Közgazdász Online


Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

eliabe-costa-tzsujd0tgkk-unsplash.jpg

A munkaerőpiac kevésbé tárgyalt, de legalább olyan fontos része a kutatói életpálya, melyen többféleképpen is elindulhatsz. Összegyűjtöttük, milyen lépéseket kell megtenned a Corvinus Egyetem hallgatójaként a tudományos karriered beindításához és mire számíthatsz a doktori képzés során.

2021.01.23. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Eliabe Costa, Unsplash

Az egyetemi évek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy eldöntsük, milyen karrierútra szeretnénk lépni, mihez kezdünk majd a tanulmányaink után. Ahogy gyakornokságok során megismerkedhetünk a vállalati szférával, úgy a tudományos életbe is belekóstolhatunk. A Corvinus Egyetem hallgatójaként még az egyetemi évek alatt kipróbálhatod magad a kutatásban és az oktatásban egyaránt, és ha megtetszik, folytathatod a tanulmányaidat a doktori iskolák egyikében. Pontokba szedtük, mik ezek a lehetőségek, és hogyan vágj bele egy akadémiai karrierbe.

1. Próbáld ki magad a kutatásban!

A Kutatási Héten az érdeklődők számára gyakorlati tapasztalattal rendelkező előadók beszéltek a doktori képzésről és a tudományos kutatásról. Berezvai Zombor, a Corvinus doktorandusza például az elmúlt években hét TDK-dolgozatot írt, és személyes élményeiből kiindulva mutatta be ennek előnyeit.

Amint elkezdjük az egyetemet, részt vehetünk a Tudományos Diákköri Konferencián. Választhatunk olyan témát, ami foglalkoztat minket, amibe szívesen ásnánk bele magunkat mélyebben, és kipróbálhatjuk a kutatást is. A verseny nemcsak lehetőséget ad a kutatásra - hiszen azt bármikor lehet -, hanem segítséget is. Berezvai Zombor kiemelte: a határidők és a témavezető oktató segítsége jelentős szerepet játszanak abban, hogy a kutatás sikerélménnyé válik.

Megkapjuk azt a segítséget, ami hozzájárul ahhoz, hogy érdemi kutatómunkát tudjunk végezni.

A TDK további előnye, hogy egy olyan szabályozott versenyhelyzetbe kerülünk, amiben a témánk szakértőitől kaphatunk visszajelzést, és összemérhetjük magunkat másokkal. Nem mellesleg a helyezettek pénzjutalomban is részesülnek. Eldönthetjük, mennyire tetszik a kutatás, megismerhetünk szakmabelieket, elmélyedhetünk egy témában és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk, melyeket később a szakdolgozatírás során is felhasználhatunk.

b_v_0118.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

2. Próbáld ki magad az oktatásban!

Demonstrátorként jobban megismerheted az egyetemi életet, az oktatóidat, besegíthetsz az adott intézetben folyó oktatási, szervezési feladatokba és akár kutatásokban is részt vehetsz. A következő tavaszi félévre vonatkozó demonstrátori pályázat felhívásában találod a részleteket. Jelentkezni a Neptunban tudsz, a leadási határidő 2021. január 25. 12 óra.

3. Tájékozódj a doktori képzésekről!

Ha az oktatásban és a kutatásban egyaránt örömödet leled, szívesen foglalkoznál mélyebben egy témakörrel, és jól érzed magad az egyetemen, nézz utána alaposan, milyen lehetőségeket kínálnak a Corvinus megújult doktori iskolái! A megújulás nemcsak szervezeti, hanem szemléletbeli átalakulást is jelent, műhelycentrikusabbá válnak a képzések. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója előadásában elmondta, hogy pillanatnyilag nagyjából 750 hallgató vesz részt a képzésben, így az egyetem oktatási profiljának fontos részét képezi. Egy korábbi interjúnkban így jellemezte a képzést:

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet.

A doktori felvételi 2021 áprilisában indul, amihez elsődlegesen szükséges egy téma, egy mentor és elkötelezettség a program iránt. Ha még bizonytalan vagy benne, hogy neked való-e a doktori képzés, összegyűjtöttünk pár szempontot, ami segíthet a döntésben.

4. Találj kutatói ösztöndíjakat!

A doktori képzés állami ösztöndíja jelenleg nettó 140 ezer forint az első két évben, az utána következő kettőben pedig 180 ezer. A Corvinus Ösztöndíj rendszeréhez hasonlóan várható a Corvinus Doktori Ösztöndíj létrehozása is, azonban a részletek még egyeztetés alatt állnak. Az alapvető támogatáson túl azonban számos más ösztöndíjat is meg lehet pályázni a képzés során, például az Új Nemzeti Kiválóság Programot vagy a Horizon 2020 támogatásokat - attól függően, hogy milyen kutatásokban veszel részt.

A 2021-es doktori képzésben két lehetséges irány van: a klasszikus akadémiai út - akár pár hónapos külföldi áthallgatással - vagy a szakértői vonal. A Kooperatív Doktori Program az utóbbihoz nyújt támogatást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ösztöndíjának célja, hogy munkahely mellett is segítse a kutatási-fejlesztési-innovációs témakörökben végzett doktori kutatásokat.

o_zs_0009.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

5. Tűzz ki célokat a jövőre!

Az ösztöndíjak és egyéb lehetőségek mellett érdemes észben tartani jövőbeli céljaidat is. A doktori képzés lehet egy klasszikus akadémiai életpálya kezdete, amin végighaladsz, és akár egy egész életet az egyetemen töltesz oktatással és kutatással, ez azonban nem feltétlenül van mindig így. Michalkó Gábor szerint a doktori fokozat megszerzése után ki lehet kerülni az egyetemről a gyakorlati életbe, majd a friss tapasztalatokkal akár újra és újra visszatérni az oktatásba.

Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a doktori képzés, majd az akadémiai munka legfontosabb elemei az együttműködés, a bátorság és az elkötelezettség.

Rengeteget kell olvasni, kutatni, de ami még ennél is fontosabb, hogy jól kell tudnunk együttműködni hallgatókkal, kollégákkal, barátokkal. A nagyon jó minőségű tudományos írások, a kevés kivételtől eltekintve, többszerzősek.

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről Tovább
Költségvetés, Teljesítményfejlesztés akadémiai területen, Javadalmazási politika és új szakok a Szenátus decemberi ülésén

Költségvetés, Teljesítményfejlesztés akadémiai területen, Javadalmazási politika és új szakok a Szenátus decemberi ülésén

b_v_211.jpg

Pozitívan értékelte a Corvinus 2021-es költségvetését az Egyetem Szenátusa. Az ülésen szó volt az akadémiai területre vonatkozó Teljesítményfejlesztési szabályzatról, a javadalmazási politikáról, az Akadémiai Életpálya Bizottság tagjairól és újonnan induló szakokról is.

2020.12.22. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az Egyetem átalakulása nagy terhet ró a munkatársakra, ami fokozott felelősséget helyez az intézmény vezetőinek vállára, kezdte napirend előtti felszólalását Dr. Lánczi András, a Corvinus rektora.

A mostani napirendi pontok között több olyan van, ahol ezt az alapelvet kell szem előtt tartanunk. Minden olyan törekvés, ami az egyetemi vezetők felelősségét és hatásköreit gyengíti, a stratégiával megy szembe.

„A Szenátus az egyetem legfőbb politikai testülete és a döntések helyszíne, nem szakmai szervezet. A Szenátus minden javaslat előtt nyitott, de a koherens és a konzisztens működést ezek nem akadályozhatják. Minden előterjesztés folyamatos és részletes szakmai egyeztetés után kerül ide” - mondta.

8 milliárd forinttal támogatja a fenntartó alapítvány a Corvinus működését 2021-ben

26 milliárd forintos kiadással és 16 milliárdos bevétellel számol a Corvinus 2021-ben, derült ki a Szenátus által december 15-én véleményezett költségvetésből. A fennmaradó 10 milliárdos forrásigényből 8 milliárdot az intézményt fenntartó alapítvány, további 2 milliárdot pedig a Corvinus saját tartalékaiból fedez.

A költségvetés kialakításakor a kancellár szerint a decentralizációt és a szubszidiaritás elvét vették alapul. Valamennyi szervezeti egység készített egy költségvetési tervet előzetes megkötések nélkül, amit később korrigáltak. A fenntartó nem kötött feltételeket a forráshoz, csak a 8 milliárdos keretösszegről egyeztettek az előzetes tervek után. Dr. Domahidi Ákos szerint „sikerült egy élő költségvetést kialakítani, ami nem egy sötét szobában, egyetlen számítógépen készült, hanem rengeteg ember bevonásával, érveken és kompromisszumokon keresztül. A kancellár szerepe a költségvetési egyensúly fenntartása volt”.

b_b_8.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Bevételi oldalon az állami ösztöndíjak fokozatos kivezetése, valamint a koronavírus hatása is érezhető.  A Corvinus prognózisa szerint az utóbbi ugyan 2022-ben még érzékelhető lesz, további lejtmenetre nem, inkább szinten maradásra számítanak. Változás 2023-tól várható, amit a válságból való kilábalás mellett a megújuló, illetve az új szakok indulása is támogat. 

A költségvetés alapján megújul a központi férfi vizesblokk, valamint folytatják az irodafelújításokat is. A digitalizáció támogatásával lépéseket tesz az egyetem a papírmentesség felé, valamint újabb hallgatói szociális ösztöndíj jön létre, kimondottan a kollégiumokban lakók számára.

A személyi költségek 11-12 százalékkal, 12,7 milliárd forintra növekednek. Ennek következtében például a cafetéria keretösszege 590 ezer Ft-os szuperbruttó keretösszegre növekszik. A kancellár Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnökének kérdésére hozzátette: „a cafeteria keret emelkedése lineáris lesz, azaz minden kolléga ugyanolyan mértékű cafeteria keretnövekedést fog kapni 2021-re vonatkozóan. Ez a bruttó 300 ezret kereső kollégáknál 10, 400 ezret keresőknél 7, 500 ezer körül keresőknél majdnem 6 százalékos biztos összjövedelem-növekedést jelent 2021-ben. Minden más a szokásos bérfejlesztési folyamat végén állapítható meg.”

Újdonság a költségvetésben, hogy a jövő évben 1-2 fejlesztés kapcsán skandináv mintára közösségi tervezésre is lehetőséget ad, egyelőre pilot jelleggel 5 millió forintos kerettel, ennek kidolgozása jelenleg is folyamatban van.

A magasabb rizikófaktorú bevételi forrásokra Dr. Felsmann Balázs hívta fel a figyelmet. A kockázatkezelés miatt az egyetem január 1-jén a szervezeti egységek számára csak a költségvetés 65 százalékát nyitja meg, a maradék 35 százalékot pedig a nyári ponthúzás után. Ekkor már látni fogják, hogy a bevételek kockázatos része milyen mértékben teljesül, ennek megfelelően a költségvetés drasztikus átalakítása nélkül tudnak korrigálni. A szervezeti egységek ugyanakkor a keretösszegen belül bármikor módosíthatnak a saját költségvetésükön, adminisztratív terhek nélkül.

k_b_0042_1.JPG

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

A költségvetés tervezetét a szakszervezet is üdvözölte. Dr. Toronyai Gábor azt mondta, „örültem ennek a költségvetésnek, egyértelmű és nyílt beszédnek tűnik”. Arra kérdésére, hogy a 2021-ben kifizetendő, 2020-as bónuszok ebben a költségvetésben szerepelnek-e, a kancellár úgy reagált: „nem játszunk a számokkal, a 2021-es költségvetés a 2021-es bónuszt tartalmazza csak, amit 2022-ben fognak várhatóan kifizetni”.

A költségvetésben a tervezett Corvinus Ösztöndíjas hallgatók létszáma növekedést mutat, ami ellentétes a hallgatói létszámot csökkentő stratégiával, mutatott rá Dr. Kovács Erzsébet. Dr. Domahidi Ákos szerint erről jelenleg is egyeztetnek a fenntartóval. Az elképzelés szerint a 3,8 milliárdos keret a Corvinus Ösztöndíjak maximumát határozná meg, az összeget nem kizárólag a Corvinus Ösztöndíjakra kapja az egyetem, hanem fejlesztési és beruházási forrásként is. Ennek célja, hogy ne legyen fejkvóta alapú finanszírozás, vagyis ne kelljen csak azért felvenni több hallgatót, hogy az egyetem több forráshoz juthasson.

A ponthatárok meghúzásánál nem a létszám fog dönteni, hanem valódi, stratégiai alapú szakmai döntés lesz.

– mondta a kancellár. 

Teljesítményfejlesztési szabályzat akadémiai területen

A Szenátus és a fenntartó is korábban elfogadta az új akadémiai életpályamodellt, amit kiegészít a Teljesítményfejlesztési szabályzat és a Javadalmazási politika, ezeket a december 15-én tartott ülésén fogadta el a Szenátus. Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint a szabályzat megalkotása mögötti logika az, hogy a mennyiségről a minőségre kerüljön át a hangsúly a teljesítmények értékelésekor. 

A rektorhelyettes szerint a következő három év lesz a minőségfejlesztés próbája. Januártól beszélgetések indulnak el a vezetők és a munkavállalók között, ahol három évre jelölik ki az egyéni szintre lebontott vállalásokat. A vezetők az életpályamodell alapján, éves szinten adnak visszajelzéseket, de évközi konzultációk is lesznek, valamint az önértékelés is kiemelt szerepet kap.

A sikeres teljesítés a bérfejlesztés mellett az előrelépésben is szerepet kap. Dr. Rosta Miklós kérdésére a rektorhelyettes elmondta: „az előrelépés (adjunktusi-docensi-tanári kinevezés) cikluson belül is lehetséges, ennek megindításáról az intézeti tanács és a munkáltató dönt. A hároméves ciklus tervezhetőséget hoz be, de nem kizárólagos”.

Ha valaki nem teljesíti az előre meghatározott feltételeket, párbeszéd veszi kezdetét a vezető és a munkatárs között, ahol feltárják az okokat és cselekvési tervet fogalmaznak meg. Ezt követően a munkavállaló dönt, hogy vállalja-e a feltételeket.

o_zs0095.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Előfordulhat ugyanakkor olyan helyzet, amiben a munkavállaló nem ért egyet a vezető álláspontjával, ezt Dr. Kovács Erzsébet vetette fel, majd Dr. Rosta Miklós hozzátette, hogy ez nemcsak a célok teljesítése, hanem a pályamódosítás során is felmerülhet. Dr. Csicsmann László szerint ebből a szempontból lényeges a kultúraváltás, fontos, hogy a bizalom legyen az alapja a megbeszélésnek. Előfordulhat így is, hogy nincs egyetértés, ebben az esetben a munkavállaló írásbeli panasszal (jogorvoslat) élhet a rektor felé 8 napon belül, amit az egyetem vezetése értékel. 

A teljesítményfejlesztés része lesz a vezetők értékelése is, amit Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus Alkalmazotti Tanács vezetője is fontosnak tartott. Csentericsné Arnold Zsuzsanna, a HR vezetője megerősítette, hogy „ez egy további fejlesztési irány, 1-2 éven belül helye van a 360 fokos értékelésnek. Az első évben fontos a gyakorlat és a bizalom kialakulása, ami lehetővé teszi az őszinte és nyílt véleménynyilvánítást.”

A következő időszak feladata az Oktatásértékelő Bizottság felállítása lesz Dr. Csicsmann László szerint, ahol minden kolléga átfogó, komplex értékelést kaphat. Ezt a problémát Dr. Tátrai Tünde is kiemelte, szerinte általános vélemény, hogy az oktatás szerepe leértékelődött. „Nehéz megmondani, mi minősül minőségi oktatásnak. Van egy olyan logika, hogy számszerűsítjük az értékelést az előrelépéshez, ez viszont túl egyszerű ahhoz, hogy segítséget adjon az oktatóknak.” 

Azzal Dr. Csicsmann László is egyetértett, hogy az oktatási kiválóságot nehéz mérni, nem voltak leírt, kidolgozott alapok. Szerinte ugyanakkor „komoly munka folyik a háttérben, többek között Bodnár Éva és Tamási Gergely is dolgoznak azon, hogy az oktatásértékelési rendszere ki legyen dolgozva”. Az oktatási kiválóság fontosságát később Bodnár Éva is hangsúlyozta felszólalásában. 

Dr. Nagy Zsuzsanna, a Corvinus Könyvtárának főigazgatója hozzátette, „a hivatkozások nem közvetlenül és nem egyértelműen tükrözik a minőséget, a felhasznált adatok szakmai értékelése rendkívül fontos”. Szerinte „az egyes szerzők értékelési mutatóihoz felhasznált adatok tartalmát és megbízhatóságát tisztázni kell, mert sokszor pozitív és negatív irányba is befolyásolhatják azt.” Dr. Csicsmann László egyetértett ebben és elmondta, hogy az életpályabizottság ezeket az eltéréseket is figyelembe fogja venni.

t_t_0014.JPG

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Módosító indítványok a Szakszervezet részéről

Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet vezetője első indítványában kérte, hogy a választott egyetemi tisztségek közé kerüljön be az intézeti tanácsi választott tagság, Professzori Testület elnöki tiszte, és Corvinus Alkalmazotti Tanács tagsága, ugyanis indoklása szerint „mindegyik fontos és jelentős munkával járó választott pozíció”.

A javaslat körül ugyanakkor nézeteltérés alakult ki. Dr. Lánczi András rektor ugyanis nem javasolta a lista bővítését: „a kollégák érdekképviselete egy fontos feladat, de nem gondolom, hogy ebben a formában az anyag részévé kellene tenni”. Hozzátette, hogy a „tagság, mint bónuszcél erős átértelmezése a céloknak”.

„A jutalom magában a szolgálatban van” – tette hozzá Dr. Csicsmann László, aki szerint alapból elvárnak bizonyos szolgálati teljesítményeket. Szerinte a dolgozók egy része többszörös szolgálatot is teljesít, más része nem. „Ha valaki felülteljesít, azt a vezető tudja leginkább megítélni” – mondta a rektorhelyettes.

Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint ugyanakkor „a szolgálat területe is közszolgálat, amit ellentételezés nélkül látnak el”. Részt vettek többek között a Szociális Bizottság szabályzatának kialakításában, kidolgozták, hogy a kollégák oltásban részesülhessenek és részt vesznek a vitákban, ami sokkal inkább tartozik a szolgálat alfejezethez, mint az egyéb kategóriához Dr. Dunavölgyi Mária szerint. Az érveléssel Dr. Felsmann Balázs is egyetértett, „bizonyos tanácsokat elismerünk, nem nagy dolog, hogy ezeket a tisztségeket is elismerjük a szolgálat részeként. Ezért nem kapnak külön díjazást, ezt ki is emelik”. 

A javaslatot 6 igen, 7 nem és 10 tartózkodás mellett nem támogatta a Szenátus.

Toronyai Gábor második módosító indítványban azt szerette volna, hogy az elvárásoktól való elmaradás esetén a Szenátus jóváhagyása kelljen a felmondáshoz. Indoklásában úgy fogalmazott: „az egyetem közjót szolgáló küldetésének betöltéséhez elengedhetetlen az akadémiai szabadság – Alaptörvényben is garantált – alapjogának érvényesülése. E jog érvényesülésének legfontosabb feltétele a vezető oktatók és kutatók határozatlan idejű alkalmazásának (…) biztonsága és stabilitása”.

„A javaslat a két érdekünk érvényesülése közötti jó egyensúly kialakítását célozza. Az egyetemi oktató- és kutatóközösség a szenátusi döntés nyilvánossága és súlya által biztosíthatja, hogy - a hároméves értékelési ciklusok mellett is - valóban indokolt esetekben kerüljön sor vezető oktatók és kutatók határozatlan idejű alkalmazásának munkáltató általi felmondással történő megszüntetésére.”

Dr. Csicsmann László szerint ugyanakkor ez a munkáltató joga és felelőssége. „A munkáltatói jogok nem átruházhatók egy testületre. A jogviszony létrehozásáról sem a Szenátus dönt, így annak megszüntetése sem tartozik annak hatáskörébe. Az életpályamodellben nem ez az elsődleges, hanem a párbeszéd kultúrája és a komplex, rendszeres értékelés. Ha a kolléga valamilyen oknál fogva nem teljesít, eddig is volt lehetőség a jogviszony megszüntetésére, de ezek rendkívüli esetek” – tette hozzá a rektorhelyettes. 

A javaslatot 1 igen, 7 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a Testület.

A harmadik javaslat arra vonatkozott, hogy kerüljön bele a szövegbe, hogy „a munkatárs az eljárás bármely szakaszában a szakszervezet támogatását kérheti a BCE FDSZ szervezet közvetlen megkeresésével.” Dr. Csicsmann László szerint ez ugyanakkor általános szabály, a Munka törvénykönyve által a munkavállalónak biztosított lehetőség, a munkatársak bármikor segítséget kérhet a szakszervezettől. 

A javaslatot 4 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a Testület.

v_zs_0018_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A javadalmazási politika elvszerűen tisztázza a bérrendszert

A javadalmazási politika célja egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb és transzparens javadalmazási rendszer, ami a felelősségi köröket határozza meg. Az alapbér részletkérdéseit elvszerűen tisztázza az anyag, a rendszeres bérfejlesztési forrásokat eszerint osztják majd szét. 

„A többletfeladatok kompenzálása nem ad hoc vezetői döntés, hanem konkrét definíció alapján történik majd” – mondta Csentericsné Arnold Zsuzsanna. Az új elem az anyagban a jutalom: „mindig vannak, lehetne olyan egyetemi szintű teljesítmények, amelyek elismerést érdemelnek, és ez motivációt befolyásolja” – tette hozzá.

Ide tartozik majd többek között a kutatásokat ösztönző kutatási pályázatprémium és kutatási kiválóság program is. Emellett pályázati koordinációs bizottság alakul, amelynek összetétele, működési alapelvei a következő ülésen kerülnek majd a Szenátus elé. Barta Márton hozzátette, hogy egy transzparens és kiszámítható teljesítményösztönző rendszert szeretnének létrehozni a pályázati források esetében. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetik be, így a futó projektekre nem vonatkozik majd. 

Vita a bértábláról és a túlóra keretekről

A bérezési rendszer az egyetemi tanári sávból indul ki, ezt tekinti 100 százaléknak. Ehhez képest a gyakornokok és tanársegédek 35 százalékot kaphatnak majd. Dr. Rosta Miklós arra kérdezett rá felszólalásában, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, ugyanis szerinte fontos, hogy „a tanársegédek és a gyakornokok se haljanak éhen”. Csentericsné Arnold Zsuzsanna válaszában hangsúlyozta, a bértáblát úgy alkották meg, hogy a legalsó bérsávba tartozó bér is megfelelő legyen. 

Szintén Dr. Rosta Miklós vetette fel, hogy ameddig az oktatóknál 20 százalék a bónusz mértéke, addig az ügyintézőknél ez csak 15 százalék. Csentericsné Arnold Zsuzsanna szerint ez azért van, mert kétféle munkaerőpiaci szegmensen béreznek. Az ügyviteli munkatársak bérezése piaci alapon történik, az akadémiai bérezés viszont más referenciához alkalmazkodik.

A túlórákat 110 és 150 százalék között téríti meg az egyetem, melyre Dr. Rosta Miklós hívta fel a figyelmet. Ez ugyanakkor Dr. Csicsmann László szerint nem azt jelenti, hogy a 100 és 110 százalék közötti részt senki ne kapná meg. “Aki eléri a 110 százalékot, a teljes túlóráért járó összeget megkapja majd.”

A túlórakerettel kapcsolatban Dr. Dunavölgyi Mária és Dr. Tátrai Tünde is aggodalmát fejezte ki, szerintük ugyanis sok oktató teljesíti túl a jelenlegi rendszerben a 150 százalékot. Dr. Tátrai Tünde szerint „azok kapnak pofont, akik az összes teljesítményüket ide fordították az egyetem felé, minden idejüket ide szánták. Ők a béremeléssel sem érik el azt a szintet, amit a piac nyújt”. Ez azoknál az intézeteknél jelenthet problémát, ahol nagyon magas óraterheléssel dolgoznak oktatók, például a témavezetések és bírálatok, vagy a posztgraduális képzések miatt. Dr. Dunavölgyi Mária ezért azt javasolta, hogy ahol kevés az oktató és tartósan magas lesz a hallgatói létszám, legyen lehetőség a 150 százalékos keret túllépésére is. 

Dr. Csicsmann László szerint ugyanakkor ezt a vitát már lefolytatták és szavaztak a keretekről. „Szakítani akartunk a mennyiségi szemlélettel, hogy a kollégák 150 százalék felett is órákat vállaljanak. Az egyetem szeretné korlátozni a túlterheltséget, és jövedelmi szempontból folyamatos lesz az alapbéremelés és teljesítményfokozás.” Azt Dr. Csicsmann László is elismerte, hogy az egyenetlen terhelés több helyen problémát jelent, ugyanakkor bízik abban, hogy ez csak átmeneti állapot lesz, és a szakfejlesztések után megoldódik majd.

t_t_0051.JPG

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Létrejött a megújuló Akadémiai Életpálya Bizottság, hat tagot véleményezett pozitívan a Szenátus

A Szenátus véleményezte és szavazással elfogadta az Akadémiai Életpálya Bizottság három új belsős és három új külsős tagját. A belső tagok társadalomtudományi kutatási területen Dr. Elekes Zsuzsanna, közgazdaságtudományi kutatási területen Dr. Tasnádi Attila, gazdálkodástudományi kutatási területen Dr. Zsóka Ágnes lettek.  

Külsős taggá Chris Ball-t (Quinnipiac University, Director of the Central European Institute), Kelle Pétert (Louisiana State University, Distinguished Professor) és Dr. Magyarics Tamást (ELTE, Angol-Amerikai Intézet, Amerikanisztika Tanszék, egyetemi tanár) választották. 

A tagok jelölése során az intézetvezetőktől és az akadémiai vezetőktől kért javaslatokat az egyetem. Fontos szempont volt a nemzetköziesítés miatt, hogy olyan tagokat válasszanak, akik jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, de azért kötődnek Magyarországhoz, magyarul is beszélnek és értik a Corvinus belső átalakulását. Az Akadémiai Életpálya Bizottság tanácsadó testületét februárban választják majd meg. 

Új mesterszak és szakirányú továbbképzési szak indul a Corvinuson, amit a Szenátus is elfogadott

Gazdasági viselkedéselemző mesterszak indul a Corvinuson, a szak létesítését a Szenátus is jóváhagyta. A projektet Dr. Sass Judit, a Pszichológia és Viselkedéstudomány Tanszék vezetője fogja össze több intézet közreműködésével. Dr. Habis Helga mesterszakokért felelős dékán elmondta, a szakfejlesztés március óta tart és hamarosan a tanterv is elkészül. Hozzátette, „jó példája ez a szakfejlesztési munkának, ahol sok intézettel együttműködve hozhatunk létre interdiszciplináris képzést”. A szak az akkreditációs eljárás után, várhatóan 2022-ben indul majd. 

„Nemzetközi projektmenedzser és nemzetközi projektmenedzser szakközgazdász” néven új szakirányú továbbképzési szakot is tervez a Corvinus, a szakfejlesztés Dr. Blaskovics Bálint vezetésével tavasszal kezdődött el. Az angol nyelvű képzés nemzetközi szinten is gyűjti majd a hallgatókat Dr. Fehér Péter executive és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán szerint, és már az akkreditációnál tart. A képzés kidolgozásában részt vett a Project Management Institute (PMI) is, akik a szakmai közreműködés mellett a képzés megvalósításában is részt vesznek majd gyakorló szakemberekkel. 

A Szenátus határozatai a honlapon érhetők el.

Költségvetés, Teljesítményfejlesztés akadémiai területen, Javadalmazási politika és új szakok a Szenátus decemberi ülésén Tovább
Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

23897407_10155892318112229_1197187032_o.jpg

2016-ban egyetlen nőt sem jelöltek MTA levelező tagnak, pedig a nők ma már jelen vannak a tudomány számos színterén. Az egyetemi hallgatók között több nő van, mint férfi. Hova tűnnek a nők az egyetem után? A 21. században is a feminista alapértékekért kell harcolni? Elnököt választhatunk, de tudományos vezetőt nem? Ezekről a témákról beszélgettünk Nagy Beáta egyetemi oktatóval és genderkutatóval. (A cikk írása közben jött a hír, hogy Freund Tamás, az MTA új elnöke, is fontosnak tarta a bizottság munkáját, így Nagy Beáta továbbra is részt fog venni ebben a megtisztelő feladatban.)

Írta: Belayane Najoua

Tanulmány: 2019 ismét a „nők éve” az akadémián – törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására

Miért jött létre a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság 2016-ban?

2016-ban az MTA közgyűlésén mindenki meglepetésére és megrökönyödésére egyetlen nőt sem választottak meg levelező tagnak, márpedig ez az teljes jogú akadémikussá válás első lépése. Ez az eset, ami a 21. században szokatlan és kiábrándító volt, nagy vitát generált a Magyar Tudomány hasábjain. Ez nem csak a Magyarországon kutatók körében zajlott: a magyar helyzet híre Oxfordig is eljutott, hiszen több magyar kutató tagja külföldi tudományos akadémiának is. (cikk) Lovász László, az MTA akkori elnöke ezért a bizottság létrehozása mellett döntött, és engem is felkért annak tagsági pozíciójára. A bizottságnak  három fő célja volt:

1. megvizsgálni, hogy melyek azok az akadályok, amelyek miatt a nők nem kerülnek be  akadémikusnak;

2. beszélgetni ezekről a problémákról a vezető pozícióban lévő férfiakkal a már akadémikus nők segítségével;

3. javaslatok és intézkedések kidolgozása, amelyek megváltoztatják a helyzetet.

Tud-e konkrét intézkedéseket mondani más országból, melyek elősegítik a nők előretörését a tudományos életben?

Németországban és az Egyesült Királyságban is komoly intézkedéseket vezettek be, hogy legyen egy nőket támogató rendszer. Mindkét országban vannak előnyben részesítési szabályok, amik előírják, hogy a szabad helyek bizonyos részére kizárólag nőket lehet jelölni.  

A belső kutatásuk szerint az akadémikusok 71%-a ismert alkalmas női jelöltet, de csak 61,5%-a tervezte, hogy jelölni is fogja. Mi lehet ennek az oka?

Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy nem a saját tudományterületén belül lát rátermett jelöltet. Ráadásul az akadémiai osztályok szempontjából fontos olyan jelöltet indítani, aki esélyes a megválasztásra. A szabályok szerint, ha valakit háromszor jelölnek, és mindhárom sikertelen, akkor többet nem jelölik az adott tudóst. Véleményem szerint ez is  áll a számok mögött:  ha a jelölő ismer is egy megfelelő női jelöltet, de bizonytalan abban, hogy a jelöltnek lesz-e elég támogatója, akkor nagy valószínűséggel inkább nem fogja jelölni.

pexels-abby-chung-1106468.jpg

Kép: Abby Chung, Pexels

Mit jelent a tanulmányban említett szivárgó vezeték?

Ez a kifejezés a nők a tudományos világban kialakult helyzetére használt metafora. Képzeljünk el egy karrierpályát, amin nagyon sok tehetség elindul, és azt látjuk, hogy bizonyos pontoknál a legtehetségesebb nők eltűnnek: anyaság, gondoskodás, külföldi utazások hárítása miatt, ezért szépen  eliszivárognak. Ha egy kutató valamilyen oknál fogva, legyen az a családalapítás, idősgondozás, kikerül a “csőből”, akkor nagyon nehéz oda visszakerülni. A bizottság hároméves munkája során arra is fény derült, hogy a nők sokkal több olyan lehetőséget hagynak ki, ami a kutatói életüket fellendíthetné, mint a férfiak. Nehezebben fogadnak el egy külföldi pozíciót, vagy egy több hónapos külföldi kutatást, egyszerűen azért, mert több olyan tényező van az életükben, amiktől nem tudják, nem szeretnék függetleníteni magukat, a férfiak pedig sokkal jobban hárítják maguktól ezeket a társadalmi reprodukcióval kapcsolatos feladatokat.

Mit gondol Somogyi Péter javaslatairól, ami a nők MTA-ba kerüléséről szól?

Minden olyan felvetés ami oldja ezt a nagyon merev struktúrát, és elősegíti az akadémiai tagságra érdemes nők előrejutását, nagyon hasznos és megfontolandó az egész magyar kutatói élet számára. A nők számos tudományterületen bizonyították, hogy ugyanolyan értéket tudnak nyújtani a tudományos életnek, mint a férfiak.

Ennek ellenére sokkal többen hivatkoznak férfiak által írt tanulmányokra, mint a nők által írtakra. Ebből is látszódik, hogy a nőknek többet kell lerakniuk az asztalra  ugyanolyan szintű elismerésért, mint a férfiaknak. A férfiaknál elfogadott egyfajta szakmai önfényezés, míg a nőknél ezt általában negatívumként kezelik. 

Milyen tudományterületeken van a legnagyobb változás a nemek között?

Az orvostudomány változott legnagyobb arányban, illetve a társadalomtudományoknál is megnőtt a női kutatók száma. Nemzetközi szinten a STEM pályák (Természetudomány, Technológia, Mérnök, Matematika) tapasztalható nagyobb változás.

pexels-chokniti-khongchum-3938022.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Ön szerint mi az oka annak, hogy az orvosi tudományoknál van a legtöbb női tag?

A kölcsönös támogatás és a szakmai szolidaritás a láthatóan fontos  támasza az orvosi területen kutató nőknek. Az elmúlt három év során is rengeteg fórumot és előadást tartottak fiatal nőknek, és hihetetlenül komolyan vették a pályakezdők által megfogalmazott problémákat. Nemcsak meghallgatták azokat, hanem tenni is próbáltak a megoldásért.

Milyen javaslatokat fogalmazott meg a bizottság?

Két fontos javaslatot érdemes megemlíteni, amiből egyet elfogadtak, a másikat pedig reméljük, hogy a jövőben sikerül majd alkalmazni. Az MTA létrehozott egy ösztöndíjat, amit olyan gyerekes szülők kaphatnak meg, akik a gyereknevelés miatt jelentős időhiányban szenvednek, így a kutatói produktivitásuk is alacsonyabb, mint a gyerekvállalás előtt volt. Egy másik kezdeményezésünkben pedig olyan előadásokat javasoltunk, amiben az egyes tudományterületeken tevékenykedő nők bemutathatják az eredményeiket, az éppen zajló kutatásaikat. Ez láthatóvá tenné a női teljesítményeket is. Ezért is örülök, hogy a bizottsági munka rövidesen folytatódik.

Kedves Olvasó! - Mit vigyél magaddal ebből az interjúból?

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság felállítása nagy előrelépést és fontos üzenetet jelent az egész társadalom számára. A nemek közötti egyenlőtlenség, habár egyre kisebbnek látszik, nem tűnt el a társadalomból, még a legfejlettebb országokban sem. Nagyon hosszú folyamat áll előttünk, legyünk akár nők, akár férfiak. Nőként küzdeni kell, és támogatni egymást, hogy érvényesülni tudjunk, míg férfiként fel kell használni a nemünkből fakadó privilégiumot  az egyenlőség megvalósításáért, és ki kell állni a valódi értékek mellett attól függetlenül, hogy nőt vagy férfit illet az elismerés. Ha ez sikerül, akkor rá fogunk döbbenni, hogy a nők is lehetnek matematikai zsenik és ugyanannyira megérdemlik az elismerést, mint a férfiak.

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk Tovább
A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai

A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai

row-of-books-in-shelf-256541.jpg

Szervezeti megújítás, kevesebb Arsenal meccs, vagy éppen a rasszizmus elleni harc. Ezeket a fogadalmakat tették a világ vezető egyetemein tanító akadémikusok. 

Az újév beköszöntével újra itt az ideje azoknak a fogadalmaknak, amiket az ember mindig jól eltervez, de aztán sokszor nem lesz belőle semmi. Valószínűleg ugyanígy van ezzel a közmunkásoktól a bankárokon át a csúcsegyetemek professzori közösségéig mindenki. 

A világ egyik legnagyobb, felsőoktatással foglalkozó szaklapja, a Times Higher Education (THE) év elején összeszedte, hogy a világ legnevesebb felsőoktatási intézményeinek tanárai, professzorai és vezetői milyen fogadalmakat tettek a 2020-as évre: a megkérdezett top egyetemek között ott van a brit King’s Collage, az Edinburghi Egyetem, de az amerikai Stanford is. 

Érdekes látni mind a hallgatóknak mind a tanároknak, hogy a világ legjobb egyetemeinek oktatói is szinte mindenhol ugyanolyan problémákkal küzdenek, amikhez hasonló újévi fogadalmakat is tesznek. Ennek ellenére azért akadtak elég szerteágazó terveket is. Van itt minden, szervezeti átalakításról szőtt fogadalomtól táskavásárláson át kevesebb Arsenal-meccs nézésig. Ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket és a legfurcsábbakat.

Az egyetemi szervezet újjáépítése vs Arsenal-meccsek

Az Aucklandi Egyetemen, Új-Zéland messze legnagyobb és legrangosabb felsőoktatási intézményén tanító Barry Reay történészprofesszor két célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy miután most januárban nyugdíjba vonul, képes legyen tovább folytatni az írást és kutatást, de anélkül, hogy ez gondot okozna családja számára, tehát ezt meg kell velük is beszélnie. A másik terv sokkal köznapibb: a professzor szeretné abbahagyni, hogy egyfolytában megnézzen minden egyes meccset, amikor szeretett csapata, az Arsenal játszik. Állítása szerint ez a terv eddig nem áll túl jól és ráadásul, „most már több ideje is lesz arra, hogy a kanapé mögött töltse idejét”.

David Bell, a Sunderlandi Egyetem vezetője ennél sokkal „szakmaibb” célokat tűzött ki magának. Ezek közül az egyik az egyetemi szervezeti logisztikához kapcsolódik. Az igazgató szerint „önmaga a legfőbb ellensége”, mert szeretne mindent ellenőrizni, ami az íróasztalára kerül. Viszont ez egy idő után kezelhetetlenné válik és túl sok időt vesz el, ezért Bell újévi fogadalma, hogy találni fog egy szűrőt, ami megkülönbözteti a „fontos hangokat a zajtól”, tehát csak dolgokkal kelljen foglalkoznia, amik tényleg igazán fontosak – ez pedig igen nehéz. Nem egy vezető szalad bele ebbe az akadályba munkája során, viszont erre az egyetem ura sem talált eddig megoldást. 

„Örömmel fogadjuk a tippeket, hogy hogyan lehetne ezt kezelni”

 – címezte kollegáinak. 

A Stanfordon az idő drága, de azért rohanni nem kell

A THE által a világ legjobb 50 felsőoktatási intézménye közé sorolt Edinburghi Egyetem tanára és írója Richard J. Williams elsősorban idejének és életének újjáépítésére tette a hangsúlyt. Mindenekelőtt,

többet szeretne olvasni – de lassabban és figyelmesebben.

Ha ez sikerül, szerinte javítani fogja ezzel a munkáját. A professzort az aggasztja, hogy már ő is hozzászokott ahhoz a sokakat érintő gyakorlathoz, hogy túl gyorsan, sokszor zavaró körülmények között futja át az írásokat. Ez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy az ember felületesebben érti meg az adott szöveget és pontatlanabb lesz annak tartalmának elemzésekor. 

Ezért szeretne Williams lassabban olvasni az újévben, viszont többet, és beszámolójából leszűrhető, hogy ettől azt is várja, hogy az élet más területein is lassabb, nyugodtabb és pontosabb lesz.

ke.jpg

A világ egyik legjobbra értékelt egyetemén, az amerikai Stanfordon, illetve a szintén patinás londoni King’s Collage-on antropológiát tanító Lochlann Jainnek ugyanúgy saját idejének menedzselése okozza a legnagyobb problémát: szerinte a világ akadémikusaitól elvárják, hogy önműködő vállalkozások legyenek, akik egyszerre kezelik a számláikat, kiadásaikat, míg közben tanítsanak, kutassanak, de legyen idejük hálózatépítésre és saját írásaikra is. 

Idő- és energiahiány miatt mindezeket összeegyeztetni pokolian nehéz, nem csoda, hogy Jainnek - aki több tantárgyat visz egyszerre a világ legjobb egyetemein - nem megy:

feladom és elfogadom, hogy tehetetlen vagyok az ilyen igényekkel szemben

– mondta. Ezért újévi fogadalma, hogy megpróbál szert tenni olyan képességekre és időbeosztást segítő ismeretekre, amik segítik őt életének és karrierjének kiegyensúlyozásában.

A dolog furcsasága az, hogy a brit professzornak pont van egy olyan erről szóló tantárgya Londonban, ahol a társadalom és a gazdaság által az emberre presszionált személyes, mentálhigéniás problémákat és az erre vonatkozó gyógymódokat oktatja.

 

Luxus és Rasszizmus

A Birminghami Egyetem egyik oktatójának, Kalwant Bhopalnak elég szilárd elképzelései vannak 2020-as terveit illetően. A tanárképzésért, illetve a társadalmi igazságért felelős oktató célul tűzte ki magának, hogy jelentősen visszaszorítsa az intézményen belül fellelhető rasszizmust. Szerinte, ha nem beszélünk erről a témáról és hallgatásba burkolózunk, azzal csak a kirekesztést támogatjuk. Saját szavaival élve: 

Bátorítani fogom az egyetemeken és a felsőoktatási szektorban dolgozó kollégákat, hogy ismerjék el az intézményi rasszizmust és a fehér kiváltságokat szervezeteikben, és foglalkozzanak a nagyon nyilvánvaló egyenlőtlenségekkel, amelyek áthatják az egyetemi élet minden területét.” 

Látható, hogy a birminghami professzor is saját szakterületének részleteivel akar foglalkozni, illetve másokat sarkallni arra, hogy ők is tegyen ezen ügy érdekében. Saját élete szempontjából viszont egy sokkal kevésbé ambiciózus vállalást tett:

„2020-ban szeretnék többet költeni a nehezen megkeresett pénzemből és megengedni magamnak egy kis luxust: parfümöket, cipőket és kézitáskákat szeretnék inkább vásárolni”.

 

Képek: Pixabay

Bálits Mihály

2020. január 16.

A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai Tovább
„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember”

„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember”

Bő egy hete a kommunikációs képzés megszüntetéséről szóló, azóta a döntéshozók által többször cáfolt, hírek bukkantak fel. Múlt szombaton Horányi Özséb mondta el, hogy ez a kósza ötlet miért lenne óriási hiba, most Nyíri Kristóf oktatásfilozófust, a Mindentudás Egyetemének egyik alapítóját kérdeztük a kommunikációs szakok fontosságáról.

nyirikristof.jpg

„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember” Tovább
süti beállítások módosítása