Közgazdász Online


Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

196968288_2076927915780334_4360009581150668510_n.png

Nyáron igazán felpezsdül a kulturális élet, élvezhetjük a napsütést és a szabadidőnket. Havonta megjelenő kulturális ajánlónkban elhoztuk nektek azokat a zenéket, podcasteket, kulturális és színházi programokat, amik a legjobban megmozgatnak minket júniusban.

2021.06.06. Grafikák: Nagy Dávid, Közgazdász

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

kirakART - Nyitási akciók Budapest kirakataiban

Felszabadult néhány órád a hétvégén? Még nem késő nyakadba venni a várost a ragyogó napsütésben, kulturális élmény reményében! Június 4-6. között rendezik meg Budapesten az első kirakART kortárs előadó-művészeri hétvégét öt független befogadóhely közös szervezésében.

Három napra színházi díszletté változik a város: a bámészkodók reggel 10 és este 10 óra között a belváros 30 különböző kirakatában 40 alkotócsoport műsorával találkozhatnak. “Akik az üveg egyik oldalán állnak, azoknak egy éve hiányzik az, hogy megmutassák magukat, akik a másik oldalon időznek, egy éve nem láttak ilyet” - fogalmazzák meg a szerverzők honlapjukon az esemény különlegességét.

Ide nem kell jegyet váltani, és még csak végig sem kell nézni. Séta közben meg-megállva nézelődhetsz - ha tetszik, maradsz, ha nem, továbbállsz, hisz 29 másik kirakat szórakoztathat. Mint egy TV műsor végigzongorázása. Természetesen nem csak andalgásra való a rendezvény: időpontra is lehet érkezni a különböző előadásokra, így ha te a szervezettebb érdeklődők egyike vagy, ne maradj le a programtervről!

Múzeumok Éjszakája - Az éjszaka, amikor minden életre kel...

Június 26-án rendezik meg a 19. Múzeumok Éjszakáját, mely során közel 250 intézmény kínálatából válogathatsz. A múzeumok és programjaik pontos listája június 10-től a hivatalos honlapon vagy az applikációjukon keresztül lesz elérhető.

Ebben a hónapban napról napra több múzeum tárta ki kaput a látogatók előtt. A tavalyi online jelenlét után idén újra személyesen látogathatóak a műcsarnokok a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton, a rendezők pedig koncertekkel, tárlatvezetéssel, interaktív programokkal, illetve sok más meglepetéssel kedveskednek a kultúrára éhezőknek. A programválasztásnál fontos odafigyelni az intézmény előírásaira és az adott esemény méretére is - bizonyos programok például várhatóan csak védettségi igazolvánnyal látogathatók.

Érdemes résen lenni, figyelni az esemény Facebook- és Instagram-oldalát is, hiszen a rendezők a hátralévő hetekben érdekességekkel, sokszínű információkkal és játékokkal készülnek. Találkozzunk az éjszakán, amikor minden életre kel!

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n.png

Podcastajánló - Taxner Tünde

Ha lazaságra vágysz: Garázsmenet

A podcastek gyakran teljesen eltelítenek információval, és csak ritkán adnak igazán laza, nyári élményt. A Garázsmenetet két huszonéves, Végh Dóra és Pásztor Martin készítik, akik a mindennapjaikról és aktuális témákról beszélgetnek egymással - élvezhetően, lazán és manírok nélkül.

Dóri és Martin a Szegedi Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakán találkoztak. Dórinak azóta saját YouTube-csatornája is van, ahola főleg vlogokat, valamint divattal kapcsolatos tartalmakat oszt meg. A közös podcastet akkor indították, amikor a fiatal magyar youtuber generáció még kevésbé foglalkozott a mélyebb, beszélgetős műfajjal. Azóta járt már náluk többek között Krúbi, Puzsér és Gyurcsány is.

Ha szeretnél nosztalgiázni, hogy milyenek voltak a gimis évek, vagy megtudni, hogyan gondolkodik a 80-as évek zenéiről a Carson Coma két tagja, esetleg belehallgatnál egy párterápiába, ülj ki a napsütésbe, és kapcsolódj ki ezekkel a nagyjából egy órás részekkel!

Ha jobban megismernéd önmagad: WMN Beszélnünk kell!

Beszélnünk kell az örökbefogadásról, a mérgező anyákról vagy a szexről - többet és tabuk nélkül. Ha szeretnél elmélyedni ezekben a komplex, de mindannyiunkat közelről érintő témákban, ez a pszichológiai témájú podcast neked való. Orvos-Tóth Noémi és D. Tóth Kriszta podcastje, ami a WMN stúdiójában készül, mély és szakmai, mégis közérthető és szórakoztató. 

A WMN magazinnak több podcastje is van, a szeptemberben indult Beszélnünk kell! pedig a magyar podcast piacon kiemelkedően sikeres. Az Örökölt sors megjelenése óta Orvos-Tóth Noémi rendszeresen megjelenik a médiában, ebben a podcastben azonban az a különleges, hogy lehetősége van mélyebb, hosszabb válaszokat adni. A DTK-val közös párbeszédben autentikus és professzionális beszélgetések jönnek létre.

Létezik tökéletes párkapcsolat? Mi az a szerelem? Ebben a részben többet megtudhatsz erről az érzésről, ami meleg júniusi éjszakákon gyakran megérint minket.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Válaszkeresés a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen - Koncertszínház Csoóri Sándor életművéből

Vecsei H. Miklós és csapata “Párbeszéd, sötétben” címmel Csoóri Sándor életműve előtt tisztelegve hozott létre koncertszínházi előadást, amit a Margó Irodalmi Fesztiválon adnak elő június 11-én.

A projekt egy tavaly indított adománygyűjtő akciónak köszönhetően valósult meg. Vecsei H. Miklós a lezárások ideje alatt mélyült el Csoóri Sándor munkásságában. „Azt gondolom, hogy az az erő, az a mágia, személyesség és metsző őszinteség, ami az ő esszéiből, verseiből árad igazi hiánycikk, vagy inkább értékrés az életünkben” – írta Vecsei H. Miklós. Az előadás a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat.

A készülő előadás egyedi formában dolgozza fel Csoóri életművét: a darab a koncert-színház-vetítettvizuál hármasságra épül az előadói szféra különböző területeiről meghívott művészek részvételével. Az előadásban szerepelni fog Vecsei H. Miklós, Kiss Flóra (Quimby, Subtones), Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz), Frimmel Jakab (Abel Label) és Ratkóczi Huba (SeeN) is.

#Influenszerszövegek a Katona József Színház színészeinek előadásában

Ónodi Eszter beszámol arról, hogy nincs ideje olvasni, majd hirtelen átvált egy porszívóreklámra. Dankó István sminktippeket ad öt percben. Mészáros Béla elmondja, hogy kevés jobb dolgot ismer, mint edzés közben szarrá izzadni és utána beverni a csirkerizsbrokkolit.

Persze nem a Katona színészei álltak influenszernek az utóbbi időben, hanem a színház és a Compact TV közös produkciójában megvalósuló projektet, a Monológot láthatjuk.

A sorozatban a színház társulatának tagjai a környezetükből kiragadva mondanak el interneten fellelt, humoros, elgondolkodtató és provokatív szövegeket színházi monológként. A kilenc részből álló sorozat epizódjaiban a közösségi média ismert szereplőinek és névtelen megszólalóinak mondatai hangzanak el.

Kovács Lehel például Kajdi Csaba Cyla tavaly novemberi, a járványra hivatkozva meghozott kormánydöntéseket kommentáló, “A vírusnak taka!” című videóját adta elő monológ formájában: 

Az összes epizód megtekinthető a Katona YouTube-oldalán.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n.png

Zenei ajánló - Tóth Franciska

Måneskin: drogteszt, digók és rock ‘n’ roll

Az elmúlt hetekben a sajtó szalagcímeit olvasva többen is találkozhattatok már a Måneskin zenekar nevével: nemcsak, hogy megnyerték az idei Eurovíziós dalfesztivált, de az énekes-frontembert versenyzés közbeni drogfogyasztással is megvádolták. De mit tud ez a zenekar, ami jelenleg számos európai ország toplistáját vezeti?

Az olasz bandát négy fiatal alapította Rómában 2015-ben, de a 2017-es X-Factor finalistáiként váltak csak igazán ismertté. Azóta egy saját daluk Netflix-produkcióban is szerepelt, az igazi sikert pedig a 2021-es év hozta el: először az olaszoknak kultikus Sanremói, majd az Eurovíziós dalfesztivált nyerték meg Zitti e buoni című slágerükkel. Bár az Eurovízión az országok zsűritagjai nem őket ítélték a legjobbnak, a nézőközönség szavazataival együtt elsöprő győzelmet arattak. A színpad valósággal felrobbant, a nézők őrjöngtek. A verseny után Damianót, az énekest egy félreérthető felvétel miatt drogfogyasztással vádolták, a teszt eredménye azonban negatív lett.

Az olasz zenetörténet Vivaldi Négy évszakáról, Verdi és Puccini operáiról híres, a huszadik-huszonegyedik századot pedig a romantikus, érzelgős pop- és a Jovanotti-stílusú rapszámok jellemzik. Éppen ezért számít újdonságnak a Måneskin: a rock ‘n’ roll műfajjal és egyedi megjelenésükkel mind az olasz zenei színtéren, mind az Eurovízión kitűntek. Talán pont ez az energia és lendület az, amire most egész Európának szüksége van.

Nyárindító? Parov Stelar!

A következő előadó sokatok számára ismerős lehet, ugyanis Parov Stelar, osztrák zenész Budapesten is gyakran megfordul. Pörgős, főleg electroswing műfajú zenéje koncertjein, házibulikban és szórakozóhelyeken is sokszor felcsendül - ki ne hallotta volna már az All Nightot vagy a Booty Swinget

Legújabb albuma, a 2020-ban megjelent Voodoo Sonic magához képest is nagyon változatos lett: az electroswingen kívül a jazz és a tangó elemei is megjelennek, ráadásul jól megférnek egymás mellett. A lemezen új hangszerek is reflektorfénybe kerülnek: a dobhoz és az elektronikus alaphoz például zongora és hegedű is társul.

Mindig nagyon izgalmas, amikor egy előadó úgy tud megújulni, hogy ez nem megy a zene rovására, miközben sajátos stílusát is megőrzi. Ha pörgős, energikus zenével indítanád a nyarat, Parov Stelar a te embered!

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban?  Tovább
Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

image-min.png

A reflektorfény idén LED körfényre cserélődött, és a vörös szőnyegen sem hemzsegtek a filmcsillagok. Show elemek nélkül, több helyszínen, kevés sztárral zajlott a 93. Oscar-gála. A világjárvány ellenére a filmalkotások szépen gyarapodtak, a történetek egyediek és stílusbontóak.

2021. 06. 05. Írta: Hegedüs Kata, Borítókép: brignews.com

A pandémia nagy hatással volt a szórakoztató iparra is - ezt jól mutatja, hogy a 2020-as évhez képest több millióval esett a Grammy-, a Golden Globe- és az Oscar-gála nézettsége is. Ez idén sem volt másként, hiszen a koronavírus miatt több díjátadón online hirdették ki nyerteseket. A sztárokat gyakran csak szűk körben láthattuk idén. Egyedül az Oscar-gálát tartották meg személyesen, ugyanis az Akadémia részéről tilos volt a ZOOM használata. 

kekekeke.png

Kép: Statista.com

A 93. alkalommal megrendezett legismertebb díjkiosztó gálájának abszolút nyertese A nomádok földje című alkotás. A film rendezője, Chloé Zhao második nőként és első  kínai-amerikaiként  vehette át a legjobb rendezésért járó aranyszobrot, amivel beírta magát a történelembe. Az alkotás emellett 2020 legjobb filmje lett, valamint a műben kibontakozó alakításáért Frances McDormand vehette át a legjobb női főszereplőnek járó díjat, ami a színésznő harmadik Oscar-díja. 

A nomádok földje

Az egyetlen céggel működő nevadai kisváros gazdasági összeomlását követően Fren (Frances McDormand) elveszti munkáját, ezért összecsomagolja holmiját, és furgonjával elindul, hogy feltárja a hagyományos társadalmon kívüli, nomád életet. 

u.jpg

Kép: port.hu

A The Father című film több kategóriában is esélyes volt, többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő és a legjobb adaptáció kategóriákban. A film végül elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-szobrot, továbbá Anthony Hopkinst értékelték a legjobb férfi főszereplőnek. Az elképesztő átéléssel alakított demens férfi karakterét megformáló színészlegenda walesi otthonában tartózkodott a díjátadó időpontjában, hiszen ő maga sem hitte el, hogy nyerni fog. A legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat sokan már előre odaítélték a tavaly elhunyt Chadwick Bosemannek. 

The Father 

Az idős, öregedő férfi (Anthony Hopkins) minden segítséget megtagad a lányától (Olivia Colman), aki nagy nehézségek árán igyekszik ápolni őt. Az apa, miközben próbálja megérteni a változó körülményeket, kételkedni kezd szeretteiben, saját elméjében, emlékeiben, sőt a valóságban is. A film a nézőt percről percre teszi zavartabbá a szálak fonódásával. Az öregedés, az elmúlás és az élet ünneplésének mesterműve az alkotás.

the-father-et00137319-19-03-2021-04-34-26.jpeg

Kép: Imdb.com

A legjobb forgatókönyvért járó díjat Emerald Fennell brit színésznő, írónő, rendező vehette át az Ígéretes fiatal nő című film forgatókönyvéért. A feltörekvő, tehetséges művésznőt a legjobb rendező kategóriájában is jelölték. Emerald Fennell többek között olyan produkciókban dolgozott, mint A Korona, a Megszállottak viadala és a Dán lány.

Ígéretes fiatal nő

Fordulatos, kiszámíthatatlan és szórakoztató film egy gonoszul okos, fájdalmasan rafinált karakterről, aki éjszakánként kettős életet él. A történet fókuszában egy ígéretes fiatal nő, Cassie (Carey Mulligan) áll, aki legjobb barátnőjének elvesztése után feladja ambiciózus orvosi terveit, és életét a bántalmazásra hajlamos férfiak regulázására szánja. 

rtjftf.jpg

Kép: Imdb.com

Mi, magyarok talán legjobban a brit Vanessa Kirbynek szurkolhattunk, akit a Mundruczó Kornél által rendezett Pieces of a Woman című film főszerepéért jelöltek. A lélegzetelállító alkotás végül nem zsebelt be aranyszobrot. A legjobb idegennyelvű film díját az Drunk (Még egy kört mindenkinek) című dán filmdráma kapta. 

Még egy kört mindenkinek 

A film négy középiskolai tanár életére fókuszál, akik egy kiadós születésnapi buli után úgy gondolják, kísérletet végeznek. Hipotézisük szerint az emberek 0,5 százalékkal alacsonyabb véralkoholszinttel születtek, ami szorongáshoz és komorúsághoz vezetett, ezért napi pár korty alkohol feloldja őket - kipróbálják, hogy igazuk van-e. A tragikomédia relevanciája és a színészi játék megsiratja, megnevetteti a nézőket, és kérdéseket ébreszt. 

178.jpg

Kép: port.hu

Az idei rendhagyó, házigazda és ujjongó rajongók nélküli Oscar-gála összességében nyugodt körülmények között zajlott. Közel egy évszázad után két női rendezőt is jelöltek a kategóriában aranyszoborra. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat  a Judas and the Black Messiah-ban nyújtott alakításáért Daniel Kaluuya kapta. Továbbá erősödött az ázsiai reprezentáció, ugyanis az Élősködők tavalyi sikere után a dél-koreai Minari is tarolt hat jelöléssel. Az Akadémia igyekezett ügyelni a diverzitásra, és a 93. Oscar-gála nyertesei már biztos szereplői lettek a filmtörténelemnek. 

Judas and the Black Messiah

Az alkotás az 1960-as évekbeli polgárjogi mozgalomat helyezi a középpontba. Az életrajzi dráma Fred Hamptonról (Daniel Kaluuya), egy fiatal, karizmatikus aktivistáról szól, aki a Fekete Párduc Párt Illinois állam elnökeként kerül közvetlenül a kormány, az FBI és a chicagói rendőrség célkeresztjébe. Ahhoz, hogy a forradalmat megállítsák, a hatóságoknak szükségük van egy belső emberre, így Bill O'Neil (Lakeith Stanfield), az FBI informátora beszivárog a pártba.

judas-and-the-black-messiah.jpg

Kép: Imdb.com

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit! Tovább
Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

image-4.png

A mindig jól öltözött, hidegvérű, de könyörtelen 007-es ügynök, aki kész meghalni Angliáért és a királynőért. Az évek során több színész játszotta a karaktert 25 kiváló filmben. Egy dolog viszont mindvégig változatlan maradt: a stílus és az elegancia.

2021. 05. 06. Írta: Gajdics Bálint, Képek: 007.com

A James Bond filmes franchise több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen a filmtörténetben. Hasonló méretű filmes univerzum is kevés van - hirtelen a Marvel és Star Wars filmeket tudnám példaként felhozni. Már itt eltérést tapasztalunk: míg ezeknek a filmeknek a folyamatos megújulás és az új karakterek bemutatása, vagyis az univerzum bővítése a célja, addig a James Bond-filmek történetmesélésben nem sokat változtak az elmúlt 60 évben. Ennek ellenére akkora néző- és rajongótáborral rendelkeznek, mint a fent említett két franchise.

De miért rajonganak ezrek egy jókiállású, skót származású brit titkosügynökért 60 év és 25 elkészített film után is? A válasz szerintem a részletekben rejlik.

A kezdetek

Ian Fleming brit újságíró, aki a második világháborúban brit tengerésztisztként és hírszerzőként szolgált a szövetségeseknél, alkotta meg James Bond karakterét. Először 1950-ben gondolt rá, hogy élményeit és tapasztalatait papírra veti, és könyv formájában életre kelti a kémek izgalmas, romantikus, de veszélyes világát. Viszonylag rövid idő alatt írta meg a máig legjobb alkotásainak számító Casino Royale és Goldfinger című műveit. 

Fleming nem állt itt meg, tovább alkotott. A könyvek középpontjába a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek dolgozó Bond került, akit a hírügynökség világszerte bevet különböző terroristák, fegyverkereskedők és antagonisták megállításának érdekében. Saját elmondása alapján Bond karaktere különböző harcostársak vegyülete, akikkel személyesen találkozott küldetései során. Fleming a karaktert külsőleg magas, sötét hajú, sötét szemű, szikár kiállású, mégis hidegvérű, vérprofi ügynöknek írja le. Brit körökben és világszerte is elismerték munkásságát, a Casino Royale első adaptációja pedig már 1954-ben elkészült - bár ez a film még nem mozis, hanem televíziós fogyasztásra készült, így nem tekinthető a kánon részének. 1962-ben robbant be Sean Connery, mint az első mozis Bond, és a Dr. NO volt az első James Bond mozifilm, amit világszerte bemutattak.

image-2-2.png

A Connery-érában futószalagon készültek a filmek. 1962 és 1967 között öt egészestés filmet gyártottak, olyan Fleming klasszikusokat feldolgozva, mint a már említett Goldfinger vagy az Oroszországból szeretettel. Magát a karaktert és a tényt is, hogy mind a mai napig beszélhetünk Bond-filmekről, Connery legendás alakításának köszönhetjük. A tavaly októberben, 90 évesen elhunyt Sir Sean Connery fektette le az ikonikus karakter jellemének alapjait, amit talán azóta sem tudott felülmúlni egy színész sem.

A karakterek és az alaptörténet

A filmek alaptörténete általában könnyen kódolható, az éppen aktuális brit korszellemnek megfelelő. A kezdeti időszakban több film is készült a klasszikus hidegháború korszakában. A fő kérdés mindig az volt, hogy az Egyesült Királyság hol helyezkedik el a birodalmak erőviszonyait vizsgálva. A második világháború végével a fegyveres harcok ugyan lezárultak, de ebben az időben kezdődött meg a kémek aranykora: a hírszerzés, az ellenséges nemzetek céljainak feltérképezése és az esetleges árulások elkerülése került a középpontba, hiszen a nyílt háborútól mindenki félt, de a felszín alatt a konfliktusok tovább éltek. A Bond-filmek többsége is ezekből a történelmi hagyományokból merít: Bond nem egyszer került konfliktusba a szovjetekkel vagy a németekkel, de ugyanúgy a brit birodalmat fenyegető belső ellenség elhárítása is a küldetései között volt. 

Ahogyan változtak a történelmi viszonyok, úgy változtak a Bond-filmek sztorijai is. A hidegháborút felváltotta a high-tech fegyverekkel való üzletelés és visszaélés, az utóbbi időkben pedig a kiberbűnözés is előtérbe került. A filmek mindig a világ aktuális, titkosszolgálati szempontból fontos problémáit és kihívásait próbálják feldolgozni. Ilyen globális, a filmesek fantáziáját többször megmozgató problémák voltak az államok közötti állandó fegyverkezési verseny, a információval való visszaélés és kereskedés vagy akár a gazdasági ellentétek kiéleződése. Mindemellett természetesen moziról beszélünk, ezért elmaradhatatlanok a kornak megfelelő hatalmas kárral és a pusztítással járó robbanások, városokon vagy akár országokon átívelő üldözések vonaton, motoron, tengeralattjárón vagy éppen az űrben.

My name is Bond…:

Mindegyik film a jó és a rossz örökös harcát hivatott bemutatni. Az egyik oldalon Bond mellett visszatérő szereplő M, az MI6 főnöke, aki nem mindig ért egyet Bond eszközeivel, mégis teret enged neki. Miss Moneypenny és Q is szinte minden filmben feltűntek, mint Bond szövetségesei. Miss Moneypenny M titkárnőjeként tartja a kapcsolatot Bonddal, és nem mellesleg fülig szerelmes belé. Bond pedig szereti húzni az agyát. Bond sokszor Q-nak köszönhette az életét, hiszen egy-egy tollba épített robbanószerkezet vagy nyomkövető mindig hasznosnak bizonyultak az ügynök számára. A különböző, országokon átívelő összeesküvések feltérképezésében Felix Leiter, a CIA embere is feltűnik, aki bár nem akkora sármőr, mégis a segítségére tud lenni több alkalommal is.

Egy jól összerakott kémfilm azonban nem ér semmit egy karakteres főgonosz nélkül, akiknek filmenként eltérő elképzeléseik vannak a  világuralomról. Már az első, Dr. NO című film végén sejthető, hogy Bondnak szembe kell néznie egy befolyásos emberekből álló, világuralomra törő bűnszövetkezettel: ez a Spectre, aminek élén Ernst Stavro Blofeld áll, Bond mindenkori nemezise. Az ikonikus kopasz, macskasimogatós, forgószékes főgonoszt az évek során Telly Savalas, nemrégiben pedig Christoph Waltz személyesítette meg. A filmekben Blofeld mindig egy lépéssel Bond előtt jár, és minden alkalommal sikerül végül elmenekülnie. A legutóbbi Daniel Craig főszereplésével készült Bond-film végén kapja el először a kém az antagonistát, ami előrevetítheti a franchise teljes megújulását is. Természetesen nem minden filmben kerül elő Blofeld, de jelenléte minden alkalommal érezhető.

Blofeld:

Visszatérő karakternek nem mondható, de szereposztás szempontjából mégis szerves részét képezik a Bondfilmeknek a Bond-lányok. James Bond mindamellett, hogy minden filmjében igyekszik megmenteni a világot, szakít időt a romantikára is. A történetek során Bond és egy gyönyörű nő útjai minden alkalommal keresztezik egymást, az ügynök pedig brit eleganciáját és hidegvérű önbizalmát kihasználva csábítja el őket. Általában első találkozásukkor szokott elhangozni a filmtörténelem legismertebb bemutatkozása: „My name is Bond…James Bond”. A kor aktuális szépségikonjai mellett neves színészek is megkapták ezeket a szerepeket: így láthattuk Bond mellett Diana Rigg, Eva Green vagy éppen Halle Berry színésznőket is. Ezek a női karakterek, akik a történet során okkal vagy véletlen behálózzák a főszereplőt, végül mind engednek Bondnak, még akkor is, ha a történet elején még KGB ügynököt vagy halálos női bűnbanda vezetőjét alakítják.

„-Úgy hiszem ez egy női puska

-Ennyire ért a puskákhoz Mr. Bond?

-Nem, ennyire értek a nőkhöz.”

A siker kulcsa

Futballberkekben gyakran használt mondás, hogy győztes csapaton ne változtass. Szerintem a Bond-filmeknél is ez az igazság. Egyszerre akciófilm, kémfilm, dráma és thriller. A különböző, Bondot alakító színészek mind-mind más oldalról közelítették meg a karaktert, és mindenkinek megvan a kedvenc Bondja. De az vitathatatlan, hogy egyik film sem szakított a gyökereivel: olyan időtálló elemek tűnnek fel a mozivásznon, mint Bond kocsija, a különböző rejtett gombokkal telerakott Aston Martin, a vodka martini, amelyet főhősünk rázva és nem keverve fogyaszt, vagy a minden film elején lejátszott pisztolycső jelenet (gunbarrel scene). Természetesen a 25 film közül nem mindegyik sikerdarab. Találkozhatunk pocsékul megírt forgatókönyvvel vagy logikátlan történetvezetéssel, esetleg rossz színészi teljesítménnyel is. De a készítők - felismerve a hibákat -, mindig a tökéletességre törekedtek az évek során.

Gunbarrel jelenet:

Ha James Bond, akkor ki kell térni a filmek zenéjére is. A Bond-filmek elején felhangzó zene már a kezdetektől meghatározza a történet alaphangulatát. Bond-filmzenét alkotni egyszerre elismerés és óriási teher. Erre a feladatra olyan neves zenészeket és énekeseket kértek már fel, mint Madonna, Paul McCartney, Tina Turner vagy Adele. Érdemes meghallgatni még a Gyémántok az örökkévalóságnak vagy a Csak kétszer élsz című filmek zenéjét is.  A legfrissebb, No Time To Die című film megjelenését a koronavírus-járvány miatt már többször eltolták, de tavaly február óta ismert a film betétdala, Billie Eilish előadásában. A keményvonalas Bond-rajongók már a zene szövegében található rejtett utalásokból is próbálnak következtetni a még meg nem jelent film történetére és végkimenetelére.

A jövő

A 2021 novemberére halasztott, No Time To Die (Nincs idő meghalni) című film lesz Daniel Craig utolsó bevetése, mint James Bond. Ami utána jön, az csak találgatás. Sokan úgy gondolják, hogy ez a film valóban le fog zárni egy korszakot. Több helyen olvasható, hogy már a címválasztás sem véletlen. A legelső film címe a Dr. NO volt, melynek végén az antagonista elmenekül a víz alatti bázisáról, de súlyos égési sérüléseket szerez. 

Az új film címe előrevetítheti Bond első ellenfelének halálát, hiszen a No Time To Die címet úgy is lehet értelmezni, hogy eljött az ideje Dr. NO halálának. Az OMEGA óragyártó cég minden film előtt kiad egy Bond tematikájú, különleges, egyedi órát. Az új film közeledtével megjelent óra hátuljára ezt gravírozták: 007/62. A 007-es egyértelmű utalás Bond MI6-ben használt kódszámára, míg a 62 1962-re is utalhat. Ekkor jelent meg az első Bond film, a már említett Dr. NO. Ilyen és ehhez hasonló találgatások teret engednek annak az elképzelésnek, hogy ez a film és a legelső Dr. NO összekapcsolódnak,  és keretbe foglalják az eddigi Bond-filmeket. 

Még megtippelni is nehéz, hogy Craig és az új film után mi jöhet. Színészcsere már számtalanszor volt, és az esélyes jelöltekről is most is szó esik. Craig után egy színesbőrű vagy egy női karakter is eljátszhatja minden idők legismertebb kémjét. A mostani világ egyre inkább ráerőlteti a filmes univerzumokra az újítást, a folyamatos, aktuális problémákra reagálást. Úgy vélem, hogy egy történelmi alapokon nyugvó kémfilm esetében ez a megújulás nem feltétlenül célravezető megoldás. Mindemellett kíváncsian várom az új filmet, és hogy hogyan folytatódik a duplanullás ügynök története a 21. században.

James Bond zenék:

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka Tovább
Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

black_mirror.png

Hogyan befolyásolja a technológia és a média a mindennapjainkat? Milyen lesz együttélni a mesterséges intelligenciával? Hogyan viselhetjük el a közösségi média nyomását? 10 film és sorozat az újmédiáról, ami a jelenen keresztül a jövőbe repít.

2021.05.08. Írta: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Jeneses Dorottya, Rada Bálint, Taxner Tünde, Tóth Dorottya vendégszerző. Borítókép: Black mirror

Így jött létre a lista

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói egyéni top 10-es listákat állítottak össze a szerintük legjobb újmédiával foglalkozó filmekről és sorozatokról. Összesen 29 lista készült, melyek összesítése a klasszikus pontszámítási rendszernek megfelelően történt: az első helyezett 10, a második 9, a harmadik 8 pontot kapott, és így tovább. Ahol a filmek nem minőségi sorrendben, hanem például tematika mentén szerepeltek, ott minden film 5 pontot kapott. Ha egy sorozat több része szerepelt a toplistán, mindig csak a legjobb helyezést számítottuk bele. Összesen 88 különböző film és sorozat szerepelt legalább egyszer a listákon. Az összesített pontverseny első 10 helyezettjét az alábbiakban ismertetjük.

10. Don’t F**k with Cats - Hunting an Internet Killer (2019)

dont_fuck_with_cats.jpg

Ez a kevésbé ismert Netflix-dokumentumsorozat nemcsak explicit megnyilatkozásaiban és vizuálisan illusztrálja remekül az újmédia különböző oldalait, de narratíváját a háttérben meghúzódó utalások és kimondatlan mondatok is erősítik: az internetkultúra fel-felvillanó aspektusai a Facebookos ételposztoktól a dark webig, a Google Maps-től az Instagramig, a rejtett identitású online Robin Hoodoktól az arctalan trollokig. Sok dokumentumfilmtől eltérően az újmédia pozitív és negatív oldalára is reflektál, miközben az online mozgalmakban rejlő valós potenciált és akadályokat is hűen bemutatja. A nyomozás részletei a krimik szerelmeseinek is különösen érdekessé teszik a miniszériát.

9. The hater (2020)

A The hater megkerülhetetlen alkotás Jan Komasa rendezésében. Ezt alatt a film alatt még mosdóba sem szeretnél kimenni. A főszereplőnek egy YouTube-influenszert kell kamuprofilokkal és álhírekkel tönkretennie, majd miután nyilvánvaló tehetségét bizonyítva ezt tökéletesen megoldha, a varsói polgármester-választások liberális jelöltjét kell ellehetetlenítenie. A filmet a megnyerő színészi játék és a történethez teljesen illeszkedő vágóképek miatt Oscar-díjra is jelölték. A film nagyszerűsége az üzenetében rejlik: mire képes az internet és az ott megjelenő információ - függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis -, és hogyan lehet ezzel tönkretenni egy egész életpályát.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

remelem_legkozelebb_sikerul.png

Kép: 24.hu

A történet fókuszában Eszter, egy fiatal gimnazista tini lány áll, akinek angoltanára, Csaba igen sármos fiatalember. Csaba búcsú üzenetet küld Eszternek, mikor elhagyja az iskolát. Mivel a gimnazista lány titkon szerelmes a tanárába, az elméletileg tőle érkezett üzenet egyáltalán nem ébreszt benne kételyt, és vakon megbízik a túloldalon lévő személyben. Az online kapcsolat hamar elmélyül, bizalmi viszony alakul ki köztük, és Eszter meztelen fotókat küld magáról, melyek később nyilvánossá válnak a közösségi platformokon. A magyar film rengeteg negatív és elrettentő példát hoz az online világ veszélyeiről. Előtérbe kerül az online zaklatás és annak súlyos következményei, valamint a virtuális térben való bizonytalanság - hiszen nem minden és nem mindenki az, aminek látszik. 

7. A nő - Her (2013)

A nem mindennapi történet egy fiktív világban játszódik, főszereplője pedig Theodore (Joaquin Phoenix), akinek munkája, hogy megírja mások szerelmes lapjait. Az introvertált Theodore egyik boldogsága egy újonnan piacra dobott mesterséges intelligencia által irányított számítógépes program, amit Samanthának (Scarlett Johansson) hívnak. A program megfigyel, alkalmazkodik és ezáltal Theodort hamar elárasztja a rózsaszín köd. A film lenyűgözően mutat be egy olyan egyoldalú szerelmi történetet, ahol egy magányos férfi beleszeret egy virtuális rendszerbe. Joaquin Phoenix lenyűgöző színészi alakítása mellett a társadalomkritika és egy nem kizárható mesterséges intelligenciával dominált jövőkép is megmutatkozik. 

6. FOMO - Megosztod és uralkodsz (2019)

fomo.jpgFear of missing out: szorongás attól, hogy míg mások jól érzik magukat, mi kimaradunk valamiből. A film gimnazista főszereplője, Gergő (Yorgos Goletsas) és barátai, vagyis a Falka tagjai körül mindig zajlik az élet: a szex és a bulizás motiválja őket, illetve hogy az ezekről készült videóikat minél többen megnézzék a csatornájukon. Internetes kihívásaik egyre kíméletlenebbé válnak, és amikor egy házibuliban Lilla (László Panna) a fiúbanda áldozatává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa. Hartung Attila műve tűpontos képet ad a Z generációról, a FOMO jelenségéről, valamint a közösségi média veszélyeiről, miközben olyan társadalmi és morális tabutémát feszeget, mint a szexuális erőszak és az ezzel járó felelősségvállalás. Izgalmas, hiánypótló és elgondolkodtató alkotás. A film a női főszereplőjével, László Pannával készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni. 

5. The Social Network (2010)

socialnetwork.pngDavid Fincher több Oscar- és Golden Globe-
díjat is bezsebelő, modern klasszikusnak számító drámája a híres-hírhedt Facebook-alapító, Mark Zuckerberg 2004-es egyetemista éveibe, a közösségi hálózat születésébe, valamint az azzal járó magánéleti és üzleti problémákba enged betekintést. Három évvel később már ő volt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, azonban soha nem látott sikerei mögött mind a mai napi számos személyes és jogi bonyodalom húzódik. Az alkotás inkább önéletrajzi ihletésűnek mondható, hiszen nem minden részlete felel meg a valóságnak, azonban rengeteg izgalmas információt tudhatunk meg az azóta is piacvezető közösségi oldal alapításáról és a hálózati társadalom működéséről. 

4. A Cambridge Analytica Sztori – The great hack (2019)

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a Facebook az adatainkkal kereskedik, ami főleg ennek a botránynak köszönhető. A Cambridge Analytica története megmutatja, hogyan szólhat bele a közösségi média egy elnökválasztásba. David Carroll professzor, Carole Cadwalladr brit oknyomozó újságíró és a Cambridge Analytica korábbi üzletfejlesztési vezetője, Brittany Kaiser feltárják a botrány hátterét. Azok a platformok, amik elvileg arra jöttek létre, hogy összekössenek minket egymással, valójában szétválasztanak?

3. Searching (2018)

Egy fiatal lány eltűnik, az édesapja pedig becsatlakozik a nyomozásba. A film azért került listánkba, mert érdekes megoldást alkalmaz: a néző a digitális cselekvéseket is nyomon követheti a képernyő előtt. Részesei lehetünk webkamerás beszélgetéseknek, videohívásoknak, nyomon követhetjük a szereplők sms váltását és egymásnak küldött képeit. Egy érdekes megvalósítás, amely megmutatja, milyen sok helyen használjuk az életünkben az internetet és funkcióit, valamint közelebb hozza a nézőhöz a történetet, hiszen ezeket a felületeket használjuk mi is a hétköznapi életünk során, nap mint nap. A thriller izgalmának alapja, hogy a néző együtt nyomoz a főszereplővel, a filmes technika eszközei pedig csak fokozzák az izgalmat  különböző ránagyításokkal, zenével, effektekkel.  A Searching egy újfajta formaelvet mutat meg a nézők számára, listánkon ezért érte el a 3. helyet.

2. Black Mirror (2011-)

Már szinte mindenki ismeri az elmúlt 10 év egyik legfelkapottabb sci-fi antológia-sorozatát, mely a technológiai fejlődés legfontosabb pszichés, társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik. Szinte minden rész valamely formában érinti az újmédiát: az online politikai aktivizmustól (pl. The National Anthem, The Waldo Moment) a társadalmi kreditrendszeren át (Nosedive) a cyberbullyingig (Shut Up and Dance) számos fontos kérdést feszegetnek az epizódok, miközben példátlanul erős dramaturgiát alkalmaznak, kiváló vizuális megvalósítással. Bár a különálló történetek között elkerülhetetlenek a minőségi különbségek, összességében példátlan alkotás, mely a posztmodernitás kihívását a legősibb erkölcsi dilemmákkal ötvözi. 

1. Társadalmi dilemma - The social dilemma (2020)

Hogyan programoznak minket a mindennapokban a közösségimédia-vállalatok és az óriási techcégek? A Google és a Facebook elménk és viselkedésünk feletti hatalmáról szól ez a Netflix dokumentumfilm, ami a listánk egyik kötelező eleme. Azok a szakértők, fejlesztők és dizájnerek tálalnak ki a cégek működéséről, akik maguk vettek részt közösségimédia-platformok, keresési és hirdetési funkciók, társkeresők megtervezésében. Meglátták azt az etikai felelősséget a technológiai fejlesztések mögött, amit a techóriások a mai napig nem vesznek figyelembe. Vajon mi vezérli őket? 

A film megjelenése után podcastet is készítettünk a témáról Dr. Bokor Tamás újmédia-kutatóval. Az internet árucikkei lettünk? Tudj meg többet ezen a linken!

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell Tovább
Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

nyitokep_forras_the_adelaide_review.jpg

Az antarktiszi őserdők mélyéről kristályos agykontrollal irányított, stop-motion gyurmamakett náci triceratopszok? A szövetségesek által összeverbuvált nemzetközi szuperügynökök, akiket egy antropomorf fehérfejű rétisas vezet? A Danger 5 a legtöbb, amit a trashfilmkultúra kitermelt magából a „szórakoztatóan rossz” filmek megjelenése óta, de mi adja a műfaj varázsát?

2021.04.10. Írta: Rada Bálint, borítókép: SBS/Dinosaur, The Adelaide Review

Miért nézünk rossz filmeket?

A trash különleges műfaj. Leginkább a filmművészet területén teremtett magának követőtábort és kulturális beágyazottságot: mindannyian találkoztunk már annyira rossz filmekkel vagy sorozatokkal, melyek már szórakoztatóak. Az egyik legikonikusabb példa erre Tommy Wiseau The Room (2003) című filmje, amely bár eredetileg drámának készült, végül vígjátékként vált kultikussá. A kínosabbnál kínosabb dialógusok, az elképesztően furcsa audiovizuális megvalósítás, a borzalmas színészi játék, a sokkolóan buta forgatókönyv és a főszereplő-rendező-mindenes Wiseau személyes misztikuma egyaránt hozzásegítették a Room-ot ahhoz, hogy kultfilmmé váljon. Az alkotás azóta annyira túlnőtt az egyszeri “rossz film” sztereotípián, hogy nem csak könyvek készültek róla - például a fontos mellékszereplőt játszó Greg Sestero, Tommy Wiseau jó barátja jóvoltából -, de áldokumentumfilm is, amiért James Franco Golden Globe-díjat is kapott.

the_disaster_artist_forras_imdb.jpg

Kép: The Disaster Artist, IMDB

De miért is rajongunk ennyire a trashért? A leggyakoribb érv a Samurai Cop, a Roller Blade Seven, a Tammy and the T-Rex vagy a The Room mellett, hogy egyszerűen szórakoztatóak: kikapcsolják az agyat, az esetenként különösen elborult történetek vagy jelenetek láttán pedig a néző egyszerűen nem tud mást tenni, csak mosolyogni. Ugyanakkor nem minden rossz film lesz kultikus Zs-kategóriás mozi. A “minőség” mellett ugyanis más tényezők is fontos szerepet játszanak.

Az egyik az őszinteség. A mű készítői mindig saját víziót visznek vászonra, mely végül a képzettség hiányától, magától a koncepciótól vagy a parodisztikus szándéktól lesz szórakoztató. A paródia ugyanakkor kétélű fegyver: a legfájdalmasabb, „annyira rossz, hogy már rossz” alkotások gyakran ebből a műfajból kerülnek ki. A Sharknado-franchise kifejezetten jó példa: míg az első film őszintén volt szórakoztató, a későbbi folytatások már tudatosan igyekeztek minél nagyobb őrültségeket felvonultatni, így mesterkéltek, kiszámíthatók és “unalmasak” lettek. Nem véletlenül tartják a paródiát a vígjátékok között is kifejezetten nehéz műfajnak: ha tudatosan a humorra játszol, nagyon nehéz eltalálni az egyensúlyt a kínosan vicces és az egyszerűen kínos között.

Szintén fontos a kreativitás és a szenvedély, illetve a körülményekből származó “misztikum”. Ezek demonstrálására talán Wakaliwood intézménye a legtalálóbb példa. Az ugandai Kampala nyomornegyedében működő “filmstúdió” akciófilmeket gyárt: legikonikusabb darabjuk a Who Killed Captain Alex?, mely hatmilliós nézettséggel rendelkezik a Youtube-on. A rendező sosem járt még moziban, a filmek költségvetéséből általában 1-1 kamerára futja, az infrastrukturális háttér pedig annyira rossz, hogy a tárhelyhiány miatt az összes korábbi filmet és nyersanyagot törölni kell, hogy a következő film elkészülhessen. Egy polgárháborús országban azonban a filmművészet reményt és szórakozást nyújt a helyieknek, a kreatív elemek (harcművészeti koreográfiák valódi mesterek által, 0 forintból manuálisan megalkotott speciális effektek, angol nyelvű narrátor) pedig garantálják azt, hogy a néző tekintete véletlenül se hagyja el a képernyőt.

A befogadói oldal mellett sem szabad elmennünk. Futótűzként terjedt az interneten az a hír, mely szerint egy kutatás a magasabb intelligenciához kapcsolta a trashfilmek élvezetét. A szalagcím ugyanakkor csalóka.

Az ironikus filmnézés a kutatás szerint egyfajta kulturális beágyazottságot kíván: amennyiben az ember ismeri a filmek klasszikus elemeit, könnyebben értelmezi azt, ha valami ezektől radikálisan eltér.

A trashfilmek fogyasztói az alacsony költségvetésű alkotásokban leginkább a mainstreamtől való eltávolodást, az újdonság erejét emelik ki – ezek alapján logikus, hogy a vizsgálati alanyok az átlagembernél jobban kötődtek a művészfilmekhez is.

danger_5_s01_plakat_neogaf.jpg

Kép: Danger 5 1. évad - plakát, NeoGAF

Az albínó oroszlánszamurájtól Atlantiszig

A trashélményre építő paródiáknak se szeri, se száma, igazán sikeres és élvezetes darabok ugyanakkor viszonylag ritkán készülnek. A műfaj csúcstermékei közé tartozik egy alig ismert ausztrál sorozat, a Danger 5, melyet a helyi SBS One tűzött műsorra még 2011-ben. A két évadot megélt show kreátorai David Ashby és Dario Russo, akik nem csak rendezőként és íróként, de színészként, zeneszerzőként és producerként is közreműködtek az alkotásban. A páros 2007-ben egy hasonló humorú filmmel, az Italian Spidermannel debütált és tarolta le az internetet, a sorozattal azonban több szempontból is szintet léptek.

Az első évad előzetese

A Danger 5 első évada a ’60-as évek stílusában mesél a második világháborúról, ez pedig ízig-vérig áthatja az alkotást.

A vizuális megvalósítás a kor speciális effektektől mentes, maketteken, jelmezeken és sminkeken alapuló látványvilágát hozza a drótokon mozgatott repülőgépektől a stop-motion gyurmaszörnyeken át a játékautókig és –fegyverekig, a festett és vetített hátterektől a papírmasé falakig. A karakterek is filmes sztereotípiákra utalnak, dinamikájuk és fő jegyeik láttán pedig szintén 1965-ben érezhetjük magunkat.

Hitler (Carmine Russo) mellett természetesen a Danger 5 szuperügynökei a főszereplők:

- Jackson (David Ashby), a macsó, fegyvermániás, tapintatlan, láncdohányos “white trash” patrióta amerikai,

- Claire (Amanda Simons), az intelligens, tökéletesen képzett, szűzies, szépséges, szőke brit nő,

- Tucker (Sean James Murphy), a szerencsétlen, de szerethető, naiv, romantikus ausztrál hős (akinek a szülei természetesen egy koala és egy emu),

- Ilsa (Natasa Ristic), a flegma, nimfomániás, alkoholista, láncdohányos, kemény, független és betörhetetlen orosz kémcsaj,

- és Pierre (Aldo Mignone, Pacharo Mzembe), az egzotikus külsejű nőcsábász francia, aki a sorozat jelentős hányadában idegenekkel barátkozik és koktélokat kever.

A karakterek interakciói archetipikusságuk miatt különösen szórakoztatók, dinamikájuk végig lebilincselő – különös tekintettel az orosz-amerikai párosra –, kompetenciáik jól ellensúlyozzák egymást. A mellékszereplők sorában rengetegen felbukkannak: Mengele, Goebbels, Mussolini, Hirohitó, Sztálin vagy a világ elnöke is megkapja a maga játékidejét. A legkiemelkedőbb ugyanakkor az egységet feladatokkal ellátó Colonel Chestbridge, aki annyira amerikai, hogy a szó legszorosabb értelmében egy két lábon járó fehérfejű rétisas.

Az epizódok ismétlődő panelekből épülnek fel, melyek szintén a ’60-as évek narratív elemein és a felvonultatott sztereotípiákon alapulnak. A cold open után a csapat a titkos bázisán iszogat, majd megjelenik Colonel Chestbridge, és kiosztja előbb Claire-t, majd a feladatot – ez természetesen Hitler megölését jelenti. Ezután kibontakozik a cselekmény: megjelennek az elborult állatmaszkos lények, a nácik által rabságban tartott lengén öltözött nők - egyikőjük Pierre karjaiban utolsó leheletével még megoszt egy koktélreceptet -, az indokolatlan termékmegjelenítések, a leírhatatlanul bizarr ördögi tervek, és az ismétlődő snitt, melyben Hitler egy ablakon kiugorva menekül el ellenségei elől. De mit is várunk egy olyan sorozattól, ahol olyan epizódcímekkel találkozunk, mint a „Lizard Soldiers of the Third Reich”, vagy a „Fresh Meat for Hitler’s Sex Kitchen”?

danger_5_s02_plakat.jpgKép: Danger 5 2. évad - plakát, IMDB

A második évad még az elsőnél is tovább megy: míg ott a forgatókönyvírókat a túlzásba vitt alkoholfogyasztás vádjával lehetett illetni, a második már inkább a keménydrogok világáról szól. Húszéves ugrást követően a ’80-as évek paródiáját láthatjuk a hidegháború környezetében. Van itt minden, amitől az új korszak filmművészete ikonikussá vált: neonfények, gimis bulik, diszkók, gyorséttermek, autósüldözés, alvilág, véres leszámolások, nindzsák, dinoszauruszok, kokain, Vatikán, Brezsnyev, halhatatlan szépségkirálynő, időutazás, cápaemberek – ja, és persze a karácsony, amit meg kellene menteni. Ez a szezon nehezebben befogadható az elsőnél a még abszurdabb, váratlanabb, sokkolóbb és megbotránkoztatóbb humora miatt, azonban így is remek stílusparódiaként funkcionál. A kémfilmeken és a sci-fin túl a második évad ráadásul olyan új, a ’80-as években meghatározó műfajokat is beemel a történetébe, mint a horror-, a sport-, a modern akció- és a coming-of-age filmek.

Több mint paródia

Ez a méltatlanul ismeretlen sorozat tökéletesen összefoglalja az ironikus filmnézéssel kapcsolatos kutatás megállapításait.

A Danger 5 legnagyobb ereje, hogy úgy vegyíti a parodisztikus elemeket a trashfilmek őszinteségével, mint korábban talán még egy sorozat sem.

Egyszerre tér el a hagyományos narratív keretektől és forgatja fel őket, állít emléket egy-egy korszak vizualitásának és figurázza ki annak abszurditását, archetipizál a karaktereivel és reflektál az archetípusokra – vagyis pont attól válik szórakoztatóvá, hogy a mainstream filmgyártás szórakoztató elemeit halmozza egymásra és parodizálja ki. A sorozat ugyanakkor nem emeli piedesztálra saját paródia-létét, ahogy azt sok kevésbé sikeres alkotás teszi.

hungaryland.jpg

Kép: Hungary-Land, sorozatjunkie

A sorozat természetesen nem való mindenkinek, ám aki kedveli a stílusparódiákat, vagy csak szimplán kíváncsi arra, ahogy nemzetközi szuperügynökök csapnak össze makettrepülőkön kamikaze náci szuperkatonákkal az eltűnt Japán vélt légtere felett, az nem fog benne csalódni.

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló Tovább
Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

cover.jpg

Mindenki úgy gondolja, hogy ismeri Audrey Hepburnt. Fontos különbség van azonban aközött, hogy párszor láttad a képeit és megnézted egy filmjét és aközött, hogy megpillantottad a stílusikon mögött a törékeny és érző nőt. Ismerd meg Audrey Hepburnt meghatározó fekete-fehér filmjein keresztül!

2021.03.17. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Dennis Stock, Magnum Photos

Elegancia, báj és kecsesség - erről a három szóról azonnal eszünkbe jut az 50-es és 60-as évek egyik legnagyobb stílusikonja, Audrey Hepburn. Sokan sokszor leírták már, hogy mennyire különleges személyiség volt Hollywood Aranykorában szerénységével, balerinás nőiességével és érzékenységével. Talán ezek a kompetitív közegben különlegesnek számító tulajdonságok és csodálatos szépsége helyezték az Amerikai Filmintézet női filmlegendák listájának harmadik helyére. És természetesen a filmjei, amik a mai napig maradandó élményt okoznak a nézőknek.

“A szépségnek két fő válfaja van: a férfias, erőteli, nyugodt és szilárd szépség a méltóság; a nőies, kedves, élénk szépség pedig a bájosság.” - Cicero

A hírnév a Római vakációval (Roman Holiday) kezdődött 1953-ban, ami egy igazi fekete-fehér filmes gyöngyszem. Addigra Audrey háta mögött volt a gyerekként Hollandiában átélt háború, balerina karrierálmai, számos kisebb táncos színpadi szerepe, modellkedése Londonban és ami a legfontosabb, a Gigi musical címszerepe a Broadway-en (Fulton Színház, 1951), amiért díjat is kapott. Aztán William Wyler rendezőt, aki eredetileg Elizabeth Taylornak szerette volna adni Ann hercegnő szerepét, Audrey már a próbafelvételen elbűvölte. Csöndesen beszélt a háborúról, majd feltűnt széles, azóta annyira híressé vált mosolya is.

roman-holiday-straw.jpg

Római Vakáció. Kép: Mediaplay news 

A film egyetlen sztárja eredetileg az Audrey-nál több mint tíz évvel idősebb, addigra már befutott Gregory Peck lett volna, Hepburn nevét csak kisebb betűkkel tüntették volna fel a plakátokon. Peck azonban megsejtette a fiatal színésznő sikerét, és ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan betűmérettel jelenjenek meg. Megérzései valósággá váltak, amikor Audrey a Golden Globe és a BAFTA díjak mellett a filmben nyújtott alakításáért 1954-ben az Oscart is megnyerte.

A Római vakáció volt az első amerikai film, amit teljes egészében Olaszországban forgattak, és ez költséges vállalkozás volt. Azért lett fekete-fehér a film, hogy a költségeket vissza tudják szorítani, eredetileg Technicolorra szerették volna leforgatni. Róma és a történet varázsa azonban így sem vesztek el, sőt a mai, vizuális élményekkel és színekkel túlterhelt szemeknek kifejezetten megnyugtató a látványvilága. Ki ne emlékezne azokra az ikonikus jelenetekre, amikor Róma utcáin egy motoron száguldanak, amikor a hercegnő hirtelen elhatározásból nagyon rövidre vágatja a haját, vagy az Igazság szája elnyeli az udvarló újságíró kezét? Az utóbbi jelenetet Peck egyébként improvizálta. A film olyan varázst áraszt, ami évtizedekre meghatározta nemcsak Róma imidzsét és a romantikus vígjátékok világát, hanem Audrey Hepburn életét is. Elindította az úton, hogy stílusikonná, szépségideállá válhasson és ma már kultikussá vált filmekben játszhasson.

sabrina.jpg

Sabrina. Kép: Forrás

Lényét csodálatosan megjeleníti következő híres, fekete-fehér filmje, a Sabrina (1954) is. A Római vakáció sikere utána a Paramount Pictures egy hét filmre szóló szerződést kötött vele, így lett karrierjének következő állomása a Billy Wilder által rendezett romantikus vígjáték-dráma. Ez a fekete-fehér alkotás nem összetévesztendő az 1995-ös verzióval, amiben többek között Harrison Ford, Julia Ormond és Greg Kinnear játszottak. A történet sokak számára furcsa lehet, hiszen a gazdag és elfoglalt üzletemberek (Humphrey Bogart és William Holden) mindketten beleszeretnek a sofőrük lányába, Sabrinába - a bökkenő csak az, hogy a férfiak testvérek, ráadásul egyikük az esküvője előtt áll. 

thesabrinadress.png

Kép: http://classiq.me/cinema-style-audrey-hepburn-in-sabrina 

A fiatalabb korában levegőnek nézett fiatal lányt a Róma melletti másik ikonikus európai város, Párizs teszi ennyire ellenállhatatlanná a fivérek számára. És természetesen a legdivatosabb francia ruhái. Audrey Hepburn Hubert de Givenchy-vel kötött barátsága ettől a pillanattól kezdve virágzásnak indult, és a nagyközönség számára a mai napig varázslatos élményeket jelent. Bár a Sabrináért Edith Head, a Paramount vezető tervezője nyerte el a Legjobb Kosztümnek járó Oscart, Audrey híres és a divatot máig meghatározó ruháinak tervezésében már Givenchy is részt vett. A legnagyobb kérdés a kis fekete koktélruha körül támadt, ami “The Sabrina dress” néven vált híressé, de Head haláláig állította, hogy nem Givenchy rajzain alapul. Audrey a következő években is kitartott Givenchy mellett, ikonikus barátságuk több mint negyven éven át tartott.

audrey-givenchy.jpg

Kép: Christies.com 

Nehéz választani a filmjei közül, de ezeket nagyon ajánljuk:

- Mókás arc (Funny face)
- Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s)
- Amerikai fogócska (Charade)
- My fair lady
- Hogyan kell egymilliót lopni? (How to steal a million?)

Ez a két fekete-fehér film közvetetten, a vásznon keresztül hozza közelebb hozzánk Audrey Hepburn elvarázsoló személyiségét, de érdemes a színésznői karrierjén túl is többet megtudni róla. Robert Matzen, aki A holland lány című könyvében arról ír, hogyan élte meg és át Audrey a háborút, és milyen családi háttere volt, miközben bepillantást nyújt abba, mennyire nem ismerhetjük őt. 

“Tizenhat éves kora előtt rengeteg vért és halált látott, mégis csodálatos méltósággal élte le az életét, és soha nem vallotta meg, miket tapasztalt. Audrey Hepburnt a háború tette azzá, aki lett” - írja a könyvben Matzen.

A könyvet olvasva értelmet nyer, hogy miért vágyott egész életében mindennél jobban családra és gyerekekre, és miért volt számára olyan fontos a jótékonykodás és az őszinte, önzetlen segítségnyújtás. Az UNICEF-nek végzett munkájával példát mutatott Hollywoodnak, tevékenységét ma az unokája, Emma Ferrer folytatja. Mára nemcsak egy humanoid robotot mintáztak róla, hanem minden utcai árusnál találni olyan képet, pólót vagy táskát, amin ő látható. Nagyon fontos azonban, hogy személyes élményeken keresztül ismerjük meg őt életrajzi írásokból, filmekből és interjúkból, hiszen ez a törékeny nő az egész életével elvarázsol, megjelenésével és tetteivel pedig ma is inspiráló példát mutat.

cover2.jpg

Kép: Dennis Stock, Magnum Photos 

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló Tovább
Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

wallstreet-be6e21ad26e546dd8b015d7be5d71528.jpg

A tőzsde világa izgalmas, pörgős és kegyetlen. A száraz gazdasági elemzéseken túl filmekből még többet megtudhatunk e különleges világ működéséről és rejtélyeiről. Elhoztuk nektek a kedvenceinket.

2021.03.04. Írták: Hegedüs Kata, Szabó Judit, Taxner Tünde, képek forrása: IMDb

Tőzsdecápák - A pénz nem alszik

Wall Street: Money Never Sleeps, 2010

Gordon Gekko (Michael Douglas), a rafinált tőzsdecápa kiszabadul a börtönből, de senki nem várja a kapunál - még a lánya sem. Winnie Gekko (Carey Mulligan), aki véglegesen megharagudott az apjára, egy fiatal, feltörekvő brókerrel jár. Vőlegénye, Jacob Moore (Shia LaBeouf) hamarosan egy sötét ügyletbe keveredik. Gordon a szárnyai alá veszi, miközben a fiatal, idealista férfi egyre jobban megismerkedik a tőzsde legnagyobbjaival és az ő munkamódszereikkel. A Tőzsdecápák második része a híres, 1987-es film után készült: az első filmben nyújtott alakításáért Oscart-díjat kapott Michael Douglas immár idősebb, meggyötörtebb férfiként lép elénk. A brókervilág számító, pénzéhes közeg. Vajon tényleg számítanak egy apa érzései, vagy csak a vaskos svájci bankszámla vonzza, ami a lánya nevén van? Érzékeny film emberi gyengeségről és embertelen játszmákról, ami elénk tárja a brókerek és bankárok kegyetlen világát.

ebba_2.jpg

the_big_short_2015_film_poster.pngA nagy dobás

The Big Short, 2015

Az idő pénz, a tudás hatalom, de valójában kapcsolatok nélkül nem jutunk előrébb: ezek nélkül nem tudjuk megcsinálni “a nagy dobást”. Michael Burry (Christian Bale) egy gyanú miatt idejét nem kímélve, alaposan vizsgálja és elemzi a legkeresettebb zálogleveleket. Így fedezi fel, hogy egy ingatlanpiaci buborék végéhez közeledik az ország. A felfedezéséről értesül két másik befektetői csapat is, akik egymástól függetlenül szintén fogadnak az USA lakáspiaci helyzete ellen. 2008-ban megnyerik ezt a fogadást, bár erre aligha lehet büszke az ember. Az életrajzi ihletésű, Oscar-díjas film szórakoztató, közérthető és fogalmi magyarázatokkal tarkított módon tárja elénk a szomorú eseményeket, melynek során milliók váltak munkanélkülivé és otthontalanná. A nézőre befektetői szemüveget ad, kézen fogja és bevezeti a jelzáloghitelezés, valamint a jelzálog fedezetű tőzsdei értékpapír-kereskedelem szívtelen és korrupt világába. 

the_wizard_of_lies.jpgHazugságok mágusa

The Wizard of Lies, 2017

Egy ötlet, karizma, kapcsolatok és egy kevéske kezdőtőke – mindössze ennyiből építette fel Bernie Madoff (Robert de Niro) pénzügyi birodalmát, melynek nagysága az egyiptomi piramisokéval vetekszik. Az analógia nem véletlen: a híres-hírhedt üzletember és befektetési tanácsadó piramisjáték (más néven pilótajáték) révén tett szert hírnevére, vagyonára és hatalmára. Az életrajzi ihletésű film objektíven mutatja be a 65 millió dollárt és 150 év börtönbüntetést érő csalás történetét, Barry Levinson rendező - akinek a Jó reggelt, Vietnám! és az Esőember című filmeket is köszönhetjük - viszont a svindler-lélektant és a családi drámát helyezte a középpontba. A film lehetőséget ad a nézőknek, hogy belelássanak a világ egyik legnagyobb fehérgalléros bűnözőjének fejébe és lelkébe – vajon milyen gondolatok és érzések kavarognak ott?

Krízispont 

Margin Call (2011)

Egy befektetési bank alkalmazottainak nyolcvan százalékát kirúgják, közülük egy ember azonban ténylegesen látta, mi fog bekövetkezni a piacon. Mielőtt Eric (Stanley Tucci) elhagyja az irodát, beosztottjára hagyja a talált adatokat, és megkezdődik a kríziskezelés. A film a gazdasági válság előtti időszakot mutatja be, mikor még csak a fejesek és a fejesek fejesei számítottak a piac összeomlására. A forgatókönyvíró és rendező, J.C. Chandor drámai jellegű, feszültségekkel és kis humorral fűszerezett párbeszédekkel egy esettanulmányon keresztül mutatja be, mi történik egy irodában krízis idején. A bürokráciát kiválóan ábrázolja: mindig van magasabb pozíció, amiért küzdeni lehet - akármi áron.  A történet és a szakzsargon egyaránt élvezhető és érthető. A krízispont húzónevei olyan ismert színészek, mint Kevin Spacey, Jeremy Irons, Zachary Quinto, valamint feltűnik mellettük egyetlen női mellékszereplőként Demi Moore is.

image_3_3.pngPénzcsináló

Moneyball (2011)

A sport világában csakúgy, mint a világ egyéb területén, mindennek és mindenkinek megvan az ára. A kiemelkedő tehetségeket hamar elcsábítják a nagyobb csapatok. Ezért a volt baseball játékosnak, Billy Beane-nek (Brad Pitt) szüksége van egy új tervre ahhoz, hogy alacsony költségvetésből hozzon össze egy sikeres csapatot. Ekkor Peter Brand (Jonah Hill) nem mindennapi ötlettel áll elő -  ő a játékosokat nem edzői, hanem közgazdász szemmel vizsgálja. A film rámutat, hogy a sport és a közgazdaságtan  nem is állnak olyan távol egymástól. A játékosok tehetségét pénzben mérik, és sok múlhat a befektetéseken. Az igaz történeten alapuló alkotás élvezhezhetően magyarázza el a nem mindennapi stratégiát. Sok minden változott a gazdaságban 2011 óta, és az Excel tábla használata sem olyan nagy szám már tíz év távlatából, ugyanakkor érdemes feltenni a filmet a listánkra: egy tökéletes Netflix-délutánra inspiráló program lehet.

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből! Tovább
Az elmúlt évek kiemelkedő magyar filmjei, amiket kár lenne kihagyni - 9+1 film otthoni mozizásra

Az elmúlt évek kiemelkedő magyar filmjei, amiket kár lenne kihagyni - 9+1 film otthoni mozizásra

movie-2545676_1920.jpgAz elmúlt években sorra jöttek ki sikeres magyar filmek és sorozatok. Rengeteg díjat, nemzetközi elismerést és egy Oscart is sikerült bezsebelni, amikor a nemzet egyként ünnepelte Nemes Jeles László filmjét. Összegyűjtöttük nektek az elmúlt négy év legkiemelkedőbb alkotásait, hogy megmutassuk, a magyar filmvilág máig tud maradandót és értékeset teremteni.

Írta: Belayane Najoua / Borítókép: stocpic, Pixabay

Tiszta szívvel (2016): Ezt a filmet sokan úgy ismerik, mint “Till Attila kerekesszékes filmje”, pedig ennél sokkal több. A Tiszta szívvel egy emberi, érzésekkel teli, megható film, jó nagy adag humorral megfűszerezve. A történet nem a mozgássérültek sajnálatáról szól, hanem arról, hogy milyen felnőni és igazi nagybetűs életet élni. A film két kiemelkedő alakja Thuróczy Szabolcs és Fenyvesi Zoltán. Láthatunk benne gengszterkedés és gyilkolást is, az embert mégsem az akciójelenetek fogják meg, hanem a történetben meghúzódó emberség. A bezsebelt díjak mellett arra a listára is felkerült, amiről később az Oscar-esélyes darabok kerülnek ki. (elérhető az HBO GO-n)

Saul fia (2016): Nemcsak a magyar, de a nemzetközi művészetre is nagy hatással vannak a háborúk a mai napig. Rengeteg film, festmény, zenemű, könyv keletkezett a háború alatt átélt vagy csak hallott kegyetlenségekről. Nemes Jeles László filmje azt a megfoghatatlan erejét mutatja be a háborúnak, ami miatt a traumák generációról generációra öröklődnek. Filmjével nem törekszik arra, hogy minél több mindent és minél naturalisztikusabban megmutasson - éppen ellenkezőleg: kevesebbet mutat, inkább sejtet. Csak halljuk és elképzeljük, mi is történhet a főszereplővel a jelenetben. Nem hatásvadász, nem öncélú - az igazságot mutatja be egy elemebertelenedett világba burkolva. (Elérhető a Netflixen.)

Rossz versek (2018): A film egy szakítás utóhatását követi férfiszemszögből. A főszereplővel, Tamással szakít a barátnője, mire ő elkezd számot vetni addigi életével, a párkapcsolattal és a nőkhöz való viszonyulásával. Tamás az emlékeiből ébred rá a mai magyar társadalom elveszettségére, így kapunk egy rendkívül szubjektív képet Magyarország jelenéről is. Reisz Gábor második nagyfilmje számos fesztiváldíjat és négy Magyar Filmdíjat is nyert. (Elérhető az HBO GO-n.)

Apró mesék (2018): Az Apró mesék a második világháború után játszódó magyar romantikus thriller, amiben Szabó-Kimmel Tamás főszereplésével egy csaló férfi menekülését követhetjük végig. A főszereplő mások gyászából akar hasznot húzni, de egy alkalommal kutyaszorítóba kerül. Miközben háborús démonaival viaskodik, szenvedélyes szerelmi viszonyba kerül egy nővel, akinek a férje bármelyik nap hazatérhet a frontról. Köbli Norbert filmje izgalmakban és fordulatokban gazdag, és mindenki megtalálhatja a szereplőt, akivel azonosulni tud. (Elérhető a Netflixen.)

Napszállta (2018): A film az első világháború előtti boldog békeidőkben játszódik. A főszereplő, Írisz gyermekkora óta árvaházban nevelkedett, annak ellenére, hogy néhai szüleinek kalapszalonjába a legnemesebb családok hölgyei járnak. A fordulatok során Írisz fokozatosan fedezi fel a múltját, aminek ezelőtt csak egy-egy töredékét sejtette. Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje nem volt akkora siker a nagyközönség értékelése alapján, de a film kritikai körökben nagy elismerést kapott, ami abból is kitűnik, hogy meghívást kapott a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra és a 2018-as Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra is.  (Elérhető a Netflixen.)

Remélem legközelebb sikerül meghalnod (2018): Kevés olyan magyar film van, ami az iskolai szorongásról vagy általánosságban a kamaszkor gyötrelmeiről szól. A film egy olyan lányt mutat be, aki az online zaklatás, cyberbullying áldozata lesz. Felkavaró, de empatikus alkotás, amit minden korosztálynak látnia kellene - vagy azért, hogy megértse a fiatalabbakat, vagy azért, hogy tudja, nem ő az egyetlen áldozat. Schwechtje Mihály filmje egy hiánypótló, életszerű és érző alkotás, aminek minden képkockája a nézőnek szól.  (Elérhető a Netflixen.)

Akik maradtak (2019): Az alkotás egy olyan rendhagyó holokausztfilm, ami nem közvetlenül a holokauszt során átélt borzalmakat mutatja be, hanem azon emberek lelkét, akik itt maradtak a háború utáni világban. A film egy középkorú férfi és egy kamaszlány kapcsolatát kíséri végig:együtt küzdenek meg a visszatéréssel, az elengedéssel és az emlékezéssel. A film központi kérdése, hogy miként tudunk újra emberi kapcsolatokat létesíteni, miután a számunkra legfontosabb embert elszakítják tőlünk. Tóth Barnabás filmje egy megható és igazán emberközeli darab, ami a lehető legapróbb részekre bontja az emberi kapcsolatok múltját, jelenét és jövőjét.  (Elérhető a Netflixen.)

Felkészülés meghatározatlan idejű együttlétre (2020): A film főszereplője, Márta az amerikai idegsebészi karrierjét hagyja hátra, amikor a repülőn első látásra szerelmes lesz. Budapestre érkezve Márta a megbeszélt randevún várja a szeretett férfit, aki azonban nem jelenik meg, és amikor a nő újra  rátalál, élete szerelme azt állítja: sohasem látta őt azelőtt. Horvát Lili második nagyjátékfilmje a valóság és a képzelet között ingázik. Beleláthatunk egy szerelmes nő fejébe, akinek a tetteit a tiszta érzelmek úgy vezetik, hogy közben elfeledkezik az őt körülvevő valóságról.  

HAB (2020): Van egy teszt, ami állítólag 99 százalékos pontossággal megmutatja, hogy az ember valóban a nagy Ő-vel él-e. Dórán azonban ez sem segített: 99 százalékos szerelme éppen valaki mást készül feleségül venni. Az élet azonban így is lehet habos torta, ugyanis Dóra cukrász, és imádja a foglalkozását: tészták, habok, cukrozott cseresznyék között tölti a napjait kis cukrászdájában. Viszont az anyagi körülményei nem a legjobbak, így kénytelen egy családi cégeknek hirdetett versenyen indulni - már csak egy családot kell szereznie. Lakos Nóra filmje kedves és sziporkázóan ötletes romantikus vígjáték, ami az élet legfontosabb dolgairól mesél: a szerelemről, a hazugságról és a jó tejszínhabról.

+1 Pieces of a woman (2020): Egy tragikusan végződő otthonszülés után a főszereplő érzelmi válságba kerül, és teljesen elszigetelődik nemcsak a családjától, hanem az egész világtól. A film az élet egyik legboldogabb pillanatát állítja a feje tetejére, és minden ember legrosszabb álmát tárja elénk. Mundruczó Kornél filmje azért is egyedülálló, mert amerikai filmként van bejegyezve, tele nemzetközi színészekkel a Netflix forgalmazásában.

Az elmúlt évek kiemelkedő magyar filmjei, amiket kár lenne kihagyni - 9+1 film otthoni mozizásra Tovább
A természet hangja – David Attenborough-hódolat és portré

A természet hangja – David Attenborough-hódolat és portré

attenborough_sarah_dunn_bbc_nhu.jpg

David Attenborough több mint fél évszázada meghatározó szereplője a média és a természetvédelem világának. Munkájával generációk egész sorának nyújtott már inspirációt, miközben talán sosem volt rá nagyobb szükség, mint napjainkban. Írásunkban az Egyesült Királyság nemzeti kincse előtt tisztelgünk.

2020. 12. 28. Írta: Rada Bálint, borítókép: Sarah Dunn, BBC

A helyszín Pripjaty elhagyatott romvárosa. Letűnt szocialista idők rozsdás jelképei, málló vakolattal omladozó falak között. Az ajtók és ablakok helyén beszüremlő fényt zöldre festi az újjáéledő természet. A sötét folyosókon megjelenő árnyalak figyelme a szocialista realizmus egy ékes példájára vetül, melynek archetipikus emberalakjai már harmincnégy éve a semmibe tekintenek. A kamera fordul, és feltűnik a 94 éves lovag. Ez a néhány másodperces képsor összefoglalja példátlanul gazdag életművének minden tanulságát, szépségét és fájdalmát. 

Nagyot fordult a világ azóta, hogy gyermekként a már akkor is elhagyatott leicesteri kőfejtők sziklái között kagylók, trilobiták, ammoniteszek fosszíliái után kutatott – csaknem egy évszázaddal ezelőtt. A Leicesteri Egyetem akkori igazgatója, Frederick Attenborough bármennyire is büszke lehetett gyermekeire, talán még ő sem gondolta, hogy ilyen fontos szerepet töltenek majd be az évszázad globális kultúrájának alakulásában.

attenborough_fiatalon_bbc.jpg

Kép: BBC

A legidősebb fiút, Richard-ot a filmművészet világa szippantotta be. Elismert színész és rendező lett: a vásznon a Jurassic Park és A nagy szökés; a kamera mögött a Gandhi, a Chaplin, vagy A híd túl messze van tette halhatatlanná. A legkisebb testvér, John az üzleti világban találta meg számításait: az autók iránti elnyűhetetlen lelkesedése a Mann Egerton, majd az Alfa Romeo brit ügyvezetői székébe juttatta.

A középső fiú, David egészen más utat választott. Megreformálta mindazt, amit az ismeretterjesztő televíziózásról, a környezetvédelemről, az ember és a természet kapcsolatáról gondoltunk.

Az első bekezdés David Attenborough legújabb dokumentumfilmjének nyitányát írja le, mely az Egy élet a bolygón címre hallgat. Saját bevallása szerint a film egy tanúvallomás: visszaemlékezés és összegzés mindarról, aminek szemtanúja volt az utóbbi 94 évben. Megindító képsorok mutatják be első borneói útját még az 1950-es évekből - mely nem is állhatna élesebb kontrasztban a szigeten napjainkban látható pálmaolaj-ültetvények tengerétől -, majd sarkvidéki utazásait egy olyan korból, amikor még a jég uralta a távoli észak fagyos tájait.

seven_worlds_one_planet_bbc.jpeg

Kép: BBC

Kevesen tudják róla, de elsőként egy kvízműsor rendezőjeként tűnt fel a BBC kötelékében. Az első saját műsora az Animal, Vegetable, Mineral? című ismeretterjesztő vetélkedő volt 1952-ben. Az 1960-70-es években a BBC programigazgatói pozíciójáig jutott - első kiemelkedő népszerűségre szert tevő sorozata az Élet a Földön lett, mely az evolúció folyamatát követve mutatta be természeti kincseink eredetét és kialakulását. Az 1979-es show formabontó volt: helyszínek rendkívüli sokaságán sosem látott természeti jelenségeket mutatott be. A híres természettudós ekkor indult meg igazán a popkulturális ikonná válás útján, és ekkor találkozhatott először a szélesebb közönség mára már memetikussá vált stílusával -  ahogyan a bemutatott élőlény közelébe lép, majd mellé guggol, hogy aztán tapintható lelkesedéssel, mégis objektíven mutassa be a helyzet és a vizsgált faj különlegességét.

Attenborough a következő évtizedekben készített tematikus sorozatokat az emlősök, a madarak, a hüllők és kétéltűek, a rovarok és a növények mindennapjairól, de a sarkvidékek, Afrika, és a tengeri élővilág bemutatására is külön szériákat szánt. Bizonyos esetekben földrajzi égövek mentén, máskor kontinensenként vagy az élet megpróbáltatásainak tükrében mutatta be a természet sokszínűségét – és mindazt a fenyegetést, melyet az emberi tevékenység jelent rá. A globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, a túlhalászat, az orvvadászat, a túlfogyasztás, az erdőirtások és a szén-dioxid kibocsátás témaköre életművében egyre erősebb fókuszt kapott, ám ennél is lényegesebbek azok a képsorok, melyek a természetre gyakorolt hatásukat mutatják be. Talán a legikonikusabbá a 2019-es Our Planet egy jelenete vált, melyben a jégsapkák elolvadása miatt a partokon összezsúfolódó rozmárkolóniákat láthatjuk – megtekintése csak erős idegzetűeknek ajánlott.

A nyomasztó pillanatok ellenére Attenborough sorozatai sosem válnak drasztikusan sötétté, ennek pedig két fő oka van. Egyrészt a jelenetek a legkülönbözőbb érzelmeinket pendítik meg: időnként kifejezetten viccesek, máskor elképesztően izgalmasak vagy tragikusan drámaiak. Az érzelmi hullámvasút mindig tartalmaz egy drámai csúcspontot, ugyanakkor sosem kizárólag a múlttal és a jelennel foglalkozik.

Amikor Attenborough a jövőbe tekint, gyakran válik keserédessé, ám esetenként kifejezetten optimista. Egy-egy bemutatott pozitív minta vagy előrelépés könnyen arra ösztönözheti a nézőt, hogy ő is tegyen valamit a környezetvédelemért – az emberek pedig szerencsére vevők erre az üzenetre.

A legnagyobb nemzetközi filmes adatbázison, az IMDB legjobb sorozatokat közönségszavazat alapján rangsoroló listáján az első nyolc helyből négyet Attenborough dokumentumfilmjei foglalnak el. A sort a Bolygónk, a Föld első és második része vezeti.

2016-ban a fent látható dokumentumfilm egyes részeit a 16-34-es célcsoportból többen követték figyelemmel, mint az ugyanekkor zajló X Faktor aktuális fordulóit. A sorozat narrátora idén regisztrált az Instagramra is, ahol rekordot döntött: korábban soha senki nem ért el olyan gyorsasággal egymillió követőt, mint ő tette – még Ferenc pápa, Jennifer Aniston vagy David Beckham sem. Néhány hónapnyi aktivitás és 6,4 millió követő után aztán el is hagyta a platformot – elmondása szerint mindent elmondott, amit el szeretett volna. A nagyközönség mellett a tudományos és a filmes világ is számtalanszor kifejezte iránta tanúsított tiszteletét: összesen 20 állat- és növényfajt neveztek el róla, miközben ő az egyetlen tévés, aki fekete-fehér, színes, HD, 3D és 4K produkcióért is kapott BAFTA-díjat.

2019-ben Sir Attenborough a Glensbury Fesztiválon fiatalok százezrei előtt mutatta be új sorozata, a Seven Worlds, One Planet előzetesét. Fogadtatása egyszerre reményt keltő és szívmelengető látvány...

Bár májusban már 95 éves lesz, továbbra sem pihen – inkább harcol azért, amiben hisz, és amiért mindig is küzdött. Ez vezette a leicester-i kőfejtőkből a BBC kötelékébe, majd Pripjaty romvárosába is. A városba, amit visszafoglalt a természet. A városba, ahol a sarlós-kalapácsos városháza főutcáját már nem szovjet munkások, hanem vadlovak csordái róják, és ahol az egységes, szürke panelházak lassan a zöld növénytakaró sokaságába vesznek. A szocreál falfestmények szereplői már ráébredhettek arra, amire kulcsfontosságú, hogy húsvér hasonmásaik is rádöbbenjenek. Bármit is teszünk, bárhogyan is viselkedünk, bármennyire is erős ellenfelek vagyunk, egy dolog biztos:

A természet mindig győz.

A természet hangja – David Attenborough-hódolat és portré Tovább
A lényeg a részletekben rejlik - Dürer kora kiállítás online a Szépművészeti Múzeumban

A lényeg a részletekben rejlik - Dürer kora kiállítás online a Szépművészeti Múzeumban

boritokep_2.jpg

Albrecht Dürer legismertebb képeivel biztosan találkoztunk már, részleteik, jelentésrétegeik és a hozzájuk kapcsolódó történetek azonban rengeteg meglepetést rejtegetnek. A Szépművészeti Múzeum online tárlatvezetésén fény derül a titkokra, miközben átfogó képet kaphatunk a művész koráról, a társadalmi, politikai, gazdasági kontextusról, kortársairól és hatásáról is.

2020.21.26. Írta: Sipos Sára, borítókép: Szépművészeti Múzeum

Albrecht Dürer neve és képei sokak számára ismerősek lehetnek, de ritkán adódik alkalom arra, hogy nagyon közelről megtekintsük egy grafikáját, vagy szakértő meséljen nekünk a hatásáról és a korszakról, amelyben élt. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében kapott helyet az időszaki Dürer kora - német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás, melyet január 10-ig lehet megtekinteni. A koronavírus-járvány miatt azonban nem látogathatók a múzeumok. A Szépművészeti ebben az időszakban online tárlatvezetetéseket tart, melynek keretén belül megnézhetjük a Dürer-kiállítást is. Habár a képzőművészeti kiállításokat élőben szeretem megtekinteni, felcsigázott a zoomos vezetés ötlete, ráadásul a tárlatra sem jutottam még el korábban.

A kiállítás német grafikákról szól, központba helyezi azonban a korszak szupersztárját, Albrecht Dürert, aki a kiállítás húzóneve. A rajzok, metszetek máshogy működnek, mint a festmények: nagyon aprólékosak, nagyfokú koncentrációt igényel, hogy megtaláljuk a témát, a fókuszt rajtuk. Az online tárlatvezetés lehetőséget adott arra, hogy több képet olyan közelről vizsgáljunk meg, amilyen közelre élőben nem mehetnénk hozzájuk. Ezenfelül ezek a művek kényesek is: mivel gyakran tussal, ezüsttel, ceruzával készültek papírra, a legkisebb természetes fény is károsíthatja őket. Ritkán állítják ki a grafikákat, és egy-egy kiállítás után jó időre speciális szobákban, szigorúan ellenőrzött körülmények között tartják őket. A grafikákat sokáig nem is tekintették külön művészeti alkotásnak, ezért nem tartották olyan fontosnak megőrzésüket - gyakran festmények, szobrok, oltárképek kompozíciójához, megtervezéséhez, vázlatként, tanulmányként használták őket.

alairas_rajztabla_1.jpgForrás: Pinterest

Dürer kora a német reneszánsz, melynek előzménye az egyetemes gótika a 15. század elején. Az akkori grafikák még sejtetik, hogy például szobrok vázlataként használták őket. A könyvnyomtatás, a sokszorosítás megjelenésével azonban új szerephez jutottak.

A műfaj mestere egyértelműen Albrecht Dürer volt: forradalmi változásokat hozott a művészettörténetben kifejezőképességével és természethűségével.

Ha Dürer neve felmerül itthon, gyakran elhangzik, hogy magyar származású. Ez korántsem pontos - apja valóban Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról származik, de németajkú családból. Már fiatalon Nürnbergbe költözött, itt házasodott, felesége is német volt, és Dürer sem hangoztatta magáról, hogy magyar lenne.

Művészetére szülővárosán kívül Velence is erőteljesen hatott. Kétszer járt itt: először még ismeretlen művészként ő is inspirációt keresett, másodszor már ismert mesterként tért vissza, és még képet is rendeltek tőle a városban. Udvari művészként is dolgozott - I. Miksa német-római császár az udvarába hívta, ami szintén sokat lendített a karrierjén.

velence.jpgForrás: Sipos Sára

Egyik legismertebb képe az 1500-ban készült önarcképe. Az olajfestmény a keleti ikonokra hasonlít, és krisztusi pózban, hajjal ábrázolja magát. Ne értsük félre, ezt nem cinizmusból tette - mélyen vallásos ember volt, és inkább arra a bibliai képre utal, hogy Isten az embert saját képmására teremtette. onarckep.jpgÉrdekesség, hogy Dürer 13 éves korától kezdve rendszeresen megörökítette magát, pár évente dokumentálva fizikai és mentális állapotát.

1496-98 között készítette az Apokalipszis sorozatot, mely egy János jelenéseit tartalmazó könyvben kapott helyet,  a bibliai szöveget Dürer metszetei egészítették ki. A kiállítás részeként az Apokalipszis négy lovasa című metszete látható, melyet még a fametszés technikájával készített, így a kép kevésbé festői, inkább rusztikusabb, erős vonalú. Hamarosan megjelent a rézmetszet, ami nagyobb részletességet és tónusgazdagságot eredményezett. Dürer Ádám és Éva című grafikáján már ezt a technikát alkalmazta.

Forrás: Die Pinakothek

Szerintem az egyik legszebb kép a művészettörténetben erről a bibliai történetről: a férfi és a nő alakja finoman tükröződik egymásra, kezeiket hasonlóan tartják, alakjuk pedig az antik szépségideált is felidézi.

Lábuknál állatokat is megfigyelhetünk, melyek a négy személyiségtípust jelenítik meg: kolerikus, szangvinikus, melankólikus és flegmatikus.

A Melankólia című rézmetszete csodálatosan foglalja össze a melankólikus személyiség kultúrtörténetét, mely Dürer korában, a reneszánszban megváltozott. Többé nem vetették meg a melankólikusokat, hanem piedesztálra állították, hiszen a művészek is gyakran rendelkeztek ezekkel a személyiségvonásokkal. A képen erős szimbólumokat találunk: például harangot, homokórát, víziboglárkát, létrát, bűvös négyzetet vagy körzőt.

A Melankóliát nem csupán egy csodálatos grafikának tartják, hanem Dürer hitvallásának: képben mondja el a művészethez való tudományos hozzáállását.

Az egy órás online tárlatvezetés alatt rengeteg érdekességet megtudhatunk a korszakról, Dürerről és a képeiről. A festményeket szakértő elemzi részletesen, és a képek apró mozzanatairól is mesél: miért áll úgy egy alak a képen, melyik szimbólum mit jelent, hogyan kódolta bele Dürer a saját félelmeit vagy a korszakra adott reflexióit a műveibe, milyen történet kapcsolódik monogramjához, és miért látunk sok grafikán Esterházy pecsétet. Fény derül arra, milyen pszichológiai jelentésrétegeket tartalmaznak a grafikák, és mi a különbség a fametszés és a rézmetszés között. A kiállítás során a korszak más művészeivel, Dürer kortársaival is megismerkedhetünk, akikre erősen hatott az ő művészete. De nemcsak rájuk, hanem az egyetemes művészettörténetre is: több képe a fejünkben van, hiszen az általános, képes, európai tudásunk szerves részét képezik.

A cikkben említett műalkotások más grafikákkal együtt megtekinthetők a Szépművészeti Múzeum és a kiállítás oldalán

A lényeg a részletekben rejlik - Dürer kora kiállítás online a Szépművészeti Múzeumban Tovább
Mit nézzünk idén karácsonykor? - Filmajánló az ünnepekre, ha már unod a Reszkessetek betörőket

Mit nézzünk idén karácsonykor? - Filmajánló az ünnepekre, ha már unod a Reszkessetek betörőket

b_v_225.jpg

A karácsonyra hangolódva és az ünnepi időszakban szívesen töltjük az estéket filmnézéssel. A filmválasztás nem egyszerű: mindig ugyanaz a pár klasszikus karácsonyi film jön velünk szembe, melyeket már az unalomig láttunk. Filmajánló cikkünkben négy karácsonykor kevésbé emlegetett filmet mutatunk be, melyeket érdemes megnézni az ünnepi időszakban, ha jöhetne valami más a kötelezők helyett.

2020.12.19. Írták: Burkus Brigitta, Hegedüs Kata, borítókép: Bera Viktor

Szellemes karácsony (Scrooged, 1988)

Charles Dickens klasszikus történetét, a Karácsonyi éneket egyszerűen nem lehet megunni. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy karácsonyi könyvajánlónkban is szerepelt már a regény. A mű 1843-ban íródott, és napjainkban is töretlen sikernek örvend. Az 1988-as Szellemes karácsony is ezt a tanulságos történetet értelmezi újra a 80-90-es évek fordulójának stílusában. A főszereplő, Frank Cross (Bill Murray) sikeres televíziós ügyvezető, akinek ambiciózus és önző természete elűzi élete szerelmét, Clairet. Miután karácsonykor elbocsátja egy alkalmazottját, Franket kísértetek sora keresi fel, akik lehetőséget adnak neki, hogy átértékelje tetteit, és helyrehozza múltbeli hibáit, mielőtt még túl késő. Bill Murray rajongóinak kifejezetten remek választás a Szellemes karácsony, de a régmúlt szerelmeseinek is: a telefonos hívásrögzítő okozta drámai jelenetek és az idejétmúlt filmes effektusok még szórakoztatóbbá teszik ezt az egyébként is komikus vígjátékot.

scrooged.jpg

Kép forrása: The Midult

Erőszakik (In Bruges, 2008)

Vajon mi rossz sülhet ki abból, ha karácsonyi kényszervakációra küldenek két bérgyilkost egy csendes, belgiumi kisvárosban? A furcsa páros, Ray (Colin Farrell) és Ken (Brendan Gleeson) egy balul sikerült küldetés után, főnökük utasítására kis időre távozni kényszerülnek Londonból, míg otthon helyreállnak a dolgok. Ray a világ bármelyik pontján szívesebben lenne, mint Brugesben, ráadásul a múlt eseményei sem hagyják nyugodni. Mindeközben társa, Ken megkedveli a kisvárost, élvezi a csendet és a nyugalmat. A turistáskodás azonban nem tart sokáig: Ken és Ray története drámai fordulatot vesz, amikor megkapják főnökük következő utasítását.

A film nagyszerűen ötvözi a vígjáték, a krimi és a dráma műfaját: végeredményként egy teljesen magával ragadó történetet kapunk. Ez a kultikus, kíméletlenül őszinte film jó választás lehet azoknak, akik kedvelik Quentin Tarantino vagy Guy Ritchie rendezéseit. 

bruges.jpg

Kép forrása: Little White Lies

Kőkemény család (The Family Stone, 2005)

A film egy látszólag összetartó és dinamikus családot helyez a középpontba. Az idei karácsonyuk azonban eltér a hagyományostól, ugyanis a legidősebb fiú, a nagyvárosi Everett magával hozza az ünnepekre nem éppen könnyű természetű barátnőjét, Meredith-t (Sarah Jessica Parker). Everett a tervezett lánykérés előtt be akarja mutatni párját a családnak, és a családlátogatás egyik célja a nagymama gyűrűjének megszerzése. Az édesanya (Diane Keaton) és a kisebbik húg (Rachel McAdams) nem rejtik véka alá negatív érzéseiket az új családtag iránt, így Meredith támaszul hívja a családi karácsonyra saját húgát. Ekkor kezdődnek az igazi bonyodalmak: az érzelmek teljesen eluralkodnak a családtagokon, és korántsem biztos,  kinek az ujjára kerül végül a gyűrű. 

A humorral és érzelmekkel telített film egyből meghozza a karácsonyi kedvet, hiszen kiválóan átadja az ünnepi időszak hangulatát - mely egyszerre szól a szeretetről és a káoszról.

image_1_1.png

Kép forrása: Amazon

Aludj csak, én álmodom (While you were sleeping, 1995)

Lucy (Sandra Bullock), az átlagos New York-i metrójegyeladó élete fenekestül felfordul, amikor megmenti egy ingázó, fess fiatalember életét a metrómegállóban. Lucy reméli, hogy az incidensnek köszönhetően lehetősége adódik megismerni Petert, akit megmentett, a férfi azonban kómába esik. Lucyt váratlanul és véletlenül Peter menyasszonyként mutatnak be, mikor családja odaér hozzá a kórházba. Lucy élvezi a hirtelen jött szerencséjét, hiszen plátói szerelmének családja rögtön befogadja őt. A lány pedig igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy titkára ne derüljön fény. A fordulat akkor következik be, mikor Lucy megismeri Peter bátyját, Jacket. Lehetséges, hogy mégsem Peter adhatja meg neki a régen vágyott szerelmet?

A film egy esetlen, fiatal lány karácsonyát mutatja be az igaz szerelem keresésének útján. A történet ráébresztheti a nézőt a család összetartó erejére és szeretet fontosságára. 

image_6.png

Kép forrása: Magyar filmadatbázis

Mit nézzünk idén karácsonykor? - Filmajánló az ünnepekre, ha már unod a Reszkessetek betörőket Tovább
Így támogasd a hazai művészeket - Online színházi ajánló decemberre 

Így támogasd a hazai művészeket - Online színházi ajánló decemberre 

boritokep_1.jpg

A koronavírus bezárásra kényszerítette a színházakat, azonban nem hagyják cserben a kultúrára szomjazó közönséget. Nem kell megválnunk a színháztól - itt vannak az online előadások. Sőt karácsonyi ajándéknak is vehetünk színházjegyet. Mutatjuk, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk, ha a kanapéról szeretnénk átélni a színházi élményt.

2020.12.13. Írta: Belayane Najoua, Hegedüs Kata, borítókép: David Mark, Pixabay

A koronavírus miatt nemcsak a vendéglátóhelyek, a hotelek és a turizmusban tevékenykedő vállalkozások kerültek bizonytalan helyzetbe, hanem a szórakoztatóipar, a kultúra is. A moziktól kezdve a cirkuszokon át a színházakig minden helynek, ahol az emberek személyesen érintkezhetnek egymással, be kellett zárnia kapuit: ez iszonyatos teherként nehezedik a társulatokra. Új utakat kellett keresniük, hogy a pandémia idején is többé-kevésbé fedezni tudják a költségeiket, és ne engedjék el a nézők kezét. Cikkünkben bemutatunk néhány hazai színházat, melyek az internet adta lehetőségeket kihasználva belevágtak egy új kalandba, és online előadásokat tartanak.

Madách Színház

Habár a Madách Színház az összes műsorát december 27-ig törölte, néhány darabot online formában is megnézhetünk. A jegyek csak korlátozott számban érhetők el, ezért érdemes minél hamarabb lecsapni rájuk. Az előadások a "Madách Színház élőben az Ön otthonában" című sorozathoz tartoznak, és csak online tekinthetők meg.

Előadásajánló:

Dec. 17. Jövőre, veled, ugyanitt Jegyvásárlás

Dec. 20. Örökké fogd a kezem Jegyvásárlás

Dec. 26-27. Kerüljetek közelebb a musicalslágereinkhez! Jegyvásárlás

Örkény István Színház

A budapesti színház már március óta igyekszik kielégíteni a színházba járók igényeit az Örkény Stream segítségével. A rendszeres streamelés keretein belül több előadás is megtekinthető, többek között  Édes Anna története, mely egy nagyszerű kötelező olvasmány színpadra vitt változata.

Előadásajánló:

Dec. 18. A hattyú Jegyvásárlás

Dec. 20. Édes Anna Jegyvásárlás

Dec. 20. Bánk bán Jegyvásárlás

Dec. 26. Azt meséld el, Pista! Jegyvásárlás

Magyar Állami Operaház

pic2balett.jpg

Kép: Evgen Rom, Pixabay 

Az Operaház felújítása miatt az összes előadást áthelyezték az Erkel színházba és az Eiffel Műhelyházba. Habár ez az év nagy valószínűséggel a Diótörő nélkül ér véget  - amire még soha nem volt példa -, néhány operaestet online is meg lehet tekinteni, illetve az Operaház egy-egy balettelőadás közvetítését is tervezi.

Pesti Magyar Színház

A Pesti Magyar Színház a fiatalok színháza, hiszen rengeteg olyan színdarab megtalálható a műsornaptárban, amely kötelező olvasmányt, ifjúsági regényt állít színpadra, és az irodalmi-művészi értékük megkérdőjelezhetetlen. A mottójuk: a színház az ifjúságé. Ennek a korosztálynak stratégiai szerepe van, hiszen ha a fiatalok most nem kerülnek a színházak vonzásába, pár év múlva közönség sem lesz. A karácsonyi időszakban több gyerekműsorra is vehetünk jegyet, ami tökéletes időtöltés lehet az egész család számára, a legkisebbeket is beleértve.

Előadásajánló:

Dec. 27. Rumini Jegyvásárlás

Dec. 28. Valahol Európában Jegyvásárlás

Dec. 29. Rómeó és Júlia Jegyvásárlás

Orlai Produkciós Iroda

Az 1997-ben alapított Orlai Produkció Iroda a fővárosi színházi szcéna különleges színfoltja. Az elmúlt 10 évben elsősorban a Belvárosi Színház adott otthont a társulatnak, bár a Jurányitól a Szkénén át a Katonáig mindenhol megfordultak, és közös előadások is születtek. Repertoárjukban megtalálhatók humoros, szórakoztató darabok, kortárs magyar írók műveinek feldolgozása és társadalmi problémákat boncolgató előadások is. December folyamán szerencsénkre többször találkozhatunk velük az online térben.

Előadásajánló:

Dec. 17. Second Life avagy Kétéletem Jegyvásárlás

Dec. 19. Egy őrült naplója Jegyvásárlás

Dec. 25. Párterápia Jegyvásárlás

Dec. 28. Bocs, félrement! Jegyvásárlás

image_5.png

Kép: szinhaztv.com

Centrál Színház

A Centrál Színház és népszerű vígjáték előadásai most is biztosan mosolyt csalnak a nézők arcára, csak éppen nem a nézőtéren, hanem online előadások keretén belül. Mindenkinek jár egy kis jókedv és őrület: még esetleg Rejtő Jenő is megjelenhet a streaming közben az olyan színészlegendák mellett, mint Kerekes József, Szerednyey Béla vagy Csonka Bandi.

Előadásajánló:

Dec. 26. A szőke ciklon Jegyvásárlás

Bartók Kamaraszínház

A Bartók Kamaraszínház műsora rendkívül sokszínű, és decemberben minden héten valami újat mutatnak a közönségnek. Az előadások szerda esténként 20:00-kor kezdődnek, így annak, aki szeretne kikapcsolódni és elmenekülni a zsúfolt hétköznapok elől, van lehetősége “színházba menni”.

Előadásajánló:

Dec. 16. Mario és a varázsló Jegyvásárlás

Dec. 23. A vándor színész mesél/Írország Jegyvásárlás

Dec. 30. Alíz Csodaországban Jegyvásárlás

Békéscsabai Jókai Színház

Vírus nélküli időszakban nem feltétlenül utazunk több száz kilométert egy-egy előadásért. Az online tér most lehetővé teszi, hogy az ország bármely színházának előadását meg tudjuk nézni, anélkül, hogy több órát kocsikáznánk vagy vonatoznánk érte.

Előadásajánló:

Dec. 14.  Hotel Mimóza Jegyvásárlás

 

Így támogasd a hazai művészeket - Online színházi ajánló decemberre  Tovább
Zenészek a vásznon - filmajánló

Zenészek a vásznon - filmajánló

bass-guitar-1841186_1920.jpgPop-rock, posztpunk, folk, jazz: mindegyik műfajnak megvannak a legendás alakjai, akiknek az élete általában éppoly érdekes, mint a zenéje. Ez a filmrendezőket is gyakran inspirálja - így születnek a zenészéletrajzi filmek. Összegyűjtöttünk négy kedvencet, melyek anélkül is élvezhetők és érdekesek, hogy kívülről fújnád az adott zenész minden dalát. De ha megnézed a filmeket, garantáltan beleszeretsz a zenékbe is.

2020.11.15. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Pixabay

Rocketman (2019)916itzcqkcl_ri.jpg

Kép forrása: amazon.com

A Rocketman című film Elton John életét dolgozza fel. A musical főszerepében Taron Egerton alakítja a világhírű énekes-zongoristát. A történet a művész gyermekkorától egészen a jelenig mutatja Elton életét. A sok csillogás, fellépés és pénz nem mindig a legjobbat hozza ki egy családból, jelen esetben a művészből sem. Elton hiába volt már gyermekkorában őstehetség, már akkor sem volt könnyű élete, így a film első fél órája az akkor még Reginal Dwight névre hallgató fiú fiatalkorára fókuszál. A film hátralévő része a zenész sikereit dolgozza fel - végtelenül őszintén. A dalok tökéletesen illenek a jelenetekhez, és megfelelően reprezentálják Elton életszakaszait, a függőségen, depresszión, szerelmi csalódáson és a zenekészítésen át. A film ugyan egy jól koreografált musical, mégis egy szívszorító dráma is, melyből egy hihetetlen utat bejárt világsztár élettörténetét ismerhetjük meg. Taron filmben nyújtott teljesítménye vitathatatlanul eddigi karrierje csúcspontja, hiszen nemcsak színészi tudását, hanem remek énekhangját is megmutathatta. Az élvezetes, kreatív és ebben a műfajban abszolút újító stílust hozó Rocketman filmet és a soundtracket csak ajánlani tudom mindenkinek.

Írta: Hegedüs Kata

Kontroll (2007)

A ‘80-as évek Angliájának egyik legmeghatározóbb alternatív zenekara egyértelműen a Joy Division volt. Leghíresebb daluk, a "Love will tear us apart" - ami egyébként idén lesz 40 éves - napjainkban is rendszeresen felcsendül a rádióban vagy házibuliban. De mi van ezen a dalon és az ominózus lemezborítón túl?

controlfeature.jpgKép forrása: talkfilmsociety.com

A Joy Division olyan stílust és hangzásvilágot fejlesztett ki, ami rövid időn belül a posztpunk zenei irányzat úttörőivé tette őket, ugyanakkor a műfajt is rendkívül népszerűvé tették. Számos kortárs és későbbi zenekart inspiráltak: a Cure, a U2 és az Oasis zenekar is azt vallja, hatással volt rájuk a Joy Division. A dalszövegeket a frontember, Ian Curtis írta, aki fiatal korától fogva a költészetnek élt, ám szabadidejében eleinte köztisztviselőként dolgozott. Az együttes rövid, de tartalmas pályafutását, és az énekes-frontember Ian Curtis felemelkedését, majd mélybe zuhanását bemutató film tudatosan igyekszik valóságos maradni, mégis képes átadni azt az extázist, melybe a zenekar annak idején belecsöppent. A film arra is magyarázattal szolgál, mi vezetett pontosan a végzetes tragédiához: a zenekar és a frontember haláláig. A Joy Divisiont ma már kevésbé ismerik; Curtis halála után New Order néven folytatták, és  énekes nélkül, alternatív instrumentális tánczenét játszottak. Ugyan az eredeti zenekar megszűnt, a mai napig emberek tömegeit inspirálja.

Írta: Burkus Brigitta

I’m not there - Bob Dylan életei (2007)

2007 erős volt zenészek életét feldolgozó filmek tekintetében: a korábban említett Kontroll mellett ebben az évben jelentek meg az Edith Piaf és az I’m not there című filmek is. 

A Bob Dylanről szóló I’m not there nem is kapott teljes magyar címet, hiszen a cím a zenész egy dala. A rendező Todd Haynes nevéhez olyan alkotásokat köthetünk még, mint a Carol (2015), a Távol a mennyországtól (2002) vagy a Velvet Goldmine (1998). Ebben a filmben arra vállalkozott, hogy a szokásos zenészéletrajzi filmek helyett Bob Dylan arcait mutassa meg: nemcsak a dalait, szövegeit adaptálja, hanem a róla kialakult képet is. Az énekesről kialakult ideákat, legendákat hat színész játssza el. Közülük talán egy hasonlít ténylegesen Bob Dylanre, de ez nem számít, hiszen mind a hat az ikon egy-egy külön karaktere, alteregója, ráadásul az ő neve nem hangzik el a filmben. 

imnottherefull.jpgKép forrása: villagevoice.com

A hat idősíkban a hat karakter a fekete csavargó fiú, a westernhős, a magánéletével küzdő sztár, a költő, a folkénekes - akiből a végén tiszteletes lesz - és a rocksztár. A szerepekben pedig olyan színészeket találunk, mint Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere vagy Cate Blanchett. Egyébként kinézetben az utóbbi hasonlít leginkább a zenészre, és az ő epizódja a leghosszabb is. Blanchett színészi alakításáért Golden Globe-ot nyert és Oscar-díjra is jelölték. Minden epizód máshogy van fényképezve, a film pedig képeivel, hangulataival a művészfilmekre hajaz.

Írta: Sipos Sára

Bird - Charlie Parker élete (1988)

Jazz-zenészekről több életrajzi film is készült az utóbbi évtizedekben, közöttük számos színvonalas alkotással: elég csak a Chet Baker életét feldolgozó Born to be Blue-t, vagy a Jamie Foxx színészi karrierjének eddigi csúcsát jelentő Ray-t említeni. 

bird1_png.pngKép forrása: IMDb

Ebben az ajánlóban azonban egy kevésbé ismert alkotást emelünk ki: a XX. század egyik legzseniálisabb zenészének tragikus életét bemutató filmet, melynek címe Bird - Charlie Parker élete. Egyszerre sikertörténet és tragédia a sztori: zenéjét már a kortársai is tisztelték - az egész modern jazz alapját teremtette meg a század közepén -, miközben tinédzserkorától kezdve egész életében betegségekkel, valamint az alkohol és kábítószer okozta problémákkal küzdött. Charlie Parkerről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

Clint Eastwood 70-es évekbeli rendezői debütálása után nagyrészt akciófilmeket és westerneket rendezett, így a zenei-életrajzi film számára is újdonságot jelentett. A film nem lineáris szerkezetű, számos ugrás van Bird életének epizódjai között. Ezekből megismerhetjük, milyen ember lehetett a könnyűzene egyik legkreatívabb, de ezzel párhuzamosan rengeteg démonnal együttélő alkotója. Forest Whitaker alakításáért a legjobb főszereplőnek járó díjat vehette át Cannes-ban, nem véletlenül. Karakterével könnyű szimpatizálni és empatizálni - a néző is megérti, milyen események és tapasztalatok vezettek oda, hogy ilyen korai, tragikus véget érjen a bebop atyjának élete.

Írta: Bera Viktor

Zenészek a vásznon - filmajánló Tovább
Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól

Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól

b_v_222.jpg

Az irodalom egyik nagyszerű és fontos tulajdonsága, hogy képes tanítani, előrevinni, szembesíteni. Könyvajánlónkban három könyvet hoztunk, melyek mind valami fontosat mondanak nekünk az élet különböző aspektusairól - három káprázatos írótól, akiket a napokban ünnepelünk.

2020.11.08. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Amikor nem tudom eldönteni, mit olvassak, néha megnézem, milyen írók születésének és halálának van a közelben évfordulója. Így tettem a könyvajánló sorozatunk következő részének kapcsán is - szerencsémre a napokban három fantasztikus írót ünnepelhetünk. November 7-én Albert Camus születésének, valamint Hamvas Béla halálának, 9-én pedig Kertész Imre születésének évfordulója van. Mindhárman nagy hatású, lenyűgöző alkotók: tőlük választottam egy-egy regényt.

Albert Camus: A pestis

Albert Camus francia egzisztencialista író 1913. november 7-én született Algériában. Írói, filozófiai munkássága nagy hatással volt az európai kultúrára - 1957-ben Nobel-díjjal is jutalmazták. A díj átvételekor mondott beszédében így fogalmazott:

,,A művészet számomra nem valamiféle magányos mulatság. Eszköz, amellyel sok ember lelkét megindíthatjuk azzal az egyedi képpel, melyet közös szenvedéseinkről és közös örömeinkről alkotunk. Ez pedig arra kötelezi a művészt, hogy ne szigetelődjék el, hogy mindenki igazságát megszólaltassa, a legszűkebb körűtől a legáltalánosabbig.” (Albert Camus: Előadások és beszédek)

camus.jpg

Kép: Henri Cartier-Bresson (Magnum photos)

Egyik legismertebb műve, A pestis egy kisvárosban játszódik, ahol járvány tör ki. A város próbál harcolni a pestissel, de a végkimenetel elkerülhetetlen, miközben a főszereplő Rieux doktor a küzdelemben keresi az emberi lét értelmét.

Már 1947-es megjelenésekor átütő sikert aratott. Maga Camus is úgy nyilatkozott róla, hogy több szinten értelmezhető, társadalmi és metafizikai jelentéssel bíró regény. Aktualitásából máig nem vesztett, és nemcsak a járvány, hanem átfogó filozófiai tartalma miatt sem.


fortepan_106292_1.jpgKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért

Kép: Fortepan / Hunyady József (106292)

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Legtöbben a Sorstalanság című regényét ismerik, melyért Nobel-díjat is kapott 2002-ben.

Bevallom, évekig elkerültem a találkozást Kertész Imre műveivel. Nemcsak stílusában tér el a klasszikus nagyregényektől, melyek korábbi olvasmányélményeit alkották, hanem visszavonhatatlanul szembesít és tükröt tart elénk. Így mikor végre megismerkedtem a műveivel, hidat épített a kortárs irodalomba számomra, ráadásul végérvényesen meg is változtatott bennem gondolatokat. Nagy szavak, de így van.

A kaddis Isten dicsőítéséről szóló ima, melyet gyászolók is szoktak mondani a zsinagógában. Ezzel azt fejezik ki, hogy a fájdalom ellenére él még bennük a hit. Kertész Kaddis című művéről írta Temesi László:

,,A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet.”

Hamvas Béla: A babérligetkönyv

hamvas.jpgHamvas Béla író, filozófus, de könyvtárosként, sőt raktárosként és gondnokként is dolgozott. Művészete mellett életének története  is megér jó pár oldalt: a háborúktól a kertészkedésig. Leginkább esszéistának tartják, bár alkotásai és filozófiája is nehezen sorolható kategóriákba.

Ha szeretnénk vele megismerkedni, nehéz lehet első olvasmányt választani a filózófiai, esszészerű írásmódja és hatalmas mennyiségű írása miatt. Szerintem tökéletes első olvasmány lehet A babérligetkönyv. Az ebben található esszék 1930-42 között születtek, és így írt róluk:

Kép: hamvasbela.uw.hu

,,Szívem szerint való imák ezek, mert a természet imádkozik: a virág, a csillag, a madár, a könyv; de imádkozik benne a szem, a fül, az ujj, a nyelv, az ízlés, az összes érzék, és imádkoznak benne: a gúny, az irónia, a vidámság, a kedély, a jó étvágy, a szerelem, a bölcsesség.”

Ezt a könyvet olyan olvasni, mintha figyelmesen, nagyszerűen utaznál: kiszakadsz a hétköznapokból, nagyokat lélegzel és figyeled a környezeted. Örülsz az apró dolgoknak, egyszerűen csak létezel és elmerülsz a csodákban. A bőrödön érzed a nap melegét, és fűszeres virágillata van a levegőnek. Írni akart egy olyan könyvet, melyet lehet olvasni ,,két korty bor között és feketekávé után, (...) amelyik nem sértődik meg, ha olvasás közben az ember kinéz a partra és elbámészkodik valamin, amit a következő pillanatban elfelejt.” Ez a könyv valóban ilyen.

Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól Tovább
Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat

Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat

b_v_218.jpg

Az ősz sok jelentést hordozhat: elmúlást, változást, küzdést, bekuckózást, költőiséget, önreflexiót - ezeket a témákat pedig számtalan film is feldolgozza. Ajánlónkban négy olyan filmet hoztunk most nektek, melyek talán elsőre nem tűnnek őszinek, hangulatuk, tartalmuk vagy történetük azonban tökéletesen illik az évszakhoz.

Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor

Külön banda (1964)

Pár évvel ezelőtt ősszel néztem először francia új hullámos filmet. Ez a korszak elsősorban a 60-as években volt jellemző, és szerzői filmekkel, líraisággal, újszerű filmnyelvvel és érdekes zenékkel frissítette fel a filmek világát. Azóta is nagyon szeretem a ‘Nouvelle Vague’ filmjeit, és ősszel kifejezetten újra fellángol ez a szerelem.

Az 1964-es Külön banda volt az első film ebből az irányzatból, melyet láttam. A rendezője, Jean-Luc Godard a francia új hullám egyik legnagyobb alakja - nevéhez kötődnek például a Bolond Pierrot és az Alphaville című filmek is. A Külön banda szerelmes “gengszterfilm”, két fiúról és egy lányról szól: Franz, Arthur és Odile egy lopást terveznek meg, de a végkimenetelt mégsem árulhatom el! 

vlcsnap-1038654.png

Kép: IMDb

Ebben a filmirányzatban a film nem egyenlő a cselekménnyel: az életérzés, a hangvétel, a boldogságkeresés, a zene, a képek fontosak. Ha még nem vagy jártas a Nouvelle Vague korszakában, érdemes ezzel a filmmel kezdeni az ismerkedést, ugyanis a szakértők a filmtörténeti áramlat egyik leginkább közönségbarát filmjének tartják. 

Írta: Sipos Sára

Bábok (2002)

A tinédzserkor vége és a fiatal felnőttkor kezdete között félúton lebegve láttam először Takeshi Kitano Bábok című filmjét. Határozottan az utóbbihoz sodort közelebb ez a film, amely nagyon röviden a véget nem érő szerelemről szól. Habár nem a nálunk megszokott kelet-közép-európai kultúrkör szemléletében mutatja be ezt a témát, a látványvilág időnként az európai művészfilmekhez hasonló. A film erősen stilizált és szimbolikus - engem abszolút le lehet venni a lábamról egy gondosan kidolgozott látványvilággal vagy egy tűpontos kinematográfiai munkával: szerencsére itt egyikből sincs hiány.

dolls-2002.jpeg

Kép: cornandsoda.com

Nemcsak a látványvilágban lehet gyönyörködni: a történet is legalább annyira megindító. A film három, egymástól független, mégis közös vonásokkal bíró emberi kapcsolatot mutat be: egy fiatal férfinak menyasszonya helyett mást kell feleségül vennie; egy másik fiatal férfi feltétel nélkül rajong egy popsztárért; illetve megismerhetjük egy idős yakuza történetét is, aki rég elveszett szerelmét indul felkutatni.

A film fókuszában az elmúlás, a változás áll, ezért egyértelműen az őszt juttatja eszembe. A rendező, Takeshi Kitano szerint nincs okunk idegenkedni az elmúlástól, a haláltól, ugyanakkor a film megítélése valójában a hozzáállásunktól függ: a felismerés talán saját magunknak is meglepetést okozhat.

Írta: Burkus Brigitta 

Nap nap után (2018)

A Nap nap után című filmet a megjelenésekor láttam a moziban. A film az azonos című regény feldolgozása, melyet már korábban olvastam és egyszerűen elvarázsolt,  ezért dobogó szívvel ültem be a vörös fotelbe: végre képernyőn is láthatom ezt a lenyűgöző történetet.

A film egy lélekről szól, aki minden nap másik ember testében ébred, és megpróbálja megélni ennek az embernek egy szürke hétköznapját. A magát csak „A”-nek hívó személy egy nap találkozik Rhiannonnal: neki végre el meri mesélni a titkát, s ezután szoros kapcsolat alakul ki köztük.

788.jpg

Kép: port.hu

Ez a feltétel nélküli kapcsolat a legcsodálatosabb a filmben. „A” minden nap máshogy néz ki: egyszer fiú, máskor lány, kövér vagy vékony, szőke vagy barna, Rhiannon mégis képes őt ugyanúgy szeretni és becsülni. A történet képes rávilágítani, milyen sokszínűek és egyediek az emberek, még ha teljesen átlagosnak is tartjuk saját magunkat. Ez a film kiváló egy őszi, esős délutánra: akár barátokkal, párunkkal vagy csak egyedül megnéznénk egy elgondolkodtató, mégis egyszerű filmet.

Írta: Rudolf Alexa

Édesek és mostohák (1998)

Mi a teendő, ha folyamatosan a volt feleség és tökéletes anya árnyékában kell élnünk, sőt pótolni őt, és nevelni a hevesen ellenálló gyerkőcöket? Az Édesek és mostohák című filmben Chris Columbus tökéletesen bemutatja egy már felbomlott család drámáját. A gyerekeknek nemcsak szüleik válását kell feldolgozniuk, hanem az új anyuka szerepben nem éppen jeleskedő Isabelt is el kell fogadniuk. Jackie, a súlyos beteg anya ráadásul Isabelre bízza gyermekei jövőjét. Isabel szerepében Julia Roberts tündököl, Susan Sarandon pedig csodálatosan vitte képernyőre az édesanya karakterét.

A természetben felvett jelenetek, az idő múlását reprezentáló időjárás, valamint a téli montázsok tökéletesen hozzák az őszi hangulatot és a ráhangolódást a karácsonyra. A komoly üzenetű film mindeközben humoros fordulatokat is tartogat. Az alkotás ugyan több, mint húszéves, mégis mai napig időtálló értékeket tartogat a nézők számára. Ajánlom ezt a filmet mindenkinek, aki egy nem mindennapi történetet bemutató, élvezetes drámát keres egy esős, őszi estére.

image_3.png

Kép: justwatch.com

Írta: Hegedüs Kata

Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat Tovább
Ha felfedeznéd Budapest titkait - tematikus fővárosi sétaajánló a Hosszúlépés. Járunk? kínálatából

Ha felfedeznéd Budapest titkait - tematikus fővárosi sétaajánló a Hosszúlépés. Járunk? kínálatából

b_v_0006_1.jpg

A Hosszúlépés. Járunk? tematikus sétái között mindenki találhat kedvére valót. Ezek közül kettőből nyújtunk most ízelítőt: a Svábhegy dombjain megrendezett Térey János-emléksétát és a fővárosi kávéházak múltját taglaló várostörténeti sétát ismertetjük következő cikkünkben.

Írta: Lázár Fruzsina, Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor

A Hosszúlépés. Járunk? tematikus budapesti sétákat tart, ezzel megmutatva a város arcait, történeteit, titkait. Építészeti, gasztrotörténeti, irodalmi és történelmi programok közül választhatunk.Minden séta egy komplett élménycsomag: örökségünk felfejtése, szórakozás, ismeretszerzés, közösségi élmény. Mindegy, hogy az építészet érdekel, az ókori római emlékek, a sör, a színház, az ételek vagy a városi botrányok - minden témában találhatsz számodra érdekes sétát. Ha még nem tudsz dönteni, bármikor felhasználható sétajegy is váltható.

k_b_0038.jpg

Kép: Kristóf Benjámin

A Hosszúlépés. Járunk? csapatának hitvallása

Szeretjük koptatni a járdát, elhagyni a járt utat a járatlanért, és tekintetünket a lábunk helyett a magasba emelni. Szeretjük az eklektikus városképet, és azt, ahogyan a megelevenedik a történelem: a séták során halljuk, miről mesélnek a házfalak, és megismerjük a város kevésbé ismert vagy épp elfeledett részeit. Szeretünk másokkal közösen lelkesedni ezért a városért.

Cikkünkben két programról olvashatsz beszámolót: egy megrendítő emléksétáról és egy kultúrtörténeti gasztrosétáról. Ha felkeltettük az érdeklődésed, jó böngészést kívánunk a Hosszúlépés. Járunk? lehetőségei között is!

A Svábhegy nyomasztó múltja életre kel

A Hold már rég felkelt, mikor a Svábhegyen felfelé kaptattunk a Széchenyi emlékműhöz, a séta kiindulópontjához, kellemes fényét vegyítette az utcalámpák sárgájával. Kora-októberi, meglepően enyhe este volt. A séta vezetője, Vecsei H. Miklós is megérkezett, megkért minket, hogy jobbról-balról sorakozzunk fel az emlékműhöz vezető lépcsőkön, majd meggyújtotta a kezében tartott fáklyát, az arca elé helyezte, és beszélni kezdett. Nem sokkal később a járda megelevenedett a talpunk alatt, a svábhegyi fényűzés pedig a hely nyomasztó múltjától lett terhes.

A séta egyszerre állít emléket Térey János művészi és emberi munkásságának és a Svábhegyen elkövetett kegyetlenségek áldozatainak.

Térey, aki a Svábhegyen élt, nagy meggyőződéssel vallotta, hogy az embernek kötelessége felkutatni lakhelyének múltját: számos írását olyan történetek köré építette, melyek felfűzték és láthatóvá tették a tetteket, amelyeket ma történelemnek hívunk. Történelem: alig hetven éve a nyilasok és szimpatizánsaik még megosztoztak a méltóságuktól megfosztott foglyoktól elkobzott értékeken. Alig hetven éve a februári hajnal első sugarai negyvenezer halottra vetültek, amikor a kiéheztetett német és magyar katonák végső kiútként a budai várból való kitörés mellett döntöttek. Alig hetven éve abban a házban, amelyben ma tíz-húsz család éli mindennapjait, borzasztó dolgok történtek, olyan dolgok, amelyek beleivódnak a falakba, lemoshatatlanul, elfeledhetetlenül.

v_zs_0049.jpg

Kép: Váradi Zsófia

A harmadik állomás után az óriási, fényes Hold már nem békét, inkább megvetést sugárzott. Térey-nek igaza volt: nem élhetünk emlékezés nélkül. De ő is felteszi a kérdést: ha emlékezünk, hogyan élhetünk ezekkel az elviselhetetlenül nehéz emlékekkel? Ezt ki-ki maga döntheti el, miután Vecsei H. Miklós tolmácsolásában meghallgatta Térey szövegeit.

A séta megrázó és érzékeny témája miatt érdemes átgondolni, milyen céllal választjuk: itt nem a szórakozás, inkább a beavatás-beavatódás kerül előtérbe. Azoknak, akik Téreyhez hasonlóan vágynak a (közel)múlt megismerésére és befogadására, és úgy érzik, készen állnak a megrendítő tapasztalatok szerzésére, szívből ajánljuk ezt a sétát.

Budapest és a kávé

Mikor meghívtam egy kávészerető barátomat a Saly Noémi várostörténész vezette Talpig feketében elnevezésű tematikus sétára, még nem gondoltam, hogy ilyen korokat és tereket átívelő kultúrtörténeti programban lesz részem. 

Délután gyülekeztünk a Csarnok téren, ami ismerős lehet a corvinusos diákoknak: a Fővám téri Vásárcsarnok mellett található. Ekkor még nem értettük a helyszínválasztást, ám rögtön a séta elején kiderült: az egyik bérház aljában kávéház működött, és a csarnok nyitása előtt itt beszélték meg az árusok az aznapi árakat - tiszta kartell az egész.

b_v_179_1.jpg

Kép: Bera Viktor

Ha a kávéházakra gondolunk, rögtön az irodalom órán tanultak jutnak eszünkbe: irodalmi kávéházak, cigarettafüst, alkotás, Kosztolányi, Krúdy és társaik. Saly Noémi hamar eloszlatta ezt az romanticizált képet a fejekből: mindenki kávéházba járt Budapesten. A főváros virágzó kávéházi kultúrával rendelkezett, minden mesterségnek, szakmának volt saját helye. Ráadásul a kávéházakban lebzselés az összes társadalmi osztály sajátossága volt: itt hallgatták a híreket, olvastak újságot, ettek, kávéztak, dolgoztak, élték társasági életüket. Igazából az emberek a kávéházakban éltek. Ennek olyan prózai okai is voltak, mint a meleg, hiszen így nem kellett fűteniük otthon, ami akkoriban elég drága volt. 

A séta a Fővám téren, majd a Kálvin téren folytatódott. Meglepő, humoros, vicces és botrányos sztorik követték egymást, melyek természetesen mind a kávéházakból indultak. A sétavezető mesélt Budapest kialakulásáról, fejlődéséről, Pest és Buda ellentéteiről, a vásárokról, lóversenyekről, családi történetekről. Ennyi csavart és csattanót bármilyen hollywoodi film megirigyelne! 

Utunkat a Károlyi kert környékén folytattuk - errefelé szinte minden sarkon kávéház volt egyszer. Végül a klasszikus irodalmi kávéház sem maradhatott ki a programból, így a Centrál volt az utolsó állomás. Itt működött egy ideig a Nyugat szerkesztősége, és az egyik legrangosabb irodalmi kávéháznak számított: Ady Endrétől Tóth Árpádon és Aba-Novák Vilmoson át Nemes Nagy Ágnesig mindenki itt volt - írók, költők, képzőművészek, tudósok, mecénások bázisa.

Tudtad, hogy külön kávéháza volt a pénzért felbérelhető bírósági tanúknak, a sakk klubnak vagy a bolgár kertészeknek? Vagy, hogy a New York kávéház fénykorában több száz különböző napi újsággal szolgált vendégeinek?

Ha a kávén túl érdekel Budapest története, titkai, legjobb történetei, mélységei és magasságai, akkor itt a helyed ezen a sétán, melyet nem mellesleg az egyik legszakavatottabb várostörténész, Saly Noémi tart. 

Ha felfedeznéd Budapest titkait - tematikus fővárosi sétaajánló a Hosszúlépés. Járunk? kínálatából Tovább
Hibázom, tehát vagyok - Válaszd az önegyüttérzést! 

Hibázom, tehát vagyok - Válaszd az önegyüttérzést! 

pexels-cottonbro-4827500.jpg

Ha valaki mást látunk szenvedni, hibázni, kételkedni önmagában, sokszor nem okoz gondot felismerni a negatív érzéseit, és megértést, kedvességet, elfogadást nyújtani számára. De mi történik, ha mi kerülünk nehéz helyzetbe vagy hibázunk? Nektek is ismerős, hogy szinte automatikusan átkapcsolunk egy kritikus, ítélkező, leértékelő módba önmagunkkal szemben? Ez negatív hatást gyakorol a mentális jóllétünkre, és megelőzhető. A Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársa, Illés Eszter pszichológus összegyűjtötte, hogyan tudunk az önegyüttérzés útjára lépni.

2020.10.14. Írta: Illés Eszter vendégszerző, borítókép: cottonbro, Pexels

A tökéletességre való törekvés, más néven perfekcionizmus nagyon gyakori jelenség az életünkben. Arra késztet, hogy folyamatosan magas, olykor irreális, könyörtelen mércék mentén teljesítsünk, értékeljük megjelenésünket, kapcsolatainkat, akár teljes személyünket. Ha pedig nem tudunk megfelelni ezeknek a belső vagy külső, vélt vagy valós elvárásoknak, hibázunk, és számos negatív érzést élünk át. Szégyen, szomorúság, düh, csalódottság egyike vagy kavalkádja kínozhat bennünket. Ezeket gyakran egy belső, kritikus, büntető hang megszólalása váltja ki, ami olyasmiket mondhat nekünk, hogy: „De hülye vagy.” vagy „Látod, hogy kevés vagy te ehhez?” vagy „Mit akarsz te ezzel a külsővel?”.  Hamarosan megjelenő A legtökéletesebb podcast című beszélgetésünkben többet megtudhattok a perfekcionizmus jelenségéről, kialakulásáról és a vele való megküzdésről.

A hibáinkkal, tökéletlenségeinkkel, sikertelenségeinkkel való szembenézés, megbarátkozás egyik hasznos, előrevivő formája az önegyüttérzés gyakorlása. Különbözünk abban, hogy ki mennyire kapott kora gyermekkorában mintát a gyengédségről, gondoskodásról, megnyugtatásról, amelyből ez a készségünk kifejlődött. Jó hír azonban, hogy bármennyire is erős vagy gyenge ez a pszichés izmunk, képesek vagyunk fejleszteni.  Miért ne erősíthetnénk magunkban azt a részt, amely nemcsak másoknak, de magunknak is képes megadni a támogatást?

Miről szól az önegyüttérzés?

Együttérezni magunkkal annyit jelent, hogy odafordulunk magunk felé, és megértő, kedves, figyelmes belső viszonyulást kezdeményezünk önmagunkkal azokban a helyzetekben, amikor hibázunk, valamilyen nehézséggel küzdünk, vagy hiányosságainkkal szembesülünk. Nem azt jelenti, hogy elhárítjuk a felelősségünket, hogy elkényeztetjük önmagunkat, hogy lustává válunk, hogy bagatellizálunk fájó tapasztalatokat. Amikor kedvesek vagyunk önmagunkkal, tudatában vagyunk annak, hogy hibáztunk, hogy másképp is viselkedhettünk volna, hogy vannak hiányosságaink, azonban elfogadóak tudunk maradni ezekkel a tapasztalatokkal szemben, és nem bántjuk magunkat miattuk.  Sokat nyerhetünk ezzel: a szorongás csökken, oldjuk a lehangoltságot és fokozzuk az általános jóllétünket.

E készségünk nevesítője, Dr. Kristin Neff az alábbiak mentén fejti ki az önegyüttérzés fogalmát:

Önmagunkkal szemben tanúsított kedvesség (self-kindness) versus önbírálat (self-judgement)

Akkor is képesek vagyunk önmagunkhoz melegséggel, megértéssel, szeretettel, elfogadással odafordulni, amikor botladozunk, hibázunk, szenvedünk, alkalmatlannak érezzük magunkat. Ahelyett, hogy ignoráljuk a fájdalmunkat, negatív érzéseinket, vagy éppen önmagunkat kritizáljuk, elítéljük.

Példa: „Lehet, hogy ez a ZH gyengébben sikerült, de ez volt az első az életedben. Megkérdezheted az oktatót, hogy mi volt a helyes válasz azokra a kérdésekre, amiket nem tudtál. Legközelebb együtt készülhetsz a csoporttársaiddal, így akár kölcsönösen segíthetitek egymást.

versusLátod, hülye vagy a matekhoz. Teljesen feleslegesen jelentkeztél erre a szakra, ki fogsz bukni.” 

Közös emberi természet (common humanity) versus elszigeteltség (isolation)pexels-polina-zimmerman-3958420.jpg

Kép: Polina Zimmerman, Pexels

Emberi természetünk része a tökéletlenség, a hiányosságok, a hibázás, melyekre életünk nehéz helyzetei emlékeztetnek bennünket. Mindnyájan tapasztalunk az életünkben kudarcokat, amikor alkalmatlannak érezzük magunkat. Ha azonban abba a csapdába esünk, hogy úgy látjuk, csak mi küzdünk nehézségekkel, a mi akadályainkat mások sokkal könnyebben vennék, átéljük az elszigeteltség érzését, és még inkább leértékeljük önmagunkat. 

Példa: „Másoknak sem mindig könnyű a gólyalét. Lehet, hogy ők sem merik kimutatni a félelmeiket, bizonytalanságaikat. Új oktatási rendszer, új emberek, új város. Az embernek idő kell, hogy megtalálja az egyensúlyt, amikor ennyi minden változik körülötte.”

versus „Itt mindenki olyan magabiztos. Csak te vagy ennyire nyomi, hogy nem bírsz egy havert sem összeszedni.” 

Jelentudatosság (mindfulness) versus túlzott azonosulás (overidentification)

Az érzelmeink tudatosítása, átélése úgy, hogy tudunk távolságot tartani az élménytől. Képesek vagyunk érzéseinkre, gondolatainkra pillanatnyi, múló állapotokként tekinteni, amelyekből nem vonunk le leértékelő következtetéseket a személyünket illetően. 

Példa: „Összezörrentél a barátoddal. Természetes, hogy a hozzánk legközelebb álló emberekkel is vannak konfliktusaink. Érdemes átgondolnod, hogy higgadtan mit mondanál neki, mire kérnéd."

versus „Látod, kiállhatatlan vagy, miattad lett veszekedés. Ne lepődj meg, ha ezek után távolodni kezd majd tőled.”

Az önostorozás csapdája

Gyakran azért ostorozzuk magunkat, mert azt gondoljuk, hogy ezzel motiváljuk magunkat a változásra. Sokszor ez a viszonyulás nem is tudatosul bennünk, hiszen ez az, amit megtanultunk gyermekkorukban. Talán még úgy is érezhetjük, hogy ez a szigor nagyobb fegyelmet eredményezett, és korábban sikerhez juttatott. Hosszútávon ez a hozzáállás azonban lelkileg kimeríthet. A szigorú kritikusunk érzések szintjén például szorongást, félelmet, dühöt, szomorúságot kelthet. Kiválthat kellemetlen testi érzeteket is, például szorítást a gyomorban, mellkasban, felgyorsult szívverést, fejfájást, feszültséget a vállakban. Viselkedési szinten pedig lehet, hogy elkerülünk bizonyos helyzeteket, elszigetelődünk másoktól, káros szenvedélyekkel próbáljuk nyugtatni magunkat, vagy a sikertelenséget, a hatékonyság hiányát tapasztaljuk. Ha bátorítani szeretnéd magadat, találd meg a baráti hangot önmagaddal! A támogatás sokkal nagyobb erőt ad, mint az ítélkezés, a leértékelés. 

Kezdj el gyúrni az önegyüttérzésre!

Próbáld ki Kristin Neff önsegítő gyakorlatait a kedves, önegyüttérző belső hangod megerősítése céljából. Ne feledd, olyan készségedről lehet szó, amelyet ritkán vagy még sosem használtál. A lenti praktikák így nem csodaszerek, gyakorlással fejtik ki jótékony hatásukat.

Enyhítsd a kritikus belső dialógusaidat kedvességgel

1. Azonosítsd amikor kritikus vagy magaddal. Ha nehéz észrevenni, próbáld megfigyelni, milyen amikor rosszul érzed magad. Milyen gondolataid vannak magaddal kapcsolatban? Milyen érzést keltenek benned? Milyen hanglejtéssel szól hozzád a belső hang?

kg_1_1.jpg

2. Igyekezz csillapítani ezt a kritikus hangot. Keresd a hozzáférést az együttérző hangodhoz, és hangosítsd őt fel.

Például ezt mondhatod a kritikus, belső hangnak: „Csalódott és szomorú vagyok, nem szeretném hallgatni, ahogy bántasz. Megnyugtatásra vágyom.”

3. Mit mondana neked a barátságos hangod? Ha nehéz így szavakat találni, képzeld el, mint mondanál, ha egy kedves barátod lenne most a helyedben? Kiegészítheted, megerősítheted ezt az újfajta, belső monológot önmagad „átölelésével” a következő gyakorlat alapján.

kg_2_1.jpg

„Baráti ölelés” magamnak 

A fizikai érintés aktiválja idegrendszerünk azon részét, amely az önnyugtatásért felel. Ezért tud jól esni egy szeretett személy ölelése, simogatása. Magunknak is adhatunk ilyen gyengéd, nyugtató érintéseket, még ha ez elsőre bizarrul is hangzik. A testünk reagálni fog erre a gondoskodásra. Az érintés hatására oxitocin nevű hormon szabadul fel az agyban, mely csillapítja a fájdalmat, enyhíti az érzelmi, de akár a szív- és érrendszeri distresszt is. Mindenkinek van egy gyermeki része, akinek főleg a nehéz időben szüksége van szeretetre, a felnőtt részünk is így tud magabiztos és hatékony lenni. 

Vegyél néhány mély lélegzetet, és tedd az egyik tenyeredet a szívedre vagy a mellkasodra! Érezd a tenyered gyengéd nyomását, kezed melegét a mellkasodon. Ha jól esik, mozgasd a kezedet körkörösen, és add át magadat az érzésnek. Maradj vele, amíg jól esik. Ha nem szívesen teszed a kezedet a szívedre, hasonló módon megérintheted a hasadat, vagy simogathatod a karjaidat. Finoman összekulcsolhatod a kezeidet az öledben, és hagyhatod, hogy az ujjaid cirógassák a kézfejedet. Azzal az érzéssel próbáld megérinteni magadat, mintha egy kisgyermeket, csecsemőt simogatnál. Figyeld meg hogy hat rád, milyen testi érzeteket, érzelmeket tapasztalsz.

Indulj el önmagad irányába! Ezen az oldalon és itt találsz még több önegyüttérző gyakorlatot.

Hibázom, tehát vagyok - Válaszd az önegyüttérzést!  Tovább
Hova menjek alapképzés után? - A CEMS kettős diploma nyújtotta lehetőségek

Hova menjek alapképzés után? - A CEMS kettős diploma nyújtotta lehetőségek

b_v_171.jpg

Nemzetköziség, gyakorlatorientáltság és kiválóság. Ez jellemzi a CEMS felsőoktatási programot, ami évről-évre a Financial Times ranglistáján a legjobbak között szerepel. Több mint 70 olyan vállalati partnerrel dolgozik együtt, mint a Coca-Cola, a Google és a Facebook. A CEMS nyújtotta lehetőségekről, nagyvállalatok szerepéről és a mesterképzés helyes megválasztásáról Szántó Richárdot, a Corvinus Egyetem dékánját, a CEMS program akadémiai igazgatóját kérdeztük.

Írta: Belayane Najoua, borítókép: Bera Viktor

  • Mik a legfontosabb jellemzők?
  • Hogyan épül fel a karriert segítő mentorprogram?
  • Milyen az élet a CEMS Club-ban?
  • Milyen előnyökkel indul egy CEMS-es diák a munkaerőpiacon?

Korábbi cikkünkben a CEMS felépítéséről, tárgyairól, a jelentkezés feltételeiről és menetéről, valamint a kötelező külföldi félévről és szakmai gyakorlatról is olvashatsz.

Mi az a három jellemző, ami először eszébe jut a CEMS programról?

Nemzetköziség, gyakorlatorientáltság, kiválóság. Ebben a globális szövetségben összesen harminchárom üzleti iskola és több mint hetven multinacionális vállalat vesz részt a világ összes kontinenséről. A hetven vállalat nagyon aktív a képzésben, gyakorlati látásmódot és számos olyan programelemet biztosít, ami felkészíti a hallgatókat az CEMS utáni szakmai életre. Az alapítás óta (1988) szinte mindig a top tízben volt a program a Financial Times rangsora szerint, ami világszinten egy óriási elismerésnek és diploma biztosítéknak minősül.

cemas_1.jpg

Milyen programokban vehetnek részt a hallgatók? 

Az egyik különlegessége a programnak, hogy minden CEMS-es egyetemen van egy CEMS Club, amelyet a diákok működtetnek, és ezek globális hálózatot alkotnak. Ha valaki ebbe bekerül, akkor olyan kapcsolatokra tehet szert, amik nagy segítséget nyújthatnak a jövőben, akár szakmai, akár más téren. A hallgatói programok nagy részét is a CEMS Club szervezi,  ilyen például a Rotation Dinner, amikor a diákok több multinacionális vállalat képviselőivel beszélgethetnek egy vacsora keretében. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vacsora során a hallgatók minden egyes fogásnál más asztalhoz ülnek, így az összes vállalati küldöttel van lehetőségük egy informálisabb beszélgetésre.

Budapest kitüntetett hely a CEMS-es diákok életében, ugyanis évről-évre itt szervezik meg a karrierfórumot. Ilyenkor a világ minden tájáról érkeznek diákok, hogy a legfontosabb multinacionális vállalatok állásajánlatai közül válogassanak. Képességfejlesztő szemináriumoknak, állásinterjúknak és kötetlen beszélgetéseknek ad helyet a fórum.

Hogyan épül fel a mentorprogram? 

A mentorprogramban az alumnik párokat alkotnak a hallgatókkal és végigkísérik őket nemcsak a CEMS-es éveken, hanem a mesterképzés utáni karriertervezésben is. Mivel a mentorok is CEMS-es diákok voltak, könnyen tudnak válaszolni a diákok kérdéseire, kihívásaira és kívánságaira. Ezek a kapcsolatok nagyon erősek lehetnek és több év távlatában is megmaradhatnak. Az alumnik segítik őket, például, ha egy álláslehetőség nyílik az ő cégüknél, akkor tanácsokat adnak, hogy miként lehetne sikeresen megpályázni.

Mennyire erős a CEMS-esek közötti kapcsolat világszinten?

Nagy az összetartás nemcsak lokális, de globális szinten is, amit a mi diákjaink is kihasználnak. A program egyik legnagyobb értéke a több mint tízezer tagot tömörítő alumniközösség. Mivel a legtöbb nagyvárosban vannak CEMS-esek, vagy olyanok, akik már végeztek a programban, a világ szinte bármely pontján ki lehet használni, ha valaki benne van ebben közösségben.

Milyen előnyei vannak egy CEMS-es exdiáknak a magyar és a globális munkaerőpiacon ?

A vállalati partnereknek a CEMS diploma biztosítékot jelent, és sok helyen a volt CEMS-es diákok automatikusan megugranak egy-két szintet az interjúztatás során. A multinacionális vállalatok HR-esei ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a CEMS programot végzett diplomások képesek komplexen kezelni a problémákat, és rájuk lehet bízni komolyabb döntéseket is. Emellett a CEMS a szakmai életben egy brand, ami jól cseng a felsőoktatási és a munkaerőpiacon egyaránt. Amit nagyon fontos kiemelni, hogy az összes CEMS-es diák önéletrajza bekerül egy adatbázisba, amit a partnercégek HR-esei rendszeresen néznek, mikor egy-egy állás felszabadul az adott multinacionális vállalatnál.

t_t_0015.JPG

Kép: Taxner Tünde

Egy végzős hallgató szemszögéből nézve miért jobb egy CEMS képzés, mint egy másik, általános mesterképzés?

1. A jó hír, hogy nem kell választani! Nem kell egyikről sem lemondani, hiszen a CEMS egy kettős diplomaprogram, tehát, ha a hallgató kiválaszt egy Corvinusos üzleti mesterképzést, akkor amellett tudja elvégezni a CEMS-et. A CEMS-es közösségben nagyon sokszínű emberek vannak: vannak diákok pénzügyi képzésről, vezetés és szervezés képzésről de a vállalkozásfejlesztés, a marketing és a logisztika sem ritka.

2. Egy másik döntő érv lehet a CEMS mellett, hogy ha a hallgatót Magyarországra kötik személyes családi szálak, akkor sem kell lemondania a nemzetköziségről. A kötelező szakmai gyakorlat külföldön van, illetve egy félévet külföldön kell töltenie a hallgatónak az általa választott partnerintézményben. 

3. Harmadikként pedig a költségeket mondanám. Vagyis azt, hogy nincsenek költségek. A Corvinuson nem kell külön fizetni a CEMS programért, míg más CEMS-es intézményekben akár 30-40 ezer eurót (10-145 millió forintot) is elkérhetnek a képzésért.

A CEMS tehát kiváló lehetőség azon hallgatók számára, akik nyitottak a nemzetközi környezetre, a gyakorlatias oktatást részesítik előnyben, és akik el tudják képzelni a jövőjüket olyan multinacionális vállalatoknál, amelyek tevékenysége a globális piac egészére kihat.

Hova menjek alapképzés után? - A CEMS kettős diploma nyújtotta lehetőségek Tovább
Taroltak a Netflix és az HBO sorozatai az Emmy gálán

Taroltak a Netflix és az HBO sorozatai az Emmy gálán

5 sorozatot ajánlunk, elsőként az HBO GO-ról

pexels-lucas-pezeta-2398354.jpg

Amióta az olyan streaming felületek, mint az HBO-GO vagy a Netflix megjelentek a nappalinkban, kiemelkedő sorozatokat élvezhetünk reklámok és várakozási idő nélkül. Idén is kimagaslóak az HBO által gyártott sorozatok, és ez az Emmy-jelölések számán is meglátszik: 107 jelölést zsebeltek be idén. Összegyűjtöttünk nektek olyan sorozatokat, melyek a magyar HBO-GO felületén elérhetőek, és nagyot taroltak az amerikai televíziós díjátadón.

Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Lucas Pezeta, Pexels

Watchmen

Sci-fi, Dráma

Az idei év legjobb minisorozatáért  Emmy-díjat nyert a DC-képregényre épülő sorozat. A történet középpontjában a kétarcú Angela áll, aki a szuperhősök számára tiltott városban nem csak rendőrként és családanyaként éli mindennapjait, hanem éjjel, álarcban lép fel a bűnözők ellen. Angela karakterét játszó Regina King kiemelkedő alakításáért otthonában vette át a legjobb mini sorozatban szereplő színésznő díjat. A Watchmen összesen 11 díjat nyert el a 26 jelölésből, mellyel az elmúlt idők egyik legkiemelkedőbb minisorozatának tudható be.

image_2.png

Utódlás

Dráma

A pénz és a hatalom fontos mindenki számára, de a Roy család gyermekeinek ez sem elég, nekik minden kell. Vajon meddig megy el egy hataloméhes ember, hogy megkaparintsa a családfő médiabirodalmát? Mi történik, ha egy családon belül minden egyes tag ilyen ambíciókkal áll a világhoz? Ilyen feszegető és bicskanyitogató emberi játszmákat mutat be az Utódlás című sorozat. Egy kiemelkedő drámáról van szó, tele fordulatokkal- nem hiába díjazták Emmy-vel a sorozat rendezőjét, férfi főszereplőjét, férfi mellékszereplőjét, és a Televíziós Akadémia szerint az Utódlás a legjobb drámasorozat 2020-ban.  

Eufória

Dráma

Ez nem a megszokott tinisorozat, ahol jön a sárga iskolabusz, és mindenki bálkirálynő szeretne lenni. A történet központjában Rue áll, aki apja elvesztése után drogfüggővé vált, és keresi a helyét, mind az iskolában, mind az életben. Hamar felkavarja az érzéseit az újonnan a városba érkezett, titokzatos Jules. A sorozat nyíltan feszeget olyan témákat, mint a droghasználat, a szexuális erőszak és a szexuális hovatartozás. A dráma különleges kosztümdizájnjai és sminkjei tökéletesen átadják a Z-generáció pörgős világának hangulatát. A Disney Channelről ismerős Zendeya csodálatosan teremti meg a komplex tinilány karakterét. Kiemelkedő alakításával történelmet is írt, hiszen mindössze 24 évesen bezsebelte a kategória legjobb női főszereplőjének járó Emmy-díjat.

pexels-cottonbro-5082582_1.jpgKép: cottonbro, Pexels

Megszállottak viadala

Thriller, Krimi

Egy pszichopata gyilkos és egy papírokat tologató titkosszolgálati alkalmazott. Villanell és Eve korántsem hasonlítanak egymásra, hiszen az egyikük pénzért öl, és élvezi a munkája által biztosított luxus életet, amíg a másik csak álmodik egy íróasztaltól elszakadt munkáról. Útjaik összeérnek, és kérdésessé válik, hogy valójában ki üldöz kit. A történet adta feszültség részről részre fokozódik, és a nézők közelről fürkészhetik, hogy mi zajlik egy pszichopata agyában. A két kiemelkedő női főszereplő, Jodie Commer és Sandra Oh játékukkal kiérdemelték a legjobb dráma sorozatban nyújtott női főszerepért járó Emmy-jelölést.

Ez minden, amit tudok

Dráma

A sorozat egy ikerpár kapcsolatát mutatja be, melynek egyik tagja paranoid skizofrén, ami az abuzív gyermekkor után még egy szívfacsaró pontot jelent a testvérpár életében. Sorsuk már a kezdetektől fogva nehéz volt, így a történet ízig vérig dráma, és nem a legkönnyedebb minisorozat az HBO-GO repertoárjában. A nagyközönség Hulk szerepében ismerte meg Mark Ruffalot, aki mindkét karaktert tökéletesen képernyőre vitte. Alakításai meghozták számára a jól megérdemelt legjobb férfi főszereplőért járó Emmy-díjat.

Taroltak a Netflix és az HBO sorozatai az Emmy gálán Tovább
Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei

Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei

pexels-fauxels-3183183.jpg

A magyar szervezésű, idén online megrendezett jövőfesztivál változatos programjából kiválasztottuk azt a hét legütősebb előadást, amiből mindannyian magunkkal vihetünk egy-egy mondatot. Gondolkodjuk el együtt a technológia és az ember viszonyáról, a klímaszorongásról és a vegánságról!

2020.09.22. Szerkesztette: Taxner Tünde, borítókép: fauxels, Pexels

Táplálkozás & környezet

 

Vannak olyan ételek, amik vegánok és egészségesek, akkor etikus-e részünkről más élőlényeket, akik érzelmekkel, intelligenciával rendelkeznek, elnyomni, kihasználni, elpusztítani? - Bergovecz László (Magyar Vegán Egyesület elnöke)

Húsba vágó tények

A Cápák között című gazdasági valóságshow zsűrijeként ismert, szókimondó sertésmogul, Moldován András és a magyar veganizmus szószólója, Bergovecz László napjaink aktuális témája felett mérkőztek meg egymással. A klímaszorongás kapcsán előtérbe került a növekvő húsipari termelés, az ipari állattartás és a húsevés korlátozása, sőt akár teljes elhagyása is. Nem kell mindent megennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk - ez az alapfeltevés. Ha ezt nem lehetne megcsinálni, nem lenne értelme veganizmusról beszélni. Azonban a Földön élő növekvő mennyiségű embert valamilyen módon élelmezni kell, és a nagy mennyiségű fehérje előállítása is fontos. „Etikus-e akkor gyilkosnak nevezni azt a kilencéves gyönyörű szőke kislányt, aki boldogan szalad be a gyorsétterembe, hogy egy csirkefalatot ehessen?” - tette fel a kérdést Moldován András. Lehet-e a megoldás a jövőben a szintetikus, laboratóriumokban előállított hús?

Írta: Mohos Lilla

 

A klímaváltozás egy az emberiség nagy problémái között. Fontos, mindenki erről beszél, de szükséges, hogy arányosak legyünk és más problémákkal is foglalkozzunk. - Dr. Bjørn Lomborg (klímakutató)

Téves riasztás - Hogyan lehet ésszerűen küzdeni a klímaváltozás ellen?

pexels-markus-spiske-2990613.jpg

Kép: Markus Spiske, Pexels

A Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatója, egyben a Koppenhágai Üzleti Főiskola tanára és a Consensus Center alapító igazgatója előadásában arról beszélt, hogy milyen lépésekkel lehet hatásosan küzdeni a klímaváltozás ellen. Bevezetőként adatokkal alátámasztva érvelt amellett, hogy a klímaváltozás okozta pánik részben alaptalan. Például statisztikai idősorok adatai alapján egyre kevesebb ember hal meg környezeti katasztrófák következtében. Ám a szegényebb rétegek e tekintetben is hátrányos helyzetben vannak, emiatt kiemelten fontos kérdés az emberek kiemelése a szegénységből. Ez sokszor a CO2 kibocsátás csökkentésére való törekvésekkel ellentétes, ugyanis egyes esetekben a megdrágult energiaárak miatt még rosszabb helyzetbe kerülnek, ahonnan a fejlődés szinte elérhetetlennek tűnik. A megoldást a professzor egyrészt az innovációban látja, ami lehetővé teszi, hogy a környezetbarát energiát olyan olcsó áron lehessen beszerezni, hogy mindenki azt akarja majd használni.

Másfelől, Bjørn Lomborg szerint a vezetőknek kevesebbet kellene a változásról beszélni, és többet cselekedni. Fontos arra is figyelni, hogy a nem csak a klímaváltozásnak, de az ellene való fellépésnek, a klímapolitikának is költségei vannak. Ezért egy olyan egyensúlyi pontot érdemes keresni, ahol a társadalmi költségek viszonylag alacsonyan tarthatók, és a klímapolitikában is érvényesülő, csökkenő határhaszon elvét szem előtt tartják. Racionálisan tekintve a klímaváltozás hatására mutatkozó pánik az előadás alapján egyáltalán nem szükséges, sőt, inkább káros, mert pánikból nem születnek jó döntések. Ám a megfontolt, okos fellépés intézményi szinten szükséges a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.

Írta: Kovács Anna

Technológia & ember

 

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne lenne szükség a színészekre. Ugyan megformálható egy olyan virtuális karakter, amely 99%-ban úgy funkciónál, mint egy színész, de az emberi tényezőt nem lehet helyettesíteni semmilyen technológiával. - Eszenyi Péter (grafikus, kreatív igazgató)

A számítógépek ejtik rabul a filmkészítést?

Eszenyi Péter olyan filmek vizuális effektusait készítette, mint például a Szárnyas fejvadász és a Galaxis őrzői. A Computer Generated Images (CGI) technológia számítógép által készített grafikákat jelent. A számítógépek és a technológia fejlődésével lehetőség van arra, hogy tökéletes vizuális effektekkel már a forgatás napján elvarázsolják a színészeket, és ezzel a filmkészítők rengeteg pénzt és energiát tudnak spórolni. Viszont felmerül a kérdés, hogy ilyen tökéletesre fejlesztett technológia mellett szükség van-e még színészekre? A digitális utómunka hasznos dolog, hiszen az utólag észlelt hibákat orvosolni lehet. Azonban elővigyázatosan kell alkalmazni a számítógépek adta technikákat, hiszen minél több technológia van egy filmben, annál jobban felfedezhető rajta az idő múlása. 

Írta: Hegedüs Kata

 

Különbséget kell tennünk aközött, hogy mire képes az AI, és hogy mit gondolunk arról, hogy mire képes. - Dr. Sara Polak (AI-szakértő)

Mosolygó robotok

pexels-thisisengineering-3861969.jpg

Kép: ThisIsEngineering, Pexels

A mesterséges intelligencia (AI: Artificial Intelligence) a kutatók és a Brain Bar előadói, Dr. Sara polak AI-szakértő és Zoltán Szaleczki innovációs menedzser szerint is nagyobb lehetőséget, mint kockázatot rejt. Miért félnek mégis annyian tőle? Legtöbb esetben az a félreértés okozza az AI-t elutasító magatartást, hogy nem tudjuk pontosan, jelenleg mire képes. Ezen túlmenően sokan összekeverik a mesterséges intelligenciát a számítógéppel készített grafikával (CGI: Computer Generated Images), ami szintén nem javít a megítélésen. A jövőben még többször hallhatunk majd mesterséges intelligencia által vezérelt innovációról, de már ma is aktívan foglalkoznak ezzel, például a bankszektorban. Érdemes lenne az oktatásba is beépíteni a témát, hiszen nem a szektor fejlődési sebessége szab gátat az alkalmazásnak, hanem az emberek adaptációs és bizalmi képességei.

Írta: Szabó Judit

 

Üzlet & személyiség

 

Mindig légy önmagad, és ne változz meg semmiért és senkiért! - Nancy Poleon (personal branding szakértő)

A márka te magad vagy. Az arculata pedig az a kép, amit láthatóvá teszel a külvilág számára.

Mindenkinek van saját márkája. Mindaz amit a szüleink, barátaink, ismerőseink és az ismeretlenekből álló külvilág lát, teszi a márkánkat valódivá és egyedivé. A saját márka építésének egy fő kérdése van: Mit akarok láthatóvá tenni magamból? Mit akarok láthatóvá tenni a történetemből? Mindenkit a saját története tesz egyedivé és megismételhetetlenné. Ha saját márkát akarsz építeni, akkor döntsd el, hogy milyen úton mutatod meg a történetedet. Lehet az az írás, a tánc, a főzés, a festészet vagy bármi. A lényeg, hogy legyen egy pontos irány. Az emberek nem szeretik, ha egy arculat napról-napra változik.

Írta: Belayane Najoua

 

Biológia & vallás

 

Mindannyiunknak megvan a képessége arra, hogy megváltoztassuk az elménket, és azt, hogy hogyan reagálunk a világra. - Dr. Hannah Critchlow (agykutató)

Neuronok vagy szabad akarat?

pexels-chokniti-khongchum-2280568.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Azok az alapvető kérdések, hogy rendelkezünk-e szabad akarattal, befolyásolni tudjuk-e a saját életünk alakulását, vagy pedig biológiai kódolásunk határoz meg minket, évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget. Az agy felépítése azonban sokat elárul viselkedésünkről és tulajdonságaink, döntéseink hátteréről. Az idegrendszer működésének kutatása válaszokat adhat például arra a kérdésre, hogy meg tudjuk-e változtatni a személyiségünket. A cambridgei kutató szerint az agyi pályák rugalmas alakulása miatt, ha nem is teljes mértékben és könnyedén, de lehetséges a változás.

Írta: Taxner Tünde

 

A tudomány önmagában nem mondja meg nekünk, hogy mit tegyünk, csak azt, ami létezik. (…) Ez teszi a tudományt hiányossá. A tudomány csak az értékekkel együtt tesz bennünket képessé arra, hogy megmondjuk, mit kell tennünk. - David Sloan Wilson (evolúciókutató)

Evolúció versus vallás 

Az élet és a sikeres létezés értelme az emberiség megjelenése óta foglalkoztatja a társadalmat, és folytonos vitákat szül a tudomány és a vallás alapvető nézeteivel kapcsolatban. A tudomány vagy a vallás ad-e választ az élet értelmére? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a csoportszelekció és vallás? Létezhet egyszerre több igazság? Ezek és hasonló kérdések merültek föl Köves Slomó ortodox rabbi és David Sloan Wilson evolúciókutató beszélgetése során, ahol Wilson kifejtette, hogy nem csak egy tudományos igazság létezik, hanem egyszerre nagyon sokféle. Az evolúció és a vallás pedig nagyon fontos kiegészítői egymásnak, hiszen a vallás biztosítja a csoportokon belül a kooperációt, ami segíti a túlélést.

Írta: Keresztes Viola

Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei Tovább
Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

kastelyok_pic1.jpg

Szerelem, politika, modernizáció, katonák: kulcsszavak, amik a kastélyokról eszünkbe jutnak. Magyarországon több száz kisebb-nagyobb főúri rezidencia található. Az országot járva olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, amik kirakósként mutatják be a múltat. A múltat, mikor még lakájok öltöztették a főurat, mikor még legyező takarta el az arcokat és gyertyaláng kísérte a táncokat. Repüljünk vissza az időben, hiszen nincsen jobb, mint egy kastélytúra az őszi falevelek tengerében.

Írta: Belayane Najoua

kastely_terkep.jpg

Régi korok diszkója, kávézója, könyvtára, otthona és titkos pincék őrzője. A nagymúltú kastélyok nemcsak egy-egy nemesi család otthonaként szolgáltak, hanem a társadalmi és politikai élet központjaként is nagy szerepük volt. Fontos politikai döntések, társadalmi elköteleződések és életre szóló szerelmek helyszíne, ami még ma is ámulattal tölti el az embereket. Melyik lány ne álmodozott volna egy igazi nagyúri bálról, ahol a habos-babos ruhákban táncolva kibontakoznak az első románcok?

A kastélyok nem vesztették el fényüket, sőt, a 21. században még érdekesebbé váltak. Felfedezhetjük bennük a múlt emlékeit, hallhatjuk, ahogy az egykori zenebona betölti a tánctermet, és elképzelhetjük a falai között zajló életet. A nemrég felújított kastélyok a jelenbe is bepillantást nyújtanak - a jelen és a múlt ötvözése nemcsak az épületekben érezhető, hanem az autentikus, ám modern eszközökkel megrendezett programokban is. Fedezzük fel együtt Magyarország néhány kastélyát, amik nemcsak, hogy túlélték az idő próbáját, de biztosabban állnak, mint valaha! 

Brunszvik-kastély - Martonvásár

img_2989.jpg

Történet: Brunszvik Antal, a kastély megálmodója Mária Teréziától kapta a grófi rangot és a birtokot is. A 18. századi kastély kezdetben barokk stílusú épület volt, amit később építettek át klasszicista, majd neogótikus stílusban (forrás). A Brunszvik család fennhatósága után egy rövid ideig József főherceghez, majd Dreher Antalhoz került. A háború után Budai Aurél tervei szerint újították fel, és azóta a Tudományos Akadémia kezelésében áll. A kastély mellett található az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja is. 

Egyediség: A kastély körül egy több mint 70 hektáros angolkert található, ahol nyaranta és kora ősszel hangversenyeket tartanak. A zene nem is áll messze a kastély történetétől, hiszen Beethoven nagyon jó barátja volt a Brunszvik családnak. Ma egy Beethoven múzeummal emlékeznek a zeneszerzőre, aki nemcsak az Appassionata szonátát ajánlotta fel a család nőtagjainak, hanem a múzeumban megtekinthető leveleiben is csodálatát fejezte ki a hölgyek iránt. (forrás)

#angolpark #beethoven #neogótika

egyenes_kastely.jpgAndrássy-kastély - Tiszadob

Történet: A 19. században épült épületet a kastélyok kastélyának is hívhatjuk. Számos stílust és más kastélyok jellegzetes vonásait is magába foglalja. Amint meglátjuk, eszünkbe jut a Vajdahunyad vára. A tervező, Meinig Artúr célja pontosan ez volt: a magyar romantika elemeit akarta ötvözni. A Vajdahunyad várán kívül még a királyi Törcsvárt, a brassói Katalin bástyát és az angliai Knole kastélyt is megidézi. Az első világháború után a feldühödött nép szinte az egész rezidenciát kifosztotta. Később állami kézbe került, így többek között katonai kórházként és gyermekotthonként is működött (forrás).

Érdekesség: A kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablaka van. A mendemonda úgy tartja, hogy ez a 365 ablakszem már látta Erzsébet királynét is, ahogy a pompás angol-francia parkban a rózsalugasokat csodálta. (forrás)

#Erzsébetkirályné #többszázévestölgyfák #labirintus

L'Huillier-Coburg-kastély - Edelény

Történet: A 18. század elején épült kastély fénykora csupán egy századig tartott. Az építtető unokája, Ludmilla végezte a legnagyobb átalakításokat a kastélyon. Miután hitbizománnyá alakult a birtok, a Coburg család már csak gazdasági célok miatt tartotta fenn, így lassú pusztulásnak indult. Mint oly sok másik kastélyra, erre is a 21. században figyelt fel a turizmus, így a felújításoknak köszönhetően ma már a régi pompájában nézhetjük meg (forrás).

Érdekesség: A kastélyhoz egy Holt-Bódva sziget is tartozik, amire egy kis franciakertet (amit később angolkerté alakítottak) építettek.  A sziget később több funkciót is betöltött, de ma már őshonos növényeknek és állatoknak ad otthont.

#kastélysziget #narancsház #neobarokk

Schossberger-kastély - Tura

Történet: A 19. században épült kastélyt sokan az “Operaház kistestvéreként” is ismerik, ami a Scholtz Róbert által megalkotott belső díszítőfestéseknek köszönhető. A Schossberger család előszőr nyári lakként, később pedig állandó lakhelyként használta  az épületet. Miután ifjabb Viktor báró, az építtető fia is elhunyt, a kastély magára maradt. A 20. században a német és orosz hadsereg használta, majd pedig iskolaként szolgált. Jó pár évtizeddel később került megint a reflektorfénybe, és ma már újra a régi pompájában tündököl  (forrás).

Érdekesség: A földszinten található világítóablakok és tükrök olyan mérnöki pontossággal vannak elhelyezve, hogy ablakok híján is természetes fény világítja be a helyiséget. A természetes palát, ami a kastély tetejét borítja, egyenesen Franciaországból szállították hazánkba.

#loirementistílus #fénycsapda #pálmaház

Esterházy-kastély - Fertőd

kastelyokpic5.jpg

Történet: A 18. században épült barokk-rokokó kastély Magyarország legnagyobb kastélya. Ha belépünk a Kínai lakkszobába, olyan mintha a Távol-Keletre utaznánk el, pedig csak a 18. századi Európa egyik hóbortját láthatjuk. A Kína-divat vagy másnéven “chinoiserie”, a formák kínaizálásával érte el az autentikus hatást. A szobában több, mint 250 éves kínai paravánokat állnak (forrás). A kastélyparkban mitológiai istenekről elnevezett mulatókban és kínai pagodákban tudtak kikapcsolódni a vendégek. Ma a birtok saját Marionettszínházában, Dísztermében és Rózsakertjében szerveznek különféle programokat. (forrás)

Érdekesség: A kastélyban hangzott el először Joseph Haydn számtalan műve, és a kastély operaháza még a klasszikus balett egyik megteremtőjét, Jean-Georges Noverre-t is a színpadra csalta. A kertben közel 40 szobor és több mint 40.000 virág bontja ki szirmait évről-évre.

#haydn #kínadivat #freskó

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain Tovább
A szám, aminek 25 ezer feldolgozása van

A szám, aminek 25 ezer feldolgozása van

A Summertime története (lejátszási listával)

zene_cover.jpg

A világ legnépszerűbb zenéje titulusról valószínűleg nem Gershwin és a Porgy és Bess című opera jut eszünkbe. Egyáltalán honnan tudjuk, hogy ebből származik a legnépszerűbb zeneszám? Egyszerű a válasz: nem tudjuk. Annyi azonban biztos, hogy a zenetörténet legtöbbször feldolgozott száma a Porgy és Bessben hallható Summertime, több mint 25.000 (igen, huszonötezer) különböző verziója létezik. Ennek okáról és a legjobb feldolgozásokról írunk most nektek.

2020.09.13. Írta: Bera Viktor, borítókép montázs: Kristóf Benjámin

George Gershwin a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, hiszen klasszikus és populáris zenei munkássága is kiemelkedő, mesterien ötvözte a klasszikus zenét a jazzel. A Summertime története azonban nem vele kezdődött. DuBose Heyward 1925-ben megjelentetett egy könyvet, ami elsősorban Porgynak, a rokkant fekete koldusnak a története. Heyward felesége, Dorothy színpadra adaptálta a regényt, ez ihlette Gershwin alkotását. 

Gershwin egy európai stílusú operát akart írni, ami erősen épít az afroamerikai bluesra és spirituálékra és a Dél-Karolinában élő közösséget is szimbolizálja. Azóta számos támadás érte a koncepciót, hiszen egy európai származású fehér ember próbált hozzányúlni az amerikai feketék kultúrájához. Mégis nevezhetjük a feketék egyenjogúságához vezető út egyik lépésének, hiszen Gershwinék kikötötték, hogy a darabot fekete színészeknek kell játszania, ami a ‘30-as években egy radikális kérésnek számított. George Gershwin nem érte meg az opera sikerét, 1937-es halála után lett csak igazán népszerű. Különösen igaz ez a Summertime című dalra, ami altatóként szerepel rögtön az opera elején. 

kep1_4.jpg

Kép: RR Auctions

A Summertime szövege egyszerű: egy boldog képet fest, a célja a megnyugtatás. Megjelenik benne azonban egy melankólikus kilátástalanság is, hiszen a jelenlévő karaktereknek rendkívül nehéz élete van a szegénység, a faji szegregáció és a kábítószerek népszerűsége miatt. A fülbemászó dallam eredete nem egyértelmű, hivatalosan a dallam a “Motherless Child” című afroamerikai spirituáléból származik, ez azonban nem nyert bizonyítást, ráadásul más hangnemben is íródtak. Ennek következtében a hangulatuk is különböző. 

 

A Summertime nem véletlenül lett ilyen népszerű dal: több kultúra egyszerre történő bemutatása volt a zenéjének célja, szövege pedig egyszerre vidám és szomorú. Nem csoda, hogy számos különböző műfaj zenészei mind különböző hangulatot adtak ennek az örökzöldnek. Gershwin Porgy és Bessében Abbie Mitchell énekelt operákra jellemző stílusban, a hangszerelés azonban már elég jazzes. Sidney Bechet és Billie Holiday azonban már teljesen átemelte a dalt a jazz világába, amit az ezt követő szűk harminc évben a legnagyobb jazz és soul művészek jelentős része feldolgozott különböző formában. Chet Baker, Sarah Vaughan, Louis Armstrong és Ella Fitzgerald, Nina Simone, Miles Davis, John Coltrane és még sokan hozzányúltak a Summertime-hoz. Később született reggae, rock és blues verzió is, legismertebbek ezek közül Janis Joplin, a Doors és a Zombies dalai. A XXI. században is töretlen a népszerűsége, Lana Del Rey is elkészítette saját verzióját. 

A cikkhez készült lejátszási listában ezt a sokoldalúságát és a könnyűzenére tett hatalmas hatását mutatjuk be a Summertime-nak, cseppnyi lazasággal, de kronologikus sorrendben szerepelnek rajta a szám legjobb feldolgozásai. Hallgassátok meg!

A szám, aminek 25 ezer feldolgozása van Tovább
Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

pexels-karolina-grabowska-4996971.jpg

Kezdődik az ősz, az iskola, a munka. Néha még nyári időt tapasztalunk, de az sem tart sokáig. Ha már most hiányzik a nyár, csempésszünk a hétköznapjainkba még egy picit belőle - például ezzel a három könyvvel. Izgalom, romantika és humor minden mennyiségben!

2020.09.06. Írta: Sipos Sára, borító: pexels - Karolina Grabowska

Minden nyáron sorra kerülnek az igazi “nyaralós” könyvek - legyen szó tengerpartról, Balatonról vagy a kertünkről. Az olvasás elgondolkodtat, tanít, néha viszont egyszerűen csak szórakoztat. A lassú napokon pedig jól esik elnyújtózni és együtt izgulni vagy nevetni a szereplőkkel. Bevallom, 5-10 fájdalmas, nehezen feldolgozható szépirodalmi mű után nálam is mindig előkerül egy-egy könnyedebb regény. Könyvajánló sorozatunk legújabb részében három pihenős, nyári könyv kerül terítékre.

3930349_5.jpgAgatha Christie: Öt kismalac

Kép: libri.hu

A krimi királynőjének könyveihez rendszeresen nyúlok, ha csak kikapcsolódásra vágyom. Ilyenkor pár nap alatt elolvasom több regényét is: letehetetlenek. Fordulatosak, izgalmasak, néha rémisztőek vagy éppen viccesek ezek a regények, ráadásul még lélektanilag is érdekesek. Személy szerint nekem a Poirot-történetek a kedvenceim, de igazából bármelyiket választjátok, nem nyúlhattok mellé.

Idén nyáron az Öt kismalac című Christie-krimi tetszett legjobban. A történet szerint Carla, egy fiatal lány felkeresi Hercule Poirot-t, hogy segítsen neki egy nyomozásban. Carla a 21. születésnapjára levelet kap édesanyjától, melyet még halála előtt írt neki - őt ugyanis felakasztották a festő apja meggyilkolásáért. A levélben azonban azt állítja, ártatlan. Poirot pedig beleveti magát, hogy egy 16 évvel ezelőtti bűntényt felgöngyölítsen, és felkeresi a lehetséges gyanúsítottakat.

Nemcsak fordulatos, jól felépített regény, hanem árnyalt karakterekkel is találkozunk benne. Lélektan, pszichológia, emberi viselkedés és motivációk járják át ezt a zseniális krimit. 

jane-austen-cassandra-engraving-portrait-1810_1.jpgJane Austen: Büszkeség és balítélet

Kép: North Wind Picture Archives

Gyermekkorom egyik kedvence volt Jane Austen: okos, intelligens, humoros írónő, aki a saját nehéz sorsában mégis megtalálta a szabadságot. Habár az írásait gyakran a férjfogással és pletykálkodással teletüzdelt vidéki lányok és nők történetének gondolják, ennél sokkal több van bennük. Nemcsak fordulatos cselekmény jellemzi, hanem zseniális párbeszédek, irónia, humor, eredeti hang és modernség. Igen, Jane Austen modern: hisz az egyenlőségben, a szerelmi házasságban, szabadságban - ezek pedig sosem mennek ki a divatból.

Talán a leghíresebb, jó pár filmes feldolgozást megért regénye a Büszkeség és balítélet. A történet középpontjában a Bennet család áll. Mrs. Bennet jól akarja férjhez adni öt lányát. A legidősebb Jane-re rámosolyog a szerencse a gazdag, kedves és jóképű Mr. Bingley személyében, a bonyodalom azonban elkerülhetetlen. A főszereplő a sorban második nővér, Elizabeth, akinek éles a nyelve és jól vág az esze, ráadásul nem kér a konvenciókból. Megismerkedik az előkelő, de gőgösnek hitt Mr. Darcyval - azonban mindkettőjük büszkesége és előítéletei a boldogság útjában állnak. A kérdés az, sikerül-e legyőzniük az akadályokat.

bal.png

Kép: imdb

Méhes György: Micsoda társaság!

Az író családregény-sorozatának első darabja a Micsoda társaság!, ami tulajdonképpen a magyar ,,Családom és egyéb állatfajták”. Minden korosztálynak felejthetetlen szórakozást nyújt ez a regény: hangosan, szívből kell nevetni rajta. Ráadásul tökéletes nyári könyv még a története szerint is, ugyanis egy nyaralásról szól.

Két baráti család közös nyaralásra indul a hegyekbe, négy felnőtt, négy gyermek, köztük két ádáz kisfiú. Az eseményeket Nagyfőnök, az egyik családapa meséli el, néha az olvasóhoz is kiszólva. A két család vonattal és rengeteg csomaggal útnak indul, hogy távoli rokonokat látogassanak meg a hegyekben, kiránduljanak, fürödjenek. De ahogy a saját életünkből is tudjuk, egy nyaralás esetén már a pakolásnál gondok akadnak, az utazásról ne is beszéljünk, és tudott-e már bárki pihenni hangos gyerekek vagy idegesítő felnőttek mellett.

Természetesen kaland kalandot követ; az író pedig olyan humorosan, zseniálisan, mesélve adja elő, hogy állandóan azon kapjátok magatokat, hogy hangosan kacarásztok olvasás közben. Semmiképp se hagyjátok ki ezt a regényt! 

,,A humora az a finom, mindennapi humor, ami mára kiveszőben van, és ami az önmagunkon kacagás isteni adománya.” (moly.hu)

Képek forrása: libri.hu, imdb, North Wind Picture Archives, Pexels

Hozd vissza a nyarat könyvekkel! Tovább
Follynlove: a badacsonyi arborétum, amelybe Te is szerelmes leszel

Follynlove: a badacsonyi arborétum, amelybe Te is szerelmes leszel

kilatobol_2.jpg

Egy mediterrán hangulatú utazás vár azokra, akik ellátogatnak a Folly arborétumba, ahol különleges fenyőfélék, cédrusok és ciprusok árnyékában élvezhető a gyönyörű balatoni panoráma. A fiatalabb csemetéken túl százéves óriások alatt is elvezet az ide látogatók útvonala, és bár minden évszaknak megvan a maga bája ebben a botanikus kertben, most egy nyári nap hangulatát és emlékét idézem fel.

Írta és fényképezte: Szabó Judit

Badacsonyi borral teli poharat a kézbe és indulás!

A Badacsonyörsön elhelyezkedő arborétum már a megérkezés pillanatában megkapó: tágas, karbantartott parkoló várja a turistákat, háttérben tökéletes kilátással a magyar tengerre. Na de, tekintsünk előre, ahol a pénztárban önkéntelenül is megakad az ember szeme a borkorcsolya jegyen. Hmm, ez finom túra lesz.

Néhány lépés után már el is érkezünk az első állomáshoz, hiszen ki tudna ellenállni két fenyőfa közé épített kilátónak? Na ugye, senki. Visszatérve a földre megérdemlünk egy korty frissítőt, s immáron újult erővel indulhatunk neki a kert felfedezésének. Tájékozódásunkat a közeli épület falára függesztett térkép segíti, amely elvezet egy pallóösvényhez, az étteremmé alakított egykori családi fészek tövébe. 

terkep.jpg

A Follyk már sok-sok évtizede gyarapítják különleges fafajtákkal ezt a kertet, az idáig vezető út azonban korántsem volt egyszerű. Amíg a maradék borod elpárologtatod kedves Útitársam, addig elmesélem a történetet.

osvenyu.jpgApáról fiúra, majd leányra

A Folly család négygenerációs arborétumának története egészen a 20. század legelejére nyúlik vissza. A dédnagyapa, Dr. Folly Gyula (1867-1915) kezdte el az egzotikus fafajták gyűjtését, amiket aztán nagy gonddal ültettek el a mai Öreg-arborétum területén.

A családi birtok bővítését és fejlesztését a két világháború, majd az államosítás akadályozta. A nagyapa, Folly Gyula (1911-1979) kitartásának köszönhetően azonban ekkor sem állt meg a munka: atlasz cédrusok és valódi európai ciprusok érkeztek a gyűjteménybe. Az egyre nagyobb területen fekvő egzótáknak ezidőben igencsak megugrott a munka- és költségigénye, így az édesapa, harmadik Folly Gyula (1943-2011) díszfaiskolát létesített a birtokon. Ebből fedezhették a kiadásokat, és egy európai körútnak köszönhetően újabb különlegességekkel gazdagíthatták a gyűjteményt. Azonban még ekkor is állami tulajdonban volt a birtok egy része - ennek a kárpótlás vetett véget, amikor készpénzért (és nem kárpótlási jegyért!) visszaszerezhette és végre egyesíthette a család a területet. Napjainkban pedig Folly Réka felel az arborétumért, akinek a borászati-gasztronómiai fejlesztései is hozzájárultak ahhoz, hogy a látogatók ne csak egy csodálatos kertet, hanem öthektárnyi családbarát turisztikai látványosságot élvezhessenek.

arboretumtabla.jpgIrány a tanösvény!

A történeti kitekintő és poharaink megtöltése után pedig lássuk, mit is tartogat számunkra a domboldal. Nincs szükségünk terepcipőre vagy túraruházatra, a kavicsos ösvényt a meredekebb szakaszokon kiépített lépcsősor váltja fel, így az idősebbek vagy kisgyermekek számára is könnyedén teljesíthető az út. Menet közben érdemes megállni a filagóriáknál, ahol egy padon ülve vethetünk egy pillantást a szomszédos szőlőbirtokok és a Balaton alkotta panorámára. 

A túra csúcspontját (szó szerint) a tobozt formáló kilátó jelenti. Innen az Öreg-arborétumon keresztül leereszkedve ne csak a fejünk fölé, az első egzótákra és fenyőkre nézzünk, hanem a lábunk elé is: egymásra pakolt köveken akadhat így meg a tekintetünk.

Lassan egy órája vagyunk már úton, a jó levegő és a mozgás meg is tette a hatását, így a gasztronómiai részleg felé vesszük az irányt. A grillterasz kínálata mellett szezonális fogásokkal csillapíthatjuk étvágyunkat, hozzá házi készítésű, rendhagyó ízvilágú szörpöket, illetve helyi borokat kínálnak. A szokásos szénsavas üdítők, mint a Cola, Sprite és társaik viszont teljességgel hiányoznak az itallapról – igaz ugyan, hogy ezek össze sem hasonlíthatók például egy fenyőrügy szörppel. Látótávolságon belül játszótér, kicsit arrébb pedig csúszda várja a még mindig energikus gyerekeket.

panorama.jpg

A kirándulásunk végén egy dolog bizonyos: Follyék egy rendkívül kivételes kertet őriztek meg, ahová érdemes bármely évszakban ellátogatni.

szobor.jpg

 

Follynlove: a badacsonyi arborétum, amelybe Te is szerelmes leszel Tovább
A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker

A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker

bbc.jpgA mai napon lett száz éve, hogy megszületett a XX. század egyik legnagyobb hatású zenésze. Charlie Parker, becenevén Bird talán kevesebbeknek ismerős, mint Louis Armstrong vagy Ella Fitzgerald, pedig a modern jazz evolúciójában talán ő a legfontosabb személy.

Írta: Bera Viktor

A második világháború idején az addig swinget játszó fiatal zenészek közül páran egy gyorsabb, improvizatív, virtuóz zenét kezdtek játszani, melyben nagy hangsúlyt kaptak a hosszabb, technikailag is lenyűgöző szólók. Ezt a típusú zenét bebopnak hívják, amire sokan forradalomként hivatkoznak, pedig sokkal inkább evolúció volt. Legkorábbi fázisáról azonban alig tudunk valamit, hiszen 1942 és 1944 között egy rekordhosszúságú zenész-sztrájknak köszönhetően nem rögzítettek zenéket.

A stílus úttörői közé tartoztak Dizzy Gillespie és Thelonious Monk, Max Roach, Coleman Hawkins és még többen, akik az akkori jazz szcéna meghatározó tagjai voltak New Yorkban. A legnagyobb hatású közöttük azonban kétségtelenül a szaxofonos Charlie Parker volt, aki Gillespie-vel nagyon közeli barátságot ápolt a színpadon és - eleinte - azon kívül is.  Az új stílus persze nem mindenhol kapott pozitív fogadtatást, Louis Armstrong, Cab Calloway és még számos, addigra befutott zenész nem támogatta a harmónia és a dallam új megközelítését. A bebop mégis gyorsan terjedt, és nagyon divatos lett, nem kizárólag zeneileg - egy egész szubkultúrát alkotott saját szlenggel, öltözködési és társalgási stílussal.

Ezt a kultúrát abban az időben “hipster”-nek nevezték.

american_jazz_museum.jpg(“Dizzy Gillespie, a korszak legendás hipstere” - kép: American Jazz Museum)

Parker zenéjében és magánéletében is mindig a határokat feszegette. Egy súlyos autóbalesetet követő kezelés miatt tinédzser korától kábítószerfüggő volt: a heroinhasználat magánéletében és a színpadon is rengeteg problémával járt. Egyik első koncertjén Kansas Cityben egy baki miatt szó szerint leröhögték a színpadról, az akkori legnagyobb swing ikonok szeme láttára. A megaláztatást követő hónapokban, években napi 10-16 óra gyakorlással viszont technikailag is a legjobbak közé küzdötte fel magát.

Szélsőséges életvitele miatt számos hihetetlen sztori és anekdota maradt róla fent. Talán a legemlékezetesebb a jazztörténelem egyik legfontosabb koncertjének, az 1953-as Massey Hallban tartott estnek a háttértörténete. Papíron jól indult a dolog: öt jazz óriás egy színpadon - Charlie Parker, Dizzy Gillespie, Bud Powell, Max Roach és Charles Mingus. A marketing részen már akadtak problémák: Charlie Parker egy lemezszerződés miatt nem jelenhetett meg saját nevén, valamint azon az estén volt Rocky Marciano és Jersey Joe Walcott boxmeccse, ami az egész várost érdekelte. Ennek okán a koncert bőven nem volt teltházas, és sajnos a zenészek sem voltak a topon.

Bud Powell komoly mentális problémákkal küzdött és még alig engedték ki a kórházból, Mingus egész este ideges volt, Dizzy Gillespie pedig kevésbé a koncerttel, mint inkább a boxmeccsel törődött, így gyakran a színfalak mögé surrant hallgatni a fejleményeket. Charlie Parker volt a hab a tortán, nem a saját szaxofonjával, hanem egy gyenge minőségű, műanyag hangszerrel érkezett. Minden darabja meglett a katasztrófa-kirakósnak. 

Mindezek ellenére a történelem egyik legjobb koncertjének lehetett szemtanúja a félig üres nézőtér.

Az esemény abszurditásának további támogatója a koncertfelvétel elkészülte, mivel hivatalosan nem született ilyen. Charles Mingus mégis felvette az egészet, amit később ki is adott. Persze a felvétel nem volt tökéletes minőségű, az ő bőgőjét nem lehetett rajta hallani, így újra fel kellett játszania a saját részét, a ma elérhető felvételeken ezt a verziót hallani.

hermanleonard4.jpg

Kép: Herman Leonard

A Massey Hallban tartott koncert Charlie Parker életének utolsó nagy fellépése volt. Alkohol- és kábítószerfüggősége, mentális problémái, valamint három éves kislányának elvesztése fizikailag és szellemileg is összetörték.

britannica.jpg("Charlie Parker, becenevén Bird" - kép: Britannica)

Súlyos máj-, tüdő- és gyomorbetegsége mellett szívrohamot is szenvedett, 34 évesen érte a halál, bár boncolási eredményei alapján 50 és 60 év közé becsülték a korát.

Korai halála ellenére az általa alkotott és útjára indított mozgalom máig az egyik legnagyobb hatású könnyűzenei stílus, sokat tett a jazz magasművészetként való elfogadása és a fekete kisebbség emberjogi küzdelmeiért is.

Születésének 100. évfordulóján ezzel a cikkel és egy lejátszási listával emlékezünk rá.

Bird Lives!

Képek forrása: Britannica, Herman Leonard, American Jazz Museum

 

A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker Tovább
Útmutató gólyáknak: Segítünk, mit kell tudnod a Corvinus informatikai rendszereiről! 

Útmutató gólyáknak: Segítünk, mit kell tudnod a Corvinus informatikai rendszereiről! 

pexels-peter-olexa-4012966.jpgAz egyetemi évek és főleg a távoktatás során a Corvinusos hallgatóknak is elengedhetetlen néhány alkalmazás, weboldal ismerete és használata.  Bemutatjuk a legfontosabb eszközöket, amiket gólyaként használnod kell majd.

Írta: Mohos Lilla

Amikor tavasszal beütött a járvány és a karantén, minden egyetemnek online oktatásra kellett átállnia, ez pedig komoly kihívást jelentett informatikai szempontból is. Az idei tanév sem lesz olyan, mint az eddigiek, ugyanis a 40 fő feletti órák online zajlanak majd, tehát érdemes már most képbe kerülni az egyetem online rendszereivel. 

Az egyetem informatikai szolgáltatásai az Informatikai Szolgáltató Központhoz (ISZK) tartoznak. Az egyetem honlapján részletes leírás található, ahol szükség esetén segítséget is kérhettek. Az online oktatás gördülékeny működését a lentebb említett programok adják, de tantermi oktatás során is szükséged lesz rájuk. A tanévkezdés részleteiről és a részleges távoktatásról ebben a cikkünkben olvashatsz.

Egyetemi e-mail cím

Alapszolgáltatásként minden gólya kap egy egyetemi e-mail címet. Hivatalos ügyeket csak ennek használatával tudsz intézni, illetve az egyetemmel kapcsolatos tudnivalók is erre érkeznek. A Microsoft Outlook-ban tudod megnyitni ezeket az e-maileket.

Formátuma: keresztnév.vezetéknév (több azonos nevű hallgató esetén ide egy szám is kerül) @stud.uni-corvinus.hu.

A Corvinus Hírek hírlevél is ide érkezik, idén szeptemberétől megújult formában, heti két alkalommal kedden és csütörtökön. Ez az egyetemi élettel kapcsolatos információk egyik legfontosabb forrása.

Cusman

Az első és legfontosabb a Cusman-rendszer, más néven a Központi Felhasználói Adminisztrációs rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a különböző informatikai szolgáltatásokat ugyanazzal a felhasználónévvel és jelszóval lehessen használni. A cusman-fiók beállításáról a regisztrációs héten kaptok további információkat.

neptun.pngNeptun

A Neptunban tárolják a hallgatók személyes adatait, itt jelentkezhetnek be aktív vagy passzív félévre, az oldal szolgál továbbá a tárgy- és a vizsgafelvétel lebonyolítására, itt tartják számon az elvégzett tárgyakat, később itt történik a szakirányra való jelentkezés is, valamint különböző ügyek intézésére, kérvények küldésére is használatos. Emellett a hallgatói kifizetésekre és az esetleges tanulmányokhoz kötött térítési kötelezettségek lebonyolítására is ezt a felületet használjuk.

Moodle

A Moodle az egyetem  e-learning platformja. Az aktuális kurzusok külön füllel rendelkeznek, ahova az oktatók a félév során feltöltik a szükséges anyagokat. Az elmúlt félévben az online oktatás során az egyik legsűrűbben használt platformnak bizonyult. Feladatok számonkérésére, vizsgáztatásra is alkalmas oldal. Belépés során a cusmanhoz tartozó felhasználónév és jelszó szükséges. 

moodle_1.pngTeams

A Microsoft Teams egyetemi szinten bevezetett kollaborációs eszköz, az egyetem összes dolgozója és hallgatója megtalálható benne. A már említett Moodle platform mellett a másik kulcsfontosságú eszköze az online oktatásnak.

A múlt félév során előadások és szemináriumok zajlottak rajta hang- vagy videóhívás segítségével, könnyedén lehet fájlokat megosztani, amelyek közös munkavégzés elősegítésére is alkalmasak. A képernyő megosztás szintén az oktatást elősegítő, hasznos funkció, illetve a Teams a vizsgáztatás során is használatos volt.

A program platformfüggetlen, vagyis működik Windows, Mac, Android, iOS, Linux-ot futtató gépeken is, de böngészőből is elérhető. Szeptembertől az új szabályozások miatt (a 40 fő feletti órák online lesznek megtartva), az oktatók ugyancsak használni fogják.

Office 365

office_leto_ltes.jpgLehetősége van a hallgatóknak az Office 365 ingyenes használatára is a Microsoft 365 oldalán keresztül. A szolgáltatás letöltés nélkül, online is használható. Minden hallgatónak 1 TB tárhely áll rendelkezésére.

Egyetemi Wifi

Az egyetem területén két folyamatosan elérhető hálózat működik. Az egyik a Cornet-EAP, a másik pedig az eduroam nevű hálózat, ami hazai és nemzetközi oktatási intézményekben elérhető. A hálózatokra a Cusman azonosítóval és jelszóval kell bejelentkezni.

VPN

Az egyetemi hálózatra, ami főleg a könyvtár adatbázisának eléréséhez, valamint az SPSS program használatához szükséges, távolból is lehet csatlakozni. Egy VPN (virtual private network) kapcsolat felállításával akár otthonról, a saját számítógépedről is eléred az egyetem védett oldalait és szolgáltatásait. Beállításáról többet a honlapon olvashatsz.

Tartsatok továbbra is velünk, a következő hetekben sok tartalommal fogunk jelentkezni, ami csak hozzátok, gólyákhoz szól! Facebookon és Instagramon is megtaláltok Bennünket!

Útmutató gólyáknak: Segítünk, mit kell tudnod a Corvinus informatikai rendszereiről!  Tovább
Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén!

Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén!

67096444_10161963708305366_2820427426109063168_o.jpg2020 nem a fesztiválok éve. A tavasz eleje óta tartó koronavírus járvány alaposan átszabta a nyáron bulizni kívánók naptárát, hiszen a legtöbb zenei rendezvényt törölni kényszerültek a szervezők. Van azonban egy sajátos hangulatú, belső udvarokban, macskaköves utcákon és eldugott tereken zajló fesztivál, amely különleges légkörével, spontaneitásával és emberközeliségével idén augusztusban is kész elvarázsolni. Találkozzunk egy egyedülálló nyárzáróra Veszprémben!

Írta: Barla-Szabó Zsófia

A Veszprémi Utcazene Fesztivál a megyeszékhely egyik legkedveltebb és legszínesebb rendezvénye, amely 2000 óta minden nyáron magyar és külföldi érdeklődők ezreit vonzza a városba. A négynapos program során feltörekvő, a médiában kevésbé felkapott hazai és nemzetközi zenészekkel ismerkedhetünk meg, akik színpadukként az utcát választják.kep_2.jpgA fesztivál minden év júliusának második felében kerül megrendezésre, látogatása mindenki számára ingyenes. Késő délutántól kis színpadokon az előzetesen kiválasztott utcazenészek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra - ők négy napon át a szakmai és a közönség díjért versengenek. Mellettük, az út szélére állva vagy a lépcsőre leülve  hangszert ragadhat bármely lelkes amatőr is, aki szeretné megmutatni tehetségét a nagyérdeműnek. Őket követik kora estétől késő éjszakáig a nagyszínpadok nemzetközi fellépői.

67242427_10161963704215366_7560797601096794112_o.jpg

Az idei fesztivál több szempontból is rendhagyó lesz - a ki- és beutazási nehézségek, illetve a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó korlátozások okán a szervezők végül a nemzetközi koncertprogram lemondása mellett döntöttek. A hagyományosan kísérőprogramként megszervezett Food Truck Show, mint gasztrorendezvény és a fesztivál keretét adó utcazenész verseny azonban idén nyáron is megrendezésre kerül. Augusztus 26. és 29. között ismét a vidám tömegé Veszprém belvárosa!13719442_10157126932120366_4356051823188047214_o.jpgAz Utcazene sajátosságát többek között az is adja, hogy néhány óra eltelte (és esetleg pár pohárka fröccs) után már nem mindig vagyunk benne biztosak, ki utcazenész és ki szórakozó civil. A bulizók a színpadra, a zenészek pedig a tömegbe vándorolnak, addig különböző pontokon muzsikáló formációk egyesülnek, hobbizenészek ragadnak hangszert vagy állnak a mikrofon elé… 37585458_10160573830825366_7964178013254320128_o.jpg

A színpadok között sodródva számtalan nyelvet, kultúrát és stílust fedezhetünk fel. Az afrikai ritmusokat időző dobosok mellett elhaladva megállhatunk néhány szám erejéig egy jazz vagy blues énekes előtt, hogy aztán egy ír rockot játszó banda pörgésére belevessük magunkat a pogóba. Belehallgathatunk egy együttes lágy, melankólikus dallamaiba, majd a következő sarkon felfedezhetjük a magyar valóságról ‘mesélő’ alternatív folk zenekart.

ke6.jpg

A Veszprémi Utcazene Fesztivál egyedülálló kikapcsolódási lehetőséget nyújt fiataloknak és időseknek egyaránt. Ha voltál már, azért, ha még nem, azért fogod szeretni! Az idei fellépőkről rövid bemutatkozót és részletes programtervet az Utcazene Fesztivál hivatalos honlapján találsz.

2020. augusztus 26.

/Képek: Veszprémi Utcazene Fesztivál/

Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén! Tovább
süti beállítások módosítása