Közgazdász Online


Kinek éri meg leginkább a Valentin-nap? - Infografikán az üzlet az ünnep mögött

Kinek éri meg leginkább a Valentin-nap? - Infografikán az üzlet az ünnep mögött

nevtelen_terv_12.png

Ebben a vizuális cikkben arról olvashattok, milyen iparágak profitálnak leginkább a Valentin-napból, továbbá, hogy az elmúlt években mennyit is költöttünk mi, magyarok erre az ünnepre.

Grafika: Báthori Adrienn, Mosonyi Eszter, Boritókép: greenleaf123 (Canva)

2_1.png

3_1.png

4.png

5.png

6.png

Megosztanád a véleményed? Kommentelj az Instagram-poszt alatt! Oldalunkon rendszeresen jelentkezünk hasonló grafikus tartalmakkal, így érdemes minket követni!

Kinek éri meg leginkább a Valentin-nap? - Infografikán az üzlet az ünnep mögött Tovább
“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

final1105_dsc_4391-min.jpgA legnagyobb hazai esetoldó verseny főszervezői, Reichenberger Nóra Anett és Forgács Benjámin elárulták nekünk, hogy milyen motivációból szervezik a versenyt, és idén mire számíthatnak a résztvevő egyetemi hallgatók és vállalatok.

Írta: Taxner Tünde / Fotók: EVK, OEV / A borítóképen Anett és Benjámin.

“Hihetetlenül jó érzés egy olyan eseményt alkotni, amin más hallgatók örömmel, mosolyogva vesznek részt, és a végén hazavisznek egy nagy nyereményt” - mondja Forgács Benjámin, aki januárban végzett Gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson, és a munkahelye mellett az Országos Esettanulmány Verseny (OEV) egyik főszervezője is lett. A nyolcfős szervezői csapatot Reichenberger Nóra Anettel közösen vezetik.

“EVK-sokból áll a csapat, de teljesen autonóm projektcsapat vagyunk. A tagságból bárki lehet szervező, csak legyen elég motivált” - magyarázza Anett az EVK és a verseny kapcsolatát. Mindkét főszervező három éve tagja a szakkolinak, és nemrég fejezték be tanulmányaikat a Corvinuson. Anett Pénzügy-számvitel szakra járt, ezért az előző verseny szervezésébe pénzügyi területen kapcsolódott be. A tavalyi tapasztalatok lehetővé tették, hogy idén főszervezőként folytassa.

final1105_dsc_4221-min.jpg

A képen az idei szervezőcsapat.

“Az én motivációmat az a lehetőség és kihívás adta, hogy az alapoktól fel tudjuk építeni a versenyt. Hagytak ránk tudást az előző évekből, de a folyamatot mindig elölről kell kezdeni” - mondja Anett. Szerinte az esemény több szférát is összekapcsol, például az akadémiait és a vállalatit, ezért komplex feladat a megszervezése. “Iszonyatosan megtanít arra, hogy mindenre figyelni kell”.

A főszervezők a felelősségvállalásban és a projektmenedzsmentben is folyamatosan fejlődnek. “Nagyon sok olyan szituáció jön létre a szervezés során, ami egy valós szervezeti helyzetben is előfordulhat” - mondja Benji.

Az EVK szakkollégiumot ebben a cikkben mutattuk be, a nemzetközi törekvéseikről pedig itt olvashatsz.

Hogyan fejleszt az esetversenyzés?

A főszervezőket tehát sokoldalúan fejleszti az OEV, de ez a résztvevőkre is igaz. “Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat” -  mondja Benji. Szerinte Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken rekrutálnak. A cégek támogatóként vagy esetadóként kapcsolódhatnak be a versenybe. Idén kivételesen olyan sokan jelentkeztek esetadónak, hogy Anettéknek egy szakértő bevonásával kellett dönteni, hogy melyik a legjobb ötlet.

“Nagyon sokoldalú egy esetverseny, ezért szeretik a cégek és a hallgatók is” - véli Benji.

A résztvevő hallgató kap két izgalmas feladatot, folyamatos a kapcsolatépítési lehetőség, együttműködhet és kommunikálhat vállalati partnerekkel, és csapatban kell együttdolgozni. Benji szerint leginkább a networking és a kihíváskeresés miatt népszerűek ezek a versenyek, de az előadói készségeket és a strukturált gondolkodást is fejlesztik.

dsc_1835-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny záró rendezvénye.

“Ha egy hallgató jó teljesítményt nyújt, amikor az esetet a szakmai zsűri előtt előadja, felfigyelhetnek rá a vállalati szakemberek” - mondja Anett. A zsűriben ugyanis akadémiai tagok mellett hazai nagyvállalatok, valamint nemzetközi multik közép- és felsővezetői is ülnek. Előttük prezentálni és megmutatni a saját gondolkodásmódunkat igazi kihívás.

Hogyan épül fel a verseny?

“Ahogy haladunk előre a versenyben, a folyamat az idő és a nyomás alatti kivirágzást is elősegíti. Míg az első fordulóban két hét van a megoldásra, a döntőben a csapatoknak már csak 33 órájuk van arra, hogy kidolgozzanak egy teljes stratégiát” - mondja Anett.

Az OEV szokásosan két fordulóból áll. A regisztráció 2022. január 24-én indul, két héttel később a résztvevők megkapják az első esetet. Ennek megoldására két hetük van, és a legjobb 12 csapat jut be a második, vagyis az országos fordulóba.

dsc01171-min.JPG

A képen az idei szervezőcsapat munka közben.

A szervezők idén nagyon szeretnék személyesen megtartani az országos döntőt, ami március 25-28. között lesz. A versenyhétvége egy online networking alkalommal kezdődik, ahol bemutatkoznak a támogató vállalatok. “A hallgatók nagyon nyitottak olyan lehetőségekre, amikor röviden, összefoglaltan megismerhetnek vállalatokat. A legtöbben ugyanis ekkor keresik a szakmai gyakorlatos helyet vagy leendő első munkahelyüket. - mondja Benji. A döntőben több mint 30 óra áll rendelkezésre az eset megoldására, amit utána zsűri előtt kell prezentálni. A versenyt egy díszvacsora zárja.

“A Corvinusról hagyományosan sok csapat jelentkezik, ezért tartani kell egy belső fordulót is, hogy kiválasszuk a legjobb három csapatot” -  mondja Anett, az első fordulóba ugyanis minden egyetemről csak három csapat juthat be. Idén ezt a fordulót megelőzi egy előszűrés is, ugyanis csak a legjobb nyolc csapat fog tudni a corvinusos fordulón prezentálni.

this-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny díszvacsorája.

Kik jelentkezhetnek?

Az OEV jelentős a hazai piacon, hiszen ez a legnagyobb magyar esettanulmányi verseny, amire országszerte és az országhatáron túlról is bármilyen szakról lehet jelentkezni. Fontos feltétel viszont, hogy a jelentkező olyan egyetemen tanuljon, amely kínál valamilyen magar nyelvű közgazdaság- vagy gazdálkodástudományi képzést, és mire jelentkezik, már legalább a 3. egyetemi félévét kezdje el.

dsc_1952-min.JPG

Négyfős csapatok vehetnek részt a versenyen. “De jelentkezhet bárki. Ha nincs meg az összes csapattársa, mi szívesen segítünk szerezni neki” - mondja Anett. A főszervezők annak ajánlják a versenyt, aki szeretne többet megtapasztalni az egyetemen túl, és egy szakmai közönségnek megmutatni a tehetségét és tapasztalatait. Ezt a tavaly előtti győztesek is alátámasztják, a velük készült interjút itt olvashatjátok.

A főszervezők célja, hogy az idei OEV mindenkinek élmény és egyben hasznos tapasztalat legyen: “ebben csapatszinten maximálisan benne vagyunk” - mondja Anett. “Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált, ez az esti elfoglaltságunk” - egészíti ki Benji. A versenyre február 6-ig lehet ezen a linken jelentkezni.

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

kutyus_boritokep.jpg

Évente 115 millió állaton kísérleteznek a szépség- és gyógyszeripar kutatói. A laboratóriumi állatok élete fájdalmas és kegyetlen kísérletek sorából áll, amelyek fizikailag és pszichésen is megterhelőek számukra. Tényleg szükség van erre? Cikkünkben alternatív módszereket is megvizsgálunk. 

2021.04.24. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Jimmy Chan, Pexels

A kísérleti állatok világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szépségipar számos élőlénybarát alternatívát alkalmazhat. 1980 óta április 24. a világnap időpontja. A tematikus nap megalkotása a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatjogi szervezet nevéhez fűződik.

Százból kilencvenöt állat feleslegesen hal meg

Állatkísérletnek hívunk minden olyan tesztelési eljárást, amelyet élő állatokon végeznek. A legtöbb kísérletet különböző biológiai tényezők és betegségek kutatása miatt végzik, azonban kísérleteznek még gyógyszerek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, valamint fogyasztói termékek, például kozmetikumok egészségügyi és/vagy környezeti hatásainak vizsgálatára.

A Human Society Institute (HSI) becslései szerint évente több, mint 115 millió állat – köztük egerek, halak, patkányok, nyulak, hörcsögök és kutyák – életébe kerül egyes gyógyszeripari, kozmetikai és egyéb termékek kifejlesztése.

A kísérleti állatok felhasználása erősen szabályozott – az Európai Unióban a kész kozmetikai termékek állatokon való tesztelése több éve tilos, csakúgy mint Új-Zélandon, Izraelben és Indiában. Az EU-s jogi keretek nemcsak tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, de szigorúan szabályozzák a tudományos, kutatói céllal végzett teszteket   is: előírások vonatkoznak a fájdalomcsillapításra és a stresszcsökkentésre. A világ többi országában azonban napjainkban is hatalmas méreteket öltenek az állatkísérletek: Kínában alapfeltétel, hogy a külföldi és belföldi termékeket forgalomba helyezésük előtt állatokon teszteljék.

nyuszi.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Mindeközben az állatkísérletek nemcsak kegyetlenek, hanem etikai és morális szempontból is kérdésesek. Ezenkívül eredményességük is erősen megkérdőjelezhető. Minden faj másképp reagál különböző hatásokra: kimutatások szerint még az egér és a patkány (amelyek közeli rokonságban álló fajok) reakciói is 43 százalékban eltérnek egymástól. Ez alapján, ha belegondolunk, hogy egér és ember között mekkora különbségek vannak, jogosan gondolhatjuk azt, hogy az állatkísérletek megbízhatatlanok, sőt akár veszélyesek is lehetnek az emberre. Feltételezésünk pedig be is igazolódik: a National Institute of Health adatai alapján száz állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. A mutatószám pedig figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer kísérletet, amelyek el sem jutnak eddig a fázisig.

Alternatív módszerek – kegyetlenség nélkül

A Safer Medicines Trust nevű kutatóintézet 2012-ben közzétett egy tanulmányt, amely a kozmetikai iparban hasznosítható alternatív módszerek bemutatására fókuszál. A legismertebb ezek közül az In Vitro tesztelés. Mivel ezt rekonstruált szöveteken és sejteken hajták végre, ezért innovatív, sokoldalú lehetőségeket biztosít, és jóval költséghatékonyabb is az állatkísérletekkel szemben. Negatívum, hogy a módszer összetett elemzésekre nem alkalmas. Számos márka ültette már át ezt gyakorlatba, köztük az amerikai Estée Lauder és leányvállalatai (MAC Cosmetics, Clinique stb.) is.

Az In Silico kísérlet során a modellezés számítógépes szimulációval történik. Az In Silico metódus tesztelési költségei nagyon alacsonyak, illetve nincsen szükség hozzá semmilyen mintavételre – az anyagok csak digitális formában kell, hogy rendelkezésre álljanak.

A Mikrodózis nevű módszer emberi szöveteken való tesztelést jelent. Szintén egy “erőszakmentes” (cruelty-free) alternatíva lehet, hisz mind az egészséges, mind a sérült emberi szövetek megfelelőek lehetnek különböző reakciók tanulmányozására. Az egyik leghíresebb cruelty-free márka, a Lush is ezt a módszert alkalmazza: önkénteseken teszteli a kész termékeit. Az eljárás teljesen biztonságos, hiszen új hatóanyagokat nem tesztelnek rajtuk, csupán már előzőleg is használt és ezáltal ismert anyagokat. 

Mit tehetünk mi?

Több lehetőségünk is van arra, hogy csökkentsük az állatkísérletek számát. Választhatunk cruelty-free márkákat, hiszen mára több mint kétszáz  sorolható ebbe a kategóriába, köztük olyan nagy nevek is, mint a Garnier, a Catrice, az Elf, az Essence vagy a Jeffree Star.

Figyelni kell rá, hogy csak akkreditált jelzésekkel ellátott termékeket válasszunk, hiszen előfordul, hogy a cégek marketing tevékenység végett feltüntetik a csomagoláson az állatkísérlet-mentességet, miközben a valóság teljesen más. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az adott kozmetikumot nem tesztelték négy-, illetve kétlábú barátainkon, a következő jeleket keressük a csomagolásokon.

cruelty_free_logo_k.png

Kép: Cruelty Free logó változatai, forrás: ethicalelephant.com

A cikk elején említett PETA egy telefonos alkalmazást is piacra dobott annak érdekében, hogy hiteles információhoz jussunk a cruelty-free márkákkal kapcsolatban. Az alkalmazás olyannyira naprakész, hogy csupán a termék vonalkódjának beolvasásával ellenőrizhetjük, hogy az valóban állatkísérlet-mentes-e. Ugyanakkor az app fejlesztői elérhetővé tettek egy abc-sorrend szerinti listát is a cruelty-free márkákról.

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja  Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Zöld pénzügyek II. rész

3_4.jpg

A fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése, pénzügyi rendszerbe való internalizálása az egyik legfontosabb napirendi pont kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunk folytatásában többek között arra keressük a választ, hogy az etikai szempontokon túl hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések.

Írta: Mohos Lilla, képek forrása: Pixabay

Az éghajlatváltozás bizonytalansága és az általa okozott gazdasági sebezhetőség, a jelenséget napjaink egyik legnehezebben kiküszöbölhető problémájává teszi. A társadalom és a gazdaság egészére erőteljesen ható megatrendről beszélünk, amit az idő előrehaladtával egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni.

A cél az, hogy a befektetők képben legyenek azokkal a lehetséges anyagi károkkal, amelyeket az egyre gyakoribbá váló (cikksorozatunk első részében említett) szélsőséges időjárási események jelenthetnek infrastruktúrákra, iparágakra, befektetésekre nézve. A tudósok és a befektetők nagyon különböző nyelvet beszélnek. A befektetőket a lehetséges hozam érdekli, ezért a klímaváltozást nem lehet elválasztani ettől és figyelmen kívül hagyni.

Zöld forradalom

A klímaváltozás és annak fizikai hatásai csak a gazdaság mély szerkezeti átalakításával mérsékelhetők. A pénzügyi szektor szempontjából fontos kiemelni, hogy a környezetileg fenntartható gazdaságra való átállás olyan beruházásokat igényel, amelyeket közpénzekből lényegében lehetetlen finanszírozni, tekintettel a nemzetgazdaságok fiskális korlátaira. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a pénzügyi intézmények a jelenleginél több tőkét közvetítsenek a zöld fejlesztések, beruházások felé.

2_1_3.jpg

Mivel az átalakítás új gazdasági és üzleti lehetőségeket hoz magával, egyes gazdasági szereplők akár profitálhatnak is a fizikai vagy az átállási hatásokból. Ilyen lehetőség befektetni megújuló energia és energiahatékonysági projektekbe, az emissziókereskedelembe vagy részesedést szerezni az „időjárási piacban”, és egyéb potenciális befektetéseket eszközölni. Ezt felismerve, világszerte számos intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatási (green finance) üzletágat. A paletta igen széles, a napelemvásárlást finanszírozó hiteltől kezdve, a levegő, a víz és a talaj szennyezését vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásokon át (például a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások) a zöld kötvénypiacokig ide tartozhat „bármi”.

Általánosságban zöld befektetéseknek nevezzük azokat a tradicionális befektetési lehetőségeket, legyen szó akár részvényekről, akár befektetési alapokról vagy tőzsdén jegyzett alapokról, amelyek a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz vagy ilyen területen tevékenykedő cégekhez köthetők. (forrás: http://www.nextlevel.hu/)

Legyen szó akár részvényekről, állampapírokról, tőzsdén jegyzett alapokról (ETF) vagy egy szűkebb befektetői réteg által elérhető alapokról (hedge fundok), egyre fontosabbak a környezeti és társadalmi felelősségvállalással egybekötött befektetések. Mivel a klímaváltozás meghatározó hosszú távú tényező lett a vállalatok számára, az Európai Unió is zászlajára tűzte az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdaságra való áttérést, és erősen támogatja a fenntartható növekedést segítő pénzügyi rendszer felépítését.

Vajon hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések, érdemes-e az etikai szempontokon túl ilyenekbe fektetnünk?

A sokakban felmerülő kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell azt, hogy az alternatív energiatermelést biztosító cégeken túl, azok a vállalkozások is nyújthatnak zöld befektetési lehetőséget, amelyek a legjobb, környezettudatos szemlélettel működnek a piacon. Ehhez jó kiindulási alapot adnak az úgynevezett zöld alapok, hiszen ide, csak olyan cégek kerülhetnek be, amelyek társadalmilag tudatos módon végzik a tevékenységüket, és a környezetvédelmet illetően is felelős módon járnak el. 

5_2.jpg

További zöld befektetési lehetőségek után kutatva érdemes szétnézni a tőzsdén, ahol akár kisebb startup-cégek olyan fejlesztéseibe is befektethetünk, amelyek új, környezetbarát technológiákat dolgoznak ki. ETF-ekben is gondolkodhatunk, hiszen bőséges kínálat van zöld termékeket magába foglaló alapokból, köztük olyanokból, amelyek a különböző zöld vállalkozások tőzsdei indexét követik le. A zöld iparágakba irányuló beruházások és támogatások növelésével új, megalapozott tendenciát indíthatnak a részvénypiacokon a kormányok. Egyre több bank kínál zöld betéteket is. Ezeknél jellemzően alacsonyabbak a belépési összegek, de a cél ugyanaz:

hangsúlyozottan környezetbarát célok szolgálatába állítani az elhelyezett tőkét.

A pénzügyi piacokon ugyan egy ideje már szó van a zöld forradalomról, a legfrissebb adatok szerint ez a folyamat mára beérett, és várhatóan még jó ideig velünk is marad. Sokáig ugyanis azzal a problémával kellett szembesülnünk, hogy a zöld területen tevékenykedő vállalkozásoknak jóval nagyobb kezdőtőkére van szükségük „hagyományos” társaikhoz képest, és gyakran a fenntartási költségeik is magasabbak. 

Azonban a zöld befektetéseket egyre vonzóbbá teszi a növekvő éghajlat-tudatosság, magatartásbeli változás, illetve egy további pozitívum, hogy karöltve a technológiai fejlesztésekkel, a környezetbarát technológiák költségeit is csökkentik. Mivel a környezetvédelmi célok és a gazdasági szereplők döntéseinek időhorizontja az esetek többségében jelentősen eltér, ezért a zöld termékek főként hosszú távú lehetőségek, kedvező hatásuk többségben csak hosszabb idő alatt érvényesül.  A befektetőknek mindenképpen érdemes fontolóra venniük a zöld portfólió kialakítását, mert igen jövedelmező lehet számukra. A „zöld” és fenntartható befektetésre épülő cégek a felgyorsulást követően a világ legértékesebb vállalataivá válhatnak. A befektetési alapok mellett a nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak is régebb óta fontos szereplői a zöld pénzügyi piacnak. Esetükben a zöld beruházások jellemzően hosszabb megtérülési ideje is jól illeszkedik a megtakarítás időhorizontjához. 

Fontos azonban, hogy ne csak marketingfogás legyen az alapok zöldként való brandelése, hanem valós szándék és elvárt gondosság is megjelenjen az alapkezelői döntésekben.

Zöld kötvények

Tíz évvel azután, hogy a Világbank kibocsátotta az első „zöld” kötvényt, exponenciális növekedés figyelhető meg ezen öko-barát befektetési termékek piacán. Elsősorban abban különböznek a hagyományos kötvényektől, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat, és növeljék a környezetbarát beruházások számát. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, társadalmilag rendkívül előnyös, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható aspektus jelenjen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban.

4_1.jpg

A zöld kötvények lényegében elősegítik a környezetbarát beruházások felé irányuló tőkeáramlást és ezáltal a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő, hatékony tőkeallokációt. Várhatóan csökkentik a forráshoz jutás költségét, és felhívják a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra. A zöld kötvények további előnye, hogy mivel csak meghatározott körű felhasználást és célokat finanszírozhat az adott eszköz, az ehhez szükséges  folyamatokat és a források konkrét felhasználását pontosan definiálni és dokumentálni kell. Ez járulékos információt ad a befektetőknek az adott cég irányítási, ellenőrzési és projektmenedzsment kompetenciáiról, ami adott esetben elősegítheti a kötvény hitelkockázatának felmérését.

Nem minden zöld, ami elsőre annak látszik

Több olyan cég is dobott piacra zöld kötvényt, melynek alaptevékenysége jelentős környezeti terheléssel jár, és ezen változtatni akar. De vannak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban arra használják, hogy zöldebbre színezzék vele az imázsukat. Ezt a tevékenységet a szakirodalom „zöldre festés”-nek (greenwashing) nevezi, amely az esetek többségében inkább PR-tevékenységnek tekinthető, mintsem valódi zöld elköteleződésnek. 

Nem minden zöld tehát, ami elsőre annak látszik. Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk, mibe is fektetjük valójában a pénzünket.

A saját jövőnket megalapozó befektetések

Látható, hogy a klímaváltozás és a környezeti anomáliák több szempontból is fontosak a pénzügyi szektorra nézve. Az ökológiai fenntarthatóság a versenyképesség egyik kulcsfontosságú eleme, amelyhez feltétlenül szükséges a zöld közgazdasági gondolkodás és a megfelelő pénzügyi termékek jelenléte. Elengedhetetlen a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák üzleti döntésekbe való beillesztése, a rövid távú, „vak” szemlélet felszámolása. 

Olyan piaci struktúra és feltételrendszer kialakítása tehát a cél, amelyben már most megjelennek e kockázatok, mégpedig az üzleti döntéshozók által is értelmezhető, konkrét pénzügyi hatások formájában. A környezetünk állapota és a rövid távú üzleti megfontolások között fennálló ellentmondásokat a zöld technológiák versenyképességének javulása és a globális szemléletváltás számolhatják fel véglegesen.

1_4.jpg

Miért éri meg tehát zöld területen befektetni amellett, hogy jót teszünk vele a jövő nemzedékének, és óvjuk a környezetünket? Röviden összefoglalva a zöld kötvények célja, hogy hosszú távon is értékeljék egy adott piaci szereplő környezetre, társadalomra gyakorolt hatását, valamint vállalatirányítási gyakorlatát. Amennyiben a kockázatokat beárazzák a termékekbe, magasabb kockázattal súlyozott hozamra számíthat a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektető. Igenis megvalósítható az a cél, hogy ne menjen a fenntarthatóság a hozam rovására.

A zöld pénzügy nem jótékonykodás, hanem az etikai szempontokon túl kézzelfogható hasznot is hozhat. Ezekre a pénzügyi döntésekre úgy kell tekintenünk, mint a saját jövőnket megalapozó befektetésekre.

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések? Tovább
süti beállítások módosítása