Közgazdász Online


Kocsma a Corvinuson?! - Az egyetem épületeinek rövid története videóval

Kocsma a Corvinuson?! - Az egyetem épületeinek rövid története videóval

fortepan_kloszgyorgy_82074.jpgA Corvinusra járó diákok - jó esetben - pár évet eltöltenek az egyetemen. De mégis, mit kell tudni erről a helyről, ahol nap mint nap megfordulunk? A kérdés mélyebb, filozófiai rétegeit figyelmen kívül hagyva, most magukkal a helyszínekkel foglalkozunk, és utánajártunk, hogy mit fontos tudni a Corvinus épületeiről. Cikkünkben számos történelmi érdekesség mellett első saját videónkat is megtaláljátok.

Írta: Bera Viktor

A leginkább ismerős látvány a Fővám téren, a Vásárcsarnok mellett álló főépület (E épület) lehet. 1950 óta tanítanak itt, a jelenlegi corvinusos diákok legnagyobb része is itt tölti el a legtöbb időt. Az épület címe azonban nem véletlen: korábban, 1874-es átadásától kezdve a II. világháború végéig fővámhivatalként működött. Tervezője Ybl Miklós, akinek nevéhez többek között az Operaház, a Várkert Bazár, a Szent István bazilika és még számos historizáló fővárosi és vidéki épület fűződik. 

Ybl Miklós (1814-1891)

Ybl olyan ikonja a dualizmus historizáló építészetének, mint Pollack Mihály és Hild József a reformkor klasszicizmusának és Lechner Ödön a századforduló szecessziójának. A kor szokása szerint több évet töltött külföldi tanulmányokkal és tanulmányutakkal, majd a már említett “sztárépítész”, Pollack Mihály irodájában is dolgozott. Az ezt követő fél évszázadban számos, a mai Budapest arculatát is meghatározó épületet jegyzett. A Corvinus közelében több épület köthető az ő nevéhez, ilyenek például a Károlyi-palota a Pollack Mihály téren és a Szent Ferenc-templom a Bakáts téren.

borito_alternativ.jpg

Fun fact: miután az épület vámházként üzemelt, rengeteg áru érkezett ide és szállítottak el innen. Voltak az épületben vasúti sínek, sőt, a pincébe zsilippel zárható alagutak vezettek a Dunából!

Az E épülettől délre találjuk az egyetem másik két épületét. Haladjunk kronologikusan: jöjjön a Sóház

Ulrich Keresztély tervei alapján nem sokkal a Fővámpalota építése után elkészült a Sóház, ami a következő évtizedekben szorosan együttműködött a vámházhivatallal; hihetetlen mennyiségű áru cserélhetett itt gazdát. Nem is annyira karakteridegen, hogy végül egy gazdasági egyetem épületeként kapott új funkciót. Ulrich Keresztély tervezett egy másik jelentős gazdasági célú épületet is: a dunaparti gabonaliftet, ami egy gigantikus épület volt a mai Petőfi híd pesti hídfőjének északi oldalán. Célja a gabona raktározása és rakodása volt, amire nagy szükség volt, hiszen ebben az időben Magyarország a vezető gabonakereskedő országok közé tartozott. A Sóház pár évvel a gabonalift után készült el.

fortepan_szemangyorgy_115689_1.jpg

(A kép jobb szélén a gabonalift, bal szélén pedig a Sóház látható)

Fun fact: A Sóházban a világháború előtt a mai aula egy belső udvar volt, a két oldalsó szárnyban pedig szolgálati lakások kaptak helyet. Egy átépítés után posta és kocsma is lett az épületben. Ma egyetemi irodák és a géptermek kapnak itt helyet, alkoholméréssel foglalkozó intézményt nem találni bent.

A legmodernebb és egyben legnagyobb a 2007-ben átadott C épület. Az egyetemre járók létszáma az ezredforduló után annyira megnőtt, hogy új épületre volt szükség: ez lett a közel 4000 egyetemi polgár befogadására alkalmas C épület. Itt is volt korábban gazdasági funkció, nem véletlenül nevezték el az utcát Közraktár utcának. A közraktárak épületeinek egy része ma is látható a Bálna részeként.

k_b_0040.JPG

Fun fact: A Duna felőli oldalon látható az “Az Épülés Szelleme” nevű szobor. Jovánovics György munkája 33 méteres magasságával az ország második legmagasabb szobra (a Szabadság szobor után).

A Budapesti Corvinus Egyetem épületei megépítésük óta fontos szereplői voltak a magyarországi gazdasági életnek. Érdemes belegondolni, mi is történhetett ezekben az épületekben évtizedekkel, vagy akár egy évszázaddal ezelőtt. A környék tehát több száz éve fontos területe Budapest gazdaságának, hiszen már sokkal a bemutatott épületek építése előtt jelentős logisztikai központ volt - a Fővám téren volt a Belgrádi kapu, ahol a legendás vásárok áruforgalmának jelentős részét bonyolították.

Az egyetem Székesfehérvári Campusa is történelmi múlttal büszkélkedhet, a nemrégiben felújított épület egykor egy hatalmas laktanya-komplexum része volt. Több katonai alakulatot is szerveztek itt az 1860-as években. Az ő ellátásukra szánt épületek 1892-ben, illetve 1903-ban készültek el, a neves fehérvári építész, Say Ferenc tervei szerint. A 69. Gyalogezreden, a Császári és Királyi 10. Vilmos Huszárezreden és a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezreden kívül számos alakulat megfordult itt. 1910-ben 1800 fő állomásozott a székesfehérvári laktanyákban, ami ezzel a Dunántúl egyik legnagyobbjának számított. A szovjet megszállás ideje alatt a Vörös Hadsereg katonái jelentősen rontottak az épület állapotán, de szerencsére ez már nem látszik, hiszen teljes külső-belső felújításon esett át az épület.

szfehervar.jpg

Első saját videónkat a Corvinus-ról alább tekinthetitek meg.

Képek: Fortepan, Kincses Péter, Bera Viktor

Kocsma a Corvinuson?! - Az egyetem épületeinek rövid története videóval Tovább
Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Bánóczi Annával TDK-győztes dolgozatának témájáról beszélgettünk

pexels-pixabay-271639.jpgA sharing economy elvére épülő szolgáltatások köre folyamatosan bővül: megoszthatunk autót, biciklit vagy éppen az otthonunkat. Utóbbi elképzelésre épül az Airbnb platformja, ami megjelenése óta ma már jelentősen eltér eredeti funkciójától: rövid távú otthonmegosztás  helyett számos tulajdonos egész évben elérhetővé teszi lakását, és ez komoly hatással van az ingatlanpiacra is. Bánóczi Anna, idén végzett corvinusos hallgató Új Nemzeti Kiválósági Program keretében Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatában vizsgálta a témát, amely idén a Közgazdálkodás és közpolitika szekcióban első helyezést ért el.

Írta: Puskás Amina; Kép: pexels.com

kep_jpeg.jpg„Szabályozni a szabályozhatatlant” - ez annak a tanulmánynak a címe, amely az Airbnb ingatlanpiacra gyakorolt hatását vizsgálja. A téma aktualitását csak növelte a júliusban elfogadott, rövidtávú szálláshely kiadás korlátozását lehetővé tevő törvényjavaslat, melyet a szállodatulajdonosok már hosszú ideje szerettek volna elérni. Erről, és kutatásának eredményeiről kérdeztük Bánóczi Annát.

Milyen problémák teszik indokolttá az Airbnb szabályozását?

Sokat profitálhatunk a sharing economy elvére épülő szolgáltatásokból, hiszen jobban kihasználhatjuk az erőforrásokat, de az Airbnb tulajdonosoknak már nem feltétlenül ez a fő motivációjuk. A platform eredeti célja szerint magánszemélyek rövid távra kiadhatták üresen álló szobáikat, esetleg lakásukat, amikor épp távol voltak. Ehhez képest rengetegen vannak azok a tulajdonosok, akik kizárólag Airbnb kiadásra vettek és újítottak fel ingatlant. Professzionálisan ilyen alacsony terhek mellett ugyanakkor ez nem fenntartható. 

Jelenleg az Airbnb egyik fő értékajánlata, hogy összeköti a szálláskiadókat a szálláskeresőkkel, miközben a szálláskiadók kedvező adózási lehetőségek közül válogathatnak, és a  bérleti díj többszörösét kereshetik meg egy hónap alatt. 

Főként emiatt, illetve a gyenge szabályozások miatt  éri meg. Nem véletlenül szálltak be ilyen sokan a 2010-es évek második felében, azóta pedig egyre telítettebbé vált a piac. 

Kezdetben még annak is jövedelmező lehetett, aki hitelre vásárolt ingatlant, majd  megbízott egy céget, hogy kezelje a lakást. A külföldieknek magasabb áron adható ki éjszakánként egy ingatlan, ehhez képest alacsonyak a működtetési költségek, és viszonylag alacsony átalányadót kell fizetni. Ezen felül valamennyi adó még a várost illeti, de a legjelentősebb költség inkább az, hogy felkerülhessen a lakás a platformra. 

airbnb.jpg

Próbálkoztak néhány belső kerületben több millió forintos kötelező parkolóhely-váltással, ehhez kötötték a kerülettől szükséges településképi engedély kiadását. Ennek hátránya viszont, hogy nem járul hozzá közvetlenül a lakóközösség életminőségének javulásához, azaz például nem csökken a zajszint vagy a mozgás az adott házban, és a pénzt sem biztos, hogy a lakókra fordítják.

Milyen eredményekre jutottál a kutatás során?

Először megnéztem, hogy néz ki az Airbnb üzleti modellje, és hogy miért népszerű itthon, majd a budapesti ingatlanpiac, valamint az Airbnb budapesti tevékenységének alakulását vizsgáltam. Összegyűjtöttem azt is, milyen jellegű szabályozások  jellemzők Európa nagyvárosaiban a leglazább, inkább adminisztratív korlátozásoktól egészen a tiltásig. 

Arra jutottam, hogy általában valamilyen időbeli keretet szabnak arra vonatkozóan, hogy hány éjszakát lehet kiadni. Ez azt takarja, ennyi napot tölthetnek ténylegesen ott a turisták, nem azt, hogy hány napig lehet hirdetni a szállást. Ehhez általában kapcsolódik valamilyen adminisztratív kötelezettség is, melynek célja a tevékenység és az adófizetés nyomonkövetése, az illegális tevékenység minimalizálása. Ezután következett a tényleges piacelméleti megközelítés vizsgálata. Az látszott, hogy az Airbnb valójában egy kapu a rövidtávú szálláskiadás, valamint a hosszútávú ingatlankiadás között.(Kép: Szép Zsóka)

nevtelen_terv_1_2.png

Kiszámoltam, mi az az éves éjszakaszám, ahol elválik a két piac, azaz ahol még éppen mindegy, hogy melyikre lép be valaki. Ha kevesebb napban korlátozzák a lakások kiadását, akkor a lakások egy része teljes évre, vagy főszezonon kívül átkerülne az albérletpiacra, de persze ez a tulajdonos attitűdjétől is függ. Fontos, hogy a számítások a járvány előtti helyzetre vonatkoznak, a következő egy év áraiból számítva. Ennél a számításnál nem profitot hasonlítottam össze, hanem a bevétel és a költség nagyságát az adózás előtti részre vonatkoztatva. Most, ha valaki rendelkezik egy lakással, átlagosan 104 napnál mindegy, hogy albérletnek vagy Airbnb szállásnak adja ki, nagyjából ugyanannyi bevétel származik belőle mindkét piacon. Vagyis, 

ha 104 napig csak Airbnb-ként ad ki valaki egy szállást, annyi pénzt keres vele, mintha egész évben albérletként adná ki. 

Ebből kiindulva jutottam arra, hogy ha az évente kiadható éjszakák számát 90 napban korlátoznák, akkor a lakások egy része visszakerülne az albérletpiacra, vagy a tulajdonos eladná az ingatlanpiacon. Ha a szabályozások után ennél kevesebb napra lehet kiadni, akkor ez elmozdítja az albérletpiac felé a jelenleg Airbnb szállásként funkcionáló lakásokat. Hasonló módszerekkel ezt két évvel korábban is kiszámolták, akkor még 140 nap jött ki határnak. 

Ezt az Airbnb és az albérletek árai alapján számoltam, mind a kettő kínálati ára szerint, azaz valamennyire össze lehet hasonlítani a két esetben felmerülő költségeket. Az látható mindebből, hogy mostanra már sokkal szigorúbb szabályozásokkal lehetne elérni ugyanazt az eredményt. A kiszámolt 90 nap nagyjából lefedi a három hónap főszezont, amikor az egyetemistáknak kiadott lakásokat jól lehetne hasznosítani a belvárosban. 

Most tavasszal a koronavírus miatt az élet tesztelte azt, amit én is vizsgáltam. Amikor befejeztem a dolgozatot, a vírus miatt már nagyjából másfél hónap teljesen kiesett, és jónéhány lakás került vissza az ingatlanpiacra. 

Jelenleg ötezerrel kevesebb szállás van az oldalon, mint tavaly ilyenkor, pedig a tendencia növekvő volt ezidáig,  és a főszezon mindeddig jelentősen kiemelkedett az évben.

A korlátozás miatt esetlegesen visszakerülő albérletek viszont nem oldják meg lakhatási problémákat, mert ehhez túl kevés lakás van az Airbnb-n, valamint sok lakás áll üresen a városban, közülük több lakhatatlan állapotú. Ezeket az önkormányzati bérlakásokat fel lehetne újítani, ha a rövidtávú lakáskiadást adóztatnák a kerületek, de ez már más kérdés.

Milyen összefüggéseket látsz az eredményeid és a most megjelent törvényjavaslat között?

A megjelent kormányrendelet nem szabja meg pontosan a kiadható éjszakák számát, a helyi önkormányzatokra bízza a szabályozást. A helyzet erősen településfüggő is: itthon főként a főváros problémája ez. Utánanéztem még néhány nagyobb városnak itthon, de sehol sem jelentős a feltöltött szállások száma a város nagyságához mérten, nekünk nincs két akkora városunk, mint Barcelona és Madrid. 

pexels-photo.jpgKép: pexels.com

Jogos lehet egyébként, hogy ezt a városok határozhatják meg, Spanyolországban is például teljesen eltérő rendszer működik a már említett Barcelonában és Madridban. Probléma lehet viszont, hogy a városoknak honnan lesz erőforrásuk, kellő piacismeretük  ahhoz, hogy a kiadható éjszakák számát megfelelően határozzák meg, és az általuk elvárt eredményeket hozó szabályokat alkossanak.  Veszélyes lehet, ha valamelyik budapesti kerületben megfelelő utánajárás és előkészületek nélkül hozzák meg az inézedéseket, mert a piacon nem lehet visszacsinálni az eseményeket. Például, ha az új szabályozások következtében hirtelen sokan adják el ingatlanjukat. 

A korlátozások mellett jellemző intézkedés még Európa több városában, hogy a maximálisan kiadható éjszakák számának elérése után is lehetőséget adnak a tevékenység folytatására, ám ekkor már magasabb terhek, komolyabb ellenőrzések, és külön regisztráció mellett. Ezzel megmarad a sharing-jelleg, de nem lehetetlenítik el azokat sem, akik üzletszerűen foglalkoznak a lakásuk szálláskként való kiadásával. 

Ez az üzleti profil most még hiányzik itthon, és a törvényjavaslatból sem tűnik úgy, hogy készülnének ilyen megoldásra, holott ez minden fél számára kompromisszumos megoldás lehetne.

Úgy látom, nem az a cél, hogy megkülönböztessék azokat, akik saját lakásuk üresen álló szobáit időszakosan adják ki, és azokat, akik befektetésként üzemeltetnek egy teljes lakást. Jelenleg ugyanis mind a két csoport milliós parkolóhely megváltási díjat fizet, ugyanannyi építményadót, holott az utóbbi csoport haszna jóval magasabb. Ez az, ami a befektetésszerű üzemeltetés felé tolja a tulajdonosokat. 

Nemzetközi példáknál milyen eredményei voltak a korlátozásnak?

Ezeket nem mérték még pontosan vissza, pedig érdemes lenne foglalkozni vele mielőtt minden nagyváros drasztikusan szabályozna. Én egy példát néztem meg részletesen, a berlinit, ahol 2016-ban betiltották teljes lakások kiadását. Akkor elég sok lakás került át az albérletpiacra, viszont ezt a törvényt pár éven belül mégis  visszavonták.

pexels-photo-1128408.jpeg

Kép: pexels.com

A tervezetthez hasonló intézkedést Londonban is hoztak, egyes körzetek szerződtek az Airbnb-vel, hogy töröljék a hirdetett lakást, ha elérte a maximális kiadási számot. Ezt viszont több profillal, tükrözött fotókkal gyakran kijátsszák. Fontos, hogy a kerületek egységesen kezeljék a szabályozást: átlátható legyen az adminisztráció, tudják követni, hogy ki mit csinál. Például ha adószámhoz van kötve az Airbnb szállásfeltöltés,  a város és az Airbnb is tudják ellenőrizni, hogy ugyanaz a lakás nem kerül-e fel kétszer. De Barcelonában volt olyan rendszer is, ami fizetett az illegális szálláshelyeket bejelentő vendégeknek.

Ha a korlátozást valóban be szeretnék tartatni, nagyon utána kell járni mindennek. Fontos lenne hazai részről a központi adminisztráció: kinek, melyik kerületben, hány és milyen lakása van, mennyi adót fizet utána és ehhez hasonló kérdésekkel kell foglalkozni. Ez azért fontos, hogy aki tényleg üzletszerűen csinálja, biztonságosan csinálhassa, és a főváros is megkaphassa belőle az őt illető pénzt, emellett pedig minden megfelelően legyen dokumentálva. 

Az Airbnb legyen egy olyan platform, ami összeköti a tulajdonosokat a vendégekkel, az illetékes önkormányzatok pedig ellenőrizhessék, mi történik a területükön. A végzett tevékenységnek megfelelően követeljék a teherviselést, mert 

nem mindegy, hogy valaki egy nyárra adja ki a lakását, amíg külföldön tartózkodik, vagy pedig luxusapartmant üzemeltet egész évben. 

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten? Tovább
Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat

Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat

7.jpgBudapest építészeti műremekei más-más arcot vesznek fel éjjel és nappal, amit Szép Zsóka fotósunk hűen megörökített. Más időpillanatokban, de ugyanabból a kameraállásból rögzítette a legemblematikusabb helyszíneket. Az első képpáron a Hősök tere látható a Milleniumi emlékművel, amely az oda vezető Andrássy úttal együtt az UNESCO Világörökség része.
8.jpg

A második fotópáron a pesti oldalról fényképezve a Budai Várnegyed egyik része látható, előtérben a Lánchíddal. A képen látható Budavári Palotában jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria található, ez a rész 1987 óta ugyancsak világörökségi helyszín.

1-min.jpg

2-min.jpg

A Szent István-bazilika kupolájából fantasztikus kilátás nyílik az egész városra, azonban jelenleg sajnos a járványhelyzet miatt nem látogatható. A templom Budapest második legmagasabb épülete az Országház után. A Parlament impozáns épületét talán nem is kell külön bemutatni, a következő képpáron látható.

5-min.jpg

6-min.jpg

3_3.jpg

4-min.jpg

2020.05.10.

Képek: Szép Zsóka

Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat Tovább
,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten

Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten

2020_02_09_omc_katona_mihaly-2_logo.png

Parlamenttel átellenben állomásozó Kassa, másik nevén TRIP hajó fedélzete az elmúlt hétvégén fényesre sikált bőrcipős, hózentrógeres, rendkívül vidám, sokféle nyelvet beszélő figurákkal telt meg. Amint besötétedett, jazz zenészek és a talpak ritmusára a hajó szabályos táncba kezdett a Duna hullámain. Csehek, osztrákok, magyarok, teljesen kezdő táncosok és profi tanárok egyszerre feledték el a köztük fennálló kultúra és tudásbeli különbségeket, és feledkeztek bele a swing felszabadító lüktetésébe. 2020. február 7-9. között került sor a hatodik One Minute Challenge nevű táncfesztiválra, aminek apropóján körbejártuk ezt a stílust és a táncos életformát.

Írta: Taxner Tünde

 

A lindy hop nevű páros swing tánc és a blues szerelmeseinek ezek a hosszú hétvégék jelentik a legjobb kikapcsolódási és fejlődési lehetőséget. A fesztivál minden nap estétől hajnalba nyúló bulizást, vagyis élő zenével kísért, végtelenített táncolást, valamint napközben táncórákat jelent. Nem meglepő, ha három nap alatt csak 9 óra alvásra, viszont nagyjából háromszor ennyi táncolásra jut idő. Mi a titka ezeknek az embereknek, hogy önként vállalkoznak izomlázra, alváshiányra és esetleg fizetetlen szabadságra?

52165016_2241818036039487_3971710130109546496_o.jpg

A válasz a közösségi élményen és a határokon átívelő barátságok motiváló erején túl a zenében és a táncban rejlik, hiszen ezek állnak a fesztiválok középpontjában. A zenét az idei One Minute Challenge-en a DJ-ken felül a Hot Jazz Band Kossuth-díjas magyar zenekar és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra szolgáltatták, akik swinges hagyományok szerint játszottak a táncosoknak. A táncórákon és bulikon túl ez a fesztivál azért különleges, mert szombat este a táncosok egy perces műsorszámokkal kelnek versenyre egymással. Az egyik magyar csapat tánca a tavalyi fesztiválon:

A One Minute Challenge-en túl egy swing táncos minden hétvégére beírhat a naptárába egy táncos eseményt, hiszen Európa és voltaképpen világszerte folyamatosan rendeznek hasonló alkalmakat, melyeknek programja és közönsége némileg eltér egymástól, de a zene és a tánc szeretete szorosan összefűzi őket. Vajon hogyan lehet egy táncstílusnak ekkora közösségformáló ereje?

lindy1.jpg

Swing zenéről az 1920-as 30-as évek jutnak eszünkbe, hiszen egy a jazz műfajok és az azokhoz kapcsolódó táncstílusok közül, amelyek abban az időben élték a fénykorukat. Amikor 1927-ben Charles Lindbergh amerikai pilóta „átugrott” az Atlanti-Óceánon, vagyis történelmet írva először repülte át leszállás nélkül, az egyik legenda szerint a harlemi táncosok a gyors, ritmikus swing zenére kialakult, új táncstílust róla lindy hopnak kezdték el nevezni.

A harmincas években ebből a táncból fejlődtek ki a Boogie-Woogie és a Rock and Roll stílusok, mint a társastáncok közé tartozó Jive is. Emiatt a lindy hop pár évtizedre háttérbe került, míg a 80-as években Svédországban újra fel nem fedezték. Azóta a tánc és a körülötte kialakult, nosztalgikus hangulatú, de modern és energikus kultúra folyamatosan fejlődik. A neve is utal rá, hogy ebben a táncban sok az ugrás és lüktetés, amit az 1941-es Hellzapoppin’ című film ikonikus jelenetében  vagy ebben a videóban azonnal felfedezhetünk:

Gondolj csak bele, hogy mikor táncoltál utoljára akárcsak fele ilyen felszabadultan! Szinte mindannyiunkban él ma a félelem, hogy nevetségesnek nézünk ki, amikor táncolunk, és küzdünk a gátlásainkkal, hiszen nehéz mások előtt elengedni magunkat. Furcsa mozdulataink és „botlábú” lépéseink azonban kívülről egyáltalán nem néznek ki annyira cikinek, mint ahogy elképzeljük őket, ha pedig egy zsúfolt táncparketten állunk, senki nem törődik velünk, hiszen mindenki azzal foglalkozik, hogy éppen hová tegye karját-lábát.

Akit ezek a racionális érvek nem győznek meg arról, hogy nincs mitől aggódnia, olvassa el ezt a cikket, majd pár hónap tánctanulás után menjen el egy swing fesztiválra. A közvetlenség, a barátságos és vidám hangvétel, ami ezeket az alkalmakat övezi, olyan felszabadító hatással lesznek rá, hogy könnyedén áttáncolja az egész éjszakát.  A hétvégén Budapest szívében is minden táncos a mosolyok és a zene ütemére egyesülhetett, és egy közösség részének érezhette magát.

 A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

2020. február 14.

Képek: Katona Mihály

https://swungover.wordpress.com/2013/10/02/swing-history-101-the-birth-of-lindy-hop-early-1900s-1929/

https://www.facebook.com/keepswingingegyesulet/

Felhasznált források: https://www.swingorama.com/the-history-of-swing-dance/

https://theswingdancecompany.co.uk/history/

http://www.yehoodi.com/blog/2018/7/23/seven-things-you-should-know-about-hellzapoppin

Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten Tovább
Télkirály Birodalma, Szépvölgy és Óbuda határa - A Hármashatár-hegy

Télkirály Birodalma, Szépvölgy és Óbuda határa - A Hármashatár-hegy

index_kep_-min.jpg

Miként Teleki Sámuel és Ludwig von Höhnel barangolta be a forró Afrikát, úgy tapodtuk mi a hideg Hármashatár-hegy nem túl zord ormait, hogy kobaktisztitó téli túrázásra buzdítsuk olvasóinkat a közeli magaslat csodáinak bemutatásával - Szép Zsóka fényképes illusztrációi és Szatmári-Schubauer Solt írása.

Hideg januári hajnalokon, mikor Télkirály párás lehelete dérként pihen meg a fák fagyos ágain, s mikor Ködkirálynő keze tündéri lepelként terül a tájra, sokunk szívében lángra lobbanhat a kalandvágy, hogy a természet tartózkodó nyugalmát egyensúlyozza. Ám mire úticéljaink farakásában megtalálnánk a megfelelő rönköt, amely nyughatatlanságunk tüzét a legjobban táplálja, talán már Tavaszgróf emeli ki első lábát virágokkal bélelt hintójából. Ha még a királyi pár lágy lassúzását szeretnénk elcsípni, érdemes rögvest a Budapest II. és III. kerületének találkozásánál fekvő Hármashatár-hegyre sietni, ahol lelkünk hevének melegében feledkezhetünk bele a tél táncába.

utvonal_li.jpgSem serpákra, sem lavinaálló sátrakra nem lesz szükségünk a mintegy öt kilométeres gyalogtúrán, hiszen a táv még úgy is könnyűszerrel teljesíthető két óra alatt, ha minden második szikla után megállunk egy fotót lőni Instára, minden ötödik után pedig Facebookra.

A túra kiindulópontja a Szépvölgyi út Dunától legmesszebb fekvő csücske, melynél egy murvás parkoló várja az autóval érkezőket, illetve háromszáz méterrel odébb a „Szépvölgyi dűlő” feliratú táblával ellátott 65-ös buszvégállomás. De bármivel jutottunk oda, amint megzörgettük bátorításként a zsebünkben meglapuló gumimaci csomagot, indulhat a nagy út!

A határjelző hegy tetejét azonban csak úgy érhetjük el, ha a vadonban szerzett összes nyomolvasó képességünket latba vetve keressük a kék jelzést a fák törzsein. A kemény koncentráció közben azért érdemes a természetet is megfigyelni. Ha télvíz idején viszonylag korán vágunk neki a kalandnak, szemet gyönyörködtető látványban lehet részünk: A dérrel borított fák fokozatosan elvesznek a sejtelmes ködben. Amint pedig előresietünk, hogy elérjük az elérhetetlennek tűnőt, a fehéres fátyol mögöttünk teszi szemérmes menyasszonnyá a tájat.

img_8958-min.JPG

A fákra fricskázott kék sávokat követve a csúcs közeledtét jelzi, ha rövidesen ritkulni kezd az erdő és egy tisztásnak adja át a helyét. A meztelen mező végén pedig - semmiképpen sem egy emberöltővel indulásunk után - ott tornyosul a Hármashatár-hegy legmagasabb pontját jelző kilátó. Bár Ködkirálynő - mintha csak kedvesünk puha tenyere tapadna hátulról a szemünkre - eltakarja előlünk Budapest és a környező domborulatok panorámáját, mégis együtt keringhet szívünk a méltóságteljes téli uralkodókkal.

img_8952-min.JPG

Persze a magaslatot körülvevő volt légvédelmi bunkerek tanulmányozása sem megvetendő szórakozás. Jó látni, hány boldog pár és mennyi bátor kalandor tette tiszteletét a romoknál. Így a „Szeretlek Mari”, „J+F” és az „Itt járt Laci 2012” igényes graffitik éppen annyira részei az útnak, mint a Télkirály párnájából megszökött pelyhek.

img_8951-min.JPG

Ezek után két gondolat merülhet fel bennünk. Az első, hogy még többet kívánunk ebből a csodából. A második, hogy nagyon rövid volt ez az út. A végeredmény így is, úgy is az, hogy továbbhaladunk, hogy egy körutat írva érkezzünk vissza a startmezőre. És ekkor kezdődik az igazi kaland.

A csúcson pihenő építmények után balra fordulva hamarosan egy szellemtanyára érünk. Casper otthona igazából egy büfé, ami még nem nyitott ki - hiszen jócskán 11:00 előtt járunk - meg a hozzá tartozó egyéb épületek. Rotter Lajos szobránál nyugatnak kell venni az irányt, aztán uzsgyi, mielőtt valamiféle tisztátalan lelkek a nyomunkba szegődnének. Sajnálatos módon, mivel a balra tartás kötelező, ha célt szeretnénk érni, letérünk a turistajelzéssel ellátott ösvényről.

img_8940-min.JPG

Ezzel pedig el is érünk a túra legnehezebb, ám annál gyönyörűbb részéhez, mikor egy rendkívül meredek és sziklás hegyoldalban kell aláereszkednünk a völgybe. A kövek és a köd egyvelegének látványától óhatatlanul kelta sípszót vélhetünk a távolból felénk szűrődni, onnan pedig csak idő kérdése - felfokozott fantáziánknak köszönhetően -, hogy egy druida baktasson velünk szemben a lejtős lejtőn.

Ha azonban a galaták földjén is átküzdöttük magunkat, akkor már együtt énekelhetjük Dorothyval, hogy „Mindig a sárga úton…”, ugyanis a törzseken felbukkanó sárga csíkok immár a civilizációba vezető út jelei. Az ismerős parkolói köd előtt viszont még egy kisebb emelkedő vár ránk, amely Újlaki-hegy néven ismeretes a Google térképen. Tetején egy palló található, amely nem Davy Jones börtönének bejárata, csupán egy siklóernyős starthely. A sziklás csúcs másik érdekessége egy pad, amely gyönyörű kilátást kínál a semmibe, ha Ködkirálynő dönti vállunkra a fejét. Mindenesetre Mari szerelme itt is kinyilvánította mély, deszkába karcolt érzelmeit.

img_8988-min.JPG

A hűvös padtól való hűvös távozás után csak pár percünk van arra, hogy búcsút vegyünk a hideg évszak uralkodóinak csodás birodalmától, hiszen utunk végéhez értünk. Télkirály még útravalóként egy fagyos fuvallatot küld a tarkónkra, mi pedig visszatérhetünk meleg otthonunkba, hogy kalandvágyunk lángja méltó lobogás után aludhasson ki.

img_8960-min.JPG

img_8975-min.JPG

img_8977-min.JPG

img_8980-min.JPG

img_8985-min.JPG

img_8966-min.JPG

img_8949-min.JPG

img_8953-min.JPG

img_8919-min.JPG

img_8922-min.JPG

img_8928-min.JPG

img_8934-min.JPG

Írta: Szatmári-Schubauer Solt

Fényképezte: Szép Zsóka

2020. január 29. 

Télkirály Birodalma, Szépvölgy és Óbuda határa - A Hármashatár-hegy Tovább
We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló

We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló

Molnár Ferenc: A hattyú (Örkény Színház)

raphael-schaller-ckizu7maria-unsplash.jpg

A pompa hanyatlik, de a gőg ugyanaz marad. A hattyúban Molnár Ferenc lehengerlő őszinteséggel mutatja be, milyen messzire képes elmenni valaki ezért, hogy a hatalmat, az életnek ezt a hamis rétegét, aminek emberként túl nagy jelentőséget kölcsönzünk, megtartsa. Bár sokszor meglepően szatirikus eszközökkel él, a darab minden ízében valóságos. A budapesti Örkény István Színház társulata a szemünk előtt változik át impulzív, fondorlatos vagy éppen ártatlanul és hevesen érző karakterekké, míg a rendezés a merev pózok és a csipkelődő, fanyar humor különleges elegyét nyújtja (rendező: Polgár Csaba).

 

A történet alapkonfliktusát Beatrix hercegné terve adja: az asszony elhatározza, hogy lányát, Alexandrát - akit megboldogult apja csak Hattyúnak szólított, s ennek okára később fény is derül - a Monarchia trónörököséhez feleségül adva visszaküzdi magát és családját abba a pozícióba, amely szerinte őket megilleti. Albert, a trónörökös azonban érdektelen: szívesebben alszik vagy tekinti meg a gazdaságban modern újításnak számító fejőgépet, mint hogy Alexandrával törődjön. Fogy az idő, és Beatrix egyre jobban kétségbe esik. Ekkor ötlik eszébe az, hogy Alexandra öccseinek tanára, aki egy művelt és érzékeny fiatalember, talán tudtán kívül a segítségükre lehetne. Hiszen egy férfi érdeklődését leginkább egy másik férfi figyelme keltheti fel. Így hívja el végül Alexandra a tanárt a következő estélyre.

A döntés lavinát indít el: a szenvtelen királyi légkör egyszerre megtörik. Ági Miklós, a tanár (Nagy Zsolt) olyasmit hoz Alexandra életébe, amit a lány addig nem ismert, nem is tudta, hogy vágyik rá: az otthonosságot. Kiderül számunkra, hogy Miklós szerelmes a királylányba, és az élete alárendelt helyzete és folyamatos megaláztatások miatt minden nappal egyre elviselhetetlenebbé válik. A tanár tudós, de emellett érző ember is: nem tud uralkodni magán és kikívánkozó világlátásán. Az estélyen megosztja nézeteit: a csillagokból az tanulható, hogy minden ember egy-egy külön világ, és csak mert a Napot látjuk a legfényesebbnek, nem biztos, hogy az az ég legragyogóbb csillaga. Legmélyebb érzéseit tárja fel, így erőtlenségében is emberibbé válik, mint a többiek. Kifakadása a színdarab már-már steril, érdekek-irányította kontextusába helyezve fájdalmasan valóságosnak hat, nagyon sebezhetővé teszi őt, kontrasztjában pedig még hidegebbnek és hazugabbnak látunk mindenki mást.

Mind a látvány, mind az előadás hangzásvilága egészen különös keretbe helyezik a cselekményt: a színészek élőzenével és a capella dalokkal kísérik saját és egymás játékát. Ez egyszerre kelt harmonikus, bensőséges és groteszk hatást. A történet nemcsak egy másik idősíkban, de talán egy másik univerzumban is játszódik, a háttérben felvillanó “We are more than beautiful” szlogen azonban mégis a jelenhez kapcsolja. Szokásosan három felvonásra bontva játsszák a művet, de könnyed, sodró stílusa és a váratlan fordulatok  fenntartják a dinamikát. Az összes apró elemnek megvan a maga helye és funkciója, a divatosra kreált díszlet csillogása mögött többletjelentés bújik meg (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Minden mállik: a fal, a rang és az igazi emberi kapcsolatok is.

A tetőponton a minden erővel rejtegetett igazság kibukik: Beatrix terve kiszabadul az irányítás alól, és Miklós és Alexandra szerelme egy pillanatig olyan erővel lángol, ahogy csak valami tiltott és múlandó dolog tud. Mert az érzéseket a tökéletesnek és távolságtartónak nevelt lány sem tudja figyelmen kívül hagyni, így minden erejével azon van, hogy megértse és megértesse magát a tanárral, hogy ledobja magáról származásának és feladatának láncait. Kókai Tünde eleinte eltúlzott feszességgel játszik, de ez az eszköztár illeszkedik a rendezési koncepcióhoz, ami nagyon épít a pózokra és éles karakterábrázolásra. A történet folyamán feltárul előttünk az a rétegzett személyiség, ami Alexandrában rejlik, és amely képesnek látszik közel engedni magához a tőle teljesen különböző tanárt. Ezzel párhuzamosan a fiatal színésznő játéka is megváltozik, sokkal érzékenyebb és lélekkel telibb lesz.

A darab tanulsága szerint azonban az élet nem engedi érvényesülni az ilyen fellángolásokat. A folyam sodrása túl erős, medre túl mély ahhoz, hogy el lehessen téríteni. Időközben megérkezik Albert édesanyja, Mária Dominika hercegnő (Für Anikó), ez pedig egyértelmű jele annak, hogy a trónörökös házasodási szándéka komoly. Beatrix és Mária Dominika, a két anya-karakter a darab humorának, egyben keserűségének fő forrásai: elhunyt királyi férjeiken valójában ők uralkodtak, s a házasságot, így gyermekeiket is az előretörés legfontosabb eszközének tartják. Minden emberi szempontot, érzékenységet ez alá rendelnek, a számukra kényelmetlen helyzetekben pedig egyszerűen rosszullétet színlelnek. Ők trónolnak ennek a képmutató érdekvilágnak a tetején.

A tanár végül elhagyja a kastélyt, Alexandra és Albert pedig összekötik életüket. A lány egy életre megtanulja: a hattyú fenséges madár, de csak akkor, mikor a tavon úszik, messze az emberektől, kecsesen, elérhetetlenül - a parton úgy totyog, mint egy óriási kacsa, ügyetlenül, bután. Annak ellenére, hogy a történet a 19. század végén játszódik, örök vonatkozású dolgokat mond ki. Ez a rendezés pedig szórakoztató és intellektuálisan finomhangolt - egy különös stíluselegy teszi kivételes élménnyé az előadást. 

 

Lázár Fruzsina & Taxner Tünde

 

Photo by Raphael Schaller on Unsplash

We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló Tovább
Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól

Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól

 Beteszem a YoutTube-on a Classic Christmas Song listát, hangolódni próbálok. A gyertyák megvannak, az Advent elnevezésű párologtató is, már a Reszkessetek betörők!, és az Igazából szerelem is be van készítve, mint az elektronikus kályhák mellett az aprított fadarabok.

Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
A főpolgármester titka

A főpolgármester titka

Az 1930-as Magyarországának emlékezete korántsem egységes. Egyik oldalról a trianoni tragédiából sikeresen kiemelkedő, függetlenségét visszanyerő ország sikereit szokás kiemelni, másik oldalról viszont az egyre inkább elharapódzó antiszemitizmust és a kirívó szociális igazságtalanságokat. A Bethlen-korszakban visszanyert politikai és gazdasági mozgástér áll szemben a neobarokk giccsel és a Monarchia liberalizmusának elutasításával. A politikai ideológiák által átitatott értékeléseknek azonban nincsen abszolút igazsága, és ezzel leginkább akkor szembesülünk, ha egy-egy életutat önmagában szemlélünk. S különösképpen, ha leásunk annak eltitkolt, elfelejtett, zavarba ejtő részletekig.

Sipőcz Jenő portréja

Vegyük csak például Sipőcz Jenőt! A példás életű jogász jól prosperáló magánpraxisát feladva, a vastagon antiszemita Keresztény Községi Párt képviseletében vállalta el Budapest főpolgármesteri posztját 1920-ban. Az akkoriban még elkülönített fő- és mezei polgármesteri posztot váltogatva, 16 évig folyamatosan állt a székesfőváros élén, mely vezetése alatt szépen fejlődött. Egy kézbe tudták összefogni a közszolgáltatásokat és a korábban széttöredezett tömegközlekedési hálózatot, illetve a szociális ellátórendszer is nagyban bővült. A gazdasági válság ellenére a turizmus fejlesztésére is jutott erőforrás a harmincas években, így válhatott Budapest híres fürdővárossá.

A mintaéletű, keresztényszocialista agglegénybe azonban élete alkonyán belebújt a kisördög, és olyat tett, ami kis híján karrierje végét jelentette: szerelembe esett, és összeházasodott egy zsidó özvegyasszonnyal.

A főpolgármester titka Tovább
A bezárhatatlan bazár

A bezárhatatlan bazár

Nemrég ismét napvilágot látott a hír, hogy bezárja kapuit a józsefvárosi „kínai piac”. Az egykor szebb napokat megélt MÁV-telepet lassan két évtizede bitorolják bérlik a rendszerváltás után a Távol-Keletről hazánkba tömegével érkező ázsiai kereskedők, akik aztán nálunk jobbára a piacozásban találták meg számításukat. Idehaza a ’90-es évek elején, naivitással teli örömükben sokan gondolhatták, ez bizony maga lesz az amerikai álom: a hiánygazdaság után egyszerre itt van nekünk a saját kis kínai negyedünk, ahol olcsón, szinte fillérekért szerezhetjük be a jobbnál jobb, hasznosabbnál hasznosabb cuccokat. Aztán meg is kaptuk a mi kis Amerikánkat, csak hát nem egészen úgy, ahogy szerettük volna.

piac.jpg

A bezárhatatlan bazár Tovább
Köcsög és gyémánt: nyit a Bálna(?)

Köcsög és gyémánt: nyit a Bálna(?)

Azt írja az újság, hogy október 30-án véget érhet a a Közraktári utcai CET kulturális központ parkolóház bevásárlóközpont biopiac és event hall kálváriája. A közlemények szerint novembertől a nagyközönség is igénybe veheti a CET szolgáltatásait, amelyekre talán az integrált jelző lesz a legmegfelelőbb.

A Közraktár utcai közraktárak a II. világháború után folyamatosan elvesztették közellátási funkciójukat, és fokozatos pusztulásnak indultak. A rendszerváltás után kétszer költözött még élet a nagy múltú épületekbe: először 1994-ben, amikor a Nagyvásárcsarnok teljes felújítása miatt az ottani bérlők költöztek be ideiglenesen. Másodszor pedig a kétezres évek közepén, amikor a Buddha Beach és más szórakozóhelyek vették bérbe a területet. Régi közgázosok még mesélhetnek a legendás Szomszédok retro partyról, amelyen még a manapság Nemcsák Károlyt alakító Vágási Feri is tiszteletét tette.

A régi szép idők - forrás: http://www.revizoronline.com

Köcsög és gyémánt: nyit a Bálna(?) Tovább