Közgazdász Online


Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai

Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai

bringa_2.jpgEzen a nyáron a fesztiválok és a rendezvények elmaradása és a nyaralási lehetőségek limitáltsága miatt mindenki alternatív lehetőségeket keres a kimozdulásra. A Balaton körbetekerése a kicsit sportosabb, motivált emberek számára kiváló program lehet ebben a furcsa időszakban. A barátaim hagyományt teremtve már második alkalommal vágtak neki a túrának, de én idén voltam először, úgyhogy minden szempontból zöldfülűnek számítottam. Megosztom veletek a tapasztalataimat és élményeimet a túrával kapcsolatban, és hasznos tanácsokat is gyűjtöttem.

Írta: Gajdics Bálint / Képek: Bera Viktor, Burkus Brigitta, Gajdics Bálint

A karantén kezdete óta itthon vagyok Debrecenben, és innen is csináltam végig a tavaszi félév maradék részét. Nagyon kedvem és lehetőségem sem volt kimozdulni ezalatt az idő alatt, így legalább bele tudtam mélyedni a szakdolgozatom írásába (igen volt ilyen nap is…). Ha itthon vagyok, nem is nagyon használok tömegközlekedési eszközöket, bár Debrecen nagyvárosnak számít az országban, biciklivel elérhető távolságban van minden, és így a buszon való maszkhordás mellett a jegyárat is meg tudtam spórolni a járvány ideje alatt.

Aztán, ahogy kezdett enyhülni a szigor, és természetesen a vizsgaidőszak végeztével belecsöppentünk a karanténnyárba, több barátom elkezdte szervezni a Balaton körbetekerő biciklitúrát.

Amellett, hogy mindannyian szeretjük és napi szinten űzzük a kerékpározás tudományát, egyfajta teljesítménymérőnek is beillik egy ilyen körbetekerés ötlete, hiszen napi átlag 70 kilométer teljesítése volt a cél.

Az elmúlt években sikerült teljes egészében kiépíteni a Balaton körül  a kerékpárutat úgy, hogy az autósokkal és a strandolókkal ne zavarjuk egymást a kikapcsolódásban. Ez a körút durván 210 kilométer, amire három napunk volt. Ez az jelenti, hogy átlagban 70 kilométert kellett volna teljesíteni, ami papíron nem tűnik soknak, napi 4-5 óra nettó tekerést jelent. Viszont az egész túra esszenciája, hogy egy nagyobb hátizsákban el kell férnie az összes cuccodnak, és így kell kibírnod ezt a három napot.

bringa_1.jpgA pakolásnál a lényeg, hogy minél kevesebbet. Természetesen a legfontosabb ruhaneműk kihagyhatatlanok, a papucs és a törölköző szintén alap, viszont nem szabad a teljes komfortra utazni. Az alapvető ruhák, pulcsi és sapka mellett kihagyhatatlan a naptej és a szúnyogirtó. Ja, és mindenképp be kell szerezned egy biciklisnadrágot. Az lesz a legjobb barátod a negyedik óra tekerés és fájdalmak után. Mindemellett ismerned kell a biciklidet, vagy ha te nem is, legyen a társaságban valaki, aki tud gumit cserélni, vagy a fékeket meghúzni. Természetesen a körút is úgy van kialakítva, hogy 10-15 kilométereként van kerékpáros pihenő szervízzel, de a csomagodban a biciklipumpa és a pótbelső az erdő közepén életmentő lehet. Egy 30-50 literes túrahátizsákban minden elfér, ami egy három napos túrára elég lehet, plusz a hálózsák, ha olyan helyen alszotok, de ez már komfort kérdése.

A túra szinte mindenféle biciklivel teljesíthető, ami gurul, de el kell fogadni, hogy lesznek húzós szakaszok, főleg az északi part dombos tájain.

Péntek hajnalban indultunk Debrecenből, és több mint 300 kilométer vonatút után dél körül kezdtük meg a túrát Siófoktól nem messze az északi part irányába. A statisztikák szerelmesei le is tölthetnek erre alkalmas alkalmazásokat (Strava vagy Endomondo), melyek a megtett táv alatt rengeteg információval tudnak szolgálni. Ezek alapján az első nap 83 kilométert tekertünk déltől este 8-ig. Az első nap Balatonfüred és Tihany volt a két fő megállóhelyünk, ahol több időt is eltöltöttünk. Füreden a sétányon még viszonylag rossz időben is hatalmas élet volt, Tihanyban pedig az apátság környékét fedeztük fel. Az első nap célja Révfülöp volt, amit este teljesen kifáradva, de sikeresen elértünk. Visszagondolva egyértelműen az első nap volt a legfárasztóbb, a rutintalanság és a szintkülönbségek miatt. Révfülöpön egy kempingben sikerült szállást találni egy előre lehelyezett bérsátorban, de a  kimerültségtől szinte mindegy volt, hol alszunk, csak fedél legyen a fejünk felett.

50140938627_95bc182876_o.jpgEgész hétvégén az esőtől rettegve szálltunk nyeregbe, de sikerült megúszni. A második nap Badacsonynál az út közvetlenül a hatalmas szőlőbirtokok mellett vitt. A hegyes táj és a Balaton kéksége adta az erőt utunkhoz. Balatongyörökön a Szépkilátónál is érdemes megállni, ahonnan be lehet látni az egész tavat. Keszthely, a tó nyugati csücske is kiváló hely az időtöltésre. A második nap kitűzött 66 kilométer teljesítése után kicsit hamarabb értünk be Balatonmáriafürdőre, ahol élőzene mellett vezettük le az egész nap fáradalmait. A harmadik napon már kellemesebb időt fogtunk ki, akár strandidőnek is nevezhetőt. Balatonboglár után Balatonszárszón álltunk meg, ahol még egy kicsit fürödni is tudtunk a jéghideg vízben, ami különösen jól esett a lábamnak. Az utolsó nap 61 kilométerét a déli part sík területén könnyen befejeztük.

Most már én is elmondhatom magamról, hogy sikerült három nap alatt körbetekernem a Balatont. Mindenkinek ajánlani tudom, aki egy kicsit is elhivatott, és szereti feszegetni a határait.

Ha a Balaton túl nagy falatnak tűnik, akkor a Velencei-tó vagy a Tisza-tó körbetekerésével rá lehet edzeni a nagyobb távokra is. Az aktív pihenés szerelmeseinek ez kiváló belföldi program lehet még így a járványhelyzet bizonytalanságában is.

A beszámoló végére néhány tanácsot és tippet szeretnék adni azoknak, akik kedvet kaptak ahhoz, hogy nekivágjanak a túrának:

  • Zenével minden jobb!
  • Más társaságok, akik bevállalják ezt a túrát, nagyon segítőkészek, úgyhogy ne szégyelljünk útbaigazítást vagy egy pumpát kérni egy-egy pihenőnél.
  • A lángos jobban megéri, mint a hamburger. Minden esetben, minden büfében.
  • Ne felejtsd el, miért indulsz. Állj meg többször, élvezd a levegőt, a partot és a vizet, hiszen a magyar tengernél vagy.
  • Ki kell lépni a komfortzónából. Holtfáradtan nem fog érdekelni, hol alszol.
  • Ha tudjátok, vegyétek meg minél hamarabb a vonatjegyet és a kerékpár helyjegyet is. Rengetegen mennek így le a hétvégére, és a MÁV néha megvicceli az utazókat.
Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai Tovább
Háború, új játékszabályok szerint - Magyarország és a 2020-as Európa-bajnokság

Háború, új játékszabályok szerint - Magyarország és a 2020-as Európa-bajnokság

eb_2020.jpg

„Elvesztettünk egy meccset. Elveszítettünk három értékes pontot. Azonban nem veszítettük el a háborút, és még három meccs áll előttünk."

Írta ki Facebook oldalára Marco Rossi, a magyar válogatott Szlovákia ellen még szeptemberben elvesztett meccse után. A szlovákok elleni vereség a selejtező után visszagondolva valóban kritikus lehet. Azóta két meccset is játszottak a magyarok, két papírforma eredménnyel, és már csak egy klisésen mindent eldöntő meccs van hátra. Azonban az UEFA hozza a háború szabályait, ami egyre kevesebb esélyt biztosít annak, hogy a magyar válogatottat jövő nyáron, Budapesten láthassuk esetleg a Paul Pogba által fémjelzett franciák vagy az eredményesen megújuló spanyol válogatott ellen. Ugyanis aki még nem értesült volna, 2020-ban labdarúgó Európa Bajnokságot rendezünk Magyarországon, 11 másik várossal karöltve. Az UEFA az Európa Bajnokság 60 éves évfordulójára változtatott a hagyományokon, az új koncepció és a magyar válogatott esélyei a kijutásra kiderül a folytatásban.

Az új lebonyolítás ötlete az UEFA volt elnökének, Michel Platininek a fejéből pattant ki. Azt, hogy nem egy ország több pontján, hanem a kontinensen szétszórva nézhetünk jövő nyáron focit, személy szerint egy kiváló kezdeményezésnek tartom. Az országok szempontjából sokkal jobban megéri gazdaságilag is egy helyszínre fókuszálni. Gondoljunk csak a 2004-es Athéni vagy a 2016-os riói olimpia után azokra a képekre, amik körbejárták a világot az elhagyatott létesítményekről, olimpiai faluról. Jelen helyzetben nem kell új létesítményeket, repülőtereket, szállodákat rekord időn belül felhúzni, hiszen a rendező városok Európa szerte rendelkeznek már ezekkel. A budapesti helyszín mellett a hagyományos nagy futballvárosok - London, Róma, München – is szerephez jutnak, valamint olyan helyszínek – Baku, Koppenhága, Bilbao – is, ahol eddig kevesebb lehetőség volt biztosítva ilyen rangos esemény megrendezésére, de a helyiek ugyanúgy megőrülnek a labdarúgásért. Viszont ezzel új szabályok lépnek érvénybe.

A rendezés joga mellett minden rendezőváros országának meg kell küzdenie a bejutásért, úgyhogy egy ország válogatottjának sincs előre biztosított helye. Budapest városa az úgynevezett standard csomagot kapta, azaz három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt rendezhet a kieséses szakaszban, míg az elődöntőket és a döntőt a méltán híres kilencvenezres londoni Wembley stadionban fogják lejátszani. Ami talán még ennél is jobb hír, hogy ha a magyarok kijutnak, két meccset biztosan hazai környezet előtt tudunk majd lejátszani.

Azt se felejtsük el, hogy kimondva-kimondatlanul, de erre a rendezvényre építették fel az új Puskás arénát, ami hatvanhétezer férőhellyel fontos elem lesz a torna után is a főváros életében. A Sziget Fesztivál mellett végre itt is lehetőség nyílik majd, hogy óriási stadionkoncerteket adjanak olyan zenekarok, akik eddig maximum Bécsig vagy Varsóig mentek el zenélni. A stadion hivatalos felavatása is közeledik, a magyar válogatott az Edinson Cavanival és Luis Suarezzel fémjelzett Uruguay válogatottja ellen lép pályára november 15-én, amelyen valószínűsíthető a teltház.

A jövő nyári EB-n a csapatukat mindenhova elkísérő törzsszurkolók számára viszont a szétszórtság probléma lehet, hiszen így sokkal többet kell majd utazniuk, főleg akkor, ha esetleg tovább is jutnak. A selejtező során az első két helyezett jut tovább, amivel 20 hely be is telik a 24-ből. A maradék 4 hely megszerzése talán minden eddigieknél nehezebb lesz, ugyanis a Nemzetek Ligáján keresztül kell végig küzdeniük magukat a maradék csapatoknak.

Mindenképp egy új, különleges rendezési formátum lesz a jövő évi, annak minden előnyével és hátrányával. Viszont az országok lakosságának szempontjából ez mindenképp egy lehetőség; emlékezzünk vissza, mekkora magyar különítmény utazott el három éve Marseille-be egy meccs erejéig? Képzeljük el azt a felhajtást, ami Budapesten zajlana, ha kijutna a magyar válogatott. Na de mégis mennyi erre az esély?

Ahogy fentebb már említettem, Marco Rossi szövetségi kapitány – aki 2017-ben a Kispest Honvéddal magyar bajnokságot nyert – kitért arra, hogy a szlovákok elleni vereség csak egy csata volt a háborúban. A háború folytatódott és azóta hátunk mögött van még két mérkőzés. A Split városában megrendezett horvátok elleni meccsen esélye sem volt a válogatottnak a sorozatos védelmi hibák, valamint Szoboszlai Dominik – a jelenlegi csapat legkreatívabb és legmegbízhatóbb játékosának – hiánya miatt, aki sérüléssel bajlódott. Az Azerbajdzsán elleni hazai meccsen Korhut korai bombagólja bebiztosította a három pontot. A meccs hátralévő eseménytelen perceit leginkább csak a bírói tévedések szakították meg. 

Mint ahogyan azt az elmúlt években is megszokhattuk, most is az utolsó meccs, meccsek lehetnek sorsdöntők magyar szempontból. Walesbe látogatnak a magyarok, ahol egy fiatal csapat lesz az ellenfél, amely hazai pályán még veretlen ebben a selejtezősorozatban. Nem szabad elmenni amellett sem, hogy a walesi együttesben Gareth Bale, Aaron Ramsey és Daniel James személyében topklubok játékosai szeretnék kivívni a továbbjutást érő pozíciót a csoportban. Talán az lehet az előnyünk velük szemben, hogy nekünk egy meccsel kevesebbet kell játszanunk novemberben. Nem is érdemes belemenni nagy esélylatolgatásokba, nyerni kell a továbbjutásért. Természetesen már megszokhattuk, hogy nem csak rajtunk múlik mindez. A horvátok továbbjutása szinte biztos, rajtuk kívül pedig még a magyar, a szlovák és a walesi csapat is megszerezheti a második helyet. Talán az segít minket, hogy a két utóbbi csapat egymással a legutóbbi fordulóban 1-1-es döntetlent játszott, viszont így mindkét csapat nyerési kényszerben lesz az utolsó két fordulóra.

A végső csatán fog eldőlni a Rossi által megjósolt háború. A szakértők által gyakran emlegetett mondat ismét beteljesedni látszik: Saját kezünkben van a sorsunk.

 

2019. november 6.

Gajdics Bálint



Háború, új játékszabályok szerint - Magyarország és a 2020-as Európa-bajnokság Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

Külföldön ugyan évről évre tarolnak a hazai gyártású produkciók, itthon viszont szinte senki sem kíváncsi rájuk a hollywoodi blockbusterek árnyékában. Mi lehet ennek az oka? Hol tart most, illetve merre kellene tartania a magyar filmiparnak? Van-e jövője egy kezdő színésznek a magyar filmvásznakon ilyen körülmények között? Papp Endrével, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész hallgatójával beszélgettem, aki idén kezdte meg szakmai gyakorlatát a budapesti Katona József Színházban.

 

12207682_970136089698745_280377424_n.jpg

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film” Tovább
Politikai hurrikán

Politikai hurrikán

Napjaink magyar politikája jelenleg jól leírható egy hurrikán (vagy tájfun…) jelenségével. Amíg a felhőtömeg egyre jobban tombol, mert ehhez megvan az energia utánpótlása – meleg, párás levegő – addig a vihar „szemén” belül úgy érezhetnénk, mintha körülötte minden rendben lenne és semmi nem történne. Pedig éppen a szem körül a legnagyobb a pusztítás…

Kép: hvg.hu

Politikai hurrikán Tovább
„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

Lieselore Cyrus, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete április 15-én a Corvinusra látogatott, hogy az érdeklődőknek Németország aktuális külpolitikai irányvonaláról számoljon be, de emellett mesélt saját életútjáról és az itt szerzett tapasztalatairól is.

 cyrus.jpg

„Németország külpolitikája mindig is európai volt” Tovább
A zimmer frei halála – minek szoba, ha falu is bérelhető?

A zimmer frei halála – minek szoba, ha falu is bérelhető?

Albérletben lakni akár jó móka is lehet, de tény, hogy mint mindent, ezt a műfajt is hamar meg lehet unni, ahogy a sokadszor házasodó, a külföldi nászutakra ráunt (vagy egyszerűen hipszter) vőlegény is jó okkal szorgalmazhat valami lázadót, újszerűt mézeshetei helyszínéül. A díszlettervezőn spóroló filmgyártó cég mellett nekik is méltó alternatívát nyújthat a „kiadó falu” innovációja, ami amilyen meglepő és vad, ma már annyira valódi.

megyer.jpg(Fotó: Borsonline)

A zimmer frei halála – minek szoba, ha falu is bérelhető? Tovább
A Fidesz megágyaz Vonának?

A Fidesz megágyaz Vonának?

 2009-ig még maga Orbán is élesen ellenezte az orosz befolyásszerzést, és ebben a racionális és az emocionális Fidesz szavazók is egyaránt tapsolva támogatták. Mára azonban  úgy fest, a keleti nyitás szükségességét a gazdaságiak mellett immár ideológiai érvekkel magyarázó Orbán-kormánynak sikerült elérnie, hogy a korábban határozottan oroszellenes jobboldali szavazók egy része véleményt változtasson.  

Kép: nepszava.com

A Fidesz megágyaz Vonának? Tovább
Engem nem hatnak meg az orosz diktátor krokodilkönnyei

Engem nem hatnak meg az orosz diktátor krokodilkönnyei

Idén mintha varázsütésre az ország egy jelentős része az orosz elit barátjává vált volna. Egyszerűen fel nem fogom. Magyarország három nagy forradalmából kettőt a ruszkik vertek le – a legutóbbit kicsivel több, mint 50 éve. Az elmúlt 70 esztendőből 45-ben megszálltak minket, korlátozták az önrendelkezési jogunkat és a szabadságunkat, tankokkal fojtották vérbe ‘56-ot. Szóval történelmileg nem úgy tűnik, mintha érdekünkben állna egy erős Oroszországért epekedni. Mégis néhányan azt sugallják sajnálnunk kéne szegény-szegény Moszkvát, mert a szankciók és az alacsony olajár miatt tönkrement a gazdaságuk. Valóban bánkódnunk kéne, hogy következményei lesznek Krím megszállásának és annektálásának, valamint a Kelet-Ukrajnában megrendezett mészárszéknek?

dontcryformeohrussia.jpg

Engem nem hatnak meg az orosz diktátor krokodilkönnyei Tovább
Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se

Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se

Az ELTE gólyatáboros esete óta robbanásszerűen nőtt Magyarországon a nemi erőszakkal, nők jogaival foglalkozó cikkek, beszélgetések száma. Izgalommal vártam, hogyan folynak az események, hogyan reagál a magyar társadalom a kényelmetlen kérdéseket érintő dolgokra.

Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se Tovább
"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson kijelentette, hogy "illiberális" állam épül Magyarországon. Ez ijesztően hangozhat a társadalom műveltebb tagjai számára, de van ennek a kijelentésnek alapja vagy esetleg csak egyszerűbb fejjel kéne gondolkoznunk? A következő cikk ennek a kérdésnek a mélyére próbál ásni.
Furcsa váltásnak látszik ez a kijelentés a rendszerváltáskor még ultraliberális Fidesz vezérétől, de mint tudjuk, Orbán Viktor retorikája úgy változik, ahogy a közhangulat és a közgondolkodás.

A bejegyzés tartalma nem a szerkesztőség kollektív véleményét tükrözi.

Kép: Financial Times

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság? Tovább
MH17: A hitványság diadala

MH17: A hitványság diadala

Kívánom, hogy ne legyen igazam, de van egy nagyon erős félelem bennem, hogy a tegnapi borzalmas, közel 300 áldozatot követelő repülőgép-merénylet elkövetőinek kilétére sosem fog fény derülni. A szerencsétlenség helyét jelenleg egy paramilitáris horda ellenőrzi. A fekete dobozok már az oroszok kezén vannak. Kijev és Moszkva egymásra mutogat. Közben pedig az ukrán és az orosz maffiaállam közötti konfliktusnak már legkevesebb 181 uniós állampolgár esett áldozatául.

Tessenek mondani: miért hagytuk, hogy így legyen?

blog_malaj.jpg

http://index.hu/galeria/index/kulfold/2014/07/18/megindult_a_harc_a_fekete_dobozert/

MH17: A hitványság diadala Tovább
Tisztelet az Origónak!

Tisztelet az Origónak!

Tizenhat éven át több tucatnyian munkálkodtak Magyarország egyik első hírportálján. Az objektivitására különösen figyelő origo példakép lehetett sokak számára, akik a konzervatív újságírást szerették. A internettől távol álló, komoly stílusú cikkeikben általában rendkívüli alapossággal jártak utána a tényeknek. Több újságírójuk, fotósuk nyert díjakat; kétségtelenül a szakma nívóját képviselték.

A héten azonban az alkotó gárda egy jelentős része úgy döntött, hogy nem bírják tovább. Főszerkesztőjüket hirtelen, egyik napról a másikra elvesztették, magyarázatként pedig csak üres frázisokat kaptak. Szertenézve a reklámadótól megrettent médiában, tudták, nehéz lesz máshol folytatni. Mégis a bizonytalan jövőt választották a biztos megélhetés helyett. Emelt fővel mondtak fel, hogy becsületük megmaradjon.

Sajnálatra méltó, hogy előfordulhat hazánkban, hogy jobb sorsra érdemes sajtómunkások ilyen helyzetbe kerülhetnek. Mert legyen bár egy multinacionális cég leányvállalatának tartalmi stratégiájában beállt változás vagy politikai nyomás, az eredmény ugyanaz: erkölcsös, tehetséges férfiaknak és nőknek kell új állás után kutatniuk egy válságba süllyedő iparágban.

Írni, fotózni, videózni továbbra is fognak: vérükben van, szeretik - ez látszik. A mai média helyzetben kétséges azonban, hogy ezt ugyanígy, főállásban tudják folytatni. Reméljük a legjobbakat, hiszen méltatlan lenne, ha ilyen színvonalas alkotók csupán hobbibloggerekként folytathatnák.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont tisztelettel adózik az Origo összes távozó munkatársának. Az Önök története minket arra inspirál, hogy mi is próbáljunk hasonlóan bátor, lelkiismeretes és elvhű újságírókká válni!

Tisztelet az Origónak! Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
Nemzeti vegyesbolt: kávét, cigit, trafik mutyit?

Nemzeti vegyesbolt: kávét, cigit, trafik mutyit?

Hogyan lehet az amerikai a kilencvenes évek amerikai kisváros útszéli kisboltjában konzervált életérzést magyar kontextusba helyezni? Hát adjunk hozzá egy trafik, elnézést, nemzeti dohánybolt koncessziót, érleljük picit a hazai, elnézést, nemzeti kilátástalanság pocsolyájában, és rögtön megkapjuk Kevin Smith kultikus Shop-stop (Clerks) filmjét, Dömötör Tamás színházi darabja magyaros tálalásában.

trafik4.jpg

A KOMA Bázis fiatal gárdája állította színpadra a Nemzeti Vegyesboltot, a magyar valóságra rászabva, átültetve az eredeti történetet, képes volt arra, amire az elmúlt időszakban a média alkalmatlan volt. Kulturáltan, szórakoztatóan, igaz a karikatúra határai között elnagyoltan, ám elemi mód valósághűen ábrázolja a magyar (és kelet-európai) „pénzzel minden jogszabály értelmezhető másként is” mentalitást.

Nemzeti vegyesbolt: kávét, cigit, trafik mutyit? Tovább
Abszolút első a Corvinus Egyetem!

Abszolút első a Corvinus Egyetem!

A hallgatói kiválóság alapján készített kari ranglistát egyetemünk Gazdálkodástudományi Kara vezeti.

Miként lehet az, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói létszámát és diplomáinak értéket is növelni tudta az utóbbi évekhez képest, mindezt pedig egyedüliként a magyar egyetemek közül!

Tisztelt Egyetemi Polgárok!


A mai napon értesülhettünk mindannyian arról a jó hírről, hogy Intézményünk, a Budapesti Corvinus Egyetem szilárdan őrzi hosszú évek kemény munkájával kivívott pozícióját Magyarország legjobb felsőoktatási intézményei között. 

logó.jpg

Abszolút első a Corvinus Egyetem! Tovább
“I’m grateful to be a member of the Corvinus University!"

“I’m grateful to be a member of the Corvinus University!"

The Corvinus University had that honour that Ban Ki-moon, the Secretary General of the United Nations, is now our honorary Doctorate. The celebration took place on 2013.10.09.

“Köszönöm, hogy Közgázos lehetek!” He began his speech with this Hungarian sentence which means that “I’m grateful to be a member of the Corvinus University”. He spoke about the similarity of the object of our university and the UN. “Building a peaceful and better world!”

bankimoon.jpgphoto: Ádám Hajas,Corvinus Media

First of all he began his speech with a story from his childhood. When the revolution broke out in Hungary in 1956, he was an elementary school student. It was just a few years after the war between the two Koreas, and he had a speech in the school in which he mentioned our nation. That’s the reason why he feels sympathy for the Hungarians: our love of freedom.

He spoke about the actual achievements of the UN, for example the Syrian situation and the disarmament of chemical weapons in the country. Thanks to this, a military intervention had become avoidable. His Excellency recorded it as a great success of the diplomacy.

The UN will make every effort against the contravention of human rights. He also spoke about the future plans and he highlighted that the sustainability is really important. So the reduction of the green house gases, plans to slow down the climate change, plans against the poverty and famine is on the primary purposes of the organization.

Hungary is no exception. We have to do every effort to create a better world. He asked us to be cosmopolitan and to think worldwide. With these, we can reach a peaceful world.

by István Kárász

“I’m grateful to be a member of the Corvinus University!" Tovább
Viszlát Vidámpark! Helló menő, korszerű eszményi kép a Városligetről?

Viszlát Vidámpark! Helló menő, korszerű eszményi kép a Városligetről?

Párhuzamosan azzal, hogy beadagolta a köztudatba a média, hogy szeptember végén könnyes búcsút veszünk a Vidámparktól megjelentek a szupermodern, nyugat-európai látványtervek az új high-tech Városligetről. Így talán nem is annyira keserű az elválás?! Kérdés persze, hogy kinek mennyire fáj, hogy az idén bicentenáriumát ünneplő, egykor nagy műgonddal megtervezett, csodálatos parkból kivonulnak a neonfények, a 80-as évek slágerei a dodzsemmel, és az egész olcsó falunapok hangulat.

varosliget_regikep.JPG(Forrás: www.varosliget.hu)

Szegény Heinrich Christian Nebbien lehet, hogy már így is nyugtalan volt egy kicsit. Ő tervezte ugyanis a főváros első közparkját, és nyerte meg terveivel a József nádor által kihirdetett pályázatot 1813-ban. Számos nálunk sokkal felvilágosultabb országot előztünk meg ezzel, hiszen a mi fővárosunkban volt először park teljes egészében megnyitva a város lakossága előtt, a közjólét javulásának érdekében. Összehasonlítva a korai terveket a mai állapottal minduntalan századfordulós idillikus képeket sorakoztatok a lelki szemeim elé…

városliget_levtar.JPG

A Városliget helyszínrajza a XIX. században (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

…és miért is ne lehetne ilyen. Miért ez a túl intenzív használat? Miért ne lehetne egy összefüggő, több, mint nyolcvan hektáros zöldfelület a város szívében, a maga kis klasszicista, és romantikus bájával, és néhány épített elemével? Ahová bátran kimehetnénk a kockás plédünkkel piknikezni anélkül, hogy random árusok ócska spongyabobos celofánlufikat sóznának ránk aranyáron? Ahol mindennek meglenne a helye, mint akkoriban.

Mindenesetre néhány generáció és mi is hálásak lehetünk, hogy a Városligetben helyet kaptak a családi piknikeink és a kamaszkori pironkodós randevúink….De azt gondolom jó ez nekünk úgy ahogy van. Lehet egy kicsit ingerszegény korunk emberének, de pont ez a zseniális benne. Nem feltétlenül van szükség a fejlesztésére, nem kell csillogó múzeum negyed és fura üveghegy. Elég lenne egy-két nagy zsák fűmag, hogy puhább legyen a placc a fűbenfekvéshez.

Fejlesszünk, zárkózzunk fel, csalogassunk turistákat, de ne a maréknyi zöldterületből csipkedjünk le folyamatosan.  Tartsuk tiszteletben azt, ami a Városliget rendeltetése már  kétszáz éve,  és használjuk „csak” közparkként…

Viszlát Vidámpark! Helló menő, korszerű eszményi kép a Városligetről? Tovább
A "véres" kampány

A "véres" kampány

Miért hibás termék a devizahitel?

2008 előtt ömlesztették a bankok a jen és a svájci frank alapú devizahiteleket a lakosságra. Ebben hibás a lakosság is, mivel nem mérlegelte a kockázatokat, azonban ha valaki elkezdett kételkedni ennek a terméknek a biztonságosságában a bankokban megnyugtatták, hogy nincs mitől félnie. Maga Csányi Sándor is felszólalt a devizahitelek mellett.

(http://otp.network.hu/blog/otp-csoport-erdekeltjeinek-kozossege-hirei/a-devizahitelezesunk-tortenete)

Nemzetközi szervezetek is figyelmeztették a MNB-t és a kormányt, hogy a tűzzel játszanak, azonban a kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az intelmeket és nem kommunikálta le a lakosságnak.

A "véres" kampány Tovább
Befogad vagy kizsákmányol?

Befogad vagy kizsákmányol?

Minek köszönhető egyes jóléti államok sikere, és ezzel együt hogyan definiáljuk a sikert? A tavalyi év egyik sikerkönyve, a Why nations fail (the origins of power, prosperity and poverty) erre probál választ adni. A címét elolvasva az első benyomásom az volt hogy nagyvalószínűséggel egy újabb szenzációhajhász művel gyarapodott a polcom. Ez a véleményem hamar megváltozott, mivel a könyv, zseniálisan közeliti meg ezt a régóta vitatott kérdést és ezzel együtt könnyen fogyasztható a mondanivalója.

Sokak szerint egy társadalom sikerét legjobban a földrajzi elhelyezkedése befolyásolja (sokak ehhez hozzá teszik a kulturát és a vallást is). A szerzőpáros szerint a legszemléletesebben talán Észak- és Dél Korea hosszú múltú történelmi viszonya adhatna reális választ, hiszen ami igazán megkülönbözteti a határ két oldalán élők életét az nem más mint az eddig kialakult politikai és intézményrendszer.

Daron Acemoglu  James A. Robinson, a két amerikai közgazdászprofesszor szinte az egész eddigi történelmet górcső alá vették, hogy bizonyítsák viszonylag egyszerűnek tűnő feltevésüket, miszerint a gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit. Szerintük, azok a nemzetek igazán sikeresek amelyek a történelem folyamán sikerrel alakitottak ki jól működő, ugynevezett befogadó politikai és társadalmi intézményeket, amiben az emberek tehetségük szerint vállalkozhatnak egyenlő feltételekkel, amit az állam hosszútávon biztosítani tud. Ennek ellentéte a kizsákmányoló vagy helysebben kitaszító (angolul: extractive) intézményi berendezkedés, ahol az elit kisajátitja az erőforrásokat és így idővel mélyszegénységet okozva még inkább magához veszi a hatalmat.

Ez könnyen magában hordozzhatja a további problémákat, mint Egyiptomban vagy több afrikai országban, ahol a forradalommal sikeresen váltanak vezetőket de azok elfoglalják elődeik helyét egy hasonló rendszer élén. Ezzel nem azt állítják hogy a váltás lehetelen, csak hogy sokkal valószínűbbnek tartják a „rossz” és a „jó” körök kialakulását, vagyis amikor a rossz rendszerek még rosszabbakat, a jól működők pedig még jobbakat eredményeznek. (Talán innen származhat a magyar cím: A fejletlenség körei)

Fontos kérdésként kezelik a demokrácia szerepét is, hiszen ennek hiánya befolyásolja a vállakozó szellemet és ezáltal a termelést is. A tisztán látást bonyolitja hogy megfelelő forrás-elvonásokkal akár két-három évtizeden át is fentartható a fejlődés, de tovább nem. Ez alapján ha Kína nem változtat a politkai berendezkedésén, úgy nem sokáig lesz ilyen szép íve az eddig remekelő kínai gazdaságnak.

 Ebből tévesen arra következtethetnénk hogy a könyv a szegényebb társadalmak hibáit kiemlve, alárendeli azokat az angolszász politikai kulturáknak. Valójában szerzők példák sokaságával bizonyítják, hogy gyakran épp az európai gyarmatosítók vezettek be afrikai és ázsiai országokban kizsákmányoló intézményeket, amelyeket aztán örökségűl hátra hagyva az új elit tovább működtetett.  Arra is kitérnek hogy az egyébként joggal ünnepelt angolszász demokráciák a történelem során milyen elönyre tettek szert a rabszolga-kereskedelemmel, de nem kimélték Franklin Rooseveltet sem, akinek egyébként sokat köszönhet Amerika, de az 1937-es birák leváltását nem tudta véghez vinni.

A majdnem ötszáz oldalas munkában találhatunk magyar vonatkozást is. Külön emlitik az Osztrák–Magyar Monarchiát, és a háború utáni Magyaroszágot. Most inkább ezutóbbiból kiemelve, szerintük a kezdeti szerencsétleségek után, 1990 óta sikerült kialakitanunk a „jó” renszereket, amiket az Eu-hoz való csatlakozás csak tovább erősített és bár úgy fest a politikai kultúra és társadalmi értékrend  nincs a megfelelő szinten, két évtized tekintetében még nehéz megmondani hogy melyik úton járunk.

De mivel lehet fejleszteni a befogadó intézményeket? Acemoglu és Robinson szerint „nincs bevált recept”. Ez csak az embereken és a történelmen múlik.

Befogad vagy kizsákmányol? Tovább
Válasz Istenadta kollégámnak

Válasz Istenadta kollégámnak

Az a jó ebben az interwebz nevű dologban, hogy a legkülönfélébb véleményekkel ismerkedhetünk meg általa. Fontos ugyanis megérteni, hogy mely gondolati ívek mentén jutnak el az emberek társadalomképükhöz, melyből aztán gazdasági és politikai cselekvéseik eredeztethetők. Előfordul persze, hogy a szépen megrajzolt gondolati ívek összegubancolódnak kissé. Istenadta szerzőtársam keddi cikkében felfedeztem néhány ilyen bukfencet, melyekre megpróbálok most rávilágítani. A Nyájas Olvasó pedig majd eldönti, melyikünk a helikopter.

Válasz Istenadta kollégámnak Tovább
Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Bevezetésként le szeretném szögezni, hogy nem a pszichológiai értelembe vett belső szabadságról fogok beszélni, hanem a személyes szabadságról, arról, hogy létezik-e úgy összességében bármely közösségen belül valós szabadság. Aztán Magyarországon milyen helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, a társadalom mely rétegétől tekinthetjük magunkat mozgásban, szólásban, szabad akaratban szabadnak. Ez miért alakulhatott ki? Toleráns-e a magyar társadalom?

Személyes meglátásaim következnek:

 

Forrás: https://m.blog.hu/te/tenytar/image/kordon.jpg

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?... Tovább