Közgazdász Online


Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

borito_9.jpg

Erasmusra menni világjárvány idején? Hol van ilyenkor a szabadság érzése? A döntéshez érdemes megvizsgálni az országot, és azt, hogy mi változott a jelenlegi helyzet hatására. Ha az adott városban szabadabbak lehetünk, mint itthon, megéri maradni? Zsatku Betti most van kint Finnországban, én a járvány előtt voltam: összehasonlítottam a két élményt.

2021.05.20. Írta: Klisóczki Fanni, borítókép: Klisóczki Fanni

Hideg, halak és unalom. Hiába írtam első helyre a pályázati listámon, mégis ez volt az első három szó, ami eszembe jutott, amikor értesítettek, hogy felvettek Finnországba Erasmusra. Helyette azonban három egészen más kifejezéssel írható le a kint töltött időszak: személyiségfejlődés, önállósodás, felejthetetlen élmények. Ezeken a jellemzőkön egy világjárvány sem tudott változtatni. Zsatku Bettinával, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatónkkal beszélgettem a COVID-19 járvány idején Finnországban töltött cserefélévéről, és összehasonlítottam a saját élményeimmel, amikor maszkos emberekkel még szinte csak a kórházakban találkozhattunk.

elsokepp.jpg

Kép: Fanni az Aalto Egyetem logója előtt

Amikor az Erasmus szót halljuk, sokunknak azonnal a féktelen bulizás és a féléves láblógatás ugrik be - tévesen. Bár tény, cserediákként sokkal könnyebb következmények nélkül elengedni magunkat, ez a félév legtöbbször végül a személyes fejlődésről, és új kultúrák megismeréséről szól.

kep2_betti_jpeg.jpgKép: Betti a Helsinki Katedrális előtt

Két évvel ezelőtt indultam útnak másodéves kereskedelem és marketing alapszakos hallgatóként egy fagyos január elsején Helsinki külvárosába, Espoo-ba, az Aalto University-re, hogy felfedezzem az északi országok csodáját. Betti ennél messzebbre merészkedett, ő Kuopio-ban, jóval északabbra tölti a félévét a University of Eastern Finland tanulójaként. Betti pótjelentkezéssel pályázta meg az ösztöndíjat, így tisztában volt a koronavírus helyzettel. A pályázat leadásakor még reménykedett, hogy tavaszra nyoma sem lesz a világjárványnak. Majd ahogy teltek a hetek-hónapok, realizálta, hogy az első hullám után jött a második, amit a harmadik követett. Nem tudta, kinyitnak-e az egyetemek, vagy online félévre számíthat. Teljes bizonytalanságban kellett biztos döntést hoznia novemberre.

“Én már mesteren vagyok, és úgy éreztem, hogy ha nem akarok csúszni fél évet - márpedig nem szerettem volna -, akkor ez az utolsó lehetőségem Erasmusra, mert én alapszakon sem voltam. Nekem nagyon “utolsó lehetőség” érzésem volt tőle, és nem akartam kihagyni, úgy voltam vele, hogy megpróbálom, eljövök, maximum hazamegyek, ha valami van” 

- emlékezett vissza Betti az érveire a döntése mellett.

Laptop elől laptop elé - csak a környezet változott

Az oktatás kint kizárólag online folyt, azzal a különbséggel, hogy az egyetem épülete és a könyvtár nyitva voltak, így volt lehetőségük a hallgatóknak találkozni, és kimozdulni a lakásból. Emellett az iskolák menzái is nyitva tartottak, amit egy finnországi Erasmuson biztosan ki akarsz majd használni, hiszen nemcsak olcsó, de finom és egészséges kínálatot nyújtanak. Vírus előtti cserediákként mondom, Finnországban a kontaktórákon nagyon minimális a hangsúly, az online oktatás alig tér el a normálistól. 

kep3_betti.jpg

Mesebeli havas fák, Készítette: Zsatku Betti

A tananyagot főleg a kiadott feladatok és olvasmányok segítségével sajátítják el, a tanóra inkább konzultációs lehetőségként szolgál. Ez a lazán szabályozott rendszer viszont könnyen nehézségeket is okozhat Betti szerint: “Úgy tanulsz, úgy dolgozod fel a dolgokat, olyan témát keresel, amit te akarsz, ami neked tetszik egy tárgyon belül. Ellenben emiatt nagyon nagy a felelősséged is abban, hogy ezt hogyan fogod kivitelezni. Nem kapunk olyan szájbarágós segítségeket semmilyen beadandóhoz vagy csapatmunkához, mint amit én otthon megszoktam. Úgyhogy a nagy szabadság nagy felelősséggel is társul, és ezt nagyon nehéz meglépni és megszokni, illetve ebben teljesíteni.”

Aki kijött, az valamit nagyon akar

Az oktatás kihívásaival ellentétben a közösségi beilleszkedés már sokkal könnyebben ment Bettinek:

“Szerintem, akik vették a bátorságot, hogy kijöjjenek a világjárvány kellős közepén, mind nagyon várnak valamit ettől a félévtől. A barátaim közül mindenki nagy szabadságnak éli meg, hogy itt lehet, illetve egy nagyon pozitív lehetőségnek, hogy mi itt tudunk utazni.”

A cserediákok igyekezték nem azt gyászolni, hogy milyen lehetett volna világjárvány nélkül az Erasmus, inkább hálát adtak, hogy milyen szerencsések, amiért az otthonihoz képest “aranyéletük” van ezekben a nehéz időkben, hiszen Finnországban a járvány sokkal enyhébb lefolyású.

napfelkelte.jpg

Napfelkelte az erdőben, Készítette: Klisóczki Fanni

Finnország január végén úgy döntött, lezárja az országot a kiérkező hallgatók előtt - aki kiért, maradhat, aki nem, nem jöhet. Ezáltal jóval kisebb csereközösség alakult ki, akik lényegesen összetartóbbak lettek. Kuopioban, ahol Betti lakik, a lakóparkban szinte kizárólag Erasmus hallgatók vannak, így az ismerkedés könnyen ment: csak kilépett az ajtón a kötelező karantén letelte után, és máris új ismerősökbe botlott.

A helyi ESN sajnos szabálykövető finnként minden közösségi programot lemondott, és kizárólag online ismerkedő esteket tartottak, ami bár szórakoztató volt, de ha már a januári csapat kijutott, szerették volna élőben is élvezni egymás társaságát, így önmaguk szervezték meg az eseményeket.

Az online oktatás, a lakópark és az ESN nélkülözése együttesen vezetett oda, hogy egyetlen finn hallgatóhoz sem sikerült közel kerülnie Bettinek. Őszintén szólva, ez egy nagyon nehéz kérdés, mert én a járvány előtt tanultam kint, mégse sikerült finn barátokat szereznem. Azt hiszem, ők tökéletesen megvannak a saját kis életükben, visszahúzódóak, és nagyon nehezen nyílnak meg. Sokan nem szeretnének valakit csak azért megismerni, hogy egy fél év után kilépjen az életükből. 

Viszont attól, hogy finnekkel nem kötsz életre szóló barátságokat, Finnország tud olyan élményeket nyújtani, amit nagyon kevés más helyen tapasztalhatsz meg. Az általános intorvertáltságuk ellenére különösen barátságosak és segítőkészek. Nem fognak veled az időjárásról cseverészni, viszont az első héten, amikor látványosan elkeveredtem az ugyanolyan vöröstéglás házak között, önszántából jött oda egy hölgy útba igazítani. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság jelentős része tökéletes angolt beszél, így bármikor tudnak segíteni a külföldieknek.

fahazak.jpg

Porvoo faházai, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti ebből eredően negatív kultúr sokkot élt meg, mert a csoportmunkák során nem nagyon szólalnak meg a finn hallgatók. Képesek perceken át csendben ülni, és várni, hogy valaki udvariasan a kezébe vegye az irányítást. Emellett online prezentációk során sem kapcsolnak kamerát, ami számunkra elképzelhetetlen helyzet. Én is hasonló élményekkel tértem haza korábban: míg itthon a diák felolvasását és a lesütött szemmel prezentálást sokan maguk mögött hagyják a gimnáziumban, addig náluk ez a felnőtt valóság. Természetesen tisztelet a kivételnek, én találkozhattam nagyon nyitott és talpraesett finn hallgatókkal is, viszont kiemelendő, hogy ők mindannyian voltak korábban Erasmus féléven, vagy éveket dolgoztak előtte külföldön - így talán a világ kinyílása a belső világukat is jobban megnyitotta.

A koronavírus árnyékában

Finnország lakossága nagyon szórványosan helyezkedik el, és a népsűrűség is viszonylag alacsony. Ezek a földrajzi sajátosságok tették lehetővé azt, hogy az országban ne tudjon tempósan terjedni a koronavírus. Régiónkénti lezárásokat alkalmaztak, így ha egy területen a fertőzöttek száma elérte a kritikus értéket, ott szigorúbb szabályozásokat vezettek be, ezáltal azonnal izolálva őket.

“A finnek kultúrájában nagyon benne van a szabálykövetés, olyan szinten, hogy még ha nincs is törvényben kimondva valami, de ők meg vannak kérve rá, hogy ezt légyszi tartsd be, vagy ez az ajánlás, akkor olyan 70-80%-ban az emberek önszántukból betartják”

- mondja Betti.

Így tartják például hónapok óta a maszkviselést, még úgy is, hogy nincs törvénybe iktatva. Illetve náluk a távolságtartás inkább alapvető komfortérzetet, mintsem törvényt szolgál. Ez a koronavírusos esetszámaikon is látható. 

Ami felejthetetlenné teszi ezeket a hónapokat

Amíg kint tanultam, bejártuk a Baltikumot, az északi országok egy részét, és még Oroszországba is volt lehetőségünk ellátogatni. Finnországon belül csak néhány fontosabb várost látogattunk meg, inkább a környező múzeumokban és könyvtárakban nézelődtünk. Szabadidőnket a szaunázás és a rengeteg tábortüzes sütögetést töltötte ki, amelyet a világjárvány sem tudott eltörölni. Ha egy dolgot megbántam, hogy nem csináltam elégszer a kint töltött hónapok során, az a természetjárás. A mai napig visszasírom a hatalmas fák közelségét, és bánom, hogy nem csodáltam meg többször a kikötőben lemenő nap fényét a jégen.

kikoto.jpg

Jeges kikötő Finnországban, Készítette: Zsatku Betti

Bettiéknek erre, még ha akaratuk ellenére is, de sokkal több lehetőségük volt. Reggeli jóga a jeges mólón? Igluépítés a barátokkal? Mindent kipipálhatnak. Ők a korlátozások miatt kizárólag az ország területén belül utazgattak, saját szervezésben, a régiós szabályozásokat figyelemmel követve. A nagyobb városok kimaradtak, ők ezt érezték felelősségteljes döntésnek, de természetesen voltak, akik ezt is be merték vállalni.

szan.jpg

Hómobil vezetés Lappföldön, Készítette: Zsatku Betti

“Lappföldre egy páran elmentünk, bevállaltuk, az még meg volt engedve. Viszont mi voltunk az utolsó ilyen szervezett utazás”

- mondta Betti.

Lappföldön egyébként mindkettőnknek lehetőségünk volt husky szánt vezetni, hómobilozni, találkozni a Mikulással és rengeteg rénszarvassal. Emellett lehetett síelni, valamint éjszakai hócipős túrára menni. És ami a legfontosabb, mindketten megcsodálhattuk az északi fényt, ami egy ténylegesen fantasztikus és felejthetetlen élmény. Hasonlóképp, mint a nem is annyira ritka -30°C.

huskey.jpg

Husky szán Lappföldön, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti szerint sokkal kevesebb lehetőségük volt utazás és bulizás terén, mint a “békeidőkben” érkező hallgatóknak. Viszont az abszolút az ember vérmérsékletétől függ, hogy ebből mit tud és mit akar kihozni. Nekem van összehasonlítási alapom, ami megerősíti, hogy az Erasmus csak rajtad áll. Ha a féktelen bulizás hajt, akkor nem a korlátozásokkal teli hónapok lesznek számodra az ideálisak. 

Finnországban a tavaszi félév egyébként is különleges, hiszen ekkor van a Vappu, a finn majális, amire már hetekkel korábban elő-Vappu rendezvényekkel készülnek, hogy a májuk biztosan készen álljon a nagy napra. Ezután egy hatalmas piknikkel józanodnak a munkaszüneti napon Finnország összes napos parkjában. Nagyobb tömegek és kisebb távolságtartás jellemzik az utcákat, mint a Sziget fesztivál területén. Ami különleges, hogy ez másnaptól visszaáll a normális kerékvágásba, és a finnek ismét csendessé, visszahúzódóvá és rideggé válnak. Sajnálatos módon ez az ünnepség már két éve egyhuzamban elmaradt, így garantált, hogy a világjárvány után nagyobb és őrültebb lesz, mint valaha.

tomeg.jpg

Diáktömeg még a villamosmegálló tetején is.

Jelentkezzek, vagy nem éri meg?

“Nekem életem egyik legmeghatározóbb élménye lesz, illetve már most is az az egész” - mondta Betti, kiegészítve azzal, hogy nyilván közrejátszik a véleményében a járványhelyzet enyhe szintje is. “Ha a szobámban kellett volna ülni öt hónapon keresztül, akkor nem érte volna meg, de így igen.”

Szeretett volna Erasmusra menni, hosszabb távon külföldön élni, megtapasztalni azt, hogy milyen amikor az ember teljesen magára van utalva. Emellett pedig fontosnak tartotta, hogy élesben is kipróbálhassa és csiszolhassa az üzleti angolját, ami a munkaerőpiacon mindenképpen hatalmas előnyt jelenthet majd.

“Sokkal többet kaptam, sokkal jobban megismertem magamat. Barátokat és nagyon-nagyon jó élményeket szereztem, úgyhogy nekem felülmúlta az elvárásaimat.”

Bár a jelentkezés rengeteg papírmunka, tele szűkös határidőkkel, ha az ember céltudatos, abszolút teljesíthető. Ebben mára hatalmas segítséget nyújt az Erasmus Guide, ami Betti szerint a leghasznosabb kiindulási pont a folyamat elején. Minden kérdés előtt érdemes átfutni, mert a legtöbb válasz megtalálható benne. Viszont jó ötlet idejében elkezdeni spórolni, mert bár Betti és én is Campus Mundival voltunk Finnországban, a költségeinket nem tudta teljes egészében fedezni, pedig igyekeztünk kis lábon élni.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni. A legfontosabb információkat ebben a cikkben foglaltuk össze.

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt Tovább
Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

courgettes_sur_lasagnes.jpg

Életvitelünk és gazdasági-társadalmi berendezkedésünk fenntarthatatlanságát látva sokan hajlamosak a kétségbeesésre, azonban a megoldás talán közelebb van, mint gondolnánk: az anyatermészetben. Cikkünk a permakultúra különleges gazdálkodási módszertanát és egy hozzá kapcsolódó érdekes Erasmus+ projektet mutat be. 

2021.05.19. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Wikimedia Commons

Hogyan élhetünk összhangban a természettel? Miként lehet hosszú távon fenntartható az ember gazdálkodási tevékenysége? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a permakultúra elmélete és módszertana.

A permakultúra fogalmát (és tulajdonképpen azóta kialakult mozgalmát) két ausztrál környezetvédő, Bill Mollison és David Holmgren alkották. Az 1960-as években kezdődött el a máig is megoldatlan, ám egyre súlyosabbá váló ökokatasztrófa körüli aggodalom – például ekkor alakult meg a híres Római Klub. Mollison és Holmgren is ezen korszellem hatására kezdtek el aggódni világunk jövőjéért, ám a Római Klub tudósaival ellentétben ők egy alulról induló megközelítéssel fogtak neki a probléma megoldásának. Az ausztrál páros szerint az emberi gazdálkodásnak a természetben lezajló ökológiai folyamatok mintájára kell végbemennie, így az egyén és a társadalom igényei is környezetünk károsítása nélkül is kielégíthetőek. 

Almási Dávid, a CEU mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója egy nemzetközi Erasmus+ program keretében kapott lehetőséget a permakultúra mélyebb megismerésére. “Pusztán közgazdászszemmel nézve is kijelenthetjük, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón végtelen növekedést elvárni hiábavaló. A gazdaság ilyen módú rendszerezése fenntarthatatlan, ezért is kezdtem el keresgélni alternatív, fenntartható technikák iránt, és így jutottam el a permakultúráig” – osztotta meg velünk motivációját. Ez a módszertan Dávid szerint arra kínál megoldást, hogy a gazdálkodás ökológiai és szociális vonzatai miként integrálhatóak a fenntartható jövő érdekében. 

Mikor 2019-ben meglátta a permakultúrával foglalkozó projektet, rögtön pályázott, és amint megkapta a lehetőséget, már utazott is Spanyolországba. A résztvevők egy gyönyörű, hegyes vidéken, zarándokszálláson laktak, az ország északi részén található Burgos mellett. Dávid elmondása szerint a munkakörnyezet élvezetes és inspiráló volt, a résztvevők Litvániából, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról és az Egyesült Királyságból érkeztek.

A legtöbb Erasmus+ projekt különböző országokból delegált csapatok együttműködéséről szól, ez sem volt kivétel. A projekt végén a résztvevőknek lehetőségük volt magas szintű illetékeseknek is bemutatni az eredményeiket. Minden csapat válogathatott a különböző fenntarthatósági témák közül. Dávidék a permakultúra mellett döntöttek, és ezen a területen dolgoztak ki egy javaslatcsomagot, melynek lényege az EU-s támogatási rendszerek átdolgozása a permakultúrás megoldásokkal dolgozó termelői egységek segítésére. A többi csapat tagjai például a fenntartható divat vagy az erdőtüzek területén tevékenykedtek. A projekt végén a nagyközönség Dávidék csapatának ötletcsomagját szavazta meg a második helyre, akik így az eredményeket végül Andreas Glück európai parlamenti képviselőnek is bemutathatták.  

permaculture-biodynamisch-eigenanbau-greenpearls.png

Kép: Green Travel Blog

Dávid vitába száll a permakultúra klasszikus meghatározásával:

”Nem értek egyet azzal, miszerint pusztán a »természetes folyamatok utánzásáról« lenne szó. Mint minden más állattenyésztési és növénytermesztési technika, ez is beavatkozás a természet rendjébe. Szerintem a permakultúra olyan gazdasági technika, ami a helyi biodiverzitást kiegészíti és támogatja, az ember közreműködésével. Projektünk során a tankönyvi helyett egy sokkal életközelibb definícióval álltunk elő: a Földdel való törődés mellett a permakultúra számára azonos szinten fontosak a gazdálkodás szociális vonzatai.”

Ez alapján a rendszer tehát nemcsak környezet-, hanem emberbarát is, biztosítja a „fair share”, azaz az igazságos elosztás elvét. A szociális aspektus nem hagyható figyelmen kívül az ökológiai javára. 

A szemléletmóddal kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg a kialakulása óta, például az, hogy csupán kisközösségek szintjén megvalósítható. Dávid nem osztozik ezekben a kételyekben: “A világ és a társadalom fejlődése egy organikus folyamat, az, ami tegnap elképzelhetetlen volt, ma valóság. 1900-ban a nyolcórás munkahetet és a nők szavazati jogát is megvalósíthatatlannak tartották, nézzük meg, hol vagyunk most. Talán igaz, hogy a permakultúra jelenleg csak kisebb közösségekben valósítható meg, de meggyőződésem, hogy ez nem mindig lesz így. Rossz irány az, ha valamire azt mondjuk, soha nem lesz megvalósítható, vagy hogy utópisztikus, mert véleményem szerint pont az ilyen kis kezdeményezések által tudott fejlődni a világ.”

A permakulturális módszerek és gazdálkodás ma is jelen vannak az életünkben: klasszikus példa a tudományos termelési módszerek által eredményezett nagyüzemi és a természetes életkörülményei (például a hagyományos tanyasi gazdálkodási egység) között tartott tyúk tojásának minőségbeli különbsége.  

A szemléletmódnak ma már számos követője akad, nemcsak külföldön, hanem hazánkban is, ahol a Magyar Permakultúra Egyesület foglalkozik a rendszer minél szélesebb körű megismertetésével. Az utóbbi években a civil szervezeteken kívül államok és nemzetközi szövetségek részéről is egyre nagyobb az érdeklődés az olyan alternatív gazdálkodási módszerek felé, mint a permakultúra.

A módszer hármas célja: a Föld védelme, az emberek védelme és a javak igazságos elosztása. 

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára Tovább
Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást?

Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást?

kep_borito.jpg

Erasmus cserefélév és egy világjárvány - elsőre nem tűnik jó párosításnak. Vajon megéri a pandémia alatt külföldön tanulni? Nem maradnak ki így a legszebb élmények? A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Kovács Annával és Tóth Franciskával, szerkesztőségünk két tagjával beszélgettem rendhagyó erasmusos tapasztalataikról.

2021.05.14. Írta: Elblinger Éva. Borítókép: Tóth Franciska

Öt nap választott el tavaly márciusban attól, hogy kiutazzak Németországba az Erasmus+ félévemre. Már elkezdtem összepakolni, amikor váratlanul bejelentették az első korlátozásokat. Végül pár kaotikus hét után úgy döntöttem, hogy visszamondom a cserefélévet, hiszen így nem láttam értelmét. Jól döntöttem akkor? Mennem kellett volna lesz, ami lesz alapon? Kovács Anna és Tóth Franciska a második utat választotta.

A lányok két egészen különböző országban töltik a tavaszi félévet: Franci Olaszországban, Anna Skóciában tanul. Míg Anna Edinburgh-ba érkezve azon csodálkozott el, hogy az emberek rövidnadrágban futottak a havas utcákon, és még az Északi-tengerben is megmártóztak, addig Franci az itthoni februári hideg után Firenzébe utazva egyből ujjatlan pólóban kávézott egy napsütötte teraszon. Bár két földrajzilag és kulturálisan is eltérő országot választottak, van egy közös pontja a kiutazásuknak: mindketten a járvány kezdete előtt pályázták meg az ösztöndíjat, de már azalatt mentek ki külföldre.

kep1_anna.jpg

North Berwick. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Kiutazás járvánnyal és brexittel nehezítve

A brexit miatt szigorúbb beutazási szabályok léptek életbe Skóciában is idén január 1-jétől, melyek a járványon túl tovább nehezítették Anna helyzetét. “Ezt olvasva nagyon örültem, hogy két nappal előbb, december végén kijövök. De éppen akkor jelent meg a vírus mutációja Angliában, és törölték a járatomat. Ez megnehezítette a helyzetet, és senki nem tudott érdemi információval szolgálni.”

Végül Anna kénytelen volt olyan információk alapján kiutazni, amiket maga talált. Úgy tudta, majd kap egy pecsétet az útlevelébe, azonban ez nem történt meg, mert még a határon sem tudták, hogy ilyen szabályok léptek érvénybe. A nagy-britanniai Erasmus+ helyek egyébként a brexit ellenére a 2021/2022-es tanévben is elérhetők lesznek más Európán kívüli országokhoz hasonlóan, erről a Corvinus honlapján olvasható tájékoztatás. 

A bizonytalanság Francinak is ismerős volt az utazással kapcsolatban, ő május elején jött haza Magyarországra az oltás miatt. A hazautazásban könnyebbség volt számára, hogy az édesapja ki tudott menni érte autóval, de így is minden ország be- és kiutazási feltételeit alaposan meg kellett nézniük, és PCR-tesztet kellett csináltatniuk.

A bizonytalan körülmények ugyanakkor őt sem tántorították el a kiutazástól. “Még gimnáziumban fogadtam meg, hogy mindenképpen szeretnék Olaszországban tanulni vagy élni legalább egy kis időre, ez nagy vágyam volt. Nem akartam a koronavírus-helyzet miatt lemondani erről, úgyhogy biztos voltam benne, hogy így is, úgy is kijövök” - mondja Franci.

Hogyan lesz ebből közösség, ha nem lehet találkozni?

Anna éppen akkor utazott ki Skóciába, amikor ott a legszigorúbb járványügyi szabályok voltak érvényben, és a kezdeti karantén sem tette könnyebbé az ismerkedést. “Szerintem az elején volt nagyon nehéz, mikor 10 napos karanténnal kezdtem, és bent nem lehetett senkivel találkozni, kint is csak két emberrel, de ha valaki nem ismer senkit, akkor mégis kivel?” Ebben a helyzetben könnyebbséget jelentett, hogy a helyi erasmusos diákszervezet szervezett online eseményeket. Emellett Anna azt is kiemelte, hogy a kollégiumban kialakult egy közösség, ami után már nem jelentett gondot, hogy ebben a helyzetben nehezebb volt az ismerkedés.

Francinak is sokat segített a helyi ESN, akikhez egy online találkozón lehet kérdésekkel fordulni minden hónapban. Ezenkívül programokat is szerveztek szabadtéren és maszkban, az előírásokat betartva.

kep2_franci.jpgA lányok egyetértettek abban, hogy a távoktatás alatt is érdemes külföldön tanulni, az eltérő gondolkodásmód az online órákon is megismerhető. Sőt, az online oktatás és a bármikor visszanézhető órák nagyobb szabadságot adtak. “Nekem kicsit úgy tűnik, mintha több szabadságom lenne. Napközben nem kell bemenni az egyetemre és ülni egy órán, hanem ha van időm, akkor elmehetek ide-oda. Nyilván vannak órák, amiken részt kell venni, de azért így szabadabban tudom beosztani az időmet” - mondja Anna. 

Franci kiemelte, hogy az olasz egyetemen sokféle órába bele tud hallgatni, így vett részt például a volt olasz miniszterelnök jogi óráján. Lelkesen mesélte azt is, hogy az olaszok nagyon bíztatnak arra, hogy az anyanyelvükön beszélj hozzájuk, így a nyelvtudását még a járvány alatt is jobban tudja fejleszteni, mint otthon. Ráadásul az egyetemén mindössze 15 euróért színvonalas nyelvkurzusokat tartanak, ami még inkább segíti a nyelvtanulásban.

Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

Hiába a lezárás, helyben azért lehet utazni

“Itthon voltunk egy évig a szobánkban, aztán az ember végre nem ugyanazt a négy falat bámulja, hanem ha kimegy az utcára, minden új: minden íz, a nyelv, az emberek. Úgyhogy szerintem mentálisan is nagyon jót tesz ez a környezetváltozás, ebben a helyzetben nekem ez nagyon inspiráló” - mondja Franci.

Az Erasmus+ program egyik legnagyobb élménye, a környező helyekre utazás sem maradt ki. Anna a félév elején még nem igazán tudott utazni a korlátozások miatt, de ennek is volt előnye. “Inkább csak a városban meg a környékén fedeztük fel a dolgokat, úgyhogy ebből a szempontból nagyon jó volt, hogy többfelé mentünk helyileg is, aztán a feloldás után tudtunk más városokba is utazni.” 

Franci csak az első két hétben tudott messzebbre utazni, aztán különböző mértékű szigorítások következtek, de tervez majd menni például a Velencei Biennáléra, ha a korlátozások engedik.

A két ország járványkezelése egyébként erősen eltér egymástól. Skóciában egy télen kiadott terv szerint fokozatosan nyitnak, így bár ott szigorúbbak a korlátozások, legalább kiszámíthatóbbak. Olaszországban ezzel szemben gyakran változnak a szabályok, így ott kevésbé lehet előre tudni, milyen lesz a helyzet, emellet a kormányváltás is instabilitást okoz. A helyi ESN és az egyetem viszont mindkét lánynak sokat segít abban, hogy tisztában legyenek az aktuális szabályokkal. Annának a beutazást követő 10 napos karanténra az egyetem élelmiszerdobozt is küldött segítségként.

kep3_franci.jpgA sok szabályozás ellenére rengeteg egyedülálló tapasztalatról meséltek a lányok. Például Franci kedvenc olasz sorozatát, a Briliáns barátnőmet éppen Firenzében forgatták, a forgatási helyszínen a korabeli díszleteket és a főszereplőt is láthatta. “Nekem nem is feltétlenül egy-egy esemény az, ami nagyon megmaradt, hanem mondjuk a kedvenc lemezboltom, a kedvenc könyvesboltom, a kedvenc cukrász bácsim. Amikor kijött értem apukám hazavinni az oltás miatt, akkor neki is bemutattam azt a cukrász bácsit.” 

Hatvanas évekbeli autók a Briliáns barátnőm forgatásán Firenzében. Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

 

Firenze egyik legnagyobb nevezetessége a Ponte Vecchio (Öreg híd), de a városban töltött hónapok után ennél többet jelent már a helyszín Francinak egy emlékezetes pillanat miatt:

“Mindig ott beszéljük meg a találkozókat. Volt, hogy vártam valakire, és elment ott egy ismerős. Akkor éreztem otthon magam, hogy helyi vagyok, hogy már ismerősöket is felfedezek a városban.” 

Anna egyik legszebb élménye volt, amikor elutaztak egy tengerparti sziklán álló erődítményhez Stonehavenbe, és megcsodálhatták a festői tájat és építészetet. Kezdetben egy kis hiányérzete volt, mert a járványügyi szabályok miatt csak kívülről nézhették meg a legtöbb épületet, így amikor feloldották a korlátozásokat, nagyon örült, hogy végre bemehettek a Nemzeti Múzeumba. 

kep4_anna.jpg

A regénybe illő Dunnottar vára Stonehavenben. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Az egész beszélgetés alatt sugárzott a lányokról, hogy egy percre sem bánták meg, hogy a járvány alatt is útnak indultak.

“Fontos, hogy ne ahhoz hasonlítsuk a helyzetet, hogy mi lett volna, ha nincs koronavírus, hanem hogy miben más ez a helyzet, mint mondjuk otthon egy év után ugyanúgy a saját szobámban ülni” - mondja Franci.

“Azzal összehasonlítva, hogy valószínűleg csak otthon ülnék a szobámban, és ugyanazt csinálnám, mint az előző két félévben, szerintem nagyon megérte” - ért egyet Anna.

“Szerintem is. Hiába van vírushelyzet, sokkal jobb így, mintha nem jöttünk volna ki” - zárja Franci a beszélgetést.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni.

Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Tovább
Színezd ki az egyetemi éveket! - Nemzetközi lehetőségek a Corvinus Egyetemen 

Színezd ki az egyetemi éveket! - Nemzetközi lehetőségek a Corvinus Egyetemen 

b_v_171_1.jpg

Legyen szó alap- vagy mesterképzésről, sokak számára döntő érv lehet, hogy egy egyetem milyen nemzetközi lehetőségeket kínál. A külföldi tapasztalat nemcsak az önéletrajzodban mutat jól, hanem olyan élményekkel és barátságokkal gazdagodhatsz, amelyekre egész életedben emlékezni fogsz. A Corvinus Egyetem diákjai 5 kontinens és 300 egyetem közül választhatnak. A lehetőség a te kezedben van.

2021.01.14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Erről olvashatsz cikkünkben:

  • Külföldi részképzés
  • Külföldi szakmai gyakorlat
  • Nyári egyetemek
  • Kettős diploma és CEMS

Külföldi részképzés - Erasmus+, Bilaterális kapcsolatok, CEEPUS

Ha már az egyetemi éveid alatt ki szeretnéd magad próbálni nemzetközi környezetben, akkor a külföldi részképzést neked találták ki. Pár hónap alatt rengeteg olyan  tudásra és soft skillre tehetsz szert, amit itthon nem biztos, hogy el tudnál sajátítani: tökéletesítheted az idegennyelv-tudásodat, kiléphetsz a komfortzónádból, megismerhetsz új kultúrákat és embereket, belekóstolhatsz az önálló életbe. Egy-egy külföldi részképzés során mindenki megélheti a saját egyedi történetét.

A corvinusos diákok erasmusos anekdotáiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben. 

Az úticél kiválasztása során több szempontot is érdemes figyelembe venned: melyik az az ország vagy régió, ahol szívesen élnél, a szakmai fejlődésed melyik külföldi egyetemen szeretnéd megvalósítani, hosszabb vagy rövidebb szemesztert töltenél-e külföldön, és milyen pénzügyi korlátaid vannak. Ha ezeket a szempontokat átgondoltad, akkor irány a Corvinus honlapja, ahol a közel 300 partneregyetemet megtalálod. Hidd el, hogy bőven lesz választási lehetőséged, még akkor is, ha nagyon szigorúan kiállsz a szempontjaid mellett. Egy jó hír a megújult Gazdálkodás és menedzsment szakra jelentkező hallgatóknak, hogy nekik lehetőségük van egy szemesztert külön erre a célra fordítani, így nem kell bajlódni a tárgybefogadási kérelmekkel sem.

osztondijmatrix.jpg

A Tempus Közalapítványnak és a Corvinus Egyetemnek köszönhetően a külföldi részképzésre utazó hallgatók pénzügyi támogatást is kaphatnak. A Corvinus Egyetem részképzési pályázati időszakaiban pályázhatsz a külföldi partnerintézmények helyeire. Az elnyert helyekre kaphatsz akár Erasmus, Campus Mundi vagy CEEPUS ösztöndíjat.

Külföldi szakmai gyakorlat - Erasmus+

Egy külföldi szakmai gyakorlat során még egyetemi tanulmányaid alatt, sőt az abszolválásodat követő 12 hónapon belül is kamatoztathatod az évek során megszerzett tudásodat, ami később nagy jelentőséggel bírhat a munkaerőpiacon. A tanulmányi eredmények mellett manapság a munkaadók nagyon fontosnak tartják a valós tapasztalatokat. Ha már egyszer megmutattad, hogy egy nemzetközi környezetben is megállod a helyed, akkor nagyobb eséllyel nyerhetsz el jobb pozíciókat kezdőként is.

Habár nem minden corvinusos szak követeli meg a szakmai gyakorlatot, a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon tanuló hallgatóknak a kötelező külföldi félévet szakmai gyakorlattal vagy külföldi partner egyetemen végzett részképzéssel kell teljesíteniük, ahogy ez egy korábbi cikkünkben is kiderül. Az egyetem széleskörű vállalati kapcsolatokkal rendelkezik, ezért könnyen találhatsz az érdeklődésednek megfelelő gyakorlati helyet a for-profit és a non-profit szektorban egyaránt. A külföldön töltött hónapok során megismerhetsz különböző szervezeti kultúrákat, beleláthatsz nemzetközi vállalatok működésébe és fejlesztheted az üzleti idegennyelv-tudásodat is.

Ne ijedj meg attól, ha tanácstalan vagy, hogy hol keress szakmai gyakorlati helyeket. A népszerű Linkedin-en kívül bármikor fordulhatsz a Corvinus intézeteihez vagy a Hallgatói Szolgáltatásokhoz, az AIESEC diákszervezethez, de más gyakornokkereső felületeken is nézelődhetsz (Erasmusintern.org,  Europlacement.com,  Globalplacement.com). Ha pedig nem félsz kezdeményezni, akár közvetlenül is megkeresheted a vállalatokat. 

Téli és nyári egyetemek

Kedge Nyári Egyetem: A Kedge Business School minden évben indít nyári egyetemet, ahol kilenc különböző kurzus közül lehet választani, és hivatalos transcriptet kapsz, az elvégzett kreditek pedig elismertethetőek a Corvinuson. Az órák nagyon interaktívak, és neves külföldi professzorokkal is megismerkedhetsz amellett, hogy új szakterületeket próbálhatsz ki. A program részét képezik üzleti látogatások és szociális események is. 2020-ban online zajlottak a kurzusok, és a corvinusos hallgatók a tandíj alól is mentesültek az egyetemi partnerkapcsolatnak köszönhetően. A nyári egyetemről itt olvashatsz bővebben.

b_b_43.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Kedge International Winter School: A Kedge téli egyetemét minden év januárjában rendezik meg. Általában két-három kurzus indul, de nem kötelező mindegyikre jelentkezni. Hasonlóan a nyári egyetemhez, itt is hivatalos transcriptet és kreditet kapsz az elvégzett kurzusokért. Az előadások interaktívak, a program során üzleti látogatásokon is részt vehetsz. A téli egyetemről itt olvashatsz bővebben.

Kettős diploma és CEMS

Ha szereted a kihívásokat és a maximumot akarod kihozni az egyetemi éveidből, akkor számos lehetőség közül választhatsz a Corvinus Egyetemen. A kettős diploma programok segítségével az itthoni tanulmányaiddal párhuzamosan el tudsz végezni egy másik képzést is bármely partnerintézményben, így a képzésedet két diplomával zárhatod. A program általában rövidebb ideig tart, mintha a két egyetem képzését külön-külön végeznéd el.

Ha alapképzésre jelentkezel, akkor az Alkalmazott Közgazdaságtan képzés alatt van lehetőséged a University of Bambergen, illetve a Business and Management képzéssel párhuzamosan a KEDGE Business School-on diplomát szerezni.

Ha mesterképzésre jelentkezel, akkor ennél jóval több lehetőséged van. A Corvinus összesen hét egyetemmel áll partneri kapcsolatban - tanulhatsz Olaszországban, Hollandiában, Németországban  vagy akár Kínában.

A double degree programokról egy korábbi cikkünkben részletesebben olvashatsz.

A CEMS-et érdemes külön is megemlíteni, annak ellenére, hogy ez is egy kettős diploma program. A CEMS programot a nemzetköziség, a gyakorlatorientáltság és a kiválóság jellemzi a legjobban. A program évről-évre a Financial Times ranglistáján a legjobbak között szerepel. Több mint 70 olyan vállalati partnerrel dolgozik együtt, mint a Coca-Cola, a Google vagy a Facebook. Ebben a globális szövetségben összesen harminchárom üzleti iskola és több mint hetven multinacionális vállalat vesz részt a világ összes kontinenséről.

A lehetőségekről és a CEMS-ről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben. Ha pedig a közösségre és a CEMS életérzésre vagy kíváncsi, akkor ebben a cikkben személyesen a CEMS Club elnökétől tudhatod meg, hogy milyen, ha valaki tényleg megragadja a program nyújtotta lehetőségeket.

Színezd ki az egyetemi éveket! - Nemzetközi lehetőségek a Corvinus Egyetemen  Tovább
“Rengeteg nemzetközi barátság indul az ESN segítségével” - Interjú Ilcsik Márk elnökkel

“Rengeteg nemzetközi barátság indul az ESN segítségével” - Interjú Ilcsik Márk elnökkel

img_6749_2.jpg

Az ESN Corvinus diákszervezet lehetőségeket kínál az egyetemre érkező nemzetközi diákoknak a magyar kultúra megismerésére, segítséget nyújt a beilleszkedéshez és kapcsolatok kiépítéséhez. A diákszervezet a nemzetközi diákok mellett a corvinusos hallgatók számára is lehetőséget ad a nyelvtanulásra és a nemzetközi kapcsolatépítésre. Ilcsik Márkkal, az ESN Corvinus elnökével beszélgettünk.

2020.11.13. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: ESN

 Miben és hogyan segít az ESN nemzetközi diákoknak? 

Ahogy a nevünkben is benne van, az Erasmus Student Network (ESN) feladata, hogy az egyetemre érkező erasmusos és tengerentúli diákokat koordinálja, támogatjuk őket az érkezésük és az ittlétük során. Mi segítünk nekik beilleszkedni, megismerni az egyetemet és a várost. Sok cserediáknak már a szálláskeresésben is segítünk, személyesen pedig a mínusz első héten találkozunk velük először. Ekkor  szervezünk az érkező diákoknak egy orientációs hetet, ahol segítünk a beilleszkedésben, kapcsolatok teremtésében, adunk nekik egy kezdőlöketet a szorgalmi időszak kezdete előtt. Igyekszünk az egyetemünkre érkező nemzetközi diákoknak átadni egy kis szeletet a magyar kultúrából, nemcsak Budapestből, hanem kirándulások szervezésével az országból is. 

dsc_0492j-_1_optimized.jpg

Kép forrása: Ilcsik Márk, ESN

Hogyan kapcsolódik a corvinusos szervezet a nemzetközi hálózatba?

Az ESN Corvinus is kiemelkedő tagja a nemzetközi csapatnak, hiszen összesen 42 országban van jelen az ESN, ami több mint ötszáz egyetemet jelent Európa-szerte. Félévente közel 400 cserediák érkezik Erasmus-program keretén belül hozzánk, amibe nincsenek beleszámítva a tengerentúlról érkező diákok. A szervezet brüsszeli központja biztosítja számunkra a lehetőséget, hogy részt vegyünk  nemzetközi eseményeken és tréningeken. 

Tekintettel a víruhelyzetre idén mennyiben változtak meg az érkező cserediákok orientációs programjai?

Szerencsére az orientációs hetet és a szemeszter kezdetére tervezett programokat meg tudtuk tartani, viszont amint jöttek az új kormányrendeletek, azonnal átálltunk online tájékoztatásra. A programok nagy részét próbáljuk a szabadba tervezni és áthelyezni, valamint ha zárt helyre megyünk, akkor szigorúan betartjuk a maszk használatát. A pandémia az idei félévre érkező diákok számát nagymértékben befolyásolta, az átlagosan fogadott diákok kevesebb mint fele érkezett meg.

img_2563-_1_optimized.jpg

Kép forrása: ESN Corvinus

Milyen lehetőségeket kínáltok a corvinusos diákoknak?

Két opció van az egyetemi diákok számára: az egyik, hogy csatlakoznak az ESN diákszervezethez és teljes jogú tagok lesznek, a másik, hogy részt vesznek a Tandem Programunkban. Az ESN Tandem Program célja a külföldről érkező cserediákok integrációjának segítése egyetemünkön töltött szemeszterük alatt. A programra a Corvinus bármely diákja jelentkezhet. A jelentkezők kapnak egy Tandem Partnert, vagyis egy külföldi cserediákot, akinek segítői és barátai lesznek. 

A programmal már jóval a tanévkezdés előtt szeretnénk segíteni a cserediákokat egy közösségi és professzionális háló megalapozásában. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a hozzánk érkező nemzetközi diákok emlékezetes pillanatokat és tapasztalatokat szerezhessenek a nálunk töltött szemeszter alatt.

Miért szerettél volna az ESN elnöke lenni?

Négy éve töretlenül az ESN tagja vagyok, és mikor az alapképzésem során Granadában voltam erasmusos cserediák, teljesen magával ragadott az Erasmusos élmény és a vele járó érzelmek. Amikor hazaértem, nem akartam elszakadni ezektől az érzésektől, közel szerettem volna maradni a nemzetközi közeghez, és tudtam, hogy a legjobb hely erre az ESN diákszervezet vezetősége. Az idei évi diákszervezeti szavazáson  engem szavaztak meg az elnöki pozícióra, azóta elnökként elhivatottan segítem a külföldi diákok életét, hogy egy átfogó és felejthetetlen élményt kapjanak a Corvinus Egyetemtől. 

Mit tanácsolsz azoknak, akik a jövőben csatlakoznának az ESN Corvinushoz?

Erre a félévre sajnos már lezárult a jelentkezés mind a Tandem Programba, mind a diákszervezetbe, de a következő félévtől mindenkinek várjuk a jelentkezését. Azt tanácsolnám a magyar diákoknak, hogy merjenek angolul beszélni. A szervezeten keresztül adott a lehetőség, hogy akár angol anyanyelvű diákokkal ismerkedjenek, kommunikáljanak, és nem utolsó sorban gyakorolják az idegen nyelvet. A Tandem Program pedig remek alkalom arra, hogy az itthoni diákok nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki, rengeteg nemzetközi barátság indul az ESN segítségével. 

“Rengeteg nemzetközi barátság indul az ESN segítségével” - Interjú Ilcsik Márk elnökkel Tovább
Élmények élmények hátán  - Erasmusos hallgatók őszinte beszámolói

Élmények élmények hátán - Erasmusos hallgatók őszinte beszámolói

20181028-p1050013_dominik_mora-min.jpgNéhány őszinte Erasmus-beszámoló az elmúlt évekből olvasóinktól és szerkesztőségünk tagjaitól, melyek valószínűleg meghozzák a kedved a jelentkezéshez. Életre szóló élmények, külföldi tapasztalatok és nemzetközi kapcsolatépítés - Corvinusos hallgatóként 2020. november 20-ig lehet jelentkezni Erasmus-programra.

2020.11.11. Szerkesztette: Hegedüs Kata / Borítókép: Móra Dominik

Svédország - Örebro University

2018 őszi félévében voltam a svéd Örebro University erasmusos hallgatója. Eddigi életem legjobb döntése volt, hogy Svédországba jelentkeztem, valamint hogy egyáltalán jelentkeztem. Bár a mobilitás előtt pár nappal hatalmas volt bennem a félelem, hiszen még életemben nem jártam Svédországban, és magáról a városról a jelentkezésem előtt nem is hallottam, ennek ellenére 19 évemmel belevágtam életem legszebb öt hónapjába. Legcsodálatosabb élményem az örebrói ESN által szervezett lappföldi út volt. Lehetőségem volt látni a sarki fényt, kutyaszánon utaztam egy gyönyörű havas vidéken, és közelebbről megismertem a számi őslakosok kultúráját, otthonukban rénszarvast is etettem.

A rengeteg élményen kívül életre szóló barátságokat kötöttem, és az Erasmus-program után is rendszeresen látogatjuk egymást európai barátaimmal.

Lehetőségem nyílt arra, hogy a többi északi országba is eljussak. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a cserefélévem alatt voltam Norvégiában és Észtországban is. 

Írta: Hegedüs Kata, Kommunikáció- és médiatudomány BA
stockholm.jpg

Stockholm, Kép: Hegedüs Kata

Hollandia - Maastricht School of Business and Economics 

Maastricht, ahol 2019 tavaszán cserediák voltam egy igazi ékszerdoboz a holland, a német és a belga határok között. Pont akkora, hogy egy külföldi félév alatt magáénak érezze az ember, és nagyon jó helyen van ahhoz, hogy könnyen el lehessen jutni olyan nagyvárosokba, mint Köln, Párizs, Amszterdam vagy Brüsszel. A Maastrichti Egyetem oktatása pedig nagyon izgalmas, hiszen a Problem Based Learning módszer keretein belül az órákon szinte csak viták és facilitációk zajlanak. Ez egy hatalmas lehetőség arra, hogy a tananyagon kívül sokkal többet, a nemzetközi csoporttársak perspektíváit, gondolkodását és tapasztalatait is megismerhessük. Azon kívül, hogy az egyetemi tanulmányaim legmeghatározóbb és leghasznosabb öt hónapját töltöttem itt, felfedeztem a Benelux államokat, egy olyan élménnyel gazdagodtam, ami semmihez sem hasonlítható.

Írta: Keresztes Viola, Nemzetközi Tanulmányok BA

Maastricht University  (Faculty of Arts and Social Sciences)

Hollandiába való megérkezésem után pár nappal fel kellett ismernem azt, hogy ez az Erasmus nem biztos, hogy pont olyan lesz, ahogy képzeltem.

Nem a mindennapos bulizásról fog szólni, hanem sokkal inkább a személyes és professzionális fejlődésen lesz a hangsúly.

Butaság lenne azt állítanom, hogy néha nem hiányzott ez az elképzelt és már sokaktól hallott és gyakran emlegetett “erasmus feeling”, viszont az biztos, hogy rengeteget fejlődtem, és nagyon büszke vagyok arra, hogy sikeresen teljesítettem azt a félévet. Maastrichtban teljesen máshogy zajlik egy tanóra, kvázi a diákok tartják, a tanár csak megfigyelő. Hihetetlen izgalmas és naprakész dolgokat lehet tanulni, kis csoportos, 100% multikulti környezetben, és ha a magyar, kicsit félős diák leveti gátlásait és felveszi a ritmust, amit a Maastrichti Egyetem diktál, akkor életre szóló tudással és élménnyel gazdagodhat. Megismerhet megannyi nézőpontot, iskolát, képes lesz véleményt alkotni és kritikai szemléletmódot kialakítani. Két olvasmány között pedig kényelmesen be lehet utazni a Benelux államokat és igazi hollandként belekeveredni a karneváli forgatagba, amit mindnekinek legalább egyszer meg kell tapasztalnia élete során,  úgy mint az egész Erasmust!

Írta: Galambos Málna, Nemzetközi Tanulmányok BA

8904bf44-f788-42d0-b35c-9c9c8895a276_malna_galambos.jpeg

Kép: Galambos Málna 

Kína - Shanghai International Studies University

Életem legnagyobb élménye és legnagyobb kihívása is volt egyben az utazás, hiszen egy teljesen más világban kellett helytállnom. Összességében fantasztikus élmény volt, de néha nagyon nehéz is. Kínaiul valamennyit tudtam, amikor mentem, de ez nem sok mindenre volt elég, így talán a kommunikáció volt a legnagyobb kihívás.

Legjobb és egyben legkülönlegesebb élményem az újév ünneplése volt, amit -20 fokban, egy jégvárosban éltem át.

A legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy Európa és Ázsia nemcsak földrajzilag vannak nagyon távol, de olyan, mintha két külön bolygón lennének. Illetve megtanultam, hogy ha Kínában a nagyon sok nehezítő körülmény ellenére sikerült boldogulnom, akkor szinte bárhol tudnék.

Írta: Móra Dominik, Nemzetközi Tanulmányok BA

Franciaország

INSEEC Business School, Párizs

parizs.jpg

kép: Belayane Najoua

2020 tavaszát Párizsban töltöttem, a Corvinusról az INSEEC Business Schoolba hallgattam át. A legszebb napomat a legnagyobb impresszionista festők múzeumában, a Musée D’Orsay-ban töltöttem. Mivel aznap éppen sztrájk volt Párizsban, és a tömegközlekedés kész katasztrófa volt, úgy döntöttem, hogy inkább sétálok. A Boulevard Saint-Germainen végigsétálva, amelyen Párizs egyik legrégebbi kávéháza, a Deux Magots áll, rövid idő után eljutottam a múzeum bejáratához. Mivel 26 éven aluliaknak ingyenes a belépő, mint ahogy a legtöbb múzeumban Párizsban, még a jegypénztárnál álló sort sem kellett végigvárnom.

Az állandó kiállításon olyan nagy impresszionista festők műveit láthatjuk, mint Monet, Cézanne, Van Gogh, Manet és még sorolhatnám a végtelenségig. A saját kedvencem Monet, mert szerintem olyan szabadon ábrázolja a színeket, a természetet és a világot, mint egyik másik festő sem. A kijárathoz érve gyorsan kislisszoltam két ember között, és magamba szívtam a friss levegőt.

A művészettel betelve, a lelkemben a tengernyi színű impresszionista tavirózsákkal elkezdtem a Szajna felé sétálni.

Ekkor már éreztem, hogy Párizs fényei átveszik a helyüket a városra ülő sötétségben, de még egy kicsit álldogáltam a Szajna partján, néztem a szemben álló Louvre-ot, a sétálgató embereket és a hirtelen kigyullanó fényeket. Boldogabb nem is lehettem volna. Rengeteg tapasztalattal és hihetetlen élményekkel tértem haza. Életem egyik legjobb döntése volt az Erasmus.

Írta: Belayane Najoua, Nemzetközi Tanulmányok BA

IÉSEG School of Management, Lille

41e4f281-4832-4442-8eb0-86ec8a707026_zita_eszter_lakatos.jpeg

Kép: Lakatos Zita

Mindenképpen szeretném leszögezni, hogy nem ez az egyetem, de még csak nem is ez az ország szerepelt a listám első helyén, így teljesen összetörtem, amikor kiderült, hogy egy ponttal lecsúsztam az eredetileg tervezett desztinációról.

Rengeteg negatív érzés kavargott bennem, vissza akartam vonni az egészet, aztán végiggondoltam, mégis nekivágtam, és egyáltalán nem bántam meg.

Egy olyan világszemlélettel ruházott fel, mely eddig csak kismértékben volt jelen az életemben, és útmutatást kaptam ahhoz, amit mindenképpen szerettem volna beintegrálni a mindennapjaimba: a multikulturális közeget és a különböző kultúrák keveredéséből kialakuló egyedi érzetet. Ezen kívül a cserefélév jelentős mértékben növelte az önellátó-képességemet és a magamra utaltság könnyebb elviselését, amit azonban szigorúan tilos összevonni a magány érzetével. Fantasztikus emberekkel hozott össze a sors, akikkel szinte egész Nyugat-Európát bejárhattam, felejthetetlen emlékeket teremtve. Életem egyik legjobb élménye volt!

Írta: Lakatos Zita, Nemzetközi gazdálkodás angol nyelven

Köszönjük szépen, hogy megírtátok nekünk saját élményeiteket!

Amennyiben érdekel az Erasmus-jelentkezés, olvasd el a jelentkezési információkat összefoglaló cikkünket!

Élmények élmények hátán - Erasmusos hallgatók őszinte beszámolói Tovább
süti beállítások módosítása