Közgazdász Online


Tornyok a Gellért-hegyen: A Corvinus régi-új Campusának története

Tornyok a Gellért-hegyen: A Corvinus régi-új Campusának története

menesi.jpeg

A Ménesi út 5. épületét hamarosan a Corvinus új campusaként ismerhetjük meg. Egyesek a szocializmus bosszúját látják az épületben, másoknak kedves emlékek fűződnek hozzá – ismerkedjetek meg a Ménesi Campus épületének és környékének történetével!

2021.12.06. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

A Corvinus új épülete kiemelkedik a Gellért-hegy oldalából: érdekes szerkezettel és gyönyörű környezettel rendelkezik. Történelmének és építészeti megoldásainak felderítése mellett Dajkai Zsolttal beszélgettünk, aki 2004 és 2020 között dolgozott az épület üzemeltetőjeként, arról, hogy milyen volt az élet a Campuson.

Szőlőültetvényből kultúrnegyed: a Campus és környéke

A Gellért-hegy déli oldalán valamikor Magyarország egyik híres borvidéke terült el, ám amikor a filoxéravész kipusztította a szőlőültetvényeket, gyümölcsfákat telepítettek a hegyoldalra.

A borászati múlt emlékét ma is felfedezhetjük olyan elnevezésekben, mint a Szüret utca, a Somlói út, a Villányi út, és persze a Ménesi út, mely az Arad melletti Ménesi borvidékről kapta a nevét.

A 19. és 20. század fordulóján kezdték el beépíteni a területet. Az újonnan épülő villákat olyan művészek és arisztokraták lakták be, akik a városközpont közelében maradva szerették volna élvezni a jó levegőt és a csodás kilátást: a közelséget az akkoriban újonnan épült Ferenc József (ma Szabadság) híd biztosította, ami nagy lendületet adott a Gellért-hegy lábánál elterülő Lágymányos városrész fejlődésének.

A Ménesi úton lakott többek között Karinthy Ferenc író és Medgyaszay István építész, de a környék több érdekességet is tartogat. A Minerva utcai Bayer-villa egy ideig a Svéd Nagykövetség épületeként szolgált – a második világháború alatt innen szervezte Raoul Wallenberg a budapesti zsidók menekítését a deportálástól. A Mányoki úton áll a szecessziós építésű Művészház, ahol például Madarász Viktor, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József élt és alkotott. A Ménesi úton működik 1910 óta az Eötvös József Collegium, valamint 1983 óta a Bibó István Szakkollégium is.

A Mányoki út és a Ménesi út sarkán található az 5. szám, ahol a jelenleg látható türkiz tornyok helyett száz éve szintén villa állt. 1910-től két évet itt lakott Szabó Ervin társadalomtudós-könyvtáros, aki barátjához, az “anarchista gróf” Batthyány Ervinhez fordult, hogy ajánlja be őt bérlőként. A villa ugyanis a Batthyány-család tulajdona volt. Batthyány Ervin apai ágon gróf volt, anyai nagyapja pedig Trefort Ágoston volt, akit vallás- és közoktatásügyi miniszterként, valamint az Magyar Tudományos Akadémia ötödik elnökeként ismerhetünk a történelemkönyvekből.

Régi-új campus

A jelenlegi épületet 1978-ban adták át, és az Államigazgatási Főiskola – az addigi Tanácsakadémia továbbfejlesztéseként – kezdte meg itt működését.

A főiskola hallgatói politikai és szakmai ismereteket sajátíthattak el többek között az államigazgatás, a jog, a gazdaságtan, valamint a marxizmus-leninizmus területein.

2000. január 1-jével az intézmény beolvadt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetembe – amelyet 2004 óta Budapesti Corvinus Egyetemként ismerünk –, majd 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási karaként működött. A Közszolgálati Egyetem 2020-ban végleg elköltözött az épületből, azóta az Államtudományi Kar hallgatói tevékenységnek az NKE felújított, parkkal és sportlétesítményekkel teljes Ludovika épületegyüttese ad otthont.

2020. szeptember elseje óta az épület a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány  birtokában van – így lett a Ménesi úti épület a mi régi-új Campusunk.

Üveg és acél a hegyoldalban: az épület

Aki Pestről a Gellért-hegy déli oldalára tekint, hamar észreveheti a régi villák közül kiemelkedő türkiz tornyokat, amelyek valójában egy épületet alkotnak: a két markáns oldalszárnyat a földszinti aula "lepényépülete" fűzi egybe.

Az épület terveit az állami LAKÓTERV, azaz Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat készítette, mely leginkább a panelházak tervezésével foglalkozott a rendszerváltás előtt. Az épületet hat év alatt fejezték be, 1972 és 1978 között.

A kivitelezéshez az ekkoriban elérhető legmodernebb betonozási- és géptechnológiát használták. A földszint kivételével az épület könnyűszerkezetes, betonlábakon áll, alatta pedig parkolót alakítottak ki. A maga korában úttörő építési technológiát csak néhány kortárs épületben alkalmazták, a Ménesi Campus közelében például a Szent István Egyetem Villányi úti K épületében.

Az épületbe belépve a két tornyot összekötő aulában találjuk magunkat, ahol rögtön érzékelhetjük, hogy a magyar szocializmus fénykorában készült. Mégis otthonosság sugárzik a berendezésből: a bejárattal szemben rögtön egy beltéri virágágyás fogadja az érkezőt.

bb_bce-23.jpeg

Kép: Az aula - immár részben elbontott - virágágyása (Forrás: Burkus Brigitta)

Az aulában működött egy büfé és egy ruhatár, és a virágágyáson túl egy 200 fős, lépcsős nagyelőadó – az E épület földszinti előadóihoz hasonló –, “ahol néha színházi előadásokat is rendeztek” – idézte fel Zsolt.

Az épület tornyai nemcsak magasságuk miatt tűnnek ki környezetükből, hanem alumínium függönyfalszerkezetes külső falaik miatt is. A függönyfal jellegzetessége, hogy csak a saját és a külső hatások – például földrengések vagy széllöketek – súlyát tartja, és ezeket is elvezeti az épület fő szerkezetébe. Ezt a megoldást alkalmazzák számos irodaház, hotel, bank, autószalon építésénél is. Türkiz és átlátszó üveglapok váltják egymást az épület oldalán, aminek a külső megjelenése mellett előnye az is, hogy rengeteg fényt enged be.

bb_bce-8.jpeg

Kép: Üvegborításos függönyfal-szerkezet (Forrás: Burkus Brigitta)

Az épület emeleteit járva feltűnő, hogy milyen világos minden: a természetes fény elárasztja a termeket és szobákat, és az ablakok minden irányba remek kilátást biztosítanak.

Az emeletről rálátni a környező park fáira – melyekre az építkezés során különösen ügyeltek –, a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, a pesti városképre, és így természetesen a Corvinus E és C épületére, valamint a Sóházra is. Ennek persze az a hátránya, hogy a napos oldalon nemcsak világosság, hanem a nyári hónapokban a hőség is jobban érezhető.

Mióta üresen áll, az épületben többször forgattak reklámokat, és egy nagyreményű magyar sorozatot is, melyet a Genfi Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be.

A jobboldali épületszárnyban négy emelet látta el az oktatási funkciókat. A negyedik – Dajkai Zsoltot idézve – “a rektor birodalma” irodákkal, alatta oktatási termek. A tantermek többségét a C épület V-VI. előadójához hasonlóan ketté tudták osztani falakkal. A nagyobb termekben, ahol egy-egy oszlop kitakarta a táblát, képernyőket helyeztek az oszlopok hátsó oldalára, hogy a messze ülők is láthassák az előadót. A földszinten ebben a szárnyban helyezkedett el a könyvtár, ami tágas olvasótérrel, valamint az egyik teremben tekerővel mozgatható polcokkal felszerelt volt, és hasonlóan a C épület könyvtárához, üvegfallal választották el az épület nyüzsgésétől.

bb_bce-96.jpeg

Kép: Mozgatható polcok a könyvtárban (Forrás: Burkus Brigitta)

A baloldali épületszárny a kollégiumnak adott helyet. A földszinten menza működött, nyitható üvegfallal a szellőztethetőség miatt. A menza konyhája a -1. szinten helyezkedett el a hűtőkamrákkal együtt, és innen küldték fel ételszállító lifttel az elkészült fogásokat. A menza felett, a torony alsóbb szintjein irodák helyezkedtek el, a 3. emelettől pedig kollégiumi szobák. “Két-két szoba közös előtérre nyílt egy zuhanyzóval és egy vécével – ez igen kényelmes volt ahhoz képest, hogy más kollégiumokban 6-8 ágyas szobák mellett emeletenként közös mosdót és vécét használnak” – mondta Zsolt.

A harmadik és negyedik emeleten közös konyha volt, ami a Szabadság-szoborra és a pesti Duna-partra nézett – mikor a Gellért-hegy lábától lőtték fel az ünnepi tűzijátékokat, érdemes volt innen nézni, és Zsolt szerint ezzel a lehetőséggel gyakran éltek. A kollégiumi emeleteken a diákok kanapéval és tévével ellátott közösségi terekben élvezhették egymás társaságát.

Az ötödik emeleti szobákat a továbbképzősöknek tartották fenn, hogy hétvégére ki tudják bérelni. A nyári szünetben pedig az egész kollégium gyakorlatilag hotelként működött: barátságos áron bárki megszállhatott ott, a recepció, a menza és a könyvtár is elérhető szolgáltatások voltak.

Az épülethez tartozik a park és a műfüves sportpálya mellett egy galériás tornaterem lelátóval és mászófallal, valamint egy uszoda is szaunával – ezt az odajárók Mányoki uszodaként ismerték –, melynek sínek segítségével nyitható volt a teteje. Zsolt elmondása alapján az uszodában szerveztek nyári úszótáborokat, és Ménesi Campus hallgatóinak egy bizonyos létszámig ingyenes volt a belépés. Újkorában a Gellért Fürdő termálvizét itt is élvezhették a látogatók, és a kommunizmus alatt az elmondások szerint a pártvezetők is előszeretettel vették igénybe ezt a gyógymedencét. Az 1980-as években a termálmedence működését leállították, és befalazták: a gyógyvíz magas ásványianyag-tartalma miatt ugyanis a medence anyaga gyorsan korrodált, és a lerakódó anyagok dugulásokat okoztak.

Szabadtéri diplomaosztók és biciklibérlés: aktív diákélet a campuson

Minden megkérdezett nagy szeretettel mesélt a Ménesi Campuson eltöltött évekről: ellágyuló tekintetek és mosolygós arcok jellemezték a beszélgetéseinket.

“Örömmel jártunk be dolgozni, nem úgy keltem fel, hogy á, ma is munkába kell menni” – mesélte Zsolt. Kiemelte, hogy remek volt a közösség, mindenki mindenkit ismert és tegezett a nagyjából kétszáz egyetemi dolgozó között. A családias hangulat és a közvetlenség különösen jól jött az olyan kellemetlen helyzetekben, mint amikor egy szép december 23-án csőtörés történt a parkoló fölötti fűtésrendszerben: kifolyt a víz, és azonnal megfagyott, ami gyors szerelést igényelt, már aznap be kellett menni. De tulajdonképpen ekkor is vidáman telt a munka, a rektor vitt le teát, és Zsolt – a helyzethez képest – kellemes emlékként tekint vissza rá.

A diákélet is jó hangulatban telt. Az épület és a körülötte lévő park sok lehetőséget adott a programok szervezésére: bulik, kari napok, koncertek, sok lángosozás és táborok színesítették a diákok életét. “A tanárok hagyták, hogy a hallgatók kiéljék magukat a bulik során, mert tudták, hogy utána visszaáll a béke és a fegyelem” – mondta Zsolt. 

A hallgatók nem szigetelődtek el az egyetem többi épületétől: bár ma a villamos és a 4-es metró a legkézenfekvőbb összeköttetés a pesti Campusszal, biciklivel is gyorsan bejárható az út.

A Ménesi épületnél lehetett biciklit bérelni kimondottan azzal a céllal, hogy a hallgatók eltekerjenek a Fővám téri épületekhez, majd az órák után vissza.

Az épület délkeleti oldalán elhelyezkedő betonozott parkrész adott teret a különböző kültéri programoknak, mint a kari napok, a pedagógusnap – bor- és sajtkóstolóval, gulyáslevessel, valamint esetenként ökörsütéssel kiegészülve – vagy a diplomaosztók. “A park gyönyörű, zöld fái között különleges élmény volt a kültéri diplomaosztó, amelyet az aulában kivetítőn nézhetett, aki nem tudott vagy akart kimenni” – mesélte Zsolt.

Az ott dolgozók történetei arról árulkodnak, hogy a Ménesi Campust egyértelműen a jó hangulat és pezsgő diákélet jellemezte. A megújítás során többek között arra törekszik az Egyetem, hogy teret adjon a hallgatóknak a fejlődésre, a közös munkára és minél több lehetőségre. Az új, technológiaintenzív terek mellett a közösségi terek kialakítása is a fő célok közé tartozik, amelyek a szórakozás mellett a csoportos kutatásoknak és projekteknek is kedveznek. Ezen felül sportolásnak és bővebb kollégiumi funkcióknak is teret ad a felújítás, ezzel elősegítve, hogy a Ménesi Campus ismét színes diákéletnek és életre szóló barátságoknak adjon otthont.

Tornyok a Gellért-hegyen: A Corvinus régi-új Campusának története Tovább
Corszak: minden, amit a corvinusos szakkollégiumok új együttműködéséről tudni érdemes

Corszak: minden, amit a corvinusos szakkollégiumok új együttműködéséről tudni érdemes

corszak3.jpg

A corvinusos szakkollégiumok sokrétűen támogatják egymást, együttműködésüket pedig a tavaszi félévben emelték hivatalos szintre: így jött létre a Corszak. Mit érdemes tudni róla? Hogyan érinti a szakkollégiumi tagságot és azokat, akik többet szeretnének megtudni a szakkolikról? Hidvégi Zsófival, az EVK előző elnökével és a Corszak előző félévi koordinátorával beszélgettünk az idén indult kezdeményezésről.

2021.09.20. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Szakkollégiumok gólyatáborban (Forrás: Corszak)

Mi a Corszak, milyen céllal jött létre?

A Corszak egy ernyőszervezet, amely a Corvinuson működő szakkollégiumokat foglalja magába. Az EVK, a Fakt, a GyDSz, a Heller, a Rajk, a SZISZ és a TEK összefogása már néhány éve működik informálisan és eseti alapon, ám 2021 márciusában a szakkollégiumok vezetői aláírták az együttműködési megállapodást, ami hivatalos szintre emelte az együttműködést.

A szakkollégiumok működéséről és a szakkolis életről bővebben egy korábbi cikkünkben olvashattok:  Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett - Erről szól egy szakkollégium

A szervezet célja a nyitottság egymás felé és a szakkollégiumokon kívülre is. Egymás között a Corszak elsődleges funkciója a szakkolik egyetemi működésének összehangolása, és az össz-szakkolis közösségi élet felpezsdítése, a köztük lévő interakciók gyakoribbá tétele. Zsófi szavaival élve a cél, “hogy ne csak elszigetelten legyünk részesei valamely szakkolinak, hanem bővebben is megismerkedjünk egymással”. Kifelé fordulva a szakkolis lét népszerűsítése és elérhetővé tétele a fő cél: a nyílt előadások, a közös infóestek és a felvételi időpontok koordinálása is ezt szolgálja.

“A szakkollégiumi identitás egy nehezen értelmezhető fogalom azon egyetemisták számára, akiknek új a diákélet vagy nem tagjai szakkollégiumoknak, így ezeknek az értékeit szeretnék színvonalasan és közérthetően kommunikálni a Corvinus Egyetemen a hallgatók és egyéb érintettek irányába.”

Hogyan épül fel a szervezet, ki vezeti?

A szervezetnek négy egyeztető testülete van, melyek az együttműködés egy-egy dimenzióját koordinálják.

  • A Corszak marketing a felelős marketing vezetők csapata, akik a szervezet megjelenésével és kommunikációjával foglalkoznak.
  • A Corszakmában a szakmai vezetők koordinálják tevékenységüket, a közös és egymásnak megnyitott kurzusokat, belsős programokat és előadásokat.
  • A Corszellem tagjaiként a közösségi vezetők a corvinusos össz-szakkollégiumi közösség aktivitásának fellendítésén munkálkodnak, igyekeznek összehozni a tagságokat.
  • Az elnök-titkár fórum a szakkollégium vezetőinek az egyeztető fóruma. Ez a legfelsőbb szint: meghatározzák a szervezet fő stratégiai vonalát, és meghozzák a működéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseket.

Minden félévben más szakkollégium elnököl, és ez a szakkoli adja a félévre a Corszak koordinátorát, aki felügyeli a négy egyeztető testület munkáját és az események szervezését. Félévente egy szakkoli “alelnököl” – ez biztosítja a tudásátadást és a kontinuitást, ugyanis a következő félévben ők rotálódnak az elnöki pozícióba.

“A Corszak megtervezésénél az volt az elgondolás, hogy a lehető legegyszerűbb, legtranszparensebb, legkönnyebben fenntartható koordinációs struktúrát hozzuk létre.”

A Corszak havi rendszerességgel ülésezik, és ezek a gyűlések minden szakkolis tag számára nyitottak, emellett pedig írásos beszámolókat tartanak a tagságnak az éppen aktuális munkáról. Ezek mellett – hiszen egy pár hónapos szervezetről van szó – folyamatosan fejlődnek az új működési struktúrák és operatív gyakorlatok.

“Az, hogy vannak rendszeres üléseink, nagyban javít az egyeztetések tervezhetőségén.”

corszak.jpg

Kép: Corszak

Mik a lehetőségei egy hallgatónak, akit több szakkoli is érdekel?

Mivel a corvinusos szakkollégiumok mind gazdasági vagy társadalomtudományi vonalon mozognak, könnyen lehet, hogy valaki nem csak egy helyre fontolgatja a jelentkezést. A corvinusos szakkollégiumok közötti megállapodás szerint egy évben csak egy corvinusos szakkollégiumba lehet jelentkezni, és ha már valamelyiknek tagja vagy, akkor nem jelentkezhetsz másikba. Az ok rendkívül egyszerű, de annál nyomósabb:

“A szakkoli többéves elköteleződés, és a szakmai események, a társadalmi felelősségvállalás mellett a közösség is ugyanolyan fontos. Ezért a szakkolis felvételinél fontos elvárás, hogy az adott jelentkező a közösség felé is köteleződjön el, ne csak a tevékenységek felé, amiket folytatunk. Két közösségnek ennyire intenzíven nem lehet a tagja lenni, hiszen mindenkinek 24 órája áll rendelkezésre egy napban.”

Ennek ellenére a félévente induló kurzusokon a szakkolik mindig fenntartanak néhány helyet a többi szakkoli jelentkezőinek, így be lehet jutni egy másik szervezet kurzusaira. Például egy GyDSz-es, aki alapvetően nemzetközi tanulmányokkal foglalkozik, részt vehet a Heller egyik pénzügyes vagy az EVK egyik marketinges kurzusán. Ha az egyik szakkoli olyan belsős beszélgetést szervez, ami releváns lehet a többi tagság számára, vagy aminek az előadója különösen érdekesnek ígérkezik, akkor megnyithatja a többi szakkollégium felé is. Mint azt Zsófitól megtudtuk, még alakul  a struktúra: a Corszak a koronavírus alatt jött létre, így személyes programokat még nem szervezhettek, de az eddigi közös tevékenység alapján nagy lehetőségeket rejt magában az együttműködés szakmai része is.

A Corszak segít a csatlakozni kívánóknak abban is, hogy döntsenek a szakkollégiumok között. Minden szakkolinak szoktak lenni gólyatáboros kitelepülései és infóestjei – most már a Corszaknak is van. A gólyatáborban még többet megtudhatsz a szervezet működéséről és az egyes szakkolik profiljáról. Hasonlóan a corszakos infóesteken is, ahol szakkolinként 2-3 tag mesél a szervezetük sajátosságairól – így az érdeklődők jobban megismerik őket és feltehetik a kérdéseiket. A nyílt eseményekről és a felvételi időpontokról pedig a Corszak Facebook-oldalán értesülhettek az egyes szakkolik saját oldalai mellett.

corszak2.png

Kép: Corszak

Nem probléma, hogy a szakkolik versenyeznek a tagokért?

“Szeretnénk, hogyha minél többen hozzánk jelentkeznének, de azt is szeretnénk, hogy olyanok jelentkezzenek hozzánk, akik tényleg hozzánk szeretnének tartozni” – válaszolja Zsófi.

“Azt szeretnénk elősegíteni, hogy először is ismerje meg a jelentkező a teljes szakkolis kínálatot: hol milyen a közösség, milyen kurzusokat tud hallgatni, milyen az alumnihálózat, milyen nemzetközi lehetőségeket kínál, milyen a kutatás, milyenek a vállalati együttműködések. Ha megismerte, akkor bízunk benne, hogy megtalálja azt a közösséget, ahová a legjobban szeretne jelentkezni.”

“Valamilyen szinten persze versenyzünk egymással, de a nap végén mindenki annak szurkol, hogy a legjobb match-et találja meg az illető. Közösen hirdetjük, hogy szakkolisnak lenni talán az egyik legmeghatározóbb élmény az egyetemi évek alatt, úgyhogy inkább közösen teszünk erőfeszítést annak érdekében, hogy erről mindenki tájékoztatást kapjon, illetve egy befogadó közösséggel találja magát szemben, úgyhogy ennek segítése egy közös erőfeszítés” – mondja Zsófi.

Mennyire sikeres eddig a Corszak, mik a nehézségei?

Úgy tűnik, jelenleg a Corszak működésének legnagyobb nehézsége megtalálni, hogy milyen területek mentén és hogyan érdemes együttműködni. A szakkollégiumok motiváltak és aktívak, de nem könnyű egyből megtalálni azokat a folyamatokat, melyeknek egy mederbe terelésére érdemes időt fordítani. Ez a kezdeti tapogatózás, és a transzparens és demokratikus működési modell valamennyire lassítja a döntéshozást – az ilyenfajta “gyermekbetegség” nem meglepő, tekintve, hogy a szervezet csak március óta működik hivatalosan.

Külön sikerként könyvelhető el, hogy márciusban megszületett a Corszak működési kerete: gyakorlatilag kevesebb mint fél év alatt alakult ki a szervezet mostani formája. Az együttműködési nyilatkozat írásban is megerősíti a közös értékeket: szeretnének tenni az aktív szakkollégiumi közösségért, a hallgatói élet színesebbé tételéért. Az ernyőszervezet rendszeressé tette az egyeztetést, és ezáltal kiépült egy támogató rendszer és egy biztonsági háló, ami nem csak a működést segíti. Így bármelyik taghoz fordulhat külső szereplő vagy szakkolis tag is, hiszen könnyebben megtalálja majd a megfelelő embert, aki tud neki segíteni.

“Az igazi eredményeket és a vágyott állapotot akkor fogjuk elérni, amikor azok a szereplők, akik egyébként szeretnék elérni a szakkolis vezetőket, vagy információkat szerezni a szakkolis létről, tényleg elérhető közelségben éreznek minket, vagy hatékonnyá és mindennapossá válik ezeknek az eszközöknek a használata, könnyebb és áttekinthetőbb lesz a szakkolis jelentkezés folyamata, gyakrabban látnak minket, és könnyebb lesz elhelyezni a fejükben, hogy miről szól a szakkollégiumi intézmény.”

Corszak: minden, amit a corvinusos szakkollégiumok új együttműködéséről tudni érdemes Tovább
Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Beszélgetés Professzor Dr. Lánczi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával

A Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával, Prof. Dr. Lánczi Andrással beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről. Egyetemünk július elsején hivatalba lépett első embere megosztotta a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal a felsőoktatással kapcsolatos gondolatait, intézményünk problémáit és ezek egy részének megoldásait.

Gelencsér Ferenc.: Essünk neki először a városi legendáknak, amiről mindenki beszél. Előreláthatólag lesz jogi kar a Corvinuson?
Lánczi András.: Nem lesz jogi kar belátható időn belül. De a gazdasági jogi tárgyak súlyát, kínálatát, a gazdaság jogi szemléletét meg kell erősíteni. Vagy saját erőből, vagy külső erőforrások segítségével, de erre mindenképpen hangsúlyt kell fektetni.

Tehát akkor Gazdaságinformatikus és Közigazgatási Kar se lesz? Mind tervbe vannak véve.

 

Igen, ezek komoly tervek; van rá racionális érvrendszer. De még kell egy kis idő, hogy kiforrja magát, hogy szervezetileg pontosan milyen irányba tud az Egyetem fejlődni.

 

Ha már szóba jött a fejlődés: Ön mit tart fejlesztendő területnek az Egyetemen?

A továbblépésnek két alapvető iránya van, fizikai és szellemi. Ezekben az irányokban a stratégiai alapvetést a rektori program adja, amelyet több kollégával dolgoztunk ki.

A fizikai ügyekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a PPP-konstrukcióval, amely éppen félidőben van jelen pillanatban. Ez egy húsz évre kötött szerződése az Egyetemnek, amely az új épületre vonatkozik, és jelenleg évente körülbelül 1,4 milliárd forintnyi kiadást jelent, amelynek a felét kell saját magunknak kigazdálkodni. Látok arra esélyt, hogy a szerződésből adódó kötelezettségeket le lehessen venni az Egyetemről a szerződéses viszony korábbi zárásával, a másik fél kompenzációjával. Nyilvánvalóan ez egy nagyon ambiciózus cél, de vágyálomnál több, napirendre lehet venni. Ha ez megtörténne, az Egyetem óriási tehertől szabadulna meg, komolyan megnőne a pénzügyi mozgásterünk.

Egy másik fontos fejlesztési elképzelés a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos. Szükségünk van valamilyen sportlétesítményre, és ez a Lónyay utcában meg is valósulhatna. Úgy érzem, mind belső erőforrásokat és lelki erőt tekintve, mind külső, lehetséges erőforrásokat figyelembe véve reális cél, hogy a közeljövőben legyen egy sportlétesítménye az Egyetemnek. Ehhez hasonlóan, évek óta húzódó problémákat enyhítene (ha nem is oldana meg), ha a Czuczor utcai telken építenénk egy új kollégiumot.

Negyedikként említem a – talán – legkönnyebben megvalósítható fejlesztést, hogy a régi Közgáz Klub helyén ki lehetne alakítani egy egyetemi klubot. Egy ilyen hely erősítené az Egyetem identitását, végzett hallgatóink számára valamilyen kapcsolódási pontot jelentene az Egyetemmel. A professzori klub is ezen belül működhetne. Egy olyan kulturális térben gondolkodunk, ahol el tudjuk képzelni akár egy kamaradarab előadását, akár egyszemélyes fellépőt is.

Mindezek mellett még egy ötödik elemet is hadd mondjak: az Egyetemnek óriási problémája – egyszerűnek tűnő dolog, de nagyon-nagyon nehéz megoldani –, hogy az autóval érkező oktatóknak nincs elegendő parkolója. Ennek megoldása is a tervek között van, mert az Egyetem nemcsak szellemi központ, hanem sokak munkahelye is.

 

lanczi_1.jpg

 

A szellemi dimenziót tekintve melyek a legfontosabb irányok?

Igen, térjünk át a szellemi dimenzióra, egy egyetemnek mégis ez a legfontosabb! Az a kérdés, hogy milyen egyetemi eszme-koncepciót akarunk megvalósítani. Abba az irányba kell szerintem menni, hogy világos oktatási és tudományos irányokat tűzünk ki magunk elé. Ennek része, hogy egyszerre építünk az Egyetem különbözőségeire, de közben az Egyetemről mint egészről is gondolkodunk.

Az igazi dilemma, minden mai modern egyetem dilemmája, sőt konfliktusa, hogy két dolgot csinál egyszerre. Ideális esetben ez az oktatás és a kutatás. Tegyük fel, hogy mind a kettő jól megy. A kutatás mindig specializálódási irányba mozog. Minél többet tudni az egyre szűkebbről. Az oktatás pedig azzal a spirituálisnak is nevezhető igénnyel lép fel, hogy szeretne egyetemes lenni. A kérdés, hogy melyik logika fog érvényesülni az egyetemen, és hogyan? Jelenleg én inkább azt érzékelem, hogy a kutató egyetem koncepciója erősebb trend a világban, mint az oktatás-nevelés kulturális igénye. Talán ezen az egyetemen is így van ez. Én úgy látom, hogy érdemes a tudás egyetemességét alapul vevő mozgásoknak is helyet adni.

Végig kell gondolnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyetemista valóban egyetemet végezzen – elvi és konkrét dimenzióban is. Ez ugyanis azt a kérdést is érinti, hogy mit teszünk meg azért, hogy valóban felkészítsük az egyetemet elvégző hallgatókat arra, hogy strukturált szellemi munkát tudjanak végezni. Milyen mértékben kell szélesíteni – függetlenül attól, ki milyen szakra jár – azt a módszertani és műveltségbeli alapot, amelyet minden itt tanuló egyetemistának fel kell kínálni, sőt, adott esetben kötelezővé tenni: például filozófiával, a matematikai-statisztikai felkészültség erősítésével, a szövegalkotási képesség tudatos fejlesztésével. De az egyetemesség-specializáció témakörében az is felmerül: hogyan kezeljük azt a problémát, hogy lényegében egy olyan világra kell felkészítenünk a hallgatóinkat, amelyet nem is ismerünk?

Úgy vélem, itt az ideje az Egyetemen folyó oktatási tevékenység koncepcionális átgondolásának. Ez egyébként tőlem függetlenül is megindult, példaként hozható, hogy az egyik programunk újra öt éves lesz. Ami a lényeg: fel kell tenni az alapvető kérdéseket, és a megfelelő kereteket megteremtve, az érintetteket bevonva határozottan lépni. Szerintem egy ilyen folyamatra most van igény és lehetőség is.

Azt kijelenthetjük, hogy egy mai BA-diploma egy régi érettségi színvonalával egyezik meg?

Szoktak ilyeneket mondani, de talán érdemes pontosabban fogalmazni. Az biztos, hogy a tömegoktatás lefelé nivellál, de ez a jelenlegi egyetemi oktatás logikája. Ugyanakkor, ha már a Corvinuson beszélgetünk erről, akkor azt is látni kell, hogy a Corvinus – részben a saját története miatt, részben sok körülmény miatt – minőségi egyetem képét nyújtja. Ezért ezen az egyetemen az a kérdés, hogy vajon komolyan vesszük-e azt, hogy mi Magyarország jövőbeni politikai-gazdasági elitjét képezzük. Már csak ezért sem engedhetjük meg magunknak a színvonalvesztést.

lanczi_2.jpg

Hogyan képzeli az elitképzést a tömegképzéssel párhuzamosan?

Nem akarom a kettőt szembeállítani egymással, de arra is van megoldás, ha ezt eldöntendő kérdésként vetjük fel. A mostani felvételizett hallgatóknak több mint 90%-a 400 pont felett került be a Corvinusra. Tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból az egész Corvinus elit egyetem. Persze ezt elsősorban másoknak kell mondani, nem nekünk.

Nekünk a tehetséggondozásra kell minél nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Komolyan venni a TDK-t, az OTDK-t, egyéb versenyeket, minden teljesítményt megünnepelni. Minden eszközzel támogatni a szakkollégiumokat, diákszervezeteket, diákközösségeket, akik most az Egyetemen a tehetséggondozás bástyái. Hogy jól látszódjon, hogy ez nekünk nagyon fontos. Ez persze magától értetődik, de fontos újra és újra kimondani.

Amit az előbb említettem, hogy komolyan kell venni azt a helyzetet, hogy a Közgázon végzettek jelentős része gazdasági, társadalmi, politikai elitpozíciót fog betölteni, az azt jelenti, hogy tudatosan kell az elitképzéshez hozzáállni. Fel kell készítenünk a hallgatókat a vezető pozíció későbbi betöltésére: kommunikációs, problémamegoldó készségek fejlesztésével, az alkalmazkodás és megújulás képességének erősítésével, a közösségi részvétel (és abból adódó szervezeti, együttműködési tapasztalat) folyamatos ösztönzésével. Az Egyetem hallgatói arányaiból adódóan ez a kérdés elsősorban a menedzserképzéseinkben jelenik meg, de nemcsak ott.

Ami engem nagyon meglepett, az az emberi erőforrások, gazdálkodás és menedzsment és a pénzügy-számvitel szakok pontszámai.

Ha az össz-statisztikát nézzük, akkor látszik, hogy mi a preferencia a most érettségizettek körében és a családjukban. Minél bizonytalanabb a világ, annál inkább olyan területekre próbálnak tódulni a fiatalok, ahol perspektivikusan valamiféle biztonságot látnak. A mai egyetemnek nagyon fontos feladata, hogy olyan képzéseket nyújtson, ajánljon, amelyekben van remény, hogy az ott végzettek el tudnak majd helyezkedni. Ez fontos dolog, nem szabad elhanyagolni ezt a szempontot, de az oktatási programok kialakításakor ez csak egy a szempontok közül.

A programjában olvastam, hogy Egyetemünk szeretne Közép-Európa legjobb egyetemévé válni. Melyik külföldi egyetem felé szeretne nyitni, van-e valamiféle regionális koncepció?

A „Közép-Európa legerősebb egyetemévé válni” mint cél több dolgot jelent. Ez programmondat volt, amelynek funkciója, hogy valamiképp fókuszálja az erőfeszítéseket, átélhető, energiát felszabadító célt jelöljön ki. De természetesen, konkrét elemei is vannak.

Az első és legfontosabb az, amit talán már a programban is hangsúlyoztam, hogy történetileg erősödni látszik Európában a régiók szerepe. Ezen alapszik ez az elképzelés is. Ennek a régiónak az országai, amit nagyon régóta Közép-Európának tekintünk – különböző hangsúlyokkal, különböző tartalmakkal – látszik, hogy fejlődés előtt állnak.

Nagyon fontos kérdés, hogy a régiónak a gazdasági-fejlődési, politikai-társadalmi problémáit hogyan tudjuk feldolgozni. Jelenleg az zajlik, hogy a saját magunkról szóló tudásunkat nem mindig autonóm módon szervezzük, sokszor máshol megfogalmazott problémákra keressük a választ. Fel szeretném vetni, hogy olyan kutatásokat indítsunk, amelyeket a térség szükségletei és problémái ösztönöznek, mert nem kell mindig megvárni, hogy milyen megrendelés jön ettől vagy attól a nemzetközi szervezettől, vagy milyen OECD-standard szerint kell adatokat kreálni. Lehetséges és érdemes saját koncepció szerint dolgozni.

Ennek egy konkrét megnyilvánulási formája például, hogy a politikatudományban elindítunk egy szuverenitási index kialakítására irányuló kutatást. Nagyon sokszor használjuk a szuverenitás fogalmát, de igazából mi ennek a tartalma? A kelet-európai országok általában gyakrabban hangsúlyozzák a szuverenitás kérdését.

De nyilván ez csak egy a sok lehetséges irány közül. Milyen speciális gazdasági problémái vannak a régió országainak? Vagy látszik például, hogy a migráció ezeket az országokat korábban nem érintette. A változás nyilvánvalóan más gazdasági és politikai reakciókat fog kiváltani. De Európának nem csak a migráció a problémája. Lengyelország helyzete mint speciális európai ügy (és ennek minden rétege) szintén felvethető kutatási kérdésként.

A közép-európai koncepció része, hogy még tudatosabban keressünk kapcsolatokat a Varsói Egyetemmel, a Krakkói Egyetemmel, a prágai Károly Egyetemmel, szlovák és osztrák egyetemekkel, Zágráb, Ljubljana egyetemével. Miért van az, hogy oly kevés vendégprofesszorunk van a szomszédos országokból? Ezen törekvések előkészítése elindult már a nyáron.

Ebbe a kapcsolatfelvételbe belefér még egy double degree-program?

Ebbe nagyon sok minden belefér. Csak hogy mondjak egy ötletet: ha már a visegrádi négyek négyen vannak, akkor miért ne lehetne egy olyan MA-program, hogy a négy félévet elosztjuk a törvények adta kereteken belül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között?

A törekvésekbe egyébként a balti államok is beleférhetnek, adott esetben Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia is.

A programban az is benne van, hogy vegyük észre, már nem azért vagyunk érdekesek, mert ezek valamikor rendszerváltó országok voltak, hanem azért, mert egy speciálisan fejlődő, az EU részévé vált térséggé alakultunk, jól azonosítható sajátosságokkal. Erre kell tennünk a hangsúlyt, így értem ezt. Ezen belül a Corvinus intellektuális értelemben a térség egyik motorja és központja lehet.

Egyetemi fórumokon gyakran kerülnek elő a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdések. Tervben van külföldi oktatók meghívása az Egyetemre?

Igen. Ez eddig nem nagyon volt jellemző, csak úgy, hogy becsöppent közénk személyes körülményei miatt, itt él, és így lesz valaki oktató. Ennek a személyes körülményektől független útja, ami általában szokásos a világban, hogy egy állást meghirdetünk, és azt egy külföldi oktató is elnyerheti. Erre van lehetőség, eddig is volt. Csak az alacsony fizetések miatt igazából külföldről nem pályáznak.

Magyarán az a kérdés, hogy áttörést tudunk-e elérni a fizetésekben. Szigorúan teljesítményelv alapján a fizetéseket, jövedelmeket el kell téríteni az eddig megszokott, többé-kevésbé egalitárius és egy sajátságos hierarchia alapján működő szemléletmódtól. Hangsúlyozom, teljesítményelv alapján. Nem pár tízezer forintos fizetéskorrekcióról beszélek, hanem jól látható, akár látványos fizetési kategóriák kialakításáról.

További lehetőség, hogy főként külső forrásból teremteni kell egy alapot, amely lehetővé teszi, hogy igazán jelentős, nemzetközileg jegyzett közgazdászokat vagy társadalomtudósokat meg tudjunk hívni az Egyetemre.

Nemcsak egy előadás erejéig – ez eddig is előfordulhatott –, hanem mesterkurzusok tartására, blokkosított rövid kurzus vezetésére, vagy akár hosszabb itt-tartózkodásra is. Az Egyetemnek a Magyar Nemzeti Bankkal kötött szerződése egyébként részben tartalmaz olyan elemeket, amelyekre lehet építeni. A cél, hogy fölkerüljünk ilyen értelemben is a térképre. A legmagasabb szintről érkező tudósok meghívására van szükség a továbblépéshez.

Az is felmerül, hogy akár egy új, Advanced Studies jellegű programot hozzunk létre, amely nem a graduális képzést, hanem az afölötti szférát érintené. Cél megteremteni az Egyetemen azt a szervezetet vagy projektet, amelyet a Collegium Budapest töltött be a kilencvenes-kétezres években Magyarországon. Annak nem volt más feladata, mint megfelelő feltételeket, körülményeket megteremtve meghívni néhány komoly tudóst egy-egy félévre, akiknek nincs más dolguk, mint hogy a magyar kutatókkal együtt valamilyen projekten dolgozzanak. Mindezzel párhuzamosan pedig azért is mindent meg kell tenni, hogy az Egyetemen tanító-kutató kollégák is minél többen nemzetközi tapasztalatot szerezzenek.

Várható-e egyéb szervezeti átalakítás a Külső Kapcsolatok Igazgatóságán kívül?

Nem, ami tervben volt, az megtörtént. Jelen pillanatban nincs egyéb tervezett szervezeti átalakítás.

És esetleg olyan változás, amely a hallgatókat is érinti, tehát például TVSZ vagy HTJSZ?

Kisebb dolgok biztosan előfordulhatnak, de jelen pillanatban nem látok radikális változtatásra kényszert.

Fog-e egyéb tevékenységet végezni a rektori tisztség mellett? Gondolok itt publikálásra, oktatásra, kutatásra.

Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 - 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni. Nyilvánvalóan nem azzal az intenzitással, mint eddig, de egyáltalán nem szeretném feladni, és remélem, a körülmények sem fognak belekényszeríteni olyan helyzetbe, ami mindezt lehetetlenné teszi.

Mikor tekinti sikeresnek a munkáját?

Akkor, ha este, amikor lefekszem, jól alszom.

Esetleg van valami legnagyobb kihívás, amit külön kiemelne?

Önmagában kihívás, ha az ember életében először kerül egy ilyen pozícióba, és minden nap újabb és újabb döntési kényszerek, valamint impulzusok, hatások érik. Gyakran előfordul az, hogy „na, ezt azért nem gondoltam volna”, de hát az is része a rektori feladatnak és ennek az újfajta életnek. Az egészen biztos, hogy jelen pillanatban teljesen más a napi időmérlegem, időbeosztásom, mint korábban volt. Sokkal kevesebb önálló idővel rendelkezem. Ugyanakkor tele van minden nap meglepetésekkel, újdonságokkal. Rengeteg információ éri az embert, melyet kezelni kell.

Végezetül: mi a legkellemesebb feladata egy rektornak?

Az, hogy nagyon sok kiváló emberrel találkozik egy rektor, és hogy beszélgethet velük. Az a legjobb része.

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig Tovább
Pont ott, pont akkor!

Pont ott, pont akkor!

Kedves Leendő Hallgatóink!
 
Köszöntünk Titeket abból az alkalomból, hogy felvételt nyertetek az ország és a régió egyik legkiválóbb egyetemére, a Corvinusra.
 
Gratulálunk az eredményhez és elismerésünk a rengeteg befektetett munkáért! A Budapesti Corvinus Egyetemen idén is valamennyi képzési területen kiugróan magasak nem csupán a szakok bekerülési ponthatárai, de a felvételt nyert jelentkezők átlagpontszámai is.
 
Szeretettel és őszinte kíváncsisággal várunk Titeket az Egyetem polgárainak közösségében!
 
Akinek most nem sikerült a felvételi, ne feledje: egyes szakjainkon még van lehetőség pótfelvételire, a budapesti és székesfehérvári campuson is. Kérjük a pótfelvételi iránt érdeklődőket, hogy az Egyetem honlapján és a felvi.hu-n tájékozódjanak a pontos feltételekről és határidőkről!
3_fovampalota_aula.bmp
Pont ott, pont akkor! Tovább
Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért

Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért

Sosem lehet elég korán elkezdeni a pénzügyet...

A 2012 óta folyamatosan megrendezésre kerülő programsorozatot a FAKT Szakkollégium indította útjára a PwC által támogatott "Másokról szól" program keretében.

A projekt irányultságának kialakításakor egyértelmű volt, hogy a középiskolás éveikben járó diákokra szeretnénk fókuszálni, a jelenleg is működő koncepció véglegesítésében két kérdésre kerestünk választ: Miben vagyunk jók? A középiskolások milyen ismeretekben szenvednek hiányt?

fakt.jpg

Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért Tovább
MotivNation: kulcs az Y-generáció motiválásához

MotivNation: kulcs az Y-generáció motiválásához

motivnation.pngMit kezdjünk a változó világgal és az új generációs kihívásokkal? Többek közt a magukat elveszettnek érző fiataloknak próbál segítséget nyújtani a MotivNation – hamarosan indul féléves ingyenes kurzusuk az egyetemen. Mai problémák, mai válaszok: a programról és a karriermenedzsmentről beszélgettünk Meretei Barbarával és Szoboszlay Péterrel.

MotivNation: kulcs az Y-generáció motiválásához Tovább
süti beállítások módosítása