Közgazdász Online


Megosztások a fiatal felnőtt-létről

Megosztások a fiatal felnőtt-létről

Avagy ez történt a Van 2 Perced? esten

 img_6707-min.JPG

Ki vagyok? Milyen vagyok? Merre induljak? Vagy, ha már elindultam, hová is tartok? Néhány ilyen kérdés talán már a felnőtté válás első lélegzetvétele után kiszakad az emberből. Olyan dolog ez, ami alól senki nem bújhat ki, mert így működik a világ: előbb vagy utóbb mindenki felnő. De vajon mennyi kontrollt kap az ember efölött? Lehet ezt jól csinálni?

A Van 2 Perced? erről szólt: az este során  körbejárták, minden oldalról megvizsgálták, belülről is megélték a résztvevők a felnőtté válás témakörét. November 22-én egy olyan közös alkalom született, ahol a személyes megosztásra, a reflektálásra, kötetlen beszélgetésre is sor került.

img_6718-min.JPG

A Van 2 Perced? alapja egy egyetemi projektfeladat, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos diákjai szervezték. Öt megálmodója - Kércz Dorci, Nagy Dorka, Lázár Fruzsina, Perejuc Svetlana és Taxner Tünde - mondhatni, saját magukra szabták a témát, hiszen ők is épp nyakig a fiatal felnőttség állapotában vannak. Egyetemi hallgatóként, munkavállalóként, egyre függetlenedő fiatal nőkként olyan fórumra vágytak, ahol mindenki megoszthatja azt, amire azt mondhatjuk, #életem. A rohanó világban azonban az embernek többnyire rövid ideje marad a számára fontos dolgok megvitatására. Így alakult ki a végleges koncepció: két perces pitchek olyan emberektől, akik épp most élik meg a felnőtté válást. Beszéljenek ők arról, amit a legfontosabbnak tartanak; ebbe a rövid időbe ez pont belefér.

 

Kétperces lét-képek

Az önkifejezés fizikai kereteit a Prezi adta a projektnek: az est fellépői a cég budapesti irodájában beszéltek. Az előadások közöttt volt slam, próza, vers és standup-produkció is, a fellépők életkora 19 és 28 év között váltakozott. A fiatalok által hozott témák többek között a humoros-mély élethelyzetek, a saját vállalkozás, a tudatos lét, a munka-egyetem-szabadidő egyensúly spektrumán mozogtak. Sokszínű, izgalmas, felvillanyozó volt az est első része, amely a személyes történetek megosztásától élővé és közösségivé vált.

Néhány felvillanás a torokszorítóan őszinte beszédekből:
img_6475_2.JPGAmikor a tragédia megélése tesz felnőtté:
"A lelkedből egy darabot kivenni, és úgy tenni, mintha sosem lett volna."

Az eligazodásról:
"Túl sok a dolog, amiről nem is tudom, hogy nem tudom."

A felnőtt életet egyben tartó rutinról:
"Környezetváltozáskor azért nehéz megtartani a rutint, mert könnyű összetéveszteni a puszta szokások rendszerével. Pedig a rutin nem csak azokból a dolgokból áll, amiket csinálunk, hanem a felfogás, amely ezek mögött áll."

A hivatás és a biztos megélhetés harcáról:
"Boldog leszek - ebben biztos vagyok -, de hol fogok lakni?"

A dolgokról, amelyek valakit felnőtté tesznek:
"Sokáig úgy éreztem, nem akarok felnőni, mert nem illek bele a felnőttséget körülhatároló szabályrendszerbe. Aztán rájöttem, hogy nem velem van a baj: előregyártott forgatókönyvet kapunk a felnőtt élethez, amivel sokan nem tudunk azonosulni. A felnőttség valójában abban áll, hogy merjük átírni ezt a forgatókönyvet."

Az öregedéstól való félelemről és a fiatalságkultuszról:
"Ha soha nem öregszem meg, fiatalon kell meghalnom."

Az önismeretről:


"Kapcsoljuk le a fényeket, mert akkor látjuk igazán magunkat: fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy “ki vagyok én”? Máskülönben 40 év múlva ott állunk majd a tükör előtt, és látjuk, kik vagyunk - akkor már késő lesz."


Szakmai perspektíva

A Van 2 Perced? második részében a szakértők kapták a főszerepet: panelbeszélgetés keretében szakmai perspektívából adtak rálátást a felnőtté válás folyamataira. A beszélgetés a fellépők témafelvetései és a közönség kérdései köré épült, így összekapcsolva a megélést és a magyarázatot.

img_6705_2.JPGA szakértői csapatot Bereczki Enikő generációs szakértő, Dr. Bokor Tamás a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, Békéssy Olga, a Női váltó alapítója, Veres Rita, az Edisonplatform stratégiai vezetője és Bugir Zsófi, a Prezi Security engineer gyakornoka alkották és Rétvári Márton, a Corvinus oktatója vezette. Hivatásukból adódóan mindannyiukhoz közel áll a felnőtté válás témaköre, és a szakmai kötődés mellett személyes elhivatottsággal tekintenek a témára.

Mitől is lesz valaki felnőtt? A panelbeszélgetők többnyire egyetértettek abban, hogy a döntéseinkért vállalt magasabb szintű felelősség kulcsszerepet játszik a "felnőttség" elérésében. Előkerült egy Robert Fulghum-parafrázis is: "az felnőtt az, aki különösebb trauma megélése nélkül képes kivenni a mosogatóból a szűrőben felgyülemlett 'dolgot'".

Saját felnőttségünk mélyebb megértéséről Veres Rita MacIntyre gondolatait osztotta meg: akkor érthetjük magunkat, ha megértjük a történetet, amelynek részesei vagyunk, és önmagunkat tudatosan egy nálunk nagyobb folyamat részeként szemléljük.

A felnőtté válás Bereczki Enikő szerint sokaknak azért olyan keserves, mert nehéz otthagyni egy csodálatos gyerekkort, és kilépni egy olyan világba, ahol az ember maga marad. Békéssy Olga szerint a sok lehetséges választás miatt pedig az elköteleződés is egyre nehezebb, hiszen folyamatosan nyomasztanak a kihagyott lehetőségek - dr. Bokor Tamás szavaival: “a svédasztal mindig frusztrálóbb, mint a napi menü”. Így sérül a tartalmas emberi kapcsolatok kialakulásának folyamata is; ezekhez ugyanis több időre lenne szükség, mint amennyit a folyton elismerésre vágyó fiatalok gyakran szánnak rájuk.

 

A közösség valósága

A felnőtté válás mindenki életében mást jelent: ez a sok személyes valóság-szelet került elő a Van 2 Perced? estjén, és így létrejött az a valóság, amiben mindenki megtapasztalhatta, milyen az a lét, ami rajta kívül esik. Minden résztvevőnek - így a közönségnek is - sok tanulást, mosolyt, újdonságot, elmélyülést adott az est, melynek végén kötetlen ismerkedésre is lehetőség nyílt.

Ha összeillesztjük a Van 2 Perced? sokszor váratlan és valódi pillanatainak kirakósdarabkáit, olyasmire jutunk, ami valamiképp mindenki számára egyértelmű. A felnőtté válás sosem ér véget, mindig van olyan, hogy valaki “felnőttebb”, mindig lesznek nehéz választások és fájdalmas helyzetek, de mi magunk írjuk a saját történetünket, így ha ezt felelősséggel, a boldogságunkat őszintén keresve tesszük, akkor már biztosak lehetünk benne, hogy valamit jól csinálunk.

 img_6506_2.JPG

 

Lázár Fruzsina 

2019.11.23. 

 

Fotók: Bartha Regina & Szép Zsóka

Megosztások a fiatal felnőtt-létről Tovább
„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral

„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral

Az egyetemek feladatáról, társadalomban betöltött szerepéről, az oktatás hatékonyságáról és a tanulmányi versenyekről kérdeztük Király Gábort, egyetemünk docensét.

Mi az egyetem feladata?

Az egyetemeknek az oktatást és a kutatást szokták stabilan az alapvető két funkciójának tekinteni. Az elmúlt 20-30 évben ezzel kapcsolatban volt egy elbizonytalanodás. Megjelentek újabb funkciók és megkérdőjeleződött, hogy mi a harmadik missziója az egyetemeknek. Itt lehet említeni a regionális beágyazódást, a tudás transzfert, vagy akár a tudomány népszerűsítését. Alapvetően az a kérdés, hogy mit gondolunk tudásnak és mit értékes tudásnak, amit érdemes átadni a hallgatóknak. Ha pedig a tudás átadást és a tudás termelést tekintjük alapfeladatoknak, akkor az a kérdés merül fel, hogy miképp lehet ezt a kettőt összeegyeztetni. Jó-e ha ez a kettő együtt jár? Az egyetemek mögötti alap elgondolás az volt, hogy igen. Viszont ezzel kapcsolatban szokott az felmerülni, hogy a kutatóegyetemeken nem tanítanak olyan jól, mert ott inkább kutatók vannak és nem tanárok. Azonban az erre vonatkozó vizsgálatok ezt nem támasztották egyértelműen alá.

Milyen szerepet tölt be az egyetem a társadalomban?

Az egyetemeknek az a szerepe, hogy tudást hoznak létre és tudást adnak át, nem csak a munkaerőpiac számára hasznos. Kutatások bizonyítják, hogy az egyetemet végzettek tovább élnek, egészségesebbek, politikailag aktívabbak és jobban rálátnak a világra. Tehát a gazdasági tényezőkön túl rengeteg pluszt tudok említeni.

Ön hogyan látja az egyetemek profiljában történő változásokat?

Akik ezt kutatják, azok szerint azt lehet látni, hogy a tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei – amik már Magyarországon is megjelentek – közelednek egymáshoz és egyre jobban hasonlítanak. A klasszikus főiskolai szektorral – ami mára részben alkalmazott tudományok egyetemévé vált – szemben is megjelent az az elvárás, hogy magas szintű alkalmazott kutatásokat folytassanak.  Ennél fogva ők elkezdenek többet foglalkozni a tudományos termeléssel, kutatással. A tudományegyetemektől pedig azt várják el, hogy piacorientáltabbak legyenek, és nagyobb hangsúlyt fektessenek a munkaerőpiac igényeire. Tehát ha nem is rövid, de hosszú távon egyfajta izomorfizmus figyelhető meg. Erről DiMaggio és Powell beszélnek szervezetelméleti szinten, hogy idővel elkezdenek hasonlítani egymásra a különböző típusú szervezetek egy adott területen.

pszk7.jpg

A tudományegyetemekkel szemben fel szokott merülni a kritika, hogy nem kifizetődőek piaci szempontból.

A tudomány mindig is luxus volt. Ha elkezdjük méregetni, hogy mi éri meg, mi nem éri meg, akkor azt kell mondanunk, hogy a tudomány nem éri meg. Mindazonáltal rengeteg kutatásnak, amiket nem a piaci értékesíthetőségük miatt végeztek el, mégis volt konkrét piaci eredménye. Ha nagyon leszűkítjük a használhatóságnak a fogalmát, meg azt, hogy miből lehet később piaci érték és csak alkalmazhatóságra és a piac igényeire fókuszálunk az véleményem szerint nagyon leegyszerűsítő és akár kontraproduktív is lehet. Arról nem is beszélve, hogy fogalmunk sincs, hogy mi lesz 10 év múlva például a munkaerőpiacon. Továbbá sok olyan készség van, amit nem lehet direktben fejleszteni. Személyes példám, hogy amikor elkezdtem dolgozni akkor kiderült, hogy jó vagyok jogi szövegek olvasásában, attól függetlenül, hogy azelőtt soha nem olvastam ilyen szövegeket, viszont Habermas olvasásával megszerzett szövegértési készséget ott is tudtam hasznosítani. Másik példa a kulturális antropológia, ami első ránézésre a piac számára haszontalannak tűnhet, pedig a telekommunikációs és mobilfejlesztő cégek antropológusokat alkalmaznak azzal kapcsolatban, hogy milyen rituáléink vannak a technológiával, hogy használjuk, hogyan kötődünk hozzá, hogyan használjuk a teret a technológia segítségével. Mindezek miatt én a tudományegyetemek mellett vagyok, és szerintem az egy érték, hogy sok féle szak van és sok féle irányba képezheti magát az ember. Viszont akár azokról, akár alkalmazott tudományok egyeteméről beszélünk fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól oktatni, tudást átadni.

Ezek szerint az oktatás módjával kapcsolatban beszélhetünk egy út keresésről.

Az eredeti elképzelés az, hogy a tudományegyetem inkább elméleti oktatást nyújt, míg a főiskolák és az alkalmazott tudományok egyetemei inkább gyakorlatorientált képzéseket kínálnak. Ez nyilván egyben egy piaci szegmentáció is. Az alapkérdés viszont az, hogy hogyan tudunk hatékonyan oktatni és bármilyen tudásról is beszélünk, honnan tudjuk, hogy ténylegesen sikerült átadni a hallgatóknak. Hogyan tudunk olyan tanulási környezet létrehozni, ami azt próbálja elérni, hogy rendszerekben gondolkodjanak a hallgatók. Személyes oktatói hozzáállásom az, hogy bármilyen tudásról is van szó nem az a kérdés, hogy mit tudnak megtanulni, hanem hogy hogyan tudnak kapcsolatokat teremteni az anyagon belül, a saját tudásuk és a tananyag között. Mennyire tudják kreatívan használni azt a tudást, azokat az elméleteket, amiket megtanulnak. A kihívás az, hogy milyen módszerrel tudja az egyetem jól mérni, ha ezt keressük. Más tanulási környezetekben, mint például a sport vagy a zene, nehezen lehet azt elképzelni, hogy elmegyünk zongorát tanulni akkor az oktató tart egy másfélórás előadást a zongoráról, amit otthon elméletben megtanulunk, majd visszamegyünk és folytatjuk, aztán abból vizsgázunk… Itt egy nagyon gyakorlati jellegű oktatásról beszélünk, és ezt jó lenne beemelni. Ezt persze a felsőoktatás tömegesedése nehezen teszi lehetővé.

Lehet, hogy leegyszerűsítő a kérdés, de a tömegesedésből adódó problémákat nem lehetne kivédeni azzal, ha több tanár lenne?

Mindig Horn Györgynek, az AKG igazgatójának, gondolatai jutnak erről eszembe: „igazából tudjuk, hogy milyen lenne a jó oktatás, csak elképesztően drága lenne az átalakulás.” Persze kivédhető lenne több tanárral és alacsonyabb hallgató/oktató aránnyal, de itt a méretgazdaságosság is egy kérdés. A különböző képzési szintek elválasztásának egyik alapötlete az lehetett, hogy ahogy halad előre a hallgató, mester, vagy PhD szinten már egyre inkább személyes és akár partneri viszony is lehet az oktató és a hallgató között, ahol nagyobb hangsúly helyeződik a hallgató személyes fejlesztésére, érdeklődésére.

Viszont ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy azok a hallgatók, akik már a tömegképzési rész után kiszállnak, azok rendelkeznek-e versenyképes tudással?

A munkaerőpiac azt jelzi vissza, hogy igen és ha azt vesszük, hogy mekkora a diplomás munkanélküliség aránya más fiatal csoportokhoz képest, akkor azt látjuk, hogy akinek diplomája van az sokkal könnyebben és gyorsabban talál munkát – még az elvileg nem gyakorlat-, vagy piacorientált képzések elvégzése után is. Amennyiben az a kérdés, hogy személyesen hozzáteszünk-e valakinek az életéhez azáltal, hogy egyetemre járt, akkor azt másképp kell vizsgálni. Nényei Pál HVG-ben megjelent interjújában mondta: "Ha egy iskola nem a gondolkodó diákokért dolgozik, zárjon inkább be!". El kell gondolkodnunk, arról, hogy mit szeretnénk! Versenyképes tudással, a munkaerőpiacon jól hasznosítható készségekkel rendelkező hallgatókat képezni, vagy kritikusan, a világban a saját helyzetükről gondolkodó embereket. Persze nem feltétlenül zárja ki egymást a kettő. A saját szerepemet tekintve én a másodikat szeretném. A tömegesedéssel kapcsolatban meg: Sétálhatnánk három fővel a Margitszigeten féléven keresztül a világról elmélkedve, de ez nem megoldható és azt kell kitalálni, hogy milyen más utak vannak. Ide kapcsolódik Eric Mazur a harvardi egyetem fizika professzorának észrevétele, aki azt fedezte fel, hogy miután a hallgatók levizsgáznak fizikából kis idő elteltével alapvető folyamatokkal sincsenek tisztában. Egy másik professzort idézve arra jutott, hogy a számonkérés a farok, ami csóválja a kutyát, mert a hallgatók nem a tananyagot tanulják meg, hanem azt, amit számon kérnek tőlük. Ezért ha úgy kérjük a hallgatókat számon, hogy a rendszerező készségükkel, a megtanult tudást mozgósítva oldjanak meg egy problémát, akkor ők is ezeket a készségeket próbálják majd fejleszteni.

Ebben nagy segítséget nyújthatnak a problémamegoldó versenyek.

Igen, ebből a szempontból nagyon jók a problémamegoldó versenyek, különösen abban az értelemben, hogy az egyetemen tanult, különböző tantárgyak között megtalálhatják a hallgatók az összefüggéseket. Egy esettanulmányi verseny esetén például több tudományág tudásanyagát kell egyszerre mozgatni, egy TDK esetében egyszerre kell elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozni. Ezek pont azokat a készségeket mozgatják, amik szerintem a munkaerőpiacon is értékesek.

Írta: Mikus Áron

„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral Tovább
Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja

Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja

zavada-peter-2015.jpg

Egy zene létezik, de vannak külön stílusok. Ez most egy új paradigma. Húsz évnyi Akkezdet Phiai után idén szólóalbummal jelentkezett Újonc P., azaz Závada Péter. 2015-ben új AKPH album érkezik – erősítették meg zenekaron belüli források. Az évnek vége lett, az új album viszont nem érkezett meg. „Márk (Süveg Márk aka. Saiid, az AKPH másik tagja) 2015 telén négy hónapra Ázsiába utazott, nekem pedig volt egy csomó felesleges energiám és néhány új szövegem. Úgy terveztük, hogy Akkezdet albumot csinálunk, de aztán közbejött az utazás, én pedig már nem akartam leállni a munkával.” –  mondta Závada Péter, akivel az új szólóalbuma kapcsán beszélgettem.

2016. június 18-a és 23-a között naponta jelent meg új szám az AKPH Facebook oldalán. Závada Sammie Beats-szel közösen hat számot készített a projekt keretei között. A Paradigma, a Helyzet ura, Kodein, Keleti nyitás, Vattafák és Szupercella című dalok a trAnzKaPHka projektnév alatt jelentek meg, A kastély című albumon. Arra voltam kíváncsi, hogy az egyértelműen összefüggő előadói név és albumcím mögött milyen háttérötlet áll. 

„Először a projekt címe volt meg. Tudtam, hogy Kafka A kastély című regénye jelöli majd ki az album hangulatát, mert egy sötét, bizarr és szürrealisztikus szöveg- és hangzásvilágot szerettem volna létrehozni. Az már csak utólag derült ki, hogy Franz Kafka nevében, ha elmésen ph-val írjuk, benne van az AKPH monogramja.”

A fentebb említett sötét és bizarr hangzásvilágot rengeteg aktuál- és általános politikai, valamint közéleti utalás dúsítja, melyek a közelmúlt magyarországi politikáját ismerve teljesen jól illenek a kívánt hangulatba. A szövegekben – többek között – található idézet Antall Józseftől, valamint kiszólás Orbán Viktorhoz, a budaörsi autópályához, de még a vak komondoros esethez is. A politikai utalások mellett irodalmi célzások is vannak. Hiszen kell egy-két híresség minden rímbe. Így például Dylan Thomasra, akit egyrészt születésének nemrég ünnepelt 100. évfordulója miatt, valamint az Interstellar című Christopher Nolan filmben található Do not go gentle into that good night című verse miatt vett elő újra. A walesi költőn kívül megemlíti még Juhász Gyulát és Thomas Mann-t is.

tranzkaphka.jpg

Kafka hatása nem csak a címben és a névben érzékelhető, hiszen ha jobban odafigyelünk, az Átváltozást is felfedezhetjük benne. „Lehetne a név trAnzKaPHka, ami utalhat a transzmutáció szó révén akár az Átváltozás című elbeszélésre is (bár Kafkánál az eredetileg Metamorphosis). Annyiban is igaz a projektre az átváltozás jelleg, hogy Újonc P. trAnzKaPHkává változott egy lemez erejéig.” Ezen kívül a szövegekben is felfedezhetőek a cseh író műveire tett utalások, például a Keleti nyitás című trekk-ben. („Így van ez, csinálod, neved lesz. Megunod, továbblépsz, levedlesz.”)

Aki figyelmesen végighallgatja az album számait, annak kirajzolódik egy politikai ív, mely – a szerző reményei szerint tisztán, demagógiát mellőzve – adja át a kívánt üzenetet. Az alkotók közéleti szerepvállalása Závada szerint is fontos, ugyanakkor figyelemre inti az összes művészt, aki hasonló alkotásokba fog. „Fontosnak tartom a politikai szerepvállalást, ugyanakkor rendkívül veszélyesnek is. Az embernek nagyon okosan kell megválogatnia a szavait.” – mondja Závada.

Egy üzenettel nagyon sok rajongó gondolkodásmódját lehet befolyásolni. Napjainkra az internet térhódítása miatt szinte bárki, bárhol, bármilyen zenéhez vagy egyéb művészeti termékhez hozzájuthat. Pont emiatt a könnyű hozzáférhetőség miatt a kereslet is exponenciálisan nőtt az elmúlt években. Emberek rajonganak bizonyos zenékért, mindenkinek saját ízlése alakul ki, és ezáltal az alkotók vállára kerül a felelősség, hogy rajongóikat milyen irányba terelik. A rap műfaj erre különösen alkalmas, hiszen ott a hangsúly sokkal inkább a zene szövegén – és ezáltal az üzenetén – van, mint a zenén magán, és ebben rejlik az igazi befolyásoló erő. Számomra az AKPH és Závada közéleti szerepvállalása, valamint művészeti termékeik is fontosak, jónak tartom őket. Megkérdeztem Závada Pétert, hogy kik azok, akiket figyelemben részesít e tekintetben: „Schilling Árpád és a Krétakör munkásságát például rendkívül fontosnak tartom ebből a szempontból is. Vagy Saeed Jones amerikai LMBTQ-aktivista költőét.”

Az interjú végén az érdekelt, hogy mit gondol arról, hogy szövegei zömének megértéséhez rendkívül mély irodalmi ismeret szükséges, ezért a közönség szignifikáns része nem is érti azok tartalmát, csak „a partyn ráflash-sel”. „Rendkívül mély ismeret talán nem kell, noha az igaz, hogy nem árt hozzájuk némi irodalmi érdeklődés, lévén, hogy én is irodalommal foglalkozom. A helyzet az, hogy csak arról tudok hiteles szöveget írni, ami engem is érdekel. Valószínűleg a zenei aláfestés, ami jelen esetben a kiváló fiatal producer, Sammie Beats érdeme, és a rímes szójátékok teszik könnyebben befogadhatóvá a szöveget.”

Hogy Újonc P. tényleg csak egy album erejéig változott trAnzKaPHkává? Jelenleg nincs a tervekben folytatás, Závada Péter elsődleges zenei megjelenései továbbra is az Akkezdet Phiai felállásban lesznek. Azonban azoknak sem kell szomorkodni, akik egyből szerelembe estek az új számokkal, hiszen az AKPH koncerteken, sőt, akár szólókoncerteken is találkozhatnak velük, és hallhatják élőben, hogy honnan érkezett a kukákat borogató banda, esetleg, hogy mely internetes médiumok mely szolgáltatásaiból, mi módon lehet gyorsan megtanulni oroszul.

Újonc P. egy lemez erejéig trAnzKaPHkává változott - Bekker Balázs riportja Tovább
Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Beszélgetés Professzor Dr. Lánczi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával

A Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával, Prof. Dr. Lánczi Andrással beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről. Egyetemünk július elsején hivatalba lépett első embere megosztotta a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal a felsőoktatással kapcsolatos gondolatait, intézményünk problémáit és ezek egy részének megoldásait.

Gelencsér Ferenc.: Essünk neki először a városi legendáknak, amiről mindenki beszél. Előreláthatólag lesz jogi kar a Corvinuson?
Lánczi András.: Nem lesz jogi kar belátható időn belül. De a gazdasági jogi tárgyak súlyát, kínálatát, a gazdaság jogi szemléletét meg kell erősíteni. Vagy saját erőből, vagy külső erőforrások segítségével, de erre mindenképpen hangsúlyt kell fektetni.

Tehát akkor Gazdaságinformatikus és Közigazgatási Kar se lesz? Mind tervbe vannak véve.

 

Igen, ezek komoly tervek; van rá racionális érvrendszer. De még kell egy kis idő, hogy kiforrja magát, hogy szervezetileg pontosan milyen irányba tud az Egyetem fejlődni.

 

Ha már szóba jött a fejlődés: Ön mit tart fejlesztendő területnek az Egyetemen?

A továbblépésnek két alapvető iránya van, fizikai és szellemi. Ezekben az irányokban a stratégiai alapvetést a rektori program adja, amelyet több kollégával dolgoztunk ki.

A fizikai ügyekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a PPP-konstrukcióval, amely éppen félidőben van jelen pillanatban. Ez egy húsz évre kötött szerződése az Egyetemnek, amely az új épületre vonatkozik, és jelenleg évente körülbelül 1,4 milliárd forintnyi kiadást jelent, amelynek a felét kell saját magunknak kigazdálkodni. Látok arra esélyt, hogy a szerződésből adódó kötelezettségeket le lehessen venni az Egyetemről a szerződéses viszony korábbi zárásával, a másik fél kompenzációjával. Nyilvánvalóan ez egy nagyon ambiciózus cél, de vágyálomnál több, napirendre lehet venni. Ha ez megtörténne, az Egyetem óriási tehertől szabadulna meg, komolyan megnőne a pénzügyi mozgásterünk.

Egy másik fontos fejlesztési elképzelés a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos. Szükségünk van valamilyen sportlétesítményre, és ez a Lónyay utcában meg is valósulhatna. Úgy érzem, mind belső erőforrásokat és lelki erőt tekintve, mind külső, lehetséges erőforrásokat figyelembe véve reális cél, hogy a közeljövőben legyen egy sportlétesítménye az Egyetemnek. Ehhez hasonlóan, évek óta húzódó problémákat enyhítene (ha nem is oldana meg), ha a Czuczor utcai telken építenénk egy új kollégiumot.

Negyedikként említem a – talán – legkönnyebben megvalósítható fejlesztést, hogy a régi Közgáz Klub helyén ki lehetne alakítani egy egyetemi klubot. Egy ilyen hely erősítené az Egyetem identitását, végzett hallgatóink számára valamilyen kapcsolódási pontot jelentene az Egyetemmel. A professzori klub is ezen belül működhetne. Egy olyan kulturális térben gondolkodunk, ahol el tudjuk képzelni akár egy kamaradarab előadását, akár egyszemélyes fellépőt is.

Mindezek mellett még egy ötödik elemet is hadd mondjak: az Egyetemnek óriási problémája – egyszerűnek tűnő dolog, de nagyon-nagyon nehéz megoldani –, hogy az autóval érkező oktatóknak nincs elegendő parkolója. Ennek megoldása is a tervek között van, mert az Egyetem nemcsak szellemi központ, hanem sokak munkahelye is.

 

lanczi_1.jpg

 

A szellemi dimenziót tekintve melyek a legfontosabb irányok?

Igen, térjünk át a szellemi dimenzióra, egy egyetemnek mégis ez a legfontosabb! Az a kérdés, hogy milyen egyetemi eszme-koncepciót akarunk megvalósítani. Abba az irányba kell szerintem menni, hogy világos oktatási és tudományos irányokat tűzünk ki magunk elé. Ennek része, hogy egyszerre építünk az Egyetem különbözőségeire, de közben az Egyetemről mint egészről is gondolkodunk.

Az igazi dilemma, minden mai modern egyetem dilemmája, sőt konfliktusa, hogy két dolgot csinál egyszerre. Ideális esetben ez az oktatás és a kutatás. Tegyük fel, hogy mind a kettő jól megy. A kutatás mindig specializálódási irányba mozog. Minél többet tudni az egyre szűkebbről. Az oktatás pedig azzal a spirituálisnak is nevezhető igénnyel lép fel, hogy szeretne egyetemes lenni. A kérdés, hogy melyik logika fog érvényesülni az egyetemen, és hogyan? Jelenleg én inkább azt érzékelem, hogy a kutató egyetem koncepciója erősebb trend a világban, mint az oktatás-nevelés kulturális igénye. Talán ezen az egyetemen is így van ez. Én úgy látom, hogy érdemes a tudás egyetemességét alapul vevő mozgásoknak is helyet adni.

Végig kell gondolnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyetemista valóban egyetemet végezzen – elvi és konkrét dimenzióban is. Ez ugyanis azt a kérdést is érinti, hogy mit teszünk meg azért, hogy valóban felkészítsük az egyetemet elvégző hallgatókat arra, hogy strukturált szellemi munkát tudjanak végezni. Milyen mértékben kell szélesíteni – függetlenül attól, ki milyen szakra jár – azt a módszertani és műveltségbeli alapot, amelyet minden itt tanuló egyetemistának fel kell kínálni, sőt, adott esetben kötelezővé tenni: például filozófiával, a matematikai-statisztikai felkészültség erősítésével, a szövegalkotási képesség tudatos fejlesztésével. De az egyetemesség-specializáció témakörében az is felmerül: hogyan kezeljük azt a problémát, hogy lényegében egy olyan világra kell felkészítenünk a hallgatóinkat, amelyet nem is ismerünk?

Úgy vélem, itt az ideje az Egyetemen folyó oktatási tevékenység koncepcionális átgondolásának. Ez egyébként tőlem függetlenül is megindult, példaként hozható, hogy az egyik programunk újra öt éves lesz. Ami a lényeg: fel kell tenni az alapvető kérdéseket, és a megfelelő kereteket megteremtve, az érintetteket bevonva határozottan lépni. Szerintem egy ilyen folyamatra most van igény és lehetőség is.

Azt kijelenthetjük, hogy egy mai BA-diploma egy régi érettségi színvonalával egyezik meg?

Szoktak ilyeneket mondani, de talán érdemes pontosabban fogalmazni. Az biztos, hogy a tömegoktatás lefelé nivellál, de ez a jelenlegi egyetemi oktatás logikája. Ugyanakkor, ha már a Corvinuson beszélgetünk erről, akkor azt is látni kell, hogy a Corvinus – részben a saját története miatt, részben sok körülmény miatt – minőségi egyetem képét nyújtja. Ezért ezen az egyetemen az a kérdés, hogy vajon komolyan vesszük-e azt, hogy mi Magyarország jövőbeni politikai-gazdasági elitjét képezzük. Már csak ezért sem engedhetjük meg magunknak a színvonalvesztést.

lanczi_2.jpg

Hogyan képzeli az elitképzést a tömegképzéssel párhuzamosan?

Nem akarom a kettőt szembeállítani egymással, de arra is van megoldás, ha ezt eldöntendő kérdésként vetjük fel. A mostani felvételizett hallgatóknak több mint 90%-a 400 pont felett került be a Corvinusra. Tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból az egész Corvinus elit egyetem. Persze ezt elsősorban másoknak kell mondani, nem nekünk.

Nekünk a tehetséggondozásra kell minél nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Komolyan venni a TDK-t, az OTDK-t, egyéb versenyeket, minden teljesítményt megünnepelni. Minden eszközzel támogatni a szakkollégiumokat, diákszervezeteket, diákközösségeket, akik most az Egyetemen a tehetséggondozás bástyái. Hogy jól látszódjon, hogy ez nekünk nagyon fontos. Ez persze magától értetődik, de fontos újra és újra kimondani.

Amit az előbb említettem, hogy komolyan kell venni azt a helyzetet, hogy a Közgázon végzettek jelentős része gazdasági, társadalmi, politikai elitpozíciót fog betölteni, az azt jelenti, hogy tudatosan kell az elitképzéshez hozzáállni. Fel kell készítenünk a hallgatókat a vezető pozíció későbbi betöltésére: kommunikációs, problémamegoldó készségek fejlesztésével, az alkalmazkodás és megújulás képességének erősítésével, a közösségi részvétel (és abból adódó szervezeti, együttműködési tapasztalat) folyamatos ösztönzésével. Az Egyetem hallgatói arányaiból adódóan ez a kérdés elsősorban a menedzserképzéseinkben jelenik meg, de nemcsak ott.

Ami engem nagyon meglepett, az az emberi erőforrások, gazdálkodás és menedzsment és a pénzügy-számvitel szakok pontszámai.

Ha az össz-statisztikát nézzük, akkor látszik, hogy mi a preferencia a most érettségizettek körében és a családjukban. Minél bizonytalanabb a világ, annál inkább olyan területekre próbálnak tódulni a fiatalok, ahol perspektivikusan valamiféle biztonságot látnak. A mai egyetemnek nagyon fontos feladata, hogy olyan képzéseket nyújtson, ajánljon, amelyekben van remény, hogy az ott végzettek el tudnak majd helyezkedni. Ez fontos dolog, nem szabad elhanyagolni ezt a szempontot, de az oktatási programok kialakításakor ez csak egy a szempontok közül.

A programjában olvastam, hogy Egyetemünk szeretne Közép-Európa legjobb egyetemévé válni. Melyik külföldi egyetem felé szeretne nyitni, van-e valamiféle regionális koncepció?

A „Közép-Európa legerősebb egyetemévé válni” mint cél több dolgot jelent. Ez programmondat volt, amelynek funkciója, hogy valamiképp fókuszálja az erőfeszítéseket, átélhető, energiát felszabadító célt jelöljön ki. De természetesen, konkrét elemei is vannak.

Az első és legfontosabb az, amit talán már a programban is hangsúlyoztam, hogy történetileg erősödni látszik Európában a régiók szerepe. Ezen alapszik ez az elképzelés is. Ennek a régiónak az országai, amit nagyon régóta Közép-Európának tekintünk – különböző hangsúlyokkal, különböző tartalmakkal – látszik, hogy fejlődés előtt állnak.

Nagyon fontos kérdés, hogy a régiónak a gazdasági-fejlődési, politikai-társadalmi problémáit hogyan tudjuk feldolgozni. Jelenleg az zajlik, hogy a saját magunkról szóló tudásunkat nem mindig autonóm módon szervezzük, sokszor máshol megfogalmazott problémákra keressük a választ. Fel szeretném vetni, hogy olyan kutatásokat indítsunk, amelyeket a térség szükségletei és problémái ösztönöznek, mert nem kell mindig megvárni, hogy milyen megrendelés jön ettől vagy attól a nemzetközi szervezettől, vagy milyen OECD-standard szerint kell adatokat kreálni. Lehetséges és érdemes saját koncepció szerint dolgozni.

Ennek egy konkrét megnyilvánulási formája például, hogy a politikatudományban elindítunk egy szuverenitási index kialakítására irányuló kutatást. Nagyon sokszor használjuk a szuverenitás fogalmát, de igazából mi ennek a tartalma? A kelet-európai országok általában gyakrabban hangsúlyozzák a szuverenitás kérdését.

De nyilván ez csak egy a sok lehetséges irány közül. Milyen speciális gazdasági problémái vannak a régió országainak? Vagy látszik például, hogy a migráció ezeket az országokat korábban nem érintette. A változás nyilvánvalóan más gazdasági és politikai reakciókat fog kiváltani. De Európának nem csak a migráció a problémája. Lengyelország helyzete mint speciális európai ügy (és ennek minden rétege) szintén felvethető kutatási kérdésként.

A közép-európai koncepció része, hogy még tudatosabban keressünk kapcsolatokat a Varsói Egyetemmel, a Krakkói Egyetemmel, a prágai Károly Egyetemmel, szlovák és osztrák egyetemekkel, Zágráb, Ljubljana egyetemével. Miért van az, hogy oly kevés vendégprofesszorunk van a szomszédos országokból? Ezen törekvések előkészítése elindult már a nyáron.

Ebbe a kapcsolatfelvételbe belefér még egy double degree-program?

Ebbe nagyon sok minden belefér. Csak hogy mondjak egy ötletet: ha már a visegrádi négyek négyen vannak, akkor miért ne lehetne egy olyan MA-program, hogy a négy félévet elosztjuk a törvények adta kereteken belül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között?

A törekvésekbe egyébként a balti államok is beleférhetnek, adott esetben Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia is.

A programban az is benne van, hogy vegyük észre, már nem azért vagyunk érdekesek, mert ezek valamikor rendszerváltó országok voltak, hanem azért, mert egy speciálisan fejlődő, az EU részévé vált térséggé alakultunk, jól azonosítható sajátosságokkal. Erre kell tennünk a hangsúlyt, így értem ezt. Ezen belül a Corvinus intellektuális értelemben a térség egyik motorja és központja lehet.

Egyetemi fórumokon gyakran kerülnek elő a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdések. Tervben van külföldi oktatók meghívása az Egyetemre?

Igen. Ez eddig nem nagyon volt jellemző, csak úgy, hogy becsöppent közénk személyes körülményei miatt, itt él, és így lesz valaki oktató. Ennek a személyes körülményektől független útja, ami általában szokásos a világban, hogy egy állást meghirdetünk, és azt egy külföldi oktató is elnyerheti. Erre van lehetőség, eddig is volt. Csak az alacsony fizetések miatt igazából külföldről nem pályáznak.

Magyarán az a kérdés, hogy áttörést tudunk-e elérni a fizetésekben. Szigorúan teljesítményelv alapján a fizetéseket, jövedelmeket el kell téríteni az eddig megszokott, többé-kevésbé egalitárius és egy sajátságos hierarchia alapján működő szemléletmódtól. Hangsúlyozom, teljesítményelv alapján. Nem pár tízezer forintos fizetéskorrekcióról beszélek, hanem jól látható, akár látványos fizetési kategóriák kialakításáról.

További lehetőség, hogy főként külső forrásból teremteni kell egy alapot, amely lehetővé teszi, hogy igazán jelentős, nemzetközileg jegyzett közgazdászokat vagy társadalomtudósokat meg tudjunk hívni az Egyetemre.

Nemcsak egy előadás erejéig – ez eddig is előfordulhatott –, hanem mesterkurzusok tartására, blokkosított rövid kurzus vezetésére, vagy akár hosszabb itt-tartózkodásra is. Az Egyetemnek a Magyar Nemzeti Bankkal kötött szerződése egyébként részben tartalmaz olyan elemeket, amelyekre lehet építeni. A cél, hogy fölkerüljünk ilyen értelemben is a térképre. A legmagasabb szintről érkező tudósok meghívására van szükség a továbblépéshez.

Az is felmerül, hogy akár egy új, Advanced Studies jellegű programot hozzunk létre, amely nem a graduális képzést, hanem az afölötti szférát érintené. Cél megteremteni az Egyetemen azt a szervezetet vagy projektet, amelyet a Collegium Budapest töltött be a kilencvenes-kétezres években Magyarországon. Annak nem volt más feladata, mint megfelelő feltételeket, körülményeket megteremtve meghívni néhány komoly tudóst egy-egy félévre, akiknek nincs más dolguk, mint hogy a magyar kutatókkal együtt valamilyen projekten dolgozzanak. Mindezzel párhuzamosan pedig azért is mindent meg kell tenni, hogy az Egyetemen tanító-kutató kollégák is minél többen nemzetközi tapasztalatot szerezzenek.

Várható-e egyéb szervezeti átalakítás a Külső Kapcsolatok Igazgatóságán kívül?

Nem, ami tervben volt, az megtörtént. Jelen pillanatban nincs egyéb tervezett szervezeti átalakítás.

És esetleg olyan változás, amely a hallgatókat is érinti, tehát például TVSZ vagy HTJSZ?

Kisebb dolgok biztosan előfordulhatnak, de jelen pillanatban nem látok radikális változtatásra kényszert.

Fog-e egyéb tevékenységet végezni a rektori tisztség mellett? Gondolok itt publikálásra, oktatásra, kutatásra.

Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 - 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni. Nyilvánvalóan nem azzal az intenzitással, mint eddig, de egyáltalán nem szeretném feladni, és remélem, a körülmények sem fognak belekényszeríteni olyan helyzetbe, ami mindezt lehetetlenné teszi.

Mikor tekinti sikeresnek a munkáját?

Akkor, ha este, amikor lefekszem, jól alszom.

Esetleg van valami legnagyobb kihívás, amit külön kiemelne?

Önmagában kihívás, ha az ember életében először kerül egy ilyen pozícióba, és minden nap újabb és újabb döntési kényszerek, valamint impulzusok, hatások érik. Gyakran előfordul az, hogy „na, ezt azért nem gondoltam volna”, de hát az is része a rektori feladatnak és ennek az újfajta életnek. Az egészen biztos, hogy jelen pillanatban teljesen más a napi időmérlegem, időbeosztásom, mint korábban volt. Sokkal kevesebb önálló idővel rendelkezem. Ugyanakkor tele van minden nap meglepetésekkel, újdonságokkal. Rengeteg információ éri az embert, melyet kezelni kell.

Végezetül: mi a legkellemesebb feladata egy rektornak?

Az, hogy nagyon sok kiváló emberrel találkozik egy rektor, és hogy beszélgethet velük. Az a legjobb része.

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig Tovább
A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

Péntek este katonai puccskísérlet kezdődött Törökországban. A hadsereg a török állami televízióban (TRT) jelentette be, hogy átveszi a hatalmat a kormánytól és szükségállapotot, valamint kijárási tilalmat hirdet. A puccsisták szerint az alkotmányos rend, a demokrácia, az emberi jogok, a joguralom, valamint a közbiztonság helyreállítása miatt van szükség a kormány eltávolítására. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára hívta az embereket. Az elnököt támogató tüntetők több helyen is összecsaptak a katonákkal. Miután Erdogan gépe leszállt, az elnök a repülőtéren bejelentette, hogy megakadályozták a puccskísérletet.

turkish-flag-waving-over-map-of-turkey.jpg

Az este folyamán tíz óra körül katonák zártak le két hidat Isztambulban (Boszporusz híd, Győzedelmes Mehmed szultán hídja), valamint helikopterek és vadászgépek jelentek meg Ankara és Isztambul fölött egyaránt. Binali Yildirim miniszterelnök az állami televízióban ekkor még arról beszélt, hogy az emberek által megválasztott kormány van hatalmon. A Törökországban tartózkodó külföldiek arról számoltak be, hogy a közösségi oldalak elérhetetlenné váltak. Nem lehetett elérni a facebook-ot és a twitter-t.

11 óra körül a hadsereg az állami televízióban jelentette be, hogy az egész országban átvették a hatalmat és kijárási tilalmat hirdettek.

A hadsereg tankokkal vette körbe az isztambuli Atatürk repteret, amelyet lezártak és az onnan induló és oda tartó járatokat törölték.

A kijárási tilalom ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tömegek vonultak az utcára Erdogan elnök mellett. A török vezetés felkelőknek nevezte a puccskísérletben résztvevőket és azt mondta, hogy le fogják győzni őket és a legmagasabb árat fogják fizetni a tetteikért.

A parlamentre harckocsik nyitottak tüzet, majd bombát dobtak rá. A hadsereg több helyen is összecsapott az utcára vonuló Erdogan párti tüntetőkkel. Ankarában a tüntetők megpróbálták lefegyverezni a katonákat. Összecsapások voltak a Taksim téren, a Boszporusz hídnál. Helikopterrel lötték a rendőrség főhadiszállását, a hírszerzés épületét az állami televízió épületét is. Továbbá tűzharc volt Ankarában az elnöki palotánál.

Az AFP hírügynökség a török tévére hivatkozva azt állítja, hogy egy török vadászgép lelőtt egy helikoptert, amin a puccs szervezőit utaztak.

A hadsereg elfoglalta a Hürriyet és a CNN helyi szerkesztőségét. Az utóbbit a tüntetők megrohamozták és összecsaptak a katonákkal.

A Taksim téren 30 a puccskísérletben résztvevő katona megadta magát és átadták a fegyvereiket.

Erdogan az utcára hívta az embereket és a gülenista terrorszervezetet tette felelőssé a puccskísérletért. Ezt Fethullan Gülen közleményben utasította vissza, szervezetével együtt úgy fogalmaznak, hogy mindig is ellenezték a katonaság beavatkozását az ország belügyeibe és most is elítélik azt. Ahmet Davutoglu, nemrég leváltott török miniszterelnök, az Al-Jazeerának adott interjújában ítélte el a puccskísérletet. Ugyanígy tett az összes parlamenti párt.

Barack Obama amerikai elnök a demokratikusan megválasztott kormány melletti kiállásra szólítja fel az embereket. Boris Johnson, Nagy-Britannia frissen kinevezett külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a Törökországban zajló események miatt. Angela Merkel német kancellár szóvivője a demokratikus rend tiszteletben tartására és az emberi életek védelmére szólít fel. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyugalomra int és a török demokratikus intézményrendszer, valamint az alkotmány tiszteletére szólít fel.A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Törökország visszatérne a stabilitás és a rend útjára.

A török líra a 2008-as világgazdasági válság óta nem zuhant ekkorát. Az emberek megrohamozták a bank automatákat valamint az üzleteket vízért és alapvető élelmiszerekért.

 

 

(Források: Al-Jazeera, Bloomberg, Conflict News, Reuters, Twitter)

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
Ha ott akarsz lenni, indulj el időben! - Hivatalos SZIGETsajtóközlemény

Ha ott akarsz lenni, indulj el időben! - Hivatalos SZIGETsajtóközlemény

A SZIGET Fesztivál kiadott sajtóközleményében felhívta a fesztiválozni vágyók figyelmét, hogy ha ott szeretnének lenni időben, esetleg pont a Robbie Williams koncerten ma, induljanak el időben, mert nagy tömeg várható az utakon és tömegközlekedésen egyaránt.sziget.jpg

Ha ott akarsz lenni, indulj el időben! - Hivatalos SZIGETsajtóközlemény Tovább
Napfény járja át a szívünk újra

Napfény járja át a szívünk újra

Biztosan sokunk szája húzódik mosolyra, ha eszünkbe jut a lángos illatú fonyódi strand képe, a horgászok lepte mólók, vagy az ezer éves strandkorlátkék óriás csúszda. A Balaton minden nyáron „a Balaton”, ami nekünk nem csak tulajdonnév, hanem fogalom is: bormámor és életigazság áztatta hajnalok, házibulik fülledt másnapja, gumipapucs és napolaj szag, és minden csoda, amit kilenc hónap „téli” álom után ott folytatunk, ahol abbahagytuk.

balaton.jpg

Napfény járja át a szívünk újra Tovább
A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig

A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig

Interjú Dr. Simon Judittal

marketingcloud.jpgA Marketing és Média Intézet igazgatójaként és a DSG-program vezetőjeként is tevékenykedik a Corvinuson Dr. Simon Judit – előbbit hat éve, utóbbit 1997-es megalapítása óta vezeti. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, valamint a Passaui Egyetem és a Corvinus közötti kapcsolatok megerősítéséért 2014 decemberében a német egyetem díszdoktorává avatta. Ennek kapcsán beszélgettünk munkájáról, a Corvinusról.

A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig Tovább
Miért kell nekünk Jane Austen?

Miért kell nekünk Jane Austen?

(történetleírást és spoilert nem tartalmaz; természetes tartósítószerrel készült) II.

A számos filmes adaptációnak alapot szolgáltató regény afféle örökzöld: újra és újra előveszik, vetítik, lefordítják. Nem csoda, hiszen a 18. században született angol írónő kora irodalmi stílusának egy újítója volt, ironikus és realista hangnemét nem könnyű megfelelően visszaadni más nyelven. A regény elolvasása után meglepődünk, ha utánanézünk az írónő életrajzának (ezt javasolom Nektek), de ebben a cikkben nem térünk ki rá.

Miért kell nekünk Jane Austen? Tovább
"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson kijelentette, hogy "illiberális" állam épül Magyarországon. Ez ijesztően hangozhat a társadalom műveltebb tagjai számára, de van ennek a kijelentésnek alapja vagy esetleg csak egyszerűbb fejjel kéne gondolkoznunk? A következő cikk ennek a kérdésnek a mélyére próbál ásni.
Furcsa váltásnak látszik ez a kijelentés a rendszerváltáskor még ultraliberális Fidesz vezérétől, de mint tudjuk, Orbán Viktor retorikája úgy változik, ahogy a közhangulat és a közgondolkodás.

A bejegyzés tartalma nem a szerkesztőség kollektív véleményét tükrözi.

Kép: Financial Times

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság? Tovább
Még nem lesz itt nagy háború

Még nem lesz itt nagy háború

Az orosz-ukrán konfliktus kibontakozása közben megjelentek olyan vélemények (az ukrán kormányfő részéről), hogy Oroszország ki akarja robbantani a 3. világháborút! El kell, hogy szomorítsam Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt, mert Ukrajna nem ér meg háborút, senkinek sem.

Kép: http://mult-kor.hu/image/article/main/.460x310/28562.jpg

Még nem lesz itt nagy háború Tovább
Abszolút első a Corvinus Egyetem!

Abszolút első a Corvinus Egyetem!

A hallgatói kiválóság alapján készített kari ranglistát egyetemünk Gazdálkodástudományi Kara vezeti.

Miként lehet az, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói létszámát és diplomáinak értéket is növelni tudta az utóbbi évekhez képest, mindezt pedig egyedüliként a magyar egyetemek közül!

Tisztelt Egyetemi Polgárok!


A mai napon értesülhettünk mindannyian arról a jó hírről, hogy Intézményünk, a Budapesti Corvinus Egyetem szilárdan őrzi hosszú évek kemény munkájával kivívott pozícióját Magyarország legjobb felsőoktatási intézményei között. 

logó.jpg

Abszolút első a Corvinus Egyetem! Tovább
“I’m grateful to be a member of the Corvinus University!"

“I’m grateful to be a member of the Corvinus University!"

The Corvinus University had that honour that Ban Ki-moon, the Secretary General of the United Nations, is now our honorary Doctorate. The celebration took place on 2013.10.09.

“Köszönöm, hogy Közgázos lehetek!” He began his speech with this Hungarian sentence which means that “I’m grateful to be a member of the Corvinus University”. He spoke about the similarity of the object of our university and the UN. “Building a peaceful and better world!”

bankimoon.jpgphoto: Ádám Hajas,Corvinus Media

First of all he began his speech with a story from his childhood. When the revolution broke out in Hungary in 1956, he was an elementary school student. It was just a few years after the war between the two Koreas, and he had a speech in the school in which he mentioned our nation. That’s the reason why he feels sympathy for the Hungarians: our love of freedom.

He spoke about the actual achievements of the UN, for example the Syrian situation and the disarmament of chemical weapons in the country. Thanks to this, a military intervention had become avoidable. His Excellency recorded it as a great success of the diplomacy.

The UN will make every effort against the contravention of human rights. He also spoke about the future plans and he highlighted that the sustainability is really important. So the reduction of the green house gases, plans to slow down the climate change, plans against the poverty and famine is on the primary purposes of the organization.

Hungary is no exception. We have to do every effort to create a better world. He asked us to be cosmopolitan and to think worldwide. With these, we can reach a peaceful world.

by István Kárász

“I’m grateful to be a member of the Corvinus University!" Tovább
A "véres" kampány

A "véres" kampány

Miért hibás termék a devizahitel?

2008 előtt ömlesztették a bankok a jen és a svájci frank alapú devizahiteleket a lakosságra. Ebben hibás a lakosság is, mivel nem mérlegelte a kockázatokat, azonban ha valaki elkezdett kételkedni ennek a terméknek a biztonságosságában a bankokban megnyugtatták, hogy nincs mitől félnie. Maga Csányi Sándor is felszólalt a devizahitelek mellett.

(http://otp.network.hu/blog/otp-csoport-erdekeltjeinek-kozossege-hirei/a-devizahitelezesunk-tortenete)

Nemzetközi szervezetek is figyelmeztették a MNB-t és a kormányt, hogy a tűzzel játszanak, azonban a kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az intelmeket és nem kommunikálta le a lakosságnak.

A "véres" kampány Tovább
Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Bevezetésként le szeretném szögezni, hogy nem a pszichológiai értelembe vett belső szabadságról fogok beszélni, hanem a személyes szabadságról, arról, hogy létezik-e úgy összességében bármely közösségen belül valós szabadság. Aztán Magyarországon milyen helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, a társadalom mely rétegétől tekinthetjük magunkat mozgásban, szólásban, szabad akaratban szabadnak. Ez miért alakulhatott ki? Toleráns-e a magyar társadalom?

Személyes meglátásaim következnek:

 

Forrás: https://m.blog.hu/te/tenytar/image/kordon.jpg

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?... Tovább
Beszabadultunk az óvodába

Beszabadultunk az óvodába

Hangzavar, rohangáló, korlátlan energiával rendelkező gyerekek és kedves óvónénik fogadták a TV stábját a Marxichill első adásának felvételén. Szilárd és jómagam megtudhattuk, hogy az az igazán kemény csávó, akinek nem csíp a csípős tic-tac, továbbá, hogy a legeslegkeményebbek mindközül a barlangászok (tehát nekik abszolút nem csíp), emellett, hogy a szörnyek 400 Ft-os autót vezetnek. Márha egyáltalán léteznek, mert ebben a témakörben nem volt egészen kiforrott az ovisok álláspontja.
Hogy vajon szerelmes-e egy egyetemista? Nyilvánvaló, hogy a kis lurkók ezt is sokkal jobban tudják, mint az idősebb korosztály. Ha ti is szeretnétek tudni, nézzétek meg a Marxichill első videóját holnap, amit egy óvodában forgattunk! Jó szórakozást!

Beszabadultunk az óvodába Tovább
Miért írunk blogot?

Miért írunk blogot?

 

Először is, hiúságból. Kár is lenne tagadni. Az író ember már csak olyan, hogy nagyon nehezen zabolázza meg magát. Ha jó a téma, és úgy érzi, ezt el kell mondani, akkor a szöveg feltartóztathatatlanul hömpölyög. Ezért van a médiumoknál rovatvezető, olvasószerkesztő, al- és felszerkesztő, hogy az újságírót kordában tartsa.

Mert hát a print médiának vannak korlátai. Terjedelmi is, meg tematikus is. Bár a Közgazdásszal és Corvinus Offline-nal igyekszünk minél szélesebb látókörben bemutatni a Budapesti Corvinus Egyetem és a nagyvilág eseményeit, a világhálóval nem versenyezhetünk. Az újságaink mélyreható elemzésekkel és gondolatébresztő cikkekkel nagy népszerűségre tettek szert, de azt látjuk, hogy egyre több olyan esemény merül fel, amire a nyomtatott sajtó már nem tud reflektálni.

Ideje volt hát végre a Corvinus Hallgatói Médiaközpontnak is beszállnia az internetbe [Vágási 1995]. Újságíróink egy narkós pincsi lelkesedésével és lendületével várják, hogy minél több és minél frissebb tartalommal lássák el a Corvinus polgárait.

Úgy gondoljuk, a blog nem csupán felület, hanem önálló műfaj. Az itt megjelenő cikkeink szabadabbak és egyszerűbbek lesznek, de átemeljük a CHM egyéb médiumaiban megszokott értékeinket is: a minőséget és a megbízhatóságot.

Reméljük, hogy olvasóink értékelni fogják új kísérletünket, ami számunkra legalább akkora jelentőséggel bír, mint a gasztronómiának a gombás melegszendvics feltalálása. Ha népszerűségünk egyszer végre megközelíti a http://kittenskittenskittens.tumblr.com/ népszerűségét, akkor már nem dolgoztunk hiába.

Mottónk: „Tolni kell a kontentot!” [Plastik 2010]

Molnár Gyula

 

Miért írunk blogot? Tovább