Közgazdász Online


Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét!

Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét!

Miért nem a Parlament helyén van a Corvinus? Valóban be lehetett menni az aulába vonattal? Ezeket a kérdéseket is megválaszolták a múlt héten megrendezett Kutatási héten. Zsidi Vilmos és Kalmár Miklós, az egyetemi levéltár munkatársai a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről és elődintézményei történetéről tartottak előadást.7_v1.jpgÍrta: Weller-Petrás Hanna; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek

Az építés

Egyetemünk főépülete eredetileg a központi vámigazgatás számára épült, neoreneszánsz stílusban. Ybl Miklós tervei alapján 1874-re készült el Budapest külterületén, az akkori ipari negyedben. A Szabadság híd – a korban Ferenc József híd – még nem épült meg, és a rakpart is csak később nyerte el a jelenlegi formáját. A Duna természetes környezetében, homokos, süppedékes, puha talajra tervezett Fővámpalotát több, mint egy méter vastag beton alapra építették, amely a korban rendkívül innovatív lépésnek számított. Forradalmi megoldás volt az is, hogy az épület alagsorában csilléken keresztül hozták be a Dunáról érkező árut, ráadásul a mostani rakpart oldalában látható kapuk ajtaja – amelyek nyoma ma is látható – vízmentesen zárultak, továbbá nyitható üvegtető volt az épület tetején.  Az újszerű technológiai megoldásoknak köszönhetőena azonban majdnem duplájára növekedett az építési költség, összesen három és fél millió forintból épült meg a fővámház. Annak ellenére, hogy négy hivatal működött az épületben, a kortársak túlzónak találták a költséget, ezért kemény kritikák érték Yblt. A kedélyek akkor csillapodtak le, amikor elismert építészek kiálltak a tervező mellett és megvédték a munkáját.

Ybl nagyszerűségét és a kor építőit dicséri az is, hogy bár a Duna közelében, az ártéren fekszik az épület, soha nem volt beázás.

A kőépületbe nemcsak vízi úton, hanem kötött pályán, vasúton keresztül is érkezett áru. Ferencvárostól a mostani fedett auláig három és fél kilométer pályaszakaszt építettek ki. Előny volt, hogy a vonal érintette a közraktárakat, ám hamar kiderült, hogy az állomás nem praktikus, ugyanis az aulába vezetett sínek melletti rakodóterület túl szűk volt, és a fővárosi vasúthálózat érveréséből is kiesett, végül 1933-ban megszüntették. Hogy ezután mi történt az épületen belüli sínekkel, arról nincs információ.

Az épületet eredetileg nem a mostani helyére tervezték, több helyszín is felmerült a korban, többek között az is, ahol ma az Országház áll. Végül a praktikum győzött, Andrássy Gyula egykori miniszterelnök javaslatára olyan helyre került, ahol hajóval és vasúti vonalon is meg lehetett közelíteni.

A háború rombolása – silány rekonstrukció

A fővámház környezete – az akkor már felépített híd miatt – komoly stratégiai pont volt a második világháborúban. Az összecsapások következtében három hétig égett a kőépület, és olyan súlyosan megsérült, hogy szinte csak a főfalak maradtak épen. A rekonstrukciót 1946-47-ben kezdték el. Az épületet – leginkább a belsejét – jelentősen átalakították, ez tette lehetővé, hogy az akkor már működő Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oda helyezze át a székhelyét. Azonban a kivitelezés gyenge minősége miatt az épület állaga alig harminc év alatt leromlott. Nem csak az omló vakolat jelentett problémát, az átalakítás miatt nyomasztó légkör uralkodott a belső terekben, ugyanis elfalazták az eredeti öntöttvas oszlopokat, az aulában lévő átriumot pedig egy üvegtetővel metszették el az első emelet magasságában, ezáltal nagymértékben összeszűkült a tér. Jelentős változás az 1980-as években kezdődött. A teljes átalakítás során többek között kicserélték a teljes bútorzatot és kibontották a vasoszlopokat, amelyeken ma is olvasható német felirat, hogy a Ganz-gyár készítette.

vh.pngfotó: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek

A homlokzaton látható szobrok valószínűleg ókori istenségek lehetnek, azonban sajnos nem mindről sikerült kideríteni, hogy pontosan, kiket ábrázolnak, ahogyan azt sem, hogy leszerelése után hová tűnt a vörös csillag a tetőről.

Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét! Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen

Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Hallgatói Önkormányzat elnöke köszönti a Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2013, az Év Oktatója 2013, az Év Dolgozója 2013 kitüntettjeit.


Főszerkesztő: Hajas Ádám
Felelős szerkesztő: Nagy Botond
Vágó: Hegedüs Tamás
Utómunka: Hegedüs Tamás
Operatőr: Hajas Ádám, Hegedüs Tamás, Nagy Botond, Péger Dániel

Akik nélkül nem jöhetett volna létre a videó:
Erős Anikó
Gansberger Linda
Surányi - Szebedinszki Szandra
Pap Marianna

Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen Tovább
süti beállítások módosítása