Közgazdász Online


A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül

A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül

 borito_10.jpg

Tudod, hol volt a Hidroplán kikötő, az Angol Királynő Szálló vagy az Elevátor-ház? Hol élt Deák Ferenc és melyik volt a Corvinus épülete eredetileg? Budapesti várostörténeti sorozatunk második részében visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.

2021.05.21. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

“Mi kivételek vagyunk! Te vagy a tavasz - te vagy Budapest, ahol forró estéken minden épkézláb ember a Duna-parton sétál, az ezüst holdfényben, a virágzó gesztenyefák illatárjában.”

 Erich Maria Remarque

A városok olyanok, mint a fák: folyamatosan nőnek, változnak, alkalmazkodnak, otthont adnak, és néha itt-ott kicsit meghalnak - így van ez Budapest esetében is. Az évszázadok során sok mindent megélt, átélt és túlélt. Legyen szó a törökökről, a polgárháborúkról, a kiegyezésről, a világháborúkról vagy éppen a sporteseményekről. A koronavírus-járvány miatti lezárások alatt talán sikerült rádöbbenünk, hogy milyen csodás és egyedülálló főváros a miénk. 

Egy korábbi cikkünkben már bemutattunk néhány olyan épületet, amelyek a világháború alatt pusztultak el. Ebben a cikkben pedig olyanokat gyűjtöttünk össze, amelyek a turizmust, a kultúrát és a gazdaságot szolgálták, de város-szépítési indokkal megsemmisítették őket. 

nazsi4_hidroplan.jpgHidroplán kikötő

Kép: Toller Patrícia

A mai Szent Gellért téri BKK-hajóállomás helyén állt egykor az első budapesti hidroplán-állomás. A hidroplán egy olyan repülőgép, ami képes a vízen úszni, oda megérkezni, illetve onnan felszállni. A XX. század elején sok külföldi utazott hidroplánnal, amelyek az első világháború nyomására születtek meg. A világháború után egyre nagyobb igény lett a repülésre, így az eddig csupán katonai repülőket gyártó cégek elkezdtek polgári repülőgépeket is gyártani. A budapesti hidroplán-állomást 1923-ban nyitotta meg az Aeroexpress Részvénytársaság, az akkoriban még Ferenc József hídnak nevezett Szabadság híd közelében. Az utasszállításon kívül még séta- és taxirepüléseket is végeztek. A társaság eleinte csak Bécsig, majd Münchenig szállította az utasokat. A hidroplán-légitársaság élete viszonylag rövid volt, hiszen a kezdeti sikerek ellenére az üzlet veszteségesnek bizonyult, így 1926-ban bezárták a budapesti kikötőt is. Az egykori állomás emléktáblája a Duna-parton található. 

nazsi7_szallo.jpgAngol Királynő szálló

Kép: Toller Patrícia

“Az egykori pesti városfal északi pontján, a Dunaparton levő rondella állott az Angol királyné épülete helyén s ennek a rondellának és a csatlakozó városfalnak a lebontása tette lehetővé az Angol királyné kávéház és szálloda megalapítását, amit nagyban előmozdított az is, hogy itt volt a pesti kikötő-pontja a két testvérvárost, Budát és Pestet összekötő hajóhídnak. A hajóhíd pesti részénél és az említett északi rondella mellett a Duna partján egy kis városi kocsma állott, melynek az volt a rendeltetése, hogy az átkelési helynél a hosszú utazásban elfáradt embereknek ételt és italt nyújtson. A pestvárosi tanács azonban nem volt megelégedve a kocsma jövedelmével s ezért elhatározta, hogy értékesíteni fogja az épületet a hozzátartozó 146 n-ölet kitevő telekkel és kocsmáltatási joggal együtt.” - részlet Rokken Ferenc tanulmányából.

Az idézetben is említett kocsma helyén végül 1792-ben Kemnitzer János építette meg a Kremnitzer-féle első magyar Nagy kávéházat. A visszaemlékezések szerint a kávéház kiemelkedően szép volt: kristály gyertyatartók, márványból készült boltozat és egy gazdag díszítésű kályha hozzáillő óriási órával. Kremnitzer 1826-ban bekövetkezett halála után a szálló Vodianer Móric kezébe került, majd Lechner Ferenc bérelte. A szálló sajnos nem tündökölhetett sokáig a pompájában, hiszen a szabadságharc során, 1849-ben a Budáról a pesti palotasor ellen elrendelt ágyúzás jelentős károkat okozott a szállóban. A szálló 1850-1851-ben Hild József tervei alapján épült újjá - az épület fehér falú lépcsőházába vörösmárvány lépcsőket építettek, az udvaron barokk szökőkút állt, a földszinti kávéház melletti éttermet pedig úri szalonként nyitották újra. 

Deák Ferenc 1854-ben beköltözött a szállóba, miután életjáradékát eladta Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek. A szálló éttermét sokan csak azért látogatták meg, hogy láthassák “a haza bölcsét”, aki gyakran fogadta itt a politikai híveit. Deák többek között itt írta meg azt a nyolcszáz levelet is, amivel Vörösmarty Mihály árva gyermekeinek gyűjtött adományt. 

Az épületet 1940-ben bontották le, hogy új irodaházat építsenek a helyére, de ez a terv a világháború miatt meghiúsult. Ma Vigadó Palota Irodaházként működik. 

nazsi6_szalon.jpgNemzeti szalon

Kép: Toller Patrícia

Éppen a millenniumi ünnepségek előtt állt a nemzet - a kulturális haladást kellett a magyar társadalom és az egész világ előtt igazolni. Nagy szorgalommal és lelkesedéssel kezdődtek meg a magyar kultúrát újjáélesztő intézkedések. Ekkor született meg a Nemzeti szalon is, ami a magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt. Az egyesület művásárcsarnoka Budapest V. kerületében, a mai Erzsébet téren volt, a Vágó József és Vágó László tervei alapján felújított Kioszkban. Az egyesület elnöke először Zichy Jenő és Vastagh György volt, majd Andrássy Gyula gróf vett át a stafétát. 

A szalon kiállításain a legnevesebb hazai és külföldi művészek alkotásait lehetett megcsodálni: Szinyei Merse Pál, Zichy Mihály, Vaszary János, de még Gauguin is helyet kapott. Többek között itt rendezték meg a Gauguin és a francia impresszionisták című kiállítást is 1907-ben. Az 1950-es évekig a Szalonnak nagy szerepe volt a kortárs magyar képzőművészeti alkotások bemutatásában és felkarolásában is. Az épület a második világháború alatt megrongálódott, így a városvezetés 1960-ban város-szépítési indokokkal lebontotta. Az épület helyén ma az Erzsébet téri park áll. 

nazsi5_elevator.jpgElevátor-ház

Kép: Toller Patrícia

A közraktárak hiánya már 1852-től nehézséget okozott Budapesten, de közel harminc év kellett ahhoz, hogy pályázatot írjanak kia tárolásra és átrakodásra szolgáló Elevátor-ház megépítésére. Eleinte tíz raktár megépítését tervezte a városigazgatás, de végül csak négy valósult meg. A négy raktár még így is hatalmas területet foglalt el: a mai Szabadság hídtól egészen a Rákóczi hídig húzódtak, közel 740 méter hosszan. 

Az Elevátor-ház 1883-ban készült el Ulrich Keresztély tervei alapján, aki a többi pályázóval ellentétben nagyon modern tervekkel pályázott. A raktárban tizennyolc felvonó működött - innen kapta a nevét is -, ami a gabonát és a kukoricát szállította a raktár alsó részéből az épület felső részeibe. Egyszerre húsz vagon tudott az épületekbe bevezetett négy sínpáron rakodni, amit az Egyesült Államokból, Belgiumból, Németországból, Franciaországból és Oroszországból hozott technológiai újítások tettek lehetővé. Az épület korszerű technológiájának és központi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős részben hozzájárult a budapesti malomipar fejlődéséhez.

A második világháborúban az Elevátor-ház és a többi raktár is megsérült a bombázások során. Az Elevátor-házat lebontották, és helyén a mai Nehru-partot alakították ki. A többi raktár épületét nem bontották le teljesen, hanem újjáépítették: így született meg a mai Vásárcsarnok és Vámház, a Bálna és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül Tovább
My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

nevtelen_11.jpg

Az elmúlt évtizedekben Budapest számos nagy volumenű, koncentrált irodafejlesztésnek adott otthont, aminek eredményeként dinamikusan bővült a fővárosi irodapiac, kiemelten a Váci úti irodafolyosó. A home office térnyerésével azonban most többekben megkérdőjeleződött az irodaterületek növekedésének létjogosultsága. Vajon vége az irodapiaci szárnyalásnak? 

2021.04.26. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Israel Andrade, Unsplash, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

A főváros egyetlen kiemelt, öt kilométeres szakaszán székelő 763 vállalkozás a magyar vállalati GDP 3 százalékát tette ki 2018-ban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások “csupán” 0,1 százaléka birtokolta az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7 százalékát és árbevételének 4,1 százalékát, illetve minden 55. forintot itt termeltek ki. De mégis mivel foglalkoztak itt az emberek? - joggal merül fel a kérdés. 

Ez az elemzés a XIII. kerületi Váci útról, az irodafejlesztések alfájáról és omegájáról szól. Az eredményekért pedig leginkább a FIRE-szektor felelős: a betűszó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyletekkel foglalkozó, illetve az infokommunikációs-technológiai területen tevékeny cégeket tömöríti magában. E szektor munkavállalói szinte száz százalékban irodai alkalmazottak, akiknek gazdasági jelentősége az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, csak úgy, mint az irodapiac fejlődése. A 2008-as gazdasági világválság következményein felülkerekedve az elmúlt években minőségi és fenntartható fejlesztések révén dinamikusan bővült az irodapiaci kínálat. 

Az irodafejlesztésekre ható tényezők

Az irodapiaci kínálatot rövid távon rugalmatlanság jellemzi, az építőipar csak lassan reagál a keresleti változásokra, hiszen egy fejlesztés több évet is felölel. A piac ezért rövid távon a telekár és a bérleti díjak változtatása által követi a keresletváltozást. A kereslet erősen függ az adott ország, térség gazdasági helyzetétől: a beruházási hajlandóság és az előbérleti szerződések száma kis késéssel követi a gazdasági ciklusokat. 

A külső gazdasági és társadalmi sokkok nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, az irodák piacát sem kímélve: a 2008-as világválság után több, mint 10 százalékot emelkedett a modern budapesti bérirodák kihasználatlansága (megközelítve a 25 százalékot), amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2009-ben még kifejezetten sok, közel 300 ezer négyzetméternyi irodát adtak át. Ennek oka, hogy a fejlesztési projekteket sok esetben gazdaságosabb befejezni és az irodákat az adott recessziós környezetben működtetni, mint egyszerűen leállni a munkálatokkal. 

178993343_1380078299036838_4121822655846579535_n.jpg

Korábban domináns volt az a megközelítés, hogy egy ingatlan értékére ható három legfontosabb tényező a lokáció, a lokáció és a lokáció. Ezt a képet árnyalja ma a fenntarthatóság, amely nemcsak az irodapiacon, hanem a gazdaság bármely területén tevékeny cég működésére is hatással van. Minden generációra jellemző egy trend, ami befolyásolja a fejlesztési folyamatot és az árakat, manapság ez a keresleti oldal fenntarthatóság és zöld energetikai minősítés iránti igénye. Ez a fejlesztőktől olyan terek kialakításának elvárásával párosul, amik a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, jóllétét is védik. A gyakorlatban ez tágas, inspiráló, kikapcsolódást biztosító, közösségi terek létrejöttét jelenti, amelyeknek kapcsán érdemes megemlíteni a technológiai fejlesztések hatását is a keresletre. 

A technológiai újítások, divatok megváltoztatják az irodák helykihasználási módját, leginkább a kreatív munkakörök (például a szoftverfejlesztés vagy tanácsadás) esetén jellemző a munkatér szűkülése és gépesítése, valamint a közösségi lehetőséget kínáló terek növekedése. A Váci úti AGORA-t (melynek bérlője például a Raiffeisen Bank és BP) már ennek szellemében, a munka és szabadidő egyensúlyát szem előtt tartva fejlesztették: „több, mint egy átlagos munkahely: az épületegyüttes egy inspiráló életmódközpont”.

Az irodapiaci kínálatbővülés leggyakrabban új irodaterületek fejlesztésének, építésének keretében történik, ugyanakkor hasznosítás-váltás által is kerülhet új irodaterület a piacra – például kiskereskedelmi egységek vagy lakószintek irodává alakítása esetén. A piaci kínálatváltozás harmadik módja a saját tulajdonba vétel vagy eladás, ami viszonylag ritkább és kisebb volumenű, azonban vannak kivételek. 

A szemfüles olvasók már találkozhattak a székház-trend kifejezéssel: a városszerte több fiókkal és irodával rendelkező nagyvállalatok a részlegek közötti gyorsabb és egyszerűbb kommunikáció, valamint a költséghatékonyabb működés nevében egy helyszínre telepítették munkavállalóikat és folyamataikat. Így járt el a Magyar Telekom, az Ericsson, a Nokia és a KPMG is, illetve a jelenleg folyamatban lévő MOL Campus is erősíti ezt a trendet.

Saját empirikus kutatásom alapján az új irodaállomány növekedésére a megfelelő infrastruktúrán túl ösztönzőleg hat  a versenytárs vállalatok és a támogató szolgáltatók jelenléte (FIRE-szektor), valamint az építőipari foglalkoztatottság emelkedés is. Az üresedési ráta és a befektetői elvárt hozamszint növekedése viszont visszaveti a beruházási kedvet és az irodapiaci kínálatbővülést. 

A budapesti irodapiac

A budapesti irodapiacon meghatározó a külföldi szereplők erős jelenléte, illetve a bérleti díjakat euróban határozzák meg, ezért a forint-euró árfolyamváltozások révén nemzetközi, globális események is könnyebben begyűrűzhetnek a piacra . A Global Real Estate Transparency Index 2020-as listáján Magyarország a 27. helyen állt a 99 országot tartalmazó, transzparens ingatlanpiaci működést vizsgáló rangsorban, szóval még éppen átláthatónak tekinthető piacunk. 

A legfőbb irodapiaci bérlők között fontos hazai közintézményeket és vállalatokat, illetve multinacionális cégek leányvállalatait, fiókjait találjuk. Kiemelendő az SSC & BPO (Shared Service Center & Business Process Outsourcing) cégek aránya, akik szolgáltatóközpontként működnek, és akár teljes üzleti folyamatokat is kiszervezhetnek. Emellett egyre nagyobb arányban települnek Budapestre bank- és IT szektorban működő vállalatok is.

A legnagyobb irodakoncentrációt a Belvárosban és az V. kerületben találhatjuk - a főváros egykori adminisztratív központját ma központi üzleti negyednek (Central Business District, CDB) is nevezik. E terület jelentős része esik történelmi és kulturális örökségvédelem alá, így a fejlesztők, beruházók fantáziáját a szigorú kerületi építési szabályzatok korlátozzák. Az enyhébb szabályok a város külsőbb kerületeiben látványos és innovatív irodaházképet alakítottak ki, amivel számos nagyvállalatot csábítottak ide. Az alacsonyabb bérleti díjak pedig még inkább rásegítettek a folyamatra. Innen már csak egy lépés volt, hogy a hasonló tevékenységet végző vállalatok egymás közelébe települjenek, ezáltal megkönnyítve és felgyorsítva a tapasztalatok, tudás és munkaerő áramlását. A folyamat során bizonyos helyszínek iránt megnőtt a kereslet, és létrejöttek az irodaklaszterek.

bp_iroda_alpiacok_jpg.jpg

Kép: BRF irodapiaci jelentések 2014-2020

A hazai és nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cégek gyakorlata alapján nyolc iroda alpiacot különböztetünk meg a fővárosban – ezeket különálló üzleti negyedeknek is tekinti a szakma (az agglomeráció kivételével). A jó minőségű, modern irodaházak vonzzák a különböző szolgáltatásokat: kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, kulturális-, szórakoztató- és sportlétesítmények, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák is épülnek, nyílnak az irodaházak közvetlen környezetében vagy akár épületen belül.

Az irodafejlesztések helyszínének megválasztásakor a fejlesztők az alternatív alpiacok profittermelő képességét vizsgálják aszerint, hogy melyik lokáció járul hozzá jobban az eladások növekedéséhez vagy az operatív költségek csökkentéséhez. Lokációs előny tehát az infrastrukturálisan jól kiépített, könnyen megközelíthető helyszín, egyetemek közelsége (a jövő munkavállalói), a közvetlen környezetben komplex szolgáltatások elérhetősége, versenytárs vagy működéshez kapcsolódó vállalatok közelsége, illetve a kedvező önkormányzati szabályozási rendszer.

Hogyan érinti a piacot a járványhelyzet?

A koronavírus-válság egészségügyi eredetű, de erős gazdasági vonzattal bír. A nyers adatokból is látszik, hogy a vírushelyzet a kereskedelmi szegmensen belül a szálláshelyek, szállodák csoportját érintette a leginkább negatívan, a szigorú szabályozások miatt számos beruházást halasztottak el, illetve a forgalom szinte napok alatt zuhant nullára. Az ipari-logisztikai szegmensben a gyártó- és összeszerelő üzemek ideiglenes leállásával, majd az országhatárok lezárásával az ellátási láncok megszakadása, akadozása hatalmas problémát jelentett. 

A koronavírus egy igazán dinamikus és szárnyaló budapesti irodapiacra érkezett, 2019 utolsó negyedévében a budapesti irodapiac történetének legalacsonyabb üresedési rátáját mérték az elemző cégek: 5,6 százalékot. 2020 első felében redukálódott a kereslet, és a befektetési hozamok évek óta tartó csökkenési trendje is megtört. 

Empirikus kutatás bizonyítja, hogy ha az irodapiaci hozam alakulásában fordulat áll be, akkor csupán három-négy hónapos késéssel érkezik el a fordulópont az üresedési ráta és a bérleti forgalom értékében. A bérleti díjak átlagosan kilenc hónapos, az új épületek átadásai pedig körülbelül egy éves lemaradással követik a hozamváltozást.

178038466_579618009608164_5485225515843143769_n.jpg

Egy új trend keletkezése várható a pandémia kapcsán bevezetett távmunkából – a szakértők azonban nem az irodaterület iránti kereslet drasztikus csökkenésére számítanak, hanem inkább a funkciók és a belső terek átalakításának hullámára. Az érintésmentes megoldások és applikációk további terjedése és alkalmazása várható az irodák egyre több területén. Emellett a jelenlegi helyzet tanulságait levonva rugalmas munkamódszert támogató terek kialakítása és az egy főre jutó irodaterület növelése is a fenntarthatósági célok között szerepel – az SSC-k dominálta piacon azonban ennek intézményesítése akadályokba ütközhet.

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon? Tovább
Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

169151371_800586180861633_8493286245593399186_n.jpg

Csupán a negyede maradt épen a város közel negyvenezer épületének a 102 napig tartó harcban, ami 76 éve, 1945-ben ért véget Budapesten. Tudod, hogy hol volt a Manci híd, a Ritz szálló vagy Budapest legelső tőzsdéje? A cikkben visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.  

2021.04.12. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

157842139_826978201221485_8110042522951527556_n.jpg102 nap és Budapest romokban hever

Kép: Toller Patrícia

Szakértők szerint Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb csatája volt. A december 24-én bezáruló ostromgyűrű miatt közel százezer védő és nyolcvanezer polgári lakos szorult be a városba. A harcok már novemberben megkezdődtek, ám a várost csak karácsony estéjén zárták körül. Azon az estén egy hatalmas áramszünet jelezte az új korszak kezdetét, aminek két nappal azután lett vége, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével közel negyvenötezer német és magyar katona tört ki a szovjet Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból, hogy elérjék a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Az akció során a katonák többsége meghalt vagy fogságba esett. Két nappal később az ostrom befejeződött, és a Vörös Hadsereg átvette az egész város ellenőrzését. Habár a második világháború több mint hat évig tartott, ez a 102 nap olyan nyomot hagyott Budapesten, ami még ma is meghatározza csodás fővárosunk arcát.

Lloyd Palota

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtette a palotát a Kirakodó téren (most Széchenyi István tér) a kor egyik legnagyobb építészével Hild Józseffel. A nevét Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről kapta, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot indított. A szaklap nagyban befolyásolta a német és angol hajózási vállalatokat, akik később egy egész regisztrációs rendszert dolgoztak ki Lloyd néven. 

lloyd-palota_1.jpg

Kép: Wikipedia

Az épület kalandos történetét az ott lakó hírességek, a változó funkciók és az átalakítások színesítették. 1867-ben például ebből az épületből követhette Erzsébet királyné a hitvese, Ferenc József császár magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásokat. A belső udvarán lévő oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén volt a Gabonacsarnok, a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint  egy kávéház is működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank irodája, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. 1854-ben itt alapították az első pesti tőzsdét is, később pedig a Nemzeti Kaszinó is itt üzemelt.

Az első tervezett lebontását még átvészelte, mert 1914-ben az első világháború közbeszólt, de a másodikat már nem élte túl. Habár a város ostroma alatt számos külső hatás érte, ami lerombolta bizonyos részeit, tulajdonképpen feleslegesen bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen a falai sértetlenek maradtak, csak a teteje rongálódott meg teljesen. Egyetlen megmaradt oszlopfője, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán található, emlékeztet minket Budapest egykori legszebb palotájára.

kepernyofoto_2021-04-03_15_36_43_1.pngManci híd

Kép: saját szerkesztés

A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd helyett épített ideiglenes hajóhíd volt. Mint oly sok hidat Budapesten, úgy a Margit-hidat is felrobbantották az ostrom kezdetekor november 4-én, aminek a következtében hatszáz ember vesztette életét. A bizonytalanság miatt nem építettek rögtön új hidat, de mikor a város ostroma véget ért, a Vörös Hadsereg egy gyenge tartóerejű fa cölöphidat épített, hogy megkönnyítsék a város két része közötti közlekedést. Azonban ezt a hidat 1946. január 11-én elsodorta a jégzajlás. 

Májusra kész lett az új híd, ami a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Radnóti utcába vezetett. A nép a Margit becézése alapján nevezte el a hidat Mancinak. A háború után a Ganz gyár tervei alapján elkezdték újraépíteni a Margit hidat, ami 1948. augusztus 1-jén lett kész. Így már feleslegessé vált a Manci híd, amit egyébként is csak ideiglenesen építettek, ezért lebontották.  

Regnum Marianum templom

A Regnum Marianum a XIX. század végén kibontakozó szegény gyermekekkel foglalkozó katolikus mozgalom. 1902-ben ismerték el Rómában, és nem sokkal ezután Magyarországon is megjelent. A magyarországi egyházközség 1918-ban alakult meg, és a kápolnájukat a Damjanich utca 50-es számú bérházban működtették. A vallási kötelezettségeken kívül itthon nagy szerepe volt a magyarországi cserkészmozgalom kialakításában és népszerűsítésében is. 

Mivel a kis kápolna hamar szűknek bizonyult az egyre növekvő mozgalom híveinek, így az egykori horvát bán, Skerlecz Iván támogatásával a Városliget szélén építtették meg a Regnum Marianum templomot. A mozgalom tevékenysége nyugodtan zajlott egészen 1944. július 2-ig, amikor az amerikai légierő bombát dobott le, hogy megsemmisítsék az Andrássy úton berendezkedett német haderőt, de a célzás rosszul sikerült, és a haderő helyett a Damjanich utca liget felőli végét találták el. Az egyik bomba teljes egészében megsemmisítette a kis kápolnát. 

Habár a Regnum temploma kisebb sérüléseken kívül épségben átvészelte az ostromot is, a második világháború utáni politikai vezetés nem szívlelte a mozgalmat, és szívesebben láttak volna szocialista ünnepi felvonulásokat a templom helyén. A rengeteg hívő és az egyház kérése ellenére 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaság emlékművét, amit a rendszerváltás után a templom emlékhelyévé alakítottak.

Duna-korzó

Az egykori Duna-korzó híres szállodasorát szinte porig rombolták az ostrom alatt. A világ egyik leghíresebb szállodalánca, a Ritz Hotel Development Company szállója is itt állt.  A budapesti Ritz szálló semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. A brit szállodalánc 1906-ban vásárolta meg a szálló építése előtt ott álló épületet, és három év alatt felépítették Magyarország egyik legpatinánsabb szállóját - 120 lakosztálya, bankett-terme, téli- és tetőkertje többek között olyan vendégeket fogadott, mint  VIII. Eduárd brit király, Jagatjit Singh Bahadur kapurthalai maharadzsa, Sir Ernest Barker politológus és Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő-író.

Az első világháborús recesszió után a két világégés között sikerült gazdaságilag is megerősíteni a szállót, mégis pár évvel később por és hamu lett belőle. A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostromának vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A visszaemlékezések szerint a pincérek kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket egészen az utolsó napig. 1945. január 15-én bombatalálatot kapott, és pár nap alatt teljesen leégett. Romjait 1947-ben takarították el, ma az InterContinental áll a helyén.

Habár a cikk csak néhány épület bemutatására volt elég, ha visszautaznál egy kicsit az időbe, és kíváncsi vagy a háború előtti Budapestre, akkor kövesd figyelemmel az Animatique projektet, ami kisfilmeken keresztül mutat be olyan épületeket, amiket a háború vagy más külső hatás miatt ma már sajnos nem láthatunk.

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években! Tovább
Oroszlán-szikla, budai csúcsok és Iluska körút - Téli túralehetőségek Budapest környékén

Oroszlán-szikla, budai csúcsok és Iluska körút - Téli túralehetőségek Budapest környékén

zsofi4.jpg

Az egyik legkikapcsolóbb és legegészségesebb program barátokkal, családdal vagy akár csak a bicikliddel a túrázás. Összegyűjtöttük kedvenc Budapest környéki túráinkat, amik télen is teljesíthetők és a megközelítés sem okoz majd gondot.

2021.02.20. Írták és fényképezték: Barla-Szabó Zsófia & Taxner Tünde

Az utóbbi egy év komoly változásokat hozott az életmódunkban: máshogy találkozunk a barátainkkal, máshogy sportolunk és máshol töltjük a szabadidőnket. Már a járvány előtt is szerettünk túrázni, de csak az elmúlt időszakban kezdtük el igazán becsülni a sok Budapest körüli lehetőséget. Alig kell kimozdulnunk a városból, máris erdőkben, hegyeken találjuk magunkat, ahol rengeteg túraútvonal közül választhatunk. Elhoztuk nektek legfrissebb kedvenceinket.

dobogoko.JPG

Oroszlán a kecske előtt

A túra azért kapott ilyen misztikus nevet, mert valóban találkozhatunk oroszlánnal és kecskével is az úton. A Hármashatár-hegy melletti Kecske-hegy nyugati lejtőjén visz a Glück Frigyes út, melynek legérdekesebb látnivalója az Oroszlán-szikla. Az utat nem véletlenül nevezték el Glück Frigyesről, hiszen a szállodaiparos, mecénás és várospolitikus adta meg a dolomittömb oroszlánra hasonlító formáját. A felismeréséhez ma már több fantázia kell, mert a II. világháborúban megsérült, a látványosság mégis feldobja a sétát.

A túra számos pontján kiváló kilátás nyílik a városra és Budai-hegységre, de a legérdekesebb helyszín az Árpád-kilátó, ahonnan 360 méter magasságból nézhetjük a Duna kanyargását. A kőkilátó 1929-ben épült a Látó-hegyen, ugyancsak Glück Frigyes jóvoltából.

A túra tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, a 11-es busszal a Nagybányai úti végállomásig kell menni. Autóval is könnyű odatalálni, de a parkolás hétvégén - főleg, ha a hó miatt minden gyerek szánkózni akar - problémás lehet. Az útvonalat és a túra leírását itt találod.

urom1.JPG

Ürömi körtúra

A túra Ürömről indul, ahová vonattal, távolsági busszal vagy autóval viszonylag gyorsan ki lehet jutni. A pilisi falvak szomszédságában Üröm egy nagyon kellemes, családias település, melyet az út kezdetén szőlők szegélyeznek. A túra célja két közeli hegy megmászása, szóval meredek szakaszok is vannak, azonban saját tapasztalatból tudom, hogy egy nagyobb baráti társasággal és pár termosz forralt borral vagy teával is bátran bevállalható. 

Az első csúcs a 413 méteres Ezüst-Kevély, amire meredek út visz fel. Ez a mászás csak előkészíti a Nagy-Kevély meghódítását (534 m), ahonnan az egész budai oldalt be lehet látni, el egészen a Megyeri-hídig és a budai hegyekig. A két csúcs közötti ösvényről pedig szép panoráma nyílik a szemközti hegyekre és a völgyre, ahol Pilisborosjenő fekszik. Az útvonalat ezen a linken találod.

urom3.JPG

A budai klasszikus

A legklasszikusabb budai túra a Normafától Hűvösvölgybe visz, közben érintve sok csúcsot, két barlangot és a Gyermekvasút több megállóját is. A nagyjából 8 kilométeres útvonal családok kedvence, de barátokkal is szórakoztató, mert három kilátóba is fel lehet mászni, ami nagyon változatossá teszi a túrát.

Az első, méltán híres kilátópont a János-hegy tetején álló Erzsébet-kilátó, melynek legfelső szintjén állva csak kevesen nem szédülnek. Ha nem voltál még, mindenképpen mássz fel, mert az egyik legszebb budapesti panorámát kínálja. A kilátó tövéből folytatódik a túra, és kisebb kitérővel útba ejthetjük a Kétlyukú-barlangot, amin egy kis bátorsággal és telefonos világítással keresztül is mászhatunk. Hamarosan Szépjuhásznéra érünk, ami a Gyermekvasút egyik megállója. A második csúcs a Nagy-Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly-kilátó, a harmadik pedig a Kis-Hárs-hegyen a különleges formájú, kizárólag fából készült Makovecz Imre-kilátó. Innen sétálhatunk le Hűvösvölgybe, ahol finom lángossal zárhatjuk a túrát.

fagy.JPG

Mivel ez nem egy körtúra, a Normafára nem autóval, hanem busszal érdemes felmenni (21, 21A, 212). A kirándulás mindkét végén lehetőségünk nyílik arra, hogy a túlfűtött BKV-n olvadjunk fel, és viszonylag gyorsan elérjük a metróállomást a Széll Kálmán téren. A teljesen útvonalat ezen a linken találod. 

Hűvösvölgyről Dobogókőre a kéken:

Dobogókő

Dobogókő az egyik legnépszerűbb Budapestről könnyen elérhető kirándulóhelyek egyike. A Visegrádi hegység 700 méter magas pontja egész évben gyönyörű panorámával, számos, változatos túraútvonallal és telente sípályával várja a természetkedvelőket.

zsofi1.jpg

A Zsivány-körút (~60 perc) és a Rezső körút (~30 perc) közkedvelt könnyű séták, míg a Thirring-körút Dobogókő leglátványosabb, ám egyben legnehezebb túraútvonala is. Meredek kaptatói különösen a téli havazások után csúszósak, így az erre merészkedőknek javasoljuk a stabil, bejáratott túracipőt vagy bakancsot. A szakasz különlegességét az ösvényen fölénk tornyosuló monumentális sziklaformációk adják, amelyek között sétálva mintha törpék lennénk az óriások birodalmában. A három túra egyszerre is teljesíthető, így kényelmes tempóval számolva 2-3 órát szánjunk rá.

Jó idő (és covidmentes időszak) esetén érdemes betérni az Eötvös Loránd Menedékházba egy meleg levesre, forralt borra vagy teára, majd megcsodálni a Dunakanyarra és a Börzsönyre nyíló kilátást. A túrákhoz részletes leírást és útvonalat itt találsz.

zsofi2.jpg

Iluska körút

Az Iluska körút a Pilis Bike “Parkolj és Bringázz!” (P+B) kezdeményezésére jött létre - a projekt célja, hogy személygépkocsival vagy tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető kiindulópontokról különböző távú és nehézségű útvonalakkal szélesebb körben is népszerűsítse a terepbiciklizést.

A túra névadója az Iluska-forrás, hossza 17 kilométer, szintemelkedése 330 méter. Piliscsaba és Pilisvörösvár között az útvonal nagyrészt aszfaltos, murvás vagy jól járható erdei földúton halad, így bátran ajánlott kevesebb rutinnal rendelkező kerékpárosoknak és családoknak is. A túra kiindulópontja, Klotildliget közvetlen vonattal, alig fél óra alatt elérhető a Nyugati Pályaudvarról indulva - az alacsonypadlós szerelvényre kerékpárjegy ellenében a biciklinket is felvihetjük.

A körtúra a tempótól és az időjárási körülményektől függően kényelmesen teljesíthető néhány óra alatt, de fáradtság, esetleges rossz idő vagy defekt esetén a táv felénél, Pilisvörösváron is ki lehet szállni. Bár a túra nem kimondottan hosszú vagy megerőltető, teljesítéséhez ajánlott a jól felszerelt, karbantartott kerékpár - nagy esőzések vagy olvadás után pedig egy nagy adag bevállalósság is. A túrához tartozó útvonalat itt tudjátok letölteni.

Oroszlán-szikla, budai csúcsok és Iluska körút - Téli túralehetőségek Budapest környékén Tovább
Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

pexels-cottonbro-3943716.jpg

Mit jelent a részvételi költségvetés, és hogyan kapcsolódik a Corvinus Egyetem és Budapest ehhez a kezdeményezéshez? Pelyhe Valéria és Zsók Csenge egyetemi hallgatók elmagyarázzák, és beavatnak minket egy jelenleg is folyó corvinusos kutatásba.

2020.01.26. Írta: Pelyhe Valéria, Zsók Csenge. szerkesztette: Burkus Brigitta, Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

“A részvételiség - mint demokratikus eszköz - egy válasz a képviseleti demokrácia hiányosságaiból fakadó állampolgári bizalmatlanságra. A fogalom már évtizedek óta jelen van a közbeszédben (Magyarországon inkább az ellenzéki pártok által), és elsőként a Kispesti Közösségi Költségvetés formájában jelent meg.”

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros további kerületeiben is elkezdődött egyfajta részvételi demokratikus eszközrendszer kialakítása, aminek intézményesült gyakorlata lehet a részvételi költségvetés.

Kutatás a részvételi költségvetésről

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet Döntéselmélet Tanszékéről elindult egy kutatás, ami a részvételi költségvetés gyakorlati megvalósulását és elméleti hátterét vizsgálja. A kutatócsoport oktatókból és hallgatókból áll: jelenleg Kiss Gabriella egyetemi oktató vezetésével három corvinusos hallgató dolgozik benne Oross Dániellel és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével, valamint több kerülettel, köztük Ferencvárossal és Kispesttel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. A kutatás már közel egy éve tart: kvalitatív módszertanra épül, és szakértők, önkormányzati dolgozók, egyéb érintettek bevonásával árnyalja a képet a részvételi költségvetés folyamatairól.

A kutatás célja átfogó képet adni a fővárosban már megvalósult és a jövőben megvalósuló részvételi költségvetési programok helyzetéről, megvalósulásáról és elméleti modelljének alkalmazásáról. A kutatócsoport nyomon fogja követi a folyamat hosszútávú hatékonyságát, és igyekszik hozzájárulni annak sikeréhez a következő években. Bár a koronavírus terjedésének megállítása érdekében tett önkormányzati intézkedések jelentősen átalakították a részvételi demokráciára szánt 2020. évi költségvetést, a kutatás változatlan intenzitással folyik jelenleg is.

A részvételi költségvetés eredete és működése

A részvételi költségvetés módszere egy brazil kisvárosból, Porto Alegréből származik, ahol már több mint harminc éve alkalmazzák az állampolgári részvételiség demokratikusabbá tételére. A modell azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok közvetlenül, alulról szerveződve vegyenek részt az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részének felhasználási tervezetében. Előnye, hogy a pénzügyi erőforrások olyan formában kerülhetnek felhasználása, hogy az állampolgárok érdekeit közvetlenül szolgálják.

A folyamat egy körülbelül egy éves periódusban öt fő szakaszra osztható: tervezés, kommunikáció, ötletgyűjtés, szavazás, megvalósítás. A tervezés során egy szakértő munkacsoport meghatározza a részvételi költségvetés koncepcióját: a költségvetés területi határait, a felhasználható pénzügyi keretet, a megvalósítani kívánt projektek számát és tényezőit, melyet az állampolgárok, vagyis a döntéshozók felé is kommunikálnak. Ezt követik a lakóközösségen belüli (város, városrész, kerület stb.) közös ötletelések és fórumok, online és személyes platformokon keresztül. A beérkezett ötleteket végül a munkacsoport összesíti és szavazásra bocsátja, ahol az állampolgárok arról döntenek, hogy melyik projektek kerüljenek megvalósításra.

A részvételi költségvetés lényeges pontja, hogy egy több éven keresztül ismétlődő folyamatra épül, amely fokozatosságából adódóan egyre több helyi lakost von be a részvételbe. Amellett, hogy az állampolgári részvétel növekszik, a költségvetés is egyre nagyobb részben a modellre alapozva tervezhetővé válik. Fő értékei az átláthatóság, a deliberáció és a közösségfejlesztés.

pexels-helena-lopes-3471029.jpg

Kép: Helena Lopes fotója a Pexels oldaláról

Hogyan valósul meg Budapesten

Ezt a modellt adaptálták Budapesten is, akárcsak a világ több pontján, esetenként némi eltéréssel, a helyi igényekhez alakítva. A lakosok közvetlen bevonása a költségvetés tervezésébe elsőként Gajda Péter polgármesteri programjában jelent meg 2014-ben Kispesten, megvalósulására pedig 2017-ben került először sor - Magyarországon Budapesten van a legnagyobb múltja a “közösségi költségvetésnek”. Emellett kiemelkedő és említésre méltó még a már egyszer szintén megvalósult budafok-tétényi részvételi költségvetés.

pexels-alexander-mils-2068975.jpg

Kép: Alexander Mils fotója a Pexels oldaláról

A főváros a párizsi részvételi költségvetést tekintette elsődleges példájának, de már korábbi magyarországi tapasztalatokat is beépített a tervezetébe. A főpolgármesteri programban közel 1 milliárd forintot különítettek el erre a célra a költségvetésből. Három különböző témában lehetett ötleteket benyújtani a külön erre a célra létrehozott weboldalon 2020. december 31-ig: Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest. Az ötletek a beküldés után rövid ellenőrzés után azonnal láthatóvá válnak a weboldalon. A tesztév célja, hogy "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd”  (forrás: otlet.budapest.hu). . Az ötletelési szakasz lezárulta után a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek szakemberei jogi, pénzügyi és formai szempontból elemzik az ötletet, és a megvalósításra alkalmas ötletekről 2021. március 1. és 31 között lehet szavazni. A nyertes ötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat ezt követően kezdi meg.

pexels-fauxels-3183150.jpg

Kép: fauxels fotója a Pexels oldaláról

A kutatócsoport a tavaszi félévben is várja a téma iránt érdeklődő hallgatókat és oktatókat. Szívesen csatlakoznál egy lelkes és inspiráló csapathoz kutatótársként, a szakdolgozatod miatt, esetleg TDK keretében? További információért keresd Kiss Gabriellát (gabriella.kiss@uni-corvinus.hu)!

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről Tovább
Ha felfedeznéd Budapest titkait - tematikus fővárosi sétaajánló a Hosszúlépés. Járunk? kínálatából

Ha felfedeznéd Budapest titkait - tematikus fővárosi sétaajánló a Hosszúlépés. Járunk? kínálatából

b_v_0006_1.jpg

A Hosszúlépés. Járunk? tematikus sétái között mindenki találhat kedvére valót. Ezek közül kettőből nyújtunk most ízelítőt: a Svábhegy dombjain megrendezett Térey János-emléksétát és a fővárosi kávéházak múltját taglaló várostörténeti sétát ismertetjük következő cikkünkben.

Írta: Lázár Fruzsina, Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor

A Hosszúlépés. Járunk? tematikus budapesti sétákat tart, ezzel megmutatva a város arcait, történeteit, titkait. Építészeti, gasztrotörténeti, irodalmi és történelmi programok közül választhatunk.Minden séta egy komplett élménycsomag: örökségünk felfejtése, szórakozás, ismeretszerzés, közösségi élmény. Mindegy, hogy az építészet érdekel, az ókori római emlékek, a sör, a színház, az ételek vagy a városi botrányok - minden témában találhatsz számodra érdekes sétát. Ha még nem tudsz dönteni, bármikor felhasználható sétajegy is váltható.

k_b_0038.jpg

Kép: Kristóf Benjámin

A Hosszúlépés. Járunk? csapatának hitvallása

Szeretjük koptatni a járdát, elhagyni a járt utat a járatlanért, és tekintetünket a lábunk helyett a magasba emelni. Szeretjük az eklektikus városképet, és azt, ahogyan a megelevenedik a történelem: a séták során halljuk, miről mesélnek a házfalak, és megismerjük a város kevésbé ismert vagy épp elfeledett részeit. Szeretünk másokkal közösen lelkesedni ezért a városért.

Cikkünkben két programról olvashatsz beszámolót: egy megrendítő emléksétáról és egy kultúrtörténeti gasztrosétáról. Ha felkeltettük az érdeklődésed, jó böngészést kívánunk a Hosszúlépés. Járunk? lehetőségei között is!

A Svábhegy nyomasztó múltja életre kel

A Hold már rég felkelt, mikor a Svábhegyen felfelé kaptattunk a Széchenyi emlékműhöz, a séta kiindulópontjához, kellemes fényét vegyítette az utcalámpák sárgájával. Kora-októberi, meglepően enyhe este volt. A séta vezetője, Vecsei H. Miklós is megérkezett, megkért minket, hogy jobbról-balról sorakozzunk fel az emlékműhöz vezető lépcsőkön, majd meggyújtotta a kezében tartott fáklyát, az arca elé helyezte, és beszélni kezdett. Nem sokkal később a járda megelevenedett a talpunk alatt, a svábhegyi fényűzés pedig a hely nyomasztó múltjától lett terhes.

A séta egyszerre állít emléket Térey János művészi és emberi munkásságának és a Svábhegyen elkövetett kegyetlenségek áldozatainak.

Térey, aki a Svábhegyen élt, nagy meggyőződéssel vallotta, hogy az embernek kötelessége felkutatni lakhelyének múltját: számos írását olyan történetek köré építette, melyek felfűzték és láthatóvá tették a tetteket, amelyeket ma történelemnek hívunk. Történelem: alig hetven éve a nyilasok és szimpatizánsaik még megosztoztak a méltóságuktól megfosztott foglyoktól elkobzott értékeken. Alig hetven éve a februári hajnal első sugarai negyvenezer halottra vetültek, amikor a kiéheztetett német és magyar katonák végső kiútként a budai várból való kitörés mellett döntöttek. Alig hetven éve abban a házban, amelyben ma tíz-húsz család éli mindennapjait, borzasztó dolgok történtek, olyan dolgok, amelyek beleivódnak a falakba, lemoshatatlanul, elfeledhetetlenül.

v_zs_0049.jpg

Kép: Váradi Zsófia

A harmadik állomás után az óriási, fényes Hold már nem békét, inkább megvetést sugárzott. Térey-nek igaza volt: nem élhetünk emlékezés nélkül. De ő is felteszi a kérdést: ha emlékezünk, hogyan élhetünk ezekkel az elviselhetetlenül nehéz emlékekkel? Ezt ki-ki maga döntheti el, miután Vecsei H. Miklós tolmácsolásában meghallgatta Térey szövegeit.

A séta megrázó és érzékeny témája miatt érdemes átgondolni, milyen céllal választjuk: itt nem a szórakozás, inkább a beavatás-beavatódás kerül előtérbe. Azoknak, akik Téreyhez hasonlóan vágynak a (közel)múlt megismerésére és befogadására, és úgy érzik, készen állnak a megrendítő tapasztalatok szerzésére, szívből ajánljuk ezt a sétát.

Budapest és a kávé

Mikor meghívtam egy kávészerető barátomat a Saly Noémi várostörténész vezette Talpig feketében elnevezésű tematikus sétára, még nem gondoltam, hogy ilyen korokat és tereket átívelő kultúrtörténeti programban lesz részem. 

Délután gyülekeztünk a Csarnok téren, ami ismerős lehet a corvinusos diákoknak: a Fővám téri Vásárcsarnok mellett található. Ekkor még nem értettük a helyszínválasztást, ám rögtön a séta elején kiderült: az egyik bérház aljában kávéház működött, és a csarnok nyitása előtt itt beszélték meg az árusok az aznapi árakat - tiszta kartell az egész.

b_v_179_1.jpg

Kép: Bera Viktor

Ha a kávéházakra gondolunk, rögtön az irodalom órán tanultak jutnak eszünkbe: irodalmi kávéházak, cigarettafüst, alkotás, Kosztolányi, Krúdy és társaik. Saly Noémi hamar eloszlatta ezt az romanticizált képet a fejekből: mindenki kávéházba járt Budapesten. A főváros virágzó kávéházi kultúrával rendelkezett, minden mesterségnek, szakmának volt saját helye. Ráadásul a kávéházakban lebzselés az összes társadalmi osztály sajátossága volt: itt hallgatták a híreket, olvastak újságot, ettek, kávéztak, dolgoztak, élték társasági életüket. Igazából az emberek a kávéházakban éltek. Ennek olyan prózai okai is voltak, mint a meleg, hiszen így nem kellett fűteniük otthon, ami akkoriban elég drága volt. 

A séta a Fővám téren, majd a Kálvin téren folytatódott. Meglepő, humoros, vicces és botrányos sztorik követték egymást, melyek természetesen mind a kávéházakból indultak. A sétavezető mesélt Budapest kialakulásáról, fejlődéséről, Pest és Buda ellentéteiről, a vásárokról, lóversenyekről, családi történetekről. Ennyi csavart és csattanót bármilyen hollywoodi film megirigyelne! 

Utunkat a Károlyi kert környékén folytattuk - errefelé szinte minden sarkon kávéház volt egyszer. Végül a klasszikus irodalmi kávéház sem maradhatott ki a programból, így a Centrál volt az utolsó állomás. Itt működött egy ideig a Nyugat szerkesztősége, és az egyik legrangosabb irodalmi kávéháznak számított: Ady Endrétől Tóth Árpádon és Aba-Novák Vilmoson át Nemes Nagy Ágnesig mindenki itt volt - írók, költők, képzőművészek, tudósok, mecénások bázisa.

Tudtad, hogy külön kávéháza volt a pénzért felbérelhető bírósági tanúknak, a sakk klubnak vagy a bolgár kertészeknek? Vagy, hogy a New York kávéház fénykorában több száz különböző napi újsággal szolgált vendégeinek?

Ha a kávén túl érdekel Budapest története, titkai, legjobb történetei, mélységei és magasságai, akkor itt a helyed ezen a sétán, melyet nem mellesleg az egyik legszakavatottabb várostörténész, Saly Noémi tart. 

Ha felfedeznéd Budapest titkait - tematikus fővárosi sétaajánló a Hosszúlépés. Járunk? kínálatából Tovább
Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak

Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak

b_v_191.jpg

Sok helyen fel sincs festve - hogyan találjam meg így a bicikliutakat? Hova és milyen módon kössem ki a biciklimet, és kihez forduljak, ha esetleg ellopják? Kerékpározhatok a járdán két sör után? Előző “Bringával Budapesten” cikkünkben az aktuális trendek mellett a biciklizés legfontosabb előnyeit mutattuk be, most pedig 11 hasznos tanáccsal látjuk el a még rutintalan bringásokat.

Írta: Barla-Szabó Zsófia, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

1. Nézd ki előre az útvonalat!

Ha rutintalan biciklis vagy, esetleg csak nemrég költöztél Budapestre, és még kevésbé ismered a várost, bringával közlekedve kezdetben nem mindig egyértelmű, hogy merre is van az arra. Felfestetlen kerékpársávok, kimaradó útszakaszok és félkész etapok labirintusában joggal érezheted magad elveszettnek.

b_v_0029.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Érdemes rászánni néhány percet, és indulás előtt alaposan átböngészni a kerékpárutakat, tájékozódási pontokat keresni, előre megtervezni a leendő útvonaladat. A Mozgásvilág térképe kezdetben rengeteget tud segíteni, később pedig szép lassan összeáll benned egy mentális térkép a legfontosabb útvonalakról, amelyeken rutinszerűen jársz majd.

2. Indulj el időben!

Bár közlekedési dugókkal és baleset okozta torlódásokkal biciklizés közben legtöbb esetben nem kell számolnod, érdemes legalább 5-10 perccel korábban indulni, mint az feltétlen szükséges lenne. Meglepően sokat lassíthat az esetleges rossz idő (például eső vagy nagy szembeszél), illetve itt is vedd számításba a piros lámpákat és a váratlan helyzeteket (például defekt).

3. KRESZ-KRESZ-KRESZ

Mint autóval vagy gyalogosan, úgy kerékpárral közlekedve is vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelezően be kell tartanod. Az első indulás előtt mindenképp érdemes átfutni a KRESZ-t, hogy tisztában legyél például az elsőbbségadási szabályokkal és a kötelező felszerelésekkel.

Fontos kiemelni, hogy részegen kerékpározni TILOS – zéró tolerancia ugyan nincs, de az előírás szerint a kerékpárosnak is járművezetésre alkalmas állapotban kell lennie. Szintén tilos lakott területen kívül 40 km/h sebesség felett sisak nélkül, illetve 12 év felett a járdán kerékpározni. A KRESZ mind a te testi épségedet, mind pedig mások biztonságát szolgálja, az ismerete pedig kötelező!

k_b_0053.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

4. Fordíts kellő figyelmet a felszerelésedre!

Indulás előtt - jellemzően tavasszal és ősszel - a garázsban porosodó bringát érdemes szakértővel átnézetni, és elvégezni az alapvető karbantartását, ami minimum az alábbi tevékenységekből áll:

  • a fékek és a váltók beállítása és olajozása
  • a külső gumik ellenőrzéséből
  • a belső gumik felfújása
  • a nyereg és a kormány pozícionálása

Semmiképp ne felejtsd otthon a működő első és hátsó lámpát, hiszen ezek kötelező tartozékok. Illetve nem kijelölt bicikliúton, autók között való közlekedés esetén jó szolgálatot tehet egy láthatósági mellény vagy fényvisszaverős szalag is. Főleg Budapesten, forgalmasabb utakon biciklizve megkönnyítheti az életedet egy csengő, ami - bár sokan nem tudják - ugyancsak szükséges felszerelés.

5. Extra felszerelések

Amennyiben nem csak alkalmanként, de rendszeresen is kerékpárral közlekedsz, érdemes magadnál tartani egy esőkabátot, illetve a rutinos bringások alapvető felszerelései közé tartozik még egy újratölthető kulacs, egy pót belső gumi és egy kisméretű kézi pumpa is. Célszerű beszerezni ezen kívül egy könnyű, pántokkal a saját felsőtestedre igazítható hátizsákot is, ami jó szolgálatot tesz majd az aktív mozgás közben.

6. Ne a kifutóra készülj!

Tapasztalatlan bringásként sokan esnek a nem megfelelő öltözet hibájába. Bár rövidebb távokon ez sem okoz különösebb kellemetlenséget, hosszabb útra ne hosszú szárú bőrcsizmában, szőrmekabátban vagy oldaltáskával indulj! Javasolt a réteges, sportos, kényelmes öltözet, amely könnyű mozgást biztosít és könnyen le- és felvehető. Ősszel és télen kiemelten ügyelj az arcod és a nyakad védelmére - egy fülvédő-csősál kombó kis helyen elfér és több hét köhögéstől menthet meg.

Mindenképpen tiltólistás a papucs és a magassarkú - ezek nem csak kényelmetlenek, de veszélyesek is. Ha munkába, iskolába igyekszel, vagy csak könnyen kiizzadsz, célszerű bekészíteni a hátizsákba egy plusz felsőt is, amit ha megérkezel, gyorsan át tudsz cserélni.

k_b_0070_1_1.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

7. Tárolási lehetőségek

Ha az otthonodon kívül akár csak percekre is, de magára hagyod a kerékpárodat, érdemes ezt néhány egyszerű szempont alapján a lehető legbiztosabb módon tenni. Amikor csak lehetőséged van rá, jól látható, forgalmas helyen hagyd a bringádat, a legnagyobb védelmet pedig a kerékbe is beakasztott U-lakatok és az acél láncok biztosítsák. Ügyelj rá, hogy mindig fix, elmozdíthatatlan ponthoz rögzítsd a lakatot, és semmiképp ne hagyj értéket (leszerelhető lámpákat, csomagot …) a biciklin. 

Ha teheted, nézz utána előre, hogy az adott helynek van-e kijelölt biciklitárolója. Egyre több iroda, társasház, kulturális és sportlétesítmény biztosít zárt, fedett biciklibeállót, így érdemes rákérdezni a főnöködnél, a közös képviselődnél vagy a portásnál, hogy el tudod-e helyezni biztonságosan a bringádat. 

8. Szállítás tömegközlekedésen

Defektet kapsz a város másik felén, leszakad az ég, esetleg vidékre utazol? Vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy bicikliddel együtt tömegközlekedésre szállj. A BKK járatai közül a HÉV-ek mellett a hajókon, illetve néhány villamoson és autóbuszon is szállíthatunk bringát. A teljes listát itt tudjátok megtekinteni. Vonaton és távolsági buszon csak az arra külön kijelölt szerelvényeken, kerékpárjegy vásárlásával (vagy bérlettel ingyenesen) szállíthatunk biciklit, amelyet előzetesen online, a jegyvásárlással egyidőben  tudunk ellenőrizni. 

pexels-vlad-fonsark-4993448.jpg

Kép: Vlad Fonsark, Pexels

9. Biztosítás

Bár személy szerint én egy karcos, cseppet sem vonzó kemping biciklivel járom a várost már második éve, sajnos több ismerősöm is hűlt helyét találta már a sajátjának egy-egy bevásárlás vagy átbulizott éjszaka után. Egy új, értékesebb kerékpár esetében a lehető legbiztosabb rögzítésen kívül célszerű lehet egy biztosítással is csökkenteni a lehetséges anyagi kár kockázatát. Biciklire szóló biztosítást gyakorlatilag percek alatt, akár lakás-, gépjármű- és utasbiztosítással együtt is köthetsz.

10. Óvatosan a zenével

A kabát nyakán kilógó fülhallgató, kormányon doboló ujjak, ütemre mozgó fej és egy tökéletesen figyelmetlen bringás, aki még véletlen sem hallja meg a hátulról érkező mentőt, a mellé kikanyarodó autót, esetleg a tolató kukáskocsi hangját. Ismerős? Te ne legyél ilyen! Még ha hallgatsz is zenét biciklizés közben, azt semmiképp ne az úttesten vagy a forgalmas bicikliúton tedd, és ügyelj rá, hogy a külső zajokat soha ne zárd ki teljesen! Ugyanez igaz a mobilozásra - üzenetíráshoz, fényképezéshez mindig biztonságosan állj félre az út szélére, ezeket ne menet közben végezd!

11. Csomagszállítás

Biciklisként akkor szembesültem először a vásárlás nehézségeivel, amikor megpróbáltam bringával egyedül hazavinni néhány liter tejet, egy kis pékárut, pár kiló gyümölcsöt és zöldséget, lisztet és egy nagy csomag WC-papírt. Csak ami a mindennapi háztartáshoz elengedhetetlen. Plot twist: sikertelen küldetés volt.

A kormányra akasztott (két) zacskó akkor sem jó ötlet, ha elsőre annak tűnik - labilissá teszi a mozgásodat, a küllők közé beakadó szatyor pedig kifejezetten balesetveszélyes. Mindennapi használatra a legpraktikusabb egyértelműen egy kényelmes, sportos hátizsák, a nagyobb bevásárlásokhoz pedig hasznos lehet egy biciklikormányra vagy csomagtartóra szerelhető speciális táska.

Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak Tovább
Bringával Budapesten - a fenntartható városi közlekedés jövője

Bringával Budapesten - a fenntartható városi közlekedés jövője

k_b_0070.JPG

Mire volt jó hatással a koronavírus az online kommunikáción és az internetes vásárláson kívül? Mi jelenthet megoldást egy zöldebb, fenntarthatóbb és élhetőbb fővárosi környezet megteremtésére? Milyen munkába járási támogatást várunk a államtól a közlekedést illetően? Fókuszban a budapesti kerékpározás kérdésköre.

2020.10.15. Írta: Barla-Szabó Zsófia, fényképezte: Bera Viktor, infografikák: Magyar Kerékpárosklub

A magyar felnőttek mintegy 71 százaléka szokott biciklizni, azonban mindössze 56 százaléka választ tudatosan fenntartható közlekedési módot (közösségi közlekedés, bicikli, séta) a mindennapokban - derül a Medián által készített friss kutatásból.

Bár azt hihetnénk, hogy a hazánkban megjelenő koronavírus járvány, a bővülő bicikliút hálózat és a pesti alsó rakpart megnyitása a gyalogosok számára

növelte a kerékpározási kedvet, a reprezentatív felmérésből kiderül, hogy 2020-ban a magyar felnőtt lakosság kisebb aránya pattan bringára, mint két évvel ezelőtt A többség (40%) elsődlegesen még most is autóval közlekedik, ezt követi a tömegközlekedés (26%), majd a kerékpározás (16%) és a gyaloglás (14%).

kep_1.png

A fővárosban viszont javult az arány a 2018-as 51 százalék helyett,  2020-ban már a felnőtt lakosság 57 százaléka biciklizik rendszeresen. Összességében javult a rendszeresen biciklizők, és csökkent az elutasítók aránya - míg 2018-ban a megkérdezettek fele (49%) soha nem ült biciklire, addig 2020-ban a az emberek többsége (57%) biciklizik 

A megkérdezettek 63 százaléka rendelkezik saját kerékpárral, és 75 százalékuk számára elérhető ez a közlekedési forma. Ehhez az arányhoz viszonyítva a cikk elején említett 71 százalékos kerékpározási arány meglehetősen magas - láthatjuk, hogy gyakorlatilag mindenki él a lehetőséggel, ha az adott számára.

kep_2.png

A felmérés a nem, kor, iskolai végzettség és az állandó lakóhely típusa szerinti statisztikákra  is kitér. Megtudhatjuk, hogy a felnőtt férfiak nagyobb százaléka biciklizik, mint a nőké, és nagyobb a kerékpározók aránya a diplomások között, a kisebb falvakban és városokban, valamint a fiatalok között. Ha megvizsgáljuk a jogosítvánnyal rendelkező teljes lakosság (72%) és a biciklivel legalább hetente közlekedő felnőttek arányát (70%), hasonló számokat kapunk.

A kutatásból kiderül az is, hogy a mindennapi biciklihasználatra motiváló tényezők közül az egészségmegőrzés, a szabadság és a rugalmasság a legfontosabbak a magyarok számára.  A legjelentősebb eltántorító erőnek pedig az utak nem megfelelő szélessége és minősége mellett a tárolási lehetőségek hiányát és a sofőrök figyelmetlen és felelőtlen közúti magatartását gondoljuk. Ezen kívül többségünk igényelné, hogy az állam anyagilag is támogassa a munkahelyükre kerékpárral közlekedőket.

b_v_192.jpg

Végezetül pedig nézzünk néhány vitathatatlan előnyt, amelyeket bringásként te is élvezhetsz a mindennapokban.

Testmozgás

Amellett, hogy a biciklizés üdítő aktivitás lehet az egyébként monoton ülőmunkát végzőknek, kitűnő mozgás állóképesség-növelésre, általános alakformálásra és izmosodásra is. A rendszeres kerékpározás növeli a tüdőkapacitást, javítja a mozgáskoordinációt, zsírt éget, és a kisebb ízületi igénybevételnek hála kímélőbb sportolási opció lehet, mint a futás vagy a súlyzós edzés.

Felfedezés

A biciklizés a felfedezés örömét adja. Fél évig tömegközlekedéssel járva,  a város egy részét mindig csak ugyanazon perspektívából láttam. Mivel Újbuda-központnál minden nap fel-, a Fővám téren pedig leszállva gyakorlatilag átsuhantam a terület alatt, esélyem sem volt felfedezni azokat a keskeny utcácskákat, eldugott kávézókat és impozáns épületeket, amelyeket azóta, nap mint nap érintek biciklizés közben. 

Social distancing

Bár a villamoson való olvasgatásnak is megvannak az előnyei, úgy gondolom, hogy főként egy ilyen járványügyi helyzetben különösen előnyös, ha nem a tömött hármas metrón zötykölődünk át a fél városon - napi kétszer. Az érintkezések gyakorlatilag minimálisra csökkenthetők, ha tömegközlekedés helyett a biciklit választjuk.

Kötetlenség

Éjfélkor, a buli beindulásával egy időben elmegy az utolsó busz, a következő csak kora reggel érkezik majd, és a legjobb haverod nem ér rá elugrani érted… Kihagyod a fénypontot, vagy beáldozod azt a pár óra alvást és inkább kimerülten mész dolgozni másnap? Ismerős a dilemma? Biciklivel közlekedve mindentől és mindenkitől függetlenül, kötetlenül mozoghatsz!

Gyorsaság és kiszámíthatóság

Biciklivel közlekedni gyors és kiszámítható. Nincsenek forgalmi dugók, nincs terelőúton közlekedő metrópótló autóbusz, késő villamos és pályakarbantartás a metróvonalon. Előre kitapasztalt útvonalaidon csak tőled függ a tempó, és a belvárosban a reggeli csúcsforgalom közepén garantáltan gyorsabb leszel, mint tömegközlekedéssel.

Közösségépítés

A kerékpározás jó hatással lehet nem csak fizikai egészségedre, de mentális jóllétedre is. Társasági tevékenységként a biciklizés kiváló szociális esemény is: tökéletes családi vagy baráti program, ötletes randi vagy csapatépítő lehet közösen, két keréken felfedezni egy erdei tanösvényt vagy a belváros rejtett utcácskáit.

Megtakarítás

Bár egyetemistaként meglehetősen kedvezményesen juthatunk BKK bérlethez, hosszabb távon méginkább pénztárcabarát megoldás lehet beruházni egy biciklire. A jól karbantartott bringa akár évtizedekig szolgálja gondos tulajdonosát, üzemanyagot, parkolási díjat és menetjegyek, bérletek tömkelegét spórolva meg neki.

Környezettudatosság

Ha autózás és tömegközlekedés helyett a biciklit választod, nem szennyezed a levegőt és zajt sem keltesz, kerékpárod alapanyagai pedig szinte teljes egészében újrahasznosíthatók, veszélyes hulladékká alakuló alkatrészei nincsenek. Mindezzel hozzájárulsz egy zöldebb és fenntarthatóbb közlekedési modell megalkotásához és Földünk megóvásához a jövő generációi számára.

Bringával Budapesten - a fenntartható városi közlekedés jövője Tovább
Kocsma a Corvinuson?! - Az egyetem épületeinek rövid története videóval

Kocsma a Corvinuson?! - Az egyetem épületeinek rövid története videóval

fortepan_kloszgyorgy_82074.jpgA Corvinusra járó diákok - jó esetben - pár évet eltöltenek az egyetemen. De mégis, mit kell tudni erről a helyről, ahol nap mint nap megfordulunk? A kérdés mélyebb, filozófiai rétegeit figyelmen kívül hagyva, most magukkal a helyszínekkel foglalkozunk, és utánajártunk, hogy mit fontos tudni a Corvinus épületeiről. Cikkünkben számos történelmi érdekesség mellett első saját videónkat is megtaláljátok.

Írta: Bera Viktor

A leginkább ismerős látvány a Fővám téren, a Vásárcsarnok mellett álló főépület (E épület) lehet. 1950 óta tanítanak itt, a jelenlegi corvinusos diákok legnagyobb része is itt tölti el a legtöbb időt. Az épület címe azonban nem véletlen: korábban, 1874-es átadásától kezdve a II. világháború végéig fővámhivatalként működött. Tervezője Ybl Miklós, akinek nevéhez többek között az Operaház, a Várkert Bazár, a Szent István bazilika és még számos historizáló fővárosi és vidéki épület fűződik. 

Ybl Miklós (1814-1891)

Ybl olyan ikonja a dualizmus historizáló építészetének, mint Pollack Mihály és Hild József a reformkor klasszicizmusának és Lechner Ödön a századforduló szecessziójának. A kor szokása szerint több évet töltött külföldi tanulmányokkal és tanulmányutakkal, majd a már említett “sztárépítész”, Pollack Mihály irodájában is dolgozott. Az ezt követő fél évszázadban számos, a mai Budapest arculatát is meghatározó épületet jegyzett. A Corvinus közelében több épület köthető az ő nevéhez, ilyenek például a Károlyi-palota a Pollack Mihály téren és a Szent Ferenc-templom a Bakáts téren.

borito_alternativ.jpg

Fun fact: miután az épület vámházként üzemelt, rengeteg áru érkezett ide és szállítottak el innen. Voltak az épületben vasúti sínek, sőt, a pincébe zsilippel zárható alagutak vezettek a Dunából!

Az E épülettől délre találjuk az egyetem másik két épületét. Haladjunk kronologikusan: jöjjön a Sóház

Ulrich Keresztély tervei alapján nem sokkal a Fővámpalota építése után elkészült a Sóház, ami a következő évtizedekben szorosan együttműködött a vámházhivatallal; hihetetlen mennyiségű áru cserélhetett itt gazdát. Nem is annyira karakteridegen, hogy végül egy gazdasági egyetem épületeként kapott új funkciót. Ulrich Keresztély tervezett egy másik jelentős gazdasági célú épületet is: a dunaparti gabonaliftet, ami egy gigantikus épület volt a mai Petőfi híd pesti hídfőjének északi oldalán. Célja a gabona raktározása és rakodása volt, amire nagy szükség volt, hiszen ebben az időben Magyarország a vezető gabonakereskedő országok közé tartozott. A Sóház pár évvel a gabonalift után készült el.

fortepan_szemangyorgy_115689_1.jpg

(A kép jobb szélén a gabonalift, bal szélén pedig a Sóház látható)

Fun fact: A Sóházban a világháború előtt a mai aula egy belső udvar volt, a két oldalsó szárnyban pedig szolgálati lakások kaptak helyet. Egy átépítés után posta és kocsma is lett az épületben. Ma egyetemi irodák és a géptermek kapnak itt helyet, alkoholméréssel foglalkozó intézményt nem találni bent.

A legmodernebb és egyben legnagyobb a 2007-ben átadott C épület. Az egyetemre járók létszáma az ezredforduló után annyira megnőtt, hogy új épületre volt szükség: ez lett a közel 4000 egyetemi polgár befogadására alkalmas C épület. Itt is volt korábban gazdasági funkció, nem véletlenül nevezték el az utcát Közraktár utcának. A közraktárak épületeinek egy része ma is látható a Bálna részeként.

k_b_0040.JPG

Fun fact: A Duna felőli oldalon látható az “Az Épülés Szelleme” nevű szobor. Jovánovics György munkája 33 méteres magasságával az ország második legmagasabb szobra (a Szabadság szobor után).

A Budapesti Corvinus Egyetem épületei megépítésük óta fontos szereplői voltak a magyarországi gazdasági életnek. Érdemes belegondolni, mi is történhetett ezekben az épületekben évtizedekkel, vagy akár egy évszázaddal ezelőtt. A környék tehát több száz éve fontos területe Budapest gazdaságának, hiszen már sokkal a bemutatott épületek építése előtt jelentős logisztikai központ volt - a Fővám téren volt a Belgrádi kapu, ahol a legendás vásárok áruforgalmának jelentős részét bonyolították.

Az egyetem Székesfehérvári Campusa is történelmi múlttal büszkélkedhet, a nemrégiben felújított épület egykor egy hatalmas laktanya-komplexum része volt. Több katonai alakulatot is szerveztek itt az 1860-as években. Az ő ellátásukra szánt épületek 1892-ben, illetve 1903-ban készültek el, a neves fehérvári építész, Say Ferenc tervei szerint. A 69. Gyalogezreden, a Császári és Királyi 10. Vilmos Huszárezreden és a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezreden kívül számos alakulat megfordult itt. 1910-ben 1800 fő állomásozott a székesfehérvári laktanyákban, ami ezzel a Dunántúl egyik legnagyobbjának számított. A szovjet megszállás ideje alatt a Vörös Hadsereg katonái jelentősen rontottak az épület állapotán, de szerencsére ez már nem látszik, hiszen teljes külső-belső felújításon esett át az épület.

szfehervar.jpg

Első saját videónkat a Corvinus-ról alább tekinthetitek meg.

Képek: Fortepan, Kincses Péter, Bera Viktor

Kocsma a Corvinuson?! - Az egyetem épületeinek rövid története videóval Tovább
Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Bánóczi Annával TDK-győztes dolgozatának témájáról beszélgettünk

pexels-pixabay-271639.jpgA sharing economy elvére épülő szolgáltatások köre folyamatosan bővül: megoszthatunk autót, biciklit vagy éppen az otthonunkat. Utóbbi elképzelésre épül az Airbnb platformja, ami megjelenése óta ma már jelentősen eltér eredeti funkciójától: rövid távú otthonmegosztás  helyett számos tulajdonos egész évben elérhetővé teszi lakását, és ez komoly hatással van az ingatlanpiacra is. Bánóczi Anna, idén végzett corvinusos hallgató Új Nemzeti Kiválósági Program keretében Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatában vizsgálta a témát, amely idén a Közgazdálkodás és közpolitika szekcióban első helyezést ért el.

Írta: Puskás Amina; Kép: pexels.com

kep_jpeg.jpg„Szabályozni a szabályozhatatlant” - ez annak a tanulmánynak a címe, amely az Airbnb ingatlanpiacra gyakorolt hatását vizsgálja. A téma aktualitását csak növelte a júliusban elfogadott, rövidtávú szálláshely kiadás korlátozását lehetővé tevő törvényjavaslat, melyet a szállodatulajdonosok már hosszú ideje szerettek volna elérni. Erről, és kutatásának eredményeiről kérdeztük Bánóczi Annát.

Milyen problémák teszik indokolttá az Airbnb szabályozását?

Sokat profitálhatunk a sharing economy elvére épülő szolgáltatásokból, hiszen jobban kihasználhatjuk az erőforrásokat, de az Airbnb tulajdonosoknak már nem feltétlenül ez a fő motivációjuk. A platform eredeti célja szerint magánszemélyek rövid távra kiadhatták üresen álló szobáikat, esetleg lakásukat, amikor épp távol voltak. Ehhez képest rengetegen vannak azok a tulajdonosok, akik kizárólag Airbnb kiadásra vettek és újítottak fel ingatlant. Professzionálisan ilyen alacsony terhek mellett ugyanakkor ez nem fenntartható. 

Jelenleg az Airbnb egyik fő értékajánlata, hogy összeköti a szálláskiadókat a szálláskeresőkkel, miközben a szálláskiadók kedvező adózási lehetőségek közül válogathatnak, és a  bérleti díj többszörösét kereshetik meg egy hónap alatt. 

Főként emiatt, illetve a gyenge szabályozások miatt  éri meg. Nem véletlenül szálltak be ilyen sokan a 2010-es évek második felében, azóta pedig egyre telítettebbé vált a piac. 

Kezdetben még annak is jövedelmező lehetett, aki hitelre vásárolt ingatlant, majd  megbízott egy céget, hogy kezelje a lakást. A külföldieknek magasabb áron adható ki éjszakánként egy ingatlan, ehhez képest alacsonyak a működtetési költségek, és viszonylag alacsony átalányadót kell fizetni. Ezen felül valamennyi adó még a várost illeti, de a legjelentősebb költség inkább az, hogy felkerülhessen a lakás a platformra. 

airbnb.jpg

Próbálkoztak néhány belső kerületben több millió forintos kötelező parkolóhely-váltással, ehhez kötötték a kerülettől szükséges településképi engedély kiadását. Ennek hátránya viszont, hogy nem járul hozzá közvetlenül a lakóközösség életminőségének javulásához, azaz például nem csökken a zajszint vagy a mozgás az adott házban, és a pénzt sem biztos, hogy a lakókra fordítják.

Milyen eredményekre jutottál a kutatás során?

Először megnéztem, hogy néz ki az Airbnb üzleti modellje, és hogy miért népszerű itthon, majd a budapesti ingatlanpiac, valamint az Airbnb budapesti tevékenységének alakulását vizsgáltam. Összegyűjtöttem azt is, milyen jellegű szabályozások  jellemzők Európa nagyvárosaiban a leglazább, inkább adminisztratív korlátozásoktól egészen a tiltásig. 

Arra jutottam, hogy általában valamilyen időbeli keretet szabnak arra vonatkozóan, hogy hány éjszakát lehet kiadni. Ez azt takarja, ennyi napot tölthetnek ténylegesen ott a turisták, nem azt, hogy hány napig lehet hirdetni a szállást. Ehhez általában kapcsolódik valamilyen adminisztratív kötelezettség is, melynek célja a tevékenység és az adófizetés nyomonkövetése, az illegális tevékenység minimalizálása. Ezután következett a tényleges piacelméleti megközelítés vizsgálata. Az látszott, hogy az Airbnb valójában egy kapu a rövidtávú szálláskiadás, valamint a hosszútávú ingatlankiadás között.(Kép: Szép Zsóka)

nevtelen_terv_1_2.png

Kiszámoltam, mi az az éves éjszakaszám, ahol elválik a két piac, azaz ahol még éppen mindegy, hogy melyikre lép be valaki. Ha kevesebb napban korlátozzák a lakások kiadását, akkor a lakások egy része teljes évre, vagy főszezonon kívül átkerülne az albérletpiacra, de persze ez a tulajdonos attitűdjétől is függ. Fontos, hogy a számítások a járvány előtti helyzetre vonatkoznak, a következő egy év áraiból számítva. Ennél a számításnál nem profitot hasonlítottam össze, hanem a bevétel és a költség nagyságát az adózás előtti részre vonatkoztatva. Most, ha valaki rendelkezik egy lakással, átlagosan 104 napnál mindegy, hogy albérletnek vagy Airbnb szállásnak adja ki, nagyjából ugyanannyi bevétel származik belőle mindkét piacon. Vagyis, 

ha 104 napig csak Airbnb-ként ad ki valaki egy szállást, annyi pénzt keres vele, mintha egész évben albérletként adná ki. 

Ebből kiindulva jutottam arra, hogy ha az évente kiadható éjszakák számát 90 napban korlátoznák, akkor a lakások egy része visszakerülne az albérletpiacra, vagy a tulajdonos eladná az ingatlanpiacon. Ha a szabályozások után ennél kevesebb napra lehet kiadni, akkor ez elmozdítja az albérletpiac felé a jelenleg Airbnb szállásként funkcionáló lakásokat. Hasonló módszerekkel ezt két évvel korábban is kiszámolták, akkor még 140 nap jött ki határnak. 

Ezt az Airbnb és az albérletek árai alapján számoltam, mind a kettő kínálati ára szerint, azaz valamennyire össze lehet hasonlítani a két esetben felmerülő költségeket. Az látható mindebből, hogy mostanra már sokkal szigorúbb szabályozásokkal lehetne elérni ugyanazt az eredményt. A kiszámolt 90 nap nagyjából lefedi a három hónap főszezont, amikor az egyetemistáknak kiadott lakásokat jól lehetne hasznosítani a belvárosban. 

Most tavasszal a koronavírus miatt az élet tesztelte azt, amit én is vizsgáltam. Amikor befejeztem a dolgozatot, a vírus miatt már nagyjából másfél hónap teljesen kiesett, és jónéhány lakás került vissza az ingatlanpiacra. 

Jelenleg ötezerrel kevesebb szállás van az oldalon, mint tavaly ilyenkor, pedig a tendencia növekvő volt ezidáig,  és a főszezon mindeddig jelentősen kiemelkedett az évben.

A korlátozás miatt esetlegesen visszakerülő albérletek viszont nem oldják meg lakhatási problémákat, mert ehhez túl kevés lakás van az Airbnb-n, valamint sok lakás áll üresen a városban, közülük több lakhatatlan állapotú. Ezeket az önkormányzati bérlakásokat fel lehetne újítani, ha a rövidtávú lakáskiadást adóztatnák a kerületek, de ez már más kérdés.

Milyen összefüggéseket látsz az eredményeid és a most megjelent törvényjavaslat között?

A megjelent kormányrendelet nem szabja meg pontosan a kiadható éjszakák számát, a helyi önkormányzatokra bízza a szabályozást. A helyzet erősen településfüggő is: itthon főként a főváros problémája ez. Utánanéztem még néhány nagyobb városnak itthon, de sehol sem jelentős a feltöltött szállások száma a város nagyságához mérten, nekünk nincs két akkora városunk, mint Barcelona és Madrid. 

pexels-photo.jpgKép: pexels.com

Jogos lehet egyébként, hogy ezt a városok határozhatják meg, Spanyolországban is például teljesen eltérő rendszer működik a már említett Barcelonában és Madridban. Probléma lehet viszont, hogy a városoknak honnan lesz erőforrásuk, kellő piacismeretük  ahhoz, hogy a kiadható éjszakák számát megfelelően határozzák meg, és az általuk elvárt eredményeket hozó szabályokat alkossanak.  Veszélyes lehet, ha valamelyik budapesti kerületben megfelelő utánajárás és előkészületek nélkül hozzák meg az inézedéseket, mert a piacon nem lehet visszacsinálni az eseményeket. Például, ha az új szabályozások következtében hirtelen sokan adják el ingatlanjukat. 

A korlátozások mellett jellemző intézkedés még Európa több városában, hogy a maximálisan kiadható éjszakák számának elérése után is lehetőséget adnak a tevékenység folytatására, ám ekkor már magasabb terhek, komolyabb ellenőrzések, és külön regisztráció mellett. Ezzel megmarad a sharing-jelleg, de nem lehetetlenítik el azokat sem, akik üzletszerűen foglalkoznak a lakásuk szálláskként való kiadásával. 

Ez az üzleti profil most még hiányzik itthon, és a törvényjavaslatból sem tűnik úgy, hogy készülnének ilyen megoldásra, holott ez minden fél számára kompromisszumos megoldás lehetne.

Úgy látom, nem az a cél, hogy megkülönböztessék azokat, akik saját lakásuk üresen álló szobáit időszakosan adják ki, és azokat, akik befektetésként üzemeltetnek egy teljes lakást. Jelenleg ugyanis mind a két csoport milliós parkolóhely megváltási díjat fizet, ugyanannyi építményadót, holott az utóbbi csoport haszna jóval magasabb. Ez az, ami a befektetésszerű üzemeltetés felé tolja a tulajdonosokat. 

Nemzetközi példáknál milyen eredményei voltak a korlátozásnak?

Ezeket nem mérték még pontosan vissza, pedig érdemes lenne foglalkozni vele mielőtt minden nagyváros drasztikusan szabályozna. Én egy példát néztem meg részletesen, a berlinit, ahol 2016-ban betiltották teljes lakások kiadását. Akkor elég sok lakás került át az albérletpiacra, viszont ezt a törvényt pár éven belül mégis  visszavonták.

pexels-photo-1128408.jpeg

Kép: pexels.com

A tervezetthez hasonló intézkedést Londonban is hoztak, egyes körzetek szerződtek az Airbnb-vel, hogy töröljék a hirdetett lakást, ha elérte a maximális kiadási számot. Ezt viszont több profillal, tükrözött fotókkal gyakran kijátsszák. Fontos, hogy a kerületek egységesen kezeljék a szabályozást: átlátható legyen az adminisztráció, tudják követni, hogy ki mit csinál. Például ha adószámhoz van kötve az Airbnb szállásfeltöltés,  a város és az Airbnb is tudják ellenőrizni, hogy ugyanaz a lakás nem kerül-e fel kétszer. De Barcelonában volt olyan rendszer is, ami fizetett az illegális szálláshelyeket bejelentő vendégeknek.

Ha a korlátozást valóban be szeretnék tartatni, nagyon utána kell járni mindennek. Fontos lenne hazai részről a központi adminisztráció: kinek, melyik kerületben, hány és milyen lakása van, mennyi adót fizet utána és ehhez hasonló kérdésekkel kell foglalkozni. Ez azért fontos, hogy aki tényleg üzletszerűen csinálja, biztonságosan csinálhassa, és a főváros is megkaphassa belőle az őt illető pénzt, emellett pedig minden megfelelően legyen dokumentálva. 

Az Airbnb legyen egy olyan platform, ami összeköti a tulajdonosokat a vendégekkel, az illetékes önkormányzatok pedig ellenőrizhessék, mi történik a területükön. A végzett tevékenységnek megfelelően követeljék a teherviselést, mert 

nem mindegy, hogy valaki egy nyárra adja ki a lakását, amíg külföldön tartózkodik, vagy pedig luxusapartmant üzemeltet egész évben. 

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten? Tovább
Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat

Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat

7.jpgBudapest építészeti műremekei más-más arcot vesznek fel éjjel és nappal, amit Szép Zsóka fotósunk hűen megörökített. Más időpillanatokban, de ugyanabból a kameraállásból rögzítette a legemblematikusabb helyszíneket. Az első képpáron a Hősök tere látható a Milleniumi emlékművel, amely az oda vezető Andrássy úttal együtt az UNESCO Világörökség része.
8.jpg

A második fotópáron a pesti oldalról fényképezve a Budai Várnegyed egyik része látható, előtérben a Lánchíddal. A képen látható Budavári Palotában jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria található, ez a rész 1987 óta ugyancsak világörökségi helyszín.

1-min.jpg

2-min.jpg

A Szent István-bazilika kupolájából fantasztikus kilátás nyílik az egész városra, azonban jelenleg sajnos a járványhelyzet miatt nem látogatható. A templom Budapest második legmagasabb épülete az Országház után. A Parlament impozáns épületét talán nem is kell külön bemutatni, a következő képpáron látható.

5-min.jpg

6-min.jpg

3_3.jpg

4-min.jpg

2020.05.10.

Képek: Szép Zsóka

Budapest gyöngyszemei éjjel és nappal - Fotósorozat Tovább
,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten

Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten

2020_02_09_omc_katona_mihaly-2_logo.png

Parlamenttel átellenben állomásozó Kassa, másik nevén TRIP hajó fedélzete az elmúlt hétvégén fényesre sikált bőrcipős, hózentrógeres, rendkívül vidám, sokféle nyelvet beszélő figurákkal telt meg. Amint besötétedett, jazz zenészek és a talpak ritmusára a hajó szabályos táncba kezdett a Duna hullámain. Csehek, osztrákok, magyarok, teljesen kezdő táncosok és profi tanárok egyszerre feledték el a köztük fennálló kultúra és tudásbeli különbségeket, és feledkeztek bele a swing felszabadító lüktetésébe. 2020. február 7-9. között került sor a hatodik One Minute Challenge nevű táncfesztiválra, aminek apropóján körbejártuk ezt a stílust és a táncos életformát.

Írta: Taxner Tünde

 

A lindy hop nevű páros swing tánc és a blues szerelmeseinek ezek a hosszú hétvégék jelentik a legjobb kikapcsolódási és fejlődési lehetőséget. A fesztivál minden nap estétől hajnalba nyúló bulizást, vagyis élő zenével kísért, végtelenített táncolást, valamint napközben táncórákat jelent. Nem meglepő, ha három nap alatt csak 9 óra alvásra, viszont nagyjából háromszor ennyi táncolásra jut idő. Mi a titka ezeknek az embereknek, hogy önként vállalkoznak izomlázra, alváshiányra és esetleg fizetetlen szabadságra?

52165016_2241818036039487_3971710130109546496_o.jpg

A válasz a közösségi élményen és a határokon átívelő barátságok motiváló erején túl a zenében és a táncban rejlik, hiszen ezek állnak a fesztiválok középpontjában. A zenét az idei One Minute Challenge-en a DJ-ken felül a Hot Jazz Band Kossuth-díjas magyar zenekar és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra szolgáltatták, akik swinges hagyományok szerint játszottak a táncosoknak. A táncórákon és bulikon túl ez a fesztivál azért különleges, mert szombat este a táncosok egy perces műsorszámokkal kelnek versenyre egymással. Az egyik magyar csapat tánca a tavalyi fesztiválon:

A One Minute Challenge-en túl egy swing táncos minden hétvégére beírhat a naptárába egy táncos eseményt, hiszen Európa és voltaképpen világszerte folyamatosan rendeznek hasonló alkalmakat, melyeknek programja és közönsége némileg eltér egymástól, de a zene és a tánc szeretete szorosan összefűzi őket. Vajon hogyan lehet egy táncstílusnak ekkora közösségformáló ereje?

lindy1.jpg

Swing zenéről az 1920-as 30-as évek jutnak eszünkbe, hiszen egy a jazz műfajok és az azokhoz kapcsolódó táncstílusok közül, amelyek abban az időben élték a fénykorukat. Amikor 1927-ben Charles Lindbergh amerikai pilóta „átugrott” az Atlanti-Óceánon, vagyis történelmet írva először repülte át leszállás nélkül, az egyik legenda szerint a harlemi táncosok a gyors, ritmikus swing zenére kialakult, új táncstílust róla lindy hopnak kezdték el nevezni.

A harmincas években ebből a táncból fejlődtek ki a Boogie-Woogie és a Rock and Roll stílusok, mint a társastáncok közé tartozó Jive is. Emiatt a lindy hop pár évtizedre háttérbe került, míg a 80-as években Svédországban újra fel nem fedezték. Azóta a tánc és a körülötte kialakult, nosztalgikus hangulatú, de modern és energikus kultúra folyamatosan fejlődik. A neve is utal rá, hogy ebben a táncban sok az ugrás és lüktetés, amit az 1941-es Hellzapoppin’ című film ikonikus jelenetében  vagy ebben a videóban azonnal felfedezhetünk:

Gondolj csak bele, hogy mikor táncoltál utoljára akárcsak fele ilyen felszabadultan! Szinte mindannyiunkban él ma a félelem, hogy nevetségesnek nézünk ki, amikor táncolunk, és küzdünk a gátlásainkkal, hiszen nehéz mások előtt elengedni magunkat. Furcsa mozdulataink és „botlábú” lépéseink azonban kívülről egyáltalán nem néznek ki annyira cikinek, mint ahogy elképzeljük őket, ha pedig egy zsúfolt táncparketten állunk, senki nem törődik velünk, hiszen mindenki azzal foglalkozik, hogy éppen hová tegye karját-lábát.

Akit ezek a racionális érvek nem győznek meg arról, hogy nincs mitől aggódnia, olvassa el ezt a cikket, majd pár hónap tánctanulás után menjen el egy swing fesztiválra. A közvetlenség, a barátságos és vidám hangvétel, ami ezeket az alkalmakat övezi, olyan felszabadító hatással lesznek rá, hogy könnyedén áttáncolja az egész éjszakát.  A hétvégén Budapest szívében is minden táncos a mosolyok és a zene ütemére egyesülhetett, és egy közösség részének érezhette magát.

 A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

2020. február 14.

Képek: Katona Mihály

https://swungover.wordpress.com/2013/10/02/swing-history-101-the-birth-of-lindy-hop-early-1900s-1929/

https://www.facebook.com/keepswingingegyesulet/

Felhasznált források: https://www.swingorama.com/the-history-of-swing-dance/

https://theswingdancecompany.co.uk/history/

http://www.yehoodi.com/blog/2018/7/23/seven-things-you-should-know-about-hellzapoppin

Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten Tovább
Télkirály Birodalma, Szépvölgy és Óbuda határa - A Hármashatár-hegy

Télkirály Birodalma, Szépvölgy és Óbuda határa - A Hármashatár-hegy

index_kep_-min.jpg

Miként Teleki Sámuel és Ludwig von Höhnel barangolta be a forró Afrikát, úgy tapodtuk mi a hideg Hármashatár-hegy nem túl zord ormait, hogy kobaktisztitó téli túrázásra buzdítsuk olvasóinkat a közeli magaslat csodáinak bemutatásával - Szép Zsóka fényképes illusztrációi és Szatmári-Schubauer Solt írása.

Hideg januári hajnalokon, mikor Télkirály párás lehelete dérként pihen meg a fák fagyos ágain, s mikor Ködkirálynő keze tündéri lepelként terül a tájra, sokunk szívében lángra lobbanhat a kalandvágy, hogy a természet tartózkodó nyugalmát egyensúlyozza. Ám mire úticéljaink farakásában megtalálnánk a megfelelő rönköt, amely nyughatatlanságunk tüzét a legjobban táplálja, talán már Tavaszgróf emeli ki első lábát virágokkal bélelt hintójából. Ha még a királyi pár lágy lassúzását szeretnénk elcsípni, érdemes rögvest a Budapest II. és III. kerületének találkozásánál fekvő Hármashatár-hegyre sietni, ahol lelkünk hevének melegében feledkezhetünk bele a tél táncába.

utvonal_li.jpgSem serpákra, sem lavinaálló sátrakra nem lesz szükségünk a mintegy öt kilométeres gyalogtúrán, hiszen a táv még úgy is könnyűszerrel teljesíthető két óra alatt, ha minden második szikla után megállunk egy fotót lőni Instára, minden ötödik után pedig Facebookra.

A túra kiindulópontja a Szépvölgyi út Dunától legmesszebb fekvő csücske, melynél egy murvás parkoló várja az autóval érkezőket, illetve háromszáz méterrel odébb a „Szépvölgyi dűlő” feliratú táblával ellátott 65-ös buszvégállomás. De bármivel jutottunk oda, amint megzörgettük bátorításként a zsebünkben meglapuló gumimaci csomagot, indulhat a nagy út!

A határjelző hegy tetejét azonban csak úgy érhetjük el, ha a vadonban szerzett összes nyomolvasó képességünket latba vetve keressük a kék jelzést a fák törzsein. A kemény koncentráció közben azért érdemes a természetet is megfigyelni. Ha télvíz idején viszonylag korán vágunk neki a kalandnak, szemet gyönyörködtető látványban lehet részünk: A dérrel borított fák fokozatosan elvesznek a sejtelmes ködben. Amint pedig előresietünk, hogy elérjük az elérhetetlennek tűnőt, a fehéres fátyol mögöttünk teszi szemérmes menyasszonnyá a tájat.

img_8958-min.JPG

A fákra fricskázott kék sávokat követve a csúcs közeledtét jelzi, ha rövidesen ritkulni kezd az erdő és egy tisztásnak adja át a helyét. A meztelen mező végén pedig - semmiképpen sem egy emberöltővel indulásunk után - ott tornyosul a Hármashatár-hegy legmagasabb pontját jelző kilátó. Bár Ködkirálynő - mintha csak kedvesünk puha tenyere tapadna hátulról a szemünkre - eltakarja előlünk Budapest és a környező domborulatok panorámáját, mégis együtt keringhet szívünk a méltóságteljes téli uralkodókkal.

img_8952-min.JPG

Persze a magaslatot körülvevő volt légvédelmi bunkerek tanulmányozása sem megvetendő szórakozás. Jó látni, hány boldog pár és mennyi bátor kalandor tette tiszteletét a romoknál. Így a „Szeretlek Mari”, „J+F” és az „Itt járt Laci 2012” igényes graffitik éppen annyira részei az útnak, mint a Télkirály párnájából megszökött pelyhek.

img_8951-min.JPG

Ezek után két gondolat merülhet fel bennünk. Az első, hogy még többet kívánunk ebből a csodából. A második, hogy nagyon rövid volt ez az út. A végeredmény így is, úgy is az, hogy továbbhaladunk, hogy egy körutat írva érkezzünk vissza a startmezőre. És ekkor kezdődik az igazi kaland.

A csúcson pihenő építmények után balra fordulva hamarosan egy szellemtanyára érünk. Casper otthona igazából egy büfé, ami még nem nyitott ki - hiszen jócskán 11:00 előtt járunk - meg a hozzá tartozó egyéb épületek. Rotter Lajos szobránál nyugatnak kell venni az irányt, aztán uzsgyi, mielőtt valamiféle tisztátalan lelkek a nyomunkba szegődnének. Sajnálatos módon, mivel a balra tartás kötelező, ha célt szeretnénk érni, letérünk a turistajelzéssel ellátott ösvényről.

img_8940-min.JPG

Ezzel pedig el is érünk a túra legnehezebb, ám annál gyönyörűbb részéhez, mikor egy rendkívül meredek és sziklás hegyoldalban kell aláereszkednünk a völgybe. A kövek és a köd egyvelegének látványától óhatatlanul kelta sípszót vélhetünk a távolból felénk szűrődni, onnan pedig csak idő kérdése - felfokozott fantáziánknak köszönhetően -, hogy egy druida baktasson velünk szemben a lejtős lejtőn.

Ha azonban a galaták földjén is átküzdöttük magunkat, akkor már együtt énekelhetjük Dorothyval, hogy „Mindig a sárga úton…”, ugyanis a törzseken felbukkanó sárga csíkok immár a civilizációba vezető út jelei. Az ismerős parkolói köd előtt viszont még egy kisebb emelkedő vár ránk, amely Újlaki-hegy néven ismeretes a Google térképen. Tetején egy palló található, amely nem Davy Jones börtönének bejárata, csupán egy siklóernyős starthely. A sziklás csúcs másik érdekessége egy pad, amely gyönyörű kilátást kínál a semmibe, ha Ködkirálynő dönti vállunkra a fejét. Mindenesetre Mari szerelme itt is kinyilvánította mély, deszkába karcolt érzelmeit.

img_8988-min.JPG

A hűvös padtól való hűvös távozás után csak pár percünk van arra, hogy búcsút vegyünk a hideg évszak uralkodóinak csodás birodalmától, hiszen utunk végéhez értünk. Télkirály még útravalóként egy fagyos fuvallatot küld a tarkónkra, mi pedig visszatérhetünk meleg otthonunkba, hogy kalandvágyunk lángja méltó lobogás után aludhasson ki.

img_8960-min.JPG

img_8975-min.JPG

img_8977-min.JPG

img_8980-min.JPG

img_8985-min.JPG

img_8966-min.JPG

img_8949-min.JPG

img_8953-min.JPG

img_8919-min.JPG

img_8922-min.JPG

img_8928-min.JPG

img_8934-min.JPG

Írta: Szatmári-Schubauer Solt

Fényképezte: Szép Zsóka

2020. január 29. 

Télkirály Birodalma, Szépvölgy és Óbuda határa - A Hármashatár-hegy Tovább
We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló

We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló

Molnár Ferenc: A hattyú (Örkény Színház)

raphael-schaller-ckizu7maria-unsplash.jpg

A pompa hanyatlik, de a gőg ugyanaz marad. A hattyúban Molnár Ferenc lehengerlő őszinteséggel mutatja be, milyen messzire képes elmenni valaki ezért, hogy a hatalmat, az életnek ezt a hamis rétegét, aminek emberként túl nagy jelentőséget kölcsönzünk, megtartsa. Bár sokszor meglepően szatirikus eszközökkel él, a darab minden ízében valóságos. A budapesti Örkény István Színház társulata a szemünk előtt változik át impulzív, fondorlatos vagy éppen ártatlanul és hevesen érző karakterekké, míg a rendezés a merev pózok és a csipkelődő, fanyar humor különleges elegyét nyújtja (rendező: Polgár Csaba).

 

A történet alapkonfliktusát Beatrix hercegné terve adja: az asszony elhatározza, hogy lányát, Alexandrát - akit megboldogult apja csak Hattyúnak szólított, s ennek okára később fény is derül - a Monarchia trónörököséhez feleségül adva visszaküzdi magát és családját abba a pozícióba, amely szerinte őket megilleti. Albert, a trónörökös azonban érdektelen: szívesebben alszik vagy tekinti meg a gazdaságban modern újításnak számító fejőgépet, mint hogy Alexandrával törődjön. Fogy az idő, és Beatrix egyre jobban kétségbe esik. Ekkor ötlik eszébe az, hogy Alexandra öccseinek tanára, aki egy művelt és érzékeny fiatalember, talán tudtán kívül a segítségükre lehetne. Hiszen egy férfi érdeklődését leginkább egy másik férfi figyelme keltheti fel. Így hívja el végül Alexandra a tanárt a következő estélyre.

A döntés lavinát indít el: a szenvtelen királyi légkör egyszerre megtörik. Ági Miklós, a tanár (Nagy Zsolt) olyasmit hoz Alexandra életébe, amit a lány addig nem ismert, nem is tudta, hogy vágyik rá: az otthonosságot. Kiderül számunkra, hogy Miklós szerelmes a királylányba, és az élete alárendelt helyzete és folyamatos megaláztatások miatt minden nappal egyre elviselhetetlenebbé válik. A tanár tudós, de emellett érző ember is: nem tud uralkodni magán és kikívánkozó világlátásán. Az estélyen megosztja nézeteit: a csillagokból az tanulható, hogy minden ember egy-egy külön világ, és csak mert a Napot látjuk a legfényesebbnek, nem biztos, hogy az az ég legragyogóbb csillaga. Legmélyebb érzéseit tárja fel, így erőtlenségében is emberibbé válik, mint a többiek. Kifakadása a színdarab már-már steril, érdekek-irányította kontextusába helyezve fájdalmasan valóságosnak hat, nagyon sebezhetővé teszi őt, kontrasztjában pedig még hidegebbnek és hazugabbnak látunk mindenki mást.

Mind a látvány, mind az előadás hangzásvilága egészen különös keretbe helyezik a cselekményt: a színészek élőzenével és a capella dalokkal kísérik saját és egymás játékát. Ez egyszerre kelt harmonikus, bensőséges és groteszk hatást. A történet nemcsak egy másik idősíkban, de talán egy másik univerzumban is játszódik, a háttérben felvillanó “We are more than beautiful” szlogen azonban mégis a jelenhez kapcsolja. Szokásosan három felvonásra bontva játsszák a művet, de könnyed, sodró stílusa és a váratlan fordulatok  fenntartják a dinamikát. Az összes apró elemnek megvan a maga helye és funkciója, a divatosra kreált díszlet csillogása mögött többletjelentés bújik meg (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Minden mállik: a fal, a rang és az igazi emberi kapcsolatok is.

A tetőponton a minden erővel rejtegetett igazság kibukik: Beatrix terve kiszabadul az irányítás alól, és Miklós és Alexandra szerelme egy pillanatig olyan erővel lángol, ahogy csak valami tiltott és múlandó dolog tud. Mert az érzéseket a tökéletesnek és távolságtartónak nevelt lány sem tudja figyelmen kívül hagyni, így minden erejével azon van, hogy megértse és megértesse magát a tanárral, hogy ledobja magáról származásának és feladatának láncait. Kókai Tünde eleinte eltúlzott feszességgel játszik, de ez az eszköztár illeszkedik a rendezési koncepcióhoz, ami nagyon épít a pózokra és éles karakterábrázolásra. A történet folyamán feltárul előttünk az a rétegzett személyiség, ami Alexandrában rejlik, és amely képesnek látszik közel engedni magához a tőle teljesen különböző tanárt. Ezzel párhuzamosan a fiatal színésznő játéka is megváltozik, sokkal érzékenyebb és lélekkel telibb lesz.

A darab tanulsága szerint azonban az élet nem engedi érvényesülni az ilyen fellángolásokat. A folyam sodrása túl erős, medre túl mély ahhoz, hogy el lehessen téríteni. Időközben megérkezik Albert édesanyja, Mária Dominika hercegnő (Für Anikó), ez pedig egyértelmű jele annak, hogy a trónörökös házasodási szándéka komoly. Beatrix és Mária Dominika, a két anya-karakter a darab humorának, egyben keserűségének fő forrásai: elhunyt királyi férjeiken valójában ők uralkodtak, s a házasságot, így gyermekeiket is az előretörés legfontosabb eszközének tartják. Minden emberi szempontot, érzékenységet ez alá rendelnek, a számukra kényelmetlen helyzetekben pedig egyszerűen rosszullétet színlelnek. Ők trónolnak ennek a képmutató érdekvilágnak a tetején.

A tanár végül elhagyja a kastélyt, Alexandra és Albert pedig összekötik életüket. A lány egy életre megtanulja: a hattyú fenséges madár, de csak akkor, mikor a tavon úszik, messze az emberektől, kecsesen, elérhetetlenül - a parton úgy totyog, mint egy óriási kacsa, ügyetlenül, bután. Annak ellenére, hogy a történet a 19. század végén játszódik, örök vonatkozású dolgokat mond ki. Ez a rendezés pedig szórakoztató és intellektuálisan finomhangolt - egy különös stíluselegy teszi kivételes élménnyé az előadást. 

 

Lázár Fruzsina & Taxner Tünde

 

Photo by Raphael Schaller on Unsplash

We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló Tovább
Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól

Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól

 Beteszem a YoutTube-on a Classic Christmas Song listát, hangolódni próbálok. A gyertyák megvannak, az Advent elnevezésű párologtató is, már a Reszkessetek betörők!, és az Igazából szerelem is be van készítve, mint az elektronikus kályhák mellett az aprított fadarabok.

Christmas is all around, avagy íme egy fontos üzenet Billy bácsitól Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
A főpolgármester titka

A főpolgármester titka

Az 1930-as Magyarországának emlékezete korántsem egységes. Egyik oldalról a trianoni tragédiából sikeresen kiemelkedő, függetlenségét visszanyerő ország sikereit szokás kiemelni, másik oldalról viszont az egyre inkább elharapódzó antiszemitizmust és a kirívó szociális igazságtalanságokat. A Bethlen-korszakban visszanyert politikai és gazdasági mozgástér áll szemben a neobarokk giccsel és a Monarchia liberalizmusának elutasításával. A politikai ideológiák által átitatott értékeléseknek azonban nincsen abszolút igazsága, és ezzel leginkább akkor szembesülünk, ha egy-egy életutat önmagában szemlélünk. S különösképpen, ha leásunk annak eltitkolt, elfelejtett, zavarba ejtő részletekig.

Sipőcz Jenő portréja

Vegyük csak például Sipőcz Jenőt! A példás életű jogász jól prosperáló magánpraxisát feladva, a vastagon antiszemita Keresztény Községi Párt képviseletében vállalta el Budapest főpolgármesteri posztját 1920-ban. Az akkoriban még elkülönített fő- és mezei polgármesteri posztot váltogatva, 16 évig folyamatosan állt a székesfőváros élén, mely vezetése alatt szépen fejlődött. Egy kézbe tudták összefogni a közszolgáltatásokat és a korábban széttöredezett tömegközlekedési hálózatot, illetve a szociális ellátórendszer is nagyban bővült. A gazdasági válság ellenére a turizmus fejlesztésére is jutott erőforrás a harmincas években, így válhatott Budapest híres fürdővárossá.

A mintaéletű, keresztényszocialista agglegénybe azonban élete alkonyán belebújt a kisördög, és olyat tett, ami kis híján karrierje végét jelentette: szerelembe esett, és összeházasodott egy zsidó özvegyasszonnyal.

A főpolgármester titka Tovább
A bezárhatatlan bazár

A bezárhatatlan bazár

Nemrég ismét napvilágot látott a hír, hogy bezárja kapuit a józsefvárosi „kínai piac”. Az egykor szebb napokat megélt MÁV-telepet lassan két évtizede bitorolják bérlik a rendszerváltás után a Távol-Keletről hazánkba tömegével érkező ázsiai kereskedők, akik aztán nálunk jobbára a piacozásban találták meg számításukat. Idehaza a ’90-es évek elején, naivitással teli örömükben sokan gondolhatták, ez bizony maga lesz az amerikai álom: a hiánygazdaság után egyszerre itt van nekünk a saját kis kínai negyedünk, ahol olcsón, szinte fillérekért szerezhetjük be a jobbnál jobb, hasznosabbnál hasznosabb cuccokat. Aztán meg is kaptuk a mi kis Amerikánkat, csak hát nem egészen úgy, ahogy szerettük volna.

piac.jpg

A bezárhatatlan bazár Tovább
Köcsög és gyémánt: nyit a Bálna(?)

Köcsög és gyémánt: nyit a Bálna(?)

Azt írja az újság, hogy október 30-án véget érhet a a Közraktári utcai CET kulturális központ parkolóház bevásárlóközpont biopiac és event hall kálváriája. A közlemények szerint novembertől a nagyközönség is igénybe veheti a CET szolgáltatásait, amelyekre talán az integrált jelző lesz a legmegfelelőbb.

A Közraktár utcai közraktárak a II. világháború után folyamatosan elvesztették közellátási funkciójukat, és fokozatos pusztulásnak indultak. A rendszerváltás után kétszer költözött még élet a nagy múltú épületekbe: először 1994-ben, amikor a Nagyvásárcsarnok teljes felújítása miatt az ottani bérlők költöztek be ideiglenesen. Másodszor pedig a kétezres évek közepén, amikor a Buddha Beach és más szórakozóhelyek vették bérbe a területet. Régi közgázosok még mesélhetnek a legendás Szomszédok retro partyról, amelyen még a manapság Nemcsák Károlyt alakító Vágási Feri is tiszteletét tette.

A régi szép idők - forrás: http://www.revizoronline.com

Köcsög és gyémánt: nyit a Bálna(?) Tovább
süti beállítások módosítása