Közgazdász Online


,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről

,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről

img-6837-min.jpg

Hogyan mentsd meg a Földet és gazdagodj meg belőle? - tette fel a kérdést a Budapest Investment Club (BIC) a hétfőn megrendezett tavaszi félévnyitó előadásán. Sajnos abból valószínűleg még nem fogunk meggazdagodni, hogy vászontáskát viszünk a bevásárláshoz és magunk készítjük a tisztítószereket (bár ez legyen továbbra is cél), de a zöld energiába való befektetéssel akár elképzelhető lehet.

Írta: Sipos Sára

Mint jövendő közgazdászokban, biztos bennetek is felmerült már, hogy a napjainkban (szerencsére) egyre népszerűbb zöld életmód hogyan tud pénzügyileg is kifizetődő lenni. Nem önzőség ez, csupán a tudatos életmód mellett egy egyetemistának a pénztárcájára is figyelnie kell. Akkor most tisztázzuk: meggazdagodhatunk belőle? A jól ismert közgazdász válasz: attól függ. De hogy pontosan mitől is, arról a 2020. február 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett est két előadója, Kovács Domonkos, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgató-helyettese és Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő Zrt. senior portfolio menedzsere beszélt részletesebben. 

59578781_517514562117003_3612216673035091968_n.pngA Budapest Investment Club egy tőzsdei befektetésekkel foglalkozó diákszervezet a Corvinuson.  Céljuk, hogy a tőkepiacok iránt érdeklődő hallgatók minél átfogóbb képpel rendelkezzenek a tőzsdéről, amit főleg  gyakorlati oktatásokkal és vendégelőadók által tartott szemináriumokkal próbálnak elérni. Emellett partnerek bevonásával a hallgatók karrierútját is aktívan támogatják.

Az elmúlt években forradalmi léptékű változások történtek az energiaipari ágazatban, ezek pedig néhány fő jelenséghez köthetők. A piac egyre decentralizáltabb, és a korábbi hatalmas energetikai cégeket felváltotta több, kisebb méretű, környezeti változásokra rugalmasabban reagáló vállalat. Ehhez erősen kapcsolódik a digitalizáció és az innovációs technológiák, melyek létrehozták a prosumer szereplőt.

A prosumer tulajdonképpen az a fogyasztó, aki termelő és akár eladó is egyben,

így akik saját célra otthonukba napelemeket szereltetnek fel, mind prosumernek számítanak, számuk pedig hazánkban is egyre nő . A harmadik tényező pedig a klímaváltozás közvetlen hatása, ugyanis ezzel az ágazattal szemben is nagyobb elvárásokat támaszt, és az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet rá.

img-6774.jpg

Magyarország helyzetét tekintve mindkét előadó kiemelte, hogy bőven vannak még hiányosságok. Köszönhető ez annak, hogy az ország nagyon alacsonyan tartja a vállalásait az Unióban, és a paksi beruházásoktól várja a számok jövőbeli javulását, miközben az előadók szerint sokkal többet is tehetne azért, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak. Pedig az EU szemet hunyhat a nagyobb költségvetési hiány felett, ha azt a zöld befektetések okozzák.

alternative-energy-building-clouds-energy-356036.jpgEurópában az utóbbi időben zöld politikai fordulat következett be (lásd Green New Deal), melynek hatására ösztönzőket alakítottak ki, intézkedéseket hoztak és nagy tőkét invesztálnak az iparágba, felpörgetve azt. Ettől megnő a befektetők optimizmusa, vagyis nő a részvények árfolyama. A szabályozás, a támogatási mechanizmus azonban alacsonyan tartja a kockázatokat, ezért hiába nő a részvények ára, a hozamok egyelőre nem követik azt. A zöld részvények egyik ellenszele az állampapír hozamszintje lehet: mivel most nagyon alacsonyan van (nézzük csak meg a német állampapírt, melynek már mínuszban van a hozama), várhatóan elindul felfelé, újra kedvezőbbé téve ezt a kockázatmentes befektetést. (fotó: pexels.com)

A bizonytalanság és az alacsony hozampotenciál ellenére a zöld részvények iránti  befektetői kereslet mégis magas és folyamatosan nő, napjainkban ,,eladható a klímabarátság” (Szőcs Gábor). A zöld részvényeket most el lehet adni, népszerűek, és a vagyonalapok is egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy struktúrájukban eltolódnak a zöldülés irányába. Amíg az embereket érdekli a téma, figyelem irányul a környezetre, a tudatosságra, addig a politikának is ilyen irányba kell nyitnia. Kiemelendő viszont, hogy sok esetben inkább pénzügyi döntések születnek, vagyis a befektetőket nem szükségszerűen környezetvédelmi motivációk mozgatják, hanem a lehetőleg jövedelmező és kifizetődő lehetőségek.

clear-light-bulb-planter-on-gray-rock-1108572_1.jpgTovább árnyalja a helyzetet, hogy nem lehet pontosan tudni, mit hoz a jövő. Valószínűleg a szektorba áramló pénz mennyisége továbbra is nőni fog, és a tudatosság beépül a gondolkodásmódba. Ez a vállalatok részéről is kikényszeríti a változást, és hosszú távon szempont lesz, hogy mennyire képviselnek zöld értékeket. Mégsem érdemes magánemberként óriási összegeket befektetni zöld részvényekbe, mert rejthet veszélyeket. A nagy támogatások egyszer csökkenni fognak, és ha teljesen piaci alapon kell a zöld energiaipari vállalatoknak működniük, mélyvízben találhatják magukat, amit nem fognak mind túlélni. A szektor és sok esetben a technológia is még gyerekcipőben jár, a masszív felértékelődés pedig nem feltétlenül értékalapú. Buborék kialakulását mégsem tartják esélyesnek, mivel a profitnövekedés szempontjából az iparág egészen máshogy viselkedik, mint a korábban már “buborékosodottak”, például az ingatlanpiac vagy az internet. A szabályozói változások és a technológiai fejlődés szintén okozhatnak még meglepetéseket, kiszámíthatatlanná téve a befektetések hosszú távú megtérülését. (fotó: pexels.com)

img-6833.jpg

Szóval, a végső következtetés: ha nem vagytok bátrak, inkább maradjatok a vászonzsáknál és a bambusz fogkefénél, de ha kockáztatnátok, vágjatok bele, még a végén meg is gazdagodhattok belőle. Vagy sem. Attól függ.

A Közgazdász Online további bejegyzéseiről és egyéb izgalmas hírekről a Facebook oldalunk követésével is értesülhetsz! 

,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről Tovább