkodástudományi Képzési Központja által német nyelvű, mesterszakon kettős diplomát is kínáló) programnak köszönhetően, így osztoztunk minden jóban és rosszban. Együtt álltunk neki a reménytelennek tűnő lakáskeresésnek, közösen leveleztünk a passauiakkal, hogy pontosan milyen papírokat és meddig kell leadni. Majd mikor nyár végén hozzánk is eljutott az információ, hogy bizony a Learning Agreement-et nekünk is el kell készítenünk és három fél által aláírva le kell adnunk, akkor együttes erővel zaklattuk a tanszékeket a tárgybefogadáshoz szükséges aláírások miatt. (Épphogy csak sátrat nem vertünk az irodák előtt. A módszer azonban hatásosnak bizonyul, három nap alatt megszereztük az összes szükséges pecsétet.) Néhány nappal később pedig már az új otthonunkban sztorizgattunk az egészről.

Sikerült közösen albérletet találnunk, ami csak a miénk volt. Panaszra nem lehetett okunk, modern és tágas volt, nem beszélve arról, hogy nagyon központi helyen feküdt, szinte minden 5 perc gyalogos távolságra volt. Az első pillanattól kezdve otthon tudtam érezni magam, de nem sok idő akadt elkényelmesedni, ugyanis kezdődtek az egy hónapon keresztül tartó orientációs hetek. Rögtön az első héten német szintfelmérőt kellett írni, ami alapján csoportokba osztottak minket. Ezekben a csoportokban töltöttünk 60 idegörlően hosszú németórát az elkövetkező 3 hétben. Ezek a tanórák egyébként nem voltak hasznosak, de cserébe legalább nagyon unalmasnak bizonyultak. Később azonban kiderült, hogy a többi csoport jobb tanárt fogott ki, így az óráik is jobban teltek.

received_403915740450455.jpegTermészetesen nem merült ki a program a németoktatásban, volt szervezett könyvtár látogatás, Campus tour, városnézés és társaik, amire mindenki kedve szerint mehetett. Persze voltak a diákságot sokkal jobban vonzó programok is, többek között kocsmatúra, BMW gyárlátogatás, karaoke este, valamint egy és több napos kiruccanások különböző helyekre. Én a bajor erdőben egy egynapos kiránduláson vettem részt, valamint a Bajor Alpokban töltöttem 4 napot egy 40 fős társasággal. Ezek voltak az igazán jó alkalmak megismerni a társaságot, igazi osztálykirándulás hangulat volt. 

A tanítás kezdetével gondoltam végre megismerkedhetek néhány helyivel is, de nagyobbat nem is tévedhettem volna. Elég leszögezni, hogy a németek nem túl barátkozós típusúak. Persze nem szép dolog sztereotipizálni, főleg nem akkor, amikor ennyi külföldivel van körülvéve az ember, de sajnos a tapasztalat ezt mutatta. 

Mivel összesen hat tárgyat vettem fel, így bőven jutott idő az elmaradhatatlan Erasmus Party-kra, Movie Night-okra, sportolásra… Apropó sportolás! Az egyetem kínálatában több, mint 40 féle sportórán lehetett részt venni, és majdnem mind ingyenes volt. Míg a fiúk nagy része a konditeremben próbálta ledolgozni az elfogyasztott (nem kevés) sörmennyiséget, addig a különböző táncórák a lányok körében voltak népszerűek. Mindenki talált kedvére való mozgásformát.

Fontos programponttá nőtte ki magát a vasárnapi ebéd is. A héten egyszer összegyűlt a magyar társaság, hogy együtt együnk. Míg mi (pontosabban én) főztünk rájuk, ők addig kifizették az alapanyag költséget, így mindenki jól járt, ráadásul felejthetetlen délutánokat töltöttünk együtt. Itt jegyezném meg, hogy a „halk” szó, mint jelző ilyenkor nem igazán volt jellemző ránk. Szerencsére a szomszédok jól tűrték a hangerőt, vagy legalábbis jól titkolták a felháborodásukat. 

Mindezek után azt hiszem nem csoda, ha azt mondom, nagyon gyorsan telt az idő. Valamikor november elején realizáltuk először, hogy milyen rövid is valójában egy félév. Hamar el is döntöttük, hogy ha adódik rá lehetőség, maradnánk még egy szemeszter erejéig. A gondolatot tettek követték, de a DAAD ösztöndíjnál a hosszabbítás nem volt opció. Anyagi támogatás nélkül viszont igencsak költséges tud lenni az a néhány hónap Németországban. Habár a végén már enélkül is maradtunk volna, szerencsére a Campus Mundi Freemover pályázat - ami egy keveset reklámozott, de annál hasznosabb pályázati forma - megmentett minket. Hármunk közül, akik együtt mentünk, ketten pályáztuk meg, és mind a ketten el is nyertük. Szó szerint elsírtuk magunkat örömünkben.

img_20190127_153412.jpgEnnek a hírnek a tudatában már nem maradt más hátra a karácsonyi szünetről visszatérve (amelyre természetesen hazautaztam), mint a vizsgákra való készülés, amelyek február végén voltak esedékesek. Ugyan év közben nem kellett beleszakadni a tanulásba, sajnos ez már nem volt igaz a vizsgaidőszakra. A passaui vizsgák messze földön híresek nehézségükről. Ha mindez nem lenne elég, mindegyikre mindössze 60 perc áll rendelkezésre, és csak egyetlen vizsgaalkalom van kiírva. Egy dolog tehát, hogy szerencsésnek kell lenni az időpontok tekintetében, de ha véletlenül megbuksz, akkor nincs lehetőség javítani.  Így tehát február közeledtével a kocsmák és a könyvtár telítettségének fordított arányossága igencsak szembetűnő volt. Míg a szórakozóhelyek esténként szinte pangtak az ürességtől, addig a könyvtárban vérre menő harc ment a helyekért. Az utolsó egy hónap tehát valóban a tanulásról szólt, azonban szerencsére meg is volt a gyümölcse: habár minden tárgyból ugyanazt a vizsgát írtam, amit a helyiek, végül egészen szép eredményekkel zárult a félév. Megkönnyebbülve és abban a tudatban, hogy egy hónap múlva visszatérek hagytam magam mögött Passau városát március elején. 

Az otthon töltött egy hónap sem telt eseménytelenül. Mindent elölről kellett kezdeni, ami a papírmunkát illette. A rutin ellenére is sok-sok órába telt mindent elintézni. Ráadásul a passaui albérletünk csak egy fél évre szólt, így a lakáskeresés sem maradt ki a sorból. Mivel a barátnőmmel, akivel együtt hosszabbítottunk elhatároztuk, hogy külön költözünk, az ő új otthona egy kollégiumi szoba lett, én pedig három lányhoz költöztem be negyediknek egy albérletbe. Ezzel ismét szerencsém volt: továbbra is minden gyalogos (legfeljebb biciklis) távolságra volt, és a nemzetközi társaság cseh, német és albán tagjai is végtelenül kedvesnek bizonyultak. Már ismerősként köszöntöttem az utcákat és sok-sok embert, valamint az elmaradhatatlan orientációs hetek programjait is. A nyelvtanfolyam ezúttal elmaradt, de sok program hasonló volt az előzőekhez. Azonban gyakorlatilag teljesen új társaság érkezett a nyári szemeszterre. (Nem véletlen hívják annak: április végétől augusztus közepéig tart. Nem gondoltam volna, hogy valaha önszántamból fogok nyáron iskolába járni.)

111.jpgAhogy elérkezett a jó idő, megszaporodtak a grill partik, valamint a medencés bulik. Olyan volt az egész, mintha a nyaralás mellett mellékesen néha órákra kellett volna járni. A zenekarral ott folytattuk, ahol abbahagytuk (azt leszámítva, hogy egy-két tag elment, és jött néhány új), az órák közti szüneteket az egyetem melletti füves területen napozva töltöttük, az egész városban barbecue illat terjengett, minden és mindenki kivirult. Habár órákig tudnék erről a félévről is mesélni, azt hiszem elég, ha annyit mondok, hogy talán még az előzőnél is emlékezetesebbre sikerült. A már meglévő barátságok elmélyültek, újak alakultak ki, a városba - ha lehetséges - még jobban beleszerettem, és otthonról így még azok is meg tudtak látogatni, akiknek a téli félévben erre nem volt lehetőségük. 

Habár nem minden pillanata volt könnyű ennek az egy évnek, semmi pénzért nem cserélném el másra. Nem csak rengeteg felejthetetlen élménnyel gazdagodtam, de a klisével élve egy második otthonra is leltem. Mivel mindössze néhány hónapig bírtam a város és az ottani emberek nélkül, így már tapasztalatból tudom mondani, hogy „látogatóként” is ugyanolyan szeretettel látják az embert, mint diákként. Ha tehát egy tanácsom lehetne mindenki számára, az valahogy így szólna: „Menjetek cserefélévre! Nem fogjátok megbánni.” (Meg legyetek jóban a TO-s nénivel, az sosem árt…)

 

Reményi Orsolya vendégszerző

Egy év Passauban Tovább
Megújult az Erasmus program

Megújult az Erasmus program

Több mint élmény

Az idei évben a pályázási időszak kitolódott köszönhetően annak, hogy immáron nem Erasmus programról, hanem Erasmus+-ról beszélhetünk. A váltás ugyan járt némi kellemetlenséggel, de nézzük a pozitív oldalát inkább. A megújult program keretein belül immár képzési ciklusonként van lehetőség kiutazásra, tehát alap- és mesterszakon is lehet pályázni.

erasmusplusz.JPG

Megújult az Erasmus program Tovább
süti beállítások módosítása