Közgazdász Online


Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban

Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban

china-belt-road.jpg

Az “Új Selyemút”, vagyis Kína Övezet és Út projektje Magyarországon is áthalad. Mit jelent ez a közép-kelet-európai régióra nézve? Hol tart most, mennyire sikeres? Mik a kockázatai számunkra? Dr. Matura Tamással, a Corvinus Egyetem oktatójával, Kína-szakértővel beszélgettünk.

2021.08.14. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Trade Finance Global

Valós veszély vagy nyugati propaganda?

„Nagyon nehéz szétszálazni a propagandát a valóságtól: igaz-e az, hogy egyes országok adóscsapdába estek? Ez így igaz. Igaz-e az, hogy a kínaiak tudatosan adósságcsapdába lökik a Selyemút országait, ahogy az amerikaiak állítják? Na, ez már nem igaz.” – Matura Tamás

matura.pngMatura Tamás szerint Magyarországot nem fenyegeti adósságcsapda, ugyanis ha a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan esetleges érkezésének költségeit összeadjuk, az összeg továbbra is menedzselhető a magyar gazdaság méretéhez képest. Néhány nyugat-balkáni országban a kínai projektek a GDP 20-40 százalékát is kiteszik, nálunk azonban legfeljebb a 2-3 százalékot érik el.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak jó üzlet lenne a Budapest–Belgrád vasútvonal.”Hét-nyolc éve beszélünk róla, de én még nem láttam komolyabb elemzést, ami azt mondta volna, hogy ez az évszázad befektetése” – mondja Matura Tamás.

Más országokat sem szándékosan lök adósságcsapdába Kína. Van néhány kínos eset Matura Tamás szerint, például Srí Lankának és Malajziának kikötőket kellett átadnia, de a bedőlt projektek aránya nem sokkal rosszabb, mint az IMF-nél vagy a Világbanknál.

download.jpg

Kép: Ship Technology Global

“A kínaiak olyan szerződéseket írnak alá, ami az ő oldalukat százezer százalékig biztosítja, és az már nem igazán érdekli őket, hogy az a kormány, amely ezt aláírja, ezt felelősséggel teszi-e meg” – mondja Matura Tamás. A nyugati bankok és szervezetek viszont elvégzik a due diligence procedúrákat, megvizsgálják a környezeti hatásokat, a fenntarthatóságot, a megvalósíthatóságot és a lehetséges kockázatokat is, csak ezek után adnak hitelt.

Kínának is változtatnia kell a gyakorlatán, mondja Matura Tamás. “A kínaiak elkezdték visszafogni a saját hitelkihelyezéseiket, mert rájöttek, hogy ha túl sok bukott vagy nem teljesített hitel van, az a saját pénzügyi rendszerüknek árt egy idő után. Szépen lassan rájönnek, hogy azok a nyugati sztenderdek, amiket a nagy nyugati intézetek és bankok követnek, nem véletlenül alakultak úgy, ahogy.”

Gazdaságfejlesztés – Kína belső motivációi

download3.jpg

A gazdasági és pénzügyi dimenzió képezi az Új Selyemút projekt magját. A kínai gazdaság növekedése miatt a belső piac már nem volt képes felszívni az ipari, főként építőipari és pénzügyi kapacitásokat. Ezek külföldön kerestek megbízást, és ennek következtében a projektek hitelezésen és infrastrukturális befektetéseken alapulnak. „Ez történt az Egyesült Államokban is 60-70 évvel ezelőtt, valamint előtte a britekkel, franciákkal, és most Kína is eljutott ide” – hívja fel a figyelmünket a mintára Matura Tamás.

Az Új Selyemút működési modellje a pénz körbeutaztatásáról szól. Kína nagyjából piaci alapon ad hitelt 20 évre szóló kamattal, melyre a fogadó ország kénytelen állami garanciát vállalni. “Kínai részről innentől túl nagy kockázat nincsen” – mondja Matura Tamás. Emellett sokszor feltétel, hogy kínai vállalatokat kérjenek fel a beruházásra, így a pénz nagy része kétszeresen jut vissza Kínába.

A projekt Nyugat-Kína fejlesztését is célozza. Kínára több száz éve jellemző földrajzi-regionális eltérés, hogy a tengerparti területek és az ottani városok mindig gazdagabbak, fejlettebbek voltak, hiszen be tudtak kapcsolódni a regionális és később a globális kereskedelembe. Közép- és Nyugat-Kína ehhez képest tulajdonképpen tengeri kijárat nélküli országnak tekinthető, ezeket a részeket  a fejlődés kevésbé érte el. Az Európába érkező vonatok közép- és nyugat-kínai  városokból jönnek, ez segít csökkenteni a Kínán belüli gazdasági egyenlőtlenségeket is.

population-distribution-pattern-of-china-in-2015.png

Kép: Researchgate

Az Új Selyemút Hszi Csin-ping személyes politikai ambíciója és öröksége. Mindegyik kínai vezetőnek volt egy zászlóshajó projektje – Hszi Csin-pingnek pedig kettő is van. A belpolitikai a Chinese Dream, a kínai álom, a külpolitikai Kína vezető szerepvállalása a világpolitikában – szembemenve Teng Hsziao-ping harminc évig betartott külpolitikai iránymutatásával, a tartózkodó politikával.

Geostratégiai projekt – külpolitikai motivációk

A projekt nagy geostratégiai jelentőségű Kínának. Mivel az ország lakossága és a gazdaság túlnyomó része az ország keleti és déli felén található, szállítmányozás és külkereskedelem terén is nagyon függ a tengeri szállítmányozástól, és sérülékeny az erős flottával rendelkező gazdasági nagyhatalmakkal és a potenciális blokádokkal szemben. Matura Tamás szerint Pekingnek fontos, hogy a külgazdasági kitettség egy részét szárazföldi útvonalakra tereljék, és ne kizárólag a tengeren tudjanak behozni nyersanyagokat.

Szerinte az Új Selyemút arra is szolgál, hogy ellensúlyozza az amerikaiak projektjeit, amelyek Kínát hivatottak kirekeszteni a megaregionális kereskedelmi és befektetési együttműködésekből. “Kína elkezdett egy párhuzamos nemzetközi intézményrendszert kiépíteni, ami a fennálló világrend érdekeit sérti, és konkurenciává válhat” – mondja Matura Tamás.

download2.png

Kép: Kínai intézmények és nyugati megfelelőik. Forrás: Mercator Intézet

„Az amerikai propaganda persze azt mondja, hogy Kína befolyást vásárol. Ez nem feltétlenül igaz, az viszont elkerülhetetlen, hogy ahol Kína – vagy bármilyen ország – gazdaságilag megjelenik, és az adott harmadik ország elkezd függni tőle, az értelemszerűen politikai befolyást is eredményez” – mondja Matura Tamás. “Összességében nem úgy tálalják az amerikaiak, ahogy valójában működik, de a végeredmény tényleg ugyanaz: Kína gazdasági befolyása mellett a politikai befolyása is nő.”

Végül pedig a program Kína imidzsének, nemzetközi megítélésének javítását is célozza. A hivatalos kommunikáció szerint Kína win-win szituációkat teremt, segít fejleszteni a közép-ázsiai, dél-ázsiai vagy éppen afrikai országokat. A BRI körülötti anomáliák és botrányok, illetve a pandémia azonban teljesen érvénytelenítette az ország imidzsjavító törekvéseit.

Hogy jelenik meg a projekt Közép-Kelet-Európában?

Mivel a kezdeményezés Hszi Csin-ping politikai zászlóshajója, minden Eurázsiában és Kelet-Afrikában létrejövő projektre igyekeznek rásütni a Belt and Road bélyeget, akkor is, ha nem infrastruktúráról, hanem valami egészen másról van szó, „mondjuk egy kínai nyelvi versenyről középiskolásoknak” – mondja Matura Tamás.

Ettől függetlenül a térségben nem igazán jöttek létre kézzel fogható, a Selyemúthoz köthető projektek, ugyanakkor a szakértő szerint nehéz szétszálazni, mi ténylegesen a projekt része. Az egyelőre csupán tervekben létező Budapest–Belgrád vasútvonal mellett például Lengyelországban van egy intermodális terminál a Kínából érkező vonatoknak, ami Németországba megy tovább.

A 17+1 együttműködés célja volt felpezsdíteni a közép-kelet-európai országok és Kína kapcsolatát, ez azonban elhalni látszik. A legutóbbi Kína–Közép-Európa csúcstalálkozó online zajlott, és Matura Tamás szerint diplomáciai kudarcként jellemezhető: 12 uniós tagországból hatan már csak miniszteri szinten képviseltették magukat, miközben a kínaiak most először emelték elnöki szintre. A csalódás abból is látszik, hogy Litvánia bejelentette kilépését, amit vélhetően hamarosan Észtország és Lettország is követni fog.

„Valószínűleg nem lesz látványos hattyúhalála, hanem inkább egy csendes eljelentéktelenedés, de a kínaiaknak és a közép-európaiak számításai sem jöttek be. Gazdasági előnyökkel alig járt, viszont politikai szempontból rengeteg kritikát kaptak a közép-európai országok – akkor meg minek” – mondja Matura Tamás.

„Gateway to Europe” – mennyire fontos Kínának a térség?

download.png

Matura Tamás szerint hiába hangoztatták a térség kormányai és Kína is, hogy a 17+1 és az Új Selyemút miatt Kelet-Európa lesz Kína központja, hídfőállása Európában – ez egyáltalán nem vált valóra, és szerinte megalapozott sem volt. Kína és Európa között évtizedek óta hatalmas a kereskedelmi forgalom, és ma is Rotterdam, Liverpool és Hamburg kikötői a belépési pontok. Ezért nehéz megmondani, mennyire fontos Kínának megmenteni a térségbeli projekteket.

„A kínaiak kultúrájából, diplomáciájából és általában a diplomáciából fakadóan arra nem számítok, hogy a kínaiak egyszer csak bedobják a törölközőt, és azt mondják, hogy hagyjuk az egészet, mert az óriási arcvesztés lenne otthon, és óriási győzelem lenne az amerikaiaknak meg a nyugat-európaiaknak” – mondja a szakértő.

Matura Tamás szerint ha Kína több pénzt akarna önteni a régióba, eddig is megtehette volna – tehát vagy nem akarnak, vagy nem tudnak így tenni. “A kínai vállalatok nem politikai, hanem pénzügyi alapon hoznak döntéseket, és nem segíti a közép-kelet-európai jelenlétet, hogy az itteni gazdaságok nem komplementer, hanem inkább kompetitív gazdaságok: mivel hasonló szinten vagyunk, mint Kína, nem egészítjük ki jól egymást.”

Megeshet, hogy a kínaiak valamilyen okból kénytelenek lesznek feladni a 17+1-et, mert már egy ország sem jelenik meg a csúcstalálkozón. “Ez nem megoldás lenne, hanem kényszer, és emiatt visszatérnénk a bilaterális kapcsolatokhoz azokkal az országokkal, akik erre még tartalmasan hajlandóak, például Magyarországgal. Szerintem most ők sem tudják, vakarják a fejüket, hogyan tovább, mivel töltsék meg ezt az együttműködést. Egyesek szerint a Fudan érkezését a kínaiak ilyen gesztusnak szánják, csak hát ez így vicces, hogy ha valami nem működik, adjunk belőle még egy kicsit. A magyar kormány motivációit érteni vélem, de nem biztos, hogy ez mondjuk a többi közép-európai országot megnyugtatja, hogy mégiscsak jó a 17+1, maradjunk benne, és mi is építtessünk a saját pénzünkből kínai egyetemet kínai vállalatokkal.”

Fudan, EU-politika – kínai befolyás Magyarországon?

Matura Tamás szerint nem egyértelmű, hogy a Fudan Budapestre települése tulajdonképpen tekinthető-e az Új Selyemút részének – ahogy korábban említette, mindenre „rányomhatják a bélyeget”.

"Kínában senki nem fogja azt mondani, hogy ennek semmi köze a Selyemúthoz. A hivatalos kínai híradásban nem láttam, hogy odaírták volna, hogy ez egy újabb állomása a Selyemútnak, ez egész egyszerűen a fokozódása Kína nemzetközi jelenlétének. De nyugodtan hívhatjuk egyetemi vagy szellemi Selyemútnak.”

Magyarország gyakran kiáll Kína mellett az európai színtéren – ezt nehéz másképp megfogalmazni, mint kínai befolyásként. Azonban mégsem erről van szó Matura Tamás szerint: „nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a kínaiak idetelefonálnak, hogy Magyarország vétózza meg ezt meg ezt Európán belül, hanem ezt a magyar fél önállóan, proaktívan teszi meg ismereteink szerint”.

Szerinte a látványos magyar kiállásnak a kínaiak nem is örülnek minden esetben, hiszen ez fokozza azt a nyugati percepciót, hogy Kína egyfajta trójai falónak használja Magyarországot az EU egységének megtörésére. Az ilyen következtetések pedig rontják Kína megítélését és kapcsolatait Európában. A szakértő szerint érdemes megjegyezni azt is, hogy Magyarország nemcsak Kínát, hanem többek között Oroszországot, Törökországot és Izraelt is óvja az EU-s kiritkától.

Kína megítélése Magyarországon

Magyarországon a kutatások szerint az ellenzék, a társadalom, a gazdasági szereplők nagy része, valamint a média sincs kedvező véleménnyel Kínáról. Matura Tamás szerint az ellenzéki pártok a kormányhoz hasonlóan partnert láttak Kínában, azonban az elmúlt egy év történései – a koronavírus-járvány és a Fudan kapcsán kialakuló helyzet – hatására romlott Kína megítélése. A társadalomban abszolút többségben vannak a negatív vélemények Kínáról.

„Az elmúlt pár hónapban készítettünk közvélemény-kutatást 13 európai országban, így Magyarországon is. Az emberek 35 százaléka nyilatkozta azt, hogy romlott a Kínával kapcsolatos megítélése az elmúlt három évben, 14 százalék mondta csupán, hogy javult, a többinek nem változott. A lakosság abszolút többségének rossz vagy nagyon rossz véleménye van Kínáról, talán csak negyede mondja azt, hogy jó vagy nagyon jó véleménye van az országról, a maradék egy negyed pedig semleges.”

Az üzleti világban is megfigyelhető egyfajta kiábrándulás: az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy Kína nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és nem lesz a magyar gazdaság fellendítője. A kulturális különbségek miatt a szervezés és a munkakultúra is nehézségeket okozhat, és Matura Tamás úgy látja, ezek összessége miatt „az üzleti elit is visszaereszkedett a realitás talajára”. Egy 2017-ben készült felmérés szerint a média hangvétele is negatív Kínával kapcsolatban.

Ha a 2022-es választások után marad a jelenlegi kormány, akkor csak két esetben várhatók jelentős változások a magyar Kína-politikában a szakértő szerint. Ha a közelgő német választások után az ottani kormány a mostanitól jelentősen eltérő, új Kína-politikát vezet be, lehetséges, hogy a magyar kormánynak ahhoz kell idomulnia. Illetve ha a magyar Kína-politika megüti az USA ingerküszöbét, és az ottani kormány megpróbál valamilyen változást eszközölni – ez azonban nem valószínű.

Több kutatás is készült Kína megítéléséről a közép-kelet-európai régióban Dr. Matura Tamás részvételével. Olvass utána mélyebben!


Közvélemény-kutatás Kína társadalmi megítéléséről

Dr. Matura Tamás elemzése az előző közvélemény-kutatás magyarországi eredményeiről

Médiaanalízis Kína megítéléséről a régióban

- Kínai befektetések a régióban

Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban Tovább
Valahol Európában – A Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (II.)

Valahol Európában – A Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (II.)

fradi1_ferencvarosi_tc.jpg25 év. Ennyit kellett várnia a Ferencváros szurkolóinak arra, hogy ismét a legrangosabb európai kupasorozatban szerepelhessen a zöld-fehér csapat. 11 éve nem járt magyar klub a Bajnokok Ligája főtábláján, így a kérdések sora szinte végtelen. Kétrészes cikksorozatunk folytatásában áttekintjük, hogy miben is bízhat a Ferencváros, és egyáltalán hol a helye a magyar klubfutballnak Európában.

2020.10.19. Írta: Rada Bálint / Borítókép: Ferencvárosi TC

Ferencvárosi TC. Ez a felirat állt azon a cetlin, amit Didier Drogba, korábbi Bajnokok Ligája-győztes labdarúgó utolsóként húzott ki a Bajnokok Ligája csoportkörének genfi sorsolásán. A magyar bajnokság címvédője sorban a svéd (Djurgardens), a skót (Celtic), a horvát (Dinamo Zagreb) és a norvég bajnokot (Molde) búcsúztatva jutott olyan magasságba, ahol utoljára a Debrecen járt, még 2009-ben. Akkor a DVSC-nek a Liverpool, a Fiorentina és a Lyon mellett nem sok esélye volt – végül 0 ponttal, csoportutolsóként zárt, bár többször is megnehezítette a jóval magasabb nívót képviselő csoporttársai dolgát. A Ferencvárosnak sem kegyelmezett Fortuna: Cristiano Ronaldo és a kétszeres BL-győztes Juventus, Lionel Messi és az ötszörös győztes Barcelona, illetve az ukrán rekordbajnok Dinamo Kijev lesz Rebrovék ellenfele. A riválisokról ITT írtunk részletesen.

Ahogy a korábbi években megszokhattuk, idén is egyetlen magyar csapat szerepel majd a nemzetközi porondon. A 2009-10-es szezon kezdete óta (ekkor jött létre az Európa Liga, illetve ekkor alakult át a Bajnokok Ligája selejtezőrendszere) ez a hatodik alkalom, hogy magyar együttes valamelyik UEFA-klubsorozatban bizonyíthat. Összehasonlításképp: ezzel a rangsorban Kazahsztánnal holtversenyben állunk, Románia, Ciprus vagy Bulgária pedig bőven előttünk jár.

fradi2_reuters_russel_cheyne.jpg

(kép forrása: Reuters)

Ha csak a Bajnokok Ligáját vizsgáljuk, az idei a harmadik magyar fellépés a porondon az FTC 1995-96-os, illetve a Debrecen 2009-10-es szezonja után – ez a 26. helyre elég a vonatkozó rangsorban, ami az 50 UEFA tagállamot tekintve pont a mezőny közepét jelenti. A listát a spanyolok vezetik 95 részvétellel, a környező országokból Ukrajna (32), Románia (12), Csehország (12), Ausztria (9) és Horvátország (8) is jócskán megelőz minket. Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország hozzánk hasonlóan három szereplésnél tart, Szerbia pedig négynél.

De mi a helyzet az FTC helyével a mai mezőnyben? Bár a sokat idézett transfermarkt.de alapján fölösleges lenne messzemenő következtetéseket levonnunk, mindenképp sokatmondó, hogy a magyar csapat kerete messze a leggyengébb a harminckettes mezőnyben: a Ferencváros játékosainak piaci értékét 24 millió euróra taksálja a portál. Ez soknak tűnhet, ám alig több mint fele a sorban őket megelőző BL-újonc Midtjyllandnek (42 millió euró). Sőt 11 olyan csapatot is találunk a mezőnyben, ahol egy-egy játékos átlagos piaci értéke magasabb, mint a Fradi teljes keretértéke. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Ferencváros az egyetlen klub a főtáblán, amely a selejtező első köréből jutott el idáig, ráadásul minden párharcban kevesebb helyzetet alakított ki, és kevesebbet birtokolta a labdát, mint aktuális ellenfele, két dolog is egyértelművé válik. Az egyik, hogy a Fradi jelenléte Európa 32 legjobb csapata között már önmagában szenzációs teljesítmény. A másik pedig, hogy az idehaza csillagászati összegnek tűnő átigazolási díjak és piaci értékek mennyire aprók a nemzetközi piacon - igaz, a játékosokra költött fizetések tekintetében már nem mutatkozik ekkora különbség. A Ferencváros 2019-ben nagyjából 5 milliárd forintot költött erre a célra, az Ajax például 8,6 milliárdot (23 millió euró), a tavalyi elődöntős Lyon 21 milliárdot (58 millió euró), a címvédő Bayern pedig nagyjából 62 milliárdot (170 millió euró). A már említett Midtjyllandnál ez az érték alig több mint 2 milliárd forint (kb. 6 millió euró).

ferencvaros-szurkolok_mti_kovacs_tamas.jpg

(kép forrása: MTI, Kovács Tamás)

De akkor miben bízhat a Fradi a folytatásban? 

A Ferencváros úgy tudott a jóval esélyesebb Dinamo Zagreb-Celtic páros fölé kerekedni, hogy reaktív taktikával és precíz kontrajátékkal fektette két vállra ellenfeleit. Rebrov a nemzetközi porondon hajlamos az ellenfél játékához igazítani taktikáját: míg a magyar bajnokságban a 4-2-3-1-es felállás és a domináns, támadó szellemű stílus jellemzi a zöld-fehéreket, addig Európában inkább a 4-3-3-as felállásban bízik az ukrán edző. Ez a fajta taktikai rugalmasság az egyik legfőbb oka annak, hogy 25 év után ismét sikerült a főtáblára kerülés: ha a helyzet úgy hozza, Rebrov három labdaszerző középpályással kezd (mint a Molde elleni odavágón), máskor center nélkül áll fel (mint a Celtic ellen), vagy a támadó középpályást egészen az árnyékék pozíciójáig tolja fel (mint a Molde elleni visszavágón). A keret elég mély a különböző szerepkörök folyamatos átalakítására – ez pedig kiváltképp a javuló átigazolási politikának köszönhető.

rebrov_mti_illyes_tibor.jpg

(A képen Rebrov, forrás: MTI, Illyés Tibor)

A Ferencváros általános kezdőjét ennek megfelelően nem egyszerű felrajzolni. A biztos pontoknak Dibusz Dénes tűnik a kapuban, Miha Blazic és Botka Endre a védelemben – utóbbi közép- és balhátvédet is játszott már –, illetve a Sigér Dávid, Haratin, Somalia hármas a középpályán. Támadásban kontrajáték esetén a norvég Tokmac és a nigériai Uzuni lehetnek a csapat vezérei (valószínűleg kreativitásuk és gyorsaságuk miatt favorizálja őket Rebrov a nemzetközi porondon), de akár az ukrán válogatott Zubkov, akár Franck Boli, akár Isael, vagy akár Varga Roland is megfordulhat mellettük. 

Fájó pont, hogy a Ferencváros nem a magyar tehetségek kiemelkedő teljesítményének köszönheti remek szereplését: a selejtezők során sosem volt négy magyar játékosnál több egyszerre a pályán, sőt: a Molde elleni odavágón mindössze ketten (Dibusz és Botka) szerepeltek a kezdőcsapatban.

ftc_molde_mti_kovacs_tamas.jpg

(Pillanatkép az FTC - Molde mérkőzésről, forrás: MTI, Kovács Tamás)

Az ellenfeleket vizsgálva a Barcelonát és a Juventust az egyszerűség kedvéért kezelhetjük egy kalap alatt: bár Koeman és Pirlo felfogása részleteiben eltér, nagyvonalakban mindketten hasonló stílust képviselnek, mely a labdabirtokláson alapul. Ennek megfelelően logikus, hogy a Ferencváros ismét a mély védekezésben és a kontrákban bízhat. Minőségben természetesen összehasonlíthatatlan az ugrás a korábbi ellenfelekhez képest, így már a tisztes helytállás is csodaszámba menne a zöld-fehérektől.

A Dinamo Kijev ellen nyílhat az egyetlen reális esély a pontszerzésre. Szerhij Rebrov 2014 és 2017 között volt a Dinamo edzője, ismeri a klubot, sőt, a keret egy részével együtt is dolgozott, ami mindenképp előnyt jelenthet számára. Ami kifejezetten érdekessé teheti a mérkőzést, hogy Lucescu a Dinamo kispadján jóval reaktívabb edzőnek tűnik, mint korábban a Sahtarén. Bizonyos ellenfelek ellen a magas labdabirtoklási arányban, míg máskor a gyors ellentámadásokban látja a megoldás kulcsát. A Ferencváros ellen erősebb csapatként vélhetően dominálni akar majd. Mivel sem Szirota, sem Zabarnij nem tartozik a villámléptű védők közé, a szélső bekkek pedig hajlamosak fent maradni támadásban, akár a széleken, akár a félterületekben is terület nyílhat Tokmac és Uzuni előtt. Ennek kiküszöbölésére Lucescu Kedziorát is játszathatja belső védőként: ez esetben biztosabb lehet a hátsó alakzat, a szélsőhátvédek ugyanakkor kevesebbet tehetnek hozzá a Dinamo támadásaihoz.

Akárhogy is alakuljon a Ferencváros BL-kalandja, fontos megjegyeznünk: az, hogy magyar csapatért drukkolhatunk a legrangosabb kupában, mindenképp felüdülés a hazai futballközeg, és kiváltképp a szurkolók számára.

Bár mind az FTC működésével, mind a magyar játékosok szerepvállalásával (illetve annak hiányával), mind a magyar klubfutball valós nemzetközi értékével kapcsolatban joggal vetődhetnek fel aggályaink, egy biztos: 25 év után a Ferencváros BL-résztvevő. És ezt már senki sem veheti el tőle.

Kedves Olvasó! Szólj hozzá Te is cikkünkhöz!

Kíváncsian várjuk véleményedet a Közgazdász Online Facebook-oldalán a cikk alatt.

Statisztikai források: SofaScore, transfermarkt.de, salarysport

Elemzői források: 24.hu, bunteto.com

Valahol Európában – A Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (II.) Tovább
Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

23897407_10155892318112229_1197187032_o.jpg

2016-ban egyetlen nőt sem jelöltek MTA levelező tagnak, pedig a nők ma már jelen vannak a tudomány számos színterén. Az egyetemi hallgatók között több nő van, mint férfi. Hova tűnnek a nők az egyetem után? A 21. században is a feminista alapértékekért kell harcolni? Elnököt választhatunk, de tudományos vezetőt nem? Ezekről a témákról beszélgettünk Nagy Beáta egyetemi oktatóval és genderkutatóval. (A cikk írása közben jött a hír, hogy Freund Tamás, az MTA új elnöke, is fontosnak tarta a bizottság munkáját, így Nagy Beáta továbbra is részt fog venni ebben a megtisztelő feladatban.)

Írta: Belayane Najoua

Tanulmány: 2019 ismét a „nők éve” az akadémián – törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására

Miért jött létre a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság 2016-ban?

2016-ban az MTA közgyűlésén mindenki meglepetésére és megrökönyödésére egyetlen nőt sem választottak meg levelező tagnak, márpedig ez az teljes jogú akadémikussá válás első lépése. Ez az eset, ami a 21. században szokatlan és kiábrándító volt, nagy vitát generált a Magyar Tudomány hasábjain. Ez nem csak a Magyarországon kutatók körében zajlott: a magyar helyzet híre Oxfordig is eljutott, hiszen több magyar kutató tagja külföldi tudományos akadémiának is. (cikk) Lovász László, az MTA akkori elnöke ezért a bizottság létrehozása mellett döntött, és engem is felkért annak tagsági pozíciójára. A bizottságnak  három fő célja volt:

1. megvizsgálni, hogy melyek azok az akadályok, amelyek miatt a nők nem kerülnek be  akadémikusnak;

2. beszélgetni ezekről a problémákról a vezető pozícióban lévő férfiakkal a már akadémikus nők segítségével;

3. javaslatok és intézkedések kidolgozása, amelyek megváltoztatják a helyzetet.

Tud-e konkrét intézkedéseket mondani más országból, melyek elősegítik a nők előretörését a tudományos életben?

Németországban és az Egyesült Királyságban is komoly intézkedéseket vezettek be, hogy legyen egy nőket támogató rendszer. Mindkét országban vannak előnyben részesítési szabályok, amik előírják, hogy a szabad helyek bizonyos részére kizárólag nőket lehet jelölni.  

A belső kutatásuk szerint az akadémikusok 71%-a ismert alkalmas női jelöltet, de csak 61,5%-a tervezte, hogy jelölni is fogja. Mi lehet ennek az oka?

Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy nem a saját tudományterületén belül lát rátermett jelöltet. Ráadásul az akadémiai osztályok szempontjából fontos olyan jelöltet indítani, aki esélyes a megválasztásra. A szabályok szerint, ha valakit háromszor jelölnek, és mindhárom sikertelen, akkor többet nem jelölik az adott tudóst. Véleményem szerint ez is  áll a számok mögött:  ha a jelölő ismer is egy megfelelő női jelöltet, de bizonytalan abban, hogy a jelöltnek lesz-e elég támogatója, akkor nagy valószínűséggel inkább nem fogja jelölni.

pexels-abby-chung-1106468.jpg

Kép: Abby Chung, Pexels

Mit jelent a tanulmányban említett szivárgó vezeték?

Ez a kifejezés a nők a tudományos világban kialakult helyzetére használt metafora. Képzeljünk el egy karrierpályát, amin nagyon sok tehetség elindul, és azt látjuk, hogy bizonyos pontoknál a legtehetségesebb nők eltűnnek: anyaság, gondoskodás, külföldi utazások hárítása miatt, ezért szépen  eliszivárognak. Ha egy kutató valamilyen oknál fogva, legyen az a családalapítás, idősgondozás, kikerül a “csőből”, akkor nagyon nehéz oda visszakerülni. A bizottság hároméves munkája során arra is fény derült, hogy a nők sokkal több olyan lehetőséget hagynak ki, ami a kutatói életüket fellendíthetné, mint a férfiak. Nehezebben fogadnak el egy külföldi pozíciót, vagy egy több hónapos külföldi kutatást, egyszerűen azért, mert több olyan tényező van az életükben, amiktől nem tudják, nem szeretnék függetleníteni magukat, a férfiak pedig sokkal jobban hárítják maguktól ezeket a társadalmi reprodukcióval kapcsolatos feladatokat.

Mit gondol Somogyi Péter javaslatairól, ami a nők MTA-ba kerüléséről szól?

Minden olyan felvetés ami oldja ezt a nagyon merev struktúrát, és elősegíti az akadémiai tagságra érdemes nők előrejutását, nagyon hasznos és megfontolandó az egész magyar kutatói élet számára. A nők számos tudományterületen bizonyították, hogy ugyanolyan értéket tudnak nyújtani a tudományos életnek, mint a férfiak.

Ennek ellenére sokkal többen hivatkoznak férfiak által írt tanulmányokra, mint a nők által írtakra. Ebből is látszódik, hogy a nőknek többet kell lerakniuk az asztalra  ugyanolyan szintű elismerésért, mint a férfiaknak. A férfiaknál elfogadott egyfajta szakmai önfényezés, míg a nőknél ezt általában negatívumként kezelik. 

Milyen tudományterületeken van a legnagyobb változás a nemek között?

Az orvostudomány változott legnagyobb arányban, illetve a társadalomtudományoknál is megnőtt a női kutatók száma. Nemzetközi szinten a STEM pályák (Természetudomány, Technológia, Mérnök, Matematika) tapasztalható nagyobb változás.

pexels-chokniti-khongchum-3938022.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Ön szerint mi az oka annak, hogy az orvosi tudományoknál van a legtöbb női tag?

A kölcsönös támogatás és a szakmai szolidaritás a láthatóan fontos  támasza az orvosi területen kutató nőknek. Az elmúlt három év során is rengeteg fórumot és előadást tartottak fiatal nőknek, és hihetetlenül komolyan vették a pályakezdők által megfogalmazott problémákat. Nemcsak meghallgatták azokat, hanem tenni is próbáltak a megoldásért.

Milyen javaslatokat fogalmazott meg a bizottság?

Két fontos javaslatot érdemes megemlíteni, amiből egyet elfogadtak, a másikat pedig reméljük, hogy a jövőben sikerül majd alkalmazni. Az MTA létrehozott egy ösztöndíjat, amit olyan gyerekes szülők kaphatnak meg, akik a gyereknevelés miatt jelentős időhiányban szenvednek, így a kutatói produktivitásuk is alacsonyabb, mint a gyerekvállalás előtt volt. Egy másik kezdeményezésünkben pedig olyan előadásokat javasoltunk, amiben az egyes tudományterületeken tevékenykedő nők bemutathatják az eredményeiket, az éppen zajló kutatásaikat. Ez láthatóvá tenné a női teljesítményeket is. Ezért is örülök, hogy a bizottsági munka rövidesen folytatódik.

Kedves Olvasó! - Mit vigyél magaddal ebből az interjúból?

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság felállítása nagy előrelépést és fontos üzenetet jelent az egész társadalom számára. A nemek közötti egyenlőtlenség, habár egyre kisebbnek látszik, nem tűnt el a társadalomból, még a legfejlettebb országokban sem. Nagyon hosszú folyamat áll előttünk, legyünk akár nők, akár férfiak. Nőként küzdeni kell, és támogatni egymást, hogy érvényesülni tudjunk, míg férfiként fel kell használni a nemünkből fakadó privilégiumot  az egyenlőség megvalósításáért, és ki kell állni a valódi értékek mellett attól függetlenül, hogy nőt vagy férfit illet az elismerés. Ha ez sikerül, akkor rá fogunk döbbenni, hogy a nők is lehetnek matematikai zsenik és ugyanannyira megérdemlik az elismerést, mint a férfiak.

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk Tovább
Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.)

Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.)

17267881892_7234410872_b.jpg

25 év. Ennyit kellett várnia a Ferencváros szurkolóinak arra, hogy ismét a legrangosabb európai kupasorozatban szerepelhessen a zöld-fehér csapat. 11 éve nem járt magyar klub a Bajnokok Ligája főtábláján, így a kérdések sora szinte végtelen. Kétrészes cikksorozatunkban először az FTC ellenfeleit vesszük sorra, illetve azt, hogy mit is várhatunk tőlük az idei szezonban.

Írta: Rada Bálint. borítókép: Katona Marcell, flickr

Spirito

A Juventusnál ha nem is teljes megújulásról, de erőteljes irányváltásról kell beszélnünk. Bár a zebrák zsinórban kilencedszer (!) is megnyerték az olasz bajnokságot, a mutatott játék és a Lyon elleni kínos BL-fiaskó után menesztették Maurizio Sarri vezetőedzőt, hogy Andrea Pirlót ültessék a helyére. Pirlo korának meghatározó klasszis irányítója volt, a keret több tagja is játszott mellette vagy ellene, az öltözőben így komoly tiszteletnek örvend. Ugyanakkor – a profi labdarúgás világában szinte példa nélküli módon – vezetőedzői tapasztalat nélkül nevezték ki a klub élére. Sőt: Pirlo első edzői megbízását július 30-án kapta, amikor a Juve U23-as csapatát bízták rá. Mindössze 9 nappal később már az első csapatnál írhatott alá 2 éves szerződést, miközben a profi edzősködéshez szükséges Pro License-t csak szeptember 16-án szerezte meg.

A villámkarrier ellenére azért több szempontból sem tűnik veszett ügynek a korábbi világbajnok kinevezése. Pirlo mindig is kiemelkedő játékintelligenciával rendelkezett, elmondása szerint edzői pályáján olyan ikonok voltak rá a legnagyobb hatással, mint Johan Cruyff, Pep Guardiola, Luis van Gaal, vagy korábbi mesterei, Carlo Ancelotti és Antonio Conte.

ronaldo_pirlo_getty_images.jpg

Kép: Getty Images

Mivel Pirlo rendszerében a játékosok szerepköre a fontos, nem pedig a pozíciójuk, így már a Juventus felállását sem könnyű felvázolni: sem a 3-5-2, sem a 3-4-1-2 nem fedi teljesen a valóságot. Támadásban a Juventus 3 védőt hagy hátul (az eddigi mérkőzéseken Danilót, Bonuccit és Chiellinit), védekezésben ugyanakkor 4 védőre váltanak: Danilo kihúzódik a jobbhátvéd helyére, míg Cuadrado a bal oldalt fedezi. 

A középpályán két játékos inkább a labdaszerzésért és a labdakihozatalokért, egy pedig a kreatív támadójátékért felel: Rabiot, McKennie és Ramsey hármasa a Sampdoria ellen kifejezetten jól mutatott, a Roma ellen már kevésbé. A két szélen Pirlo tükörszélsőkkel igyekszik lövőhelyzeteket kialakítani: Kulusevski kétlábasként ebben kiemelten jó, de a Sampdoria ellen visszalépő támadóként is remekül szerepelt. A mindössze 20 éves svéd újonc hamar beilleszkedett új klubjába, a következő években meghatározó játékos lehet. Legelöl Cristiano Ronaldo nem szorul különösebb bemutatásra: elképesztő, ahogy 35 évesen is a legmagasabb szinten képes extraklasszis teljesítményre. 

A Juventus egyik legnagyobb erőssége mindezek mellett a keret mélysége: de Ligt felépülése esetén remek passzkészsége miatt meghatározó lehet a védelemben, ahol Demiral is játékra kész; a középpályán labdatartás esetén Arthur, mélységi szerepkörben Bentancur vár bevetésre; elől pedig Paulo Dybala, Douglas Costa és Álvaro Morata is hadra fogható.

Ugyanakkor a Roma elleni mérkőzésen a csapat hiányosságai is kiütköztek: Chiellini és Bonucci lassúak, emiatt túl mélyen helyezkedtek ahhoz, hogy a McKennie-Rabiot párossal hatékonyan oldják meg a labdakihozatalokat, Cuadrado a legritkább esetben tudott visszazárni védekezni (ezzel különösen nehéz helyzetbe hozva az egyébként sem védekezéséről híres Danilót), a presszing sem kifejezetten működött, Dybala pedig túl értékes játékosnak tűnik ahhoz, hogy hosszú távon a kispadra szoruljon.

A Juventus vezetősége évek óta igyekszik felépíteni „az olasz Real Madridot” – az új stadion, az új címer vagy Cristiano Ronaldo leigazolása is az új arculat megerősítését szolgálta. Pirlo feladata lenne az, hogy a média- és reklámpiacon elvesztett „spiritót”, az Öreg Hölgy lelkét a pályán idézze meg újra. Óriási teher ez. Hogy a kétszeres BL-győztes képes lesz-e rá? Egyelőre csak találgatni tudunk…

A holland iskola

Amennyiben a Juventus esetén irányváltásról beszélünk, a Barcelona esetén találóbb a “tűzoltás” kifejezés használata. A klub Josep Maria Bartomeu regnálása alatt mély strukturális válságba süllyedt, mely a játékospolitikától a gazdasági helyzeten át az utánpótlásrendszerig és a szakmai stábig mindenre kiterjedt, és melynek mélypontja a Bayern München elleni 8-2-es vereség volt a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében.

barca_david_ramos_getty_images.jpg

Kép: Getty Images

Azóta a sportigazgató, Eric Abidal és a vezetőedző, Quique Setién is távozott a klubtól, a játékosok közül Luis Suáreznek, Ivan Rakiticnek, Arturo Vidalnak, Nelson Semedónak és Arthurnak sem volt választása, Bartomeu azonban maradt. Hogy meddig, az a napokban benyújtott bizalmatlansági indítvány miatt kérdéses. Ami biztos, hogy legkésőbb jövőre új elnöke lesz az FC Barcelonának: vélhetően vagy a Guardiola visszacsábítását ígérő korábbi elnök, Joan Laporta, vagy a La Masia megerősítésével és Xavi kinevezésével kampányoló Victor Font lesz a befutó.

Az érkezők oldalán a szakmai stábbal kell kezdenünk. A klub az utóbbi években jelentősen elfordult a Johan Cruyff által lefektetett alapoktól, így ismét egy hollandhoz fordult segítségül: Ronald Koeman foglalta el a vezetőedzői széket, segédedzője a Hoffenheimnél és az Ajaxnál is bizonyító Alfred Schreuder, valamint a klub korábbi klasszisa, a svéd Henrik Larsson lett. Játékosfronton visszatért Münchenből az óriási összegért igazolt Philippe Coutinho, a Betisből pedig a korábbi akadémista Carles Alena. Az első csapat teljes értékű tagja lett a mindössze 17 esztendős Ansu Fati, mellette pedig olyan tehetségek érkeztek, mint a Braga és a portugál válogatott szélsője, Francisco Trincão, a spanyol utánpótlás-válogatott Pedri, vagy az Ajax amerikai válogatott jobbhátvédje, Sergino Dest. Arthur helyét egy csereüzlet keretében egy kiváló mélységi irányító, Miralem Pjanic vette át, a kiemelt célpontok közül ugyanakkor Lautaro Martinez, Memphis Depay és Eric Garcia szerződtetése is kudarcba fulladt.

Bár a várt radikális átalakítás elmaradt, Koeman több sebet is befoltozott a Barcelona megtépázott testén. Míg Sétien és Valverde kifejezetten pragmatikus edzők voltak, Koeman nem egy határozott víziót próbál átütni a klubon, hanem épp fordítva: a keretben rejlő lehetőségek alapján igyekszik megalkotni a leginkább működőképes rendszert. A Barcelonára hosszú évek óta jellemző 4-3-3 idén közelebb áll a 4-2-3-1-hez, az igazi változás azonban a szerepkörökben található. Míg korábban Busquets volt a mélységi középpályás, mellette pedig két kreatívabb játékos töltötte be a 6-os és a 8-as posztot, a spanyol klasszis idén társat kapott maga mellé. Frenkie de Jong ezzel végre kedvenc posztján, a védelem előtt játszhat, ahol a labdakihozatalokban és a mélységi indításokban is fontos szerepet tölthet be, kettejük biztosítása mellett pedig szabadabban léphetnek fel a szélső védők. Ha már szélső védők: Jordi Alba és Sergi Roberto hasonló szerepkört töltenek be, mint Guardiola bal- és jobbhátvédei a Manchester Cityben: gyakran mozognak befelé, ezáltal folyamatos passzopciót jelentve a félterületekben. Sergino Dest érkezésével ez a játékelem tovább erősödhet.

A két defenzívebb középpályás azt is jelenti, hogy előttük egy igazi kreatív irányító is helyet kaphat, aki megkötés nélkül léphet be a támadásokba. És ez az a poszt, ahol Philippe Coutinho végre régi önmagát idézheti. A kistermetű brazil korábban csak poszton kívül játszhatott Barcelonában, most azonban úgy léphet fel a támadásokkal, akár hamis kilences, akár hatos, akár nyolcas poszton, hogy mögötte mindig van biztosító ember. Ráadásul a brazil a Bayern Münchennél komoly leckét kapott presszingből, így a letámadásokból is ki tudja venni a részét – ez korábban nagy hiányossága volt.

A támadósorban Lionel Messi helye természetesen megkérdőjelezhetetlen – mellette eddig Ansu Fati és Antoine Griezmann kaptak szerepet. Míg a fiatal Fati ihletett formában játszik, Griezmann továbbra sem találja a helyét a klubban. Mivel Suárez távozásával a gránátvörös-kékeknek nincs klasszikus középcsatára, a támadók Koeman rendszerében folyamatosan cserélgetik a pozíciókat: a kilences posztját így időnként Messi, Fati, Griezmann, Trincão, sőt, hamis kilencesként Coutinho is betöltötte az eddigi mérkőzéseken. Koeman alatt a játékosok erőnléte is jobbnak tűnik, mint a korábbi években, így ez a rotáció az intenzívebb presszinggel kiegészülve ismét életveszélyessé teheti a Barcelona támadósorát.

Kérdésekből azért a katalánoknál sincs hiány. Az utóbbi években arról harsogott a nemzetközi sajtó, hogy a Barcelona védelme már nem elég erős ahhoz, hogy a csapat nemzetközi szinten is tényező legyen.

Ha a két fiatal, Dest és Araujo képesek lassan beépülni a rendszerbe, az hosszútávon előrelépést jelenthet, a két védekező középpályás pedig szintén javít a helyzeten, ám a legmagasabb polcon ez a sor még mindig vékonynak tűnik. Emellett Antoine Griezmann sorsa finoman szólva is bizonytalan, irányító poszton Coutinhónak jelenleg nincs alternatívája (vajon játszhat-e Messi egy sorral hátrébb?), a mélyen védekező csapatok ellen pedig kérdéses, mire megy majd a Barcelona támadósora.

A folytatást tekintve kulcsfontosságú lesz az elnökválasztás. A Juventushoz hasonlóan itt is egy átalakuló (kiüresedő?) identitásról beszélhetünk, ám míg Torinóban ez egy tudatos folyamat eredménye, a Barcelona esetén már megkérdőjelezhetjük a koncepció puszta létezését is. A „Mes que un club” („Több, mint egy klub”) mottó a katalán függetlenségi törekvések mellett sem tudott igazán megerősödni, a szurkolók pedig kezdik felismerni ezt. Koeman kinevezése egy biztató kezdet, ám folytatás nélkül csak idő kérdése, hogy a klub ismét identitásválságba zuhanjon.

Donyeck árnyékában

Míg a Juventust és a Barcelonát valószínűleg az is el tudja helyezni a futballtérképen, akit hidegen hagy Cristiano Ronaldo és Lionel Messi újabb összecsapása, a Dinamo Kijev esetén már egészen más a helyzet. Kezdjük az elején: a Dinamo egy csaknem 100 éves klub, 13-szoros szovjet és 15-szörös ukrán bajnok: mindkét szám rekordot jelent. A csapat emellett a ’70-es (Oleg Blohin), a ’80-as (Igor Belanov) és a 2000-es (Andrij Sevcsenko) években is adott aranylabdás futballistát Európának, miközben Valerij Lobanovszkij vezetésével UEFA-Kupát nyertek és Bajnokok Ligája elődöntőt játszottak. Lobanovszkijt azóta is a modern futball egyik megteremtőjének, minden idők egyik legnagyobb hatású edzőjének tartják. A számítástechnikai háttérrel rendelkező szakvezető 2002-ben hagyta ott végleg Kijevet, azóta pedig óriásit fordult az ukrán futball világa. A kétezres évekre a Dinamo másodhegedűs lett a Sahtar Donyeck mögött. A narancssárga-fekete bányászcsapat UEFA-Kupát nyert, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott, miközben az utóbbi 16 évben 12-szer hódította el a bajnoki címet.

dinamo1_dynamo_kiev_ua.jpg

Kép: dinamo.kiev.ua

Mircea Lucescu 12 éven át volt a Sahtar vezetőedzője. A klub brazilokra épülő átigazolási politikájától a támadó futballig minden fontos elemet ő fektetett le Kelet-Ukrajnában, ahol sokáig szentként tisztelték. Ezért is volt különösen meglepő, hogy Aljakszandr Kackevic távozása után idén nyáron a 75 éves román szakembert kérték fel a Dinamo vezetőedzőjének. Lucescu elfogadta a megbízást, azonban már 4 nap után a felmondását fontolgatta – a kijevi szurkolók tüntetéseket szerveztek ellene, és el akarták kergetni a csapattól. Lucescu végül maradt, a feladata pedig adott: szerezze vissza Ukrajna trónját korábbi csapatától. 

Lucescu alapfelállása a 4-2-3-1, amely védekezésben 4-4-2-vé alakul át. Csapataira a gyors átmenetek jellemzőek támadás és védekezés között, a helyzeteket pedig a félterületekbe mozgó szélső támadókkal, illetve a helyükre felfutó szélső védőkkel igyekeznek kialakítani. 

A kezdőkapus, Georgij Busan kiváló formában van: a Gent elleni BL selejtezőn 12 (!) védést mutatott be, ráadásul az ukrán válogatott keretébe is bekerült.

A védelemben egyre összeszokottabb a Karavajev, Szirota, Kedziora, Timics négyes, mely időnként Zabarnijjal egészül ki – ilyenkor a lengyel válogatott Kedziora húzódik ki a jobbhátvéd helyére. 

A középpályát három ukrán válogatott játékos, Saparenko, a csapatkapitány Szidorcsuk, illetve Buljanszki alkotja – utóbbi gyakran a 10-es pozícióból irányítja a csapatot, így a Kijev felállása sokban hasonlít Koeman Barcelonájára. 

A támadósorban a baloldalon megkérdőjelezhetetlen az uruguayi válogatott Carlos de Pena szerepe. Ő a csapat legkreatívabb játékosa, emellett a befejezésekből is kiveszi a részét: tavaly 9 góllal zárt a bajnokságban. Kackevics irányítása alatt ezen a poszton főleg a szlovén válogatott Verbic játszott, ám Lucescu egyértelműen de Penát favorizálja. A túloldalon az ukrán Citaisvili és a luxemburgi válogatott Gerson Rodrigues váltják egymást, középen pedig Vlagyiszlav Szuprjaha felel az akciók befejezéséért.

dinamo2_unian.jpg

Kép: UNIAN

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a Barcelona és a Juventus esetén átalakulásról beszélünk, a Kijevnél ez hatványozottan igaz. A csapattól az utóbbi két évben távozott a horvát válogatott, világbajnoki ezüstérmes Josip Pivaric, a perui válogatottal világbajnokságot is megjárt Carlos Zambrano, a paraguayi válogatott Derlis González, a magyar válogatott Kádár Tamás, vagy a brazil Sidcley is. A Dinamo kevésbé épít a légiósokra, mint fő riválisa, a Sahtar, ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az utánpótlásra: a 29 fős keretből 20 játékos is megfordult a Dinamo akadémiáján, vagy itt mutatkozott be profi csapatban.

Statisztikai források: SofaScore, transfermarkt.de

Elemzői forrás: The Athletic

Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.) Tovább
“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel

“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel

13.jpg

Korábban már kérdeztük a bőrdíszműves Kundra Istvánt és Kundra Dávidot családi vállalkozásukról és a szakma múltjáról. Interjúnk második részében a bőrdíszműves foglalkozás jelenéről és jövőjéről beszélgetünk, valamint arról, hogyan tud egy kisvállalkozás versenyképes maradni a rengeteg óriáscég között.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Mi a legnagyobb kihívás, probléma egy bőrdíszműves vállalkozás esetében?

Kundra Dávid: A probléma az emberek tájékozatlansága. Sokan a sarki diszkontban vett, Ázsiában gyártott műbőr táskákhoz vannak szokva: először nem értik, a mi termékeink miért kerülnek többe. Szerencsére egyre több a tudatos vásárló: tudják, hogy “az olcsó a drágább”, hiszen a silány minőségű termékeket párhavonta cserélni kell, nem a tartósságukról híresek... Az egyedi termék nagyobb befektetés, de évtizedekre vagy akár egy életre szól. Egy kis osztás-szorzás után kijön, hogy sokkal olcsóbb hosszú távon minőségi terméket venni. Több örömet is okoz, hiszen évtizedek alatt kialakul egy érzelmi kötődés az emberben.

14.jpg

Kikkel kell versenyezni?

K.D: Konkrét versenytársaink nincsenek. Mi mindig magunkkal versengünk, hogy egyre jobbak legyünk. A távol-keleti termékekkel nem tudunk versenyezni, nem is szeretnénk. A minőség és a  az egyedi termékek nagy előnyünk. Akik megengedhetik maguknak, gyakran már arra is gondolnak, mennyivel jobb, hogy egy helyi, magyar vállalkozást támogatnak a vásárlásukkal.

Van erre megfelelő kereslet?

Kundra István: Az igényes, jó munkára mindig van kereslet. Elkezdeni valóban nem egyszerű, elszántságot kíván. Üzemben dolgozva könnyű beleragadni egyetlen részmunkafolyamat végzésébe. Alapnak jók az iskolák, de a tapasztalatot nem ott kell megszerezni. Gyakorlatban dől el a legtöbb dolog: nagyon nem mindegy, kivel kezd el dolgozni az ember.

A miénkhez hasonló kisvállalkozásokban nagyon szélesek a munkakörök. Mi két személyben vagyunk az ügyvezető, az árubeszerző, a varrónő, a szabász, a tervező, a takarító. Emiatt könnyű megtalálni egy probléma forrását, viszont kétségtelenül fárasztó dolog.

Néha a kis tárgyak drágábbak, mint a nagyok: ezt is nehezen értik meg az emberek. Az alapanyagköltség alacsonyabb ezeknél, de a munkaköltség sokkal több. Egy óraszíj esetében milliméterekkel vívjuk a csatát, ebben ez a szép.

7_1.jpgHogyan sikerül kisvállalkozásként kitűnni a tömegből?

K.D.: Ez egy szofisztikált szakma, kell hozzá a know-how, a szakértelem, a gyakorlat. Olyan időket élünk, amikor mekkmesterekből Dunát lehetne rekeszteni. Nekünk a fő profilunk az egyedi termékmegvalósítás, ami nagyon nemes dolog, nem követi a “dobd ki, vegyél újat” logikát, amit a mai materiális világ ránk próbál erőltetni. Ha a szívedhez nőtt termék szétmegy, valószínűleg nem is kell kukába dobni, mert általában javítható. Persze ezek a kisebb összegű javítások nem jelentenek nagy üzletet nekünk, de ez nem is erről szól. Meg tudjuk javítani, és tovább lehet használni, ez a lényeg. 

Lehet beszélni átlagos vevőről? Kik készíttetnek termékeket bőrből?

K.D: Nagyon diverzifikált a vevőkör, sokféle ember bejön hozzánk. Tinédzserek nem nagyon, de javításért, egyedi termékekért sokan fordulnak meg itt; nem csak magánemberek, cégek is. Az utóbbi esetben van kapacitásbeli korlátunk: tízezres volumenű termék megrendelést nem tudunk teljesíteni pár hónap alatt. Létszámot növelni pedig nehéz, nem gyakori a jó munkaerő. Ritkán találni olyat, aki ügyes, gyors és nem foglalt. Érdekes, mennyire különböző elvárásokkal jönnek be az emberek. Van, aki teljesen rám bízza magát a megrendeléskor. Olyan is történt, hogy valaki - egyébként mérnök - kész tervekkel jött, hogy pontosan ezt a terméket szeretné megvalósíttatni. Az ilyen munkák némi pozitív stresszel járnak, de nagyon jó érzés, mikor az ilyen megrendelők is elégedettek a munkámmal. 

Esetleges hibáknál mi a teendő?

K.D: Van egy olyan mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Egyedi darabok esetében  prototípust szoktunk készíteni.  -  tervezést, munkát igényel. Egy volt tanáromat idézve: “kétszer mérünk, egyszer vágunk”. Nemrég páran voltak nálam nyári gyakorlaton, és nagyon stresszeltek az esetleges hibák miatt. A képzéseken általában nem hagynak elég időt arra, hogy a tanulók elégszer elrontsák a dolgokat, így kellő gyakorlati tapasztalatuk sem lesz.

Hibázni kell ahhoz, hogy valaki jó legyen, ebből lehet a legjobban tanulni.

Ezért nem bőrön, inkább műbőrön vagy más anyagokon szoktunk tesztelgetni: nem katasztrófa, ha nem sikerül elsőre. Ennél a munkánál elengedhetetlen a sok gyakorlat, hiszen ha téved az ember, nem tud két billentyűcsapással vissza csinálni mindent.

16.jpg

Milyen tanácsot tudna adni annak, aki most szeretne belevágni ebbe a szakmába?

K.D: Mindig tudni kell újat tanulni. Kellenek az új ötletek, az új megoldások. Azt is látni kell, mikor nem lehet valamit kivitelezni. Ha az ember eléggé elhivatott, akkor előbb vagy utóbb célba ér.

Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz. Ez nem olyan munka, ami közben lehet nyomkodni a telefont.

“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel Tovább
Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Káros multitasking, virtuális közösségek és álhírek a közösségi médiában

pexels-daria-shevtsova-2825936.jpg

Teljesen virtuális életet éltünk? Végképp hír- és technológiafüggőkké váltunk? Gondoljuk végig a tudomány segítségével, hogy mik azok a mindennapi médiafogyasztási szokások, amiket a tavaszi karanténidőszak után nemcsak megtartottunk, hanem szinte észrevétlenül még jobban beépítettünk az életünkbe.

2020.10.08. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Daria Shevtsova, Pexels

Ahogy a tetőt a diók és gesztenyék bombázzák az őszi szélben, a tavaszi időszakra egyre inkább úgy gondolok vissza, mintha egy rossz álomban éltem volna. Kezd elhomályosulni a tapasztalat, bármennyire is képezik jelenleg is a mindennapjaink részét olyan szokások, melyeknek 2020 előtt nem tulajdonítottunk ekkora jelentőséget. A maszkot már ritkábban hagyjuk otthon, többször félrehúzódunk embertársainktól, és továbbra is aktívan megosztjuk az online térben, amit gondolunk. Éppen ezért érdemes a tudomány segítségével végiggondolni, hogy a pár hónap bezártság alatt milyen valóságot teremtettünk magunknak, és milyen szokások maradtak vagy erősödtek meg azóta a médiahasználatunkban és a digitális kommunikációban. 

Mindennapi multitasking 

A távmunkának, a távoktatásnak koránt sincsen vége, azonban a tavaszi kezdetek óta sokat fejlődhettünk. Pontosan miben is? A média multitaskingban biztosan. Egyszerre harminc oldal megnyitva a böngészőben a Zoom mellett, egyik kezünkben telefon, a másikban fakanál, közben a lakótársunkkal a kedvenc sorozatunkat nézzük. Ez a szokás azonban a mozgástér tágulásával és a szeptemberi iskolakezdéssel sem tűnt el. Sokan a 21. századi szuperképességnek tartják, de valójában bizonyos agyi funkciók és az emlékezőképesség romlásához is hozzájárulhat. Bármennyire kutatják ezeket a negatív hatásokat, úgy érezzük, az információdömpingben csak figyelmünk folyamatos megosztásával tudunk eligazodni.

A tavaszi gyors átállás a digitális megoldásokra a munkában és a tanulásban egyaránt azt eredményezték, hogy elárasztottak minket az új platformok, funkciók és jelölések, melyek tengerében csak fegyelmezetten és rendszert kialakítva lehet jól eligazodni. Saját időbeosztásunk kialakítása és fegyelmezett betartása a valódi szuperképesség, ami szerencsére többféle kreatív módszerrel fejleszthető.  

b_v_0107.jpg

Fénykép: Bera Viktor

Virtuális munkaközösségek

Érdemes utólag azt is átgondolni, hogy a karanténidőszak alatt mi zajlott virtuálisan, és mi volt kézzelfoghatóan jelen az életünkben. A liszt biztosan, de a munkatársaink egy ideig biztos nem. Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató szerint világszerte rosszul használták a társas távolságtartás (social disctancing) kifejezést, hiszen a kijárási korlátozások időszakában nagyon sokat kommunikáltunk egymással, és inkább a fizikai távolságtartás (physical distancing) valósult meg.

Tanulmányában kifejti, hogy a kommunikáció a munkatársak között átalakult, de semmiképpen nem szűnhetett meg. A cégnek működnie kellett tovább, de a digitális térben a visszakereshetőség, rögzíthetőség miatt jobban meggondoltuk, hogy mit írunk le, ami miatt a közlések tartalma változott, akár torzulhatott is. A vertikális és formális kommunikáció mellett a horizontális, informális interakciók lényegében megszűntek. Nem tudtunk többet az irodai konyhában összefutni, ezért az olyan közösségépítő kommunikációs magatartások, mint az „és te mit főztél tegnap”-beszélgetések kevésbé valósultak meg. A small talk jelentősége ugyanis nem csak az információátadásban, hanem a beszélgetőpartnerhez való közelkerülésben rejlik. A cégek alkalmazottai között megnőhetett a távolság, ami, ha nem tudatosították és kezelték a helyzetet, komoly következményekkel járhatott.

„Mivel kommunikáció és bizalom kéz a kézben járnak, a folyamat könnyen negatív spirálba fordulhat(ott).” - Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató

Közösség és média

Az online kommunikáció nem csak a munka, hanem a mindennapi kapcsolattartás terén is jelentős lett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint a járvány tavaszi szakasza alatt tízből négyen többet interneteztek, mint két hónappal korábban. Napi szinten az internet a lakosság 73 százalékát érte el, míg a televízió nagyjából ugyanennyit, a rádió és a nyomtatott sajtó pedig sokkal kisebb jelentőséggel bírt (46% illetve 23%).

kg_1.jpg

„Az internetkapcsolat jelentette a „köldökzsinórt”, amelyen keresztül értesülhettünk a fejleményekről, és tarthattuk a kapcsolatot a külvilággal.” - Sándor Alexandra Valéria

A közösségi média kutatója szerint tavasszal végképp összemosódott a határ valóság és virtuális tér között. Szerinte eddig a valódi életünk zajlott személyes emberi kapcsolatokkal, azonban ezt a szerepet a közösségi média a korlátozások ideje alatt szinte teljesen átvette, hiszen az egyéni és társadalmi történések jelentős része ott zajlott, onnan értesültünk róluk. A közösségi média a gyorsaság, az azonnali reakciók világa, amire érdekes példa, hogy egy kutatás szerint Kínában a járvány tetőzése előtt 10-14 nappal érte el a csúcsot a COVID-19-re vonatkozó internetes keresések és közösségi média tartalmak száma.

A bejegyzések és a vírushoz hasonlóan terjedő hírek azonban rámutatnak egy másik fontos szempontra is, ami a közösségi média egyik legnagyobb előnye, és közben az egyik legnagyobb hiányossága. A szakmai ellenőrzés hiányzik, a meg- és továbbosztás főleg érzelmek által irányított, így a dezinformációk is gyorsan elterjednek. A tudatos felhasználóvá válás egyik fontos lépése, hogy teljes felelősségem tudatában osztom meg a tartalmakat, bármennyire kishalnak tűnök az óceánban.

Hírfogyasztás az infodémia korában

Szakemberek hamar megtalálták azt a találó kifejezést, ami egyszerre jellemzi a digitalizált világunkat és a vírus terjedését: infodémiát élhettünk és élünk most is át. Vagyis az információk úgy terjednek világszinten, mint maga a járvány. A közösségi média használatán túl a hírfogyasztási szokásokban is megmutatkozott, hogy plusz időt fordítottunk az aktualitások nyomon követésére. A májusi felmérésben szereplő magyar tévénézők 40-50 százaléka több időt fordított hírműsorokra, mint korábban, az internetezőknél ez az arány nagyjából 40 százalékos volt.

Ez a változás főleg a járvány alakulásának napi szintű nyomonkövetésével függött össze. Magyarországon a járványhelyzet első két hónapjában az NMHH felmérésében résztvettek 92 százaléka naponta vagy két-három naponta követte a járvánnyal kapcsolatos aktualitásokat. Ebben a témában a legpreferáltabb hírforrás az internet volt (48%), de a tévé is hasonlóan fontos szerepet töltött be (44%).  Ezen túl az inaktivizálódott rétegek, akik például elveszítették az állásukat, vagy életükben a járványhelyzet miatt változások következtek be, új potenciális nézőket jelentettek.

„A felnőtt lakosság kb. fele vált napi nézőjévé az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak.” – NMHH, 2020. június

Az online források tekintetében hármas tagozódást figyeltek meg a kutatók: elsődleges információközvetítők a hírportálok voltak (az internetezők 43 százaléka követte őket), de fontos szerepet töltöttek be a kormányzati, önkormányzati, hatósági oldalak is (31%). A közösségi médiából pedig az internetezők 23 százaléka tájékozódott, elsődleges hírforrásként főleg a Facebookot használva. A megkérdezettek szerint a média szereplőinek nagy része objektív tájékoztatást nyújtott, azonban ugyanannyian (60%) állították azt is, hogy a média túlfűtötte a hangulatot, és a súlyához képest túl sokat foglalkozott a járványhelyzettel. A pánikkeltés egyik okaként az álhírek gyakori felbukkanását is megnevezték (60%). A rendszeresen internetezők 72 százaléka gondolta úgy, hogy az elmúlt időszakban találkozott hamis rémhírrel az interneten. Terjedésükben nagy szerepet tulajdonítottak a közösségi médiának. Ezek a karanténmaradványok most is ugyanúgy a mindennapjaink részét képezik.

kg_2.jpg

Az álhírek felismerésének praktikus, egyszerű lépéseiről olvasd el cikkünket!

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre Tovább
"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál"

"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál"

Interjú Kundra István és Kundra Dávid bőrdíszművesekkel

borito1_1.jpg

Egyedi, minőségi, megfizethető bőr kiegészítők? Hihetetlenül hangzik, de lehetséges. Öreg szakma, nem vén szakma című sorozatunkban ezúttal Kundra Istvánnal és fiával, Dáviddal beszélgettünk arról, milyen a XXI. században bőrdíszművesnek lenni. Az interjú első részében a vállalkozás múltjáról és jelenéről kérdeztük őket.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Bőr megmunkálásával sok vállalkozás foglalkozik. Az átlagos fogyasztóban meglepően sok benyomás él a bőrből készült termékekkel kapcsolatban. Aluljárók félhomályos cipőboltjai, plázák folyosóinak övkereskedői, luxusüzletek az Andrássyn. A felsoroltak változó minőséget képviselnek, egy dolog mégis összeköti többségüket: tömeggyártott, robotizált megmunkálású a produktum, bármilyen árkategóriából válogat az ember. Léteznek azonban még olyan bőrdíszművesek, akik hatalmas tapasztalattal és szakértelemmel, kézzel készült, egyedi termékek gyártására rendezkedtek be. És mindezt nem csillagászati árakért csinálják.

A bőrdíszművesség Önöknél már több generációs hagyomány. Ki kezdte el?

Kundra István: Apám szíjgyártónak készült, de másik két szakmát is kitanult. Ezt az élet hozta: a II. világháború gyerekeinek - például az én testvéreimnek - nem jutott cipő. Azért tanulta ki a cipész szakmát is, hogy legyen miben járniuk. Innen jött a bőrmegmunkálás. A háború után szíjgyártó üzemben dolgozott az Opera mellett, ott többek között focilabdákat varrtak.

2_1_2.jpg

Ki foglalkozott még a családban bőrrel?

K.I.: A nővérem is bőrdíszműves lett. Úgy nevezték egy időben, hogy “az övek királynője”: az tette különlegessé, hogy két rézhenger segítségével bele tudott nyomni egy mintát a bőrbe. Ezzel mondhatni letarolta a piacot. Egészen haláláig űzte a szakmát. A sógorom és a húgom is kitanulta a bőrdíszműves szakmát, nekik is saját vállalkozásuk volt. 

Mi lehet az oka, hogy többen követték ezt a pályát?

K.I.: Hiányszakma volt egy időben, úgyhogy anyagilag is jól ment, ráadásul apánktól is el lehetett lesni dolgokat. Volt persze olyan időszak, amikor nem is lehetett hozzájutni a bőrhöz. Kiutalásra adtak csak bőrt, ezért PVC-t gyártottak, és abból készült a legtöbb termék.

Hogyan kerültél te is ebbe a szakmába?

Kundra Dávid: Elég sokféle munkát csináltam: voltam költöztető cégnél, voltam fordító, volt saját cégem, külföldön is dolgoztam. Előtte sohasem vonzott a szakma; azt gondoltam, nem vagyok elég ügyes, nincs kézügyességem. Aztán rájöttem, hogy azért nem volt, mert nem gyakoroltam. 2015-ben elkezdtem édesapámnál dolgozni. Az elején egyszerűbb részfeladatokkal kezdtem. Tanulnivaló mindig akad - ez is egy olyan szakma, amiben halálig új dolgokat, technikákat ismer meg az ember.

Mik voltak a legnagyobb kihívások az évtizedek alatt?

K.I.: A hiánygazdaság időszakában majdnem mindent el lehetett adni, így a készítők sem voltak olyan igényesek. Mikor bejött a vadkapitalizmus, vége lett a kényeztetett helyzetünknek. Annak idején 20 emberrel dolgoztam, azután nem tudtam, mit csináljak. Szebbnél-szebb, Távol-Keleten készült dolgokat árulnak olcsón, nem tartósak, hosszú távra nem jók, főleg, ha műbőrből készülnek. Egyébként műbőrből sem lehetetlen tartós dolgot csinálni, de sajnos nem ez a jellemző a gyártókra. 

1_2.jpgHogyan lehet tartani az iramot ezzel?

K.I.: Egyedül nem tudok olyan kínálatot teremteni, hogy legyen 20 féle táskamodell és tartalék is belőlük. Olyat csinálok, amit a nagytőke nem csinál, mert nekik nem éri meg. Így jött a teljes személyre szabás, az egyedi termékek. Nem csillagászati árakon, de ha valami tényleg 2-3 munkanapot vesz igénybe, meg kell kérnem az árát. Erre van kereslet. Érdekes dolog, hogy a 70-es, 80-as években mi tömegtermelésre gyártottunk. Mikor bejött a tőke és kinyíltak a határok, másféle termékre volt igény, nem lehetett versenyezni a multikkal. Nekem is hozzáállást kellett váltanom, bővíteni az addigi tudásomat.

Mennyire tudják kiegészíteni egymást a munkában?

K.I.: A fiamnak van pár nagy előnye velem szemben: ő már kezdetben is a cizellált, egyedi termékekre szakosodott, valamint van külföldi tapasztalata. A nyelvtudás nagyon sokat segít a vállalkozásban. Jól tudunk egymás mellett dolgozni, egymástól is tanulunk. 

Mi a legjobb ebben a munkában?

K.I.: Az egyik legjobb dolog, amikor az elkeseredett vásárlókat tudjuk kiszolgálni. Például valakinek olyan vastag a csuklója, hogy nem mennek rá a standard óraszíjak. Mi személyre szabottan legyártjuk neki. Mindig igyekszünk olyan terméket készíteni, amire mi is büszkék vagyunk. Nagyon jó érzéssel tölt el, amikor a megrendelő átveszi a termékeket és elégedett. Ez a legjobb reklám: ingyen van, mert a megelégedett vevő elviszi a jó hírünket.

"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál" Tovább
Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

kastelyok_pic1.jpg

Szerelem, politika, modernizáció, katonák: kulcsszavak, amik a kastélyokról eszünkbe jutnak. Magyarországon több száz kisebb-nagyobb főúri rezidencia található. Az országot járva olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, amik kirakósként mutatják be a múltat. A múltat, mikor még lakájok öltöztették a főurat, mikor még legyező takarta el az arcokat és gyertyaláng kísérte a táncokat. Repüljünk vissza az időben, hiszen nincsen jobb, mint egy kastélytúra az őszi falevelek tengerében.

Írta: Belayane Najoua

kastely_terkep.jpg

Régi korok diszkója, kávézója, könyvtára, otthona és titkos pincék őrzője. A nagymúltú kastélyok nemcsak egy-egy nemesi család otthonaként szolgáltak, hanem a társadalmi és politikai élet központjaként is nagy szerepük volt. Fontos politikai döntések, társadalmi elköteleződések és életre szóló szerelmek helyszíne, ami még ma is ámulattal tölti el az embereket. Melyik lány ne álmodozott volna egy igazi nagyúri bálról, ahol a habos-babos ruhákban táncolva kibontakoznak az első románcok?

A kastélyok nem vesztették el fényüket, sőt, a 21. században még érdekesebbé váltak. Felfedezhetjük bennük a múlt emlékeit, hallhatjuk, ahogy az egykori zenebona betölti a tánctermet, és elképzelhetjük a falai között zajló életet. A nemrég felújított kastélyok a jelenbe is bepillantást nyújtanak - a jelen és a múlt ötvözése nemcsak az épületekben érezhető, hanem az autentikus, ám modern eszközökkel megrendezett programokban is. Fedezzük fel együtt Magyarország néhány kastélyát, amik nemcsak, hogy túlélték az idő próbáját, de biztosabban állnak, mint valaha! 

Brunszvik-kastély - Martonvásár

img_2989.jpg

Történet: Brunszvik Antal, a kastély megálmodója Mária Teréziától kapta a grófi rangot és a birtokot is. A 18. századi kastély kezdetben barokk stílusú épület volt, amit később építettek át klasszicista, majd neogótikus stílusban (forrás). A Brunszvik család fennhatósága után egy rövid ideig József főherceghez, majd Dreher Antalhoz került. A háború után Budai Aurél tervei szerint újították fel, és azóta a Tudományos Akadémia kezelésében áll. A kastély mellett található az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja is. 

Egyediség: A kastély körül egy több mint 70 hektáros angolkert található, ahol nyaranta és kora ősszel hangversenyeket tartanak. A zene nem is áll messze a kastély történetétől, hiszen Beethoven nagyon jó barátja volt a Brunszvik családnak. Ma egy Beethoven múzeummal emlékeznek a zeneszerzőre, aki nemcsak az Appassionata szonátát ajánlotta fel a család nőtagjainak, hanem a múzeumban megtekinthető leveleiben is csodálatát fejezte ki a hölgyek iránt. (forrás)

#angolpark #beethoven #neogótika

egyenes_kastely.jpgAndrássy-kastély - Tiszadob

Történet: A 19. században épült épületet a kastélyok kastélyának is hívhatjuk. Számos stílust és más kastélyok jellegzetes vonásait is magába foglalja. Amint meglátjuk, eszünkbe jut a Vajdahunyad vára. A tervező, Meinig Artúr célja pontosan ez volt: a magyar romantika elemeit akarta ötvözni. A Vajdahunyad várán kívül még a királyi Törcsvárt, a brassói Katalin bástyát és az angliai Knole kastélyt is megidézi. Az első világháború után a feldühödött nép szinte az egész rezidenciát kifosztotta. Később állami kézbe került, így többek között katonai kórházként és gyermekotthonként is működött (forrás).

Érdekesség: A kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablaka van. A mendemonda úgy tartja, hogy ez a 365 ablakszem már látta Erzsébet királynét is, ahogy a pompás angol-francia parkban a rózsalugasokat csodálta. (forrás)

#Erzsébetkirályné #többszázévestölgyfák #labirintus

L'Huillier-Coburg-kastély - Edelény

Történet: A 18. század elején épült kastély fénykora csupán egy századig tartott. Az építtető unokája, Ludmilla végezte a legnagyobb átalakításokat a kastélyon. Miután hitbizománnyá alakult a birtok, a Coburg család már csak gazdasági célok miatt tartotta fenn, így lassú pusztulásnak indult. Mint oly sok másik kastélyra, erre is a 21. században figyelt fel a turizmus, így a felújításoknak köszönhetően ma már a régi pompájában nézhetjük meg (forrás).

Érdekesség: A kastélyhoz egy Holt-Bódva sziget is tartozik, amire egy kis franciakertet (amit később angolkerté alakítottak) építettek.  A sziget később több funkciót is betöltött, de ma már őshonos növényeknek és állatoknak ad otthont.

#kastélysziget #narancsház #neobarokk

Schossberger-kastély - Tura

Történet: A 19. században épült kastélyt sokan az “Operaház kistestvéreként” is ismerik, ami a Scholtz Róbert által megalkotott belső díszítőfestéseknek köszönhető. A Schossberger család előszőr nyári lakként, később pedig állandó lakhelyként használta  az épületet. Miután ifjabb Viktor báró, az építtető fia is elhunyt, a kastély magára maradt. A 20. században a német és orosz hadsereg használta, majd pedig iskolaként szolgált. Jó pár évtizeddel később került megint a reflektorfénybe, és ma már újra a régi pompájában tündököl  (forrás).

Érdekesség: A földszinten található világítóablakok és tükrök olyan mérnöki pontossággal vannak elhelyezve, hogy ablakok híján is természetes fény világítja be a helyiséget. A természetes palát, ami a kastély tetejét borítja, egyenesen Franciaországból szállították hazánkba.

#loirementistílus #fénycsapda #pálmaház

Esterházy-kastély - Fertőd

kastelyokpic5.jpg

Történet: A 18. században épült barokk-rokokó kastély Magyarország legnagyobb kastélya. Ha belépünk a Kínai lakkszobába, olyan mintha a Távol-Keletre utaznánk el, pedig csak a 18. századi Európa egyik hóbortját láthatjuk. A Kína-divat vagy másnéven “chinoiserie”, a formák kínaizálásával érte el az autentikus hatást. A szobában több, mint 250 éves kínai paravánokat állnak (forrás). A kastélyparkban mitológiai istenekről elnevezett mulatókban és kínai pagodákban tudtak kikapcsolódni a vendégek. Ma a birtok saját Marionettszínházában, Dísztermében és Rózsakertjében szerveznek különféle programokat. (forrás)

Érdekesség: A kastélyban hangzott el először Joseph Haydn számtalan műve, és a kastély operaháza még a klasszikus balett egyik megteremtőjét, Jean-Georges Noverre-t is a színpadra csalta. A kertben közel 40 szobor és több mint 40.000 virág bontja ki szirmait évről-évre.

#haydn #kínadivat #freskó

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain Tovább
„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt

„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt

pexels-ketut-subiyanto-4473893.jpg

A koronavírus-járvány szinte automatikusan a hagyományos nemi szerepeket erősítette meg. A megnövekedett mennyiségű, fizetetlen reproduktív munka az anyákra hárult. Erre a felismerésre jutott négy magyar kutató, akik magyarországi és erdélyi magyar anyákat kérdeztek tapasztalataikról a járványhelyzetben. A kutatást Nagy Beáta (Budapesti Corvinus Egyetem), Geambașu Réka (Babeș-Bolyai Tudományegyetem), Gergely Orsolya (Sapientia EMTE) és Somogyi Nikolett (Antwerpeni Egyetem) végezték. Nagy Beáta válaszolt a kérdéseinkre.

2020.09.10. Írta: Kránicz Bence, borítókép: Ketut Subiyanto, Pexels

A karantén, az otthoni munka és iskola új helyzet elé állította a családokat. A tanulmányban azt mutatjátok be, hogy főleg az anyák terhei növekedtek meg. Lehetett rá számítani, hogy ez így lesz?

Mivel kimondottan kisgyerekes, home office-ba kerülő anyákat kérdeztünk, akiknek a párja hasonló körülmények között dolgozott, arra számítottunk, ez a fiatal, jellemzően magas iskolázottságú társadalmi csoport egyenlőségpárti lesz. Mindenki otthon van, mindenkinek fontos a munkája és a családja, miért ne végeznék közösen az otthoni feladatokat? Ráadásul egy korai internetes kutatás azt jelezte, hogy a férfiaknak nincs hová hátrálni az otthoni munkák elől. Hát ehhez képest a mi kutatásunk nagyon másfajta valóságot mutatott, ahol az anyák – egy-két kivételtől eltekintve – automatikusan az összes fizetetlen, reproduktív munka elvégzésének és menedzselésének felelősévé váltak. Ez a fizetetlen munka a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt: a házimunka mellett a gyerekek napközbeni gondozása és oktatása is a családok, értsd, nők nyakába szakadt. A refamilizáció felerősödött, és megsokszorozta az anyák feladatait.

A saját tapasztalatom az volt a karantén alatt, hogy végképp összemosódott a munkavégzésre szánt időm és a családi vagy szabadidőm. Az anyák hasonlóról számoltak be, vagy éppen, hogy az eddiginél is tudatosabban el kellett különíteniük a különböző feladatokra szánt idejüket?

Hónapokon át tartó tapasztalat volt, hogy minden mindennel összefolyt, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy végtelen munkafolyamattá és rendkívül stresszessé váltak az anyák mindennapjai. Mivel mindenki otthon volt, folyamatosan kellett ételt készíteni, takarítani vagy mosni, de a gyerekekkel való foglalkozás feladata és igényessége még ezeket is domináló, rengeteg frusztrációt okozó tevékenységgé vált. A tudatosság abban merült ki, hogy a gyerekek iskolai feladatait minden délelőtt el kellett végezni, és ennek felelősségét az anyák viselték. Tudatos volt, ám önkizsákmányoló, hogy az anyák hajnalban vagy éjjel, és még hétvégén igyekeztek behozni a keresőmunkával kapcsolatos lemaradásukat, amikor a családtagokkal nem kellett aktívan törődniük. Nem véletlen, hogy az interjúk során csupa frusztrált és fáradt nővel interjúztunk, aki már nagyon várta, hogy vége legyen az iskolának és a karanténnak is. 

Az apák élete kevésbé változott meg, írjátok. Ezek szerint a számos munkahelyen elrendelt otthoni munkavégzés nem hozott jelentős változást?

Az apák munkájáról tipikusan azt mondták, hogy őket kevésbé lehet bevonni, mert ők azok, akik a fő kenyérkeresők: többet keresnek, többet is kell dolgozniuk, fontosabb dolgokat végeznek, és amúgy is kevésbé rugalmas a munkájuk. Így igen gyakran az hangzott el, hogy ahol a lakáskörülmények megengedték, ott az apák félrevonultak egy külön szobába vagy dolgozószobába, és az úgynevezett „törzsidő” alatt inkább csak eseti jelleggel vettek részt a családi teendőkben. Ezért is jeleztük, hogy a női munkáknak tulajdonított rugalmasság itt hozzájárult a tradicionális nemi szerepek megerősítéséhez.

pexels-anastasia-shuraeva-4079281.jpg

Kép: Anastasia Shuraeva, Pexels

Magyarországi és erdélyi magyar anyákat kérdeztetek meg. A kutatás előtt komoly eltérésre számítottatok a két országban?

A román közpolitika több ponton is progresszívebb a magyarországihoz képest. A családpolitikában évekkel ezelőtt bevezették, hogy ösztönözzék az apák gyeden maradását, a jelenlegi pandémia elején a 12 év alatti gyereket nevelő anyáknak felajánlották, hogy fizetésük 75 százalékáért otthon maradhatnak gyermekgondozási szabadságon nyár elejéig. Az oktatáspolitikában pedig az a döntés született, hogy a járvány okozta rosszabb feltételek miatt a gyerekek második féléves osztályzata nem lehet gyengébb, mint az első félévben volt. Míg a magyar kormányzati politika inkább a gazdaságot, mint a munkavállalókat védte, addig Romániában inkább a fordítottját láthattuk.

Mik lettek végül a legfontosabb eltérések a magyarországi és az erdélyi eredmények között?

Nem találtunk túl sok különbséget. Az egyetlen markáns eltérés az volt, hogy a román anyák kevésbé stresszeltek az iskola miatt, mint tették azt a magyar interjúalanyok. Más esetben ugyanúgy rájuk szakadt az összes láthatatlan reproduktív feladat, mint Magyarországon.

Megállapítjátok, hogy „a gyermek iskolai sikeressége Magyarországon kétségtelenül a szülői siker vagy bukás mércéjévé is vált”. Iskolatípustól függetlenül így alakult? Ugyanolyan nyomás alá helyezte a szülőket az általános iskola alsó tagozata, mint a felső, vagy a középiskola?

Ahogy említettem, az interjúalanyok magasan képzett, középosztálybeli anyák voltak, akik akár saját egyéni céljaikat és terveiket is alárendelik a gyermek fejlesztésének és iskolai eredményességének.

Ez az „intenzív anyaság” koncepció nálunk is világosan megfigyelhető. Gondoskodó, önfeláldozó, állandóan elérhető anyának kell lenni, és még így is lelkiismeret-furdalással küzdöttek a nők. Ez egy erősen középosztályi szemlélet, azonban erős hatással van az összes többi társadalmi rétegre is, akár az oktatáspolitikán, akár a kormányzati kommunikáción keresztül. A szülőkre nehezedő nyomás a pandémia idején a kisgyerekesek esetében volt a legnyomasztóbb: nekik nem volt elegendő jó szülőnek lenni, emellett jó tanárrá is kellett válniuk. Meg kellett tanulniuk azt is, hogyan kell megtanítani például az összeadást. A felsőtagozatos vagy középiskolás diákok általában már önállóan végezték a feladatokat. Őket inkább monitorozni, mint tanítani kellett. 

Dolgozó anyákat kérdeztetek. Volt közülük olyan, aki éppen a járvány miatt veszítette el a munkáját? Vagy akár az apa állásvesztése előkerült problémaként a beszélgetésekben?

Olyanokat kerestünk, akik „szerencsések” voltak, tehát megmaradt az állásuk, otthonról dolgozhattak, és párkapcsolatban éltek, a párjuknak pedig szintén volt jövedelme. Ez szándékos volt részünkről, mert az érdekelt, hogy ha valaki ilyen szerencsés helyzetben van, akkor kihasználja-e azt, hogy újratárgyalja a feladatmegosztásokat. Voltak olyan esetek ugyanakkor, amikor a partnerük vállalkozásában sokkal kevesebb munka és bevétel volt, mint a járvány előtt. De olyan interjúalanyunk is akadt, aki pont a járvány közepén váltott munkahelyet.

pexels-tatiana-syrikova-3975658.jpg

Kép: Tatiana Syrikova, Pexels

Arra a megállapításra jutottatok, hogy az anyák nem akarták újraosztani a családi feladatokat, inkább tudomásul vették a megnövekedett terhelést. Így a karanténban a hagyományos nemi szerepek erősödtek meg. Mivel magyarázzátok, hogy a középosztálybeli, tájékozott anyák sem igyekeztek jobb pozíciót elérni az új helyzetben?

Érdekes helyzet volt, hogy szinte minden anya elégedetlen volt a rázúduló feladatokkal és terhekkel, és igazságtalannak tartotta, hogy ennyire magára maradt a feladatok ellátásával, ám sosem volt elégedetlen azzal a feladatvállalással, amit a párjától kapott. Ennek számtalan magyarázatát próbáltuk azonosítani.

A járvány alatt felértékelődött a család óvása, gondozása, ellátása, és ebben hagyományosan a nőknek nagyobb szerep jut.

Az anyák ezentúl megemlítették, hogy a férjük a család fő kenyérkeresője, de volt, aki arra reflektált, hogy nem lát alternatívákat, akkor minek panaszkodjon. Többen is említették, hogy ők szerencsések, mert a párjuk sokat segít a háztartási feladatok elvégzésében – ez a mondat világosan leírja a társadalom hagyományos szerepfelfogását. 

Olyan érzésem van, mintha feszültség lenne a médiából érkező információk és a valós helyzet között. Most rengeteg újságban lehetett olvasni a láthatatlan munka jelentőségéről, és a máskor munkába járó apák is megtapasztalhatták, mennyi otthoni feladatot kell elvégezni. Emiatt olyan forgatókönyvet is el tudtam volna képzelni, ami éppen az anyák komolyabb elismerését, a láthatatlan munka valódi súlyának felismerését hozza.

Tényleg sok szó esett az utóbbi időben a gondozási, főleg gyermekgondozási munka fontosságáról. Ennek lehet olyan paradox következménye is. hogy a home office-ban dolgozó családok fellélegeztek, hogy megúszták a járvány okozta veszélyt, és családok különféle, a család, főleg gyerekek jóllétét növelő tevékenységekbe fogtak: kenyeret sütöttek, közösségi oldalakról szerzett tanácsokat követtek a gyerek fejlesztése érdekében. Látszólag az anyák szabad választása által vezérelt, ám a fizetetlen munka mennyiségét jelentősen növelő tevékenységről volt itt szó. Ráadásul a szokásos fizetett vagy fizetetlen erőforrás, a bébiszitter vagy éppen a nagyszülői munka nem volt elérhető a járvány alatt. Ahogy említettem, ez rengeteg frusztrációt okozott az anyákban. A megoldást azonban nem a párjuktól, hanem a politikai rendszertől vagy az ellátórendszertől várták, például valamiféle kormányzati elismerést a nagy munkáért, a bölcsődék és az óvodák fokozatos megnyitását, pedagógiai támogatást a kicsik fejlesztéséhez. Kimondottan szemrehányóan beszéltek arról, hogy a politika cserben hagyta az anyákat. 

Tapasztaltátok azt, hogy a megkérdezett anyák tudatosabban akarnának változtatni a helyzetükön a karantén alatti nagyobb terhelés után? Ha egy ilyen társadalmi sokk, mint a koronavírus-járvány, nem elég ahhoz, hogy ezeket a nemi szerepeket újraosszuk, milyen útja lehet a változásnak?

Voltak tudatos változtatási ötletek, de ezek inkább a piaci szolgáltatások beszerzéséhez, az online rendelések rendszeressé tételéhez kapcsolódtak, vagy a család közösen, aktívan töltött idejének a megtartásához, mint a kirándulás és a társasjátékozás. A nemi szerepek újraosztása ritkán merült fel az interjúk során. Ugyanakkor voltak olyan párok, akik erről rendszeresen beszéltek. Az ő esetükben azt figyeltük meg, hogy azoknak az apáknak, akik már a kicsi gyerekekkel is sokat voltak együtt, mert például gyeden voltak fél évig, sokkal természetesebb volt, hogy a rutinfeladatokban is részt vesznek. Éppen ezért az lenne az egyik közpolitikai javaslatunk, ha megkérdeznének, hogy az apák számára ne csak lehetőség, de kötelesség is legyen a gyeden való otthon maradás. Tulajdonképpen a gyed extra ezt támogatja is. Ez megalapozhatná a gondoskodó apa alakjának szélesebb körű elterjedését. 

 pexels-tatiana-syrikova-3975678.jpg

Kép: Tatiana Syrikova, Pexels

Tudtak valahogy tenni az anyák a kiégés, a túlhajszoltság ellen?

Az állandó családi együttlét ellenére az anyák úgy érezték, hogy sosincs semmire idejük, és folytonos időhiány jellemzi a napjaikat. Többen is úgy érezték, hogy rettentő kevés idő marad magukra, és hogy ez a rendszer nem fenntartható. Volt, aki arra a következtetésre jutott, hogy csökkenteni fogja a munkaidejét, míg mások a baráti és rokoni kapcsolatok ápolását említették. Hasonlóan hasznosnak mondták a családi kirándulásokat és biciklizést, és ha valaki elvétve megtehette, akkor igyekezett tornázni vagy a párjával egy-egy filmet megnézni esténként. 

„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt Tovább
Ki készít kalapot a XXI. században?

Ki készít kalapot a XXI. században?

Öreg szakma, nem vén szakma I. rész 

borito1.jpgAz ezredforduló óta különösen sokat hallani arról, hogy a gyárak növekedésével és a globális kapitalizmus megerősödésével rengeteg szakma egyszerűen eltűnt. Nemcsak a néprajzi múzeumokban látható falusi mesterségek - a városokban  is megfigyelhető ez a jelenség. Bizonyos munkakörök eltűnése valamelyest indokolt, például az utcai lámpák meggyújtóira nincsen többé szükség, több kisiparos szakma azonban indokolatlanul és sajnálatosan van eltűnőfélben. “Öreg szakma, nem vén szakma” cikksorozatunkban ilyen szakmák mestereit keressük fel, hogy minél többen megismerhessék történetüket, munkájukat és műveiket. Elsőként Marácz Attila kalaposmesterhez látogattunk el.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Néhány évtizeddel ezelőtt még illetlenség volt fejfedő nélkül kimenni az utcára. Ma már kevesen hordanak kalapot, jó minőségűt pedig még kevesebben. A két világháború között a Király utcán végigsétálva szinte minden sarkon szembeötlött egy kalapszalon, ma már az egész országban csak egy maréknyi maradt.

A Bajcsy-Zsilinszky úton sétálva az arra járó Magyarország egyik utolsó kalaposmesterének, Marácz Attilának a boltját találja. 1988 óta működteti az üzletet, egy korábbi női kalapbolt helyén. Bent széles mosoly és egy kedélyes házaspár fogad, Attila a kalapokért, felesége, Marcsi pedig az ízléses díszítésért felel. Attila édesapja is kalaposként dolgozott, üzlete a Wesselényi utcában volt:

„Apám volt a családban az első kalapkészítő. Ő is úgy lett kalapos, hogy nagyon jó kézügyessége volt, aranyművesnek tanult a Király utcában. Akkoriban az aranyművesekhez nagyon sok kalapos járt ékszereket csináltatni.

Érdekelte őt ez a szakma, aztán úgy adódott, hogy az  egyik kalapos elhívta tanoncnak. Akkor még más volt a folyamat, nem a szakiskola volt az első, hanem a fiatalok elmentek a mester mellé és meg is tanulták a szakma csínját-bínját.

Én szerencsés voltam, hogy beleszülettem, mert később is még elleshettem sok mindent. Ez ma nagyon hiányzik az igazi jó kézművességből.”

A generációváltás nem volt magától értetődő: Attila nem is kalapos pályára készült, először közgazdasági technikumban tanult. Édesapja biztatására végülis letette a kalapos vizsgát, később pedig a mestervizsgát is.

„Amilyen nehezen beszélt rá édesapám arra, hogy ezt csináljam, annyira megszerettem később. Ő is tovább folytatta a mesterséget, tehát halála napjáig megvolt az üzlete, ezt mi tiszteletben tartottuk. Én eljöttem tőle, hogy saját üzletet alapítsak, de ő nem akarta feladni a sajátját. Neki ez volt az élete, az iparengedélyét is már én vittem vissza. Lelkileg nem tudta ezt abbahagyni.”

kep_1_2.jpgAz utánpótlással sajnos gondok vannak. Kevés kalapos van, mestervizsgát szerezni már szinte lehetetlen. Akik pedig mégis belevágnak, gyakran elbizonytalanodnak annak láttán, hogy mennyit követel ez a hivatás.

„Nem csak a tervezés a fontos, az elkészítés is: ez szaktudást, tapasztalatot és fizikai erőt is igényel. Csak úgy megy, ha az ember a saját bőrén tapasztalja meg a dolgokat, meg kell tanulni elszúrni. Ahány féle anyag, annyiféleképpen kell velük bánni. Ugyanúgy, mint az emberekkel. Az már a szakma másik oldala.”

A gazdasági egyetemi képzés alatt gyakran elhangzik, hogy a családi vállalkozás egy nagy buktatót rejt magában: az otthoni hierarchia a munkahelyen konfliktust szülhet, illetve nehezebb a hatékony munkamegosztás. Itt mégis jól megoldották a helyzetet:

„A kézzel készült nemezelt kalap komoly fizikai munka, oda erős kéz kell. A díszítés pedig precíz, kreatív folyamat, ezért gondolom, hogy legjobban egy család tud összedolgozni.

Nálunk úgy működik, hogy én megcsinálom, formázom a kalapot, a végén pedig a feleségem díszíti, így lesz egy kerek egész. Mióta megismerkedtünk, együtt csináljuk a dolgot.

Sokan kérdezik, hogy hogy bírjuk egymást, de hála az égnek, nagyon jól megvagyunk.”

Cikkünk második részében a kalapkészítés technikai és gazdasági hátterébe is betekintést nyújtunk.kep_1_3.jpg

Ki készít kalapot a XXI. században? Tovább
Miért pont augusztus húsz?

Miért pont augusztus húsz?

bor_1.pngEbben az évben nem fogjuk tudni úgy ünnepelni augusztus 20-át, ahogyan az eddig az évek során, hiszen a vírus miatt minden nagyobb rendezvényt lemondtak. De ha foglalkoztat a kérdés, hogy mégis mióta ünnepeljük augusztus 20-án államunk alapítását, vagy hogy mióta van tűzijáték, akkor tarts velünk ezen a rövid történelmi utazáson.

Írta: Gajdics Bálint

Mi jut eszünkbe augusztus 20-ról? A dolgozó embereknek először biztosan a munkaszüneti nap vagy a hosszú hétvége kifejezés - a nyári melegben kiváló alkalom lehet a belföldi kikapcsolódásra. A látványosságok kedvelőinek azonnal az esti tűzijáték jut eszükbe, ami szinte az ország összes településén a napot zárja. A fővárosban külön élményt nyújt, hogy a Duna felett kapjuk ezt a hatalmas fényözönt, ami évről-évre felülmúlja az előző látványt. A tűzijáték vége jelenti azt, hogy kezdődhet az utcabál, a város éjszakai fényeinek felfedezése. A történelem kedvelőinek pedig Szent István jut eszébe.

Magyarország augusztus 20-án szülinapos, de miért pont akkor? Honnan jön ez hagyomány, és hogyan ünnepelték a múltban ezt a dátumot? 

tuzi.pngSzent István, Magyarország első keresztény uralkodója egy forrongó, népek felemelkedését és bukását egyaránt magában hordozó időszakban tudta megszilárdítani a magyarok helyzetét Európa szívében. Több évnyi csatározás után a nép megmaradásának érdekében elengedhetetlen volt áttérni a pogány hitvilágról a keresztény vallásra. Születésekor még a Vajk nevet kapta, de megkeresztelése után, 997-től már Istvánként uralkodott, mint magyar fejedelem. Majd „Isten kegyelméből” 1001. január elsején, ami az akkoriban használt Julian naptár szerint 1000. karácsonya volt, magyar királlyá koronázták. Szent Istvánnak sikerült ebben forrongó időszakban stabilizálni a magyar állam helyzetét, jelentős részben azzal, hogy írott törvényekkel szabott új rendet.

Uralkodása idején augusztus 15-ét, a keresztény hagyományokból ismert Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ezen a napon hívták össze a királyi tanácsot Székesfehérváron, és a törvényalkotás napja is volt. I. István király 1038-ban, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és augusztus 15-én hunyt el. Mégsem ez a dátum maradt meg a történelmi kánonban, mint Magyarország első saját ünnepe. Az ok szintén a már elhunyt Szent Istvánhoz köthető. 1083-ban Szent László király VII. Gergely pápa közbenjárásával ezen a napon avatta szentté Istvánt fiával, Imre herceggel, valamint Gellért püspökkel együtt. Tehát a szentté avatás időpontját tekintjük ma Magyarország születésnapjának.

telthaz-lesz-a-szallodakban-az-augusztus-20-i-hosszu-hetvegen-normalbig7940.jpgEz a nap I. Nagy Lajos király uralkodása során vált egyházi ünneppé az országban, és első királyunk kultusza is ebben az időszakban terjedt el különböző német városokban is. István egyetemes egyházban történő szentté avatására néhány évet még várni kellett. 1686-ban, Buda visszafoglalását követően IX. Ince pápa jelölte ki az ünnepét. Így ma a világegyház augusztus 16-án, míg a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli Szent Istvánt és magát az államalapítást.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Osztrák-Magyar Monarchiában több éven keresztül nem lehetett ünnepelni ezt a napot , hiszen sokan a magyar függetlenség szimbólumaként tekintettek rá. Majd az 1867-es kiegyezést követően megenyhültek a korlátozások. I. Ferenc József császár 1891-ben engedélyezte először, hogy augusztus 20-a munkaszüneti nap legyen, majd 1895-től a magyar lobogók kifeszítése is engedélyezett volt ezen a napon az ország középületein.

Az első világháború alatt és azt követően nem került mindig sor a nap megünneplésére. Később, a  Horthy-korban fektették le az ünnepnapi események alapjait, amik mind a mai napig kísérik augusztus 20-át.

1927. óta van tűzijáték, tisztavatás és őrségváltás is. A sors furcsa fintora, hogy a második világháborút követően, 1945-ig mint nemzeti ünnep lehetett megtartani, de mint egyházi ünnep még két éven keresztül engedélyezett volt.

kenyer.png1947. után a szocialista rendszerben augusztus 20. ünneplése is hatályát vesztette, majd az új kommunista alkotmány életbe lépését 1949. augusztus 20-ára időzítették, és ez a dátum vált később az új kenyér ünnepévé is. Az évek során a rendszerben egyre rövidebb megemlékezések voltak, és az új kenyér ünnepén leginkább a termelési eredményekről esett szó. A Kádár korszakban az ünnep a kommunista ideológia mentén, de új erőre kapott. A már jól megszokott tűzijáték és tisztavatás mellett a fővárosban vízi és légi parádék szórakoztatták az embereket, míg Debrecenben az azóta hagyománnyá vált virágkarnevál volt a fő esemény. A rendszerváltást követően a három nagy nemzeti ünnep közül augusztus 20 lett hazánk születésnapja.

Képek forrása: MTI; Pixabay; Turizmus Magazin

Miért pont augusztus húsz? Tovább
Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen

Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen

bor.jpgA várpalotai Készenléti Lakótelepet a II. Világháború után a hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozói számára építették. Az akkoriban méltán népszerű szocialista kisváros azóta elnéptelenedett, a lakók többsége elvándorolt, számos kereskedelmi és kulturális szolgáltatás megszűnt. Utánajártunk, mi okozhatta ezeket a változásokat.

Írta: Barla-Szabó Zsófia

Nagypéntek van. Épphogy csak elmúlt dél, amikor a Várpalotát Székesfehérvárral összekötő 8-asról lekanyarodok egy keskeny, hepehupás kis bekötőútra, hogy néhány perccel később megérkezzek úticélomhoz. Kis noteszemet és tollamat szorongatva kászálódok ki az autóból, fényképezőgép híján pedig telefonomat is zsebembe csúsztatom, hisz feltett szándékom képeket készíteni. 

Egy sárga és egy lila műanyag kismotor áll gazdátlanul a kocsma bejárata mellett. Az üvegajtó szélesre tárva, bentről halk zeneszó hallatszik. Sehol egy ember. Különös nyugalom telepszik rám, ahogy a kockaházak között ténferegve átveszem a hely sajátos, békés hangulatát.. 

A várpalotai Készenléti Lakótelepet a Második Világháború után az inotai hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozóinak építették. Ők vállalták, hogy a nap huszonnégy órájában készenlétben állnak, innen származik a telep neve.

A háborút követő lakáshiányt az 1940-es évek végén még inkább felerősítette az európai városok iparosodása, amelyet az állam lakótelepek felhúzásával próbált megoldani. A tömbházakat kezdetben az alapítók és a vezetők lakták, később, a folyamatos építkezéseknek és terjeszkedésnek köszönhetően egyre több fizikai munkás is beköltözhetett családjával a kor minden igényét kielégítő Készenléti Lakótelepre.

1.png

Jól látható, hogy Várpalota népessége a szénbánya fellendülésével, valamint az erőmű és a kohó megépülése után ugrásszerűen megnőtt. 

Forrás: KSH

Az 1950-es években már működő - akkor November 7-nek nevezett - inotai erőmű, az alumíniumkohó és a várpalotai szénbánya működtetéséhez több ezer munkásra volt szükség; az ő és családjuk lakhatását szolgáló blokkot közvetlen a hőerőmű melletti domboldalra építették fel. A lakóteleppel közel egyidőben nyílt meg az általános iskola (először a gyárban, majd önálló épületben), a bolt, a posta, az orvosi rendelő, sőt még a cukrászda is. Ezzel tehát a komfortos otthonon kívül a helyiek számára helyben teremtették meg az oktatás, az egészségügyi és kereskedelmi ellátás, valamint a művelődés és az aktív kikapcsolódás lehetőségét is.

img_8250.jpg

Délutáni csevej a lakótelepen

Két idősebb hölgyhöz lépek, akik a délutáni napsütést kihasználva a kockaházak közti padok egyikén kuporogva. Szigorúan rám pirítanak, amikor szemben velük a füvön helyezkedek el. Még túl hideg a föld és a talaj egyébként is nedves, vigyázzak az egészségemre – intenek ellentmondást nem tűrő hangon. „Volt itt minden, amit csak el tud képzelni! Ha úgy hozta, néha hetekig el sem hagytuk a lakótelepet a gyerekekkel. Nem hiányzott innen semmi, kedvesem, nekünk akkor ez jelentette a világ közepét!”

A Béke Művelődési Ház több száz fős termeiben korábban került vászonra a legújabb mozifilm, mint a közeli Székesfehérváron, az épület falait pedig olyan világhírű művészek festményei és mozaikjai díszítik mind a mai napig, mint Rozsda Endre és Bernáth Aurél. Várpalotai diákok százai tanultak úszni a lakótelepi strandon, mi több, egykor válogatott öttusázók edzettek itt. A környező településekről sokan a kohó egészségügyi központjába jártak fogászatra vagy szemészetre. Gyakorlatilag a semmiből született meg a virágzó szocialista kisváros, a Készenléti Lakótelep.

„Mit telep: városrész! Valamikor ez volt a környék központja. A megyehatáron lévő Csórról, de Várpalotáról is ki-kijártak ide az emberek vásárolni, színházat nézni az erőmű vagy a kohó kultúrházában. (Mert mindkét gyár épített ilyet: sajátos vetélkedés és presztízsharc folyt a két vállalat között (…)) De jöttek strandolni is (…). A telep ABC-áruháza nevezetes beszerzőhelye volt a környék háziasszonyainak: ha valami hiánycikknek bizonyult (és az úgynevezett szocializmusban mindenből hiánycikk lett), itt bizony megtalálhatták.”

Pekarek János 

Forrás: Népszabadság (2002)

„Ha kellett tíz szánkó, csak telefonáltam egyet a kohóba, másnap pedig a kisiskolások már vígan csúszkáltak a domboldalon. Az iskola is az erőművesek ötlete volt. Mindent megoldottunk magunk.” A hetven körüli férfi papucsot és mackónadrágot visel, épp a szemetet viszi le, mikor megszólítom – eleinte vontatottan beszél, majd ömleni kezd belőle a szó. Régi munkáját siratja, barátait hiányolja, a régi időket élteti. Szeret itt élni? Csak legyint, és annyit mormol, régen minden más volt.

img_e8231_jpg.jpg

Az iskola falait a tanulók díszítették

A gyárak dolgozói stabil munkahelyüknek köszönhetően élhető hellyé tették a lakótelepet, a korszakhoz képest jó életkörülmények miatt pedig a helyiek elégedettek voltak. A gyári dolgozók idejük nagy részét mind a munkában, mind pedig lakóhelyükön együtt töltötték, a nők a helyi iskolában tanítottak, a postán vagy a boltban dolgoztak, gyereket neveltek. Az összetartó közösség hozzájárult az általános jó hangulathoz.

Az 1990-es évek végén hozott környezetvédelmi előírások, az erőmű elavulása miatt a Magyar Villamos Művek 1999-ben nem írta alá az erőművel kötött szerződés meghosszabbítását. A hőerőművet 2001 végén végleg leállították, a balesetveszély miatt több épületét lebontották vagy felrobbantották. Bár a szomszédos alumíniumkohót a mai napig használják, a hőerőmű (és nem sokkal korábban a bánya) leállításával sok ezer ember egyszerre vált munkanélkülivé, ezzel párhuzamosan pedig a Készenléti Lakótelep is veszített varázsából.

Az erőmű volt dolgozói más lehetőségek, munkahelyek után kutatva elhagyták a lakótelepet, amaradók közül sokan lecsúsztak. Az ingatlanárak hirtelen csökkentek, és jellemzően kevésbé tehetősek, vagy önkényes lakásfoglalók települtek be. Többségük munkanélküli volt.

Az erőmű dolgozóinak felépített művelődési ház elnéptelenedett, az gyermekek számára kialakított iskola diákjai megfogyatkoztak.

2017-es statisztika 

A Készenléti Lakótelep népessége: 620 fő 

Ebből a kohó/erőmű dolgozója: 22 fő 

Aktív diplomások: 2 fő 

Nyugdíjas mérnökök: 6 fő 

Helyben vállalkozók: 2 fő 

Születési arányszám Kész. Lakótelep: 0,4 

Forrás: Várpalotai Önkormányzat

asd.jpg

Mindössze néhány garázson látszanak a használat nyomai

A Készenléti Lakótelep árnyéka régi önmagának. Az épületek többsége amortizálódott és lakhatatlanná vált, megszűntek a szolgáltatások és a a közösségi programok.

Az alumíniumkohó dolgozóinak száma 1959-től (1193) 2002-ig (746) közel ötszáz fővel csökkent, és ehhez nem számoltuk hozzá az erőmű leállítása okozta munkanélküliséget. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2009-ben a Készenléti Lakótelepen élők foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb Várpalota átlagánál (55,5%), a foglalkoztatott nélküli háztartások száma pedig kifejezetten magas, közel a háztartások felét érinti (47,1%). A születési arányszám a lakótelepen az országos átlaghoz képest is ijesztően alacsony: Magyarországon a 2000-es évek óta ez a szám 9-10 körül mozog, míg a Készenléti lakótelepen a 0,5-öt sem éri el.

meddy.jpg

Szentháromság: a strand, a kocsma és a sarki ABC

„A művelődési ház egykori funkciói közül ma már tulajdonképpen csak a presszó üzemel. Nem adnak jó kávét, de aki kedveli a szocióhangulatot, térjen be! Azért a három Rozsda Endre – mozaikért, amelyek a presszó falait díszítik.” 

Szekér Szimonetta 

Forrás: National Geographic (2006)

Kimászok az üres medencéből, majd a kidőlt drótkerítésen óvatosan átlépve a régi munkásszálló felé veszem az irányt. A létesítmény néhány évvel a lakótelep tömbházai után épült, hogy az erőmű dolgozói közül további 200 főnek biztosítson szálláslehetőséget. Egészen 2003-ig üzemelt – tudom meg a középkorú férfitól, aki időközben hozzám lép. Egészen idáig a romos épület fényképezésével bíbelődtem, most pillantok csak körbe igazán. Észre sem vettem, hogy az omladozó szállótól néhány méterre egy teraszon emberek beszélgetnek. Egy újabb kocsma. Hamar kiderül, hogy a lakótelepen a két poharazón kívül semmilyen vendéglátó egység nem üzemel, és hogy éppen a kocsma tulajdonosával beszélgetek.

„Az itt élők többsége Székesfehérvárra vagy Veszprémbe, többen Mórra járnak dolgozni. Ez minden nap több óra utazás jelent. A legnagyobb problémánk, hogy mindenért be kell járnunk a városba. Sokaknak autója sincs, busz csak ritkán közlekedik… Nem tudok egy kiló húst venni, hogy ebédet főzzek a családomnak.”

vege.jpgA Készenléti Lakótelep ABC-je évek óta bezárt, mindössze egy apró közért igyekszik kiszolgálni az itt élők igényeit. Az orvosi rendelő udvarát és környékét áthatolhatatlan gaz borítja, alig férek oda a kerítéshez képet készíteni. A posta ajtaján lógó lakatot kikezdte a rozsda, az egykor szebb napokat látott munkásszállót pedig már csak állatok lakják. A futballpálya kapuin több éve nincs háló, holott a patakparti füves terület egykor a fiatalok egyik kedvenc helye volt. Az iskolán és az óvodán kívül egyedül a kocsma működik a lakótelepen, és mindössze egy buszjárat köti össze a lakótelepet Várpalotával.

„Egyszer már bezártam a kocsmát. Néhány évig máshol éltem, mással foglalkoztam. Két éve döntöttem úgy, hogy visszajövök és újra megpróbálom.” Figyelmesen hallgatom tovább a kocsmáros történetét, miközben egyszerre feltűnik, mennyire barátságosak az itteniek. Bárkit is szólítok meg, az néhány percre megállva készségesen válaszol feltett kérdéseimre. Többen önként lépnek hozzám, hogy felajánlják segítségüket – szembetűnő, hogy nem ide tartozom. Az itt élők általában ismerik egymást, tudják, ki melyik házban lakik, mit dolgozik, milyen családi háttérrel rendelkezik…

Szavaikból süt a feltétlen ragaszkodás – bár az elégedetlenség általános, az itteniek nem akarják (vagy talán nem tudják?) elhagyni a lakótelepet. Itt akarnak élni. Itt akarnak jobban élni. Büszkén mutatják az új játszóteret, mely mindössze egy alacsony piros csúszdából áll, és őszintén mosolyogva dicsérik a zöldövezet nyugalmát. Hangjukból nem hallom ki az elvágyódást – bár tisztában vannak a lakótelep negatívumaival, pozitívan tekintenek a jövőbe. Lenne igényük a változásra, a környezet közös megújítására, talán csak a szervezés hiányzik a tettrekészség mögül.

Épp egy alacsony, szőke kisfiú szalad ki a kocsmából nagy vidáman. Négy-öt éves lehet talán. Játszópajtása nem lévén, egyedül pattan fel lila kismotorjára, hogy aztán mellettem elszáguldva körözni kezdjen az egyik lakóház körül. Rutinosan veszi be a kanyarokat, látszik, van benne gyakorlata. Ő volt az egyetlen gyerek, akit láttam. A sárga járgány magányosan várakozik tovább a fal mellett.

„A nemzedékeket felnevelő Készenléti Lakótelep alapítói közül ugyanis egyre többen távoznak a domb mögé: a temetőbe. Helyükre pedig fiatalok jönnek, akik nem kötődnek sem az erőműhöz, sem a kohóhoz: reggelente külön buszok érkeznek értük, hogy Székesfehérvárra, Veszprémbe vigyék őket, betanított munkára, futószalag mellé.” 

Pekarek János Forrás: Népszabadság (2002)

motorre.jpgVajon szüleihez hasonlóan a lilamotoros kisfiú is az itteni élet mellett dönt majd? Lesz még valaha víz a strand medencéjében? Mi történik majd a balesetveszélyesen romos épületekkel és azok lakóival? Kérdésekkel érkeztem a Készenléti Lakótelepre, és bár valamennyit megválaszolták a helyiek, kérdésekkel távoztam néhány órával később.

Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen Tovább
Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai

Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai

bringa_2.jpgEzen a nyáron a fesztiválok és a rendezvények elmaradása és a nyaralási lehetőségek limitáltsága miatt mindenki alternatív lehetőségeket keres a kimozdulásra. A Balaton körbetekerése a kicsit sportosabb, motivált emberek számára kiváló program lehet ebben a furcsa időszakban. A barátaim hagyományt teremtve már második alkalommal vágtak neki a túrának, de én idén voltam először, úgyhogy minden szempontból zöldfülűnek számítottam. Megosztom veletek a tapasztalataimat és élményeimet a túrával kapcsolatban, és hasznos tanácsokat is gyűjtöttem.

Írta: Gajdics Bálint / Képek: Bera Viktor, Burkus Brigitta, Gajdics Bálint

A karantén kezdete óta itthon vagyok Debrecenben, és innen is csináltam végig a tavaszi félév maradék részét. Nagyon kedvem és lehetőségem sem volt kimozdulni ezalatt az idő alatt, így legalább bele tudtam mélyedni a szakdolgozatom írásába (igen volt ilyen nap is…). Ha itthon vagyok, nem is nagyon használok tömegközlekedési eszközöket, bár Debrecen nagyvárosnak számít az országban, biciklivel elérhető távolságban van minden, és így a buszon való maszkhordás mellett a jegyárat is meg tudtam spórolni a járvány ideje alatt.

Aztán, ahogy kezdett enyhülni a szigor, és természetesen a vizsgaidőszak végeztével belecsöppentünk a karanténnyárba, több barátom elkezdte szervezni a Balaton körbetekerő biciklitúrát.

Amellett, hogy mindannyian szeretjük és napi szinten űzzük a kerékpározás tudományát, egyfajta teljesítménymérőnek is beillik egy ilyen körbetekerés ötlete, hiszen napi átlag 70 kilométer teljesítése volt a cél.

Az elmúlt években sikerült teljes egészében kiépíteni a Balaton körül  a kerékpárutat úgy, hogy az autósokkal és a strandolókkal ne zavarjuk egymást a kikapcsolódásban. Ez a körút durván 210 kilométer, amire három napunk volt. Ez az jelenti, hogy átlagban 70 kilométert kellett volna teljesíteni, ami papíron nem tűnik soknak, napi 4-5 óra nettó tekerést jelent. Viszont az egész túra esszenciája, hogy egy nagyobb hátizsákban el kell férnie az összes cuccodnak, és így kell kibírnod ezt a három napot.

bringa_1.jpgA pakolásnál a lényeg, hogy minél kevesebbet. Természetesen a legfontosabb ruhaneműk kihagyhatatlanok, a papucs és a törölköző szintén alap, viszont nem szabad a teljes komfortra utazni. Az alapvető ruhák, pulcsi és sapka mellett kihagyhatatlan a naptej és a szúnyogirtó. Ja, és mindenképp be kell szerezned egy biciklisnadrágot. Az lesz a legjobb barátod a negyedik óra tekerés és fájdalmak után. Mindemellett ismerned kell a biciklidet, vagy ha te nem is, legyen a társaságban valaki, aki tud gumit cserélni, vagy a fékeket meghúzni. Természetesen a körút is úgy van kialakítva, hogy 10-15 kilométereként van kerékpáros pihenő szervízzel, de a csomagodban a biciklipumpa és a pótbelső az erdő közepén életmentő lehet. Egy 30-50 literes túrahátizsákban minden elfér, ami egy három napos túrára elég lehet, plusz a hálózsák, ha olyan helyen alszotok, de ez már komfort kérdése.

A túra szinte mindenféle biciklivel teljesíthető, ami gurul, de el kell fogadni, hogy lesznek húzós szakaszok, főleg az északi part dombos tájain.

Péntek hajnalban indultunk Debrecenből, és több mint 300 kilométer vonatút után dél körül kezdtük meg a túrát Siófoktól nem messze az északi part irányába. A statisztikák szerelmesei le is tölthetnek erre alkalmas alkalmazásokat (Strava vagy Endomondo), melyek a megtett táv alatt rengeteg információval tudnak szolgálni. Ezek alapján az első nap 83 kilométert tekertünk déltől este 8-ig. Az első nap Balatonfüred és Tihany volt a két fő megállóhelyünk, ahol több időt is eltöltöttünk. Füreden a sétányon még viszonylag rossz időben is hatalmas élet volt, Tihanyban pedig az apátság környékét fedeztük fel. Az első nap célja Révfülöp volt, amit este teljesen kifáradva, de sikeresen elértünk. Visszagondolva egyértelműen az első nap volt a legfárasztóbb, a rutintalanság és a szintkülönbségek miatt. Révfülöpön egy kempingben sikerült szállást találni egy előre lehelyezett bérsátorban, de a  kimerültségtől szinte mindegy volt, hol alszunk, csak fedél legyen a fejünk felett.

50140938627_95bc182876_o.jpgEgész hétvégén az esőtől rettegve szálltunk nyeregbe, de sikerült megúszni. A második nap Badacsonynál az út közvetlenül a hatalmas szőlőbirtokok mellett vitt. A hegyes táj és a Balaton kéksége adta az erőt utunkhoz. Balatongyörökön a Szépkilátónál is érdemes megállni, ahonnan be lehet látni az egész tavat. Keszthely, a tó nyugati csücske is kiváló hely az időtöltésre. A második nap kitűzött 66 kilométer teljesítése után kicsit hamarabb értünk be Balatonmáriafürdőre, ahol élőzene mellett vezettük le az egész nap fáradalmait. A harmadik napon már kellemesebb időt fogtunk ki, akár strandidőnek is nevezhetőt. Balatonboglár után Balatonszárszón álltunk meg, ahol még egy kicsit fürödni is tudtunk a jéghideg vízben, ami különösen jól esett a lábamnak. Az utolsó nap 61 kilométerét a déli part sík területén könnyen befejeztük.

Most már én is elmondhatom magamról, hogy sikerült három nap alatt körbetekernem a Balatont. Mindenkinek ajánlani tudom, aki egy kicsit is elhivatott, és szereti feszegetni a határait.

Ha a Balaton túl nagy falatnak tűnik, akkor a Velencei-tó vagy a Tisza-tó körbetekerésével rá lehet edzeni a nagyobb távokra is. Az aktív pihenés szerelmeseinek ez kiváló belföldi program lehet még így a járványhelyzet bizonytalanságában is.

A beszámoló végére néhány tanácsot és tippet szeretnék adni azoknak, akik kedvet kaptak ahhoz, hogy nekivágjanak a túrának:

  • Zenével minden jobb!
  • Más társaságok, akik bevállalják ezt a túrát, nagyon segítőkészek, úgyhogy ne szégyelljünk útbaigazítást vagy egy pumpát kérni egy-egy pihenőnél.
  • A lángos jobban megéri, mint a hamburger. Minden esetben, minden büfében.
  • Ne felejtsd el, miért indulsz. Állj meg többször, élvezd a levegőt, a partot és a vizet, hiszen a magyar tengernél vagy.
  • Ki kell lépni a komfortzónából. Holtfáradtan nem fog érdekelni, hol alszol.
  • Ha tudjátok, vegyétek meg minél hamarabb a vonatjegyet és a kerékpár helyjegyet is. Rengetegen mennek így le a hétvégére, és a MÁV néha megvicceli az utazókat.
Mindig válaszd a lángost! - Első balatoni biciklitúrám élményei és tapasztalatai Tovább
Háború, új játékszabályok szerint - Magyarország és a 2020-as Európa-bajnokság

Háború, új játékszabályok szerint - Magyarország és a 2020-as Európa-bajnokság

eb_2020.jpg

„Elvesztettünk egy meccset. Elveszítettünk három értékes pontot. Azonban nem veszítettük el a háborút, és még három meccs áll előttünk."

Írta ki Facebook oldalára Marco Rossi, a magyar válogatott Szlovákia ellen még szeptemberben elvesztett meccse után. A szlovákok elleni vereség a selejtező után visszagondolva valóban kritikus lehet. Azóta két meccset is játszottak a magyarok, két papírforma eredménnyel, és már csak egy klisésen mindent eldöntő meccs van hátra. Azonban az UEFA hozza a háború szabályait, ami egyre kevesebb esélyt biztosít annak, hogy a magyar válogatottat jövő nyáron, Budapesten láthassuk esetleg a Paul Pogba által fémjelzett franciák vagy az eredményesen megújuló spanyol válogatott ellen. Ugyanis aki még nem értesült volna, 2020-ban labdarúgó Európa Bajnokságot rendezünk Magyarországon, 11 másik várossal karöltve. Az UEFA az Európa Bajnokság 60 éves évfordulójára változtatott a hagyományokon, az új koncepció és a magyar válogatott esélyei a kijutásra kiderül a folytatásban.

Az új lebonyolítás ötlete az UEFA volt elnökének, Michel Platininek a fejéből pattant ki. Azt, hogy nem egy ország több pontján, hanem a kontinensen szétszórva nézhetünk jövő nyáron focit, személy szerint egy kiváló kezdeményezésnek tartom. Az országok szempontjából sokkal jobban megéri gazdaságilag is egy helyszínre fókuszálni. Gondoljunk csak a 2004-es Athéni vagy a 2016-os riói olimpia után azokra a képekre, amik körbejárták a világot az elhagyatott létesítményekről, olimpiai faluról. Jelen helyzetben nem kell új létesítményeket, repülőtereket, szállodákat rekord időn belül felhúzni, hiszen a rendező városok Európa szerte rendelkeznek már ezekkel. A budapesti helyszín mellett a hagyományos nagy futballvárosok - London, Róma, München – is szerephez jutnak, valamint olyan helyszínek – Baku, Koppenhága, Bilbao – is, ahol eddig kevesebb lehetőség volt biztosítva ilyen rangos esemény megrendezésére, de a helyiek ugyanúgy megőrülnek a labdarúgásért. Viszont ezzel új szabályok lépnek érvénybe.

A rendezés joga mellett minden rendezőváros országának meg kell küzdenie a bejutásért, úgyhogy egy ország válogatottjának sincs előre biztosított helye. Budapest városa az úgynevezett standard csomagot kapta, azaz három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt rendezhet a kieséses szakaszban, míg az elődöntőket és a döntőt a méltán híres kilencvenezres londoni Wembley stadionban fogják lejátszani. Ami talán még ennél is jobb hír, hogy ha a magyarok kijutnak, két meccset biztosan hazai környezet előtt tudunk majd lejátszani.

Azt se felejtsük el, hogy kimondva-kimondatlanul, de erre a rendezvényre építették fel az új Puskás arénát, ami hatvanhétezer férőhellyel fontos elem lesz a torna után is a főváros életében. A Sziget Fesztivál mellett végre itt is lehetőség nyílik majd, hogy óriási stadionkoncerteket adjanak olyan zenekarok, akik eddig maximum Bécsig vagy Varsóig mentek el zenélni. A stadion hivatalos felavatása is közeledik, a magyar válogatott az Edinson Cavanival és Luis Suarezzel fémjelzett Uruguay válogatottja ellen lép pályára november 15-én, amelyen valószínűsíthető a teltház.

A jövő nyári EB-n a csapatukat mindenhova elkísérő törzsszurkolók számára viszont a szétszórtság probléma lehet, hiszen így sokkal többet kell majd utazniuk, főleg akkor, ha esetleg tovább is jutnak. A selejtező során az első két helyezett jut tovább, amivel 20 hely be is telik a 24-ből. A maradék 4 hely megszerzése talán minden eddigieknél nehezebb lesz, ugyanis a Nemzetek Ligáján keresztül kell végig küzdeniük magukat a maradék csapatoknak.

Mindenképp egy új, különleges rendezési formátum lesz a jövő évi, annak minden előnyével és hátrányával. Viszont az országok lakosságának szempontjából ez mindenképp egy lehetőség; emlékezzünk vissza, mekkora magyar különítmény utazott el három éve Marseille-be egy meccs erejéig? Képzeljük el azt a felhajtást, ami Budapesten zajlana, ha kijutna a magyar válogatott. Na de mégis mennyi erre az esély?

Ahogy fentebb már említettem, Marco Rossi szövetségi kapitány – aki 2017-ben a Kispest Honvéddal magyar bajnokságot nyert – kitért arra, hogy a szlovákok elleni vereség csak egy csata volt a háborúban. A háború folytatódott és azóta hátunk mögött van még két mérkőzés. A Split városában megrendezett horvátok elleni meccsen esélye sem volt a válogatottnak a sorozatos védelmi hibák, valamint Szoboszlai Dominik – a jelenlegi csapat legkreatívabb és legmegbízhatóbb játékosának – hiánya miatt, aki sérüléssel bajlódott. Az Azerbajdzsán elleni hazai meccsen Korhut korai bombagólja bebiztosította a három pontot. A meccs hátralévő eseménytelen perceit leginkább csak a bírói tévedések szakították meg. 

Mint ahogyan azt az elmúlt években is megszokhattuk, most is az utolsó meccs, meccsek lehetnek sorsdöntők magyar szempontból. Walesbe látogatnak a magyarok, ahol egy fiatal csapat lesz az ellenfél, amely hazai pályán még veretlen ebben a selejtezősorozatban. Nem szabad elmenni amellett sem, hogy a walesi együttesben Gareth Bale, Aaron Ramsey és Daniel James személyében topklubok játékosai szeretnék kivívni a továbbjutást érő pozíciót a csoportban. Talán az lehet az előnyünk velük szemben, hogy nekünk egy meccsel kevesebbet kell játszanunk novemberben. Nem is érdemes belemenni nagy esélylatolgatásokba, nyerni kell a továbbjutásért. Természetesen már megszokhattuk, hogy nem csak rajtunk múlik mindez. A horvátok továbbjutása szinte biztos, rajtuk kívül pedig még a magyar, a szlovák és a walesi csapat is megszerezheti a második helyet. Talán az segít minket, hogy a két utóbbi csapat egymással a legutóbbi fordulóban 1-1-es döntetlent játszott, viszont így mindkét csapat nyerési kényszerben lesz az utolsó két fordulóra.

A végső csatán fog eldőlni a Rossi által megjósolt háború. A szakértők által gyakran emlegetett mondat ismét beteljesedni látszik: Saját kezünkben van a sorsunk.

 

2019. november 6.

Gajdics Bálint



Háború, új játékszabályok szerint - Magyarország és a 2020-as Európa-bajnokság Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

Külföldön ugyan évről évre tarolnak a hazai gyártású produkciók, itthon viszont szinte senki sem kíváncsi rájuk a hollywoodi blockbusterek árnyékában. Mi lehet ennek az oka? Hol tart most, illetve merre kellene tartania a magyar filmiparnak? Van-e jövője egy kezdő színésznek a magyar filmvásznakon ilyen körülmények között? Papp Endrével, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész hallgatójával beszélgettem, aki idén kezdte meg szakmai gyakorlatát a budapesti Katona József Színházban.

 

12207682_970136089698745_280377424_n.jpg

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film” Tovább
Politikai hurrikán

Politikai hurrikán

Napjaink magyar politikája jelenleg jól leírható egy hurrikán (vagy tájfun…) jelenségével. Amíg a felhőtömeg egyre jobban tombol, mert ehhez megvan az energia utánpótlása – meleg, párás levegő – addig a vihar „szemén” belül úgy érezhetnénk, mintha körülötte minden rendben lenne és semmi nem történne. Pedig éppen a szem körül a legnagyobb a pusztítás…

Kép: hvg.hu

Politikai hurrikán Tovább
„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

Lieselore Cyrus, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete április 15-én a Corvinusra látogatott, hogy az érdeklődőknek Németország aktuális külpolitikai irányvonaláról számoljon be, de emellett mesélt saját életútjáról és az itt szerzett tapasztalatairól is.

 cyrus.jpg

„Németország külpolitikája mindig is európai volt” Tovább
A zimmer frei halála – minek szoba, ha falu is bérelhető?

A zimmer frei halála – minek szoba, ha falu is bérelhető?

Albérletben lakni akár jó móka is lehet, de tény, hogy mint mindent, ezt a műfajt is hamar meg lehet unni, ahogy a sokadszor házasodó, a külföldi nászutakra ráunt (vagy egyszerűen hipszter) vőlegény is jó okkal szorgalmazhat valami lázadót, újszerűt mézeshetei helyszínéül. A díszlettervezőn spóroló filmgyártó cég mellett nekik is méltó alternatívát nyújthat a „kiadó falu” innovációja, ami amilyen meglepő és vad, ma már annyira valódi.

megyer.jpg(Fotó: Borsonline)

A zimmer frei halála – minek szoba, ha falu is bérelhető? Tovább
A Fidesz megágyaz Vonának?

A Fidesz megágyaz Vonának?

 2009-ig még maga Orbán is élesen ellenezte az orosz befolyásszerzést, és ebben a racionális és az emocionális Fidesz szavazók is egyaránt tapsolva támogatták. Mára azonban  úgy fest, a keleti nyitás szükségességét a gazdaságiak mellett immár ideológiai érvekkel magyarázó Orbán-kormánynak sikerült elérnie, hogy a korábban határozottan oroszellenes jobboldali szavazók egy része véleményt változtasson.  

Kép: nepszava.com

A Fidesz megágyaz Vonának? Tovább
Engem nem hatnak meg az orosz diktátor krokodilkönnyei

Engem nem hatnak meg az orosz diktátor krokodilkönnyei

Idén mintha varázsütésre az ország egy jelentős része az orosz elit barátjává vált volna. Egyszerűen fel nem fogom. Magyarország három nagy forradalmából kettőt a ruszkik vertek le – a legutóbbit kicsivel több, mint 50 éve. Az elmúlt 70 esztendőből 45-ben megszálltak minket, korlátozták az önrendelkezési jogunkat és a szabadságunkat, tankokkal fojtották vérbe ‘56-ot. Szóval történelmileg nem úgy tűnik, mintha érdekünkben állna egy erős Oroszországért epekedni. Mégis néhányan azt sugallják sajnálnunk kéne szegény-szegény Moszkvát, mert a szankciók és az alacsony olajár miatt tönkrement a gazdaságuk. Valóban bánkódnunk kéne, hogy következményei lesznek Krím megszállásának és annektálásának, valamint a Kelet-Ukrajnában megrendezett mészárszéknek?

dontcryformeohrussia.jpg

Engem nem hatnak meg az orosz diktátor krokodilkönnyei Tovább
Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se

Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se

Az ELTE gólyatáboros esete óta robbanásszerűen nőtt Magyarországon a nemi erőszakkal, nők jogaival foglalkozó cikkek, beszélgetések száma. Izgalommal vártam, hogyan folynak az események, hogyan reagál a magyar társadalom a kényelmetlen kérdéseket érintő dolgokra.

Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se Tovább
"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson kijelentette, hogy "illiberális" állam épül Magyarországon. Ez ijesztően hangozhat a társadalom műveltebb tagjai számára, de van ennek a kijelentésnek alapja vagy esetleg csak egyszerűbb fejjel kéne gondolkoznunk? A következő cikk ennek a kérdésnek a mélyére próbál ásni.
Furcsa váltásnak látszik ez a kijelentés a rendszerváltáskor még ultraliberális Fidesz vezérétől, de mint tudjuk, Orbán Viktor retorikája úgy változik, ahogy a közhangulat és a közgondolkodás.

A bejegyzés tartalma nem a szerkesztőség kollektív véleményét tükrözi.

Kép: Financial Times

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság? Tovább
MH17: A hitványság diadala

MH17: A hitványság diadala

Kívánom, hogy ne legyen igazam, de van egy nagyon erős félelem bennem, hogy a tegnapi borzalmas, közel 300 áldozatot követelő repülőgép-merénylet elkövetőinek kilétére sosem fog fény derülni. A szerencsétlenség helyét jelenleg egy paramilitáris horda ellenőrzi. A fekete dobozok már az oroszok kezén vannak. Kijev és Moszkva egymásra mutogat. Közben pedig az ukrán és az orosz maffiaállam közötti konfliktusnak már legkevesebb 181 uniós állampolgár esett áldozatául.

Tessenek mondani: miért hagytuk, hogy így legyen?

blog_malaj.jpg

http://index.hu/galeria/index/kulfold/2014/07/18/megindult_a_harc_a_fekete_dobozert/

MH17: A hitványság diadala Tovább
Tisztelet az Origónak!

Tisztelet az Origónak!

Tizenhat éven át több tucatnyian munkálkodtak Magyarország egyik első hírportálján. Az objektivitására különösen figyelő origo példakép lehetett sokak számára, akik a konzervatív újságírást szerették. A internettől távol álló, komoly stílusú cikkeikben általában rendkívüli alapossággal jártak utána a tényeknek. Több újságírójuk, fotósuk nyert díjakat; kétségtelenül a szakma nívóját képviselték.

A héten azonban az alkotó gárda egy jelentős része úgy döntött, hogy nem bírják tovább. Főszerkesztőjüket hirtelen, egyik napról a másikra elvesztették, magyarázatként pedig csak üres frázisokat kaptak. Szertenézve a reklámadótól megrettent médiában, tudták, nehéz lesz máshol folytatni. Mégis a bizonytalan jövőt választották a biztos megélhetés helyett. Emelt fővel mondtak fel, hogy becsületük megmaradjon.

Sajnálatra méltó, hogy előfordulhat hazánkban, hogy jobb sorsra érdemes sajtómunkások ilyen helyzetbe kerülhetnek. Mert legyen bár egy multinacionális cég leányvállalatának tartalmi stratégiájában beállt változás vagy politikai nyomás, az eredmény ugyanaz: erkölcsös, tehetséges férfiaknak és nőknek kell új állás után kutatniuk egy válságba süllyedő iparágban.

Írni, fotózni, videózni továbbra is fognak: vérükben van, szeretik - ez látszik. A mai média helyzetben kétséges azonban, hogy ezt ugyanígy, főállásban tudják folytatni. Reméljük a legjobbakat, hiszen méltatlan lenne, ha ilyen színvonalas alkotók csupán hobbibloggerekként folytathatnák.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont tisztelettel adózik az Origo összes távozó munkatársának. Az Önök története minket arra inspirál, hogy mi is próbáljunk hasonlóan bátor, lelkiismeretes és elvhű újságírókká válni!

Tisztelet az Origónak! Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
süti beállítások módosítása