Közgazdász Online


Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

img_0298-min.JPG

A tavaszi félév távoktatással telt, a veszélyhelyzet ugyanakkor megszűnt, és ez lehetőséget adhat a visszatérésre is. A szeptemberi tervekről és a kollégiumi férőhelyek számáról a Corvinus Egyetemet kérdeztük. (borítókép: Szép Zsóka)

Kovács Máté

Személyes oktatással terveznek szeptembertől a Corvinuson, amennyiben a járványügyi helyzet változatlan marad – válaszolta megkeresésünkre a Budapesti Corvinus Egyetem.

Ha tehát a kormány nem vezet be ismét korlátozásokat, a tanév normál tanrend szerint zajlik majd. 

A távoktatás lehetőséget nyújtott a digitális felületek integrálásához. A tavaszi félév 3051 kurzusát a Moodle és az Office 365 programok integrációjával létrejött rendszerben tartották meg, a jó gyakorlatokat pedig a későbbiekben is hasznosítani fogják. 

nevtelen_terv_25.pngAmi már biztos, hogy eltörlik a szakdolgozatok papír alapú leadását, azokat - az idei tavaszi félévhez hasonlóan - online kell leadniuk a hallgatóknak, valamint a bírálatokat is úgy kapják meg. A szakdolgozatoknál régóta tervezték az online átállást, a járvány csak meggyorsította a folyamatot. (kép: Canva)

Emellett további jó gyakorlatok bevezetésén is dolgoznak, ezeket a következő tanév elején vezetnék be. Ezekről beszámolunk majd, ezért érdemes lesz követni az oldalunkat. 

A Corvinus nem csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát

A hírek szerint az ELTE csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát ősztől. A Corvinus Egyetemen nem terveznek csökkentést, normál üzemű tanévre és teljes kapacitásra készülnek. 

A Corvinus három budapesti és egy székesfehérvári kollégiumot működtet. A Tarkaréti Kollégiumban, valamint a Kinizsi Kollégiumban 400-400 főt, a Földes Ferenc Kollégiumban 300 főt, a székesfehérvári épületben pedig 50 főt várnak, ahogyan a korábbi tanévekben is. (kép: Corvinus)

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

A kollégiumokban több óvintézkedést is bevezettek, valamint kézfertőtlenítőket helyeztek ki. Kialakítottak egy olyan, saját fürdővel és mellékhelyiséggel rendelkező sarkot is, ahol szükség esetén a beteget el tudják különíteni. 

A nyáron a Tarkaréti és a Kinizsi Kollégiumban is jelentős felújítások zajlanak. A beruházások többek között az épületek energetikai hatékonyságát növelik, így még komfortosabbá válnak az épületek a bent lakó hallgatóknak. 

Hogyan kerülhet be valaki a kollégiumba?

A kollégiumi helyeket pályázattal lehet elnyerni. A pályázat során előnyben részesülnek a szociálisan rászoruló, jó tanuló, jó sportoló, közösségi munkát végző hallgatók. 

A jelentkezési időszak jelenleg is tart, az ehhez szükséges kérvényeket július 8-ig lehet benyújtani a Neptunon keresztül.

A „Kollégiumi jelentkezés” kérvény mellett a „Szociális pontok kollégiumi jelentkezéshez” kérvényt is ki kell tölteni, az utóbbi a szociális rászorultság megállapításához szükséges. 

Jelenleg a már jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak, valamint azok, akik alapszakos hallgatóként idén jelentkeztek mesterképzésre. Az újonnan jelentkezők számára  a kollégiumi pályázatokat a felvételi eredmények után írják ki.

A kollégiumi jelentkezés részletes leírása itt érhető el. Bővebb tájékoztató és a szükséges igazolások listája pedig a Hallgatói Szociális Bizottság, valamint a BCE HÖK oldalán található. 

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken Tovább
Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni?

Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni?

67247705_3153310098020220_146603189615984640_o.jpg

Mit tehet a hallgató, ha úgy érzi, hogy egyetlen diploma már nem elég értékes, vagy külföldi egyetemen is teljes fokozatot szeretne szerezni rövidebb idő alatt? A kettős diploma program nemcsak ezért lehetőség, hanem nemzetközi kapcsolatok kiépítésére alkalmas lehet. Következő írásunkban Nemes Mercédesz marketing szakos vendégszerzőnk beszámolóját olvashatjátok, aki a Corvinus és a Passaui Egyetem kettős diploma programján vett részt. 

Mi az a double degree (=kettős diploma) program? A kettős diploma programok lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy a hazai egyetem mellett oklevelet szerezzenek egy partneregyetem képzésén is. A double degree programok általában kevesebb időt vesznek igénybe, mint amennyire az egyes programokhoz szükség lenne, emellett lehetőséget kínálnak nemzetközi és interkulturális tapasztalatok megszerzésére is. A Corvinuson elérhető kettős diploma képzésekről ezen az oldalon olvashatsz részletesen. 

Vendégszerző: Nemes Mercédesz

78300131_581396299460493_5026297280437682176_n.jpgTapasztalataim szerint a kettősdiploma program jóval több, mint egy Erasmus félév. Amikor a DSG programba felvételiztem, ugyan figyelmeztettek rá, hogy egész más lesz ez az év, mint az eddigi külföldi félévek, de akkor még el sem tudtam képzelni, mi minden vár rám. 

Dupla kihívás

Kezdjük rögtön a szakmai és tanulmányi előnyökkel és az ezekhez kapcsolódó kihívásokkal. Minden kezdet nehéz, de a külföldi mesterképzés kezdete különösen az volt.

Össze sem lehet hasonlítani egy Erasmus félévvel, hiszen az ember egy egyenértékű német mesterszakos hallgató életébe csöppen bele, egyik napról a másikra.

Nincsenek külföldi hallgatóknak szóló angol kurzusok, érdekes, választható, sok kreditet érő workshopok és könnyített vizsgák. Ugyanazt a szigorú követelményrendszert kell teljesíteni kimagasló színvonalon, mint bármelyik német hallgatónak. A német oktatás stílusában is merőben más, mint a magyar. Nem elég a vizsga előtt pár nappal felvértezni magunkat a szükséges tudással, a vizsgaidőszak előtt másfél hónappal már megtelnek a könyvtárak, és elkezdődik a kemény felkészülés. A Corvinuson megszokott kreatív projektek helyét részletes kutatómunka vette át. Passauban tanultam meg igazán tanulni.

Dupla élmény

82984765_256512865451542_8059517993643671552_n.jpgA Németországban töltött közel egy év alatt számos olyan dologra volt lehetőségem, amelyekre egy gyorsan elrepülő Erasmus félév alatt sohasem lett volna. Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább sikerült akklimatizálódni, amihez az is hozzájárult, hogy egészen korán elkezdtem baristaként dolgozni egy egyetemhez közeli kávézóban. A latte art készítés módszertana mellett rengeteg diákot megismertem a hangulatos kávézóban. A pörgős közegben megtanultam a másodperc töredéke alatt angolról németre és németről angolra váltani. A mai napig talán ez volt életem legszórakoztatóbb diákmunkája. Minijobot vállalni nemcsak az anyagi vonzata miatt éri meg, hanem azért is, mert rendkívül felgyorsítja a beilleszkedés folyamatát.

Szakmai jellegű kihívásból is akadt bőven. Az évem fénypontja a 5-Euro Business Wettbewerb volt, amely egy 5 Euro tőkét biztosító startup verseny. Lényege, hogy 8 hét alatt egy 5 Euróból működő vállalkozást kellett építeni. Ezalatt a pár hét alatt a csapatommal eszméletlen ütemben  alkottuk meg a régió első kültéri szabadulós játékát, amit aztán saját üzleti koncepciónk és marketingstratégiánk alapján az egyetemen értékesítettünk.

Az eredményt a városházán egy szakmai zsűrinek kellett  5 perces pitch keretében prezentálnunk, és egy standdal is képviseltettük magunkat. 

67542701_3153319261352637_5128764922263502848_o.jpgA befektetett energia bőven megtérült: a verseny első díját és a médiamegjelenésekért járó különdíjat is mi hoztuk el. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtam a verseny által, attól kezdve, hogyan alakítsuk ki a megfelelő árazást, hogyan osszuk fel a felelősségi köröket a szervezeten belül, hogyan számolunk a gyakorlatban változó költséget és fedezetet, egészen addig, hogy mi a legoptimálisabb értékesítési helyszín. A legmélyebb élményt számomra mégis az jelentette, hogy külföldiként én is értékes tagja lehettem a csapatnak, és a zsűrit is meglepve, némi nyelvi akcentussal, de szakmai tökéletességgel prezentáltam, mitől ért célba startupunk marketing stratégiája.

Dupla diploma

Bár önmagában már a felsorolt tapasztalatok és tudás miatt is megérte volna ez az év, elmondhatatlan büszkeséggel tölt el, hogy megálltam a helyem egy olyan szigorú követelményrendszerben is, mint amilyet a német felsőoktatás támaszt a hallgatókkal szemben.

A kettős diploma már csak hab a tortán, és remélni tudom, hogy a munkaerőpiac is hasonlóan nagyra értékeli majd ezt a tapasztalatot.

Én mindenesetre hálával tartozom a DSG-nek és a DSG oktatóinak, hogy lehetővé tették számomra és még oly sok hallgató számára, hogy nemcsak egy dupla diplomával, de dupla élményekkel is gazdagodjunk.



Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni? Tovább
,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

nevtelen_terv_23.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Mi az irányzat háttere, és hogyan érdemes tanítani? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. Kétrészes anyagunk második részét olvashatjátok.

Írta: Sipos Sára

f61782c1b5ae2c2db55842cd1cfa839acebde30a.jpgMilyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek - többek között ilyen kérdésekre keresi a válaszokat dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. 

A Zöld Egyenlőség podcast-ed első részének címe: megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent. A legtöbben felteszünk magunknak fontos kérdéseket a társadalommal kapcsolatban, de nem válaszolunk rájuk, mert mindig könnyebb azt a szemléletmódot követni, ami körülvesz.

Vagy amit az egyetemen tanítunk nektek.

Pontosan. Mivel nem hallunk eleget a fenntarthatóságról, nem tudjuk, mit és hogyan kellene csinálni. Pedig mi lennénk a jövő generációja. Szerinted milyen a hozzáállás a témához?

ecology_masolata.pngAz első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy az egyetem a munkaerőpiacra készít fel vagy az érett, kritikai gondolkodásra? A kettő nincs mindig harmóniában. Főleg mikor az ökológiai közgazdaságtanban arról beszélünk, hogy gyökerestől kellene megkérdőjelezni a jelenlegi gazdasági működést, logikát. Róka fogta csuka a helyzet: ha a munkaerőpiacra készítünk fel benneteket, akkor a jelenlegi működést kell megértenetek. Ezért az alternatív ötletekről sokak fejében az alakul ki, hogy minek tanítani, ha nem így működik a világ. Ugyanakkor a világ gyorsan változik. (kép: canva.com)

ressely-e2-min.jpgMásrészt egy egyetemnek morális felelőssége van abban, hogy úgy ad-e át alapvetéseket – mert azok erősen élnek bennünk -, hogy azok mögött sosincs kérdőjel. Ha nincs, akkor a világhoz idomultok, a világ pedig hozzátok: önmegerősítő hatásmechanizmus lesz belőle. A kritikai gondolkodásnak meg kell jelennie. Megmutatjuk a diákoknak, hogy működik a világ, majd elmondjuk, hogy milyen alternatívák lehetnek, vagy mivel lehet vitatkozni. (fotó: Ressely Kinga)

A másik kérdés a felelősség. Ritkán tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy üzleti oktatással foglalkozó felsőoktatási intézménynek mekkora szerepe van abban, hogy később hogyan működik a gazdaság. A felelősségünkkel nem vagyunk teljesen tisztában, nem reflektálunk rá.

Azt gondoljuk, hogy a közgazdaságtan értéksemleges, holott minden, csak nem az. Értéktelített témákról beszélünk, mégis azt gondoljuk, függvényekkel matematizálni tudjuk a társadalomtudományt. Pedig a függvények mögött hús-vér emberek vannak.

Említetted a társadalomtudományt. Gyakran felmerül bennünk, diákokban, hogy mit és miért tanulunk, kinek tudunk vele segíteni. A kérdésekhez megválaszolásához társadalomtudományra, filozófiára is szükségünk lenne.

Nem lehet megérteni a gazdaság működését szociológia, a tudományt vagy az értékválasztásokat filozófia nélkül.

ecology_masolata_1.png

(kép: canva.com)

A félév során a Korszakos Könyvek Program keretein belül többek között Adam Smith, Max Weber, Jeremy Bentham írásait olvastuk. Gyakran nem is azt tanuljuk róluk, amit valójában mondtak.

Alapszinten is mindenkinek találkoznia kellene a jelenlegi domináns gazdasági megközelítések morálfilozófiai irányzataival. Tanulni kellene azokról, akiket említettél, és másokról is. Mesterszinten már több szó esik róluk.

Max Weber írt arról, hogy a gazdaság a társadalomtudományon belül helyezkedik el, a kettő egymásba ágyazódik. Hiányoljuk, hogy ez a gazdasági képzés során nem derül ki.

Kollégákkal és hallgatókkal is szoktunk erről beszélgetni. Hiányzik az az önreflexió, hogy ha a Corvinusra már eljutottam, akkor nagyon kiváltságos közegből jövök. Adjunk hálát ezért a kiváltságért, de tudatosítsuk, hogy ez felelősséggel jár.

Mások is vannak a világon, akikre kőkemény hatással van az a gazdaság, amit csinálunk vagy csinálni fogunk. Ennek az önreflexiónak minden szakon meg kellene történnie.

Látsz változást az intézményen belül?

Igen, abszolút. Egyik példa a Science Shop, melyen keresztül a hallgatók különböző projekteken dolgoznak civil szervezetekkel. Az egyik alapvető probléma az értéksemlegesség mellett, hogy a vállalatokra is önálló, egy célra felépített entitásként gondolunk. Pedig a vállalatok önmagukban nem léteznek. Befolyásolják az életünket, mindenkiét; társadalmi képződmények. Elvileg azért jönnek létre, hogy emberi szükségleteket elégítsenek ki, nem a haszonmaximalizálásért.

Találunk olyan tantárgyakat is, melyek alternatív gazdasági rendszerekről szólnak. Érdeklik ezek a diákokat?

Amikor az alternatív gondolatokat megosztom a hallgatókkal, őszinte csillogást látok sokak szemében. Érdekli őket, de 20-22 évesen még mások a prioritások, nem akarja mindenki megmenteni a világot. De figyelnek, ha a megszokottól eltérő gondolatokkal találkoznak. Tavasszal a Közgazdászok a közpolitikában szervezet vitát szervezett a nemnövekedésről. Este volt a beszélgetés, de nagyon sokan eljöttek, alig fértek el a teremben. Szervezünk kurzusokat is a témában, és habár még gyerekcipőben járunk, a diákok szeretik őket.

img_0291-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a jelenlegi emberképet kell megváltoztatni. A homo oeconomicust nehéz feladni, pedig ez lenne az első lépés.

Teljesen egyetértek. Az emberi tulajdonságok lecsupaszítása azért is veszélyes, mert az elmélet önerősítő folyamatba sodor. Azt állítjuk az emberről, hogy önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionális. Erre az emberképre gazdasági elméleteket építünk, ezek alapján műveljük a gazdaságpolitikát, állítunk fel pénzügyi rendszereket. Erre a logikára építve hozzuk meg a politikai döntéseket. A paradigma alapján jönnek létre az intézmények, a társadalmi funkciók. Ezek ugyanúgy a logikát erősítik tovább, hiszen az intézményeken belül is – micsoda meglepetés – az önérdekkövetők, haszonmaximalizálók, racionálisak a legsikeresebbek.

ecology_masolata_2.pngEzek után nehéz meggyőzni az embereket, hogy lehetne jobban, igazságosabban, fenntarthatóbban élni, és ez nem járna lemondással. Azt válaszolják, ne tegyünk semmit, mert az emberek önzők. A viselkedés és a paradigma egymást erősítik. Pedig az emberek nem ilyenek; van bennük önzőség, ahogy együttműködési készség is. Ha az utóbbi nem lenne, most nem egy majd 8 milliárdos világban élnénk, miközben kipusztítjuk a Földet magunk alatt. Mert ezt nem az önzőségünkkel értük el, hanem az együttműködési képességünkkel. Ezt a tulajdonságot pedig a koronavírus alatt is felismerhettük. Ha az ember homo oeconomicus lenne, akkor az ápolók, az óvónők vagy szállítók nem dolgoznának értünk, az emberek pedig nem tapsolnának vagy köszönnék meg nekik. (kép: canva.com)

Az emberkép utáni következő lépés a munka eszméjének átalakulása lenne. A munkára jelenleg a jólét, és nem a jóllét eszközeként tekintünk, amit a kapitalizmus gyökerei miatt nehéz módosítani. Pedig igazából mindenkinek olyan munkára van igénye, amit szeret, amit hivatásként él meg.

Hogyne lenne rá igényük. Látható, hogy már a koronavírus alatt is változott a munkáról való gondolkodásunk. Sokan megkérdőjelezték, hogy a munka csupán egy 8-tól 4-ig tartó mókuskerék lenne. De a munka mennyiségéről és értékeléséről is más a vélekedés. Hirtelen a piac által nem értékelt munkákat is értékeljük.

Mert a piac valóban nem értékeli az ápolót, a tanárt, a sofőrt, az ételkihordót vagy a kukásembert, de mi hirtelen rájöttünk, hogy az életünkhöz való hozzáadott értékük felbecsülhetetlen.

Feltesszük magunknak a kérdést, hogy van-e értelme tovább tolni a fogyasztói társadalom szekerét. Mit fogunk felelni a gyerekeinknek 20 év múlva arra a kérdésre, hogy mit tettünk, mikor a tudósok már mind arról beszéltek, hogy nem így kellene élni?

ecology_masolata_3.png

(kép: canva.com)

Érzékelni kell a környezet adta lehetőségeket. Még ha az nem is mindig olyan, mint amit elképzeltünk.

Igen, a változás meglepően sok helyről jöhet. De sosem szabad lebecsülni az emberi beavatkozás fontosságát, az egyéni tragédiákat. Ezeket mi okozzuk azzal, hogy ilyen társadalmakban élünk, mint most. Ugyanakkor, az emberek zsigerileg elutasítják a változást.

Csak akkor történik valami radikális, ha már nem lehet félresöpörni a következményeket. Ilyenkor teljes odaadással a változás felé kell fordulni.

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész) Tovább
„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

Márkaellenesség, megosztó kampányok és a Z generáció

markus-spiske-bjwtn1greqk-unsplash.jpg

A mai fiatalok tényleg jobban kerülik a márkákat, mint a szüleik? Hogyan befolyásolja a Z generáció fogyasztását a klímaszorongás? Márkaellenességről, megosztó kampányokról és a koronavírus fogyasztásra tett hatásairól is kérdeztük Dr. Zsóka Ágnes egyetemi tanárt és Kovács Vajkai Éva doktorjelöltet, akik a Vezetéstudomány folyóiratban publikálták kutatásuk eredményeit. (borírtókép: Markus Spiske; Unsplash)

Vendégszerző: Kránicz Bence

Mikor vált fontos kutatási területté a márkaellenesség vizsgálata? Milyen társadalmi, gazdasági okok miatt lett releváns ez a kutatási terület?

brand.pngKovács Vajkai Éva: A márkaellenesség nem egyenlő a márkaelkerüléssel, a márkaellenesség szélsőségesebb jelenség, noha a motivációk között azonosíthatók átfedések. A márkaelkerülés fogalma a szakirodalomban először az 1990-es évek elején jelent meg, majd a jelenség vizsgálata 2009-től került ismét előtérbe. A kutatók egy csoportjának nézőpontja szerint tudni azt, hogy a fogyasztók milyen termékeket és márkákat nem vásárolnak és miért, legalább annyira fontos, mint tudni azt, hogy miért döntenek bizonyos termékek és márkák mellett. A fogyasztói magatartással kapcsolatos kutatásokban sokkal elterjedtebb volt az utóbbi kérdés vizsgálata. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: A márkaelkerülés témaköre a fogyasztói társadalom óriási térnyerésének köszönhetően került jobban előtérbe – egyfelől mint a fogyasztásellenesség egyik megjelenési formája, másfelől mint a negatív környezeti és társadalmi hatásokkal járó üzleti gyakorlat elleni lépés. Klasszikusan márkaelkerüléshez vezethet, ha nem vagyunk megelégedve a márkához kötődő tapasztalatainkkal vagy a márka esztétikai megjelenésével, de

ma már legalább ennyire fontos kérdés, tudunk-e azonosulni a márka által közvetített értékekkel, a vállalat imázsával és kommunikációjával, felelősnek és etikusnak tartjuk-e a vállalat tevékenységét.

Amennyiben a válasz nemleges, az mind márkaelkerüléshez vezethet.

Miért merült fel az a hipotézis, hogy a Z generáció mást és másként fogyaszt, mint a szülők generációja? Mennyiben „törvényszerű” ez a fogyasztásbeli különbség a nemzedékek között?

brand_masolata.png

(kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Kutatási tapasztalatok szerint a fiatalabb generációk számára az identitás, az önkifejezés megfelelő módjainak megtalálása központi kérdés, de ugyanígy erősen jellemző a kritikai látásmód, a kapott információk megkérdőjelezése és ellenőrzése, az öntudatos hozzáállás. Emellett a fiatal generációk egy olyan világban nőnek fel, amelyre egyszerre jellemző a korábbi évszázadokban sosem látott mértékű és kiterjedésű fogyasztói kultúra, és másik végletként súlyos társadalmi és környezeti problémák egész sora. Ez a kettősség minden jelenséget sokkal élesebb megvilágításba helyez, arról nem is beszélve, hogy az ökológiai problémák a fiatal generációk egészséges, élhető jövőjét, a társadalmi problémák pedig a társadalmak épségét, békéjét, kohézióját veszélyeztetik.

A fiatal generációk egyre tisztábban látják, mekkora árat kell fizetni a kényelmes fogyasztói létért.

Kovács Vajkai Éva: Támaszkodva a generációelméletekre – azon belül a Z generáció jellemzőire – döntöttünk a Z generáció megvizsgálása mellett. Ők számos területen különböznek a korábbi generációktól, nem csak a fogyasztási szokásaik tekintetében. A márkaelkerülés mögött többféle motiváció húzódhat meg. Törekedtünk arra, hogy azt a generációs csoportot vizsgáljuk, amely esetében valamennyi márkaelkerülési motiváció megfigyelhető, és amely egyben célcsoportja is a kutatás fő fókuszát jelentő fast fashion márkáknak.

Miért a fast fashion márkák elutasítottságát vagy elfogadottságát vizsgálták? Milyen szempontból tekinthető a fast fashion kulcsterületnek ennek a generációnak a fogyasztási szokásaival kapcsolatban? (kép: canva.com)

brand_masolata_masolata.pngKovács Vajkai Éva: A fast fashion márkák melletti fő érv az volt, hogy valamennyi márkaelkerülési főkategória vizsgálható volt az esetükben. Néhány példát hozva: a tapasztalati márkaelkerüléshez szorosan köthető a fast fashion termékekre jellemző minőségi probléma. Tekintve, hogy a ruharadabok alkalmas eszközök a kezünkben, hogy kifejezhessük velük a személyiségünket, így a fast fashion márkák termékei alkalmasak voltak arra, hogy az identitással összefüggő márkaelkerülést is megvizsgálhassuk. A fast fashion márkákhoz számos környezeti és társadalmi probléma kapcsolódik, így a morális márkaelkerülés elemzésére is lehetőségünk nyílt. Ugyanez elmondható a hiány értékű és reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésről is. Ahogy a kutatásban is rámutattunk,

a Z generáció az eddigi generációk közül a leginkább környezettudatos, és a generáció tagjai odafigyelnek arra is, mit viselnek, így rendkívül izgalmas volt betekintést nyerni a Z generáció egy szűkebb rétegének márkaelkerülési magatartásába.

Zsóka Ágnes: A fiatal generáció – még kamaszként – a divathoz kötődően kezd önálló fogyasztói döntéseket hozni; önazonosság-tudatához, csoporthoz tartozásához, saját énjének a világban való elhelyezéséhez ez szükséges. Így mindenképpen találkozik a széles körben elterjedt, megfizethető árú termékeket kínáló fast fashion márkákkal. A termékek minőségére, ár-érték arányára, tartósságára kamaszkorban még nemigen érzékeny ez a csoport, hiszen a termékeket a szülők vásárolják. Fiatal felnőttként átértékelődnek bizonyos kérdések.Nemcsak az ár-érték arány kezd fontos lenni, hanem az áruk tömegtermék jellege is zavaróvá válhat, és a morális, illetve környezetvédelmi kérdések is előtérbe kerülnek.

brand_masolata_masolata_masolata.png

(kép: canva.com)

Ez a szempont felértékelődik a Z generációnál? Lehet azt mondani, hogy történeti összehasonlításban ebben a korcsoportban ma játssza a legnagyobb szerepet a morális döntés a márkaelkerülés okai között?

Kovács Vajkai Éva: Ahogy utaltunk rá, a generációelméletek alapján ez a generáció a leginkább környezettudatos, de a márkaelkerüléssel kapcsolatos szakirodalom kicsit árnyalja a képet: az, hogy melyik márkaelkerülési szempont játszik a leginkább szerepet a márkaelkerülési magatartásban, az országonként és iparáganként is változhat.

Zsóka Ágnes: Mivel a kutatásnak ebben a fázisában kizárólag a Z generációt vizsgáltuk, így egyelőre nem tudunk általános következtetést levonni arról, vajon más korcsoportokkal összehasonlítva ennél a generációnál a legerősebb-e a morális alapú márkaelkerülés. Ennek megítéléséhez további kutatás szükséges.

A kutatás corvinusos diákok kérdőíves megkérdezésével zajlott. Mennyiben reprezentálják ők a Z generációt? Milyen feltevésünk lehet arról, hogyan válaszoltak volna egy vidéki főiskola diákjai?

nevtelen_terv_19.pngKovács Vajkai Éva: A megkérdezett diákok a Z generációnak csak egy szűk szeletét jelentik, a mintánk több szempont alapján sem tekinthető reprezentatívnak. A második kérdésre reflektálva: az alternatívák hiánya szolgálhat a márkaelkerülés korlátjaként. Az olyan városokban, ahol kevesebb a fast fashion termékeket helyettesítő alternatíva, elképzelhető, hogy kevésbé jellemző a fast fashion márkák elkerülése. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Az elérhető alternatívák mellett a pénzügyi lehetőségek is szerepet játszanak a döntésben. A fogyasztói társadalom egyszerre szól a mennyiség és a minőség kérdéséről. Egyesével vizsgálva a ruhadarabokat, az áruk kellően alacsony ahhoz, hogy vonzó legyen, rövid élettartamuk miatt ugyanakkor már középtávon is többet költünk rájuk, mintha kevesebb, de jobb minőségű ruhadarabunk lenne. Ez persze azt is jelentené, hogy ritkábban vásárolunk ruhát… Érdemes megvizsgálni, mennyiben mérlegelik ezeket a szempontokat egy reprezentatív Z generációs csoport tagjai; a vizsgálat valóban csak a corvinusos diákokat érintette.

A minta egyötöde bizonyult márkakerülőnek, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán vásárolnak fast fashion termékeket.

Az ő márkakerülési magatartásuk jellemzőit vizsgáltuk a kutatásban.

Milyen módszerrel elemezték a kérdőívek adatait? Milyen fogyasztói csoportokat tudtak elkülöníteni a válaszok alapján?

Kovács Vajkai Éva: Többféle kvantitatív kutatási módszert is használtunk az elemzés során. Egyfelől multidimenzionális skálázás segítségével vizuálisan bemutattuk, mely márkaelkerülést okozó változók helyezkednek el egymáshoz közel, illetve egymástól távol a válaszadók motivációs struktúrájában.

Zsóka Ágnes: A módszer segített azonosítani azokat a tényezőcsoportokat, amelyekre a válaszadók a márkakerülés során érzékenyek lehetnek. Ilyenek például a társadalmi és környezeti problémákra, az uniformizálásra, a márka által közvetített értékekre, a márka identitás-kifejező képességére, a kommunikációra, az üzleti koncepcióra vagy a kiszolgálás módjára való érzékenység.

Kovács Vajkai Éva: A fogyasztói csoportokat klaszterelemzés segítségével különítettük el. Három klasztert azonosítottunk: a leginkább elkötelezett márkaelkerülőket, az identitásukat féltő márkaelkerülőket, valamint a nem elkötelezett márkaelkerülőket.

A leginkább elkötelezett márkaelkerülők (a válaszadók 43%-a) valamennyi vizsgált márkakerülési szempontra érzékenyek voltak, míg a nem elkötelezett márkaelkerülők (30%) egyik vonatkozásban sem mutattak kirívó érzékenységet.

Az identitásukat leginkább féltő márkaelkerülők (27%) márkaelkerülési magatartásának hátterében elsősorban olyan indokok állnak, amelyek az identitás megfelelő kifejezését akadályozzák – például a termékek tömegáru jellege, az egyéni stílus kifejezhetőségének hiánya, a divat globális uniformizálása, a márkák egymástól való megkülönböztethetetlensége, és így tovább.

Zsóka Ágnes: Érdekes volt megfigyelni a Z generációs mintában, hogy a válaszadók többsége esetében a márkakerülő magatartás egyszerre sok tényező együttes hatására alakul ki és erősödik meg vagy marad alacsony szinten. Ugyanakkor szignifikánsan elkülöníthető egy csoport, amelynek tagjai számára az önazonosság kifejezése kulcsfontosságú, minden más szempontot háttérbe szorítva. A kutatás következő fázisában több generáció márkakerülő magatartását fogjuk megvizsgálni, mert várakozásunk szerint az érzékenységi tényezők eltérő erősséggel hatnak a különböző generációk márkakerülő magatartásában.

Vannak híres esetek, amikor egy promóciós kampány vagy arculati váltás hatására egy márka ismertebbé, népszerűbbé válik – olyasmire gondolok, mint a Nike edzőcipők iránti kereslet megnövekedése a nyolcvanas években, azután, hogy Michael Jordan reklámozni kezdte a cipőket. Vannak-e példák ennek ellenkezőjére, vagyis arra, hogy valamilyen reklám vagy más jellegű vállalati tevékenység hatására egy márka rohamosan veszíteni kezdett a népszerűségéből?

coca-cola-signage-2418480.jpgKovács Vajkai Éva: Találhatunk erre is példát, nem véletlenül jelenik meg a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülés külön kategóriaként a márkaelkerülési magatartásban. A fast fashion márkák eltérően állnak hozzá a reklámhoz: a Zarára például nem jellemző, de a H&M reklámjaiban gyakran köszönnek vissza hírességek. Ez oka lehet a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésnek. Ugyanilyen oknak számíthat, ha a vállalat tabutémához nyúl: A Coca-Cola Love is love kampánya, ahogy követtük a social média felületeken a kampányra érkező válaszokat, megosztó volt: voltak olyan kommentelők, akik kifejezték, hogy pont emiatt a kampány miatt nem fognak soha többé Coca-Colát inni, de voltak olyanok is, akik pont emiatt a kampány miatt köteleződtek el a márka iránt. (kép: Sarah Deal; pexels.com)

Zsóka Ágnes: A ruhaiparral kapcsolatban nagy visszhangot váltott ki, amikor néhány évvel ezelőtt, több egymást követő évben, több ázsiai helyszínen is fény derült számos nagy fast fashion vállalat beszállítókkal és munkavállalókkal, helyi közösséggel és a természettel szembeni lelkiismeretlen, felelőtlen magatartására – elfogadhatatlan munkakörülmények, biztonsági előírások, felháborítóan alacsony bérek, valamint környezetszennyező termelési eljárások, üzleti gyakorlatok formájában.

Az ilyen esetek negatívan befolyásolják a vállalatok hírnevét, erősítik a márkaelkerülésre hajló fogyasztók márkaelkerülési meggyőződését, elindíthatnak márkaelkerülő magatartást az ingadozókban, és – ami pozitív következménye ezeknek a botrányoknak – megfelelő válaszlépéseket kényszerítenek ki a vállalatok részéről.

A társadalom egy része ugyan opportunista magatartást tanúsít, ami azt jelenti, hogy a botrány elülésével a rendszer és a napi rutin visszaáll a szokásos kerékvágásba, ugyanakkor következményként megfigyelhető a jogszabályok szigorodása és jóval  markánsabbá válik az igény a transzparens, ellenőrizhető és számonkérhető üzleti gyakorlatok kialakítására.

Lehet-e feltevéseket megfogalmazni arra vonatkozóan, a koronavírus-járvány milyen irányban befolyásolta ennek a generációnak a fogyasztási stratégiáját?

nevtelen_terv_20.pngKovács Vajkai Éva: A koronavírus miatt kialakult helyzet láthatóan minden generációnak erősen befolyásolta-befolyásolja a fogyasztási stratégiáját – legalábbis átmenetileg. Míg a szóban forgó kutatásban úgy tűnt, hogy a megkérdezettek ritkán vásárolnak ruházati termékeket online, a kialakult helyzetben az online csatornák jelentősége egyértelműen nő, ami kutatási szempontból az online környezethez köthető márkaelkerülés vizsgálatát is indokolttá teszi. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Hosszabb távra nézve ugyanakkor még nem látszik, tartósan változnak-e a fogyasztási szokások, mind a fogyasztás mennyiségét, mind a választott márkákat illetően. Az online vásárlási gyakorlatok biztosan a korábbinál nagyobb jelentőséggel fognak bírni, részben azért, mert a helyzet kényszerűségéből adódóan a vonakodók is elkezdték az online csatornákat használni, ebben jártasságot szereznek, bizalmatlanságuk csökken.

Az elmozdulás az erős, megbízható, hiteles márkákra várhatóan kedvező hatást fog gyakorolni, erre érdemes építeni.

 

 

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük" Tovább
Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz?

Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz?

Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

nevtelen_terv_16.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Hogyan lesz fenntartható a jövőnk, és mennyit érnek ebben az egyéni döntéseink? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. (kép: Canva.com)

Írta: Sipos Sára

Megint nincs szabad asztal a népszerű kávézóban, ahová menni akartunk. Alternatívákat keresünk, és találunk egy nyugodt, kényelmes helyet, amit eddig nem is ismertünk. Ez lesz új törzshelyünk. Elképzelhető, hogy az analógia akár a gazdaságban, a társadalomban is működhet? Az ökológiai közgazdaságtan válasza: igen. A megszokottól való eltérés azonban számos kérdést vet fel. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

1_8kwobxea5y3ciuatb4u77g2_jpeg.jpgDr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. Munkájában arra keresi a választ, hogy milyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek.

Számodra hogyan kezdődött a zöld életmód?

Relatíve későn. A karrierem első 10 évében fejlesztéspolitikával foglalkoztam, azon belül uniós források kezelésével, társadalomfejlesztéssel, tehát a szociális rendszerek, a munkaerőpiaci politikák, az oktatási rendszer fejlesztésével. Egészen magas vezetői pozícióban dolgoztam, ám 10 év után arra lettem figyelmes, hogy teljesen mindegy, mennyi pénzt ölünk bele. Mindegy, mennyire hiszünk a rendszerek, helyzetek vagy a társadalom javításában, nem lehet igazságosabbat, egyenlőbbet építeni.

nevtelen_masolata_masolata_1.pngNem lehet, hogy amit fejlődésnek hívunk, az a hibás? Hogyha a meglévő logikát követjük a gazdaság-, a társadalom-, és a fejlesztéspolitikánkban, akkor a jóakarattól függetlenül sem jutunk sehová. Kicsit innen, kicsit onnan megtámogatjuk, de valami alapvetően nem stimmel. A kiábrándultságom odáig vezetett, hogy felálltam egy egészen jó pozícióból, és elkezdtem azon gondolkodni, hogyan lehetne máshogy. Ekkor belefutottam Pataki György és Takács Sánta András könyvébe az ökológiai közgazdaságtanról: teljes megvilágosodás! Felismertem, hogy ugyanazokkal a dilemmákkal foglalkoznak, amiket én is megfogalmazok. Találkoztam Pataki Györggyel, ő javasolta, hogy írjak doktori disszertációt a témában. Elkezdtem kutatni, mellette még dolgoztam. A doktori után tudtam, innentől az elmélet, az életmód, a mozgalom érdekel és nem is akarok visszamenni a régi életbe. Összességében számomra a fejlődés megkérdőjelezése volt, ami idáig vezetett. (kép: Canva.com)

Az interjúkban gyakran hangsúlyozod, hogy az ökológiai közgazdaságtan paradigmaváltás, és a saját életedben is megtapasztaltad.

Mindenki azt gondolja, hogy szuperzöld vagyok, de ez nem a zöldségből ered, hanem a társadalmi igazságtalanság felismeréséből.

Eszembe sem jutott korábban, hogy zöld legyek. Felismertem azonban, hogy az engem feszítő társadalmi problémákat és igazságtalanságokat - hogy emberek nyomorban élnek, nem jutnak munkához, nincs esélyegyenlőség az oktatásban – ugyanazzal magyarázhatjuk, mint ami a környezetünk kárát okozza. A kettő valójában szorosan összefügg. A mi fejünkben kettéválnak, pedig mindkettő ugyanabban gyökerezik. Földünk kizsigerelése a mezőgazdaság által ugyanarra vezethető vissza, mint a mezőgazdaságban dolgozó emberek kizsigerelése. Igen, paradigmaváltás szükséges. Meg kell végre kérdőjelezni azt, amiről nem is beszélünk, annyira törvényszerűnek éljük meg.

nevtelen_masolata_masolata_2.png

Az utóbbi időben szinte már trendi zöldnek lenni. Remélem, hogy aki trendből csinálja, végül odaadással fogja. (kép: Canva.com)

Igen, bár valódi fenntarthatóság csak akkor lehet, ha néhány alapvetést haladunk meg. Amíg a szokásos üzletmenetben gondolkodunk, addig csak ugyanazt festegetjük zöldre: vagyis ugyanaz marad, csak zöldre van festve. A valódi változáshoz bizonyos alapvetéseket meg kell kérdőjeleznünk. Ezt a saját házunk táján kell kezdeni:

nekünk, közgazdászoknak kell szembenézni a múlt bűneivel és a jelen túlkapásaival. Paradigmákat viszont rettenetesen nehéz elengedni. Mert a paradigmák makacs dolgok.

Sokan kezdenek zöldebb életmódot folytatni a saját háztartásukban. Mások megkérdezik, miért változtassanak, ha az a nagy egészben nem számít. Lehet a zöld döntéseket kollektíven, felső vezetők szintjéről kezdeményezni?

img_2917-min.JPGHa néhányan nem vesznek műanyagot, az önmagában nem fogja a rendszereket megváltoztatni; ebben igazuk van a szkeptikusoknak. Nem fair, mikor a felelősséget az egyéni fogyasztóra hárítjuk; útfüggőségben, bezáródási hatásokban, elsüllyedt költségekben vergődnek, árral szemben úsznak. Ugyanakkor akik zöldebb életet élnek, észreveszik, hogy milyen kollektív döntéseket kellene meghozni azért, hogy ne így legyen. (kép: Veress Luca)

Ha ecettel mossuk a vécét, még nem mentjük meg a Földet, mert olyan szintre jutottunk, ahol kizárólag kollektív döntésekkel tudunk változtatni.

De ezen döntések megszületéséhez egyéni szintű belátás szükséges. A vállalati döntéshozók, a politikusok arra fognak reagálni, amit elvárnak tőlük. Ha a politikus számára a hatalom megtartásának feltétele, hogy zöld legyen, akkor az lesz. Ha a vállalat fennmaradásának záloga, hogy nem szennyez, akkor nem fog. Az egyéni felelősség abban van, hogyan hozzuk meg a kollektív döntéseket.

útfüggőség: rendszerek fejlődését leíró jelenség. Lényege, hogy az alapvetően véletlenszerű események nem véletlenszerű fejlődést hoznak létre, hanem meghatározott úton haladnak.

bezáródási hatás: a fejlesztésben részt vevők, általában valamilyen hátrányos feltétel miatt kedvezőtlen helyzetben ragadnak.

elsüllyedt költségek: azok a múltbeli költések, melyeket már teljesítettünk, elvesztek, nem térülnek meg.

relokalozáció: eddig más országban végzett tevékenység visszatelepítése a saját országba, lokális (helyi) keretek közé.

nevtelen_masolata_masolata_3.png

Akik zöld életmódot folytatnak, gyakran globalizációellenesek. Hogyan kerülhet a kettő harmóniába egymással? (kép: Canva.com)

A zöld gondolkodásban erős igény van a relokalizációra. Ennek oka, hogy tudják, a jelenlegi globális gazdasági rendszereinkben szétválik a költségek, károk elszenvedése és a fogyasztás előnye, haszna.  Ez igaz mind fizikai térben, mind idősíkon.

Amit ma élvezünk, azt valaki 20 év múlva fogja megfizetni. Amit mi itt Európában élvezünk, azért valaki nagy társadalmi árat fizet Ázsiában, vagy nagy ökológiai kárt okoz a Csendes-óceánban.

Ezért úgy és azt kell gyártani, amire a környezetünkben szükség van. Így látjuk, milyen károkat okoz a gyártás, és ezek arányban vannak-e a hasznokkal. A multi vezetőjét New York-ban nem érdekli a magyar munkás, de a magyar céget sem az ázsiai. A banán a legolcsóbb gyümölcs, mivel nincsen beépítve az árába az előállításával és szállításával járó környezetterhelés. Ezért a banán még nyáron is kiszorítja a helyi magyar dinnyetermelőket a piacról.

nevtelen_masolata_masolata_4.pngA lokalizáció kapcsán viszont mindig előtérbe kerülnek a nemzeti érzelmek, a határlezárások, a saját ipar kérdése. De globális szolidaritásra márpedig szükség van. A technológiánk, a tudásunk elég ahhoz, hogy globális közösségekben éljünk. Például a járvány idején is láthattuk, hogy ha valaki nehéz helyzetbe kerül, rajta tudnak mások segíteni. Tehát a globális szolidaritás jó dolog, de a természeti költségeket, károkat be kell árazni. A relokalizált gazdaságok ellenállóbbak, de csak azt kell relokalizálni, ami így kisebb környezetterheléssel és nagyobb társadalmi igazságossággal fog járni. Ezért szeretem a glokalizáció szót: lokális gazdaságok globális hálózatában élünk, és globális szolidaritás mellett történik a lokalizáció. (kép: Canva.com)

ue-zold-podcast.jpgHa bővebben érdekel a glokalizáció, vagy maga az ökológiai közgazdaságtan, hallgass bele a Zöld Egyenlőség podcastbe

Mi készítheti fel a társadalmat a változtatásra?

Például ez az interjú. Ez is egy lépés.

Tapasztalod már a nyitottságot itthon is?

Mikor 2016-ban az egyetem adott helyet az 5. Nemnövekedés Konferenciának, próbáltuk bevonni a sajtót is. Rengeteg programot szerveztünk, de alig írtak róla, a nagy lapok egyáltalán nem. 2020-ban a koronavírus alatt minden nap adtam interjút. Érdeklődés tehát már van. Engem még mindig hippinek és idealistának tartanak, az elméletet pedig utópiának, de legalább érdeklődnek. Talán társadalmi párbeszéd is indul.

nevtelen_masolata_masolata_5.png

Az elnevezések gyakran előre jelzik az adott fogalomhoz való hozzáállást. Az utópiát reálisnak hívod, ez más színezetet ad neki. Az ökológiai közgazdaságtan nemnövekedés jelszavával mi a helyzet? (kép: Canva.com)

A kutatási területén és a mozgalmon belül is állandó feszültség, hogy minek is hívjuk. Az ellene szóló érv - teljesen jogosan -, hogy a nemnövekedés alapvetően rossz szájízű, rosszul eladható, rosszul politizálható szó. A mellette szóló érv pedig az, hogy rossz szájízű, rosszul eladható, rosszul politizálható. Mi nem akarjuk, hogy a szlogent a főáram felkapja, magáévá tegye, majd eltűnjön a süllyesztőben. A nemnövekedés provokál és nem eladható. De nem is eladni akarjuk, hanem társadalmi változást előidézni. Ehhez kell valami, amitől az emberek kicsit kényelmetlenül érzik magukat. Néha nemfejlődéssel foglalkozóknak is hívnak minket, pedig a fejlődés nem ugyanaz, mint a növekedés.

Az ökológiai közgazdaságtan egyik tétele a beágyazottság: a gazdaság a társadalomba, a társadalom a környezetbe. Ennek eszközeként említetted a szolgáltatói, a közösségi és a körkörös gazdaságot. Ezeknek milyen lehetőségei vannak itthon?

Már az is előrelépés lenne, ha egy gazdasági felsőoktatással foglalkozó egyetemről a hallgatók úgy kerülnének ki, hogy mindannyian pontosan tudják, mi a szolgáltatói, a körkörös, vagy a megosztáson alapuló gazdaság. Ha egy friss diplomás számára a fogalmak tiszták, és startupot hoz létre, tanácsadóként vagy bármilyen cégnél dolgozik, akkor észreveheti a lehetőségeket. Eladás helyett szükségletet kielégíteni teljesen más üzleti modellt kíván. Ez is a tudással kezdődik, ezért lenne intézményként nagy szerepünk benne. Először a fogalmakat kell tudni, hogy utána felismerjük, hol használhatjuk őket.

Ha megkérdezel valakit arról, fontos-e neki, hogy a mosógépet birtokolja, azt válaszolja, mindegy. Mivel nem magára a mosógépre van szüksége, hanem tiszta ruhára: ez nagy különbség. 

Újraindítás: Az ökológiai közgazdaságtan utópia vagy kulcs a fenntartható jövőhöz? Tovább
Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

A Corvinus Tourism Club elnöke Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével beszélgetett

ctcikk3_1.png

Milyen jövő vár a turizmusra és a repülésre? Jelentősen drágulni fognak a jegyek, és egyáltalán biztonságos ebben a helyzetben repülővel közlekedni? A Corvinus Tourism Club elnöke, Nagy Simon Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével online előadásban beszélgetett, melyet Herendi Zsófia segítségével szemlézünk.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Corvinus Tourism Club

people-boarding-airline-3538282.jpgA koronavírus komoly csapást mért a turizmusra, a WizzAir például járatainak 97 százalékát törölte. Ugyan a veszélyhelyzet Európában az utóbbi időszakban enyhült, a teljes talpraállásra még várni kell, egyelőre nem indult be teljesen a turizmus. A fapados légitársaságok olcsó jegyárakra épülő stratégiáját megnehezítheti a válság, az esetleges drágulás ugyanakkor az utasokat is elijesztheti. (fotó: Markus Winkler, pexels.com)

Milyen lesz az újraindítás, vége az olcsó repülésnek?

“Az a célunk, hogy megtöltsük a repülőgépeket, ehhez megfelelő árazást fogunk alkalmazni” - mondta Radó András a kérdésre, hogy várható-e akciózás a jövőben. “Az a szerencsénk, hogy mi eleve alacsony árakon dolgozunk, és alacsony árakon adjuk a jegyeket, és ezután is alacsony árakon fogjuk adni a jegyeket."

A WizzAir kommunikációs menedzsere szerint más légitársaságoknak is akciókat kell majd bevezetniük, hiszen vissza kell nyerniük az utasokat.

Szerinte az állami hitelből finanszírozott légitársaságok gondban lehetnek, mert a hiteleket vissza is kell fizetniük az államoknak. “Mivel sokkal magasabb az egy kilométerre jutó egységköltsége a légitársaságok túlnyomó részének - a Lufthansa például 3-4-szer drágábban állítja elő ugyanazt az utaskilométert mint a WizzAir -, nem nagyon lesz mozgásterük ugyanazt az árat biztosítani, mint a WizzAir. Egész egyszerűen a költségeik magasabbak.”

ctcikk-min.jpgMostantól kevesebb helyre juthatunk el?

A jegyárak változása mellett az is felmerülhet, hogy bizonyos - főleg távolabbi -  úticélok kevésbé lesznek vonzóak, ezért nem lehet majd minden járatot visszaállítani. “Szépen fokozatosan építjük fel az útvonalainkat, ahogy a korlátozások enyhülnek, úgy fogunk egyre több helyre repülni.” A WizzAir elsőként azokra az utasokra számít, akiknek utazniuk kell, nagyon kevés az, aki nyaralni szeretne, és az üzleti utak száma is visszaesett. “Egyelőre azokat az utasokat látjuk, akik szeretnének hazajönni, szeretnének külföldre hazatérni, esetleg rokonokat meglátogatni, vagy egészségügyi okokból és munka miatt kell utazzanak.”

Radó András a WizzAir flottájáról azt mondta: “Más légitársaságokkal ellentétben mi előre megyünk, három új bázist jelentettünk be, emellett Salzburgba is elkezdünk hat másik városból repülni.” Ameddig más társaságok azért küzdenek, hogy lemondják a repülőgép megrendeléseiket, a WizzAir inkább terjeszkedik és sok esetben átveszi ezeket a flottákat is.

“Továbbra is a növekedés van a szemünk előtt. Jó időpillanat ez most arra, hogy olyan helyekre repüljünk, olyan helyeken alapítsunk bázisokat, ahol eddig nem volt.”

Mi lesz a biztonsággal? Félnem kell a vírustól, ha repülőre szállok?

Érthető, ha az emberek jelentős része tart attól, hogy elkapja valahol a vírust, különösen igaz ez akkor, ha a repülőgépek zárt terére gondolunk. Radó András szerint ettől nem kell tartanunk, ugyanis “a repülőgépek levegő keringető rendszere úgy van kialakítva, hogy fentről és oldalról fújja be a levegőt, alul pedig elszívja. Alul olyan hatékony filterek vannak, amelyek a levegőben található részecskék 99,7%-át megszűrik, port, vírust, bármit, ami a levegőben van.

Olyan biztonságos és olyan tiszta a repülőgépek belsejében a levegő, mint egy kórház intenzív osztályán.”

A rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy Radó András szerint a mai napig nincs bizonyított fertőzés, ami repülőgépen történt volna. Emellett a WizzAir is óvintézkedéseket vezetett be, május 1-je óta a személyzet maszkban és kesztyűben dolgozik, az utasok csak maszkban utazhatnak és beszállításnál mindenkinek kézfertőtlenítő kendőt adnak. Emellett a gépeket is naponta fertőtlenítik. 

wizzair-1169707_1920.jpg

(fotó: kavekostolo, pexels.com)

Hogyan látták az eseményt a szervezők?

Herendi Zsófia, Corvinus Tourism Club:

“A Facebook Live stream közel száztízezer embert ért el, a videót eddig három ezren látták. Az online előadás során volt lehetőség kérdezni azoknak, akik élőben követték a beszélgetést. A Wizz Air menedzsere olyan területekre is kitért, mint a jövőbeli terjeszkedési tervek, új úticélok kiválasztása, hány embert bocsátott el a Wizz Air a járványhelyzet miatt, vagy hogy számolnak-e a járvány második hullámával.

Szóba került a debreceni bázis sorsának kérdése, az ügyfélszolgálat fejlesztésének lehetősége, a kormányok tájékoztatási rendszere a szabályozáskról, és azt is elárulta a menedzser, hogy jelenleg hány százalékos kapacitással repülnek a Wizz Air gépek, azaz hány utas ül ma átlagosan egy gépen.

Elmondta javaslatait a nyári szezonban történő utazásokról, kifejtette a Wizz Air álláspontját a jövőbeli amerikai repülőutakról, beszélt arról, milyen hatása lehet az elmaradt fesztiváloknak a légitársaságokra, valamint arról is, hogy miért döntöttek úgy: az utasoknak nem engedélyezik az ingyenes átfoglalást ebben a bizonytalan helyzetben."

A teljes videót az előadásról a Corvinus Tourism Club YouTube csatornáján nézhetitek meg:

Mi az a Corvinus Tourism Club?

cropped-ctc-1.pngA Corvinus Tourism Club az ország első és legnagyobb turizmussal és vendéglátással foglalkozó diákszervezete, amely 2017-ben alapult. Célunk, hogy olyan kiemelkedő projekteket vigyünk véghez, amivel az iparágat átformáló értékeket tudunk teremteni. Mindezt egy olyan környezetben, ahol mindenkit támogatunk és inspirálunk arra, hogy merjen tenni a céljaiért és a lehető legtöbbet tudja kihozni magából egy szuper közösség tagjaként. Számos közösségi programmal és rendezvénnyel készülünk minden félévben, valamint a szakmai fejlődés megalapozása mellett fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is.

A CTC a Youth Business Group tagszervezete is egyben, mely a legnagyobb egyetemi diákszervezeti tehetségközösség. Ehhez kapcsolódik a 4 féléves Talent Programunk, aminek a lehetőségét YBG-nek köszönhetjük. Ennek során számos tréningen vehetsz részt és izgalmas feladatokon dolgozhatsz a három karrierút során (Destination Management, Hotel Management és a Gastro and leisure), amivel egyetemi tanulmányodat kiegészítve elmélyítheted a tudásodat.

Ősszel újra tagfelvételt hirdet a CTC, úgyhogy lesz lehetőséged csatlakozni egy elhivatott közösséghez, ahol az életre szóló élmények és barátságok mellett olyan befolyásos emberekkel ismerkedhetsz meg, akik megalapozhatják a jövődet, ha a turizmus területén képzeled el a karriered!

 

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek? Tovább
Két világ között - A jelen és a jövő kérdései a munkaerőpiacon

Két világ között - A jelen és a jövő kérdései a munkaerőpiacon

A Corvinus Hallgatói Támogatás vendégírása

nevtelen_terv_13.png

A  jövő munkaerőpiacát illetően jelenleg több a kérdés, mint a válasz. Mire számíthatnak az álláskeresők és a pályakezdők? Hogyan térnek vissza a munkavállalók az irodákba? Visszatérnek-e egyáltalán? Milyen munkakörök lesznek a jövőben? Mely iparágak maradnak fent hosszú távon? A Corvinus Hallgatói Támogatás csapatának egyetemi kutatása és szakértői tapasztalata alapján összefoglaljuk az aktuális munkaerőpiaci dilemmákat és igyekszünk kapaszkodókat nyújtani az újrainduláshoz és a helyzet feldolgozásához. (Borítókép: Canva.com)

Vendégszerző: Pintér Fanni, pálya- és karriertanácsadó pszichológus, HR-szakember – Corvinus Hallgatói Támogatás

nevtelen_terv_14.pngSokan szeretnének belepillantani abba a bizonyos kristálygömbbe, és egyértelmű iránymutatásokat kapni, de a mikroméretű vírus makroméretű változásokat hozott az életünkbe. A jelen az intenzív megoldáskeresés időszaka, amelyet megerősítenek a témával foglalkozó szakemberek is. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és hatásai alapján rengeteg az újragondolni, újratervezni való,  bőven van rövid és hosszú távú feladat is. (kép: Canva.com)

A Hallgatói Támogatás karriertanácsadóiként megkérdeztünk a témáról humán erőforrás szakembereket, és fontos inputot szolgáltattak azok a hallgatók is, akik kitöltötték a “Hogy érzed magad?” kérdőívünket. Általuk több száz megéléssel színesíthettük pillanatképünket a munkaerőpiacról. A részletes eredmények megtekinthetőek egyetemi oldalunkon, a tanulságok pedig egy korábbi cikkben. 

“Minden Egész eltörött, minden láng csak részekben lobban” - Ady Endre

Az elmúlt három hónap az élet minden területén tele volt lemondott eseményekkel, meghiúsult találkozásokkal, valóra nem váló ígéretekkel és meg nem valósult tervekkel. Ezt mindannyian megéltük, és sokan érzékelhették magukon, hogy dühösek, lehangoltak. Ezek az érzelmek természetes velejárói annak, ha veszteségeket élünk meg. Nemcsak kapcsolataink elvesztése, de terveink, álmaink szertefoszlása miatt is gyászt élhetünk meg, hiszen ilyenkor számunkra fontos dolgoktól kell elbúcsúznunk, és közben a mindennapi változásokhoz való alkalmazkodás is komoly terheket rótt ránk. 

Elbocsátásokról, a munkahely megszűnéséről a hallgatók is beszámoltak. Közel 20% veszítette el a munkáját azok közül, akik  a világjárványt megelőző időszakban dolgoztak.

Felnőtté válásunkban igen fontos szerepet játszanak a szakmai célok. A munka elvesztése egyszerre jelenthet anyagi bizonytalanságot, egy szakmai és emberi közösségből való kiszakadást és törést az önmegvalósításban, így alaposan megtépázhatja önértékelésünket, énhatékonyságunkat. Önmagában a munkahely elvesztése egyfajta negatív szűrőként működik az élet többi területét illetően is. Azok, akik elveszítették munkájukat – felmérésünk alapján is - kilátástalanabban tekintenek a jövőbe. 

nevtelen_terv_15.pngA home office  okozta legfőbb változás - az architekturális, technikai átálláson kívül -, hogy fellazultak a munkaidőkeretek, sok minden átkerült az online térbe, és habár az utazáson spórolhattunk, egy-egy feladat megvalósítása, az együttműködés, a szervezés sok esetben jóval időigényesebbnek bizonyult. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy a különböző - korábban jól elkülönülő - életterek összemosódtak, ezért nehezebbé vált megtalálni az egyensúlyt a munka, a magánélet és a tanulás között.  Az alapképzésben résztvevő hallgatók számoltak be leginkább arról, hogy számukra nehezebb az otthoni munkavégzés. Visszajelzéseket kaptunk arról is, hogy az online térben  sokszor a betanulás, a mentorálás is nehezebben ment. (kép: Canva.com)

Sok helyen megakadtak a kiválasztási folyamatok, létszámstoppot vezettek be, ami ugyancsak fokozta a jövővel kapcsolatos aggodalmakat. Az állásportálokon hemzsegnek az online interjúztatásról szóló cikkek, és valóban vannak olyan cégek, ahol a teljes kiválasztási folyamat a virtuális térbe került át, ami szintén újabb kihívásokat generál mind a jelentkezői, mind a fogadói oldalon. 

“És a friss zöldben hófehér mérföldkövek ragyogtak” - Szabó Lőrinc

nevtelen_masolata_1.png

(kép: Canva.com)

Az első lépés tehát elfogadni, hogy a dolgok nem biztos, hogy úgy alakulnak, ahogyan azt korábban elterveztük. Természetes, hogy a korábbi dolgokhoz kötődünk, éppen ezért fontos időt szánni arra, hogy el tudjuk engedni azt, ami már nincs, és ezt követően nyitottak tudjunk lenni az újra. Ehhez idő kell, amit nem érdemes megspórolni. Az elfogadást, elengedést és az újrakezdést segíti, ha ki tudjuk mondani, hogy a leépítés, a vezető csökkent figyelme, a kevesebb visszajelzés, a több feszültség, az elmaradt előrelépés jelentős részében most nem rólunk szól, hanem a helyzetről. Át tudjuk gondolni, hogy amiről lecsúsztunk, nem marad el örökre, vagy nem jelent végérvényes hátrányt, hiszen mások is hasonlóan jártak. Összegezzük, tudatosítsuk, hogy mit tanultunk, és mi az, amiben megerősített minket ez az időszak.

Ahogyan márciusban hirtelen alkalmazkodást követelt meg az átállás, most az újrainduláshoz is igen nagy pszichés kapacitás szükséges.

Egészen biztos, hogy nem ugyanoda érkezünk vissza. A hangsúly éppen ezért az újragondolásra helyeződik.

Lehet, hogy a célunk változatlan, csak egy másik útvonalon kell eljutnunk oda, de az is lehet, hogy közben újra kell definiálnunk. A munkával kapcsolatos újrahangolódáshoz segítséget nyújthat a Hallgatói Támogatás csapata által készített motivációs munkafüzet, amely az egyetemi oldalunkon elérhető. 

“Minden szavam magamról vall” - Babits Mihály

Ezzel összhangban a munkavállalók énmárkaépítése is reflektorfénybe került. Mivel növekszik az álláskeresők száma, pályakezdőként újra kiélezettebb versenyhelyzetben kell kitűnni. 

Ezért fontos céljaink és készségeink tudatosítására, valamint szakmai önismeretünkre időt és energiát fordítani. A CV formátumok között egyre népszerűbb a kompetencia-alapú szakmai önéletrajz, amely jobban megmutatja, kik vagyunk, mit szeretnénk, miért érdemes velünk dolgozni, mivel fókusza a megszerzett tudáson és a tapasztalatokon van, és megjelennek benne a személyes karriercélok is.

Fontos és fejleszthető képesség a munka- és a tanulási tapasztalatok önmenedzsmentje, azaz a karrierkompetencia is. Mivel iparáganként igen eltérőek lehetnek a trendek, és annak a mértéke is változik, hogy hol milyen típusú készségek kerülnek előtérbe, inkább soft skillek vagy inkább hard skillek, érdemes végiggondolnunk, hogy milyen portfóliót állítanánk össze belőlük.

A kiválasztásban igen népszerű a T-shaped skills modell, amit a munkavállalók képességeinek leírására használnak. Ebben a modellben a T betű függőleges szára jelöli a szaktudást és a készségek mélységét egy adott területen. A vízszintes sáv pedig azt a vágyat, hogy valaki más területeken alkalmazzon tudást és együttműködjön a szakértőkkel. Érdemes elgondolkodni azon, mi kerülne a T betű vízszintes és függőleges szárába. (Grafika: Kovács Máté; forrás: media.com)

a_t-shaped_skills_modell_2_0.png

Reagálva ezekre a trendekre, szeretnénk támogatást nyújtani a hallgatóknak CV-jük elkészítésében, elsősorban nem technikai, hanem önismereti fókuszú közös munkával, valamint a következő szemesztertől tervezünk soft skill tréningeket is. Érdemes figyelni csatornáinkat (Hallgatói Támogatás - egyetemi honlap, Facebook oldal) ahol az ezzel kapcsolatos híreket mindig megosztjuk. 

Ha szeretnél egy igazán ütős CV-t, akkár nézz rá a Hallgatói Támogatás eseményéreEgy héten keresztül minden nap küldünk egy feladatot, ami segít átgondolni a személyes karriercélokat, erősségeket. Létrehozunk egy külön csoportot, ahol lehetőség lesz kérdezni a Hallgatói Támogatás karriertanácsadóitól, illetve megoszthatóak a személyes tapasztalatok. Az elkészült önéletrajzokat átnézzük, visszajelzünk róluk.

 

Előjelentkezés: június 11. 12:00-ig.
Várható indulás: Június 15.

Az egész több, mint a részek összessége

nevtelen_masolata_masolata.pngHR-szakemberként általános tapasztalatom, hogy a nagy változások, újrarendeződések sosem fájdalom- és zökkenőmentesek, azonban szükségszerűek.  Az új egyensúly nagyon inspiráló lehetőségeket és akár hosszú távú növekedést is hozhat magával  egyéni, szervezeti és vállalati szinten egyaránt. A nehézségekből, kudarcokból való építkezéshez azonban nélkülözhetetlen egy fejlődésorientált életfelfogás, szemléletmód, vagyis mindset.  A mindset-elmélet (Carol Dweck, 2006 ) fontos mondanivalója, hogy erőfeszítés által mindenki képes fejlődni. Akik úgy gondolkoznak a kihívásokról, mint veszélyes helyzetekről, ahol a kudarc bukást jelent, és saját képességeiket adottságoknak, nehezen megváltoztatható dologoknak tekintik, “fixed mindsettel” (rögzült szemléletmóddal) jellemezhetőek. Akik ezzel szemben hisznek abban, hogy a képességeik fejleszthetők, szembenéznek a kihívásokkal, és a hibákat lehetőségeknek tekintik, amelyekből tanulni lehet, “growth mindsettel” (fejlődő szemléletmód) jellemezhetőek. A jó hír az, hogy a fejlődési szemléletmód tanulható és fejleszthető.

A nehézségek ellenére a hallgatói kérdőívet kitöltők közel fele bizakodóan tekint a jövőbe, bízik tudásának értékállóságában.

A motiváció fontos forrása a pozitív jövőkép, a lelki egészség megőrzéséhez pedig nélkülözhetetlenek a pozitív célok és a jövőbe vetett bizakodás (Frankl, 2013).

Ahogyan a negatív jövőkép hat életünk minden területére, úgy a pozitív, erőforrás fókuszú hozzáállás biztos alapot nyújthat a jövő stratégiai megtervezéséhez.

További olvasnivaló a témában:

Két világ között - A jelen és a jövő kérdései a munkaerőpiacon Tovább
Valódi arcok helyett virtuális Insta-modellek? Hogyan hatnak a CGI-modellek a reklámpiacra?

Valódi arcok helyett virtuális Insta-modellek? Hogyan hatnak a CGI-modellek a reklámpiacra?

coding-computer-data-depth-of-field-577585.jpg

Horváth Evelin (Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció- és médiatudomány MA) már 2018. óta tudja, hogy szeretne tudományosan is foglalkozni a virtuális technológiával létrehozott divatmodellek jelenségével. Ugyan már évek óta léteznek, e virtuális karakterek gyakorlati használata még gyerekcipőben jár, létrehozásukkal és alkalmazásukkal kapcsolatban sok alapelvet még le sem fektettek. Evelin célja többek között ez volt: kutatási eredményei alapján a virtuális modellekkel kapcsolatos tanácsokat fogalmazott meg, melyek később egy-egy cégnek is segíthetnek abban, hogy etikus és hatékony módon illeszthessék be őket reklám- és marketingstratégiájukba. (Borítókép: pexels.com)

Írta: Lázár Fruzsina

xportre-min.jpgMikor 2018-ban több luxusmárka kampányaiban is feltűnt néhány CGI-technológia (computer-generated imagery) segítségével létrehozott modell és véleményvezér, a jelenség nagy port kavart. Ez érthető is, hiszen ezek a digitális perszónák – annak ellenére, hogy létezésüket teljes mértékben a digitális technológia teszi lehetővé – egyre inkább részeivé válnak nemcsak a marketingcélú tartalmaknak, hanem a közösségi médiában zajló életnek is. Az ilyen CGI-véleményvezérek különböző márkákkal való együttműködéseinek hatását vizsgálva sok szakértő a divat- és szépségipar, de a közösségimédia-marketing nagymértékű átformálódásáról is beszél. Nem csoda, hogy a téma a Corvinus hallgatóit is elérte: Horváth Evelin – aki amellett, hogy a Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszak végzős tanulója, profi fotósként dolgozik – erről írta a kari fordulóban 1. helyet elért, és a 2020. évi OTDK-ba továbbjutott dolgozatát. Többek között a kutatása fókuszáról, előzetes feltevéseiről, eredményeiről és a jelenségkör általános hatásáról kérdeztük. Az interjút két részletben közöljük. 

Hogyan találkoztál ezzel a jelenséggel? Mi keltette fel az érdeklődésed?

Engem már az alapképzéses szakdolgozatom óta foglalkoztatott, hogyan lehetne a második hivatásomat – a fotós szakmámat – ötvözni az egyetemi kutatási feladataimmal. Úgy éreztem, hogy motiváló tényező lenne, ha a kutatás kapcsán még alkothatnék is valamit, mert alapvetően művészi beállítottságú ember vagyok, ezért folyamatosan kerestem egy olyan témát, ami a két szakterület metszete lehet.

2018-ban olvastam egy cikket arról, hogy a Balmain divatház egy teljes kampányát három virtuális modellre építette fel, még az óriásplakátjaikon is virtuális modellek szerepeltek. Az egyik ilyen karakter akkor már Instagram sztárként, influencerként is ismert és elismert volt.

Amikor találkoztam ezzel a történettel, megfogalmazódott bennem, hogy ha majd jelentkezem mesterképzésre, addigra biztosan fejlődik-változik annyit ez a téma, hogy érdemes lesz készíteni róla egy feltáró kutatást. Szóval az ötlet, de maga a dolgozat is hosszú időn át érlelődött és készült: a tervezet már 2019. júniusában készen volt, de csak szeptemberben kezdtem el aktívan dolgozni a kutatáson.

Mi volt a kutatásod fókusza, milyen kérdésekre kerested a választ?

ria_ria_tokyo.jpgAlapvetően az érdekelt, hogy milyen elveket érdemes követnie egy vállalatnak, ha úgy dönt, hogy marketingcélra terveztet egy saját virtuális modellt, vagy esetleg leszerződne egy már meglévő virtuális karakter alkotóival. Az volt a célom, hogy a kutatási eredményeim alapján össze tudjak állítani egy gyakorlati ötletcsomagot erre vonatkozóan. Minden, amire kitértem a kérdőívben – többek között, hogy egyáltalán felismerik-e az emberek ezeket a virtuális modelleket, és ha igen, akkor milyen a feléjük tanúsított attitűdjük, milyen reakciókat vált ki belőlük a virtuális modellek látványa – erre irányult. Érintettem etikai-morális kérdéseket, hogy például értéktársítás szempontjából milyen alapelveket érdemes figyelembe venni az alkotóknak, de kitértem a fizikai tulajdonságokra is: mi az, ami szimpatikus az embereknek, mi az, ami zavarja őket egy CGI-modell megjelenésében, és épp emiatt érdemes elkerülni a karakterek tervezésekor.

Voltak hipotéziseid is, vagy csak feltáró igényű kutatási kérdéseid?

A kérdőív alapját öt képpár adta. A képpárok egyik fele egy virtuális modellt ábrázolt: mivel a nyilvános fiókok képeit fel lehet használni kutatási célokra, ehhez Instagramról gyűjtöttem anyagot. Ezt követően a CGI-technológiával elkészített képek alapján élő modellek segítségével fotóreprodukciókat készítettem. A kitöltőknek olyan kérdésekre kellett válaszolnia, hogy melyik modellt találják szépnek, szimpatikusnak, illetve melyikről tudnák elképzelni, hogy sikeres modellkarriert futott be. A kitöltői célcsoportomat két külön szegmensre bontottam: elkülönítettem egymástól a hétköznapi potenciális fogyasztókat, és azokat, akik valamilyen kiemelkedő vizuális képességeket igénylő szakmában dolgoznak, úgymint fotósok vagy grafikusok. Erre a két csoportra külön-külön állítottam fel a hipotéziseket.

Az első kutatási kérdésem úgy szólt, hogy anélkül, hogy vizsgálati személyek a képeket illetően bármilyen előzetes információval rendelkeznének (tehát nem tudják azt, hogy valamelyik kép CGI-modellt ábrázol, valamelyik pedig valódit), van-e arra képességük, hogy felismerjék, beazonosítsák, hogy ez nem egy valódi ember. A hipotézisemben azt fogalmaztam meg, hogy a kitöltők nem fogják tudni megállapítani a különbséget, azonban arra számítottam, hogy a felismerési arány jelentősen javulni fog a szakmabeli kutatási alanyok esetében.

jedyvales.jpg

A második hipotézisem úgy szólt, hogy ha az emberek már tudatában vannak annak, hogy egy képhalmaz elemei virtuális modelleket és valódiakat egyaránt tartalmaznak, akkor képesek helyesen megkülönböztetni a valódi modelleket és a virtuális karaktereket.

Ezen felül még volt két olyan feltevésem, hogy többen fogják szépnek, illetve szimpatikusnak találni a valódi emberi karaktereket, mint a virtuálisakat.

És mik lettek az eredmények?

Majdnem minden számításom beigazolódott, kivéve az, hogy többen találják majd szépnek a valódi arcokat:

ötből négy képpár esetében a CGI-modellt gondolták többen szépnek.

Ugyan ötből három képpárnál a valódi embereket szavazták meg szimpatikusabbnak, de ebben az esetben nem volt szignifikáns az eltérés – egy képpárnál csak pár százalékos különbség mutatkozott. Előzetes információ nélkül mindössze a kitöltőim egyharmada ismerte fel a CGI-modelleket, ebben nem volt nagy eltérés a szakmabeli és nem szakmabeli kitöltők között. Előbbieknek közel 30%-a, utóbbiaknak 25%-a jelezte, hogy felismerte a CGI-modellt, még mielőtt kiderült számukra a kérdőív fókusza.

bermudaisbae.jpg

Amikor a kitöltők már tisztában voltak azzal, hogy az egyik karakter minden esetben CGI, akkor 70%-os pontossággal ki tudták választani, hogy melyik az – érdekesség, hogy itt egy hajszálnyival jobban teljesítettek a laikusok. Nagyon sok szakmabeli hitte azt a virtuális modellekre, hogy egyszerűen túlretusált képek. Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért ismeri fel jobban az avatatlan szem a valótlan képet, és arra jutottam, hogy a szakmabeliek mélyebben ismerik a képmanipulációs lehetőségeket, ezért könnyebben el tudják képzelni egy valószerűtlennek tűnő képről, hogy túlretusált, valódi fotó, mint a hétköznapi szemlélők.

Mivel fotós is vagy, sokféle módon kapcsolódik a szakmádhoz ez a jelenség. Mennyire érzed, hogy befolyásolja a saját személyes hivatásodat?

Komoly ellenérzésem – amit például a kutatásom kapcsán az emberek részéről érzékeltem – sosem volt, jelenleg sincs. Némiképp meglepett, hogy mennyire egységesen negatív érzelmi reakciókat váltott ki ez a jelenség az emberekből. Összesen 333 kitöltőm volt, de minimális számú ember látott benne lehetőséget vagy esetleg pozitívumot.

Én kreatív művészi kezdeményezésnek és nagyon komoly alkotómunkának tekintem a létrehozásukat, de nem gondolom, hogy az ember pótolható egy virtuális karakter létrehozásával. Még akkor sem, ha mögé áll egy egész stáb, és személyiséggel ruházzák fel.

Nekem fotósként nagyon fontos, hogy megismerjem, akivel dolgozom, hogy az ő személyisége is visszaköszönjön a fotókon, ne csak az enyém. Úgy gondolom, hogy ez az emberi vonal teljesen hiányzik a virtuális modellekből. Egy grafikusan létrehozott arcon csak korlátozottan tudunk érzelmeket megjeleníteni – nem tud változni, nem tud adott időpillanatban reagálni a környezetére. A portréfotózást a CGI-modellek használata semmilyen formában nem lesz képes helyettesíteni. Egymás mellett tudnak létezni, de egymásnak nem alternatívái.

A kérdőívben használt képpárok: melyik kép a valódi?

ria_ria_tokyo.jpg

lilmiquela.jpg

bermudaisbae.jpg

bermudaisbae02.jpg

jedyvales.jpg

Megoldások: B A A B B

Valódi arcok helyett virtuális Insta-modellek? Hogyan hatnak a CGI-modellek a reklámpiacra? Tovább
Újra lehet kölcsönözni a Corvinus könyvtárából - Legfontosabb tudnivalók

Újra lehet kölcsönözni a Corvinus könyvtárából - Legfontosabb tudnivalók

ressely-c2-min.jpg

A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtára zárva tartott. 2020. május 28-tól azonban az új kölcsönzési rend szerint újra lehetőség nyílik igénybe venni a könyvtár bizonyos szolgáltatásait. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A budapesti Egyetemi Könyvtár kölcsönzési szolgáltatásának újraindulásáról a legújabb Elnöki Testületi rendelkezés számol be (a honlapon itt elérhető), az érvényben lévő szabályok pedig a könyvtár honlapján olvashatók. Az olvasótermi szolgáltatások továbbra is szünetelnek, csak a kölcsönzési szolgáltatás vehető igénybe új rendszer szerint, amit a következőkben röviden bemutatunk.

 

Ki kölcsönözhet?

A Corvinus hallgatói, oktatói és alkalmazottai.

Hogyan lehet könyvet igényelni?

A kölcsönzési igényt a könyvtár honlapján egy online űrlap kitöltésével vagy e-mailben a library@uni-corvinus.hu címre lehet elküldeni.

A kért műről meg kell adni a következő adatokat: szerző, cím, kiadó, megjelenési év.

Gyorsítja a mű azonosítását, ha a könyv katalógusbeli direktlinkjét is elküldjük, ami a példányadatok alatt található (pl. http://hunteka.uni-corvinus.hu/hu/record/-/record/BCEKK391549).

Hány könyvet lehet egyszerre igényelni?

Egyidejűleg legfeljebb 4 kötet kérhető.

Mikor lehet kölcsönözni?

Hétfőtől csütörtökig, 9:00 és 17:00 óra között.

ressely-c4-min.jpg

Mikor és hogyan vehetők át a kölcsönzött könyvek?

A 11:00 óráig beérkező igények délután 14:00 és 17:00 óra között átvehetők, de legkésőbb a következő munkanapon 17 óráig.

A 11:00 óra után érkező igények a következő munkanapon 9:00 és 17:00 óra között átvehetők.

A csütörtökön 11.00 óra után beérkező kérések könyvei hétfőn vehetők át.

A könyv átvételekor legyen nálunk a könyvtári kártyánk, viseljünk szájmaszkot, és tartsuk be a biztonsági előírásokat.

Hogyan lehet visszaadni a könyveket?

A könyvtár előtti dobószekrénybe lehet elhelyezni őket hétfőtől csütörtökig 9:00 és 17:00 óra között. A bedobóból kivett könyvek 72 óráig karanténba kerülnek, addig a kölcsönző nevén maradnak. Ezután lesznek újra kölcsönözhetőek és elérhetőek a könyvtári rendszerben. 

Meddig kell visszahozni a járvány miatt nálunk maradt könyveket?

A már kikölcsönzésre került könyvek esetében a kölcsönzési határidőt a könyvtár 2020. szeptember 4-ig meghosszabbítja. Mégis ha tehetjük, hozzuk vissza minél hamarabb a köteteket, segítsük egymást a vizsgaidőszakban!

 

Képek: Ressely Kinga, Szöveg: Taxner Tünde

2020. június 3.

Újra lehet kölcsönözni a Corvinus könyvtárából - Legfontosabb tudnivalók Tovább
Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből

Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből

img_8838-min.JPG

Ha egy sportoló úgy áll a rajtkőre, hogy cseppet sem érzi jó formában magát, vajon milyen eredménnyel teljesíti a távot? Mi történik velünk a vizsgaidőszakban, ha extrém körülmények közt történik a felkészülés? Áprilisban egy online kérdőívben kérdeztünk titeket, hogy egyetemünk hallgatóiként mit éltetek meg a tanulással kapcsolatban a megváltozott helyzetben. 1200-nál is többen válaszoltatok nekünk, amit ezúton is köszönünk. A vizsgaidőszaki rajt mellé beszámolunk nektek a megelőző időszak kihívásairól.

Vendégszerzők: Török Lilla, tanulástanácsadó és sportpszichológus és Illés Eszter pszichológus, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársai; Borítókép: Szép Zsóka; infografika: Tóth-Máté Bence

adventure-athlete-athletic-daylight-235922.jpgAhogy egy korábbi cikkben is írtunk erről, nem könnyű helyzetet éltetek át. A bezártság és a járvány fenyegette a pszichológiai jóllétünket, miközben komoly teljesítményhelyzetekben kellett és kell helyt állni. Képzeljük ezt el a sportban: hogyan tudna jó teljesítményt elérni egy sportoló a versenyen, ha rémesen érzi magát? A pszichológiai jóllét helyreállítása tehát a sportolókhoz hasonlóan az egyetemistáknál is kulcsfontosságú a siker eléréséhez. A pszichológiai stresszel való sikeres megküzdésről a járvány alatt itt tudtok olvasni. Ez bármikor máskor is hasznos lehet, amikor nehézségekkel kell megküzdenetek. (kép: pexels.com)

“Hogyan maradjak motivált a tanulásban, amikor a feje tetejére állt az oktatás?”

Az elmúlt hónapok egyik fejtörője volt ez a kérdés az egyetemisták számára. Sokan rágódtatok rajta, miközben próbáltátok rávenni magatokat, hogy megnyissatok egy Moodle-re feltöltött tananyagot, csatlakozzatok egy online előadáshoz, nekiálljatok egy beadandónak, vagy amikor a közelgő rendhagyó vizsgaidőszak járt az eszetekben.

A pandémia során olyan oktatási helyzetbe kerültetek, ahol számos tanulási motivátor csúszott ki a kezeitek közül frusztrációt, dühöt, szomorúságot vagy akár tehetetlenséget okozva.

Ebben az időszakban a motiváció csökkenése nehezen volt elkerülhető és sok egyetemistát érintett, amiről a felmérés is tanúskodott. Ennek sok jele lehet az undor érzésétől egészen addig, hogy inkább neki se állunk, vagyis halogatunk. A halogatás felismerése és kezelése fontos a vizsgaidőszakban. Ehhez egy kis segítség nektek – tőlünk az alábbi linken.

Milyen tényezők hatnak motivációnkra?

black-and-white-laptop-2740956.jpg

A következő bekezdésekben összeszedjük, hogy milyen tényezők járulhattak hozzá motivációnk csökkenéséhez. (kép: Pratek Katyal, pexels.com)

A távoktatás leghangsúlyosabb stresszfaktora a legtöbbetek számára a beadandók megnövekedett mennyisége volt, mely hétről hétre fokozott teljesítőképességet igényelt. Ez nemcsak a Corvinuson volt így, hanem az egyetemek, sőt az iskolák nagy részében is hasonló volt a helyzet. Korábban már a félév elején lehetett tervezni a számonkérések fajtáival, s ennek időben is volt egy megszokottabb ritmusa. Így munkastílusotoknak megfelelően oszthattátok be erőforrásaitokat. Érthető, ha a hirtelen megnövekedett esszémennyiséggel a nyakatokban mókuskerékként éltétek meg a mindennapokat. S noha sokan igyekeztetek szigorú ütemterveket használva megküzdeni az új követelményekkel, a nyomasztó leterheltség csorbíthatta a motivációt.

igy_tanultok_ti_1_2.pngAz oktató-hallgató kapcsolat is nehezítetté vált. Hiába élünk ma egy olyan világban, ahol az interneten percek alatt kaphatunk választ kérdéseinkre, a tanulás folyamatában nagy szerepe van az oktató-hallgató kapcsolatnak. A tavaszi félév vizsgaidőszakába úgy vágtatok bele, hogy nélkülöznötök kellett fontos tanári magyarázatokat azoknál a tárgyaknál, ahol nem volt online előadás, esetleg videófelvétel. Ettől jóval megterhelőbbé válik a tananyag elsajátítása. A magyarázat nem pusztán egy-egy összefüggés érthetővé tételéről szólhat. A tanár személyisége, támogatása, bátorítása, visszajelzése, a kapcsolat maga olyan rejtett erőforrás, amelynek hiánya lehet, hogy csak most tudatosulhatott. (grafika: Tóth-Máté Bence)

Válaszaitokból is kiderült, a napi bejárás kiesése is probléma volt az elmúlt időszakban. Az órára járás megadja a keretét is a tanulás folyamatának: a szemeszternyi anyaggal eltűnt az életünket rendszerező napi bejárás mellett a fokozatosság is, hogy hétről-hétre találkozunk új anyagokkal és az otthoni tanulással sokkal nehezebbé vált: előttünk a méteres tanulnivaló, tessék! A nagy feladatok részfeladatokra való vágása a most következő vizsgák kapcsán ezért is kifejezetten hasznos. A maraton lefutásának a gondolata is túlságosan nagy falat, de ha lebontjuk 10 km-es szakaszokra, máris kezelhetőbbnek érezzük.

Mindeközben mindannyian tapasztaltuk az online világ okozta nehezített helyzeteket. A mindennapjaink része az online kommunikáció, de ezeknek az eszközöknek az ilyen mértékű használata (ráadásul az életünk szinte minden területén!) mégis egy teljesen új helyzet volt. Elég csak azokra a frissen keringő videókra és mémekre gondolni, ahol fehérneműben sétál valakinek a párja a kamera hátterében, vagy kiscicás szűrő kerül egy komoly megbeszélés résztvevőre, és az oktatást sem kerülte el a mémgyártás, ismerős lehet a karikatúra, ahol egy idősebb oktató a mikró előtt ülve várja az online órára bejelentkező hallgatóit.

A komoly témák megbeszélése igen nehéz ilyen körülmények között, ráadásul a konfliktusok kialakulásának esélye is nagyobb, mint személyesen. Elképzelhető, hogy bizonyos kapcsolatotokat meg is terhelt ez a fajta kommunikáció, és lehetséges, hogy valakivel még mindig csak így érintkeztek.

Ezek miatt és akár az online vizsgáitok kapcsán is érdemes átgondolni kiber-kalauzunk tanácsait.

photo-of-people-near-wooden-table-3184418.jpgA járvány és a karantén egy egészen szokatlan helyzetet hívott életre: el kellett távolodnunk (legalábbis fizikailag) a szeretteinktől, és csaknem az összes embertől, de a másokhoz való kapcsolódásban és a közelség keresése alapvető emberi motiváció. A társaság segít a stressz csökkentésében is, mikor szorongunk, aggódunk vagy elegünk van valamiből, gyakrabban keressük mások társaságát. A járvány fokozottabb érzéseket és kapcsolódási igényt generált, mindeközben viszont minimalizálta hozzájutás lehetőségét (lásd). Nem meglepő tehát, hogy többen említettétek a nehézségek között a szaktársak hiányát is. A korlátozások fokozatos enyhülésével a csapatmunka szerepe is újra előtérbe kerülhet: nem csupán jobb kedvünk lesz ettől, de hatékonyabbak is leszünk. Csakúgy, mint a maratonnál: a szélárnyék és a másokkal való együtt futás szárnyakat adhat. (kép: fauxels, pexels.com)

photo-of-a-sign-and-eyeglasses-on-table-1485657.jpg

(fotó: Binti Malu, pexels.com)

Nagyon sok pozitívumról is kaptunk információt a válaszaitokból. Kíváncsiak voltunk például, hogy az elsőévesekkel mi történt ez alatt az időszak alatt. A kitüntetett figyelem oka, hogy általában a gimnázium után nagy lépés az egyetem. Örömmel láttuk, hogy habár több tanulással kapcsolatos problémával szembesültek az egyetemet elkezdő hallgatók az elmúlt hetekben, de a helytállásuk nem különbözött a felsőbb évesekétől. Kiemelt figyelmet kaptak azok is, akiknek el kellett költözniük a járvány hatására. Válaszaitok azt mutatták, hogy teljesen logikusan többféle nehézséggel szembesültek a tanulás során ők is, de a bajokat jól is kezelték. Erre mondják, hogy a jég hátán is megélnének. 

A szemeszter záró hajrájában vagytok komoly távval a hátatok mögött, amelynek kitartásáért büszkék lehettek magatokra. A kijárási korlátozások enyhülésével, ha nem is minden, de talán számos olyan erőforrás (személyes találkozások, aktivitások a négy falon kívül) ismét elérhetővé vált, mely feltöltődésként szolgálhat a befutáshoz.

A Hallgatói Támogatás csapata egy Motiváció-ébesztő self-coaching munkafüzettel készült nektek erre a rendhagyó vizsgaidőszakra, mely gyakorlati segítséget nyújt a motivációs szintetek feltöltésére. A munkafüzet csak számotokra elérhető, a corvinusos felhasználó nevetekkel. Már egy-egy gyakorlat is segítséget nyújthat a vizsgaidőszak kihívásaival szemben.  Ezen kívül van egy titkos szuperfegyveretek is, amolyan jó a rosszban: a memóriakutatások szerint, ha a tanulás és a tanultak előhívása (pl. vizsga) ugyanazon a helyszínen történik, egyszerűen jobban emlékszünk.;) Sikeres vizsgaidőszakot kívánunk.

2020. június 2.

Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből Tovább
Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól?

Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól?

Corvinusos hallgatók tanulmánya a digitális ügyintézés népszerűségéről

nevtelen_terv_11.png

Online bankok, robot ügyintézők, mesterséges intelligencia - ilyen lesz a jövő? Vagy a személyes bizalmi kapcsolatok továbbra is fontosak maradnak, és szükség lesz hagyományos bankfiókokra? Interjú Józsa Judittal és Király István Márkkal, a Corvinus Egyetem hallgatóival. (Borítókép: Canva.com)

Kovács Máté

digit_bank_cikk_portre.jpgMilyen jövő vár a pénzügyi szektorra? A nemzetközi verseny és a növekvő online igények miatt a bankok a digitális technológiák irányába mozdulnak el, és ez az ügyfélkapcsolatokat is érinti. Józsa Judit és Király István Márk Corvinusos hallgatók esettanulmányukban a digitális technológiák fogyasztói megítélését és elfogadottságát vizsgálták a pénzügyi szektorban, mellyel „A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést értek el. (fotó: Józsa Judit és Király István Márk)

Milyen lesz a jövő bankja?

Még az erősen konzervatív bankszektort is megmozgatja a technológiai forradalom”, ennek hatását fogyasztói oldalról is érezzük, a változásban ugyanakkor a tanulmány alapján két, egymásnak ellentmondó szempont jelent meg. Ahogy Király István fogalmaz,

„Olyan ellentmondásos pontok derültek ki, hogy miközben a bankoknak költéscsökkentési szempontból érdekük a folyamatok digitalizálása, a fő bevételi forrást még mindig a személyes értékesítés jelenti.” 

Egyfelől tehát a költséghatékonyság gyorsítja az átállást, másfelől viszont a bevételek nagy része még mindig a személyes értékesítésen alapul. Érdekes ellentét bontakozik ki a szakértők és a fogyasztók álláspontja között is:

nevtelen_terv_12.pngKép: Canva.com

„A szakértői interjúk alapján a bankfiókok mérete valószínűleg csökkeni fog a jövőben, ahogy a digitális technológiák egyre jobban elterjednek. A fogyasztók ugyanakkor sok esetben jobban preferálják a személyes tanácsadást, például olyan esetekben, ahol az észlelt kockázat magas, vagy úgy érzik, szakértelem hiányában jelentős veszteséget szenvedhetnek el.”

Az utóbbi különösen igaz befektetések vagy hitelfelvétel esetén, ahol a bizalom nagyon fontos. 

„Ha bemegyünk egy bankba, a tanácsadó ránéz a portfoliónkra, általában ajánl egy számunkra megfelelő biztosítást, csomagváltást vagy hitelterméket. Ez a folyamat továbbra is fontos az ügyfeleknek, ami némileg ellentmond az online átállásnak.

A bankok ugyan szeretnék a fogyasztókat a digitális megoldások felé terelni, de a személyes kontaktok megtartása is érdekük. Kérdés, hogyan oldják ezt fel a jövőben.”

Mi lehet a megoldás?

ecommerce-2301933_1280.jpg „Az olyan tranzakciók, melyek a hétköznapi rutin részei és nem igényelnek nagy tudást, ilyen például az átutalás, mobilfizetés, csekkbefizetés, már most is nagyrészt digitális formában zajlanak” – véli Józsa Judit. „Az olyan ügyletek viszont, ahol fogyasztó úgy érzi, nincs teljesen képben és ennek káros következményei lehetnek, a hagyományos eszközök is fontosak maradnak.” (kép: stevepb, Pixabay)

A koronavírus helyzet a digitalizációra is hatással lehet. Sokan kénytelenek voltak átállni az online ügyintézésre, némi tapasztalatot szereznek, ami az alapműveletek szintjén növelheti a biztonságérzetet. Nem várható azonban, hogy ettől hosszú távon tömegesen térnének át az emberek: „Ezt az átállást a kényszerhelyzet szüli, a legtöbben ezután is vissza fognak térni a megszokott rutinjukhoz, ezek megváltozásához nem elég hosszú ez az időszak.”

person-shopping-online-3944405.jpgAz ugyanakkor a tanulmányból is látszik, hogy a digitális megoldások elfogadtatása a bankoknak is érdeke, ezért mindent meg is tesznek. „Igyekeznek reklámokkal felhívni a figyelmet ezekre a megoldásokra, emellett több bank indított YouTube-csatornát is, ahol részletesen elmagyarázzák, mire jó a mobil-applikáció, az internetbank vagy a mobil fizetés” – mondja Király István, aki egyébként maga is egy kereskedelmi banknál dolgozik gyakornokként. (kép: Pexels)

„Sok bank, például az is, amelyiket vizsgáltuk, az értékesítési jutalékrendszerbe is beépítette a digitális technológiák ajánlását. Így tehát az ügyintézők is motiváltak abban, hogy minél több ügyfél válassza ezeket a megoldásokat.” 

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia?

mirza-babic-eyzptmc7hno-unsplash.jpgA digitális technológiák folyamatosan egyre nagyobb teret hódítanak, melyet a bankok is számos eszközzel támogatnak, ugyanakkor az analóg ügyintézés nem fog teljesen eltűnni. Felmerül a kérdés, hogy ez a mesterséges intelligencia áttörésével is igaz marad-e. (kép: Mirza Babics, Unsplash)

Bár ezt a témát kevésbé vizsgálták, Judit szerint erre azért kicsi az esély, hiszen „éppen a személyes kontaktus az, amit leginkább igényelnek az emberek”. Lesznek persze olyan területek, ahol elképzelhető a mesterséges intelligencia megjelenése is. Ilyen például a számlanyitás, de kiegészítő megoldásként már ma is több helyen működnek napi 24 órában elérhető chatbotok vagy előre felvett hangokkal működő ügyfélszolgálatok. 

István szerint ezek a megoldások olyan területen képzelhetők el leginkább, ahol az emberek nem látják, kivel kommunikálnak.

„Nagyon bizalomigényes ez a szektor, és ez a bizalom csökkenne, ha nem lenne meg a személyes, emberi kapcsolat lehetősége.”

A technológiában egyébként nagyon sok lehetőség is rejlik, néhány banknál ugyanis „hangelemző szoftverekkel vizsgálják az ügyfélszolgálatos beszélgetéseket, hogy hatékonyabbá tegyék a panaszkezelést”.

A tanulmány tehát rámutatott arra, hogy a digitális átállás a bankszektort is elérte, minden szereplő érdeke az új technológiák alkalmazása. Az ügyfelek bizalma azonban továbbra is fontos marad, melyhez elengedhetetlen a személyes kapcsolattartás. „Akármennyire tolódunk az online világ felé, teljesen sosem fogja helyettesíteni, inkább kiegészíti majd az offline szektort”

KÖZGAZDÁSZ TIPPEK: Hogyan írjunk jó esettanulmányt?

Józsa Judit: „Szerintem az a legfontosabb, hogy találjunk egy olyan témát, ami érdekel minket, és nem azt érezzük, hogy már megint egy kötelező feladatot kell csinálnunk. Akkor jó, ha a kutatás egyben élmény és szabadidős tevékenység is. Fontos továbbá, hogy keressünk tanári segítséget, legalább egy konzultáció erejéig. Ő megadja a kezdeti irányokat, és azt is, amit érdemes mélyebben átnézni.”

Király István Márk: „Sokat számított, hogy érdekelt minket a téma, és nem veszítettük el a lelkesedést, miközben mélyinterjúztunk, elemeztünk vagy forrásokat gyűjtöttünk. Amikor van egy csomó infód, nehéz kitalálni, hogy ebből most mi lesz. Ez a tisztázás sokszor nehéz, de fontos feladat. Nagy segítség az is, ha van egy csapattársad, hiszen nem hagyhatjátok cserben egymást, muszáj tovább csinálni.”

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól? Tovább
A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

woman-having-a-video-call-4031818.jpg

A koronavírus a betegek és az orvosok helyzetét is nagymértékben megváltoztatta, hiszen sok esetben megszűntek a személyes vizsgálatok és az orvos - beteg kommunikáció áthelyeződött a telefonos konzultációra vagy éppen e-mailre és egyéb elektronikus eszközre. Három orvost kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről: egy salgótarjáni aneszteziológust, egy gyermekorvost Kecskemétről, és egy háziorvost Szombathelyről. (Borítókép: Edward Jenner, pexels.com)

Írta: Hegedüs Kata

female-doctor-2828449_1280.pngA kormányrendeletek miatt az orvos és beteg személyes kapcsolata korlátozott lett, vagy adott esetben teljesen megszűnt. Ez merőben megnehezítette a betegellátást, hiszen a háziorvosoknak még a krónikus betegek vizsgálatát is telefonon kellett végezniük. A kórházakban kizárólag azokat a műtéteket végezték el, melyeknek halasztása egészségkárosodással járt volna, így a hangsúly intenzíves munkára terelődött. (Kép: Mohamed Hassan, Pixabay)

Felfüggesztették a beteglátogatást, a hozzátartozóknak kizárólag az elbúcsúzás volt engedélyezett a végstádiumban lévő betegektől. A látogatások megszüntetése a hozzátartozókat és a betegeket érintette hátrányosan.

Az orvosok ilyenkor igyekeznek betölteni a látogatók és a családok támogató szerepét, kisebb-nagyobb sikerrel. Nincsenek metakommunikációs csatornák, nehéz a telefonon keresztül megnyugtatni a családtagokat”

- mondta lapunknak Dr. Demján Mónika, salgótarjáni aneszteziológus.

young-female-dentist-using-tablet-during-treatment-in-clinic-3884117.jpg

(kép: Andrea Piacquadio, pexels.com)Cor

Dr. Kovács Éva szombathelyi háziorvos és foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint ez nem egy egyszerű helyzet, mivel a beteg elbagatellizálhatja saját panaszát, vagy éppen nem említ meg egy esetleg fontos tünetet. “A vizsgáló részéről még nagyobb odafigyelést igényel a betegvizsgálat, mivel nem az összes érzékszervével tudja kompletten vizsgálni a beteget” - mondta. Ilyen körülmények között a vizsgáló orvos részéről sokkal nagyobb a befektetett energia, hiszen nagyobb az esetleges hibázás esélye is.

“Több empátia, többszörös visszakérdezés és lelki segélynyújtás is része a telefonos vizsgálatnak. A kommunikáció során az orvosokra a betegek megnyugtatásának feladata is hárult, ugyanis a legtöbb légúti panasszal telefonáló beteg egyből koronavírus fertőzöttnek gondolja magát.”

brown-and-white-bear-plush-toy-42230.jpgDr. Nagy Bea gyermekorvos hasonló nehézségekbe ütközött, hiszen amikor leállt a befogadás,  “a szülőkkel való kapcsolattartás áttért a telefonra, email-re vagy éppen skypera, nehéz összeegyeztetni, hogy ki, mikor, melyik készüléken keres, valamint közben dokumentálni is kell az eseteket, ami nem egyszerű.”

Dr. Benczes Réka, nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció és Szociológia Intézet kutatója és oktatója egy újabb küzdelemnek látja a helyzetet. “Nagy a nyomás az orvosokon, az egészségügyi szakembereken, hogy egy ismeretlen, nehezen megfogható betegségről úgy beszéljenek az érintettekkel, hogy az ne gerjesszen bennük további félelmet, és könnyebben tudjanak »megküzdeni« a vírussal.”

“A modern orvostudománynak köszönhetően számtalan, korábban halálosnak tartott kórt sikerült legyőznünk, de a betegségtől (és a megbetegedéstől) való eredendő félelmünk a mai napig megmaradt. Félünk attól, ami ismeretlen és megfoghatatlan, és ezt nyelvünk is tükrözi – nagyon sok betegségről kizárólag figuratív, metaforikus kifejezések segítségével tudunk csak kommunikálni.” - mondta Benczes Réka.

“A koronavírust is leginkább metaforák útján vagyunk képesek értelmezni. »Háborúban állunk« egy »láthatatlan ellenséggel«, amely »megtámadja« az egészséges emberi sejteket és végül »megszállja« az egész szervezetet.

A háborús metafora egyfelől hasznos abból a szempontból, hogy értelmezhetőbbé, megfoghatóbbá teszi számunkra a vírust, másfelől azonban aggodalmat, szorongást válthat ki a befogadóban.

A jövőben a vírustól függően változhat az egészségügyben a betegek fogadása és a jelenlegi “háború” a korona vírussal remélhetőleg hamar véget ér, és visszatér minden a normális kerékvágásba.

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején Tovább
Hogy zajlik idén a záróvizsga a Corvinuson? A legfontosabb teendők és határidők egy helyen

Hogy zajlik idén a záróvizsga a Corvinuson? A legfontosabb teendők és határidők egy helyen

img_0283-min.jpg

Ismét látogathatók az egyetemi épületek, ami lehetővé teszi a záróvizsgák tantermi megrendezését is. Következő írásunkban a legfontosabb teendőket és határidőket gyűjtöttük össze, és azt is összefoglaljuk, hogy mi lesz akkor, ha a helyzet rosszabbodna, és mégis online kellene megtartani a vizsgákat. 

A kijárási korlátozások feloldásával megnyithattak az egyetemi épületek, a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet azonban a döntést a rektorok kezébe adta. Május 18-án a Corvinus Elnöki Testülete rendelkezést adott ki, melyben többek között bejelentették, hogy 

az idei záróvizsgákat a jelenlegi állás szerint tantermi jelenlét mellett tartják meg. 

Kire vonatkozik a rendelkezés, és kire nem?

Nem végzős hallgatók: a rendelkezés kizárólag a záróvizsga-időszakra vonatkozik, tehát a második félévet lezáró rendes vizsgaidőszak továbbra is online lesz megtartva. 

Végzős hallgatók: alap-, mester- és szakirányú továbbképzést lezáró vizsgák (komplex vizsgák és szakdolgozat / diplomadolgozat védések) esetén

  • Magyar és azon külföldi hallgatók, akik a záróvizsga időszakában Magyarországon tartózkodnak, tantermi részvétel mellett tehetnek záróvizsgát. Amennyiben a komplex vizsga részét képezi írásbeli vizsga is, az írásbeli Moodle platformon online lesz megtartva.
  • Külföldi hallgatók, akik a veszélyhelyzetre tekintettel hazautaztak és nem tudnak visszatérni Magyarországra, online formában záróvizsgázhatnak.

Ez még változhat?

Abban az esetben, ha a helyzet rosszabbodna, és a kormány ismét korlátozásokat rendelne el, akkor mindenki online formában vizsgázhat. Erről az egyetem vezetése a lehető leghamarabb tájékoztatást fog adni a hallgatóknak. 

A záróvizsgák beosztását és pontos időpontját a szervező Intézet határozza meg, ezekről is értesíteni fognak bennetek Neptun-üzenetben. 

Milyen dokumentumokat kell leadnom?

Online záróvizsga jelentkezés és nyilatkozat: minden záróvizsgára készülő hallgató a szakdolgozat leadásakor egy nyilatkozat kitöltésével jelentkezhetett a záróvizsgára, melyben elfogadták többek között az Online záróvizsga feltételeit. Ennek a határideje május 19-e volt. Akik a szakdolgozatukat korábban adták le, május 20-ig jelentkezhettek a záróvizsgára. A leadott jelentkezések és nyilatkozatok a tantermi részvétellel megvalósuló záróvizsgákra is érvényesek. Ha tehát ezt már leadtad, akkor a jelentkezéssel kapcsolatban nincs további teendőd. 

Jelentkezés a tantermi részvétel mellett megvalósuló záróvizsgára: Ha az előbbi jelentkezést nem adtad le, mert nem akartad vállalni az online záróvizsgát, akkor külön is jelentkezhetsz a tantermi záróvizsgára. Ehhez a Neptunon találsz egy kérvényt, melyet május 24-ig kell elküldeni. Fontos, hogy ezt csak akkor kell megtenned, ha a korábbi kérvényt nem adtad le, de személyesen mégis szeretnél vizsgázni.

Online záróvizsgára való igény bejelentése nem magyar állampolgárságú hallgatók részére: Ha nem magyar állampolgárként külföldön tartózkodsz, és nem tudod megoldani a hazautazást, ezzel a kérvénnyel jelentkezhetsz online záróvizsgára május 27-ig. Erre csak akkor van lehetőséget, ha nem vagy magyar állampolgár, és a veszélyhelyzet miatt hazautaztál. 

Milyen jogi dokumentumok szabályozzák a vizsgák menetét?

A tantermi záróvizsgák menetét alapesetben a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza. Ez továbbra is érvényben van, ugyanakkor a 33-as számú Elnöki Testületi rendelkezés első paragrafusában foglalt eltérésekkel (ami alapján a cikk is készült). Az (esetleges) online záróvizsgák menetét a 33-as számú Elnöki Testületi rendelkezés második paragrafusa szabályozza.

Milyen esetekben mehetek be az egyetemre, és milyen szabályokat kell betartanom?

A vizsgaidőszak során csak előzetes időpontegyeztetés mellett léphetsz az egyetem területére. Erre is csak akkor van lehetőséged, ha éppen záróvizsgát fogsz tenni, tanulmányi konzultáción vennél részt, de nagyon indokolt esetben hivatalos tanulmányi ügyintézés miatt is beléphetsz az épületbe.  A védőtávolságot végig tartani kell, ennek feltételeit az érintett oktatási egység vezetőjének, vagy a Hallgatói Szolgáltatások vezetőjének kell biztosítania. 

Milyen feltételek vonatkoznak az online záróvizsgára, ha mégis online kell vizsgáznom?

Az online záróvizsga feltételeit a 33-as számú Elnöki Testületi rendelkezés második paragrafusa szabályozza. Fontos, hogy online csak abban az esetben kell vizsgáznod, ha nem magyar állampolgárként hazautaztál a veszélyhelyzet miatt és nem tudsz visszajönni Magyarországra (és ezt a már jelzett Neptun kérvényen is bejelented), vagy a Kormány ismét korlátozó intézkedéseket vezet be.

Amennyiben ez a jövőben aktuálissá válna, az online záróvizsga feltételeiről is részletesen beszámolunk majd. 

Hogy zajlik idén a záróvizsga a Corvinuson? A legfontosabb teendők és határidők egy helyen Tovább
„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

deepfake.png

Mi az a deepfake, és milyen veszélyeket rejt magában? Mezriczky Marcell-lel, a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatójával beszélgettünk, aki tanulmányával „A Jövő ma kezdődik” esettanulmányíró-versenyen első helyezést ért el. 

Szerző: Kovács Máté

20200515125010_img_3511.jpgHa felvétel készült róla, akkor az úgy is van? Ma már nem egészen. Ebből indult ki Mezriczky Marcell Ál/arc – A deepfake és a digitális videómanipuláció” című esettanulmánya is, amellyel A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést ért el. Körbejártuk a tanulmány eredményeit, a videómanipuláció veszélyeit és felismerését, és közben azt is megtudtuk, hogy a deepfake videók 96 százaléka a pornóiparból kerül ki. (Fotó: Mezriczky Marcell)

Miért éppen a digitális videómanipulációt és a deepfake témáját választottad?

Nagyon szeretem a filmeket kritikai és technológiai szempontból is. Érdekel, hogyan alkotják meg a látványvilágot, a vizuális elemek szempontjából pedig a digitális manipuláció jelenti a jövőt. Elsőre ez merész kijelentésnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy van olyan elhunyt színész, akit digitális formában hoztak vissza a képernyőre, annyira mégsem elrugaszkodott elképzelés. 

CGI: „Computer-Generated Imagery”, azaz számítógépen létrehozott kép. Számos filmben alkalmazott eljárás, amelynek során a digitális grafika eszközeivel hozzák létre a látványvilágot. 

Deepfake: a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. Olyan videókat jelent, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak. 

willsmithneo.jpgEgyre nagyobb teret hódít a deepfake, egyre több ilyen videó jelenik meg az interneten. Sokan nem tudják, hogy ezeknek az arccserélős tartalmaknak egyébként közel 96 százaléka pornó. Más videókban megmutatják, hogy az adott színész hogyan nézett volna ki, ha ő kapja azt a bizonyos szerepet, például Will Smith Neoként a Mátrixban. (kép: Sham00K/Youtube; Mirror)

Elgondolkodtató kérdés, hogy szükség lesz-e a jövőben egyáltalán színészekre, vagy egyszerűen mindent megoldanak majd különböző digitális technikákkal.

Ez különösen akkor lesz érdekes, amikor a deepfake teljesen elfogadottá válik a filmiparban. 

Ezt az irányt mennyire tartod jónak? 

Ez jó kérdés, mert alapvetően meg lehetne úgy oldani, hogy szükség legyen a színészekre, de közben használják is a deepfake-et, ha már ennyire gyorsan fejlődő és rendkívül valósághű eredményt adó technológiáról van szó. 

irishman.jpgOtt van például Martin Scorsese legújabb filmje, Az ír. Scorsese régóta el akarta készíteni ezt a filmet, de csak most sikerült összehozni, ám időközben a színészek, Robert de Niro, Joe Pesci és Al Pacino időközben megöregedtek. Azt viszont nem akarta, hogy a szerepeket mások játsszák el, így CGI segítségével fiatalították meg őket. Néhány jelenetnél ugyan feltűnik, hogy üveges a tekintetük, vagy túl steril az arcbőrük, de vannak nagyon jól sikerült képek is. (kép: IMDb)

Egészen addig legalábbis ez volt róla a véleményem, ameddig nem láttam a YouTube-on egy videót, ahol bemutatták ugyanezt a fiatalítást deepfake-kel. A mesterséges intelligenciával elképesztően hiteles lett az eredmény, szerintem ez egy jó pont lehet a jövőben. Ha bármiféle módosítást kell végrehajtani a színészek arcán, akkor azt a mesterséges intelligenciával költséghatékonyan és sokkal valósághűbben lehet majd megtenni.

Ilyen lett volna az Ír, ha CGI helyett deepfake technológiával fiatalítják meg a szereplőket. 

Azt viszont egyáltalán nem tartanám jónak, ha csak digitális színészeket látnánk a filmekben. Szerintem az érzelemkifejezés terén van még hova fejlődnie a mesterséges intelligencia alkotta videókban. Alapvetően jól modellezik a színészek arcát, és akár meg is tudják őket fiatalítani, de az érzelemkifejezés most még sokkal inkább videójátékszerű marad. 

Miről szól az esettanulmányod?

A tanulmányban azt szerettem volna feltárni, hogy ha már ilyen elterjedtek az arccserélős tartalmak, akkor a fiatal, most iskolás korosztály milyen sikerességgel ismeri fel ezekben a manipulációt. Jelen esetben az általános iskola nyolcadik osztályát vizsgáltam, tehát 13-15 éves fiatalokat. 

teszt.pngVeszelszki Ágnes Tanárnő segítségével, aki a témavezetőm volt, összeállítottam egy hat videóból álló tesztet, volt köztük talkshow és filmrészlet is. A hat videó között két-két CGI és deepfake videó szerepelt, volt egy könnyebben felismerhető és egy nehezebb is. A másik két videó közül az egyikben analóg, smink-maszkos módosítást alkalmaztak, a másik pedig teljesen eredeti, manipulációtól mentes felvétel volt. A teszt lényege az volt, hogy a diákok milyen arányban ismerik fel a manipulált tartalmakat, mennyire lehet őket ezekkel megtéveszteni. (Szerk: a tesztet a cikk végén ki is próbálhatod.)

Mi volt számodra a legmegdöbbentőbb eredmény a felmérés során?

Meglepő eredmény volt, hogy többnyire észrevették, hogy történt  módosítás, ugyanakkor nem gondolták, hogy digitális módosításról lenne szó.

Felismerték tehát, hogy valami „más”, de azt hitték, hogy az a sminkesek munkájának köszönhető. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha nem tudják megkülönböztetni az alapvető módosítási technikákat, akkor azt is nehezebb megítélni, hogy az adott tartalom mennyire hiteles, mennyire vehető komolyan. 

A deepfake árnyoldala, hogy a manipulált felvétel emberek lejáratására is alkalmas. Hogyan lehet észrevenni, hogy deepfake-ről van szó? 

maxresdefault_1.jpgA deepfake ebből a szempontból valóban veszélyes, hiszen ma már könnyedén megoldható, hogy például a pornószínészek testére más arcát helyezzék rá, amivel bárkit le lehet járatni, de a technológia politikai fegyverként is bevethető. Arra is volt példa, hogy mesterséges intelligencia által generált hanggal csaltak ki pénzt egy vállalattól. Egy idegen nyelvet beszélő vezérigazgató felhívta az egyik beosztottat, hogy egy bizonyos összeget át kell utalni ide és ide, az adminisztrátor pedig ezt el is végezte. Miután átment a pénz, ismét telefonáltak neki, hogy ezt újra meg kellene tenni, itt lett csak gyanús számára az eredeti telefonhívás. (Kép: Bloomberg; az első kép eredeti, a második deepfake felvétel)

Ami egy videóban elárulhatja a deepfake-et, az az üveges tekintet. Jó példa erre az a híres Obama-videó, amelyben bemutatják, hogyan lehet ezt a technológiát politikai visszaélésekre használni. Nem lehet eldönteni, hogy hova néz, nem mozog a szeme, miközben beszél. Sok esetben egyáltalán nem vagy furcsán pislog, ami – ha odafigyelünk az ilyen jelekre – nagyon feltűnő tud lenni. 

Bár elsőre nagyon meggyőzőnek tűnik, ezt a beszédet Obama sosem mondta el, a videót deepfake technológiával hozták létre.

Árulkodó lehet az is, ha nincs szinkronban a hang és beszéd. Látszik, hogy beszél, mozog a szája, de a hangban kisebb csúszások vannak. Jellemző a steril hatású arc, ami túl tökéletesnek, túl hibátlannak tűnik. Obama arca a videóban például nagyon fénylik, olyan mintha retusálva lenne. 

Látsz arra lehetőséget, hogy a jövőben könnyen ki lehessen szűrni a manipulált felvételeket, akár valamilyen program segítségével?

nevtelen_terv_9.pngFolyamatosan dolgoznak a deepfake technológiai ellenszerén. A Google például mesterséges intelligenciát vet be tulajdonképpen saját maga ellen, hogy így ismerjék fel a deepfake-et. Ugyanakkor eszméletlenül gyorsan fejlődik ez a terület, amivel nagyon nehéz lépést tartani. Mesterséges intelligenciát használó algoritmusokkal gyakorlatilag bárki kísérletezhet, ha megvan hozzá a megfelelő hardverű számítógépe. A Githubra például fel lehet tölteni egy félig megírt programot, amin bárki más is dolgozhat és fejlesztheti azt. Mivel a deepfake mindig egy lépéssel előrébb jár, nincs biztos technológiai ellenszer. (kép: Canva.com)

Vannak más kezdeményezések is:

a Facebook például tudatossági kampányt indított, hogy edukálja a felhasználókat a deepfake kiszűrésére. Egyelőre ez a maximum, amit tehetünk. Tisztában kell lennünk a jelenség veszélyeivel és gyengéivel is, bár az utóbbiak napról napra fejlődnek.

Manapság már szinte megtévesztően hiteles felvételek készülnek, így csak arra hagyatkozhatunk, hogy mi magunk tudatosan álljunk a médiához. Ez nemcsak a deepfake-re, hanem a hagyományos álhírekre is igaz (szerk.: ezekről itt írtunk részletesen). A forráskritikus szemlélet jó lehetőség arra, hogy ne dőljünk be a megtévesztő tartalmaknak. 

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

(Borítókép: Canva.com)

Mennyire nehéz felismeri a manipulált felvételeket? Az alábbi tesztet Mezriczky Marcell készítette a tanulmányához. A hat videó közül az alábbiakat kell felismerni: természetes felvétel, smink-maszkos technika, felismerhető CGI, felismerhető deepfake, élethű CGI, élethű deepfake. (Megoldás a videók után.)

Megoldás:

1. Bill Hader - észrevehető deepfake

2. Alita - észrevehető CGI

3. Alelnök - smink-maszk

4. Tron: Örökség - élethű CGI

5. Obama - élethű deepfake

6. Tom Hiddleston - természetes

További kihívásért érdemes az alábbi oldalra látogatni, ahol a felismerős játék mellett segítséget és hasznos tippeket is olvashatsz. 

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat? Tovább
Mit tegyünk, ha túl sok a stressz és nem érezzük jól magunkat?

Mit tegyünk, ha túl sok a stressz és nem érezzük jól magunkat?

1200 válasz mutatja, hogy nem vagyunk egyedül  

photo-of-man-leaning-on-wooden-table-3132388.jpg

Hogyan érzik magukat a Corvinusos hallgatók? Mik a legnagyobb félelmek, és hogyan lehet megküzdeni a fokozott stresszel? Több mint 1200 hallgató töltötte ki a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívét, melyben a hallgatókat személyes hogylétükről, érzéseikről, gondolataikról kérdezték. 

„A kérdőív célja az volt, hogy beszélgetést, kétoldalú kommunikációt indítsunk a hallgatókkal azokban a témákban, amikben most nagy változásokat élnek meg, hogy megtudjuk, hogyan érzik magukat és miben tudjuk támogatni őket a továbbiakban” – mondta lapunknak Perényi Andrea, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársa.  

„A nyitott kérdések miatt olyan volt végigolvasni a válaszokat, mintha több száz hallgatóval beszélgethettünk volna röviden, de nagyon őszintén. A válaszokból sok közös nehézség, érzés is kirajzolódik. Ez megerősít minket abban, hogy folytassuk a kommunikációt a hallgatókkal anyagaink, cikkeink és tanácsadásaink segítségével.”

Cikkünkben bemutatunk a kérdőív alapján kirajzolódó fontos jelenségeket, gondolatokat és olyan gyakorlati tanácsokat, melyeket a Hallgatói Támogatás pszichológusaival közösen fogalmaztunk meg.

Nem érzed jól magad? Nem vagy egyedül!

woman-in-black-blouse-sitting-in-front-of-silver-laptop-3747432.jpgA koronavírus krízis nem csak hangzatos név. Ténylegesen krízis, hiszen kiforgatott a megszokott életünkből, és sok esetben újabb kríziseket is generált, például a munkahely elvesztését. (Ezt a megsokszorozódott krízist a szakirodalom krízismátrixnak nevezi, a népi bölcsesség pedig “csőstül jön a baj” kifejezést használja rá.) Jelenleg egyrészt maga a helyzet is generál problémákat, például ugyanazon a feladaton, ugyanazért az eredményért a többszörösét kell dolgozni, új dolgokba (technikákba, életmódba) kell belerázódni. Másrészt kiélesedhetnek olyan problémák, amik eddig is gondot okoztak, például párkapcsolati vagy családi gondok, amikkel most intenzívebben szembesülünk. Az együttélésből fakadó konfliktusokról a hallgatók közel 30%-a számolt be. (fotó: Polina Zimmerman, Pexels.com)

Az egyik legnehezebb dolog a távolságtartásban, hogy sokszor a szokásos társadalmi kapaszkodóinkat veszítjük el. A társas támogatás azt jelenti, hogy meg tudom-e osztani másokkal a gondolataimat, nehézségeimet, van-e olyan aki biztat, akivel közösen tudok gondolkodni a helyzetről és a kivezető utakról. Ez a lehetőség most szűkebb, az online térben nehezebben kifejezhető, megélhető.  

A Corvinus hallgatóinak közel 60 százaléka tapasztalt hullámzó hangulatot, és további 27% érzi, hogy habár meg tudja oldani, de fokozott alkalmazkodást kíván tőle, ami a jelenlegi helyzetben teljesen érthető. Minden pilot-verzióban fut, ami a szokásosnál több alkalmazkodást és rugalmasságot igényel. Ez fokozott stresszel jár, amit a megváltozott helyzetben levezetni is nehezebb.

Minden 20. hallgató nagyon rossz lelkiállapotban van, depressziós tüneteket, bénult tehetetlenséget, kiüresedettséget él meg.

Kérj segítséget, ha bármilyen nehézséggel találkozol. Hívd fel a legjobb barátod, és nyugodtan írhatsz a pszichologus@uni-corvinus.hu címre is, akkor is, ha nem vagy jól és akkor is, ha csak elakadtál, elbizonytalanodtál, hogyan juss át a nehézségeken.  A Corvinus Hallgatói Támogatás ingyenes online tanácsadásain szakemberek segítenek neked, hogy könnyebb legyen átvészelned ezt az időszakot. Az oldalukon további önsegítő anyagokat is találhatsz. (fotó: Szép Zsóka)

img_2998-min.jpg

Nem baj, ha nem vagy mindig jól. De jobban leszel, ha odafigyelsz magadra!

Ha nagyon erősen akarod kontrollálni a helyzetet (problémafókuszú megküzdés), akkor kimerülhetsz, kiéghetsz. Nem jó, ha mindent meg akarsz oldani, mindenben ugyanazt akarod elérni, mintha nem lenne ez a helyzet. Fontos rangsorolni, újrafogalmazni a célokat, feladatokat. Mi az, amit most reálisan el tudsz érni? Mi az, ami most fontos? Mi az, ami később? Ha nem tudsz rugalmas lenni, ha a hozzáállásod “ha törik-ha szakad”, abba bele fogsz szakadni. 

man-and-woman-doing-yoga-1882004.jpgTeljesíthető célokat tűzz ki! Lépésről lépésre tegyél értük, de legyél rugalmas, ha nem a tervek szerint alakulnak a dolgok. A rugalmassághoz jó stresszkezelés is kell. Ha valami nem jön össze, nem kontrollálható, akkor az érzelmeinket tudjuk kezelni. Erre jó lehet, ha megosztod valakivel, ha kimozgod magadból, vagy ha relaxációval, meditációval, légzéstechnikákkal (például jógalégzés) csökkented a feszültséget.

Merj szünetet tartani, merd azt mondani, hogy “ez így nem megy, máshogy kell csinálnom”!

Fordíts időt az újratervezésre. A kétfajta megküzdés dinamikus együttes használata segít alkalmazkodni, sőt fejlődni a krízis által.

Milyen a jó megküzdés? Az alábbiakban Perényi Andrea pszichológus, a Hallgatói Támogatás vezető pálya és karriertanácsadójának tippjeit olvashatjátok:

Használj többféle technikát! A kérdőív eredményei alapján, aki többféle módszert használ, jobb mentális állapotban van, jobban érzi magát, bizakodóbb, hogy meg fogja oldani a tanulást és a jövőjével kapcsolatban is pozitívabb.

Formáld a saját helyzetedre, igényeidre és lehetőségeidre a megoldást! Nem vagyunk egyformák, így érthető, hogy eltérően küzdünk meg a nehézségeinkkel is.

Ne külső elvárások, hanem saját igényeid és lehetőségeid határozzanak meg! Sokan írták a sportot, mint megküzdési technikát, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy most kötelező elkezdeni egy új sportot vagy beépíteni több órányi mozgást.  Olyat válassz, ami belefér és kedved is van hozzá.

Légy reális! Inkább lépj kicsit, de azt csináld meg, mint egy nagyot, ami csak elméleti szinten marad. Inkább állj fel a gép elől rendszeresen, és mozgasd át magad 5 percig, akár egy Youtube videó alapján, mint hogy tervezgesd, hogy most fogsz on-line jóga, tánc vagy crossfit edzésre járni.

Figyelj oda magadra! A saját tested, a saját érzéseid a legjobb mércéi a megküzdésnek. Nem a szomorúság, a düh és más érzelmek elkerülése a cél, az érzelmek teljesen rendben vannak.  A baj akkor van, ha a menekülésbe, a tehetetlenségbe és a sivárságba, ragadunk bele.

keyboard-gaming-moody-gamer-3165335.jpgSokan használnak passzív megküzdési technikákat is, ilyen például a figyelemelterelésre alkalmas sorozatnézés és a videójáték. Ezek is lehetnek hasznosak, különösen, ha közös programot jelentenek (akár online), ha a pihenést és kikapcsolódást szolgálják, és nem napi sok órát töltünk velük, illetve ha nem kizárólag ezeket alkalmazzuk. (fotó: Lucie Liz, pexels.com)

A bizonytalan helyzetekben jó felidézni, mi mindent tudok, mi mindent oldottam meg, harcoltam már át, éltem túl, mi mindent sajátítottam el, mert tudatosított erőforrásaink segítenek adaptívan, reziliensen reagálni. Ettől nem lesz kevesebb a nehézség, nem lesz kontrollunk a külső események felett, de lendületbe hozzuk belső erőinket, energiáinkat és rugalmasságunkat.

Minél bizonytalanabb a helyzet, annál kevésbé tudom kontrollálni, hogy pontosan úgy történjen minden, ahogy szeretném. Afelett viszont van kontrollom, hogy tudok-e reagálni a változékony helyzetre, újra tudom-e definiálni a céljaimat.

Ha már nagyon hiányzik az ölelés

handshake-3382503_1920.jpgIgen, teljesen jogosan hiányzik. A kialakult helyzetben nagyon sok érzésünk keletkezik, melyekről azt sem tudjuk, jogosak-e egyáltalán. A helyzet az, hogy minden érzés teljesen jogos. Jogosan érezzük magunkat magányosnak, jogosan hiányzik a párunk, a családunk, a barátaink, ha nem tudunk velük találkozni. A hallgatók 20 százalékát foglalkoztatja, hogy távol vannak a családjuktól, és szintén 20 százalék van távol a párjától. Az egyedüllét aránya 30 százalékos, ezekben persze lehetnek átfedések. 

Kreativitással rengeteg jó megoldást tudunk kitalálni a hiányzó dolgok másfajta megélésére. Ha van egy ötlet, merjük kipróbálni. Ilyenek lehetnek például a virtuális ölelés, közös online vacsora, filmnézés és társasozás. Merjünk mély beszélgetéseket is folytatni, mintha élőben is jelen lennénk. 

Persze ezek nem olyanok, mint egy igazi ölelés, ahogyan a videóhívások sem olyanok, mint a személyes találkozások, de ettől függetlenül nagyon sokat jelenthetnek.

Fogalmazzuk meg az érzéseinket magunknak, tudatosítsuk ezeket, és máris kereshetjük a megoldást addig, ameddig újra egymás karjaiban lehetünk. 

Szerzők: Perényi Andrea, Kovács Máté

(Címlapfotó: Andrew Neel, Pexels.com)

Mit tegyünk, ha túl sok a stressz és nem érezzük jól magunkat? Tovább
Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom?

Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom?

A veszélyhelyzetben senki sem veszítheti el ösztöndíjas helyét a tanulmányi eredménye miatt

nevtelen_terv_2.png

A koronavírus okozta rendkívüli helyzetben nem lehet akkor sem kiesni az ösztöndíjas helyről, ha a hallgató nem teljesíti a szokásos feltételeket – derült ki a legújabb Elnöki Testületi rendelkezésből. A rendelkezés egy korábban megjelent kormányrendelet alapján született, melyben a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedéseket szabályozzák.

Mit jelent ez a gyakorlatban állami ösztöndíjas helyek esetén? 

Állami ösztöndíjjal a 2019-ben vagy azelőtt kezdő hallgatók tanulnak továbbra is a Corvinuson. Esetükben az állami ösztöndíjak feltételeit a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szabályozza. A törvény 48-as paragrafusának második bekezdése szerint alapesetben az intézmény köteles átsorolni állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formáról önköltségesre azokat a hallgatókat, akik nem teljesítettek az előző két félévben átlagosan 18 kreditet, vagy nem érték el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglalt tanulmányi átlagot. 

A kormányrendelet alapján ez az átsorolás az idei évben elmarad, vagyis 

akkor is állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas maradhat a hallgató, ha a minimum kreditszámot vagy a meghatározott minimum átlagot nem teljesíti. 

Mit jelent ez a Corvinus Ösztöndíj esetén?

A Corvinus Ösztöndíj jelenleg a 2020 februárjában induló keresztféléves mesterképzések hallgatóit érinti. A Corvinus Ösztöndíj feltételeit a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat határozza meg, ez nem esik a kormányrendelet hatálya alá. Ugyanakkor a rendelet szellemiségével összhangban, a sajátos oktatási és vizsgáztatási körülményekre való tekintettel az Elnöki Testület úgy határozott, hogy 

a jelenleg Corvinus Ösztöndíjas hallgatók jogosultsága a 2020/2021-es tanévben is megmarad, függetlenül a tanulmányi eredményektől. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanév végére tervezett Corvinus Ösztöndíjas átsorolás is elmarad. Aki tehát a jelenlegi félévben Corvinus Ösztöndíjas volt, a következő tanévben is biztosan végig ösztöndíjas marad. Ezt alapesetben a HTJSZ 21-es paragrafusának 15-ös bekezdése szabályozza, ezt módosította most átmeneti jelleggel az Elnöki Testületi rendelkezés. 

img_2815-min.jpg

Akkor önköltséges helyről sem lehet ösztöndíjasra átkerülni?

Állami ösztöndíjas helyek esetén az átsorolást a felsőoktatásról szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében, ha egy hallgató bármilyen okból elveszíti az állami ösztöndíját (például nem teljesíti a feltételeket), vagy megszűnik a jogviszonya, a helyére léphet egy addig önköltséges formában tanuló hallgató, ha külön kérvényt ad be. Több jelentkező esetén a tanulmányi eredmények alapján választják ki azt, aki bekerülhet az állami (rész)ösztöndíjas helyre. 

Jelen esetben azonban akkor sem esik ki a hallgató az állami ösztöndíjas képzésről, ha nem teljesíti a feltételeket. Ennek fényében tehát jelentősen csökken az „üresedés” esélye, vagyis önköltséges helyről nehezebb lesz állami ösztöndíjas helyre átkerülni. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha egy állami ösztöndíjas hallgató jogviszonya egyéb okból kifolyólag megszűnik. 

Corvinus Ösztöndíj esetén az átsorolás a HTJSZ alapján történik. Ennek során minden év végén szakonként és képzési nyelvenként készítenek egy rangsort, melynek alapján eldől, hogy a következő évre ki lesz jogosult Corvinus Ösztöndíjra. Erről a folyamatról korábban részletesen írtunk.

Az Elnöki Testületi rendelkezés értelmében idén nem lesz átsorolás, így a 2020-ban kezdők esetében önköltséges helyről sem lehet átkerülni Corvinus Ösztöndíjas helyre. 

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka

Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom? Tovább
Szociális hátránnyal élők támogatása a művészet eszközeivel? Hogyan lesz ebből sikeres vállalkozás?

Szociális hátránnyal élők támogatása a művészet eszközeivel? Hogyan lesz ebből sikeres vállalkozás?

amass_group_photo_by_francisca_magalhaes_kickoff_viseu_portugal_2020_02.jpg

A Corvinus is részt vesz az Európai Unió Horizon 2020 kutatási programjában, amely a szociális hátránnyal élő kisebbségek helyzetén szeretne javítani. A magyar kutatócsoport vizuális nevelési és drámapedagógiai eszközöket fejleszt, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok könnyebben hozzáférhessenek az oktatáshoz. Sipos Júlia Kárpáti Andreával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgetett. 

Borítókép: AMASS group photo by Francisca Magalhaes Kickoff Viseu Portugal 2020.02, melyen Somogyi-Rohonczy Zsófia, a Corvinus tudományos segédmunkatársa, múzeumpedagógus vett részt.

karpati_andrea_2.jpgAz EU egyik legmagasabb presztízsű kutatási programja a HORIZON 2020, mi ennek a projektnek a célja?

A H2020 az EU legnagyobb volumenű kutatási és fejlesztési vállalkozása, amiben merőben új tudástermékeket állíthatunk elő.  Most a feladat az volt, hogy a szociális hátránnyal élő társadalmi rétegeknek segítsünk művészet alapú fejlesztéssel. A cél a kisebbségek vagy más olyan társadalmi csoportok segítése, akiknek nem megfelelő az oktatáshoz való hozzáférésük. (Fotó: Prof. Dr. Kárpáti Andrea egyetemi tanárként a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetében tanít, emellett az EU Horizon2020 nemzetközi projekt magyar kutatócsoportjának vezetője.)

Mi a vizuális nevelés és drámapedagógia eszközökkel fejlesztünk, mert aki ismeri a hátrányos helyzetből induló fiatalokat, tudja, hogy képekből kiválóan tudnak tanulni, így vizuális kommunikációs képességeik is fejlődnek.

A drámapedagógia pedig feloldja a gátlásokat és fejleszti a rezilienciát, vagyis a rugalmas gondolkodást, amely segít megoldást találni a mindennapi élet problémáira.

A kísérleti programokban részt vevő fiatal megtanulja kezelni az indulatait, vagyis megtanul kommunikálni másokkal. Tehát a képi és szóbeli kifejezőképesség, a problémamegoldó gondolkodás a tanulásban is fontos képességei területén fejlesztünk.

amass_logo.jpgA Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszéke 2020 februárjában kezdte meg az EU HORIZON2020-SC6 keretprogramjában a  Művészetpedagógia a társadalom perifériájára sodródottakért (Acting on the Margins: Arts as Social Sculpture - AMASS) című projekt megvalósítását. A projekt célja olyan csoportok segítése vizuális neveléssel és drámapedagógiai eszközökkel, amelyek egyébként csak korlátozottan férnek hozzá az oktatáshoz. 

Nemzetközi csapatban

A kutatásban nyolc ország vesz részt, mennyire sokszínű a paletta?

amass_participant_map.jpgNemzetközi kooperációban dolgozunk, több társ egyetemmel és hazai partnerekkel, mint a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és számos múzeum.

A konzorciumban két kelet-európai partner vesz részt, a Corvinus és a prágai Károly Egyetem, déli partnereink portugáliai és máltai egyetemek, de északi partnereink is vannak. A finn University of Lapland vezeti a konzorciumot, és svéd és angliai egyetem is a csapathoz tartozik. A kutatási projektet pedig 2023. január 31-én fejezzük be, tehát az idei februári indulástól számítva három naptári évben végezhetünk egyszerre kutatási és innovációs munkát. (kép: a projektben résztvevő országok)

Van, aki még sosem járt múzeumban

Kiknek lehet segíteni vizuális kultúrával?

Mindegyik projekt más csoportot céloz meg, mi, vagyis a Corvinusos csapat a szegénységben élő gyermekekre koncentrál, általános és szakközépiskolákban, illetve nevelőotthonokban élő gyermekek fejlesztésére vállalkoztunk. Felkért partnereink ebben olyan múzeumok, mint a Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria vagy éppen a kerületünkben található Ludwig Múzeum kortárs művészeti gyűjteménye.

Lesznek iskolai órák és múzeumi foglalkozások, tehát „művészeti, pedagógiai szendvicseket” nyújtunk át, ami a gyerekek számára a múzeumokkal való első ismerkedés, kulturális megmerítkezés is lesz.

Fiatal roma vállalkozó nők

Itt a Corvinuson egy sajátos csoportot fognak fejleszteni, ezek a fiatal, vállalkozó roma nők. Miért ők?

olah_jolan_amulok_o_f_77x57.jpgNekik a közösségi média használatban szeretnénk segítséget nyújtani, hiszen egy jó vállalkozói ötlet mellé ma már elengedhetetlen az a képesség, ami a közösségi média felületein való megjelenést biztosítja, képekben, írásban. Ezekről workshopokat fogunk szervezni számukra.

Kommunikációs képzést nyújtva, a hatékony önkifejezés és a munka világában való boldogulás támogatására, vállalkozásaikhoz és kulturális identitásuk erősítésére online médiaplatformok és médiatartalmak készítését tanítjuk, így fejlesztjük digitális kompetenciájukat.

(kép: Oláh Jolán: Ámulók (olajfestmény); fotózta: Kenéz György, 2011.09.20; Kugler Art Galéria)

Kreativitás és reziliencia                                                                

Hol keresik a célcsoport tagjait, a képzés és fejlesztés alanyait?

A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete országos hálózatával segít a szervezésben. Sok más iskola mellett a Ludwig Múzeum körzetében lévő iskolákban is keresünk partnereket, hiszen a kilencedik kerületben olyan iskolák is találhatóak, ahol a hátrányokkal induló gyerekeket találhatjuk, és nemigen járnak múzeumba a gyerekek. A roma nők hangja is kevéssé hallatszik, de ebben a projektben kreativitásukat is fejleszthetjük, hogy hatásosabban megszólalhassanak. (fotó: Pexels.com)

grayscale-photo-of-laughing-woman-2971782.jpg

A rezilienciára, vagyis a rugalmas problémamegoldó gondolkodásra nekik is szükségük van, csak kevéssé jutnak ilyen képességek közelébe. A roma kultúra alig szerepel az iskolai tananyagban: nincs roma művészeti múzeum, népművészetük, népi iparművészetük, tárgyaikról is kevés információt találunk a weben.

Reméljük, hogy a programjainkon részt vevő fiatalok nemcsak leendő vagy már működő vállalkozásuk médiaplatformjait alkotják meg, hanem kulturális identitásukat erősítő médiatermékeket is készítenek majd.

Miután a Corvinus kutatócsoportjának feladata a nemzetközi kutatócsoport értékelése is, és monitorozza az egész projekt tudományos munkáját, egy év múlva már arról is beszámolhatunk, hogy a többiek milyen eredményeket érnek el.

Vendégszerző: Sipos Júlia

Szociális hátránnyal élők támogatása a művészet eszközeivel? Hogyan lesz ebből sikeres vállalkozás? Tovább
Így zárul a tavaszi félév a Corvinuson - Minden fontos tudnivaló a vizsgaidőszakról és a szakdolgozatok leadásáról

Így zárul a tavaszi félév a Corvinuson - Minden fontos tudnivaló a vizsgaidőszakról és a szakdolgozatok leadásáról

img_2815-min.jpg

A távoktatás rendhagyó helyzete a tavaszi félévet záró vizsgaidőszakra is hatással van a Corvinus Egyetemen. Az Elnöki Testület legújabb rendelkezései alapján könnyen áttekinthető formában összeszedtük nektek, hogy mit fontos tudni a vizsgákról és a szakdolgozatok leadásáról.   

Az Elnöki Testületi rendelkezéseket az új honlapon itt találjátok. Mindenképpen olvassátok át őket is, mert cikkünk nem tartalmaz minden bennük szereplő információt!

Fontos tudnivalók a tavaszi vizsgaidőszakról

Hogyan tartják meg a vizsgákat?

A szóbeli és az írásbeli vizsgák is online kerülnek megrendezésre. A megajánlott jegyek elfogadása a szokásos módon Neptunban történik.

pexels-photo-714701.jpegMilyen felületeken folynak majd a vizsgák?

Az Elnöki Testületi rendelkezés szerint az írásbeli vizsgák a Moodle, a szóbelik pedig a Microsoft Teams platformon folynak majd.

Mikor és hol lehet a vizsgákra jelentkezni?

A vizsgákra ugyanúgy Neptunban lehet majd jelentkezni, mint eddig is, azonban a vizsgák mellett nem a terem száma, hanem a vizsga típusa fog megjelenni (Teams vagy Moodle vizsga).

Vizsgajelentkezési időszak:

  • vizsgajelentkezés HALVEL kitöltők számára: 05. 04. (alapképzés 7:45-től; mester- és szakirányú továbbképzés 13:15-től) - 05. 08. (11.59-ig);
  • tavaszi félévi vizsgákra jelentkezés nem záróvizsgázóknak: 05. 08. (12:00-től) – 06.18. (23:59-ig)
  • tavaszi félévi vizsgákra jelentkezés záróvizsgázóknak 05.08.(12.00-től) - 06.04. (23.59-ig) 

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpg

Mikor hirdetik meg a vizsgákat?

Mivel a Neptun új funkcióinak fejlesztése jelenleg is folyamatban van, a vizsgameghirdetések tervezetten 2020.04.27 - 05.03. között lesznek.

Hogyan alakul ki a vizsgák időbeosztása?

A szóbelik esetében az oktatónak két lehetősége van: vagy egy idősávot határoz meg, amire bizonyos létszámban jelentkezhetnek hallgatók, akiket utána az idősávon belül ő oszt be és ő tájékoztat, hogy mikor és hogyan vizsgáznak majd; vagy a vizsgákat pontos sávokra írja ki, és a hallgatók arra jelentkezhetnek. Az írásbelikre a Moodle-ban 55 perces blokkokat kell lefoglalni, annál hosszabb vizsgák esetén több egymás utáni sávot. A pontos beosztás oka, hogy a szerverek egyszerre 300-400 hallgatót bírnak el, ezért a 300 főnél nagyobb létszámmal bíró kurzusok a vizsgaszervezésnél előnyt élveznek.

Milyen vizsgatípusokra számíthatunk?

A Teams platformon megvalósuló szóbeli vizsgákkal kapcsolatban a rendelkezések  a videóhívásban megvalósuló csoportos (2-5 fős) vizsgáztatást ajánlják. A szóbelikről az oktató felvételt készíthet, és ajánlott, hogy a feladatok inkább open book vagy gyakorlati problémamegoldó jellegűek legyenek. Az írásbelik a Moodle különböző teszt funkciói segítségével vagy feladatleadás formájában valósulhatnak meg. Mindez természetesen az oktató döntésétől is függ.

A tavaszi félév vizsgaszervezésével kapcsolatos aktuális rendelkezést, amiben további részletek szerepelnek, itt találjátok.

i3.jpg

Fontos tudnivalók a szakdolgozatok leadásáról

Újdonság a szakdolgozatokkal kapcsolatban, hogy csak elektronikus formában kell benyújtani őket. Valamint már korábban is értesülhettünk róla, hogy a leadási határidők megváltoztak. 

Ezek az érvényes leadási határidők:

  • Az alábbi alapképzési szakokon: 2020. 05. 18 (hétfő) 14 óra
    • gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, vidékfejlesztési agrármérnök, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, politikatudomány
  • Az alábbi alapképzési szakokon: 2020. 05. 18 (hétfő) 15 óra
    • pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások, kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, szociológia
  • Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon: 2020. 05. 18 (hétfő) 15 óra - Neptunban!
  • Mesterképzési szakokon: 2020. 05.19. (kedd) 15 óra
  • Szakirányú továbbképzési szakokon: 2020. 05. 20. (szerda) 15 óra

 

Minden szakon a beadás helye a Moodle, kivéve Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon, ahol Neptunban kell benyújtani a dolgozatokat. A szakdolgozatot az Urkund szövegegyezés vizsgálattal együtt kell feltölteni. Az érvényes plágiumszabályzatot és az Urkund program használatával kapcsolatos tájékoztatót a Neptun belépő oldalán éritek el.

Részletesebben a leadási követelményekről és a szakdolgozathoz szükséges nyilatkozatok benyújtásáról itt olvashattok.

További hasznos és érdekes tartalmakért kövessétek a Corvinus Közgazdász Online Facebook-oldalát! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

 

Írta: Taxner Tünde, borítókép: Szép Zsóka, Képek: Pexels

2020.04.25.

Így zárul a tavaszi félév a Corvinuson - Minden fontos tudnivaló a vizsgaidőszakról és a szakdolgozatok leadásáról Tovább
,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
Karantornázzunk a karantúlsúly ellen! - Otthoni edzéstippek

Karantornázzunk a karantúlsúly ellen! - Otthoni edzéstippek

scott-broome-cuohhp5tx5g-unsplash.jpg

Karantársak! Fiktív Ferenc felnyitotta a szemem, miért is kell mozognunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez nyilván való. Gondolatait jó tanácsokkal, érvekkel és edzéstervekkel egészítettem ki. – Szatmári-Schubauer Solt home official sportösztönzése.

Írta: Szatmári-Schubauer Solt; Grafikák: Tóth-Máté Bence

Kedves naplóm! Már idejét sem tudom, mióta vagyok itthon bezárva. Ma sem mozogtam semmit. Mikor a fürdés utáni törölközésben kifulladtam, majd megnéztem magam a tükörben, elfogott a félelem. Lehet, ha ismét kézitusára kerül sor Frici bácsi ábécéjében a lisztért, akkor ezúttal én húzom a rövidebbet. Nyáron pedig, amikor ennek az őrületnek vége lesz, attól tartok, hogy összetévesztenek majd a kis bérelhető matracok egyikével. Ez így nem mehet tovább! Beteszek egy Rubint Rékát! – Fiktív Ferenc feljegyzése, 2020.04.18.

nevtelen_terv_1_1.pngNem nehéz elképzelni a lelkes Ferencet, amint Adibasz csuklószorítójával, esetleg, mivel otthon úgy is mindegy, egy szál Gluin Gloin alsónadrágban csorgatja verejtékét a drága parkettára. Node senki nem tájékoztatta, hogy drágakő asszonyság tornája után senkit nem fog a leverni pultok között, csak nem köpi ki a belét, ha gyorsan el akar iszkolni a fehér kenyérporral. Ráadásul már a gyomra is émelyeg, mert az előbb tolt be egy magyaros pacalt. Mivel pedig régóta nem mozgott, ezért a fitt életmód elhatározásának harmadik napján úgy fáj mindene, hogy nem tud kikelni az ágyból sem. Vége a lendületnek. Ezért, kérem, tisztáznunk kell egy-két dolgot! (kép: Canva.com)

Előszöris azon felül, hogy a boltokban bármit megszerezhetünk, illetve, hogy nyálcsorgatva fordulnak utánunk a strandon, kifelejtette a naplójából Fiktív kolléga, hogy miért is jó a rendszeres mozgás. Szerencsére a Corvinus Testnevelési és Sportközpont levette ujjaimról ennek a feladatnak a terhét. A következő infografika garantáltan meggyőzőbb nálam. 

karanten_sport.png

Másodszor pedig fogalmazzuk meg, mi a célunk! Zsírégetés vagy izomépítés? A magas intenzitású, kardió edzések felelősek azért, hogy ne mi legyünk a Titanic legnagyobb mentőcsónakja. Ezeknél fontos, hogy a gyakorlatokat gyorsan végezzük, kevés pihenővel. Így pulzusunk az egekbe szökik. De megnyugtathat a tudat, hogy szívdobbanásaink csak úgy lökik le rólunk a kalóriákat.

Abban az esetben viszont, ha akkora pofonokat szeretnénk osztogatni, hogy azt a Rejtő regények hírhedt hősei is megirigyelnék, akkor inkább erősítő jellegű edzéseket kell végeznünk. Előkerülhetnek a porosodó súlyzók és elfelejthetjük a tévé (hú, öreg vagyok? számítógép? tablet?) előtti ugribugrit.

Mikor már tudjuk, mire van szükségünk, elemezzük az állapotunkat! Kezdők a mindennapos önsanyargatás helyett osszák fel a hetet! Hétfő-szerda-péntek vagy hétfő-kedd-csütörtök-péntek edzés, a többi pihenő.

Ha eljött a nagy pillanat, és rászántuk magunkat a mozgásra, akkor – lehet, hogy túl egyértelműnek hangzik, de Ferenc pajtás is megszívta – lecsó után legalább fél órát várjunk, mielőtt belecsapunk a lecsóba! Minden edzést az ízületek és izmok átmozgatásával, egy 10 perces bemelegítéssel kell kezdeni. Extra tanács: érdemes kitűznünk egy fix időpontot a napon, amikor hozzálátunk a mozgáshoz. Mintha csak edzésre mennénk… Ez segíthet az otthoni időbeosztásban, és nem úszik el minden. (kép: Canva.com)

nevtelen_masolata.png

Ez pedig az a pont, mikor azt gondolom, mindenki felkészültebb, mint Fiktív Ferenc és leránthatjuk a leplet az edzéstervekről. Zsírégetéshez ajánlanám az általam csak TABATA-ként ismert, 4 percig tartó, 20 másodperc munka 10 másodperc pihenő felosztást. Ezt a négy percet, ha négyszer megismételjük, akkor kezdőként büszkék lehetünk magunkra. (A szériák között egy perc pihenő tartandó, a különböző 4 percek gyakorlatai pedig eltérhetnek egymástól.) A telefonra letölthető Tabata Timer alkalmazás nagy segítség lehet az egész lebonyolításában. Szinte mint egy edző, csak üvöltözés helyett csak sípolni meg pittyegni tud. Nem fizetett reklám, én ajánlom. Jó mozgást kívánok!

https://www.tabatatimer.com/

Aki pedig nem feltétlenül edzene, csak elgémberedett a gép előtt, annak itt egy bónusz feladatsor, szintén a Corvinus Testnevelési és Sportközpont anyagai alapján:

szamitogepes_gyakorlatok_1.png

szamitogepes_gyakorlatok_2.png

Címlapfotó: pexels.com

Karantornázzunk a karantúlsúly ellen! - Otthoni edzéstippek Tovább
Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez

Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez

javier-trueba-iqpr1xkf5f0-unsplash_1.jpg

A doktori fokozat az egyetemi képzés csúcsa, ennek ellenére nehéz meghozni a döntést. Mérlegelni kell, hogy a diplomád után inkább szakmai tapasztalatszerzésre fókuszálsz, vagy szeretnéd tovább képezni magad. A doktori képzés újabb néhány év elköteleződést jelent, ugyanakkor egyben egy hosszú távú befektetés is. Korábban Dr. Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával készítettünk interjút, most pedig az ő tanácsai alapján gyűjtöttünk össze 5 esetet, amikor mindenképpen érdemes megfontolnod a jelentkezést.

1. Ha érdekel az akadémiai pálya, akkor a doktori fokozat kötelező elem

dollar-gill-kyoshy7bjiq-unsplash_2.jpgA doktori fokozatot szerző hallgatók közel kétharmada marad akadémiai pályán. Ez nem csak azt jelenti, hogy egyetemi oktatóként dolgoznak tovább, hanem az egyetemi kutatásokban is aktívan részt vesznek. Ebben az esetben a PhD fokozat nem csak alapkövetelmény, hanem a későbbi munka során is fontos tapasztalatszerzési lehetőség, például már hallgatóként be lehet kapcsolódni egy-egy kurzus megtartásába. Emellett részt vehetsz különböző hazai vagy akár nemzetközi konferenciákon is, ami a megjelenés mellett fontos kapcsolatépítési lehetőség lehet.

A rendszer minden irányba nyitott, vagyis a doktori képzésre való jelentkezés nem jelent végleges elköteleződést az akadémiai pályák iránt. Később is lehetőséged van más szférában elhelyezkedni, ha mégsem tetszene annyira az akadémiai irány. Ha gondolkodsz azon, hogy hosszabb távon is szívesen dolgoznál ebben a közegben, de még nem vagy biztos benne, akkor is érdemes jelentkezni valamelyik doktori iskolába.

2. Ha szeretsz kutatni, akkor a doktori iskola tökéletes választás számodra

dan-dimmock-3mt71mkgjq0-unsplash_1.jpgA doktori iskolák fontos pillére a kutatásokban való részvétel. Már a tanulmányok során is részt vehetsz különböző tudományos projektekben, ezek pedig hasznos szakmai tapasztalattal járnak még akkor is, ha később más terület felé indulnál el.

Pályázhatsz kutatói ösztöndíjakra, melyek sokszor a doktori képzés alatt is lehetőséget kínálnak saját projektek elindítására, és külföldön is szerezhetsz tapasztalatot. A Fulbright Ösztöndíjjal például az Egyesült Államok nagynevű egyetemein tanulhatsz. Korábban készítettünk interjút Baksa Mátéval, aki hálózatkutatóként a Corvinus doktori képzésében vesz részt, szeptembertől pedig a Yale Egyetem kutatásaiba is betekintést nyerhet.

A Fulbright ösztöndíjat egy kétoldalú program biztosítja, amelyet az amerikai és a magyar kormány közösen működtet. Célja, hogy magyar kutatók mehessenek amerikai egyetemekre tanulmányutakra, valamint az Egyesült Államokból is érkezzenek hozzánk kutatók. Az ösztöndíjat mester- és doktori képzésen is el lehet nyerni, a pályázók közül bizottság választja ki a nyerteseket.

Ha kellően motivált vagy, akkor már a doktori iskola mellett is tagja lehetsz kutatóintézeteknek. Itt a tanulmányaid mellett további tapasztalatokat szerezhetsz, ez pedig a későbbi karrierutadat is meghatározhatja, kiváltképp akkor, ha hosszabb távon is ezen a területen szeretnél elhelyezkedni.

3. Fontos kiindulópont ahhoz, hogy elismert szakértővé válj

william-moreland-gkwp64truqg-unsplash_1.jpgA doktori képzéssel szemben gyakori ellenérv, hogy ezalatt a négy év alatt munkaerőpiaci tapasztalatot is lehetne szerezni, ami akkor különösen fontos lehet, ha később nem szeretnél akadémiai pályán maradni. Ugyanakkor a doktori képzésnek ebben az esetben is vannak előnyei.

A doktori fokozat jelentős presztízzsel jár, a legismertebb és legelismertebb szakértők kerülnek ki innen. A mostani vészhelyzet után az eddigieknél is jobban felértékelődhet a szakértők szerepe. Ahogyan Michalkó Gábor fogalmaz, „a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.” Hozzáteszi azt is, hogy „az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető”.

Ebben pedig nemcsak névlegesen jelent előnyt a doktori fokozat, hanem fontos szakmai tapasztalatokkal is bír. A doktori iskola egy lehetőség arra, hogy elsajátíthasd a tudományos gondolkodás minden elemét. A doktori nem pusztán a mesterképzés folytatása, annál is nagyobb kitartást kíván. Fontos a tudatosság, a szisztematikusság, az önálló munka és az önfegyelem, ezek nélkül könnyen meg lehet csúszni.

4. Ha szeretnél egy inspiráló közösséghez tartozni

windows-p74ndnywry4-unsplash.jpgA PhD fokozat a felsőoktatás csúcsa, egyfajta „elitképzés”, vagyis itt már tényleg a legjobbakkal tanulhatsz együtt. Ez pedig komoly kapcsolatépítési lehetőséggel jár, akár az akadémiai élet vezető szereplőiről, akár az üzleti szféráról van szó. Doktori képzésre tényleg csak olyan hallgatók jelentkeznek, akik komoly ambíciókkal rendelkeznek, ami mindenkinek motiváló lehet.

„A doktori képzésben résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál” – teszi hozzá Michalkó Gábor.

5. Ha valami komoly dolgot szeretnél letenni az asztalra

man-wearing-black-and-white-stripe-shirt-looking-at-white-212286.jpgGyakori szemléletmód, hogy valami komoly és hasznos dolgot szeretnénk alkotni. Jó példa erre egy saját vállalkozás felfuttatása, ugyanakkor a kutatói tevékenységből is számtalan innováció érkezik. Michalkó Gábor szerint „a doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak.”

Szerinte a jó kutatás önmagában egy innováció, még ha nem is feltétlenül jelentik be azt a szabadalmi hivatalban. Fontos törekvés, hogy a kutatások társadalmilag is hasznosíthatóvá váljanak, ezáltal sokak életéhez hozzájáruljanak. A Corvinuson számos más kutatás mellett például azt is vizsgálják, hogyan lehet a társadalmi innovációk eszköztárával az idősek helyzetén javítani. A Corvinuson zajló kutatásokról ezen az oldalon olvashatsz részletesebben.

A Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseire 2020. április 30-ig van lehetőséged jelentkezni. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították! A jelentkezés menetéről és feltételeiről ezen az oldalon tájékozódhatsz. A Corvinus Doktori Iskoláiról további részleteket a Corvinus honlapján olvashatsz.


Fotók: Unsplash, Pexels

Írta: Kovács Máté

Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez Tovább
Örökre emlékezni fogunk ezekre a szokatlan időkre, és nem mindegy, milyen narratívába helyezzük ezt

Örökre emlékezni fogunk ezekre a szokatlan időkre, és nem mindegy, milyen narratívába helyezzük ezt

Mentálhigiénés tanácsadás a koronaidőszakra

man-and-woman-doing-yoga-1882004.jpg

A világszerte szükségessé vált karantén már elsőre is nagyon ambivalens reakciót váltott ki az emberekben. Az introvertáltak talán örültek, az extrovertáltak bánkódtak… Az azonban talán mindannyiunkban közös, hogy a #maradjotthon mögött bizonytalanságok, szorongás, kedvetlenség, esetleg más jellegű nehézségek bújnak meg. Dr. Németh Marietta klinikai szakpszichológussal, a Corvinuson működő Hallgatói Támogatások vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan reflektáljunk erre a helyzetre. (borítókép: pexels.com)

I. rész

Írta: Lázár Fruzsina; Grafikák: Tóth-Máté Bence

Sokunk számára szokatlan a helyzet, megváltozik az életritmusunk, szűkül a mozgásterünk, több időt kell önmagunk vagy családtagjaink közvetlen társaságában tölteni. Mennyi időbe telhet, amíg adaptálódunk a környezet- és életmódváltozáshoz? Milyen hatással lehet az otthonlét, egyedüllét a pszichés állapotunkra?

nmarietta.jpgNem vagyunk egyformák, ezért ugyanazok a körülmények másképpen hatnak ránk. Aki eddig is csak muszájból járt társas eseményekre, annak nagy megkönnyebbülés lehet, hogy most ez tiltva van. Akinek eddig nehézséget jelentett gyors és frappáns választ adni egy társalgásban, annak most van ideje átgondolni a mondandóját az online kommunikációban. Az viszont általában igaz, hogy szinte minden megváltozott körülöttünk, és a változásokhoz adaptálódnunk kell. Minden esemény ami alkalmazkodást igényel, fokozott stresszel jár, ezért ne csodálkozzunk, ha a teljesítményünk elmarad a szokásostól, ha hamarabb elfáradunk, vagy ingerlékenyebbek vagyunk, olyanon is felcsattanunk, amin korábban nem. Fontos, hogy próbáljunk meg elfogadóbbak lenni magunkkal és persze a hozzátartozóinkkal, egyéb kapcsolatainkkal is. (fotó: Dr. Németh Marietta klinikai szakpszichológus)

tavol_megis_kozel_v1.pngSokunknak a lakása lett a munkahelye, és nincs hova hazatérni, megnyugodni egy fárasztó nap után. Nagyon fontos, hogy a kikapcsolódás, és pihenés idejét és terét megteremtsük, akár úgy is, hogy  a családtagok - ha nincs mindenkinek külön szobája - felváltva elvonulhassanak kikapcsolódni. Aki hazament a koliból, albérletből, az most újra együtt él a szüleivel, testvéreivel, ami szokatlan és időnként megterhelő lehet. És persze az is előfordulhat, hogy éppen azzal nem tud most együtt élni, akivel szeretne, a párjával, barátaival. Nagyon fontos, hogy velük megmaradjon a kommunikáció. Az online kommunikáció során azonban kevesebb metakommunikációs jelzés ér el hozzánk, ezért különösen fontos, hogy verbálisan is fejezzük ki az érzéseinket, értelmezzük mondanivalónkat, sokkal precizebben, mint az offline alkalmakkor.

Beszéljünk az érzéseinkről, fogalmazzunk minél pontosabban, mert az online térben a metakommunikáció nem olyan erőteljes. Az természetes, ha fokozottabban aggódunk, hiszen veszélyhelyzet van. Ez átmeneti testi tünetekben is kifejeződhet, mint emésztési panaszok, alvási nehézségek.

Ha az aggódás és szorongás új, adaptív megoldások keresésére sarkall minket, akkor ez segítségünkre van. Ha azonban ennek mértéke akkora, ami lebénít, ami miatt huzamosabb ideig (akár egy hétig) még a szokásos, egyszerű tevékenységeket sem tudja valaki elvégezni, ha teljesen elönti a negatív események bekövetkezésétől való félelem, az már korántsem hasznos, ilyenkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.

cht.pngA Corvinuson is van lehetőség pszichológus szakemberekkel konzultálni. A szolgáltatás anonim, ingyenes és jelenleg online történik. A tanácsadásra a pszichologus@uni-corvinus.hu e-mail címen lehet bejelentkezni. A távoktatás bevezetése óta self help anyagokkal is segítjük a hallgatókat, amelyek a járvánnyal kapcsolatos megváltozott helyzetek kezelésére adnak hasznos fogódzókat, tanácsokat.

Aki úgy érzi ebben a szokatlan és nehéz helyzetben, hogy elbizonytalanodott, nem találja a jó megoldásokat, szorongással, félelmekkel, kapcsolati nehézségekkel küzd, bátran írjon nekünk. Azt szeretnénk, ha a hallgatóink az egyetemtől távol is azt éreznék, hogy nincsenek magukra hagyva a nehézségeikkel. (fotó: Facebook)

Sokaknak kilátásba került például elmaradó ballagás, esetleg még ennél is komolyabb lemondással járó helyzetek megélése is. Hogyan éljük meg az ezzel járó gyászt, hogyan engedjük el az ezzel járó fájdalmas érzéseket?

Először is érdemes ezen a területen is egyensúlyra törekednünk - amennyiben csak a veszteségeinkre koncentrálunk, úgy érezhetjük, azok vannak többségben, még inkább elkeseredettek, motiválatlanok és akár depressziósak lehetünk. Ne csak a veszteségeket soroljuk, hanem vegyük észre a nyereségeket is, akár tudatosan fókuszáljunk ezekre.

person-lighting-the-sparklers-1729797.jpgEmellett persze érdemes törekednünk arra, hogy a szokásaink, ünnepeink - ha nem is a régi formában - megmaradjanak. Általános tapasztalat, hogy a gép előtt ülve összefolynak a napok, megváltozik az időérzékelésünk - a kitüntetett napok abban is segítenek, hogy strukturálják az időt. (fotó: pexels.com)

Érdemes kialakítani új szokásokat is, ezekkel emlékezetessé tehetünk eseményeket, napokat, nemcsak a már megszokott módon. Legyünk ebben kreatívak: az egyik munkatársam mesélte, hogy úgy ünnepelték a nagyszülei házassági évfordulóját, hogy bár nem lehettek ott személyesen, otthon mindenki megfőzte a tervezett menüsort és online közösen fogyasztották el az ételeket.

Rengeteg múlik azon, hogy egy eseményt hogyan értelmezünk, milyen narratívába helyezünk. Lehet, hogy elmarad a hivatalos diplomaosztó, de az biztos, hogy örökre emlékezni fogunk ezekre a szokatlan időkre, és lesz mit mesélni a gyerekeinknek, unokáinknak.

Az interneten rengeteg praktikus tanácsot találhatunk az időnk eltöltésére - viszont ezzel együtt megjelent a fokozott teljesítményszorongás is, ami a produktívan eltöltött karanténidőt illeti. Hogyan találhatjuk meg a középutat a túl sok és túl kevés tennivaló között?

Sok csatornán olvasni, hallani, milyen nagyszerű a karantén olyan dolgok elvégzésére, amikre eddig nem volt időnk. Valóban vannak olyanok, akik most nem tudnak otthonról dolgozni, ezért ki kell találják, mivel tölthetik el értelmesen a nap 24 óráját. Számukra sokféle ötlet, jó tanács született, mindenki válogathat, próbálgathatja, neki mi válik be. Akik azonban otthonról dolgoznak, tanulnak, inkább fokozott leterheltséggel találkozhattak, ami nem csak időben, de pszichésen is komoly igénybevétel számukra.

hogyan_szervezd_v1.pngA home office vagy a távtanulás első pár hetében “krízis üzemmódban” működünk, megpróbálunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, és emellett próbálunk mindent ugyanolyan minőségben teljesíteni, mint eddig. Ez hihetetlen sok energiát emészt fel, amit csak tetéz az ismeretlentől való szorongás, és az, hogy nem tudjuk, meddig kell az energiáinkat tartalékolni, hogyan osszuk be az erőnket. Egyszerűen kevés a kontrollunk a helyzet felett. Idővel a “krízis üzemmódot” egy fenntartható működési módnak kell felváltania. Ha nem így történik, kimerülünk, akár meg is betegedhetünk, testileg vagy mentálisan. Erre a hosszú távú működési módra jellemző, hogy új rutinokat, szokásokat alakítunk ki, és visszatér vagy kialakul a munka és pihenés eddigi vagy új ritmusa.

A mostani helyzetben azt is fontosnak gondolom, hogy tudatosan gondoljuk újra az online és offline töltött idők ritmusát is:

semmiképpen ne töltsük az egész napot számítógép előtt. Iktassunk be a napunkba digitális csendeket és mozgást!

Mindehhez nagyon fontos a belső elhatározás, de nagy jelentősége van annak is, hogy a környezet, a felettesek, a tanárok is elfogadják és támogassák, hogy csak így lehet hosszú távon is egészségesen működni.

Cikkünk holnap folytatódik a második résszel, kövessetek minket, ha nem szeretnétek lemaradni! A grafikákhoz köszönjük a Corvinus Hallgatói Támogatás anyagait, Facebookon őket is megtaláljátok.

Örökre emlékezni fogunk ezekre a szokatlan időkre, és nem mindegy, milyen narratívába helyezzük ezt Tovább
A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

kep.JPG

Mi lenne egy országgal, ha nem lennének tehetséges számviteli szakemberei? A Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny bizonyíték arra, hogy ettől nem kell tartanunk. A kárpát-medencei számviteli esetversenyt a Pénzügyminisztérium is támogatta. A szervezőkkel beszélgettünk a verseny céljairól és a döntő nehézségeiről, melyeket a koronavírus okozott. 

Címlapfotó: Menyhért Kristóf (- Ressely Kinga fotója)

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpg

A koronavírus az egyetemi esetversenyekre is hatással van, ugyanakkor a Luca Pacioli Egyesület bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell mindent elhalasztani. A Varga Mihály által fővédnökként támogatott versenyt a korlátozások miatt végül online rendezték meg. A rendkívüli helyzetről, az átállás kihívásairól és a verseny céljairól Menyhért Kristófot, a Luca Pacioli Egyesület elnökét kérdeztünk.

logo.pngA Luca Pacioli Egyesület célja, hogy támogassa a számviteltudomány és az adózási ismeretek területén legkiemelkedőbb szakemberek folyamatos kinevelését, ennek érdekében ernyőszervezetként támogatja a Corvinuson működő Finance Master Clubot és a Luca Pacioli Társaságot is (akikről korábbi írásunkat itt olvashatjátok), emellett pedig második alkalommal rendezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt, melyre a Kárpát-medence minden tájáról várták a jelentkezőket. 

A versenynek Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere volt a fővédnöke. Hogyan sikerült elérni, hogy a Minisztérium is támogassa a versenyt? 

A Pénzügyminisztérium stratégiai fontosságúnak tartja a hazai számviteli képzés minőségének biztosítását, a számvitel népszerűsítését és fiatalítását, hiszen a nemzetgazdaság egésze számára létfontosságú szakmáról van szó. Ahogyan Varga Mihály pénzügyminiszter a tavalyi döntő eredményhirdetése előtt fogalmazott: 

"Egy olyan gazdaság, amely nem büszkélkedik nagy tudású számviteli szakemberekkel, előbb-utóbb sikertelen vállalkozásokba fullad." 

Mivel a Luca Pacioli Egyesület, illetve az általunk szervezett verseny céljai egybevágnak a Pénzügyminisztérium szakmára vonatkozó elképzeléseivel, a pénzügyminiszter úr szívesen elfogadta felkérésünket, hogy elvállalja versenyünk fővédnöki szerepét. 

Mi a verseny célja, miért érdemes rá jelentkezni?

multicolored-abacus-photography-1019470_1.jpgA Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny célja egyrészt a számvitel népszerűsítése a fiatalok körében, szerte a Kárpát-medencében, másrészt pedig az, hogy a szakma leendő nagyjai lehetőséget kapjanak a szakma jelenlegi jeles képviselőitől, hogy megmutassák magukat, ezáltal elindítva karrierjüket a közszférában, a versenyszférában vagy az akadémia világában.

A veszélyhelyzet ugyanakkor keresztülhúzta a ti számításaitok is. Mi volt az eredeti terv, hogyan szerettétek volna lebonyolítani a verseny döntőjét?

Az idei döntő a tavalyihoz hasonlóan zajlott volna le: március 12-én este díszvacsora nyitotta volna meg a rendezvényt a Budapesti Corvinus Egyetemen a Faculty Clubban, ahol megjelent volna a 7 döntős csapat, a szakmai zsűri tagjai, a verseny támogatói, a szervezők és természetesen a meghívott vendégeink is. A versenyre első megszervezése óta gyakran "a számvitel ünnepeként" utalunk, és szerettük volna megadni idén is az ehhez illő ünnepélyes felütést. A verseny döntője másnap zárult volna, ahol a döntős csapatok tagjai előadták volna az első fordulóban elkészített megoldásaikat a szakmai zsűri tagjainak. Ezt követte volna az ünnepélyes eredményhirdetés, amelyen felszólalt volna maga Varga Mihály pénzügyminiszter úr is. Mindez természetesen végül csak álom maradt.

Mi volt az a pont, amikor dönteni kellett? Mennyi időtök volt az átszervezésre?

A Corvinus Egyetem Elnöki Testülete március 10-én hozta meg azt a rendelkezését, amelyben betiltotta az 50 fős vagy nagyobb rendezvények megszervezését az egyetem területén. Természetesen a mi rendezvényünk a létszám sokszorosával bírt volna, így a rendelkezés ránk is vonatkozott. Tiszteletben tartva mind az egyetemi vezetés, mind a kormányzat rendelkezéseit, illetve az érintettek egészségét, a döntőt eredeti formájában végül lefújtuk, és azonnal nekiálltunk az átszervezésnek. 

Összesen körülbelül két napunk volt arra, hogy a közel 6 hónapos szervezőmunka eredményét félretéve az egész eseményt újragondoljuk, és a döntőt valamiképpen megmentsük.

Technikailag mennyire okozott nehézséget ez az átállás, hogyan oldottátok meg? Hogyan zajlott le végül a döntő?

A verseny egyik támogatója azonnal felajánlotta irodáját és technikai berendezéseit is, hogy megszervezhessük a döntőt, így a helyszín és a technikai adottságok kérdésköre gyorsan megoldódott. A vetélkedőt Microsoft Teamsben valósítottuk meg, az eredeti, március 13-ai időpontban: a közös megnyitót követően a Teams "egyik oldalán" a versenyzők jelentkeztek be előre meghatározott időpontokban, hogy egyesével előadják a döntőre készített prezentációikat, a "másik oldalon" pedig a szakmai zsűri tagjai szegezték a csapatoknak kérdéseiket – mi pedig mindvégig ellenőriztük és koordináltuk a szabályos lebonyolítást. 

Az eredményhirdetés ugyancsak Teamsben történt. Minden csapat ismét egyszerre bejelentkezett, meghallgatta a zsűri elnökének összefoglalóját, illetve a dobogós csapatok kihirdetését. 

shutterstock_1065451166-min.jpg

A zsűri és a támogatók mennyire voltak ebben partnerek? Mennyire értékeled sikeresnek a helyzethez való alkalmazkodást?

Szerencsére mind a zsűri tagjai, mind a verseny támogatói rendkívül rugalmasak és segítőkészek voltak, és maguk a versenyzők is gyorsan alkalmazkodtak a váratlan helyzethez. Mindezeknek köszönhetően a döntő végül is – bár az eredeti elképzeléshez képest jóval kevesebb pompa közepette – zavartalanul és véleményünk szerint szakmailag kifogásolhatatlan módon valósult meg. Ezúton is köszönjük a zsűri tagjainak, valamint támogatóinknak és a versenyzőknek is az ezért tett erőfeszítéseiket!

A tervek szerint a Luca Pacioli Egyesület 2021-ben is megrendezi majd a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt. További információkért érdemes követnetek a honlapjukat és a Facebook oldalukat is!

(Illusztrációk: Pexels.com, Shutterstock)

Kovács Máté

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt Tovább
„Hogy mit gondolnak mások? Azt ki nem *** le!? Már bocsánat!” - BBC előadás Kende-Hofherr Krisztinával

„Hogy mit gondolnak mások? Azt ki nem *** le!? Már bocsánat!” - BBC előadás Kende-Hofherr Krisztinával

khk5.pngHa a magyar BBC, azaz a Budapest Business Club szervezésében szabadkőművesek helyett szabadegyetemisták gyűlnek össze a Corvinuson sztármenedzsert hallgatni, abból csakis jó származhat. Ezt pedig még Ybl Miklós sem gondolta volna… - Szatmári-Schubauer Solt beszámolója.

 

Ybl Miklós csípőre tett kézzel, méltán elégedetten szemlélte legújabb művét, a Fővámpalotát, míg a Duna-szagot szállító szél pajkos szerető módjára cirógatta őszes szakállát. A tehetséges építész akkor még biztosan nem gondolta, hogy építménye később kicsit hosszabb néven, a Budapesti Corvinus Egyetem E épületeként él majd a köztudatban. Azt sem sejtette, hogy a szabadkőműveseknek tervezett titkos szoba a „III. Előadó” feliratot kapja. Amiről viszont végképp fogalma sem volt, hogy ebben a levegőtlen teremben 2020. február 18-án Kende-Hofherr Krisztina - a hazai sztármenedzsment úttörője - teltház előtt fog mesélni tapasztalatairól, meglátásairól és a siker zárát nyitó kulcsok lehetséges variációiról.

A Budapest Business Club a Budapesti Corvinus Egyetem egyik meghatározó diákszervezete, melynek több mint 120 tagja gyakorlati és szakmai tapasztalatokat szerezhet marketing, sales, emberierőforrás-menedzsment és rendezvényszervezés területeken. A BBC nevéhez több mint 40 minőségi rendezvény lebonyolítása köthető, és partnereink között tudhatják Magyarország több vezető bankját, valamint multinacionális cégeket is.

Valójában ez utóbbit másfél évvel ezelőtt maga a sztármenedzser sem merte volna megjósolni, hiszen állítása szerint nem mert nyilvánosan beszélni. Csak mikor egy hasonló felkérés során észrevette, hogy az embereket érdekli az ő története, illetve a mondanivalója, akkor hagyott alább hangszálai túlzott mértékű rezonálása nagyobb nézőközönség előtt.
khk2-min-min_2.pngNode, hogy is ne lenne feszült a figyelem? Hiszen története annyira emberi, hogy mindenki találhat benne olyan mozzanatot, amely önmagára is igaz, ezáltal érezve, hogy nem egyedüli a helyzete. Tanácsai pedig rendkívül hasznosak és inspiratívak. Már fiatalkora óta szeret embereken segíteni, ezért is tart a „titkos szobában” rendezetthez hasonló motivációs előadásokat a… a… a sztárme… A mi is?

„Nem tudom, mi vagyok” - nos, ezt Kende-Hofherr Krisztina is bevallotta. A nemtudás tárgya pedig nyilvánvalóan nem identitászavarra utal, hanem foglalkozásának bajosan behatárolható megnevezésére. Nem használná magára a lifecoach kifejezést, mert az manapság a nagyszájú dilettánsok miatt kicsit értékvesztetté vált. A sikergyárost nem szereti, mert az skatulya és a skatulyákat sem kedveli. Bár hivatalosan menedzser, személyes márkaépítő és producer, nem igazán használta magára ezeket a megnevezéseket, ezért hát ő egyszerűen ő. Ő. Aki elbeszélésében valós dilemmákon és helyzeteken keresztül gondolkodtatta el a közönségét.

„Maximalizmus, befektetett munka és idő nélkül nincs siker.”

A kényelem korában, mikor a mikor az mindig most, mert mikor máskor, talán kicsit megfeledkeztünk a munka értékéről. És a tanuláséról! Hiszen a felgyorsult világ azt is eredményezi, hogy a dolgok állandó változása folytán csak folyamatos önképzéssel lehetünk szakmánk mesterei. Nem is szólva arról, hogy a módszer agytornának sem utolsó.

Mindig kell egy hosszabb távú cél, amely felé haladhatunk. A rövidebb intervallumra szóló életúti desztinációk pedig segíthetnek abban, ha elakadnánk, erőt nyerjünk abból, hogy látjuk, meddig sikerült már eljutnunk. Jó példa erre maga Kende-Hofherr Krisztina, aki annak ellenére, hogy a helyében más már rég napozóágyában hátradőlve süttetné a hasát, ő még nem is gondol ilyesfajta kikapcsolódásra - ugyanis unalmasnak tartja -, hanem nagyratörő tervei vannak a jövőre nézve.

khk3_2.png

„Mindenkinek a saját életét kell élnie.” Merjünk meghozni önálló döntéseket, amelyek afelé hajtanak, amit igazán szeretnénk! A velünk született vagy a sors által eszkábált korlátoktól pedig nem szabad megijednünk, mert ahogy a lifecoach kifejezést nem szerető lifecoach minőségben megszólaló sztármenedzser mondta:

„A korlátok azok kapaszkodók is.”

Ami pedig cikkem címét illeti… „Hogy mit gondolnak mások? Azt ki nem szarja le!? Már bocsánat!” Ebből a nézetből egyértelműen kitűnik, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy embertársaink véleményeivel foglalkozzunk, ha meg akarunk valósítani valamit. Persze jogi és erkölcsi határokat azért nem feltétlenül kell útlevél nélkül áthágni. „Kapcsolatrendszer nélkül pedig sok helyre nem lehet eljutni” - úgyhogy valóban fontos, hogy helyesen értelmezzük ezt a barátságos gondolatot.

Míg, ha valaki életútja sztrádáján éppen kitenni készül elakadásjelző háromszögét, a magamfajta firkász csak hátbaveregeti és annyit mond: „Fel a fejjel!”, addig Kende-Hofherr Krisztina Autóklubos diszpécsert megszégyenítő módon képes lelki üzemanyagot önteni az emberbe. Éppen ezért ajánlom nem csak az útszélen rekedteknek, de azoknak is, akik különleges adalékkal szeretnének megtankolni, s úgy folytatni a száguldást.

 

Szatmári-Schubauer Solt

Képek: Budapest Business Club

2020. február 21.

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

„Hogy mit gondolnak mások? Azt ki nem *** le!? Már bocsánat!” - BBC előadás Kende-Hofherr Krisztinával Tovább
"A közgázos diákok fantasztikusak"

"A közgázos diákok fantasztikusak"

Interjú Balázsné Mócsai Andreával, a Kenneth Rice-díj idei nyertesével

statttj.jpg

Milyen a jó tanár? Hogyan lehet tartani a lépést a digitális generációval, és milyenek a Corvinusos hallgatók? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Balázsné Mócsai Andreával, a Statisztika Tanszék Kenneth Rice-díjas mesteroktatójával. (fotó: Bartha Zsuzsanna)

Mit jelent számodra a Kenneth Rice-díj? Hatással van a munkádra?

Őszintén mondom, borzasztóan meglepett. Sokat dolgozom a háttérben, de nem gondoltam volna, hogy ez kari szinten is számít. Én elsősorban a saját diákjaimra koncentrálok, a külvilág jóval kevésbé érdekel. Nem gondolom azt, hogy végtelenül sokat tettem a díjért, de természetesen nagy elismerésként élem meg. Egyfajta visszaigazolás ez számomra, ami nagyon jól esett, bár az elsődlegesek továbbra is a saját diákjaim visszajelzései lesznek.

Mi volt a legemlékezetesebb hallgatói visszajelzés, amit az utóbbi időben kaptál?

Néhány évvel ezelőtt kiküldtem egy kérdőívet a végzett hallgatóimnak, amiben többek közt az előadás gyér látogatásának okára is rákérdeztem. Az egyik válasz így hangzott: “Én minden előadáson bent voltam, nekem tetszettek. Nem azért volt jó, mert nagyon érdekes lett volna, hanem mert akartam figyelni.” Azóta ezt a félév elején mottóként kivetítem a hallgatóknak. Szeretném, ha nem azt várnák el tőlem, hogy lenyűgözzem őket, hanem ha nyitottak lennének a tananyagra. És akkor még az is előfordulhat, hogy a végén élvezni fogják.

A Corvinusos diákokra jellemző ez a nyitottság?

A közgázos diákok fantasztikusak. Pozitív hozzáállásukkal, azzal a nyitottsággal, amiről az előbb beszéltem, ki tudják hozni az oktatóból, hogy jó órákat tartson. Itt nem a tudásról beszélek, az jól fejleszthető, így másodlagos: a hozzáállás sokkal fontosabb. És még csak nem is a szorgalom a jó szó rá, sokkal inkább a dolgok helyén kezelése egyfajta egészséges módon. Ez van meg a hallgatóinkban, és ezért könnyű őket tanítani. A gazdaságinformatikusok statisztika oktatása 10 éve hozzám tartozik. Minden hallgatót ismerek, csak jót tudok mondani róluk és arról a hangulatról, amit az órán teremtenek.

Találkoztál már negatív példával is? Ha igen, hogyan hatott rád?

Tavaly volt egy csoportom, akikkel nagyon nem értettük meg egymást – én úgy éreztem, érdektelenek, ők alighanem úgy, hogy én nem tudom megfogni őket. Nagyon rossz élmény volt úgy tanítani, hogy csak ismereteket közölhetek, és nem tudom elérni, hogy a diákok valóban sajátjuknak érezzék azt. Éppen azért mondom, hogy engem a diákok motiválnak, mert ezzel a csoporttal megéltem, milyen az, amikor nem tudnak.

Tudnál említeni olyan jól működő gyakorlatot, amire az évek során jöttél rá?

Az előbb említett kérdőívben ötleteket is kaptam a volt hallgatóimtól, hogy mivel színesíthetném az órákat. Ők vetették fel, hogy bevihetném a teszteket az előadásra is. Azóta az utolsó 20 percet erre szánom, és azt gondolom, nagyon jó ötletet kaptam, mert ezáltal az előadás nem csak ismeretközlés lett, hanem fel is mérhetjük – ők is, én is -, hogy mennyi jutott el belőle a hallgatókhoz.

Mitől lesz valaki jó tanár?

Nem tartom magam különösebben jó tanárnak, belőlem a diákok hozzák ki azt, amit én eléjük teszek. Nemrég olvastam egy cikket, amiben azt írták, hogy a digitális nemzedék felnövésével teljesen átalakul a tanári szerep is: a tanár egyfajta mentorrá válik. Én pedig szeretnék az lenni. Leginkább azt tartom erősségemnek, hogy tudok úgy kommunikálni a hallgatókkal, hogy nem érzik azt, hogy ellenkező oldalon állunk. Az egyetemi szintű oktatásnál is elengedhetetlen szerintem, hogy a tanítás ne egyirányú legyen, hanem oda-vissza kapcsolat a diákok és a tanár között.

Régen is így volt, vagy sok dolog változott az évek során? Te is változtál?

Amikor idekerültem a Corvinusra, ötödéves hallgató voltam – a tanítványaim egyben a barátaim is voltak, sok időt töltöttem velük az egyetemen kívül is. Ez ma már más, hiszen a diákjaim másik korosztályba tartoznak, mint én. A fókusz eltolódott a barátságtól, de továbbra sem érzem úgy, hogy a hallgatók falat húznának közém és saját maguk közé.

Mit gondolnak a diákok a statisztikáról? Hozzáállásban van különbség a karok között?

Véleményem szerint napjainkban a statisztika ismerete megkerülhetetlen. Mint mondtam, a hallgatók alapvetően nyitottak rá. A T-karon viszont félelmet látok bennük. Ezt nehéz feloldani, mert sokan nem gondolják magukról, hogy képesek lesznek megbirkózni a tárggyal. Pedig igen, és ha erre rá tudom vezetni őket, az a legnagyobb sikerélmény.

Mit gondolsz, a Corvinus átalakulása milyen hatással lesz a hallgatókra?

Bízom abban, hogy a kvantitatív tudományok hangsúlyosabb szerepet kapnak majd. Emellett nagyon remélem, hogy az új rendszer kiszűri majd azt a szűk réteget, amelyik azt hiszi, hogy az egyetemi diploma alanyi jogon jár neki. Az ő jelenlétük a rendszerben azokat is demoralizálja, akik tanulni jöttek ide. Az általános morálban ugyanakkor én nem látok problémát. Meg kell érteni, hogy a fiatalok másként gondolkoznak az életről. Meg kell még tanulniuk a teendők között súlyozni, ami nem mindig kedvez egy adott tárgynak. A félév elején az egyik szemináriumi csoportomból hárman is odajöttek hozzám óra után, hogy elmondják: előző félévben nem tették oda magukat, de most igyekezni fognak. Szinte elnézést kértek miatta. Ez nagyon meghatott. Látszik, hogy tisztában vannak a saját döntéseikkel, és nem akarják másra terhelni azokat.

A Kenneth Rice-díjat minden évben a Budapesti Corvinus Egyetem egy-egy olyan oktatója nyerheti el, aki a legtöbbet nyújtja az innovatív oktatási módszerek, élenjáró oktatástechnológia alkalmazása, valamint a pedagógiai módszereknek a hallgatók egyéni igényeihez történő igazítása terén. A díjat Egyetemünk egykori neves professzora, Kenneth L. Rice végakarata szerint négy gyermeke alapította. Az átadásra 2019. november 20-án 11:00 órakor került sor a Főépület 2. emeletén található Kenneth Rice emlékoszlopnál.

 

Lázár Fruzsina, Kovács Máté

Fotó: Bartha Zsuzsanna

"A közgázos diákok fantasztikusak" Tovább
Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja

Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja

zavada-peter-2015.jpg

Egy zene létezik, de vannak külön stílusok. Ez most egy új paradigma. Húsz évnyi Akkezdet Phiai után idén szólóalbummal jelentkezett Újonc P., azaz Závada Péter. 2015-ben új AKPH album érkezik – erősítették meg zenekaron belüli források. Az évnek vége lett, az új album viszont nem érkezett meg. „Márk (Süveg Márk aka. Saiid, az AKPH másik tagja) 2015 telén négy hónapra Ázsiába utazott, nekem pedig volt egy csomó felesleges energiám és néhány új szövegem. Úgy terveztük, hogy Akkezdet albumot csinálunk, de aztán közbejött az utazás, én pedig már nem akartam leállni a munkával.” –  mondta Závada Péter, akivel az új szólóalbuma kapcsán beszélgettem.

2016. június 18-a és 23-a között naponta jelent meg új szám az AKPH Facebook oldalán. Závada Sammie Beats-szel közösen hat számot készített a projekt keretei között. A Paradigma, a Helyzet ura, Kodein, Keleti nyitás, Vattafák és Szupercella című dalok a trAnzKaPHka projektnév alatt jelentek meg, A kastély című albumon. Arra voltam kíváncsi, hogy az egyértelműen összefüggő előadói név és albumcím mögött milyen háttérötlet áll. 

„Először a projekt címe volt meg. Tudtam, hogy Kafka A kastély című regénye jelöli majd ki az album hangulatát, mert egy sötét, bizarr és szürrealisztikus szöveg- és hangzásvilágot szerettem volna létrehozni. Az már csak utólag derült ki, hogy Franz Kafka nevében, ha elmésen ph-val írjuk, benne van az AKPH monogramja.”

A fentebb említett sötét és bizarr hangzásvilágot rengeteg aktuál- és általános politikai, valamint közéleti utalás dúsítja, melyek a közelmúlt magyarországi politikáját ismerve teljesen jól illenek a kívánt hangulatba. A szövegekben – többek között – található idézet Antall Józseftől, valamint kiszólás Orbán Viktorhoz, a budaörsi autópályához, de még a vak komondoros esethez is. A politikai utalások mellett irodalmi célzások is vannak. Hiszen kell egy-két híresség minden rímbe. Így például Dylan Thomasra, akit egyrészt születésének nemrég ünnepelt 100. évfordulója miatt, valamint az Interstellar című Christopher Nolan filmben található Do not go gentle into that good night című verse miatt vett elő újra. A walesi költőn kívül megemlíti még Juhász Gyulát és Thomas Mann-t is.

tranzkaphka.jpg

Kafka hatása nem csak a címben és a névben érzékelhető, hiszen ha jobban odafigyelünk, az Átváltozást is felfedezhetjük benne. „Lehetne a név trAnzKaPHka, ami utalhat a transzmutáció szó révén akár az Átváltozás című elbeszélésre is (bár Kafkánál az eredetileg Metamorphosis). Annyiban is igaz a projektre az átváltozás jelleg, hogy Újonc P. trAnzKaPHkává változott egy lemez erejéig.” Ezen kívül a szövegekben is felfedezhetőek a cseh író műveire tett utalások, például a Keleti nyitás című trekk-ben. („Így van ez, csinálod, neved lesz. Megunod, továbblépsz, levedlesz.”)

Aki figyelmesen végighallgatja az album számait, annak kirajzolódik egy politikai ív, mely – a szerző reményei szerint tisztán, demagógiát mellőzve – adja át a kívánt üzenetet. Az alkotók közéleti szerepvállalása Závada szerint is fontos, ugyanakkor figyelemre inti az összes művészt, aki hasonló alkotásokba fog. „Fontosnak tartom a politikai szerepvállalást, ugyanakkor rendkívül veszélyesnek is. Az embernek nagyon okosan kell megválogatnia a szavait.” – mondja Závada.

Egy üzenettel nagyon sok rajongó gondolkodásmódját lehet befolyásolni. Napjainkra az internet térhódítása miatt szinte bárki, bárhol, bármilyen zenéhez vagy egyéb művészeti termékhez hozzájuthat. Pont emiatt a könnyű hozzáférhetőség miatt a kereslet is exponenciálisan nőtt az elmúlt években. Emberek rajonganak bizonyos zenékért, mindenkinek saját ízlése alakul ki, és ezáltal az alkotók vállára kerül a felelősség, hogy rajongóikat milyen irányba terelik. A rap műfaj erre különösen alkalmas, hiszen ott a hangsúly sokkal inkább a zene szövegén – és ezáltal az üzenetén – van, mint a zenén magán, és ebben rejlik az igazi befolyásoló erő. Számomra az AKPH és Závada közéleti szerepvállalása, valamint művészeti termékeik is fontosak, jónak tartom őket. Megkérdeztem Závada Pétert, hogy kik azok, akiket figyelemben részesít e tekintetben: „Schilling Árpád és a Krétakör munkásságát például rendkívül fontosnak tartom ebből a szempontból is. Vagy Saeed Jones amerikai LMBTQ-aktivista költőét.”

Az interjú végén az érdekelt, hogy mit gondol arról, hogy szövegei zömének megértéséhez rendkívül mély irodalmi ismeret szükséges, ezért a közönség szignifikáns része nem is érti azok tartalmát, csak „a partyn ráflash-sel”. „Rendkívül mély ismeret talán nem kell, noha az igaz, hogy nem árt hozzájuk némi irodalmi érdeklődés, lévén, hogy én is irodalommal foglalkozom. A helyzet az, hogy csak arról tudok hiteles szöveget írni, ami engem is érdekel. Valószínűleg a zenei aláfestés, ami jelen esetben a kiváló fiatal producer, Sammie Beats érdeme, és a rímes szójátékok teszik könnyebben befogadhatóvá a szöveget.”

Hogy Újonc P. tényleg csak egy album erejéig változott trAnzKaPHkává? Jelenleg nincs a tervekben folytatás, Závada Péter elsődleges zenei megjelenései továbbra is az Akkezdet Phiai felállásban lesznek. Azonban azoknak sem kell szomorkodni, akik egyből szerelembe estek az új számokkal, hiszen az AKPH koncerteken, sőt, akár szólókoncerteken is találkozhatnak velük, és hallhatják élőben, hogy honnan érkezett a kukákat borogató banda, esetleg, hogy mely internetes médiumok mely szolgáltatásaiból, mi módon lehet gyorsan megtanulni oroszul.

Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja Tovább
Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Beszélgetés Professzor Dr. Lánczi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával

A Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával, Prof. Dr. Lánczi Andrással beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről. Egyetemünk július elsején hivatalba lépett első embere megosztotta a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal a felsőoktatással kapcsolatos gondolatait, intézményünk problémáit és ezek egy részének megoldásait.

Gelencsér Ferenc.: Essünk neki először a városi legendáknak, amiről mindenki beszél. Előreláthatólag lesz jogi kar a Corvinuson?
Lánczi András.: Nem lesz jogi kar belátható időn belül. De a gazdasági jogi tárgyak súlyát, kínálatát, a gazdaság jogi szemléletét meg kell erősíteni. Vagy saját erőből, vagy külső erőforrások segítségével, de erre mindenképpen hangsúlyt kell fektetni.

Tehát akkor Gazdaságinformatikus és Közigazgatási Kar se lesz? Mind tervbe vannak véve.

 

Igen, ezek komoly tervek; van rá racionális érvrendszer. De még kell egy kis idő, hogy kiforrja magát, hogy szervezetileg pontosan milyen irányba tud az Egyetem fejlődni.

 

Ha már szóba jött a fejlődés: Ön mit tart fejlesztendő területnek az Egyetemen?

A továbblépésnek két alapvető iránya van, fizikai és szellemi. Ezekben az irányokban a stratégiai alapvetést a rektori program adja, amelyet több kollégával dolgoztunk ki.

A fizikai ügyekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a PPP-konstrukcióval, amely éppen félidőben van jelen pillanatban. Ez egy húsz évre kötött szerződése az Egyetemnek, amely az új épületre vonatkozik, és jelenleg évente körülbelül 1,4 milliárd forintnyi kiadást jelent, amelynek a felét kell saját magunknak kigazdálkodni. Látok arra esélyt, hogy a szerződésből adódó kötelezettségeket le lehessen venni az Egyetemről a szerződéses viszony korábbi zárásával, a másik fél kompenzációjával. Nyilvánvalóan ez egy nagyon ambiciózus cél, de vágyálomnál több, napirendre lehet venni. Ha ez megtörténne, az Egyetem óriási tehertől szabadulna meg, komolyan megnőne a pénzügyi mozgásterünk.

Egy másik fontos fejlesztési elképzelés a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos. Szükségünk van valamilyen sportlétesítményre, és ez a Lónyay utcában meg is valósulhatna. Úgy érzem, mind belső erőforrásokat és lelki erőt tekintve, mind külső, lehetséges erőforrásokat figyelembe véve reális cél, hogy a közeljövőben legyen egy sportlétesítménye az Egyetemnek. Ehhez hasonlóan, évek óta húzódó problémákat enyhítene (ha nem is oldana meg), ha a Czuczor utcai telken építenénk egy új kollégiumot.

Negyedikként említem a – talán – legkönnyebben megvalósítható fejlesztést, hogy a régi Közgáz Klub helyén ki lehetne alakítani egy egyetemi klubot. Egy ilyen hely erősítené az Egyetem identitását, végzett hallgatóink számára valamilyen kapcsolódási pontot jelentene az Egyetemmel. A professzori klub is ezen belül működhetne. Egy olyan kulturális térben gondolkodunk, ahol el tudjuk képzelni akár egy kamaradarab előadását, akár egyszemélyes fellépőt is.

Mindezek mellett még egy ötödik elemet is hadd mondjak: az Egyetemnek óriási problémája – egyszerűnek tűnő dolog, de nagyon-nagyon nehéz megoldani –, hogy az autóval érkező oktatóknak nincs elegendő parkolója. Ennek megoldása is a tervek között van, mert az Egyetem nemcsak szellemi központ, hanem sokak munkahelye is.

 

lanczi_1.jpg

 

A szellemi dimenziót tekintve melyek a legfontosabb irányok?

Igen, térjünk át a szellemi dimenzióra, egy egyetemnek mégis ez a legfontosabb! Az a kérdés, hogy milyen egyetemi eszme-koncepciót akarunk megvalósítani. Abba az irányba kell szerintem menni, hogy világos oktatási és tudományos irányokat tűzünk ki magunk elé. Ennek része, hogy egyszerre építünk az Egyetem különbözőségeire, de közben az Egyetemről mint egészről is gondolkodunk.

Az igazi dilemma, minden mai modern egyetem dilemmája, sőt konfliktusa, hogy két dolgot csinál egyszerre. Ideális esetben ez az oktatás és a kutatás. Tegyük fel, hogy mind a kettő jól megy. A kutatás mindig specializálódási irányba mozog. Minél többet tudni az egyre szűkebbről. Az oktatás pedig azzal a spirituálisnak is nevezhető igénnyel lép fel, hogy szeretne egyetemes lenni. A kérdés, hogy melyik logika fog érvényesülni az egyetemen, és hogyan? Jelenleg én inkább azt érzékelem, hogy a kutató egyetem koncepciója erősebb trend a világban, mint az oktatás-nevelés kulturális igénye. Talán ezen az egyetemen is így van ez. Én úgy látom, hogy érdemes a tudás egyetemességét alapul vevő mozgásoknak is helyet adni.

Végig kell gondolnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyetemista valóban egyetemet végezzen – elvi és konkrét dimenzióban is. Ez ugyanis azt a kérdést is érinti, hogy mit teszünk meg azért, hogy valóban felkészítsük az egyetemet elvégző hallgatókat arra, hogy strukturált szellemi munkát tudjanak végezni. Milyen mértékben kell szélesíteni – függetlenül attól, ki milyen szakra jár – azt a módszertani és műveltségbeli alapot, amelyet minden itt tanuló egyetemistának fel kell kínálni, sőt, adott esetben kötelezővé tenni: például filozófiával, a matematikai-statisztikai felkészültség erősítésével, a szövegalkotási képesség tudatos fejlesztésével. De az egyetemesség-specializáció témakörében az is felmerül: hogyan kezeljük azt a problémát, hogy lényegében egy olyan világra kell felkészítenünk a hallgatóinkat, amelyet nem is ismerünk?

Úgy vélem, itt az ideje az Egyetemen folyó oktatási tevékenység koncepcionális átgondolásának. Ez egyébként tőlem függetlenül is megindult, példaként hozható, hogy az egyik programunk újra öt éves lesz. Ami a lényeg: fel kell tenni az alapvető kérdéseket, és a megfelelő kereteket megteremtve, az érintetteket bevonva határozottan lépni. Szerintem egy ilyen folyamatra most van igény és lehetőség is.

Azt kijelenthetjük, hogy egy mai BA-diploma egy régi érettségi színvonalával egyezik meg?

Szoktak ilyeneket mondani, de talán érdemes pontosabban fogalmazni. Az biztos, hogy a tömegoktatás lefelé nivellál, de ez a jelenlegi egyetemi oktatás logikája. Ugyanakkor, ha már a Corvinuson beszélgetünk erről, akkor azt is látni kell, hogy a Corvinus – részben a saját története miatt, részben sok körülmény miatt – minőségi egyetem képét nyújtja. Ezért ezen az egyetemen az a kérdés, hogy vajon komolyan vesszük-e azt, hogy mi Magyarország jövőbeni politikai-gazdasági elitjét képezzük. Már csak ezért sem engedhetjük meg magunknak a színvonalvesztést.

lanczi_2.jpg

Hogyan képzeli az elitképzést a tömegképzéssel párhuzamosan?

Nem akarom a kettőt szembeállítani egymással, de arra is van megoldás, ha ezt eldöntendő kérdésként vetjük fel. A mostani felvételizett hallgatóknak több mint 90%-a 400 pont felett került be a Corvinusra. Tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból az egész Corvinus elit egyetem. Persze ezt elsősorban másoknak kell mondani, nem nekünk.

Nekünk a tehetséggondozásra kell minél nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Komolyan venni a TDK-t, az OTDK-t, egyéb versenyeket, minden teljesítményt megünnepelni. Minden eszközzel támogatni a szakkollégiumokat, diákszervezeteket, diákközösségeket, akik most az Egyetemen a tehetséggondozás bástyái. Hogy jól látszódjon, hogy ez nekünk nagyon fontos. Ez persze magától értetődik, de fontos újra és újra kimondani.

Amit az előbb említettem, hogy komolyan kell venni azt a helyzetet, hogy a Közgázon végzettek jelentős része gazdasági, társadalmi, politikai elitpozíciót fog betölteni, az azt jelenti, hogy tudatosan kell az elitképzéshez hozzáállni. Fel kell készítenünk a hallgatókat a vezető pozíció későbbi betöltésére: kommunikációs, problémamegoldó készségek fejlesztésével, az alkalmazkodás és megújulás képességének erősítésével, a közösségi részvétel (és abból adódó szervezeti, együttműködési tapasztalat) folyamatos ösztönzésével. Az Egyetem hallgatói arányaiból adódóan ez a kérdés elsősorban a menedzserképzéseinkben jelenik meg, de nemcsak ott.

Ami engem nagyon meglepett, az az emberi erőforrások, gazdálkodás és menedzsment és a pénzügy-számvitel szakok pontszámai.

Ha az össz-statisztikát nézzük, akkor látszik, hogy mi a preferencia a most érettségizettek körében és a családjukban. Minél bizonytalanabb a világ, annál inkább olyan területekre próbálnak tódulni a fiatalok, ahol perspektivikusan valamiféle biztonságot látnak. A mai egyetemnek nagyon fontos feladata, hogy olyan képzéseket nyújtson, ajánljon, amelyekben van remény, hogy az ott végzettek el tudnak majd helyezkedni. Ez fontos dolog, nem szabad elhanyagolni ezt a szempontot, de az oktatási programok kialakításakor ez csak egy a szempontok közül.

A programjában olvastam, hogy Egyetemünk szeretne Közép-Európa legjobb egyetemévé válni. Melyik külföldi egyetem felé szeretne nyitni, van-e valamiféle regionális koncepció?

A „Közép-Európa legerősebb egyetemévé válni” mint cél több dolgot jelent. Ez programmondat volt, amelynek funkciója, hogy valamiképp fókuszálja az erőfeszítéseket, átélhető, energiát felszabadító célt jelöljön ki. De természetesen, konkrét elemei is vannak.

Az első és legfontosabb az, amit talán már a programban is hangsúlyoztam, hogy történetileg erősödni látszik Európában a régiók szerepe. Ezen alapszik ez az elképzelés is. Ennek a régiónak az országai, amit nagyon régóta Közép-Európának tekintünk – különböző hangsúlyokkal, különböző tartalmakkal – látszik, hogy fejlődés előtt állnak.

Nagyon fontos kérdés, hogy a régiónak a gazdasági-fejlődési, politikai-társadalmi problémáit hogyan tudjuk feldolgozni. Jelenleg az zajlik, hogy a saját magunkról szóló tudásunkat nem mindig autonóm módon szervezzük, sokszor máshol megfogalmazott problémákra keressük a választ. Fel szeretném vetni, hogy olyan kutatásokat indítsunk, amelyeket a térség szükségletei és problémái ösztönöznek, mert nem kell mindig megvárni, hogy milyen megrendelés jön ettől vagy attól a nemzetközi szervezettől, vagy milyen OECD-standard szerint kell adatokat kreálni. Lehetséges és érdemes saját koncepció szerint dolgozni.

Ennek egy konkrét megnyilvánulási formája például, hogy a politikatudományban elindítunk egy szuverenitási index kialakítására irányuló kutatást. Nagyon sokszor használjuk a szuverenitás fogalmát, de igazából mi ennek a tartalma? A kelet-európai országok általában gyakrabban hangsúlyozzák a szuverenitás kérdését.

De nyilván ez csak egy a sok lehetséges irány közül. Milyen speciális gazdasági problémái vannak a régió országainak? Vagy látszik például, hogy a migráció ezeket az országokat korábban nem érintette. A változás nyilvánvalóan más gazdasági és politikai reakciókat fog kiváltani. De Európának nem csak a migráció a problémája. Lengyelország helyzete mint speciális európai ügy (és ennek minden rétege) szintén felvethető kutatási kérdésként.

A közép-európai koncepció része, hogy még tudatosabban keressünk kapcsolatokat a Varsói Egyetemmel, a Krakkói Egyetemmel, a prágai Károly Egyetemmel, szlovák és osztrák egyetemekkel, Zágráb, Ljubljana egyetemével. Miért van az, hogy oly kevés vendégprofesszorunk van a szomszédos országokból? Ezen törekvések előkészítése elindult már a nyáron.

Ebbe a kapcsolatfelvételbe belefér még egy double degree-program?

Ebbe nagyon sok minden belefér. Csak hogy mondjak egy ötletet: ha már a visegrádi négyek négyen vannak, akkor miért ne lehetne egy olyan MA-program, hogy a négy félévet elosztjuk a törvények adta kereteken belül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között?

A törekvésekbe egyébként a balti államok is beleférhetnek, adott esetben Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia is.

A programban az is benne van, hogy vegyük észre, már nem azért vagyunk érdekesek, mert ezek valamikor rendszerváltó országok voltak, hanem azért, mert egy speciálisan fejlődő, az EU részévé vált térséggé alakultunk, jól azonosítható sajátosságokkal. Erre kell tennünk a hangsúlyt, így értem ezt. Ezen belül a Corvinus intellektuális értelemben a térség egyik motorja és központja lehet.

Egyetemi fórumokon gyakran kerülnek elő a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdések. Tervben van külföldi oktatók meghívása az Egyetemre?

Igen. Ez eddig nem nagyon volt jellemző, csak úgy, hogy becsöppent közénk személyes körülményei miatt, itt él, és így lesz valaki oktató. Ennek a személyes körülményektől független útja, ami általában szokásos a világban, hogy egy állást meghirdetünk, és azt egy külföldi oktató is elnyerheti. Erre van lehetőség, eddig is volt. Csak az alacsony fizetések miatt igazából külföldről nem pályáznak.

Magyarán az a kérdés, hogy áttörést tudunk-e elérni a fizetésekben. Szigorúan teljesítményelv alapján a fizetéseket, jövedelmeket el kell téríteni az eddig megszokott, többé-kevésbé egalitárius és egy sajátságos hierarchia alapján működő szemléletmódtól. Hangsúlyozom, teljesítményelv alapján. Nem pár tízezer forintos fizetéskorrekcióról beszélek, hanem jól látható, akár látványos fizetési kategóriák kialakításáról.

További lehetőség, hogy főként külső forrásból teremteni kell egy alapot, amely lehetővé teszi, hogy igazán jelentős, nemzetközileg jegyzett közgazdászokat vagy társadalomtudósokat meg tudjunk hívni az Egyetemre.

Nemcsak egy előadás erejéig – ez eddig is előfordulhatott –, hanem mesterkurzusok tartására, blokkosított rövid kurzus vezetésére, vagy akár hosszabb itt-tartózkodásra is. Az Egyetemnek a Magyar Nemzeti Bankkal kötött szerződése egyébként részben tartalmaz olyan elemeket, amelyekre lehet építeni. A cél, hogy fölkerüljünk ilyen értelemben is a térképre. A legmagasabb szintről érkező tudósok meghívására van szükség a továbblépéshez.

Az is felmerül, hogy akár egy új, Advanced Studies jellegű programot hozzunk létre, amely nem a graduális képzést, hanem az afölötti szférát érintené. Cél megteremteni az Egyetemen azt a szervezetet vagy projektet, amelyet a Collegium Budapest töltött be a kilencvenes-kétezres években Magyarországon. Annak nem volt más feladata, mint megfelelő feltételeket, körülményeket megteremtve meghívni néhány komoly tudóst egy-egy félévre, akiknek nincs más dolguk, mint hogy a magyar kutatókkal együtt valamilyen projekten dolgozzanak. Mindezzel párhuzamosan pedig azért is mindent meg kell tenni, hogy az Egyetemen tanító-kutató kollégák is minél többen nemzetközi tapasztalatot szerezzenek.

Várható-e egyéb szervezeti átalakítás a Külső Kapcsolatok Igazgatóságán kívül?

Nem, ami tervben volt, az megtörtént. Jelen pillanatban nincs egyéb tervezett szervezeti átalakítás.

És esetleg olyan változás, amely a hallgatókat is érinti, tehát például TVSZ vagy HTJSZ?

Kisebb dolgok biztosan előfordulhatnak, de jelen pillanatban nem látok radikális változtatásra kényszert.

Fog-e egyéb tevékenységet végezni a rektori tisztség mellett? Gondolok itt publikálásra, oktatásra, kutatásra.

Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 - 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni. Nyilvánvalóan nem azzal az intenzitással, mint eddig, de egyáltalán nem szeretném feladni, és remélem, a körülmények sem fognak belekényszeríteni olyan helyzetbe, ami mindezt lehetetlenné teszi.

Mikor tekinti sikeresnek a munkáját?

Akkor, ha este, amikor lefekszem, jól alszom.

Esetleg van valami legnagyobb kihívás, amit külön kiemelne?

Önmagában kihívás, ha az ember életében először kerül egy ilyen pozícióba, és minden nap újabb és újabb döntési kényszerek, valamint impulzusok, hatások érik. Gyakran előfordul az, hogy „na, ezt azért nem gondoltam volna”, de hát az is része a rektori feladatnak és ennek az újfajta életnek. Az egészen biztos, hogy jelen pillanatban teljesen más a napi időmérlegem, időbeosztásom, mint korábban volt. Sokkal kevesebb önálló idővel rendelkezem. Ugyanakkor tele van minden nap meglepetésekkel, újdonságokkal. Rengeteg információ éri az embert, melyet kezelni kell.

Végezetül: mi a legkellemesebb feladata egy rektornak?

Az, hogy nagyon sok kiváló emberrel találkozik egy rektor, és hogy beszélgethet velük. Az a legjobb része.

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig Tovább