Közgazdász Online


Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja

Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja

zavada-peter-2015.jpg

Egy zene létezik, de vannak külön stílusok. Ez most egy új paradigma. Húsz évnyi Akkezdet Phiai után idén szólóalbummal jelentkezett Újonc P., azaz Závada Péter. 2015-ben új AKPH album érkezik – erősítették meg zenekaron belüli források. Az évnek vége lett, az új album viszont nem érkezett meg. „Márk (Süveg Márk aka. Saiid, az AKPH másik tagja) 2015 telén négy hónapra Ázsiába utazott, nekem pedig volt egy csomó felesleges energiám és néhány új szövegem. Úgy terveztük, hogy Akkezdet albumot csinálunk, de aztán közbejött az utazás, én pedig már nem akartam leállni a munkával.” –  mondta Závada Péter, akivel az új szólóalbuma kapcsán beszélgettem.

2016. június 18-a és 23-a között naponta jelent meg új szám az AKPH Facebook oldalán. Závada Sammie Beats-szel közösen hat számot készített a projekt keretei között. A Paradigma, a Helyzet ura, Kodein, Keleti nyitás, Vattafák és Szupercella című dalok a trAnzKaPHka projektnév alatt jelentek meg, A kastély című albumon. Arra voltam kíváncsi, hogy az egyértelműen összefüggő előadói név és albumcím mögött milyen háttérötlet áll. 

„Először a projekt címe volt meg. Tudtam, hogy Kafka A kastély című regénye jelöli majd ki az album hangulatát, mert egy sötét, bizarr és szürrealisztikus szöveg- és hangzásvilágot szerettem volna létrehozni. Az már csak utólag derült ki, hogy Franz Kafka nevében, ha elmésen ph-val írjuk, benne van az AKPH monogramja.”

A fentebb említett sötét és bizarr hangzásvilágot rengeteg aktuál- és általános politikai, valamint közéleti utalás dúsítja, melyek a közelmúlt magyarországi politikáját ismerve teljesen jól illenek a kívánt hangulatba. A szövegekben – többek között – található idézet Antall Józseftől, valamint kiszólás Orbán Viktorhoz, a budaörsi autópályához, de még a vak komondoros esethez is. A politikai utalások mellett irodalmi célzások is vannak. Hiszen kell egy-két híresség minden rímbe. Így például Dylan Thomasra, akit egyrészt születésének nemrég ünnepelt 100. évfordulója miatt, valamint az Interstellar című Christopher Nolan filmben található Do not go gentle into that good night című verse miatt vett elő újra. A walesi költőn kívül megemlíti még Juhász Gyulát és Thomas Mann-t is.

tranzkaphka.jpg

Kafka hatása nem csak a címben és a névben érzékelhető, hiszen ha jobban odafigyelünk, az Átváltozást is felfedezhetjük benne. „Lehetne a név trAnzKaPHka, ami utalhat a transzmutáció szó révén akár az Átváltozás című elbeszélésre is (bár Kafkánál az eredetileg Metamorphosis). Annyiban is igaz a projektre az átváltozás jelleg, hogy Újonc P. trAnzKaPHkává változott egy lemez erejéig.” Ezen kívül a szövegekben is felfedezhetőek a cseh író műveire tett utalások, például a Keleti nyitás című trekk-ben. („Így van ez, csinálod, neved lesz. Megunod, továbblépsz, levedlesz.”)

Aki figyelmesen végighallgatja az album számait, annak kirajzolódik egy politikai ív, mely – a szerző reményei szerint tisztán, demagógiát mellőzve – adja át a kívánt üzenetet. Az alkotók közéleti szerepvállalása Závada szerint is fontos, ugyanakkor figyelemre inti az összes művészt, aki hasonló alkotásokba fog. „Fontosnak tartom a politikai szerepvállalást, ugyanakkor rendkívül veszélyesnek is. Az embernek nagyon okosan kell megválogatnia a szavait.” – mondja Závada.

Egy üzenettel nagyon sok rajongó gondolkodásmódját lehet befolyásolni. Napjainkra az internet térhódítása miatt szinte bárki, bárhol, bármilyen zenéhez vagy egyéb művészeti termékhez hozzájuthat. Pont emiatt a könnyű hozzáférhetőség miatt a kereslet is exponenciálisan nőtt az elmúlt években. Emberek rajonganak bizonyos zenékért, mindenkinek saját ízlése alakul ki, és ezáltal az alkotók vállára kerül a felelősség, hogy rajongóikat milyen irányba terelik. A rap műfaj erre különösen alkalmas, hiszen ott a hangsúly sokkal inkább a zene szövegén – és ezáltal az üzenetén – van, mint a zenén magán, és ebben rejlik az igazi befolyásoló erő. Számomra az AKPH és Závada közéleti szerepvállalása, valamint művészeti termékeik is fontosak, jónak tartom őket. Megkérdeztem Závada Pétert, hogy kik azok, akiket figyelemben részesít e tekintetben: „Schilling Árpád és a Krétakör munkásságát például rendkívül fontosnak tartom ebből a szempontból is. Vagy Saeed Jones amerikai LMBTQ-aktivista költőét.”

Az interjú végén az érdekelt, hogy mit gondol arról, hogy szövegei zömének megértéséhez rendkívül mély irodalmi ismeret szükséges, ezért a közönség szignifikáns része nem is érti azok tartalmát, csak „a partyn ráflash-sel”. „Rendkívül mély ismeret talán nem kell, noha az igaz, hogy nem árt hozzájuk némi irodalmi érdeklődés, lévén, hogy én is irodalommal foglalkozom. A helyzet az, hogy csak arról tudok hiteles szöveget írni, ami engem is érdekel. Valószínűleg a zenei aláfestés, ami jelen esetben a kiváló fiatal producer, Sammie Beats érdeme, és a rímes szójátékok teszik könnyebben befogadhatóvá a szöveget.”

Hogy Újonc P. tényleg csak egy album erejéig változott trAnzKaPHkává? Jelenleg nincs a tervekben folytatás, Závada Péter elsődleges zenei megjelenései továbbra is az Akkezdet Phiai felállásban lesznek. Azonban azoknak sem kell szomorkodni, akik egyből szerelembe estek az új számokkal, hiszen az AKPH koncerteken, sőt, akár szólókoncerteken is találkozhatnak velük, és hallhatják élőben, hogy honnan érkezett a kukákat borogató banda, esetleg, hogy mely internetes médiumok mely szolgáltatásaiból, mi módon lehet gyorsan megtanulni oroszul.

Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja Tovább
Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Beszélgetés Professzor Dr. Lánczi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával

A Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával, Prof. Dr. Lánczi Andrással beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről. Egyetemünk július elsején hivatalba lépett első embere megosztotta a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal a felsőoktatással kapcsolatos gondolatait, intézményünk problémáit és ezek egy részének megoldásait.

Gelencsér Ferenc.: Essünk neki először a városi legendáknak, amiről mindenki beszél. Előreláthatólag lesz jogi kar a Corvinuson?
Lánczi András.: Nem lesz jogi kar belátható időn belül. De a gazdasági jogi tárgyak súlyát, kínálatát, a gazdaság jogi szemléletét meg kell erősíteni. Vagy saját erőből, vagy külső erőforrások segítségével, de erre mindenképpen hangsúlyt kell fektetni.

Tehát akkor Gazdaságinformatikus és Közigazgatási Kar se lesz? Mind tervbe vannak véve.

 

Igen, ezek komoly tervek; van rá racionális érvrendszer. De még kell egy kis idő, hogy kiforrja magát, hogy szervezetileg pontosan milyen irányba tud az Egyetem fejlődni.

 

Ha már szóba jött a fejlődés: Ön mit tart fejlesztendő területnek az Egyetemen?

A továbblépésnek két alapvető iránya van, fizikai és szellemi. Ezekben az irányokban a stratégiai alapvetést a rektori program adja, amelyet több kollégával dolgoztunk ki.

A fizikai ügyekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a PPP-konstrukcióval, amely éppen félidőben van jelen pillanatban. Ez egy húsz évre kötött szerződése az Egyetemnek, amely az új épületre vonatkozik, és jelenleg évente körülbelül 1,4 milliárd forintnyi kiadást jelent, amelynek a felét kell saját magunknak kigazdálkodni. Látok arra esélyt, hogy a szerződésből adódó kötelezettségeket le lehessen venni az Egyetemről a szerződéses viszony korábbi zárásával, a másik fél kompenzációjával. Nyilvánvalóan ez egy nagyon ambiciózus cél, de vágyálomnál több, napirendre lehet venni. Ha ez megtörténne, az Egyetem óriási tehertől szabadulna meg, komolyan megnőne a pénzügyi mozgásterünk.

Egy másik fontos fejlesztési elképzelés a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos. Szükségünk van valamilyen sportlétesítményre, és ez a Lónyay utcában meg is valósulhatna. Úgy érzem, mind belső erőforrásokat és lelki erőt tekintve, mind külső, lehetséges erőforrásokat figyelembe véve reális cél, hogy a közeljövőben legyen egy sportlétesítménye az Egyetemnek. Ehhez hasonlóan, évek óta húzódó problémákat enyhítene (ha nem is oldana meg), ha a Czuczor utcai telken építenénk egy új kollégiumot.

Negyedikként említem a – talán – legkönnyebben megvalósítható fejlesztést, hogy a régi Közgáz Klub helyén ki lehetne alakítani egy egyetemi klubot. Egy ilyen hely erősítené az Egyetem identitását, végzett hallgatóink számára valamilyen kapcsolódási pontot jelentene az Egyetemmel. A professzori klub is ezen belül működhetne. Egy olyan kulturális térben gondolkodunk, ahol el tudjuk képzelni akár egy kamaradarab előadását, akár egyszemélyes fellépőt is.

Mindezek mellett még egy ötödik elemet is hadd mondjak: az Egyetemnek óriási problémája – egyszerűnek tűnő dolog, de nagyon-nagyon nehéz megoldani –, hogy az autóval érkező oktatóknak nincs elegendő parkolója. Ennek megoldása is a tervek között van, mert az Egyetem nemcsak szellemi központ, hanem sokak munkahelye is.

 

lanczi_1.jpg

 

A szellemi dimenziót tekintve melyek a legfontosabb irányok?

Igen, térjünk át a szellemi dimenzióra, egy egyetemnek mégis ez a legfontosabb! Az a kérdés, hogy milyen egyetemi eszme-koncepciót akarunk megvalósítani. Abba az irányba kell szerintem menni, hogy világos oktatási és tudományos irányokat tűzünk ki magunk elé. Ennek része, hogy egyszerre építünk az Egyetem különbözőségeire, de közben az Egyetemről mint egészről is gondolkodunk.

Az igazi dilemma, minden mai modern egyetem dilemmája, sőt konfliktusa, hogy két dolgot csinál egyszerre. Ideális esetben ez az oktatás és a kutatás. Tegyük fel, hogy mind a kettő jól megy. A kutatás mindig specializálódási irányba mozog. Minél többet tudni az egyre szűkebbről. Az oktatás pedig azzal a spirituálisnak is nevezhető igénnyel lép fel, hogy szeretne egyetemes lenni. A kérdés, hogy melyik logika fog érvényesülni az egyetemen, és hogyan? Jelenleg én inkább azt érzékelem, hogy a kutató egyetem koncepciója erősebb trend a világban, mint az oktatás-nevelés kulturális igénye. Talán ezen az egyetemen is így van ez. Én úgy látom, hogy érdemes a tudás egyetemességét alapul vevő mozgásoknak is helyet adni.

Végig kell gondolnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyetemista valóban egyetemet végezzen – elvi és konkrét dimenzióban is. Ez ugyanis azt a kérdést is érinti, hogy mit teszünk meg azért, hogy valóban felkészítsük az egyetemet elvégző hallgatókat arra, hogy strukturált szellemi munkát tudjanak végezni. Milyen mértékben kell szélesíteni – függetlenül attól, ki milyen szakra jár – azt a módszertani és műveltségbeli alapot, amelyet minden itt tanuló egyetemistának fel kell kínálni, sőt, adott esetben kötelezővé tenni: például filozófiával, a matematikai-statisztikai felkészültség erősítésével, a szövegalkotási képesség tudatos fejlesztésével. De az egyetemesség-specializáció témakörében az is felmerül: hogyan kezeljük azt a problémát, hogy lényegében egy olyan világra kell felkészítenünk a hallgatóinkat, amelyet nem is ismerünk?

Úgy vélem, itt az ideje az Egyetemen folyó oktatási tevékenység koncepcionális átgondolásának. Ez egyébként tőlem függetlenül is megindult, példaként hozható, hogy az egyik programunk újra öt éves lesz. Ami a lényeg: fel kell tenni az alapvető kérdéseket, és a megfelelő kereteket megteremtve, az érintetteket bevonva határozottan lépni. Szerintem egy ilyen folyamatra most van igény és lehetőség is.

Azt kijelenthetjük, hogy egy mai BA-diploma egy régi érettségi színvonalával egyezik meg?

Szoktak ilyeneket mondani, de talán érdemes pontosabban fogalmazni. Az biztos, hogy a tömegoktatás lefelé nivellál, de ez a jelenlegi egyetemi oktatás logikája. Ugyanakkor, ha már a Corvinuson beszélgetünk erről, akkor azt is látni kell, hogy a Corvinus – részben a saját története miatt, részben sok körülmény miatt – minőségi egyetem képét nyújtja. Ezért ezen az egyetemen az a kérdés, hogy vajon komolyan vesszük-e azt, hogy mi Magyarország jövőbeni politikai-gazdasági elitjét képezzük. Már csak ezért sem engedhetjük meg magunknak a színvonalvesztést.

lanczi_2.jpg

Hogyan képzeli az elitképzést a tömegképzéssel párhuzamosan?

Nem akarom a kettőt szembeállítani egymással, de arra is van megoldás, ha ezt eldöntendő kérdésként vetjük fel. A mostani felvételizett hallgatóknak több mint 90%-a 400 pont felett került be a Corvinusra. Tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból az egész Corvinus elit egyetem. Persze ezt elsősorban másoknak kell mondani, nem nekünk.

Nekünk a tehetséggondozásra kell minél nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Komolyan venni a TDK-t, az OTDK-t, egyéb versenyeket, minden teljesítményt megünnepelni. Minden eszközzel támogatni a szakkollégiumokat, diákszervezeteket, diákközösségeket, akik most az Egyetemen a tehetséggondozás bástyái. Hogy jól látszódjon, hogy ez nekünk nagyon fontos. Ez persze magától értetődik, de fontos újra és újra kimondani.

Amit az előbb említettem, hogy komolyan kell venni azt a helyzetet, hogy a Közgázon végzettek jelentős része gazdasági, társadalmi, politikai elitpozíciót fog betölteni, az azt jelenti, hogy tudatosan kell az elitképzéshez hozzáállni. Fel kell készítenünk a hallgatókat a vezető pozíció későbbi betöltésére: kommunikációs, problémamegoldó készségek fejlesztésével, az alkalmazkodás és megújulás képességének erősítésével, a közösségi részvétel (és abból adódó szervezeti, együttműködési tapasztalat) folyamatos ösztönzésével. Az Egyetem hallgatói arányaiból adódóan ez a kérdés elsősorban a menedzserképzéseinkben jelenik meg, de nemcsak ott.

Ami engem nagyon meglepett, az az emberi erőforrások, gazdálkodás és menedzsment és a pénzügy-számvitel szakok pontszámai.

Ha az össz-statisztikát nézzük, akkor látszik, hogy mi a preferencia a most érettségizettek körében és a családjukban. Minél bizonytalanabb a világ, annál inkább olyan területekre próbálnak tódulni a fiatalok, ahol perspektivikusan valamiféle biztonságot látnak. A mai egyetemnek nagyon fontos feladata, hogy olyan képzéseket nyújtson, ajánljon, amelyekben van remény, hogy az ott végzettek el tudnak majd helyezkedni. Ez fontos dolog, nem szabad elhanyagolni ezt a szempontot, de az oktatási programok kialakításakor ez csak egy a szempontok közül.

A programjában olvastam, hogy Egyetemünk szeretne Közép-Európa legjobb egyetemévé válni. Melyik külföldi egyetem felé szeretne nyitni, van-e valamiféle regionális koncepció?

A „Közép-Európa legerősebb egyetemévé válni” mint cél több dolgot jelent. Ez programmondat volt, amelynek funkciója, hogy valamiképp fókuszálja az erőfeszítéseket, átélhető, energiát felszabadító célt jelöljön ki. De természetesen, konkrét elemei is vannak.

Az első és legfontosabb az, amit talán már a programban is hangsúlyoztam, hogy történetileg erősödni látszik Európában a régiók szerepe. Ezen alapszik ez az elképzelés is. Ennek a régiónak az országai, amit nagyon régóta Közép-Európának tekintünk – különböző hangsúlyokkal, különböző tartalmakkal – látszik, hogy fejlődés előtt állnak.

Nagyon fontos kérdés, hogy a régiónak a gazdasági-fejlődési, politikai-társadalmi problémáit hogyan tudjuk feldolgozni. Jelenleg az zajlik, hogy a saját magunkról szóló tudásunkat nem mindig autonóm módon szervezzük, sokszor máshol megfogalmazott problémákra keressük a választ. Fel szeretném vetni, hogy olyan kutatásokat indítsunk, amelyeket a térség szükségletei és problémái ösztönöznek, mert nem kell mindig megvárni, hogy milyen megrendelés jön ettől vagy attól a nemzetközi szervezettől, vagy milyen OECD-standard szerint kell adatokat kreálni. Lehetséges és érdemes saját koncepció szerint dolgozni.

Ennek egy konkrét megnyilvánulási formája például, hogy a politikatudományban elindítunk egy szuverenitási index kialakítására irányuló kutatást. Nagyon sokszor használjuk a szuverenitás fogalmát, de igazából mi ennek a tartalma? A kelet-európai országok általában gyakrabban hangsúlyozzák a szuverenitás kérdését.

De nyilván ez csak egy a sok lehetséges irány közül. Milyen speciális gazdasági problémái vannak a régió országainak? Vagy látszik például, hogy a migráció ezeket az országokat korábban nem érintette. A változás nyilvánvalóan más gazdasági és politikai reakciókat fog kiváltani. De Európának nem csak a migráció a problémája. Lengyelország helyzete mint speciális európai ügy (és ennek minden rétege) szintén felvethető kutatási kérdésként.

A közép-európai koncepció része, hogy még tudatosabban keressünk kapcsolatokat a Varsói Egyetemmel, a Krakkói Egyetemmel, a prágai Károly Egyetemmel, szlovák és osztrák egyetemekkel, Zágráb, Ljubljana egyetemével. Miért van az, hogy oly kevés vendégprofesszorunk van a szomszédos országokból? Ezen törekvések előkészítése elindult már a nyáron.

Ebbe a kapcsolatfelvételbe belefér még egy double degree-program?

Ebbe nagyon sok minden belefér. Csak hogy mondjak egy ötletet: ha már a visegrádi négyek négyen vannak, akkor miért ne lehetne egy olyan MA-program, hogy a négy félévet elosztjuk a törvények adta kereteken belül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között?

A törekvésekbe egyébként a balti államok is beleférhetnek, adott esetben Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia is.

A programban az is benne van, hogy vegyük észre, már nem azért vagyunk érdekesek, mert ezek valamikor rendszerváltó országok voltak, hanem azért, mert egy speciálisan fejlődő, az EU részévé vált térséggé alakultunk, jól azonosítható sajátosságokkal. Erre kell tennünk a hangsúlyt, így értem ezt. Ezen belül a Corvinus intellektuális értelemben a térség egyik motorja és központja lehet.

Egyetemi fórumokon gyakran kerülnek elő a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdések. Tervben van külföldi oktatók meghívása az Egyetemre?

Igen. Ez eddig nem nagyon volt jellemző, csak úgy, hogy becsöppent közénk személyes körülményei miatt, itt él, és így lesz valaki oktató. Ennek a személyes körülményektől független útja, ami általában szokásos a világban, hogy egy állást meghirdetünk, és azt egy külföldi oktató is elnyerheti. Erre van lehetőség, eddig is volt. Csak az alacsony fizetések miatt igazából külföldről nem pályáznak.

Magyarán az a kérdés, hogy áttörést tudunk-e elérni a fizetésekben. Szigorúan teljesítményelv alapján a fizetéseket, jövedelmeket el kell téríteni az eddig megszokott, többé-kevésbé egalitárius és egy sajátságos hierarchia alapján működő szemléletmódtól. Hangsúlyozom, teljesítményelv alapján. Nem pár tízezer forintos fizetéskorrekcióról beszélek, hanem jól látható, akár látványos fizetési kategóriák kialakításáról.

További lehetőség, hogy főként külső forrásból teremteni kell egy alapot, amely lehetővé teszi, hogy igazán jelentős, nemzetközileg jegyzett közgazdászokat vagy társadalomtudósokat meg tudjunk hívni az Egyetemre.

Nemcsak egy előadás erejéig – ez eddig is előfordulhatott –, hanem mesterkurzusok tartására, blokkosított rövid kurzus vezetésére, vagy akár hosszabb itt-tartózkodásra is. Az Egyetemnek a Magyar Nemzeti Bankkal kötött szerződése egyébként részben tartalmaz olyan elemeket, amelyekre lehet építeni. A cél, hogy fölkerüljünk ilyen értelemben is a térképre. A legmagasabb szintről érkező tudósok meghívására van szükség a továbblépéshez.

Az is felmerül, hogy akár egy új, Advanced Studies jellegű programot hozzunk létre, amely nem a graduális képzést, hanem az afölötti szférát érintené. Cél megteremteni az Egyetemen azt a szervezetet vagy projektet, amelyet a Collegium Budapest töltött be a kilencvenes-kétezres években Magyarországon. Annak nem volt más feladata, mint megfelelő feltételeket, körülményeket megteremtve meghívni néhány komoly tudóst egy-egy félévre, akiknek nincs más dolguk, mint hogy a magyar kutatókkal együtt valamilyen projekten dolgozzanak. Mindezzel párhuzamosan pedig azért is mindent meg kell tenni, hogy az Egyetemen tanító-kutató kollégák is minél többen nemzetközi tapasztalatot szerezzenek.

Várható-e egyéb szervezeti átalakítás a Külső Kapcsolatok Igazgatóságán kívül?

Nem, ami tervben volt, az megtörtént. Jelen pillanatban nincs egyéb tervezett szervezeti átalakítás.

És esetleg olyan változás, amely a hallgatókat is érinti, tehát például TVSZ vagy HTJSZ?

Kisebb dolgok biztosan előfordulhatnak, de jelen pillanatban nem látok radikális változtatásra kényszert.

Fog-e egyéb tevékenységet végezni a rektori tisztség mellett? Gondolok itt publikálásra, oktatásra, kutatásra.

Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 - 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni. Nyilvánvalóan nem azzal az intenzitással, mint eddig, de egyáltalán nem szeretném feladni, és remélem, a körülmények sem fognak belekényszeríteni olyan helyzetbe, ami mindezt lehetetlenné teszi.

Mikor tekinti sikeresnek a munkáját?

Akkor, ha este, amikor lefekszem, jól alszom.

Esetleg van valami legnagyobb kihívás, amit külön kiemelne?

Önmagában kihívás, ha az ember életében először kerül egy ilyen pozícióba, és minden nap újabb és újabb döntési kényszerek, valamint impulzusok, hatások érik. Gyakran előfordul az, hogy „na, ezt azért nem gondoltam volna”, de hát az is része a rektori feladatnak és ennek az újfajta életnek. Az egészen biztos, hogy jelen pillanatban teljesen más a napi időmérlegem, időbeosztásom, mint korábban volt. Sokkal kevesebb önálló idővel rendelkezem. Ugyanakkor tele van minden nap meglepetésekkel, újdonságokkal. Rengeteg információ éri az embert, melyet kezelni kell.

Végezetül: mi a legkellemesebb feladata egy rektornak?

Az, hogy nagyon sok kiváló emberrel találkozik egy rektor, és hogy beszélgethet velük. Az a legjobb része.

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább