Közgazdász Online


Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

dsc05211-min.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

2021. 06. 17. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Szajki Bálint

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

dsc01735-min.jpg

Kép: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, idén például az innováció és a jövő technológiája lesz a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

38732733_10155468068256922_2555679521655226368_o.jpg

Kép: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

a_corvinusos_szakkollegiumok.jpg

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon  tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Ismerjetek meg cikkeinkből pár corvinusos szakkollégiumot:

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium Tovább
"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

verseghy_evelin.jpg

Új cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgetünk. Sorozatunk első részében megismerhettétek Major Dóra és Major Gábor legkedvesebb gondolatait a zenélésről. A folytatásban Verseghy Evelin Hanna énekes, dalszerző és Jávor Dániel „Javi” dalszövegíró, zeneszerző osztották meg velünk élményeiket, inspirációikat és a zenéléssel kapcsolatos terveiket.

2021.05.30. Írta: Szántó Szabina Petra / Borítókép: Verseghy Evelin Hanna

Amikor Evelin és Dani a zenélésről mesélnek, arcukra hatalmas mosoly ül ki, miközben a legkedvesebb emlékeiket idézik fel. Evelin fiatalabb korában számtalanszor utcazenélt barátaival Balatonbogláron, ekkor próbálta ki magát először énekesként szabadtéren: a körülmények kötetlenek voltak, mindenki egyszerűen csak jól érezte magát. Evelin egy varázslatos élményéről is mesélt: egy alkalommal a mólónál gyűltek össze barátaival, hogy közösen énekeljenek és zenéljenek. A helyszínen idővel 30-35 főből álló közönség kerekedett.

„Ez ennyi idősen nagy élmény volt, hiszen egy kisebb klubkoncerten sem feltétlenül vannak ennyien”

– emlékszik vissza Evelin.

Dani egyik kedvenc emléke egy családi eseményhez nyúlik vissza: 14 évesen kisebb zenei mintákkal készített hobbi szinten különféle demókat. Egy alkalommal édesanyját örvendeztette meg születésnapján egy hasonló demó felvétellel, ekkor szem nem maradt szárazon.

„Nyilván ott volt az anyai szeretet és elfogultság, és a családon belülről több pozitív visszajelzés is érkezett, de persze ezeket nem veszi az ember olyan komolyan”

– vélekedik mosolyogva.

Evelin, művésznevén Hanna Rose Vhy harmadéves gazdálkodás és management hallgató, Dani szintén végzős évét tölti kommunikáció- és médiatudomány szakon. Mindkettőjük esetében gyermekkorukhoz nyúlnak vissza, ha inspirációról van szó, hiszen a zene már nagyon fiatalon meghatározó volt számukra.

javor_dani.jpg

A képen: Jávor Dániel

Evelin, amilyen régre csak vissza tud emlékezni, azóta zenél. Tanulmányait zeneóvodában, majd zeneiskolában folytatta, így erős alapokra tett szert.

„Leginkább az inspirál a zenében, hogy úgy érzem, ki tudunk fejezni valami olyat, amit szavakkal lehetetlen lenne.”

Dani zenével való szoros viszonya édesapjának köszönhetően alakult ki: több zenei műfajt  megmutatott neki, együtt hallgattak bakelit lemezeket, közösen jártak koncertekre, így nagyon sok különböző zenei hatás érte. Mozgatórugóját egyszerűen fogalmazta meg: „az értékek és az érzések közvetítés az, ami erőteljesen motivál.”

Kezdő zenészként Evelin és Dani számára egyformán fontosak az első, illetve a kedvenc dalaik. A „Thorns” című Evelin első számú dala, különlegessége ebben rejlik:

“Noha a szöveg három éven keresztül lapult egy fiókban, míg stúdió minőségben megjelenhetett, a küzdelem és a várakozás abszolút megérte”.

A dal jelentése az évek során folyamatosan változott a fejében - noha a dalt egy romantikus viszony ihlette, de nem kizárólag arra korlátozódik. A dal érdekessége, hogy a szöveg végül nagy fordulatot vesz, és búcsút int a szomorúságnak. A Thorns után Evelin egy újabb dalon dolgozik. Aktuális projektje, a „Sinner” még nem hallgatható a nagy közönség számára, azonban a közeljövőben elérhetővé válik a „Hanna felt like singing” nevű YouTube-csatornán, illetve az azonos néven futó közösségi média felületeken.

Dani Evelin gondolataira reflektálva úgy gondolja, nehéz lehet egyetlen dalt kiválasztani, hiszen ez olyan, mintha szülőként kellene a kedvenc gyerekedet megjelölnöd. Dani jelenlegi és egyetlen, már hallgatható száma a Főnix, amely baráti közreműködéssel készült. A dal életének egy mélyebb pontján született, ezért próbálta a szöveget úgy felépíteni, hogy egyfajta megoldás fogalmazódjon meg benne problémáira, így a munkafolyamat részben terápiás jelleget öltött.

„A dal tanulsága számomra, hogy nagyobb örömet okozott, amikor készült, mint amikor megjelent. A kis kitérőket élveztem leginkább”

– mondja Dani.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet nekünk a Facebook-oldalunkon!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség

image_5_2.png

A magyar sportolók kiválósága tagadhatatlan, ugyanakkor a sportteljesítmények mellett szükséges a sportolóknak egy biztonsági háló, ezen a biztonsági hálón dolgozik most a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség.

2021. 05. 25. Írta: Hegedüs Kata

Együttműködési szándéknyilatkozatot a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA), a Magyar Úszószövetség és Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, Fürjes Balázs május 17-én.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem ösztöndíjjal támogassa a tanulni vágyó sportolókat. A magyar kiválóságok közül többen is végeztek egyetemet a sportpályafutásuk mellett, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardozó például a Károli Gáspár Református Egyetemen, Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tapasztalták meg a felsőoktatási intézmények kihívásait.

img_9532.jpg

Itt nem csak a sportolók nyeresége a lényeg, hiszen fontos, hogy egy biztonságos környezet is legyen körülöttük, amit ezzel az együttműködéssel a jövőben kínálni tudunk a tanulni vágyó sportolóknak.

Az egyetem lehetőséget ad a diploma megszerzésére, amivel az atléták egyéb területen is képviselni tudják a magyar kiválóságot.

- mondta a FINA alelnöke, Husain Al-Musallam.

Az egyetem rektora, Dr. Lánczi András szerint “az egyetem egy csodálatos helyen ad otthont a corvinusos hallgatóknak, ugyanakkor nem egy sportra alkalmas terület. Éppen ezért vagyunk nagyon büszkék, hogy a FINA-val közösen lehetőséget tudunk adni azon aktív sportolók számára, akik a Corvinuson szeretnék folytatni tanulmányaikat."

Az aláírók az ösztöndíjon túl közös képzési struktúrán is gondolkodnak. Egy lehetséges, a FINA-val közös képzési struktúrát kidolgozni a sportolók számára jelentős feladat lesz, ám

az Egyetem nagyon büszke arra, hogy a FINA partnere lehet, és reméljük, hogy ez a szándéknyilatkozat egy közös út kezdetét jelenti.

- mondta Dr. Lánczi András.

image_6_2.png

“Ez egy történelmi pillanat, hasonlóképp a 2019-es és 2024-es Európa Bajnoksághoz, hiszen hatalmas lehetőséget ad a sportolóknak a jövőjük megteremtésére. Ez már egy hosszú házasság a Fina és a magyar állam között, és ezen a rangos kapcsolaton, melynek most a Corvinus is részese lett, a jövőben is dolgozni fogunk.” - mondta Fürjes Balázs államtitkár.

A szándéknyilatkozat aláírásával Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke is támogatását fejezte ki. “A sportolók jövője mindig fontos szempont és ezzel a kérdéskörrel már kellett foglalkozni. A FINA alelnökének, Husain Al-Musallam-nak köszönhetően, most létrejött az együttműködés” -fogalmazta meg az elnök.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Corvinus és a Nemzetközi Úszószövetség Tovább
Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

b_v_171_2.jpg

Rektori pályázatot véleményezett a Corvinus Szenátusa, Dr. Takáts Előd pályázatát pozitívan értékelte az eseti bizottság. Az ülésen a Hallgatói Önkormányzat alapszabály-módosítása mellett szó volt a 2020-as költségvetési beszámolóról, és professzori címeket is adományozott a Szenátus. 

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

Dr. Takáts Előd lehet a Corvinus új rektora, miután a Szenátus véleményezte és egyhangúlag elfogadásra javasolta a pályázatot a fenntartó alapítvány felé. A pályázatot a Kuratórium fogadja el, Áder János köztársasági elnök felé pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium terjeszti fel a kinevezést.

A pályázatot eseti bizottság véleményezte Dr. Virág Miklós vezetésével, a bizottság tagjai Dr. Aczél Petra, a Kommunikáció és Szociológia Intézet vezetője, Dr. Kovács Erzsébet, a Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet egyetemi tanára, Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet vezetője, valamint Dr. Rostoványi Zsolt, a Nemzetközi, Regionális és Politikai Tanulmányok Intézetének egyetemi tanára voltak.

“A pályázat formai és tartalmi szempontból megfelel, egyhangúlag támogatta a bizottság és javasolja a Szenátusnak annak elfogadását” - ismertette a pályázatot bíráló eseti bizottság álláspontját Dr. Virág Miklós. Dr. Takáts Előd szakmai életútjából a nemzetközi kutatási teljesítményt, a nemzetközi beágyazottságot, a nemzetköziesítés iránti elkötelezettséget, valamint a kiemelkedő publikációkat emelte ki a Bizottság.

A pályázatban Dr. Takáts Előd az élményszerűséget és a tartós élményt jelentő tanulást hangsúlyozta, a kutatási területen pedig célja, hogy azok nemzetközileg is mérhető, de hazai szempontból relevánsak legyenek. A folyamatos munka, az aktív órai részvétel és a hallgatói létszám csökkentése, így a hallgató-oktató arány javítása is szerepel a pályázatban, a hétköznapi folyamatokat pedig bürokráciacsökkentéssel és átfogó digitalizálási programmal tenné egyszerűbbé Dr. Takáts Előd.

A fokozatosság, a lépésről lépésre történő haladás és az arany középút keresése kiemelt szempontok voltak a pályázatban Dr. Virág Miklós szerint, a célok pedig segítik a regionális elitegyetemmé válást. A Bizottság emellett a pályázó szóbeli bemutatkozását is pozitívan véleményezte, melyet május 6-án tartottak az egyetem polgárságának online formában.

t_t_0012_2.JPG

A Corvinus főépületének aulája, a Szenátus ülését is itt tartották a járványügyi szabályok miatt (fotó: Taxner Tünde)

A jelöltről úgy fogalmazott Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnöke: “bizalmat keltett bennem és sokan vagyunk így, nekem mind az online fórumról, mind a pályázatból ez jött át.” Szerinte a pályázat az autonómia szempontjából a megfelelő egyensúlyt hangsúlyozta a fenntartó és a szenátus között, a szakszervezet szerepére nézve pedig biztató szerinte a konstruktív együttműködés ígérete.

A jelentős hallgatói létszámcsökkentés, mint az elitképzésre való fokozatos áttérés útja ugyanakkor nem világos szerinte, ahogy az sem, “hogyan lesz összeegyeztethető azzal az ígérettel, hogy a Corvinus a jelenlegi nagyságrendben biztosítja a magyar diákok számára az ingyenes oktatást”.

Kitért arra is, hogy a Szenátus csak véleményezi a rektori pályázatokat, a döntési jogkör a fenntartónál van. “Mi most véleményt nyilvánítunk, javaslatot teszünk a Kuratóriumnak, ez nem helyes, a Szenátusnak kellene elfogadnia a pályázatot” - mondta az eljárással kapcsolatban, azonban hozzátette, hogy a felsőoktatási törvény valóban csak ezt teszi lehetővé. 

“Összegezve határozott bizalmat érzek a jelölttel kapcsolatban, szívesen szavazom meg, és várom a fejleményeket” - mondta Dr. Toronyai Gábor.

A Szenátusi ülésen a rektorjelölt nem vett részt személyesen, Dr. Tátrai Tünde szerint ugyanakkor ez indokolt lehetett volna. “Az előadás bizalomkeltő volt, arra készültem, hogy itt lesz a mai napon. Feltettünk volna olyan kérdéseket, melyek a szenátusi tagokat érinthetik” - mondta Dr. Tátrai Tünde. “A pályázat a mértékletes átszervezés üzenetét küldte felénk, ez sok kollégának pozitív volt, érdemes lett volna vele itt is beszélnünk.”

Dr. Lánczi András szerint erre gondoltak is, de időközben felmerült, hogy olyan kérdéseket is feltettek volna neki, ami a napi kérdésekre vonatkozik a rektori pályázat helyett, ez rossz irányba vitte volna a fókuszt. “Le van írva, meg lehetett hallgatni, lehetett tőle kérdezni. A végtelenségig lehetne beszélgetést folytatni, de nem volna szerencsés, hogy a pályázat helyett a napi történésekre adott reakció legyen a meghatározó” - mondta a Corvinus rektora.

Professor Emerita, Professor Emeritus, egyetemi magántanári és címzetes egyetemi tanári címeket adományozott a Szenátus

Munkájuk elismeréseként Professor Emerita címet adományozott a Szenátus a Marketing Intézetből Dr. Simon Judit és a Közgazdaságtan Intézetből Dr. Berde Éva részére. Professor Emeritus címet kapott továbbá Dr. Bod Péter Ákos is a Gazdálkodás és Közpolitika Intézetben végzett munkájáért.

Egyetemi magántanárként folytatja a munkát Dr. Csekő Imre a Közgazdaságtani Intézetben, valamint címzetes egyetemi tanári címet kapott Dr. Simon Judit, aki a Gazdaság és Közpolitika Intézetben folytatja eddigi munkáját.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya

Elfogadta a Szenátus a Hallgatói Önkormányzat új alapszabályát. A korábbi szabályzatban voltak elavult és túlszabályozott részek, ezeket aktualizálták Molnár Dorina, a HÖK alelnöke szerint. “Célunk az alapszabály aktualizálása volt, hogy az megfeleljen a valóságnak és minden egyetemi szabálynak” - mondta Molnár Dorina. A módosítás érinti a HÖK felelősségi köreit, valamint tisztázza a küldöttgyűlés eljárását és a jogorvoslati lehetőségek kereteit.

Az módosítás kidolgozásában az egyetem jogi szervezeti egységei is részt vettek. “Megfelelően előkészített anyagról van szó, magam is nyomon követtem a folyamatot” - tette hozzá Dr. Lánczi András.

A járványhelyzet ellenére 80 százalékban teljesült a tervezett árbevétel 2020-ban 

1,23 milliárd forintos veszteséggel zárta a Corvinus a 2020-as évet a tervezett 2,26 milliárdos veszteséggel szemben. “Az egyetem rendelkezik tartalékokkal, ebből tudtuk ezt finanszírozni, de eleve így is terveztük” - mondta Dr. Domahidi Ákos kancellár a 2020-as eredményről. A jelentést a Közhasznú felügyelőbizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta a Szenátusnak.

A nettó árbevétel 80 százalékban teljesült a 2020-as költségvetés tervezetéhez képest. A tandíjakból származó bevételek a várakozásoknak megfelelően alakultak, elmaradás a kollégiumi és a rendezvényekből származó bevételeknél tapasztalható, utóbbi csak 38 százalékban teljesült, melyekre kézenfekvő magyarázat a járványhelyzet Dr. Domahidi Ákos szerint.

Az egyéb bevételek 95 százalékban teljesültek a tervhez képest, ebből a legnagyobb tételt a fenntartói támogatás jelenti, ami a következő években folyamatosan növekedni fog az állami ösztöndíjak kivezetésével. Túlteljesítés a Corvinus Ösztöndíjnál adódott, a fenntartó ugyanis a tervezettnél nagyobb összeget fordított az ösztöndíjak finanszírozására. A pályázati és egyéb támogatásokon alapuló bevételeknél minimális az eltérés a tervezetthez képest, ami azt jelenti Dr. Domahidi Ákos szerint, hogy az egyetem jól tudott ezekkel tervezni az előző évben.

Kiadási oldalon az anyagi ráfordításoknál jelentős elmaradást eredményezett a járványhelyzet a tervekhez képest.

“Az épületek az év nagy részében nem voltak látogatva, így az épülettel kapcsolatos kiadások is alacsonyabbak voltak” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A személyi ráfordítások és a beruházások egyaránt 90 százalékban teljesültek, utóbbi legnagyobb részben a főépület felújítási munkáit, az új hallgatói ügyintézési tér kialakítását, valamint a kollégiumfelújítási programot jelentette. Szintén 2020-as fejlemény volt, hogy a Corvinus visszakapta a C-épületet a PPP-konstrukcióból az állam segítségével.

Az ülésen Dr. Felsmann Balázs a személyi kiadások növekedéséről kérdezett. Az egyetem személyi kiadásai 10 százalékkal bővültek az adminisztratív és kiegészítő területeken, ugyanakkor oktatási területen csak 4 százalékos a bővülés. “Ez lehet egy irány, lehet egy jó irány is, de némi szóbeli kiegészítést indokol, hogy oktatói oldalon kisebb a növekedés” - mondta Dr. Felsmann Balázs. 

Az adminisztratív terület bővülése ugyanakkor csak egyszeri alkalom volt Dr. Domahidi Ákos szerint. “Az egyetem megújulási programja a szolgáltatói területen új irányt és új funkciókat jelenített meg. A 2020-as év építkezési év volt, ez a létszám tekintetében is megjelent, de nem tendencia, csak a kezdéshez kellett a funkcionális területek megerősítéséhez.”

o_zs_0144.jpg

A Corvinus új hallgatói irodája (fotó: Őrsi Zsanett)

Közösségi terek, transzparencia és közösségi tervezés az infrastruktúrafejlesztési koncepció középpontjában

“2020 szeptemberében egy online bemutatkozó fórumon tettem ígéretet arra, hogy jó lenne egy olyan anyag, ami a jövőbeni ingatlanfejlesztéseket koncepcionális szinten is egy irányba tereli” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A koncepció megalkotása során több felmérést készítettek a hallgatók és a dolgozók körében, ennek a munkának az eredménye ez a koncepció a kancellár szerint. “Nincs benne konkrét felújítás, az a célja, hogy a jövőbeni konkrét fejlesztésekhez és felújításokhoz egyfajta zsinórmértékként szolgáljon”.

A koncepcióban öt problématerület vázol fel: a közösségi terek fejlesztését, a jobb oktatói-hallgatói arány infrastrukturális támogatását, a kollégiumi épületek mennyiségi és minőségi fejlesztését, a sportolási lehetőségek bővítését és az irodaterületek korszerűsítését.

A koncepcióban négy további kísérőelvet fogalmaztak meg. Az egyik a sztenderdizálás, ugyanis a széttöredezett infrastruktúra karbantartása és fejlesztése túl sok erőforrást köt le a kancellár szerint, itt hatékonyságnövelés kell. Emellett önszabályozó közösségi használati elvet vezetnének be.

“A felhasználók érezzék sajátjuknak a tereket, és ne azt várják, hogy valaki szabályozzon dolgokat, hanem alakítsanak ki önszabályozó mechanizmusokat” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A sztenderdizálás és az önszabályozás mellett a transzparenciát emelte ki a kancellár, ezt a jövőben is kiemelt területként kezelnék. A közösségi tervezés pedig abban az esetben jöhet szóba, ahol annak van relevanciája. “A Ménesi úti Campus kapcsán van már egy ilyen jellegű próbálkozás, az ott megtapasztalt pozitív elemeket a nagyméretű fejlesztésekben is alkalmaznánk” - mondta Domahidi Ákos.

A koncepció kapcsán Dr. Fehér Péter a járványidőszak egyedi kihívásai rákérdezett. Dr. Domahidi Ákos szerint “ugyan a koncepció nem terjed ki a járvány a tapasztalataira, de nem lennénk kellően körültekintők, ha bármilyen tervezési fázisban ne vennénk figyelembe azt”. A koncepcióról ugyanakkor úgy fogalmazott, furcsa lett volna, ha ez kiemelt szerepet kapott volna, de a konkrét tervezési folyamatokban szerinte is nagy jelentősége lesz.

Az MNB lezárja együttműködését a Corvinus Egyetemmel

Dr. Kovács Erzsébet tájékoztatást kért az MNB és a Corvinus közötti együttműködés lezárulásáról. Dr. Lánczi András és Anthony Radev elmondták, hogy az MNB és a Corvinus vezetése jelenleg közösen dolgozik a zökkenőmentes átálláson, így sem az oktatási portfóliót, sem a diákokat, sem pedig az oktatókat nem éri hátrány.  A Corvinus a továbbiakban külső partner bevonása nélkül is biztosítja a zavartalan működés feltételeit.

Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről Tovább
Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

borito_9.jpg

Erasmusra menni világjárvány idején? Hol van ilyenkor a szabadság érzése? A döntéshez érdemes megvizsgálni az országot, és azt, hogy mi változott a jelenlegi helyzet hatására. Ha az adott városban szabadabbak lehetünk, mint itthon, megéri maradni? Zsatku Betti most van kint Finnországban, én a járvány előtt voltam: összehasonlítottam a két élményt.

2021.05.20. Írta: Klisóczki Fanni, borítókép: Klisóczki Fanni

Hideg, halak és unalom. Hiába írtam első helyre a pályázati listámon, mégis ez volt az első három szó, ami eszembe jutott, amikor értesítettek, hogy felvettek Finnországba Erasmusra. Helyette azonban három egészen más kifejezéssel írható le a kint töltött időszak: személyiségfejlődés, önállósodás, felejthetetlen élmények. Ezeken a jellemzőkön egy világjárvány sem tudott változtatni. Zsatku Bettinával, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatónkkal beszélgettem a COVID-19 járvány idején Finnországban töltött cserefélévéről, és összehasonlítottam a saját élményeimmel, amikor maszkos emberekkel még szinte csak a kórházakban találkozhattunk.

elsokepp.jpg

Kép: Fanni az Aalto Egyetem logója előtt

Amikor az Erasmus szót halljuk, sokunknak azonnal a féktelen bulizás és a féléves láblógatás ugrik be - tévesen. Bár tény, cserediákként sokkal könnyebb következmények nélkül elengedni magunkat, ez a félév legtöbbször végül a személyes fejlődésről, és új kultúrák megismeréséről szól.

kep2_betti_jpeg.jpgKép: Betti a Helsinki Katedrális előtt

Két évvel ezelőtt indultam útnak másodéves kereskedelem és marketing alapszakos hallgatóként egy fagyos január elsején Helsinki külvárosába, Espoo-ba, az Aalto University-re, hogy felfedezzem az északi országok csodáját. Betti ennél messzebbre merészkedett, ő Kuopio-ban, jóval északabbra tölti a félévét a University of Eastern Finland tanulójaként. Betti pótjelentkezéssel pályázta meg az ösztöndíjat, így tisztában volt a koronavírus helyzettel. A pályázat leadásakor még reménykedett, hogy tavaszra nyoma sem lesz a világjárványnak. Majd ahogy teltek a hetek-hónapok, realizálta, hogy az első hullám után jött a második, amit a harmadik követett. Nem tudta, kinyitnak-e az egyetemek, vagy online félévre számíthat. Teljes bizonytalanságban kellett biztos döntést hoznia novemberre.

“Én már mesteren vagyok, és úgy éreztem, hogy ha nem akarok csúszni fél évet - márpedig nem szerettem volna -, akkor ez az utolsó lehetőségem Erasmusra, mert én alapszakon sem voltam. Nekem nagyon “utolsó lehetőség” érzésem volt tőle, és nem akartam kihagyni, úgy voltam vele, hogy megpróbálom, eljövök, maximum hazamegyek, ha valami van” 

- emlékezett vissza Betti az érveire a döntése mellett.

Laptop elől laptop elé - csak a környezet változott

Az oktatás kint kizárólag online folyt, azzal a különbséggel, hogy az egyetem épülete és a könyvtár nyitva voltak, így volt lehetőségük a hallgatóknak találkozni, és kimozdulni a lakásból. Emellett az iskolák menzái is nyitva tartottak, amit egy finnországi Erasmuson biztosan ki akarsz majd használni, hiszen nemcsak olcsó, de finom és egészséges kínálatot nyújtanak. Vírus előtti cserediákként mondom, Finnországban a kontaktórákon nagyon minimális a hangsúly, az online oktatás alig tér el a normálistól. 

kep3_betti.jpg

Mesebeli havas fák, Készítette: Zsatku Betti

A tananyagot főleg a kiadott feladatok és olvasmányok segítségével sajátítják el, a tanóra inkább konzultációs lehetőségként szolgál. Ez a lazán szabályozott rendszer viszont könnyen nehézségeket is okozhat Betti szerint: “Úgy tanulsz, úgy dolgozod fel a dolgokat, olyan témát keresel, amit te akarsz, ami neked tetszik egy tárgyon belül. Ellenben emiatt nagyon nagy a felelősséged is abban, hogy ezt hogyan fogod kivitelezni. Nem kapunk olyan szájbarágós segítségeket semmilyen beadandóhoz vagy csapatmunkához, mint amit én otthon megszoktam. Úgyhogy a nagy szabadság nagy felelősséggel is társul, és ezt nagyon nehéz meglépni és megszokni, illetve ebben teljesíteni.”

Aki kijött, az valamit nagyon akar

Az oktatás kihívásaival ellentétben a közösségi beilleszkedés már sokkal könnyebben ment Bettinek:

“Szerintem, akik vették a bátorságot, hogy kijöjjenek a világjárvány kellős közepén, mind nagyon várnak valamit ettől a félévtől. A barátaim közül mindenki nagy szabadságnak éli meg, hogy itt lehet, illetve egy nagyon pozitív lehetőségnek, hogy mi itt tudunk utazni.”

A cserediákok igyekezték nem azt gyászolni, hogy milyen lehetett volna világjárvány nélkül az Erasmus, inkább hálát adtak, hogy milyen szerencsések, amiért az otthonihoz képest “aranyéletük” van ezekben a nehéz időkben, hiszen Finnországban a járvány sokkal enyhébb lefolyású.

napfelkelte.jpg

Napfelkelte az erdőben, Készítette: Klisóczki Fanni

Finnország január végén úgy döntött, lezárja az országot a kiérkező hallgatók előtt - aki kiért, maradhat, aki nem, nem jöhet. Ezáltal jóval kisebb csereközösség alakult ki, akik lényegesen összetartóbbak lettek. Kuopioban, ahol Betti lakik, a lakóparkban szinte kizárólag Erasmus hallgatók vannak, így az ismerkedés könnyen ment: csak kilépett az ajtón a kötelező karantén letelte után, és máris új ismerősökbe botlott.

A helyi ESN sajnos szabálykövető finnként minden közösségi programot lemondott, és kizárólag online ismerkedő esteket tartottak, ami bár szórakoztató volt, de ha már a januári csapat kijutott, szerették volna élőben is élvezni egymás társaságát, így önmaguk szervezték meg az eseményeket.

Az online oktatás, a lakópark és az ESN nélkülözése együttesen vezetett oda, hogy egyetlen finn hallgatóhoz sem sikerült közel kerülnie Bettinek. Őszintén szólva, ez egy nagyon nehéz kérdés, mert én a járvány előtt tanultam kint, mégse sikerült finn barátokat szereznem. Azt hiszem, ők tökéletesen megvannak a saját kis életükben, visszahúzódóak, és nagyon nehezen nyílnak meg. Sokan nem szeretnének valakit csak azért megismerni, hogy egy fél év után kilépjen az életükből. 

Viszont attól, hogy finnekkel nem kötsz életre szóló barátságokat, Finnország tud olyan élményeket nyújtani, amit nagyon kevés más helyen tapasztalhatsz meg. Az általános intorvertáltságuk ellenére különösen barátságosak és segítőkészek. Nem fognak veled az időjárásról cseverészni, viszont az első héten, amikor látványosan elkeveredtem az ugyanolyan vöröstéglás házak között, önszántából jött oda egy hölgy útba igazítani. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság jelentős része tökéletes angolt beszél, így bármikor tudnak segíteni a külföldieknek.

fahazak.jpg

Porvoo faházai, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti ebből eredően negatív kultúr sokkot élt meg, mert a csoportmunkák során nem nagyon szólalnak meg a finn hallgatók. Képesek perceken át csendben ülni, és várni, hogy valaki udvariasan a kezébe vegye az irányítást. Emellett online prezentációk során sem kapcsolnak kamerát, ami számunkra elképzelhetetlen helyzet. Én is hasonló élményekkel tértem haza korábban: míg itthon a diák felolvasását és a lesütött szemmel prezentálást sokan maguk mögött hagyják a gimnáziumban, addig náluk ez a felnőtt valóság. Természetesen tisztelet a kivételnek, én találkozhattam nagyon nyitott és talpraesett finn hallgatókkal is, viszont kiemelendő, hogy ők mindannyian voltak korábban Erasmus féléven, vagy éveket dolgoztak előtte külföldön - így talán a világ kinyílása a belső világukat is jobban megnyitotta.

A koronavírus árnyékában

Finnország lakossága nagyon szórványosan helyezkedik el, és a népsűrűség is viszonylag alacsony. Ezek a földrajzi sajátosságok tették lehetővé azt, hogy az országban ne tudjon tempósan terjedni a koronavírus. Régiónkénti lezárásokat alkalmaztak, így ha egy területen a fertőzöttek száma elérte a kritikus értéket, ott szigorúbb szabályozásokat vezettek be, ezáltal azonnal izolálva őket.

“A finnek kultúrájában nagyon benne van a szabálykövetés, olyan szinten, hogy még ha nincs is törvényben kimondva valami, de ők meg vannak kérve rá, hogy ezt légyszi tartsd be, vagy ez az ajánlás, akkor olyan 70-80%-ban az emberek önszántukból betartják”

- mondja Betti.

Így tartják például hónapok óta a maszkviselést, még úgy is, hogy nincs törvénybe iktatva. Illetve náluk a távolságtartás inkább alapvető komfortérzetet, mintsem törvényt szolgál. Ez a koronavírusos esetszámaikon is látható. 

Ami felejthetetlenné teszi ezeket a hónapokat

Amíg kint tanultam, bejártuk a Baltikumot, az északi országok egy részét, és még Oroszországba is volt lehetőségünk ellátogatni. Finnországon belül csak néhány fontosabb várost látogattunk meg, inkább a környező múzeumokban és könyvtárakban nézelődtünk. Szabadidőnket a szaunázás és a rengeteg tábortüzes sütögetést töltötte ki, amelyet a világjárvány sem tudott eltörölni. Ha egy dolgot megbántam, hogy nem csináltam elégszer a kint töltött hónapok során, az a természetjárás. A mai napig visszasírom a hatalmas fák közelségét, és bánom, hogy nem csodáltam meg többször a kikötőben lemenő nap fényét a jégen.

kikoto.jpg

Jeges kikötő Finnországban, Készítette: Zsatku Betti

Bettiéknek erre, még ha akaratuk ellenére is, de sokkal több lehetőségük volt. Reggeli jóga a jeges mólón? Igluépítés a barátokkal? Mindent kipipálhatnak. Ők a korlátozások miatt kizárólag az ország területén belül utazgattak, saját szervezésben, a régiós szabályozásokat figyelemmel követve. A nagyobb városok kimaradtak, ők ezt érezték felelősségteljes döntésnek, de természetesen voltak, akik ezt is be merték vállalni.

szan.jpg

Hómobil vezetés Lappföldön, Készítette: Zsatku Betti

“Lappföldre egy páran elmentünk, bevállaltuk, az még meg volt engedve. Viszont mi voltunk az utolsó ilyen szervezett utazás”

- mondta Betti.

Lappföldön egyébként mindkettőnknek lehetőségünk volt husky szánt vezetni, hómobilozni, találkozni a Mikulással és rengeteg rénszarvassal. Emellett lehetett síelni, valamint éjszakai hócipős túrára menni. És ami a legfontosabb, mindketten megcsodálhattuk az északi fényt, ami egy ténylegesen fantasztikus és felejthetetlen élmény. Hasonlóképp, mint a nem is annyira ritka -30°C.

huskey.jpg

Husky szán Lappföldön, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti szerint sokkal kevesebb lehetőségük volt utazás és bulizás terén, mint a “békeidőkben” érkező hallgatóknak. Viszont az abszolút az ember vérmérsékletétől függ, hogy ebből mit tud és mit akar kihozni. Nekem van összehasonlítási alapom, ami megerősíti, hogy az Erasmus csak rajtad áll. Ha a féktelen bulizás hajt, akkor nem a korlátozásokkal teli hónapok lesznek számodra az ideálisak. 

Finnországban a tavaszi félév egyébként is különleges, hiszen ekkor van a Vappu, a finn majális, amire már hetekkel korábban elő-Vappu rendezvényekkel készülnek, hogy a májuk biztosan készen álljon a nagy napra. Ezután egy hatalmas piknikkel józanodnak a munkaszüneti napon Finnország összes napos parkjában. Nagyobb tömegek és kisebb távolságtartás jellemzik az utcákat, mint a Sziget fesztivál területén. Ami különleges, hogy ez másnaptól visszaáll a normális kerékvágásba, és a finnek ismét csendessé, visszahúzódóvá és rideggé válnak. Sajnálatos módon ez az ünnepség már két éve egyhuzamban elmaradt, így garantált, hogy a világjárvány után nagyobb és őrültebb lesz, mint valaha.

tomeg.jpg

Diáktömeg még a villamosmegálló tetején is.

Jelentkezzek, vagy nem éri meg?

“Nekem életem egyik legmeghatározóbb élménye lesz, illetve már most is az az egész” - mondta Betti, kiegészítve azzal, hogy nyilván közrejátszik a véleményében a járványhelyzet enyhe szintje is. “Ha a szobámban kellett volna ülni öt hónapon keresztül, akkor nem érte volna meg, de így igen.”

Szeretett volna Erasmusra menni, hosszabb távon külföldön élni, megtapasztalni azt, hogy milyen amikor az ember teljesen magára van utalva. Emellett pedig fontosnak tartotta, hogy élesben is kipróbálhassa és csiszolhassa az üzleti angolját, ami a munkaerőpiacon mindenképpen hatalmas előnyt jelenthet majd.

“Sokkal többet kaptam, sokkal jobban megismertem magamat. Barátokat és nagyon-nagyon jó élményeket szereztem, úgyhogy nekem felülmúlta az elvárásaimat.”

Bár a jelentkezés rengeteg papírmunka, tele szűkös határidőkkel, ha az ember céltudatos, abszolút teljesíthető. Ebben mára hatalmas segítséget nyújt az Erasmus Guide, ami Betti szerint a leghasznosabb kiindulási pont a folyamat elején. Minden kérdés előtt érdemes átfutni, mert a legtöbb válasz megtalálható benne. Viszont jó ötlet idejében elkezdeni spórolni, mert bár Betti és én is Campus Mundival voltunk Finnországban, a költségeinket nem tudta teljes egészében fedezni, pedig igyekeztünk kis lábon élni.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni. A legfontosabb információkat ebben a cikkben foglaltuk össze.

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt Tovább
Erasmusban gondolkodsz? - Ezek a teendők, ha már jövő tavasszal utaznál

Erasmusban gondolkodsz? - Ezek a teendők, ha már jövő tavasszal utaznál

b_v_0086_1.jpg

A koronavírus okozta nehézségek közepette számos kérdés merülhet fel bennünk a külföldi utakkal, hosszabb kint tartózkodással kapcsolatban. Annak viszont, aki a 2021/22-es tanév tavaszi félévét alap-, mester- vagy doktori képzése során külföldön szeretné tölteni az Erasmus+ program keretein belül, most újra lehetősége nyílt pályázni a fennmaradó helyekre. Cikkünkben a Corvinus hallgatói számára összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket és operatív infókat a külföldi részképzéssel kapcsolatban.

2021.05.18. Írta: Klisóczki Fanni, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Mi az az Erasmus+, és mit értünk részképzés alatt?

Az Erasmus+ az Európai Bizottság hallgatók számára létrehozott mobilitási programja, melynek segítségével minimum 3, maximum 12 hónapot tölthetsz külföldön tanulmányi vagy szakmai gyakorlati mobilitás keretein belül.

A program ösztöndíjas támogatást is nyújt a kint töltött időszakra, melynek mértékéről a fogadó ország, a mobilitás időtartama és más egyéb tényezők döntenek. A témában részletesebb tájékoztatást a Tempus Közalapítvány honlapján találtok. Amennyiben bilaterális helyre pályáztok, a Corvinus sikeres pályázat esetén csak helyet biztosít a partner egyetemen, anyagi támogatást nem.

A tanulmányi mobilitási pályázat menete

Míg külföldi szakmai gyakorlatot támogató pályázatra folyamatosan lehet jelentkezni, a tanulmányi mobiltásnak megszabott időbeli keretei vannak. A következőkben ennek menetét és feltételeit ismertetjük a Corvinusos hallgatók számára.

A Corvinus partner intézményeiről és a megpályázható helyekről az alábbi linken tájékozódhattok.

A pályázás idén teljesen online módon történik, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójaként a Neptunon  keresztül. A 2021/22-es tanév tavaszi mobilitási időszakára pályázatotokat a Neptun rendszerében az Ügyintézés menüpont Kérvények almenüjében tudjátok leadni. A honlapon található, aktuális pályázati kiírásban pontosan nézzetek utána, hogy milyen dokumentumokat/igazolásokat kell leadni, és kövessétek a feltöltött, hivatalos checklistet is.

Csak abban az esetben tudtok Erasmus+ külföldi részképzésre jelentkezni, amennyiben a kumulált ösztöndíj átlagotok eléri a legalább 3,0-ás értéket, a kiutazás tervezett időpontjáig legalább két abszolvált félévetek lesz, és a Neptunban legalább egy B2-es nyelvvizsgátok szerepel. A pályázat ellenkező esetben automatikusan elutasításra kerül. Emellett mindig alaposan nézzetek utána az megpályázott egyetemek követelményeinek is, hiszen míg a Corvinus alapkövetelménye a B2-es nyelvvizsga, addig a partneregyetem lehet, hogy IELTS vagy TOEFL bizonyítványt kér.

Nagyon fontos feltétel az is, hogy abszolválásig - a szakszemináriumon és a kötelező gyakorlaton kívül - a kinti félév idejére még minimum 21 kreditnek maradnia kell (dékáni méltányossági kérelem beadható annak érdekében, hogy ettől a feltételtől eltekintsenek). Vagyis legalább 21 kreditet kint kell sikeresen elvégeznetek ahhoz, hogy ne kelljen részlegesen vagy teljesen visszafizetni a mobilitási ösztöndíjat. A kiutazás félévében nem lehet záróvizsgázni, szóval ha pont az Erasmus-félévre esne a záróvizsgád, számítanod kell arra, hogy csúszni fogsz egy félévet.

Különleges esetekben eltekinthetnek ettől a 21 fennmaradó kredittől, ezt dékáni méltányossági kérelemmel érhetitek el. Ebben az esetben nem tudtok abban a félévben záróvizsgázni, és a kreditelismerés miatt csúsztok egy félévet.

Az Erasmus Student Network (ESN) a legnagyobb európai diákszervezet, amely a Corvinuson is jelen van, és segítséget nyújt a diákoknak az akadémiai és egyéb elhelyezkedésekben. Nézzetek utána a tevékenységüknek, ha komolyan érdeklődtök Erasmus iránt.

o_zs_0046.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Az elbírálás egy megadott pontozási rendszeren keresztül történik, amelyben az alábbi tényezők játszanak szerepet.

  • Kumulált ösztöndíj átlag (Az eddigi féléveitekre vetített átlagok összesítése.)
  • Neptunba feltöltött nyelvvizsgák (A pályázatba csak azok a nyelvvizsgák számítanak bele, amelyek a Neptun rendszerében szerepelnek! Ennek az ellenőrzésében a TO segítséget nyújt szükség esetén.)
  • Motivációs levelek (Célratörő, a konkért egyetemekre érvényes egyedi motivációs levelek, melyekbe belefoglaljátok azt is (miután ellenőriztétek a kiválasztott egyetem honlapján, hogy mely tárgyak kerülnek majd meghirdetésre, hogy milyen tárgyat kívántok ott felvenni. Csak az első három helyen megjelölt egyetemre vonatkozóan érdemes motivációs levelet leadni, mert a további motivációs levelek nem lesznek értékelve).
  • Egyéb szakmai tevékenységek (pl. TDK; versenyek; diákszervezeti tagság, aminek az aktuális besorolását veszik figyelembe a pontozás során)

A pályázat leadását követően értesítést kaptok a beszámított pontjaitokról. Amennyiben észrevételezést kívántok beadni a kapott nem-tanulmányi pontokkal kapcsolatban arrra előzetes értesítést követően három munkanap áll majd rendelkezésetekre. Ezt követően a végleges (tanulmányi pontokat is tartalmazó) elért össz pontok alapján kerülnek majd kiosztásra a helyek azonos tudományterületen tanuló hallgatók között. A végső összpontszámmal kapcsolatban - a motivációs levél kivételével - a döntés kihirdetése utáni 15 napig van jogorvoslati lehetőség. A jelentkezés menetéről és a folyamatról részletes leírást az itt elérhető pdf-ben olvashattok.

A pályázatok leadási időszaka 2021. május 17. (hétfő) 9:00-kor kezdődik, és 2020. május 28. (péntek) 12:00-ig tart.

Ha a Corvinus hallgatójaként pályázol Erasmusra, az egyetem honlapján kezdd el a tájékozódást! A pályázat leadásával és az azt követő folyamatokkal kapcsolatban is számos információt találtok az egyetem hivatalos Erasmus+ külföldi tanulmányi mobilitási útmutatójában, amelyet itt értek el.

Kiegészítő lehetőségek

A külföldi részképzés finanszírozását szociális alapú támogatásokkal is ki lehet egészíteni, ezeknek az Erasmus+ pályázat leadására épülő, ám attól független elbírálása van. Fogyatékkal élő és tartósan beteg hallgatók vagy szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók pályázhatnak ilyen kiegészítő támogatásokra. Az ezekkel kapcsolatos lehetőségekről itt tájékozódhattok.

Kiegészítésként az Erasmus pályázattól függetlenül - amennyiben nem Erasmus+ országba mentek - van lehetőség a későbbiekben Corvinus Külföldi Részképzési Ösztöndíj elnyerésére is, amivel akár kiegészíthetitek az elnyert Erasmus ösztöndíjatokat. Erre az ösztöndíj elnyerése után a Neptun felületén keresztül tudtok pályázni, miután meghirdetik.

Erasmusban gondolkodsz? - Ezek a teendők, ha már jövő tavasszal utaznál Tovább
Covid-kiégés és motiválatlan egyetemisták? - Dr. Németh Marietta szakpszichológussal a kiégésről beszélgettünk

Covid-kiégés és motiválatlan egyetemisták? - Dr. Németh Marietta szakpszichológussal a kiégésről beszélgettünk

pexels-andrea-piacquadio-3808080.jpg

Téged is frusztrál az online oktatás, a bezártság és a korlátozások? A járványhelyzet eddig ismeretlen kihívások elé állította az egyetemistákat és az oktatókat egyaránt. Korábban már írtunk a fiatalkori kiégésről: most bővebben kifejtjük, miért érdemes kiemelt helyen kezelni az egyetemistákat, mint veszélyeztetett csoportot, és hogy mit tehetünk a kiégés ellen a mindennapokban.

2021.05.17. Írta: Burkus Brigitta. Képek: pexels.com

A kiégés egy folyamat, mely különböző szakaszokban, akár hosszú időn keresztül fejlődik ki. A cikk első részében a fiatalkori kiégésről beszélgettünk a Corvinus szakpszichológusával, Dr. Németh Mariettával. Miért veszélyezteti a kiégés különösen az egyetemistákat, és mit tehetünk ellene?

A digitális léttel nő a stressz-szint

A koronavírus-járvány hatására életünk megannyi aspektusa az online térbe költözött: a barátainkkal, családunkkal való társas kapcsolattartás, a munkavégzés, a szabadidős tevékenységek, az ügyintézés és a tanulás is. “Szinte mindent online csinálunk” - mondja Dr. Németh Marietta - “azonban a virtuális tér megköveteli tőlünk a hiányzó információk kiegészítését, ez pedig leterheli az idegrendszerünket, sokkal jobban igénybe vesz, mint egy olyan környezet (például egy osztályterem), ahol a szokásos módon állnak rendelkezésünkre az információk”. 

“Úgy kell adekvát módon  reagálnunk, hogy például csak korlátozottan látunk valakit, a mimikáját szinte alig, esetleg rosszabb minőségben halljuk, arról nem is beszélve, hogy nem tudunk egy térben lenni vele, vagy nem érezzük, akár a szaglásunkon keresztül is az apró rezdüléseit, pedig ezek a mondandó értelmezéséhez nagyon fontosak. Mindeközben próbálunk legalább olyan szinten teljesíteni, ahogyan eddig, csak ez sokkal több energiát igényel tőlünk. Nem csoda, hogy az  online munkamódban hamarabb elfáradunk.”

pexels-julia-m-cameron-4144224.jpgDr. Németh Marietta úgy látja, az online oktatás (a közoktatásban és az egyetemen is) a legtöbb esetben a jelenléti tanítási módszerek - kényszerűségből - online-ra terelt alkalmazását jelentik, és nem egy megújult, a digitális világhoz illeszkedő módszertant. “Mintha a szárazföldön bevált járást próbálnánk  a vízben is megvalósítani: lehet bizonyos feltételek között (ha csak az állunkig ér a víz), de fárasztó, lassú és korlátozott.”

“Voltak, akik eleinte örültek: például az introvertált személyiségek, akik kevesebb szorongást reméltek az új helyzettől, de mostanra már nekik is hiányoznak a beszélgetések, ugyanazt a levegőt szívni, ugyanabban a térben lenni. Egymásra hangolódni nem lehet ugyanúgy egy online térben: nem is gondolunk arra, mennyi minden vész el egy ilyen helyzetben” - mondja Dr. Németh Marietta.
Kép: Julia M Cameron, Pexels

Miért veszélyezteti a kiégés különösen az egyetemistákat?

A 2000-es évek elején kezdtek felfigyelni a hallgatói kiégés jelenségére, ekkoriban kezdtek megjelenni tanulmányok a témával kapcsolatban. Hallgatói kiégésről akkor beszélünk, amikor az egyén kimerültnek érzi magát a felsôoktatási követelmények miatt, cinikussá válik, távolságtartó attitûdöt alakít ki a tanulmányai és akár a kapcsolatai irányában. Ezzel párhuzamosan tanulóként inkompetensnek éli meg magát, sőt egy idő után valóban azzá is válik.

Egy 2018-ban Angliában készült felmérés szerint a 18-24 évesek 60%-a stresszként éli meg a sikerre vonatkozó vágyat és nyomást, a 25-34 éveseknél ez 41%. Magas  stressz faktort jelent a másokkal való összehasonlítás is, például a közösségi médiában.

“A BCE-n 2003 óta működik szervezetten a hallgatók pszichológiai támogatása, innentől vannak tapasztalataink  az egyetemisták mentálhigiénés állapotáról”  - mondja  a pszichológus. A motivációhiány és a depresszív jellegű tünetek, a tanulmányokkal kapcsolatos értelmetlenség érzés, a krónikus kifáradás és tehetetlenség érzése már akkoriban is megjelent a tanácsadóban: talán azt is mondhatjuk, hogy az évek előrehaladtával egyre fokozódó mértékben. A korábban 5 éves osztatlan képzés 3+2 évre (alap- és mesterképzésre) tagolódott, ami azt is eredményezte, hogy a hallgatók nagy része mindazt teljesíteni akarta és át akarta élni, már az alapképzésben, ami korábban az öt egyetemi évre volt tervezve: külföldi szemeszter, TDK, gyakornoki munka, diákszervezeti tagság.

pexels-cottonbro-4769488.jpg

Kép: Cottonbro, Pexels

Ehhez hozzájárult még az is, hogy a hallgatók tömegesen kezdtek el dolgozni az egyetemi éveik alatt. A szakpszichológus szerint mára már egyre kevesebb a „főállású hallgató”. “Ami még meglepőbb volt, hogy a kiégésre utaló tünetek a 2010-es évek derekán már az első évesek körében is megjelentek. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy az egyetemre való bekerüléshez vezető út olyan lelki és szellemi vagy akár fizikai megterhelést (krónikus alváshiány, állandó ülés a számítógép vagy akkoriban a könyv fölött) jelent sokak számára, ami miatt a kiégés állapotába kerülnek” - tette hozzá Dr. Németh Marietta.

A megfigyelés az, hogy aki a pályája elején megtapasztalja a kiégést, és ehhez nem kap megfelelő támogatást, az nagy valószínűséggel pályaelhagyó, illetve az egyetemre vonatkoztatva egyetemelhagyó lesz. Mindeközben az egyes fázisokból az elején még önerőből is vissza lehet jönni, de bizonyos fázis után már csak szaksegítséggel, hosszan tartó gyógyulási szakasz után. “Ezért nagyon fontos, hogy már a folyamat elején kiderüljön, hogy adott esetben kiégésről van szó, és ez megfelelően legyen kezelve” -hangsúlyozta a pszichológus.

Karanténfáradtság vagy COVID-kiégés

A pandémia és a digitális lét együttesen merítenek le bennünket.

“Már egy éve nézünk szembe a vírus okozta életmód-változásokkal, és még fogalmunk sincs, lélektanilag hogyan fogunk kijönni belőle”

- mondja Dr. Németh Marietta. A pszichológus biztosnak tartja, hogy a koronavírus rövid és hosszú távú hatásait még évekig fogják kutatni midenféle tudomány képviselői, így a pszichológusok is.

Nemrég jelent meg egy összefoglaló írás az átélt pandémiás év lélektani következményeiről, amelyben a pandémiát olyan jogi és pszichológiai értelemben vett katasztrófajelenségnek tekintik, ami válsághelyzethez vezet, és a világ minden részén hasonló reakciókat vált ki az emberekből. Mivel a katasztrófaesemények felkészületlenül érnek mindenkit, először heves félelmek, pánikreakciók és zavarodottság jelentkezik egyéni és intézményi szinten egyaránt. Ilyenkor a biztonságérzet és a kontroll visszanyerése az első feladat, amire ösztönösen és tudatosan is törekszünk.

“Ha  a veszélyhelyzet továbbra is folyamatosan fennáll, az idő múlásával az energiaszintünk lemerül, az ún. karanténfáradtság jelentkezik. Ráadásul sokaknál, akik eddig még - akár a meglévő nehézségeik ellenére is - egyensúlyban tudták tartani magukat, ez a kényes és törékeny egyensúly hamarabb borul fel, és komolyabb tünetek jelentkezhetnek.”

A pszichológus szerint a karanténfáradtság tünetei sokfélék, és nagyon hasonlítanak a kiégés tüneteire: “akár Covid kiégésnek is nevezhetnénk.” Az alapvető kimerültségen kívül, ami leginkább fizikai fáradtságnak, energiavesztésnek tűnik, feszültségérzés, ingerlékenység, szorongás, motiválatlanság, a teljesítőképesség csökkenése, zavarok az étkezési és alvási szokásokban, konfliktusok a társas érintkezésben vagy éppen visszahúzódás, izoláció társulhatnak hozzá. “Egyéni jellemzők függvénye, hogy kinél mi jelenik meg, vagy erősödik fel ezekből. A karanténfáradtság, mint ahogy a kiégés is bárkinél – lelki problémáktól mentes személyeknél is – jelentkezhet” - teszi hozzá Dr. Németh Marietta.

pexels-keira-burton-6624292.jpg

Kép: Keira Burton, Pexels

Egy évvel ezelőtt, a pandémia első szakaszában, az első lezárás és a digitális oktatásra való átállás időszakában  a Corvinus Hallgatói Támogatás készített egy felmérést, amiben azt kérdezték meg a hallgatóktól, hogyan érzik magukat. Több mint ezren válaszoltak, és az egyik érdekes eredmény az volt, hogy leginkább a motiváció veszett el, mintha a világ, a környezet, a tanulás unalmasabbá, érdektelenebbé vált volna.

“Most újra megkérdeztük a hallgatókat, hogy érzik magukat, és idén még többen válaszoltak. Ezúton is köszönjük nekik. Még a részletes elemzések előtt vagyunk, de az már most látszik, a hallgatók általában rosszabbul vannak, mint egy éve. Megduplázódott azoknak a száma, akik nagyon rosszul érzik magukat, és teljesen tanácstalanok abban, hogyan kezelhetnék a helyzetüket. Úgy tűnik jelenleg a legnagyobb problémát a magány érzése jelenti” - mondta Németh Marietta.

Megelőzhető-e a kiégés?

Sajnos nincs mindenki számára hatásos, kész recept. A pszichológus szerint fontos a támogató közösségi élet megléte, ami egyfajta védőhálót képez az elmagányosodás ellen. Dr. Németh Marietta úgy gondolja, a Corvinus ebből a szempontból nem áll rosszul, mert rengeteg a diákszervezet és a szakkollégium, bár az olyan közösségek létrehozását és meglétét is fontosnak tartja, ahová kiválasztás nélkül lehet csatlakozni.

"A távolodás következtében átformálódik az értékrendszerünk is. Kell hogy legyen védőháló, hisz társas lények vagyunk. A támogató közösségek védőfaktorként tudnak működni mindenfajta pszichés megbetegedéssel szemben.”

Az eredményes megküzdéshez a társas támasz megléte jelentősen hozzájárul. Ezért fontos - a pandémia okozta kényszerű izoláció miatt különösen -, hogy legyenek teherbíró kapcsolataink. A diverzitásnak ebben az esetben is egészségmegőrző hatása van: “megfigyelték, hogy kiégés ellen ható tényező, ha az embernek nemcsak olyan barátai, kapcsolatai vannak, akik például ugyanarra a szakra járnak vagy ugyanaz a munkájuk, hanem egészen másfélék” - mondja a pszichológus.

Mivel a kiégés szindróma legfontosabb faktora a hosszan tartó és megterhelő stressz miatt létrejövő érzelmi kimerülés, ezért a megelőzés és gyógyítás gerincét a különféle stresszkezelő módszerek alkotják, úgy mint relaxációs és meditációs technikák, jóga- és légzőgyakorlatok, mindfulness gyakorlatok. “A stressz kezelése mellett mindegyiknek kitüntetett  jelentősége van abban, hogy megtanítanak odafigyelni saját magunkra, és tiszteletben tartani saját szükségleteinket.”

A figyelem fejlesztése e technikák járulékos, ám csöppet sem elhanyagolható haszna. “Manapság versengve szolgálják ki (illetve terelik el) a figyelmünket többféle csatornán, ilyenkor a spontán figyelem erőfeszítés nélküli működését használják ki.” A pszichológus szerint emiatt különösen fontos, hogy megtanuljuk a figyelmünket tartósan és akaratlagosan irányítani: ezzel a tudatosságunkat is képesek vagyunk fokozni, és ezáltal kontrollt nyerhetünk saját működésünk felett, például emberi kapcsolataink működtetésében, és a tanulás során is.

A hatékony stresszmenedzsmenthez tartozik, ha olyan adaptívabb megküzdő stratégiákat tanulunk fejlesztő tréningeken vagy pszichológustól, amivel – mivel a stresszforrás kiiktatására legtöbbször nincs lehetőségünk – más értelmezési keretbe tudjuk helyezni a stresszel terhelt helyzeteket. Például segíthet, ha nem azonnal a legkatasztrofálisabb következményeket vesszük számba, hanem megvizsgáljuk, milyen hasonló helyzeteket oldottunk már meg életünk során, milyen erőforrásokkal rendelkezünk.

A rendszeres mozgásnak kiemelkedően fontos szerepe van minden depressziós jellegű tünetegyüttes kezelésében. Nemcsak boldogsághormonokat termel a szervezetünk az intenzív mozgás hatására, de egész énképünket is pozitív módon tudja befolyásolni. Az énkép kialakulásában ugyanis alapvető szerepük van a saját test mozgásáról és hatékonyságáról megtapasztalt visszajelzéseknek is.

pexels-kate-trifo-4024914.jpg

Kép: Kate Trifo, Pexels

Mikor volt időd olyat olvasni, ami nem kötelező?

A szakpszchológus szerint fontos, hogy találjunk örömforrásokat, illetve a már meglévőket ne engedjük elveszni az életünkből. “Az a tapasztalatom, hogy a tanulás és munka oltárán hajlamosak vagyunk nemcsak az örömet jelentő tevékenységekről (például olvasásról, kirándulásról, barátokkal együtt levésről), de a saját szükségleteinkről is lemondani. Számtalan olyan terápiás tapasztalatom van, ahol a munkában vagy tanulásban kiválóan teljesítő személynek újra meg kellett tanulnia észlelni, mikor éhes, mikor szomjas, mikor lesz fáradt, mert a kötelezettségek teljesítése felülírta a legalapvetőbb szükségletei észlelését is. Ilyenkor aztán az egész bioritmus fel tud borulni, aminek nagy ára van: evés- és alvászavarok, emésztési problémák, fokozott szorongás, pánikroham.”

A tartós stressz fennállása kimerültséghez vezet, ezért súlyosabb kiégés esetében indokolt lehet a munkaidő vagy az elvégzendő munka mennyiségének csökkentése, enyhébb esetekben jól jöhet a munka átstrukturálása, kihívást és érdekességet jelentő feladatok találása, a monotonitás csökkentése.

“Változtass az elvégzendő feladatok sorrendjén, iktass be szüneteket, kötelezően legyél offline is!” - tanácsolja Dr. Németh Marietta.

Mindez persze aligha valósulhat meg a már említett támogató munkahelyi környezet hiányában, és ebben a vezetők felelőssége óriási. „A vezetők, akiket a félelem mozgat, a félelem kultúráját teremtik meg. A munkamániás vezetők környezetében a munkamánia kultúrája alakul ki, és a beosztottak folyamatosan elégedetlenek lesznek saját teljesítményükkel - írja Paul Donders holland coach Reziliencia című könyvében. Ugyanitt leír egy rövid sztorit is egy nagy nemzetközi cég vezérigazgatójáról, aki „a dolgozz keményen, lazíts keményen, halj meg keményen” (vagyis mindenben legyél 100%-os) filozófia élharcosaként már öt éve nem vett ki szabadságot. Egy alkalommal aztán ráébredt, hogy példájával milyen negatív hatást gyakorolt a vállalat munkamoráljára. Elnézést kért ötszáz alkalmazottjától, amiért rossz irányba befolyásolta őket, ezt követően pedig a példaadás szándékával három hét szabadságra ment.” A kiégés tehát nem pusztán egyéni, hanem legalább annyira szervezeti, és ahogy a filozófus Byung Chul Han írja, társadalmi probléma is. Ma egy egész generációt, a mileniálokat azonosítanak úgy, mint a kiégés generációját.

Ha a megelőzés és a beavatkozás lehetőségeit nézzük, mindhárom szintet szem előtt kell tartanunk. Társadalmi szinten először a svédek (a 90-es évek végén), majd a hollandok (a kétezres évek elején) reagáltak a burn out jelenségére azzal, hogy betegségkategóriaként fogadták el, és így  a kezelésére is komoly erőfeszítéseket tettek. A hollandoknál a kiégést a stresszbetegségek legsúlyosabb formájának tekintik.

pexels-alex-green-5699431.jpg

Kép: Alex Green, Pexels

“Ha a kiégés előfordulási gyakoriságát (az EU-ban minden 4. munkavállalót érintenek a munkahelyi stressz következményei), a gazdasági hatásait (lásd a cikk első részében) és az egyéni pszichés szenvedés súlyosságát nézzük (szoros a kapcsolat a kiégés és a szomatikus, valamint pszichés megbetegedések között), akkor joggal mondhatjuk, hogy a burn out olyan jelentős problémakört képvisel, amelyet az egyéni szinten túl szervezeti és társadalmi szinten is orvosolni kellene” - mondja Dr. Németh Marietta.

Forduljunk szakemberhez!

A kimerültség és az energiahiány miatt sokszor a kiégéssel küzdő nem tudja megvalósítani azokat az ajánlásokat, amik célravezetőek lennének számára. Ilyenkor a tehetetlenség érzése még inkább kikezdi az önértékelést, és még mélyebbre taszíthatja a depresszióban. A Corvinuson a Hallgatói Támogatás pszichológusai biztosítanak ingyenes tanácsadást a hallgatók számára. Az alábbi elérhetőségen találjátok őket: pszichologus@uni-corvinus.hu

Covid-kiégés és motiválatlan egyetemisták? - Dr. Németh Marietta szakpszichológussal a kiégésről beszélgettünk Tovább
Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

s25_1.jpg

Számtalan saját tapasztalat, kényelmetlen ügyintézés, munkáltatók és munkavállalók idejét egyaránt pazarló működés - ezek a negatív élmények indították útjára a Quantum digitális iskolaszövetkezetet. Két corvinusos egyetemista sztorija az ötlettől egészen a vállalkozás megvalósulásáig.

2021.05.14. Írta: Kristóf Benjámin, fényképezte: Mikó Vencel

Az a vállalkozás a legjobb, ami valós problémára igyekszik váaszt adni, szokták mondani. A Quantum digitális iskolaszövetkezet alapító csapata a saját bőrén tapasztalta meg a diákmunka szövetkezetek kényelmetlen folyamatait, amelyek sok esetben nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók idejét is pazarolják. A vállalkozás alapítója és jelenlegi ügyvezetője, Bege Áron fejéből pattant ki az ötlet 2020 tavaszán, amiből mára 20 üzleti partnerrel rendelkező vállalkozás lett.

Miként váltatok elképzelésből működő vállalkozássá?

Áron: Sok helyen dolgoztam diákmunkásként. Bonyolultnak és feleslegesnek éreztem az adminisztratív folyamatokat, amelyek során számomra és munkáltatóm számára egyaránt felesleges lépéseket kellett megtennünk. Ezek mind könnyen digitalizálhatók és automatizálhatók lettek volna.

Még 2020 tavaszán egy szakkollégiumi jelentkezési feladatsorban kérdezték meg tőlem, hogy ha csinálnék egy vállalkozást, mi lenne az. Felvázoltam egy kezdetleges üzleti tervet, és annyira megtetszett, hogy egyből át is küldtem Bőhm Zsombor barátomnak.

Zsombor: Épp a tavaszi karantén alatt voltunk. Engem elsőre megnyert az ötlet, amit Áron küldött, és hamar elkezdtünk napi szinten tervezni a témában. Rövid idő alatt eldöntöttük, hogy belevágunk. Ketten viszont, még Áron szoftverfejlesztői tapasztalatai ellenére sem éreztük elégnek magunkat a projekt megvalósításához, így egy kisebb csapatot toboroztunk. Diákszervezeti és személyes ismeretségeken keresztül hamar összejött a jelenlegi csapat. Mára közgazdász, jogász és több szoftverfejlesztő közösen dolgozik a vállalkozásunk sikeréért.

s31_1.jpg

Szolgáltatást hoztatok létre. Milyen igényre kínáltok választ a Quantummal?

Zsombor: A diákmunka piacban óriási lehetőségek vannak, amelyeket máig nem használnak ki kellő mértékben. A működés gyakran évtizedekkel ezelőtti alapokon nyugszik, egyáltalán nem hatékony. Ez pedig nem csak minden diák, hanem a munkavállalók életét is napi szinten nehezíti. A diákoknak, akik csak a munka részével szeretnének foglalkozni, nem kényelmes ez a foglalkoztatási rendszer. A cégeknek pedig a sok papírmunka és tranzakciós költség miatt jelentősen csökken a jutányosabb foglalkoztatásból eredő hasznuk.

Miben tud újat nyújtani a Quantum?

Áron: Hatékonyabbak vagyunk, mint a versenytársaink, így alacsonyabbak a költségeink. Az iskolaszövetkezetek a bér után kapnak jutalékot, amely azonban magába foglalja a felesleges kiadások fedezetét is, a nagy iroda fenntartásától kezdve a sok munkatárs bérköltségén át a rengeteg adminisztrációval töltött óráig. Digitális működésünknek köszönhetően nálunk ez a díj jellemzően alacsonyabb, így a cégnek olcsóbb a foglalkoztatás, hosszú távon pedig a diákhoz is több pénz juthat. HR-menedzsment területén is nagy terhet veszünk le partnereink válláról. Az ügyintézés, kapcsolattartás, a bérek kifizetése és a munkaórák ellenőrzése mind sokkal könnyebbé válik az automatizált rendszeren keresztül.

A kulcsszó az automatizáció. Minden online és automatikusan működik. Nincsenek adminisztráló munkatársak, így nemcsak költséghatékonyabbak, hanem gyorsabbak is a folyamatok.

Hogyan működik a rendszer? Milyen elemei vannak?

Áron: A legjobb az egészben, hogy minden érintett valós időben látja, hogy épp hol tart a folyamat. A rendszerünkben egy-két gombnyomás a regisztráció, szerződéskötés. A munkaidőt a diák applikáción keresztül vezeti. Ezt azonnal látja a vállalati partner is, akinek már csak el kell fogadnia a kimutatásban rendszerezetten látható óraszámokat. A számlát a hó végi jóváhagyás után azonnal megkapják, hiszen a rendszer automatizált.

Zsombor: Fontos értékünk még a diákoknak történő utalások gyorsítása, rugalmassá tétele. Az iskolaszövetkezetek egy régről velünk maradt megszokásból adódóan általában minden hónap tizedike környékén utalnak a diákok számára. A mi rendszerünkben minimalizáltuk az átfutási időket, így amint a cég utal, a munkavállaló aznap megkapja a pénzt.

Egy innovatív jövőbeli irány még az azonnali kifizetési rendszer is. Amennyiben a cég részéről rendben van, rendszerünkön keresztül a diákok előre is kaphatnak fizetést, elméleti szinten akár heti vagy napi rendszerességgel.

_mkp0259.jpg

Hol tart most a vállalkozás?

Áron: Múlt szeptemberben kezdtük, jelenleg húsz vállalati partnerrel dolgozunk együtt, főként kis- és középvállalkozásokkal. Nagyjából ötven diák dolgozik most nálunk. Az eddigi mérleget pozitívan értékeljük. Új szereplők vagyunk még a piacon, ráadásul a nagy cégek sokszor egy vagy akár több évre előre választanak együttműködő partnert, így ebbe a versenybe még nem volt igazán esélyünk beszállni.

Mik a jövőbeli elképzelések?

Zsombor: A gyors reakciónk és fejlesztéseink jó lehetőségeket nyújtanak számunkra. A koronavírus miatt természetesen a versenytársaink is felgyorsították a digitalizációs folyamataikat, de pont a hirtelen változások miatt nem egyszer logikailag és jogilag is hiányos rendszerek keletkeztek. Szerencsére a Budapesti Corvinus Egyetem Proof of Concept (PoC) pályázatán is sikerült támogatást nyernünk, így jelenleg minden erőnkkel a növekedésen vagyunk. Áprilisban már 4 milliós forgalmat értünk el, de messze még a kitűzött cél.

És most tovább a megkezdett úton?

Áron: Mindig zavart a felesleges munka, ha valakinek pazaroljuk az idejét. Ebben a szellemben dolgozunk és a saját tapasztalatainkból építkezünk tovább. Mindig akadnak nehézségek, vállalkozást építeni folyamatos problémamegoldási képességet követel. Jó csapatunk, jövőbe mutató ötleteink és motiváltságunk eredményeként végig fogjuk vinni ügyünket, hogy a diákmunka elérjen a 21. századba!

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók Tovább
Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n - 136 dobogós helyezés és különdíj  

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n - 136 dobogós helyezés és különdíj  

boritokep_1_1.jpg

Az elmúlt hetekben zajlott a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), ezúttal online térben. A Budapesti Corvinus Egyetem öt szekcióban képviseltette magát, és pozícióját tovább erősítve, szép eredményekkel végzett az országos megmérettetésen. A mérleg idén is számtalan dobogós hely és különdíj.

Írta: Kristóf Benjámin, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a tudományos megmérettetések legfontosabb országos színtere az egyetemisták számára. A 35. OTDK-t idén tavasszal rendezték meg, amelyen a Corvinus öt szekcióban, nagyobb létszámmal a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi, kisebb létszámmal az Agrártudományi, a Fizika, Földtudományok és Matematika, illetve a Tanulás- és Tanulásmódszertani - Tudástechnológiai Szekcióban képviseltette magát.

Az egyetem hallgatói idén ezen 5 szekció 64 tagozatában értek el szép eredményeket. 34 első, 36 második, 26 harmadik helyezést, valamint 40 különdíjat sikerült szerezniük a corvinusos indulóknak.

ossz_1.jpg

Közgazdaságtudományi Szekció

50 tagozatban, 53 küldőintézményből, közel 600 dolgozattal indultak hallgatók az április 22–24 között, idén a Soproni Egyetem szervezésében zajló szekcióban, közülük 141 corvinusos induló volt. Egyetemünk a Közgazdaságtudományi Szekcióban  tradicionálisan jól szerepel, idén tovább erősítette vezető pozícióját.

Idén 27 első, 26 második 21 harmadik helyezést és 27  különdíjat  sikerült szereznie a Corvinust képviselő hallgatóknak.

kgszek_1.jpg

Társadalomtudományi Szekció

A 2021-es OTDK Társadalomtudományi Szekcióját a Budapesti Metropolitan Egyetem szervezte. Az eseményre április 14-16 között került sor. A Corvinus az összesen 23 tagozatból 15-ben ért el eredményt, összesen 27 díjat szerezve (7 első, 7 második, 4 harmadik helyezett, 9 különdíj).

tt_1.jpg

Agrártudományi Szekció 

A március 29-31. között zajló Agrártudományi Szekció szervezője idén az Állatorvostudományi Egyetem volt. A résztvevők összesen 25 tagozatban mérettették meg magukat. A Corvinust képviselő versenyzők tíz dolgozattal két tagozatban indultak, és összesen 2 különdíjat, 1 harmadik és 2 második helyezést hoztak el.

agr_1.jpg

Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 

A szekciót idén a Szegedi Tudományegyetem szervezte. Az esemény április 6-9 között valósult meg. Egyetemünk hallgatói kis létszámban képviselték magukat ezen szekcióban.

A Társadalomföldrajz Alszekció Térstruktúra, területfejlesztés, régiómarketing tagozatában két corvinusos dolgozat hozott el egy különdíjat és egy második helyet.

fiz.jpg

Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció

A Nyíregyházi Egyetem által szervezett rendezvény idén április 20-22. zajlott. A Corvinus ebben a szekcióban egy különdíjjal lett gazdagabb a Tanulás, tanulástámogatás a felsőoktatásban I. tagozatban.

tan_1.jpg

Gratulálunk az összes induló és díjazott hallgatónak, valamint konzulenseiknek!

A Corvinus hallgatói által elért eredményekről részletesen az alábbi összefoglalóban tájékozódhatsz.

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n - 136 dobogós helyezés és különdíj   Tovább
Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

szisz9.jpg

Milyen a kilátás SZISZ-esként a Gellért-hegyen? Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet? Mi a legnépszerűbb téma a konyhában? Bázisdemokrácia, szakmai kurzusok, közösségi élmények és gin tonic, ami sose rossz – Molnár Simonnal, a Széchenyi István Szakkollégium felvételi bizottságának elnökével beszélgettem.

2021. 05. 01. Írta: Kovács Máté

A Móriczon szállok le a metróról, innen már csak pár perc felfelé a Gellért-hegynek. Meg is pillantom a sárga épületet a Ménesi út 94-es szám alatt, előtte a zöld kerítésen, egy hatalmas molinón fehér felirat hirdeti: SZISZ – Széchenyi István Szakkollégium. Az ajtóban egy magas, huszonnégy körüli srác fogad. Bizonyára Molnár Simon lesz az, vele készítem az interjút. Színes, vintage ing van rajta, alatta fekete póló, mosolyogva invitál be a koliba.

Vagyis invitálna, ha nem lenne zárva az épület a járvány miatt. A kollégium üresen áll, mindenki otthonról tanul és dolgozik. A tavalyelőtt felújított, háromszintes épületet lassan kezdték volna belakni, de a 3-4 fős szobák most üresen állnak. A konyha és a tágas közösségi terek is csendesek, pedig alapesetben 60-65 hallgató lakik a 80 férőhelyes épületben. Simonnal is Zoomon találkozunk csak, a fenti leírásomból egyedül az ing és a póló stimmel.

googlemaps.png

A Széchenyi István Szakkolégium épülete a Ménesi úton, a Gellért-hegy oldalában. A járvány miatt most mi is csak virtuálisan jutunk el ide.

A szakkoli 2018-ban költözött a Ménesi útra, előtte a Földes Ferenc Kollégiumban laktak a Ráday utcában. Ott egy emeletet birtokoltak, itt az egész épület a sajátjuk, csak SZISZ-esek laknak benne havi 25 ezer forintért.

Simon idén végez az ELTE szociológia mesterszakján, a SZISZ-ben negyedévesként vezeti a Felvételi Bizottságot. Az ELTE-t azért is emeli ki, mert ez a SZISZ kuriózuma: bár a legtöbben a Corvinusra járnak, bármelyik budapesti egyetemről jelentkezhetnek első- és másodéves hallgatók, Simon például egy corvinusos ismerősén keresztül hallott róla először. Első emlékét a Téli Táborhoz köti, ez annyira megfogta, hogy később rendszeresen látogatta a nyilvános programokat. Sikeresen felvételizett, négy év után pedig az asztal másik oldalán ül majd a szóbeli interjúkon, tavaly júniustól ugyanis egy évig a Felvételi Bizottság elnöke.

A kislétszámú kurzusokon nem húzódhatsz meg némán a sarokban

A szakkollégiumok a lakhatás mellett kurzusokat is kínálnak a hallgatóknak. Simon szerint ezek kiegészítésül szolgálnak. „Másodéves egyetemistaként az volt a benyomásom, hogy az egyetemen a 100-150 fős órák nem annyira passzoltak hozzám, a tömegoktatás része személytelen volt, a kisebb, interaktívabb szemináriumokon találtam meg magam.”

A kislétszámú, általában 4-8 fős kurzusokon szerinte valós diskurzus folyik.

„Nem lehet freeriderként meghúzódni a sarokban és alibizni, hátha más majd felszólal. Nem mintha ezzel gond lenne amúgy, egyetemen én is nagyon sokszor demotivált voltam, hogy bármilyen effortot beletegyek, de itt tényleg mindenkiben érzem a motivációt, hogy több legyen és fejlődjön.”

A sávrendszer a szakmai fejlődés alapja a SZISZ-ben. A felvételizők négy sáv közül választhatnak, ezek a Globális politika, a Kormányzati gazdaságtan, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Szociológia. Az adott sáv négy félév alatt négy kurzust garantál. „Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy minort. Olyan négy félévből álló tudományterület-elsajátítás, amit önmagában az egyetem nem feltétlenül biztosít” – mondja Simon.

szisz4.jpgA sáv lehet kiegészítő, de meg is erősítheti a hallgatót egy szakterületen. „Blanka, aki most febes társam, a corvinusos gazdinfó mellett szociológia sávot végzett” – mondja Simon. Blanka az egyetemi képzésén kevésbé foglalkozhat oktatásszociológiával, társadalmi egyenlőtlenségekkel vagy akár kvalitatív módszertannal, a szakkolis sávval pótolhatja ezeket. Simon viszont az alap- (és később mesterszak) mellett a SZISZ-ben is a szociológiát választotta. „Bármennyire full egyhangúnak tűnik papíron, így is tudott újat adni, mert az elméleti részt kaptam meg az egyetemen, itt meg nagyon sok gyakorlati tudást szereztem, amit egy TDK-dolgozatba és egyéb kutatási pályázatokba is be tudtam építeni”.

A tagok sokszínűsége a kurzusokban is megnyilvánul Simon szerint. A globális politikai sáv egy IR alapozón túl például politikai gazdaságtanból, migrációkutatásból és külpolitikai elemzésből áll, de ismeretbővítő kurzusokat is szabadon felvehetnek a tagok, például Python-programozást, szociálpszichológiát, politikai filozófiát vagy akár filmesztétika kurzust. A sávos kurzus minden félévben kötelező, felső limit viszont nincs, mindenki a saját időbeosztása szerint választhat.

Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet?

A kurzusok mellett szakmai előadások is vannak a SZISZ-ben, májusban például egy volt amerikai kormányzó, Chris Christie tart előadást, de megfordult már a politikai paletta jelentős része náluk, egyszer-egyszer Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozhatnak a hallgatók, aki maga is sziszes volt. 

Fogalmam sincs, hogy egy főpolgármesternek mennyi ideje van, gondolom nem túl sok. Néha egy-egy e-mailt látni tőle a végzett listánkon, illetve évente egy-egy beszélgetésre elcsíphető. Rogán Antal is tagunk volt, őt sajnos nem tudtuk elérni mostanában” – mondja Simon. A belsős beszélgetéseken gyakori vendégek az itt végzett szakemberek, politikusok.

„Nagyon érdekes tőlük olyan válaszokat kapni, amelyek nem kifejezetten médiakompatibilis sablonválaszok, hanem őszintén megnyílnak, mert van rá lehetőségük” – mondja Simon.

Külsős érdeklődők számára nyitott előadásokat is tartanak: az idei meghívott előadóik között volt Grecsó Krisztián, volt szó a koronavírus hatásáról a labdarúgásban, a szociális lakhatás helyzetéről, az egyetemisták vállalkozási lehetőségeiről, és először rendezték meg a “SZISZ-es esteket” zöld és szociálpszichológia témában. Ezen felül tartanak még SZISZtémákat is. „Picit először húztam a szemöldököm ezen a szójátékon, hogy miért kell mindenbe beleilleszteni ezt a szót, de végül megszerettem” – mondja nevetve Simon. Ezek keretein belül a tagok tartanak beszélgetéseket az őket érdeklő témákban, legyen az az olajárak növekedése, a kínai átnevelőtáborok vagy a bulinegyed jövője. 

A társadalmi érzékenység is megmutatkozik a hétköznapjaikban: pénzügyi nyári szabadegyetemet is tartanak középiskolásoknak, közel húsz éves múlttal. Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében zajlott egy dokumentumfotó-projekt, amelyben hajléktalanokkal készítettek életútinterjúkat, életüket pedig fotókiállítással mutatták be a Corvinuson, a Bánkitó fesztiválon pedig demokrácia-szimulációs workshopot tartottak.

Bázisdemokrácia, ahol a fenntartó alapítvány csak árnyékszervként működik

szisz1.jpg

A SZISZ-ben nemcsak megemlékeznek a forradalomról, hanem az eszméket is gyakorolják (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A demokratikus működés központi eleme a kollégiumi gyűlés. Itt határoznak a kollégium egészét érintő lényeges kérdésekről, stratégiáról, megválasztják a szervezetek tagjait. A vélemények és álláspontok terepe ez, ahol mindenki képviselheti önmagát vagy mást. „Sajnos a vitának van egy negatív konnotációja, hogy feltétlenül veszekedést jelenthet. Nálunk viszont diskurzust, véleményütköztetést jelent, ez megvan, és egészséges a kultúrája a SZISZ-ben.”

A SZISZ bázisdemokráciájában minden tisztségviselőt közösen választanak. Az idősebb tagok vagy vezető tisztségviselők ugyanakkor nem rendelkeznek több beleszólással a hétköznapi működésbe.

„Jó egy ilyen utópiában megtapasztalni, milyen a demokrácia” – mondja Simon. „Persze a való életben sokszor más a realitás, de a szakkolis évek jó alapot adnak arra, hogyan lehet egymásért, egymásba bizalmat helyezve működni.”

A fenntartó alapítvány a kollégium hétköznapi működésébe nem nagyon szól bele. „Az alapítvány egyfajta árnyékszervként működik, biztosítja a napi működést, az egyetemmel való kommunikációt, hogy minden rendben legyen a háttérben” – mondja Simon. A döntéshozó szervet alapítók és végzett kollégisták alkotják, a tagságot pedig a diákbizottsági titkár képviseli. 

A kollégium szervezetét négy bizottság menedzseli. A Diákbizottság (“a kollégium szíve”), a Szakmai Tudományos Tanács (kurzus- és szakmai programszervezés, konferenciák) és a Felvételi Bizottság (integráció, marketing és felvételiztetés) hét főből áll, a gazdasági csapatot négyen alkotják - ők írják a pályázati anyagokat, felelősek a fundraisingért és a vállalati kapcsolatokért, és kezelik a többi szervezet, esemény költségvetését.

Az újaknak a szakkollégiumi közeg mélyvíz lehet Simon szerint, ebben a SZISZ egy különleges mentorrendszerrel segít. Minden ÚF, vagyis újonnan felvett kap egy másik ÚF párt, hozzájuk pedig két mentor kapcsolódik. Így jön létre a négy főből álló „kupac”, vagyis az újak beilleszkedését egy sorstársuk és két felsőbbéves tag segíti. A fellowrendszer már a másodéveseknek szól, ők is kapnak egy mentort, aki a szakmai előmenetelüket és a karrierépítést támogatja. A másodévesek egyébként a VÚF-ok, vagyis a „volt újonnan felvettek” a SZISZ-ben, ezzel a kódnyelvvel lesz igazán egyetemista hatása a történetnek.

Simon a mai napig jó kapcsolatot ápol, ahogy ő fogalmaz, a mentorszüleivel.

„A mentorok kapcsolódási pontot adnak a szervezetben, így nemcsak a veled egy évben felvettekkel, hanem az idősebbekkel is tudsz spanolni vagy bármiben tanácsot kérni” – mondja Simon.

Felvételi, nyár, szabadegyetem, bevonó, és sok-sok gin tonic

szisz3.jpg

SZISZ-es nyári életképek (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Engem először a téli tábor fogott meg, ekkor még nem voltam igazán tudatos” – mondja Simon. Lehet, hogy csak én voltam a kisebbség, és a mostani generáció a Corvinuson úgy szocializálódik, hogy a diákszervezetek és a szakkolik mindenhol ott vannak. Ez egy nagyon király valóság, ezt kicsit irigylem is a Corvinustól ELTE-sként. Nem azt mondom, hogy nálunk ez a kultúra halott, de nem annyira működik.”

A SZISZ-es élmény tehát a téli táborban indul, április környékén pedig a bevonó következik. Az infóestek alapesetben már egy egészen más világot mutatnak az épületben, már amikor meg lehet őket tartani. „Más feeling, amikor nem zoomon keresztül kell egy prezire rágörcsölve azon gondolkozni, hogy ki lehet a túloldalon” – mondja Simon. „Valóban eljönnek, látod a gesztusaikat, ki lehet belőlük csalni kérdéseket, kik ők, mi érdekli őket, milyen gondolataik vannak.”

Idén május 12-e az írásbeli felvételi leadásának a határideje, a felvételi döntés pedig a szóbeli után, június közepére születik meg. A nagyjából 20 fős évfolyam már a SZISZ sokszínűségét tükrözi.

„A Corfessions-ön amúgy egyszer rákerestem a szakkoli kifejezésre, és a legjelentősebb kérdés az volt, hogy mi a fiú-lány arány egy ilyen szervezetben. Nálunk ez 50-50 körül mozog

– nyugtat meg mindenkit Simon nevetve.

A gólyák élete az ÚF-sörözéssel kezdődik, ahol mindenki megkapja a személyre szabott főzött sörét a koli kertjében. Nekik szól az összerázó tábor is, amelyet elvonulva, családias légkörben tartanak meg a felvételi bizottság és az új évfolyam jelenlétében. „Ez tavaly Héregen volt a Gerecse lábánál, és nagyon feelinges volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol rendelkezésre állt minden: volt egy nagy focipálya, ahol métázni is tudtunk, biliárdasztal, csocsó. Illetve nem voltak szomszédok, így egész este mehetett a buli, napközben pedig megismertük egymást és csomót kirándultunk” – mondja Simon.

szisz8.jpg

Méta a SZISZ-es bevonó táborban (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A száz fő feletti nyári táborban már a teljes tagság képviselteti magát.  Többnyire vízpartra szervezik, és a buliról, közösségi élményről szól, de néhány könnyedebb szakmai program is színesíti. A nyári tábor mellett szerveződött tavaly még többek között szakmai piknik, falmászás, biciklitúra a Balaton körül, közös múzeum-, színház-, és mozilátogatás is, meg esti kertmozi a Ménesi úti épületben.

Az ősz eleji erdélyi kirándulás meghatározó SZISZ-es élmény. „Ha valami össze tud hozni egy közösséget, az az, hogy egy buszon zötykölődsz a kátyús erdélyi utakon ötven másik emberrel, és együtt lihegve másszátok meg a Székelykő tetejét” – mondja Simon. A kirándulás az élmény mellett a társadalmi felelősségvállalásról is szól, sokszor egy-egy helyi, határon túli civilszervezetnek segítenek a hallgatók.

szisz10.jpg

A Székelykő tetején (forrás: Széchenyi István Szakkolégium)

Nem hagyhatom ki persze a tagság kedvenc alkoholját sem. „Az a baj, hogy nagyon sok sör fogy, és ez tök basic dolog, úgyhogy kéne valami extrát mondani, hogy ne tűnjünk basicnek. Erre a kérdésre egy közvéleménykutatást összedobok még, hogy kellően menők lehessünk” – mondja Simon nevetve. A győztes végül a gin tonic lett. Azt persze nem tudom, mennyire volt ez a kutatás reprezentatív, de azzal a mondattal, hogy „egy jó ginto sose rossz”, nehéz lenne vitatkozni.

A legjobb beszélgetések a konyhából indulnak

Szeptembertől a konyha válik a hétköznapi kolis élet központjává. A “csak egy sör” dilemma itt is megjelenik.

„Nem igazán tervezetten, de lekeveredik valaki vacsorázni, és azt veszi észre, hogy puff, 10-11 óra van, már rég máshol kéne lennie vagy éppen tanulnia kellene, de nem tudja elengedni ezt a közeget” – mondja Simon a konyhában töltött időről.

Simonék az egyik ilyen alkalommal magyar szólásokat elemeztek. „Volt egy srác, aki az instaképeihez felcsapta a magyar szólások és közmondások jegyzékét. Aztán mi is megnéztünk párat, amiből a végén egy félszakmai elemzés lett” – mondja Simon. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék” mondás a felvételi kérdőívben is benne lesz. „Ez tök izgalmas aspektusokat világíthat meg, akár a segélyezés formáiról."

"Szoktunk nyilván kevésbé deep dolgokról is beszélgetni, de szeretem, hogy gyakran esek a komfortzónámon kívül is”  – teszi hozzá gyorsan, némi öniróniával. „Nagyon indokolatlan csevejekbe szoktam belefutni. Hajnal 5, buli vége, és meghallasz két embert második világháborús tankokról meg Pajor Kristófról beszélgetni, teljes nonszensz, de mégis imádod.”

Máskor viszont egészen más irányt vesz a beszélgetés. „Átlagban az egyetemista fiatal felnőttek szerintem megpróbálnak túl korán felnőni, tipikus gyermekbetegség, hogy túlvállalja valaki magát, és nehezen szedi össze az életét, mert mindenfelé vannak kötelezettségei” – vet fel egy másik konyhai témát Simon. „Szeretem az ilyen témákat, mert mindannyian megtapasztaljuk ezeket, és itt nem kell a szőnyeg alá söpörjük őket, mindenről lehet szó.”

szisz5.jpg

Egy átlagos nap a konyhában a járvány előtt (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Amikor valaki felteszi azt a kérdést a konyhában, miközben éppen a rántottámat csinálom, hogy hogy vagy, akkor ő valóban kíváncsi arra, hogy mit gondolsz, őszintén figyel” – mondja Simon. „Tudod, amikor a tekintetét nézed, és nem el-el tekint, hanem tényleg őszintén kérdez vissza. Itt elég nagy az egy négyzetméterre jutó ilyen emberek száma.”

A közösségépítésben a hasonló beállítottság segít, könnyebb így megtalálni a közös hangot Simon szerint. A legjobb barátai is nagyon sokszínűek: van, aki psz-es, más politológiát tanul a Corvinuson, de akad közöttük orvostanhallgató is. „A SZISZ sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy olyan emberekkel sodorjon össze a sors, akikkel nagyon kevés esélyem lett volna találkozni”.

Megismerni egymást a zenén keresztül akkor is, amikor a járvány miatt máshogy nem lehet

Az élet tehát minden nap zajlik a kollégiumban. Vagyis ez az elképzelés egészen addig, amíg be nem állít a valóság és a koronavírus-járvány, ami pont a közösségi életet nehezíti meg. A SZISZ-eseknek sem volt könnyű ez az időszak, főként a kupacrendszerre tudtak építeni Simon szerint. Emellett igyekeztek a közösségi életből is megtartani valamit, például van a kollégiumnak egy kétszobás közösségi helyisége, ide (tíz főnél kevesebben) bármikor mehettek társasozni, beszélgetni. Sokat kirándultak, a napi kapcsolattartás pedig náluk is az online térbe helyeződött át.

Simon személyes kedvence a facebookos zenecsoport lett. „Ha lehetne egy szubjektív dolog, ami alapján szívesen felvételiztetnék, az az, hogy mennyire sokrétű az illető Spotify-playlistje” – mondja nevetve.

Tök izgalmas embereket a saját zenéikről írni látni. Olyan dolgokat tudsz meg róluk, ami lehet, hogy nem merül fel egy sima beszélgetésen.”

Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá a legutolsó beküldött zenére. Ez a svájci származású, indie-pop előadó, CRISTALLIN „TIDES” című száma, aki a Spotify szerint dallamos és álmodozó popot ötvöz gyengéd hanghullámokkal és elektronikus elemekkel, és őszintén szólva egy szakkolinál ez az alternatív vonal egyáltalán nem lep meg.

A legutóbbi zene a SZISZ-es zenecsoportból az alternatív elektronikus vonalat erősíti

„Tök jó olvasni az emberek posztjait, hogy 14 éves koromban ez a zene számomra azért volt fontos, mert…” – mondja Simon a csoportról. „Most ez a “zenés biográfia” kihívás van, de ezzel párhuzamosan fut egy kedvenc albumos kihívás is.” Emellett korona-playlistet is csináltak, ahol az otthonlét alatt megszeretett számokat gyűjtötték össze egymásnak, amik majd egy nyári bulin fel is csendülnek.

A zenei kapcsolódás mellett voltak együtt e-színházban, tartottak online film- és társasklubot is, „ezek a random együttlétek sokat dobtak azon, hogy jól működött a közösség”. A sablonosságtól félve említi meg Simon a “már-már család” kifejezést erre, akármilyen közhelynek hangzik szerinte.

A külvilágra is nyitottnak kell maradni

A szakkollégium persze kötelezettségekkel is jár, ami az elején egy meredek tanulási görbe arról, hogyan illessze ezt be a hallgató a hétköznapjaiba. „Nem volt könnyű anno édesanyámnak elmagyarázni, hogy én azért nem fogok most egy családi programon részt venni, mert kollégiumi gyűlésem van” – mondja Simon. „Néha vannak ilyen helyzetek, amiket fel kell oldani, de azért nem jellemző, hogy sok lemondással járna.”

A szakkolis élet ugyanakkor néha rá is telepedhet az ember életére, Simonnak is kellett egy félév Erasmus, hogy fel tudjon frissülni. „Amikor visszajöttem, ismét újult erővel tudtam belevágni dolgokba."

"Ez egy olyan környezet, amit nem igazán akarsz megváltoztatni, mert tök jól elvagy. Néha a felfedezni vágyást vissza kell pumpálni az emberekbe, és szuper, hogy például a külföldi cserefélévek abszolút hétköznapi, támogatott dolgok.”

Azért arra is kitérek, hogy mindenkinek való-e ez az élet. Simon itt a bentlakást emeli ki, ami ugyan nem kötelező, de ajánlott dolog a közösség miatt. „Nem kizáró ok, csak olyan, mintha a fagyinak csak tölcsérét ennéd meg. Nem rossz, de nem az igazi” – mondja Simon.

A szakkollégiumi élethez szükséges a nyitottság. Az ideális sziszes Simon szerint az, aki hajlandó kinyitni a saját elméjét, mer kérdezni, mer a válaszokon gondolkodni, és az első reakciója nem az elutasítás, hanem a mögöttes miértek megkeresése. A nyitottságon túl még a hálát emeli ki. „Ez szintén nagyon szentimentális, de ha megtalálod, hogy mit adhat neked ez a közeg, akkor az onnantól megfog, és te is visszaadnál - nem azért, mert kötelező, hanem mert a részeddé válik, tennél érte.”

Ha érdekel a SZISZ és jelentkeznél hozzájuk, május 12-ig megteheted az írásbeli kérdőív kitöltésével, melyet a szakkoli honlapján vagy a felvételi Facebook-eseményében találsz. További infókért és eseményekért ajánljuk a SZISZ Facebook-oldalát.

 

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban Tovább
Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

71531907_2714947278529627_7776873931130011648_o.jpg

Szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás: a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága az egyetemen szerzett tudás elmélyítésére és az összetartó közösségre helyezi a hangsúlyt. A Corvinus szakkollégiumáról  Kalmár Bendegúzzal, a FAKT elnökével beszélgettünk.

2021.04.27. Írta: Balogh Bálint

A szervezet három alappillérre a szakmaiság, a közösség és a társadalmi felelősségvállalás. A legfontosabb alappillér, a szakmaiság gerincét a kurzusrendszer adja. A végzett tagok olyan tudással kerülnek ki, amelyeket hatékonyan hasznosíthatnak a globális munkaerőpiacon, de a tudományos utánpótlásban is megállják a helyüket.

Társadalmi felelősségvállalás terén a FAKT legfontosabb projektje a 10 éve indult Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért címen, melyben több mint 180 tanórát tartottak középiskolásoknak a pénzügyi alapismeretekről. A projekt időközben pályaorientációs előadásokkal is bővült.“Nagyon büszkék vagyunk erre a szerepkörünkre, mert úgy érezzük, hogy visszaadhatunk abból a rengeteg tudásból, amit kaptunk, ezzel hozzájárulva a mindennapi pénzügyi ismeretek terjesztéséhez” - mondja Bendegúz a FAKT küldetéséről.

A szakkollégium a szakmai fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás mellett hallgatói közösségként is szolgál. Bendegúz a szervezet legnagyobb erősségét a rugalmasságában és a nyitottságában látja. “Nincsen előre megírt FAKT-os életút”. A szervezet nagy hangsúlyt fektet az egyénre, ami egyfajta versenyszellemet is teremt, így hozzájárulva a diákszervezet sikereihez. “Számomra a FAKT egy motiváló közösség, ahová jó tartozni, mert arra ösztönöz, hogy többet hozzunk ki magunkból és egymásból” - mondja Bendegúz.

img_8997.JPG

A közösségi élet a járvány alatt sem állt le. A kurzusok, vizsgafelkészítők és szakmai előadások Teamsre költöztek, a közösségi programok online formában folytatódtak, az iroda szerepét pedig a Discord alkalmazás vette át.

A FAKT 2008-ban jött létre, jelenleg 60 taggal rendelkezik. A szervezet maga választja fejlődésének irányát, erre utal a nevében az “autonóm” szó. A vezetőket a tagok maguk közül választják: “a függetlenségünkre nagyon büszkék vagyunk”

- mondja Bendegúz.

Szakkollégium, vagyis integráltabb diákszervezet

A szakkollégium a diákszervezet egy integráltabb formája, ahol a tagokat sokkal több behatás éri a mindennapjaik során, ami a kurzusrendszerben is tükröződik. A kollégium a Ráday utcában található, és 20 helyet biztosít a FAKT-osok számára. Beköltözni nem kötelező, de alkalmanként itt is szerveznek kurzusokat és közösségi programokat. 

A kollégiumban végzett tevékenység és az együttélés adta lehetőségek  fontosak, de a szervezet fő közösségi bázisa az egyetemi irodában van.“Az irodánk a főhadiszállásunk. Itt zajlik a legnagyobb közösségi élet, mindig van valaki, aki kapható egy kis beszélgetésre, közös ebédre vagy akár tanulásra is” - mondja Bendegúz.

A szervezetet lapos hierarchia jellemzi. Tízen alkotják a vezetőséget, hat team vezetővel, és három alelnökkel, akik alá 2-2 team tartozik. “Érdemes végigjárni a ranglétrát, ugyanis remek fejlődési lehetőséget hordoz magában” - mondja Bendegúz, aki az elnökséget a sok felelősség ellenére nem kényszerhelyzetként, hanem egy remek lehetőségként éli meg.

Bendegúz most negyedéves Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, és már az elsősként csatlakozott a szervezetbe. Tudatosan választotta a FAKT-ot, még az egyetem előtt, jelenleg  a 2020-2021-es tanév elnöke. „Igazából a FAKT hangulata és nyitottsága miatt jelentkeztem. Amit vártam, és teljesült is, hogy szakmailag fejlődhettem, és egy remek közösség részévé válhattam” - mondja Bendegúz.

Kötelező kurzusok egészítik ki az egyetemi tanulmányokat

A kurzusok abban hasonlítanak az egyetemi órákhoz, hogy kötelező rajtuk a részvétel, de az egyetemi szemináriumoknál kisebb csoportokban, mélyebben foglalkoznak egy-egy jobban lehatárolt területtel. Az elméleti, közgazdaságtudományi kurzusok és az üzleti fókuszú gazdálkodástudományi órák tananyaga túlnyúlik az egyetemi tematikákon, ezeket további ismeretekkel egészítik ki.A kurzusokat a hallgatók érdeklődési köre határozza meg. Félévente legalább egy kurzust kell elvégezni, ez heti másfél óra kötelező elfoglaltságot jelent.

image_2_3.png

A kurzusok mellett a FAKT olyan projekteket is szervez, melyek során a tagok vállalatokkal együttműködve szerezhetnek  gyakorlati tapasztalatot. Bendegúz például a múltban részt vett egy budapesti zöldfelület-gazdálkodási projektben, ebben a félévben pedig nonprofit tanácsadásban próbálhatják ki magukat a FAKT-os hallgatók.

A FAKT szorgalmi időszakban heti rendszerességgel tart szakmai előadásokat gazdasági, szociológiai és fenntarthatósági témakörökben. A szervezet emellett tréningeket is tart, ahol a tagok például az önéletrajzírásra, LinkedIn-szerkesztésre és az állásinterjúra készülhetnek fel.

A közösség motiváló ereje a tanulás során is megjelenik. “Jelentős a tagjaink között a skill-sharing, vagyis az egymástól tanulás. Felsőbbéves tagjainak például gyakran segítenek hasznos tanácsokkal egy-egy sikeres TDK megírásában” - mondja Bendegúz.

A negyedik félév után a tagok FAKT-diplomát kaphatnak, ennek feltétele a kurzusok teljesítése.“Ez a diploma egyfajta fémjelzést ad a rendes diplomád mellé, amivel növeli az értékét” - mondja Bendegúz. A Diploma megszerzése után a tagok az alumni részévé válnak, akik aktív szerepet vállalnak a szervezet életében. Szemináriumokat, kurzusokat és mentorprogramokat tartanak, és segítenek a tagoknak a kapcsolatépítésben.

További információkat a FAKT működéséről és a felvételi időszakról a szervezet weboldalán és Facebook-oldalán találhattok.

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként Tovább
Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

major_gabor.jpg

Az egyetemi élet olykor sűrű elfoglaltságokkal jár, megfelelő időbeosztás mellett azonban teremthetünk időt saját hobbijainkra is. A Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgettünk inspirációikról és a jövőbeli tervekről: Major Dóra, a Pandóra Projekt egyik énekese, kezdő zenei manager és testvére, Major Gábor, a Szia Anya együttes tagja, hangmérnök, producer meséltek nekünk. Cikksorozatunk első részét olvashatjátok.

2021.04.23. Írta: Szántó Szabina Petra

A zenélés útján elindulva, az egyetem mellet is mindketten sikereket értek el, a folytatást jelenleg a vírushelyzet sem akadályozza meg teljesen.

Major Dorci az idilli koronavírus-járvány előtti időszakról mesél: 2019 decemberében sikerült a Corvinus Művészeti Akadémiával megszervezniük egy koncertet, amelyen a CMA Band mellett duóként, Diszkó Dizsi néven léptek fel Gáborral. A koncertnek a belvárosi Dürer Kert adott otthont, összesen 250 darab jegy kelt el.

Óriási buli volt, mindenki élvezte, szívemet-lelkemet beletettem ebbe a retró buliba - akkor úgy jöttem le a színpadról, hogy miénk a világ.

- emlékszik vissza Dorci.

Major Gábor gondolatai a nyári szabadságérzésre terelődnek: tavaly a Szia Anyával fellépőként eljutottak a Fishing On Orfű könnyűzenei fesztiválra, a koncert azonban a vírushelyzet miatt még várat magára. Nem először álltak volna így színpadra: mikor Gábor leérettségizett, egy a végzősöknek tartott rendezvényen hatalmas bulit hoztak össze:

Legalább 250 ember jelen volt - megtöltöttük Nyíregyháza legnagyobb klubhelyiség, ami ugyan nem nagy, de megtöltöttük.

Dóra, művésznevén majordorci, az egyetem végzős marketing szakos hallgatója, Gábor első éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató.

Karrierjüket már gyermekkorukban megalapozták: Gábor óvodás kora óta zenél, furulyával kezdte, utána 10-12 éven keresztül tanult gitározni, illetve kipróbálta magát a zongora mellett is. Noha már 3 éve nem tanult semmilyen hangszeren játszani, komolyabban belevette magát a zenélés hátterében  meghúzódó munkálatokba. Utolsó zenei képzése a hangmérnöki volt - ebben a szakmában képzeli el jövőjét is.

Dorci szintén zeneiskolában kezdte, így hamar megtapasztalta, milyen a színpadra állni klasszikus zenei darabokkal. A későbbiekben Nyíregyházán, testvéreivel alapított zenekart Dóra és a Felfedezők néven, így végül öt éven keresztül zenéltek együtt.

A pozitív visszajelzések, amiket a dalainkért kapunk, semmihez sem foghatók.

Dorci és Gábor egyaránt élményekkel teli zenei múltat tudhatnak magukénak, rengeteg különféle projektben vettek részt, ahol természetesen saját dalok is születtek.

Dorci számára az első Pandóra Projekt daluk születése nagyon különleges emlék: partnerével, Jankával egy délután összeültek, ekkor még nem zenéltek együtt. “Dorci, írtam egy dalt, nem lenne kedved énekelni benne?” - hangzott el a kérdés, amellyel elkezdődött a közös munka. Még aznap délután közzétettek egy közös előadás részletét bemutató Instagram story-t, amelyre annyi pozitív visszajelzés érkezett, hogy nem volt kérdéses a duó megalakulása.

Zenekarunk elindult, rengeteget ötleteltünk, így februárban elkészült az első dalunk, „Aki érdekel” címmel.

major_dorci.jpegA Dorci által említett emlékhez hasonlóan testvérénél sem kimondottan átgondolt a zeneszöveg-alkotás. Gábor egyik kedvenc száma a A Szia Anyától a Leteszemacigit.hu, melynek a szövegét és zenéjét is ő szerezte. “A cím magáért beszél: le akartam szokni a cigiről, nem jött össze. De legalább lett egy számunk, amit jól lehet felkonferálni a koncerteken” - meséli nevetve.

A testvérpáros motivációit jövőbeli terveik és elképzeléseik mozgatják, ötletek és lehetőségek akadnak bőségesen. Dorci korábban már több zenekarnak is besegített, mint marketinges. Végzős hallgatóként elgondolkodtatta, hogyan lehetne összeilleszteni a közgazdaságtant a zenéléssel. Tavaly szeptemberben beiratkozott a Majdnem Híres Rocksuli zenei menedzser képzésére, itt ismerkedett meg említett alkotótársával, Jankával is.

A jövőbeli terveket tekintve, a Pandóra Projekt körüli munkálatok élveznek előnyt. A napokban sikeresen leforgatták első videóklippjüket, amint a vírushelyzet lehetővé teszi, szeretnének tehetségkutatókba jelentkezni, koncertezni, emellett Dorci akár utcazenélésben is gondolkodik.

Számomra a zenélés nem csupán hobbi, ezzel szeretnék foglalkozni.

Gábor szintén a zenélésben képzeli el jövőjét: hangmérnöki-, illetve a SziaAnya zeneszerzői munkálatai mellett, Dorcinak besegítve producerkedik. Ennek lényege tulajdonképpen, hogy az aktuálisan elkészült zenei alkotást „hallgathatóvá” alakítja, a közönség számára befogadhatóvá teszi, többféle stílussal kísérletezve. „Ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben, ez biztos.”

Dorci és Gábor jelenleg nem zenélnek együtt, az elmúlt egy évben legfeljebb a családjukat örvendeztették meg az előadásaikkal. A háttérmunkálatokban azonban egymás segítségére vannak, emellett a Pandóra Projekt felkérte Gábort gitározni, így biztosan várható jövőbeli közös munka és megjelenés.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet a Facebook-oldalunknak!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK

Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK

evk.jpg

Az EVK Szakkollégium évtizedek óta fontos része a Corvinus szakmai és közösségi életének. A kezdetben vállalkozói tematikájú szakkollégiumnak elengedhetetlen azonban, hogy az üzleti képzés igényeit követve maga is fejlődjön, alkalmazkodjon a fellépő trendekhez, ellenálljon a kihívásoknak. Az EVK választmányi tagjaival, Hidvégi Zsófia elnökkel és Szabó István külkapcsolati vezetővel a szakkollégium nemzetközi programjairól, lehetőségekről és tervekről beszélgettünk. 

2021.04.16. Írta: Hujber Sándor, borítókép: EVK Szakkollégium

Az idén 30 éves EVK Szakkollégium egy átfogó szervezetfejlesztő programban sok eddigi tevékenységét megújította és kiegészítette. Az egyik legfontosabb terület a nemzetközi vonal erősebb képviselete. Ezt egyértelműen a tagi érdeklődés szülte, amely már a korábbiakban is megnyilvánult, mind a tagság külföldi mobilitásában (pl. Erasmus, külföldi mesterképzés), mind egyéb szakmai területeken (például külföldi előadók meghívása, angol nyelvű kurzusok szervezése).

A nemzetköziesedés okai és csatornái

Év elején az új vezetőség az EVK30-as stratégia megalkotásakor definiált csatornákat, amelyeken keresztül előrelépést szeretne elérni a nemzetköziesedés folyamatában. Ilyen a külföldön élő alumni közösség bekapcsolása, az egyetemi kapcsolatok, a nyugat-európai NGO-kkal és a külföldi diákszervezetekkel való együttműködések. Az EVK-s pályafutás valamely szakaszában a külföld gyakran játszik fontos szerepet az egyének életében. A vezetőség azt szeretné elérni, hogy a közösségből ne essen ki senki azért, mert külföldi programokat (is) választ, vagy ne kelljen lemondania a mobilitás lehetőségeiről a szakkollégista életút javára.

A más országban mesteres tanulmányokat folytató EVK-sok vérkeringésben tartása fontos feladat. Ez sokat lendíthet a magyar felsőoktatás reputációján is, hiszen eddig is gyakran tapasztalta a vezetőség, hogy a kint tanuló szakkollégisták képesek becsatornázni ottani professzorokat, diákszervezeteket a budapesti szakkollégiumi életbe. EVK-s tanuló volt már a rotterdami CEMS-klub elnöke, máskor Erasmusról visszatérő szakkollégista hívta el a kedvenc előadóját a külföldi részképzésről hazai előadásra, így segítve a nemzetközi tudásmegosztást. 

A stratégia tehát a jelenlévő tagsági igényeire épül: részint már meglévő jó gyakorlatok formalizálásáról, részben bővítésről és innovációról van szó.

o_zs_0238.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Célkitűzések

A szakkollégium vezetősége nem volt tétlen a nemzetközi jelenlét kiterjesztésében. Az EVK jelenleg is tagja egy európai szakkollégiumi hálózatnak, a European University College Association-nek (EUCA), melyenek keretében a tagság számára konferenciák, study visitek állnak rendelkezésre. Partnerkapcsolatok épültek ki különböző diákszervezetekkel, például a ConnectINg St. Gallen-nel, illetve a V4SDG-vel, a visegrádi országok diákjainak fenntartható fejlődés tematikájú nonprofit szervezetével közös kurzus valósult meg.

Jelenleg számos egyéb kapcsolatról még tárgyalnak.

Az EVK elnöke szerint nagy megerősítés lehet az egész magyar szakkollégiumi közösség számára, hogy a külföldiek szemében óriási előny a hazai diákszervezetek fejlett szervezeti és vitakultúrája.

A tagság  tapasztalatai alapján a hazai közösségek fegyelmezettebb, hatékonyabb keretek között működnek, mint akár a nyugati elitegyetemeken, ahol általában kisebb a szervezeti fókusz, és informálisabbak a kapcsolatok. Emellett persze fontos, hogy a hazai diákok külföldi példákból és tapasztalatokból tanuljanak, más országokból származó esetleges jövőbeni kollégákkal eszmecserét folytassanak. A St. Galleni partnerség keretében például már megvalósult egy vitaest a nukleáris energiáról.

Cél az is, hogy az EVK segítsen az előítélet lebontásában, miszerint a szakkollégiumok egy kívülről áttörhetetlen közeget jelentenek. A vezetőség szeretné ezt az intellektuálisan stimuláló közeget különböző élettapasztalatok és emberek megismerésével minél inkább bővíteni Európában és a tengeren túl. 

Illeszkedés a Corvinus stratégiájába

A magyar szakkollégiumi modell egy egyedi modell a tanulmányok személyre szabására, és az EVK vezetősége szerint a tanulók érdeke, hogy Európa-szerte ismert és elismert legyen.

Hidvégi Zsófia tapasztalatai szerint az európai felsőoktatási szakértők általános véleménye, hogy a szakkollégiumok egy értékes és versenyképes értékajánlatot képviselnek, ám sajnos hírük ehhez képest nem eléggé elterjedt. 

v_zs_0018_4.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az EVK új stratégiája igyekszik kiegészíteni a Corvinusét: az új szervezetfejlesztés nem a külföldi tanulmányok előnyben részesítéséről szól, sokkal inkább egy széles körű döntési lehetőséget kíván biztosítani a tagoknak, hogy minél sokoldalúbban építhessék az életútjukat. A Corvinus jelenlegi stratégiájában is fontos szerepe van a nemzetközi jelenlétnek, és a szakkollégium is erre törekszik. Például nemrég Dr. Jeffrey Sachs,  neves amerikai professzor volt a szervezet vendége, és az előadás az egyetem diákjai, kutatói és oktatói előtt is nyitott volt. A nemzetköziesedés nemcsak a kollégium falain belül, hanem azon kívül is képes új kapukat megnyitni.

A Corvinus megújulási stratégiája irányelvet, löketet is ad, arra sarkallja az EVK-t, hogy még magasabbra helyezze szakmai mércéjét.

- véli a szakkollégium vezetősége. 

Ahogy a versenyképességi elméletek szerint az innovációnak mindig sokoldalú, számos területre kiterjedő hozadékai vannak, úgy bízik a vezetőség abban, hogy a nemzetköziesedés hatékonyabbá fogja tenni a diákszervezeti élet minden szegmensét. A munkaerőpiacon elengedhetetlen a magabiztos angol nyelvtudás, a külföldi szaktekintélyek legújabb gondolatainak megértése, a nemzetközi hírfolyamokkal való lépéstartás, a Magyarországon végzett tevékenység nemzetközi viszonylatba való elhelyezésének képessége vagy akár a prezentációs készségek. A külföldön megjelenő munkaerőpiaci igények előbb-utóbb hazánkba is becsatornázódnak, így ezekkel is jó tisztában lenni. A vezetőség szerint ha a szakkollégium e területekre koncentrál, évek múlva egyéni és közösségi szinten egyaránt érezhetőek lesznek a kedvező hatások. 

Pozitív kilátások a jövőre nézve

Az EVK-s identitás jó eséllyel végigköveti a volt szakkollégisták életútját, ezért nagyon fontos, hogy akárhova kerül az ember a világban, ezt a hálót mindig maga körül érezhesse.

- mondja Szabó István, a szakkollégium külkapcsolati vezetője. A koronavírus egyik váratlan előnye volt, hogy a külföldön tartózkodó szeniorok közössége, ami New Yorktól Szingapúrig több mint száz főt tesz ki, könnyen elérhetővé vált az online térben. A vezetőség úgy döntött, a korábbi féléves szenior-konferencia mellett a havi szenior kerekasztal-beszélgetéseket is fog tartani a külföldre került alumni-tagok hatékonyabb becsatornázására, EVK-s identitástudatuk fenntartására. 

Ennek első alkalma március második hetében zajlott ingatlanpiaci témában. Résztvevője volt egy egykori szakkollégista, aki jelenleg Izrael egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégénél dolgozik. A volt tagoknak akik jelenleg külföldön élnek, ma is nagyon jól esik hallani a Corvinusról, az EVK-ról és a Kinizsi Kollégiumról. A nemzetköziesedésnek persze a gólyák számára is értéke van, hiszen ezzel a szakkollégium életpályamodellje még inkább egyedivé válik. Az EVK idei felvételijének határideje április 18., a vezetőség bízik benne, hogy a fejlesztések sok elsős figyelmét felkeltik majd.

Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK Tovább
Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása

Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása

hospice-1797305_1920.jpg

A koronavírus mellett a krónikus betegségek is komoly terhet rónak a családokra. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor sok szűrés, halasztható kezelés elmaradt, az ápolás pedig a családtagokra hárul. Mit tehetünk családtagként, ha krónikus beteg van a családban? Hogyan segíthetjük leginkább a felépülést?

2021.04.16. Írta: Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka, borítókép: truthseeker08, Pixabay

A betegségek témája köré szerveződő sorozatunk első cikkében a Covid19 saját élményű bemutatásáról és egészségpszichológiai vonatkozásairól olvashattatok.

Korunk egyik nagy kérdése, hogy a járvány a társas beszélgetéseink, kollektív gondolkodásunk, egyéni tapasztalataink nyomán milyen jelentéssel él bennünk tovább és milyen nyomokat hagy bennünk. A szociális távolságtartás állandó élményeként vagy épp a globális közösséghez tartozás megtapasztalásaként (“a világ másik végén élők pont azt élik meg, amit én”) marad meg emlékezetünkben? Mivel a most dúló járványhelyzetben nincs biztos módszer a betegség megelőzésére, az információk pedig sokszor ellentmondóak a vírus terjedésével kapcsolatban, sok szorongást és feszültséget élhetünk meg mindannyian a mostani időszakban.  

Vannak azonban olyan betegségek, melyeknél a preventív szemlélet kialakítása bizonyítottan hatékony, így ennek elsajátításával már fiatal felnőtt kortól sokat tehetünk saját magunk és családunk egészségéért.

(forrás: Urbán Róbert: Az egészségpszichológia alapjai, ELTE PPK, 2017)

A betegség fogalma egyénenként, családonként és kultúránként más-más reprezentációban jelenik meg a gondolatainkban, eltérő színezettel kerül, vagy épp nem kerül szóba beszélgetéseinkben. Az utóbbi eset gyakran a betegséggel járó stigmatizációról árulkodik. A betegség épp úgy az életünk része, mint az erőnk teljében töltött időszakaink, amelyet egészségnek nevezünk. Az egészség definíciója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint több és komplexebb, mint pusztán a betegség hiánya.

stethoscope-840125_1920.jpg

Kép: Parentingupstream, Pixabay

Krónikus betegség, ami mindenkire hatással van

A krónikus betegség hosszan tartó, lassú lefolyású betegséget vagy egészségi állapotot jelöl. Ebben az esetben a teljes gyógyulás nem mindig elérhető, a teljes gyógyulás hiánya pedig önmagában is veszteséget jelent. Életünk bármely szakaszában megjelenő krónikus betegség krízishelyzetet teremt, a krízissel való megküzdés pedig időbe telik.  

Minőségi változás azonban krónikus betegség esetében is elérhető, a kóros folyamatok lassíthatóak, vagy megállíthatóak. Cél lehet, hogy a betegséggel együtt is minél egészségesebb, minél teljesebb életet tudjon élni az érintett. 

A család rendszerszintű megközelítésében azt az elvet alkalmazzuk, mely szerint az egész több, mint a részek összege, vagyis az egyes tagok viselkedése, vélekedése nem csupán összeadódik, hanem létrehoz egy olyan többlet tartalmat, amely mentén egyedivé, más rendszerektől elkülönültté válik. A rendszeren belül az egyes tagok eltérő mértékben és módokon, de mind hatással vannak egymásra, ennek értelmében bármelyik családtag életében fellépő változás, nehézség a család egészére kihatással lesz.  

Ez tehát azt jelenti, ha egy családtag megbetegszik, az nem csak az ő erőforrásait fogja igénybe venni, hanem a rendszer összes tagjától egy új, sajátos alkalmazkodást kíván. Ezeket a sajátos szerepeket érdemes az élhető egyensúly szempontjából tudatosítanunk.

Milyen szerepekbe kerülhetünk, ha krónikus beteget ápolunk?

A betegség megjelenése nem csak a beteg számára jelent adaptációs folyamatot, a család többi tagja is új kihívásokkal, és korábban nem ismert, nem gyakorolt, nem megszokott feladatokkal szembesül. Ilyen feladat lehet a beteg ápolása, úgynevezett instrumentális támogatása, amikor fizikai jelenlétünkkel és erőnkkel segítjük őt például mozgáskorlátozottság, ágyhoz kötöttség esetén. Máskor érzelmi, lelki támogatással kerülünk családtagként segítő szerepbe egy szerettünk vagy barátunk mellett.  

Az újfajta feladatok egyben átrendeződést igényelnek a saját, korábban megszokott tevékenységeinkben. Nem ritka az életmódbeli váltás a teljes családnál, például diabétesszel vagy krónikus magas vérnyomással élő családtag esetén, így ezzel is egyfajta közösségi támogatást nyújthatunk a betegségben aktívan érintett személynek. Ilyenkor a testmozgás, a táplálkozás területén honosodhatnak meg új szokások, amiben támogató lehet a nem érintett családtag együttműködése is. Ez még prevenciónak is jól jöhet, ha az említett betegségek családi halmozódásának kockázatára gondolunk.

elder-1425733_1920.jpg

Kép: menchu, Pixabay

Számottevő erőforrást igényel a betegség megjelenésekor a családban, az adott személy betegségszerepének alakulása is. Gyakori, hogy az elfogadás és az együttműködés akadályokkal teli, ami konfliktusokat, a kapcsolatok terheltségét eredményezi. Ez különösen igaz, ha állandósul a betegszerep.  

Az átrendeződés, az új feladatok, a betegséget övező bizonytalanság, gyakori szorongás legtöbbször megnehezíti a családtag egyéni feladatait, szerepvitelét, amire sokféle válaszreakciót adhatunk.

Lehetséges, hogy belehelyezkedünk egyfajta kompenzációként a “jó gyerek/testvér/partner” szerepébe, és csak arra ügyelünk, hogy “ránk ne legyen gond”, ilyenkor előfordul, hogy túlteljesítünk a családon kívüli szerepeinkben, például a munkahelyen, az iskolában, hogy úgymond kárpótoljuk a családot a nehézségekért saját sikereinkkel.  

Hasonló mellérendelt szerep, ha a saját jelentkező szükségleteinket háttérbe szorítjuk, a saját szorongásainkat nem kommunikáljuk, azaz nem jelenítjük meg a családi rendszerben, ha valami nem megy jól, ha nekünk magunknak is támogatásra lenne szükségünk.  

A fent említett szerepmódosulások egyik gyakori velejárója, amikor a gyerekszerep megélése ütközik akadályokba az új feladatok megjelenésével a családban. Amikor a gyerek sokszor tudattalanul érez felelősséget az életkorán túlmutató problémák megoldásában, és időről-időre felnőtt, gondviselői szerepet vállal magára. 

A leírt reakciók, új szerepek kialakulása természetes válasz a betegség, mint kihívás megjelenésekor, ugyanakkor fontos, hogy hosszú távon kezeljük a keletkezett “figyelem-deficitet” és a visszatartott, “elhallgatott” szükségletek problémáját a többi a családtag életvezetésében, mivel a család egy rugalmas, változásra képes rendszer, ami az egyéni igények kifejezésén keresztül alakítható.  

Az a családtag, aki aktívabban szerepet vállal a beteg ellátásában, mind fizikai, mind mentális szempontból megterhelődhet. Ebben segíthet például a tudatos időbeosztás, a szabadnapok beiktatása. A családi rendszerben sok erőforrás lehet, közös figyelemmel és a feladatok elosztásával könnyebben tehermentesítjük egymást. 

Mi történik velem egyéni szinten?

A Covid19 betegség jelen tudásunk szerint eltérő módon és mértékben, de minden korcsoportra veszélyes lehet, mégis eltérő reakció, viselkedés figyelhető meg az embereken. Ugyanez elmondható az örökletes betegségekhez fűződő preventív egészségmagatartásunk kapcsán. Attól függően, hogy egy esemény vagy adott esetben egy betegség megjelenésével kapcsolatban milyen meggyőződéseink vannak, kétféle típust különítünk el. 

A szenzitizátor módon működő emberek jellemzően erőteljesebben reagálnak a testük jelzéseire, többet monitorozzák az egészségi állapotukat, ami szorongóbbá teheti őket. Előnye lehet azonban ennek a beállítódásnak, hogy a testükre irányított folyamatos figyelmüknek köszönhetően a szenzitizátorok gyakrabban járnak el szűrővizsgálatokra, így az esetleges betegségük, már a kezdeti szakaszban felismerhetővé válik, ami a prognózis szempontjából kiemelt jelentőségű. 

A represszorok ezzel szemben kevésbé aggódnak saját egészségük miatt, sokkal kijjebb esik számukra az a zóna, amit már veszélyesként értékelnek. Előnye ennek a megközelítésmódnak, hogy sokkal kevesebb negatív gondolat jelenik meg a világról alkotott kiértékelésük során és sokkal inkább bíznak a saját erejükben, megoldó készségükben az életük számos területén. 

Mint ahogy látjuk, egyik esetben sem jó vagy rossz stratégiákról beszélünk, hanem olyan szemléletmódokról, melyek mentén megszűrhetjük az információt és a megküzdésünket a kihíváshoz igazíthatjuk. Probléma főként akkor jelentkezik, ha valamelyik kiértékelési mód szélsőségesen aktívvá válik, mert meggátolja az élet hirtelen változásaihoz való rugalmas alkalmazkodást.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a krónikus betegségekről való gondolkodásomba beengedem azt a tapasztalati tudást, amit a családi élményeimből hozok (például: ha valaki vesedaganattal küzdött a felmenőim között, elmegyek évente hasi ultrahangra), ezzel figyelmet szentelek egy dedikált időben a prevenciónak, ugyanakkor nem olvasok minden nap újabb és újabb cikkeket a témában, hogy növeljem a szorongásomat.  

A felelős magatartás kialakításakor fontos szempont, hogy valamit ne túlzó vagy alulműködő szinten csináljunk. Gondoljuk végig a lehetőségeinket, a jó és rossz kimeneteket egyaránt, mert így tudunk egy élhető viszonyt kialakítani a betegséggel, akár a saját magunk, akár a hozzátartozónk esetében.

Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása Tovább
“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

heller_csoportkep.jpg

A Heller Farkas Szakkollégium lehetőséget biztosít a pénzügyi érdeklődésű hallgatóknak a szakmai fejlődésre, ráadásul egy összetartó közösséget is kínál. A szervezetről Kovács Boglárka elnökkel és Biroga Bence szakmai vezetővel beszélgettünk.

2021.04.15. Írta: Kovács Anna, képek: Heller Farkas Szakkollégium

Az 1996-ben alapított Heller Farkas Szakkollégiumban együtt van jelen a szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység. A tagok támogatják egymást, és a tagság egy része együtt lakik a ’Farkaslakban’, emiatt leginkább itt zajlik a közösségi élet, számos lehetőség van egy összetartó közösség kialakítására.

„Jól felállított szervezeti keretrendszerrel rendelkezünk, emellett pedig együtt lakunk, tehát nem csak a szervezeti feladatainkban érintkezünk. Együtt éljük meg az egyetemi éveink mindennapjait” – emeli ki a kollégium szakmai vezetője, Biroga Bence.

Szakmaiság

„Alapvetően pénzügyi fókuszú a szervezet, de jelen vannak társadalomtudományi vagy üzleti érdeklődésű hallgatók is. A tagság igényei alapján szervezzük a kurzusokat, az a lényeg, hogy nyitottak legyenek a tagok, és akár új érdeklődési kört fedezzenek fel” – mondja Kovács Boglárka, a szakkollégium elnöke.

A korábbi években a kurzusokon szó esett többek között befektetési modellekről, fiskális és monetáris politikáról, adatbányászatról, kockázati tőkéről és műkincskereskedelemről, de programozó képzések is rendszeresen indulnak. Az újonnan felvett évfolyam számára kötelező az alapozó kurzus elvégzése, de a többi óra tekintetében a kínálat félévről félévre változik a tagok igényeinek megfelelően. Egyéb szakmai alkalmakat, például konferenciákat is szerveznek a kollégium hallgatói, továbbá gyakran a szeniorok biztosítanak ígéretes lehetőségeket az aktív tagok számára.

heller_eloadas.jpg

„A szakmai kurzusok aktivitást igényelnek. Ezen túlmenően a szakmai követelményeink közé tartozik többek között a nyelvvizsgakritérium, valamint tagjaink TDK-dolgozatot is írnak” – mondja Bence.

Jelentős szakmai események a szakkollégium életében a saját szervezésű őszi Heller Farkas szakmai hét és a tavaszi konferencia.

Szerintem a műhelybeszélgetések a szakmai pillérünk ékkövei. Ahhoz, hogy interdiszciplináris élményt nyújtsunk tagjainknak és bővítsük a látókörünket, műhelybeszélgetéseinkre a tudományok, az élet és a művészet minden területről érkeznek vendégeink.

– mondja Bence.

„Szakmai, akadémiai fejlődésen túl a szervezetben fokozatosan egyre nagyobb felelősséget lehet vállalni. Hamar vezetői szintre lehet jutni, így a vezetői készségeket is lehet fejleszteni. Autonóm módon működünk, nincsen állandó külső segítség, ám az alumni tagokra valamilyen szinten támaszkodhatunk. Így a problémamegoldó, szervezési és vezetési képességeink nagyon sokat fejlődnek” – mondja Boglárka.

A működéshez szükséges erőforrásokról a kollégisták gondoskodnak, a ‘Tőke team’ szervezeti egység foglalkozik pályázatokkal és szervezeti kapcsolatokkal. Emellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a szakkollégiumi tagok leginkább oktatási tevékenységekben vesznek részt, középiskolai és egyetemi szinten is, illetve mentorprogramot működtetnek.

A karrierutakat tekintve a legtöb tag mesterszakot végez, és pénzügyi, gazdasági területen helyezkedik el: bankokban, tanácsadóként, vállalkozóként vagy akadémiai szektorban is dolgoznak az alumni tagok.

heller_iroda.jpgKözösség

„Egyedül nem lehet mindent elérni, és a Heller nekem egy inspiráló társaságot adott.”  – Biroga Bence

„A támogató közeg adta nekem a legtöbbet, szoros barátságok kötődnek, és a későbbiekben is számíthatunk egymásra.”  – Kovács Boglárka

Boglárka és Bence hangsúlyozzák a közösség kiemelkedő szerepét a szervezetben. A Corvinus Egyetem elsőéves hallgatói jelentkezhetnek a szakkollégiumba. „Úgy tudunk összetartó közösséget kovácsolni, ha évente csak egy évfolyamot indítunk el” - mondja Boglárka. A taglétszám 50 fő körül van, így sokkal szorosabb kapcsolatok tudnak kialakulni a tagok között.

„Amikor fevesszük az új tagokat, nagyon odafigyelünk az integrációjukra. Először egy összerázó, majd egy nyári táborban vesznek részt. Továbbá minden elsős kap egy mentort, aki megismerteti a szervezettel és a közösségi életbe is bekapcsolja az új Hellerest. A Farkaslakban egy külön csapat foglalkozik a programok, kirándulások szervezésével, de spontán is szokott kialakulni éjszakába nyúló társasest” – teszi hozzá az elnök.

„Együtt járunk kurzusokra, az egyetemi vizsgákra is közösen tanulunk. Kialakulnak olyan spontán beszélgetések is, melyek hozzátesznek a szakmaisághoz – a szakmaiság és a közösség teljesen áthatja egymást” – mondja a szakmai vezető.

heller_szervezetifelepites.jpg

A szakkollégiumi közösségben fontos a szervezeti aktivitás, így a Heller-tagságnak elengedhetetlen eleme a közgyűléseken és táborokban való részvétel. A tagság előnyei közé tartozik, hogy a Helleres hallgatóknak megnyílik a lehetőség, hogy más corvinusos szakkollégiumok előadásain, kurzusain is részt vegyenek.

Bence szerint érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az érdeklődő megtalálja a számára minden tekintetben legmegfelelőbb kollégiumot: „Fontos, hogy a jelentkező úgy érezze, szívesen tartozna a közösséghez, és szeretne élni a szakmai lehetőségekkel.”

Ismerd meg a Hellert közelebbről!

A Hellert több rendezvényen, például a kimondottan elsősöknek szervezett Heller Pénzügyi Képzésen lehet jobban megismerni. Az előadások normál körülmények között az egyetemen zajlanak, de a szemináriumokat a Farkaslakban tartják. Az elsősöknek idén online bevonó tábort szerveznek, ahol a közösségről is többet megtudhatnak.

„A Heller Farkas Szakkollégium szakmailag nyitott embereket keres, akik szeretnének fejlődni, szorgalmasan dolgozni, többet kihozni az egyetemi évekből. Mindezt egy felejthetetlen élmény keretében, hiszen nálunk a szakmaiság és közösség elválaszthatatlan” – hangsúlyozza Bence.

A tagok nagyrészt a Pénzügy és számvitel szakról vagy egyéb korábban G- és K-karos szakokról érkeznek. A felvételi áprilisban zajlik, írásbeli és szóbeli fordulóból áll. Az érdeklődöknek már most érdemes részt venni a szakkollégium programjain, amiről a Heller közösségi oldalain és weboldalán tudnak tájékozódni.

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban Tovább
Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat

Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat

costumers.jpg

Egy sikeres karrierutat mutatunk be, amely az egyetemi karrierirodából indult, két alapszakon át vezetett, és terv szerint az épülő MOL campus egyik patinás irodájában fog révbe érni. Milyen lehetőségei vannak egy szociológia szakos hallgatónak a Corvinuson és utána a nagyvilágban? Mi az a plusz, amit az egyetem nyújt a sikerek eléréséhez? És mi kell ahhoz, hogy valaki Magyarország egyik legnagyobb vállalatánál HR-vezető legyen? Soós Anna Kingával, a MOL csoportszintű IBS HR-vezetőjével beszélgettünk. 

2021.04.07 Írta: Brándisz Ádám. Képek forrása: MOL

Tíz éve végeztél a Corvinuson. Azóta sok minden változott, de mégsem beláthatatlan az elmúlt időszak. Mi az, ami megmaradt az egyetemről, és a mai napig segíti a munkádat? 

studio_session-1108.jpgSzociológia szakon végeztem a Corvinuson, még az ötéves osztatlan képzés utolsó évfolyamaként. Ezután a Kommunikáció- és médiatudomány szakot is elvégeztem, de inkább kiegészítésként. Szervezetszociológia szakirányra mentem, és már ott belekóstoltam a HR-be, ennek eredménye a mostani vezetői pozícióm is.  

A szakon humán témákat tanultunk, amik mégis tényeken alapultak, és egy olyan szemléletmódot kaptunk, melynek segítségével tényszerűen tudunk kezelni nem annyira egzakt kérdésköröket is. Számomra ez kifejezetten előnyös volt, hiszen alapvetően humán témák iránt érdeklődtem, de nem tudok elvonatkoztatni a tényadatoktól sem. 

A Corvinus képzése olyan szempontból nagyon jó volt, hogy diverz tudást biztosított, és számos soft skillt is fejleszt. Hálózatkutatással is foglalkoztam a szervezetszociológián belül. Kiemelten érdekelt, hogy milyen hatással lehetnek a formális és informális kapcsolati hálók a szervezet teljesítményére.  

Az egyetemen nem csak tanulással töltötted az idődet. Mi foglalkoztatott még? 

Az első hónaptól kezdve elkezdtem dolgozni az egyetemi karrierirodában, és nagyon sok plusz lehetőséget kaptam. Ott is olyan témák kerültek elő, amik érdekeltek: például karriertanácsadás és önéletrajzírás. Nagyon jó gyakorlati tapasztalatot adott ez a munka, és elkezdhettem kiépíteni a kapcsolati hálómat is, melynek később nagy hasznát vettem. 

Emellett nagyon fontosnak tartom a karrieremben, hogy az Erasmus program keretében külföldi részképzésen vehettem részt, ami már csak a nyelvtudás szempontjából is nagy előnyt jelent, nem beszélve az önállóságról és a magabiztosságról, amelyet szintén megad. Még diploma előtt felvettek gyakornoknak egy recruitement céghez, és a szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. Interjúkkal, kiválasztással és felvételi folyamatokkal foglalkoztam.  

A szakdolgozat, amit az ember akkoriban nagy nehézségként fog fel, igazából egy kifejezetten hasznos anyag lesz, amit sokáig használtam a karrierem során.  

Ahogy lediplomáztam, fel is ajánlottak egy főállású pozíciót az akkori munkahelyemen, amit elfogadtam és recruitementtel kezdtem el teljes munkaidőben foglalkozni. Egészen 2014-ig maradtam. Éppen ezzel a céggel dolgoztunk egy MOL-os projekten. A belsős kiválasztást támogattuk egy nagy átalakítás kapcsán, és nagyon jó együttműködés alakult ki a MOL részéről a projektben részvevők közt és köztem. Ennek köszönhetően a projekt végeztével megkerestek, hogy nem szeretnék-e csatlakozni a csapatukhoz. Természetesen igent mondtam a lehetőségre. Jelenleg HR Partnering területen dolgozom, ahol a ranglétrát végig járva most már csoportszintű vezető vagyok.  Először a nemzetközi mobilitási terültet támogattam, majd HR partnerként folytattam, aztán jött egy csapatkoordinátori pozíció, most pedig csoportszinten dolgozom HR Partnering vezetőként.  

growww.jpg

Milyen feladatokat rejt magában az a hangzatos kifejezés, hogy csoportvezető? 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a MOL három üzleti lába közül az IBS (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások) terület HR partnering csapatát vezetem. A 26 000 fős globális gárdából a csapatommal 10 000 embert támogatunk. Nemzetközi szinten kilenc országban dolgoznak nekem riportáló kollégák, ebből négy ország tartozik közvetlenül hozzám. Ezeknek a HR-vezetőivel együtt dolgozok a lokális HR-stratégia kialakításán is. Ez összesen nagyjából 40-45 fő.  

A modellt tekintve a Center of Excellence-ek a HR partner mellett működnek, és a szakmai témákat dolgozzák ki. Például a reward csapat utánanéz, hogy a piacon hogyan változtak a bérek, és ezek alapján javaslatot tesz a HR partnernek. A HR partner viszi az üzleti vezetőség elé a témát, és leegyezteti, hogy elmenjen-e a terület a bérfejlesztés irányába. A recruitment csapat a megfelelő jelöltek felkutatásában, a Learning & Development pedig a képzésfejlesztési kérdésekben segít minket. A betegpapírokkal, adóbevallásokkal és a service delivery ügyekkel nem mi, hanem a különálló, saját HR-szolgáltatónk foglalkozik. Mi inkább az üzlet stratégiai támogatásáért felelünk.  

A Center of Excellence-ek stabil szakmai hátteret adnak, ezek alapján az üzleti vezetéssel együtt dolgozzuk ki a stratégiát. A HR partneringnek abban is kiemelt szerepe van, ha egy új üzletágat építünk. Például szervezeti ábrát rajzolunk, vagy konzultálok a képzésfejlesztéssel arról, hogyan fogjuk a munkavállalói készségeket fejleszteni. Mindent összeszedek, és összeállítva átadom a koncepciót az üzleti vezetőnek. Ezek a HR Partnering feladatok, amik hozzám tartoznak minden országban az IBS üzletág területén. 

batta_people-1024x576.jpg

Mit adott az egyetem, amit a mai napig hasznosítasz? 

Szerintem az a nemzetköziség, amit az egyetem tud biztosítani, nagyban megkönnyítette, hogy jól tudjak boldogulni egy multinál. Nagyon jó alapot, magabiztosságot adott a Corvinus ehhez a kihíváshoz. Az egyetemi kapcsolati hálóból ugyancsak tudtam profitálni. Itt a MOL-nál is nagyon sok kolléga van, akit még régebbről ismerek.   

Az egyetemen nagyon könnyen kialakul az a kapcsolati háló, amire később tudunk építeni. Fontos, hogy hiába nem ismer valakit személyesen az ember, a közgáz büfé ovis teája bárkivel kapcsolódási pontot jelent azok közül, akik a Corvinusra jártak.  

A kapcsolati háló egyik része, hogy a közös élmény megadja az alapot a beszélgetésekhez, a másik pedig a csoporttársak. Közvetlenül a MOL HR-en belül is van egy régi egyetemi csoporttársam. Én ajánlottam be a korábbi egyetemi munka miatt, és ez abszolút jellemző. Sőt, olyanra is volt már példa, hogy ha felmerült valami kérdés vagy probléma, akkor írtam egy egyetemi oktatónak, hogy mit gondol a témáról, tud-e szakirodalmat javasolni. Az egyetem alatt kialakul egy olyan kapcsolat, hogy amikor később megírja az ember, hogy volt közgázosként egy kis iránymutatásra lenne szüksége, abszolút pozitív fogadtatásra számíthat.  

Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat Tovább
Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

labor_2.jpgA Corvinus Székesfehérvári Campusán egy sokoldalúan felszerelt kutatólabor várja a kutatókat, vállalati partnereket és oktatókat. A Corvinus doktoranduszai és munkatársai térítésmentesen használhatják ezt a sokféleképpen alakítható teret, amely coachingra, stream-rendezvények, konferenciák, gazdasági és társadalomtudományi kutatások és képzések megvalósítására egyaránt alkalmas. 

Írta: Taxner Tünde / Képek: Corvinus Székesfehérvári Campus 

A kamerák forognak, az alany aktívan figyeli a képernyőt, éppen online órán vesz részt. A háttérben lévő LED-fal színe tíz percenként változik, a reakcióelemző szoftver fut. A kutató lélegzetvisszafojtva figyel a detektívablak mögül, pedig rá most semmi szükség - az adatokat aktívan elemzi a mesterséges intelligencia. A kérdés egyszerű: milyen színű környezet segíti leginkább a koncentrációt tanulás közben?

Ez a kitalált filmjelenet akár Székesfehérváron is megvalósulhatna, ugyanis a Corvinus új labora tökéletesen alkalmas rá. A Corvinus Social Innovation Lab az egyetem legmodernebb nyugat-európai mintára készült kutatási egysége, amelyet 2019-es nyitása óta most mutattak be először a szélesebb közönségnek. A bemutató a Kutatásmenedzsment Iroda kutatástámogató rendezvénysorozatának első állomása volt.

“Az akadémiai életpályamodell az eddigieknél fokozottabban ösztönöz minden kutatót és oktatót arra, hogy minőségi tudományos cikkeket írjanak. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani” - mondta Bordás-Tóth Éva kutatási menedzser, a rendezvény egyik szervezője. Dr. Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta: 

“A mi célunk az, hogy maximálisan támogassuk az egyén fejlődését, és olyan kutatási környezetet teremtsünk, amely összehasonlítható a nyugat-európai vagy amerikai egyetemekkel.”

Mi a labor célja?

“Nagyon fontos, hogy az oktatók, a kutatók a laborra úgy is gondoljanak, hogy segítségével nyitni tudnak a vállalkozások, a civil és az állami szektor felé, és akár tanácsadási lehetőségeket is jelenthet számukra” - mondta Dr. Rosta Miklós, a Corvinus tanszékvezetője, aki azt az EU-s pályázatot menedzselte, ami lehetővé tette a labor létrehozását. A labor célja alkalmazott kutatásokkal segíteni a régió szereplőit, a különböző szektorokkal együttműködve növelni az innovációs potenciált a térségben.

img_8356-min.JPG

A labor képes arra, hogy megálljon a saját lábán, akár forrásokat generáljon az egyetemnek vagy azoknak a kutatóknak, oktatóknak, akik igénybe veszik. Olyan területeken, mint az ipar 4.0, a demográfia vagy a mesterséges intelligencia a konkrét gazdasági-társadalmi problémákat a labor segítségével kutatási kérdésekké, majd empirikus kutatásokká lehet átfordítani. Eddig megvalósultak már kvalitatív és kvantitatív kutatások, egyeztetések indultak tréningekkel kapcsolatban, készültek ott online tananyagok.

Székesfehérvár, a régió innovációs központja

“Több mint három éve vagyok Fehérváron, és kicsit mindig úgy éreztük, hogy Pesthez képest kevesebb figyelmet kap, ugyanakkor örömteli számunkra, hogy az átalakulás következtében, az új szervezeti egységek létrejöttével egyre több figyelmet kapunk - ezt meg is próbáljuk kihasználni” - mondta Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid akadémiai ügyekért felelős rektori megbízott.

A Székesfehérvári Campus a Corvinus duális képzési központja, ami 2016 óta tartozik az egyetemhez, a labor épülete pedig 2019-ben lett a Campus része. “Az itteni Campuson nagyon gyorsan lehet haladni” - mondta a rektori megbízott, és hangsúlyozta, hogy mennyire várnak minden kollégát, aki szívesen kutatna ott. Az elmúlt években egy innovációs háromszöget hoztak létre Fehérváron, ami a felsőoktatás, az önkormányzat és a gazdasági szereplők együttműködésén alapul, ezért sok lehetőséget rejt magában.

Székesfehérvár célkitűzése, hogy a város egy regionális jelentőségű kutatási és innovációs központtá váljon, a városvezetés és a Prosperis Alba Kutatóközpont célja ebben megegyezik a Corvinuséval. Mészáros Attila alpolgármester elmondta, hogy nagyon fontos a Corvinus jelenléte a város számára, hiszen szempont a fiatalok megtartása, a sokszínű ipari kapcsolatok ápolása, és az elmúlt években sokat fejlődött a Campus infrastruktúrája is. A Kutatóközpont ügyvezetője, Csanády László több tudományterületen lát együttműködési lehetőségeket a Corvinus kutatóival, hiszen jövőkutatással, demográfiával, médiakutatással és a jövő munkavállalóival kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznak.

img_8359_2.JPG

Milyen kutatásokra alkalmas a labor?

A labor egy komplex közösségi tér, amihez a B épületben több helyiség is tartozik. A labortér nyújtotta lehetőségeket Dr. Ősz Rita laborvezető, egyetemi docens mutatta be.

“Nagyon nyitottak és rugalmasak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ide hozzanak kutatásokat.”

Sokféle kutatási területen hasznos lehet ez a felszereltség: többek között gazdasági, szociológiai, kommunikációs, pedagógiai és pszichológiai kutatásokat lehet végezni. Ehhez kapcsolódóan sok különböző kutatásmódszertan megvalósítható (például DISCO LAB, SZOCIOLAB, hálózatkutatás). 

Rendelkezésre álló technikai eszközök:

  • 4 PTZ kamera (arcfelismerésre alkalmas)
  • stream rendszer
  • green box (2 helyen is felállítható)
  • fénytechnika
  • 4 nagyméretű monitor
  • 30 laptop
  • vezérlőszoba detektívablakkal
  • interaktív LED-fal
  • 40 fő befogadására alkalmas, mozgatható székek és asztalok
  • fix és mobil előadópult
  • táblaként használható üvegfal

A laborban kvalitatív és kvantitatív empirikus kutatások is megvalósíthatók. A kamerák lehetővé teszik a kiscsoportos vizsgálatokat, például vezetői döntéseket modellezhetnek, vagy a gazdasági élet különböző szereplőinek reakcióit mérhetik fel a kutatók. Lebonyolíthatóak egyéni vagy fókuszcsoportos interjúk is. Mivel a terem berendezése flexibilis, a tanulási folyamatot befolyásoló tényezők is modellezhetők, például a LED-fal színeinek változtatásával. Különböző pszichológiai, gazdasági kísérletek megvalósítása is lehetséges. A megfigyelőkamerák a kontrollcsoportos vizsgálatokat is lehetővé teszik. A laborhoz tartozik egy másik helyiség is, egy 15 fős kerekasztallal berendezett tárgyaló.  A deliberatív, tárgyalás közbeni kutatások feltételei tehát ugyancsak adottak.

Milyen egyéb lehetőségeket nyújt a labor?

A Corvinusos oktatóinak a távoktatás idejére számos technikai lehetőség adott: lehet online órákat, streamelt előadásokat tartani és tananyagokat profi videós technikával rögzíteni. Intenzív heti vagy tömbösített órák tartására is van lehetőség, valamint  kutatási eredmények bemutatásához kapcsolódó konferencia, sajtótájékoztató rendezése is lehetséges.

rev_1111_2.JPG

A laborban nyitottak doktoranduszok kutatási tevékenységének támogatására, fiatal kutatók tevékenységének és pályázatainak segítése. Lehet műhelykonferenciákat és PhD szemináriumokat is lebonyolítani.

A vállalati együttműködéseknek is teret nyújt a labor. Alkalmas coaching tevékenységre és vállalati tréningek segítésére, csapatépítésre vagy akár ezekhez kapcsolódó kutatások megvalósítására.

A labort bemutató rendezvény ezen a linken vagy YouTube-on visszanézhető. A laborról érdeklődni és helyet foglalni ezen az e-mail-címen lehet: szc.akademia@uni-corvinus.hu

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

borito_pixabay.png

A tavalyi év sok szempontból rendhagyó volt, azonban egy biztos: a szokásosnál lényegesen több időt töltöttünk a közösségi oldalakon. Ismerd meg az általánosan megfigyelhető tendenciákat, majd tedd próbára a tudásodat a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakosainak kvízével!

2021. 03. 31. Írta és borítókép: Kércz Dorottya

Az emberiség több mint fele egy napot tölt vele hetente. Mi az?

A We Are Social és a Hootsuite együttműködésében megjelent idei Digital 2021 jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év során az életünk még szervesebb részévé vált a közösségi média. A koronavírus-járvány fellendülése az összes platform terjedését felgyorsította, és jelenleg semmi jelét nem látni annak, hogy ez egyhamar megváltozna.

Világszerte 4,2 milliárd ember, vagyis a világ népességének 53,6 százaléka használja a közösségi médiát: egy átlagos felhasználó naponta 2 óra 25 percet tölt a különböző felületeken, ami egy hétre vetítve nagyjából egy ébrenléti napnak felel meg.

Csak az elmúlt évben közel félmilliárd (pontosabban 490 millió) új felhasználóval bővült a közösségi média, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 1,3 millióan regisztráltak valamilyen felületre: ez a szám másodpercenként nagyjából 15 embernek felel meg.

camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash.jpg

Kép: Unsplash

Uralkodó videós és ideiglenes tartalmak

Ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor egy videó többet egymilliónál: a Cisco tanulmánya szerint 2022-re az összes online tartalom 82 százalékát videós tartalmak teszik majd ki. Könnyebben emészthetők, szórakoztatóbbak, és a figyelmünket is tovább tartják fent, mint a statikus képi vagy szöveges tartalmak:  a rövid formátumú videós platformok, mint például a TikTok és a hosszabb tartalmakat biztosítók, mint a YouTube folyamatosan növelik felhasználói bázisukat.

Az ideiglenes tartalmak - a 24 óráig elérhető képek és videók - népszerűsége töretlen: tökéletesen kiszolgálják az egyre rövidülő koncentrálóképességünket, amit jól mutat az, hogy az Instagram-történetek napi aktív felhasználóinak száma ötszörösére nőtt 2016 és 2019 között.

instagram-1519537_1920.jpg

Kép: Pixabay

A niche platformok felemelkedése

2020 folyamán nagyobb teret kezdtek nyerni az eddig réspiacra, meghatározott célközönségre összpontosító közösségi oldalak: egyre többen fáradtak bele a tömeges médiahálózatok, például a Facebook vagy az Instagram tartalmi túltelítettségébe, emiatt inkább olyan platformok felé fordultak, amelyek még jobban kiszűrik a számukra nem releváns információkat.

A niche hálózatok kisebbek és célzottabbak: közösséget kínálnak olyan felhasználók számára, akiket egyes témák és érdeklődési körök kötnek össze. 

Erre a legismertebb példa a főként fiatalok körében népszerű Tiktok, ami 2020-ban közel 700 millióra növelte aktív felhasználói bázisát, de érdemes megemlíteni a gamerek körében kedvelt Twitch-et is, ami 2020 novemberében már több mint 8,5 millió aktív streamelővel rendelkezett. Ide sorolható a LinkedIn is a 722 millió egyéni és 55 millió céges felhasználójával, illetve a Reddit, ami bár már 15 éve létezik, az elmúlt időszakban hatalmas növekedésnek indult: 2020-ban az aktív felhasználóinak száma több mint 430 millióra nőtt. 

Küzdelem az álhírek ellen

A közösségi média kétélű kard: egyre többen támaszkodunk rá, mint hírforrásra, azonban ez a lehetőség veszélyessé is teszi - a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a digitális félretájékoztatás mértéke 2020 februárja óta növekszik. A koronavírus-járvány megjelenésével a felhasználók elözönlötték a közösségimédia-felületeket, hogy a pandémiával kapcsolatos legfrissebb információkhoz jussanak, ez pedig kiváló alkalmat teremtett az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjesztésére. A Twitter például figyelmeztető címkéket adott hozzá azokhoz a tweetekhez, amelyeknek manipulált a tartalma.

Új technológiák térnyerése

A közösségi médiában 2020-ban is növekedett az olyan technológiák alkalmazása, mint a kiterjesztett valóság (augmented reality) és a virtuális valóság (virtual reality). 

Míg VR a közösségi médiában kialakuló fázisban tart (bár a Facebook már hatalmas lépéseket tesz ebbe az irányba a Horizon, a szociális virtuális valóság bevezetésével), ugyanez nem mondható el az AR-ról. Az Instagram és a Snapchat például a kiterjesztett valóságot használja számos népszerű fotószűrőjéhez (pl. azokhoz a filterekhez, amik kisminkelik az arcunkat vagy napszemüveget tesznek ránk).

Az AR alkalmazásai a közösségi médiában nemcsak kameraszűrőkre korlátozódnak, hanem a márkák is egyre inkább felhasználják, hogy jobb vásárlási élményt nyújtsanak ügyfeleiknek. Az itthon is elérhető példák közül talán az IKEA jár leginkább az élen: applikációjuk már lehetőséget biztosít a vásárlóiknak arra, hogy a kiszemelt bútort virtuálisan elhelyezzék a lakásukban, megkönnyítve ezzel a döntésüket.

ikea.jpeg

Kép: IKEA

A trendeken túl: mire emlékszünk a mindennapi történésekből?

Az általánosan megfigyelhető trendeken túl a tavalyi évben is szinte minden nap jelent meg valamilyen új kihívás, társadalmi ügy, váratlan botrány vagy meglepő rekord a közösségi médiában: gondoljunk csak a “Reese Witherspoon challenge”-re, a Black Lives Matter mozgalomra, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek tömegére vagy David Attenborough felbukkanására az Instagramon.

De vajon meg tudod tippelni, hogy mi volt 2020 legkeresettebb szava a Google-ben? Rémlik, hogy mi a neve a decemberben elindult magyar közösségi oldalnak? Emlékszel még arra, hogy Donald Trump melyik közösségimédia-felületet akarta betiltani?

Itt a lehetőség, hogy teszteld a tudásodat! A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói Dr. Aczél Petra Újmédia-kommunikáció kurzusán összeállították 2020 átfogó közösségi média kvízét.

Három nehézségi fokozaton haladhatsz végig

 - a kezdő szinttől

 - a haladón át

 - a mesterfokozatig.

Mindegyik kérdéssor 12 kérdést tartalmaz.

Kvízezésre fel!

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel!  Tovább
“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

platter-2009590_1920.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem először lesz fogadó intézménye a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow programnak. A  program az Európai Unió tudományos versenye, az ösztöndíjat pedig 11 ezernél több pályázó közül csupán a legjobb 4 százalék nyeri el. A versenyzővel, Dr. Moreno Frauval és mentorával, Dr. Keszey Tamarával az élelmiszeripar digitális átalakulását vizsgáló kutatásról beszélgettünk.

2021.03.25. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: buffetcrush, Pixabay

A Foodization szójáték a food, vagyis az étel és a digital transformation, vagyis a digitális átállás összevonásából jött létre.

A FooDization projekt célja, hogy az élelmiszer előállítása során felgyülemlett digitális adatokat jobban ki lehessen használni, és az élelmiszeripari cégek javára lehessen fordítani például a tisztább étel gyártáshoz.

image_9.pngItt olyan adatokra kell gondolni, mint például a fejőgépek mesterséges intelligencia  által összegyűjtött adatai, ezen információk az adott tehén produktumát datálja” - mondja Moreno Frau a kutatásról.

Moreno kutatása hozzájárul, hogy a digitális adatok segítsenek az élelmiszeripari cégek innovációjában, valamint a környezetvédelmi szempontok markánsabban megjelenjenek az értékajánlataikban. A Marie Skłodowska Curie Individual Fellow program értékelésében kiemeli, hogy,

a kutatás egy olyan területet tár fel, ami minden fogyasztót érint, és az eredmények hatással vannak az élelmiszergyártás jövőjére.

Több mint 11 ezer projekt közül a  Foodization projekt 95,6 százalékos értékelést kapott az Európai Uniótól. Évente tízezer kutatás közül a pályázók csupán négy százaléka szerez támogatást a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow (MSCA) programban, vagyis egy hihetetlenül versengő tudományos megmérettetésről van szó. A program célja, hogy Európa legjobb kutatói 12-24 hónapos ösztöndíjat kapjanak egy vezető európai tudományegyetemen. Moreno a nyertes pályázatának köszönhetően a következő években továbbra is a Corvinuson folytatja kutatómunkáját, valamint három hónapot tölt majd Hollandiában is.

Ez az eredmény egy mérföldkő, hiszen bebizonyosodott, hogy kiemelkedő helye van a Corvinusnak a nemzetközi tudományegyetemek között,  és az egyetem képes arra, hogy ilyen nagy presztízsű projektek megvalósításához segítse a kutatókat.

- mondja Dr. Keszey Tamara, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének vezetője.

image_1_5.pngMoreno mentora szerint a metódusok területén teljes mértékben kiegészítették egymást.“Míg én a kvantitatív és tartalmi elemzésben segítettem, addig Moreno a kvalitatív metódussal támogatta a projektet. Az egyetem pedig hozzáférést biztosított egy jókora adatmennyiséghez, valamint segítséget nyújtott az adminisztrációs feladatokban” - mondja Dr. Keszey Tamara.

“Rengeteg segítséget kaptam a Corvinustól, Keszey tanárnőn kívül Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes támogatása is szükséges volt a projekt és az MSCA sikeréhez” - mondja az olasz kutató.

Moreno Frau a 2018-ban létrejött Corvinus Institute for Advanced Studies ösztöndíjjal érkezett Magyarországra.. “Már a doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat a marketing területén, majd jött a lehetőség, hogy a corvinusos kutatói éveim alatt nagyobb fókuszt fordítsak a digitális átalakulásra és annak az élelmiszeriparra gyakorolt hatására” - meséli Moreno.

Az MSCA program lehetőséget ad, hogy mind a kutató, mind a mentor nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Frau Moreno és Keszey Tamara együttműködése során a magyar szemlélet mellett az olasz nézőpont is hatással volt a közös munkára.

“Az együttműködés segített abban, hogy a két intézmény közötti  internacionális kapcsolati rendszer kiegészüljön. Az olasz-magyar kutatói kapcsolatrendszer így már kialakult, és a jövőben bízunk benne, hogy még több nemzetközi egyetemmel valósul meg tudományos együttműködés” - tette hozzá a tanszékvezető.

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart Tovább
Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

b_b_43_1.jpgA magas GDP azt is jelenti, hogy egy ország felkészült, és szembe tud nézni a jövő kihívásaival, a változással és kiszámíthatatlansággal? A Társadalmi Jövőképesség, vagyis Social Futuring Index megalkotói szerint több kell a jó élet hosszú távú fenntartásához. A Corvinus Egyetem kutatóközpontja egy új, nemzetközi együttműködésben készült indexet mutatott be: azt méri, hogy 36 OECD ország mennyire képes biztosítani állampolgárai számára a fenntartható életet. Hogyan került Magyarország a 8. helyre, és mi áll az index hátterében?

2021. 03. 18. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász Online

Magyarország a rangsorban olyan országokat előz meg, mint Svájc és Svédország. Milyen elméleti alapokra épül a kutatás, és mi a célkitűzése? A jövőképesség (futuring) új tudományterület, a Társadalmi Jövőképesség Index (SFI) pedig egy új index, amelyet megalkotói és kutatói ma tártak először a nagyközönség elé. 

„Igyekeztünk az emberi közösségek élete és haladása tekintetében egy új szemléletet és több szempontot érvényesíteni” – fogalmazta meg az interdiszciplináris kutatás célkitűzését Dr. Aczél Petra, a ConNext 2050 kutatóintézet senior kutatója, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője. A rangsor 2020-ig publikált adatokból készült, és mostantól két évente jelenik meg.

Milyen a hosszú távon fenntartható élet?

csakjanos_1.jpg„Mind a politika, mind a gazdaság világa valamilyen módon a versenyképesség körül mozog, és rövid távú célok vannak” – mondta Dr. Csák János, a Corvinus címzetes egyetemi tanára, a kutatóközpont alapítója. A rövid távú gondolkodásban azonban nem találjuk meg arra a választ, hogy valójában mi a fontos azoknak a szereplőknek, akik részt vesznek egy ország működésében és alakításában. Melyek azok az alapvető emberi jogok, amik tértől és időtől függetlenül fontosak számunkra, vagyis milyen szempontok alapján mondjuk azt, hogy jó az életünk?

A képen Dr. Csák János. Forrás: BCE

A Corvinus Egyetem kutatói erre a kérdésre keresték a választ a Központi Statisztikai Hivatallal és olyan nemzetközi partnerekkel együttműködve, mint a BarabásiLab és a kínai Institute for European Studies. Az index alapját négy általános emberi jó alkotja: a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly normatív szempontjai. 

aczel-2018_1.jpgDr. Aczél Petra senior kutató szerint „minden mérőszám, index mögött meghúzódik egy világkép, egy emberkép és egy kép arról, hogy mit tekintünk haladásnak”. A jövőképesség olyan rendezett életet jelent, amely a változásokat tanulással, előrelátással kezeli, és amennyire lehetséges, irányítja a jövőt. Az indexben az országoknak különböző szükséges és elégséges feltételeknek kell megfelelniük. Például az országnak működnie kell, a kultúrán keresztül reprodukálnia kell magát, és kell, hogy legyen fogalma a jó életről. Aktívan fel kell készülnie a változásokra, kezelni azok kockázatait, és előidéznie változásokat.

A képen Dr. Aczél Petra. Forrás: BCE

Mit jelent ez konkrétabban? Az országoknak az indexben az élet négy területén kell reagálniuk a változásokra: ökológiai-geopolitikai, szocioökonómiai, vagyis gazdasági és társadalmi, valamint kulturális és technológiai téren. Eltérő arányokban, de meg kell felelniük a korábban felsorolt szempontoknak is. A jövőképesség szintjét a kutatók számos nemzetközi, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból alkották meg, és olyan indexeket vettek alapul, mint a World Happiness Report, A Global Resilience Index és a Happy Planet Index. Így alakult ki az a kilenc dimenzió, ami összesen 28 indikátort tartalmaz, mint például az iskolában eltöltött évek számát, a hagyományok követését és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóságot vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagyságát.

Az eredmények szembe mennek az elképzeléseinkkel

szanto_zoltan_1.jpgMagyarország, Lengyelországgal egyetemben a 2020-as összesített rangsor 8. helyén áll, olyan országokat előzve meg, mint Svájc, Hollandia vagy Svédország. Az egyensúly dimenziójában hazánk az első helyen áll, míg a gondoskodáséban viszonylag hátul, az OECD országok rangsorának harmadik negyedében helyezkedik el. A rangsor nem azt mutatja, hogy az országban jelenleg mennyire biztosítottak a jó élet feltételei, hanem a jövőképességre vonatkozik. Azt fejezi ki, hogy az ország mennyire lesz képes hosszú távon fenntartani a jó élet feltételeit. „Ez az eredmény, ha nem is teljesen cáfol, de átkeretez egy közkeletű vélekedést” – mondta Dr. Szántó Zoltán Oszkár, a projekt senior kutatója, a Corvinus Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. 

A képen Dr. Szántó Zoltán Oszkár. Forrás: BCE 

Valóban meglephet minket a rangsor, de fontos figyelembe venni, hogy a GDP és a gazdasági fejlettség mellett az indexben más kulturális és társadalmi faktorok is szerepelnek. „Ez nem csak egy sorrend, hiszen a kompozit index a különbségeket csökkenti, vagyis a részletek is lényegesek” – mondta Bóday Pál, a KSH senior kutatója, aki ugyancsak részt vett az index megalkotásában.

A rangsort Kanada a maximális 100-ból 70 ponttal vezeti, majd Ausztrália és Norvégia következnek. Az összesített sort Portugál, Japán és Mexikó zárják. További részletek és az országok eredményeinek elemzései a kutatási beszámolóban olvashatók.

Nemzetközi és oktatási célkitűzések

A kutatók egyértelmű célkitűzése az index fejlesztése és nemzetközi ismertségének növelése. Szabadhegy Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs kiemelte, hogy a jövőben szeretnék a vizsgált országok körét kitágítani. A Corvinus Egyetemen már született sikeres TDK-dolgozat a témában, PhD kutatási témaként meghirdették, és a hosszú távú tervek között szerepel a szemlélet megismertetése a hallgatókkal. „Nem maga az index fog beépülni, de hosszú távú terveink vannak, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőképesség mint átfogó felfogás érvényesíthető az oktatásban” – mondta Dr. Aczél Petra.

A jövő és a jelen vállalkozói, döntéshozói és kutatói számára fontos ez az új szemlélet. Ahogy Dr. Szántó Zoltán megfogalmazta:

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá, amikor még nem tudjuk, hogy milyen lesz.”

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül Tovább
Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson

Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson

o_zs_0046_3.JPG

A 2021-2022-es tanévtől az oktatási hetek száma 13-ra emelkedik, a vizsgaidőszak pedig egy héttel rövidebb lesz. A változás hátteréről Dr Habis Helgával, a Corvinus mesterképzésekért felelős dékánjával beszélgettünk.

2021.03.12. Írta: Szabó Judit, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A következő tanévtől egy héttel hosszabb lesz az oktatási időszak a Corvinuson, ennek oka a szakmegújításokhoz kapcsolódik: az új tantervekben a hangsúly a folyamatos tanulásra, készülésre és kompetenciafejlesztésre helyeződik, ami több évközi számonkéréssel és megajánlott jegyszerzési lehetőséggel párosul. 

A módszertani változás a szorgalmi időszakban aktívabb munkát kíván mind a hallgatóktól, mind az oktatóktól, ugyanakkor csökkenti a vizsgaidőszak terhét. Az új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megírásában a dékánok mellett jogászok és a Hallgatói Szolgáltatások képviselői is részt vettek: Habis Helga szerint végig szem előtt tartották, hogy a vizsgaidőszakban továbbra is maradjon idő a felsőoktatási törvényben meghatározott minimum háromszori próbálkozásra, ennél rövidebbre tehát nem vehették a vizsgaidőszakot.

A módosítás kapcsán megpróbáltunk egyensúlyt találni abban, hogy minél hosszabb legyen a szorgalmi időszak, hogy a folyamatos tanulásra minél több idő legyen, a gyakorlati jegyet valóban folyamatos készülés alapozza meg, de a vizsgákra is maradjon kellő idő.

- mondta Habis Helga.

habis_helga.jpgAz intenzív hét az őszi félév elejére, a nulladik regisztrációs hétre kerül. A 14 hetes szorgalmi időszak az intenzív hétből és a 13 oktatási hétből áll össze, a vizsgaidőszak pedig 4+2 hetes lesz: a nem záróvizsgázó hallgatók 5 héten át, míg a záróvizsgázók a hathetes időszak utolsó két hetében vizsgázhatnak. Az őszi szünet időpontja nem változik, a vizsgaidőszak pedig továbbra is decemberben kezdődik, így a nemzetközi és vidéki hallgatók már a karácsonyi hazautazás előtt vizsgázhatnak. A tavaszi félévében is 13+1 hetes lesz a szorgalmi időszak, az intenzív hét viszont az eddigiekhez hasonlóan a tavaszi szünet mellett marad. Ennek oka, hogy több olyan projektheti kurzust is kínál az egyetem, amelyhez elméleti alapozás szükséges, így ezeket a kurzusokat a tavaszi intenzív hét tartalmazza majd.

A megújult Közgazdasági elemző mesterszakosok számára a félév menete eltér ettől, itt ugyanis negyedéves blokkokban tanulnak a hallgatók és minden negyedév egyhetes vizsgaidőszakkal zárul. Ez a vizsgahét pont egybeesik az őszi és tavaszi szünettel, és azokat a hallgatókat érinti, akik javítanának a megajánlott jegyen.

Habis Helga szerint az oktatók bár vegyes érzelmekkel fogadták a döntést, annak mindenki örül, hogy az oktatási hetek számának csökkenése megállt. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája miatt kikerültek bizonyos témakörök a tematikából, ezeket most visszaemelhetik az oktatók, illetve kitekintésre, részletezésre és gyakorlásra is több idő jut majd.

A módosítás tervezésében a Hallgatói Önkormányzat is részt vett. A tervezés során az őszi szünet törlése is szóba került, ugyanis a felsőoktatási törvény szerint egy tanév 20 hétből állhat, így választani kellett a vizsgaidőszak és a szünet között. A Hallgatói Önkormányzat a vizsgaidőszak rövidülése mellett szavazott, így a szünet változatlan maradhat.

A szorgalmi időszak hossza a 2018-2019-es tanévig 15 hét volt, ami 13 oktatási hétből, egy regisztrációs hétből és egy hét szünetből állt össze. Ez 2019-2020-ban megváltozott: az oktatási hetek száma eggyel lerövidült és intenzív hétté alakult át. Az idei tanévben két újabb módosításra került sor: hivatalosan 14 hetes lett a szorgalmi időszak, ami 12 oktatási hétből, egy hét intenzív hétből és egy hét szünetből állt (a korábbi évektől eltérően a regisztrációs időszak már nem tartozott ide). Emellett pedig az öthetes vizsgaidőszak is meghosszabbodott egy héttel, így összességében egy félév változatlanul 20 hetes maradt. A következő tanévtől a szüneteket már nem számítják bele a szorgalmi időszakba, így alakul ki a 20 hetes félév.

Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson Tovább
Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

o_zs_0010_1.jpg

Nemzetközi környezet, bérnövekedés, termelékenység, hazai fogyasztás - többek között ezekről is szó esik Zanaty Krisztina, a Corvinus Egyetem már végzett hallgatójának tudományos dolgozatában, melynek a zsűri a TDK Best Paper díjat is odaítélte. A munkát Dr. Sebestyén Géza egyetemi docens, az MNB Intézet kollégája koordinálta. A később akár folyóiratba is kerülő tudományos munkáról az írót és mentorát kérdeztük. 

2021.03.12 Írta: Brándisz Ádám, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász / Képek forrása: Corvinus

A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti már kész tervekkel rendelkezett, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.  

pic_1.jpg“Krisztivel 2014-ben találkoztunk először. Bármilyen óráról volt is szó, a testvérével, Dórival mindig a legjobbak között voltak. Kriszti demonstrátorom volt a Befektetési és Vállalati Pénzügyek tanszéken, majd nálam írta az alapszakos szakdolgozatát is, melynek témája a hitelminősítői döntések hatása volt az állampapírhozamokra. A TDK-dolgozata esetében már az alapfelvetés is nagyon érdekes kérdés volt. A dolgozat írásának időpontjában Magyarországon erős bérnövekedés volt, viszont ez nem igazán mutatkozott meg az inflációban. Erre a kérdéskörre kereste Kriszti a választ, ebből a témából írta a dolgozatot is” - meséli Géza a kezdetekről. 

Az igazi megfejtendő kérdés az volt, hogy a bérnövekedésnek van-e szignifikáns hatása az inflációra, illetve mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti még kevés szakirodalmat talált, azonban ahogy haladt előre, egyre több és több tanulmányt fedezett fel. Néhány európai adatokon alapuló kutatás arra jutott, hogy a 2008-as válság után gyengült a kapcsolat a bérnövekedés és az infláció között. Így a dolgozatban a két változó viszonyának erőssége mellett az is kérdés volt, hogyan változott a bérnövekedés és az infláció kapcsolata hazánkban, és ez milyen tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi példáknak megfelelően Kriszti VAR modellt használt kutatása során, amely a gazdasági témájú tudományos munkák körében bevett eszköznek számít.  

“A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta. A modellel először egy pozitív bérsokk hatását vizsgáltam a maginfláción, majd a válság előtti és utáni időszakra is elvégeztem a becslést, hogy megvizsgáljam a két változó viszonyának időbeli alakulását. Ezután további elemzéseket végeztem az ok-okozati kapcsolat erősségének feltárására, melyhez a lakossági fogyasztás alakulását, a külső környezet inflációs hatását, valamint az infláció és a kibocsátási rés nagyságának szerepét vizsgáltam. A becslést az Eviews nevű pic_2_2.jpgprogrammal végeztem el: használatának elsajátítása a későbbi tanulmányaimnál is jól jött.” 

A dolgozat végső megállapítása, hogy a bérnövekedés szignifikáns hatást fejt ki az infláció alakulására Magyarországon, azonban ennek mértéke csökkent a válság után. A kapcsolat gyengülésében szerepet játszott a válság utáni gyenge kereslet, az alacsony inflációs környezet és a negatívvá váló kibocsátási rés is. A teljes időszakot vizsgálva az is kiderült, hogy a bérek növekedésének inflációba való teljes átgyűrűzése nagyjából négy évet tesz ki, és a bérköltségek emelkedésének 50 százaléka épül be az árakba.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között Tovább
Megalakult az ország első Eurázsiával foglalkozó kutatóközpontja - Ázsia és az új világrend kialakulása

Megalakult az ország első Eurázsiával foglalkozó kutatóközpontja - Ázsia és az új világrend kialakulása

charles-postiaux-tnug2pwrape-unsplash.jpg

Összefogás, kulturális sokszínűség, új világrend - többek között ezeket vizsgálja majd a Corvinuson létrejött új kutatóközpont. A kerekasztal-beszélgetések, tanulmánykötetek és programsorozatok mellett ösztöndíjak is várják a hallgatókat, ezekről Horváth Leventével, az Eurázsia kutatóközpont igazgatójával beszélgettünk.

2021.03.11. Írta: Belayane Najoua, Borítókép: Charles Postiaux, Unsplash

Horváth Levente: A sanghaji Fudan Egyetemen végzett turizmus management szakon, amin mind a Bsc, mind az Msc képzést rektori kitüntetéssel zárta. Ezután Magyarország sanghaji főkonzuljaként vett részt a magyar-kínai kapcsolatok, a keleti nyitás és az Egy övezet, egy út kínai kezdeményezésben. Később a Magyar Nemzeti Bankban mint oktatási főosztályvezető, majd elnöki főtanácsadó támogatta a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatokat

Ha Eurázsiára gondolunk, akkor egy végeláthatatlan, kulturálisan és politikailag is heterogén terület jut először eszünkbe. A távolinak tűnő ázsiai országok sokakban bizonytalanságot keltenek, hiszen más szokások, más nyelvek, más kormányzati formák vannak jelen, melyekről kevesebb információ jut el hazánkba. Magyarország első, kifejezetten Eurázsiával foglalkozó kutatóközpontja programokkal, tanulmányokkal, tudományos folyóirattal és podcasttel indul el a Corvinuson.

“Ázsia nemcsak a félelmetes diktatúrákról, a kommunizmusról szól, hanem rengeteg lehetőséget rejt magában. Az egyik legfőbb célunk, hogy megmutassuk az embereknek Ázsia pozitív oldalát, megcáfoljuk a köztudatban élő negatív sztereotípiákat, mert csak így érthetjük meg az ázsiai folyamatokat, a gazdasági fejlődést és a kulturális különbségeket” - mondja Horváth Levente, a kutatóközpont igazgatója.

A világ legnépesebb és leggyorsabban fejlődő régiójának megismerése és tanulmányozása nemcsak a tudományos életben fontos, hanem a mindennapi életre is hatással lehet, hiszen az importtermékek és az életünket érő hatások jelentős része Ázsiából származik - innen indult az egyik legnagyobb az Alibaba online webáruház, a fiatalok körében népszerű TikTok nevű alkalmazás (amelyről ebben a cikkben írtunk részletesebben), vagy éppen a legkülönfélébb kulináris újdonságok. 

edward-he-ukyzxec2k_s-unsplash.jpg

Kép: Edward He, Unsplash

A központ tudományos kutatásokat és hétköznapi kiadványokat is publikál majd, melyekkel jobban megismertethetik a térséget. “A 21. század elején egyre több vezető kutató és politikus hangsúlyozza, hogy egy új, multipoláris világrend van kialakulóban - az Eurázsia korszak -, amelyben nemcsak egy ország fogja vezetni a világot, hanem akár egy egész térség. Erre nagy hatással lehet Kína, Oroszország és Ázsia több régiója is, melyek az elmúlt évtizedekben soha nem látott fejlődésen mentek keresztül” - mondja Horváth Levente.

Oktatás és lehetőség a hallgatóknak

Ázsia  oktatási jelentőségét mutatja, hogy a QS World University Rankings rangsorában az első ötven között már tizenöt ázsiai egyetem szerepel. “A kutatóközpont fontos célja, hogy minél több kapcsolatot építsen a felsőoktatásban is, ami később közös konferenciákat, tanulmányutakat és ösztöndíjakat is lehetővé tehet alapszakos, mesterszakos és doktori képzésen”  - mondja Horváth Levente. A kutatóközpont nemzetközi kutatói hálózatokban is részt vesz. A hallgatók ezzel a szakdolgozathoz vagy TDK-tanulmányokhoz is segítséget kaphatnak.

“Habár a központ a Corvinus Egyetemen alakul meg, a programok és a lehetőségek minden, magyar felsőoktatásban résztvevő tanuló számára elérhetőek lesznek, illetve az itthoni Ázsiával foglalkozó szervezetekkel is együtt szeretnénk majd működni” - mondja Horváth Levente. 

Rendszeres programok és tanulmányok Ázsiáról

Havonta rendezik meg az Eurázsia-kerekasztalt, ahol kutatók, egyetemi oktatók és a témában jártas szakemberek tartanak előadást. Az első előadás Kína szerepét mutatta be a 21. századi Eurázsiában, de lesznek interaktív előadások Oroszországgal, Japánnal, Közép-Ázsiával és Délkelet-Ázsiával kapcsolatban is. Az online események minden érdeklődő számára nyitottak regisztráció után.

photo-1590402494682-cd3fb53b1f70.jpeg

Kép: airfocus, Unsplash

A kutatóközpont negyedévente megjelenő tanulmánykötetet is kiad Eurasia Review címmel. “A tanulmánykötettel is azt hangsúlyozzuk, hogy habár vannak Ázsiával kapcsolatos kutatások Magyarországon, nincs ennek egy összefogó szervezete, ami egyesítené és érthetően kommunikálná a kutatások eredményeit” - mondja Horváth Levente. A Corvinus Egyetem honlapján lehet tanulmányokat beküldeni, amit szerzői díjjal is honorál a kutatóközpont. Az első általános témájú kötet Eurázsia felemelkedésére koncentrál, így a geopolitikától kezdve az infrastruktúrán át az oktatásig sokféle témában küldhetnek be saját anyagot a kutatók.

“Szeretnénk emellett rövid, olvasmányos, érthető cikkeket is publikálni, amelyeket népszerű online platformokon jelenítenénk meg, hogy ezzel is kedvet kapjon a olvasóközönség a régió megismerésére” - hangsúlyozza Horváth Levente. Ilyen cikk például a Világgazdaság oldalán megjelent Eurázsia felemelkedése: valós növekedési potenciál Európa számára című rövid, tájékoztató cikk. 

A következő kerekasztal-beszélgetés március végén várható, addig pedig íme néhány könyv, amit érdemes elolvasnod, ha érdeklődsz Eurázsia rendkívül színes kultúrája iránt:

 

 

Az Eurázsia kutatóközpontot jelenleg a Facebookon tudod elérni, ahol minden információt megtalálsz róla. 

Megalakult az ország első Eurázsiával foglalkozó kutatóközpontja - Ázsia és az új világrend kialakulása Tovább
Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

austin_2.png

James E. Austin, a Harvard Business School professzora kapta a Rajk Szakkollégium által alapított Herbert Simon-díjat 2019-ben. Most végre a járvány ellenére átveszi a díjat, és ingyenesen online mesterkurzust tart minden érdeklődőnek. A díj hátteréről és a március 4-ei előadásról Pózner Vandától, az egyik főszervezőtől tudtunk meg többet.

2021.02.27. Írta: Taxner Tünde, képek forrása: Rajk Szakkollégium

A Herbert Simon-díj egyedülálló, mert nem egy akadémiai, szakemberekből álló testület dönti el, hogy kinek ítélik oda, hanem a Rajk Szakkollégium tagjai. “A Herbert Simon-díjas demokratikus szavazás útján, a diákok döntése alapján, hosszas vitát követően kerül ki” – osztotta meg velünk Pózner Vanda. A díjat a szakkollégium 2004-ben alapította, és a világhírű tudósok fogadása mindig az év egyik fénypontja számukra. “A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására” – mondta a szervező.

kiadvany.pngAz előző években olyan kutatók kapták meg a díjat, mint James G. March (2005, Stanford University), Michael C. Jensen (2007, Harvard University) vagy Hakan Hakansson (2010, BI Norwegian School of Management). Miért esett 2019-ben a választás James E. Austinra? A professzor fő kutatási területe a for- és nonprofit szektorok közötti együttműködés, 1972 óta a Harvardon kutat. Publikációi emellett az üzleti szakemberek nonprofit szektorbeli motivációiról szólnak, vagy az internet stratégiai lehetőségeit tárgyalják civil szemszögből.

A díjátadóhoz hagyományosan hozzátartozik egy mesterkurzus is, amit a díjazott tart. A járványhelyzet miatt a 2020-as eseményt elhalasztották, és most online formában rendezik meg. “A legnagyobb kihívást ez az online forma jelenti, és az, hogy le kellett mondanunk bizonyos tervekről, mint például egy civil expo, ahol az érdeklődőknek lehetősége lett volna szélesebb körben megismerkedni a nonprofit szektor szereplőivel” – mondta el Vanda.

Az előadást ingyenesen meg lehet nézni, a szakkollégiumi szervezőcsapat élőben fogja közvetíteni egy Facebook-eseményben. Az átadó március 4-én 18.00-tól lesz, az előadás címe pedig: “Challenges and Opportunities of Collaborations between Nonprofits and Businesses”. Az alkalom nem regisztrációhoz kötött, azonban ha valaki szeretne előzetesen értesítést kapni az ünnepségről, Eventbrite-on regisztrálhat.

Vanda így fogalmazta meg az esemény és a díj legfőbb célját:

Azt reméljük, hogy James E. Austin megválasztásával nemcsak lehetőséget kapunk arra, hogy elmélyítsük tudásunkat a társadalmi vállalkozások és szektorok közötti együttműködések terén, de jobban megérthetjük a hazai helyzetet is. Új ismereteinket szeretnénk a magyar civil szektor számára is elérhetővé tenni, ezzel segítve fejlődésüket. Küldetésünknek tartjuk, hogy rávilágítsunk azokra az értékekre, amelyet a nonprofit és forprofit vállalatok közötti együttműködések mindkét fél számára tartogatnak, és amelyek hazai közegben eddig kevés figyelmet kaptak.

A szakkollégisták az átadó megszervezésén túl minden évben egy kiadványt is összeállítanak, amiben bemutatják a Herbert Simon-díjas munkásságát. Ebben az évben a Rajk diákjainak tanulmányain keresztül ismerhetjük meg James E. Austin munkáit. Ha szeretnél róla többet megtudni, a digitális kiadványt a weboldalukon találod.

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora Tovább
süti beállítások módosítása