Közgazdász Online


Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n - 136 dobogós helyezés és különdíj  

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n - 136 dobogós helyezés és különdíj  

boritokep_1_1.jpg

Az elmúlt hetekben zajlott a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), ezúttal online térben. A Budapesti Corvinus Egyetem öt szekcióban képviseltette magát, és pozícióját tovább erősítve, szép eredményekkel végzett az országos megmérettetésen. A mérleg idén is számtalan dobogós hely és különdíj.

Írta: Kristóf Benjámin, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a tudományos megmérettetések legfontosabb országos színtere az egyetemisták számára. A 35. OTDK-t idén tavasszal rendezték meg, amelyen a Corvinus öt szekcióban, nagyobb létszámmal a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi, kisebb létszámmal az Agrártudományi, a Fizika, Földtudományok és Matematika, illetve a Tanulás- és Tanulásmódszertani - Tudástechnológiai Szekcióban képviseltette magát.

Az egyetem hallgatói idén ezen 5 szekció 64 tagozatában értek el szép eredményeket. 34 első, 36 második, 26 harmadik helyezést, valamint 40 különdíjat sikerült szerezniük a corvinusos indulóknak.

ossz_1.jpg

Közgazdaságtudományi Szekció

50 tagozatban, 53 küldőintézményből, közel 600 dolgozattal indultak hallgatók az április 22–24 között, idén a Soproni Egyetem szervezésében zajló szekcióban, közülük 141 corvinusos induló volt. Egyetemünk a Közgazdaságtudományi Szekcióban  tradicionálisan jól szerepel, idén tovább erősítette vezető pozícióját.

Idén 27 első, 26 második 21 harmadik helyezést és 27  különdíjat  sikerült szereznie a Corvinust képviselő hallgatóknak.

kgszek_1.jpg

Társadalomtudományi Szekció

A 2021-es OTDK Társadalomtudományi Szekcióját a Budapesti Metropolitan Egyetem szervezte. Az eseményre április 14-16 között került sor. A Corvinus az összesen 23 tagozatból 15-ben ért el eredményt, összesen 27 díjat szerezve (7 első, 7 második, 4 harmadik helyezett, 9 különdíj).

tt_1.jpg

Agrártudományi Szekció 

A március 29-31. között zajló Agrártudományi Szekció szervezője idén az Állatorvostudományi Egyetem volt. A résztvevők összesen 25 tagozatban mérettették meg magukat. A Corvinust képviselő versenyzők tíz dolgozattal két tagozatban indultak, és összesen 2 különdíjat, 1 harmadik és 2 második helyezést hoztak el.

agr_1.jpg

Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 

A szekciót idén a Szegedi Tudományegyetem szervezte. Az esemény április 6-9 között valósult meg. Egyetemünk hallgatói kis létszámban képviselték magukat ezen szekcióban.

A Társadalomföldrajz Alszekció Térstruktúra, területfejlesztés, régiómarketing tagozatában két corvinusos dolgozat hozott el egy különdíjat és egy második helyet.

fiz.jpg

Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció

A Nyíregyházi Egyetem által szervezett rendezvény idén április 20-22. zajlott. A Corvinus ebben a szekcióban egy különdíjjal lett gazdagabb a Tanulás, tanulástámogatás a felsőoktatásban I. tagozatban.

tan_1.jpg

Gratulálunk az összes induló és díjazott hallgatónak, valamint konzulenseiknek!

A Corvinus hallgatói által elért eredményekről részletesen az alábbi összefoglalóban tájékozódhatsz.

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n - 136 dobogós helyezés és különdíj   Tovább
Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

o_zs_0010_1.jpg

Nemzetközi környezet, bérnövekedés, termelékenység, hazai fogyasztás - többek között ezekről is szó esik Zanaty Krisztina, a Corvinus Egyetem már végzett hallgatójának tudományos dolgozatában, melynek a zsűri a TDK Best Paper díjat is odaítélte. A munkát Dr. Sebestyén Géza egyetemi docens, az MNB Intézet kollégája koordinálta. A később akár folyóiratba is kerülő tudományos munkáról az írót és mentorát kérdeztük. 

2021.03.12 Írta: Brándisz Ádám, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász / Képek forrása: Corvinus

A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti már kész tervekkel rendelkezett, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.  

pic_1.jpg“Krisztivel 2014-ben találkoztunk először. Bármilyen óráról volt is szó, a testvérével, Dórival mindig a legjobbak között voltak. Kriszti demonstrátorom volt a Befektetési és Vállalati Pénzügyek tanszéken, majd nálam írta az alapszakos szakdolgozatát is, melynek témája a hitelminősítői döntések hatása volt az állampapírhozamokra. A TDK-dolgozata esetében már az alapfelvetés is nagyon érdekes kérdés volt. A dolgozat írásának időpontjában Magyarországon erős bérnövekedés volt, viszont ez nem igazán mutatkozott meg az inflációban. Erre a kérdéskörre kereste Kriszti a választ, ebből a témából írta a dolgozatot is” - meséli Géza a kezdetekről. 

Az igazi megfejtendő kérdés az volt, hogy a bérnövekedésnek van-e szignifikáns hatása az inflációra, illetve mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti még kevés szakirodalmat talált, azonban ahogy haladt előre, egyre több és több tanulmányt fedezett fel. Néhány európai adatokon alapuló kutatás arra jutott, hogy a 2008-as válság után gyengült a kapcsolat a bérnövekedés és az infláció között. Így a dolgozatban a két változó viszonyának erőssége mellett az is kérdés volt, hogyan változott a bérnövekedés és az infláció kapcsolata hazánkban, és ez milyen tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi példáknak megfelelően Kriszti VAR modellt használt kutatása során, amely a gazdasági témájú tudományos munkák körében bevett eszköznek számít.  

“A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta. A modellel először egy pozitív bérsokk hatását vizsgáltam a maginfláción, majd a válság előtti és utáni időszakra is elvégeztem a becslést, hogy megvizsgáljam a két változó viszonyának időbeli alakulását. Ezután további elemzéseket végeztem az ok-okozati kapcsolat erősségének feltárására, melyhez a lakossági fogyasztás alakulását, a külső környezet inflációs hatását, valamint az infláció és a kibocsátási rés nagyságának szerepét vizsgáltam. A becslést az Eviews nevű pic_2_2.jpgprogrammal végeztem el: használatának elsajátítása a későbbi tanulmányaimnál is jól jött.” 

A dolgozat végső megállapítása, hogy a bérnövekedés szignifikáns hatást fejt ki az infláció alakulására Magyarországon, azonban ennek mértéke csökkent a válság után. A kapcsolat gyengülésében szerepet játszott a válság utáni gyenge kereslet, az alacsony inflációs környezet és a negatívvá váló kibocsátási rés is. A teljes időszakot vizsgálva az is kiderült, hogy a bérek növekedésének inflációba való teljes átgyűrűzése nagyjából négy évet tesz ki, és a bérköltségek emelkedésének 50 százaléka épül be az árakba.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között Tovább
Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

mink-mingle-eipjjvgp5-u-unsplash_1.jpg

Kreativitás, jövőkép, gyakorlati hasznosítás – ilyen egy kutatás, ami azt vizsgálja, hogy mennyire hihetünk a szemünknek. Mikor látjuk a valóságot, és mikor csak a valóság egy manipulált változatát? A Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén működő CGI-deepfake kutatócsoport azzal foglalkozik, hogy a közösségi médiában szereplő képek és videók mennyire tévesztik meg az embereket. Cikkünkből azt is megtudhatod, te vajon felismered-e a képmanipulációt. Horváth Evelin Linával, a Budapesti Corvinus Egyetem Phd-hallgatójával beszélgettünk. 

2020.03.01 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Mink Mingle, Unsplash, képek: Horváth Evelin

Szerinted mitől lesz értékes egy kutatás?

dsc_9330r.jpg

A képen Horváth Evelin szerepel.

A saját pályámon mindig fontosnak tartottam, hogy olyan jellegű kutatásokat végezzek, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók az emberek számára – legyen szó akár az üzleti életről, az oktatásról, esetleg társadalmi-pszichológiai területről. Ez motivált a mesterképzéses szakdolgozatom írása közben is, amikor a CGI-technológiával létrehozott divatmodellek (CGI-modellek) jelenségével foglalkoztam. (Erről a témáról ebben a cikkünkben olvashattok többet.) A kutatásom egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy az emberek elutasítják a valószerűtlenül hibátlan megjelenésű virtuális karaktereket, mert a túlzott tökéletesség félelmet kelt bennük. Ez az ellenállás a valódi portréfotók manipulációja kapcsán is gyakran megjelenik.

Van személyes tapasztalatod a képmanipulációval? 

Már kiskorom óta nagy szerepe van az életemben a fotózásnak. Egy igazi fotós családba születtem, hiszen édesapám, Horváth Zsolt újságíró-fotóriporterként dolgozik. Először kétéves koromban tartottam a kezemben fényképezőgépet (egy kis piros, analóg gép volt), majd tizenegy évesen kezdtem el édesapám és Vencsellei István fotóművész mellett komolyabban is kitanulni ezt a művészeti ágat. Hivatásszerűen tíz éve foglalkozom portré- és rendezvényfotózással, de korábban dolgoztam színházi fotósként is.

Portréfotósként gyakran kérnek arra az ügyfeleim, hogy javítsak ki  néhány nekik nem tetsző dolgot a képeiken – amivel szerintem nincsen semmi gond, ha a módosítás a valóság határain belül marad.  A saját portréimon is rendszeresen végzek utómunkát, de soha nem megyek el az irrealitásig.

Az évek során sok olyan emberrel találkoztam, aki a képmanipuláció terén ellentmondásban él: a fotózás után arra kér, hogy a testét utólag, az általa elképzelt módon, idealizálva szépítsem meg, miközben azt kommunikálja a környezete felé, hogy nem ért egyet azzal, ha valaki nem tudja elfogadni saját magát, és hazugságot állít a képein keresztül a világnak. A fotográfia megjelenésének  fő motivációja az volt, hogy minél valósághűbben tudjuk megragadni a minket körülvevő életet, most viszont a különböző képszerkesztési lehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új valóságot teremtünk a képeinkkel.  

dsc_7125.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Amikor elkészítek egy képet, abban a pillanatban én már fejben nem azt a valóságot látom, ami éppen előttem van, hanem azt, ami majd később születni fog belőle. Ez  rendkívül nagy mértékű alkotói szabadságot ad. Jó érzés, hogy létre tudok hozni valami újat, ami eddig nem létezett. A fotográfia létrejöttét az az igény hívta életre,  hogy a valóságot minél élethűbben tudják ábrázolni, rögzíteni, megőrizni. Most pedig éppen az ábrázolt valóságot szeretnénk mindenáron megváltoztatni.

Milyen kutatással foglalkozol éppen?

Jelenleg egy három tagú kutatócsoportban dolgozom  (a kutatócsoport vezetője dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, tagja még Mezriczky Marcell corvinusos mesterszakos hallgató), ami fotómanipulációval és  deepfake-kel, azaz a mozgókép-manipuláció egy automatizált típusával foglalkozik. A kutatócsoport novemberben alakult meg, amikor a tudományos háttéranyagot kezdtük el gyűjteni, februárban pedig összeállítottuk ezt a szórakoztató kérdőívet, amellyel azt szeretnénk felmérni, hogy az emberek képesek-e felismerni a manipulált képeket.

Ha te is kíváncsi vagy, hogy felismered-e a photoshoppolást, akkor kattints ide, és töltsd ki a kérdőívet! A kérdőív kitöltése nem csak szórakoztató, de egy szuper kutatást is támogatsz vele. 

A kérdőívben szereplő képeket és videókat különböző manipulációs technikákkal módosítottuk, és ezeket kategorizálva szeretnénk majd rávilágítani arra, mely típusokat ismerik fel könnyebben az emberek, és melyek azok, amelyek gyakorlatilag észrevehetetlenek az avatatlan (vagy akár még a profi) szem számára is.

Mi motivált a vizuális kommunikáció vizsgálatára?

Mind fotósként, mind a kutatói munkám során azt tapasztaltam, hogy a képmanipulációt legtöbbször negatív kontextusba helyezzük. Az emberek tartanak a vizuális kommunikációtól az esetlegesen manipulatív szándéka miatt, ez gyakran a tudományos élet képviselőire is igaz. A kommunikációtudomány területén végzett kutatások legtöbbször a vizualitás negatív oldalára összpontosítanak, rosszabb esetben  pedig teljesen ignorálják a képi kommunikáció elemzését. Összességében véve a verbalitással még mindig sokkal több kutatás foglalkozik, annak ellenére, hogy a mindennapjainkban minket érő ingerek 80-90 százaléka a vizuális típusba sorolható. A kutatócsoportunkkal ennek a kutatási résnek a betöltéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Személyes célomként pedig rá szeretnék világítani arra, hogy ugyan kritikusan kell szemlélünk egy olyan jelenséget, mint a képmanipuláció, ez azonban nem azt jelenti, hogy el kell fordulnunk vagy rettegnünk kell tőle, sokkal inkább  azt, hogy fokozott figyelemmel kell a képeken látható információt befogadnunk és feldolgoznunk - mert nem minden az, aminek látszik.

Kiket szeretnétek megszólítani a mostani kutatásotokkal?

dsc_6402.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Tudnék érvelni a gyermekek és az idősebb korosztály mellett is, de ha választanom kellene, elsősorban a fiatal felnőttek csoportját szólítanám meg. Őket rengeteg vizuális hatás éri a közösségi médián keresztül, és ők  az a korosztály, akik már nem gyerekek, de az énképük még viszonylag könnyen formálható, rájuk fokozottan hatnak a képmanipuláció ingerei. A fiatal felnőttek még meglehetősen sérülékenyek és fogékonyak a közösségi média által közvetített ideálokra.  

Remélem, hogy a kutatás végén (tavasszal várható a kutatásunk első publikációja) olyan eredményt tudunk felmutatni, amivel bebizonyíthatjuk, hogy a képmanipuláció nem feltétlenül jelent rosszat.

Szerintem a képmanipuláció önmagában nagyszerű jelenség, a művészi önkifejezés eszköze, és  határtalan lehetőségeket rejt magában.

A lényeg, hogy tudatos odafigyeléssel, kritikusan kell szemlélnünk nemcsak a közösségi médiában megjelenő képeket, hanem az összes vizuális tartalmat.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ Tovább
Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása

Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása

architecture-2267789_1920.jpg

A nyaralásunk tervezésekor sokszor a kulturális adottságok alapján választunk úticélt. A múzeumok, színházak, természeti örökségek mindig is vonzották a turistákat, de vajon milyen lenne operát hallgatni egy régi vasgyárban? Vagy egy ipari parkban sétálgatni, amit múzeumként élesztettek újjá? Szücs Zoltánnal, TDK-nyertes mesterhallgatóval beszélgettünk az ipari örökségek újrahasznosításáról és az identitástudatban betöltött szerepükről.

2021. 02. 18. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Michael Gaida, Pixabay

Szücs Zoli és Keszey Tamara közös munkájáról korábban írtunk, ahol arra is kitértünk, hogy miként lehet oktató és hallgató között létrehozni egy sikeres együttműködést: egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozatot, két TDK Best Paper  és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjat.

A kulturális örökségek és a turizmus

Az fejlett országokban a kultúra a turizmus egyik húzóágazatává vált. Az utazók sokszor választanak úticélt a kulturális sajátosságok alapján. A kulturális örökségek a turizmus gócpontjaivá váltak - gondoljunk csak Matchu Picchura, a Colosseumra vagy az Eiffel-toronyra. Egy korábbi cikkünkben már írtunk a dark turizmusról és arról, hogy miért is vágyunk hátborzongató, félelemkeltő helyekre. Ezen örökségek megóvása, karbantartása nemcsak a turizmus és a gazdaság szempontjából fontos, hanem az adott nép identitástudatában is jelentős.

A kutatás fontosságát Zoli így írta le: “Elsősorban szerintem a helyi közösségek miatt van erre szükség, akiknek traumatikus tud lenni egy elhagyatott, omladozó ipari létesítmény, aminek egyébként fontos helye van a környék identitásában és kollektív memóriájában. Ha ezek az emlékek ott hevernek parlagon, romló állapotban, az megtöri a folytonosságérzetet, ami számos problémát vet föl a munkások és leszármazottaik pszichológiai jólléte kapcsán is. Nem beszélve arról, hogy a revitalizált ipari örökség munkát és közösségi tereket adhat számukra. Persze arra is figyelni kell, hogy a jobb vásárlóerővel érkező turisták ne szorítsák ki a helyieket az ipari emlékek élvezéséből - ez sajnos általános tendencia a dzsentrifikálódó európai rozsdaövezetekben.”

Az identitástudat és az ipari örökségek kapcsolata

Az identitás megőrzéséhez - ugyanúgy, mint a nemzeti kultúra fenntartásához és átadásához - intézmények kellenek: a templom és az iskola mellett a család, folklór csoportok, pártok, rádiók, televíziók, újságok és az ipari örökségek is ide sorolhatók. Ha ezek hiányoznak vagy elvesznek, az identitásőrzés nehezebb vagy egyszerűen lehetetlen.

Nyílt nap volt a Csepel Műveknél [Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Budapest] (...). A házigazda az egyik vasfeldolgozó egység vezetője volt. Megnézhettük az egész folyamatot, és elmondta, hogyan kezdte ezt a szakmát, milyen eszközöket használtak, majd elmehettünk és sétálgathattunk a gyár területén (...). Nagyon érdekes volt, hogy a gyár milyen szerepet töltött be a helyi közösségben, például amikor egy zsíros kenyérszeletet adtak a Lenin-szobor kezébe, vagy mikor Kádárnak személyesen kellett meglátogatnia Csepelt, hogy megnyugtassa az embereket, hiszen mindenki tudta, hogy káosz lenne, ha egyszer az a tízezer dolgozó egyszerre válna mérgessé

- olvashatjuk a tanulmányban az egyik interjúalany válaszát. (58.o)

Az ipari örökségek a történetükkel elmesélik a múltat, és egységet képeznek a társadalmi rétegek között. “Az ipari örökségek abszolút erősítik és újraformálják az adott közösség identitását, hiszen az örökségek nagy hatással vannak a helyi kultúrára, és beépülnek a mindennapokba. Ezenkívül egyfajta helykötődést is létrehoznak az emberekben, amik leginkább a szájról-szájra terjedő mondásokkal tudnak fennmaradni” - mondja Zoli.

Hogyan viszonyulnak a fiatal felnőttek az újrahasznosított ipari örökségekhez?

kg_2_9.jpg

“Az országszerte terjesztett kérdőívben meglepő többségben voltak azok, akik valamilyen szempontból pozitívan értékelték az ipari örökségek újrahasznosítását. A válaszok alapján az öt elkülönített klaszter közül a két legnagyobb klaszterbe tartozó válaszadók rendkívül pozitívan álltak a témához. A magyar egyetemisták nyitottak az új funkcióval felruházott örökségek iránt, mint a színházként működő vasgyár vagy az irodaként használt raktár” - ismerteti Zoli a felmérések eredményeit.

Az újrahasznosítás kockázatai

architecture-2605057_1920.jpg

Kép: Michael Gaida, Pixabay

Zoli szerint fontos, hogy az újrahasznosításnál bevonják a helyi közösségeket is.”A mélyinterjúk során kiderült, hogy az ipari örökségeknek nagy hatásuk van a helyi kultúrában, és az emberek észreveszik, ha valami ikonikus sajátosságot változtatnak meg.

Meg kell maradnia a kapcsolatnak az ipari létesítmény és a helyi közösség között, hiszen a közösség kollektív emlékezetében ott vannak azok a történetek, amik az előző generációkban az ipari örökségek kapcsán megszülettek

- hangsúlyozza Zoli az újrahasznosítás módját. “Nagy veszélye ezeknek az újrahasznosításoknak, hogy az örökség lelkét és karakterét, amivel a helyi közösség azonosul, a műemlék elkerítésével vagy sterilizálásával elveszik.”

Helyek, amelyek megmentésre várnak

Bár vannak itthon kétségtelenül jó példái is az újrahasznosításnak, ennél sokkal tudatosabban kellene védenünk ezeket a fantasztikus értékeket, amik identitást, történelmet és társadalmi egységet tudnak létrehozni

- mondja Zoli, mielőtt elmesél két, a szívéhez közel álló esetet.

Ózdon a gyár tulajdonképpen a város központja, nincs klasszikus főtér, hanem a gyár maradványai vannak. Egyébként is jellemző, hogy a szocialista városoknak nincsenek klasszikus központjai, és ez Ózdon is jelen van, a munkáskolóniák és maga a város is a gyár köré épültek.

Nem nehéz belátni, hogy egy nehézipari létesítmény hullája a város közepén nem feltétlenül javítja a helyiek jó közérzetét, vagy szolgálja ki azokat az igényeket, amiket más településközpontok igen.

Óriási dolog lenne, ha új életet tudnának lehelni az erőműbe. Voltak próbálkozások és megépült a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, de ez még nem hoz olyan fordulatot, amivel a várostörténet, településszerkezet, helyi identitás, "kohászkultúra" szempontjából a gyár méltó helyét tudná betölteni a város életében. 

A Közvágóhíd esetében egy alulról jövő, spontán szervezett kulturális központ volt kialakulóban, próbatermekkel, klubokkal, ami, habár fejlesztésre szorult, de értéket teremtett volna. Ehelyett a dózer eltüntette a védett komplexum szinte egészét, és később egy exkluzív lakóparkot építettek a helyére. Ezek szomorúan elszalasztott lehetőségei az újrahasznosításnak, illetve azon értékek megőrzésének, amiket egy-egy ilyen műemlék közvetíteni képes. 

Vannak-e követendő nemzetközi példák?

“A kutatásom résztvevői igen vonzónak találták a Vitkovicei Vas- és Acélművek átalakítását Csehországban, ami nyaranta a Colours of Ostrava fesztivál helyszíneként is szolgál, és lenyűgöző látványt ad a koncertek mögé. Akik viszont a múzeumot preferálják, mint új funkció, számukra a belga Bois du Cazier szénbánya lehet igen érdekes, gyönyörűen felújított múzeum, ahol egy bányatragédiáról is lehet tanulni. Az egyik legsikeresebb példaként a Zollverein szénbányát szokta emlegetni a szakirodalom, Essen városában, ahol a természeti rekultiváció is figyelemre méltó. Emellett nekem egy személyes kedvencem a marseille-i Friche Belle de Mai, ami egy dohánygyárból kialakított kulturális és közösségi központ, múzeummal, könyvtárral, színháztermekkel, koncertteremmel, saját rádióállomással, szép street art alkotásokkal és persze járványhelyzeten kívül időnként egy-egy erős technobulival.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása Tovább
Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

b_b_19_1.jpg

Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK dolgozatírásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy egyértelműen megéri TDK-zni és valamilyen szakmai, tudományos tevékenységet folytatni az egyetemi tanulmányok mellett. Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban 4 TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Egy sikeres páros története következik.

2021.02.17. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A páros sikertörténete akkor indult, amikor Áron, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi docense még alapszakon megkereste Zalánt, hogy szeretne-e demonstrátorként dolgozni a tanszéken. Erre a kérdésre természetesen igennel válaszolt, és innen indult az a közös munka, amely mára beérni látszik, és melynek eredményességét az elnyert TDK Best Paper díj is bizonyítja.

torok_aron_1.jpg“Mint szinte mindenki az egyetemen, mi is árgus szemekkel figyeljük a hallgatóinkat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szűrőnk, amin Zalán nagyon hamar fennakadt. Az óráinkon könnyen észre lehet venni, ha valaki kimagaslóan teljesít. A beadandók minősége, a ZH-kon elért eredmények és a hallgatók hozzáállása mind indikátorként szolgálnak számunkra. Számtalan ilyen hallgató van, akikben van potenciál, és őket meg is keressük különböző lehetőségekkel. Egy TDK dolgozatot megírni természetesen rengeteg munka, ezért cserébe nem garantáltan, de nagy valószínűséggel a szakdolgozatára ötöst kap a hallgató. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az órákon vagy már a TDK során kezdenek el foglalkozni a témával a hallgatók” - mutatja be Áron azt a rendszert, melynek segítségével Zalán is a látókörükbe került.

Ahogy Áron is említi, egy TDK dolgozat megírása nagy munkával jár, és kitartás is kell hozzá. Zalán minden akadályt sikeresen átugrott, melyben nagy szerepet játszott az a segítség és támogatás is, amit a konzulensétől, Árontól kapott. Ez azonban önmagában még nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a továbbtanulásról.

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. Igazából fokozatosan győztem meg magamat a továbbtanulásról. Az alapszak után Vállalkozásfejlesztés mesterszakra mentem tovább. Az Agrobiznisz Tanszék szintén a Vállakozásfejlesztési Intézet alá tartozik, így házon belül tudtam maradni, és folytatódhatott a közös munka. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát. “ 

A továbbtanulás melletti érv volt az is, hogy a versenyeknek és a tudományos munkának köszönhetően nagyon jó ösztöndíjakat kaptam, melyek már versenyképesek voltak a piaci fizetésekkel is.

- mesél Zalán arról, hogy mi motiválta a továbbtanulásban a versenyszféra ellenében.  

maro_zalan_1.jpgZalán két legújabb TDK dolgozatát is bemutatta. Az egyik kifejezetten érdekes helyzetben készült. A magyarországi pálinkafőzés és a főzdék helyzetről szóló dolgozatot kiegészíti az Áron által 10 évvel korábban, hasonló témában írt munka is. A két dolgozat kiváló keretbe foglalja a magyar pálinkaágazat akkori és jelenlegi helyzetét, az elmúlt évtized változásait, valamint a múltban és a jelenben rendelkezésre álló lehetőségeket. Zalán kiemelkedő munkát állított össze a témában. Részletes irodalmi áttekintés után alaposan és precízen elemzi a komplex iparágat és a főzdék jövedelmezőségét, valamint az azokat befolyásoló szempontokat. A dolgozat kimagasló tartalmát elismerve Zalán elnyerte a TDK Best Papers díjat is a bírálóbizottságtól.  

Zalán kiemelte azt is, hogy mindkét dolgozatnál nagyon nagy segítséget jelentett a tanszék támogatása. 

Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni. Emellett Áron nemzetközi tapasztalatait is felhasználtuk.

“Amikor Ausztráliában, Canberrában voltam egy kutatói ösztöndíjjal 2018-ban, számtalan új dolgot tanultam a kinti kollégáktól. Például a szakirodalmi áttekintéssel és a forrásanyag feldolgozásával kapcsolatban a kint már bevett technikák és metódusok itthon még újdonságnak számítottak. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a kint megszerzett tudást és tapasztalatot itthon is tudtam hasznosítani, és egyből át tudtam adni Zalánnak. Az egyik legjobb példa a Covidence nevű program, mely itthon még ismeretlen, azonban ennek a segítségével közösen tudunk cikkeket átnézni és szisztematikusan feldolgozni. Ez kifejezetten hasznos volt, amikor akár ezres nagyságrendben kellett forrásokat feldolgoznunk” - meséli Áron a külföldi tapasztalatairól.  

Zalán másik kiemelkedő dolgozata a kínai Új Selyemút kezdeményezésről szól. Az elméleti áttekintés és a módszertani ismertetés után részletesen elemzi a koncepció előzményeit és az Új Selyemút aktuális terveit. Az ókori Selyemút már 2100 évvel ezelőtt létezett, és ugyan erősen változó mértékben, de állandó összeköttetést biztosított Európa és Ázsia között, hiszen sok évszázadon keresztül elősegítette az áruk, a kultúra, a művészet, a történelem és a vallás áramlását Kína és a Nyugat között. Az Új Selyemút célja, hogy megerősítse a kapcsolatot Európa és Ázsia között, főként a vasútvonalakra és a történelmi Selyemútra alapozva. 

A koncepció és a várható hatások mellett a dolgozatban szó esik a magyar exportlehetőségekről is. Érdekes, hogy a mezőgazdasági termékek mellet a gyógyszeripari termékek is a legversenyképesebb magyar exportcikkek listáján szerepelnek. Valamint egyes országok tekintetében kiemelkedő egy-egy vállalat tevékenysége, mint például a Törökországba irányuló magyar szarvasmarhaexport, melynek nagyrésze egy vállalathoz köthető.  

Zalán Dolgozatait itt és itt olvashatod el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története  Tovább
Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

photo-1434030216411-0b793f4b4173.jpeg

Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal és két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezető, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

2021.02.12 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Green Chameleon, Unsplash

Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora - és öt éven keresztül az is maradt. Ez a véletlen azért érdekes, mert a tanulókat sokszor olyan oktatóhoz osztják be, aki már tanította őket, ám Tamara alapszakon egyetlen tárgyat sem oktatott Zolinak. Ennek ellenére hamar kialakult közöttük az egyensúly és a szimpátia, ami egy OTDK győzelemig és két TDK Best Paper díjig repítette a konzulens-hallgató párost. 

A TDK, szakdolgozat vagy bármilyen tanulmány megírásának talán legnehezebb része a témaválasztás. Szerintetek hogyan kell nekiállni? 

Zoli: Az egyik legnehezebb része a kutatásnak a tudományos kérdés megtalálása. “Nagyon fontos, hogy az írás előtt pontosan meg tudjuk határozni a kérdést, és csak utána állhatunk neki a TDK megírásának - addig egyetlen betűt sem szabad írni” - idézi Zoli Tamarát, a mentorát. Az alapszakos témámat Tamara kutatási területe alapján választottam, aki a demonstrátori időszakom alatt bevont a saját szakterületébe - a vállalatok környezetében található turbulenciákról szóló nemzetközi kutatásokba. A mesterszakos TDK témáját (ipari örökségek) már teljesen személyes kötődés alapján vetettem fel Tamarának, ő pedig szívesen elvállalta, hogy konzulesként segítsen. 

Tamara: Nagyon fontos, hogy az írás előtt meghatározzuk a tudományos kérdést, és ebben fontos szerepe van mindkét félnek. A kutatási téma kitalálása egy inspiráló közös feladat, amely során a hallgatónak ugyanúgy bele kell tennie a saját intellektusát, mint az oktatónak. A hallgató legtöbbször az ötleteket hozza, amik az élet szinte minden területéről jöhetnek, legyen szó az élelmiszeriparról, a divatiparról vagy például Zoli esetében az ipari örökségekről.   

Meddig tart egy sikeres TDK megírása? Van-e bevált struktúra a kutatás és az írás során?

Zoli: Szerintem egy TDK írásnál nincsen bevált recept, és nem lehet meghatározni, hogy hány nap, hét vagy hónap szükséges a biztos sikerhez. Bármely tanulmány megírása egy iteratív folyamat - az írás és a kutatás során folyamatosan a témával kell élnünk, ezért is fontos, hogy olyan területet és kutatási kérdést válasszunk, ami tényleg érdekel minket. Nagyon nehéz egy olyan témában hónapokon át elmélyedni, ami nem érdekel minket és csak kényszerből csináljuk. Pontos időkorlátot tehát nem érdemes mondani, de a TDK leadása előtt legalább két hónappal érdemes elkezdeni a kutatást. 

Tamara: A kutatási folyamat legidőigényesebb és legnagyobb intellektuális kihívást jelentő része a kutatási kérdés kitalálása. Egy tudományosan újszerű kutatási kérdés megfogalmazásában a témavezetőnek segítenie kell a hallgatót, aki még nem rendelkezik kutatói tapasztalattal. Gyakori hiba, hogy a hallgatók még a kérdés megfogalmazása előtt elkezdik írni a dolgozatot, és a végén olyan dolgozat születik, amiről nem lehet tudni, hogy milyen kérdésre ad választ. Ha már megvan a kutatási kérdés, utána a dolgozat megírása, ha nem is gyerekjáték, de egy jól tervezhető folyamat, amit a konzulens folyamatosan támogat, visszajelzést és módszertani tanácsokat ad.

Ha két ember együtt dolgozik, akkor kikerülhetetlen, hogy kritikák is megfogalmazódjanak. De ahogy Andrej Szergejevics Koncsalovszkij is mondta “A kritika, bármilyen könyörtelen is, a szeretet kifejeződése, nem pedig az ellenségességé”. Így van ez egy TDK-nál is, mikor a hallgató több napon keresztül dolgozik egy-egy fejezeten, a lehető legtöbbet próbálja meg magából kihozni, a konzulens mégis kommentekkel teli anyagot küld vissza.

Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel.

Hogyan élték meg a közös munkát? Mi a legnehezebb a konzulens-hallgató együttműködésben?

Zoli: Tamarától már az elejétől kezdve megkaptam a támogató hátteret, legyen szó az alapszakos vagy a mesterszakos TDK-ról. Ha elküldtem neki a részeredményeket, pár nap múlva már jött is vissza a lelkiismeretesen átnézett anyag, amiből nem hiányoztak a kommentek. Ilyenkor mindig megpróbáltam egy kicsit eltávolodni a témától, mély levegőt venni és segítségként ránézni a javításokra. Ha szakmai kritikaként és segítő dologként fogja fel az ember (mint ami egyébként), akkor előnyére fog válni a kutatásnak. 

Tamara: Bizony olykor tőlem is kritikus kommenteket kapott Zoli, de a javítások nem ellene szóltak, hanem érte.

Számos szakmai konfliktusba ütközhetünk a dolgozatok megírása során, de közben mindig észben kell tartani, hogy a kritikák nem ellenünk szólnak - a legfontosabb dolog, hogy szét kell választani a szakmai és érzelmi kritikát.

Szakmai kritika nélkül nagyon nehezen lehet fejlődni és előrevinni a kutatást, éppen ezért a hallgatónak semmiféleképpen nem szabad magára vennie a kemény szavakat. A sikeres együttműködés másik kulcsa a közös tisztelet - egyiküknek sem szabad túldominálnia a másikat, és rugalmasnak kell lenni. 

b_v_0082_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Milyen előnyt ad a munkaerőpiacon a TDK oktatói és hallgatói szempontból?

Zoli: A TDK egy elismert eredmény a munkaerőpiacon, és a HR döntéshozók számára sokat mond el a hallgatóról - mind az, hogy a hallgató önként vállalta, hogy a szabadidejében továbbképzi magát, mind pedig a dolgozat témája. Ha feltüntejük az önéletrajzban a TDK-t, akkor egy lehetséges beszélgetési témát tud jelenteni az interjúkon, amiben a hallgató otthonosan érzi magát. A TDK presztízst és önkifejezést jelent, ami kiemelhet a tömegből. 

Tamara: A témavezető is sokat nyerhet egy ilyen együttműködésből - amellett, hogy érzelmi és szakmai alapon felbecsülhetetlen egy ilyen közös munka, az oktató karrierjére is hatással lehet. Ha egy egyetemi oktató előre szeretne haladni a ranglétrán, akkor minden pályázatban rákérdeznek arra, hogy kinek hány TDK-s hallgatója volt, és milyen eredményeket ért el. 

Habár a TDK-dolgozat megírására nincsen egy jól bevált recept, de íme néhány jó tanács egy kétszeres Best Paper díjas hallgatótól, ami sokat segíthet, ha te is hasonló eredményeket szeretnél elérni a felsőoktatás egyik legnívósabb versenyében:

  1. Ne hagyd stresszelni magad! Ne figyeld folyton, hogy ki hány oldalt írt már. Szánj elég időt a kutatási kérdésre. Hallgass a konzulensedre, és bízz magadban, hogy a saját tempódban, nyugodtan tudj haladni előre. 
  2. Találd meg a mentorod! A konzulensnek kulcsfontosságú szerepe van a TDK megírásában. Dönthetsz úgy, hogy szakmai alapon választasz, mert már célirányosan tudod, hogy milyen témában szeretnél írni, de dönthetsz személyes szimpátia alapján is. Mindkét út járható - a lényeg, hogy jól tudjatok együtt dolgozni.
  3. Érdeklődj a téma iránt! Olyan témát válassz, ami tényleg érdekel téged. Ha nem szívből csinálod, hanem csak kényszerből, akkor az a dolgozatodon is meg fog látszani, és te sem fogod élvezni a munkát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz Tovább
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

b_v_0083_2.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és kutatópalánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyük egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

2021.02.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló lehetőség a tehetséggondozásra és az önképzésre, de a közösségépítés és a szakmai mentorálás egyaránt szorosan hozzátartoznak. Neszveda Gábor, a klub vezetője hallgatóként 6 TDK-dolgozatot írt, az MNB Intézet oktatójaként és kutatójaként pedig 10 hallgatót mentorál évente, amiért a Kiváló Mentor Díjat is megkapta. Mivel több külföldi egyetemet belülről ismer, nemzetközi összehasonlításban is látja a TDK jelentőségét.

Szerintem a TDK nemzetközi szempontból is egy rendkívüli lehetőség. Külföldön is van tehetséggondozás, de nem foglalkoznak annyit vele, és csak úgy kerülhetsz be, ha extrém jó jegyeid vannak. Hasonló mentorálás csak egy nagyon szűk rétegnek elérhető, mert az oktatók részéről ez egy rendkívül munkaigényes dolog.

A TDK Magyarországon – annak ellenére igazi sikertörténet, hogy az oktatók és szervezők nagyrészt önkéntesen dolgoznak rajta, valamint a helyezett hallgatók díjai sem munkaarányos juttatások. „Mindenki, aki ezt csinálja, igazából a diákok és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségből teszi” – mondta Neszveda Gábor. A belső motiváció tehát kiemelt szerepet játszik abban, hogy valaki belevág egy TDK-dolgozat megírásába vagy a mentorálásba. A Corvinuson évente nagyjából 300 diák ad le önszorgalomból, kötelező teendőin és a tanulmányain felül egy tudományos dolgozatot, ami hasonló hazai egyetemekhez képest is kiemelkedő szám.

Mire és hogyan tanít meg a TDK?

„A TDK egy szóban tehetséggondozást jelent. Lehetőséget ad arra, hogy ha valaki tehetséges, és több munkát bele tud tenni, akkor kipróbálhassa magát, és szakértőjévé váljon egy adott témának” – fogalmazta meg a verseny egyik célját Neszveda Gábor. A TDK nagyszerű lehetőség az elmélyülésre egy témában, arra, hogy a diák megméresse magát, és ha sikeres, elismerést is kapjon.

Egyedül haladni és önszorgalomból csinálni valamit nagy kihívást jelent, és egyben egy önképző dolog. Valamilyen szinten minden kutatás az, azonban ebben az esetben a hallgató segítséget is kaphat. Találhat egy olyan oktatót, aki ideális esetben nemcsak szakértője a témának, hanem van ideje a diákkal aktívan foglalkozni. Egy saját kutatás elkészítése szakmai mentorálással izgalmas tanulási folyamat. 

„Nem arra nevel az oktatási rendszer, és ez nem magyar specifikum, hogy próbáld ki magad, merj kockáztatni.” Neszveda Gábor szerint nagyon sok diákban van érdeklődés, nyitottság, kutatói véna, olyanokban is, akik nem is tudnak róla, és nekik az egyetemi oktatás jellegéből adódó repetativitása nem feltétlenül nyújt lehetőséget saját ötleteik kipróbálására. 

Egy önálló kutatási projekt jelentősége nagy: „Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni, végig tudod magad önállóan verekedni egy projekten, ha ránézel egy kérdésre, megérted a problémát, és utána tudsz rá egy hasznos választ adni.” Neszveda Gábor szerint mindezt a TDK-n lehet gyakorolni. A legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező pozíciókban általában ezeket a készségeket nézik, ez a tudás és szemlélet hosszú távon megtérül, akár egy saját vállalkozásban is.

Tudom, hogy a kutatás szó sok diák számára – és ez egy nemzetközi benyomás – azt jelenti, hogy valaki ott ül a sarokban, és kutatgat meg írogat, de ez a valóságban sokkal izgalmasabb. Ilyenkor gondoljon bele abba, hogy a Szilícium-völgyben ott ülő Google fejlesztő is kutató.

A készségeken és a speciális, önálló tanulási folyamaton túl a TDK presztízsértéke is fontos tényező, de ami még meglepőbb, még egy állásinterjún is segítséget jelenthet. „Az állásinterjún a jegyek keveset mondanak, de az egy nagyon erős jelzés minden foglalkoztatónak, ha látja, hogy valaki önszorgalomból egy komoly projektet letett az asztalra. Nem azért, mert kényszerítették, hanem mert szeret gondolkodni és proaktív.” A dolgozat témája pedig akár mély, szakmai beszélgetések kiindulópontja is lehet az állásinterjún.

b_v_0098.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Hogyan vágj bele?

A legfontosabb kiindulópont az, hogy nincs rossz téma. Ha érdekel a saját témád, akkor definíció szerint az már érdekes, és valószínűleg másoknak is az lesz. A kitűnéshez viszont fontos, hogy erős fókusza legyen a dolgozatodnak. Gondold végig, hogy mi a kutatási kérdésed. Ha nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni, akkor még nem eléggé fókuszált.

„Előbb-utóbb, ha van egy izgalmas kérdés, másodlagos lesz, hogy melyik oldalról és módszertannal vizsgálod meg, meg fogod találni azt az oktatót és kutatót, aki segíteni tud benne.”

Ha megvan a téma, témavezetőt kell találni. A legtöbb együttműködés az órákon születik. Ha megvan a szimpátia, akkor érdemes megkérdezni az oktatót. Ha nincsen ilyen tanár a látóhatáron, akkor érdemes olyan tanárt választani, aki már sok diákot témavezetett, és megnézni, hogy mennyire aktív tudományosan az kiválasztott területen. „Ne akarjuk kitalálni, hogy mennyire elfoglalt a kutató vagy oktató, írjunk neki, és ha nemet mond, abból semmilyen személyes probléma nem lesz, jól fog esni neki, hogy megkeresték” – mondta Neszveda Gábor.

Ha már megvan a téma, akkor a kutatási kérdés, a fókusz megtalálásában fogadd el az oktató segítségét, mert ő jártasabb abban, hogyan lehet tudományosan megvizsgálni a témát és módszertani eszközöket is ad. A szakirodalom hasonlóan fontos, érdemes a szakterület 3-4 legfontosabb cikkét elolvasni. „Ne akarjuk mindenáron feltalálni a spanyolviaszt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgokat már megoldottak előttünk – ezeket ne kitalálni akarjuk, hanem használni.”

Miben segít a TDK Klub?

A Corvinuson az ETDT évek óta szervez előkészítőket, előadásokat, amik segítenek a tájékozódásban, felkészítenek a tudományos munkára, vagy megmutatnak egy szakterületet. „A TDK Klub abban szeretne többet adni, hogy hozzásegíti azokhoz a plusz információkhoz a diákokat, amik a hogyanban segítik őket, illetve segít navigálni a szekciók között.” Az igény a Klub alapítói számára a hallgatók részéről egyértelmű volt, ahogy Neszveda Gábor fogalmazott: „A hallgatók keresik a minőségi lehetőségeket.”

Aki a klub tagjává szeretne válni, ezen a linken egy hírlevélre tud feliratkozni, valamint beléphet egy Facebook-csoportba, ahol folyamatosan osztják meg velük az aktuális lehetőségeket. Például a honlapon található téma- és oktatólistában úgy segítenek a tájékozódásban, hogy az aktív oktatókat közvetítik a hallgatók felé. „Vannak olyan tanszékek és kutatói, oktatói csoportok, akik évek óta több diákot visznek, mert szeretik csinálni, de a diákok nem biztos, hogy jól látják, kik ezek. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket is megosztani velük.”

Múlt évben többszázan érdeklődtek a klub iránt, ahol egy másik fontos felmérés eredményeit is megosztották. A szekciótitkárokat megkérdezték, hogy milyen módszertan jellemző a szekciójukra, ami segítséget jelenthet abban, hogy melyek illenek a diák kutatásához. „Van olyan szekció, ez közismert, ami inkább kvantitatívabb kutatásokat szeret, és ha valaki kvalitatívat ad be, azt le fogják pontozni. Nem azért, mert rossz, hanem mert abban a témakörben nem ilyen típusút várnak.” Fontos, hogy ezekről az elvárásokról hallgatóként előre tájékozódjunk.

Neszveda Gábor így foglalta össze a TDK Klub tevékenységét: „Azt szeretnénk segíteni, hogy sikeres legyen a TDK, de ezen túl az a misszió, hogy azokat a tehetségeket, akik szeretnék kipróbálni magukat egy saját témával, minél inkább segítsük abban, hogy a szakmai anyagokhoz hozzájussanak, illetve megtalálják azt a témavezetőt, akinek van rá ideje, és lehetőleg a témához is ért.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz? Tovább
Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Bánóczi Annával TDK-győztes dolgozatának témájáról beszélgettünk

pexels-pixabay-271639.jpgA sharing economy elvére épülő szolgáltatások köre folyamatosan bővül: megoszthatunk autót, biciklit vagy éppen az otthonunkat. Utóbbi elképzelésre épül az Airbnb platformja, ami megjelenése óta ma már jelentősen eltér eredeti funkciójától: rövid távú otthonmegosztás  helyett számos tulajdonos egész évben elérhetővé teszi lakását, és ez komoly hatással van az ingatlanpiacra is. Bánóczi Anna, idén végzett corvinusos hallgató Új Nemzeti Kiválósági Program keretében Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatában vizsgálta a témát, amely idén a Közgazdálkodás és közpolitika szekcióban első helyezést ért el.

Írta: Puskás Amina; Kép: pexels.com

kep_jpeg.jpg„Szabályozni a szabályozhatatlant” - ez annak a tanulmánynak a címe, amely az Airbnb ingatlanpiacra gyakorolt hatását vizsgálja. A téma aktualitását csak növelte a júliusban elfogadott, rövidtávú szálláshely kiadás korlátozását lehetővé tevő törvényjavaslat, melyet a szállodatulajdonosok már hosszú ideje szerettek volna elérni. Erről, és kutatásának eredményeiről kérdeztük Bánóczi Annát.

Milyen problémák teszik indokolttá az Airbnb szabályozását?

Sokat profitálhatunk a sharing economy elvére épülő szolgáltatásokból, hiszen jobban kihasználhatjuk az erőforrásokat, de az Airbnb tulajdonosoknak már nem feltétlenül ez a fő motivációjuk. A platform eredeti célja szerint magánszemélyek rövid távra kiadhatták üresen álló szobáikat, esetleg lakásukat, amikor épp távol voltak. Ehhez képest rengetegen vannak azok a tulajdonosok, akik kizárólag Airbnb kiadásra vettek és újítottak fel ingatlant. Professzionálisan ilyen alacsony terhek mellett ugyanakkor ez nem fenntartható. 

Jelenleg az Airbnb egyik fő értékajánlata, hogy összeköti a szálláskiadókat a szálláskeresőkkel, miközben a szálláskiadók kedvező adózási lehetőségek közül válogathatnak, és a  bérleti díj többszörösét kereshetik meg egy hónap alatt. 

Főként emiatt, illetve a gyenge szabályozások miatt  éri meg. Nem véletlenül szálltak be ilyen sokan a 2010-es évek második felében, azóta pedig egyre telítettebbé vált a piac. 

Kezdetben még annak is jövedelmező lehetett, aki hitelre vásárolt ingatlant, majd  megbízott egy céget, hogy kezelje a lakást. A külföldieknek magasabb áron adható ki éjszakánként egy ingatlan, ehhez képest alacsonyak a működtetési költségek, és viszonylag alacsony átalányadót kell fizetni. Ezen felül valamennyi adó még a várost illeti, de a legjelentősebb költség inkább az, hogy felkerülhessen a lakás a platformra. 

airbnb.jpg

Próbálkoztak néhány belső kerületben több millió forintos kötelező parkolóhely-váltással, ehhez kötötték a kerülettől szükséges településképi engedély kiadását. Ennek hátránya viszont, hogy nem járul hozzá közvetlenül a lakóközösség életminőségének javulásához, azaz például nem csökken a zajszint vagy a mozgás az adott házban, és a pénzt sem biztos, hogy a lakókra fordítják.

Milyen eredményekre jutottál a kutatás során?

Először megnéztem, hogy néz ki az Airbnb üzleti modellje, és hogy miért népszerű itthon, majd a budapesti ingatlanpiac, valamint az Airbnb budapesti tevékenységének alakulását vizsgáltam. Összegyűjtöttem azt is, milyen jellegű szabályozások  jellemzők Európa nagyvárosaiban a leglazább, inkább adminisztratív korlátozásoktól egészen a tiltásig. 

Arra jutottam, hogy általában valamilyen időbeli keretet szabnak arra vonatkozóan, hogy hány éjszakát lehet kiadni. Ez azt takarja, ennyi napot tölthetnek ténylegesen ott a turisták, nem azt, hogy hány napig lehet hirdetni a szállást. Ehhez általában kapcsolódik valamilyen adminisztratív kötelezettség is, melynek célja a tevékenység és az adófizetés nyomonkövetése, az illegális tevékenység minimalizálása. Ezután következett a tényleges piacelméleti megközelítés vizsgálata. Az látszott, hogy az Airbnb valójában egy kapu a rövidtávú szálláskiadás, valamint a hosszútávú ingatlankiadás között.(Kép: Szép Zsóka)

nevtelen_terv_1_2.png

Kiszámoltam, mi az az éves éjszakaszám, ahol elválik a két piac, azaz ahol még éppen mindegy, hogy melyikre lép be valaki. Ha kevesebb napban korlátozzák a lakások kiadását, akkor a lakások egy része teljes évre, vagy főszezonon kívül átkerülne az albérletpiacra, de persze ez a tulajdonos attitűdjétől is függ. Fontos, hogy a számítások a járvány előtti helyzetre vonatkoznak, a következő egy év áraiból számítva. Ennél a számításnál nem profitot hasonlítottam össze, hanem a bevétel és a költség nagyságát az adózás előtti részre vonatkoztatva. Most, ha valaki rendelkezik egy lakással, átlagosan 104 napnál mindegy, hogy albérletnek vagy Airbnb szállásnak adja ki, nagyjából ugyanannyi bevétel származik belőle mindkét piacon. Vagyis, 

ha 104 napig csak Airbnb-ként ad ki valaki egy szállást, annyi pénzt keres vele, mintha egész évben albérletként adná ki. 

Ebből kiindulva jutottam arra, hogy ha az évente kiadható éjszakák számát 90 napban korlátoznák, akkor a lakások egy része visszakerülne az albérletpiacra, vagy a tulajdonos eladná az ingatlanpiacon. Ha a szabályozások után ennél kevesebb napra lehet kiadni, akkor ez elmozdítja az albérletpiac felé a jelenleg Airbnb szállásként funkcionáló lakásokat. Hasonló módszerekkel ezt két évvel korábban is kiszámolták, akkor még 140 nap jött ki határnak. 

Ezt az Airbnb és az albérletek árai alapján számoltam, mind a kettő kínálati ára szerint, azaz valamennyire össze lehet hasonlítani a két esetben felmerülő költségeket. Az látható mindebből, hogy mostanra már sokkal szigorúbb szabályozásokkal lehetne elérni ugyanazt az eredményt. A kiszámolt 90 nap nagyjából lefedi a három hónap főszezont, amikor az egyetemistáknak kiadott lakásokat jól lehetne hasznosítani a belvárosban. 

Most tavasszal a koronavírus miatt az élet tesztelte azt, amit én is vizsgáltam. Amikor befejeztem a dolgozatot, a vírus miatt már nagyjából másfél hónap teljesen kiesett, és jónéhány lakás került vissza az ingatlanpiacra. 

Jelenleg ötezerrel kevesebb szállás van az oldalon, mint tavaly ilyenkor, pedig a tendencia növekvő volt ezidáig,  és a főszezon mindeddig jelentősen kiemelkedett az évben.

A korlátozás miatt esetlegesen visszakerülő albérletek viszont nem oldják meg lakhatási problémákat, mert ehhez túl kevés lakás van az Airbnb-n, valamint sok lakás áll üresen a városban, közülük több lakhatatlan állapotú. Ezeket az önkormányzati bérlakásokat fel lehetne újítani, ha a rövidtávú lakáskiadást adóztatnák a kerületek, de ez már más kérdés.

Milyen összefüggéseket látsz az eredményeid és a most megjelent törvényjavaslat között?

A megjelent kormányrendelet nem szabja meg pontosan a kiadható éjszakák számát, a helyi önkormányzatokra bízza a szabályozást. A helyzet erősen településfüggő is: itthon főként a főváros problémája ez. Utánanéztem még néhány nagyobb városnak itthon, de sehol sem jelentős a feltöltött szállások száma a város nagyságához mérten, nekünk nincs két akkora városunk, mint Barcelona és Madrid. 

pexels-photo.jpgKép: pexels.com

Jogos lehet egyébként, hogy ezt a városok határozhatják meg, Spanyolországban is például teljesen eltérő rendszer működik a már említett Barcelonában és Madridban. Probléma lehet viszont, hogy a városoknak honnan lesz erőforrásuk, kellő piacismeretük  ahhoz, hogy a kiadható éjszakák számát megfelelően határozzák meg, és az általuk elvárt eredményeket hozó szabályokat alkossanak.  Veszélyes lehet, ha valamelyik budapesti kerületben megfelelő utánajárás és előkészületek nélkül hozzák meg az inézedéseket, mert a piacon nem lehet visszacsinálni az eseményeket. Például, ha az új szabályozások következtében hirtelen sokan adják el ingatlanjukat. 

A korlátozások mellett jellemző intézkedés még Európa több városában, hogy a maximálisan kiadható éjszakák számának elérése után is lehetőséget adnak a tevékenység folytatására, ám ekkor már magasabb terhek, komolyabb ellenőrzések, és külön regisztráció mellett. Ezzel megmarad a sharing-jelleg, de nem lehetetlenítik el azokat sem, akik üzletszerűen foglalkoznak a lakásuk szálláskként való kiadásával. 

Ez az üzleti profil most még hiányzik itthon, és a törvényjavaslatból sem tűnik úgy, hogy készülnének ilyen megoldásra, holott ez minden fél számára kompromisszumos megoldás lehetne.

Úgy látom, nem az a cél, hogy megkülönböztessék azokat, akik saját lakásuk üresen álló szobáit időszakosan adják ki, és azokat, akik befektetésként üzemeltetnek egy teljes lakást. Jelenleg ugyanis mind a két csoport milliós parkolóhely megváltási díjat fizet, ugyanannyi építményadót, holott az utóbbi csoport haszna jóval magasabb. Ez az, ami a befektetésszerű üzemeltetés felé tolja a tulajdonosokat. 

Nemzetközi példáknál milyen eredményei voltak a korlátozásnak?

Ezeket nem mérték még pontosan vissza, pedig érdemes lenne foglalkozni vele mielőtt minden nagyváros drasztikusan szabályozna. Én egy példát néztem meg részletesen, a berlinit, ahol 2016-ban betiltották teljes lakások kiadását. Akkor elég sok lakás került át az albérletpiacra, viszont ezt a törvényt pár éven belül mégis  visszavonták.

pexels-photo-1128408.jpeg

Kép: pexels.com

A tervezetthez hasonló intézkedést Londonban is hoztak, egyes körzetek szerződtek az Airbnb-vel, hogy töröljék a hirdetett lakást, ha elérte a maximális kiadási számot. Ezt viszont több profillal, tükrözött fotókkal gyakran kijátsszák. Fontos, hogy a kerületek egységesen kezeljék a szabályozást: átlátható legyen az adminisztráció, tudják követni, hogy ki mit csinál. Például ha adószámhoz van kötve az Airbnb szállásfeltöltés,  a város és az Airbnb is tudják ellenőrizni, hogy ugyanaz a lakás nem kerül-e fel kétszer. De Barcelonában volt olyan rendszer is, ami fizetett az illegális szálláshelyeket bejelentő vendégeknek.

Ha a korlátozást valóban be szeretnék tartatni, nagyon utána kell járni mindennek. Fontos lenne hazai részről a központi adminisztráció: kinek, melyik kerületben, hány és milyen lakása van, mennyi adót fizet utána és ehhez hasonló kérdésekkel kell foglalkozni. Ez azért fontos, hogy aki tényleg üzletszerűen csinálja, biztonságosan csinálhassa, és a főváros is megkaphassa belőle az őt illető pénzt, emellett pedig minden megfelelően legyen dokumentálva. 

Az Airbnb legyen egy olyan platform, ami összeköti a tulajdonosokat a vendégekkel, az illetékes önkormányzatok pedig ellenőrizhessék, mi történik a területükön. A végzett tevékenységnek megfelelően követeljék a teherviselést, mert 

nem mindegy, hogy valaki egy nyárra adja ki a lakását, amíg külföldön tartózkodik, vagy pedig luxusapartmant üzemeltet egész évben. 

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten? Tovább
süti beállítások módosítása