Közgazdász Online


Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
Közösségi média és politika – blog vagy újságírás?

Közösségi média és politika – blog vagy újságírás?

A Liberális Fiatalok Egyesülete (LiFE), csütörtökön a Gödörben tartotta a fiatalok politikai szerepvállalásával foglalkozó rendezvénysorozatának legutóbbi estjét. Ismert magyar portálok publicistái beszélgettek arról, hogy mégis miért írogatnak és milyen is a magyar blogoszféra. Az eseményen még az is kiderült mennyire frusztráló a Facebook új algoritmusa.

Közösségi média és politika – blog vagy újságírás? Tovább
A „kemper”-ök - Hollandia büszke cigánysága

A „kemper”-ök - Hollandia büszke cigánysága

Hollandiában él egy népcsoport, amelynek a tagjai ugyanúgy kékszeműek és szőkék, mint a helyiek nagy többsége. Ám az „őslakos hollandok” szerint annak ellenére rögtön felismerhetők, hogy látszólag semmiben sem különböznek tőlük. Ők a „karavánlakók”, hollandul a „woonwagenbewoner”-ek, akiket a köznyelv egyszerűen csak „kamper”-öknek nevez.

Kép: static3.ad.nl/static/photo/2008/15/14/8/media_xl_822848.jpg

A „kemper”-ök - Hollandia büszke cigánysága Tovább
"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson kijelentette, hogy "illiberális" állam épül Magyarországon. Ez ijesztően hangozhat a társadalom műveltebb tagjai számára, de van ennek a kijelentésnek alapja vagy esetleg csak egyszerűbb fejjel kéne gondolkoznunk? A következő cikk ennek a kérdésnek a mélyére próbál ásni.
Furcsa váltásnak látszik ez a kijelentés a rendszerváltáskor még ultraliberális Fidesz vezérétől, de mint tudjuk, Orbán Viktor retorikája úgy változik, ahogy a közhangulat és a közgondolkodás.

A bejegyzés tartalma nem a szerkesztőség kollektív véleményét tükrözi.

Kép: Financial Times

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság? Tovább
Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt

Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt

Ki ne ismerné Dorothy történetét, aki Totó kutyával és újonnan szerzett barátaival, a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az Oroszlánnal elindul, hogy Óz, a hatalmas varázsló segítségét kérje? Ha L. FrankBaum világhírű könyvét nem is, de Judy Garland felejthetetlen alakítását, vagy a Somewhere Over the Rainbow dallamát mindannyian fel tudjuk idézni emlékeinkben. Sőt, közgázosként makroökonómia órán arról is hallhattunk, hogy a mű valójában amerikai gazdasági modellek összecsapásának groteszk leírása, az a bizonyos sárgaköves út pedig az aranystandard-rendszer szimbóluma. 

Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt Tovább
A "véres" kampány

A "véres" kampány

Miért hibás termék a devizahitel?

2008 előtt ömlesztették a bankok a jen és a svájci frank alapú devizahiteleket a lakosságra. Ebben hibás a lakosság is, mivel nem mérlegelte a kockázatokat, azonban ha valaki elkezdett kételkedni ennek a terméknek a biztonságosságában a bankokban megnyugtatták, hogy nincs mitől félnie. Maga Csányi Sándor is felszólalt a devizahitelek mellett.

(http://otp.network.hu/blog/otp-csoport-erdekeltjeinek-kozossege-hirei/a-devizahitelezesunk-tortenete)

Nemzetközi szervezetek is figyelmeztették a MNB-t és a kormányt, hogy a tűzzel játszanak, azonban a kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az intelmeket és nem kommunikálta le a lakosságnak.

A "véres" kampány Tovább
Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Bevezetésként le szeretném szögezni, hogy nem a pszichológiai értelembe vett belső szabadságról fogok beszélni, hanem a személyes szabadságról, arról, hogy létezik-e úgy összességében bármely közösségen belül valós szabadság. Aztán Magyarországon milyen helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, a társadalom mely rétegétől tekinthetjük magunkat mozgásban, szólásban, szabad akaratban szabadnak. Ez miért alakulhatott ki? Toleráns-e a magyar társadalom?

Személyes meglátásaim következnek:

 

Forrás: https://m.blog.hu/te/tenytar/image/kordon.jpg

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?... Tovább
Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen

Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Hallgatói Önkormányzat elnöke köszönti a Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2013, az Év Oktatója 2013, az Év Dolgozója 2013 kitüntettjeit.


Főszerkesztő: Hajas Ádám
Felelős szerkesztő: Nagy Botond
Vágó: Hegedüs Tamás
Utómunka: Hegedüs Tamás
Operatőr: Hajas Ádám, Hegedüs Tamás, Nagy Botond, Péger Dániel

Akik nélkül nem jöhetett volna létre a videó:
Erős Anikó
Gansberger Linda
Surányi - Szebedinszki Szandra
Pap Marianna

Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen Tovább
Miért írunk blogot?

Miért írunk blogot?

 

Először is, hiúságból. Kár is lenne tagadni. Az író ember már csak olyan, hogy nagyon nehezen zabolázza meg magát. Ha jó a téma, és úgy érzi, ezt el kell mondani, akkor a szöveg feltartóztathatatlanul hömpölyög. Ezért van a médiumoknál rovatvezető, olvasószerkesztő, al- és felszerkesztő, hogy az újságírót kordában tartsa.

Mert hát a print médiának vannak korlátai. Terjedelmi is, meg tematikus is. Bár a Közgazdásszal és Corvinus Offline-nal igyekszünk minél szélesebb látókörben bemutatni a Budapesti Corvinus Egyetem és a nagyvilág eseményeit, a világhálóval nem versenyezhetünk. Az újságaink mélyreható elemzésekkel és gondolatébresztő cikkekkel nagy népszerűségre tettek szert, de azt látjuk, hogy egyre több olyan esemény merül fel, amire a nyomtatott sajtó már nem tud reflektálni.

Ideje volt hát végre a Corvinus Hallgatói Médiaközpontnak is beszállnia az internetbe [Vágási 1995]. Újságíróink egy narkós pincsi lelkesedésével és lendületével várják, hogy minél több és minél frissebb tartalommal lássák el a Corvinus polgárait.

Úgy gondoljuk, a blog nem csupán felület, hanem önálló műfaj. Az itt megjelenő cikkeink szabadabbak és egyszerűbbek lesznek, de átemeljük a CHM egyéb médiumaiban megszokott értékeinket is: a minőséget és a megbízhatóságot.

Reméljük, hogy olvasóink értékelni fogják új kísérletünket, ami számunkra legalább akkora jelentőséggel bír, mint a gasztronómiának a gombás melegszendvics feltalálása. Ha népszerűségünk egyszer végre megközelíti a http://kittenskittenskittens.tumblr.com/ népszerűségét, akkor már nem dolgoztunk hiába.

Mottónk: „Tolni kell a kontentot!” [Plastik 2010]

Molnár Gyula

 

Miért írunk blogot? Tovább
süti beállítások módosítása