Közgazdász Online


1964 – Az első tokiói olimpia

1964 – Az első tokiói olimpia

p14-whiting-a-20141015.jpg

Tokiónak van tapasztalata az olimpiaszervezéssel. Cikkünkben az 1964-es nyári játékokról olvashattok.

2021. 08. 04. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: A japán delegáció az 1964-es olimpia nyitóceremóniáján (Forrás: Kyodo)

Az idei olimpia megrendezésével Japán válik az egyetlen ázsiai országgá, amely kétszer is otthont adott a nyári olimpiának. A korábbi tapasztalatok alapján a szervezők nagy várakozással tekintettek a 2020-as rendezvény elé, hiszen az idei rendezvényt övező bizonytalansággal szemben az 1964-es tokiói olimpia minden szempontból elsöprő sikert aratott.

Az 1964-es siker előtt Japán – a 2020-as körülményekhez hasonlóan – a szervezési nehézségeket és az elhalasztást is megtapasztalta. Tokió először 1932-ben jelentkezett az olimpia megtartására azzal a céllal, hogy javítsa az ország nemzetközi megítélését, miután Japán 1931-ben elfoglalta Mancsúriát, eltávolodott a Népszövetségtől. Bár Tokió elnyerte az 1940-es nyári olimpia szervezésének jogát, az esemény nem jöhetett létre: 1937-ben kitört a második kínai-japán háború, a háborús körülmények és a japán kormány katonai prioritásai pedig elkerülhetetlenné tették a sportesemény áthelyezését, majd lemondását.

Rohamos fejlődés, rohanó vonatok

Tokió 1959-ben nyerte meg másodjára az olimpia szervezésének jogát Brüsszellel, Münchennel, Béccsel és Detroittal szemben. Az olimpia szervezése soha vissza nem térő lehetőséget biztosított Japán számára: 19 évvel a világháború elvesztése után bebizonyíthatta, hogy megváltozott a szerepe a nemzetközi közösségben, felépült a háborúból, valamint hatalmas gazdasági modernizáción és fellendülésen esett át.

Már az események közben is nyilvánvalóvá vált, hogy Japán felülmúlta a nemzetközi várakozásokat, és sikerrel járt céljaiban.

Az olimpia szervezése elengedhetetlenné tette Tokió és környéke infrastruktúrájának fejlesztését. Több autópálya és metróvonal befejezését időzítették a játékok kezdetére: két tokiói gyorsforgalmi utat teljesen, valamint kettőt félig megépítettek, és összesen 22 kilométernyi metróvonalat fejeztek be időben. A tokiói kikötő létesítményeit kibővítették a beáramló forgalom növekedésére számítva.

0_dq2zloqbvcwwgate.jpg

A Tókaidó Sinkanszen felavatása (Forrás: Sankei Archive/Getty Images)

A világszerte híres japán nagysebességű vasút, a Sinkanszen első vonalának működésbe lépését is az 1964-es olimpia kezdetéhez igazították. A Tokió és Oszaka között közlekedő vonatok 515 kilométeren szállítanak utasokat nagyjából négy óra alatt, és sebességük mellett pontosságukról híresek. Az első menetrend szerinti járat 1964. október 1-jén indult, kilenc nappal az olimpia nyitóünnepsége előtt. A „nyári” olimpia októberi megrendezésének oka az volt, hogy Japánban – különösképpen Tokióban – a nyári időjárásra a hőség mellett különösen magas páratartalmú levegő jellemző, amely nem kedvezett volna a sportversenyeknek.

Különlegességek és újítások a szervezésben

Az 1964-es olimpiáról készült hivatalos film

Az 1964-es olimpiát elsőként közvetítették külföldre műholddal – korábban a felvételek kazettáit szállították el, míg a szatellit lehetővé tette a szinte élő közvetítést. A színes közvetítésben is ez az olimpia volt az első, noha akkor még csak a japán nézők számára.

Az olimpiai fáklya hordozása a szokásosnál is szimbolikusabb volt. A nyitóceremónián az olimpiai láng meggyújtója Szakai Josinori volt, aki 1945. augusztus 6-án született Hirosimában – azon a napon, mikor a városra atombombát dobtak. Személye így a békét és a háború utáni felépülést jelképezte.

c1_3946451.jpg

Szakai Josinori meggyújtja az olimpiai lángot (Forrás: AFP)

Az idei 33 sportág helyett 19-ben, és 50 versenyszám helyett 33-ban versenyezhettek a sportolók. Két, Japánban népszerű sportág került be az olimpiai események közé: a cselgáncs (dzsúdó, 柔道) és a röplabda. Ezen kívül a női atléták először mérettették meg magukat pentatlonban.

Az 1964-es olimpia során használtak utoljára salakos futópályákat: azóta időjárásfüggetlen műpályákat alkalmaznak. Újítás volt azonban, hogy a rúdugrásban az addigi alumíniumrudakat felváltották az üvegszálas rudak. A célfotók készítésében és az úszóversenyek idejének mérésében is új technológiákat vezettek be.

Mindenki várta, de mindenki jól járt?

up-on-poppy-hill_olympic-sign.jpg

“Egy sikeres olimpiáért, tegyük Tokiót széppé” – A plakát többször megjelenik a From up on Poppy Hill című Ghibli-filmben.

Japán 16 aranyérmet nyert a hazai olimpián, melyet azóta idén először sikerült megdöntenie. A sportolóknak úgy látszik, sokat számít az ismerős pálya: a téli olimpiák során is az otthon szervezett 1972-es szapporói, illetve az 1998-as naganói játékok hozták Japánnak a legnagyobb sikereket.

A társadalom véleménye kezdetben megosztott volt a szervezés kapcsán, ám mire elkezdődtek a sportesemények, szinte mindenki támogatta a játékokat. A rendezvényre nemzeti ügyként tekintettek, és bebizonyosodott, hogy az jelentős szerepet tölt be Japán nemzetközi imidzsének javításában.

Bár az 1964-es olimpiát nemzetközi megítélés és sportteljesítmény szempontjából sikerként könyveljük el, utólag fény derült negatív hatásaira is. A politikai és vállalati korrupció hatására nemcsak hanyagabb tervezést, hanem a költségek jelentős túllépését is eredményezte. Az építkezési projektek jelentős környezeti károkat okoztak, és gyakran a lakosok kényszerkilakoltatásával jártak. Egy férfi ötven év különbséggel kétszer is megszenvedte ezt: egyszer az 1964-es olimpiára készülve, másodszor pedig 2013-ban, az olimpiai stadion újjáépítése miatt kellett elhagynia lakását.

1964 – Az első tokiói olimpia Tovább
Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit!

Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit!

miraitowa_es_someity_jpg.png

Az olimpiai és paralimpiai játékoknak kabalafigurái minden megrendezéskor változnak: nemcsak az olimpia értékeit, hanem a házigazda országot is képviselik. Vajon kik a 2021-es tokiói olimpia és paralimpia képviselői, és hogyan választották ki őket? Ismerd meg őket cikkünkből!

2021.05.15 Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: A tokiói játékok két kabalája: Miraitowa és Someity (forrás: JOC)

A kabalák szimbolizálják a rendező országot, segítenek bevételt generálni a játékok során, és közelebb hozzák a gyerekekhez az eseményt, hiszen a játékok értékeit képviselik, aranyosak, és szerethető plüssök készülnek belőlük. Az olimpiai és paralimpiai játékoknak 1972 óta minden megrendezéskor saját hivatalos kabalafigurájuk van. Ezek általában állatok vagy emberszerű karakterek, amelyek valamilyen módon kötődnek a megrendező országhoz és jelképezik ezek kulturális örökségét. 

smoky.jpg

Kép: Smoky, az olimpiai faluban született kutya (forrás: IOC Olympic Museum/Getty)

Az első (nem hivatalos) olimpiai kabala Smoky volt, az 1932-es Los Angeles-i olimpiai játékok kiskedvence. A skót terrier a nyári játékok kezdete előtt nem sokkal született az olimpiai faluban.

Az 1972-es müncheni olimpián debütált az első hivatalos kabala, aminek szintén kutya alakja volt: Waldi egy tacskót mintázott az olimpia színeiben. Azért a tacskóra esett a választás, mert egy igen népszerű kutyafajta Bajorországban, amely szívósságáról, állóképességéről és mozgékonyságáról híres – azokról a tulajdonságokról, amelyeket az olimpikonok is képviselnek. 2010 óta az olimpiának és a paralimpiának külön kabalái vannak, amiket együtt mutatnak be.

kutya.jpg

Kép: Waldi, az első hivatalos olimpiai kabala (forrás: IOC)

A tokiói olimpia és paralimpia kabalaterveire versenyt írtak ki, melyre több mint 2000 pályázat érkezett 2017-ben. Az előválogatás során egy olyan zsűri szűkítette le a listát, melynek tagjai voltak többek között animestúdiók, játékkészítők és képregénykiadók is, és végül három olimpia-paralimpia párost választottak esélyesnek. A rövidített listából általános iskolások választották ki a nyertes dizájnt 2018-ban: a szavazásban 16 769 iskola vett részt, minden osztálynak egy szavazata volt.

Ez volt az első alkalom, hogy gyerekek szavazták meg a játékok kabaláit, és nemcsak a karakterek kinézete, hanem valószínűleg a kitalált történetük, képességeik és személyiségük is szerepet játszottak a döntésben.

a_harom_versenyzo_kabalaparos.jpg

Kép: A három versenyző kabalapáros (forrás: IOC)

Az első helyezés végül toronymagasan az „A” párost, a két – akkor még névtelen – robotszerű figurát illette. A kék mintázatú olimpiai kabalát Miraitowának keresztelték, ami japánul a jövő (mirai, 未来) és az örökkévalóság (towa, 永久) szavakból tevődik össze, ezzel jelképezve az örök reményt az emberek szívében világszerte. Miraitowa futurisztikus alakja és jellegzetesen anime stílusú szemei nemcsak a jövő Japánját szimbolizálják, hanem a hagyományokat is: az indigókék négyszöges mintázat – ami az olimpia logójában is megjelenik – az Edo-korban igen divatos kimonómintázat volt, és Japán eleganciáját és kifinomultságát hivatott kifejezni.

A rózsaszín, paralimpiát képviselő kabala a Someity nevet kapta: ahogyan a színe, úgy a fején levő antennák is a cseresznyevirágokat jelképezik, amelyek jellegzetesek japánban. A neve is erre utal: a “somei” részt a someiyoshino fajtájú cseresznyefajta ihlette, míg az összhangzás az angol “so mighty” kifejezésre játszik rá, utalva a paralimpikonok jeles tulajdonságára. A két kabala ellentétes személyiségű: Miraitowának erős igazságérzete van, nagyon atlétikus és képes teleportálni, míg Someity nyugodt, telepatikus képességei vannak, és nagyon erős, amikor szükség van rá.

a_dizajn_ihlete.png

Kép: A dizájn ihlete

A győztesek mellett a dobogósokról is érdemes néhány szót ejteni. A „B” dizájn egyik tagjának alapjául a japán mesékből jól ismert róka szolgált, amely a földből és a Japánt alulról melegítő tűzből született, míg a másik egy légből született oroszlánkutya, ami a japán szentélyek hagyományos őrzője. A „C” dizájn mindkét tagja a Japánnal asszociált piros-fehér színkombinációt hordozza, és míg az egyikük ismét egy róka – amely hagyományos japán maszkmintát visel az arcán –, a másik egy japán nyestkutya (tanuki), amely a fején lévő levéllel tud alakot változtatni.

Az emberek többsége örömmel fogadta a nyertes figurákat, azonban néhányakból ellentétes érzelmeket váltottak ki. Egyrészt sokan kifogásolták, hogy a döntést gyerekek hozták meg, másrészt a színválasztás a személyiséggel és Someity lágyabb vonalaival egyesek szerint erős nemi sztereotípiákat hordoz magában, ami szembemegy az alapvetően jövőbe mutató dizájnnal. Eltévedt Pokémonokhoz is hasonlították őket, de be kell látni: ha aranyos japán stílusú figurákat terveznek, azok elkerülhetetlenül a népszerű animelényekre fognak hasonlítani. Miraitowa és Someity nemcsak az olimpiát népszerűsítő képekben, videókban és árucikkekben jelennek meg, hanem a nézők robotok formájában is találkozhatnak velük a játékok alatt.

Az eddigi olimpiai kabalákról bővebb információt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán olvashatsz.

A tokiói olimpiáról még több cikkünk lesz a következő hetekben. Kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le róluk!

Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit! Tovább
süti beállítások módosítása