Közgazdász Online


Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

dscn7163.JPGPEGIDA. Ha valaki meghallja ezt a szót, az esetek 90%-ban azt mondja, hogy „igen, azok a nácik Németországban”, „az a mozgalom, ami a migránsok ellen lép fel, és utálják a bevándorlókat”, „persze, azok a radikális jobboldaliak. De mind ez igaz lenne? Annyi biztos, hogy 12 szászországi lakos alapította a mozgalmat,frontemberük Lutz Bachmann, és első tüntetésüket 2014.10.20-án tartották.

Ebben a cikkben csak a drezdai PEGIDA-val foglalkozom, hiszen ott alakult meg először, ott fogalmazták meg a 19 pontos követelést, és ebben a városban figyelhető meg a legtöbb hétfő kora esti felvonulás. Németország mindig is nyitott országnak számított, ha bevándorlókról volt szó. Az OECD kutatása szerint a világ egyik legliberálisabb országa. A migrációs hullámoknak négy szakasza figyelhető meg Németországban: az első a vendégmunkás szakasz (1955-1973), a második az első integrációs kísérlet szakasza (1973-1981), a harmadik a védekezés szakasza (1981-1998), a negyedik pedig az elfogadási szakasz (1998-tól).



dscn7128.JPGEbből látszik, hogy Németország számára nem idegen fogalom a migráció, a vendégmunkás, az integráció vagy akár a kettős társadalom.

De mégis mi váltott ki 2014-ben akkora elégedetlenséget a lakosság köreiben, hogy egy ilyen nagy mozgalom indulhasson útnak? Összesen három tényezőt tudunk felsorolni. Először is az orosz-ukrán konfliktust, másodszor az Iszlám Állam terjeszkedését. Ezek nem szorulnak különösebb magyarázatra és talán önmagukban nem is vezettek volna egy ilyen mozgalom megalapításához.

Bár félelmet váltottak ki az emberekből, a legnagyobb hatással mégis talán az bírt, amikor a drezdai vezetés a lakosság bevonása nélkül úgy döntött, hogy a belvárosban menekültszállókat fog építeni. Ez – mondhatni - feltette az i-re a pontot. Sok városban azonban ez a három tényező még nem lett volna elég ok egy ilyen szervezet megalakítására. Így felmerül a kérdés: miért volt ez elég Drezdában, miért lett ott sikeres a minden hétfői demonstráció, míg más városokban kevésbé?

Németországban van két „szabad” és nagyon büszke tartomány: Bajorország és Szászország. Szászország történetéhez hozzá tartozik, hogy az NDK-hoz tartozott; itt 1989-ig kevésbé volt jellemző vendégmunkások, vagy épp menekültek jelenléte, ezért nem is voltak hozzászokva az „idegenekhez”, és eléggé zárt világban éltek. Nem maradt más hátra, minthogy politikailag is definiáljuk a mozgalmat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megismerkedjünk a követeléseikkel.

2014.12.10-én 19 pontban fogalmazták meg, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a 2015.01.07-ei demonstráción hat pontra rövidítették, melyek a következőek:

  • 1. Új bevándorlási törvény, Kanada és Svájc példája alapján.
  • 2. Integráció kötelezettségének felvétele az alaptörvénybe.
  • 3. Bevándorlási és tartózkodási tilalom a vallási fanatikusoknak és az iszlamistáknak.
  • 4. Közvetlen demokrácia államszövetségi szinten.
  • 5. Oroszországgal folytatott harc befejezése, és egy barátságos egymás mellett élés megteremtése brüsszeli kontroll nélkül.
  • 6. Több eszköz bevetése Németország biztonsága érdekében.dscn7158.JPG

Minden hétfőn nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elmondják, ők nem a menekültek ellen vannak. Szívesen fogadják őket akkor, amikor ellenőrizni tudják, hogy kik ők, és honnan jöttek. Azt is szeretnék, hogy a hazájukban dúló háború lezárultával vissza is térjenek oda. Beszédeik túlnyomó részét a politikusokra gyakorolt kritika alkotja. „Wir sind das Volk”, azaz „Mi vagyunk a nép” rengetegszer elhangzik a tüntetők szájából. Ezzel azt próbálják sugallni, hogy a politikai elit sokszor az ő beleszólásuk nélkül hoz döntéseket, miközben a hatalmukat nekik, azaz a népnek köszönhetik. Legfőképp ezen szeretnének változtatni, céljuk a politikai elit hatalmának gyengítése.

whgyhf52.jpegA logójukon egy ember látható, aki a szemetesbe dobja a horogkeresztet, az Iszlám Állam fekete lobogóját, az Antifasiszta Koalíció piros fekete logóját, valamint a Kurd Munkáspárt zászlaját. Az összes vizsgált tüntetésen a PEGIDA-szimpatizánsok békésen demonstráltak, ellentétben a bal oldali tüntetőkkel, akik nem egyszer sebesítettek meg olyan embert, aki egyetértett a PEGIDA követeléseivel. Olyan eset is előfordult, amikor parkolóban autókat gyújtottak fel, vagy például rendőrökre támadtak.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a mozgalom nem írható le szélsőjobboldaliként, hisz nem a demokratikus rendszer és a demokratikus állam megrendítésére törekszik. A jobboldali radikális már közelebb áll hozzá, de mégsem fejezi ki a demonstráció igazi lényegét és céljait. Jobb-populista, mint politikai fogalom, áll legközelebb a PEGIDA-hoz. Fellépnek az iszlám ellen, a német lakosság előjogait hirdetik, sokszor elítélik az embereket vallási hovatartozásuk miatt. Minden hétfőn említésre kerül azonban, hogy „mi vagyunk a nép, akik a társadalom alján helyezkedünk el, a politikusok pedig felettünk állnak és nem vesznek minket figyelembe”. Céljuk tehát egy olyan társadalom létrehozása is, melyben a társadalmi különbségek minimálisak. Mivel ez tipikus jellemzője a politikai baloldalnak, így megállapítható, hogy a PEGIDA egy populista mozgalom, mely bal és jobboldali értékeket egyaránt képvisel.

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása Tovább
A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

Péntek este katonai puccskísérlet kezdődött Törökországban. A hadsereg a török állami televízióban (TRT) jelentette be, hogy átveszi a hatalmat a kormánytól és szükségállapotot, valamint kijárási tilalmat hirdet. A puccsisták szerint az alkotmányos rend, a demokrácia, az emberi jogok, a joguralom, valamint a közbiztonság helyreállítása miatt van szükség a kormány eltávolítására. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára hívta az embereket. Az elnököt támogató tüntetők több helyen is összecsaptak a katonákkal. Miután Erdogan gépe leszállt, az elnök a repülőtéren bejelentette, hogy megakadályozták a puccskísérletet.

turkish-flag-waving-over-map-of-turkey.jpg

Az este folyamán tíz óra körül katonák zártak le két hidat Isztambulban (Boszporusz híd, Győzedelmes Mehmed szultán hídja), valamint helikopterek és vadászgépek jelentek meg Ankara és Isztambul fölött egyaránt. Binali Yildirim miniszterelnök az állami televízióban ekkor még arról beszélt, hogy az emberek által megválasztott kormány van hatalmon. A Törökországban tartózkodó külföldiek arról számoltak be, hogy a közösségi oldalak elérhetetlenné váltak. Nem lehetett elérni a facebook-ot és a twitter-t.

11 óra körül a hadsereg az állami televízióban jelentette be, hogy az egész országban átvették a hatalmat és kijárási tilalmat hirdettek.

A hadsereg tankokkal vette körbe az isztambuli Atatürk repteret, amelyet lezártak és az onnan induló és oda tartó járatokat törölték.

A kijárási tilalom ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tömegek vonultak az utcára Erdogan elnök mellett. A török vezetés felkelőknek nevezte a puccskísérletben résztvevőket és azt mondta, hogy le fogják győzni őket és a legmagasabb árat fogják fizetni a tetteikért.

A parlamentre harckocsik nyitottak tüzet, majd bombát dobtak rá. A hadsereg több helyen is összecsapott az utcára vonuló Erdogan párti tüntetőkkel. Ankarában a tüntetők megpróbálták lefegyverezni a katonákat. Összecsapások voltak a Taksim téren, a Boszporusz hídnál. Helikopterrel lötték a rendőrség főhadiszállását, a hírszerzés épületét az állami televízió épületét is. Továbbá tűzharc volt Ankarában az elnöki palotánál.

Az AFP hírügynökség a török tévére hivatkozva azt állítja, hogy egy török vadászgép lelőtt egy helikoptert, amin a puccs szervezőit utaztak.

A hadsereg elfoglalta a Hürriyet és a CNN helyi szerkesztőségét. Az utóbbit a tüntetők megrohamozták és összecsaptak a katonákkal.

A Taksim téren 30 a puccskísérletben résztvevő katona megadta magát és átadták a fegyvereiket.

Erdogan az utcára hívta az embereket és a gülenista terrorszervezetet tette felelőssé a puccskísérletért. Ezt Fethullan Gülen közleményben utasította vissza, szervezetével együtt úgy fogalmaznak, hogy mindig is ellenezték a katonaság beavatkozását az ország belügyeibe és most is elítélik azt. Ahmet Davutoglu, nemrég leváltott török miniszterelnök, az Al-Jazeerának adott interjújában ítélte el a puccskísérletet. Ugyanígy tett az összes parlamenti párt.

Barack Obama amerikai elnök a demokratikusan megválasztott kormány melletti kiállásra szólítja fel az embereket. Boris Johnson, Nagy-Britannia frissen kinevezett külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a Törökországban zajló események miatt. Angela Merkel német kancellár szóvivője a demokratikus rend tiszteletben tartására és az emberi életek védelmére szólít fel. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyugalomra int és a török demokratikus intézményrendszer, valamint az alkotmány tiszteletére szólít fel.A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Törökország visszatérne a stabilitás és a rend útjára.

A török líra a 2008-as világgazdasági válság óta nem zuhant ekkorát. Az emberek megrohamozták a bank automatákat valamint az üzleteket vízért és alapvető élelmiszerekért.

 

 

(Források: Al-Jazeera, Bloomberg, Conflict News, Reuters, Twitter)

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója Tovább
Csend van, jobbról előznek

Csend van, jobbról előznek

Történelmet írtak Tapolcán: a Jobbik megszerezte első egyéni parlamenti mandátumát az időközi választásokon. Bár a média a nap nagy eseményeként kezelte az ügyet (pedig a fantasztikus vasárnapi idő sokkal több szót érdemelt volna), a csinnadratta közepén szokás szerint elsikkadt a lényeg. A hírértéken túl ugyanis nincs nagy jelentősége Rig Lajos diadalának – a körülményeinek viszont annál inkább.

A valasztas.hu adatai szerint a tapolcai időközin a választópolgárok 41.6%-a szavazott urnazárásig. Amikor tehát a Jobbik térnyeréséről, a Fidesz öndefiniálási kényszeréről és a baloldali pártok egyre folytatódó agonizálásáról beszélünk, mindig érdemes odatenni egy csillagot, egy eldugott, de annál sokkal fontosabb apróbetűs részt a hazai demokrácia devizahitel-szerződésén: a Jobbik és a Fidesz jelöltjére szavazó uszkve tíz-tízezer, valamint a Pad Ferencre voksoló majdnem nyolcezer ember mellett körülbelül negyvenötezren gondolták úgy, hogy helyettük – és közvetve pártjuk helyett – a titokzatos „Közületekegyiksem Károly” lenne az ideális győztes.

Magyarország nem az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa, ahol egy népszavazás akár 85%-os részvételt is kivált: demokráciánk leírhatatlanul satnya és torz hozzájuk képest. Nem érdemes tehát a politikai szereplőknek az ott jellemző szavazatvadászati taktikákat alkalmazni vagy egyáltalán emlegetni nálunk. A 2012-es amerikai elnökválasztásnál a legfontosabb államokban elképesztő összegeket öltek a maréknyi bizonytalan meggyőzésébe, ugyanis helyenként elképesztően szoros volt a verseny – olyannyira, hogy Bill Maher humorista konkrétan arra kérte a még mindig bizonytalan szavazókat, hogy maradjanak otthon, hiszen ha még mindig nem tudtak dönteni, biztosan amúgy is képtelenek lennének megtalálni a szavazőfülkét. Nálunk azonban létezik egy ennél sokkal nagyobb, sokkal könnyebben megszólítható réteg.

Ha valaki változtatni akar a hazai politikai élet alakulásán, az elképesztő mennyiségű bizonytalan-érdektelen szavazót kell megszólítania, nem az elkötelezett támogatókat kell megpróbálnia átrángatni magához: utóbbiban ugyanis sokkal kisebb a potenciál. Ez az, amit a legtöbb politikai párt ma képtelen megérteni. A Fidesz csupán kommunikációs panelekben képes gondolkodni – pedig övék a rendszerváltás óta egyetlen sikeresen lezajlott pártrepozicionálása –, a baloldali pártok megújulás-képtelenségéről pedig valószínűleg még Timbuktuban is regélnek.

Miért (relatíve) sikeres a Jobbik? Mert tudatosan törekszik arra, hogy új rétegeket szólítson meg. Jobb munkát végeznek, mint a többi parlamenti párt? Igen. Jó munkát végeznek általánosan? Nem. Tapolcán is nagyjából 2,4%-kal sikerült csupán növelniük támogatottságukat az elmúlt egy évben.

„Aki érdemi változást szeretne a magyar politikában, annak, nincs mese, be kell piszkolnia a kezét. A hatalmas apolitikus tömeget mobilizálva komoly változásokat lehetne elérni az országban: egy tüntetés pontosan erre képtelen. Nem fog alternatívát nyújtani számukra – éspedig pontosan ezek hiánya fojtogatja oly hosszú ideje már a magyar politikát. A most először utcára vonuló férfiak és nők nem fognak csak úgy az MSZP-re vagy a Jobbikra szavazni, pontosan úgy, ahogy a Békemenetre is csupán a már előzőleg is hithű fideszesek mennek el.” – írtam annak idején az internetadó kapcsán. Szily Lászlónak alapvetően igaza van: „[az] időközi klasszul megmutatta, az emberek nem idióták, és egész egyszerűen nem elég nekik annyi, hogy riogatják őket. Sőt azt is bebizonyította, hogy a magyar választót önmagában a kétfejű mumus sem képes odakényszeríteni a fülkébe.”

Valaki megpróbálkozhatna mondjuk egy kidolgozott politikai programmal és egy felkészült jelölttel. Itt-ott be szokott jönni.

Csend van, jobbról előznek Tovább
Call of Duty: véletlen demokráciaellenes propaganda?

Call of Duty: véletlen demokráciaellenes propaganda?

"Demokrácia? Demokrácia? Demokrácia nem az, ami azoknak az embereknek kell – francokat, ez nem is az, amit akarnak. [...] Az emberek nem akarnak szabadságot. Határokat, szabályokat. Védelmet. A támadókkal szemben és magukkal szemben. Az embereknek egy vezér kell, aki támogatást is nyújt nekik és korlátokat, hogy a káoszt féken tartsa. Megadod nekik ezt és követnek. És itt jövök a képbe én." - Jonathan Irons

Jonathan_Irons_speaking_to_Unknown_General_AW.png

Call of Duty: véletlen demokráciaellenes propaganda? Tovább
Az Amerikai "Álom"

Az Amerikai "Álom"

1787. szeptember 17-ét írunk. Ekkor fogadták el a pennsylvaniai Philadelphiában a világ legrégebben (kisebb, nagyobb kiegészítésekkel) hatályban levő alkotmányát. Ez az alaptörvény a kor legfejlettebb, legkiforrottabb eszméit ötvözte, olyannyira hogy a legnagyobb része ma is megállja a helyét, azonban mindennek ellenére több cikkelye is kezd elavultnak látszani.

 

Az Amerikai "Álom" Tovább
Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Bevezetésként le szeretném szögezni, hogy nem a pszichológiai értelembe vett belső szabadságról fogok beszélni, hanem a személyes szabadságról, arról, hogy létezik-e úgy összességében bármely közösségen belül valós szabadság. Aztán Magyarországon milyen helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, a társadalom mely rétegétől tekinthetjük magunkat mozgásban, szólásban, szabad akaratban szabadnak. Ez miért alakulhatott ki? Toleráns-e a magyar társadalom?

Személyes meglátásaim következnek:

 

Forrás: https://m.blog.hu/te/tenytar/image/kordon.jpg

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?... Tovább