Közgazdász Online


Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

img_3735-min_1.JPG

A Corvinus Egyetem átalakulása nemcsak az oktatást, hanem a kutatásokat is érinti. A folyamat már idén elkezdődik, az új projektek mellett a bérrendszer és a teljes kutatási szemléletmód is megújul. A kutatástámogatás átalakulásáról Dr. Vastag Gyulával, a Corvinus Egyetem Kutatási Rektorhelyettesével beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté

  • Hogyan újul meg a Corvinuson a kutatástámogatási rendszer?
  • Milyen új projektek indulnak?
  • Mi lesz az akadémiai autonómiával?
  • Milyen kiemelt irányokban kutatnak majd a jövőben?
  • Hogyan lesz gyakorlatban is hasznosítható egy kutatás? 
  • Mi lesz a fenntarthatósággal?

„A Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania.”

“Legyenek kutatási eredmények, ugyanakkor ezt másoknak is látniuk kell nemzetközi téren, hiszen oda szeretne a Corvinus is betörni” - mondta dr. Vastag Gyula a kutatástámogatás céljáról. „Olyan eredményekkel kell előállnunk, amelyet ők is elismernek. Ehhez képest kell megújítani a kutatástámogatást.” (fotó: Ressely Kinga)

ressely-e1-min.jpg„Minden egyetem elsődleges érdeke, hogy jó kutatói, jó oktató legyenek, őket meg kell becsülni. Olyan ugyanakkor nincs, hogy csak megbecsülünk valakit, és az eredmények nem jönnek. Ezeket be is kell hajtani” - mondta a kutatási rektorhelyettes.

Az értékelési rendszerben is jelentős változásra van szükség. „Az egész értékelési rendszer arra irányult eddig, hogy minél többet oktassanak a kollégák. Néhol teljesen abszurd rendszer alakult ki, extra oktatás címszó alatt több millió forintos kifizetések történtek. Ez felveti azt a kérdést, hogy valamiféle kalibrálási hiba történhetett” – mondta Vastag Gyula. „Magyarországon, ha egymillió forintot keres valaki oktatóként havonta, az kiemelt fizetésnek számít. Ha félév alatt kap hatmillió forintot, majd ennek még a felét megkapja extra oktatási tevékenységre is, akkor valami nem jól működik.”

A megújulás részeként a teljes oktatói pályát átgondolják, lesznek oktatás- és kutatáscentrikus pályák is. A kutatás az oktatói tevékenységből sem maradhat ki, itt a hazai mércének kell megfelelni, az utóbbi esetben pedig a nemzetközi kutatói elismertség lesz a fő cél. 

Vastag Gyula hozzátette, hogy ezzel együtt

„a Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania. Ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mezőnyből, nemcsak hírnévben, hanem hírnévnek megfelelő alapfizetésben is az élen kell járnunk”.

A versenyképes fizetés régiós szinten értendő, az amerikai üzleti iskolákkal ugyanis nem lehet versenyezni.

Újdonságok a kutatástámogatási rendszerben:

A Corvinus megújult kutatástámogatási rendszerének alappillére lesz a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) ösztöndíj. A pályázatokat a kutatók önkéntesen adhatják be, melyeket az elmúlt három év kutatási teljesítménye alapján értékelnek. Az ösztöndíjjal hatvanmilliós keretet osztanak szét, amelyben akár 30-40 kutató is részesülhet. Ezzel az Egyetem ösztönözni szeretné a kutatókat, hogy minél több nemzetközileg is elismert kutatásban vegyenek részt. 

Meghirdetik továbbá a Corvinus Lectures sorozatot, melynek célja, hogy bevezesse az egyetemet a nemzetközi vérkeringésbe. Ehhez egy külön bizottság alakult, akik kiemelt eseményeket fognak támogatni. 2021-ben például Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem elismert közgazdásza tart majd előadást és beszélget a kutatókkal a Corvinuson.

A kutatástámogatási rendszer fontos része lesz a Corvinus Research Seminar is. Az Intézetek és kompetencia központok minden évben kétezer eurót kapnak majd, amit szabadon felhasználhatnak. Hívhatnak például nemzetközi előadókat, de akár össze is állhatnak más Intézetekkel. A beadott javaslatokat a központi kutatási iroda fésüli össze, hogy ne legyenek átfedések, az eseményeket pedig mindenki számára nyilvánossá teszik. 

Az akadémiai autonómia a megújult rendszerben is megmarad

Az Egyetem több milliárd forint kutatási támogatást kapott különböző minisztériumoktól, kutatási szervektől vagy nemzetközi pályázatokon. Vastag Gyula szerint „ezekben a kutatási projektben akár több tucat ember is szerepelhet, van egy témájuk, van egy elfogadott költségvetésük, vannak céljaik - ezek továbbra is menni fognak, és mi nem szólunk bele.

Ha valaki be akar adni egy pályázatot és az a témakör beleillik az egyetem oktatási-kutatási profiljába, azt maximálisan támogatni fogjuk.”

Másik részről felmerülhet az a kérdés, hogy milyen kutatási irányokat preferál az Egyetem. Vastag Gyula szerint „ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis van ötszáz oktató vagy kutató, egy kutatónak két-három témaköre is lehet, ezeket pedig nem akarjuk szabályozni.” Viszont jó lenne szerinte, ha valamiféle tág irányt lehetne adni, amelyekre a Corvinus felfűzheti a kutatási portfóliót. „Ezek persze nem részletekbe menő irányok, mint például az ellátási lánc beszállítói oldalának autóiparra gyakorolt hatása, hanem sokkal általánosabbak.”

img_0296-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Három pillér: kvantitatív megalapozottság, régiós értékek és digitalizáció

Vastag Gyula szerint az általános irányoknak három pillérre kellene épülniük. Az első ezek közül a kvantitatív megalapozottság. A tendenciák ugyanis azt mutatják, hogy a számszerű megalapozottság egyre erősebben van jelen a kutatásokban. Ilyen területek például a hálózatkutatás, de az orvostudományok egészségügyi-közgazdasági része, a járványkutatások és akár a politikatudomány is. Minden olyan terület tehát, ahol nagy mennyiségű adattal kell dolgozni. 

„Abban az időszakban, amikor én végeztem, mindenkinek kötelező volt négy félév matematika, tehát erős matematikai alapozottság volt. Ha megnézzük, a szemléletmód miatt azok az intézmények a sikeresebbek, ahol ez a mai napig így van, még akkor is, ha adott esetben ezek közül az eszközök közül a hallgatók nem használnak mindent a pályájuk során” – tette hozzá Vastag Gyula. „Szeretnénk tehát azokat a kutatásokat támogatni, amelyek igénybe veszik a kvantitatív irányultságot, ami persze nem jelenti azt, hogy megtiltanánk azokat, amelyek nem erre épülnek.”

A második pillér Vastag Gyula szerint a régiós beágyazottság. „Kinézünk az ablakon és itt vagyunk Budapesten, Kelet-Közép Európában, itt vagyunk otthon. Erről a régióról mi tudunk a legtöbbet, itt jártunk iskolába, ismerjük a kultúrát és a történelmet. Ha megnézzük a publikációkat, vagy részt veszünk nemzetközi kutatásokban, általában itt gyűjtünk adatokat, itt megyünk el interjút készíteni. Ezzel a régiós tudással kapcsolódunk a nemzetközi áramlathoz.”

1_1_-min.jpg

Fotó: Szép Zsóka

A második pillér ezt szeretné tovább erősíteni. „Budapesten, sőt, ebben a régióban mi szeretnénk lenni a legjobbak. Támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek kihasználják a gyökereinket, a történelmünket és az ismereteinket.”

A harmadik pillér a digitalizáció, ami a vírushelyzet miatt csak tovább erősödött. Vastag Gyula szerint ugyanakkor „a digitalizáció nemcsak eszköz arra, hogy átálljunk online oktatásra, hanem egy kutatási irányt is jelent.” A harmadik pillér szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen a Big Data korszakában a kvantitatív kutatások digitalizáció nélkül elképzelhetetlenek. 

„Ki, mennyit fizetne ezért?” – Hogyan lesz egy kutatás gyakorlatias?

A publikációknál két dolgot szoktak figyelembe venni: akadémiai szempontból szakszerűen írták-e meg a cikket, valamint releváns-e a kutatás.

„Fontos, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, hanem legyen a kutatásnak haszna is. Erre szoktam mondani: ki, mennyit fizetne ezért?”

– teszi fel a kérdést Vastag Gyula. 

A relevanciának további két összetevője van. Egyrészt vannak akadémiai feltételek, melyeknek meg kell felelni, másrészt pedig van az úgynevezett „bérmunka”. „Vállalatoknak, szervezeteknek gyakran vannak problémáik. Hova tegyem például a gyárban a CNC esztergagépet? A sarokba vagy középre? Ez nem egy bonyolult teoretikus probléma, hiszen egy szimulációval modellezni tudom az anyagmozgatást, és meg tudom mondani, hogy pontosan hova kerüljön. Ez egyrészt hasznos a vállalatnak, másrészt hasznos a hallgatónak is, hiszen gyakorlati területen szerezhet tapasztalatot. Az egyetemnek pénzügyi szempontból éri meg, a kutató pedig kapcsolatokat tud teremteni, tehát mindenki jól jár.”

Mi lesz a fenntarthatósággal?

„Nagyon sok kollégánk foglalkozik ezzel a területtel, ami része az egésznek. Ha fenntarthatóságról beszélünk, szinte fölösleges is hangsúlyozni, mert minden terület csak úgy értelmezhető, ha a fenntarthatóság szellemisége benne van, különben elvesztünk. Az utóbbi időben nagy változás ment végbe, ma már belépő szint, alapkövetelmény a fenntarthatóságra való törekvés.”

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson Tovább
Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről

Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről

10 kép, 10 helyszín, mind 10 perces sétatávon belül a Corvinustól. Párat mindenki felismer, pár csak perifériás látókörből rémlik. Ki ismer rá mindre? 

E épület - Sóház - C épület. Három a corvinusos igazság plusz egy a ráadás. Avagy ráadás az egyetemünk környezete, mely megannyi építészeti remeket rejt.  Néhol precíz részletességgel kidolgozott épület homlokzatok, utca lámpák, falfestmények, a régi és megújuló város megannyi apró építészeti szépsége.

Sorozatindító jelleggel szeretnénk minél többet bemutatni azokból a Corvinus körüli építészeti részletekből, melyeket a rohanó hétköznapokban nem veszünk észre. Ha időnk engedi érdemes néha lelassítani és felnézni a városban sétálva.

1. Szabadság híd, hídpillér oldala

img_0751_1.jpg

2. Fővám tér

img_0757.jpg

3. Központi Vásárcsarnok

img_0769-min.jpg

4. Mátyás utca

img_0824-min.jpg

5. Ráday utca - Mátyás utca

img_0834-min.jpg

6. Bakáts Tér

img_0853-min.jpg

7. Bakáts Tér

img_0849-min.jpg

8. Budapesti Assisi Szent Ferenc Plébánia

img_0857-min.jpg

9. Kinizsi utca

img_0873-min.jpg

10. Királyi Pál utca – Bástya utca

img_0899-min.jpg

 

Írta és fotózta: Ressely Kinga

2020. február 1. 

Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről Tovább
Novemberi bakancslista - Kulturális programajánló egyetemistáknak

Novemberi bakancslista - Kulturális programajánló egyetemistáknak

audience-backlit-blue-2078071.jpg

A kifaragott tökök kezdenek összeesni, a fekete-narancssárga dekorációt felváltja a piros-zöld-arany trikolór, fröccs helyett forralt bort kérünk, majd szép lassan minden és mindenki körülöttünk karácsonyi lázban ég – igen, ez a november. De még ne állítsuk végtelenített lejátszásra az All I Want For Christmast, összeszedtük azokat a programokat, amiket kár lenne kihagyni novemberben.

 

Koncert, buli

 

A szabadtéri programokra, fesztiválokra még pár hónapot várnunk kell, azonban a budapesti kluboknak igazán ígéretes koncerteket sikerült tető alá hozniuk. November 8-án meghódítja az agrár hiphop a bulinegyedet, a Zuboly ad koncertet az ELLÁTÓházban. Magyarország egyik legkreatívabb formációja tökéletes arányban keveri a népzenét a klasszikussal, majd mindezt kiegészíti jazz-elemekkel, popslágerekkel és Busa Pista pörgős rapszövegeivel.

Szintén mestere a műfajok, méghozzá a hip-hop, electro, swing és jazz ötvözésének a svéd Movits!, akik november 14-én érkeznek az A38 Hajóra. A trió lemezbemutatója a hónap egyik legfelszabadultabb, legtáncosabb eseménye lesz. Aki inkább hazaira vágyna, őt sem hagyja cserben az A38: 9-én Óriás, 15-én és 16-án Belga koncerten lehet teli torokból énekelni, az underground Tudósok 23-án tart lemezbemutatót, 25-én mindenki kedvenc kollaborációja, a Rájátszás lép a színpadra, majd 30-án Kistehén zárja a sort.

Magyar előadók terén az Akvárium Klubban is erős a felhozatal, többek között 7-én a Middlemist Red és a Platon Karatev, 15-én Péterfy Bori ad koncertet. A legnagyobb harc azonban a Necc Party jegyekért folyik, ebből tripláznak novemberben: nemcsak elsején és másodikán, hanem 22-én is megidézik a kilencvenes és kétezres évek trash-diszkóját a Nagyhallban.

koncertek_buli.png

Kiállítás, színház

 

Októberben búcsút intettünk a szürrealistáknak, a World Press Photonak és az ARC plakátkiállításnak, ám a Ludwig Múzeumban még november 17-ig látogatható a Bosch+Bosch csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom kiállítás. Az 50 éve alakult csoport tagjai szerteágazó képzőművészeti és szépirodalmi tevékenységet végeztek, hátat fordítva a hagyományos kifejezésmódnak. A kiállításhoz kapcsolódva november 9-én pódiumbeszélgetést tartanak Fenyvesi Ottó íróval és fiával, Fenyvesi Áron művészettörténésszel.

Akit tavasszal beszippantott az HBO ötepizódos Csernobil szériája, annak kötelező jelleggel ajánljuk az Örkény Színház Secondhand – szovjetűdök c. darabját. Néhány részlet ismerős lehet, ugyanis mind a sorozat mind az előadás Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas írónő műveiből építkezik. A nagy kommunista birodalom széthullásának szemtanúi, a csernobili katasztrófa és az afganisztáni háború át-és túlélőinek története elevenedik meg a színpadon olyan nagy nevek előadásában, mint Csákányi Eszter, Csuja Imre, Epres Attila és Pogány Judit. Ebben a hónapban két alkalommal játsszák, 7-én és 29-én.

 

kiallitas_szinhaz.png

Társasjáték, kvíz

 

Nem mainstream, de mégis nagy népszerűségnek örvendenek a társasjáték- és kvízestek. Ezek az újhullámos események meghódították a Gólyát, a Dürer Kertet, a Klisét, az Illegált és a Filo Bárt is – érdemes figyelni az előbbi helyek, valamint a Játszóház Projekt Facebook-oldalát a hasonló eseményekért. Aki már törzsvendég, annak azért, aki még sosem társasozott a nappaliján kívül, annak pedig azért ajánljuk a november 23-i Lurdy Házban megrendezett Társasjátékok Ünnepét.

Mozi

 

Szerencsére van élet a Joker, a FOMO és az El Camino után, novemberben érkeznek a nagyreményű folytatások, elmaradhatatlan karácsonyi romkomok, kétesélyes remake-ek és kultrendezők újabb filmjei. November első hetében a George Michael-klasszikus által ihletett Last Christmas (vagy szép magyarosan Múlt karácsony) debütál Emilia Clarke, Emma Thompson és Henry Golding szereplésével, azonnal össze is vethetjük a hasonlóan kreatív Let It Snow c. Netflix-vígjátékkal. A horrorok, thrillerek, de leginkább Stephen King rajongóinak figyelmébe ajánljuk a november 7-én érkező Álom doktort, a Ragyogás folytatását, amelyben a felnőtt Dannyt Ewan McGregor alakítja.

November 21-től a Jégvarázs folytatása csábítja moziba a kisgyerekes családokat és a Disney-mesék szerelmeseit, így ne legyünk meglepve, ha a Charlie angyalaira (nov. 29.) sokáig tart jegyet váltani. November utolsó hetén érkezik Woody Allen legújabb filmje az Egy esős nap New Yorkban, valamint Martin Scorsese Az ír című filmjében parádézik Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci.

tarsasjatek_kviz_mozi.png

 

grafikák: Tóth-Máté Bence

címlapfotó: pexels.com


2019. november 4.

Menyhért Dorka

Novemberi bakancslista - Kulturális programajánló egyetemistáknak Tovább
Ipar 4.0 – több, mint technológia

Ipar 4.0 – több, mint technológia

A negyedik ipari forradalomról és annak kihívásairól rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium. Az MCC Neighbourhood Dialogues névre keresztelt rendezvény immáron harmadik éve invitálta Budapestre a szomszédos országok diákjait, hogy megvitassák az éppen aktuális témákat. A nemzetközi konferencia első napján szakmai előadásokat hallhattak az érdeklődők, míg a második napon egy szimuláció keretében három bizottságban dolgozhattak, ahol a résztvevők különböző országokat és intézményeket képviseltek.

mcc_bauer_emese.jpgfotó: Bauer Emese

Míg korábban több tíz év volt egy technikai vívmány meghonosítása, mára már öt évre előre lehet tervezni, amikor az informatika és mechatronikáról volt szó. A konferencián előadást tartott Dr. Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai tanszékvezetője, aki beszédében az előző mondatot is megindokolta: ahogyan a különböző eszközök fejlődnek, úgy lesznek egyre komplexebbek is. Ám az IT világának is megvannak a kihívásai, mint például a biztonsági kérdések, mesterséges intelligencia, a szolgáltatások és az eszközök újszerű kapcsolata. De mi is az az ipar 4.0? A professzor a következő tulajdonságokat emelte ki, ezek jellemzik leginkább az ipari digitalizációt: fenntarthatóság, okosság – vagyis magasfokú adatfeldolgozás –, integráció, egyénre szabható tömegtermékek, és valós idejű jelenlét. Ez a „forradalom” sem kihívás nélküli: a számtalan technikai eszköz összehangolása, a szabályozás komplexitása, és az adatfeldolgozás mind fejtörést okoz. Az ipar 4.0 is mérésekből, kalkulációkból és cselekedetekből áll, ami miatt mégis különleges, az az integrációra összpontosuló figyelem. A professzor kiemelte, hogy a technológiai fejlődések adaptálása során továbbra is foglalkozni kell a munkatársakkal, hiszen ők szolgálnak ki, emellett a vállalati kultúrára is figyelni kell.

Dömötör Ákos, az OptoForce ügyvezető igazgatója az ipari automatizációról beszélt. A cél, hogy a robotokat olyan szintre fejlesszék, hogy az emberekkel közösen tudjanak dolgozni, sőt a jelentős munkaerőhiány leküzdésére is be lehessen vetni az intelligens robotokat. Mire kell figyelni, ha egy vállalat automatizálni akar? A költségek alacsonyan tartására. Dömötör Ákos szerint a robotba fektetett pénz közel egy év alatt meg kell, hogy térüljön, mert ennél több idő már egyre rizikósabbá teszi az anyagi helyzetet. Hozzátette: emellett a költségcsökkentés is fontos, mert minél kevesebbet kell változtatni a gyár berendezésén, annál kedvezőbb lesz a befektetés. Az automatizáció egyik kihívása a fejlesztés emellett, hogy a robotok irányítását egyszerűsítsék, hiszen így a kisebb vállalatok is könnyebben tudják modern technológiát alkalmazni. Elmondása szerint a mai robotokból még hiányzik a érzékelés képessége, ugyan a beépített kamerák segítségével már felismeri az előtte lévő dobozt, de ha ezt elmozdítják, amikor a robot közeledik felé, nem fogja megtalálni.

Előtérbe került az állami ipari digitalizáció is: Vityi Péter, az IVSZ alelnöke a magyar, míg Christoph Diensthuber az osztrák helyzetet mutatta be egy kerekasztal-beszélgetés során. Az ipari digitalizáció két évvel ezelőtt került igazán középpontba az osztrák parlamentben, a cél emellett az is volt, hogy az egész társadalmat be tudják vonni. Magyarországon sokkal radikálisabban kezdődött el ez a párbeszéd: az internetadó, majd az ezzel kapcsolatos tüntetések indították el a mai folyamatokat. Vityi Péter szerint az új technológiák ára folyamatosan csökkeni fog, erre pedig az önvezető autókban használt LIDAR technológiát hozta példának. A beszélgetés során újra előkerült a munkaerő-piac. Az IVSZ alelnöke egy német kutatásból idézett, amely szerint először csökkeni fog a kereslet, de utána akár kétszeresére is nőhet az állások száma. Diensthuber szerint viszont még több munkaerőre lesz szükség, és arra is figyelni kell, hogy az új szakmákat be is kell majd tanítani. A tanulás kérdéséről mindketten úgy vélekedtek, hogy egyre inkább egy élethosszig tartó folyamatról beszélünk, viszont az oktatási rendszerek ehhez még nem alkalmazkodtak. „Ha az oktatás maga nem változik, hogyan fogják a tanulók megszerezni a szükséges képességeket?” – tette fel a kérdést Christoph Diensthuber. A kerekasztal-beszélgetés végül az ipari digitalizáció és alapjövedelem kapcsolatának kérdésével zárult. Vityi Péter szerint ilyen helyzetben szükség lesz alapjövedelemre, míg osztrák beszélgetőpartnere szerint ez nem lesz teljeskörű megoldás, inkább az egész társadalmi rendszer átalakítására van szükség.

mcc_havasi_mate.jpgfotó: Havasi Máté

Az utolsó előadást Tóth József, a Hepenix üzletfejlesztési igazgatója tartotta. A vállalat bemutatását követően a robotizáció fő szakaszait ismertette: az első robotokat ketrecben kellett tartani, az emberekre veszélyesek voltak, míg ma már együttműködő robotokról, akikkel az alkalmazottak együtt tudnak dolgozni. A negyedik ipari forradalom nagyban támaszkodik az összegyűjtött információkra, hogy akár a futószalagos gyártás is pontosabban tudjon működni. A Big Data szerepe megnőtt az iparban, viszont ezáltal minden nagyobb kockázattal jár, hiszen az adatok eltűnhetnek, és egy hibás eszköz akár napokra is megbéníthat egy folyamatot. Tóth József azt is kiemelte, hogy a vállalatoknak alkalmazkodni kell a fogyasztói igényekhez, figyelni kell az „épp időben” elvre épített termelésre, hogy ne forduljon elő készlethiány, ezáltal viszont versenyképesebbek is lesznek. A negyedik ipari forradalomnak is lesznek győztesei, vesztesei, és az előadó szerint úgy tudunk a változásokhoz alkalmazkodni, ha magunk is okos eszközöket használunk, nyelveket tanulunk, mobilisak vagyunk. De ha igazán előnyükre szeretnénk fordítani a technikai forradalmat, mindenképpen meg kell tanulunk az adatfeldolgozó programok használatát – tette hozzá a Hepenix üzletfejlesztési igazgatója.

 

Ipar 4.0 – több, mint technológia Tovább
Ne hagyjátok a strandokat, a fürdőket!

Ne hagyjátok a strandokat, a fürdőket!

Manapság sorra nyerjük a nemzetközi turisztikai elismeréseket és büszkén hirdetjük, hogy Budapest fürdőváros, a turistákat pedig gyakrabban kell útbaigazítani a Széchenyihez vagy a Gellérthez, mint a Bazilikához vagy akár a Parlamenthez. Mégse minden pesti strand csillaga ragyog olyan fényesen, mint a belvárosi nagyoké, bár nagyszabású tervek vannak. Néhányuk inkább szellemvárosokra emlékeztet. Lehet, hogy az olyan nagy sikert arató romkocsmák után be kéne vezetni a „romstrand” fogalmát, és máris dőlne a pénz. A megoldás persze sosem ilyen egyszerű.

 n01_1.jpg

Múlt és jelen éles kontrasztja

Ne hagyjátok a strandokat, a fürdőket! Tovább
„A gyerek nem az életre készül, hanem él.”

„A gyerek nem az életre készül, hanem él.”

Volt és jelenlegi AKGs diákok tömegjei olvasták Horn György újabb interjúját, többek között egy volt évfolyamtársam, akinek a véleményező cikkjét olvashatták a blogon a múlt hétvégén. Bár nem tartom túl témába vágónak a Corvinus blogjára ezt a cikket, de minden történetnek két oldala van, Luci megírta az övét, íme az enyém.

akgimnazium.jpg

„A gyerek nem az életre készül, hanem él.” Tovább
Pár gondolat a bekamerázott anarchista-házról

Pár gondolat a bekamerázott anarchista-házról

Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője ismét körbetáncolta a médiát, nehogy véletlenül elfelejtkezzünk iskolájáról. Az Origónak adott interjújában jó érzékkel megeresztett pár bombasztikus ballasztot, hogy könnyen adjon hatásos címet az egyszeri újságíró – csak éppenséggel a lényegről felejtett el beszélni. Egy volt AKG-s rövid vallomása.

Pár gondolat a bekamerázott anarchista-házról Tovább
A bulinegyed megöli a vidéket?

A bulinegyed megöli a vidéket?

„A vidék teljes halál” – mesélte Palotai Zsolt egy interjúban. Ő, mint DJ teljesen más szemmel látja a jelenlegi buli helyzetet. Kijelentésével arra utalt, hogy a fővároson kívül már alig maradtak fiatalok, sokan elvándoroltak. Több mint huszonöt éves pályafutása során végignézte a közönség változását, és végül elfogyását a vidéki klubokban.

A bulinegyed megöli a vidéket? Tovább
Chicagói sikk és árulás a színpadon

Chicagói sikk és árulás a színpadon

A húszas évek Amerikájában játszódó Chicago musical 2013. december 29-én debütált a Centrál Színházban, Bozsik Yvette rendező-koreográfus darabjaként. Azt gondolhatjuk, a sikert könnyen hozza egy ilyen híres darab, melynek mozis változata hat Oscar-díjat is nyert. A 2002-es filmben egyébként a Catherine Zeta-Jones és Renée Zellweger alkotta duó játszotta főszerepet. Azonban világos, hogy a Bozsik Yvette többet akart egy adaptációnál nyújtani – szerintem sikerült is.

Chicagói sikk és árulás a színpadon Tovább
Barbie babázva filozofálni

Barbie babázva filozofálni

“Barbie eléggé botrányos figura” – ezzel a jellemzéssel nyitotta meg az interaktív programot Réz András, a Werk Stílus és Kommunikációs Akadémia oktatója. Linor Goralik Barbie – az igazi szőke nő címmel megjelent könyv köré szervezett interaktív kiállítást, beszélgetést és barbie-zást művészeti felnőttoktatással foglalkozó intézmény december 11-én.

Barbie babázva filozofálni Tovább
Budapest reneszánsza

Budapest reneszánsza

A "Bartók Béla Boulevard"

Budapest. Az egykor pezsgő kulturális élettel rendelkező fővárost sok olyan csapás érte a történelem folyamán, ami mind a művészetek, mind a gasztronómia, tehát maga a kultúra életünkben játszott szerepének csökkenéséhez vezetett. Talán mostanában kezd újra magához térni ez a terület. Folyamatosan gyarapodnak a különböző programok: irodalmi estek, galéria- és kiállításmegnyitók, divatbemutatók, divathetek, számos foglalkozás és egyesület, melyek mind a kultúra fellendítésében segédkeznek.

Kép: bartokbelaut.hu

Budapest reneszánsza Tovább
Ízes szafttal folyó ínyenckánaán

Ízes szafttal folyó ínyenckánaán

Budapest kulturális élete pezseg, akár a fröccs. A magyar fesztiválközönség legújabb szomjoltója már birodalmi lépegetőként törtet a láthatáron. Könyörtelenül eltipor minden kifaragott töklámpást és igényes gasztronómiát nyom az arcunkba. A dehidratáló Halloween bulik után pedig nem lesz ennél jobb felüdülés. Jöhet a magyar street food forradalom!

gasztrosetany_2.jpg

Ízes szafttal folyó ínyenckánaán Tovább
Molnár Ferenc: Egy pesti leány története

Molnár Ferenc: Egy pesti leány története

(történetleírást és spoilert nem tartalmaz; természetes tartósítószerrel készült)

Molnár Ferenc regénye Budapesten játszódik, és a báltermeken kívül két konkrét helyszín állandó váltakozása ad otthont neki: az Andrássy út és a városligeti korcsolyapálya. A parfümös, szerelmes, álságos, megalkuvó táncos mulatságok abba a korba repítenek, amikor a főváros legnagyobb fényében tündökölt – a huszadik század legelejére. Ekkorra Budapest hatalmas fejlődésen és újításokon ment keresztül, korának egyik legmodernebb európai városa volt. A társadalomban ugyanez a változás még késlekedett ugyan, de nem váratott sokáig magára.

Molnár Ferenc: Egy pesti leány története Tovább
Egy rejtett csoda Budapest szívében

Egy rejtett csoda Budapest szívében

Kevesen tudják, hogy micsoda lehetőségeket rejt az Uránia Nemzeti Filmszínház, pedig érdemes lenne odafigyelni rá. Ennek az intézménynek igazán lenyűgöző múltja van, amit kevesen tudnak.

Az első épülete valamikor 1890 közepén épült (hogy pontosan mikor, azt nem tudni), a mai Rákóczi úton. Az épület eredetileg egy orfeumnak (mai kifejezéssel mulatónak) épült, és úgy is üzemelt. Csak 1899-ben nyílt meg az akkori mulatóban az Uránia Tudományos Színház. Ekkor szerelték fel filmvetítésre alkalmas vetítőberendezésekkel is, innentől nevezhetjük klasszikus filmszínháznak az Urániát.

http://kapcsoldbe.hu/wp-content/uploads/2012/06/urania_05.jpg

Egy rejtett csoda Budapest szívében Tovább
Mi lesz a nagy baloldali smúzolásból?

Mi lesz a nagy baloldali smúzolásból?

Már a választás estéjén felkaptam a fejemet, amikor meghallotta, hogy Mesterházy Attila – már miután hajlandó volt előkerülni – gratulált az LMP-nek az öt százalékos küszöb átlépéséhez. A nyomulás a jelek szerint tovább folytatódik, ugyanis az MSZP nagyon szeretné, hogy lehessen más a budapesti főpolgármester.

Olyannyira, hogy a Magyar Szocialista Párt beállna akár egy LMP-s politikus mögé is. Elég zsíros egy konc ez, mit ne mondjak, de ha anno az Együtt/Összefogás/Akármi első szárnypróbálgatásánál sem volt hajlandó a választmány Bajnaiék mellé állni, nagyon meg lennék lepve, ha ebbe belemennének.

Persze valahol mindegy is, hogy Schiffer „kabarénak” nevezte a felvetést – ami egyébként egyáltalán nem meglepő az eddigi kommunikációjának fényében –, az érdekes kérdés ugyanis igazából az, hogy mire fel ez a felajánlás, miért láttak neki már órákkal a választás után annak, hogy nagy nyelvcsapásokkal közeledjenek az LMP felé.

Kérem, valaki nyugtasson meg, hogy a baloldali figurák legalább az április eleji megmérettetés fő üzenetét megtanulták: egyáltalán nem dobott az aggregált szavazószámukon az, hogy összefogtak egymással. Ha még mindig itt tartanak, akkor borzasztóan sajnálom ezeket az embereket.

Valószínűbbnek érzem, hogy egyszerűen be akarják terelni őket a szekértáborukba, nehogy esetleg valami csoda folytán megerősödjenek és valódi alternatívát nyújtsanak majd velük szemben pár év múlva. Ez azonban őszintén szólva olyan szintű hatalomtechnikai előrelátást feltételez, amit nem nézek ki Mesterházyékból.

Mondjuk ha már esélylatolgatunk és hatalomtechnikázunk, nem ez a legrosszabb ötlet. Ezt csak azért mondom, mert nem egy még rosszabb ötletet hallottam az ügyben. Kulkát, Alföldit akarjátok? Már bocsánat, nagyszerű művészek mind a ketten, de mit értenek a polgármesterséghez? Horváth „ingyenbékávé” Csabánál meg nagyjából bárkit szívesebben látnék a főpolgármesteri pozícióban: aki az ingyenes tömegközlekedéssel akar szavazókat nyerni-venni, nem ígérkezik túl jó bürokratának.

Ezerszer inkább az LMP jelöltje vezesse Budapestet, mint a Fideszé, nyilatkozta állítólag egy szocialista politikus. Ha tényleg csak ennyiről van szó, ki kell ábrándítanom a tisztelt társaságot: a kerületi polgármesterek nem fognak hirtelen kibújni a bőrükből és még úgy is sok a kiskirály, hogy a fideszes főpolgármester elsősorban fideszes polgármestereket próbál bedresszírozni. Mi lenne itt, ha Bajnai, Horváth, Kulka, Schwarzenegger, vagy bárki más venné át Tarlós helyét?

Vicces nézni a törleszkedést, de szerintem sehogy sem lesz beljebb tőle Budapest.

Mi lesz a nagy baloldali smúzolásból? Tovább
Villamost a Rákóczi útra!

Villamost a Rákóczi útra!

Az a jó az interwebzben, hogy a legkülönösebb becsípődésű emberek találhatnak rá egymásra, hogy fétiseiket rajongásuk tárgyait éltessék. Aztán olykor egészen hasznos kezdeményezések születnek ebből. Ilyen például a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, amely az Index fórumának egyik topicjából növekedett ki jelentős szakmai potenciállal bíró civil szervezetté.

A VEKE egyik régi-új kezdeményezése, hogy szeretnének villamost telepíteni a Rákóczi útra és a Kossuth Lajos utcára, kiváltva ezzel az ott járó buszok egy részét. Mivel őszentsége, a BKK lassabban mozdul, mint Földanyánk tektonikus lemezei, így hát a nyilvánossághoz fordultak, és Facebook-oldalt hoztak létre az ötlet népszerűsítésére.

De miért is lenne fontos egy új villamos a város kellős közepén? És ha azt mondom, hogy ott eleve volt villamos? Talán a jelenlegi, zsúfolt buszjáratokat pedig csak egy elavult koncepcióhoz való görcsös ragaszkodás tartja életben?

Villamos megyen a Thökölyn Rákospalota felé... retronom.hu

Villamost a Rákóczi útra! Tovább
A tíz legjobb Budapest

A tíz legjobb Budapest

Szubjetív óda a 140 éves székesfővároshoz

Vízfej. Koszfészek. Bunkók.

Fenti minősítések előszeretettel kerülnek elő, ha Budapestet kívülről szemléli valaki. Tény, hogy a város nem tökéletes. Tény, hogy a lakói sem azok. De Budapest ettől függetlenül csodálatos. Nem kívánom azonban a Halászbástyától a Galilei Étteremig felsorolni az összes turistacsalogató látványosságot - nem veszem el a Magyar Turizmus Zrt. kenyerét.


Forrás: The Telegraph

Létezik egy színes-szagos Budapest, ami nem olyan elegáns, nem olyan tradicionális, mint a prospektusokban, de vibrál, lélegzik, szinte beszél az emberhez. Ezeket a helyeket jobb társaságban illik lenézni, vagy legalább is nem ismerni. Úgy tenni, mintha máshol jobb lenne. Pedig mindenhol ugyanaz a szél fúj. A 140. születésnapját ünneplő város megérdemel néhány szép szót. A szigorúan szubjektív tízes lista a hajtás után!

A tíz legjobb Budapest Tovább
Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen

Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Hallgatói Önkormányzat elnöke köszönti a Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2013, az Év Oktatója 2013, az Év Dolgozója 2013 kitüntettjeit.


Főszerkesztő: Hajas Ádám
Felelős szerkesztő: Nagy Botond
Vágó: Hegedüs Tamás
Utómunka: Hegedüs Tamás
Operatőr: Hajas Ádám, Hegedüs Tamás, Nagy Botond, Péger Dániel

Akik nélkül nem jöhetett volna létre a videó:
Erős Anikó
Gansberger Linda
Surányi - Szebedinszki Szandra
Pap Marianna

Pedagógusnap 2013 a Corvinus Egyetemen Tovább