Közgazdász Online


“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

final1105_dsc_4391-min.jpgA legnagyobb hazai esetoldó verseny főszervezői, Reichenberger Nóra Anett és Forgács Benjámin elárulták nekünk, hogy milyen motivációból szervezik a versenyt, és idén mire számíthatnak a résztvevő egyetemi hallgatók és vállalatok.

Írta: Taxner Tünde / Fotók: EVK, OEV / A borítóképen Anett és Benjámin.

“Hihetetlenül jó érzés egy olyan eseményt alkotni, amin más hallgatók örömmel, mosolyogva vesznek részt, és a végén hazavisznek egy nagy nyereményt” - mondja Forgács Benjámin, aki januárban végzett Gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson, és a munkahelye mellett az Országos Esettanulmány Verseny (OEV) egyik főszervezője is lett. A nyolcfős szervezői csapatot Reichenberger Nóra Anettel közösen vezetik.

“EVK-sokból áll a csapat, de teljesen autonóm projektcsapat vagyunk. A tagságból bárki lehet szervező, csak legyen elég motivált” - magyarázza Anett az EVK és a verseny kapcsolatát. Mindkét főszervező három éve tagja a szakkolinak, és nemrég fejezték be tanulmányaikat a Corvinuson. Anett Pénzügy-számvitel szakra járt, ezért az előző verseny szervezésébe pénzügyi területen kapcsolódott be. A tavalyi tapasztalatok lehetővé tették, hogy idén főszervezőként folytassa.

final1105_dsc_4221-min.jpg

A képen az idei szervezőcsapat.

“Az én motivációmat az a lehetőség és kihívás adta, hogy az alapoktól fel tudjuk építeni a versenyt. Hagytak ránk tudást az előző évekből, de a folyamatot mindig elölről kell kezdeni” - mondja Anett. Szerinte az esemény több szférát is összekapcsol, például az akadémiait és a vállalatit, ezért komplex feladat a megszervezése. “Iszonyatosan megtanít arra, hogy mindenre figyelni kell”.

A főszervezők a felelősségvállalásban és a projektmenedzsmentben is folyamatosan fejlődnek. “Nagyon sok olyan szituáció jön létre a szervezés során, ami egy valós szervezeti helyzetben is előfordulhat” - mondja Benji.

Az EVK szakkollégiumot ebben a cikkben mutattuk be, a nemzetközi törekvéseikről pedig itt olvashatsz.

Hogyan fejleszt az esetversenyzés?

A főszervezőket tehát sokoldalúan fejleszti az OEV, de ez a résztvevőkre is igaz. “Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat” -  mondja Benji. Szerinte Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken rekrutálnak. A cégek támogatóként vagy esetadóként kapcsolódhatnak be a versenybe. Idén kivételesen olyan sokan jelentkeztek esetadónak, hogy Anettéknek egy szakértő bevonásával kellett dönteni, hogy melyik a legjobb ötlet.

“Nagyon sokoldalú egy esetverseny, ezért szeretik a cégek és a hallgatók is” - véli Benji.

A résztvevő hallgató kap két izgalmas feladatot, folyamatos a kapcsolatépítési lehetőség, együttműködhet és kommunikálhat vállalati partnerekkel, és csapatban kell együttdolgozni. Benji szerint leginkább a networking és a kihíváskeresés miatt népszerűek ezek a versenyek, de az előadói készségeket és a strukturált gondolkodást is fejlesztik.

dsc_1835-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny záró rendezvénye.

“Ha egy hallgató jó teljesítményt nyújt, amikor az esetet a szakmai zsűri előtt előadja, felfigyelhetnek rá a vállalati szakemberek” - mondja Anett. A zsűriben ugyanis akadémiai tagok mellett hazai nagyvállalatok, valamint nemzetközi multik közép- és felsővezetői is ülnek. Előttük prezentálni és megmutatni a saját gondolkodásmódunkat igazi kihívás.

Hogyan épül fel a verseny?

“Ahogy haladunk előre a versenyben, a folyamat az idő és a nyomás alatti kivirágzást is elősegíti. Míg az első fordulóban két hét van a megoldásra, a döntőben a csapatoknak már csak 33 órájuk van arra, hogy kidolgozzanak egy teljes stratégiát” - mondja Anett.

Az OEV szokásosan két fordulóból áll. A regisztráció 2022. január 24-én indul, két héttel később a résztvevők megkapják az első esetet. Ennek megoldására két hetük van, és a legjobb 12 csapat jut be a második, vagyis az országos fordulóba.

dsc01171-min.JPG

A képen az idei szervezőcsapat munka közben.

A szervezők idén nagyon szeretnék személyesen megtartani az országos döntőt, ami március 25-28. között lesz. A versenyhétvége egy online networking alkalommal kezdődik, ahol bemutatkoznak a támogató vállalatok. “A hallgatók nagyon nyitottak olyan lehetőségekre, amikor röviden, összefoglaltan megismerhetnek vállalatokat. A legtöbben ugyanis ekkor keresik a szakmai gyakorlatos helyet vagy leendő első munkahelyüket. - mondja Benji. A döntőben több mint 30 óra áll rendelkezésre az eset megoldására, amit utána zsűri előtt kell prezentálni. A versenyt egy díszvacsora zárja.

“A Corvinusról hagyományosan sok csapat jelentkezik, ezért tartani kell egy belső fordulót is, hogy kiválasszuk a legjobb három csapatot” -  mondja Anett, az első fordulóba ugyanis minden egyetemről csak három csapat juthat be. Idén ezt a fordulót megelőzi egy előszűrés is, ugyanis csak a legjobb nyolc csapat fog tudni a corvinusos fordulón prezentálni.

this-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny díszvacsorája.

Kik jelentkezhetnek?

Az OEV jelentős a hazai piacon, hiszen ez a legnagyobb magyar esettanulmányi verseny, amire országszerte és az országhatáron túlról is bármilyen szakról lehet jelentkezni. Fontos feltétel viszont, hogy a jelentkező olyan egyetemen tanuljon, amely kínál valamilyen magar nyelvű közgazdaság- vagy gazdálkodástudományi képzést, és mire jelentkezik, már legalább a 3. egyetemi félévét kezdje el.

dsc_1952-min.JPG

Négyfős csapatok vehetnek részt a versenyen. “De jelentkezhet bárki. Ha nincs meg az összes csapattársa, mi szívesen segítünk szerezni neki” - mondja Anett. A főszervezők annak ajánlják a versenyt, aki szeretne többet megtapasztalni az egyetemen túl, és egy szakmai közönségnek megmutatni a tehetségét és tapasztalatait. Ezt a tavaly előtti győztesek is alátámasztják, a velük készült interjút itt olvashatjátok.

A főszervezők célja, hogy az idei OEV mindenkinek élmény és egyben hasznos tapasztalat legyen: “ebben csapatszinten maximálisan benne vagyunk” - mondja Anett. “Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált, ez az esti elfoglaltságunk” - egészíti ki Benji. A versenyre február 6-ig lehet ezen a linken jelentkezni.

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

corvinus_kollegium.jpg

Milyen érzés kollégiumban élni elsőéves egyetemistaként? Tényleg igaz, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni? Fata Flórával, a Corvinus elsőéves hallgatójával honvágyról, konfliktuskezelésről, távolságról és a Tarkaréti Kollégium közösségéről beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Honvágy

flora_kollegium.jpg„Tiszta stresszben voltam, amikor be kellett költözni, de utólag már pozitívan gondolok erre” – mondja Fata Flóra az első kollégiumi élményéről, aki elsőéves Nemzetközi Gazdálkodás szakon és a Corvinus gólyavlogját is ő szerkesztette. A tanév már a beiratkozás előtt elkezdődött számára a gólyatáborral és a kollégiumi beköltözéssel. A stresszt leginkább a sűrű menetrend okozta, de az új környezet ellenére izgatottan várta barátaival az új korszakot.

Az első kihívást a nagyvárosba költözés jelentette számára. Nagykanizsáról költözött Budapestre, így szó sincs arról, hogy negyven perc alatt hazaugrik, ha úgy tartja kedve. Eleinte úgy tervezte, hetente, maximum kéthetente utazik majd, mégis előfordult, hogy hosszabb ideig Budapesten maradt. „Sok volt a teher, úgy éreztem, hogy ez nem megy” – mondja Flóra az első válságáról. „Irigyeltem azokat, akik egy órányira laktak, én meg egy hónap után sem tudtam hazamenni”.

A nehéz helyzeten két szobatársa segítette át.

„Nagyon jól esett, hogy abban a lelki válságban is támogattak. Néha nehéz volt, de már megszoktam. Kevésbé igénylem, hogy hazamenjek, hiszen a kollégium is megszokott környezetté vált számomra” – mondja Flóra.

A szobatársak nemcsak ebben, hanem a tanulmányokban is segítették őt. Bár véletlenszerűen osztották be őket, mind a hárman Nemzetközi Gazdálkodás szakra járnak, így az év elejétől kezdve támogatták egymást. „Megvan az a légkör, hogy bármi van, tudunk kérdezni, és segítünk egymásnak” – mondja.

Súrlódások

A szobatársak viszont nemcsak támogatni tudnak, alkalmazkodni is kell egymáshoz. „Nem az van, hogy akármikor alhatok, akármikor felkelhetek, hanem a többiekhez is igazodni kell. Van, aki korán kel, más egész nap szívesen aludna, más a bioritmusunk” – mondja Flóra.

A megoldás szerinte az őszinteségben keresendő. „Az volt a mi szobánkban a legjobb, hogy tudtunk beszélni arról, ha valami nem tetszett. Nem úgy, hogy odaszólogattunk egymásnak, hanem normálisan megbeszéltük a felmerülő problémákat” – mondja. Nagyobb konfliktus így nem is volt szerinte, hamar megszokták és elfogadták egymás igényeit, de idő kellett az alkalmazkodáshoz.

tarkareti-kollegium-3.jpg

A Tarkaréti Kollégium aulája. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A szobatársakon túl a tágabb közösséget is meg kellett szokniuk. Flóra szerint a legkritikusabb pont a közös konyha volt. Nem a legjobb stratégia pont délben nekikezdeni a főzésnek, amikor a többiek is hasonló tervvel állnak elő. Ennek ellenére azt mondja, hamar megoldották a helyzetet. A konyha pedig a kihívások mellett a kapcsolódások, beszélgetések állandó terepe is lett.

Gyakran elhangzik az a mondat, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni, Flóra azonban nem ért ezzel egyet.

„Vannak olyan tárgyak, amiket sokkal kellemesebb úgy tanulni, hogy itt vagyok a koliban, és bármilyen problémám van, fordulhatok valakihez, és meg tudjuk együtt beszélni az anyagot”.

A nyüzsgő szociális élet persze el is terelheti a figyelmet. „Bevonzanak a kis szociális körök, és akkor én is szeretnék kapcsolódni, nem szeretnék kimaradni a filmezésből, társasozásból” – mondja, ilyenkor pedig nehezebb elkezdeni tanulni. Flóra stratégiája az volt, hogy olyankor utazott haza vidékre, amikor nehezebb vizsgára kellett készülnie. Ilyenkor hatékonyabb volt szerinte az egyedüllét, de a szobatársa például ekkor is inkább a kollégium motiváló közegét választotta.

Flóra első egyetemi élményeiről a Corvinus gólyavlogjában is beszámolt.

Sorverseny

„Ha már nyüzsgő szociális élet, akkor a kollégium a buliról szól?” – kérdezem. Flóra szerint ez nem így van. „A kollégium olyan közösséget ad mindannyiunknak, ami hosszú távra szóló barátság, baráti kör lehet” – mondja. Ez is volt az egyik oka, hogy végül a kollégiumot választotta. „Meg akartam azt tapasztalni, hogy milyen ennyi egyetemistával együtt élni, és milyen az, amikor támogató közösségben vagyok.”

A legmeghatározóbb közösségi élménye sem egy buli, hanem egy sorverseny volt. Meglepő volt számára, hogy a többség nem csak túl akart lenni a programon, hanem tényleg meg akarták nyerni a kolikupát. „Nemcsak arról szólt az egész, hogy csapatokba álltunk, hanem volt egy kis rivalizálás is. Több emberrel ekkor ismerkedtem meg. Nagyon jó lehetőséget adott minden ilyen program az ismerkedésre” – mondja.

Bár szervezett programból lehetett volna még több is szerinte, az aulában bármikor össze tudtak jönni.

„Minden este van lehetőség arra, hogy egy kicsit összegyűljünk. Az aulában mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni, bármikor be tudtam csatlakozni én is.”

Távolság

A Tarkaréti Kollégium a Corvinus legnagyobb kollégiuma, közel négyszáz férőhelyes. Ugyanakkor ez is van a legmesszebb az egyetemtől. Flóra szerint eleinte furcsa volt, hogy sokat kell utazni reggel, és napközben sem éri meg két óra között hazaugrani. Ennek ellenére megtanulta hasznosan tölteni az idejét. Beült az egyetem könyvtárába tanulni, a barátaival szervezett programot, máskor pedig a Napközit választotta, ahol a nap során bármikor pihenhetnek a hallgatók.

Az egyetemtől való távolságért a közösség kárpótolta. Többektől hallja ugyan, hogy a következő évben inkább a Kinizsi vagy a Földes Ferenc Kollégiumba költöznének a távolság miatt, ő mégis hálás azért, hogy a Tarkaréti Kollégium támogató közösségének tagja lehet. „Nem cserélném le ezt arra, hogy öt percre legyek a Corvinustól” – mondja.

A Corvinus három budapesti kollégiummal rendelkezik. Az elsőévesek csak a Tarkaréti Kollégiumba jelentkezhetnek, később viszont a Corvinushoz közelebbi Földes Ferenc Kollégiumot és a Kinizsi Kollégiumot is választhatják. A kollégiumi elhelyezésre a felvételt követően, általában augusztus elején lehet pályázni. A pályázatok során a hallgatók szociális és családi helyzetét és a lakóhelyük egyetemtől való távolságát veszik figyelembe.

A Tarkaréti Kollégium díja 26 500 forint havonta, a szociálisan rászoruló hallgatók ugyanakkor Kollégiumi Szociális Ösztöndíjra is pályázhatnak, ami fedezi ezt az összeget. A kollégiumokkal és a szociális pontszámítással kapcsolatos további információkért a hivatkozott oldalakat ajánljuk.

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből Tovább
Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

borito_14.jpgHogyan jelenik meg a fenntartható fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kutatása a gazdasági fókuszú felsőoktatásban? Dr. Gál Zoltánnal és Dr. Salamin Gézával a regionális és környezeti gazdaságtanról és a Magyar Regionális Tudományi Társaság éves konferenciájáról beszélgettünk.

2022. 01. 21. Írta: Engelbrecht Azurea / Fotók: Mudra Zoltán

Mi a közös a Covid miatt átalakuló kiskereskedelemben és az okosvárosokban? Mindkét téma a területfejlesztéshez kapcsolódik, így a közel százötven előadás között ezekről is hallhattak az érdeklődők a Magyar Regionális Tudományi Társaság tizenkilencedik vándorgyűlésén, melyet a Corvinuson rendeztek meg. Dr. Gál Zoltánnal, az MRTT elnökével, a Pécsi Tudományegyetem tanárával és Dr. Salamin Gézával, a Corvinus Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének és a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk a konferenciáról, a regionális tudományokról és a témaköhöz szorosan kapcsolódó tanszék történetéről.

salamin_gal_takats.jpg

A képen balról jobbra: Dr. Salamin Géza, Dr. Gál Zoltán és Dr. Takáts Előd

Miről szólt a konferencia?

A legutóbbi vándorgyűlés középpontjában a területi egyenlőtlenségek álltak. “Külön szekció szólt a koronavírusról, mert a járvány és a digitalizáció olyan új kihívásokat jelentenek, amik részben tovább mélyítik a meglévő területi és társadalmi különbségeket, részben pedig újakat generálnak. Akik kiszorulnak a digitalizációs platformokból, vagy nehezen tudják ezeket alkalmazni, nehezebb helyzetbe kerülnek a COVID-válság hatására” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az elmúlt évtized vándorgyűléseire gyakran hívtak meg neves nemzetközi előadókat és párhuzamos szekciók is zajlottak angolul. Ezúttal a koronavírus miatt csak két szekció volt angolul és egy plenáris előadó külföldről: Petr Pavlínek a Prágai Károly Egyetem és az amerikai  a Nebraska Egyetem professzora, aki az európai autóipar változó térszerkezetéről és földrajzáról beszélt.

ml_211104_026.jpg

Az Egyetem aktív szervezőpartner volt, a szekciók közül három a Corvinusos  egyetemi kollégák szervezésében jött létre. “Az egyik innovációval, a másik a turizmus regionális következményeivel és hatásaival foglalkozott, illetve a Gazdaságföldrajz és Fenntartható Fejlődés Tanszék szervezett egyet, ami a térbeli egyenlőtlenségek és a környezeti viszonyok kérdésével és környezeti fenntarthatósággal foglalkozott. Két plenáris előadó volt a Corvinusról: Kerekes Sándor professzor a környezetgazdaságtanról beszélt, én pedig a területi és várostervezés nemzetközi gyakorlatairól" – mondta Dr. Salamin Géza.

“Rengeteg aktuális témakört érintettek a különböző szekciók: külföldi működőtőkével, urbanisztikával, várostervezéssel, okosvárosokkal is foglalkoztak. Az önvezető autók térformáló hatásairól  is volt egy online szekció, és igen sikeres volt a három idősávban zajló, a hálózati és regionális rezilienciát vizsgáló angol nyelvű tematikus szekció is” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az előadók közül sokan az MRTT tagjai:A tagság 240 fő, ők adták a konferencia résztvevőinek többségét. Az MRTT az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association, ERSA) egyik nemzeti tagozata, ezek közül Kelet-Európában a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik. A magyar regionális tudomány jól beágyazott a nemzetközi tudományos hálózatokba: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az ERSA 61. kongresszusát Pécsett rendezi meg 2022 augusztusában” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Mi az az MRTT?

A Magyar Regionális Tudományi Társaság az MTA Regionális Kutatások Központja bábáskodásával jött létre, de mára a tagság nagy része az egyetemeken, kutatóintézetekben és különböző állami és térségi intézményekben tevékenykedik. A társaság célja, hogy együttműködést és tudásátadást teremtsen a kutatók és a gyakorlati szakemberek között a területi kutatások, a térgazdaságtan, a területi szociológia, az és a területpolitika különböző tématerületein. Fontos, hogy a kutatási eredmények a szakpolitika számára is hozzáférhetővé váljanak, és így a magyar területpolitika hatékonyabban tudjon reagálni a területi kihívásokra. Az idei konferencia címe is erre utal: A területi egyenlőtlenségek új formái és az átalakuló területpolitika.

Hogy került a vándorgyűlés a Corvinusra?

A vándorgyűlés az MRTT éves konferenciája, amelyet mindig máshol rendeznek meg, 2021-ben a Corvinusra esett a választás. A Társaság és az Egyetem kapcsolata nem most kezdődött:

“Az MRTT-vel több szál is összeköti az Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékét. A hosszabb múltra visszatekintő szakmai kapcsolatok mellett  mindkét szervezet számára fontos stratégiai partner a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelynek Salamin Géza az elnöke” – mesélte Dr. Gál Zoltán.

A vándorgyűlés immár másodjára “vándorolt” a Corvinusra: 2020-ban is itt tartották, azonban a járványhelyzet miatt akkor az előadásokat online bonyolították le. Most a főszerepet az élő előadások kapták:

"142 szekcióelőadás zajlott 23 párhuzamos szekcióban, a kétnapos rendezvénynek 180 regisztrált résztvevője volt. Két blokkban zajlottak plenáris előadások: hat élőben, magyarul, illetve egy online, külföldi előadóval" – mondta Dr. Gál Zoltán.

regi.jpg

Regisztáció a konferenciára.

Mivel foglalkozik a regionális és környezeti gazdaságtan?

A területi vagy regionális tudomány, vagyis a tértudomány nemrég szivárgott be a közgazdaságtanba. Ahogyan Dr. Takáts Előd, az Egyetem rektora is említette nyitóbeszédében, ezt a területi szemléletet Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász terelte a fősodorba a közgazdasági gondolkodásban. Tulajdonképpen a regionális tudomány a gazdaságföldrajz és a társadalomföldrajz egy kibővített értelmezése, és a térben differenciált folyamatokkal foglalkozik. 

A tértudomány vizsgálhat szegregációt, területi különbségeket, hálózatok kialakulását, infrastruktúra-fejlesztést, közlekedési hálózatokat – gyakorlatilag mindennek van térbeli aspektusa. Emiatt gyakran felmerül a kérdés: ez egy tudomány vagy egy ernyőtudomány, amely több területiséggel foglalkozó tudományt integrálja? A nemzetközi konszenzus mostanában az utóbbi meghatározás.

takats_elod.jpg

Dr. Takáts Előd rektor nyitotta meg az eseményt.

A terület a Corvinuson sem új, már az 1949-es alapításakor létezett Gazdaságföldrajz Tanszék, amely az ország legjobbjai között volt. A Közgazdasági Egyetem ugyanis a Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági Karából jött létre, amelyet Teleki Pál – akit mindenki csak miniszterelnökként ismer, de valójában geográfus is volt – hozott létre, és a tanszéket is ő vezette.

“Tehát tulajdonképpen 1922 óta létezik ez a tanszék néhány áthelyezéssel (a Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, amely azóta a BME), így tulajdonképpen ez volt az első gazdaságföldrajz tanszék az országban” – mondta Dr. Salamin Géza.

A szocializmus alatt másként szemlélték a közgazdaságtant és a gazdaságföldrajzot is. A magyar tervgazdaság szakembereit ezen a tanszéken képezték, és a legalapvetőbb gazdaságföldrajzi művek is itt születtek. 

A rendszerváltás után amerikanizálódott az üzleti tudomány, az amerikai tankönyvek lefordítása lett hangsúlyos, így a területi tudományok a háttérbe szorultak. Ennek ellenére a Corvinuson továbbra is aktív a terület, Salamin Géza szerint például hamarosan politikai gazdaságtan mesterszak elindításával is próbálkoznak majd a Politikatudományi Tanszéken.

Regionális képzési lehetőségek a Corvinuson

Emellett új irányok is megjelentek: “a tértudományon belül a városi összefüggésrendszerre fókuszálunk jobban, és a regionalitásban erős nálunk a környezeti dimenzió, a fenntarthatóság kérdései, hangsúlyt kap a geoökonómia is” – mondta Dr. Salamin Géza. Ezért is van, hogy a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon már második éve ilyen specializációkat kínálunk: urbanisztika és térségfejlődés, valamint fenntarthatóság és klíma. Ez a terület egyébként más képzésekben is megerősödött, például 2017 óta indul regionális- és településfejlesztés specializáció a Szociológia alapszakon– tette hozzá.

A doktori iskolák között a Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskolában új programként indult el a Geopolitika és fenntartható fejlődés, ami jelentős hangsúlyt fektet a tértudományokra. A Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak már harmadik éve megy angolul is. “Bátran állíthatom, hogy a nemzetközi társadalom- és gazdaságtudományokban felfutóban van a térbeliség, itt, a Corvinus Egyetemen is próbálunk erre egyre nagyobb hangsúlyt helyezni” – mondta Dr. Salamin Géza.

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit

Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit

mozis_csapat-min.jpgHogyan lehet zöldebb a mozizás? Corvinusos hallgatók a Sugár Moziban egy fenntarthatósági kampányt valósítottak meg a Döntési technikák kurzuson. Honnan volt ennyi motivációjuk, és mit valósítottak meg? A Science Shop munkatársának vendégírása. 

2022. 01. 14. Vendégszerzők: Kőhalmi Eszter, Matolay Réka, képek forrása: Corvinus Science Shop, Sugár Mozi 

A Corvinus Science Shop civil partnereket, társadalmi vállalkozásokat hoz az egyetem életébe, akik az egyetemistákkal együttműködve dolgoznak valamilyen társadalmi vagy környezeti probléma megoldásán. Ez történt Kiss Gabriella őszi Döntési technikák kurzusán is. A diákok a fenntarthatóság témájához kapcsolódóan Tóth Andi zero waste bloggerrel, a hulladékmentes életmóddal és háztartással ismerkedtek meg, majd döntési technikák során végigzongorázva alakítottak ki egy akciótervet. 

A kurzusvégi akciótervek egyike látványos sikersztori. Az egyetemisták a Sugár Mozi bevonásával elindították a #FenntarthatóMozizásHétvégét, vagyis mozizást fém vödörrel és kulaccsal az eldobható alternatívák helyett. A projektben résztvevő harmadéves, pénzügy-számvitel szakos hallgatókkal, Antal Abigéllel és Simon Csabával beszélgettünk. 

Milyen érzésekkel vágtatok bele a projektbe az elején? Milyen érzések vannak bennetek most, a kurzuszárás után? 

Simon Csaba: Nagyon érdekesnek tartom, hogy egyetemi kereteken belül egy megvalósuló projektet kell létrehozni, tehát nemcsak a levegőbe beszélünk, nemcsak tervezünk, hanem meg is valósítjuk. Viszont amikor megtudtuk, hogy fenntarthatósági témában lesz, akkor elkezdtem aggódni...

Nem sokkal később történt, hogy mozizni mentünk, és kifelé jövet megpillantottam a hatalmas kukákat, tele popcornos dobozokkal meg üdítős poharakkal, már konkrétan púposak voltak. Itt fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha ez lenne a projektünk – egy kezdeményezés a fenntartható mozizásért. A Sugár Moziból indultam ki, hiszen oda nagyon gyakran járok, nagyon szeretem, és egyre inkább elgondolkodtatott, hogy mennyire jó lenne, ha meg tudnánk valósítani, és a későbbiekben is láthatjuk az eredményét.  

vodrok_1.jpg

Tudtam, hogy nem szeretnék olyan projektet csinálni, aminek nem látom a hasznát, ezért most különösen jó érzés, hogy valóban lett megfogható eredménye a projektnek. Nagy boldogság és büszkeség volt azt is látni, hogy Facebookon és Instagramon is láthatóak a hirdetéseink, amiket a Sugár Mozi készített az eseményről, és hogy sikerült megszervezni mindent velük. Vissza-visszajárni nagyon szuper a saját vödörrel és a pohárral. 

A Döntési technikák tárgy lényege az, hogy egy akcióterv segítségével saját projektet vigyenek véghez a hallgatók. A legtöbb kurzus során ehhez teljesen szabad kezet kapnak, azonban ebben az esetben a projekt a közösségi partner, Tóth Andi témájához, a hulladékmentességhez kapcsolódott.  

Mit gondoltok, hogyan járult hozzá a partner jelenléte a projekt sikeréhez? 

Antal Abigél: Amikor személyesen elmentünk Tóth Andihoz, abszolút nem tudtam, hogy mire számítsak, de egy nagyon jó beszélgetés kerekedett ki belőle. Először is kaptunk egy általános tudást, hogy pontosan mibe vágjuk a fejszénket, Andi irányt adott nekünk. Ötleteket is kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mivel lehet helyettesíteni a mozis dobozokat. Elmondta, hogy a poharak tetején lévő műanyag mennyire felesleges és kártékony, és azt az ötletet is tőle kaptuk, hogy ha adunk az embereknek egy fém vödröt, azt a többség nem fogja visszahozni, ezért érdemes valamilyen kedvezménnyel honorálni. 

Andinak az akciónk hirdetésében is nagyon nagy szerepe volt, boldogan segített, és osztotta meg csoportokban és a saját oldalán is, valamint a Sugár Mozi oldalára is kommentelt. Mindig nagyon kedvesen és segítőkészen.  

Mi az, amit magatokkal visztek az itt tanultakból? Mi változott a közvetlen környezetetekben? 

S. Cs.: Amit én magammal viszek a fém vödrömön és a poharamon kívül, az a fejlődés a szervezéssel kapcsolatos kommunikációban. Azt is megtanultam, hogy mindig lesznek olyanok, akiket nem fog izgatni az adott téma, de ekkor sem szabad feladni, menni kell előre, és megtalálni azt az embert, akivel viszont éppen akkor haladni lehet.

“A környezetemben is tapasztaltam változást, amikor a szomszédunk küldött képet arról, hogy ők is mennek mozizni, és fém vödörbe kérik a popcornt.“ 

De eljöttek különböző ismerőseink is, és mondták, hogy ők is ki akarják próbálni. A mozi dolgozói is nagyon jófejek voltak. Az, hogy ilyen közvetlen stílusban beszélhettünk az igazgatóval és az üzletvezetővel, hihetetlen jó élmény volt.  

Mi számotokra a legmaradandóbb élmény? 

A. A.: Nagyon pozitív volt, ahogy fogadtak a Sugár Mozisok, nagyon aranyosak voltak, és végig velünk gondolkodtak, hogy hogyan lehetne majd mindezt megoldani. Egyenrangúpartnerekként kezeltek minket; kávéval kínáltak, velünk együtt tanakodtak.

Illetve, a végén volt még egy nagyon jó pillanat. Este 10 körül végeztünk vasárnap a moziban, és megkértük az ott dolgozókat egy közös kép készítésére. Igazából ezeket az embereket csak két napja ismertük, mégis egy olyan jó kis társaság volt, hogy jó visszanézni a képet.  

prezentalas1.png

Rengeteg időt és energiát tettetek bele a projektbe ahhoz képest, hogy sokan csak túl akarnak lenni a tárgyon, a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Nem bántátok meg, hogy komolyan vettétek, és hogy nem egy hagyományos Döntési technikák kurzuson vettetek részt, ahol gyakorlatilag szabad kezet kaptatok volna? 

S. Cs.: Valóban felmerült ez problémaként a csoportos megbeszélésen. Feltettük magunknak a kérdést, hogy mit szeretnénk: ötöst vagy egy olyan projektet, aminek ténylegesen lesz is hatása. Végül a csapat úgy döntött, hogy lépjünk túl a tantárgyon, és bár csak három kredit, vessük bele magunkat a munkába.

Azt sem sajnálom egyáltalán, hogy egy adott témán belül kellett megvalósítani az akciótervet, mert így rávezetett minket arra, hogy tényleg olyat csináljunk, amivel a környezetünkön segíthetünk, amire jó lenne, ha felhívnák az emberek figyelmét. Ez a kurzus nagyon jó volt arra, hogy a mi figyelmünket is felhívja erre a problémára. 

“Legyen bármilyen a téma, ha az ember nagyon akarja, akkor otthon tudja magát érezni benne, és meg tudja találni benne önmagát.” - Antal Abigél 

A. A.: Amikor az intenzív hét véget ért, elkezdődött a Vállalati pénzügyi tervezés nevű tárgyunk, ahol egy büfé terveit kellett megvalósítani. Jó volt látni, hogy a mi csoportunkban feljöttek a fenntarthatósági szempontok is. Tehát a Döntési technikák kurzusról tényleg tovább tudtuk vinni a gondolatokat.

Tudj meg többet a Corvinus Science Shopról a honlapjukon, Facebookon, LikedIn-en vagy Twitteren. Vagy keresd őket a science.shop@uni-corvinus.hu e-mail-címen. 

Fémvödörrel a moziban – Corvinusos hallgatók tették fenntarthatóbbá a Sugár Mozit Tovább
Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
Karácsony a Corvinus körül: fotósorozatunk az ünnepekre

Karácsony a Corvinus körül: fotósorozatunk az ünnepekre

_dsc2439-min.jpgA karácsonyi hangulat Budapest belvárosában, a Corvinus környékén utánozhatatlan. Ezekkel a saját készítésű analóg és digitális fotókkal szeretne a Közgazdász Online egész szerkesztősége nagyon szép ünnepeket kívánni minden kedves olvasónak.

2021. 12. 24. Szerkesztette: Taxner Tünde, felelős szerkesztő

A borítóképen a Deák Ferenc utca fényei, Tarcsi Petra fotója. Haladjunk tovább vele a Vörösmarty tér felé.

_dsc2427-min.jpg

Meg is érkeztünk a Vörösmarty téri vásárba, gőzölög a kürtőskalács és a forralt bor. A pillanatot Tarcsi Petra örökítette meg.

_dsc2419-min.jpg

Az adventi fényfestés pedig már hozzátartozik a budapesti hagyományokhoz. Fotó: Tarcsi Petra

_dsc2416-min.jpg

A digitális képek mellett szerkesztőségünk pár tagja az analóg fotózás rajongója is. A következő képet social média menedzserünk, Kércz Dorottya készítette.

kerczd.jpg

A Corvinuson pedig egy különleges, fenntartható karácsonyfával várták a karácsonyt. Fotó: Taxner Tünde

karacsony_corvinus-1.JPG

Meghitt ünnepet kívánunk ezekkel a képekkel minden kedves olvasónknak! Tartsatok velünk a karácsonyi bejglizés után is - olvasni teli hassal is lehet! A fotót a Corvinus karácsonyfájáról Taxner Tünde készítette.

karacsony_corvinus-2.JPG

Karácsony a Corvinus körül: fotósorozatunk az ünnepekre Tovább
Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

dsc_5622.jpgHogyan lábaljunk ki a járvány okozta lelki elszigetelődésből? Milyen veszélyeket rejthet, ha posztolunk a gyermekekről a közösségi médiában? A Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói nagyító alá vettek társadalmi problémákat, és nemcsak felhívták a figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra, hanem tettek is a megoldásért.

Írta: Kalánová Barbara, Fotók: Horváth Evelin

A projektszemlélet alapvető ma a munkaerőpiacon, ezért a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos képzésének része egy projektszervezést tanító tárgy is. Ennek eredményeit a hallgatók a félév végén egy szakmai zsűrinek prezentálják. Az idei projektnap meglepő eredménnyel zárult. A társadalmi felelősségvállalásra épülő projektek annyira jól sikerültek, hogy a zsűri a megszokott első három helyezés és a különdíj kiosztása helyett hat csapatot emelt ki győztesnek. 

261322343_4631500043593708_7997396161012133518_n.jpg

A képen Pelle Veronika egyetemi tanársegéd és Dr. Takáts Előd rektor. Fotó: Corvinus

A projektnapot december 3-án tartották meg az egyetemen, és tizennégy csapat mutatta be az eredményeit. A csapatokat a félév során Pelle Veronika, a tantárgy felelőse és a projektnap szervezője oktatta és mentorálta, aki november végén elkötelezett tehetséggondozó munkájáért és újító, projektszemléletű oktatói tevékenységéért Egyetemi Kitüntető Oklevelet is kapott. Az idei félév tanulságairól ezt mondta: 

„Egy féléven át tartó projektmunka, amely során ki kell találniuk, meg kell tervezniük és meg is kell valósítaniuk egy társadalmi felelősséget vállaló kampányt és eseményt, sok kihívás elé állítja a hallgatókat. És persze van, amikor nehéz, amikor ki kell lépniük a komfortzónájukból, amikor problémát kell oldani, amikor konfliktust kell kezelni, amikor épp nem annyira szeretjük. De a végén mindig nagy öröm megtapasztalni, hogy mennyit fejlődtek szakmai és személyes kompetenciáikban is. Megható volt látni a motivációjukat, a lelkesedésüket, az elhivatottságukat, és tükröződni a szemeikben a megvalósított munka örömét, büszkeségét, és a jó érzést, hogy ennyi különböző embernek és csoportnak segíthettek. Nagyon köszönöm nekik ezt az élményt."

A projektcsapatok különbözőképpen közelítették meg a társadalmi felelősségvállalás feladatát. Voltak, akik egy társadalmilag hasznos ügyet tematizáltak, vagy fontos társadalmi ügyet szolgáló civil szervezetek hangját erősítették fel. Voltak, akik egy hátrányos helyzetben lévő csoport életébe, mindennapjaiba vittek örömöt, vagy épp a többségi társadalmat érzékenyítették egy közösség nehézségeire. És voltak olyanok is, akik kreatív ötleteikkel egy-egy jó célért dolgozó alapítvány számára gyűjtöttek adományt. Ez utóbbi megközelítést választó csapatoknak összessen közel kétmillió forintnyi adományt sikerült összegyűjteniük.

A hallgatók munkáit szakmai zsűri értékelte. Dr. Veszelszki Ágnes tanszékvezető, nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató az első szekciót véleményezve elmondta, hogy nagyra értékeli a csapatok motiváltságát és a nemes ügyeket képviselő projektek megvalósulását. Apáti-Tóth Kata, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs vezetője a második szekciót értékelve kiemelte, hogy több kiemelkedő projekt vállalkozói potenciált rejt magában, és szívesen segítené a fejlődésüket vállalkozássá. Misetics Mátyás kommunikációs szakember, a MITTE Communications társtulajdonosa a harmadik szekcióban szereplő csapatok munkáival kapcsolatban osztotta meg észrevételeit. Szerinte sok eredeti ötletre épülő projekt született, amire büszkék lehetnek a szervezők. 

A projekteket a zsűri a témaválasztás problémaérzékenysége és fontossága, a stratégia komplexitása, a kommunikációs mix ambiciózussága, a projekt szakmai megvalósítása, az eredmények kvalitatív és kvantitatív mutatói, az előadásmód és a prezentáció szóbeli és vizuális erényei, valamint a társadalmi felelősségvállalás elősegítése és a jövőbeni potenciál szempontjai mentén pontozta.

A legjobbnak ítélt hat projekt

Visszhang Expo

visszhang_expo.jpg

A Visszhang Expo szervezői egyetértettek abban, hogy napjainkban a fiatalok körében a civil megmozdulásoknak alig van visszahangja, és szerettek volna tenni ez ellen. A társadalmi ügyek színes palettáját tárták a látogatók elé, ezzel serkentve a gondolkodást, a beszélgetést, az önkéntes felelősségvállalást, akár a gyermek- és környezetvédelem, a hátrányos helyzetben vagy kisebbségben élők kapcsán. A Budapest Music Centerben megrendezett, pódiumbeszélgetésekkel kiegészített expora a területükön kiemelkedő munkát végző civil szervezeteket hívtak meg. A Facebook-oldalukon és tudósításunkban olvashattok az exporól.

Univenture – Szabadulj!

univenture.jpg

A koronavírus-járvány nem kívánt hozadéka, hogy a megnövekedett távolságtartás nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megerőltető – ezt érezte mindennapjaiban az Univenture - Szabadulj! csapata is. A feloldódás és a kapcsolatépítés céljából lehetőséget biztosítottak a különböző budapesti egyetemek hallgatóinak, hogy újra nyissanak egymás felé egy nyomozós vetélkedő során, majd az ezt követő kötetlen kapcsolatépítő összejövetelen. Budapest utcáit szabadtéri szabadulószobává változtatták, ahol a hallgatók egy időre megszabadulhattak az elszigetelődéstől és a rettegett vizsgaidőszak előtti stressztől, valamint felszabadultan ismerkedhettek egyetemista társaikkal.

Megoszt a (h)ősöm?

megoszt_a_h_osom.jpg

A diákok és jövőbeli-jelenlegi szülők figyelmét hívta fel a Megoszt a (h)ősöm? csapata a gyerekekről szóló tartalom online megosztásának hatásaira és veszélyeire, vagyis a sharenting jelenségére. Fontosnak tartották, hogy minden oldalt megszólaltassanak, ezért szakértők, valamint érintett szülők bevonásával kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus, Bányainé Nagy Judit influencer, édesanya, Hamar Donát önismereti és párkapcsolati coach, édesapa, valamint Dr. Fazekas Rita mediátor, coach, jogász, a beszélgetés moderátora mondták el a véleményüket és osztottak meg hasznos információkat, tanácsokat a sharentingről. A beszélgetés visszanézhető a Facebook-oldalukon.

Mentesen is édes!

mentesen_is_edes.jpg

Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek és családjaiknak nyújtott segítő kezet a Mentesen is édes! csapata azzal, hogy felhívták a figyelmet a téma fontosságára. Az általános iskolások számára kreatív pályázatot hirdettek, és a pályázat eredményhirdetésével egybekötve edukációs napot szerveztek, ahol a témában jártas szakemberek tartottak fórumot a szülőknek. A gyermekeknek közben kreatív foglalkozásokat tartottak, amiben együttműködtek cukorbetegséggel foglalkozó alapítványok is. A Sportos Cukorbetegek Egyesületének rendezvényén és a Promontor TV -nek adott interjúban is beszéltek az 1-es típusú cukorbetegség ismeretének fontosságáról.

Hangoló

hangolo.jpg

A Magyarországon fogyatékkal élő gyerekek száma meghaladja a 35.000 főt. Ők általában tanulási nehézségekkel, kulturális, szociális vagy nyelvi problémákkal küzdenek. Ennek tudatában a Hangoló csapatának – akik maguk is több hangszeren játszanak – elsődleges célja az volt, hogy közelebb vigyék a fogyatékkal élő fiatalokhoz az ember lelkére és elméjére is pozitívan ható zenét. Mivel a budapesti intézményekben élőknek általában több lehetőségük van részt venni hasonló programokon, ezért a nagyvárosból kilépve, a révkomáromi Magyar Tanítási Nyelvű Speciális Alapiskolába látogattak el, és egy vidám délutánt szerveztek az ott tanuló gyermekeknek, melynek során játékos módon hangolták a gyermekeket a zene szeretetére és a különböző hangszerek megismerésére.

Állj meg egy percre!

allj_meg_egy_percre.jpg

A súlyosan beteg gyermekeknek gyűjtött adományokat az Állj meg egy percre! csapata. Egy művészeti kiállítást szerveztek, melynek fő célja az volt, hogy az érdeklődők „megálljanak egy percre”, és figyeljenek az élet apró örömeire: arra, hogy mi az, ami igazán fontos egy beteg gyermek számára. Ehhez előzetesen rajzpályázatot hirdettek a gyermekeknek A legboldogabb pillanatom címmel. A gyermekek rajzaiból inspirálódva készültek el azok a festmények és grafikák, amelyeket feltörekvő és elismert művészek, illetve hobbifestők készítettek a kiállításra, amelynek a Fashion Streeten található Deák Palota adott otthont. A művekért befolyó összegből a csapat egymillió forintos adományt tudott átnyújtani a Csodalámpa Alapítványnak, amelyből beteg gyermekek álmait valósították meg.

Útravaló

Idén a szakmai fejlődés, illetve a jó cél érdekében végzett munka és a segítségnyújtás öröme mellett tárgyi és virtuális díjakkal is gazdagodtak a nyertes csapatok. Két kiemelkedően teljesítő csapat a Piac és Profit támogatásának köszönhetően a Brandépítés és Social Media online konferenciákra nyertek részvételt. A projektnapról egyik hallgató sem ment haza üres kézzel, ugyanis az értékes visszajelzéseken és az oklevélen túl éves bérletet kaptak a Forbes Mesterakadémiára.

“Nagyon vártam, hogy végre bemutassuk hosszú hónapok óta tartó munkánk eredményeit, és hogy a többiek munkáit, elért sikereit is megismerhessem. Örültem annak, hogy a projekteket a zsűri külön-külön értékelte, és egyenlően kezelve emelte ki a hat legkülönlegesebb csapat munkáját, hiszen minden csapat valami olyan egyedülálló csodát alkotott, amire a jövőben is büszke lehet. Ezekkel a projektekkel, úgy gondolom, mindenki nyert, nemcsak azok, akiket kiemeltek. A kedves és dicsérő, büszke szavak mellett általában építő kritikát hallhattunk”

-   foglalta össze élményeit Angyal Virág, a Megoszt a (h)ősöm? projekt egyik szervezője.

 

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért Tovább
Tornyok a Gellért-hegyen: A Corvinus régi-új Campusának története

Tornyok a Gellért-hegyen: A Corvinus régi-új Campusának története

menesi.jpeg

A Ménesi út 5. épületét hamarosan a Corvinus új campusaként ismerhetjük meg. Egyesek a szocializmus bosszúját látják az épületben, másoknak kedves emlékek fűződnek hozzá – ismerkedjetek meg a Ménesi Campus épületének és környékének történetével!

2021.12.06. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

A Corvinus új épülete kiemelkedik a Gellért-hegy oldalából: érdekes szerkezettel és gyönyörű környezettel rendelkezik. Történelmének és építészeti megoldásainak felderítése mellett Dajkai Zsolttal beszélgettünk, aki 2004 és 2020 között dolgozott az épület üzemeltetőjeként, arról, hogy milyen volt az élet a Campuson.

Szőlőültetvényből kultúrnegyed: a Campus és környéke

A Gellért-hegy déli oldalán valamikor Magyarország egyik híres borvidéke terült el, ám amikor a filoxéravész kipusztította a szőlőültetvényeket, gyümölcsfákat telepítettek a hegyoldalra.

A borászati múlt emlékét ma is felfedezhetjük olyan elnevezésekben, mint a Szüret utca, a Somlói út, a Villányi út, és persze a Ménesi út, mely az Arad melletti Ménesi borvidékről kapta a nevét.

A 19. és 20. század fordulóján kezdték el beépíteni a területet. Az újonnan épülő villákat olyan művészek és arisztokraták lakták be, akik a városközpont közelében maradva szerették volna élvezni a jó levegőt és a csodás kilátást: a közelséget az akkoriban újonnan épült Ferenc József (ma Szabadság) híd biztosította, ami nagy lendületet adott a Gellért-hegy lábánál elterülő Lágymányos városrész fejlődésének.

A Ménesi úton lakott többek között Karinthy Ferenc író és Medgyaszay István építész, de a környék több érdekességet is tartogat. A Minerva utcai Bayer-villa egy ideig a Svéd Nagykövetség épületeként szolgált – a második világháború alatt innen szervezte Raoul Wallenberg a budapesti zsidók menekítését a deportálástól. A Mányoki úton áll a szecessziós építésű Művészház, ahol például Madarász Viktor, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József élt és alkotott. A Ménesi úton működik 1910 óta az Eötvös József Collegium, valamint 1983 óta a Bibó István Szakkollégium is.

A Mányoki út és a Ménesi út sarkán található az 5. szám, ahol a jelenleg látható türkiz tornyok helyett száz éve szintén villa állt. 1910-től két évet itt lakott Szabó Ervin társadalomtudós-könyvtáros, aki barátjához, az “anarchista gróf” Batthyány Ervinhez fordult, hogy ajánlja be őt bérlőként. A villa ugyanis a Batthyány-család tulajdona volt. Batthyány Ervin apai ágon gróf volt, anyai nagyapja pedig Trefort Ágoston volt, akit vallás- és közoktatásügyi miniszterként, valamint az Magyar Tudományos Akadémia ötödik elnökeként ismerhetünk a történelemkönyvekből.

Régi-új campus

A jelenlegi épületet 1978-ban adták át, és az Államigazgatási Főiskola – az addigi Tanácsakadémia továbbfejlesztéseként – kezdte meg itt működését.

A főiskola hallgatói politikai és szakmai ismereteket sajátíthattak el többek között az államigazgatás, a jog, a gazdaságtan, valamint a marxizmus-leninizmus területein.

2000. január 1-jével az intézmény beolvadt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetembe – amelyet 2004 óta Budapesti Corvinus Egyetemként ismerünk –, majd 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási karaként működött. A Közszolgálati Egyetem 2020-ban végleg elköltözött az épületből, azóta az Államtudományi Kar hallgatói tevékenységnek az NKE felújított, parkkal és sportlétesítményekkel teljes Ludovika épületegyüttese ad otthont.

2020. szeptember elseje óta az épület a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány  birtokában van – így lett a Ménesi úti épület a mi régi-új Campusunk.

Üveg és acél a hegyoldalban: az épület

Aki Pestről a Gellért-hegy déli oldalára tekint, hamar észreveheti a régi villák közül kiemelkedő türkiz tornyokat, amelyek valójában egy épületet alkotnak: a két markáns oldalszárnyat a földszinti aula "lepényépülete" fűzi egybe.

Az épület terveit az állami LAKÓTERV, azaz Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat készítette, mely leginkább a panelházak tervezésével foglalkozott a rendszerváltás előtt. Az épületet hat év alatt fejezték be, 1972 és 1978 között.

A kivitelezéshez az ekkoriban elérhető legmodernebb betonozási- és géptechnológiát használták. A földszint kivételével az épület könnyűszerkezetes, betonlábakon áll, alatta pedig parkolót alakítottak ki. A maga korában úttörő építési technológiát csak néhány kortárs épületben alkalmazták, a Ménesi Campus közelében például a Szent István Egyetem Villányi úti K épületében.

Az épületbe belépve a két tornyot összekötő aulában találjuk magunkat, ahol rögtön érzékelhetjük, hogy a magyar szocializmus fénykorában készült. Mégis otthonosság sugárzik a berendezésből: a bejárattal szemben rögtön egy beltéri virágágyás fogadja az érkezőt.

bb_bce-23.jpeg

Kép: Az aula - immár részben elbontott - virágágyása (Forrás: Burkus Brigitta)

Az aulában működött egy büfé és egy ruhatár, és a virágágyáson túl egy 200 fős, lépcsős nagyelőadó – az E épület földszinti előadóihoz hasonló –, “ahol néha színházi előadásokat is rendeztek” – idézte fel Zsolt.

Az épület tornyai nemcsak magasságuk miatt tűnnek ki környezetükből, hanem alumínium függönyfalszerkezetes külső falaik miatt is. A függönyfal jellegzetessége, hogy csak a saját és a külső hatások – például földrengések vagy széllöketek – súlyát tartja, és ezeket is elvezeti az épület fő szerkezetébe. Ezt a megoldást alkalmazzák számos irodaház, hotel, bank, autószalon építésénél is. Türkiz és átlátszó üveglapok váltják egymást az épület oldalán, aminek a külső megjelenése mellett előnye az is, hogy rengeteg fényt enged be.

bb_bce-8.jpeg

Kép: Üvegborításos függönyfal-szerkezet (Forrás: Burkus Brigitta)

Az épület emeleteit járva feltűnő, hogy milyen világos minden: a természetes fény elárasztja a termeket és szobákat, és az ablakok minden irányba remek kilátást biztosítanak.

Az emeletről rálátni a környező park fáira – melyekre az építkezés során különösen ügyeltek –, a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, a pesti városképre, és így természetesen a Corvinus E és C épületére, valamint a Sóházra is. Ennek persze az a hátránya, hogy a napos oldalon nemcsak világosság, hanem a nyári hónapokban a hőség is jobban érezhető.

Mióta üresen áll, az épületben többször forgattak reklámokat, és egy nagyreményű magyar sorozatot is, melyet a Genfi Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be.

A jobboldali épületszárnyban négy emelet látta el az oktatási funkciókat. A negyedik – Dajkai Zsoltot idézve – “a rektor birodalma” irodákkal, alatta oktatási termek. A tantermek többségét a C épület V-VI. előadójához hasonlóan ketté tudták osztani falakkal. A nagyobb termekben, ahol egy-egy oszlop kitakarta a táblát, képernyőket helyeztek az oszlopok hátsó oldalára, hogy a messze ülők is láthassák az előadót. A földszinten ebben a szárnyban helyezkedett el a könyvtár, ami tágas olvasótérrel, valamint az egyik teremben tekerővel mozgatható polcokkal felszerelt volt, és hasonlóan a C épület könyvtárához, üvegfallal választották el az épület nyüzsgésétől.

bb_bce-96.jpeg

Kép: Mozgatható polcok a könyvtárban (Forrás: Burkus Brigitta)

A baloldali épületszárny a kollégiumnak adott helyet. A földszinten menza működött, nyitható üvegfallal a szellőztethetőség miatt. A menza konyhája a -1. szinten helyezkedett el a hűtőkamrákkal együtt, és innen küldték fel ételszállító lifttel az elkészült fogásokat. A menza felett, a torony alsóbb szintjein irodák helyezkedtek el, a 3. emelettől pedig kollégiumi szobák. “Két-két szoba közös előtérre nyílt egy zuhanyzóval és egy vécével – ez igen kényelmes volt ahhoz képest, hogy más kollégiumokban 6-8 ágyas szobák mellett emeletenként közös mosdót és vécét használnak” – mondta Zsolt.

A harmadik és negyedik emeleten közös konyha volt, ami a Szabadság-szoborra és a pesti Duna-partra nézett – mikor a Gellért-hegy lábától lőtték fel az ünnepi tűzijátékokat, érdemes volt innen nézni, és Zsolt szerint ezzel a lehetőséggel gyakran éltek. A kollégiumi emeleteken a diákok kanapéval és tévével ellátott közösségi terekben élvezhették egymás társaságát.

Az ötödik emeleti szobákat a továbbképzősöknek tartották fenn, hogy hétvégére ki tudják bérelni. A nyári szünetben pedig az egész kollégium gyakorlatilag hotelként működött: barátságos áron bárki megszállhatott ott, a recepció, a menza és a könyvtár is elérhető szolgáltatások voltak.

Az épülethez tartozik a park és a műfüves sportpálya mellett egy galériás tornaterem lelátóval és mászófallal, valamint egy uszoda is szaunával – ezt az odajárók Mányoki uszodaként ismerték –, melynek sínek segítségével nyitható volt a teteje. Zsolt elmondása alapján az uszodában szerveztek nyári úszótáborokat, és Ménesi Campus hallgatóinak egy bizonyos létszámig ingyenes volt a belépés. Újkorában a Gellért Fürdő termálvizét itt is élvezhették a látogatók, és a kommunizmus alatt az elmondások szerint a pártvezetők is előszeretettel vették igénybe ezt a gyógymedencét. Az 1980-as években a termálmedence működését leállították, és befalazták: a gyógyvíz magas ásványianyag-tartalma miatt ugyanis a medence anyaga gyorsan korrodált, és a lerakódó anyagok dugulásokat okoztak.

Szabadtéri diplomaosztók és biciklibérlés: aktív diákélet a campuson

Minden megkérdezett nagy szeretettel mesélt a Ménesi Campuson eltöltött évekről: ellágyuló tekintetek és mosolygós arcok jellemezték a beszélgetéseinket.

“Örömmel jártunk be dolgozni, nem úgy keltem fel, hogy á, ma is munkába kell menni” – mesélte Zsolt. Kiemelte, hogy remek volt a közösség, mindenki mindenkit ismert és tegezett a nagyjából kétszáz egyetemi dolgozó között. A családias hangulat és a közvetlenség különösen jól jött az olyan kellemetlen helyzetekben, mint amikor egy szép december 23-án csőtörés történt a parkoló fölötti fűtésrendszerben: kifolyt a víz, és azonnal megfagyott, ami gyors szerelést igényelt, már aznap be kellett menni. De tulajdonképpen ekkor is vidáman telt a munka, a rektor vitt le teát, és Zsolt – a helyzethez képest – kellemes emlékként tekint vissza rá.

A diákélet is jó hangulatban telt. Az épület és a körülötte lévő park sok lehetőséget adott a programok szervezésére: bulik, kari napok, koncertek, sok lángosozás és táborok színesítették a diákok életét. “A tanárok hagyták, hogy a hallgatók kiéljék magukat a bulik során, mert tudták, hogy utána visszaáll a béke és a fegyelem” – mondta Zsolt. 

A hallgatók nem szigetelődtek el az egyetem többi épületétől: bár ma a villamos és a 4-es metró a legkézenfekvőbb összeköttetés a pesti Campusszal, biciklivel is gyorsan bejárható az út.

A Ménesi épületnél lehetett biciklit bérelni kimondottan azzal a céllal, hogy a hallgatók eltekerjenek a Fővám téri épületekhez, majd az órák után vissza.

Az épület délkeleti oldalán elhelyezkedő betonozott parkrész adott teret a különböző kültéri programoknak, mint a kari napok, a pedagógusnap – bor- és sajtkóstolóval, gulyáslevessel, valamint esetenként ökörsütéssel kiegészülve – vagy a diplomaosztók. “A park gyönyörű, zöld fái között különleges élmény volt a kültéri diplomaosztó, amelyet az aulában kivetítőn nézhetett, aki nem tudott vagy akart kimenni” – mesélte Zsolt.

Az ott dolgozók történetei arról árulkodnak, hogy a Ménesi Campust egyértelműen a jó hangulat és pezsgő diákélet jellemezte. A megújítás során többek között arra törekszik az Egyetem, hogy teret adjon a hallgatóknak a fejlődésre, a közös munkára és minél több lehetőségre. Az új, technológiaintenzív terek mellett a közösségi terek kialakítása is a fő célok közé tartozik, amelyek a szórakozás mellett a csoportos kutatásoknak és projekteknek is kedveznek. Ezen felül sportolásnak és bővebb kollégiumi funkcióknak is teret ad a felújítás, ezzel elősegítve, hogy a Ménesi Campus ismét színes diákéletnek és életre szóló barátságoknak adjon otthont.

Tornyok a Gellért-hegyen: A Corvinus régi-új Campusának története Tovább
Tartósan beteg gyerekeknek és hajléktalanoknak is gyűjtenek corvinusos diákszervezetek az ünnepi időszakban

Tartósan beteg gyerekeknek és hajléktalanoknak is gyűjtenek corvinusos diákszervezetek az ünnepi időszakban

pexels-gustavo-fring-7156158.jpeg

Karácsony közeledtével több corvinusos hallgatói szervezet kezdeményezett jótékonysági gyűjtést és kampányt. A HÖK, a COMET és az FMN diákszervezetek közötti versennyel segíti a KórházSulit, az AEGEE-Budapest pedig hajléktalanoknak gyűjt ruhákat a téli hidegre.

2021.12.05. Szerkesztették: Taxner Tünde, Kovács Máté / Borítókép: Gustavo Fring, Pexels 

Kreatív kommunikációs anyagokkal és gyűjtéssel küld baráti ölelést 50 hallgatói szervezet a KórházSulisoknak

png_20211202_182739_0000.jpg

A kezdeményező szervezetek. Grafika: Báthori Adrienn

Ötven diákszervezet háromezer hallgatója vesz részt abban az adománygyűjtésben, amivel a tartósan beteg gyerekeket segítő KórházSulit támogatják a hallgatók. A gyűjtés mellett kreatív kampányt is indítanak a szervezők. A résztvevő diákszervezetek saját kommunikációs anyagot készíthetnek a kampányhoz, a kreatívok pedig egymással is versenyeznek.

A verseny során a diákszervezetek az alapítvánnyal kapcsolatos kulcsszavakat kapnak, ezeket fogják kreatív módon feldolgozni és megjeleníteni. Nincs határ szabva: lehet a szóból vers, festmény, plakát, élőszobor, Tik-Tok-videó vagy akár dal. A cél az, hogy a lehető legtöbb adományt lehessen vele gyűjteni. A jóváhagyott kreatív anyagokat megosztják a diákszervezetek közösségimédia-felületein. A győztest az összegyűjtött adományok, az elkészített kreatívokra érkezett lájkok és a megosztások alapján hirdetik ki.

Az adománygyűjtést a HÖK, a COMET és az FMN kezdeményezte.

“Azért fontos számunkra ez a projekt, mert egyetemi hallgatóként szeretnénk változást elérni, és segíteni azokon a gyerekeken, akiknek nem adatnak meg a normális iskolai körülmények”

- mondja az egyik FMN-es szervező, Bányai Rebeka. A gyűjtéssel a szervezők a beteg gyermekek magányérzetét csökkentenék egy virtuális öleléssel, ami a karácsony közeledtével különösen fontos lehet számukra.

Budapesti hajléktalanoknak gyűjt az AEGEE-Budapest

gyujtes_kep.jpeg

Kép: AEGEE-Budapest

Sok hajléktalannal találkozunk a városban az egyetem felé menet, de sokszor annyira el vagyunk merülve a saját felatainkban, hogy nem nézünk körbe igazán, és nem gondolunk bele az ő helyzetükbe - véli Perl András Máté, az AEGEE-Budapest diákszervezet tagja.

Az AEGEE-Budapest diákszervezet ezért karácsonyi jótékonysági gyűjtést szervez az egyetemen. Hajléktalanoknak szeretnének segíteni ruhákkal, hogy könnyebben vészeljék át a hideg, téli hónapokat. A Menhely Alapítványnak gyűjtenek, ami egy kifejezetten hajléktalanokkal foglalkozó, belvárosi civil szervezet. “Az egyik tagunk régebben dolgozott velük, innen tudjuk, hogy az adományok jó helyre kerülnek” - mondják a szervezők. 

aegee_bp.jpeg

Kép: AEGEE-Budapest

A gyűjtést a Corvinus E épületében, a Zsibongó folyosó déli részén, a 3. és a 4. előadó között rendezik meg. Több karácsonyi csomagolópapírral borított doboz van kint különböző adományoknak.

Ezeket gyűjtik:


- férfi és női utcai cipő (szezonális)
- férfi és női farmernadrág (40/L-es mérettől felfelé)
- sapka, sál, kesztyű
- felnőtt kabát (dzseki)
- új, felnőtt alsónemű, zokni
- hátizsák, oldaltáska, öv
- borotvahab, eldobható borotva
- női intimbetét
- egytálétel, konzerv

Az adományokat november 29. hétfőtől minden hétköznapon, egészen december 17. péntekig várják a Corvinuson. 

“Az évnek ebben a szakaszában van a hajléktalanoknak a legnagyobb szükségük a segítségre, és mikor, ha nem karácsonykor segítsünk másoknak. Úgy gondoljuk, hogy ez a gyűjtés fontos az egyetem számára, mert többségében olyanok járnak ide, akik megtehetik, hogy a saját pénzükből másokat segítsenek” - mondja Perl András Máté.

A szervezők arra is bátorítanak mindenkit, hogy ne csak karácsony előtt, hanem bármikor, amikor megtehetik, támogassák az alapítványt, mert a hajléktalanoknak minden adomány számít. A Menhely Alapítvány az Erzsébet körúti otthonában bármikor szívesen látja az adományokat, de érdemes előzetesen egyeztetni velük.

Tudsz más adománygyűjtésről is, amit Corvinushoz kötődő szervezet vagy hallgatói csoport szervez? Írd meg nekünk Facebookon vagy a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen, hogy mi is megírhassuk a történetüket!

Tartósan beteg gyerekeknek és hajléktalanoknak is gyűjtenek corvinusos diákszervezetek az ünnepi időszakban Tovább
Hogyan szerez doktori címet és tanít a Corvinuson egy akadályoztatott hallgató? - Interjú a Fogyatékosság Világnapja alkalmából

Hogyan szerez doktori címet és tanít a Corvinuson egy akadályoztatott hallgató? - Interjú a Fogyatékosság Világnapja alkalmából

o_zs_0231_wecompress_com_1.jpg

Tóth Miklós Bálint a Corvinus végzős doktorandusz hallgatója, akivel érdekes hallgatói életútjáról a december 3-ai  Fogyatékosság Világnapja alkalmából a Hallgatói Támogatás Esélyegyenlőségi csapata készített interjút.

2021.12.03.Írták: Tóth Miklós Bálint, Kardos Dorottya és Rózsa Melinda, Corvinus Hallgatói Támogatás. Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Milyen speciális képzési igénnyel tanult az egyetemen?  

kep1.jpegAz egyetemi követelményeket szerencsére ugyanúgy sikerült teljesítenem, mint más hallgatóknak, inkább annak formájában voltak különbségek. Ez mindenekelőtt azt jelentette, hogy az írásbeli vizsgák helyett szóban adtam számot a tudásomról. Az oktatók szinte kivétel nélkül rugalmasan és kompromisszumkészen álltak ehhez a helyzethez, így minden esetben találtunk megoldást a felmerülő kérdésekre.

Az órai jegyzetelésben egyetemista társaimtól kaptam sok segítséget. Volt, aki laptopon jegyzetelt, és az óra után továbbította nekem a dokumentumot, és volt, aki beszkennelte nekem a füzetét.

A képen Tóth Miklós Bálint.

Miért a Corvinust választotta?

Két szempont játszott fontos szerepet. Egyrészt döntő volt, hogy az engem érdeklő társadalomtudományi területen kiemelkedően színvonalas a Corvinuson zajló oktatás. Másrészt elektromos kerekesszékkel közlekedő egyénként számomra kulcsfontosságú volt az egyetem akadálymentessége is.  

Tóth Miklós Bálint a Corvinuson, Politológia alap- és mesterszakon végezte el egyetemi tanulmányait. 2017-ben ugyanott nyert felvételt a Politikatudományi Doktori Iskolába. Ez év november 12-én védte meg „Politikaelmélet és szépirodalom határvidékén. Három esettanulmány” című doktori értekezését.

Szakmai érdeklődése középpontjában a szépirodalom és a politikaelmélet kapcsolata áll, emellett foglalkozott konzervatív politikai gondolkodással és a fogyatékosság politikaelméleti vonatkozásaival is. Írásai – többek közt – a Politikatudományi Szemlében, a Kommentárban, a 2000 folyóiratban és a The European Conservative-ban jelentek meg.

A kormányzás és szakpolitikák kurzus előadójaként részt vett a Corvinus Egyetem Politikatudomány mesterszakos hallgatóinak oktatásában, és ezzel párhuzamosan tartott vendégoktatóként előadásokat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. 2021 tavaszától a Mathias Corvinus Collegium kutatója. 

Milyen kihívásokkal, nehézségekkel találkozik vagy találkozott az egyetemi tanulmányai során?  

Szerencsére nem találkoztam megoldhatatlan problémával az egyetemen töltött éveim során. A legnagyobb nehézséget talán az jelentette, amikor az őszi-téli időszakban át kellett menni az egyik épületből a másikba, hiszen ekkor meg kellett kérnem valakit, hogy adja rám a kabátot, illetve hogy kísérjen át engem.  

Milyen sikerei voltak az egyetemi tanulmányai során? Mire büszke?

Leginkább annak örülök, hogy az alap-, a mester- és a doktori képzés során is sikerült megfelelnem a magam és a környezetem által felállított mércének. Ennek részeként eljutottam TDK- és OTDK-konferenciákra, szabadon kutathattam az engem érdeklő témákban, és több kurzus oktatásában is részt vehettem. 

A szakmai eredmények mellett pedig legalább ilyen fontosak az itt létrejött emberi kapcsolatok, hiszen voltaképpen ezek teszik lehetővé, hogy valaki ne csak a kötelességeket lássa az egyetemben, hanem kötődjön is az ott formálódó közösséghez.

Milyen támogatást kapott az egyetemtől? Ezek hogyan segítették a tanulmányai során? 

Szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis oktatóimtól – különösen a témavezetőmtől, Dr. Balázs Zoltántól, továbbá Dr. Lánczi Andrástól és Dr. Gallai Sándortól – és hallgatótársaimtól egyaránt sok segítséget kaptam az egyetemen töltött kilenc évem során. Sokat számított, hogy az időnként áttekinthetetlenül nagynak tűnő egyetemen belül a Politikatudományi Tanszék egy olyan kis közösséget alkotott, amely a szakmai fejlődés mellett lehetőséget biztosított a szoros emberi kapcsolatok kialakítására is.

Mik a jövőbeli tervei? Mivel szeretne foglalkozni a doktori után? 

Tavasztól a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának munkatársa vagyok, ennek megfelelően a jövőmet elsősorban oktatóként-kutatóként képzelem el. Szeretnék továbbra is foglalkozni a doktori disszertációm témájával, a politika és az irodalom kapcsolatával. Emellett a szakpolitikai elemzés, valamint a politika és a fogyatékosság összefüggései is érdekelnek.

Idén új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. Farkas Jácint beszélgetett velünk  arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz.

Hogyan szerez doktori címet és tanít a Corvinuson egy akadályoztatott hallgató? - Interjú a Fogyatékosság Világnapja alkalmából Tovább
Hol jelentek meg az egyetemi mémek az internet előtt?

Hol jelentek meg az egyetemi mémek az internet előtt?

A Közgazdász hallgatói lap negyven éve Halász Géza karikaturista szemével

 

kozgazdasz_szerk1.jpeg

Milyen az eredeti közgazdász humor? Mennyire lehetett egy felsőoktatási lapban a 70-es és a 80-as években politikáról és gazdaságról vitázni, és hogyan működött a szerkesztőség a rendszerváltás előtt? Halász Géza karikaturistával visszatekintünk a Közgazdásznál eltöltött közel negyven évére.

2021.11.26. Írta: Taxner Tünde, felelős szerkesztő

A borítóképen egy régi szerkesztőségi értekezlet látható.

Idén 70 éves Magyarország egyik legrégebbi felsőoktatási lapja. A Közgazdász első száma 1951. október 9-én jelent meg, és online formában ma is működik a szerkesztőség (a régi lapszámok itt megnézhetők). A Közgazdászhoz 1967-ben csatlakozott Halász Géza, aki hallgatóként, majd az egyetem munkatársaként, később pedig az Aula Kiadó egyik vezetőjeként közel negyven éven keresztül részt vett a lap életében.

halasz_geza.jpeg„Még akkor is rajzolgattam, bejártam, jó társaság volt”
- mondja Géza, aki ma elsősorban karikaturista, webgrafikus és nagyapa. A Magyar Nemzet hétvégi mellékletében, a Lugasban szokott hetente egy művet publikálni - ez a Halász Géza-Show, és folyamatosan gyártja a humoros tartalmakat. Kedvencei a gifek, amint a weboldalán is látszik. A MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának elnöke, aki a Közgazdászba rendszeresen írt cikkeket is nagyjából ötven évvel ezelőtt.

A képen Halász Géza.

 

Hatvanas évek

A Közgazdász a 60-as években üzemi lap volt, vagyis nem az egyetem volt a fenntartója, hanem a Hírlapkiadó vállalat, az irányítás pedig az egyetemi pártbizottsághoz tartozott. Amikor Géza egyetemistaként csatlakozott, éppen Kincses György vette át a stafétabotot Faklen Pál  korábbi főszerkesztőtől. „Vele csináltam végig, és utána, amikor valamelyik nagyobb újsághoz ment, akkor került ide Halai Edit”. Farkasinszky Tiborné Halai Edit meghatározó főszerkesztője volt a lapnak, egészen a rendszerváltásig vezette a Közgazdászt.

Ebben az időszakban a főszerkesztő mellett két vagy három munkatárs dolgozott a Közgazdásznál teljes állásban, fizetésért. „Volt fizetett gépírónő is, aki mindenbe beleszólt, átírta a cikkeket, úgyhogy nem győztünk veszekedni a Marikával”. Tartozott a Közgazdászhoz egy nagyjából 20 fős diákcsapat is. 

„Halai Edit idejében sokan voltak itt, akik szívüket-lelküket a Közgazdászért adták. Ezért soha senki nem fizetett semmit, ezt magunknak csináltuk” - mondja Géza. 

Szerinte a felnőtteknek nem sok dolguk volt: “legfeljebb néha egy-egy muszáj cikket ők írtak meg, vagy ha olyan értekezlet volt, ami a diákokat kevésbé érdekelte, akkor ők mentek oda”

kozgazdasz_plakat_5.jpeg“Gondolom, szerkesztették is a cikkeket” - mondom Gézának naivan. “Ha hagytuk!” - válaszolja. “Nagyon kemények tudtunk ám lenni. Abból a gárdából sokan lettek újságírók, híres emberek. Például a mostani MÚOSZ elnök, Kocsi Ilona is a Közgazdásznál kezdett, a HVG alapítója pedig eggyel fölöttem járt”. A lap kéthetente jelent meg, ‘67-ben még négy oldalon, majd nyolcon, és később 12 oldalas lett.

„Nagyon sokan keresték akkoriban a jó közgazdászokat, a sajtóban jól el lehetett helyezkedni” - mondja Géza. Szerinte a szerkesztőségi tagok közül a legtöbben újságírónak mentek, de voltak, aki politikai pályát választottak, vagy valamelyik egyetemen kezdtek el oktatni. 


„Kéthetente, minden megjelenés előtt festettem egy nagyméretű plakátot az egyetem bejáratához.”

Hetvenes évek

Miután befejezte a Közgázt, Géza dolgozott egy évet a tévénél, majd visszajött tanítani a Számítástechnikai, (ma Számítástudományi) Tanszékre. gyerek.jpeg„Nem ragadott el annyira a tudomány. Nagyon szerettem az informatikát, de inkább csinálni meg tanítani. Végülis azért mentem át a könyvkiadói vonalra, mert nem akartam tudós lenni” - meséli Géza.

A hatvanas évek végén és a hetvenes években a Közgazdászban szakmai és politikai viták folytak. ‘68-ban kezdődött az új gazdasági mechanizmus, ami nagyon sok vitát váltott ki az egyetemen is. Ekkor írta meg Kornai János a A hiány című művét: „akkoriban ő nem igazán jöhetett be ide, a Közgázra”. Vagyis Géza szerint a vélemények egy részét elhallgattatták, de hallgatói klubokban és a filmkritikákban folyamatos volt a vitatkozás. 

A Közgazdászban 1979-ben jelent meg, 2009-ben díjat kapott Tolentinoban.

„Ha a Pártbizottságból valamelyik elvtárs leszólt, Gyuri, a főszerkesztő megremegett, mi meg jót röhögtünk rajta” - mondja Géza.

Volt pár olyan cikk, ami emiatt kimaradt. Például Géza beszámolója egy nyugat-németországi építőtáborról, ahol megismerkedett egy francia diákkal, és megállapította: “kár, hogy nem tudunk többet Maoról, mert elvitatkoztunk volna a gyerekkel”. Ekkoriban még Mao nevét sem lehetett kiejteni, ezért a főszerkesztő ki akarta húzni ezt a pár mondatot. Erre Géza inkább nem engedte megjelentetni a cikket.

A Közgazdász irodája a mostani E épület 3. emeletén volt, akkoriban ez az egy épülete volt az egyetemnek. „Mindig tele volt a szerkesztőség, akár óránk volt, akár nem”. Géza szerint nagyon jó baráti társaság voltak. A mellettük lévő szoba a KISZ-é volt, minden szünetben ott gyülekeztek a KISZ vezetők. “Ott mentek a nagy viták mellettünk és részben velünk. Olyanok jöttek, mint Németh Miklós későbbi miniszterelnök és Bauer Tamás, az SZDSZ, majd a DK politikusa” - emlékezik vissza Géza.

„A lapban is voltak kemény viták, amiben az az érdekes, hogy engedték ezeket. Írt bele olyan, aki pár évvel később SZDSZ-es lett és olyan is, aki a jobboldalon kötött ki. Próbáltuk megérteni egymást.”

Nyolcvanas évek

Mindez a nyolcvanas években is folytatódott. „Grósz Károly idejében izzott a lap. Ahogy a filmekben is voltak értelmiségi viták arról, hogy hogyan érdemes élni, a Közgazdászban is voltak”. A politikán és a szakmai cikkeken kozgazdasz_szerk.jpegtúl az egyoldalas sport rovat is nagyon fontos volt. A tömegsportot próbálták erősíteni a hasábokon - és a gyakorlatban is.

A Kultúrosztályhoz tartozó művészeti együttesekkel, például a tánckarral és az énekkarral évente rendeztek egy nagy focimeccset, a KEFIR-t. A kulturális együttesek a “firkászok” ellen. Kibéreltek valahol egy pályát, és “mindig volt valami műsor: lányoknak tizenegyes rúgó verseny, vetélkedő”. Géza és pár társa elmentek a Tejipari Vállalathoz, hogy adjanak nekik reklámcélból kefirt. „Akkor hozták be a gyümölcsjoghurtokat, abból kaptunk rengeteget, úgyhogy itt az aulában osztogattuk, és mondtuk: ‘Ugye eljössz a KEFIR-re?’”. 

"Sebők János diktál."

kulcsar_en.jpegA nyolcvanas évek közepén Géza váltott, és az akadémiai pálya helyett inkább a könyvkiadásban helyezkedett el. Az egyetem könyvkiadója, az Aula Kiadó alapítója  1989-től 2007-ig volt a vezetői között. „Nemcsak tankönyveket, hanem tudományos és szakkönyveket is adtunk ki, egész szépeket” - mondja Géza, aki maga is tervezett könyvborítókat. Az ezredforduló környékén azonban lejtmenet állt be: „nem tudtuk felmérni, hogy van-e még egyáltalán szükség könyvre”. A kiadó anyagi és egyéb okok miatt megszűnt, azonban az általa kiadott könyveket ma is gyakran használják a corvinusos egyetemisták.

Kulcsár József fotós (jobbra) és Halász Géza (balra).

Gőzgazdász, különszámok, nyomtatott humor

Géza életében valami a Közgazdászos évei óta változatlan maradt: a humor. A lapban egy oldalas humor rovat volt, amibe rajta kívül olyan emberek írtak és rajzoltak, mint Földes Péter, a Neoprimitív szövegírója, ma újságíró, és Farkasházy Tivadar humorista, újságíró, az egykori Rádiókabaré szerkesztője, a Hócipő alapítója. Két különszámot is adtak ki, az elsőt 1973-ban. „Ekkor már minden más egyetemnek volt humorgyűjteménye, csak nekünk nem” - szóval Halász Géza és Farkasházy Tivadar megszerkesztették a Gőzgazdász (Közgazdász humor 25 éve) című kiadványt. Géza szerkesztette a képeket és a rajzokat, Tivadar gondozta a szövegeket.

tananyag.jpeg

1974-ben jelent meg a Közgazdászban.

Egy másik humorgyűjteményben is közreműködött, amit Szigeti Endre, az Elmélettörténet Tanszék egyik professzora szerkesztett. A Sánta kamatláb (Közgazdász humor 1920-1995) című kötetet az Aula Kiadó adta ki 1996-ban. Ezzel le is zárult a nyomtatott humor időszaka, de digitalizált formában a humorgyűjtemények továbbra is elérhetők.

„Más lett a humor az interneten” - mondja a karikaturista, aki már a 90-es években tartott a multimédiáról kurzust az egyetemen. „Amit csinálok, az tulajdonképpen mém, csak a fogalom eredeti jelentése más, mint ahogy most használják. Ugyanúgy mint a gén, a mém is örökít, de a kulturális értékeket”. Géza számítógépes technikával, de művészi hozzáállással alkot.

“Én a műalkotások egyfajta mutációját csinálom meg, nem azt, amikor valaki ír három mondatot, és hozzátesz egy fényképet” - mondja.

A nyomtatott humor annyira kihalt már Magyarországon, hogy Géza szerint nagyjából tizen vannak, akik rendszeresen publikálnak karikatúrákat, mert van rá lehetőségük. Régen minden megyei lapnak és az üzemi lapoknak, amilyen a Közgazdász is volt, volt külön karikaturistája, de az előbbieknél megszűnt ez a műfaj, az utóbbiak pedig nem léteznek már. A MÚOSZ minden évben hirdet pályázatot karikaturistáknak, és idén a Heti rajz Facebook-csoportból is hívtak meg rá résztvevőket, hátha lehet fiatalítani a szakmát, amelynek mai korosztálya már legalább hatvanon felül van.

A humorgyűjteményeken túl a Közgazdásznak voltak más különszámai is, de ezek ritkán jelentek meg, és nem maradtak fenn sokáig. „Az egyik ilyen a Gólyahír volt, a gólyabálra készült humoros kiadvány - igen nagy sikere volt”. A másik a Közgazdász Parnasszus volt, ahol a hallgatók irodalmi próbálkozási jelentek meg. 

Rendszerváltás 

A rendszerváltást megelőző egy-két év változást hozott a lap pezsgő életébe is. „A Közgazdász akkor egy olyan vitafórum lett, amit több helyen, cégeknél is megvettek, lemásoltak, sokszorosítottak. Domány András egykori hallgatónk, a rádió vezető munkatársa mondta akkor, hogy jobban várja a Közgazdász megjelenését, mint a Beszélőét. Izgalmas számok voltak ezek. Én akkor éppen nem dolgoztam az egyetemen. Az akkori kormányról, pártvezetésről voltak elég kemény cikkek. Segített nagyon szépen előkészíteni a rendszerváltást – nem jobb, inkább reform oldalról. Ezt engedte a pártbizottság és az egyetem is.”

Az első rendszerváltás utáni rektor Andorka Rudolf volt, az ő döntése miatt megszűnt egy időre a Közgazdász. Az indok valószínűleg anyagi volt, mivel a Hírlapkiadónál kiadott üzemi lapok állami finanszírozása - így a Közgazdászé is -  megszűnt, az egyetemnek kellett volna állnia a szerkesztők bérét és a nyomdaköltséget. 

A lap két, addig fizetett munkatársa, Molnár Gabriella és Komócsin Sándor maradtak, és pár évig hirdetésekből vitték tovább a Közgazdászt. 2004 óta a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozik a lap, ami 2019 novembere óta már csak online formában jelenik meg. A későbbi fő- és felelős szerkesztők nevei (2014-ig) ezen az oldalon olvashatók, a mostani szerkesztőségről pedig ebből a cikkből lehet többet megtudni.

Hol jelentek meg az egyetemi mémek az internet előtt? Tovább
Egyetemi hallgatók nemzetközi csapata segít magyar társadalmi vállalkozásokat

Egyetemi hallgatók nemzetközi csapata segít magyar társadalmi vállalkozásokat

 dsc_0174.jpg

Mitől lesz jó egy pitch? Mitől releváns egy termék hosszú távon, és hogyan tud terjeszkedni egy vállalkozás? A novemberi Science Shop foglalkozáson három társadalmi vállalkozás és egy civil szervezet hasonló problémáira adtak választ a rotterdami Erasmus Egyetem és a Corvinus hallgatói

2021.11.23. Írta és fotózta: Szentkirályi Lili

A Science Shop legfontosabb célja 2017 óta, hogy az egyetemi hallgatókat összehozza civilekkel és társadalmi vállalkozásokkal. A legutóbbi projektjüket az Erasmus Egyetem üzleti iskolája, a Rotterdam School of Management hallgatóival közösen valósították meg Budapesten: a Levegő Munkacsoport, az ÉnProjekt, a Liliom Születésközpont és a Kontekt kérdéseire kerestek megoldásokat. A diákok négy nemzetközi csoportban dolgoztak együtt, hogy adekvát segítséget nyújtsanak a szervezeteknek. 

Ha szeretnél többet megtudni a Science Shopról, olvasd el korábbi cikkünket!

A Levegő Munkacsoport az egyik legrégebbi magyar civil szervezet: a rendszerváltást követően alakultak, és azóta a tisztább levegőért harcolnak országszerte különböző projektekkel. Fő tevékenységük az edukálás és a figyelemfelhívás, de emellett a levegőminőség javítására is szerveznek akciókat. Legutóbbi kampányukban levegőminőség-mérő eszközöket helyeztek el az ország területén, aminek célja egyrészt a figyelemfelhívás, másrészt pedig az adatgyűjtés volt. 

dsc_0136.jpg

A Science Shop szervezésében, egy nemzetközi kurzus, a Corporate Social Responsibility keretében arra kerestek megoldást, hogy hol lenne érdemes elhelyezni további eszközöket, illetve kik lehetnek a mérőeszközök célcsoportjai a lakosság körében. A diákok szerint - saját hazai példáikból kiindulva - az önkormányzatoknak kéne ezeket kihelyezni, és ehhez egyrészt a város frekventált helyeit ajánlották, hiszen ott rengetegen haladnak át egy nap, így az információ, hogy a levegőminőség drámaian alacsony, sok emberhez eljut. Másrészt viszont a lakóházak környékét ajánlották, hiszen az otthonunkból kilépve megtapasztalni a helyzetet segít abban, hogy komolyan vegyük a problémát.

Az ÉnProjekt egy 2020-ban alakult társadalmi vállalkozás, melynek célja, hogy professzionális segítséget nyújtson az életben, illetve karrierben elakadt személyek számára, azoknak is, akik ilyen szolgáltatást nem tudnak megfizetni. Az ÉnProjekt egy weboldal és applikáció, ahol a felhasználók online segítséget tudnak kérni önkéntesektől. A vállalat három fajta segítséget ajánl: a Lelkifröccsöt, ami mentálhigiénés segítséget nyújt az életben eltévedt emberek számára, a Karrierfröccsöt, ami karrierválasztás vagy -váltás előtt állóknak segít a döntés meghozásában, illetve a Startfröccsöt, ami a munkakeresés útvesztőjéből ajánl kiutat személyes tanácsadással. A vállalkozást a Social Impact Award a legjobbak közé választotta. Istenes Petra, a vállalkozás megálmodója, nem hezitál: már a nemzetközi terjeszkedést tervezi. 

dsc_0122.jpg

A két egyetem diákjai abban segítették Petrát, hogy hogyan tudna kilépni a nemzetközi piacra, és ennek mi a legmegfelelőbb módja. Bár az eredeti terv szerint franchise modellt használva terjeszkedett volna, a diákok felvázoltak alternatív opciókat is, rámutatva a franchise modell hátrányaira. A vállalat alaptevékenységéből kifolyóan nagyon fontos a magasszintű szolgáltatás fenntartása, ami egy franchise esetében sérülhet. Emellett Petra számára fontos a személyes kapcsolat az önkéntesekkel, ami nehezen megvalósítható egy nagyméretű nemzetközi terjeszkedés során. 

A Liliom Születésközpont egy békéscsabai társadalmi vállalkozás, aminek célja a kórházon kívüli szülés előnyeinek megmutatása és a lehetőségének biztosítása. Bár a kórházon kívüli szülés tíz éve legális Magyarországon, így is gyakran akadályokba ütköznek azok, akik a szülésnek ezt a módját szeretnék választani. Gálik Zsuzsanna, dúla és szülésznő-hallgató a születésközpont megalkotója. Célja, hogy vidéken is meghonosítsa az intézményen kívüli szülést. 

dsc_0031.jpg

Zsuzsanna a Science Shop keretei között arra kereste a választ, hogy milyen kérdésekre számíthat, amikor leendő befektetőknek pitcheli vállalkozási ötletét. A diákok felhívták a figyelmet a jogi környezet teljeskörű ismeretére, a születésközpont mögöttes, társadalmi üzenetére (ami az anyát helyezi előtérbe a szülésnél), illetve arra, hogy hogyan lehet a szolgáltatás hozzáférhető mindenki számára, anyagi lehetőségektől függetlenül.

A Kontekt egy olyan eszköz, ami lehetővé teszi a kapcsolattartást az idősebb generáció és a fiatalabb családtagok, barátok között. A COVID-19 járvány hatására rengetegen maradtak egyedül: mivel az idősek kifejezetten veszélyeztettek, sok családban úgy döntöttek, hogy teljesen beszüntetik a látogatásokat. Erre kínál megoldást a Kontekt, ami egy egyszerűen használható eszköz: telefonként vagy a TV-hez csatlakoztatva videóhívó eszközként is használható. A készüléken mindössze két gomb van - egy piros, ami a hívás elutasítását, és egy zöld, ami a hívásra válaszolást jelenti - , így a modern technológiát egyáltalán nem ismerő idősek is könnyen használhatják. 

dsc_0177.jpg

A Science Shop diákjai abban segítették a vállalkozást, hogy hogyan maradhat releváns a készülékük hosszabb távon, hiszen pár évtized múlva az akkor idős korosztály már jóval jártasabb lesz a technológia területén. Felmerült többek között a termékdiverzifikálás, vagyis több termék piacra dobása, illetve az eredeti termék folyamatos fejlesztése a következő generációk igényei szerint.

Egyetemi hallgatók nemzetközi csapata segít magyar társadalmi vállalkozásokat Tovább
,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról

,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról

gs_cover.png

Lendületes, nagyratörő, innovatív. Három kulcsszó, amelyek bizonyítják: a Greenspire Fenntarthatósági Fesztivál főszervezői magasra tették a lécet. Mit jelent a fenntarthatóság az egyetemi közeg és a vállalati szféra számára? Hogyan lesz maga a fesztivál is fenntartható? Ezekre kerestük a választ Brándisz Ádámmal és Pléli Csanáddal.

2021.11.19. Írta: Tepfenhart Beatrix. Borítókép: Dudás Norbert, Corvinus HÖK

Brándisz Ádám és Pléli Csanád egyaránt a Corvinus Hallgatói Önkormányzat aktív tagjai, és egyben a Greenspire - Sustainability Festival koncepcióalkotói és megvalósítói. Közös bennük, hogy a különféle zöld témák már évek óta foglalkoztatják őket, így nem volt kérdés, hogy szervezői lesznek a projektnek. Csanád például már gimnáziumi évei alatt beleásta magát a témakörbe: Erasmussal különböző zöld témájú konferenciákon vett részt, és úgy érezte, további tapasztalatot szeretne gyűjteni a témában.

unknown.jpeg

Kép: Csani és Ádám

A Corvinus HÖK, az Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB és a Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet idén november 23-24. között először szervezi meg Greenspire néven futó fenntarthatósági fesztiválját.

A Greenspire a fenntarthatóság széles spektrumának megismertetését tűzte zászlajára. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a műanyag-felhasználás csökkentése és a szelektív hulladékgyűjtés kimerítik e téma tartalmát, azonban a fenntarthatósághoz a társadalmi felelősségvállalás vagy a zöldülő vállalati szféra kérdésköre legalább ennyire kapcsolódik.

Ádám és Csanád egyik fő célja, hogy a kétnapos fesztivál végére a fenntarthatóság jól hangzó szlogen helyett egy testközeli, konkrét fogalom legyen a Corvinusos hallgatók fejében. Emellett a szervezőknek hosszú távú víziójuk is van:

,,Idén szeretnénk valami nagyot elindítani, először kicsiben. Azt akarjuk, hogy néhány éven belül a Greenspire egy olyan fenntarthatósági rendezvény legyen itt a Corvinuson, amely egész Magyarországon, vagy akár Közép-Európában is ismert a szakmában’’ – mondja Ádám. 

Szerinte a Corvinus egy remek közeg az ilyesfajta kezdeményezésekhez: ,,mind az egyetem vezetősége, mind a hallgatók szemszögéből csak nyitottságot tapasztaltunk a téma iránt’’. Ilyen környezetben a belső indíttatás mellett a külső környezet is megadta a fiúknak a kezdő löketet a rendezvényszervezéshez. Ezt követően már csak fel kellett tölteni a Greenspire-t tartalommal.

Az esemény gerincét egy kerekasztal-beszélgetés-sorozat adja. A beszélgetéseken a vállalati és az egyetemi szféra vezetői is képviseltetik magukat, a beszélgetések fókuszában mindig az lesz, hogy egy adott környezet, intézmény, vagy épp egy adott pozíció teremtette lehetőségeket hogyan lehet úgy kihasználni, hogy az környezeti és társadalmi megközelítésben is fenntartható legyen. 

Arra is kitérnek majd a résztvevők, hogy egyetemi hallgatóként ebben milyen szerepünk van, illetve milyen olyan területei vannak az életünknek, ahol alternatív, zöld megoldásokat is választhatunk, mint például a gasztronómia vagy a divatipar. 

Emellett a fesztivál fontos elemei még a nagyvállalati kitelepülések, amelyek révén a hallgatók beleláthatnak különböző, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati stratégiákba és törekvésekbe. ,,Ezen kívül vannak még olyan apróbb elemek, amelyek szerintünk tovább színesítik a nagy palettát.’’ Ilyen elem lesz például a Corvinus kaktuszvadászat, ahol a résztvevők kincskereséshez hasonló feladatok után vihetnek haza magukkal növényeket.

Bár leírva egyszerűnek tűnhet a felvázolt koncepció, a megvalósításon egy közel húsz fős csapat dolgozik.  Kihívások és nehézségek azonban még így is felmerülhetnek, például nem tartozik a legegyszerűbb dolgok közé, hogy maga a fesztivál is fenntartható legyen. Csökkenteni kell például a hulladéktermelést, figyelni a brand-és fesztiválelemek fenntartható mivoltát és erre a résztvevőket is motiválni kell. 

,,Nem csináltunk még ilyet, nem is igazán tudjuk, milyen egy fenntartható fesztivál, hiszen kevés példa van rá. De olyan apró törekvésekkel, mint például a papírkarszalagok textilre váltása, vagy épp különböző anyagok későbbi újrahasznosítása, igyekszünk a fenntarthatóság jegyében alkotni és szervezni.’’  - mondják a szervezők. 

Csanád emellett az idővel való versenyfutást emelte ki: ,,Egy rendezvény szervezését sosem lehet időben elkezdeni. Mi is hallgatók vagyunk, és nehéz úgy átadni egy teljes fesztiválélményt, hogy közben az egyetemen vagy épp a Hallgatói Önkormányzatnál is megállás nélkül pörögnek a feladatok.’

Egy rendezvény lebonyolítása a projektbeli nehézségek mellett személyes kihívásokkal és fejlődéssel is együtt jár, ezt Ádám is tapasztalja így néhány nappal a Greenspire előtt.

,,Számomra a legnagyobb kihívás és egyben fejlődési lehetőség az, hogy a koncepció, amit elképzeltem és megálmodtam, az a gyakorlatban is megvalósuljon."

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a Greenspire, itt találtok több információt a programról.

,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról Tovább
Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

o_zs0108_1.jpg

Az egyetemi beadandókhoz releváns szakirodalomra van szükségünk. Hogyan találjuk meg és rendszerezzük ezeket hatékonyan? Fischer Mónika, a Corvinus Könyvtár munkatársa, tanulástámogató és képzési koordinátor segít nekünk.
2021.11.18. Írta: Taxner Tünde /Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Egy újabb feladatot kaptunk: írjunk csoportban beadandót a digitális oktatás jövőjéről. Az utóbbi pár évben folyamatosan olvastunk a témáról újságcikkeket, és egyre többen mondták szakértőnek magukat, szóval alig tudtunk kiigazodni a sok vélemény között. Elhatároztuk, hogy inkább a megbízható, tudományos forrásokhoz fordulunk. De hogyan keressük meg ezeket?

Nem elég a Google?

Az első ötlet természetesen a Google-keresés. “Fontos figyelembe venni, hogy a Google egy kereskedelmi szolgáltatás, nem lehet hatékonyan a tudományos szakirodalom keresésére használni. Lehet, hogy megtalálja a jó szakirodalmat, de ki tudja, hányadik találati oldalon, és hogy biztosak lehetünk-e benne, hogy releváns és legálisan hozzáférhető. Kiindulásnak meg lehet nézni, de mindenképpen tovább kell lépni onnan” - mondja Fischer Mónika. A Google Scholar jobb választás, ez indexeli a tudományos irodalmat, de nehéz kiszűrni, hogy melyik tudományosan mennyire megbízható forrás. Ezeknél a találatoknál érdemes külön utána nézni a szerzőnek, a folyóirat rangjának, az adatsor minőségének és még számos egyéb tényezőnek a minőség megállapítása érdekében. Ezzel szemben a könyvtár által biztosított adatbázisokban könnyen szűkíthetjük a találati listát csak lektorált cikkekre. Ugyanakkor a Scholar idézettségi adatokat is szolgáltat az eligazodás segítve, és VPN-en keresztül a könyvtári adatbázisok cikkeinek teljes szövegéig is elvezethet.

konyvtar-4_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Alapvető tájékozódás és VPN

A Corvinus könyvtára nemzetközi és hazai adatbázisokhoz, folyóirat- és könyvcsomaghoz biztosít hozzáférést. VPN-kapcsolattal távolról vagy az egyetemen lévő számítógépekről lehet őket elérni, a VPN beállításáról itt olvashatsz. Az adatbázisokat meg lehet nézni tematikus bontásban és egyenként is, mindegyikről van ismertető leírás. „Nemcsak szakirodalmi adatbázisok vannak itt, hanem üzleti, illetve céges iparági vagy jogi információkat tartalmazók is” - mondja Fischer Mónika.

Hólabda módszer

Egy beadandó írásához a cikkek mellett jó kiindulópontot jelentenek a szakdolgozatok, TDK-dolgozatok és doktori disszertációk is, melyek a Repozitóriumokban találhatók. Bár a szakdolgozatok és a TDK-dolgozatok nem minősülnek hiteles, tudományos műnek, de érdemes ugródeszkának használni a hivatkozásjegyzéküket a szakértő szerint. 

Ha megtaláltuk az első releváns forrást, érdemes ott is megnézni a hivatkozásokat, így hólabdaszerűen, cikkről-cikkre deríthetjük fel a témát. Arra is rájövünk ilyenkor, hogy mely kutatókra és alapművekre hivatkoznak a legtöbben. Ezekre érdemes építeni, mert a sok hivatkozás azt jelenti, hogy fontos és más kutatók által is elismert az adott publikáció.

Nyomtatott és magyar nyelvű szakirodalom

Egy beadandóhoz, de még a szakdolgozat elméleti, összefoglaló részeihez is a legjobb kiindulópontot a tankönyvek és szakkönyvek biztosítják. „Az Egyetemen oktatott tárgyak kötelező és ajánlott irodalmát a könyvtár elérhetővé, és a katalóguson keresztül kereshetővé teszi. Ha egy könyvnek van elektronikus elérhetősége, akkor a rendszer azt is jelzi” - mondja a könyvtár munkatársa. Az e-könyveknek és e-folyóiratoknak pedig egy külön keresőmező van a könyvtár oldalán. A MERSZ például egyszerűen befogadható formában biztosít online hozzáférést tankönyvekhez. 

konyvtar-2_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Magyar nyelvű folyóirat cikkeket elsődlegesen a MATARKA adatbázisban lehet keresni. Ha online nem érhető el a cikk teljes szövege, akkor a könyvtárban valószínűleg nyomtatott formában megvan. „A vezető társadalomtudományi lapokra továbbra is előfizetünk” - mondja Fischer Mónika.

A könyvtár katalógusában nyomtatott formában elérhető könyveket tudunk keresni. A tartalomjegyzék alapján lehet eldönteni, hogy mit érdemes hazavinni. A sárga csíkkal jelölt könyvek csak helybeni használatra vannak. Ha nagyon elfogynak a tankönyvek, fennáll az éjszakai kölcsönzés lehetősége, vagyis kiadják ezeket is egy-egy éjszakára. A lejárati idők nem hosszúak, hogy forogjon az állomány.

„A nyomtatott könyvekbe az aláhúzás helyett inkább a jegyzetést javasoljuk. Megkönnyíti a beadandó megírását, ha már az olvasás során saját szavaikkal összegeznek egy-egy rész a hallgatók, és olyan szempontok szerint nézik át a szakirodalmat, ami a témájukhoz illeszkedik”.

Szuperkereső

A katalógus könyvei között és egyszerre szinte mindegyik adatbázisban lehet keresni, amihez a könyvtár hozzáférést biztosít: ez a szuperkereső. Elsősorban az angol nyelvű szakirodalom kereshető itt, és a találatok lehet csak lektorált cikkekre szűkíteni. A kulcsszavas keresés egy egyszerű módszer arra, hogy a releváns szakirodalmat megtaláljuk. 

Érdemes a haladó keresési felületet (advanced search) megnyitni, mert ott hatékonyabban tudunk keresni. Így lehet megtalálni a legrelevánsabb irodalmat a témánkban:

1. Fogalmazzunk meg magunknak egy 5-6 szavas keresőmondatot! Vagyis a témánkat foglaljuk össze nagyon tömören úgy, hogy a legfontosabb kifejezések benne legyenek.

2. Emeljük ki a mondatból a kulcsszavakat! A logikai operátorokat, amik a mondat összefűzéséhez szükségesek (pl. kapcsolat, és, összefüggés), hagyjuk ki a keresésből. Ezeket az AND/OR/NOT beállítások fogják helyettesíteni.

3. Írjunk be egy fontos kulcsszót a keresőbe, és figyeljük meg, hogy milyen egyéb szinonimákat, ragozott alakokat dob még fel hozzá a rendszer! Próbáljunk meg mi is rokonértelmű szavakat keresni, és hozzáadni a kereséshez. Például ha a  “work life balance” az egyik kulcsszavunk, érdemes ezeket az alakokat is kiválasztani: “work-life balance”, “work-family balance”, “work-life conflict”.

A kifejezések végére lehet csillagot tenni, hogy több végződést is behelyettesíthessen a rendszer. Vagy, ha nem vagyunk biztosak a helyesírásban, kérdőjellel helyettesíteni lehet a karaktereket. A pontosabb találatok érdekében érdemes a konkrét kifejezéseket idézőjelbe tenni. A keresőmezőket is megválaszhatjuk, hogy ne a teljes szövegben, hanem például csak az absztraktban keresse a rendszer a találatokat, hiszen így még relevánsabbakat fog kilistázni.

4. Kombináljunk össze kulcsszavakat! Az AND, az OR vagy a NOT szavakkal össze tudunk több szókapcsolatot is kötni, így tudjuk a témánknak megfelelő találati listát kialakítani. Nem érdemes azonban az összes kulcsszavunkat egy keresésben AND-del összekötni, mert nagyon kevés találatot fogunk kapni. Inkább párosával érdemes a kulcsszavakat kombinálni.

5. A keresőfelület bal oldalán egy menüben tovább tudjuk szűkíteni az opciókat. Érdemes a publikáció megjelenési idejét beállítani, hogy minél frissebb szakirodalmat találjunk. Kiválaszthatjuk továbbá a minőségi szakirodalmat, vagyis hogy csak lektorált tanulmányokat, cikkeket dobjon fel nekünk a kereső, valamint szűkíthetünk nyelv szerint is.

Ezek a keresések valószínűleg sok irodalmat listáznak ki nekünk, azonban ha rávisszük a kurzort az egyes találatokra, vagy egy külön ablakban megnyitjuk őket, még jobban szűrni. A cím elolvasása mellett ugyanis az absztrakt, vagyis a cikk rövid összefoglalója még jobban elárulja, hogy mennyire releváns számunkra az adott tétel. 

o_zs0089.jpg

fotó: Őrsi Zsanett

A kedvencek megtalálása és elmentése

Ha a leszűkített keresés során megtaláltuk a számunkra legjobb szakirodalmat, valahogy el kell mentenünk és rendszereznünk. Ebben a kereső felülete is segít, ugyanis a találat jobb oldalán lévő ikonra kattintva bele tudjuk rakni a saját mappánkba. Ha bejelentkezünk a felületre, a rendszerben elmenthetjük a kereséseinket és a találatainkat is. E-mailes emlékeztetőt is beállíthatunk, ha értesülni szeretnénk arról, hogy az adott témakörben új publikációk kerültek fel (ez inkább hosszabb kutatómunkához, például egy szakdolgozat megírásához ajánlott).

Zotero: társ a jegyzeteléshez és az íráshoz

Azonban nemcsak a kereső felületén tudjuk elmenteni a számunkra hasznos irodalmat, hanem használhatunk rá egy külön alkalmazást is. A Zotero „a különböző adatbázisokból, weblapokról származó hivatkozási adatokat összegyűjti. Mint egy keverőtál, ebbe tudjuk importálni a különböző hozzávalókat a dolgozathoz” - mondja Fischer Mónika. Az asztali alkalmazásban rendszerezhetjük a találatokat, mappákba menthetjük ezeket és a saját jegyzeteinket, és közvetlenül onnan elérhetjük nemcsak a hivatkozási adatokat, hanem a cikk teljes szövegét is.

„A jegyzetelés azért fontos, mert a plágiumot a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, hogyha magunknak összefoglaljuk a legfőbb gondolatokat. Ha berakjuk a jegyzeteket is a Zoteroba, több hónap múlva is emlékezni fogunk rá, hogy miért volt érdemes azt a cikket elolvasni”.

Írás közben pedig ugyancsak hasznos az alkalmazás, mert a Word plug-in lehetővé teszi, hogy a szövegközi hivatkozásokat onnan illesszük be. „Fontos, hogy amikor ír a hallgató, rögtön tegye be, hogy honnan van az információ, hogy ne maradjon ki egy hivatkozás sem” - mondja a könyvtár munkatársa. 

A Zotero a hivatkozásjegyzéket is automatikusan el tudja készíteni, de figyelni kell arra, ohgy az importált adatok teljeskörűek és helyesek-e. Mint mindent egy beadandóban, a hivatkozásjegyzéket is érdemes a végén manuálisan leellenőrizni. „Mindenkinek ajánlom, hogy egy barátjának vagy akár a nagymamájának mutassa meg, amit írt, mert fontos, hogy érthető és átlátható legyen” - tanácsolja Fischer Mónika.

A Központi Könyvtár több olyan tréninget, kiscsoportos konzultációt biztosít a corvinusos hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a hivatkozásjegyzék összeállításában, a szakirodalmi keresésben és az írásban is. Ezen az oldalon találod őket.

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz Tovább
Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz

Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz

nick-morrison-fhnnjk1yj7y-unsplash.jpgÖsszegyűjtöttünk pár praktikus javaslatot a szakdolgozati témaválasztáshoz, ami segít eligazodni a lehetőségek között.

2021.11.10. Írta: Kalánová Barbara Borítókép forrás: Unsplash

A hallgatók mumusaként elhíresült szakdolgozat megírása minden egyetemista életében mérföldkőnek számít. Lehetsz végzős és gyakorlottabb, de még kevésbé határozott, vagy akár frissen az egyetemre bekerült gólya is, előbb-utóbb el kell kezdened foglalkozni a gondolattal, melyik részterület áll legközelebb a szívedhez a szakodon belül. 

A szakdolgozat megírása nem kis feladat. Ehhez hoztunk egy kis segítséget azoknak, akik a tavaszi félévben szeretnék leadni a szakdolgozatukat, amire november elején kell jelentkezniük. A 2021/2022-es tanév tavaszi félévében a szakdolgozat leadási időszaka és a jelentkezés a záróvizsgára 2022. 4. 19. és 5. 2. között lesz, a záróvizsgaidőszak pedig 6. 13-25. között.

Fontos: a szakdolgozati témaválasztás módja szakonként eltérő lehet, így mindig a saját szakod tájékoztatóit kövesd!  A szakfelelősöktől, illetve a specializációvezetőktől tudsz pontosabb tájékoztatást kérni, ők segítenek akkor is, ha nehézséged akad a konzulensválasztás során. Ebben a cikkben azon hallgatóknak adunk tanácsot, akik maguk választhatják ki a szakdolgozati témájukat és a konzulensüket.

Legyen szenvedélyed a téma!

Akkor fog a legkönnyebben menni a szakirodalom olvasása, ha olyan területet választasz, amiért rajongsz, és aminek a fanatikusa vagy. Ha úgy érzed, órákat tudnál beszélni egy adott problémáról, van egy kérdés, amire nagyon szeretnél választ kapni, akkor érdemes ezt a témát választanod.

Ha viszont olyan témát választanál, amit csak gyorsan le szeretnél tudni, az egész folyamat nehezebb és akár hosszabb is lehet. Arról nem is beszélve, hogy egy számodra valóban érdekes szakirodalom nemcsak a szakdolgozat írása, hanem későbbi tanulmányaid vagy munkád során és hasznos társ lehet. 

A szakdolgozat megírása közben valójában egy szűk szakterületet alakítasz ki magadnak, ezért jó, ha kapcsolódik az érdeklődési körödhöz, akár későbbi karriertervedhez vagy vállalkozásötletedhez a téma. Ha sikerül tényleg beleásnod magad, egy állásinterjún is lesz egy olyan szakmai téma, amiről magabiztosan el tudsz beszélgetni, és ez egy pályakezdő számára nem kis előny.

Légy résen!

Előfordulhat, hogy a szerteágazó érdeklődésednek köszönhetően a bőség zavarában szenvedsz, több irányban is szívesen kutatnál, de valahogy még nem találtad meg ’’az igazit’’. Nem árt, ha nyitott szemmel jársz a mindennapokban, a metrón ülve vagy az utcán sétálva is bevillanhat például egy plakát, ami ihletet adhat a témához.

Ha viszont tudatosan keresel témát, érdemes szétnézni a diákszervezetek programjai között is. Egy-egy érdekes kerekasztal-beszélgetés, előadás olyan témákat is előhozhat, ami téged is elindít egy izgalmas úton. Ha mégis elakadnál, a tanszékek oldalait és az oktatóidat is segítségül hívhatod.

Jegyzetelj!

Ahhoz, hogy a felmerülő ötleteid ne csak elképzelések, gondolatok maradjanak, ne merüljenek feledésbe az egyetemi feladatok sokaságában, készíts jegyzetet. Erre a célra az okostelefonodban lévő jegyzetfüzet, listakészítő alkalmazás, de egy egyszerű jegyzettömb is kiváló. A lényeg, hogy ne hagyd csak a levegőben lógni a gondolataidat, rendszerezd őket.

A szakirodalom feldolgozása is komoly kihívást jelent majd, így már a témaválasztás során érdemes kijegyzetelni a legfontosabb fejezeteket. Lehet, hogy időközben rájössz, ez mégsem annyira a te témád, utólag pedig már nehezebb vagy nem lehet módosítani. Ha viszont otthonosan mozogsz a választott szakirodalomban, azt is jobban fel tudod mérni, hogy valóban a te témádról van-e szó.

Hallgass a szívedre!

Engedd szárnyalni a fantáziád, írj le legalább tíz akár kezdetlegesen kibontakozó ötletet, ami legelőször eszedbe jut. Elsődlegesen húzz ki két, majd három olyan témát, amihez a legkevésbé ragaszkodsz. A fennmaradó öt témából távolíts el újabb kettőt, így meglesz az a  három, amiben a legtöbb lehetőséget látod.

A további választás során érdemes kikérni szaktársak, barátok és téged jól ismerő oktatók véleményét is: ők vajon mennyire látják hozzád illőnek az adott témát? Ők felhívhatják olyan kihívásokra, buktatókra is a figyelmedet, melyekre korábban nem gondoltál.

A gondolattérkép egyébként más területen is hasznos eszköz lehet, ha bonyolultabb döntést kell meghoznod. A legjobb, ha veszel egy üres papírt, és kézzel rajzolod meg a térképet, de számos online alkalmazás közül is választhatsz.

Motiváld magad!

Az Egyetemek weboldalán megtalálod az előző évek témaötleteit, amikből bátran meríthetsz inspirációt. A Könyvtár szakdolgozati repozitóriuma is a segítségedre lehet, ahol rengeteg szakdolgozati témát, publikációt, TDK-t találhatsz. A kezdet nehéznek tűnhet, azonban a keresgélés, olvasgatás során egyre jobban belelendülsz a folyamatba, ami elvezet a hozzád leginkább illő téma kiválasztásához.

Arra azonban figyelj, hogy a kutatásod ne legyen ugyanaz, mint ami korábban már megjelent, tedd hozzá a saját gondolataid is. Vagyis inspirációnak tökéletesek a korábbi témák, de teljesen nem veheted át ezeket.

 A szakdogozatíráshoz és a témaválasztáshoz egyaránt segítséget kaphatsz a Corvinus Könyvtár konzultációs alkalmain. A részleteket a honlapon találod.

Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz Tovább
Közösen alkotjuk a jövőt - A Közgazdász Online hallgatói szerkesztőség története

Közösen alkotjuk a jövőt - A Közgazdász Online hallgatói szerkesztőség története

reg_het_tundi-23.jpeg

A megújult Közgazdász két éve működik aktívan online formában. Visszatekintünk a hallgatói lap elmúlt éveire, hogy közelebb hozzuk olvasóinkhoz a csapatunkat és a szellemiségünket.

2021.11.09. Írta és a borítóképet készítette: Taxner Tünde, felelős szerkesztő. 

A Közgazdász az egyik legnagyobb múlttal rendelkező hazai felsőoktatási lap. Most már online működik, de ugyanúgy hallgatók írják, szerkesztik és alkotják, mint 1951-ben, amikor útjára indult. A lap története átalakulásokkal és megszakításokkal teli, például 56’ után pár évig nem jelent meg. A következő hetekben visszatekintünk az elmúlt 70 évre.

A számomra legjelentősebb átalakulás 2018 nyarán történt. Amikor 2017-ben elkezdtem a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakát, még a Corvinus Hallgatói Médiaközpont készítette a lapot, az én első cikkeim is nyomtatásban jelentek meg. Az A4-esnél kicsit szélesebb formátumú magazinnal a folyosókon, a bejáratoknál lévő tartókban, a büfékben és a Napköziben is lehetett találkozni. Bárki elvehette, olvashatta, hazavihette. Amióta emlékszem rá, nagyon szeretek írni, de az újságírást a Közgazdász előtt csak elvétve próbáltam ki. Nagyon intuitívan írtam, valljuk be, terjengősen és kevésbé tudatosan, ezért az akkori rovatvezetőktől sokat tanultam. 

img_20190910_075122.jpegAztán a szerkesztőség többsége lediplomázott, és pár gólya évfolyamtársammal ott találtuk magunkat egy nagy lehetőség előtt. Kovács Mátéval, aki 2019 nyara óta a Közgazdász főszerkesztője, egy napos délutánon együtt kávéztunk a Kelet teraszán. Máté fejében akkor már felépült egy vízió, amit azóta is egyre tovább színesít és tágít, én pedig azonnal elkezdtem gondolkodni a gyakorlati megvalósításon. Azon a nyáron Lázár Fruzsina későbbi törzstagunkkal, volt újságírónkkal és még pár évfolyamtársunk segítségével összeállítottunk a nyomtatott Gólyaatlaszt, ami az egyetemre belépőknek segített eligazodni a Corvinuson. 


Gólyaatlaszok 2019 szeptemberében.

Szeptemberben százasával hordtuk szét a színes kis füzeteket az épületekben, és szinte mind elfogyott. Sok segítséget kaptunk a kiadvány elkészítésében, mégis úgy döntöttünk, hogy az online térben folytatjuk. Az egyetem kommunikációs részlege vált a szerkesztőség fenntartójává, azonban a szervezetünk továbbra is kizárólag corvinusos hallgatókból áll. Az első cikkünk 2019 novemberében jelent meg a blog.hu-s felületen, amit az előző szerkesztői csapattól örököltünk meg.

fb_img_1576188422758.jpeg

A Közgazdász szerkesztősége 2019 decemberében.

Két és fél évvel ezelőtt nagyjából tízen voltunk a szerkesztőségben, mára több mint harmincan vagyunk. Az újságírókon és a szerkesztőkön túl grafikusok, fotósok, közösségi média menedzserek, marketingesek, HR-esek alkotják a csapatot. 2020 őszén útnak indítottuk a podcast csatornánkat is, és már videós tartalmakat is tervezünk. Jelenleg cikkeink és két podcast sorozatunk kínálatában böngészhettek.

p9302384_2.jpg

A csapatunk az első nagyobb bővülés után, 2020 őszén. 

Jelszavunk a “Közösen alkotjuk a jövőt”, melynek mindhárom pillére a Corvinus szellemiségére épül. Fontos számunkra az újságírói és az olvasói közösség egyaránt. Szeretünk alkotni, legyen szó újságcikkről, podcastről vagy más vizuális tartalomról. Célunk pedig, hogy olyan történeteket mutassunk meg, melyek nekünk, hallgatóknak adnak inspirációt a közös jövőnkkel kapcsolatban.

Csatlakozzatok hozzánk Facebookon, Instagramon és Spotify-on, hogy ne maradjatok le a tartalmainkról, hiszen közösen alkotjuk a jövőt!

Közösen alkotjuk a jövőt - A Közgazdász Online hallgatói szerkesztőség története Tovább
Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

fmn1.jpg

A Corvinus Egyetemen közel 50 különböző diákszervezet működik, melyek fókuszában egy-egy specifikus terület áll. A Female Management Network (FMN) már a nevével sejteti, hogy kiket szeretne megszólítani. Léber Liliennel, a szervezet elnökével karrierprogramról, lehetőségekről, missziókról és vízióról beszélgettünk. 

2021.10.27. Írta: Somogyi Petra / Fotók: Magyar Sára 

“Szerettem volna egy olyan közösséghez tartozni, amelynek tagjai hozzám hasonló ambíciókkal és tervekkel rendelkeznek” - mondja az FMN elnöke. Léber Lili Kereskedelem és marketing szakos hallgatóként már az egyetem első évében egy olyan szervezetet választott, ahol a szakmai tapasztalatok megszerzése mellett egy családot is kapott. Karrierje kezdetén, az első évben a marketing csapat munkáját támogatta, egyik legsikeresebb projektjének a vizuális megjelenésük megreformálást tartja. A tanév végére annyira megszerette a területet, hogy jelentkezett a Marketingért felelős alelnök pozícióra, amit sikeresen elnyert. Alelnöki éve során nagyobb betekintést nyert az elnökség munkájába, így végül úgy döntött, hogy az elnöki pozíciót is megpályázza, mivel úgy érezte, hogy lenne még mit visszaadnia a szervezetnek.

fmn2.jpg

A korábban Effemine név alatt működő diákszervezet fő célkitűzése, hogy a hozzájuk jelentkező nők az egyetem után magabiztos és minőségi tudástárral kerüljenek ki a munka világába. A támogatást különböző tréningeken és kurzusokon keresztül kapják meg a tagok, amelyek kialakítása az érdeklődési köreik és igényeik alapján történik. Egy szemeszter alatt minimum hat tréningen vehetnek részt, és a végén oklevelet kapnak arról, hogy milyen kompetenciákat sajátítottak el. A tréningsorozatok és szakmai estek minden érdeklődőnek nyitottak, így olyan hallgató is részt vehet rajtuk, aki nem tag. Ezeket az előadásokat a szervezet alumnái vagy vállalati partnerei tartják, akik sikeres élettörténeteiket mutatják be. Az alumnák között találhatunk olyan sikeres nőket, akik saját vállalkozást alapítottak, vagy a diákszervezetből a Google irodájába jutottak. 

Olyan ismert személyeket hívnak meg, mint Fördős Zé és Wossala Rozina a Street Kitchen-t, illetve a Bestiát képviselve, vagy a sport és a fitness világának ikonikus arcát, Rubint Rékát, de megemlíthetjük Nagy Ervint és a Daalarnát alapítóját, Benes Anitát is.

A tagok négy csoport közül tudnak választani: HR, Marketing, PR, valamint Vállalati kapcsolatok és pénzügyek. A HR terület foglalkozik a mentorprogrammal, a Marketing csapaton belül kreatív, alkotó munkát végezhetnek a tagok, a PR terület fő profilja a kapcsolattartás az alumnákkal és az egyetemmel, míg a Vállalati kapcsolatok és pénzügyek terület foglalkozik a céges kapcsolatok kiépítésével, valamint a tréningek szervezésével. 

fmn3.jpg

A területek között biztosítják az átjárhatóságot, így akár félévente más-más területen próbálhatják ki magukat a tagok, ezzel biztosítva azt, hogy több munkafolyamat részesei lehessenek. Az FMN jelenleg 130 alumna taggal dolgozik közösen, akik részt vesznek a háromlépcsős mentorprogramban, így egy belső integrációt követően külsős mentorációt is kapnak közép- és felsővezető nőktől. A szervezet vezetését hat fő látja el, a négy területnek alelnökei vannak, egy csapatban pedig 6-8 fő dolgozik együtt.

“A “kötelező” FMN-es programokon kívül is sokat találkozunk, szakmai rendezvényekre is közösen járunk az FMN színeiben, legutóbb például a Forbes Flow rendezvényén is részt vettünk”- mondta Lili.

Az FMN egy szűk, de szakmailag erős szervezet, ezt a víziót szem előtt tartva tudatosan szűrik a jelentkezőket. Lili szavait idézve “mind az önfejlesztést, mind pedig a biztonságos közeg megteremtését kiemelten fontosnak tartom”. A szervezet nem köti corvinusos jogviszonyhoz a tagságot, így bármelyik másik budapesti felsőoktatási intézményből is csatlakozhatnak hozzájuk nők. 

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg” Tovább
Tényleg attól leszünk többek, hogy ötös lett a dolgozatunk? - Dr. Almási Kitti a megfelelésről és az önazonosságról

Tényleg attól leszünk többek, hogy ötös lett a dolgozatunk? - Dr. Almási Kitti a megfelelésről és az önazonosságról

dsc_0216.jpg

“Ötös lett a dolgozatod? Na, ezt már szeretem!” Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések kiskorunk óta arra nevelnek bennünket, hogy a szeretet alapja a teljesítmény. Valóban nagyon jól kell teljesíteni ahhoz, hogy elfogadjanak? Dr. Almási Kitti “Ki vagy Te? Elvárások szorításában: megfelelés vagy önazonosság” című előadást tartott a Corvinuson, ahol ezt a kérdéskört is körbejárta.

2021.10.22. Írta: Szabó Judit. Fotók: Szentkirályi Lili

Ha megkérdezném, “Ki vagy te?”, mit válaszolnál? A hivatásodat vagy a pozíciódat mondanád, esetleg a  családban elfoglalt helyedet? Ha így közelíted meg, a pszichológus neked is üzeni: legyen árnyaltabb az önképed! 

A fiatalkorban felénk támasztott elvárásokat gyakran fogódzóként használjuk: a magas tanulmányi, sportbéli elvárások, a teljesítményhez kötött elismerés segítenek eligazodni a világban, azonban könnyen tévútra vezethetnek. Egy ember annál törékenyebb, minél inkább kívülről várja a validációt. Mondjátok meg, milyen vagyok! Mennyit érek? - mintha ezzel a felkiáltással lépnénk be az iskolába és az egyetemre, de még sokszor az első munkahelyünkre is így érkezünk a pszichológus szerint. 

Először tehát az önértékelésünket kell helyre tenni. Vagyis az önbizalmunkat. Netán az önbecsülésünket? Ez a három fogalom látszólag ugyanazt írja körül, mégis merőben mást jelent. Almási Kitti példáját használva: “Ha elrontottam egy fontos prezentációt, objektíven szemlélve is rosszul teljesítettem, akkor alacsony pontot adok magamnak. Ez az önértékelés, ami kihathat az önbizalmamra, hiszen a következő hasonló megmérettetésnek, előadásnak valószínűleg félve megyek neki - így ebben a faktorban is negatívan teljesítek. Ugyanakkor mindezektől független az önbecsülés: ez ugyanis egy mély kapcsolat önmagunkkal. Hiába teljesítettem rosszul, hiába tartok a következő előadástól, tudom, hogy ettől még értékes ember vagyok, egy vagy kettő elrontott feladat még nem a világ vége.” 

“A stabil önbecsülés az egyik legerősebb eszköz az ember fegyvertárában. Enélkül széthullhatunk egyetlen kudarcélmény hatására.”

A szakember hozzátette, hogy meg kell próbálnunk a negatív élményekre, mint tapasztalatokra gondolni - ezekből lehet építkezni, ez ösztönöz minket kreativitásra. “Próbáljátok így tekinteni a helyzetet: igen, ez most egy kemény tapasztalat volt, de hogyan lépjek tovább? Hogyan tudnék értéket teremteni ebben a helyzetben?” 

Ehhez szorosan kapcsolódik a vizsgadrukk esete is: a jelenség hátterében az áll, hogy túlzottan felnagyítjuk az adott megmérettetés tétjét, így a saját félelmeinket is, valamint túlzottan alábecsüljük a saját képességeinket - ilyen hozzáállással szükségszerűen alacsonyabb lesz a teljesítményünk. 

A stresszkezelésben és önazonosság elérésben is támogatást nyújtanak a Corvinus Hallgatói Támogatás szakemberei és a “Mindful Mornings” elnevezésű segítő alkalmaik. Keressétek őket bátran!

De mi az igazság? Valóban nagyon jól kell teljesíteni ahhoz, hogy elfogadjanak? Valóban a teljesítmény a szeretet alapja? Almási Kitti szerint “azért robotolunk a munkában, hogy elismerjenek, szeressenek. Nehezünkre esik nemet mondani, szívességet visszautasítani, mert jó benyomást akarunk kelteni, és csak ezt az utat ismerjük.” A munka-magánélet egyensúly fenntartása azonban elengedhetetlen, ha nem akarunk fiatalon kiégni. A legtöbb ember számára e “kettő élet” közötti priorizálás arról szól, hogy melyik téren nagyobb a nyomás. 

dsc_0232.jpg

“Az emberek azon gondolkodnak, hogy választás esetén melyik fél mit fog szólni az elutasításhoz, és az alapján döntenek, hogy a vélt-várt reakciók közül melyik a rosszabb, a kellemetlenebb vagy akár a félelmetesebb. Ehelyett az egyén számára ténylegesen meghatározó fontossági sorrend alapján kellene meghozniuk a döntést - őszintén és transzparensen.”  

Továbbá az is fontos, hogy ne próbáljunk úgy cselekedni, ahogy szerintünk elvárja tőlünk a társunk - a szakember tapasztalatai alapján sok, több évtizede együtt élő házaspár sem tudja, hogy mit szeretne a másik. Nekünk sem kell kitalálni, hogy a környezetünkben lévők - akikkel a házastársakhoz képest sokkal kevesebb interakciót folytatunk - mit szeretnének, mit várnak el tőlünk. Mennyi időbe telik megkérdezni?

A munka-magánélet szétválasztásához és a kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz a szakember szerint az is elengedhetetlen, hogy otthonunkban szeretetalapú kapcsolatokat építsünk, míg a munkahelyünkön tisztán teljesítményalapúkat. “Nagyon káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére, ha a szeretetünket eredményekhez kötjük: ötös lett a dolgozatod? Na, ezt már szeretem! S ugyanígy, a munkahelyi barátságok csak nehezítik a konfrontációt, az egyet nem értés kifejezését: miért nem engem emeltél ki? Azt hittem barátok vagyunk!” - zárta Almási Kitti az előadást.

Tényleg attól leszünk többek, hogy ötös lett a dolgozatunk? - Dr. Almási Kitti a megfelelésről és az önazonosságról Tovább
A Vállalatgazdaságtan piramis meghódítása - Milyen kurzusokon és üzleti esetmegoldó versenyeken vehetsz részt a Corvinuson?

A Vállalatgazdaságtan piramis meghódítása - Milyen kurzusokon és üzleti esetmegoldó versenyeken vehetsz részt a Corvinuson?

vg_verseny.jpg

A Vállalatgazdaságtan piramis kurzusegyüttes elvégzése során különböző piacokat, iparágakat és cégeket ismerhetnek meg, illetve változatos esetekre, valós üzleti problémákra kereshetnek megoldásokat a hallgatók. A kurzusok az üzleti szemlélet megalapozása és fejlesztése mellett adnak lehetőséget soft skillek és a prezentációs technikák fejlesztésére, az esetversenyzésre és a Corvinus képviselésére rangos, nemzetközi megmérettetéseken. Olyan corvinusos hallgatókkal beszélgettünk, akik megtapasztalták a piramis nyújtotta lehetőségeket és élményeket.

2021. 10. 20. Írták: Csikós Zsófia és Őrsi Zsanett 

“Nem túlzás, hogy a Vállalatgazdaságtan piramis elvégzése a jövőmet alapozta meg. Bár azt nem állítom, hogy önmagában olyan tudásbázist fog biztosítani, ami kiemelkedőnek mondható, a megszerzéséhez biztosan meg fogja teremteni a lehetőséget. Egyértelműen itt találkoztam a legtöbb ambiciózus, tehetséges és tenni akaró fiatallal, akikkel öröm volt együtt dolgozni, és a kölcsönös motiváció miatt képesek voltunk a legtöbbet kihozni magunkból. Az angol készségek aktív fejlesztése mellett a valós versenykörnyezet és a feszített munkatempó megtapasztalása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi munkahelyemen ne érjen meglepetés” – mondja Soós Gábor corvinusos hallgató.

vgverseny4.jpgA Vállalatgazdaságtan egy elsőéves kötelező, alapozó kurzus. A hallgatók betekintést nyerhetnek az üzleti világba, megismerkedhetnek a vállalatok típusaival, a vállalati funkciókkal és folyamatokkal, továbbá üzleti problémákat is megtanulnak megoldani. A tárgy magyar és angol nyelven, illetve alap- és emelt szinten is felvehető.

A Vállalatgazdaságtan tárgyat teljesítő hallgatók folytathatják az alapismeretekre épülő “Vállalatgazdaságtan piramist”, vagyis további kurzusokat vehetnek fel magyar és angol nyelven.

Az Üzleti gazdaságtan egy választható tárgy a második félévben, amelyen a hallgatók vállalati problémákra fókuszáló elemzési módszereket, illetve prezentációs technikákat tanulhatnak. Ezt követően a harmadik vagy negyedik félévben felvehető a Cases on Business Economics (CoBE), az összetett esettanulmányok csoportos megoldására összpontosító kétnyelvű kurzus. A Cases on International Business Strategy (CIBS) pedig egy intenzív, angol nyelvű, komplex esettanulmány-megoldó versenykurzus, amely vállalati partnerek bevonásával zajlik a negyedik vagy az ötödik félévben. Ezeken a kurzusokon választják ki azokat a kiemelkedően tehetséges hallgatókat, akik négyfős csapatokban nemzetközi esetversenyeken képviselhetik a Corvinust a legjobb üzleti iskolák mezőnyében olyan nívós helyszíneken, mint Florida, Washington, Szingapúr vagy Norvégia.

A Vállalatgazdaságtan piramis tárgyainak tárgyfelelősei, Kazainé Ónodi Annamária, Kozma Miklós és Stocker Miklós számos szemináriumvezető irányításával, míg Matyusz Zsolt és Pistrui Bence a mentori rendszer irányításával segíti, hogy a hallgatók a különböző tudáselemeket gyakorlatorientált módon, érdekesen, sokszínűen és minél mélyebben sajátíthassák el.

vg_verseny2_jpg.png

“Egyetemi éveim során a Vállgazd piramisból tanultam a legtöbbet. Korábban senki nem gondolta, hogy valaha is jó esetoldó lehetek. Ez leginkább azért volt, mert semennyire nem voltam tisztában az erősségeimmel, így nem tudtam rájuk építeni se. Rengeteg kitartással és egy maximálisan támogató csapattal viszont sikerült jobban megismerni magamat, és fél évvel később már egy CIBS és egy OEV győzelemmel, valamint egy nemzetközi versennyel zárhattam a piramist.” 

Talán életem legnagyobb kihívása és legmegterhelőbb kalandja volt, de minden perc megérte, mert nagyon sokat tanultam belőle, megismertem az erősségeimet, és már sokkal jobban hiszek saját magamban, mint előtte – mondja Boross Tünde hallgató.

cibsdonto.png

Vállgazd verseny elsőéveseknek

A Vállalatgazdaságtan tárgyhoz kapcsolódó „Vállgazd” versenyre olyan alapképzéses, elsőéves hallgatók jelentkezhetnek, akik korábban nem vettek részt felsőoktatási képzésben. A háromfordulós versenyre az emelt Vállalatgazdaságtan kurzusra járó hallgatók jelentkezhetnek, és az első fordulóra beadott dolgozatuk helyettesíti a félévi beadandójukat.

Az első forduló során a versenyzőknek egy általuk választott témában kell egy körülbelül 15-20 oldalas dolgozatot írniuk. A hallgatókat a téma feldolgozása során a Vállgazd oktatók konzulensként segítik, ezáltal biztosítva, hogy tényleg kiemelkedő munkák készülhessenek. Ezeket a dolgozatokat a versenyzők később továbbgondolhatják és kiegészíthetik, így pedig akár egy TDK-dolgozattá vagy később a szakdolgozatukká is válhat.

“A Vállgazd verseny az első egyetemi évem egyik legnagyobb élménye volt. Mindig érdekelt a zeneipar, és nagyon vártam a lehetőséget, amikor ezzel a témával foglalkozhatok. A verseny első fordulójában egyből lecsaptam erre a témára. A dolgozatomhoz Magyarország egyik legnagyobb zenei kiadójának online kommunikációért felelős munkatársával készíthettem interjút. A versenyen végül harmadik helyezést értem el, amivel magamnak is tudtam bizonyítani, hogy egyetemi környezetben is megállom a helyem. Mindenkinek ajánlom a részvételt a versenyen, aki hozzám hasonlóan egy kis megerősítésre vár, hogy jó helyen van ezen az egyetemen, és szereti kihívások elé állítani magát” – mondja Fakli Fanni.

A verseny második fordulójában a résztvevőknek egy valós vállalat valós üzleti problémáját kell megoldani. Itt a versenyzők szembesülnek egy vállalat előtt álló lehetőséggel vagy problémával, amelyre valami megoldást kell találniuk. Ezt a problémát, a vállalatot és a környezetét körültekintően elemezniük kell, ami alapján stratégiát kell kialakítani. A hallgatók azt is bemutatják, hogy a vállalat hogyan tudná megvalósítani a stratégiát és elérni a kitűzött célt. Nemcsak arra kell figyelni, hogy a megoldás kellően kreatív legyen, hanem arra is, hogy pénzügyileg megvalósítható és profitábilis legyen.

A verseny során megtanultam, hogyan és milyen formában kell megírni egy kutatást, elmélyülni egy témában és egy valós cég valódi problémáját megoldani. Elképesztően jó érzés volt előadni a Vásárcsarnok igazgatójának a saját ötletemet, amit fontolóra vett, és később minket, dobogósokat is bevont a megvalósításba. A versenynek köszönhetően egy olyan közösség tagja lettem, ami támogatja egymás szakmai fejlődését. Valamint szervezőként az elmúlt évek során nagyon jó volt látni a versenyzőkön azt a fejlődést, amin csupán egy év alatt végigmennek. – Tomics Laura, a 2019-es döntő második helyezettje

A harmadik fordulóba továbbjutott versenyzőknek a második fordulós megoldásukat kell prezentálniuk a cég vezetőinek és képviselőinek, valamint az iparági szakértőknek és az akadémiai zsűrinek. A prezentációt egy Question and Answer (Q&A) szekció követi, amiben a zsűri még jobban megismerheti a vázolt megoldást. Habár elsőre ijesztő, hogy kiknek kell előadni, a felkészülést több mentor segíti, hogy ténylegesen jó és megvalósítható megoldások készülhessenek.

A Vállalatgazdaságtan versenyen volt lehetőségem először igazán elmélyedni egy adott témában, valamint részletesen megismerni egy iparágat.

“Az élmény, hogy valós vállalatok tényleges problémáira kereshetek megoldást, nagyban hozzájárult ahhoz a döntéshez, hogy a Vállalatgazdaságtan piramist is elvégezzem. Az ehhez kapcsolódó szemináriumok és szakmai beszélgetések során új készségekre, valamint szakmai és baráti kapcsolatokra tehettem szert, és véleményem szerint a kurzussorozat kiváló betekintőként szolgál a tanácsadás világába, amely azóta is foglalkoztat” – mondja Fehér Zoltán volt versenyző.

vg_verseny3_1.png

Nemzetközi esetversenyzés

A Vállgazd piramis tárgyaiban elsajátított szakmai alapokra építve az esetversenyzés iránt érdeklődő hallgatók mind hazai, mind külföldi versenyekre eljuthatnak. Czakó Erzsébet irányítása alatt már a 2000-es évek közepe óta  gyakran eredményesen szerepelnek a corvinusos hallgatók a nemzetközi versenyeken. Az egyetem minden évben több külföldi versenyre is nevez csapatokat. Idén sajnos csak online keretek között volt erre lehetőség. A csapatok washingtoni, szingapúri és rotterdami versenyeken is részt vettek.

Az RSM STAR Case Competition egyik résztvevője, Kostyal Dániel ezt mondta nekünk a versenyről: “Számomra legnagyobb hozzáadott értékkel a Vállgazd piramis, az esetoldás és az esetversenyzés bírt az egyetemi tanulmányaim alatt. Megtanultam diverz csapatokban együtt dolgozni, ezáltal saját magamról is megtudtam rengeteg újdonságot. Amellett, hogy a soft skilljeim sokat fejlődtek, iparágakat, piacokat és cégeket ismerhettem meg közelről, ami a legnagyobb szakmai pluszt jelentette nekem.”

A rotterdami nemzetközi esetversenyen az egyetemet képviselni felejthetetlen élmény volt, még ha nem is személyesen, hanem online versenyezhettünk. Minél több elsőéves hallgatót biztatok, hogy vágjon bele a Vállgazd piramis meghódításaba, hiszen felbecsülhetetlen tudásra, tapasztalatokra és barátságokra lehet szert tenni.

A Vállalatgazdaságtan piramis meghódítása - Milyen kurzusokon és üzleti esetmegoldó versenyeken vehetsz részt a Corvinuson? Tovább
,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

chika_n_attila.jpg

Szeptember elején jelent meg a Vállalatgazdaságtan tankönyv legújabb kiadása, melynek szerzője Chikán Attila akadémikus, közgazdász és már közel 50 éve pályán lévő pedagógus. Miben változott a tankönyv az első kiadás óta? Hogyan lesz aktuálisabb a Vállalatgazdaságtan-oktatás?

2021. 10. 15. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Chikán Attila

Magyarország gazdasági minisztere 1998-1999-ben, a Richter Gedeon felügyelő bizottságának elnöke, a Mol Nyrt. felügyelő bizottságának alelnöke, a Rajk Szakkollégium alapító igazgatója, a Vállalatgazdaságtan Intézet vezetője. A felsorolás egy emberről, Chikán Attila professzorról szól, aki a Corvinus jogelődjén végezve egy percig sem hagyta el az egyetemet:

Rengeteg társadalmi tisztséget töltöttem be, de közben mindig az egyetemen voltam, ez nem változott.

Pályáját 1992 óta kíséri a Vállalatgazdaságtan tankönyv, melynek hatodik kiadása idén jelent meg. Chikán Attila elmondta, hogy egy új kiadás mögött általában két évnyi kemény munka áll. ,,Ez nem azt jelenti, hogy két évig éjjel-nappal ezen dolgozom, de az időm jelentős részét ez teszi ki, és ilyenkor az embernek hinnie kell abban, hogy ennek van értelme’’.  30 év alatt több, mint huszonötezer hallgató alapozta meg gazdasági ismereteit e  könyv segítségével, ami még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Így, hogy ennyi hallgató tanul a könyvből, az ember érzi azt, hogy ennek van jelentősége és értelme – mondja a professzor úr.

A könyv az első kiadás óta sokat változott. Akkor az üzenete ennyi volt: ,,a piacgazdaság jobb, mint a tervgazdaság’ - mondja a professzor, ehhez képest az új, bővített kiadás már olyan aktuális problémákra, kihívásokra, koncepciókra is rávilágít, mint az ipar 4.0, a technológiai fejlődés vagy épp a klímaválság.

Az új tankönyv két jelentős aspektusban különbözik az eddigiektől. ,,Egyrészt van benne egy általános szemléletváltozás, másrészt pedig konkrétan olyan új témák, amelyek pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire relevánsak’’ –  részletezi a könyv szerzője.

Az általános szemléletváltásra azért volt szükség, mert a digitalizáció, a globalizáció és az ehhez kapcsolódó ideológiák, a fenntarthatóság kérdése és ezáltal a vállalati társadalmi felelősségvállalás napjainkban sokkal mélyrehatóbban jelennek meg. A könyvben nagy súlyt kapnak a gyakorlati példák is, a 3D nyomtatás például nem tartozik szorosan a törzsanyaghoz, mégis szó van róla, hiszen egyre gyakrabban jelenik meg a vállalati tevékenységben.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már aktualitásokról van szó, akkor a mindennapjainkat beárnyékoló világjárvány mennyire érvényesül a könyvben és a szemléletmódban. Chikán Attila ugyanakkor nem szerette volna, ha a világjárvány áthatja a tankönyvét, hiszen ahogy mindannyian, ő is bízik abban, hogy ez nem tart örökké. ,,A könyvet gyakorlatilag a Covid kellős közepén írtam, így akár minden témával kapcsolatban felmerülhetett volna, hogy hogyan hat majd rá a pandémia’’.

Tapasztalatai szerint a világjárvány ráerősített néhány olyan (gazdasági) tendenciára, ami feltörekvőben volt az életünkben. Erre a legszemléletesebb példa a home office jelensége, amely létezett korábban is bizonyos területeken, azonban csak tavaly került be igazán a köztudatba, amikor ez volt az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség. 

home_office.jpg

Kép: Yasmina H, Unsplash

A tankönyv szorosan összefonódik a Corvinus összes gazdasági alapszakján oktatott Vállalatgazdaságtan nevű tárggyal, melynek célja, hogy biztos alapot adjon az üzleti tanulmányok folytatásához, a specifikusabb tárgyak elsajátításához.

Nyilvánvaló, hogy egyetlen tárgy során nem lehet mindent megtanítani, azt szerettük volna elérni, hogy ez egy szemléletformáló, fogalmi alapozó tárgyként jelenjen meg – mondja Chikán Attila.

A Corvinuson egyébként több, mint 1000 diák hallgatja idén is a tárgyat alap és emelt szinten illetve egy tanulmányi verseny is kapcsolódik hozzá. Chikán Attila szerint a Corvinus Egyetem környezete – legyen szó a Vállalatgazdaságtan Intézetről vagy az éppen zajló átalakulásról – nagyon támogató és inspiráló abban, hogy valaki tankönyvet írjon, és ezzel aktívan formálja az egyetemi életet, az üzleti gondolkodást és a gazdasági szakokat is.

b_v_173_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A letölthető formában már létező tankönyvhöz e-könyv változat is tervben van, ami interaktív módon tenné élvezetesebbé, élményszerűbbé a tanulást. Chikán Attila elmondta: ,,a diákoknak és a tanároknak is megvan az igénye arra, hogy az informatika segítségével újfajta módon oktassunk, új módszereket implementáljunk az oktatásba’’.

Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugati példákból kiindulva egy ilyen könyv megalkotása akár 20-30 ember munkáját is igényelheti, különösen az informatikus szakemberek közreműködését, akik életre tudják kelteni azt a tananyagot, amelyet a hagyományos tankönyvek már minden értelemben kimerítenek.

A 2020-as Vállalatgazdaságtan tankönyv több értelmezésben is ,,egyfajta fejlődési pálya vége’’ a professzor szerint. A pedagógiai szemléletmód ugyanakkor nem szakad meg itt,  Chikán Attila a Rajk Szakkollégium elnökeként és egykori alapítójaként továbbra is minden évben tart kurzusokat, illetve néhányszor vendégelőadóként is feltűnik gazdasági tárgyak elméleti óráin.

A vállalati és közéleti kapcsolataim nagyon erősek, de én mindig is elsősorban pedagógus voltam, és az is maradok - mondja jövőbeni terveiről Chikán Attila.

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról Tovább
Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos

Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos

pexels-thisisengineering-3861962.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia azoknak a hallgatóknak is lehetőséget nyújt a fejlődésre, akik később nem kutatással akarnak foglalkozni: megtanít önállóan menedzselni egy projektet, inspirál és előkészíti a szakdolgozatot. 

2021. 10. 11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Pexels

A TDK-ról sok cikket írtunk már, mert fontos része a corvinusos hallgatói és oktatói életnek. Összefoglaltuk, hogy miért érdemes részt venni, hogyan lehet sikeres az együttműködés egy témavezetővel és milyen aktuális témákban kutattak már a hallgatótársak.

“Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!”

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és a kutató palánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyünk egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk vele - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezetővel, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a tudományos megmérettetések legfontosabb országos színtere az egyetemisták számára. A 35. OTDK-t idén tavasszal rendezték meg, amelyen a Corvinus öt szekcióban, nagyobb létszámmal a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi, kisebb létszámmal az Agrártudományi, a Fizika, Földtudományok és Matematika, illetve a Tanulás- és Tanulásmódszertani- Tudástechnológiai Szekcióban képviseltette magát.

ossz_1_1.jpg

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát.“ Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK-dolgozat írásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek?

A dolgozat írásának kezdetekor Zanaty Krisztina már rendelkezett tervekkel, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.

20210708-_k1i1538_1.jpg

A képen Czillahó Krisztina

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok?

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos Tovább
Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel

Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel

vehicles-ge5d21a4cc_1920.jpg

Korrupció, szegénység és elszigeteltség jellemzi, pedig a természeti és a gazdasági erőforrásai meglennének egy stabilabb és gazdagabb jövő biztosítására. Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a soknemzetiségű Nigériáról adott elő az idei Kutatók Éjszakáján.

2021. 10. 08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

“Nigéria egy 36 tagköztársaságot közre fogó szövetségi állam. A mostani összetétel 1999-ben jött létre, amikor vége lett a három évig tartó katonai uralomnak” - mondta Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a Kutatók Éjszakáján tartott előadásában. 

Nigéria történelme pont olyan összetett, mint a népessége. Az államformát tekintve volt szultánság, feudális hatalom, protektorátus és gyarmat is. A 20. század elején az egyik legfontosabb angol gyarmat lett kimeríthetetlennek tűnő természeti forrásainak és könnyen irányítható lakosságának köszönhetően.

“Olyan terület volt, ahol könnyen lehetett alkalmazni az “oszd meg, és uralkodj” elvet, hiszen vallásilag,  etnikailag és társadalmilag is nagyon diverzifikált volt, és a mai napig az” - mondta Dr. Forman Balázs. A legutóbbi nemzetközi index szerint Nigéria 14. a világ „failed state” listáján. Magyarul ezt leginkább kudarcállamnak vagy nem működő államnak lehetne fordítani: afrikai mércével is súlyos problémát jelent a bűnözés, az erősödő polgárháború, a tömeges mélyszegénység és a korrupció.

2015 óta Muhammadu Buhari az elnök, aki minden erejével próbálja összetartani a gyarmati időkben, a britek által mesterségesen összerakott soknemzetiségű, felerészben muszlim, felerészben keresztény országot, ugyanakkor az országban még így is rendkívül kényes hatalmi, politikai, gazdasági és társadalmi egyensúly van, ami egyik percről a másikra felborulhat.

Bár Nigéria a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, a természeti gazdagságból kevés jut el a helyi emberekhez, ezért folyamatosak a felkelések. A legutóbbi 2021 januárjában történt, amikor Nigéria délkeleti részén a nigériai hadsereg megtámadta a Biafra Őshonos Emberei szervezet biztonsági hálózatát. Biafra 1967-1970 között egy szakadár állam volt, ami Nigériából vált ki, de a három évig tartó harc után végül megadta magát. A két terület közötti ellenállás a mai napig fennáll - a háborús állapot, a bizonytalanság, az élelmezési és egészségügyi problémák szinte ugyanolyan mértékűek, mint 1970-ben.

Merre tovább Nigéria?

africa-gdabd7207e_1920.jpg

Kép: Pixabay

Az egyik legfontosabb probléma Nigériában a szegénység, ami leginkább a társadalmi egyenlőtlenségekből fakad. A lakosság nagy része alig részesedik a gazdasági növekedésből, és habár az élelmiszerhez való hozzájutás feltételei javultak az elmúlt húsz évben, az alultápláltság még mindig egy súlyos probléma az országban. A legfontosabb intézkedéseket és lehetőségeket Neszmélyi György Iván foglalta össze egy korábbi tanulmányában. A szerző szerint mindenképpen arra lenne szükség, hogy az ország főként kőolaj eladásából származó exportbevételeit a kormány észszerűbben és igazságosabban ossza szét a régiók között. 

A politikai és vallási alapú társadalmi feszültségek is komoly problémát jelentenek szerinte, melyekre nagy hatással van a szegénység is, hiszen a kettő egymást erősíti: minél szegényebb egy ország, minél nehezebb az emberek élete, annál több feszültség halmozódik fel a társadalomban. A lakosság életkörülményeinek javítása, új munkahelyek teremtése gátat vethet annak, hogy a mintegy 80-90 milliós, alapvetően békés helyi muzulmán lakosság nagyobb része radikalizálódjon, hiszen a szélsőséges ideológiák a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a legszegényebb társadalmi körökben terjednek leginkább. 

A harmadik kiemelendő cél pedig a korrupció felszámolása és a politikai átláthatóság. Habár az ország politikai múltját tekintve a korrupció teljes felszámolása aligha reális rövid időn belül, ebben a tekintetben Buhari elnököt egy nagyon jó és egyben bátor kezdeményezőnek tartják a szakértők.

Európai szemmel

Nigéria óriási, elsősorban gazdasági lehetőségeket jelenthet Európa számára a jövőben, ugyanakkor a gyarmati időkhöz hasonlóan  - csak más eszközökkel - ma is nagy versenyfutás folyik Afrika természeti erőforrásaiért. “Ebben a versenyfutásban nem Európa az egyetlen, hiszen sorra vetik meg a lábukat a kínai, délkelet-ázsiai és dél-amerikai cégek is” - olvashatjuk Neszmályi György Iván tanulmányában. Ráadásul míg Kína a fejlesztésekért cserében nem támaszt emberjogi és a demokratikus fejlődés előmozdításával kapcsolatos előfeltételeket, addig az európai államok nagy része politikai feltételekhez köti a fejlesztési forrásokat. 

Európai szemmel az is nehezen érthető, hogy a külföldi turizmus miért jár gyerekcipőben Nigériában. Hiszen számos olyan természeti és kulturális értéke van, melyre nemcsak Európában, hanem globálisan is lenne kereslet. Neszmélyi tanulmányában azt mondja, hogy itt arról van szó, hogy Nigéria sérelmezi, hogy állampolgárainak nagy része nem, vagy csak igen nehezen kap beutazó vízumot európai, vagy más tengerentúli országokba. 

A hatóságok egyfajta „viszonosságot” próbálnak alkalmazni, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy míg a nigériak, ha nem is véglegesen, de hosszabb időre vándorolnának be az európai országokba, addig a turisztikai céllal beutazó külföldiek csupán az utazás 

idejére. Ráadásul, ha jobban belegondolunk, akkor Nigériának sem lehet érdeke, hogy a lakossága, így a potenciális munkaereje kivándoroljon, hiszen az tovább gyengítené a gazdaságot. 

“Nigériának és a többi afrikai államnak a saját országaikon belül kellene minden embernek méltó és tisztességes életkörülményeket teremteni. A mi feladatunk pedig az, hogy a lehetőségekhez mérten segítsük őket, hiszen egy kiegyensúlyozott és stabil Afrika kevesebb migrációt és sokkal több együttműködési lehetőséget jelent. “ - olvashatjuk Neszmályi György Iván tanulmányában.

Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel Tovább
Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

k_b_0033_1.JPG

Új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. A minden egyetemi polgárt érintő szemléletváltás a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntarthatóságra is kiterjed. Farkas Jácint beszélgetett velünk  arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz?

2021.10.06. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

“Az akadálymentesség nem pusztán rámutat egy speciális csoport tagjaira, akik  nem egy üvegfalon túl vannak, elérhetetlenül: ez az üvegfal átjárható, megismerhető és megszüntetendő.”

microsoftteams-image_7.jpgFogyatékosságügyi politika előtt és után

Az egyetem - Farkas Jácint szerint - korszakváltó  előterjesztést fogadott el az új Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politika megjelenésével. A korábbiaktól eltérően az új politika sokkal szélesebb spektrumot fog át , amikor az akadálymentesség szükségességére hívja fel a figyelmet: a hagyományosan megszokott érintettek mellett újabb csoportokat - például a mentálhigiéniás segítségre szorulókat vagy a külföldi hallgatókat  - hoz be a támogatásra szorulók ernyője alá.

“Ha csak ez a “sima” intézményi fogyatékosságügyi szabályzatunk lenne, akkor elképzelhető, hogy szegregáltabb és specializáltabb módon tekintenénk a fogyatékossággal élő hallgatókra” - mondja Jácint, aki a Doktorandusz Önkormányzat korábbi elnöke, a  Corvinus Institute for Advanced Studies kutatója és az egyetemen most alakuló Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB egyik szakmai koordinátora.

A holisztikus szemlélet másik pillére az, hogy ne pusztán egy olyan egyetemi feladat legyen a fogyatékosságügy, amit ki kell pipálni, hanem valódi, az egyetem szervezetébe és működésébe szervesen beépülő változást hozzon. A vonatkozó jogszabályok  által előírt “fizikai” és technikai jellegű segítségnyújtásra fókuszáló előírásain túlmutatóan kell értelmezni az akadálymentességet.

“Mi úgy gondoljuk, hogy a klasszikus akadálymentesítés mellett az egész egyetemnek egy akadálymentességi szellemiséggel  kell rendelkeznie. Nem egy akadálymentes búrát kell létrehozni az egyetem fölött, nem egy vattával kitömött egyetem létrehozása a cél, hanem a felkészítés az életre” - mondja Jácint.

Ilyen szabályozói kerete korábban is volt a Corvinusnak, azonban Jácint szerint ez átlagos. Biztosítva voltak és vannak  különböző akadálymentesítési “praktikák”, például a segítségnyújtás a speciális tankönyvek beszerzésében diszlexiások, diszgráfiások számára vagy a plusz idő biztosítására a dolgozatírásnál, vizsgáztatásnál. Működik egy Fogyatékosügyi Bizottság (FOB), ami  az egyetem szakembergárdájával együtt dolgozva segítséget nyújtanak abban, hogy az érintettek jobb eséllyel tudják elvégezni tanulmányaikat.

Mi számít nehézségnek?

Természetesen itt felmerül a kérdés, hogy mégis mi számít az átlagos nehézségen túli nehézségnek. Erre nagyszerű példa a záróvizsga: egy olyan feladat, ami mindenkinek megterhelő, nehézséget okoz. Van azonban egy határ, ami után a hallgató már nem képes saját - akár mentális, akár fizikai - “erőforrásai” felhasználásával túllendülni az akadályon, és ekkor kell belépnie a segítségnek. 

Változó, hogy kinél hol van ez a határ. A szabály az, hogy orvosilag igazolt nehézségek esetében vehető igénybe segítség, de mivel ezek egyedi és személyes dolgok, ettől függetlenül is lehet szükség rá. Konkrét példa, amikor valakinek problémát okoz a szóbeliség , van lehetősége arra, hogy a szóbeli vizsgát írásbelire váltsa. Az akadálymentesség nem azt jelenti Jácint szerint, hogy minden akadálytól mentesítik a hallgatókat. Az egyetem ahol tud, akadálymentesít, illetve segít abban, hogy a hallgatók az akadályokra, mint lehetőségekre is tekintsenek.

“Az akadálymentességi szemléletű, befogadó egyetemen, nem a követelmények alóli mentességet  biztosítjuk, hanem egy lehetőséghalmazt állítunk elő, ami segítséget nyújt azoknak, akiknek az általános nehézségeken túl - első pillantásra - teljesíthetetlennek tűnő  nehézséget okoz például egy vizsga” - mondja Jácint.

v_zs_0025.jpg

Kép: Váradi Zsófi, Közgazdász

Ki számít érintettnek, és ki dönti el, hogy kik az érintettek?

A fentiek alapján persze felmerül, hogy mi alapján dől el, hogy valaki igénybe veheti-e az említett segítségnyújtási formákat. Ahogy már említettük , bizonyos állapotokat lehet szakmailag igazolni, ehhez a FOB biztosítja a megfelelő hátteret. A politika további  célja a FOB működésének “személyesebbé” tétele, és a keretek kiszélesítése annak érdekében, hogy mindenféle nehézség (akár fizikai, akár mentális, akár pszichés)  a megfelelő módon kezelhető legyen. 

Ehhez persze hozzátartozik a már sokszor említett akadálymentességi szemlélet elterjesztése a hallgatók körében, ami egyrészt a FOB ismeretét, másrészt pedig az akadályok lehetőségként való felfogását jelenti. Ez azért is fontos, mert a két csoport (akadálymentesítést igénylő és nem igénylő) közti falat lebontja, másrészt pedig gyakran előfordul, hogy a két csoport között - akár ideiglenesen - átjárás van.

“Ha egy hallgató olyan élethelyzetbe kerül, ahol szüksége van az akadálymentesítésre, akkor fontos, hogy tudjon róla, hogy ő a sajátos igényű hallgatók táborába be tud kerülni, és így segítséget tud kapni” - mondja Jácint.

A hagyományosan akadálymentességgel asszociált nehézségek (pl. fizikai nehézségek - mozgás-, látás-, hallássérülés, stb.) mellett fontos a pszichés nehézségekre is odafigyelni, amikor akadálymentességről beszélünk, hiszen ezek  ugyanolyan korlátok tudnak lenni, mint a fizikaiak. Erre biztosít lehetőséget a Corvinuson működő mentálhigiénés csoport, ahol egyéni és csoportterápián is részt vehetnek a magyar és a külföldi hallgatók. Azonban Jácint és az előterjesztés még ennél is messzebbre viszi az akadálymentességet: azt mondja, hogy a külföldi hallgatók is a sajátos  igényű hallgatók csoportjába tartozhatnak. 

“Gondoljuk el, hogy valaki idejön egy távoli kultúrából, és nincs vagy csak minimális tapasztalata van az európai vagy a magyar kultúrával kapcsolatban. Egy sor nehézség vár rá: itteni táplálkozás, tömegközlekedés, kulturális javakhoz való hozzáférés, nyelvi nehézségek, vallási nehézségek. Ezek számára mind-mind akadályok lehetnek. Ez az akadálymentességi politika ezekre is valamiféle megoldást  kíván nyújtani és alkalmazni, hiszen tudjuk, hogy ezek reális nehézségek, úgy is hívják, hogy kultúrsokk” - magyarázza Jácint.

Hol van mindebben a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egyrészt praktikus oldalról játszik szerepet az akadálymentesítésben: Jácint szerint fontos, hogy a fizikai akadálymentesítés olyan módon és olyan anyagokkal történjen, ami megfelel a fenntarthatóság elvárásainak . Ennél azonban van egy holisztikusabb, a szemléletre vonatkozó párhuzam: az ember, mint akadályt generáló lény is megjelenik, hiszen az általa, az akadálymentesítés nevében létrehozott társadalmi és ipari komplexumok legalább annyi akadályt generálnak a fenntarthatóság olvasatában , mint amennyit megoldanak.

“Éppen ezért, ha az akadálymentesség eszméje bekerül a fenntarthatóság fogalomkörébe, és ott erőteljessé is tud válni, akkor hozzásegíthet egy egészségesebb, egyensúlyközelibb helyzet kialakulásához” - mondja Jácint.

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus? Tovább
“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-11.jpg

A Corvinus Egyetem új rektora mindenkivel tegeződik, az élményszerű tanulást szeretné megvalósítani, és komoly nemzetközi karrier után érkezett az egyetemre. Megmutatjuk az egyetemi hallgatóknak Dr. Takáts Előd motivációit, terveit és hozzáállását.

2021.10.04. Írta: Taxner Tünde, Kovács Máté. Fotók: Taxner Tünde

“A bodajki gólyatábor 27 év alatt semmit sem változott, még a vizesblokkok sem” - mondja Dr. Takáts Előd egyik első rektori útjáról, ami a Corvinus alapszakos gólyatáborába vezetett. Majdnem harminc évvel ezelőtt ő is innen indult. A Corvinus után tanult a CEU-n és a Princetonon, dolgozott az MNB-nél, az IMF-nél és az Európai Központi Banknál is, mégis visszatért a Corvinusra. Miért?

„Nagyon ritka lehetőség egy ilyen mértékű változtatás. Az egyetem életében az előző ilyen változás több évtizede történt.” 

A 80-as évek végén volt utoljára olyan tantárgyreform, ami a Corvinust az üzleti képzések élvonalába emelte. Közben a világ fejlődött, és az alulfinanszírozottság is problémát jelentett Takáts Előd szerint. “Az állam fejkvótát adott minden hallgató után, ami az egyetemet abba az irányba tolta el, hogy annyi hallgatót vegyen fel, amennyi befér a Fővám térre”. 

A rektor szerint ez a modell erodálta az oktatás minőségét, de közben a nemzetközi versenytársak gyorsan fejlődtek. Most úgy érzi, van arra lehetőség, hogy ezen változtasson, ezért tért vissza a Corvinusra.

A változtatás lehetősége szerinte nem áll fenn sokáig. A legjobb diákok egyre nagyobb arányban mennek külföldre, amit a beiratkozott és a felvett hallgatók számának különbségéből lehet látni: „460 pont felett kinyílik az olló”. Dr. Takáts Előd szerint „egy csendes nemzeti katasztrófa” zajlik a háttérben. „Az a veszély, hogy Magyarország úgy jár, mint azok a kisvárosok, ahonnan a főváros elszívja az összes okos embert. Attól még lehetnek ezek gazdag, rendezett helyek, de valami élet hiányzik belőlük”.

Élményszerű tanulás - Mi tartja itthon a diákokat?

Idén rekordmagasak voltak a ponthatárok a Corvinuson, mert úgy határozták meg őket, hogy a 2025-2026-os tanévre a London School of Economics hallgató-oktató arányát érjék el. A cél az, hogy átlagosan 12-13 hallgató jusson egy oktatóra a jelenlegi 24 fő helyett. Ezt a változást a megújult szakokon, például az Alkalmazott Közgazdaságtan vagy a Gazdálkodási és Menedzsment alapszakokon már lehet érzékelni. Az oktatás sokkal intenzívebb, óráról órára készülni kell, a hangsúly nem egyetlen félév végi vizsgán van. 

„Az élményszerű tanulás nem azt jelenti, hogy repülő tehenek vannak a prezentációban, hanem azt, hogy olyan intellektuális környezetben gondolkodunk, amire 5-10 év múlva is emlékszünk.”

Az élményszerű tanulás az új rektor programjának kiemelt pontja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatóknak több minőségi időt és erőfeszítést kell a tanulásra fordítaniuk, az órák pedig intenzívebb formában, modernebb módszertanra támaszkodnak majd. Éppen ezért is fontos a jelenléti oktatás. „Legyünk együtt, próbáljuk meg a legtöbbet kihozni a jelenléti oktatásból. Amíg a szabályok engedik, én amellett vagyok, hogy legyen személyes oktatás” – mondja a rektor. 

Pontosan látja, milyen nehéz volt a bezártság és a lehetőségek megcsappanása miatt az elmúlt másfél év az egyetemista korosztálynak. „Ez az a kor, amikor az embernek olyan intellektuális kapacitása van, hogy nagyon sok mindent meg tud érteni. Bár úgy érzitek, nagyon sok dolgotok van, van egy csomó olyan szabadságotok, ami később nem lesz meg. Tipikusan nem kell jelzáloghitelt fizetni vagy pelenkát cserélni - ami mondjuk, mint ötgyerekes családapa mondom, azért visz el időt és figyelmet.”

A rektor mindenkivel tegeződik, ami számára nemcsak formalitás, hanem a partnerség kifejezése. „A funkciómat abban látom, hogy vagy segítsek, vagy elmozdítsak akadályokat, de nem parancsoló szerepkörben” – mondja. 

Az akadémiai területen például ez azt jelenti, hogy a szuverén kutató hozza a témát, a módszertant, az egyetem pedig partnerségben meghatározza a célokat, vagyis megbeszélik, hogy a szabadságával hogyan éljen a kutató. A partnerség konstruktív párbeszédet is jelent, amihez szükség van egy bizalmi légkörre. „Nem az a fontos, hogy azt tedd, amit mondok, hanem hogy együttműködjünk, és hozd a tudásodat, dolgozzunk együtt”. 

„Abban gondolkodom, hogy az egyetem több lesz, mint a kreditek halmozásának színtere” – mondja a rektor. Általános nemzetközi tapasztalata, hogy a Corvinuson is működő diákszervezetek és szakkollégiumok egyedülállóak. 

A Princetonon is vannak klubok, de szakmai funkció helyett csak a szociális élet miatt jöttek létre. „Ez olyasmi, aminek igazából elméletben nem kellene működnie, és mégis nagyon jól működik. A gondolatmenet, hogy a diákok önként csinálnak valami szakmai pluszt, a feje tetejére állítja azt a modellt, amiben a tanulásra kényszerítés miatt osztályozunk”.

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-9.jpg

Ha intenzívebb lesz a tanulás, felmerül a kérdés: hogyan marad ideje a hallgatóknak dolgozni az egyetem mellett?

„Hosszú távon nem a legjobb döntés dolgozni az egyetem mellett. Még nincsenek meg azok a készségek, amikkel sok pénzt tudsz keresni, cserébe kimaradsz pontosan ezeknek a készségeknek a fejlesztéséből” – véli a rektor. 

Szerinte az egyetem olyan tudást ad, amihez hosszú távon is vissza lehet nyúlni, például amikor valaki vezetői pozícióba kerül. „Nem az az egyetem célja, hogy valaki egy specifikus, szűk szakterületen legyen jó, hanem hogy legyen egy olyan általános kompetenciája, ami sok ajtót nyit”. A generalista tudás hosszú távon érték lesz, azonban ehhez nyitottságra van szükség: „ha valaki az üzleti életben akar dolgozni, akkor is érdemes egy kicsit tudnia a politológiáról vagy a szociológiáról”.

Dr. Takáts Előd szerint akkor érdemes elkezdeni komolyan dolgozni, amikor már lehet építeni egy tudásra és készségtárra, de a rövidebb, nyári munkák és az egyetem által előírt szakmai gyakorlat segítenek a legjobb munkahely megtalálásában.  Ezek gyakorlati ismereteket és kapcsolatokat adnak, de az ilyen munka haszna fél év után rohamosan csökken.

„Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni, tágítani a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.”

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora Tovább
Nemzetközi akkreditáció és felkészülés egy új alapszakra – A Szenátus tanévnyitó ülése

Nemzetközi akkreditáció és felkészülés egy új alapszakra – A Szenátus tanévnyitó ülése

b_v_198_1.jpg

A Corvinus Egyetem Szenátusa megtartotta a tanév első ülését, amelynek fő témái a nemzetközi akkreditációs folyamatok, az üzleti adattudomány alapképzés elindítása, valamint a docensi kinevezések voltak.

2021. 09. 28. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Üzleti adattudomány szak indul a Corvinuson

Új, angol nyelvű, nyolc féléves képzés indulhat hamarosan a Corvinuson Data Science in Business néven. Az egyetem célja a szakkal olyan szakemberek képzése, akik értik és ismerik az adattudományi módszerek matematikai és statisztikai alapjait, azonban nem a kutatói-fejlesztői feladatokra koncentrálnak.

A szak elvégzéséhez 240 kredit teljesítése szükséges, amely gazdaságtudományi, matematikai és statisztikai ismeretekből, informatikai, valamint üzleti-módszertani inter- és transzdiszciplináris ismeretekből tevődik majd össze. A szak gyakorlatorientált lesz, és tizenkét hetes, kötelező szakmai gyakorlat is kapcsolódik hozzá.

A szakfelelős a szakfejlesztési folyamatot vezető Dr. Vas Réka egyetemi docens lesz. 

A Szenátus ellenvetés nélkül megszavazta a tervezett üzleti adattudományi alapképzés szakindítási anyagát. A képzés indításának időpontja attól függ, hogy az Információs és Technológiai Minisztérium mikor teszi közzé a képzési és kimeneti követelményeket, és mikor fogadja el a szakindítási anyagot. Legkorábban a következő, 2022/2023-as tanévben indulhat el az új szak.

o_zs_0039.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Az előléptetési pályázatok elbírálása

Az akadémiai életpályamodellel párhuzamosan új előléptetési rendszert vezetett be a Corvinus. Korábban a Szenátus, most az Akadémiai Életpálya Bizottság döntött a docensi előterjesztésekről. A Bizottságban három külsős oktató, három corvinusos oktató, valamint három rektorhelyettes vett részt.

Az egyetem hatvan előléptetési pályázatot bírált el, melyből harmincöt corvinusos oktató volt, huszonöt külsős. Összesen huszonhat docensi, egy egyetemi tanári, és harminchárom egyéb oktatói pályázatot bíráltak el. A döntés során többek között figyelembe vették a jelöltek kutatási munkáját, nemzetközi beágyazottságát, az új tematikákat és a módszertani innovációkat az oktatásban, valamint azt, hogy az egyre szigorodó egyetemi tanári követelményeknek mennyire felelnek majd meg a pályázók. Ezek alapján a bizottság végül tizenhét docensi és harminckét oktatói pályázatot támogatott.

Mind a támogatott, mind a visszautasított pályázók részletes visszajelzést kaptak, gyakran személyes konzultáció során.

A kinevezési okmányokat Dr. Takáts Előd fogja átadni szeptember 29-én, a Corvinus Faculty Clubban.

o_zs_0208-min.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Dr. Csicsmann László, az Életpálya Bizottság elnöke és az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint sikeresen egyesítették a Corvinus három karának előléptetési gyakorlatát, azonban az értékelés terén van még helye az újításoknak. Noha bizonyos követelményeket minden jelöltnek el kell érnie, még a nemzetközi mércék sem határoznak meg számosított követelményeket: ez nehéz is lenne, hiszen ha a számokat vesszük alapul, lehet, hogy olyan jelöltek esnek ki az előrehaladásból, akik nem számosított területeken jeleskednek és végeznek értékes munkát.

Felmerült, hogy különféle, például külön oktatási vagy kutatói docensi pályázatokat írjanak ki, azonban ez szembe menne a nemzetközi elvárásokkal – a Corvinusnak pedig fontos, hogy megfeleljenek a nemzetközi mércéknek. Többen egyetértettek azzal, hogy szükség lenne bizonyos minimum elvárások felállítására, hogy jobban tudják értékelni, ki mennyire vesz részt a kutatói, oktatási és szolgálati tevékenységekben, illetve mennyivel haladja meg a minimumkövetelményeket.

Nem olyan egyszerű feladat mérni a különböző tevékenységeket. Különösen a szolgálati munka értékelése állítja kihívás elé a bizottságot, aminek az lehet a következménye, hogy azok kerülnek jobb helyzetbe, akik sokat publikálnak, az oktatási tevékenységük viszont háttérbe szorul. Felmerült, hogy különböző karrierutakat és fejlődési lehetőségeket kellene felvázolni, hogy a főként oktatással foglalkozó pályázókat motiválják. Dr. Takáts Előd kiemelte, hogy pontosan az ilyen felvetések miatt nehéz megtalálni az egyensúlyt a számosított kritériumok és a szubjektív értékelés között.

k_b_0039-min.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

December elejére várható az EQUIS akkreditáció eredménye

A Corvinus augusztus 10-én benyújtotta az önértékelő jelentést, amely az EQUIS akkreditációs folyamat fontos része. A Gazdálkodástudományi Kar 2018-ban már megkapta az EQUIS minősítést, az idei akkreditációs folyamatban azonban a teljes egyetemre szeretné kiterjeszteni a minősítést a Corvinus. Az egyetem hallgatóinak is jelentős szerep jutott a pályázati anyag összeállításában a HÖK-ön, illetve az egyes diákszervezeteken és szakkollégiumokon keresztül, ugyanis az önértékeléshez tartozik egy hallgatói jelentés is.

Az akkreditáció részeként az egyetemről szakértői értékelés készül online formában október 2-5 között. Először az egyetem vezetése mellett a programportfóliót és a pénzügyi ellenőrzést figyelik meg. Ezután az értékelők két hallgatói csapatot hallgatnak meg, beszélgetnek a vállalati partnerekkel és az alumni közösség tagjaival, majd a Faculty Development projekt is külön blokkot képez.

Az EQUIS akkreditációs folyamat eredménye – az átfogó, széleskörű vizsgálat után – december elejére várható. Dr. Szántó Zoltán Oszkár nemzetközi rektorhelyettes szerint a Corvinus jó esélyekkel várja a szakértői csapatot.

Nemzetközi akkreditáció és felkészülés egy új alapszakra – A Szenátus tanévnyitó ülése Tovább
süti beállítások módosítása