Közgazdász Online


Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

borito_15.jpg

Illyés Gyula program néven hátrányos helyzetű fiataloknak indít egyéves, intenzív angol és matematika képzést a Corvinus. Az egyetem célja, hogy azok a tehetséges fiatalok is esélyt kapjanak a bejutásra, akik hátrányos helyzetük miatt nem érték el a ponthatárt. A programról sajtóeseményen beszélgetett Takáts Előd, a Corvinus rektora, Illyés Mária, a névadó örököse, Dr. Megyeri Krisztina adjunktus és Imre Roland, az egyetem korábbi hallgatója.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Amikor Imre Roland még középiskolásként a továbbtanuláson gondolkodott, egyetlen cél lebegett a szeme előtt: „én majd egyszer a Corvinuson fogok tanulni”. Az ide vezető út azonban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Hidason, egy baranyai kistelepülésen született, ahonnan az egyetem szinte elérhetetlennek tűnt.

Egyedül talán soha nem kapta volna meg az esélyt, mentorai azonban töretlenül bíztak benne. „Szerettük volna, hogy olyan irányba induljon, aminek piaci értéke van” – mondja Dr. Megyeri Krisztina, a Corvinus Matematika Tanszékének adjunktusa. Berlinger Edinával, a Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék vezetőjével közösen alapítványt hoztak létre, hogy a Rolandhoz hasonlóan tehetséges, de hátrányos helyzetű diákok sikeres érettségijét és felvételijét segítsék.

Bár először nem jutott be az egyetemre, Roland mégsem adta fel. „Nem volt olyan háttértámogatásom, hogy a központi felvételin egyből sikeres legyek, nem volt elég pontom” – mondja. Előbb dolgozni kezdett, majd mentorai támogatásával ismét érettségizett, ezúttal pedig fel is vették a Budapesti Gazdasági Egyetemre. Korábbi álma végül mesterszakos felvételin teljesedhetett be, ahol már nem számítottak a középiskolából hozott pontok. Felvették a Corvinus Pénzügy mesterszakjára, ahol sikeresen diplomázni tudott.

Bár Roland álma teljesült, ez nem mindenkinek adatik meg.

„Nem a tehetség hiányzik, hanem az a lehetőség, hogy nyelvvizsgája, emelt érettségije, mentora legyen a diáknak” – mondja Takáts Előd, a Corvinus rektora.

Ezt a lehetőséget szeretné megadni a Corvinus az Illyés Gyula programmal, melyben hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnának abban, hogy az egyéves felkészítés után nyelvvizsgát és emelt érettségit tegyenek, amivel az egyetemre is könnyebben bejuthatnak.

A programban évente tíz fiatalnak nyújtanak térítésmentes, intenzív matek és angol képzést. Emellett a hallgatók havi 130 ezer forintos ösztöndíjat, napi egyszeri meleg étkezést, kollégiumi ellátást, a képzéshez szükséges laptopot, internetelőfizetést, telefont és budapesti bérletet kapnak, továbbá havi egyszer térítik a vidékre való oda- és visszaútjuk költségét. Az a célja az egyetemnek, hogy a résztvevők teljes egészében a képzésre koncentrálhassanak, és ne kelljen munkát vállalniuk a megélhetés vagy a család eltartása miatt.

A képzés segít a legfontosabb ismeretek elsajátításában, melyet a hátrányos helyzetű diákok nem mindig kapnak meg a közoktatásban. Roland például végig küszködött a matekkal, mert a matektanára nem szerette őt. Bár kilencedikben megbukott, Megyeri Krisztina mentorként mégis megszerettette vele a matekot, most pedig ő maga tanít és mentorál hátrányos helyzetű diákokat.

A program a kiválasztott tíz diákon túl tágabb környezetüknek is kapaszkodó lehet. Amikor Roland hátrányos helyzetű térségekben tart foglalkozásokat, azt mondja a diákoknak:

„nagyon merész, távoli álmot képzeljetek el magatoknak. Ha én bekerülhettem a legjobb egyetemre, akkor nincs lehetetlen”.

Az egyetemre bejutó hallgatók az otthoni környezetük számára és példaképek lehetnek, később pedig mentorként segíthetik a hozzájuk hasonlóan hátránnyal induló fiatalokat. „A történeteknek iszonyú ereje van. Szükség van olyan emberekre, akik visszamennek és megmutatják, hogy bár nekem sem ment volna egyedül, segítséggel sikerülhet” – teszi hozzá Megyeri Krisztina. Mentorként tapasztalta, hogy sok esetben már az önbizalom is hiányzik. Senki nem mondja el a diákoknak, hogy merre induljanak el, vagy hogy egyáltalán lehetőségük van elindulni. Maguk a középiskolai tanárok beszélik le őket a továbbtanulásról, lenézik, lebecsülik őket, pedig sokan lennének kellően tehetségesek ahhoz, hogy a felsőoktatásban is megállják a helyüket.

 belso_kep.jpg

Dr. Takáts Előd az Illyés Gyula program névválasztásáról is beszélt. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A visszatérés gondolata Illyés Gyula munkásságában is megjelent. Takáts Előd az író-költő Puszták népe című regénye miatt választotta őt a program névadójának. Fiatalon olvasta először Illyés Gyula könyvét, de máig elevenen megmaradt emlékezetében az a rész, amikor az író arról ír, hogy az iskolában a magyarokról tanulva miért nem ismert rá önnön magyarságára: „A puszták népét, homályos, finnyás ösztönből vagy szégyenkezésből, sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogy sem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam.  A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem, s szerettem volna közte élni; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akar a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magáról, s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam, s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzetfeletti elveim ellenére is, fájdalmas volt és megalázó.”

Illyés Gyula örököse, Illyés Mária örömmel fogadta el a felkérést a program névhasználatára, ami szerinte beleillik édesapja munkásságának szellemiségébe.

„Igazi demokrata volt. Vallotta, hogy fel kell emelni azokat, akik hátrányos helyzetben vannak. A demokrácia gyönyörű dolog, de a jogegyenlőség nem egyenlő az esélyegyenlőséggel” – mondja.

Ezt az esélyegyenlőséget célozta meg Illyés népfőiskolai gondolata, hogy azok is tanulhassanak, akik korábban „kimaradtak a tudás palotájából”. A Corvinus programja bár más úton, de hasonló célért indul el. A program mellett abban is eltökélt az egyetem, hogy változtassanak a felvételi rendszeren. „Ne csak pontszámokban gondolkodjunk, hanem a felvételiben legyen tere annak is, aki tehetséges, de nincs olyan háttere, hogy könnyedén vegye a közoktatás akadályait” – mondja a Corvinus rektora. Szerinte ez mindenkinek érdeke lenne, és lát is arra esélyt, hogy a jövőben legyen erre is lehetőség a Corvinuson.

Az Illyés Gyula program 2022 szeptemberében indul, pályázni május 3-tól augusztus 21-ig lehet. A jelentkezéshez magyar állampolgárság, érettségi és minimális szintű angol nyelvtudás szükséges, továbbá feltétel még, hogy a programra jelentkező fiatal egyik szülője vagy nevelőszülője se rendelkezzen diplomával, a fiatal pedig hallgatói jogviszonnyal. A részletes pályázati kiírás itt olvasható.

A projekt során évente nagyjából 40 milliós költségvetéssel számol az egyetem, de Takáts Előd rektor bízik abban, hogy ez a jövőben bővülhet majd. A sajtóesemény végén újságírói kérdésre a Corvinus idei költségvetése is szóba került. Takáts Előd rektor elmondta, hogy a 2021-es üzleti év után kiemelkedően magas, 28,776 milliárd forint osztalékbevételhez jut a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a résztulajdonában lévő gazdasági társaságoktól. A Richter Gedeon Nyrt-től a 2021-es üzleti év után várhatóan 4,193 milliárd Ft osztalékbevételt, a MOL-tól pedig 24,582 milliárd forint osztalékbevételt kap a Corvinust fenntartó Alapítvány. A többletbevétel egy részét az egyetem a tartalékok növelésére fordítja, hogy a finanszírozás egy esetleges rosszabb üzleti év esetén is fenntartható legyen a jövőben.

Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak Tovább
Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

skeebdo_csapatfoto_alapitok.jpg

A Skeebdoval több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk angolul, interaktív módon, a kellemeset a hasznossal ötvözve. A startup alapját nyújtó barátság egy corvinusos óra hátsó padjából indult. Interjú Faragó Bálint és Rácz Dániel társalapítókkal startupper-létről, filmekről és vállalkozásindításról.

2021.03.22. Írta: Taxner Tünde, képek: Skeebdo

Szótanulás a villamoson és barátság az egyetemen

A Skeebdo megálmodója Faragó Ákos, akiben már másfél évtizede megfogalmazódott a vállalkozás ötlete. „Nagyon-nagyon sokat néztünk filmeket gyerekkorunktól kezdve, szülői hatásra mindent angolul. A filmekben elég sok idegen szó merül fel, Ákos ezeket kiszótározta. Amikor éppen üres útja volt, a villamoson utazott haza, akkor tanulta őket. A baj csak az volt, hogy nagy volt az időbeli különbség: filmnézés este, szótanulás másnap – már azt sem tudod, mi volt a szavak kontextusa” – tárja fel az ötlet hátterét Bálint, Ákos bátyja. Világos volt, hogy olyan megoldásra van szükség, ami teljesen automatizálja a folyamatot.

Bálint a Corvinus gazdaságinformatikus képzésén megismerkedett Danival, a Skeebdo harmadik társalapítójával. Mindketten üzleti informatika szakirányon végeztek 2009-ben, és azóta, hogy folyamatmenedzsment órán egymás mellett ültek a bal hátsó sorban, barátságuk üzleti kapcsolattá érett. Az egyetem után mindketten rengeteget foglalkoztak folyamatfejlesztéssel, folyamatalapú gondolkodással, mégis elsősorban az emberi kapcsolatokat hozták magukkal a Corvinusról.

Fókuszálni tanultam meg a corvinusos évek alatt, vagyis hogyan lehet célirányosan tanulni, dolgozni. Ha belegondolunk, mindenkinek ugyanaz a limitációja van napi szinten, az a pár óra, amíg ébren vagyunk. Azon fog múlni a sikerességed, hogy azt hogyan osztod be.

- mondja Dani.

Skeeb, a mókus

skeeb_mokus.pngA két testvér és barátjuk 2013 óta dolgozik együtt. „Ez a harmadik projekt, amin együtt dolgozunk, és eddig látszólag ez a legsikeresebb” – mondja Bálint. A Skeedbo célja szkippelni a magolást, és hatékonyan csinálni a szótanulást (skip + do). Úgy reformálják meg az angoltanulást, hogy összekapcsolják olyan tartalmakkal, amiket a szabadidőnkben fogyasztunk. A két hónapja indult ios-en és Androidon egyaránt elérhető alkalmazásban jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk, és ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

Kitalált karakterük Skeeb, a mókus, hiszen a squirrel az egyik legnehezebben kiejthető angol szó.

A Skeebdoval már napi pár perc időbefektetéssel egy adott film összes releváns ismeretlen szavát meg lehet tanulni. A kontextus, vagyis a filmben elhangzott mondatrészek segítségével az is elsajátítható, hogy egy adott szót hogyan kell használni. A Skeebdo a már jól ismert szókártyákat használja, miközben egyre nehezedő feladatok elé állít. Mivel a szavakat nem elég egyszer megtanulni ahhoz, hogy hosszú távon rögzüljenek, több alkalommal is visszakérdezi őket. A szókincsbővítést az teszi igazán személyessé, hogy a tanulásra javasolt szavak a tanuló tudásszintjéhez igazodnak.

skeebdo_promo_5kep.jpg

Te is a célcsoportba tartozol?

Az alkalmazással alapvetően a 16-45 éves korosztályt célozzák, és mivel nincsenek benne magyar fordítások, a teljesen kezdőknek nem ajánlják. „Kutatásokkal mértük fel, hogy milyen célcsoportot célozzunk meg. Haladó A2-es vagy afölötti szintet ajánlunk” – mondja Dani, aki öt évet élt az Egyesült Államokban, ezért szinte anyanyelvi szinten tud angolul, mégis naponta használja az alkalmazást. „Imádom beépíteni a napi szókincsembe azokat a szavakat, amelyeket addig csak passzívan hallottam.” 

Az alkalmazás egynyelvű nyelvtanulásra épül, és elsődlegesen szókincset és kifejezéseket tanít, de idiómákat és mondásokat is tartalmaz. Az app a kiejtés javítása miatt fel is olvassa a szavakat, a hallgatási készségeket pedig az appon kívüli filmnézés fejleszti. „A teljes körű angoltanítás lenne a legizgalmasabb, de az még odébb van” – mondja Dani.

Hogyan használd?

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mikor érdemes megoldani a feladatokat. Mivel az alkalmazásban nem lehet filmeket nézni, a szótanulás a filmnézéstől platform szinten elválik. A film előtt, közben és utána is lehet szavakat tanulni.

„Nem javaslok semmit, mert nem szeretnék senkit befolyásolni, de én előtte szoktam használni. Nagyon jó érzés, hogy hirtelen ott egy szó a filmben, amit pár órával előtte tanultam meg. A wow-élmény miatt jobban rögzülnek ezek a szavak” – mondja Bálint.

„Én pont utána szoktam” – teszik hozzá azonnal Dani. Megoszlik, hogy mikor használják az emberek, az alapítók tehát egyelőre direkt nem akartak irányt mutatni. Folyamatosan figyelik ezt a témát, és kérik a visszajelzéseket a felhasználóktól.

skeebdo_promo_3kep.png

Kulisszatitkok

Hogyan lehetséges az, hogy a legfrissebb Netflix sorozatok is szinte azonnal megtalálhatók az alkalmazásban, és a filmekhez ennyiféle feladatot dob fel? „Feliratokat dolgozunk fel, és elég bonyolult algoritmusok, mechanizmusok állnak a háttérben” - mondja Bálint. Olyan algoritmusok is vannak, amik visszafejtik a szavakat szótőre. „A nehézségét az a teljesen egyedi technika adja, hogy a többesszámból egyesszámot, vagy az ige múlt idejű, ragozott alakjából jelen idejűt csinálunk, ami nem egyszerű, mert az angol igéknek egészen speciális formáik is lehetnek” – fejtette ki Bálint.

A Skeebdo szerződött partnerei szolgáltatják az alapként szolgáló feliratokat, és híresebb szótárakat használnak, amelyekkel a szavak angol jelentését kapják meg. Az alapítók állítják, hogy eddig nem volt olyan film vagy sorozat, amit ne találtak volna meg benne. „Lehet, hogy a Gyilkos paradicsomok támadása című nyolcvanas évekbeli gagyi horror nincs benne” – mondta Bálint az interjú elején, majd pár perccel később büszkén mutatta, hogy megtalálta.

skkeebdo_szovalaszto.pngHogyan indíts startupot?

A Skeebdo indulása több fázisban történt. A koncepció validálását 2019 nyarán egy webappal indították el, itt derült ki, hogy egyáltalán fizetnek-e érte emberek. „Sokan úgy kezdenek bele egy vállalkozásba, hogy elfelejtik, hogy előbb-utóbb pénzt kell termelnie” – hívta fel a figyelmet Dani. Az első legfontosabb lépés ebbe az irányba az ötlet validálása.

„Egyre inkább annak vagyok a híve, hogy rapid validálást éri meg csinálni. Minél hamarabb adj ki egy MVP-t, alfát, bétát (nevezhetjük akárhogy), amit utána a célközönségeddel tudsz validálni” – mondja Dani. Bálint és Dani szerint a jövő a közösség alapú termékeké lesz, amik több száz ember bevonásával alakulnak ki. „Az a lényeg, hogy minél hamarabb kapj visszajelzéseket. Ne kövesse el senki azt a hibát, mint mi az első termékünknél, hogy másfél évig fejlesztettük, majd másfél hónap után lelőttük. Annak ellenére, hogy volt belőle bevétel, láttuk, hogy nem működőképes” – mondja Bálint.

A tévhittel ellentétben azonnal meg kell osztani az ötletet, de nem a barátokkal, mert ők elfogultak lehetnek. Nagyon sok Facebook-csoport van arra, hogy idegenek véleményét kikérjük, meg lehet osztani Redditen, Indiehackersen is. „Nem vállalkozók, fejlesztők fognak írni, hanem átlagemberek, hogy ez tök jó ötlet, én használnám” – mondja Bálint.

A mentorprogramokról

A Skeebdo a Design Terminal őszi mentorprogramjában vett részt, aminek január közepén lett vége. A program ötleteket és eszközöket adott nekik, és fókuszokat határozott meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy ha már van egy relatíve kiforrott ötlete, és már volt egy kis piaci validáció, utána rengeteget tud egy ilyen program segíteni abban, hogy hogyan formáld a csírázó ötletet valódi üzletté” – mondja Dani.

Bálint azt emelte ki, hogy megismerkedhettek iparági szakértőkkel, mentorokkal és több hozzájuk hasonló startupperrel. „Nagyon jó érzés három hónapon keresztül hozzánk hasonló emberekkel lenni. Még online is sokat jelentett, hogy találkoztunk emberekkel.” Dani szerint ezek a kapcsolatok más okból is hasznosak:

Gyakran ki se látszunk a Skeedboból, ahogy más startup se látszik ki a saját ötletéből. Egy külső szemlélő tud olyan ötleteket adni, amikre nem is gondoltunk.

Bármennyire is segítő közeget jelent egy ilyen program, fontos az a nézőpont, hogy „a Design Terminal helyettünk nem fogja elterjeszteni az alkalmazást, helyettünk nem fog semmit csinálni. Eszközöket ad és emberi kapcsolatokat.” Dani szerint „minden ilyen programra vonatkozik, hogy minél többet raksz bele, annál többet tudsz belőle kinyerni”.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Az alapítók a Skeebdot főleg a szabadidejükben viszik, egyedül Dani foglalkozik vele teljes állásban. A csapatban jelenleg nyolcan vannak, négy különböző országban és hét városban élnek, de a jövőben még tovább szeretnének bővülni. „Néhány százezer letöltést szeretnénk egy éven belül, és szeretnénk olyan irányba alakítani a vállalkozást, hogy tudjunk jelentkezni befektetőknél, akiknek fel tudjuk mutatni azt, hogy erre a termékre van igény, és az emberek hajlandóak pénzt kiadni érte.” Szeretnének az angolnyelv-tanárok felé is nyitni, nekik nagy segítség lenne, ha látnák, hogy a tanulóik milyen filmeket néznek, és úgy tudnák felépíteni az óráikat.

Dani a jövő vállalkozóinak ezt üzeni:

Jó dolog saját vállalkozásba kezdeni, nagyon izgalmas. Amióta saját ötleten dolgozok, azóta sokkal boldogabb vagyok. De arra mindenkit szeretnék felkészíteni, hogy ez kemény munka, éjszakákba nyúlóan, hétvégéken is. Mégis, amikor elkezded látni az eredményeket, kapod a pozitív visszajelzéseket, az csodálatos érzés. Csak ösztönözni tudok mindenkit, hogy gondolkozzon rajta, készüljön fel rá lelkileg, validálja az ötletet, majd vágjon bele!

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat Tovább
süti beállítások módosítása