Közgazdász Online


Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit!

Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit!

miraitowa_es_someity_jpg.png

Az olimpiai és paralimpiai játékoknak kabalafigurái minden megrendezéskor változnak: nemcsak az olimpia értékeit, hanem a házigazda országot is képviselik. Vajon kik a 2021-es tokiói olimpia és paralimpia képviselői, és hogyan választották ki őket? Ismerd meg őket cikkünkből!

2021.05.15 Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: A tokiói játékok két kabalája: Miraitowa és Someity (forrás: JOC)

A kabalák szimbolizálják a rendező országot, segítenek bevételt generálni a játékok során, és közelebb hozzák a gyerekekhez az eseményt, hiszen a játékok értékeit képviselik, aranyosak, és szerethető plüssök készülnek belőlük. Az olimpiai és paralimpiai játékoknak 1972 óta minden megrendezéskor saját hivatalos kabalafigurájuk van. Ezek általában állatok vagy emberszerű karakterek, amelyek valamilyen módon kötődnek a megrendező országhoz és jelképezik ezek kulturális örökségét. 

smoky.jpg

Kép: Smoky, az olimpiai faluban született kutya (forrás: IOC Olympic Museum/Getty)

Az első (nem hivatalos) olimpiai kabala Smoky volt, az 1932-es Los Angeles-i olimpiai játékok kiskedvence. A skót terrier a nyári játékok kezdete előtt nem sokkal született az olimpiai faluban.

Az 1972-es müncheni olimpián debütált az első hivatalos kabala, aminek szintén kutya alakja volt: Waldi egy tacskót mintázott az olimpia színeiben. Azért a tacskóra esett a választás, mert egy igen népszerű kutyafajta Bajorországban, amely szívósságáról, állóképességéről és mozgékonyságáról híres – azokról a tulajdonságokról, amelyeket az olimpikonok is képviselnek. 2010 óta az olimpiának és a paralimpiának külön kabalái vannak, amiket együtt mutatnak be.

kutya.jpg

Kép: Waldi, az első hivatalos olimpiai kabala (forrás: IOC)

A tokiói olimpia és paralimpia kabalaterveire versenyt írtak ki, melyre több mint 2000 pályázat érkezett 2017-ben. Az előválogatás során egy olyan zsűri szűkítette le a listát, melynek tagjai voltak többek között animestúdiók, játékkészítők és képregénykiadók is, és végül három olimpia-paralimpia párost választottak esélyesnek. A rövidített listából általános iskolások választották ki a nyertes dizájnt 2018-ban: a szavazásban 16 769 iskola vett részt, minden osztálynak egy szavazata volt.

Ez volt az első alkalom, hogy gyerekek szavazták meg a játékok kabaláit, és nemcsak a karakterek kinézete, hanem valószínűleg a kitalált történetük, képességeik és személyiségük is szerepet játszottak a döntésben.

a_harom_versenyzo_kabalaparos.jpg

Kép: A három versenyző kabalapáros (forrás: IOC)

Az első helyezés végül toronymagasan az „A” párost, a két – akkor még névtelen – robotszerű figurát illette. A kék mintázatú olimpiai kabalát Miraitowának keresztelték, ami japánul a jövő (mirai, 未来) és az örökkévalóság (towa, 永久) szavakból tevődik össze, ezzel jelképezve az örök reményt az emberek szívében világszerte. Miraitowa futurisztikus alakja és jellegzetesen anime stílusú szemei nemcsak a jövő Japánját szimbolizálják, hanem a hagyományokat is: az indigókék négyszöges mintázat – ami az olimpia logójában is megjelenik – az Edo-korban igen divatos kimonómintázat volt, és Japán eleganciáját és kifinomultságát hivatott kifejezni.

A rózsaszín, paralimpiát képviselő kabala a Someity nevet kapta: ahogyan a színe, úgy a fején levő antennák is a cseresznyevirágokat jelképezik, amelyek jellegzetesek japánban. A neve is erre utal: a “somei” részt a someiyoshino fajtájú cseresznyefajta ihlette, míg az összhangzás az angol “so mighty” kifejezésre játszik rá, utalva a paralimpikonok jeles tulajdonságára. A két kabala ellentétes személyiségű: Miraitowának erős igazságérzete van, nagyon atlétikus és képes teleportálni, míg Someity nyugodt, telepatikus képességei vannak, és nagyon erős, amikor szükség van rá.

a_dizajn_ihlete.png

Kép: A dizájn ihlete

A győztesek mellett a dobogósokról is érdemes néhány szót ejteni. A „B” dizájn egyik tagjának alapjául a japán mesékből jól ismert róka szolgált, amely a földből és a Japánt alulról melegítő tűzből született, míg a másik egy légből született oroszlánkutya, ami a japán szentélyek hagyományos őrzője. A „C” dizájn mindkét tagja a Japánnal asszociált piros-fehér színkombinációt hordozza, és míg az egyikük ismét egy róka – amely hagyományos japán maszkmintát visel az arcán –, a másik egy japán nyestkutya (tanuki), amely a fején lévő levéllel tud alakot változtatni.

Az emberek többsége örömmel fogadta a nyertes figurákat, azonban néhányakból ellentétes érzelmeket váltottak ki. Egyrészt sokan kifogásolták, hogy a döntést gyerekek hozták meg, másrészt a színválasztás a személyiséggel és Someity lágyabb vonalaival egyesek szerint erős nemi sztereotípiákat hordoz magában, ami szembemegy az alapvetően jövőbe mutató dizájnnal. Eltévedt Pokémonokhoz is hasonlították őket, de be kell látni: ha aranyos japán stílusú figurákat terveznek, azok elkerülhetetlenül a népszerű animelényekre fognak hasonlítani. Miraitowa és Someity nemcsak az olimpiát népszerűsítő képekben, videókban és árucikkekben jelennek meg, hanem a nézők robotok formájában is találkozhatnak velük a játékok alatt.

Az eddigi olimpiai kabalákról bővebb információt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán olvashatsz.

A tokiói olimpiáról még több cikkünk lesz a következő hetekben. Kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le róluk!

Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit! Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
süti beállítások módosítása