Közgazdász Online


A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját

A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját

176125043_215592366990901_2953351369864362605_n.jpg

Okosotthonok, mentális jólét, légszennyezés és DNS-felismerő - ilyen ötletek versenyeztek egymással a régió egyik legszínvonalasabb egyetemi startup versenyén. A döntőt a budapesti Startup Safarin tartották meg, ahol sok más izgalmas programot is végigkövethettünk a Danube Cup journey keretén belül. Bemutatjuk a győzteseket és egy  kerekasztal-beszélgetést, amiben három sikeres startup vezető feszegette a vállalkozói lét legfontosabb kérdéseit.

2021.04.30. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili

Egy egyetemista ötletből nemzetközi sikerek

A Danube Cup évek óta összekapcsolja a Duna két partján elhelyezkedő Műszaki és Gazdaságtudományi, valamint a Corvinus Egyetemet, de már nem csak egymással, hanem más nemzetközi egyetemekkel is. A szervezők hitvallása szerint  verseny küldetése: induló vállalkozásokat nemzetközi sikerre vinni, miközben a Duna két oldaláról összehozzák a legmotiváltabb egyetemista startuppereket. Idén az ötödik kupát szervezték meg a régióban, aminek a döntőjét a Startup Safarin lehetett követni április 21-23. között. 

A verseny tavalyelőtt vált nemzetközivé, és 2019-ben már négy egyetem vett részt benne, de még nem vándorkupaként valósult meg. Az elmúlt években egyre több külföldi egyetem csatlakozott a kezdeményezéshez. Most már a Belgrádi, a Bécsi Közgazdaságtudományi, a Passaui és a Linzi Egyetem, valamint a Regensburgi Keletbajor Műszaki Főiskola hallgatói is részt vehetnek rajta. Az idei nemzetközi fordulót még a magyar csapat szervezte, a következő évben azonban már a bécsi csapat  veszi át a szervezést.

b360bb72087990e4e52c30ecaf3a1342.png

A verseny magyarországi fordulójáról egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk. 

Okosotthonok, mentális jólét, légszennyezés és DNS-felismerő

A verseny idei fináléját a pandémia miatt online tartották meg. A döntőbe jutó hat csapatnak fejenként négy perce volt, hogy meggyőzze a nemzetközi zsűrit, hogy az ő startup ötlete a legéletképesebb. Idén négy ország - Németország, Ausztria, Magyarország és Szerbia - egyetemi csapata jutott be a döntőbe: Pionize (Passau), Co-writers (Budapest), Perun (Belgrád), Caire (Bécs), Mentalead (Regensburg) és Edufund (Budapest). Angolul adták elő a pitcheket a zsűrinek, illetve a nézőknek, akiknek később lehetőségük volt megszavazni a közönségkedvencet, amíg a zsűri meghozta a döntését, és a Danube Cup díszvendégei megosztották a tapasztalataikat a vállalkozói létről. A végső döntés a zsűrié volt, aki a következőképpen rangsorolta a startupokat.

zsuri_visual.png

A hatodik helyen végzett a passaui Pionize, a csapat az okosotthonok területére hoz be egy újítást. Egy olyan applikációt fejlesztettek, melynek segítségével az okosotthonok kezelése egyszerűsödik: nincs szükség külön applikációra például a hőmérséklet, a hűtő, a redőnyök befolyásolására, hiszen a Pionize egy esernyő-appként minden funkciót magában hordoz. Emellett elköteleződik az egyszerűség mellett, az okoskészülékek használatát és megértését könnyíti meg. Bár a pitch jól sikerült, a zsűri számára nem volt egyértelmű, hogy a csapat hogyan fog versenyezni számos nagy vetélytárssal ezen a népszerű piacon.

Az ötödik helyet a BME-s Co-Writers hozta el, akik egy olyan felületet hoztak létre, ahol online szerepjátékosok találkozhatnak, és kreálhatnak új történeteket. Egy nagyon izgalmas és növekvő szubkultúrát képviselnek az alapítók: az online szerepjátékok nagyon népszerűek a gamerek között. A zsűrinek maga az ötlet nagyon tetszett, de az üzleti modell, illetve a versenytársak meghatározása nem volt teljesen meggyőző.

A negyedik helyezést egy corvinusosokból alakult startup, az EduFund nyerte el. Az alapítók mind nemzetközi diákok, akik maguk is szembesültek azzal a problémával, hogy nehezen jutottak információhoz a különböző állami, illetve privát ösztöndíjakról. Az EduFundot egy olyan fórumnak álmodták meg, ahol az egyetemre készülő diákok könnyen és átláthatóan érhetik el a különféle ösztöndíjakat, amelyeket az állami és privát szektor szereplői osztanak meg a fórumon. Az ötletet olvasva biztosan sokunknak felcsillant a szeme, a zsűri is kifejezetten lelkesnek tűnt, viszont hiányolta a kiforrott vásárlói szegmenst, mind a leendő diákok, mind pedig az ösztöndíjat biztosítók oldaláról.

sus_dc2.png

A dobogó harmadik helyére a regensburgi Mentalead csapata került, akik egy átfogó, mentális jóléttel foglalkozó applikáció fejlesztésén dolgoznak. Egy mindenki számára megfizethető freemium rendszert használva, szolgáltatások széles körét biztosítja a használónak, többek között 24/7 tanácsadást, meditációs gyakorlatokat és hangulat-, illetve aktivitás-követést, ami alapján személyre szabott tippeket tud adni a felhasználóknak. Az applikáció szükségessége vitathatatlan, azonban a zsűri számára nem volt egyértelmű, hogy mi a Mentalead USP-ja a többi hasonló applikációval szemben. A Mentalead a közönségdíjat is elhozta.

A második helyen a bécsi székhelyű Caire Solutions végzett, akik az esemény legjobb pitch-ét tartva mutatták be az innovatív megoldásukat a beltéri légszennyezés csökkentésére. A startup egy olyan eszközt hozott létre, ami nem csupán neutralizálja a beltéri kellemetlen illatokat, hanem a probléma gyökerét is kezeli: egy biofilter segítségével lebontja a káros gázokat. A zsűri el volt bűvölve az ötlettől, egyedüli veszélyként azt azonosította, hogy egy okos és innovatív technológia könnyen felemésztődhet az iparági óriások által.

Az első helyen a belgrádi Perun Laboratory végzett, akik egy portábilis DNS-felismerő technológiát fejlesztenek. Arra a problémára adnak választ, hogy bűnügyi helyszíneken gyakran megnehezíti és meghosszabbítja a rendőrök munkáját az, hogy a felvett DNS-mintákat vissza kell szállítani egy laborba. A Perun megoldása lehetőséget nyújt az on-the-spot DNS-elemzésre, így a pontosság növelésével, valamint az idő és költségek csökkentésével forradalmasítaná ezt a területet. 

A sikeres vállalkozói lét kulcsa

“Vállalkozónak születni kell, vagy meg lehet tanulni?”

“A csapat a siker kulcsa vagy az ötlet?”

“Akik nem nőnek, halálra vannak ítélve? - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a Danube Cup díszvendégei az elődöntő és a döntő szünetében, akik a startupvilág legkülönbözőbb részeiről jöttek.

“Egy startupnál soha nincsen megállás. Mindig van mit elérni, mindig van miért küzdeni, és a legfontosabb, hogy a sikerhez vezető utat élvezni is kell. Sajnos én ezt sokszor elfelejtem, és csak a végső lobogó lebeg előttem, de fontos, hogy értékeljük és tanuljunk a sikerhez vezető úton, mert az ott megszerzett tudás fogja igazán előre vinni a céget”

- mondta Lea Frank, a regensburgi Anybill társalapítója. 

Habár a startupok előtt rengeteg szereplési lehetőség áll, mint például a konferenciák, a pitch versenyek, de “eljön az a pont, amikor már nem mondhatunk mindenre igent. Ki kell szűrni azokat a programokat, amik a legnagyobb fejlődési lehetőséget jelentik a cég számára” - mondta Wettstein Albert, a Munch társalapítója. 

Egy igazán jó startup mindig egy egyedülálló ötletből indul ki. Viszont legyen szó bármilyen jó, innovatív, egyedi ötletről, egy startup csak akkor fog fennmaradni, ha a megfelelő emberek dolgoznak rajta. A vállalkozás szíve a csapat, és ha az megszűnik dobogni, akkor a vállalkozás is vele együtt tűnik el” - mondta Peter Windischhofer, a bécsi Refurbed alapítója. 

A Danube Cup verseny egy egyetemi kurzusból nőtte ki magát. Ha érdekel a vállalkozások világa, egy vállalkozás indítását tervezed, vagy már kezdő vállalkozó vagy, szeretnénk a figyelmedbe ajánlani a Kisvállalkozások indítása és működtetése (BCE) és az Innovatív vállalkozások indítása és működtetése (BME) kurzusokat. 

A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját Tovább
Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

pexels-cottonbro-3943716.jpg

Mit jelent a részvételi költségvetés, és hogyan kapcsolódik a Corvinus Egyetem és Budapest ehhez a kezdeményezéshez? Pelyhe Valéria és Zsók Csenge egyetemi hallgatók elmagyarázzák, és beavatnak minket egy jelenleg is folyó corvinusos kutatásba.

2020.01.26. Írta: Pelyhe Valéria, Zsók Csenge. szerkesztette: Burkus Brigitta, Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

“A részvételiség - mint demokratikus eszköz - egy válasz a képviseleti demokrácia hiányosságaiból fakadó állampolgári bizalmatlanságra. A fogalom már évtizedek óta jelen van a közbeszédben (Magyarországon inkább az ellenzéki pártok által), és elsőként a Kispesti Közösségi Költségvetés formájában jelent meg.”

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros további kerületeiben is elkezdődött egyfajta részvételi demokratikus eszközrendszer kialakítása, aminek intézményesült gyakorlata lehet a részvételi költségvetés.

Kutatás a részvételi költségvetésről

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet Döntéselmélet Tanszékéről elindult egy kutatás, ami a részvételi költségvetés gyakorlati megvalósulását és elméleti hátterét vizsgálja. A kutatócsoport oktatókból és hallgatókból áll: jelenleg Kiss Gabriella egyetemi oktató vezetésével három corvinusos hallgató dolgozik benne Oross Dániellel és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével, valamint több kerülettel, köztük Ferencvárossal és Kispesttel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. A kutatás már közel egy éve tart: kvalitatív módszertanra épül, és szakértők, önkormányzati dolgozók, egyéb érintettek bevonásával árnyalja a képet a részvételi költségvetés folyamatairól.

A kutatás célja átfogó képet adni a fővárosban már megvalósult és a jövőben megvalósuló részvételi költségvetési programok helyzetéről, megvalósulásáról és elméleti modelljének alkalmazásáról. A kutatócsoport nyomon fogja követi a folyamat hosszútávú hatékonyságát, és igyekszik hozzájárulni annak sikeréhez a következő években. Bár a koronavírus terjedésének megállítása érdekében tett önkormányzati intézkedések jelentősen átalakították a részvételi demokráciára szánt 2020. évi költségvetést, a kutatás változatlan intenzitással folyik jelenleg is.

A részvételi költségvetés eredete és működése

A részvételi költségvetés módszere egy brazil kisvárosból, Porto Alegréből származik, ahol már több mint harminc éve alkalmazzák az állampolgári részvételiség demokratikusabbá tételére. A modell azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok közvetlenül, alulról szerveződve vegyenek részt az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részének felhasználási tervezetében. Előnye, hogy a pénzügyi erőforrások olyan formában kerülhetnek felhasználása, hogy az állampolgárok érdekeit közvetlenül szolgálják.

A folyamat egy körülbelül egy éves periódusban öt fő szakaszra osztható: tervezés, kommunikáció, ötletgyűjtés, szavazás, megvalósítás. A tervezés során egy szakértő munkacsoport meghatározza a részvételi költségvetés koncepcióját: a költségvetés területi határait, a felhasználható pénzügyi keretet, a megvalósítani kívánt projektek számát és tényezőit, melyet az állampolgárok, vagyis a döntéshozók felé is kommunikálnak. Ezt követik a lakóközösségen belüli (város, városrész, kerület stb.) közös ötletelések és fórumok, online és személyes platformokon keresztül. A beérkezett ötleteket végül a munkacsoport összesíti és szavazásra bocsátja, ahol az állampolgárok arról döntenek, hogy melyik projektek kerüljenek megvalósításra.

A részvételi költségvetés lényeges pontja, hogy egy több éven keresztül ismétlődő folyamatra épül, amely fokozatosságából adódóan egyre több helyi lakost von be a részvételbe. Amellett, hogy az állampolgári részvétel növekszik, a költségvetés is egyre nagyobb részben a modellre alapozva tervezhetővé válik. Fő értékei az átláthatóság, a deliberáció és a közösségfejlesztés.

pexels-helena-lopes-3471029.jpg

Kép: Helena Lopes fotója a Pexels oldaláról

Hogyan valósul meg Budapesten

Ezt a modellt adaptálták Budapesten is, akárcsak a világ több pontján, esetenként némi eltéréssel, a helyi igényekhez alakítva. A lakosok közvetlen bevonása a költségvetés tervezésébe elsőként Gajda Péter polgármesteri programjában jelent meg 2014-ben Kispesten, megvalósulására pedig 2017-ben került először sor - Magyarországon Budapesten van a legnagyobb múltja a “közösségi költségvetésnek”. Emellett kiemelkedő és említésre méltó még a már egyszer szintén megvalósult budafok-tétényi részvételi költségvetés.

pexels-alexander-mils-2068975.jpg

Kép: Alexander Mils fotója a Pexels oldaláról

A főváros a párizsi részvételi költségvetést tekintette elsődleges példájának, de már korábbi magyarországi tapasztalatokat is beépített a tervezetébe. A főpolgármesteri programban közel 1 milliárd forintot különítettek el erre a célra a költségvetésből. Három különböző témában lehetett ötleteket benyújtani a külön erre a célra létrehozott weboldalon 2020. december 31-ig: Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest. Az ötletek a beküldés után rövid ellenőrzés után azonnal láthatóvá válnak a weboldalon. A tesztév célja, hogy "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd”  (forrás: otlet.budapest.hu). . Az ötletelési szakasz lezárulta után a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek szakemberei jogi, pénzügyi és formai szempontból elemzik az ötletet, és a megvalósításra alkalmas ötletekről 2021. március 1. és 31 között lehet szavazni. A nyertes ötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat ezt követően kezdi meg.

pexels-fauxels-3183150.jpg

Kép: fauxels fotója a Pexels oldaláról

A kutatócsoport a tavaszi félévben is várja a téma iránt érdeklődő hallgatókat és oktatókat. Szívesen csatlakoznál egy lelkes és inspiráló csapathoz kutatótársként, a szakdolgozatod miatt, esetleg TDK keretében? További információért keresd Kiss Gabriellát (gabriella.kiss@uni-corvinus.hu)!

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját

Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját

116877049_10156968973687136_645325213800049189_n_1.jpg

2652 program, 260 résztvevő intézmény és 146 szervező. 2020-ban is megrendezik a Kutatók Éjszakájának ingyenes rendezvénysorozatát. A programok online lesznek elérhetők, így bárhonnan becsatlakozhatsz a számodra érdekes előadásokra, workshopokra. Tedd szabaddá november utolsó hétvégéjét, és vegyél részt Magyarország legnagyobb tudománynépszerűsítő sorozatán - akár a Corvinus Egyetem előadásain. Biztosan nem fogod megbánni!

2020.11.16. Írta: Belayane Najoua

night_-def_hu_2020-375x530.jpgA Kutatók Éjszakájának története

Először 2005-ben rendezték meg az Európai Kutatók Éjszakáját Marie Sklodowska-Curie Action
kezdeményezésére. Azóta minden év szeptemberének utolsó péntekén különleges programsorozatokat szerveznek szerte Európában, melyek célja, hogy érdekes kutatásokat, életpályákat és innovatív kezdeményezéseket mutassanak be.

Az egész kontinensen körülbelül 30 ország, 340 város és 21000 kutató vesz részt a kezdeményezésben. A programok nagyon széles skálán mozognak: vannak workshop jellegű foglalkozások, személyes beszélgetések vagy éppen több száz embernek szóló előadások.

Ahogy az élet minden területe megváltozott ebben az évben, úgy a programsorozat is alkalmazkodott a rendhagyó helyzethez. Az Európai Bizottság még tavasszal döntött úgy, hogy a megszokott szeptember utolsó hétvégéjéről november 27-28-ra halasztja a Kutatók Éjszakája programjait. Ez viszont azért jó, mert még van lehetőséged arra, hogy online részt vegyél a rendezvényen.

2020 - ez az év más, mint a többi

A vírushelyzet miatt az egész programsorozatot online rendezik meg, ami lehetővé teszi, hogy bárhol részt tudj
venni az érdekes előadásokon. A két nap során megismerheted a legkülönbözőbb tudományterületek titkait és újdonságait - lesznek előadások, kísérletek és workshopok. 

Néhány téma, amibe a Corvinus Egyetemen bepillantást nyerhetsz a két nap alatt:

  • Hogyan változik a tanítás a koronavírus után?
  • Virtuális túra a Pilisben a különböző erdőgazdálkodások megismerésével
  • Érdemes-e az E-sportba befektetni?
  • A színház és a politika évezredes kapcsolata 
  • Hogyan őrizd meg az életkedvedet? - Öngondoskodás és a kiégés megelőzése
  • Vajon tényleg kommunista Törpapa?
  • Milyenek lesznek az önvezető autók?

A többi programot ezen a linken találod.

Legyél a tudomány riportere!

Ahogy a Kutatók Éjszakája Facebook oldalán is olvashatod, a programsorozat nemcsak az év ezen két napjára vonatkozik, hanem folyamatos platformot és közösséget biztosít az elhivatott kutatóknak, vagy ahogy Albert Einstein mondaná, azoknak, akik szenvedélyesen kíváncsiak. 

A Kutatók Éjszakája projekt bármilyen tudományterületről szeretettel fogad nyilvános videókat, közvetítéseket, beszámolókat. A saját vagy akár mások eredményeit eljuttathatod a szervezetnek, hogy minél több ember megismerhesse őket.

A cikkek formai követelményei:

  • maximum 150 karakteres cím
  • maximum 225 karakteres kiemelt (bevezető) szöveg
  • 1.000-1.500 karakteres terjedelem
  • 600x400 px-es kép

A híreket itt tudod feltölteni.

Képek forrása:  https://kutatokejszakaja.hu/event 

Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját Tovább
Használd ki ezt a lehetőséget, ismerd meg jobban önmagad! Interjú Dr. Németh Marietta szakpszichológussal (II. rész)

Használd ki ezt a lehetőséget, ismerd meg jobban önmagad! Interjú Dr. Németh Marietta szakpszichológussal (II. rész)

veszteseg_1.png

A világszerte szükségessé vált karantén már elsőre is nagyon ambivalens reakciót váltott ki az emberekben. Az introvertáltak talán örültek, az extrovertáltak bánkódtak… Az azonban talán mindannyiunkban közös, hogy a #maradjotthon mögött bizonytalanságok, szorongás, kedvetlenség, esetleg más jellegű nehézségek bújnak meg. Dr. Németh Marietta klinikai szakpszichológussal, a Corvinuson működő Hallgatói Támogatások vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan reflektáljunk erre a helyzetre. (borítókép: canva.com)

II. rész (Az első részt itt találod)

Írta: Lázár Fruzsina, Grafikák: Tóth-Máté Bence

Mi a helyzet az unalommal, a bambulással, álmodozással? Magamon azt veszem észre, hogy “harcolok” az ingerszegénység ellen. Folyton igyekszem magam lekötni valamivel, könyvvel, munkával, tévével, sporttal, evéssel, közösségi médiával… Mi lehet ennek az oka? Jó ez…?

distressz_v2.pngAz, hogy időnként elbambulunk, ábrándozunk, egyrészt szólhat arról, hogy az agyunk most pihenő üzemmódba szeretne kapcsolni. Ezek természetes üzemszünetei az agyi aktivitásnak, érdemes észrevenni ezeket, akkorra beiktatni a  pihenőket, amikor erre az igény természetes módon is jelentkezik. Ilyenkor nagyszerű a mozgás, relaxáció, meditáció, vagy egyszerűen, ha az eddigi tevékenységből más típusúra váltunk pl. akkor főzünk, takarítunk, chatelünk. Sokan ezt kora délután tapasztalják, ezután újabb felfelé emelkedő aktivitás szokott következni.

Ha ez a bambulás, ábrándozás szinte kitölti a napot, az már komolyabb problémát is rejthet - akár egy belső feszültség, szorongás feldolgozására tett kísérlet, de depresszív állapot jelzése is lehet.

Ha egy-egy nehezebb szituációra készülve képzeletben játszunk le szituációkat, ilyenkor az elképzelés jótékony hatású, felkészít minket a cselekvésre. Ezt használják az élsportolók mentális felkészítésében is, amikor egy cselekvéssort vagy egész versenyhelyzetet aprólékosan elképzeltetnek velük, ezzel előkészülve a tényleges szituációban a hatékony megküzdésre. 

nmarietta.jpgDr. Németh Marietta klinikai szakpszichológus, a Corvinuson működő Hallgatói Támogatások vezetője. A Corvinuson is van lehetőség pszichológus szakemberekkel konzultálni. A szolgáltatás anonim, ingyenes és jelenleg online történik. A tanácsadásra a pszichologus@uni-corvinus.hu e-mail címen lehet bejelentkezni.

A mentális betegségekkel, étkezési zavarokkal stb. küzdők számára ez az időszak talán még nehezebb: ha ránk vonatkozik, hogyan segíthetünk magunkon? Másoknak hogyan segíthetünk abban, hogy könnyebb legyen számukra ez a helyzet?

sliced-vegetable-and-cooked-food-on-white-ceramic-plate-1234535.jpgAki valóban súlyos étkezési zavarral küzd, az mindenképpen kérje szakember segítségét. Az étkezési zavarok külön területet jelentenek még a pszichológiai-pszichiátriai ellátásban is, nemcsak a magas előfordulási gyakoriságuk - főleg fiatal korban - és az életveszélyt jelentő következményeik miatt, hanem mert az ilyen zavarok gyógyítása speciális terápiát igényel.

Az evés önmagában fontos örömforrásunk. A születésünk után erre az alapvető biológiai késztetésre még több pozitív érzelmi réteg rakódik rá. Összekapcsolódik az evés-etetés és a karban levés, babusgatás, szeretve levés élménye. Később a közösségi étkezések, a közös ünnepek lakomái a közösségi élményt, az összetartozás örömét is az étkezéshez kapcsolják.

Ezáltal az evés alkalmas a szorongásaink csökkentésére, a magányosság érzésének oldására, így a mostani helyzetben könnyebben nyúlunk egy-egy jó falat után, vigasztalva, vagy megjutalmazva magunkat.

grocery-cart-with-item-1005638.jpgDe hogyan tehetünk ez ellen? Kísérletek bizonyítják, hogy ha fel kell állnunk, akár csak néhány lépést kell tennünk az ennivalóért, már kevesebbet eszünk, mintha a szemünk előtt, a kezünk ügyében lenne. Most, hogy valószínűleg mindenki bespájzolt, és több étel van otthon, mint eddig, fontos lehet olyan messzire tenni az ételeket magunktól, amennyire csak lehet. Ha még ráadásul jobban becsomagoljuk, tehát a láthatóságát és hozzáférhetőségét tovább csökkentjük, az is segíthet.

Gondoljunk arra, hogy előnyt is kovácsolhatunk a kialakult helyzetből, hiszen mostanában sokkal kevesebb lehetőségünk van impulzív vásárlásra. Tartsuk magunkat a listánkhoz, és arra egészséges ételeket írjunk fel. Ha nincs otthon chips, sütemény, üdítő, akkor máris tettünk az egészségünkért.

Az internet, a közösségi média, és a számítógépes játékok függőinek most még nehezebb a dolguk, hiszen egyébként is kénytelenek vagyunk intenzívebben  használni ezeket a felületeket. Úgy tűnik, azért leszünk függők valamitől, mert a felmerülő, feszítő problémák, a negatív gondolataink vagy unalmunk elűzésére egy gyors, gondjainkat feledtető megoldás felé fordulunk. Az e tevékenységek hatására kialakuló hirtelen dopaminszint emelkedés örömérzettel jár, és megerősíti az adott viselkedést. A megoldás ára viszont nagy:

ugyanabból az ingerből egyre több kell, hogy pozitív érzést tudjon kiváltani. Ráadásul a finomra hangolt szabályozási rendszert szétbombázzák az intenzív ingerek, e miatt csökken a motiváltságunk és a kognitív teljesítményünk is. Ezért gondolják a kutatók, hogy időnként szünetet kell iktatni a dopamintermelést fokozó tevékenységek gyakorlásában.

Ezt nevezik dopamin-detoxnak vagy dopaminböjtnek. Ezt most - amikor jórészt csak az online felületeken dolgozun és tartjuk egymással a kapcsolatot -, különösen nehéz megvalósítani, de már az is kedvező hatású lehet, ha a nap elején „böjtölünk” és csak munkára használjuk a délelőttöt, anélkül, hogy egyéb felületre kattintanánk.

Hogyan lendíthetjük át magunkat a nehezebb időszakokon? Hogyan legyünk türelmesek magunkhoz? Milyen mantrák, meditációs eszközök, affirmációk segíthetnek?

home_classroom_v2.pngElőször is lássuk be, hogy egy megváltozott helyzetben vagyunk.

Fogadjuk el, hogy ebben a helyzetben sem vagyunk egyformák: van, akit inspirál egy nehéz helyzet, és kihívásként fogja fel, és van aki köszöni, inkább túl akar lenni rajta.

Használjuk a kreativitásunkat és mások kreativitását, hogy a legjobb megoldásokat találjuk meg.

Ha megtehetjük, őrizzük meg életünk eddigi ritmusát, ha nem tehetjük, alakítsunk ki olyat, ami hosszú távon is fenntartható. Lehet, hogy most fogunk rádöbbenni, nekünk valami más sokkal jobban esne, tehát őrizzük meg a nyitottságunkat az új tapasztalatok iránt.

Ismerjük fel, tudatosítsuk és keretezzük át a negatív gondolatainkat. Érdemes tudni, milyen helyzet az, amire automatikusan beindulnak ezek a gondolatok. Mitől is tartok valójában?  Biztos, hogy ez a gondolat így igaz? Milyen más szempontból lehetne ezt még nézni? Használjuk ezeket a kérdéseket a gondolataink felülvizsgálatára.

Vegyük számba erőforrásainkat, hiszen mindannyian voltunk már nehéz vagy kritikus körülmények között. Mi segített akkor abban, hogy megküzdjünk a nehézségekkel? Mit tanultam magamról azokban a helyzetekben? Ne felejtsük el, az, hogy mi most itt vagyunk, a felmenőink, elődeink túlélésének, erejének, találékonyságának, ügyességének is köszönhető, ezeket pedig mi megkaptuk tőlük örökségként.

inspirational-quotes-written-on-a-planner-636237.jpgHa érzelmileg nehéz helyzetben vagyunk, írjuk le az érzéseinket. Nem kell megoldásra jutnunk, pusztán írjuk le mit érzünk, és erre szánjunk naponta 10-20 percet. Nem véletlenül kezdenek naplót írni a serdülők - vagy verseket a költők - boldogtalanságuk idején. A leírás segít szavakba, gondolatokba formálni a megfoghatatlan érzéseket, és ezzel már el is kezdődik a feldolgozásuk.

Csökkentsük a szorongásunkat, és őrizzük meg a lelki egyensúlyunkat!

A különféle jóga-, relaxációs és meditációs gyakorlatok már számtalan applikáción elérhetők. Az ekkor alkalmazott sajátos figyelmi beállítódás sok gyakorlás útján sajátítható el, ezért legyünk türelmesek és kitartóak. Cserébe olyan eszközt kapunk a kezünkbe, amely segítségével nemcsak kiegyensúlyozottabbak leszünk, hanem hatékonyabban tudjuk irányítani a figyelmünket, szabályozni érzelmeinket, teljesítőképességünk és a kreativitásunk is fokozódik.

És végül: minden különleges, szokatlan helyzet, amikor kilépünk a komfortzónánkból, arra is alkalom, hogy még jobban megismerjük saját magunkat. Használjuk ki ezt a lehetőséget!

Fotók: Pexels.com

Használd ki ezt a lehetőséget, ismerd meg jobban önmagad! Interjú Dr. Németh Marietta szakpszichológussal (II. rész) Tovább
"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

corvinus_doktori_iskolak.png

A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.

michalko_home_office2.jpgMichalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?

A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.

Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től

a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.

A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.

Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?

nevtelen_terv.pngA doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.

A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.

Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.

Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.

Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?

notes-macbook-study-conference-7102.jpgA Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.

Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?

Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.

Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.

Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?

Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.

A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.

shutterstock_675984163-min.jpg

Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?

Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.

A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?

Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.

Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.

Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.

Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?

knowledge-1052010_1280.jpgKözhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.

Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?

#egyuttalagjobbak

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!

Kovács Máté

2020. április 15.

Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával Tovább
A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

corvinus_image_2017_320.jpg

Hamarosan a második távoktatásos hét is véget ér a Corvinuson. Hogyan sikerült az átállás, mik az első hét tapasztalatai? Milyen kihívásokat kellett megoldania az egyetemnek? Mi várható még, hogyan zajlik majd a vizsgaidőszak? Többek között ezekről beszélgettünk Dr. Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.

Írta: Kovács Máté

A távoktatás módszertanát korábbi cikksorozatunkban mutattuk be a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) anyagait felhasználva. Az első részben az egyéni tanulás támogatását, a másodikban a videó streaming módszert, a harmadikban pedig az e-learning alapú oktatást mutattuk be.

Nemrég elindult a távoktatás a Corvinuson, melynek módszertanáról már sok szó esett. Mi várható a következő hetek során, lesznek további módszertani anyagok, fejlesztések? Lehet már tudni, hogy mi lesz a vizsgaidőszakkal?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg_1.jpgFolyamatos fejlesztésben vagyunk, várhatók még módosítások, finomítások a rendszerben, például jelenleg is zajlik a kiemelt tárgyakhoz tartozó oktatóvideók forgatása. Arra is fel kell készülnünk, hogy a vizsgaidőszak is távoktatásos formában marad. Egyre kisebb a realitása annak, hogy visszatérjünk a tantermi vizsgáztatásra, meg kell terveznünk az átállást. Növelnünk kell a Moodle rendszer kapacitását, hogy egyszerre nagy számban is tudjanak vizsgázni a hallgatók, ezen dolgoznak az informatikus kollégák. A Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársai különböző vizsgáztatási megoldásokat dolgoznak ki. Arra is készülünk, hogy a vizsgák mellett a záróvizsgák is megvalósíthatók legyenek online platformon.

Hazautazó nemzetközi hallgatóink számára egyébként eleve garanciát adtunk arra, hogy tantermi vizsgáztatás esetén is biztosítjuk számukra az online vizsga és záróvizsga lehetőségét, amennyiben nem tudnak visszautazni hozzánk. Voltak olyan hallgatók is, akik például az Egyesült Államokból érkeztek. Nekik a magyar órarend szerinti tárgyak éjszakára vagy hajnalra esnek, éppen ezért arra kértük az oktatókat, hogy ilyen esetekben rögzítsék is az előadásaikat. Emellett többen a magyar idő szerinti esti órákban extra konzultációt is vállaltak, hogy azok a nemzetközi hallgatók számára jobb időpontokban  is elérhetők legyenek.

Ami még a jövőt illeti, a szakdolgozatok leadási határideje két héttel későbbre került, ezzel is a hallgatókat szerettük volna segíteni.

A folyóirat ellátottság eddig is jó volt az egyetemen, a rendkívüli helyzetben pedig további szakirodalmi források váltak ingyenesen elérhetővé. Úgy gondoljuk, hogy a két hét halasztással minden feltétel adott a szakdolgozatok leadásához. Ráadásul még a papíralapú beadást is eltöröljük, a szakdolgozatokat csak elektronikus úton kell majd feltölteni.

Általánosságban milyenek az első hét visszajelzései az oktatók és a hallgatók részéről, sikeres volt az átállás?

Nagyon elkötelezett oktatóink vannak az egyetemen, akik szeretnek tanítani, és mindenképpen szerették volna sikeresen befejezni a félévet. Éppen ezért nagyon pozitívan álltak a változásokhoz, még akkor is, hogyha különböző módon és különböző fejlettségi szinten foglalkoztak eddig digitális oktatással.

Amikor a munkatársaimmal terveztük a rendszert, végig bennünk volt a kérdés: vajon működni fog?

Többször megkérdeztem az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) vezetőjét és a Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársait, hogy a rendszerünk bírja-e majd a terhelést, de biztos választ erre csak az első napon kaphattunk.

Jóleső izgalommal vártuk a hétfő reggelt, amikor lement a Stratégiai és üzleti tervezés előadás. Az órára nagyon sokat készülő előadókkal, a módszertani és informatikai támogatást biztosító munkatársakkal, a dékánokkal és a szakfelelősökkel együtt izgultuk végig a rendszer élesítését. Szerencsére minden rendben ment, nem volt semmilyen technikai fennakadás.

Külön öröm volt számunkra, hogy nagyon sok hallgató volt az előadáson, utána pedig sorra kaptuk a pozitív visszajelzéseket. Néhányan írták, hogy ez még érdekesebb is volt, mintha tanteremben ültünk volna.

Volt olyan, aki „otthon az ágyon vagy a kanapén fekve élvezte az előadást”.

Az órán voltak körkérdések is, a válaszok pedig összegezve megjelentek a képernyőn, tehát az interaktivitással sem volt probléma.

Általánosságban tehát pozitív a kép oktatói és hallgatói szempontból is.

auditorium-benches-chairs-class-207691.jpg

Hogyan sikerült megvalósítani a teljes módszertani átállást? Milyen eszközök közül választhattak az oktatók?

Nagyon kevés időnk volt az átállásra, melyet csak a központilag szabályozott nagy rendszerek elvét követve tudtunk sikeresen véghezvinni. Több mint 1600 tárgy és ehhez kapcsolódóan 3000 kurzus fut ebben a félévben, ezekhez standard megoldásokat dolgoztunk ki. Az oktatók így három megoldás közül választhattak.

A három csomag mellé egységes távoktatási platformot is kínáltunk, hogy egyszerűbb legyen a technikai átállás. A Moodle és az Office 365 Teams rendszerét integráltuk egymásba, az utóbbin jöttek létre a Neptun alapján generált kurzuscsoportok.

Ez egy standardizált megoldás, a nagy rendszerek optimuma ugyanis soha nem a részrendszerek optimumának valamelyikével egyenlő.

Lehet, hogy néhány oktató más platformot vagy más megoldást jobbnak tartott volna, ahhoz viszont, hogy az egész rendszer jól működjön, egységes megoldásra volt szükség. Ez kiemelten fontos az informatikai és módszertani háttértámogatásnál is.

A kurzusokat tekintve többségben vannak az egyéni tanulást támogató eszközök, de nagyon sok helyen működnek a videostreamek is. Vannak olyan kollégák, akik már előrébb jártak az e-learningben, ők nyilván ilyenkor elővették az ezzel kapcsolatos anyagokat vagy anyagrészeket is.

Hogyan biztosították, hogy a megszabott követelmények minden esetben megfelelőek legyenek?

Miután az oktatók kiválasztották a számukra megfelelő módszert, a szakfelelősök minden tárgy módosított tantárgyi adatlapját ellenőrizték. Megnézték, hogy nincs-e esetleg túlzott vagy túl alacsony követelmény. Vannak persze olyan visszajelzések, hogy egy szakon sok lett egyszerre a tananyag, vagy kevés az élőben adott előadás, ilyenkor természetesen megtesszük a szükséges módosításokat, fejlesztéseket.

Hogyan figyel az egyetem a hallgatók visszajelzéseire, milyen módon lehet észrevételeket tenni? Ezeket később figyelembe veszik és beépítik a távoktatásba?

shutterstock_1065451166-min.jpgHallgatói visszajelzések folyamatosan érkeznek, a Hallgatói Önkormányzat vezetése nagyon jó partner ebben. A hétvégén hosszasan értékeltük az első hét tapasztalatait, de már a távoktatás elrendelésekor konzultáltunk a hallgatók szempontjairól és elvárásairól. A távoktatási anyagokat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Érkeznek emellett hallgatói visszajelzések e-mailben is, akár egy-egy kurzusra vonatkozóan. A hallgatókat közvetlenül e-mailben, Neptun üzenetben vagy a Corvinus Kommunikáción keresztül tájékoztatjuk a legfrissebb fejleményekről, de a honlapon elérhető egy Távoktatás aloldal is, ahol minden fontos információ megtalálható.

Van olyan terület jelenleg, ahol még komoly fejlődés szükséges? Érkeztek negatív visszajelzések is?

Természetesen minden területen lehet és kell is fejlődnünk.

Most leginkább a „learning by doing”, azaz a tapasztalat alapján történő tanulás zajlik, tartalmi és módszertani területen is készülnek egyre fejlettebb anyagok.

Nem sok, de nyilván érkezett negatív visszajelzés is. Ezek számunkra nagyon hasznosak, építő kritikaként fogjuk fel és megpróbáljuk a lehető leggyorsabban megoldani őket.

Mi jelentette az első héten a legnagyobb kihívást az oktatók és a módszertani-technikai hátteret biztosító szakemberek számára?

shutterstock_675984163-min.jpgAz oktatók számára a gyors átállás jelentette a legnagyobb kihívást. Át kellett gondolni, hogyan lehet az eredeti tantárgyi célokat más módon teljesíteni. Ehhez a TDTK szakembereinek ki kellett dolgozniuk a módszertani támogató rendszert, készültek többek között útmutatók, videóprezentációk és figyelemfelhívó anyagok is.

Informatikai szempontból kihívás volt a Moodle és a Teams integrációja. Komoly munkát végzett az ISZK, hogy minden zökkenőmentesen működjön, és 23-án reggel nem volt technikai leállás. A Hallgatói Szolgáltatások Központnak (HSZK) is át kellett állnia, hiszen a hallgatók nem jöhetnek be az egyetemre, így ügyeket sem tudnak intézni. Mindent át kellett vinni digitális platformra.

A félév ütemezése okozott még némi problémát. Az intenzív hét végül az utolsó hétre került, mivel vannak olyan választható tárgyak, melyeket külsős vagy külföldi oktató tartott volna, ők pedig nem tudták vállalni a kurzus megtartását. Ebben az esetben az illetékes intézet más tárgyat kínál majd fel, melyre a hallgatók át tudnak jelentkezni.

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

A távoktatás során kiépült rendszerek a jövőben is használhatók lesznek?

Az Corvinus 2030-as oktatási stratégiánkban szerepelt, hogy az e-learning rendszereinket is fejlesztjük. Az erre való készülés tehát tudatos volt, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a folyamatot.

Nyilván nem leszünk távoktatásos egyetem, nem lesz minden kurzusunk e-learning alapú, de az anyagok nagyon jól kombinálhatók a tanteremi órákkal is.

Mesterszakon például a kreditpótló tárgyak akár e-learning formában is teljesíthetők lehetnek, így nem lenne ütközés a normál tanteremi órákkal. Ezt például eddig is terveztük, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a fejlesztéseket, a kialakított rendszerekből nagyon sokat fogunk használni a helyzet rendeződése után is.

Ezúton szeretném megköszönni az ISZK, a TDTK és a HÖK vezetésének és minden munkatársának a távoktatás fejlesztésében nyújtott elkötelezett, magas színvonalú munkáját.

 

Fotók: Budapesti Corvinus Egyetem, Pexels.com, Shutterstock

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel Tovább
Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

notes-macbook-study-conference-7102.jpg

Az utóbbi években sokat hallottunk és tanultunk az információs társadalomról. A jelenlegi járványhelyzetnek erre gyakorolt hatásairól azonban egyelőre csak elmélkedni tudunk. Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve hogyan befolyásolhatja a távmunka a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

Írta: Bera Viktor

Pontosan mit jelent az információs társadalom kutatójának lenni?

cv_fenykep_rarpad.jpgNapjaink társadalmaiban az információ és az adat kiemelt jelentőségűek, igaz, minden eddigi társadalomban is fontosak voltak, de a miénkben nagyon. Számomra az információs társadalom kutatása az infokommunikációs eszközök, az adatok és az emberek viszonyával foglalkozó társadalomtudományt jelenti. Az információs társadalom, mint fogalom már legalább 30 éve létezik, 1998-ban létrejött egy Információs Társadalom nevű kutatóintézet a BME-n, emiatt nem más szót, például hálózati társadalmat használunk a jelenségre.

Hogyan változtatja meg az eddigi információs társadalmat az új technológiák megjelenése?

Én annak szenteltem az életemet, hogy hogyan lehet az emberek életét az infokommunikációs eszközökkel jobbá tenni. Az emberiség többek közt ezen eszközökkel próbálja megoldani a problémáit. Az, hogy ennyi ember magas színvonalon élhessen, nem elképzelhető ezen eszközök nélkül. Viszont terjedésük nem egyszerű folyamat, vannak, amik könnyen népszerűvé válnak. Például azt, hogy az okostelefon jó, mindenki felismerte.

A ma zajló változások miatt az emberek egy tudásszint-ugrást kényszerítenek magukra, meg kell tanulniuk másképpen gondolkodni, fejleszteni kell magukat egész életükben.

Most azt kell megtanulni, hogy nem kell a fejünkben lennie minden információnak, mert azt tárolhatjuk valahol, például az interneten. Az, hogy mit kezdek ezzel, mi a jó információ és azt hogyan használom fel, ezek most a legfontosabb kérdések.

white-wooden-rectangular-table-159213.jpg

Milyen volt eddig a digitalizáció az oktatásban?

Az infokommunikációs eszközök egyrészt látványosabbá teszik az oktatást. Ekkor az oktatás maga nem változik, csak az eszközkészlete nagyobb és látványosabb. Csakhogy most már nem a content, a tartalom a lényeg, hanem a connect, vagyis hogy tudja az egyén, mit akar és mikor. Ezt én oktatóként persze teljesen nem tudom kiszolgálni, hiszen sokan csak egy diplomát akarnak, de tanulni nem.

Ilyen értelemben a formális oktatás mindig hátrányban lesz az egyéni tanulással szemben. Az utóbbinál van egy erős motiváció, mivel tudom, hogy mit akarok tudni. Formális tanításban az oktatók mondják meg, hogy „szerintem évek múlva ezt kell majd tudnod”.

Jó esetben ezt jól mondják, rossz esetben tele lesz az agyi winchester és törölni kell belőle dolgokat. Viszont az e-learning lehetőséget nyújt arra, hogy színesebben, jobban és hatékonyabban tanítsunk. Egy tanár gyengeségeit könnyen lehet ellensúlyozni ezzel az eszköztárral, ennek ellenére a már vagy 15 éve elérhető e-learning megoldások nem nagyon terjedtek el. Azt látjuk, hogy csak akkor töri át a küszöböt, ha kötelezővé válik. Ha a Moodle nem lenne kötelező a Corvinuson, akkor alig lenne online anyag.

Hogyan hatott az oktatásra a vírus?

boy-looking-on-a-tidied-desk-2781814.jpgTársadalomtudományilag és innováció terén most egy éles teszt zajlik, és azt látjuk, hogy az elmúlt pár hét tele volt káosszal, de megugorják a lécet az emberek. Rengeteg ötletes megoldás született. Mikor véget ér majd ez a távolságtartó helyzet, biztos vagyok benne, hogy jóval magasabb lesz az e-learning aránya, mert már használták, megtanulták az emberek, hogy hogyan kell csinálni. Az ember egy kényelmes állat, maguktól a legtöbben nem kezdenek ekkora tanulási folyamatba. Az persze gond, hogy ennyire gyorsan és pánikszerűen kell áttérni erre a rendszerre, de ez a szélsőséges forma ideiglenes. Higgyük el, hogy sokat ér a most megszerzett tudás, az emberiség a pofonokból tanul. Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra.

Bizonyára sok tanárnak nehezen megy a távoktatásra való átállás. Velük mi lesz?

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpgBajban van az oktatás, nagyon kevés motivált tanár van. Akik nem nyitottak, azok valószínűleg egyre kevésbé fogják jól érezni magukat a környezetben, ebben az értelemben el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen szintű cserélődés. Ha elavult módon tanít valaki, azt észre fogja venni a hallgatóság reakcióiból. Manapság már igazából nem elég az, hogy csak úgy beszél az a tanár, ennél hatékonyabb világot élünk. Az oktatónak meg kell mondania, hogy ő kicsoda, mi a szerepe, honnan hová juttatja el a hallgatót és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Ha ez megvan, akkor már szinte kipottyan, hogy mi lesz a számonkérés, és az e-learning tananyagot is könnyen össze tudja rakni.

Az egyetemi környezet nagyon támogató egy oktató számára. Ha gőze sincs a digitális világról, akkor is besétál, egy kolléga megcsinálja neki a Moodle-t, feltesz mindent, igazából nincs technológiai korlát. Nem ezeken múlik, hanem a nyitottságon.

Lesz az oktatásban egy modellváltás, mivel magasabb színvonalat kell nyújtani, nem elég az általános ismeretterjesztés.

Azok a tanárok, akik ezt nem tudják megugrani, bajba kerülnek, mert maguk a hallgatók szelektálják ki őket. Ez lenne az ideális állapot. Persze az élet bonyolultabb.

Fotók: Pexels.com

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény)

Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény)

we_re_expecting_you_1.png

A távoktatás elindulásával új korszak kezdődik a hallgatók életében. Az új oktatási módszertan a hallgatóktól is rugalmasságot és odafigyelést igényel, ugyanakkor az első hét tapasztalatai nagyon biztatóak. Mit gondolnak a Közgazdász szerkesztőség tagjai az átállásról, hogyan éljük meg mi ezt az időszakot? Összegyűjtöttünk néhány gondolatot és tanácsot, amik hasznos visszajelzésként szolgálhatnak ebben a helyzetben. 

A távoktatás módszertanáról cikksorozatot is készítettünk, az első részben a hallgatók egyéni tanulását támogató módszereket szedtük össze, a másodikban a videó streaming tanácsokról írtunk, a harmadik rész pedig az e-learning kurzusokról szólt. Az anyagokat a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulási Központ biztosította számunkra. 

Ha nem vigyázol, “időmilliomosból” könnyen “idődzsentrivé” válhatsz

gray-double-bell-clock-1037993.jpg

Talán azt sajnálom a legjobban a távoktatásban, hogy nem növeli a telefonom kijelzőjén látható lépésszámomat az egyetemre tartó út. Viszont annak, aki már töltött ki Belbin-tesztet, és a csapatjátékos kategóriára hozzám hasonlóan nulla pontot kapott, na az ő számára áldás, amikor egy diasor önálló tanulmányozása közben egyedül kutakodhat az interneten, ráadásul ezalatt még zenét is hallgathat anélkül, hogy a muzsika műfaját bárkivel egyeztetnie kellene. Videókonferenciák alkalmával pedig tovább élvezhetjük az eddig élőben tartott órákat, annyi különbséggel, hogy kevésbé feltűnő az a bizonyos Hearthstone vagy Honfoglaló menet…

Rengeteg időt spórol meg nekünk, hogy nem szükséges utazgatnunk, ugyanakkor nagyon fontos, hogy az időnket jól osszuk be. Időmilliomosként léhán halogathatunk, rosszul gazdálkodhatunk kronológ vagyonunkkal, így pedig hamar idődzsentrikké válhatunk. 

Nehéz, de hozzá kell szokni, hogy az otthon most egy munkahely is egyben. 

(Ezt a gondolatot edzőm egyesületi körben sokat idézett kérdésével zárnám: “Ismered azt az angol közmondást, hogy the time is money b***?”)

A távoktatás jó lehetőség arra, hogy új tanulási módszereket sajátítsunk el, valamint - ha jó gazdák vagyunk - időt biztosít olyan dolgokra, amelyekre eddig pont nem jutott.

Szatmári-Schubauer Solt

Személyes kapcsolódás nélkül nem megy

three-black-handset-toys-821754.jpg

Ahány óra, annyi féle megoldással lehet találkozni a távoktatás során. Oktatótól és a kurzus eredeti felépítésétől is függ, melyik módszer a legalkalmasabb. Van olyan, aki feltölti a kibővített diasort, esetleg egy előre felvett előadást ad le, vagy élőben streamel. A legtöbben a Teams felületet használják, ami szerintem elég könnyen kezelhető és rengeteg lehetőséget nyújt. Szinte bármikor lehet írni a csoport chat részébe, amit mindenki lát, így könnyen tudunk tájékozódni mi is, ha valamit nem értünk. Ide is fel lehet tölteni tananyagokat, de van, aki erre a Moodlet használja. Így két felületet is figyelni kell, ami olyan szempontból nem baj, hogy a Moodlet (jobb esetben) már ismerjük, és biztos megtalálunk rajta mindent.

Mindenkinek más megoldás a kényelmes, szerintem az előre felvett előadás a legpraktikusabb és a leghatékonyabb. 

Még ha nem is tudunk azonnal reagálni vagy kérdezni, mégis sokkal személyesebb, és talán az eredeti órához ez hasonlít a legjobban. Mivel ezek a videók körülbelül 20 percesek, érdemes lenne utána lehetőséget biztosítani a hallgatóknak, hogy a Teams felületen közösen is megbeszélhessék a felmerült kérdéseket.

Elsőre az egész rendszer szokatlan és fura volt számomra, főleg a heti feladatok. Idővel azonban rá lehet hangolódni, és hozzászokni, hogy most más szabályokat kell követni.

Szép Zsóka

Sosem volt még ilyen könnyű a lógás, de ennyire nagy hiba sem

brown-wooden-opened-door-shed-2869565.jpg

Véleményem szerint az egyetemnek általánosságban sikerült megvalósítani a távoktatást. Ebben nagy segítség volt a Microsoft Teams, nekem az előadásaim nagy része ott teljes egészében elérhető.

Talán még segít is figyelni az „órán”, hogy egyedül ülök a gép előtt.

Természetesen így is meg van a lehetőség arra, hogy elkalandozzon az ember, de magamon úgy vettem észre, hogy ez az online kurzus keretein belül kevesebbszer valósul meg. A Teamsen kívül is jól működik a kommunikáció, van olyan tárgyam, ahol a tanár saját Youtube videóiból lehet elsajátítani az anyagot.

Az önálló időbeosztás egyszerre lehet áldás és átok. Mivel nálunk sehol nem nézik úgymond a katalógust, a lógás szinte minden óráról megengedett, de egyáltalán nem célravezető. Ugyanúgy időt kell hagyni az óra utáni egyéni munkára is, ami ez sok esetben összemosódhat azzal, hogy az előadás hallgatását már eleve annak vesszük.

Egy hét után érnek még meglepetések, de egy rendszert kialakítva effektív lehet ez a megoldás az oktatás jövőjében is.

Gajdics Bálint

Neked mi a véleményed? Kommentelj a Facebook-poszt alatt, vagy küldd el nekünk az alábbi kérdőívben! A tartalmas hozzászólásokat egy későbbi írásunkban meg is jelenítjük majd. 

Szerkesztette: Kovács Máté

fotók: pexels.com

Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény) Tovább
Van valami, ami közös a járványokban és a szervezetek működésében

Van valami, ami közös a járványokban és a szervezetek működésében

Interjú Baksa Máté hálózatkutatóval, a Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskolájának hallgatójával

close-up-photography-of-yellow-green-red-and-brown-plastic-163064.jpg

A hálózatok mindenhol ott vannak körülöttünk, akár a járványok terjedési útvonalaira, akár a szervezetek közötti együttműködésekre vagy a munkatársak közötti tudásmegosztásra gondolunk. A terület dinamikusan fejlődik, és a legtöbb tudományágban megkerülhetetlen szerephez jut. A hálózatokról Baksa Mátéval, a Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskolájának hallgatójával beszélgettünk, aki maga is hálózatokkal foglalkozik, szeptembertől pedig fél évig a Yale Egyetemen fog kutatni. 

Szerző: Kovács Máté

Szeptembertől Fulbright ösztöndíjas leszel. Miért pont a Yale Egyetemet választottad?

A Fulbright ösztöndíjat egy kétoldalú program biztosítja, amelyet az amerikai és a magyar kormány közösen működtet. Célja, hogy magyar kutatók mehessenek amerikai egyetemekre tanulmányutakra, valamint az Egyesült Államokból is érkezzenek hozzánk kutatók. A Fulbright programban egyébként a világ több mint 160 országa vesz részt, vagyis a lehetőség nem csak magyar kutatók számára adott Az ösztöndíjat mester- és doktori képzésen is el lehet nyerni, a pályázók közül bizottság választja ki a nyerteseket. 

baksamate.jpgAzért a Yale Egyetemet választottam az amerikai félévem helyszíneként, mert az itt működő Yale Institute for Network Science számos hálózatokkal kapcsolatos kutatási műhelynek ad helyet, amelyeket szívesen megismernék. Módszertani és szakmai kérdésekben is szeretnék fejlődni, megtisztelő lesz, hogy a szakma legjobbjaitól tanulhatok. A kint töltött öt hónap alatt szeretném befejezni a doktorimat, és ha lesz rá lehetőségem, egy ott folyó kutatásba is szívesen bekapcsolódnék. 

Hogy érzed, mennyire lesz nehéz a megélhetés? Az ösztöndíjad mennyit fedez belőle?

A Fulbright Program az Egyesült Államokat különböző zónákra osztja a megélhetési költségek szerint, és ez alapján határozzák meg az ösztöndíjak mértékét. Úgy tudom, hogy ebből teljesen ki lehet jönni. A havi támogatási összegen felül pedig a repülőjegyekre, a tankönyvekre és az egészségbiztosításra is kapunk támogatást. 

Miért a hálózatkutatást választottad saját területednek?

Számos helyen használnak már hálózatos megközelítést a legkülönfélébb tudományágakban, a nyelvészettől a sejtbiológián át egészen a kvantumfizikáig. A hálózatos megközelítés legnagyobb előnye, hogy meg tud mutatni olyan összefüggéseket, amelyeket egyébként nem veszünk észre, valamint jól tud kezelni nagy mennyiségű adatot is. Olyan korban élünk, amelyben egyre több adat vesz körül bennünket. Rájöttünk, hogy minden mindennel összefügg, az eddig elkülönült területek egyre inkább összekapcsolódnak. 

Elég ha a közelmúlt sajnálatos eseményeire gondolunk: ha kitör egy járvány Kínában, a globalizáció miatt azonnal el tud terjedni az egész világban. Az emberek a saját életükön is hamar megérzik, akár közvetlenül, akár a gazdasági folyamatokon keresztül. Nem tudnak termelni a cégek, vagy az emberek otthonról kénytelenek dolgozni. A hálózati hatások és szabályszerűségek nagyon hasonlóak a járványok és a technológiai vívmányok vagy innovációk terjedése esetében, vagyis pozitív és negatív jelenségek megértésében egyaránt segítenek. 

Máshol is ennyire jelentős területté válik a hálózatkutatás?

A társadalomtudományokban már régóta nagyon népszerű a hálózatelméleti megközelítés, de a természettudományokban is számos kutató alkalmazza. Egyre több felhasználható adatunk van, ezekben pedig egyre több mintázatot, szabályszerűséget vehetünk észre, amelyek további magyarázó erővel bírnak.  

Ezen belül mi az, ami téged leginkább érdekel?

Szervezetkutató vagyok, elsősorban az érdekel, hogy a szervezetek hogyan működnek. Szervezeti kapcsolathálózatokkal foglalkozom, vagyis azt vizsgálom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az emberek, hogyan működnek együtt, hogyan osztanak meg tudást egymással, hogyan alakulnak ki bizalmi és baráti kapcsolatok közöttük. Végső soron ez azért érdekes, mert diagnosztikai eszközként tudjuk használni: jobban meg tudjuk érteni a szervezetek működését, és jobb vezetői döntéseket tudunk hozni ez által. 

baksamate2.jpg

Baksa Máté a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdte tanulmányait, majd elvégezte a vezetés és szervezés mesterszakot is. Jelenleg a Gazdálkodástani Doktori Iskola hallgatója, a Vezetéstudományi Intézetében oktat és kutat. 

Milyen konkrét témákban kutatsz?

Az egyik számomra izgalmas téma a negatív kapcsolatok szerepe a szervezeti kapcsolathálózatokban. Sok hálózatkutató foglalkozik a pozitív kapcsolatokkal, de nem kérdeznek rá a negatív oldalra. Pedig látjuk, hogy a hétköznapi életünkben, és így a munkahelyen is, számos negatív kapcsolat jöhet létre. Kialakulhatnak nézeteltérések, és lehetnek olyan munkatársaink is, akikkel nem szívesen dolgozunk együtt. Ezek is erősen, néha sokkal erősebben befolyásolják a szervezet működését, főleg akkor, ha fontos együttműködéseket akadályoznak. 

TANULMÁNY: Baksa Máté: Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban – Meghatározások, módszerek és mércék (Vezetéstudomány / Budapest Management Review L. évf. 2019. 9. szám)

Emellett az is nagyon érdekel, hogy hogyan tanulnak a szervezetek, és hogyan osztanak meg egymással tudást a munkatársak. Sok olyan tudáselem van, amelyeket nem tudunk leírni egy könyvben, vagy máshogy explicitté tenni, hanem egymástól, a munkatársainktól kell megtanulnunk. A hálózatelemzés itt is a segítségünkre lehet. Például megvizsgálhatjuk azt, hogy az innovációk hogyan születnek, és terjednek szét egy szervezeten belül. A szervezet is tanul, a legfőbb célja pedig az, hogy a tudás a megfelelő helyen és időben rendelkezésre álljon. A tudáshálózatok vizsgálata  nemzetközileg is fókuszterületnek számít. 

TANULMÁNY: Baksa Máté - Báder Nikolett: A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei -  Egy szervezeti tudáshálózat elemzése (Vezetéstudomány / Budapest Management Review LI. évf. 2020. 01. szám)

Hogy látod, máshol is megjelenik a hálózatkutatás a Corvinuson?

network-2402637_1280.jpgA Corvinuson is sokan foglalkoznak hálózatos megközelítésű kutatásokkal. A szociológusok például társadalmi hálózatokat vizsgálnak, a Vállalatgazdaságtani Intézetben pedig ellátásiláncokkal foglalkoznak a kollégák, itt elsősorban a szervezetközi hálózatok kerülnek fókuszba. A Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézetben az önkormányzatok, a szervezetek és a civilek hálózatait kutatják. Itt nem az emberek, hanem a szervezetek közötti innovációs hálózatok állnak a középpontban. Sok példát hozhatnánk még, akár a pénzügyi vagy a bankszektorból is, valóban sok szakterületen használják a hálózatkutatást. (fotó: pixabay.com)

Mit tanácsolnál azoknak, akik már alsóbb éves hallgatóként kutatni szeretnének? Van erre lehetőségük?

Abszolút. Alapszakos demonstrátor koromban kapcsolódtam be először kutatásba, és a kutatói pálya is ekkor kezdett el érdekelni. Nagyon sokat tanultam abból, hogy demonstrátorként kapcsolódni tudtam egy tanszék munkájához. Különböző kutatási pályázatok kutatócsoportjai jelenleg is keresnek hallgatói munkatársakat, így a lehetőség továbbra is nyitott az érdeklődő hallgatók számára. 

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) mozgalom is jó lehetőséget jelent az egyéni kutatáshoz és elmélyüléshez. Ebben évről-évre nagyon jó eredményeket érnek el Corvinusos hallgatók, és egyik nagy előnye, hogy bárki megtalálhatja a számára kedves témát. 

Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) szintén több éve működik, többféle tanulmányi szinten biztosít ösztöndíjakat fiatal kutatóknak. Ide egyéni kutatási tervekkel lehet pályázni, az ösztöndíj pedig egyéves támogatást biztosít akár szakirodalmi, akár empirikus kutatáshoz.

Lehetőség tehát bőven akad. Minden érdeklődő hallgatónak kívánom, hogy találjon olyan témát, amely valóban megérinti, és vágjon bele! 

Címlapkép: pexels.com

Van valami, ami közös a járványokban és a szervezetek működésében Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

shutterstock_439437442-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat. Az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünetben alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána.

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, erről az első részben írtunk. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, a megoldási javaslatokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze. 

A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése, ennek módszertani hátterével foglalkozunk most. 

Online kurzusok (e-learning)

shutterstock_1523538194-min.jpgA teljes egészében online kurzusok (e-learning) létrehozása során az oktatóknak lehetőségük van új tananyagok létrehozására, melynek elsődleges felülete a Moodle lesz. E megközelítés igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát. A megoldás alkalmazását abban az esetben javasolja az Egyetem, amennyiben az oktató rendelkezik ilyen irányú előképzettséggel, tapasztalattal vagy az adott kurzushoz előre elkészített tartalmak is a rendelkezésére állnak. A Moodle felhasználói kézikönyve az oktatók segítségére lesz az esetleges önálló tananyagfejlesztésben.  

Hogyan hozható létre online tananyag?

  • Moodle lecke: online tananyag

moodle.pngMoodle: Online e-learning rendszer, melyet a Corvinus Egyetem a hagyományos kurzusok esetén eddig is használt. Jelentősége a távoktatás során felértékelődik, a Microsoft Office 365 csomag mellett a tanulás központi csatornája lesz.

Ez utóbbit minden egyetemi hallgató ingyenesen használhatja tanulmányai alatt, belépni a saját egyetemi e-mail címmel (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu) és a Cusman-rendszerhez tartozó jelszóval lehet. (kép: moodle)

A Moodle rendszer beépített tananyagfejlesztő eszközével létrehozhatók egyszerűbb, elsősorban szöveges és képes tartalmú tananyagok. A tananyagokon belül ellenőrző kérdések és egyéb elágazások is elhelyezhetők. Előnye, hogy a teljes feldolgozott tartalom online elérhető és otthonról is elkészíthető. Az oktatók a létrehozott tartalmakat később is elérhetik, így a visszarendeződés után is használhatóak lesznek, valamint a módszer alkalmazása jelentős elmozdulást jelent a személyre szabott oktatás felé.

shutterstock_1552141370-min.jpg

Hátránya, hogy online tananyagot létrehozni időigényes, valamint technikai háttértudást is igényel. Az oktatók számára az Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központ (TDTK) a tananyag létrehozásához a háttéranyagok és felhasználói kézikönyvek mellett személyes támogatást is nyújt.

  • MOOC elemek beépítése

mooc-essentials-of-youth-policy.pngMOOC (Massive Open Online Courses): Nemzetközi tananyagmegosztó weboldal, ahol számos hazai és külföldi egyetem online kurzusai ingyenesen elérhetők. (kép: abroadship.org

Az oktatóknak lehetőségük van az online tananyagokba más egyetemek jól működő gyakorlatait is beépíteni. Erre nyújt lehetőséget a mooc.org weboldal, ahol jó minőségű és magas színvonalú anyagok érhetők el. Hátránya, hogy tartalmilag nem biztos, hogy teljes mértékben illeszkedik a kurzushoz, és a kezdési időpont is kötött lehet. A tananyagok elsősorban angol nyelven kerülnek fel ide.

  • Videók feltöltése a Moodle kurzusba

A Moodle felületen létrehozott tananyaghoz korábban elkészített és külső forrásokból elérhető videók feltöltésére is van lehetőség. Ezzel az oktató szöveges tananyagot vizuális formában is ki tudja egészíteni, a már elkészült anyagok esetén pedig az alkalmazása minimális befektetést igényel. Fontos, hogy a videók ne legyenek túl hosszúak, illetve érdemes hozzá tanulói tevékenységet is társítani (akár online teszt formájában), hogy a motiváció fenntartható legyen.

shutterstock_1150224587-min.jpg

Általános módszertani támogató anyagok online felsőoktatáshoz:

Alkalmazások, melyek a digitális projektmunkát segítik: Basecamp, Podio, Kickoff, Redbooth, TitanPad, Moodle, Google Apps for Education

Digital Project-Based Learning: 7 Tools for Student Collaboration

Hogyan tanítsunk YouTube-ról: 197 Digital Channels For Learning 

Az alábbi videó a tanítás különböző vetületeit veszi sorra.

Az alábbi cikk 10 fontos módszertani-szemléleti tanácsot foglal össze az online tanításról azoknak, akik most fognak bele.

Képek forrása: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat első része itt, a második része pedig itt érhető el. Bármilyen hasznos észrevétel vagy a távoktatás során felmerülő egyéb jó gyakorlatok esetén keressetek minket Facebookon, hogy másokhoz is eljuttathassuk az ötleteket! ☺

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

shutterstock_517415605-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire számíthatnak a hallgatók? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána. 

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson a Tanárképző is Digitális Tanulás Központ munkatársai az előrehozott tavaszi szünetben három megoldási irányt dolgoztak ki. Az egyéni tanulás támogatásáról előző cikkünkben írtunk, most pedig a videó streaming módszert járjuk körbe részletesen.

II. rész: A Videó streaming

A videó streaming módszerrel az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, illetve a képernyőjüket is megoszthatják. Az előadás történhet szinkron és aszinkron formában is. Az előbbi esetben a felvételt az oktató élőben közvetíti a kurzus órarendi időpontjában, az utóbbiban pedig előre felvett videókat tesz közzé, amiket a hallgatók bármikor megnézhetnek. 

A nagy létszámú, kiemelt prioritású kurzusok esetén az egyetem operatőri feladatok ellátására szakembert rendel az oktató mellé, aki segít az anyagok felvételének elkészítésében, ugyanakkor a mai technológiával egy egyszerű okostelefon vagy webkamera is tökéletes megoldás lehet. Mi a különbség a szinkron és az aszinkon előadás között?

Szinkron előadás

shutterstock_1065451166-min.jpgAz előadást ebben az esetben az oktató élőben közvetíti, akár a saját számítógépe előtt ülve. A hallgatók a választott technológia függvényében láthatják az oktatót, a prezentációt és kérdéseket tehetnek fel (akár moderációval). Az esemény trögzíhetik is, ezzel pedig aszinkron előadást is létre lehet hozni (a következő megoldási javaslatban részletesen kitérünk erre).

Ennek a formának előfeltételei a videokamera vagy bármilyen hangrögzítésre alkalmas eszköz, de gyengébb minőséghez egy átlagos webkamerás laptop is elég lehet. Egy-egy kiemelt előadás esetén személyzet is társulhat a rögzítéshez, ugyanakkor a kialakult járványügyi helyzetben a társas érintkezések minimalizálása miatt ez nem ajánlott.

Előnye, hogy a laptopos megoldással viszonylag egyszerűen elkészíthető a felvétel, és ugyanazt az előadást kell prezentálni, amit egyébként az oktató az egyetemi kurzusra tervezett. Tehát nem igényel sok plusz felkészülést. Hátránya, hogy a hallgatók számára kevésbé motiváló, az interakciók hiányában pedig unalmas is lehet, valamint maga az előadás hosszúra tud nyúlni.

Aszinkron előadás

shutterstock_632426231-min.jpgAz előadást a hallgatók felvételről is meg tudják tekinteni, ezt persze az oktatónak előre kell rögzítenie. A rögzítés történhet akár szinkron előadás idején is, akár valódi  közönség előtt. Ekkor a hallgatói interakciókat, például a kérdéseket és válaszokat is rögzíthetik.

Technikailag az előző esethez hasonlóan akár egyedül a saját számítógépe előtt, vagy egy prezentáció kivetítésével és hozzáadott narrációval is bemutatható. Emellett számos ingyenes grafikus videóprogram is elérhető, amikkel érdekes és izgalmas előadásokat lehet gyártani, de ez plusz energiabefektetést igényel.

Előnye, hogy az eredeti órára szánt előadás tervezete felhasználható, a szinkron előadással ellentétben pedig vágni is lehet. A vágás ajánlott is, érdemes ugyanis utólag kivenni a kevésbé érdekes részeket és a hosszabb szüneteket. Jelentősen rövidülhet az előadás, ami a hallgatók számára is könnyebben befogadhatóvá teszi. Hátránya viszont, hogy ez a forma is kevésbé motiváló, a hallgatók ráadásul passzív szerepbe kerülnek, kérdezni sem tudnak.

shutterstock_675984163-min.jpg

Összegzésül tehát a videó streaming módszernek számos előnye és hátránya van. Egyrészt nagyon hasznos lehet, hogy a hallgatók egyéni tanulásának támogatásával ellentétben az eredeti órára tervezett előadások szinte teljesen átemelhetők, a módszer nem igényel ezen felül plusz készülést. Ugyanakkor ez a megoldás kevésbé izgalmas és motiváló a hallgatók számára, és az előadás hosszúra nyúlhat. A különböző módszereket ötvözni is érdemes, így egy videós előadás során is adhatók egyéni feldolgozásra szánt vagy csoportmunkás feladatok, akár úgy is, hogy a videós előadás ehhez a szakmai hátteret adja meg.

További módszertani tanácsokkal a Corvinuson működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központot érdemes keresni, minden információt ezen az oldalon találtok.

Fotók: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat harmadik részében az online (e-learning) kurzusokat járjuk körbe, valamint további módszertani segédleteket is összegyűjtünk majd. 

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

img_8843-min.JPG

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. Az épületeket továbbra sem lehet látogatni, így a hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant pedig az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Ezeknek járunk utána cikksorozatunkban. 

Címlapfotó: Szép Zsóka

Hogyan működik a távoktatás? Elsőre egyszerűnek tűnik az a megoldás, hogy a koronavírus miatt mindenki maradjon otthon és tanuljon a saját szobájában. Jobban átgondolva ugyanakkor komoly kihívással néz szembe az összes oktatási intézmény, hiszen a tanítás eddigi formája nagyrészt a személyes jelenlétre épült. 

Az előrehozott tavaszi szünet március 16-22. között lehetőséget adott arra, hogy az oktatók és az egyetem vezetése közösen kidolgozzák az új módszertant, amivel a rendkívüli helyzet ellenére is biztosítani lehet az oktatás színvonalát. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a kurzusok témájukból és jellegükből adódóan eltérőek voltak korábban is, tehát a távoktatás során sem lehet minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazni. 

shutterstock_1150224587-min.jpg

A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, ebben az esetben az oktatók segédanyagokat küldenek a hallgatóknak, amelyekből önállóan készülnek fel a számonkérésre. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, vagy megosztják a képernyőjüket. A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése. Az oktatók létrehozhatnak új tananyagokat, viszont ez igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát is. 

Cikksorozatunk első részében az egyéni tanulás támogatásával foglalkozunk, a szakmai anyagokat ezúton is köszönjük a Corvinus Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központnak!

Önálló/egyéni tanulás támogatása során az oktató olyan módszertani megoldásokat kínál a hallgatóknak, melyekkel önállóan tudnak felkészülni a számonkérésre. Mind módszertani, mind technológiai szempontból ez a legkönnyebben megvalósítható irány. Az alábbi hat megoldási javaslat közül érdemes válogatni. Ezek között van olyan, ami önmagában is használható, és olyan is, amit csak egy másikkal kombinálva lehet alkalmazni.

1. Online konzultáció

shutterstock_517415605-min.jpgAz egyéni tanulás során is fontos a folyamatos visszajelzés, melyhez online konzultációt érdemes meghirdetni. Ennek előnye, hogy könnyen kivitelezhető az oktató és a hallgató, valamint két hallgató kapcsolata. Meg tudják beszélni a tananyagot, valamint a tanulás személyre is szabható. Hátránya, hogy az adott időpontban minden résztvevőnek elérhetőnek kell lennie, valamint a tananyag feldolgozásához nem elegendő ez a gyakorlat, kiegészítő módszert kell választani hozzá.

2. Szakirodalom önálló feldolgozása ellenőrző feladatokkal

shutterstock_328149227-min.jpgA módszerrel a hallgató önállóan dolgozza fel az interneten elérhető vagy az oktató által közzétett szakirodalmat.  A tanultak elmélyülését tesztek és feladatok segítik. Előnye, hogy nyílt végű kérdések, kreatív feladatok is adhatók, valamint segíti a szakirodalomban való elmélyülést. A kapcsolat e-mailen is megoldható, így nem kell minden félnek azonnal elérhetőnek lennie. Hátránya viszont, hogy jóval kevesebb így a személyes kapcsolat, és megtervezni is több idő a tesztes feladatsorokat.

3. Önálló, tanulói megfigyelésre, kutatásra épülő ismeretfeldolgozás

Az ilyen kurzus során a hallgatók kutatásokat végeznek és modelleznek, a feladatok megoldása pedig lehet egyéni és csoportos is. A félév során az oktató különböző kutatási kérdéseket vet fel, valamint az ismeretszerzési folyamatban is segít. A diákok így önállóan szerzik meg a szükséges tudást. Előnye, hogy a hallgatók szabályozzák tevékenységüket, tehát a felelősségük is növekszik, valamint jól feltett és izgalmas kérdések esetén a motiváció is nagyobb. Hátránya viszont, hogy elengedhetetlen hozzá az önszabályozott tanulás a diákok részéről, valamint a tanárszerep átalakulása is kihívást jelenthet.

4. PBL: problem based learning (problémaközpontú tanulás)

Az előbbihez hasonló módszer, azonban itt az oktató egy problémakörnyezetet teremt meg és ehhez kapcsolódó feladatokat, megvalósítandó projekteket kínál. Fontos, hogy a feldobott probléma kapcsolódjon a kurzus tematikájához, legyen releváns és a hallgatók számára is érdekes. Előnye, hogy a hallgatók önállóan tudnak dolgozni és kreatívan alkalmazzák a tanultakat, valamint a módszer a rendszerszemléletű gondolkodást is támogatja. Hátránya viszont, hogy hosszabb tervezést igényel, valamint gondot okozhat, ha a hallgatók nem sajátították el kellően az elméleti hátteret.

5. Online eszközök alkalmazása

shutterstock_1065451166-min.jpgKülönböző online elérhető tanítást támogató megoldásokat is lehet alkalmazni, elsősorban más módszerekkel együtt. Tökéletes kiegészítője lehet például az online konzultációnak és a szakirodalom önálló feldolgozásának is. Az alábbi oldalon közel 200 ilyen eszköz érhető el. Általában könnyen kezelhető és a tanulók számára is izgalmas oldalak, ráadásul később is fel lehet majd használni ezeket. Fontos ugyanakkor, hogy önmagában nem elegendő módszer, így ötvözni kell valamelyik korábbival.

6. Online csoportmunka, virtuális kooperatív csoportmunka, online kollaboráció

A tanulók közösen végzett tevékenység során, egymással együttműködve fejlesztenek egy-egy új „tudás objektumot”, ami lehet például egy weboldal, egy prezentáció, egy digitális történet vagy akár egy videófilm is. A folyamat működőképes online is, valamint a hallgatók kreativitására támaszkodik. Mint minden csoportmunkánál, itt is gond lehet az egyéni értékelés, hiszen a végső termékből nehéz megmondani, ki mennyit dolgozott vele. Emiatt érdemes a projektet részekre osztani, hogy minden hallgató jól elhatárolható részfeladatot kapjon, így könnyebben értékelhető az elvégzett munka.

Fotók: Shutterstock

További módszertani segédletek:

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt és Balkányi Péter. 

Cikksorozatunk következő részében a videó streaming módszertanát bontjuk majd ki részletesen, a mostanihoz hasonló megoldási javaslatokkal együtt, a harmadik részben pedig az e-learning módszerekre térünk majd ki, és további hasznos oldalakat is ajánlunk.

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása Tovább
Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen

Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen

universidad_corvinus_budapest.jpg

Kormányzati döntés értelmében iskolalátogatási tilalmat rendeltek el minden magyarországi felsőoktatási intézményben, melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentett be hivatalos tájékoztató során. Az intézkedés értelemszerűen a Corvinust is érinti. Az alábbi cikkben összegyűjtöttünk mindent, amit tudnotok kell a következő időszak forgatókönyvéről.

A kormány ma délutáni sajtótájékoztatója után, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága tájékoztatást tartott a Kormány felsőoktatást érintő intézkedéseiről a hazai egyetemek vezetői számára. Ezt követően a Budapesti Corvinus Egyetem vezetősége összeült, hogy megvitassák az elkövetkező napok legfontosabb intézkedéseit, melyeket a megbeszélés után az Egyetem rektora, Dr. Lánczi András rendelt el.

Mi lesz a következő másfél hét forgatókönyve?

A héten, vagyis március 12-én és 13-án, csütörtökön és pénteken rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, így már ezeken a napokon sem lesznek megtartva az órák. Jövő héten, vagyis március 16-20 között pedig országosan előrehozott tavaszi szünet lép életbe, így sem az egyetem épületeiben, sem más formában nem lesznek ebben az időszakban órák.

Mi lesz az előrehozott tavaszi szünet után?

A következő másfél hétben az Egyetem megfeszített tempóban fogja kidolgozni azt a módszert, amivel a jelenleg kialakult helyzetben is folytható lesz az oktatás a szünet után is. Ennek eredményéről mindenki részletes tájékoztatást fog kapni Neptunon, de érdemes követni a többi hivatalos felületet is. A cél az, hogy a szünet után is folytatódni tudjon az oktatás valamilyen formában, így elkerülve a szorgalmi és vizsgaidőszak csúszását.

Könyvtárból tudok kölcsönözni? Mi lesz a szakdolgozatommal?

Az Egyetemi Könyvtár olvasótermi szolgáltatása a korábban kiadott elnöki testületi rendelkezés értelmében továbbra is szünetelni fog, ugyanakkor könyveket kölcsönözni a következő két napban, és az előrehozott tavaszi szünetben is lehet majd a könyvtár főigazgatója által kiadott rend szerint. Ennek megfelelően a szakdolgozatokhoz szükséges anyagok beszerzése sem fog gondot okozni senkinek.

Mit csináljak, ha még nem vettem át a tavaszi féléves diákigazolvány-matricámat?

A kihirdetett rendkívüli veszélyhelyzet időszaka alatt minden hivatalos okmány, így a diákigazolvány is érvényes marad, amennyiben az intézkedés bevezetésekor érvényes volt. Ennek megfelelően, ha az előző félévben volt érvényes diákod, de még nem vetted át az új matricát, a veszélyhelyzet feloldásáig, vagyis az egyetemi látogatási tilalom időszaka alatt végig érvényes marad.

Mi lesz a kollégiummal? Azok is bezárnak?

A kollégiumok a tilalom ideje alatt is működnek ugyan, de az Egyetem kéri, hogy aki vidéken lakik és megteheti, utazzon haza a tanítási szünet időszakára. Azok számára, akiknek ez nem megoldható, mert például dolgoznak vagy külföldi hallgatók, a kollégiumi szolgáltatás továbbra is biztosított lesz. Az egyetem kérése alapján csak különösen indokolt esetben maradjanak a hallgatók a kollégiumban.

Az egyetemi dolgozókra és oktatókra is vonatkozik a tilalom?

A rendelkezés az egyetem munkavállalóira nem vonatkozik, így számukra az épület nyitva lesz. Kizárólag az oktatás fog szünetelni, a munkavégzés nem. A rendelkezés nem érinti továbbá a szabadságok kiadására és a táppénzre vonatkozó szabályokat sem.

 Honnan kaphatok további információt?

Az Egyetem belső csatornáin folyamatosan tájékoztatni fogja a hallgatókat. A legfontosabb információk belső körlevél formájában és Neptunon keresztül is megérkeznek majd. Emellett érdemes követni a hivatalos honlapot, és a Corvinus Facebook oldalát is.

Természetesen saját felületeinken mi is beszámolunk majd minden fontos fejleményről, ami a hallgatókat érinti. Folyamatos kapcsolatban állunk az Egyetemmel, hogy mindig friss és naprakész információval szolgáljunk. Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

 

További kérdésed van? Tedd fel nekünk Facebookon, igyekszünk minden felmerülő problémára a lehető leggyorsabban válaszolni!

 

 

 

Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen Tovább
Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!)

Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!)

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

Elővigyázatosságból határozatlan időre minden, 50 résztvevő főnél nagyobb, az alaptevékenység, vagyis az oktatás fenntartásához nem elengedhetetlenül szükséges rendezvényt elhalaszt a Corvinus Egyetem, derült ki a mai napon született elnöki testületi rendelkezésből, mellyel a fertőzés kockázatát szeretnék csökkenteni. A halasztás csak az Egyetem épületeiben tartott rendezvényekre érvényes, azonban nem vonatkozik az egyetemi előadásokra és szemináriumokra, azok a megszokott órarend szerint továbbra is meg lesznek tartva.

A rendelkezés értelmében tehát az egyetem épületeiben április 30-ig tervezett, 50 résztvevőnél nagyobb rendezvényes teremigénylések automatikusan halasztódnak, az újonnan beérkező foglalások esetén pedig csak az 50 fő alatti rendezvények megtartását engedélyezi az Egyetem.

Frissítés, március 10. 17:40 - Olvasói kérdéseinket elküldtük az egyetemnek a márciusi G-karos diplomaosztóval kapcsolatban. A hivatalos válasz szerint a március 26-27-re tervezett G-karos diplomaosztó az intézkedés következtében elmarad, a diplomákat a hallgatók a Tanulmányi Osztályon vehetik majd át. Az ünnepélyes átadóra egy későbbi időpontban kerül majd sor. Az Egyetem hamarosan hivatalos formában is tájékoztatni fogja az érintetteket. 

Emellett az Egyetemi Könyvtár szolgáltatásait is korlátozzák, az olvasótermet a mai naptól a rendelkezés visszavonásáig nem lehet majd használni, kölcsönözni ugyanakkor továbbra is szabadon lehet majd.

Az Egyetem által kiküldött belső hírlevél szerint megelőző intézkedésről van szó, mellyel a leghatékonyabban lehet védekezni a vírus terjedése ellen, ugyanakkor folyamatos kapcsolatban állnak a hivatalos szervekkel, így ha szükséges, további korlátozásokat vezethetnek be.  

Emellett a Corvinus arra kéri külföldi és magyar hallgatóit, dolgozóit és oktatóit, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel, az elkövetkező időszakban ne utazzanak fertőzött területekre. Az eddig fertőzött országok listája az alábbi oldalon megtalálható. Fontos tehát betartani a higiénés szabályokat, lemondani a fertőzés gócpontjaiba tervezett utazásokat, és minden egyéb, a vírus terjedése szempontjából felesleges kockázatnak minősülő helyzetet előzetesen mérlegelni.

Javasolják továbbá az egyéb külföldi utak alapos megfontolását, és az előzetes tájékozódást is. Halaszthatatlan utazás előtt az aktuális helyzettel kapcsolatban érdemes a WHO folyamatosan frissülő, globális járványügyi információs oldaláról tájékozódni, valamint regisztrálni a Konzuli Szolgálatnál. A Corvinuson egyébként a coronavirusinfo@uni-corvinus.hu e-mail címen további tájékoztatást kérhetnek a hallgatók és dolgozók egyaránt.

Esetleges további intézkedésekről, vagy a rendelkezés visszavonásáról eseti bizottság dönt, melyet az Elnöki Testület 2020. február 27-én hozott létre határozatlan időtartamra. A bizottság folyamatos kapcsolatban áll az állami szervekkel, és minden, hallgatókat és dolgozókat érintő döntésről az egyetem belső csatornáin azonnal tájékoztatást ad.

 

Corvinus Közgazdász Online

 

 

 

 

 

 

Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!) Tovább
,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről

,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről

img-6837-min.jpg

Hogyan mentsd meg a Földet és gazdagodj meg belőle? - tette fel a kérdést a Budapest Investment Club (BIC) a hétfőn megrendezett tavaszi félévnyitó előadásán. Sajnos abból valószínűleg még nem fogunk meggazdagodni, hogy vászontáskát viszünk a bevásárláshoz és magunk készítjük a tisztítószereket (bár ez legyen továbbra is cél), de a zöld energiába való befektetéssel akár elképzelhető lehet.

Írta: Sipos Sára

Mint jövendő közgazdászokban, biztos bennetek is felmerült már, hogy a napjainkban (szerencsére) egyre népszerűbb zöld életmód hogyan tud pénzügyileg is kifizetődő lenni. Nem önzőség ez, csupán a tudatos életmód mellett egy egyetemistának a pénztárcájára is figyelnie kell. Akkor most tisztázzuk: meggazdagodhatunk belőle? A jól ismert közgazdász válasz: attól függ. De hogy pontosan mitől is, arról a 2020. február 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett est két előadója, Kovács Domonkos, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgató-helyettese és Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő Zrt. senior portfolio menedzsere beszélt részletesebben. 

59578781_517514562117003_3612216673035091968_n.pngA Budapest Investment Club egy tőzsdei befektetésekkel foglalkozó diákszervezet a Corvinuson.  Céljuk, hogy a tőkepiacok iránt érdeklődő hallgatók minél átfogóbb képpel rendelkezzenek a tőzsdéről, amit főleg  gyakorlati oktatásokkal és vendégelőadók által tartott szemináriumokkal próbálnak elérni. Emellett partnerek bevonásával a hallgatók karrierútját is aktívan támogatják.

Az elmúlt években forradalmi léptékű változások történtek az energiaipari ágazatban, ezek pedig néhány fő jelenséghez köthetők. A piac egyre decentralizáltabb, és a korábbi hatalmas energetikai cégeket felváltotta több, kisebb méretű, környezeti változásokra rugalmasabban reagáló vállalat. Ehhez erősen kapcsolódik a digitalizáció és az innovációs technológiák, melyek létrehozták a prosumer szereplőt.

A prosumer tulajdonképpen az a fogyasztó, aki termelő és akár eladó is egyben,

így akik saját célra otthonukba napelemeket szereltetnek fel, mind prosumernek számítanak, számuk pedig hazánkban is egyre nő . A harmadik tényező pedig a klímaváltozás közvetlen hatása, ugyanis ezzel az ágazattal szemben is nagyobb elvárásokat támaszt, és az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet rá.

img-6774.jpg

Magyarország helyzetét tekintve mindkét előadó kiemelte, hogy bőven vannak még hiányosságok. Köszönhető ez annak, hogy az ország nagyon alacsonyan tartja a vállalásait az Unióban, és a paksi beruházásoktól várja a számok jövőbeli javulását, miközben az előadók szerint sokkal többet is tehetne azért, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak. Pedig az EU szemet hunyhat a nagyobb költségvetési hiány felett, ha azt a zöld befektetések okozzák.

alternative-energy-building-clouds-energy-356036.jpgEurópában az utóbbi időben zöld politikai fordulat következett be (lásd Green New Deal), melynek hatására ösztönzőket alakítottak ki, intézkedéseket hoztak és nagy tőkét invesztálnak az iparágba, felpörgetve azt. Ettől megnő a befektetők optimizmusa, vagyis nő a részvények árfolyama. A szabályozás, a támogatási mechanizmus azonban alacsonyan tartja a kockázatokat, ezért hiába nő a részvények ára, a hozamok egyelőre nem követik azt. A zöld részvények egyik ellenszele az állampapír hozamszintje lehet: mivel most nagyon alacsonyan van (nézzük csak meg a német állampapírt, melynek már mínuszban van a hozama), várhatóan elindul felfelé, újra kedvezőbbé téve ezt a kockázatmentes befektetést. (fotó: pexels.com)

A bizonytalanság és az alacsony hozampotenciál ellenére a zöld részvények iránti  befektetői kereslet mégis magas és folyamatosan nő, napjainkban ,,eladható a klímabarátság” (Szőcs Gábor). A zöld részvényeket most el lehet adni, népszerűek, és a vagyonalapok is egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy struktúrájukban eltolódnak a zöldülés irányába. Amíg az embereket érdekli a téma, figyelem irányul a környezetre, a tudatosságra, addig a politikának is ilyen irányba kell nyitnia. Kiemelendő viszont, hogy sok esetben inkább pénzügyi döntések születnek, vagyis a befektetőket nem szükségszerűen környezetvédelmi motivációk mozgatják, hanem a lehetőleg jövedelmező és kifizetődő lehetőségek.

clear-light-bulb-planter-on-gray-rock-1108572_1.jpgTovább árnyalja a helyzetet, hogy nem lehet pontosan tudni, mit hoz a jövő. Valószínűleg a szektorba áramló pénz mennyisége továbbra is nőni fog, és a tudatosság beépül a gondolkodásmódba. Ez a vállalatok részéről is kikényszeríti a változást, és hosszú távon szempont lesz, hogy mennyire képviselnek zöld értékeket. Mégsem érdemes magánemberként óriási összegeket befektetni zöld részvényekbe, mert rejthet veszélyeket. A nagy támogatások egyszer csökkenni fognak, és ha teljesen piaci alapon kell a zöld energiaipari vállalatoknak működniük, mélyvízben találhatják magukat, amit nem fognak mind túlélni. A szektor és sok esetben a technológia is még gyerekcipőben jár, a masszív felértékelődés pedig nem feltétlenül értékalapú. Buborék kialakulását mégsem tartják esélyesnek, mivel a profitnövekedés szempontjából az iparág egészen máshogy viselkedik, mint a korábban már “buborékosodottak”, például az ingatlanpiac vagy az internet. A szabályozói változások és a technológiai fejlődés szintén okozhatnak még meglepetéseket, kiszámíthatatlanná téve a befektetések hosszú távú megtérülését. (fotó: pexels.com)

img-6833.jpg

Szóval, a végső következtetés: ha nem vagytok bátrak, inkább maradjatok a vászonzsáknál és a bambusz fogkefénél, de ha kockáztatnátok, vágjatok bele, még a végén meg is gazdagodhattok belőle. Vagy sem. Attól függ.

A Közgazdász Online további bejegyzéseiről és egyéb izgalmas hírekről a Facebook oldalunk követésével is értesülhetsz! 

,,Eladható a klímabarátság” - A Budapest Investment Club előadása a zöld befektetésekről Tovább
"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel

"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel

_o9a7759.jpg

A hazai fordulót megnyerték, majd Prágát is bevették csapatukkal. Itt rendezték meg idén az Unilever “Heroes of Tomorrow” versenyének kelet-európai, regionális döntőjét. Az első hely megszerzése után Kovács Adél, Balázs Marcell és Szemerédi Andris a globális fordulóra készülnek. Adél és Marci Corvinusos, elsőéves hallgatók, Andris pedig harmadik éve tanul a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A versenyen szerzett tapasztalataikról, sikereikről és nehézségeikről beszélgettünk.

Írta: Puskás Amina

Hogy zajlik egy ilyen verseny hazai, illetve regionális fordulója?

B.M.: Minden országban, ahol az Unilever tevékenykedik, rendeznek egy országos fordulót. Itthon az Axe márka volt az eset alapja, amire a megoldást egy oldalban kellett röviden összefoglalni. Ez alapján a legjobb hét csapatot választották ki, akik egy 15 perces preziben adták elő megoldásaikat. Innen a legjobb csapat jutott tovább Prágába, ahol a kelet-európai forduló zajlott. Ide tartozott rajtunk kívül Románia, Görögország, Csehország és Lengyelország. 

Itt már a Magnum márkáról szólt az eset, aminek a kidolgozására pontosan két hetünk volt. Folyamatosan kommunikáltunk messengeren, tartottuk a kapcsolatot amikor csak tudtuk. Nehezítő körülmény volt, hogy közben én elmentem síelni, Adél is elutazott, Andris meg lebetegedett, úgyhogy

ezt 100 százalékig távmunkában hoztuk össze.

Személyesen csak egyszer találkoztunk, akkor sem teljes létszámban. Végül ez a forduló is sikeresen zárult, a döntőre pedig majd május elején kerül sor Londonban. 

Tudnátok kicsit részletesebben mesélni az esetekről?

SZ.A.:  Az itthoni fordulón igazából probléma nem is volt, egy jó ötletet vártak jó szlogennel, erős, eladható kampánnyal, igényesen kivitelezve. Prágában ennél már több kellett. Ott az erdélyiek szerintem jobbak voltak ötlet szempontjából, de a megoldásuk nem kapcsolódott eléggé az esetben kértekhez.

B.M.: A magnumos eseben kérték, hogy legyen egy adatbázis, amibe be tudják vinni az ügyféladatokat, hogy utána megkereshessék őket. Ez már technika szempontjából kicsit túlnyúlik azon, hogy milyen az arculat, vagy mit kommunikálnánk.

SZ.A.: Expliciten igazából nem derült ki, hogy egy ilyen adatbázisra van szükségük, az esetleírás alapján mi jöttünk rá, hogy valószínűleg ez az, ami nekik hiányzik. Mikor továbbjutottunk Prágába, felajánlották, hogy találkozhatunk a Magnum egyik marketingesével. Ő kimondatlanul ugyan, de megerősítette a feltételezéseket. Elmondtuk neki az ötletünket, ami akkor még csak nagy vonalakban volt kész, de azt mondta:

“Ez így biztosan nem fog működni. Mehetünk tovább ezzel, de szerintem ez nem egy jó ötlet”.

Két napig kicsit le voltunk törve, de aztán jobban beleástuk magunkat a témába, és végül néhány kiegészítéssel kitartottunk mellette. 

Min múlt szerintetek mégis a győzelem?

SZ.A.: Nem aludtunk. 

B.M.: Jó, nyilván ez kicsit túlzás, de ha nem így alakult volna az eredmény, akkor jogosan lennénk csalódottak, mert tényleg aránytalanul sokat dolgoztunk vele. Ez egy öngerjesztő folyamat. Egyszer elkezdünk rajta dolgozni, rakjuk bele a több és több munkát, és egy idő után már csak azért dolgozunk, hogy az eddigiek ne menjenek kárba.

K.A.: Szerintem nem a sok munka miatt nyertük meg, hanem azért, mert az a munka, amit beletettünk, tényleg a feladat célja felé haladt.

Nem beszéltünk jegesmedvékről a jégkrémes esetben, meg nem az volt az ötletünk, hogy legyen zöld a jégkrém, mert hogy ezek konkrét megoldások voltak. Nekünk az volt az ötletünk, hogy viszünk egy adatalapú rendszert, amibe így meg így fogunk adatot gyűjteni, és ez ezért és ezért lesz jó. Strukturáltan felépítettük, amihez kellett a korábbi fordulókból származó tapasztalat.

SZ.A.: Végig nagyon figyeltünk arra, hogy olyan megoldást vigyünk, ami tényleg választ ad azokra az üzleti problémákra, amiket az esetben leírtak nekünk. Szerintem azon is múlt, hogy minden részletet megvitattunk, és eltaláltuk azt, amit hallani akartak. Az ötlet pedig onnan jött, hogy rengeteget gondolkodtunk. Sokat terveztük, sok mindent elvetettünk, mert azok nem passzoltak eléggé a feladathoz. A megoldáshoz pedig ténylegesen csak az utolsó két napban kezdtünk hozzá. A mondás szerint “ha 9 órám van, hogy kivágjak egy fát, akkor hat órán át élezem a fejszét.” Ez szerintem egy nagyon okos gondolat, és különösen igaz volt a mi esetünkben is.

Adél, Marci, ti mostanság csöppentetek bele az egyetemi életbe, első félévesként viszonylag ritka, hogy versenyeznek a hallgatók. A mezőny többi csapatában is voltak elsőévesek? 

K.A.: A hazai fordulón többen voltak korunkbeliek, a kinti fordulóban majdnem mindenki mesteren tanult már.

B.M.: Az itthoni második helyezett csapatban is voltak elsőévesek. Nem nagyon számított a kor, néhány csapatnál a zsűri ugyan rákérdezett, de az ötlet és a kivitelezés számított, amiben a kor nem feltétlenül jelent sem előnyt, sem pedig hátrányt.

SZ.A.: Mindenhol viszonylag fiatalnak számítottunk, bár nem annyira derült ki, hogy ki hanyadéves. Az itthoni forduló tényleg egy ötletverseny volt. Ütős ötlet kellett, ami kortól függetlenül bárkinek lehet. Kint már voltak jóval technikásabb megoldások is.

Honnan ered az esetoldás és a consulting iránti érdeklődésetek?

K.A.: Én hirtelen cseppentem bele ebbe az egészbe. Az online forduló után az egyik csapattag nem tudott elmenni a helyszíni fordulóra, és a szabály szerint a csapatösszetételnek azonosnak kell maradnia mind a három fordulóban. Így kerültem én bele a csapata. Ez az első egyetemi versenyem, életem első esetversenye, így ez nekem inkább tapasztalatgyűjtés.

B.M.: Szerintem jól jött ki végül, hogy Adél utólag csatlakozott hozzánk, sikerült csapatként működnünk. Középiskolában voltam már néhány esetversenyen, mint például az OKPV-n vagy a CasePénz-en, utána egyetemen is folytatni szerettem volna ezt. Andrissal már gimi végén beszéltük, hogy minél több versenyen szeretnénk majd részt venni. Rögtön az első egyetemi hónapban indultunk a WizzAir esetversenyén, ott még elég összeszedetlenek voltunk, nem nagyon tudtuk, mit csinálunk, egy éjszaka alatt dobtuk össze a megoldást. Utána tapasztaltabb versenyzőktől kaptunk feedbacket, ami rengeteget segített. Így indultunk az ESETSTART-on, ott másodikak lettünk. Ezután elindultam a Funda Futamon is, ott is második lettem.

SZ.A: A közös versenyeken kívül még sokat segített a KPMG gyakornoki programja is, amiben rengeteget tudtam fejlődni.

Május elején várható a londoni, globális forduló. Tudjátok már, mire számíthattok?

B.M.: Azt tudjuk, hogy a Dove márka lesz az eset, március 20-án kapjuk meg a két esetet, amit meg kell oldanunk.

SZ.A.: Arra számítok, hogy az egyik kicsit üzletibb lesz, a másik pedig inkább ötletelős. Nagyjából harminc ország csapata mérkőzik majd meg az alapján, amit Prágában mondtak. Az biztos, hogy lesz egy első forduló, ahol tíz csapatot választanak majd ki, és nekik a másik esetet is elő kell adniuk. 

K.A.: Tavalyi versenyzőktől azt hallottuk, hogy a döntőn leginkább a kreativitás számít majd, és világmegváltó ötleteket várnak. Azt mondták a prágai fordulón, hogy a mi megoldásunk nagyon technikai volt, kicsit hiányolták belőle a szenvedélyt, emiatt egy az egyben ez már nem állná meg a helyét a londoni fordulón. De a hazai válogatón kreatív esetmegoldást vártak, ott sikerült ennek megfelelően teljesíteni, szóval reméljük, hogy Londonban is sikerül majd.


A csapatnak ezúton is gratulálunk az eredményhez, és sok sikert kívánunk a globális fordulóhoz! - Corvinus Közgazdász Online

"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel Tovább
Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével

Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével

tabor.jpg

A pénzügy és a számvitel sokszor elrettentő fogalmak az egyetemisták körében, főleg a vizsgaidőszakban. Az alapok ismerete azonban elengedhetetlen, hiszen amint Takács Bálint, a Luca Pacioli Társaság elnöke fogalmaz: „A számvitel a gazdaság nyelve”. A Közgazdász Online egyik küldetése, hogy bemutassa a Budapesti Corvinus Egyetem diákszervezeteit, és azokat a fiatalokat, akik mögöttük állnak. Ezúttal arra derül fény, hogy mivel foglalkozik a Luca Pacioli Társaság.

 

Mi a Luca Pacioli Társaság fő célkitűzése?

Amikor az alapító generáció létrehozta a Paciolit, őket is az motiválta, ami gólya koromban bennem is, illetve biztos vagyok benne, hogy szinte minden, az egyetemre frissen érkező hallgatóban felmerül;  szerettem volna elmélyülni azokban a tudományágakban, amelyek a legjobban érdekeltek - ez a mi közösségünk esetében a számvitel és az adózás.

Fő küldetésünk az, hogy egy, az egyetemi képzést kiegészítő kurzusrendszert működtessünk, melynek segítségével tagjaink még hatékonyabban fejlődhetnek szakmailag - mindezt egy baráti közösség részeseként. Hosszú távon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az általunk érintett területeknek, mint például a könyvvizsgálat vagy az adótanácsadás, a legkiemelkedőbb képviselőit neveljük ki tagjaink közül.

takacs_balint-min.jpgMi motivál abban, hogy a szervezet elnöke vagy?

A Pacioliban gólyaként az fogott meg, hogy láttam, hogy a számvitel és az adózás egy olyan meghatározott fókusz, amely valóban komoly figyelmet kap, és a szervezet működésének kulcs elemét jelenti. Részese szerettem volna lenni az építkezésnek, hiszen egy fiatal diákszervezetről beszélünk, ami még folyamatosan fejlődik.

Az elődök munkáját folytatom tovább, mert hiszem, hogy ez egy rendkívül komoly és jó kezdeményezés olyan szempontból, hogy az általunk felkarolt tudományágak nem kapnak annyi figyelmet, mint amennyire fontos szerepet a gazdaság működésében valójában betöltenek. Emellett egy ambíciózus és összetartó közösségnek lehetek a tagja, ezért is szeretném, hogy a most kezdő, illetve a jövőben az egyetemre érkező pénzügy és számvitel szakos hallgatók ugyanennek a részeseivé válhassanak.

Ki a névadótok?

Luca Pacioli a XV-XVI. század fordulóján élő itáliai szerzetes-matematikus volt. Azért választottuk őt névadónknak, mert a számvitel alapját jelentő kettős könyvvitelt ő alkotta meg, illetve az ő tudományos tevékenységéhez szeretnénk visszatérni. 

Szeretnétek ezt a tudományágat olyanoknak is népszerűsíteni, akik nem ezt tanulják?

Elsődlegesen szeretnénk összetartani a terület iránt érdeklődő hallgatókat a saját közösségünkben, de ezen kívül további célunk természetesen az is, hogy az egyetemen belül is népszerűsítsük a területet azon hallgatók számára, akik a saját szakjaikon csak kevesebbet foglalkoznak számvitellel és adózással. Ennek az egyik legfontosabb elemét azok az ingyenes felkészítők jelentik, amelyeket minden félévben, immár négy tantárgyból tartunk - ezek az egyetem minden hallgatója számára elérhetők.

Minden félévben több száz hallgatót segítünk el ezekkel a konzultációkkal, melyek jellemzően a meghirdetésüket követő néhány órán belül mindig teltházasak. A résztvevőktől rendkívül jó visszajelzéseket kapunk, ami a tanári gárdánkat is folyamatos motivációval tölti el.

Szeretnénk, ha a mi támogatásunkkal a résztvevők számára befogadhatóbbá válnának ezek a tárgyak, és amellett, hogy sikeresebbek lesznek a vizsgán, utólagosan is pozitívabban  vélekednének a számvitel világáról.

Sokakban fel sem merül, hogy ebben a szakmában nagyon komoly lehetőségek vannak, illetve azt gondolom, hogy első ránézésre sokan esetleg száraznak tartják. Közben egy nagyon izgalmas területről beszélünk, hiszen a számvitel a gazdaság nyelve.

Tehát aki ismeri vagy járatos a számvitelben, sokkal jobban megértheti a vállalatok közötti tranzakciókat és ezáltal a gazdaság működését. Karrier szempontból szinte korlátlan lehetőségek állnak előtted. 

Hogyan válhat valaki taggá?

A Társaságba első- és másodéves pénzügy és számvitel szakos hallgatókat várunk. Mindig a tavaszi félévben hirdetünk tagfelvételt az első negyedéves ZH-k után, tehát jellemzően március második felében. Elektronikusan lehet jelentkezni, majd a felvételi egy írásbeli fordulóból és egy szóbeli elbeszélgetésből áll.

Mit kínáltok a tagoknak?

Alapvetően mindig is arra törekedett a Társaság, hogy minden félévben változatos kurzusokat biztosítson a tagok számára. Szeretnénk azt, hogy a képzésük végére felismerjék, mi az a karrierút, ami számukra a leginkább megfelelő, legyen szó adótanácsadásról, könyvvizsgálatról, vagy esetleg arról, hogy valamilyen módon itt, az egyetemen folytassák a pályafutásokat mesterképzés vagy a későbbiekben egy PhD fokozat megszerzésének formájában.

Emellett úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy szakmai sikereket érjünk el, szükségünk van arra, hogy a tanulmányainkban is jól teljesítsünk. Az olyan tantárgyakból, amik jellemzően nagyobb kihívást jelentenek, másodéves tagjainknak heti rendszerességű plusz szemináriumot szervezünk felsőbb éves tagjaink közreműködésével.

Sikeresen működik ez a szakmai műhely?

Az elmúlt évek során egy olyan know-how alakult ki az egész szak kapcsán, ami szerintem drasztikusan megkönnyíti minden tagunk számára, hogy sikeres legyen, illetve motiváljuk egymást a szakmai sikerek elérésében. Ennek is köszönhető, hogy rendkívül sok ösztöndíjasunk van, most ősszel közel 50 fős tagságunkból 16-an nyerték el az MNB Kiválósági Ösztöndíjat, illetve heten kaptak Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat, amire nagyon büszkék vagyunk. 

A szakmai fejlődés mellett a közösségépítés hogyan valósul meg nálatok?

Minden évben tavasszal zajlik a tagfelvételünk, melyet követően egy mentorprogrammal fogadjuk az újonnan felvett tagokat. Törekszünk arra, hogy szinte minden héten történjen valamilyen esemény, és igyekszünk, hogy ezek széles spektrumon mozogjanak - egy egyszerű sörözéstől akár több napos külföldi kirándulásig. Most ősszel például Bécsben voltunk az adventi vásáron. A legfontosabb közösségi eseményünk a Pacioli tábor, ami minden év szeptemberében többnapos elvonulást és közös bulizást jelent.

bjne_versenyzok_es_szervezok.jpg

Mi a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny?

A Társaság, illetve a mögöttünk álló Luca Pacioli Egyesület fontos küldetése, hogy nemzeti szinten is összekösse a számvitel és adózás iránt érdeklődő, tehetséges hallgatókat. Ennek az egyik leggrandiózusabb megvalósulása a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny, aminek részt veszünk a szervezésében. A versenyre tavaly több mint egy tucat egyetemről nagyjából 150 hallgató nevezett, és végül a Debreceni Egyetem csapata diadalmaskodott. Akkor még csak pénzügy-számvitel szakos hallgatók nevezhettek, idén azonban már minden magyar nyelvű, üzleti képzésre kiterjesztettük a kiírást.

Jelentkezni a honlapon lehet, ahol már egy mintafeladat is elérhető, a regisztráció határideje február 16. Azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus lehetőség minden hallgatónak, aki szeretné kipróbálni, megmutatni magát ezen a területen, hiszen az értékes nyeremények mellett (melynek legfőbb eleme 1 millió forint készpénzjutalom) rendkívül nívós zsűri fogja értékelni a döntőbe jutott csapatok munkáját. Az esemény színvonalát maga a fővédnök is garantálja, aki a tavalyi évhez hasonlóan Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. A versenyen való indulást bátran ajánlom minden alapszakos G és K karos hallgatónak, jó lenne ha idén egy Corvinusos csapat nyerné meg a versenyt!

 

Készítette: Taxner Tünde

2020. február 14.

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével Tovább
Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás

Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás

think_of_the_future.png

Erasmus? CEMS? A levelező szakot választanád, vagy keresztféléves képzésre jelentkeznél? Esetleg menet közben váltanál szakot? Sorozatunk negyedik részében azt járjuk körbe, hogyan befolyásolják ezek a Corvinus Ösztöndíjat. 

Írta: Kovács Máté

Korábbi írásainkban számos témát érintettünk már a Corvinus Ösztöndíj kapcsán. Az általános információk mellett kitértünk a rangsorolás menetére és a pénzügyi tudnivalókra is. Ha további kérdésed adódik, tedd fel nekünk Facebook oldalunkon, igyekszünk minél hamarabb válaszolni!

Ha minden a tervek szerint halad... Vannak azonban olyan esetek, amikor az eredeti terv változik, a hallgató pedig kénytelen egy-két félévvel meghosszabbítani tanulmányait. Persze olyan is van, amikor ez tervezett módon történik, például Erasmus esetében. Öt olyan esetet szedtünk össze, ami befolyásolhatja a Corvinus Ösztöndíj elnyerését. 

1. Erasmus

Amikor egy félévet Erasmuson töltesz, a hallgatói jogviszonyod abban a félévben aktív marad, vagyis képzési költség is van. Ennek megfelelően, mivel aktív félévről van szó, továbbra is jár a Corvinus Ösztöndíj. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy félévet elhasználsz a keretből, ugyanakkor a 

támogatható félévek maximális száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható.

Emellett külföldi részképzés esetén igényelhető a jogosultsági időszak meghosszabbítása is egy félévvel. 

Eredetileg egy 7 féléves képzés esetén 7 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számítva 8 félév alatt kell teljesítened. Erasmus esetén viszont ugyanezen képzésen lehet 8 támogatott féléved is, melyet a kezdéstől számítva 9 félév alatt kell elvégezni.

aktiv_felev_budapesten_2.png

Fontos, hogy a külföldön töltött féléved eredménye nem számít bele a rangsorolásba, hiszen egészen eltérőek lehetnek a követelmények pozitív és negatív irányba is. Ekkor az előző két, aktív, nem Erasmusos féléved számít. Ha csak egy ilyen van, azt fogják duplán számolni. 

2. CEMS

CEMS-re való jelentkezés esetén az előző pontban tárgyalt lehetőség áll fenn, vagyis különös méltánylást igénylő, külföldi programokban való részvétel esetén a támogatható félévek maximális száma és a felhasználási időkeret is egy-egy évvel meghosszabbítható a hallgató kérésére. 

3. Levelező

Az ösztöndíjjal támogatott képzések köréről az Elnöki Testület dönt. A 2020K (2020 februárban induló) és 2020A (2020 szeptemberben induló) képzések esetén Corvinus ösztöndíjjal nem került levelező képzés  meghirdetésre, ami azonban nem zárja ki, hogy a következő években indítsanak ilyet. 

4. Keresztfélév

Keresztféléves képzés esetén a felvételi menete megegyezik a hagyományos képzési formával. A rangsorolás menete és pontrendszere, valamint a Corvinus Ösztöndíj feltételrendszere szintén azonos. 

A változás csupán annyi, hogy mivel a rangsorolás mindig a tavaszi szemeszter után következik, a keresztféléves képzések esetén ez a páratlan sorszámú féléveket jelenti. Vagyis az első és a harmadik félév végén történik rangsorolás. 

5. Szakváltás

Ha az egyetemen belül történik a szakváltás, akkor nem kell visszafizetni az előző szakra elnyert támogatást, de az elhasznált ösztöndíjas félévek száma csökkenti az új képzésnél felhasználható Corvinus ösztöndíjas félévek számát.

Más egyetemre váltás esetén ugyanakkor már a korábban is tárgyalt rendszer lép életbe, vagyis, ha nem sikerül oklevelet szerezni, az addig elnyert támogatást vissza kell fizetni. 

 

Kovács Máté

2020. február 12. 

Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás Tovább
Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti 

Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti 

Corvinus Ösztöndíj sztorik - III. rész

nevtelen_terv_4.png

Mennyibe fog kerülni a Corvinus, ha nem kapom meg az ösztöndíjat? Kaphatok más ösztöndíjat is? Cikksorozatunkban ezúttal a Corvinus Ösztöndíj pénzügyi oldalát vizsgáljuk meg. 

Írta: Kovács Máté

Előző írásainkban már összeszedtünk néhány fontos információt a Corvinus Ösztöndíjról, valamint a rangsorolás menetéről is az általatok beküldött kérdések alapján. Ha úgy érzed, nem kaptál mindenre választ, tedd fel nekünk az alábbi oldalon, igyekszünk mindenre választ adni a folytatásban is!

Hogyan fogok kijönni a pénzemből? Bizonyára ez az egyik legfontosabb kérdés, amit egy hallgató feltesz magának a szakválasztás során. A Corvinus Ösztöndíj ugyan fedezi a képzés teljes költségét, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy rosszabbul sikerült tanév után kiesünk a kedvezményezettek köréből. Mi történik ezután? A tanulmányi és szociális ösztöndíj továbbra is megmarad? Hét fontos, pénzügyi kérdést gyűjtöttünk össze, ami leginkább a pénztárcád fogja érinteni.

1. Mennyit kell fizetnem, ha nem sikerül bejutnom az ösztöndíjas helyek egyikére?

letoltes.pngAz önköltségek (és az idegen nyelvi képzések esetén fizetendő idegen nyelvi hozzájárulás) összegét a Felsőoktatási Felvételi tájékoztató tartalmazza. Ezen az oldalon részletesen is tájékozódhattok az árakról, ami szakonként eltérő lehet. Jellemzően 300 ezer forint és 500 ezer forint között alakulnak a képzési költségek, az utóbbi például a magyar nyelvű gazdaságinformatikus mesterszak esetén áll fenn.

Fontos, hogy az idegen nyelvű képzések esetében “idegen nyelvi hozzájárulás” fizetése is szükséges, melyet a szakra kattintva, a “jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei” pont alatt találtok meg.

2. Hogyan tudok kiesni az ösztöndíjasok közül? 

Ha eléred a corvinus ösztöndíjas képzésre meghúzott ponthatárt, akkor az első két félévben automatikusan részesülsz ösztöndíjban. Ezt követően minden év végén egy rangsorolásra kerül sor, ami után a legjobbak kaphatják meg az ösztöndíjat a következő két félévben. Akkor kerülsz ki a támogatottak közül, ha nem jutsz a legjobbak közé, vagy nem éred el az előző két félévben összesítve a 46 kreditet és a 3,80-as átlagot. Itt már írtunk arról, hogyan tudod elkerülni, hogy év végén kiess az ösztöndíjasok közül. 

Nem folyósítható továbbá az ösztöndíj, ha felmondod az ösztöndíjszerződést vagy megszűnik a hallgatói jogviszonyod. Ha ezt az Egyetem neked felróható okokból egyoldalúan kezdeményezi (magyarul kirúgnak), akkor újabb képzésre jelentkezés esetén sem kaphatsz már ösztöndíjat. Ha te magad kezdeményezed, akkor utána ugyanúgy felvételizhetsz másik szak ösztöndíjas helyére is.

Akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha kimeríted a támogatott félévek maximális számát vagy túlléped a jogosultsági időszakot. Erről itt írtunk részletesen.

3. Mikor kell visszafizetni az ösztöndíjat?

Fontos, hogy 

nem kell visszafizetni az előző évi ösztöndíjat, ha év végén kikerülsz a támogatottak közül a rangsorolás során.

Csupán annyi hátrány ér, hogy a következő egy évben nem részesülhetsz ilyen formájú támogatásban. 

Az adott félévre folyósított ösztöndíjat csupán akkor vagy köteles visszafizetni, ha félév közben passziváltatod magad. A teljes ösztöndíjat pedig akkor, ha nem sikerül oklevelet szerezni az adott képzési idő kétszeresén belül (vagy egyáltalán nem). Ez azt jelenti, hogy más esetben, például 

külföldi munkavállalás esetén nem kell az ösztöndíjat visszafizetni, vagyis nincs röghöz kötés sem. 

3. Mi az a részösztöndíj?

a_corvinus_reszosztondij_mukodese_1.pngA részösztöndíj feltételei teljesen megegyeznek a teljes összegű ösztöndíj feltételeivel. A rendelkezésre álló támogatott helyek legalább fele teljes ösztöndíjas. A többi, támogatott hallgató részösztöndíjban részesül, ami minden esetben a teljes ösztöndíj fele. Így a rangsorolás után legjobbnak bizonyult hallgatók teljes ösztöndíjban részesülnek, a sorban őket követők 50%-os részösztöndíjban, akinek pedig egyik csoportba sem sikerült bekerülnie, kénytelen a képzés teljes összegét maga finanszírozni.

Tehát, ha 100 fő kapott teljes Corvinus ösztöndíjat a felvételkor, az év végi rangsorolásnál 50 fő kap teljes Corvinus ösztöndíjat és 100 fő az 50%-os Corvinus ösztöndíjat. Ez összesen 150 fő.

5. Vannak más ösztöndíjak is? A tanulmányi és szociális ösztöndíjak megmaradnak?

A Corvinus Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata (HTJSZ) tartalmazza az elnyerhető ösztöndíjakat. Nem csak a Corvinus ösztöndíj tartozik a képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak körébe. Például az MNB is hirdet a képzés teljes önköltségét finanszírozó ösztöndíjat. Partneri együttműködésben, hazai és Uniós pályázatok keretében is meghirdetésre kerülnek ösztöndíjak, amelyekről az egyetem a honlapon és a Corvinus Hírek hírlevélben ad tájékoztatást. 

Emellett 

a tanulmányi ösztöndíj és a szociális ösztöndíj is megmarad. 

Ezekről egyébként a Hallgatói Szociális Bizottság Facebook oldalán mindig naprakész információt kaphattok. 

Ezeken kívül úgynevezett extracurriculáris ösztöndíjak is vannak, amelyekre kiemelkedő tudományos tevékenységgel, közéleti tevékenységgel, diákszervezetben végzett tevékenységgel vagy akár kiemelkedő sport tevékenységgel is lehet pályázni, ezekről bővebb információt itt találtok, de később részletesen is írunk majd a témáról.

6. Ha sikerült megkapnom az ösztöndíjat, milyen gyakran utalják?

A Corvinus Ösztöndíjat nem utalják ki a hallgatóknak, hanem rögtön befizetett státuszba kerül az adott féléves képzési költség összege. 

Más ösztöndíjaknál pedig az ösztöndíj pályázatok pályázati kiírása tartalmazza a folyósításra vonatkozó információkat. Van olyan ösztöndíj, amelyet a félévben havonta folyósítanak, van, amelyiket egy összegben egyszerre utalnak. Lehet egy félévre vagy több félévre, de lehet a teljes képzési időre is ösztöndíjat elnyerni.

7. Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán jogosult legyek a Corvinus ösztöndíjra a 2020A felvételi eljárásban (2020. szeptemberben induló képzések)?

Az ösztöndíj megpályázására jogosultak körét a pályázati kiírás határozza meg. Az ösztöndíjra akkor pályázhatsz, ha az alábbiak közül valamelyik igaz rád:

  • magyar állampolgár
  • a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
  • hontalan, menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott, bevándorolt, letelepedett
  • nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldi
  • azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait
  • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott - magát magyar nemzetiségűnek valló - harmadik országbeli állampolgár,
  • EU Kék Kártyával vagy összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár

Nem pályázhatsz viszont abban az esetben, ha az önköltségi díjat nem saját magad fizeted, például Stipendium Hungaricum ösztöndíjban részesülsz, a képzésed díja bármilyen egyéb ösztöndíjjal támogatott, vagy például a munkáltató teljesen vagy részlegesen átvállalja a tandíjat.

Ha ezeknek megfelelsz, akkor már csak annyi kell, hogy felvételizz a 2020/2021-es tanév őszi félévére, jelölj be egy Corvinus Ösztöndíjjal támogatott szakot, és érd el a meghúzott ponthatárt, ahogyan ez az állami ösztöndíj esetében is történik.

Maradjatok velünk, ugyanis hamarosan újabb írással jelentkezünk majd a Corvinus Ösztöndíjról! Ha nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook oldalunkat is!

 

Kovács Máté

2020. február 10.

Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti  Tovább
4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat 

4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat 

Corvinus Ösztöndíj sztorik - II. rész

destination_4.png

Mi kell ahhoz, hogy jó esélyem legyen bekerülni a Corvinus Ösztöndíjasok közé? Összeszedtünk öt dolgot, amire érdemes lesz odafigyelni, hogy a rangsorolás után is az ösztöndíjasok között maradhass. 

A következő tanévben induló képzések esetén az állami költségtérítés helyét a Corvinus Ösztöndíj veszi át. Korábbi írásunkban már összeszedtünk öt fontos dolgot, amit mindenképpen tudni kell az új formáról, a cikk végén pedig további kérdéseket vártunk tőletek. Köszönjük a 30-nál is több kérdést, cikksorozatunk további részeiben igyekszünk mindenre válaszokat keresni!

Írta: Kovács Máté

A Corvinus Ösztöndíj egyik legfontosabb innovációja, hogy a hallgatók nem kapják meg automatikusan a képzés teljes időtartamára, hanem évente újra kell pályázni. Mi alapján kaphatom meg újra az ösztöndíjat? Mit kell ahhoz tennem, hogy biztosan az ösztöndíjasok közé kerüljek? Négy tipp, hogy sikeres legyél a rangsorolásnál. 

1. Kerülj be a Corvinus Ösztöndíjas helyek egyikére a felvételi során!

Csakúgy, mint eddig, ezután is a központi felvételi rendszerben tudsz a Corvinusra felvételizni. A különbség annyi lesz, hogy állami ösztöndíjas helyek helyett már Corvinus Ösztöndíjas helyek lesznek, melyre az “A” finanszírozási formájú szakok megjelölésével tudsz jelentkezni. Nem kell tehát semmilyen külön pályázat, a változás ebben az esetben annyi, hogy nem állami finanszírozású helyre, hanem Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezel. Természetesen ugyanúgy lesznek önköltséges helyek is. 

Az Egyetem úgy tervezi, hogy

hasonló létszámban vegyen fel Corvinus Ösztöndíjjal támogatott önköltséges hallgatókat, mint a 2019-es eljárásban az állami ösztöndíjas finanszírozásra. 

A felvételi ponthatárok várhatóan a tavalyi állami ösztöndíjas ponthatárokhoz fognak hasonlítani, de ettől magasabbak is lehetnek. Ezt pontosan megmondani nem lehet, mert a ponthatárok függnek a jelentkezők számától és teljesítményétől is. 

2. Legyél a legjobbak között év végén!

awards-4167069_960_720.jpgA Corvinus Ösztöndíj ugyanis nem a képzés teljes időtartamára szól, a jogosultak körét minden tanév végén felülvizsgálják. Az előző két félév teljesítményei alapján rangsort készítenek, az ösztöndíjat pedig a legjobbak kaphatják meg a következő két félévben. 

A 2020-2021-es tanévre felvett hallgatók esetében a tanév végi rangsorolásnál az adott képzésen a képzés indulásának időpontjában rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számának legalább 50%-a teljes ösztöndíjjal támogatandó, a fennmaradó ösztöndíjkeretet pedig részösztöndíj formájában kell az arra jogosultak között felosztani.

Vagyis, ha 100 fő kapott teljes Corvinus ösztöndíjat a felvételkor, az év végi rangsorolásnál: 50 fő kaphat teljes Corvinus ösztöndíjat és 100 fő a 50%-os Corvinus részösztöndíjat. Ez összesen 150 fő.

Fontos, hogy a rangsorolást szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. Vagyis, értelemszerűen nem lesznek egy kalap alá véve azok, akik különböző szakokon, vagy például eltérő nyelven tanulnak. 

3. Érd el a lehető legjobb átlagot!

A rangsorolás pontrendszer alapján történik. Ezt az előző két aktív, de nem Erasmusos félév eredményei alapján számolják ki. Ha csak egy ilyen féléved lenne, akkor ez az eredmény számít duplán. Fontos, hogy az ösztöndíjhoz legalább 3,80-as átlagot kell teljesíteni, vagyis ezalatt akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha egyébként a legjobbak között lennél. 

A pontszámítás az alábbi képlet alapján történik:

∑ (kreditpont * érdemjegy)

_____________________

∑ teljesített tárgyak kreditértéke, de legalább 60

A képlet alapján tehát látható, hogy a jó érdemjegyek kiemelten fontosak a pontszámítás szempontjából. A kreditpont pedig a súlyozás miatt fontos, vagyis minél “nehezebb”, azaz nagyobb kreditértékű tárgyat teljesítesz, annál nagyobb szorzóval esik latba. 

4. Ne legyen túl kevés kredited a két félév során!

A teljesített kreditek száma szintén fontos tényező. Minél nagyobb kreditértékű tárgyat teljesítesz sikeresen, annál nagyobb szorzóval kerül bele az értékelésbe. Ha kevés a kredited, a számlálóban található összeg is alacsonyabb lesz a vártnál. Fontos, hogy az ösztöndíjhoz legalább 46 kreditet teljesíteni kell a két félév során. Ez alatt akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha egyébként benne lennél a legjobb x%-ban. 

Osztás a kreditértékkel:

∑ (kreditpont * érdemjegy)

_____________________

∑ teljesített tárgyak kreditértéke, de legalább 60

A teljesített tárgyak kreditértékének összegével való osztással a súlyozott átlagot kapjuk meg. Ugyanakkor a pontszámítás esetén legalább 60-nal kell osztani, vagyis minden, ez alatti kreditszám gyengébb eredményt fog hozni. 60 felett viszont simán a súlyozott átlagot számoljuk ki, vagyis ekkor már nem jár további előnnyel a magasabb kreditpont.

knowledge-1052010_1280.jpgÖsszegezve tehát, akkor maxolod ki a tanulmányi pontokat, ha legalább 60 kreditet teljesítesz a két félév során, és minden érdemjegyed ötös lesz. 46 kredit és 3,80-as átlag alatt semmiképp sem kaphatsz ösztöndíjat, egyéb esetben pedig a többiek eredményétől is függ, hogy milyen súlyozott átlagot kell elérni. 

+1: Más is számít a rangsorolás során? 

A 2020-ban induló keresztféléves, azaz februári képzéseknél a pontszám 20%-át közéleti, vagy tudományos tevékenység adja, ahogyan az a pályázati kiírásban szereplő táblázatban is látszik. 

Fontos ugyanakkor, hogy a 2020-2021-es tanévben, azaz szeptemberben induló képzések esetében már kizárólag a tanulmányi eredmény számít, a korábban tárgyalt módon. 

Ha szeretnétek naprakészek maradni és további friss információkhoz jutni, kövessétek Facebook oldalunkat is! Hamarosan további anyagokkal jelentkezünk majd a Corvinus Ösztöndíjról és további fontos változásokról. 

 fotók: Pixabay

 

Kovács Máté

2020. február 7.

 

4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat  Tovább
Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből?

Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből?

nevtelen_terv_2.png

A legtöbb Corvinusos hallgató már szembesült azzal, hogy amikor aktívra állítja a félévét, egy rövid kérdőívet kell kitöltenie. Az eset kapcsán aztán gyorsan elindultak pletykák és szóbeszédek, melyeket következő cikkünkben igyekszünk tisztázni. 

Igaz az, hogy aki volt Kínában, nem tudja aktiválni a félévét?

Nem igaz, mindenki aktiválni tudja a félévét a válaszától függetlenül. Sokáig keringett egy kép arról, hogy a Neptun egy elutasító üzenetet küldött néhány hallgatónak, melyet a koronavírus fertőzésének gyanújával indokolt. Az Egyetem azonban jelezte, hogy senkinek sem küldtek ki ilyen jellegű üzenetet, vagyis minden bizonnyal megszerkesztett képről van szó. Időközben maga a bejegyzés is lekerült, több forrásunk pedig megerősítette, hogy valóban szerkesztett kép lehetett. A félévre tehát mindenki be tud jelentkezni a kérdőívben adott választól függetlenül. 

Akkor mi értelme volt a kérdőívnek? Tényleg ez a csodafegyver?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által összeállított kérdőívet az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérésére minden hazai felsőoktatási intézményben kötelezően ki kell tölteniük a Kínából érkező hallgatóknak. A kérdőív kitöltésének célja elsősorban a kockázatfelmérés, hogy szükség esetén elegendő információja legyen a hatóságoknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a többi egyetemen is lesz majd hasonló a jövőben. 

Számos mém kering a módszer vírussal szembeni hatékonyságáról, ugyanakkor ez csak egy kockázatfelmérő kérdőív, tehát szó sincs arról, hogy ezzel az intézkedéssel szeretné bárki megoldani a problémát. Amennyiben újabb intézkedésekre lenne szükség, arról az Egyetem időben tájékoztatást fog adni.

Miért állt le a Neptun rendszer? 

A probléma ott kezdődött, hogy a Neptun rendszer nem bírta el a tömeges kérdőív leadást, így sok hallgatónak időbe telt, mire ezen a ponton túl tudott jutni. A Neptun túlterheltsége már régóta probléma, ugyanakkor a fokozatos beléptetéssel az utóbbi időben sikerült valamelyest kezelhetővé tenni a helyzetet. A mai gondot az okozta, hogy az ilyen tömeges kérdőív leadás eddig nem volt jellemző, így az informatikai rendszer sem állt készen. 

84152784_2490582397714170_3612993800122662912_n.pngAz ISZK (Informatikai Szolgáltató Központ) munkatársai egész nap dolgoztak a probléma elhárításán, ugyanakkor a túlterheltség miatt a mesterszakos tárgyfelvételt át kellett kicsit alakítani. Ennek következtében a regisztráció és ezzel együtt a kérdőív kitöltés is ma reggel 8:00-kor nyílik meg, a tárgyfelvétel pedig 48 órával később, azaz február 6-án, csütörtökön reggel fog elkezdődni, szintén 8:00-ás kezdettel.

(fotó: facebook.com/corvinus.official)

Milyen intézkedéseket tesz az egyetem a koronavírus miatt?

Az Egyetem minden épületében – beleértve a kollégiumokat is – kézfertőtlenítő szappannal tölti fel az adagolókat és a higiénés szabályok betartására felhívó plakátokat is kihelyeznek majd. A takarítószolgálat nagyobb figyelmet fordít a mosdók, kézmosók, kilincsek és az egyéb gyakori érintési felületek fertőtlenítésére, ezzel lehet ugyanis a leginkább védekezni a fertőzés ellen, ahogyan a WHO ajánlásai is szólnak. 

Emellett pedig, ha bárkinek további kérdése van a koronavírussal kapcsolatban, esetleg a koronavírus tüneteit tapasztalja magán, akkor a Budapesti Corvinus Egyetem által kijelölt szakemberhez, Dr. Grónai Évához is fordulhat. 

Elérhetősége: 

  • Tel.:06 1 215 1898; 06 1 459 3070
  • e-mail: coronavirusinfo@uni-corvinus.hu

Mit tehetsz te a koronavírus és az álhírek ellen?

A fertőzés elkerülésének egyik legjobb módja, ha betartod a WHO által közzétett ajánlásokat. Emellett érdemes a hivatalos szervek oldalairól tájékozódni, ugyanis a fentebb is látható példa jól bizonyítja, hogy nagyon nehéz az álhíreket és a valóságot szétválasztani. A fakenews pedig sok esetben legalább olyan veszélyes helyzeteket szülhet, mint maga a vírus. 

Ha biztos forrást keresel, a WHO, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalát ajánljuk. Utóbbi esetében egyébként ingyenesen hívható zöldszámokat is létrehoztak a koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresések gyors és szakszerű megválaszolása érdekében (06-80-277-455 és 06-80-277-456). A lakossági információs vonalak 2020. február 3-án 8.00 órától, a hét minden napján 24 órában elérhetők lesznek.

borítókép: Canva.com

Kovács Máté

2020. február 4. 

Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből? Tovább
Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről

Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről

10 kép, 10 helyszín, mind 10 perces sétatávon belül a Corvinustól. Párat mindenki felismer, pár csak perifériás látókörből rémlik. Ki ismer rá mindre? 

E épület - Sóház - C épület. Három a corvinusos igazság plusz egy a ráadás. Avagy ráadás az egyetemünk környezete, mely megannyi építészeti remeket rejt.  Néhol precíz részletességgel kidolgozott épület homlokzatok, utca lámpák, falfestmények, a régi és megújuló város megannyi apró építészeti szépsége.

Sorozatindító jelleggel szeretnénk minél többet bemutatni azokból a Corvinus körüli építészeti részletekből, melyeket a rohanó hétköznapokban nem veszünk észre. Ha időnk engedi érdemes néha lelassítani és felnézni a városban sétálva.

1. Szabadság híd, hídpillér oldala

img_0751_1.jpg

2. Fővám tér

img_0757.jpg

3. Központi Vásárcsarnok

img_0769-min.jpg

4. Mátyás utca

img_0824-min.jpg

5. Ráday utca - Mátyás utca

img_0834-min.jpg

6. Bakáts Tér

img_0853-min.jpg

7. Bakáts Tér

img_0849-min.jpg

8. Budapesti Assisi Szent Ferenc Plébánia

img_0857-min.jpg

9. Kinizsi utca

img_0873-min.jpg

10. Királyi Pál utca – Bástya utca

img_0899-min.jpg

 

Írta és fotózta: Ressely Kinga

2020. február 1. 

Beszélő utcakövek: 10 rejtett, ám annál csodálatosabb építészeti részlet a Corvinus környékéről Tovább
5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

person-holding-coin-1602726.jpg

Hány támogatott félévem lehet a Corvinus Ösztöndíjjal? Mikor kell jelentkezni, és hogyan tudom a teljes képzést ingyenesen elvégezni? Körbejártuk a Corvinus Ösztöndíj feltételeit, hogy ne maradjatok le semmilyen fontos részletről sem. 

A Corvinus Ösztöndíj talán a hallgatók számára leginkább érezhető változás lesz a Corvinus átalakulásakor. Az átalakulás folyamatáról és szervezeti feltételeiről egy korábbi interjúban beszélgettünk Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével, az átalakulás víziójáról pedig ebben az interjúban olvashattok részletesen.

FONTOS: A Corvinus Ösztöndíj csak a 2020/2021-es tanévben induló képzéseket érinti. Aki megkezdett jogviszonnyal rendelkezik, a felvételkor meghatározott feltételekkel végezheti el a képzést. 

Most összeszedtünk öt fontos tényezőt, amelyet mindenképp tudnod kell, mielőtt a Corvinusra jelentkezel. Cikkünkhöz minden információt hivatalosan fellelhető forrásokból vettünk, melyet itt és itt ti is részletesen tudtok tanulmányozni. 

 

1. Hány támogatott félévem lehet, és meddig kell elvégeznem a szakot? Tényleg rosszul járok, ha Erasmusra akarok menni?

A Corvinus Ösztöndíj esetében a maximális félévek számánál érdemes két fogalmat bevezetnünk. Az egyik a

támogatott félévek maximális száma.

Ez alap- és mesterképzés esetén a képzési követelményekben meghatározott félévek számával egyezik meg. Azaz egy 7 féléves képzés esetén 7 darab Corvinus Ösztöndíjjal támogatott, aktív féléved lehet. 

Frissítés: Az ösztöndíj tárgyalások eredményeként ez némiképp változott. A maximális félévek száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható. Így tehát semmilyen hátrány nem fog érni, ha egy félévet külföldön tanulnál. 

A másik a

jogosultsági időszak,

amely azt jelenti, hogy az adott számú féléveket a kezdéstől számítva milyen időintervallumon belül lehet felhasználni. Ez alap- és mesterképzés esetén a képzés féléveinek száma +1 félév, vagyis egy 7 féléves képzés során 7 darab támogatott féléved lehet, amit a kezdéstől számított 8 féléven belül el kell végezned. Ez azt jelenti, hogy egy passzív félév belefér (passziváltatott időszakban értelemszerűen nem jár a Corvinus Ösztöndíj, hiszen képzési költség sincs.

Osztatlan képzés esetén a támogatott félévek maximális száma ugyanúgy a követelményekben meghatározott félévek számának felel meg, ugyanakkor a képzési idő +2 félév alatt használható fel. Vagyis egy 10 féléves képzés esetén 10 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számított 12 féléven belül el kell végezned.

Különös méltánylást igénylő esetekben a jogosultsági időszak további egy félévvel meghosszabítható, vagyis alap- és mesterképzés esetén ilyen esetben a képzési idő +2 féléven belül kell elvégezni a szakot, osztatlan képzés esetén pedig a képzési idő +3 féléven belül. Ilyen esetek például a tartós betegség, gyermekvállalás, külföldi csereprogramokban, szakmai gyakorlaton való részvétel. Vagyis, ha elfogadják a kérvényed, akkor 2 passzív, vagy Erasmusos félévre is lehetőséged van osztott képzésben is anélkül, hogy kicsúsznál az ösztöndíj felhasználásának időkorlátjából. 

2. Hogyan és mikor kell a Corvinus Ösztöndíjra jelentkezni?

A Corvinus Ösztöndíjra nem kell külön jelentkezni az első félévben. A felvételi során a felvi.hu-n az adott szak “A” finanszírozási formáját jelöld be. Amennyiben eléred az előre meghatározott ponthatárt, automatikusan jogosult leszel a Corvinus Ösztöndíjra az első két félévben. Gyakorlatilag az eljárás szinte ugyanaz, mint állami helyek esetében, csupán annyi a különbség, hogy az első két félévre kapod meg az ösztöndíjat, melyet tanulmányi eredmény alapján évente felülvizsgálnak. 

3. Felülvizsgálat? Ez meg mit jelent?

feedback-3584509_1920.jpgA Corvinus Ösztöndíjat a felvételi eredményeid alapján kapod meg az első 2 félévben. Ezt követően az év végén minden szakon készítenek egy listát az eredmények alapján, az ösztöndíjat pedig azok kaphatják meg, akik az adott évben legjobban teljesítettek. Vagyis, ha a felvételi során nem kapsz ösztöndíjas helyett, de az első évben jól tanulsz, akkor jó esélyed van bekerülni a támogatottak közé. Ugyanez a másik irányba is érvényes, vagyis elveszíteni is könnyebb a jogosultságot, ha nem fektetsz elegendő energiát a tanulásba. 

A felülvizsgálat során a legutolsó két aktív, nem Erasmusos félév eredményei számítanak, azon belül a súlyozott átlag és az összeadott kreditszám. Vagyis a külföldön végzett képzés eredményei nem számítanak bele az ösztöndíj rangsorának számításába. Emellett lehetőség van közéleti tevékenységgel is növelni a ösztöndíjhoz szerzett pontokat, melyről később írunk majd részletesen.

Frissítés: a közéleti tevékenység csak a 2020K, vagyis a februárban induló keresztféléves képzésekre vonatkozik. A 2020A, vagyis 2020-2021-es tanévben, szeptemberben induló képzések esetén kizárólag a tanulmányi eredmény fog számítani. 

A felülvizsgálat során az értékelést szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. 

4. Mi lesz az állami féléveimmel?

A Corvinus Ösztöndíj alapítványi, és nem állami ösztöndíj, vagyis nem fogyasztod el a 12 félévből álló állami kereted. Ha végeztél a Corvinuson, ezeket továbbra is szabadon fel tudod használni.

5. El tudom végezni teljesen ingyen a képzést?

Az ösztöndíj összege nem terjed ki az önköltségi díjtól elkülönítetten meghatározott és közzétett idegennyelvi hozzájárulási díjra. Ezen felül viszont elvégezhető bármelyik szak teljesen térítésmentesen is. Ehhez az alábbiak kellenek:

  • kerülj be a felvételi eljárás során a Corvinus Ösztöndíjas helyek valamelyikére
  • az év végi felülvizsgálat során maradj a legjobbak között a rangsorban
  • ne csússz, ne ronts el támogatott félévet, ugyanis csak annyit támogat az ösztöndíj, ami a képzés követelményei között elő van írva
  • ne passziváltass sokat, ugyanis a meghatározott számú ösztöndíjas féléveket a megkezdéstől számított +1 (alap- és mesterképzés) vagy +2 (osztatlan képzés) félév alatt el kell végezned (különös méltánylást igénylő esetekben +2 és +3 félév). 

 Van még kérdésed, amire nem kaptál választ? Tedd fel nekünk ebben a kérdőívben, mi pedig továbbítjuk azt az illetékes szervezeti egységeknek, és igyekszünk mindenre választ adni írásunk második részében!


borítókép: pexels.com

2020. január 22.

Kovács Máté

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról Tovább
“Voidfilled” inspiráció az Instáról - Ha szeretnéd közösséggel megtölteni a benned élő űrt

“Voidfilled” inspiráció az Instáról - Ha szeretnéd közösséggel megtölteni a benned élő űrt

img_3178.jpg

Közel 7500 követő, 1100 feletti bejegyzés, és egy kreatív személy inspiráló képekkel és eseményekkel. Gulyás Pálmi áll a VoidFilled profil mögött: igyekszik kapaszkodót nyújtani kortársainknak. Szóba került a tanulás,  a közösségi média, kortársaink megismerése, valamint álmaink és ambícióink is.

voidfilled.jpgMi történik körülöttem? Mi történik bennem? Van egy űr, ami szétfeszít minket, a lábunk előtt tátong, a jövőből leselkedik ránk. Mit kezdünk vele? És mit kezdünk egymással, ha már mind együtt növünk fel ebben a virtuális módon szerveződő közösségekkel és elképesztő ideálokkal telezsúfolt világban? A VoidFilled életérzés erről az űrről szól, ezt az űrt akarja megtölteni tervekkel, élettel, valósággal ahelyett, hogy az online világ cyber-nikotinjától függene.  

Hogyan lehet egyetemi közegből kreatív pályára lépni? Ez az erősen kötött rendszer nem szorít keretek közé?

A KRE Kommunikáció és médiatudomány szakja előtt két másikat is kipróbáltam, egyik sem tetszett. Azért akartam mégis elvégezni egy szakot, mert egyrészt most vagyok fiatal, később nem lesz ilyesmire időm, másrészt pedig éheztem a tudásra. Egyszer egy angol nyugdíjas bácsi azt mondta, 

ha te vagy a legokosabb ember a szobában, akkor rossz szobában vagy.

Kellett egy hely, ahol körülvesznek ilyen emberek. Az egyetemet egy olyan szolgáltatásnak fogom fel, ahol én fizetek valamennyit azért, hogy folyamatosan ilyen emberekkel lehessek, és ha strukturált keretben is, de olyan infókat kapjak, amelyekre szükségem van. Szerintem azt nagyon fontos tudni a továbbtanulással kapcsolatban, hogy amennyit te beleteszel az egyetembe, annyit tudsz belőle kivenni. Aki tudásra éhesen megy oda, és beleteszi a saját energiáit, a legrosszabb dologból is rengeteget tud kihozni. Én azért mentem egyetemre, hogy többé váljak.

Mi az a mulasztás, amit fiatalként nem szabad elkövetnünk?

Senkinek sem szabadna kihagyni az élettel kapcsolatos kérdésekre bizonyos értelmes válaszok keresését, ez az ambíció sajnos sokakból hiányzik. A legnagyobb hiba talán az, hogy sokan „csak úgy” vannak, nem érdekli őket a holnap, a jövő. Középsuliban félreértelmezték, hogy carpe diem – úgy értették, hogy elég, ha ma jól szórakozunk, nem pedig úgy, hogy ma csináljunk valami jót, hogy abból holnap is valami jó lehessen.

Hogyan jellemeznéd magad egy mondatban vagy akár néhány szóban?

voidfilled2.jpgKortárs kreatívként, de a kortársság nem művészeti irányzat. Arra vonatkozik, hogy próbálok élni a mai világban adott lehetőségekkel, és ezen belül értéket teremteni. Emellett nagyon sok munkám úgy indul el, hogy úgymond a kreatív véleményemért, meglátásaimért fizetnek a klienseim. Egyetem alatt nagyon sokszor megkérdőjeleztem azt, hogy mit fogok kezdeni magammal, miből fogok pénzt keresni. A már említett nyugdíjas bácsi mondta, hogy a kreativitással az a probléma, hogy nehezen beárazható.

Nekem viszont mindig is voltak kreatív gondolataim, tudtam, hogy újszerű módon tudok megfogalmazni dolgokat, és azt is tudtam, hogy szeretném, hogy ez valamiképp jelen legyen a későbbi munkám során. Amikor a klienseimnek fotózok, nem csak azért fizetnek, mert van egy kamerám, és tudom, hogyan kell képet szerkeszteni, hanem azért, mert olyan nézőpontot adok a márkájuk mellé, amire ők sosem gondolnának. Ezért is használom magammal kapcsolatban sokat a kreativitást szót, mert nagyon figyelek arra, hogy folyamatosan inspirálódjak valahonnan.

Volt az életedben olyan történés, amit vakvágányként éltél meg?

Több ilyen is volt, és mindig örültem ezeknek. A legjelentősebb ilyen vakvágány számomra egy cégalapítás volt, ennek most már lassan két éve. Egy influencer-ügynökséget, online marketinges céget alapítottam harmadmagammal, de egyrészt nagyon más irányba ment el a cég, mint eredetileg terveztük, másrészt pedig én sem éreztem magam jól abban, amit és ahogyan csináltam. Végül ki is léptem. Ez egy elég hosszú ideig tartó és erőteljes vakvágány volt, de így biztosan tudom, mi az az út, amin soha többé nem szeretnék elindulni. Ezután újult erővel tudtam belevágni a nyilvános események szervezésébe és a VoidFilled-es saját dolgaim alakításába.

Ha valamit alkotsz és másokkal is megosztod, akkor valójában önmagadból osztasz meg egy részt. Hogyan adod át a látásmódod? Mi különböztet meg téged más tartalomgyártóktól?

Szerintem a közösségi médiát nagyon sokan félrehasználják: nem a hosszú távon értékteremtő, közösségépítő eszközt látják benne, hanem csak egy platformot, ahol valakikké válhatnak. Az én profilom nagy arányban nem rólam szól. Ez inkább egy mozgalom-szerű dolog, a saját perspektívámból mutatom be a fiatalságunkat. Amikor esetleg magamról osztok meg képet, és aláírok valami személyeset, biztosan sokan tudnak azzal azonosulni, mert együtt élünk ebben a fura világban. Azért is tartom magam egyedi esetnek, mert nem nagyon vannak olyanok, akik szándékosan építenek közösséget a közösségi médiában. 

Az online világban sok olyan közösség van, ami egy-egy inspiráló ember köré épül. Ez az inspiráció szerintem nem valós. A valós inspiráció az, hogy az ember valami hatására pozitív irányba kezd cselekedni. A rajongás csak üres pótcselekvés, valami időszakos, olyan, mintha cigiznél.

Cyber-nikotin.

Az én eseményeim nem arról szólnak, hogy én ott vagyok, hanem hogy „gyertek velem, és ismerjétek meg egymást” vagy „gyertek velem, és tapasztaljatok olyat, amit amúgy nem tapasztalnátok meg”. 

Több tucat olyan embert ismertem meg ezeken az alkalmakon, akikért elképesztően hálás vagyok, akiknek a személyes történeteit szeretném közel tartani magamhoz a későbbiekben is, és nézni, hogyan alakulnak. Remélem, a jövőben még sok izgalmas és értékteremtő eseményt tudok szervezni, mert a közösségben van az erő. A közösségi platformok azért működnek, mert nagyon sok nagy és felszínes közösséget lehet aktívan tartani rajtuk – de az az igazi, ha valós közösségekről van szó, ahol emberek offline találkoznak és beszélgetnek.

Nagyon sok új emberrel ismerkedsz meg. Hogyan tudsz mindenkire nyitott maradni, és befogadni azt a sok különbözőséget, amivel nap mint nap találkozol?

Középsuliban magamnak való, fura srác voltam, többnyire csak játszottam, nem mertem odamenni a lányokhoz vagy felvenni otthon a telefont. Ezt aztán észrevettem magamon, és szándékosan elkezdtem változtatni rajta. Személyiségfejlesztésbe fogtam, kimentem Londonba dolgozni. Apró dolgokat alkalmaztam: például

hiába volt ott a Google Maps, akkor is odamentem valakihez megkérdezni az irányokat.

Olyan helyzetekbe tettem magam, amikben nem feltétlenül tudtam, mi lesz majd a kimenetelük: ezek a kis dolgok – hogy ezerszer odamész egy emberhez megkérdezni, hogy hány óra van –, önbizalmat adnak.

inkedimg_5799_li.jpgMiután visszajöttem Londonból, elkezdtem fotózni és eseményeket szervezni, és egyre több embert ismertem meg. Itt jön be a másik fontos dolog: hogy mi alapján definiáljuk önmagunkat. Szerintem ezt leginkább mások feedbackjei befolyásolják, és minél több embert ismerünk meg, annál több definíciónk lesz önmagunkról. Egy ilyen perspektíva akár egy kétórás beszélgetés alatt is kialakulhat. Azért akarok sok emberrel találkozni, azért vagyok rájuk kíváncsi, mert minél több definíciót akarok kialakítani önmagamról, a világról, a jelen helyzetünkről.  Ezért tartom nagyon értékesnek azt, ha a korombeliekkel találkozom, főleg olyanokkal, akik más környezetből jöttek, mint én. Elhatároztam, hogy 2019-ben száz új emberrel találkozom majd. Nyolcvan felett abbahagytam a számolást.

„Gather the like-minded”: ez a mottód. Miben mutatkozik ez meg a körülötted kialakult közösségben?

Ezt nehéz megmondani. Egyrészt szerintem az ambíciótól függ. A “like-mindedness” egyik szegmense talán ez – a hozzáállás a saját jövődhöz. Mennyire vannak céljaid? Vagy ha nincsenek, mennyire keresed őket? Másrészt pedig

itt van a VoidFilled-életérzés, hogy van bennünk egy űr, és vannak olyanok, akik folyamatosan keresik, hogy mivel tölthetik be.

Ha valaki olyan kérdéseket tesz fel, amelyekből érződik, hogy ő akar valamit, hogy nagy álmai vannak, és hajlandó értük küzdeni. Mindenkinek vannak rezgései, egy vibe-ja, és ezt valamennyire lehet érezni. Még abból is, ha az utcán mész, és látsz valakit, aki egyszerűen csak szépen sétál. De persze ez nem csak egy külső dolog, csak valahogy kialakul, hogy mitől szimpatikus valaki.

Hogyan lehet valaki tényleg önmaga?

A Whiplash nevű filmben mondja a dobtanár: a legkártékonyabb mondat az, hogy „Good job!”. Ha őszinte, építő kritikát adnánk egymásnak, sokkal jobb lenne, mint az üres dicséretek vagy szidások. Sokan azon csúsznak el, hogy belesodródnak a pozitív vagy a negatív végletbe, és így nem fejlődnek. Folyamatosan keresni kell az új dolgokat. Hogyha ezer dolgot kipróbálsz, legalább tudod, hogy kilencszázkilencvenkilenc nem neked való. Kövesd ki azokat az embereket, akikhez nincs semmi közöd. Mert tényleg, mi közöd van ahhoz, hogy Kanye West hol ebédel? Vannak olyan üzenetek, amiket egy-egy ember jól meg tud fogalmazni, de miért kell követni? Kövesd azokat, akik valóban fontosak számodra, akikkel együtt akarod építeni a jövőd. Szerintem a Bibliában tök igaz az a mondat, hogy „aki keres, az talál”. Keresd az igazi válaszokat.

 

Címlapfotó és illusztrációk: Voidfilled

2020. január 13.

Lázár Fruzsina

“Voidfilled” inspiráció az Instáról - Ha szeretnéd közösséggel megtölteni a benned élő űrt Tovább
Fogadom: Tartsd be újévi fogadalmaid a SMART-módszerrel

Fogadom: Tartsd be újévi fogadalmaid a SMART-módszerrel

s_1.png

Sokak számára lehet ismerős a kezdeti lelkesedés öröme, ami aztán rendkívül gyorsan alább is hagy. Ha kezdtél már bele olyanba, amit végül nem sikerült az elképzeltek szerint megvalósítanod, esetleg szeretnéd tudni, hogyan  érdemes újévi fogadalmat tenni, vagy csak érdekel, honnan is ered ez a hagyomány, érdemes átfutnod a következő sorokat.

A legtöbb újévi fogadalom már január közepén füstbe megy, a felmérések különböző eredményeket hoznak, de az újévi fogadalmat kötők megközelítőleg 8-10 százalékának sikerül egész évben betartania terveit. Miért?

Az újévi fogadalmak legtöbbször túl általánosak: eljárok edzeni, elkezdek egy új nyelvet, egészségesebben étkezem. Ezekből hiányoznak a konkrétumok, márpedig a célok egyik fontos ismérve, hogy mérhetőek. Határozzuk meg, hányszor, milyen eredménnyel, hogyan, vagy találjunk egy másik olyan szempontot, ami mérhetővé teszi az adott tevékenységet. 

Ha már január közepén elengedjük újévi fogadalmunkat, az azért is baj, mert egy tevékenység beiktatása a mindennapjainkba nem megy egyről a kettőre. Megközelítőleg három hét szükséges ahhoz, hogy szokássá váljon valami, ami eddig nem volt része a mindennapjainknak. Ha ezt a három hetet sem tudjuk kivárni, akkor valószínűleg nem ragaszkodunk eléggé kitűzött célunkhoz. A kitartás döntő szempont: általában ha nagyon ragaszkodunk valamihez, azt nem kötjük időponthoz, azonnal tenni kezdünk érte. Ha valamit januárig halogatunk, annak elkezdéséhez valószínűleg nincs túl nagy motivációnk, ezt pedig nem egy dátum fogja meghozni. 

A visszatekintés is nagyon fontos: ha már korábban is fogadtunk meg újévkor valamit, és esetleg ismét ugyanazzal próbálkoznánk, ahelyett hogy gondolkodás nélkül esnénk ugyanazokba a hibákba, inkább üljünk le, és nézzük végig őszintén az előző évünket, ismerjük be magunknak, miért nem tudtuk betartani előző fogadalmunkat. Ha érdekel, hogyan teheted ezt meg, az alábbi írásunkat ajánljuk. (linkelve)

 

Miért pont újévkor? 

78bgrfwjhjheemyf6zyet7xbynwla-3budup98sokyo.jpgAz újév ünneplésének hagyománya a babilóniaiakig vezethető vissza. Bár náluk az év az ültetés miatt márciusban kezdődött, hozzájuk köthető az első, az új év tiszteletére szervezett ünnepség. Ilyenkor Babilónia népe az istenek előtt megfogadta, hogy adósságukat megfizetik, a kölcsönkért tárgyakat pedig visszaszolgáltatják. Ez a szokás lehetett az újévi fogadalmak elődje. Már a babilóniaiak is tettek fogadalmakat újévkor 4000 évvel ezelőtt. (fotó: New Year's Day in Babylon, Peter Jackson, watercolor on board) 

Az ókori rómaiaknak is volt hasonló szokásuk: Janus, a kétarcú istenről elnevezett hónap, a január különös jelentőséggel bírt életükben. Úgy tartották, egyik arcával az előző évet nézi, míg másikkal a jelent szemléli, ezért áldozatokat mutattak be, és jó cselekedeteket ígértek a következő évre. 

Hiába vezethető vissza a hagyomány vallásos gyökerekhez, az újévi fogadalmak ma már inkább önérdek által vezéreltek. Ha meg is fogadunk valamit, azt leginkább a saját előrelépésünk érdekében  tesszük, és az esetek többségében még így sem sikerül betartanunk. 

 

Milyen a jó fogadalom?

George T. Doran jegyezte le a S.M.A.R.T. módszert, mely legfőképp a projektmenedzsment területén használandó, ám bármilyen cél kitűzése során mérlegelhetjük ezeket a szempontokat, ezzel törekedve céljaink betarthatóságának maximalizálására. A SMART betűszó, minden egyes betű azt jelzi, milyennek kell lennie egy jó célnak. 

  • S, mint Specific (konkrét, jellemző)

Ha tudjuk, hogy valamiben fejlődni szeretnénk, érdemes azt a területet konkrétan meghatározni, és onnan kitűzni egy alaposan átgondolt célt. Például ha tudjuk, hogy sokat költekezünk feleslegesen, akkor a pénzügyi tudatosság terén kell még fejlődnünk, ezzel a területtel foglalkozzunk.

  • M, mint Measurable (mérhető)

A mérhető célok fontosságát már többször kiemeltük. Ha csak annyit fogadunk meg, hogy szeretnénk edzeni, akkor tulajdonképpen rendszertelen sporttal is teljesíthetjük ezt, de az eredménnyel valószínűleg nem leszünk elégedettek. 

  • A, mint Assignable (hozzárendelhető)

Saját céljaink esetében releváns ez a szempont, hiszen nem kell felosztanunk a feladatokat, megbeszélni, hogy ki milyen részt vállal. Azonban ha olyat szeretnénk megfogadni, ami nem kizárólag rajtunk múlik, sokat segíthet, ha átgondoljuk, mi az, amiért mi vagyunk a felelősök, és mik a rajtunk kívül álló tényezők.

  • R, mint Realistic (reális)

Újévi fogadalmak esetében talán ez a legfontosabb szempont. Ne vállaljunk túl sokat, maradjunk a realitás talaján. A leggyakoribb újévi fogadalmak, mint a helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás mind időigényes tevékenységek. Érdemes olyat megfogadni, amiről tudjuk, hogy hogyan tudjuk integrálni napirendünkbe, esetleg minek a terhére fogjuk tudni elvégezni őket. 

  • T, mint Time-related (időfüggő)

A határidők kitűzése nagyon fontos. Bármit is szeretnél megfogadni, gondold át, milyen határidővel szeretnéd elvégezni azt, vagy ha rendszeres tevékenységről van szó, tűzz ki reális mérföldköveket, és határozd meg, milyen eredményt vársz addigra. Amellett, hogy ez beláthatóvá teszi céljaid, óriási sikerélményt is ad, ha egy-egy mérföldkő megvalósul.

Bár különböző módszerek, külső segítségek megvilágíthatják a céljainkhoz vezető utat, a munka oroszlánrésze ránk hárul. Ha megfogadtunk valamit, feltehetőleg azért tettük, mert nagyobb a feladat annál, mint hogy egyik napról a másikra megvalósítsuk. Kezdünk neki minél előbb, ne halogassunk, mert más úgysem fogja helyettünk megcsinálni.

 

(címlapfotó: Canva.com, saját grafika)

2020. január 7.

Puskás Amina

Fogadom: Tartsd be újévi fogadalmaid a SMART-módszerrel Tovább
Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

MÁSODIK RÉSZ

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra? A Corvinus elnökével, Anthony Radevvel beszélgettünk az átalakulás értékrendjéről és hétköznapi vonzatairól.

Ön is ide járt a Corvinusra. Miért választotta ezt az egyetemet és milyen szakot végzett?

_dsc1573-min_1.jpgSok mindenen múlik, hogy melyik egyetemre jársz: milyenek a képességeid, az érdeklődésed, mennyire vagy tehetséges, milyen céljaid vannak. Alapvető törekvésünk, hogy megértsük a világot és törekszünk a boldogságra. Ha összerakod az összes halmazt – prioritások, célok, érdeklődés, tehetség, képességek – akkor valami kiesik belőle. Az én esetemben ez a közgazdaságtudomány volt, de véletlenül kerültem a Corvinusra. Utólagosan azonban kiderült, hogy a közgazdaságtanban a szabad gondolkodás egyik hazája a szocialista világban Magyarország volt. A magyarok mindig kíváncsi emberek voltak, és próbáltak kritikusan gondolkodni a valóságról. Magyarországon sem volt teljesen szabad, de talán a szocialista országok közül itt volt a legflexibilisebb a pálya, például a szakkollégiumokban. Olyan emberekkel találkozhattam, akik kritikusan nézték a rendszert.

Mi számított akkor értéknek, és a mai korban megvan-e valami hasonló érték a Corvinuson?

Akkoriban senki nem beszélt értékekről. Az értékrendnek vallási, hitbéli konnotációja volt. A szólásszabadság, véleményszabadság, civilizált diskurzus megnyilvánulási formákat, nem önmagukban vett értékeket jelentenek.

Van-e ma a Corvinuson olyan érték, ami meghatározza az oktatókat és a hallgatókat?

Folyamatosan ismerkedek a Corvinus kultúrájával. Amit én látok és tapasztalok itt, és amit mindenképpen szeretnék, ha közösen fel tudnánk állítani, az két központi érték: a profizmus és a meritokrácia. Profizmus abban az értelemben, hogy tegyük az ügyfél érdekeit az első helyre. Az ügyfelek pedig ti vagytok, hallgatók. Átvitt értelemben még azok az intézmények és vállalatok is, akik munkahelyet adnak nektek, vagyis a munkáltatók.

Szeretném, hogy olyan értékrendet állítsunk fel, amely mentén minden, amit teszünk, minden döntés, amit hozunk, az az ügyfél érdekében történjék. Ezután a második helyen áll az intézmény, vagyis a Corvinus érdeke, és csak harmadik helyen az egyéni érdekek, vagyis az oktatók, kutatók és a többi munkatárs személyes érdekei. .A meritokrácia pedig arra épül, hogy semmi nem számít, csak a teljesítmény. Mindegy, hogy milyen társadalmi státuszú családból érkezel, kizárólag az számít, mennyire vagy tehetséges és mit teszel le az asztalra.

Térjünk át az átalakulás gyakorlati vonzataira. A megújulás folyamata mivel jár? Hogyan érintheti a hallgatókat?

A legjobb egyetemnek két ismérve van: ott vannak a legjobb diákok, és a legjobb tanárok. Mi nem indulunk olyan rossz pozícióból. A 450 pontnál magasabb pontszámmal rendelkező, gazdaságtudományi képzésre jelentkező érettségizők 78 százaléka a Corvinust választja. A legjobb magyar diákok most is itt tanulnak, de célunk ezt régiós szintre is kiterjeszteni. Szeretnénk hasonló tudású és kaliberű fiatalokat bevonzani a szomszédos országokból, hogy tovább nemzetköziesítsük az egyetemet.

Lesznek olyan szakok, amelyek megszűnnek vagy átalakulnak?

Az oktatásfejlesztési munkacsoport dolgozik ezen. Fontos tisztázni: az alapképzések célja átfogó, alapozó ismeretek, valamint az alapvető kompetenciák – többek között problémamegoldás, kritikus gondolkodás, együttműködés, eredményorientáltság, kommunikációs képességek – fejlesztése. Mesterképzésen pedig a speciális, adott szakterületre jellemző elmélyült tudást kívánjuk megadni. A jelenlegi szakstruktúra eredménye, hogy nagyon sok duplicitás van, és mindenki próbál saját homokvárat építeni. Bár ugyanazt tanítják mind a 8 alapszakon az első másfél évben, mégsem úgy építjük fel az alapszakokat, hogy van egy átfogó alapozó képzés, és azon belül kínálunk specializációkat. Egy jónevű, valamirevaló egyetemen, mint például a WU-n (Wirtschaftsuniversität Wien - szerk.), az alapképzésen három szak van: kettő németül és egy angolul és ezen felül 21 specializáció. Nálunk most a kocsi egy kicsit a ló előtt van.

Mi is, ha nem is teljesen a bécsi példában, de egy a mostaninál sokkal tisztább és egyszerűbb alapképzési portfólióban gondolkodunk, és ezekre az alapozó képzésekre építhetjük fel a tartalmában és oktatási módszertanában is megújított mesterszakokat. A szakirányú továbbképzéseknél jelenleg szintén sok olyan képzésünk van, amelyek kevés érdeklődőt vonzanak. A célunk, hogy ezek a rövidebb életciklusú képzések a legújabb piaci és tudományos trendekre, kérdésekre adjanak minőségi válaszokat. Itt az igényekre való gyors reagálás a magas minőség mellett a siker kulcsa.

 

2019. december 19.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde, Kovács Máté

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
süti beállítások módosítása