Közgazdász Online


HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani

HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani

e-015-2-min.jpg

Idén tavasszal ismét HÖK-választás lesz a Corvinuson. De mi adja a hallgatói önkormányzatok létjogosultságát az egyetemeken? Miért fontos, hogy te is leadd a voksod? Hogyan tudsz majd szavazni? Ebben a cikkben összegyűjtöttünk a válaszokat a legfontosabb kérdésekre. 

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Hogyan vesz részt a HÖK a hallgatói életben?

A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói érdekképviselet aktív megvalósításáért felel az Egyetemen. A HÖK képviselői részt vesznek például a Fegyelmi Bizottság vagy a Kreditátviteli Bizottság munkájában. A Szenátusi ülésekre a HÖK három tagot delegál (az elnök és a két alelnök vesz részt az ülésen), így három szavazattal is rendelkeznek. A szabálymódosításokat érintően ráadásul vétójoguk van, így képviselhetik a hallgatók érdekeit.

Emellett a szervezet tevékenységei közé tartozik a hallgatói élet színesítése rendezvények, bulik szervezésre révén, valamint a különböző egyetemi szervezeti egységek projektjeiben való részvétel, mint például a diplomaosztók vagy a szakfejlesztések lebonyolítása.

Miért és hogyan léteznek a hallgatói önkormányzatok?

,,A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik’’

- írja a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (NFTV) 60. bekezdése. Így a hallgatói önkormányzatok jogi alapját ez a jogszabály adja, azonban a működés egyéb feltételekhez is kötött. 

Ezek közül az egyik, ha nem a legfontosabb, hogy a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlési választásán a teljes idejű nappali képzésen tanuló hallgatók legalább 25 százaléka részt vett és elfogadta a jelölt tisztségviselőket.

Mi az a Küldöttgyűlés? Miről dönthet?

,,A HÖK Küldöttgyűlése a szervezet szabályalkotó testülete’’ - fogalmaz a Corvinus HÖK Alapszabálya. A Küldöttgyűlés hatásköre kiterjed a HÖK Elnök és alelnökök, valamint a Felügyelő Bizottság megválasztására, az éves költségvetés elfogadására, illetve dönt az Alapszabályról és annak esetleges módosításairól. A Küldöttgyűlést alkotó maximum 45 fő legalább évente két alkalommal ülésezik.

Mikor lesz a Küldöttgyűlés-választás?

A kétévente megrendezett választási időszak a Corvinuson idén áprilisban lesz, ahol listás és egyéni képviselők megválasztására is lehetőség nyílik majd. A választást a Hallgatói Önkormányzat Felügyelő Bizottsága írja ki, ezt követően pedig ők felelnek a teljes választás szabályos lebonyolításáért is.

A választási időszak a jelöltállítással kezdődik: kizárólag ebben a periódusban lehet képviselőcsoportot alakítani, illetve egyéni jelöltként pályázatot benyújtani.

A jelöltállítás időszaka április 10-én kezdődik és április 14-én éjfélkor ér véget.

Ezt követi a bírálati időszak, amikor a Felügyelő Bizottság ellenőrzi a beérkezett dokumentumokat, majd egy jelöltállításra vonatkozó jogorvoslati időszak, amikor a meghozott határozatokkal kapcsolatban lehet fellebbezéseket benyújtani szintén a Felügyelő Bizottsághoz.

A tényleges szavazási időszak április 25-én veszi kezdetét, ekkortól lehet az Egyetem Moodle rendszerén keresztül leadni a szavazatokat.

hok_kgy_valasztas.png

Készítette: Tepfenhart Beatrix, Közgazdász

Ki indulhat a választáson?

A küldöttgyűlési választáson jelöltként bárki elindulhat, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és a Felügyelő Bizottságnak a megjelölt időszakban benyújtja a szükséges dokumentumokat. Ezeket a Corvinus HÖK Alapszabálya tartalmazza, amely elérhető az Egyetem weboldalán és a HÖK saját honlapján.

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan a hallgatói önkormányzati választáson is listás és egyéni jelöltek megválasztására van lehetőség. Egy listán minimum 30, maximum 50 képviselő szerepelhet, emellett a listaállításnak egyéb kritériumai is vannak, amelyeket a Corvinus HÖK Alapszabályának 14. § bekezdése tartalmaz.

Egyéni jelöltként két körzet képviselőjeként lehet elindulni: alapszakos és mesterszakos körzetben. Nem feltétel azonban, hogy a képviselő abban a körzetben induljon, ahol épp a tanulmányait folytatja.

Fontos tudnivaló, hogy az egyes képzési szinteken tanuló hallgatók maximum annyi jelöltre adhatják le a szavazataikat, ahány képviselő indult az adott körzetben, tehát az adott képzési szinten. Így az alapszakosok, és az osztatlan képzés első három évfolyama legtöbb 7, a mesterszakosok legtöbb 4 jelöltet támogathatnak majd április 25-én.

Érvényes szavazás esetén a mandátumok kiosztásának eredményeként 11 egyéni és 30 listás képviselő szerez két évre mandátumot a Küldöttgyűlésben.

glen-carrie-aphrnuriypk-unsplash.jpg

Fotó: Glen Carrie, Unsplash

Mi lesz akkor, ha érvénytelen lesz a választás?

Ahogyan a cikkünk elején is írtuk, a szavazás csak akkor nyilvánítható érvényesnek, ha a nappali tagozatos hallgatók között legalább 25 százalékos a részvételi arány. Az érvénytelen szavazás után legalább három nappal meghosszabbítják a választási időszakot, amit bírálat és jogorvoslat követ. Ezt mindaddig szükséges ismételni, amíg az érvényesség/eredményesség kimondható.

Ha a Felügyelő Bizottságnak a szemeszter végéig sem sikerül eredményesen lezárnia a választásokat, a következő félév hetedik hetéig ki kell írnia egy rendkívüli választást. Eddig azonban a HÖK szerepe és hatásköre jelentősen lecsökken, a működés csupán egy ügyvezető elnökre korlátozódik. Így például ebben az esetben a Szenátusi üléseken is egy hallgatói képviselő vehet részt a jelenlegi három helyett, de a HÖK hiánya a hallgatói élet számos szegmensére kihatna, legyen az a rendezvények területe, a bizottságokban való aktív képviselet vagy a tömeges tájékoztatás.

HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani Tovább
Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók

Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók

fsh_8135-min.jpg

Mikor legyen az intenzív hét a tavaszi félév során? Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány ,,utáni’’ időszakban is? Hányszor legyen hiányzási lehetőség a szemináriumok esetén? A Corvinus Hallgatói Önkormányzat ezekre, és ehhez kapcsolódó kérdésekre kíváncsi a hallgatók szemszögéből.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Pintér Kristóf, Corvinus Hallgatói Önkormányzat

Egyetemi hallgatóként gyakran érezhetjük úgy, hogy nincs valódi ráhatásunk és beleszólásunk a felsőoktatási intézmények működésébe és mindennapi alakulásába. A szabálymódosítások, sőt, az egyetemi legfontosabb szabályzatok, mint például a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ), illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) a jogi szöveg miatt sok esetben nehezen értelmezhetőek. Emellett néhány esetben azt sem tudjuk, hogy az aktuális kérdéseinkre hol kereshetnénk a választ.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási szabályzat elérhető a Corvinus weboldalán. Előbbi minden, tanulmányainkra vonatkozó kérdésre választ ad, mint például arra, hogy hány munkanap áll az oktatók rendelkezésére egy jegy beírására, utóbbi pedig leginkább az ,,anyagiakkal’’ kapcsolatos információkat hivatott átadni, legyen szó ösztöndíjakról, térítési díjakról vagy befizetési kötelezettségről.

,,Szeretnénk, ha a hallgatók minél többen elmondanák a véleményüket, amiből mi építkezni tudunk a tavaszi szabálymódosítások előtt’’ - mondja Schwemmer Martin, a Corvinus HÖK Oktatási területének egyik koordinátora. Martin érdekképviseleti koordinátorként kiemelten fontos szerepet tölt be a hallgatói életben és a tanulmányi ügyek megoldásában. ,,Olyan esetekre kell gondolni, amikor egy hallgató azt tapasztalja, hogy egy oktató nem járt el szabályszerűen, vagy a hallgatók nem tudnak kiigazodni a különböző szabályzatok között, legyen szó hiányzások számáról vagy egy szakdolgozat leadási határidejéről’’.

schwemmer_martin.jpg

Kép: Schwemmer Martin, érdekképviseleti koordinátor

Az érdekképviseleti feladatkör kétpólúsú: egyrészt a feladatok fontos részét képezi a különböző hallgatói megkeresések megválaszolása, megoldása, másrészt jelen van egy felfelé irányuló kommunikáció is, amikor a hallgatói véleményt kell közvetíteni az egyetemi felsővezetők, döntéshozók felé.

Ehhez szorosan kapcsolódik a cikkünk címét is adó Hallgatói Fórum is. Ahogy a neve is sugallja, ez a kezdeményezés lehetőséget ad a corvinusos hallgatóknak arra, hogy közvetlenül a HÖK-nek fejtsék ki véleményüket az egyetemi mindennapokkal kapcsolatban. Erre egy ötpontos kérdőív teremt lehetőséget, amely március 1 és 15 között online és papíron is kitölthető. A személyesen kitöltött kérdőíveket az E17-es HÖK irodában van lehetőség leadni, ahol a Hallgatói Önkormányzat tagjai szívesen fogadnak bármilyen hallgatói javaslatot, megjegyzést, kritikát is.

Hogyan továbbítja a Hallgatói Önkormányzat a hallgatók észrevételeit?

A járvány az egész életünket átformálta, és ez nem volt másképp a tanulmányaink terén sem. Az őszi félév is rendhagyó módon indult a Corvinuson, azonban az előző féléveket jellemző online vizsgaalkalmakat felváltották a személyes számonkérések. Mindeközben a vírus nem tűnt el, így számos olyan eset akadt, amikor a hallgatók fertőzés miatt nem tudtak órákon, vizsgákon részt venni. ,,Januárban rengeteg olyan panasz érkezett hozzánk, hogy az oktatók, intézetek nem biztosítanak új vizsgaalkalmat azok számára, akik (igazoltan) a fertőzés miatt nem jelentek meg’’ - meséli Martin. A TVSZ nem tért ki ezekre a speciális esetekre, hisz eddig nem volt példa hasonlóra, nem volt felkészültség ebből az aspektusból.

,,Az, hogy rengetegen betegen kényszerültek vizsgázni menni, nagyban hozzájárult az egész Hallgatói Fórum ötletéhez’’ - magyarázza Martin.

Világossá vált, hogy ki kell dolgozni egy javaslatot az ehhez hasonló szituációkra is, amely jelenleg is folyamatban van, ehhez azonban elengedhetetlen a hallgatói vélemények, tapasztalatok minél mélyebb ismerete.

A kész javaslatot a szokásos, éves szabálymódosítási fórumon vitatják meg. Jellemzően ez tavasszal, április-május környékén zajlik, amikor a Hallgatói Önkormányzat képviselői és az akadémiai felsővezetők közösen döntenek a szabályzatok felülvizsgálatáról és módosításáról. 

,,Ez egy hosszabb folyamat, több tárgyalásról van szó, amelyre mi is és az oktatók, vezetők is érkeznek különféle javaslatokkal’’ - meséli Martin, aki maga is részt vesz hasonló üléseken, illetve tagja a Felülbírálati és a Fegyelmi Bizottságnak is. ,,Minél többen osztják meg velünk álláspontjaikat a Hallgatói Fórum révén, annál több érvvel tudunk előállni tárgyaláskor’’. A TVSZ és HTJSZ szabálymódosításai kapcsán a hallgatói önkormányzatoknak vétójoga van, így végsősoron bármilyen döntést lehetőség van hallgatói oldalról megvétózni.

Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók Tovább
Nemzetközi akkreditáció és felkészülés egy új alapszakra – A Szenátus tanévnyitó ülése

Nemzetközi akkreditáció és felkészülés egy új alapszakra – A Szenátus tanévnyitó ülése

b_v_198_1.jpg

A Corvinus Egyetem Szenátusa megtartotta a tanév első ülését, amelynek fő témái a nemzetközi akkreditációs folyamatok, az üzleti adattudomány alapképzés elindítása, valamint a docensi kinevezések voltak.

2021. 09. 28. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Üzleti adattudomány szak indul a Corvinuson

Új, angol nyelvű, nyolc féléves képzés indulhat hamarosan a Corvinuson Data Science in Business néven. Az egyetem célja a szakkal olyan szakemberek képzése, akik értik és ismerik az adattudományi módszerek matematikai és statisztikai alapjait, azonban nem a kutatói-fejlesztői feladatokra koncentrálnak.

A szak elvégzéséhez 240 kredit teljesítése szükséges, amely gazdaságtudományi, matematikai és statisztikai ismeretekből, informatikai, valamint üzleti-módszertani inter- és transzdiszciplináris ismeretekből tevődik majd össze. A szak gyakorlatorientált lesz, és tizenkét hetes, kötelező szakmai gyakorlat is kapcsolódik hozzá.

A szakfelelős a szakfejlesztési folyamatot vezető Dr. Vas Réka egyetemi docens lesz. 

A Szenátus ellenvetés nélkül megszavazta a tervezett üzleti adattudományi alapképzés szakindítási anyagát. A képzés indításának időpontja attól függ, hogy az Információs és Technológiai Minisztérium mikor teszi közzé a képzési és kimeneti követelményeket, és mikor fogadja el a szakindítási anyagot. Legkorábban a következő, 2022/2023-as tanévben indulhat el az új szak.

o_zs_0039.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Az előléptetési pályázatok elbírálása

Az akadémiai életpályamodellel párhuzamosan új előléptetési rendszert vezetett be a Corvinus. Korábban a Szenátus, most az Akadémiai Életpálya Bizottság döntött a docensi előterjesztésekről. A Bizottságban három külsős oktató, három corvinusos oktató, valamint három rektorhelyettes vett részt.

Az egyetem hatvan előléptetési pályázatot bírált el, melyből harmincöt corvinusos oktató volt, huszonöt külsős. Összesen huszonhat docensi, egy egyetemi tanári, és harminchárom egyéb oktatói pályázatot bíráltak el. A döntés során többek között figyelembe vették a jelöltek kutatási munkáját, nemzetközi beágyazottságát, az új tematikákat és a módszertani innovációkat az oktatásban, valamint azt, hogy az egyre szigorodó egyetemi tanári követelményeknek mennyire felelnek majd meg a pályázók. Ezek alapján a bizottság végül tizenhét docensi és harminckét oktatói pályázatot támogatott.

Mind a támogatott, mind a visszautasított pályázók részletes visszajelzést kaptak, gyakran személyes konzultáció során.

A kinevezési okmányokat Dr. Takáts Előd fogja átadni szeptember 29-én, a Corvinus Faculty Clubban.

o_zs_0208-min.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Dr. Csicsmann László, az Életpálya Bizottság elnöke és az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint sikeresen egyesítették a Corvinus három karának előléptetési gyakorlatát, azonban az értékelés terén van még helye az újításoknak. Noha bizonyos követelményeket minden jelöltnek el kell érnie, még a nemzetközi mércék sem határoznak meg számosított követelményeket: ez nehéz is lenne, hiszen ha a számokat vesszük alapul, lehet, hogy olyan jelöltek esnek ki az előrehaladásból, akik nem számosított területeken jeleskednek és végeznek értékes munkát.

Felmerült, hogy különféle, például külön oktatási vagy kutatói docensi pályázatokat írjanak ki, azonban ez szembe menne a nemzetközi elvárásokkal – a Corvinusnak pedig fontos, hogy megfeleljenek a nemzetközi mércéknek. Többen egyetértettek azzal, hogy szükség lenne bizonyos minimum elvárások felállítására, hogy jobban tudják értékelni, ki mennyire vesz részt a kutatói, oktatási és szolgálati tevékenységekben, illetve mennyivel haladja meg a minimumkövetelményeket.

Nem olyan egyszerű feladat mérni a különböző tevékenységeket. Különösen a szolgálati munka értékelése állítja kihívás elé a bizottságot, aminek az lehet a következménye, hogy azok kerülnek jobb helyzetbe, akik sokat publikálnak, az oktatási tevékenységük viszont háttérbe szorul. Felmerült, hogy különböző karrierutakat és fejlődési lehetőségeket kellene felvázolni, hogy a főként oktatással foglalkozó pályázókat motiválják. Dr. Takáts Előd kiemelte, hogy pontosan az ilyen felvetések miatt nehéz megtalálni az egyensúlyt a számosított kritériumok és a szubjektív értékelés között.

k_b_0039-min.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

December elejére várható az EQUIS akkreditáció eredménye

A Corvinus augusztus 10-én benyújtotta az önértékelő jelentést, amely az EQUIS akkreditációs folyamat fontos része. A Gazdálkodástudományi Kar 2018-ban már megkapta az EQUIS minősítést, az idei akkreditációs folyamatban azonban a teljes egyetemre szeretné kiterjeszteni a minősítést a Corvinus. Az egyetem hallgatóinak is jelentős szerep jutott a pályázati anyag összeállításában a HÖK-ön, illetve az egyes diákszervezeteken és szakkollégiumokon keresztül, ugyanis az önértékeléshez tartozik egy hallgatói jelentés is.

Az akkreditáció részeként az egyetemről szakértői értékelés készül online formában október 2-5 között. Először az egyetem vezetése mellett a programportfóliót és a pénzügyi ellenőrzést figyelik meg. Ezután az értékelők két hallgatói csapatot hallgatnak meg, beszélgetnek a vállalati partnerekkel és az alumni közösség tagjaival, majd a Faculty Development projekt is külön blokkot képez.

Az EQUIS akkreditációs folyamat eredménye – az átfogó, széleskörű vizsgálat után – december elejére várható. Dr. Szántó Zoltán Oszkár nemzetközi rektorhelyettes szerint a Corvinus jó esélyekkel várja a szakértői csapatot.

Nemzetközi akkreditáció és felkészülés egy új alapszakra – A Szenátus tanévnyitó ülése Tovább
Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

t_t_0012.JPG

Megtartotta idei első ülését a Corvinus Egyetem Szenátusa. A legfontosabb változás, hogy több fontos hatáskör visszakerül a Fenntartótól a Szenátushoz, valamint önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. Bekerült a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba a kollégiumi szociális ösztöndíj, a Hallgatói Önkormányzat leköszönő elnökét, Szabados Leventét pedig Dr. Lánczi András rektor búcsúztatta. Tudósításunk a Szenátus január 26-án tartott üléséről.

2021.02.02. Írta: Kovács Máté, borítókép: Taxner Tünde, Közgazdász

Bizonyos hatáskörök visszakerülnek a Szenátushoz, és önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop

Módosul a Fenntartó és az Egyetem közötti viszony, bizonyos hatáskörök visszakerülnek az Alapítványtól az Egyetemhez. A Szenátus dönthet többek között teljes hatáskörben ezután a Felvételi Szabályzatról, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatról vagy a Doktori Szabályzatról. A Fenntartó hatáskörében pedig elsősorban a pénzügyi hatásokat is tartalmazó dokumentumok, például az Egyetem költségvetése és a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat maradnak – itt a Szenátusnak továbbra is megmarad a véleményezési joga. A felsőoktatási törvény változásával az Intézményfejlesztési Terv elfogadása is a Szenátus hatáskörébe kerül.

Dr. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezetének elnöke szerint ez a módosítás egy „jó irányba tett lépés az egyetemi autonómiai szempontjából”, a fenntartó erősebb jogosítványa pedig elfogadható pénzügyi területen.

Kérdésében az Intézményfejlesztési Tervre tért ki, amit a módosítás szerint szintén a Szenátus fogad el, de több területen véleményezési joggal él csak. Barta Márton szerint ugyanakkor ezeket a részstratégiákat sem a Kuratórium, hanem az adott szakmai terület fogadja el, ezt véleményezi, majd a teljes stratégiai tervet fogadja el a Szenátus.

Önálló, egyetemi szintű kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. A volt Gazdálkodástudományi Karon évek óta sikeresen működő központ a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatást és kutatást szolgálja, projekteket szervez és közvetít az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak a partnerek kérdései és problémafelvetései alapján. Ez az egyetem harmadik misszióját, a társadalmi tudástranszfert szolgálja, és növeli az egyetem pozitív hatásait is.

o_zs_0142.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A módosítás tartalmazza az egyetemi szabályozó dokumentumok egységes, áttekinthető rendszerét is. A kiegészítés Barta Márton szerint hiánypótló, ugyanis eddig a belső szabályozók rendszerét nem rögzítette egyértelműen az Egyetem. Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb szabályzatok, az irányelvek, az Elnöki Testületi rendelkezések, a vezetői rendelkezések és az ügyrendek lesznek.

Létrejön a Pályázati Koordinációs Bizottság, melynek célja, hogy biztosítsa az egyetemen kívüli forrásból megvalósított pályázatok, projektek, megbízások stratégiai összehangoltságát valamint a megvalósítás eredményességét és transzparenciáját, de kiemelt szempont lesz az eredmények fenntarthatóságának biztosítása is. A Bizottság elnöke a kutatási rektorhelyettes, tagjai pedig az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes, a vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető, a stratégiai vezető, a pénzügyi vezető, valamint az egyetemi kutatásmenedzsment-támogatás szakmai irányításáért felelős személy lesz.

Újabb elemmel egészült ki az Oktatási Bizottság feladatköre. Ezentúl az oktatói teljesítmény értékelésével és az oktatói kiválóság elismerésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása a Bizottság feladata lesz.

A Szervezeti és Működési Rend módosításának utolsó pontja a HR területet érinti, lényege, hogy a munkaügyi feladatokért továbbiakban a HR szervezeti egység felel majd. Az Egyetem 2020-ban létrehozta a stratégiai humánerőforrás-menedzsment alapjait biztosító rendszereket. Az előterjesztés az ezeket a rendszereket támogató operatív és adminisztratív támogató funkciókat integrálja a stratégiai HR szervezetbe, ami a feladatellátás hatékonyságát és ügyfélbarátságát erősíti majd Barta Márton szerint.

Az SZMR módosításáról a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Maximum 27 ezer forint összegű szociális alapú támogatás kollégistáknak

Új, kollégiumi szociális ösztöndíjat vezet be a Corvinus, melynek részletei bekerülnek a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba (HTJSZ) is. A kollégiumi támogatás az állami rendszer kivezetésével az újonnan felvettek számára megszűnt, ami magasabb kollégiumi díjakat eredményezett. Az új ösztöndíj a különbözet kifizetésében segít majd a hallgatóknak szociális rászorultsági alapon.

A pályázatot a kollégiumi felvételt nyert, aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók nyújthatják be a Rendszeres szociális ösztöndíjpályázattal együtt, az elbírálás szempontrendszere pedig utóbbival megegyező lesz.

A 70 vagy ennél magasabb szociális pontszámmal rendelkezők az ösztöndíj teljes összegét, 40–69 pont között pedig az ösztöndíj felét kaphatják meg. A támogatás mértéke kollégiumonként és szobatípusonként eltérő lesz, a legalacsonyabb kategória 11 650 forint, a legmagasabb 27 525 forint támogatást jelent havonta.

v_zs_0060.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Dr. Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes kiemelte azt is, hogy az ösztöndíjat a Corvinus a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére hozta létre.

Az ülésen emellett két februárban induló szakirányú továbbképzési szak önköltségi díját is meghatározták, a Székesfehérváron, levelező formában induló Iparvállalati műszaki menedzser és az iparvállalati műszaki szakközgazdász képzések díja egyaránt 495 000 forint lesz.

A HTJSZ módosítása a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Professor Emeritus és Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus

Professor Emeritus címet adományozott a szenátus Dr. Bauer András számára, aki 1977 óta megszakítás nélkül dolgozik a Corvinuson. 1992-től egyetemi docens, 2012 óta egyetemi tanár. Mindvégig a Marketing és Média Intézetben, illetve a jogelődöknél dolgozott, 1998–2002 között tanszékvezető-helyettesként, 2005-től a Marketing Tanszék vezetőjeként.

Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus Dr. Magyari József óraadó tanár számára, aki több mint három éve oktatója a Vezetés és Szervezés Tanszék több tantárgyának. A pozitív hallgatói visszajelzések mellett Dr. Magyari József sikeres felsővezetői, vezetői tapasztalatait is becsatornázza az oktatásba.

Megválasztották az Egyetemi Doktori Tanács és az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait

Megválasztotta a Szenátus az Egyetemi Doktori Tanács elnökét és tagjait, Dr. Lánczi András rektor szerint „megfelelő előkészítés és tárgyalás után állt elő a lista”. A Tanács elnökévé Dr. Rostoványi Zsoltot választották. A Tanács tagjainak listája az alábbi oldalon érhető el.

Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója kiemelte, hogy az Egyetemi Doktori Tanács az akadémiai élet legtekintélyesebb szerve. A 2020-ban leköszönő tanács jelentős szerepet vállalt a doktori képzések strukturális megújításában, az új testületnek pedig a tartalmi megújításban lesz komoly felelőssége.

Véleményezte a Szenátus az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait is, akiket Dr. Csicsmann László ismertetett. Az Akadémiai Életpálya Bizottság január 20-án ült össze először, ahol ellenvetés nélkül fogadták el a Tanácsadó Testület tagjaira vonatkozó javaslatot. Dr. Csicsmann László hozzátette, hogy az új bizottságnak február 1-től van mandátuma, ezután szeretnék minél hamarabb kiírni az adjunktusi és docensi pályázatokat, felgyorsítva az előléptetési folyamatot.

Technikai jellegű módosítások a pedagógusképzésben és a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában

Módosította a Szenátus a pedagógus területhez kapcsolódó szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit. Dr. Fehér Péter executive programokért és szakirányú továbbképzésekért  felelős dékán szerint ez technikai változtatást jelent, mivel egy kormányrendelet értelmében a pedagógusképzés bemeneti feltételei változtak. Ezeket a szakokat az egyetem alapította, a módosítás pedig az ország összes egyetemére és ilyen szakjára vonatkozik majd.

o_zs_0210.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Szintén technikai változtatást fogadott el a Szenátus a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában. A DÖK elnöke, Farkas Jácint elmondta:

igazodni kívánunk az újonnan létrejött és fuzionált doktori iskolák működéséhez, valamint  az elektronikus és digitális működéshez is.

Hozzátette, napokon belül kiírják a Doktori Önkormányzat választását, az új alapszabállyal pedig teljes mértékben igazodnak a belső struktúrához.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya, Szabados Levente leköszönő elnököt Dr. Lánczi András búcsúztatta

A Hallgatói Önkormányzat alapszabálya is változott, amit Szabados Levente, az Önkormányzat hamarosan leköszönő elnöke ismertetett. A módosítás a főszöveg mellett a diákszervezetek akkreditációjára vonatkozó mellékletet is érintette, a módosított alapszabály az alábbi linken érhető el.

Az ülés végén Dr. Lánczi András rektor Szabados Leventétől búcsúzott, aki a HÖK leköszönő elnökeként utoljára vett részt Szenátusi ülésen. „Sokféleképpen lehet valaki szenátusi tag, és többféleképpen fejezheti be ezt a munkát. Hallgató esetében ez az, amikor befejezi az egyetemet” – mondta Lánczi András.

Ismerve a HÖK történetének különböző kacskaringóit, és figyelve a HÖK munkásságát, sokáig a különböző ügyekhez való hozzáállás eléggé vegyes volt. Szabados Levente alatt azonban olyan szervezetté vált, amely az egyetem érdekeit tartotta szem előtt, és a megfelelő rend is megmaradt az Önkormányzaton belül. További pályafutásához sok sikert kívánok, és a Szenátus elnökeként is köszönöm az eddigi munkáját.

– tette hozzá a Corvinus rektora.

Szabados Levente is köszönetet mondott a szenátoroknak, majd bemutatta a következő elnökséget. Menyhért Kristóf eddigi alelnök elnökként folytatja tovább, alelnökei pedig Pénzes Gábor és Molnár Dorina lesznek. Szabados Levente hozzátette, reményei szerint a következő időszakban is prosperáló együttműködés várható, és megköszönte az eddigi évek együttműködését is.

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén Tovább
süti beállítások módosítása