Közgazdász Online


Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

buddha-1177009_1280_1.jpg

Az élmények és a tárgyak hajszolása végül tényleg a felhőtlen boldogságot eredményezi? Milyen módon változhatnak meg fogyasztási szokásaink egy olyan környezetben, ahol erre kondícionálnak bennünket? Messzelátó podcastünk legújabb részében a Corvinus professzorával, Dr. Zsolnai Lászlóval beszélgettünk a buddhista közgazdaságtan alapeszményeiről és a jövő etikai kereteiről.

2021. 07. 04. Írta: Tillinger Donát, borítókép: Silentpilot, Pixabay

Legtöbben ha meghalljuk a buddhista szót, általában egy meditáló szerzetesre, esetleg a vágyaktól mentes nirvana állapotra gondolunk. Dr. Zsolnai László szerint viszont a buddhizmust nemcsak mint vallást, hanem mint világszemléletet is felfoghatjuk, sőt ez a gondolkodásmód  segítségünkre lehet egy fenntarthatóbb, egyenlőbb gazdasági és társadalmi környezet megalkotásában is.

Egyetemünk Gazdaságetikai Központjának igazgatása mellett Dr. Zsolnai László többek között Cambridge-ben, Oxfordban is tanított, illetve a magyarországi buddhista közgazdaságtan fontos szereplője. Messzelátó podcast sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.

buddhizmuis.jpg“Steve Jobs, a 20. század egyik leginnovatívabb vállalkozója zen buddhista volt, aki buddhista meggyőződéseit és értékeit többek között a termékfejlesztésbe is beemelte, ami kulcsszerepet játszott a cég sikerében”  - mondja  Dr. Zsolnai László, aki szerint a buddhista alapeszmények közül a vágyaink hátrahagyása a legnehezebb.

Etikus munkahelyek és társadalom a jövőben

A buddhista közgazdaságtan alapeszményei között megjelenik mások nagylelkű segítése, ami fontos eleme a munkáltató-munkavállaló viszonynak is.

Az adásban szó esik a nagyvállalatok etikai szerepvállalásáról, ahol “könnyen fulladhat formalizáltságba a dolgozói bánásmód audit szerű számonkérése”, ezért a kutató szerint az Akerlof-féle “munkáltató és munkavállaló közti érték-csere” fejlődésére kell hagyatkoznunk.

A professzor szerint egyáltalán nem biztos, hogy a nagyvállalatok fennmaradnak jelenlegi formájukban a társadalom jelentős alakító szereplőiként:

Én nem a nagyvállalatok átalakulásában bízom. Abban bízom, hogy ki fognak alakulni kisebb léptékű, más üzleti modellekben működő vállalati és nem vállalati szervezetegyüttesek. Ezek képesek lesznek visszavenni rengeteg feladatot, amelyeket jelenleg a multik látnak el. A diverzitáson alapuló sok kisebb szereplő együttműködése lehet a gazdasági rendszereink következő állomása, ezt evolúciós modellekkel jelzik előre a biológusok és az ökológiai közgazdászok.

Nem kellene állandóan a boldogságot keresnünk?

“A 21. század legfontosabb projektje az önérdek doktrína aláásása” - Dr. Zsolnai László személyes ismeretsége nyomán idézi a híres James March szociológus professzort, aki tudományos meggyőződésében a következő fejlődéstörténeti lépésnek az egyének nagyobb közösségi szerepvállalását látja. Dr. Zsolnai László  szerint “ez nem azt jelenti, hogy az önérdek nem fontos, hanem hogy számos más fontos dolog van, amelybe be kell integrálni az ént.” Olyan kérdések, mint a globális felmelegedés és az ezt okozó mértéktelen fogyasztás, illetve növekedés megkövetelik mindenkitől a közösségi szerepvállalást, és egyfajta evolúciós lépcsőként alkotnak feladatot a társadalmunknak. “Ebben az evolúciós fejlődésben kulcsszerepet játszanak az egyének és a vállalkozók is: az előremozdulás nem fog magától megtörténni, forradalmi egyéniségekre van szükség."

Az egyén túlzott önérdekkövetéséhez szorosan kapcsolódik a nyugati ember állandó boldogság-hajszolása is. A kutató szerint ez kontraproduktív: 

A boldogságot célként kitűzni buta dolog, mert olyan, mint az elalvás: minél jobban hajszoljuk, annál távolabb kerülünk a kívánt céltól. Elérni csak indirekt módon lehet, egyfajta melléktermékként.

Ennek megfelelően az anyagi javak és a testi tapasztalatok túlzott hajszolása végtére is nem hozhatja el az igazi boldogságot. Épp ellenkezőleg: a csalódások messze sodorhatnak bennünket a kiegyensúlyozottságtól, aminek szerves részei a nehézségek és a leküzdésük is.

Hogyan lett Izland és Új-Zéland számára a GDP helyett a bhutáni eredetű nemzeti jól-létet fókuszba helyező index mérvadó? Milyen tényezői vannak a jólétnek a vagyon mellett? Hogyan termelnek évi 10 ezer dollárt az apró énekesmadarak? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül. 

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás? Tovább
Egy szakkollégium, ahonnan a Város Mindenkié és a K-monitor indult - Bemutatjuk a TEK-et

Egy szakkollégium, ahonnan a Város Mindenkié és a K-monitor indult - Bemutatjuk a TEK-et

borito_11.jpg

Van élet a neoliberális gazdaságpolitikán túl? Miben rejlik a marxi gazdasági elképzelések relevanciája a XXI. századi ember számára?  A TEK számára a jelenlegi fősodortól eltérő elméletek vizsgálata és a közösség a legfontosabb. Pelyhe Valériával, a szakkollégium tagjával beszélgettünk.

2021. 06. 28. Írta: Hujber Sándor / Képek: TEK

„A TEK alapítása a régmúltba vész, állítólag egykori rajkos szakkollégisták álltak elő a különutas ötlettel, akik a közgazdaságtan alternatív irányvonalai iránt érdeklődtek”- mondja Valéria. Azóta a szakkollégiumból számos társadalmi vállalkozás kinőtt, és aktív öregdiák közösség segíti a mostani tagságot. A Társadalomelméleti Kollégiumban is erős a hangsúly a szakkollégiumi mozgalom három alappillérén: a közösségen, a szakmaiságon és a társadalmi felelősségvállaláson. 

Közösség

„A közösségiség nagyon fontos a TEK életében, rendkívül erős az összetartás, nemcsak szakmai, hanem lakó- és baráti közösség is vagyunk, kiemelkedő a tagok közötti emberi kapocs szorossága”. A közösségi események egy része hagyományokon alapul, évenkét ismétlődik, például a dzsungel-party, amikor mindenki kiviheti a konyhába a növényeit vagy a kolis halloween.

Nemrégiben volt a TEK születésnapjának alkalmából egy online esemény, amibe a szakkollégium “öregdiákjai” is becsatlakoztak. Részt vettek 40-50 év körüli egykori tagok is, akik az eltelt évek sokasága ellenére ma is tartják a kapcsolatot a kolival és egymással, illetve tekes házaspárra is találunk példát. - mondja Valéria a különleges alkalomról. A szakkollégium egyes eseményei kifejezetten az idősebbeknek szólnak, van a kollégiumban egy állandó kapcsolattartó, akinek feladata a volt tagokkal való érintkezés. Tavaly a hirtelen kiköltözéskor óriási segítség volt a kollégium “öregdiákjainak” jelenléte, a lakhatásban Valéria elmondása szerint sokaknak tudtak támogatást nyújtani. 

Valéria örömmel mesél nekünk a TEK-ben uralkodó szolidáris szellemről is: „A koliban igyekszünk figyelembe venni, hogy mindenki más anyagi és társadalmi háttérrel érkezik, és ezért számos belépési küszöb nélküli programot tartunk, valamint újraelosztási rendszert alkalmazunk, például a lakhatásban is, de táborok és közösségi események esetén is van rá lehetőség.”

A TEK a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban kapott helyet. Jelenleg 35 bentlakó van, ezt nem a tagság határozta meg, hanem a rendelkezésre álló hely. A felvételi során életkorra, szakra és egyetemre nézve kevés megkötést alkalmaz a kollégium, ezért a közösség nagyon változatos. 18-tól 27 éves korig terjed a bentlakók életkora, a szobák pedig koedukáltak. A bentlakásnál a kisebb lakóközösségeket életkor szerint is vegyesen igyekeznek összerakni. A vidékiek és az elsősök kiemelt figyelmet élveznek lakhatás szempontjából, de természetesen opcionális a beköltözés. 

p1110304_jpg_masolata_jpg.jpg

Szakmaiság

A TEK első évében egy bevezető kurzusra kell járni, ami megalapozza a közös tudást, utána pedig szabadon választható órák következnek. Valéria beavat minket a kollégium szakmaiságának legfontosabb részébe, a kurzusrendszerbe: „A TEK-ben a többi szakkollégiummal ellentétben „kör”-nek nevezzük a kurzusainkat, ezzel is hangsúlyozva a részvételi és közösségi jelleget, hiszen nem kizárólag oktatásról, hanem sokkal inkább a közös gondolkodásról szól a kolis szakmaiság.” 

Azt, hogy a TEK-ben egy évben milyen témájú kör indul, mindig a tagság dönti el. A kollégiumban bárki bedobhat bármilyen témát, ami érdekli, nem csak társadalomtudományi témákban. A végleges körökről és a tanárok személyéről a tagok féléves szavazása dönt, hiszen fontos, hogy a meghívott előadók szakmailag kimagaslóak legyenek. A TEK-ben zajlottak már kurzusok kritikai pszichológia, pedagógia és kritikai közgazdaságtan, valamint filozófia, politika és szociológia tematikában is. Az oktatók között a Corvinus számos oktatóját, valamint egyéb neves közgazdászokat és társadalomtudósokat találhatunk, mint például Andor László, Melegh Attila, Gedeon Péter és Mendly Dorka.

“A körökön kívül vannak egyéb szakmai programjaink is, előadások, amelyek adott esetben nyitottak a külvilág számára is, és emellett vannak olyan programok is, amelyeket TEK-esek tartanak egymásnak” - foglalja össze a kollégium szakmai tevékenységét Valéria. A szakkollégisták rendszeresen tartanak külsős érdeklődőknek is programokat, ezek az elsős körök, amelyek szintén a közös gondolkodás jegyében valósulnak meg. 

analog_csoportkep_2020_osz.png

Társadalmi felelősségvállalás

A TEK gyakran vállal aktuális társadalmi témák mellett szolidaritást. A koliból számos szervezet nőtt már ki, ezek olyan társadalmi vállalkozások, amelyeket volt tagok alapítottak. Ilyen például a Deviszont Közösségi Tér, amely a kritikai pedagógia területén tevékeny, a K-monitor, amely korrupciómegelőzéssel foglalkozik és talán a legismertebb, “A Város Mindenkié” (AVM), amely a magyarországi lakásszegénység enyhítésén dolgozik. 

Ilyen például a Deviszont Közösségi Tér, amely a szakoktatásban résztvevő tanulóknak és fiatal felnőtteknek biztosít közösségi programokat, valamint közös tanulást az általuk fontosnak tartott témákban, vagy a K-Monitor, mely a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzd. Talán a leghíresebb mégis A Város Mindenkié (AVM): ez a civil szervezet a magyarországi lakásszegénység enyhítésén dolgozik, céljuk, hogy kiálljanak a hajléktalan emberek emberi méltóságáért, és a lakhatáshoz való jogért. 

“A TEK-ből kinőtt szervezetek mind valamilyen valamilyen társadalmi problémára keresik a megoldást, és közös céljuk, hogy egy szolidárisabb, egyenlőbb, fenntarthatóbb világban éljünk” - foglalja össze Valéria a szakkollégium nézőpontját a társadalmi felelősségvállalásról. 

91268562_3129363670408185_8842464916519518208_n.jpg

Belső működés

A TEK belső működésében visszaköszönnek a szakkollégiumokra jellemző bázisdemokratikus elvek. A szervezet munkacsoportokra osztva működik, amelyek különböző feladatokat végeznek, például a felvételi előkészítése, a kollégiumba való integráció vagy a szakmai programok. A szakkollégium egészét érintő döntésekről azonban az egész tagság közösen dönthet, tehát mindenki rendelkezik szavazati joggal. A szavazások mindegyikét vita előzi meg, amelyen bárki felszólalhat, és kifejtheti az álláspontját az adott kérdésben. A felvételin szintén mindenki szavazhat az adott jelentkezőről, aki végighallgatta felvételijét és olvasta az írásbeli jelentkezését.

92668800_10157459209744888_2582631059912916992_o.jpg

Egy szakkollégium, ahonnan a Város Mindenkié és a K-monitor indult - Bemutatjuk a TEK-et Tovább
süti beállítások módosítása