Közgazdász Online


Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

austin_2.png

James E. Austin, a Harvard Business School professzora kapta a Rajk Szakkollégium által alapított Herbert Simon-díjat 2019-ben. Most végre a járvány ellenére átveszi a díjat, és ingyenesen online mesterkurzust tart minden érdeklődőnek. A díj hátteréről és a március 4-ei előadásról Pózner Vandától, az egyik főszervezőtől tudtunk meg többet.

2021.02.27. Írta: Taxner Tünde, képek forrása: Rajk Szakkollégium

A Herbert Simon-díj egyedülálló, mert nem egy akadémiai, szakemberekből álló testület dönti el, hogy kinek ítélik oda, hanem a Rajk Szakkollégium tagjai. “A Herbert Simon-díjas demokratikus szavazás útján, a diákok döntése alapján, hosszas vitát követően kerül ki” – osztotta meg velünk Pózner Vanda. A díjat a szakkollégium 2004-ben alapította, és a világhírű tudósok fogadása mindig az év egyik fénypontja számukra. “A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására” – mondta a szervező.

kiadvany.pngAz előző években olyan kutatók kapták meg a díjat, mint James G. March (2005, Stanford University), Michael C. Jensen (2007, Harvard University) vagy Hakan Hakansson (2010, BI Norwegian School of Management). Miért esett 2019-ben a választás James E. Austinra? A professzor fő kutatási területe a for- és nonprofit szektorok közötti együttműködés, 1972 óta a Harvardon kutat. Publikációi emellett az üzleti szakemberek nonprofit szektorbeli motivációiról szólnak, vagy az internet stratégiai lehetőségeit tárgyalják civil szemszögből.

A díjátadóhoz hagyományosan hozzátartozik egy mesterkurzus is, amit a díjazott tart. A járványhelyzet miatt a 2020-as eseményt elhalasztották, és most online formában rendezik meg. “A legnagyobb kihívást ez az online forma jelenti, és az, hogy le kellett mondanunk bizonyos tervekről, mint például egy civil expo, ahol az érdeklődőknek lehetősége lett volna szélesebb körben megismerkedni a nonprofit szektor szereplőivel” – mondta el Vanda.

Az előadást ingyenesen meg lehet nézni, a szakkollégiumi szervezőcsapat élőben fogja közvetíteni egy Facebook-eseményben. Az átadó március 4-én 18.00-tól lesz, az előadás címe pedig: “Challenges and Opportunities of Collaborations between Nonprofits and Businesses”. Az alkalom nem regisztrációhoz kötött, azonban ha valaki szeretne előzetesen értesítést kapni az ünnepségről, Eventbrite-on regisztrálhat.

Vanda így fogalmazta meg az esemény és a díj legfőbb célját:

Azt reméljük, hogy James E. Austin megválasztásával nemcsak lehetőséget kapunk arra, hogy elmélyítsük tudásunkat a társadalmi vállalkozások és szektorok közötti együttműködések terén, de jobban megérthetjük a hazai helyzetet is. Új ismereteinket szeretnénk a magyar civil szektor számára is elérhetővé tenni, ezzel segítve fejlődésüket. Küldetésünknek tartjuk, hogy rávilágítsunk azokra az értékekre, amelyet a nonprofit és forprofit vállalatok közötti együttműködések mindkét fél számára tartogatnak, és amelyek hazai közegben eddig kevés figyelmet kaptak.

A szakkollégisták az átadó megszervezésén túl minden évben egy kiadványt is összeállítanak, amiben bemutatják a Herbert Simon-díjas munkásságát. Ebben az évben a Rajk diákjainak tanulmányain keresztül ismerhetjük meg James E. Austin munkáit. Ha szeretnél róla többet megtudni, a digitális kiadványt a weboldalukon találod.

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora Tovább
Ha érezni akarod Amerikát, akkor ezen a napon tedd! - A Super Bowl kihagyhatatlan döntője

Ha érezni akarod Amerikát, akkor ezen a napon tedd! - A Super Bowl kihagyhatatlan döntője

american-football-1493087_1920.jpg

A hálaadás után a Super Bowl alatt fogy a legtöbb étel Amerikában. Nemcsak egy sportverseny, hanem egy közösségi élmény. Egy este, mikor fél Amerika a tévé előtt ül, miközben a képernyőn a legnagyobb világsztárok, a legértékesebb játékosok és a legfanatikusabb szurkolók ünnepelnek. Egy játék, ami nemcsak a sportolók, hanem a reklámszakemberek versenye is.

2021.02.04. Írta: Belayane Najoua, borítókép: FotoshopTofs, Pixabay

Hogyan vált nemzeti ünnepé a Super Bowl?

Az első Super Bowlt 1967-ben rendezték meg az American Football League (AFL) és a National Football League (NFL) győztesei között. Akkor még AFL-NFL World Championship Game volt neve, ami az AFL és az NFL 1970-es egyesülése után változott meg. A névváltoztatáshoz egy ikonikus történet is tartozik, miszerint az NFL akkori elnöke, Pete Rozelle a “The Big One” nevet javasolta, de az AFL alapítója, Lamar Hunt viccből azt mondta, hogy hívják inkább Super Bowl-nak. Az ötlet onnan eredt, hogy Lamar korábban látta a kislányát a Super Ball nevű játékkal játszani, ami mára olyan kultikussá vált, hogy Lamar lányának példánya a Pro Football Hall of Fame-ben van kiállítva. Akkor az elnevezést csak ideiglenesen fogadták el, de a kifejezés olyannyira megragadt a köztudatban és a médiában, hogy 1969-től már hivatalosan is így hívják az NFL döntőjét.

A Super Bowl győztese a Vince Lombardi-trófeát kapja meg, amit a Green Bay legendás edzőjéről neveztek el. A kupa 1970-ben kapta ezt a nevet, az edző szeptember harmadikai halálának emlékére.

A tévétársaságok a 60-as évek végéig nem őrizték meg a videófelvételeket, mivel úgy gondolták, hogy senki nem nézne meg egy adást kétszer - ekkor még nem volt elterjedt az internet, ezért online sem tudták volna visszanézni a műsort. Emiatt az első két Super Bowl-ról nem létezik hivatalos videófelvétel. Steve Sabol, az NFL Films elnöke szerint a tévétársaságok szappanoperákat vettek rá a mérkőzések képsoraira. Azonban akkor már léteztek otthoni felvevőgépek (habár nagyon drágák voltak), így az NFL még bízik abban, hogy valahol a világon létezik egy-egy felvétel az első adásokról. Az NFL egymillió dolláros pénzjutalmat ajánlott fel annak, aki bemutatja bármelyik felvételt.

A marketingesek versenye

A Super Bowl-közvetítések híresek az extravagáns, kifejezetten drága reklámjaikról is. A Super Bowl előtt, a félidőben és a Super Bowl után a multik, de leginkább a marketing szakemberek versenyeznek egymással - a cél, hogy a lehető legtöbb néző figyelmét elnyerjék. A tét nem kicsi, hiszen a tavalyi évben több, mint 120 millióan nézték az adást, és egy harminc másodperces reklámért 2,5 millió dollárt (kb 750 millió forintot) kellett fizetni.

1967-től egészen 1984-ig leginkább csak egyetemi csapatok, zenekarok, rezesbandák léptek fel - a tévétársaságok nem helyeztek nagy hangsúlyt a reklámokra. Ez 1984-ben az Apple cég Macintosh számítógépét bemutató reklámja után változott meg. Azóta a Super Bowl vált a reklámok olimpiájává.

A mérkőzés előtt egy ismert énekes, vagy énekesek éneklik el az amerikai himnuszt, míg a félidőben egy kisebbfajta koncertet rendeznek a pályán a legnagyobb világsztárok részvételével. Érdekesség, hogy a világsztárok nagy része nem kap semmilyen fizetést a fellépésért - a himnuszt megtiszteltetésből éneklik, a show pedig az énekeseknek is reklámot jelent. Sokan ilyenkor debütálnak egy új dallal, vagy esetleg egy kis ízelítőt adnak a közelgő lemezükről. Talán a legemlékezetesebb Super Bowl-show 2004-ben zajlott, amikor Janet Jackson és Justin Timberlake lépett fel a Rock Your Body című számmal. A dal végén Justin Timberlake lerántotta az énekesnő melltartóját, így egy-két pillanatra láthatóvá vált Janet csupasz jobb melle. Bár a CBS rögtön kamerát váltott, még így is 550 ezer dolláros büntetést kellett fizetnie.

Íme néhány ütős reklám az elmúlt évek Super Bowl-jairól

Ez az év más lesz, mint a többi - a koronavírus miatt számos multi úgy döntött, hogy idén nem hirdet a Super Bowl-on, hanem a reklám összegét inkább nemesebb ügyre szánják. A Budweiser-t tulajdonló Anheuser-Busch a társadalmi reklámokkal foglalkozó Ad Councilnak adományozza a reklámra szánt pénzt, míg a Coca-Cola "a megfelelő helyre fekteti be".

Az élelmiszerüzletek roskadásig

popcorn-1085072_1920.jpg

Kép: Devon Breen, Pixabay

A hálaadás után a Super Bowl napján fogy a legtöbb étel az USA-ban. “Ez nem meglepő” - mondja egy amerikai barátom - “A Super Bowl napján az élelmiszerüzletek reggel még roskadásig vannak mindenféle Super Bowl-kajával, estére pedig olyanok lesznek, mint a black friday után kifosztott ruhaüzletek.” Az utcák elcsendesednek, és százmillió amerikai ül a TV-k előtt, a legtöbben baráti társaságban, elvégre a Super Bowl társasági, közösségi ünnep. Vannak olyan amerikai városok, ahol erre az időszakra megnyitnak egy úgynevezett Super Bowl Boulevardot - koncerteket adnak, óriási játszóteret és csemegés standokat állítanak fel. Így van ez New Yorkban is, ahol a Broadway erre a pár napra a Super Bowl-rajongók Mekkájává válik.

Igazi “Super Bowl-ételek”

 - Nachos

 - Buffalo csirkeszárnyak

 - Chili

 - Guacamole és tortilla chips

 - Hot dog

 - Hamburger

 - Pizza

 - Mac & cheese

2021-es Super Bowl 

Az idei évben ez az ünnep is más lesz. Valószínűleg nem lesznek kültéri standok, se játszóterek, se közösségi ünnepségek, a tampai Raymond James Stadium lelátóin pedig csak korlátozott számban foglalhatnak helyet a nézők. A shownak viszont így is folytatódnia kell. A félidőben The Weeknd fog fellépni, a himnusz pedig Jazmine Sullivan és Eric Church fogja előadni.

Amennyiben többet szeretnél tudni az Egyesült Államok legfontosabb sporteseményéről, kövesd a Közgazdász Online oldalát, ahol az amerikai futball alapjairól, illetve a közelgő döntő sportszakmai oldaláról is találhattok írásokat!

Ha érezni akarod Amerikát, akkor ezen a napon tedd! - A Super Bowl kihagyhatatlan döntője Tovább
Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

empire-state-building-1081929_1920.jpg

A metropolisz-látkép alapvető elemei a felhőkarcolók, melyek egy város, állam, ország gazdasági hatalmának jelzői. Létezik azonban egy elmélet, amely szerint súlyos következményekkel jár a megépítésük.

2021.02.01. Írta: Szabó Judit, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bár nincsen egyetlen, hivatalosan meghatározott magasság, amely felett adott épületeket felhőkarcoló elnevezéssel illetünk, az USA-ban, a felhőkarcolók bölcsőjében általánosan elfogadott, hogy 150 métertől felhőkarcolónak nevezhetők az irodaházak, amelyek 300 m felett “szupermagas”, 600 m felett pedig “megamagas” felhőkarcolókká lépnek elő. 

A felhőkarcolók megjelenése

A kezdetekben persze ennél még jóval alacsonyabb volt a mérce, a városi látképtől elütő, abból kimagasló minden épület égigérőnek tűnt. A felhőkarcoló kifejezést a 19. század végétől használják, ekkor kezdődött el a 6-8 emeletesnél magasabb épületek tervezése és kivitelezése New Yorkban. A “felhőkarcolók fővárosának” is nevezett metropolisz a 20. század folyamán újra és újra elnyerte a világ legmagasabb épületének otthont adó város címet, legnagyobb vetélytársként Chicagot említhetjük. Ennek a versengésnek köszönhető az az ikonikus városkép, amely turisták millióit vonzza évről évről a városba. A felhőkarcolók azonban nemcsak mérnöki csodaként és turisztikai látványosságként funkcionálnak, hanem a világ legjelentősebb gazdasági vállalatainak és a legnagyobb szállodaláncoknak is helyet  adnak. Pontosabban egész szinteket.

A felhőkarcolók szépsége és előnyei mellett nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy gyakran emberéletekkel is jár a megépítésük (a Felhőkarcolók árnyékában című film ezt mutatja be). Emellett hatalmas környezeti terheléssel és pazarlással folynak az építkezések; valamint a sokszor város nagyságú, saját infrastruktúrával rendelkező épületek fenntartása többnyire nem hatékony és nem is profitáló. Ez lehet az egyik oka annak az új rendelkezésnek, amely szigorú szabályokhoz köti a kínai felhőkarcolók építését, illetve megtiltja az 500 méternél magasabbak felhúzását.

Nagy érvágás lehet ez a helyi tervezőknek és kivitelezőknek, akik elérték, hogy a 21. századra a világ legmagasabb épületeinek többsége, a top 25-ből 21 Ázsiában legyen, s ezek közül 14 Kínában.

A Felhőkarcoló-hatás elmélete

1999-ben egy felettébb érdekes elmélet látott napvilágot a felhőkarcolók gazdasági hatásáról: Andrew Lawrence kutatása alapján pozitív korreláció van a világ legmagasabb felhőkarcolóinak építtetése és a pénzügyi hanyatlás, gazdasági válság bekövetkezése között.  A brit közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy az építkezési kedv fellendülése a könnyű hitelszerzési feltételeknek, az expanzív monetáris politikának és a spekulatív befektetéseknek az eredménye. Amikor ez a trend nem tartható fenn tovább, és a buborék kipukkan, akkor az ország gazdasági recesszióval néz szembe. Ez a folyamat, jelenség a Felhőkarcoló-hatás vagy -index (Skyscraper Index) nevet viseli, de természetéből adódóan gyakran emlegetik Felhőkarcoló-átokként (Skyscraper Curse) is.

Lawrence munkája alapján Mark Thornton 2005-ben megalkotott egy elméleti modellt, amelyben a mesterségesen alacsonyan tartott kamatlábakra - a virágzó gazdaságok és rekordmagas épületek közötti kapcsolóelemre - helyezte a hangsúlyt. Magyarázata szerint az ok-okozati összefüggés három különböző Cantillon-hatáson alapszik, amelyek a gazdaság egészében mesterségesen kiváltott strukturális változásokat tartalmaznak.

kuala-lumpur-1820944_1920.jpg

Kép: Walkerssk, Pixabay

Az első Cantillon-effektus a kamatláb hatása a föld / telek értékére és a tőkeköltségre: az alacsonyabb kamatláb emeli a föld árát, különösen az olyan nagy értékkel rendelkező területeken, mint amiket a metropoliszokban találhatunk. A profitmaximalizálás érdekében így itt kisebb alapterületű, de rendkívüli magasságú (és tőkeigényes struktúrájú) épületeket kell tervezni és építeni.

A mesterségesen alacsony kamatlábak második Cantillon-effektusa a cégek méretének és hatókörének növekedésében teljesedik ki. Az alacsonyabb tőkeköltség ugyanis növekedésre, tőkeintenzivitásra, valamint az új technológiák és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználására ösztönzi a vállalatokat; különös tekintettel a körkörös gyártási folyamatokra (“roundabout production”).

És végül, az alacsony kamatlábakból következő harmadik Cantillon-effektus a világrekorder felhőkarcolók megépítéséhez szükséges új technológiákat és gyártási folyamatok kifejlesztését takarja. Az újabbnál újabb szintek felhúzásához elengedhetetlenek az innovatív és hatékony megoldások, melyek a kapacitásnövelésre és a helytakarékosságra fókuszálnak. Az építés alatt ez jelenthetett új típusú darukat és cementszivattyús rendszereket, a tényleges szerkezet szempontjából pedig gyorsabb lifteket, könnyebb kábeleket, a víz- és a szennyvízelvezetés reformját vagy kis helyigényű hőmérséklet-szabályozó rendszereket.

A gazdasági mutató relevanciája: példák

1. A felhőkarcoló-átok első áldozataként a New York-i Equitable Life Building-et tartják számon, amely 1870-ben a maga 43 méteres magasságával az első irodaépület volt, amely már személyszállító lifttel is rendelkezett! Az Egyesült Államokban hamarosan beköszöntött egy bankcsődökkel tarkított gazdasági recesszió, amelyet The Long Depression néven ismer a világ (1873-1878).

2. Ezt 119 méteres magasságával hamarosan felülmúlta a szintén New York-i Park Row Building, mely 1899-ben nyitotta meg kapuit és 31 emeletét. Két évvel később befejeződött a Philadelphia City Hall megépítése is (Philadelphia, 167 m), amely akkoriban a világ legmagasabb lakható épületének számított. Ezeket a felhőkarcolókat a New York-i Értéktőzsde 1901-es összeomlása árnyékolta be, ennek az eseménynek egy másik elnevezése az “1901-es Pánik”.

3. Még ugyanebben az évtizedben bekövetkezett a “Bankárok pánikja” is (1907), amely egy komoly pénzügyi válságot és a New York-i Értéktőzsde újabb visszaesését jelentette. A cikkünkben ismertetett elmélet szerint ebben a Singer Building (New York, 186 m) és a Met Life Tower (New York, 213 m) kivitelezése is közrejátszott.

4. A Chrysler Building (New York) 1929-ben 319 méteres magasságával a világ legmagasabb épülete volt. Öt nappal az építkezés befejezése után eljött a Fekete Péntek, ami kiváltotta a „The Great Depression”-ként emlegetett első nagy gazdasági válságot (1929-1946). Ebben az időszakban épült meg az Empire State Building is (New York, 1931), ami 381 méteres magasságával és 102 emeletével több mint 40 évig volt a világ legmagasabb épülete.

5. Ezt a címet 1972-ben a One World Trade Center szerezte meg 410 méteres és 110 emeletes magasságával, amit egy év lemaradással, de ugyanezen paraméterek szerint követett a Two World Trade Center. Az épületegyüttestől azonban 1974-ben a chicagói Sears Tower (ma Willis Tower) vette el a világ legmagasabb felhőkarcolójáért járó dicsőséget: a 442 méter magas tornyot a korábbi csúcstartóval egyetemben a Bretton Woods-rendszer összeomlása, majd az USA gazdaságának erőteljes stagnálása sújtotta, amelyet az 1973-as magas olajárak és az azt követő tőzsdei összeomlás váltottak ki. 

6. Megfigyelhető, hogy eddig az Egyesült Államok volt a felhőkarcolók központja, leginkább New York és Chicago versengett a rekorder címért. 1997-ben a helyzet megváltozott: a 88 emelet és 452 m magas Petronas Towers (Kuala Lumpur) volt az ázsiai úttörő a rekordmagas felhőkarcolók történetében. Az ikertornyok megépítése éppenséggel egybeesett az ázsiai pénzügyi válsággal (1997-1998), melyet a deviza leértékelődése és a részvény-, illetve ingatlanspekuláció jellemzett. Az ország ekkor  piaci értékének felét veszítette el.

7. Malajzia után Tajvan is világrekorder magasságú felhőkarcoló-tulajdonossá vált: Taipei városában 2004-re megépült a 101 emeletes, 509 m magas irodaház, melyet kreatívan Taipei 101 névre kereszteltek. Az építkezést már 1997-ben bejelentették, és megkezdték, azonban a kivitelezést földrengések, tájfun és az ázsiai pénzügyi válság, valamint a Dotcom Bubble kipukkanásának átgyűrűző hatásai nehezítették (2000-2003).

8. A 2000-es években száz számra épültek a felhőkarcolók, leginkább az ázsiai kontinensen. A felhőkarcoló-átok áldozatainak listájára azonban a kutatók már csak egy épületet vettek fel: a dubai Burj Khalifat (2010), amely 828 méteres magasságával és 163 emeletével a világ legmagasabb felhőkarcolója ma is. Az építkezést 2004-ben kezdték el, így a 2007-2009-es hatalmas gazdasági visszaesés és válság (The Great Recession) ideje alatt történt a kivitelezés, amely a közel-keleti metropoliszban egy masszív hitelválsággal járt együtt.

kg_2_4.jpg

Az érem másik oldala: az elmélet kritikája

A kritikusok szerint Lawrence elmélete számos, közgazdaságilag is alátámasztott módon magyarázható. Ezek egyike, hogy egy rekord magasságú épület kivitelezéséhez akkor foghat hozzá egy ország, amikor rendelkezésére áll a szükséges tőke és mérnöki tudás. Ehhez azonban a történelem folyamán szükség volt technológiai újításokra, új szervezetekre (például az 1900-as évek elején a vagyonkezelő társaságok létrejöttére), a tőkebeáramlás intenzív növekedésére (például az 1990-es években Thaiföldön az ún. hot-money gazdaság kialakulása), innovációkra a pénzügyi szektorban (például a 2000-es évek elején létrehozott hitelderivatívákra), valamint kormányzati intézkedésekre. Evidens dolog, hogy a világ új legmagasabb épületének megtervezése, engedélyeztetése és kivitelezése tömérdek, rengeteg és még annál is több pénzbe kerül. Így ha az építkezés megkezdéséhez szükséges finanszírozási forrást előteremtette egy ország, akkor annak a gazdaságnak annyira expanzívvá kellett válnia, hogy nagyon valószínű, hogy rövid időn belül recessziós időszak köszönt be az ország (pénzügyi) életében.

Bár a Felhőkarcoló-index nem vált határozottan elfogadottá a tudományos világban, azonban mindenféleképpen érdemes figyelembe venni, ha rekordmagas irodaház építésében gondolkodik egy vállalat vagy egy ország.

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek Tovább
A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

bc8649da-a9dc-4887-8b1e-048f21febd57.jpegA University of Tennessee felmérése szerint az első elnöki vitát Joe Biden nyerte. A social media posztok 67 százaléka állítja, hogy Trump rosszabbul teljesített, mint Biden. De hogyan befolyásolhatják a twitter posztok és az instagram story-k egy 320 milliós ország elnöki választását? A közösségi média a politikában is átvette az irányítást? Hogyan lesz követőből szavazó?

Írta: Belayane Najoua

Mi történt 2016-ban? 

2016-ban többek között két fontos választás is történt a világban, 2016 szeptember 18-án Oroszországban, míg november 8-án az USA-ban. Mindkét választást intenzív közösségi média kampány előzte meg, ami nagyban hozzájárult az eredményekhez.

Ha visszakanyarodunk Barack Obama 2012-es megválasztásához, akkor is látszódik, hogy milyen nagy befolyással van az emberek politikai állásfoglalására a social media. Williams 2017-es tanulmánya szerint Obama kampányának a legnagyobb erőssége a social media és a technológia használatában rejlett. A közösségi hálózatokon keresztül Obamának sikerült elérnie 200 szavazóhelyiség 8,5 millió polgárát, ami az összes szavazat közel 7 százaléka. Obamára 5 millióan szavaztak többen, mint fő ellenfelére Mitt Romney-ra, tehát a social media elérés döntő erejű volt.

2016-ban a felnőtt amerikaiak 62 százaléka olvasott híreket online médiumokon keresztül(forrás). Az online tér egyre nagyobb jelentőséget kap nemcsak a privát életünkben, hanem a politikai állásfoglalásunk terén is. Ahogy egy korábbi cikkünkben már említettük, a social media befolyásol és olyan tettekre sarkall, amiket a social media platformok használata nélkül nem biztos, hogy megtennénk:

  • Megvennéd-e azt a terméket amit a kedvenc énekesed tesz fel egy posztban, ha nem használnád az Instagramot?
  • Letöltenél-e egy appot, ha nem látnád a Messenger hirdetésben?
  • Elmennél-e választani, ha nem látnád egyfolytában ezt a képet? 

ac426183-a056-439e-bff5-d34ff9b1123b.jpegA social media megjelenés és politikai kampány a sajtóra is hatással lehet. Egy kutatás szerint 2015 augusztusa és szeptembere között a CNN politikai cikkeinek 78 százalékában Trump szerepelt (forrás). 2015 Novemberében Trump több műsoridőt kapott(összesen 234 percet), mint az egész Demokrata Párt együttvéve (forrás). (Csak viszonyítási alapként Ted Cruz 7 percet kapott ugyanazon időszak alatt.) Összességében tehát Trump szinte az összes médiafelületen dominánsan szerepelt, ami nagyban hozzájárult a 2016-os győzelméhez (forrás).

A közösségi média áltájékoztatása a politika szolgálatában

A Facebook már jóval a 2016-os választások előtt táptalajként szolgált az összeesküvés-elméletek, rögeszmés politikai cikkek és álhírek számára. A közösségi háló elkötelezettségre és erőteljes reakciókra ösztönzi az embereket. Mégis egy hatalmas orosz propagandakampány felfedezése kellett ahhoz, hogy a törvényhozók, újságírók és a Facebook felhasználói észrevegyék az ezzel járó kockázatot (forrás). Valószínűleg valami hasonló történik a 2020-as választásoknál is - csak ezúttal az Instagramon.

corruption-2727571_1280.jpg

Az Instagram használata az utóbbi négy évben különösön az idősebb generációk körében nőtt meg. 2016-ban 500 millió felhasználója volt, ami 2018 júniusára megduplázódott, de ami még fontosabb, hogy az Axios politikai weboldal szerint az Instagram tizedik legnagyobb fiókja háromszor annyi reakciót ér el, mint a Facebook legnagyobbja. A social media a politikai kampány egyik legfontosabb részévé vált (forrás).

És hogy miért baj a közösségi médiás politikai kampány? A válasz az algoritmusokban rejlik. Ha például valaki rákattint egy baloldali párt kampány posztjára, akkor az algoritmus úgy veszi:

Igen ez érdekli a felhasználót. Akkor mutassunk neki mégegy ilyet

kepernyofoto_2020-10-06_9_19_27.png

- és már benne is vagyunk egy ördögi körben. Az algoritmus addig fogja mutogatni a baloldali kampány képeit, kiírásait, amíg mi magunk is elhisszük, hogy a baloldalra tényleg érdemes szavazni. Hiszen csak ők jelennek meg mindenhol, csak az ő céljaikat, beszédeiket, megjelenésüket látjuk és halljuk. A másik oldal egy nagy sötétség marad - semmit nem fogunk tudni róla. Természetesen ez bármelyik politikai párt kampányára igaz. Minél többször nyomunk rá véletlenül, annál többször jön elő “direkt”.

A social media félretájékoztatása miatt 2016-ban a Facebook kapcsolatba lépett tényellenőrző ügynökségekkel, hogy csökkentse a szélsőséges reakciókat kiváltó anyagok terjesztését (forrás). Most minden figyelem Biden-re és Trumpra összpontosul, de vajon elég figyelmet kap-e a social media, ami jobban befolyásolhatja az eredményt, mint eddig bármikor?

Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?” Tovább
Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban? 

Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban? 

pexels-life-matters-4614160.jpg

Populizmus, autokrácia, jogokat korlátozó maszkviselés és egy soha nem látott mélységbe süllyedt elnökválasztási vita? A társadalmi ellentétek világszerte egyre inkább áthidalhatatlannak tűnnek, megértésükhöz pedig a demokráciaértelmezésben lehet a kulcs. Metz Rudolffal, a Corvinus Egyetem tanárával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté, borítókép: Life Matters from Pexels

metz2.jpgMetz Rudolf a Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének tanársegédje, emellett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.  „A politikai vezetés három arca” című könyve 2020. szeptemberében jelent meg, melyben az eltérő demokráciaértelmezések szemszögéből vizsgálta Angela Merkel, Orbán Viktor, Theresa May és Jeremy Corbyn politikáját.

Miről szól ez a cikk?

  • Tényleg válságban van a demokrácia?
  • Az ellentétek kulcsa az eltérő demokráciaértelmezés?
  • Tényleg tönkreteszik a demokráciát a járványügyi korlátozások?
  • Trump vagy Biden nyerte az elnöki vitát?
  • Mi a legnagyobb problémája a magyar ellenzéknek?

„A demokrácia nem most került válságba, a demokratikus intézmények száz éve válságban vannak”

metz_a_vezetes_harom_arca_borito_2020_masolata.jpgA demokrácia válságdiskurzusa azért problémás, mert nem mindegy, hogy a demokrácia melyik típusáról beszélünk: „Több, mint 500 eltérő típusú demokráciát különböztettek meg a szerzők, ami óriási mennyiség, egészen az agrárdemokráciától kezdve a vezérdemokráciáig. Azt próbáltam meg felvázolni a könyvemben, hogy nincsen egy konkrét, központi és univerzális fogalma a demokráciának, mert nagyban függ attól, hogy mi, állampolgárok mit gondolunk róla. A saját elvárásaink mellett persze az is fontos, hogy a politikusok mit gondolnak a demokráciáról és a demokratikus gondolkodásról.”

Metz Rudolf könyvében ezek közül vázolt fel hármat, melyek eltérő válaszokat adnak arra, hogy milyen az ideális demokratikus politika, eltérő módon értelmezik a választók és a politikusok szerepét a döntési folyamatokban.

„Nem szabad bedőlni a válságdiskurzusnak és elragadtatni magunkat: azt kell nézni, hogy az adott politikus milyen demokráciához, milyen mércékhez igazodik, illetve milyen mércéket állítanak a szavazók a vezetők felé.”

Ez a diskurzus ugyanúgy jelen van a Brexit miatt Nagy Britanniában, de az Egyesült Államokban is. Utóbbinál sokan nem fogadták el legitim vezetőként Trumpot, mások viszont egyenesen istenítik. „Ez a fajta gondolkodás a demokrácia sajátossága. A probléma ezzel az, hogy a megosztással egyre messzebb kerülnek egymástól az álláspontok, egyre inkább fekete-fehér kép rajzolódik ki, amiben úgy tűnhet, több az ellentét, mint a közös pont.”

A fő kérdés: Alkalmasak-e arra az emberek, hogy részt vegyenek a napi politikában? Csak az érdekeket kell kiszolgálni, esetleg ezeket is a politikus fogalmazza meg?

Az egyik demokráciaértelmezés a deliberatív demokrácia, ami Metz Rudolf szerint könnyen beleillik a liberális demokrácia definíciójába.

„Az elméletalkotók szerint a demokrácia kulcsa az, hogy minél több ember minél jobban belefolyjon a napi szintű politikába. Ez történhet akár egy lakossági fórumon, egy népszavazáson vagy akár egy tüntetésen is, ezek mozgatják lényegében a politikát. Létrejön egy közös érdek, egy közjó, a politikusok pedig ezek mentén dolgozzák ki a válaszaikat.”

vidar-nordli-mathisen-cr03g2ud84g-unsplash_1.jpgA politikus felelőssége, hogy megteremtse ehhez a lehetőséget. Neki kell fenntartania a tanácskozást, vagyis a „deliberációt” az emberek között, emellett példát is kell mutatnia. „Különbnek kell lennie, mint az átlagos állampolgár, moralitás és politikai erények tekintetében neki kell lennie az elsőnek és legtökéletesebbnek.” 

(kép: Bernie Sanders egyik kampányeseményén; Photo by Vidar Nordli-Mathisen on Unsplash)

A második megközelítés sokkal szürkébben festi le a politikát, ahol érdekekről van szó.

„Ez az aggregatív-pluralista felfogás, ahol a vezetők megpróbálják „aggregálni”, összegyűjteni a társadalomban szétszóródó érdekeket, és ezek mentén kormányoznak. Ez nemcsak egy elv, hanem praktikus szemlélet is, hiszen így lehet többséget szerezni és megnyerni a választásokat.”

barack-obama-1199638_1920.jpgEbben az esetben a politikusok cserekapcsolatot ápolnak a követőikkel: „azt mondják, hogy én ezt és ezt a döntést meg fogom hozni, nektek annyit kell tennetek, hogy cserébe támogattok engem a választásokon, esetleg kampányoltok is mellettem aktivistaként.” Ez is lehet liberális demokrácia, mert fontosak a demokratikus intézmények, a választások tisztasága, a procedúrák, valamint a fékek egy ellensúlyok rendszere. „Fontosak a sokrétű érdekek, hiszen mindenkinek különböző értékei vannak a társadalomban, és azokat tiszteletben kell tartani.” 

(kép: Barack Obama és Joe Biden elnök és alelnökségük idején; forrás: pixabay)

A harmadik felfogás a vezérdemokrácia. Ennek lényege, hogy

„a követőknek nincs kifinomult politikai érdekük és akaratuk, nincsenek kompetenciáik, hogy hatásosan ki tudják fejezni a véleményüket. Ilyenkor jön képbe a vezető, aki képes becsatornázni, megformálni ezt az akaratot.” 

Ez az, amit nevezhetünk befolyásolásnak, de manipulációnak is.

A vezetők szerepe itt a legfontosabb. „Bizonyos módon kell megjelenniük az emberek szemében, ezt hívjuk karizmának, vagy karizmatikus vezetésnek.” Ezzel a tulajdonsággal kizárólaga követők ruházhatják fel a vezetőt. „Képes megmenti az országot válsághelyzetben, jó döntéseket hoz és rendelkezik praktikus erényekkel is: határozott, fifikás, kreatív, és az innováció sem áll tőle távol.” 

potus_orban_ap_19133658827685-1140x684.jpg

(kép: Donald Trump a Fehér Házban fogadja Orbán Viktort 2019-ben, forrás: hu.usembassy.gov; AP Photo/Manuel Balce Ceneta)

Ezt a jó vezetőnek bizonyítania is kell. „Innoválnia kell, például egy új politikai rezsimet, vagy a követőkkel egy új és szimbolikus kapcsolatot kell létrehozni. Részben idetartozik a populizmus is, hiszen ott is szoros kapcsolat van a vezetők és a követők között: a követők felhatalmazzák a vezetőt, hogy uralkodjon, kormányozzon felettük.” A demokrácia szempontjából pedig ez a legfontosabb: „van egy szoros kapcsolat vezető és követő között, legalábbis látszólagosan.

Ebben a kapcsolatban függ a vezető attól, hogy mit gondolnak róla az állampolgárok. Ez a függés teremti meg a felhatalmazás és az elszámoltathatóság lehetőségét.”

A járvány miatt sokan szigorúbb korlátozásokat sürgetnek, mások viszont már a maszkviselést is saját szabadságuk megsértésének tartják. Valóban veszélybe került a demokrácia a járványhoz kapcsolódó korlátozások miatt?

Minden válsághelyzetre jellemző egyfajta sokk az első pár hónapban. Ami ebben érdekes, hogy „ebben a pillanatban az emberek hihetetlen mértékben elkezdenek bízni a választott vezetőjükben.” Például 2001-ben a terrortámadás után George W. Bush produkálta a legnagyobb elfogadottságindex-emelkedést az amerikai történelemben, de a járvány miatt is sok európai vezető erősödött meg. „Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen mindenki a kormánypártra fog szavazni, hanem azt, hogy egy ideig elfogadják a személyét és a döntéseit. Érzik esetleg a félelmet, hogy ők is bajba kerülhetnek, így előtérbe kerülnek a karizmatikus jegyek. Egy komoly válságban könnyebben elfogadjuk azt, hogy be kell tartanunk a korlátozó intézkedéseket.”

Megnövekedett a bizalom például Angela Merkel és Emmanuel Macron esetében, de még Svédországban is, ahol egészen más stratégiát választottak. Sőt, Boris Johnsonban is elkezdtek bízni az emberek, pedig a járvány kezdeti szakaszában kifejezetten rosszul nyúlt a válsághoz.

21812.jpeg

Vezető politikusok népszerűség-változása 2020. március közepe és 2020. május közepe között (forrás)

Ugyanakkor „ez a bizalom csak ideig-óráig működik: átíveli a pártpreferenciákat, hirtelen mindenki támogatni kezdi a kormányfőket, utána a bizalom alábbhagy.” Ennek oka, hogy előkerülnek azok az ellentétes elvárások a társadalomban, amire a könyv is épül:

„eltérő elvárások fogalmazódnak meg a vezetőkkel szemben: végig követniük kell az emberek akaratát, vagy a vezetőnek lehetősége van vezetni? Ha nem vezet, akkor azt rójuk fel neki, ha pedig túl erősen vezet, akkor a demokráciát kezdjük el félteni.”

A másik ellentmondás ezen is túlmutat: mennyire hasonlít ránk a vezető? Metz Rudolf szerint, „ha valaki jól reprezentálja a saját választóközegét, akkor a döntéseit akkor is elfogadják, ha az nem feltétlenül jó vagy hatékony: ő a mi csapatunkban játszik, mert olyan, mint én vagy a szomszédom, ő minket képvisel.” Bizonyos esetekben viszont azt is elvárjuk, hogy legyen különb nálunk, cselekedjen hatékonyan és vezessen karizmatikusan. „Óriási ellentmondások vannak tehát az emberek fejében, a polarizált helyzetek ezeket a belső ellentéteket emelik ki.” 

A Guardian tudosítása a berlini, több ezer fős maszk- és korlátozásellenes tüntetésről

Tranzaktív kontra karizmatikus: Biden vagy Trump nyeri az elnökválasztást?

A három eltérő vezetői típus az Egyesült Államokban is megjelenik. „Bernie Sanders tipikusan transzformatív vezető, ahogy a kötetem másik példája, Jeremy Corbyn is. Mindkettőjük politikájában közös, hogy be kell emelni a követőket a politikába és nagyobb felhatalmazást kell adni:

gyertek a hajómra, vezessük együtt az országot!” 

Kimondottan tranzaktív vezető Joe Biden. Nem véletlen, hogy a Demokrata Pártnál kevésbé adnak teret a transzformatív vezetésnek. Metz Rudolf szerint jó példa erre Obama, akit elnöksége előtt sokan transzformatív vezetőként írtak le. „Nagy vízióval, például egészségügyi reformokkal lépett élő, emiatt nagy elvárások fogalmazódtak meg vele szemben.” Amikor azonban pozícióba került, megosztott politikai helyzetben találta magát. „A Demokrata párt sokrétű érdekei mellett a republikánusokkal is együtt kellett működnie, ami azt eredményezte, hogy tranzaktív irányba mozdult el. Ha csak Washingtont nézzük, akkor ez az amerikai elnökök többségére jellemző, kifelé viszont meg tudják őrizni karizmatikus vagy transzformatív tekintélyüket is a követők szemében.”

Közben lezajlott Trump és Biden első, nagy port kavaró elnökjelölti vitája is. Metz Rudolf szerint „maga a vita jól láttatta azokat az indulatokat és feszültségeket, amelyek polarizálják és politikailag megosztják az amerikai társadalmat. A vezetők a vita során rá vannak kényszerítve arra, hogy a saját vezetés- és demokráciaértelmezésükből kitekintsenek, és szembesüljenek a valósággal, a nyilvánossággal, a szavazói elvárásokkal”.

Trump azonban – látszólag – nem akart ezekkel szembesülni. „Karizmatikus vezetését védve támadólag lépett fel a saját valóságával ellentétes véleményekre.

Ez persze az elkötelezett támogatókat nem ingatja meg, de potenciális szavazókat taszíthat el az agresszív és támadó fellépés, hiszen ők nem érzékelik Trump karizmáját.

Nem véletlen, hogy a karizmatikus vezetőknek kényelmesebbek és biztonságosabbak az előre megrendezett nyilvános események, például egy interjú egy baráti televízió csatornáján vagy a nagygyűlések.”

Ezt az elszabadult ágyúgolyót Biden is nehezen tudta kontrollálni, bár bizonyos pillanatokban jól kezelte a helyzetet és a támadásokat. Metz Rudolf szerint „a vezetési stílusa a vita alapján nem közeledett a karizmatikus vagy a transzformatív vezetéshez.

Biden hozzáállása nyitottabb volt az ingadozó, nem elkötelezett szavazók irányába azzal, hogy az erős ideológiai kijelentéseket mellőzte. Ez egyébiránt hozzátartozik a tranzaktív vezetői felfogáshoz.”

Metz Rudolf szerint „összességében a vita katasztrofális volt és nem feltétlenül kedvezett egyik elnökjelöltnek sem.”

b_v_0015.jpg

A külföldi kitekintés után visszatérünk Magyarországra. A könyv alapján Orbán Viktor kétséget kizáróan a karizmatikus vezetés elvét alkalmazza. Hol helyezhető el ezen a térképen az ellenzék? (kép: Bera Viktor)

„Az elmúlt egy évben sokszor nevezték Karácsony Gergelyt alkalmatlannak. Az alkalmasság azonban a könyvem szerint minden demokráciaértelmezésben mást jelent.” 

Metz Rudolf szerint „az alkalmasság a karizmatikus vezetésben a hatékony kormányzásra, problémamegoldásra utal. Egyelőre nehéz megmondani, hogy Karácsony Gergelyhez melyik vezetési stílus áll közelebb.” A megválasztás és néhány szimbolikus lépés transzformatív vezetésre utal, ahol az alkalmasság morális elvárás és bizonyos értékekhez, erényekhez, például az erkölcsi feddhetetlenséghez és szolidaritáshoz kapcsolódik. Másfelől Magyarországon a polgármesteri pozíció a tranzaktív vezetésnek kedvez. „Itt már az önkormányzat működése válik az alkalmasság mércéjévé.”

Összességében ugyanakkor „nagyon töredezett az ellenzék, sokféle érdek összpontosul, amiknek összhangban kell lenniük. Ennek fényében kevésbé ismerhetők fel azok az elvárások, amiket a társadalom diktál.” Az egyik ilyen elvárás az erőskezű vezetés. „Nem véletlenül tud talpon maradni egy sokak által megkérdőjelezett Gyurcsány Ferenc, mert a szavazók nagy részének fontos, hogy azonosulhasson a vezetővel.”

Ebben a közegben nagyon nehéz megtalálni a megfelelő vezetési formát:

„ez egy vezetési válság, és amennyiben ezt felismerik, akkor lehet azon gondolkodni, hogy hogyan és kivel lehet a megfelelő, hatékony vezetést felépíteni.”

Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban?  Tovább
Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

pexels-element-digital-1550342.jpg

Hogyan lábalhat ki az USA a válságból, amit már társadalmi feszültségek is súlyosbítanak? Milyen hatással lehet a világgazdaságra, a tőzsdékre és a társadalomra, ha a levélszavazatok megszámlálási ideje miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni? A Budapest Investment Club online előadásán „jártunk”.

Írta: Mohos Lilla, borítókép: Element5 Digital, Pexels

Az emberek természetükből adódóan politikai állatok, s talán pont ezért ragadják meg figyelmünket a világpolitikai mozzanatok, melynek fő alappillérét képezi az Amerikai Egyesült Államok politikai panorámája.

- nyitja meg Szőnyi Dávid Arisztotelész Politika című munkájának gondolatával az előadást. "Mi is lenne kézenfekvőbb téma napjainkban, mint a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás?"

Mi lesz akkor, ha a levélszavazatok miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni?

Az elnökjelöltek személye jól ismert: a republikánus párt színeiben indul az Ovális Iroda jelenlegi birtokosa, Donald Trump, ellenfele pedig a demokrata párt színeiben induló egykori Obama-alelnök, Joe Biden lesz.

Új helyzet, hogy sok lesz a levélben szavazó, aminek a feldolgozása több időt igényel. Ez azt is jelenti, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ismert az urnazárás időpontjában. „Ráadásul ugye az az általános vélemény, hogy Joe Biden szavazói között többen vannak azok, akik levélben fognak szavazni. Ezért aztán lehet, hogy az elején még azt látjuk, Trump lesz az új elnök, de elképzelhető, hogy ez átbillen a demokrata párt színeiben induló elnökjelölt irányába. De az is lehet, hogy nem. Úgyhogy ez okozhat akár több napos késedelmet is” – válaszol a kérdésre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.

pexels-element-digital-1550339.jpg

Kép: Element5 Digital, Pexels

Ezt egészíti ki Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere is: „Az emberek jelentős része a vírushelyzet miatt inkább kerülné a személyes voksolást, és szívesen szavazna érintkezésmentesen, levélben.”

A levélszavazatok miatti késedelem okozhat tehát bizonytalanságot, aminek a tőkepiacok “nem szoktak örülni”. Nagyon sok múlik azon, hogy az elnökválasztást megelőző napokban éppen hol áll majd a tőzsde, milyen stádiumban lesz a piac.

Tőkepiaci szemlélet

A részvénypiacok teljesítménye a gazdasági ciklustól függ majd, és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének  (Fed - Federal Reserve System) további politikájától.

Joe Biden gazdaságpolitikai víziója a tiszta és zöld energiaforrásoknak, ezáltal például az elektromos autóiparnak és globális partnerségek körébe tartozó ágazatoknak kedvezhet. Ezzel szemben pártideológiai indíttatásból számos iparág elveszítheti kiváltságos szerepét, amelyet a jelenlegi republikánus adminisztráció biztosít számukra.

Móró Tamás szerint Trump újraválasztása jót tehet a hagyományos szektoroknak, értve ezalatt az úgynevezett value alapú részvényeket, persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági ciklus már felszálló ágban legyen. Elképzelhető, hogy Biden győzelme esetén az olajszektort méginkább privatizálnák, ami így is rengeteget esett, és rendkívül gyenge.

Az egészségügyi szektor kérdése is érdekes: amerikában működik a világ egyik legjobb, viszont messze az egyik legdrágább egészségügyi modellje teszi hozzá a vezető stratéga. A kampány során is a legfontosabb választói kérdések egyike az egészségügy helyzete.

“Az amerikai gazdaságpolitikában annyira radikális változások nem jönnek Biden győzelme esetén sem. Elképzelhető egy hirtelen eladási hullám, de ugyanakkor ez egy vételi lehetőség is. Trump győzelme esetén lenne egy pozitív reakció valószínűleg. A pénzügyi szakma egyértelműen azt gondolja, hogy Trump folytatni fogja az eddigi tevékenységét” - mondja Móró Tamás az általános befektetői hangulatról.

pexels-pixabay-210607.jpg

Kép: Pixabay, Pexels

Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Több megközelítésből is sajátos helyzetben van jelenleg az Egyesült Államok. A társadalom rendkívül polarizált, a Covid-19 járvány a gazdasági bizonytalansággal kiegészülve pedig példátlan időszakot tár elénk. Tovább fokozza a helyzetet a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hatására kialakult izzó légkör is, ahol az etnikai kisebbségek és támogatóik küzdenek a hátrányos megkülönböztetés és az ok nélküli rendőri brutalitás ellen.

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált, ez a demográfiai átalakulással együtt valószínűleg Joe Bidennek kedvez. Azonban egy másik szempont is jelen van, a média képsorain látható fosztogatás, anarchia, gyújtogatás. “Elég súlyosnak tűnő dolgok még akkor is, ha valószínűleg ezeket a média felnagyítja.” - teszi hozzá Móró Tamás. Állítása szerint a jelenlegi elnök pont erre próbál alapozni, ugyanis az emberek rend iránti vágya végül segíteni fog Donald Trumpnak. A “Law & Order” működjön, szemben az általa sugallt, Joe Biden győzelme esetén érvényes anarchiával.

"Mit mond erre Biden? Nézzetek körül, ez az anarchia, amit most láttok, Donald Trump elnöksége alatt következik be. Tehát ki a felelős érte? Senki más, mint a jelenleg regnáló elnök." - folytatja a gondolatmenetét a vezető stratéga. A kérdés az, hogy a választók kinek hisznek jobban?

A rend iránti vágy valószínűleg megvan, de hogy kinek tulajdonítják ezt, a Trump féle polarizáló politikai kommunikációnak, vagy pedig előrevetítik Biden lehetséges elnöki tevékenységét, ezen múlik majd az elnökválasztás kimenetele.

- hangsúlyozza Móró Tamás.

Az iménti gondolatokat egészíti ki Tunki Dániel: a BLM mozgalomban olyan rétegek mozdultak meg, akik elnyomásban vannak, viszont ez nem okozott a demokratáknak nagy előnyt, mivel az afro-amerikai szavazók, 90%-ban mindig a demokratákra szavaznak. Olyan szempontból viszont igen, hogy az afro-amerikaiak eddig nagyobb arányban maradtak otthon, ami most változhat. 

A szavazóbázis mozgósításához kapcsolódik Kamala Harris személye, a demokrata párt afro-amerikai, ráadásul női - alelnökjelöltje is:. “Ez egy racionális döntés, azonban nem szerencsés kaliforniai szenárort választani. Kalifornia szinte világéletében demokrata színekben pompázott. Egy swing state-ből (billegő államból - a szerk) lehet, hogy szerencsésebb lett volna választani, de annyira fokozódott a BLM mozgalom túlfűtöttsége, hogy kontraproduktív lett volna, ha nem onnan választ jelöltet Biden”- zárja a gondolatot a portfóliómenedzser.

Hogyan kezelte Trump a Covid válságot az emberek véleménye szerint? 

Nagyon rosszul, ezt érzik az emberek is. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy milyen a gazdaság helyzete, hogyan teljesített az elmúlt 4 évben? Itt már sokkal magasabb Trumpnak elfogadottsága. “Úgy gondolom, ha októberben tényleg fel tudnak mutatni egy vakcinát, akkor az első téma jelentősége csökkenhet, és a gazdasági kérdés nyomul előre.”

trump_1.jpg

Trump koronavírus kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás)

A regnáló elnököt egyébként a statisztikák szerint 80%-ban újraválasztják, a történelem során csak akkor volt kivétel, amikor recesszióba került  a gazdaság. “Ha recesszióban lesznek az nehéz lesz, ha viszont látszik egy felívelés, akkor jobb esélyekkel indul Trump.” - mondja Tunkli Dániel.

tump_2.jpg

Trump munkanélküliség kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás) 

Trump vs. Biden

Az országos felmérések alapján Biden jelenleg 8,5%-kal vezet. Bár ő tűnik az esélyesebb jelöltnek, az elmúlt időszakban egyre csökkent a különbség, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Ez azonban könnyen változhat, miután kiderült, hogy Donald Trump is elkapta a koronavírust. Egyik oldalról ez ellentmondásba kerülhet Trump a járványt alábecsülő kijelentéseivel, valamint a maszkviselés és a távolságtartás látványos mellőzésével. Másik oldalon viszont előfordul, hogy hasonló esetben sokan sorakoznak fel az elnök mellett támogatólag. Jó példa erre Boris Johnson, aki hasonlóan rosszul kezelte a válságot, majd koronavírus miatt intenzív osztályra is került, mégis jelentősen emelkedett a támogatottsága.

trump_3.jpg

A két elnökjelölt általános támogatottsága (Forrás)

További növeli a bizonytalanságot, hogy 2016-ban, az akkor szintén esélyesebbnek kikiáltott demokrata jelölt, Hillary Clinton az elektori rendszernek köszönhetően végül alulmaradt, hiába érkezett rá több szavazat. Ebből kiindulva tehát semmiképp sem írhatók le Trump esélyei sem.

USA az egyik legbefolyásosabb ország, a novemberi elnökválasztásnak így a világ minden pontján komoly jelentősége lesz.  A 2020-as amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án rendezik meg. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amikor az összes tagállamban és Washington D.C.-ben egy napon voksolnak a választóképes állampolgárok. 

A teljes interjú visszanézhető az alábbi linken.

 

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók? Tovább
Milliárdok nyomában - Nagyító alatt a Super Bowl és annak gazdasági befolyása

Milliárdok nyomában - Nagyító alatt a Super Bowl és annak gazdasági befolyása

84214277_657279428345989_4899594323571507200_n.png

Minden év első februári vasárnapján itthoni idő szerint hétfő hajnalban sor kerül a legnézettebb amerikai sportrendezvényre, a Super Bowlra. Az idei az 54. nagydöntő lesz, ahol Amerika két legjobb csapata csap össze a Vince Lombardi trófeáért. Ez a sportesemény milliókat mozgat meg az USA-n kívül is, bátran kijelenthető, hogy Európában is az egyik leginkább figyelemmel követett sportműsor. Ebben az írásban nem csak szokványosan a sport, hanem érdekes gazdasági és politikai szempontokból is megvizsgáljuk a rendezvényt és annak hatásait.

Írta: Gajdics Bálint / Illusztrációk: nfl.com; chiefs.com; 49ers.com

Ha egy szóban lehetne összefoglalni azt, hogy mit jelent egy amerikainak a Super Bowl, az talán az ünnep: a nagy családi vagy baráti közös meccsnézések ideje, közös kajálások, fogadások, esélylatolgatások a meccs előtt, vicces reklámok és előtte sosem látott filmelőzetesek meccs közben. A Super Bowl tényleg minden korosztálynak és érdeklődésnek igyekszik megteremteni az ünnepi hangulatot. A 32 csapatos bajnokságból a 16 alapszakasz meccset követően 12 csapat jut be a rájátszásba, ahol végül két csapat marad. Idén ez a két csapat a Kansas City Chiefs és a San Francisco 49ers lett, akik Miami városában fognak egymással találkozni. A Kansas 50 éve várt erre a döntőre, míg az aranyásóknak becézett kaliforniai csapat legutóbb 2013-ban jutott döntőbe,  akkor viszont vereséggel zárták az idényt.

83454455_614906635971613_4653645216094355456_n.pngAz, hogy idén ez a két csapat jutott be a nagydöntőbe, korántsem volt borítékolható. A Kansas szezonközbeni sérülés miatt néhány meccsre elvesztette Patrick Mahomest, a csapat sztár irányítóját, míg a San Francisco a tavalyi szezonban 16 meccséből összesen négyet tudott megnyerni. További érdekesség lehet a statisztikai mutatók szerelmeseinek, hogy idén is a döntőbe került a liga legjobban támadó (Kansas) és legjobban védekező csapata (San Francisco). Ahogyan azt a régi mondás tartja, támadójátékkal megnyerheted a meccseket, viszont a védelem nyeri meg a bajnokságot. A tavalyi Super Bowlban csalódást keltően összesen 16 pontot láthatott a nagyközönség és mellette egy igen unalmas meccset, most vasárnap pontgazdagabb találkozó várható. A las vegasi fogadóirodák jelenleg a Kansas-t tartják esélyesebbnek az egész évben kissé lesajnált San Franciscoval szemben. Ez a két csapat most először találkozik a nagydöntőben, noha mindkét csapat nagy múltra tekinthet vissza. A 60 éve alapított Kansasi csapat eddig egyszer ünnepelhetett, míg a San Francisco csapata a hatodik bajnoki címükre hajtanak.

Akiket maga a meccs nem érdekel, mégis érdemes lesz bekapcsolódni legalább a félidőben, hiszen ilyenkor jön a Halftime-show. Ahogy minden évben, idén is nagyszabású koreográfiákra és énekesekre lehet számítani. Idén a félidei műsorban Shakira és Jennifer Lopez lesznek a fellépők, a meccs eleji himnuszt pedig Demi Lovato fogja énekelni. Érdemes azt is kiemelni, hogy a szünetben fellépők direkt módon eddig sosem kaptak pénzt, csak a produkciót, a látványelemeket finanszírozta a liga. Ettől függetlenül boldogan vállalják ezeket a fellépéseket, hiszen óriási reklámot jelentenek nekik. A 2014-es évben fellépő Bruno Mars lemezeladásai az ötszörösére nőttek a Halftime show után. A Marketwatch idei kutatásának hála azt is megtudhatjuk, hogy a Kansas győzelme jobb hatással lenne a S&P 500-as indexen nyilvántartott részvényeknek.

83086846_178459560029054_8652249031252115456_n.png

Ugyanígy gazdasági vonatkozású a reklámszünetek pénzügyi jelentősége is. A félidőben és a meccs közbeni kisebb-nagyobb szünetekben mindig különleges reklámblokkokkal készülnek. Egy 30 másodperces szpotért idén körülbelül 5 és 5,6 millió dollár közötti értékben lehetett hozzájutni. A 2020-as amerikai választások közeledtével a politika is körbeövezi majd az eseményt. Két elnökjelölt is jelezte, hogy vásárolt egy-egy 30 másodperces reklámfelületet: az újraválasztásáért küzdő jelenlegi elnök, Donald Trump és egy demokrata elnökjelölt, Michael Bloomberg. A hirdetések mellett több, az év folyamán érkező film első képkockáit is láthatjuk majd a meccs közben. Ha a filmkedvelők nagy része nem is maradna fent emiatt, másnap érdemes lesz rákeresni, hiszen valószínűleg új előzetest kaphatunk a 25. James Bond filmhez, a Wonder Woman és a Fekete Özvegy filmekhez vagy a nemrég bejelentett, legújabb Halálos Iramban filmhez is. Emellett az HBO, a Hulu és az Amazon szolgáltatók is minden évben újdonsággal készülnek. A reklámokra ugyancsak érdemes lesz odafigyelni, hiszen helyet kap majd a Porsche vadiúj, elektromos autójának bemutatója is. Az előrejelzések szerint közel 110 millió emberhez jut majd el az országban, világviszonylatban pedig 150 millió ember nézheti egyidőben a meccset és a dollármilliókat érő reklámokat.

83339042_174014103831174_7584027249544790016_n.pngA sok pénzügyi szál az igazi sportrajongók számára mellékes lehet a döntőhöz képest, de ezzel a cikkel szerettem volna egy kis támpontot adni az esemény jelentőségét illetően. Magáról a meccsről úgysem tud az ember sokáig pártatlanul beszélni, főleg úgy, hogy hosszú évek után a kedvenc csapata játszik újra döntőt, reménykedve a hatodik bajnoki cím megszerzésében.

Go Niners! 

 

Gajdics Bálint

2020. január 30.

Illusztrációk: nfl.com; chiefs.com; 49ers.com

Milliárdok nyomában - Nagyító alatt a Super Bowl és annak gazdasági befolyása Tovább
A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A Republikánus Konvenció kedden hivatalosan is elnökjelöltjévé választotta Donald J. Trump-ot. Az előválasztási szezon során 1542 delegáltat megszerzésével messze az összes riválisát felülmúlta, és a primary*-k végére már ellenfél nélkül söpörte be a győzelmet.

kisherceg3.jpg

A Republikánus Konvenció (július 18.-21. ; Cleveland, Ohio), második napján történt az esemény legfontosabb része, az elnökjelölt hivatalos kinevezése. Bár Donald Trump nagy fölénnyel nyerte az előválasztásokat, rég volt ennyire megosztott a párt az aktuális elöltjükkel kapcsolatban. A szavazás során 721 delegált szavazott más jelöltekre. Ennél nagyobb megosztottságra legutóbb 40 évvel ezelőtt 1976-ban volt példa. Azon a választáson végül az akkori elnök Gerard Ford lett végül a párt jelöltje, és Ronald Reagen-t győzte le. Akkor azonban a végletekig ketten pályáztak az jelöltségre. Végül Ford-ot nem választották újra, a választáson Jimmy Carter demokrata jelölt szerezte meg az elnökséget.

Trump megosztó személyisége körüli ellentétek egészen odáig fajultak, hogy a Republikánus párt egyes képviselői olyan komolytalan indokokkal maradnak el a konvencióról, mint „Le kell nyírnom a füvet” (Sen. Jeff Flake) vagy „Horgászni megyünk a feleségemmel” (Sen. Steve Daines), de voltak, akik egy az egyben kijelentették, hogy nekik nem szimpatikusak Donald Trump elvei, ezért nem fognak megjelenni az eseményen.

Az elnökjelöltségért folyó harcban Donald Trump legfőbb ellenfelei Ted Cruz texasi szenátor, John Kasich Ohio kormányzója és Marco Rubio floridai szenátor voltak. A primary-k során óvodás szintű vitákkal tarkított események során feszültek egymásnak a wannabe prezidentek. Volt szó a kezek méretéről, egymás feleségeiről és az adóbevallásokról is. Azonban egy témában mind egyet értettek a konzervatív párt elnökjelöltségéért harcoló jelöltek. A jelenlegi Obama adminisztráció és a demokrata párt jelöltjei mindent rosszul csinálnak. Végül a legharsányabb – és leggazdagabb – jelölt Donald Trump minden ellenfelét kiszorította a versenyből, és május elején utolsó ellenfele Ted Cruz is visszalépett. Ettől kezdve már szinte biztos volt, hogy ki fog majd novemberben a sokkal szorosabb versenyt futó demokrata jelölttel összecsapni.


trump-gop-575x323.jpg
A nem politikai háttérből érkező Donald Trump kezdetben radikális ötleteivel, kirívó viselkedésével és szabad szájával hívta fel magára a figyelmet. A mexikói határt mexikói pénzekből finanszírozott kerítéssel akarja lezárni, a terrorizmus enyhítése érdekében pedig betiltaná az országba történő bevándorlást olyan területekről, melyek bizonyítottan rendelkeznek terrorista múlttal az USA, Európa, vagy valamely szövetségesük ellen. Szélsőséges kijelentéseivel világszerte állásfoglalásra késztette az embereket a megosztó politikus.

*előválasztások

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció Tovább
Az Amerikai "Álom"

Az Amerikai "Álom"

1787. szeptember 17-ét írunk. Ekkor fogadták el a pennsylvaniai Philadelphiában a világ legrégebben (kisebb, nagyobb kiegészítésekkel) hatályban levő alkotmányát. Ez az alaptörvény a kor legfejlettebb, legkiforrottabb eszméit ötvözte, olyannyira hogy a legnagyobb része ma is megállja a helyét, azonban mindennek ellenére több cikkelye is kezd elavultnak látszani.

 

Az Amerikai "Álom" Tovább
süti beállítások módosítása