Közgazdász Online


Corszak: minden, amit a corvinusos szakkollégiumok új együttműködéséről tudni érdemes

Corszak: minden, amit a corvinusos szakkollégiumok új együttműködéséről tudni érdemes

corszak3.jpg

A corvinusos szakkollégiumok sokrétűen támogatják egymást, együttműködésüket pedig a tavaszi félévben emelték hivatalos szintre: így jött létre a Corszak. Mit érdemes tudni róla? Hogyan érinti a szakkollégiumi tagságot és azokat, akik többet szeretnének megtudni a szakkolikról? Hidvégi Zsófival, az EVK előző elnökével és a Corszak előző félévi koordinátorával beszélgettünk az idén indult kezdeményezésről.

2021.09.20. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Szakkollégiumok gólyatáborban (Forrás: Corszak)

Mi a Corszak, milyen céllal jött létre?

A Corszak egy ernyőszervezet, amely a Corvinuson működő szakkollégiumokat foglalja magába. Az EVK, a Fakt, a GyDSz, a Heller, a Rajk, a SZISZ és a TEK összefogása már néhány éve működik informálisan és eseti alapon, ám 2021 márciusában a szakkollégiumok vezetői aláírták az együttműködési megállapodást, ami hivatalos szintre emelte az együttműködést.

A szakkollégiumok működéséről és a szakkolis életről bővebben egy korábbi cikkünkben olvashattok:  Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett - Erről szól egy szakkollégium

A szervezet célja a nyitottság egymás felé és a szakkollégiumokon kívülre is. Egymás között a Corszak elsődleges funkciója a szakkolik egyetemi működésének összehangolása, és az össz-szakkolis közösségi élet felpezsdítése, a köztük lévő interakciók gyakoribbá tétele. Zsófi szavaival élve a cél, “hogy ne csak elszigetelten legyünk részesei valamely szakkolinak, hanem bővebben is megismerkedjünk egymással”. Kifelé fordulva a szakkolis lét népszerűsítése és elérhetővé tétele a fő cél: a nyílt előadások, a közös infóestek és a felvételi időpontok koordinálása is ezt szolgálja.

“A szakkollégiumi identitás egy nehezen értelmezhető fogalom azon egyetemisták számára, akiknek új a diákélet vagy nem tagjai szakkollégiumoknak, így ezeknek az értékeit szeretnék színvonalasan és közérthetően kommunikálni a Corvinus Egyetemen a hallgatók és egyéb érintettek irányába.”

Hogyan épül fel a szervezet, ki vezeti?

A szervezetnek négy egyeztető testülete van, melyek az együttműködés egy-egy dimenzióját koordinálják.

  • A Corszak marketing a felelős marketing vezetők csapata, akik a szervezet megjelenésével és kommunikációjával foglalkoznak.
  • A Corszakmában a szakmai vezetők koordinálják tevékenységüket, a közös és egymásnak megnyitott kurzusokat, belsős programokat és előadásokat.
  • A Corszellem tagjaiként a közösségi vezetők a corvinusos össz-szakkollégiumi közösség aktivitásának fellendítésén munkálkodnak, igyekeznek összehozni a tagságokat.
  • Az elnök-titkár fórum a szakkollégium vezetőinek az egyeztető fóruma. Ez a legfelsőbb szint: meghatározzák a szervezet fő stratégiai vonalát, és meghozzák a működéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseket.

Minden félévben más szakkollégium elnököl, és ez a szakkoli adja a félévre a Corszak koordinátorát, aki felügyeli a négy egyeztető testület munkáját és az események szervezését. Félévente egy szakkoli “alelnököl” – ez biztosítja a tudásátadást és a kontinuitást, ugyanis a következő félévben ők rotálódnak az elnöki pozícióba.

“A Corszak megtervezésénél az volt az elgondolás, hogy a lehető legegyszerűbb, legtranszparensebb, legkönnyebben fenntartható koordinációs struktúrát hozzuk létre.”

A Corszak havi rendszerességgel ülésezik, és ezek a gyűlések minden szakkolis tag számára nyitottak, emellett pedig írásos beszámolókat tartanak a tagságnak az éppen aktuális munkáról. Ezek mellett – hiszen egy pár hónapos szervezetről van szó – folyamatosan fejlődnek az új működési struktúrák és operatív gyakorlatok.

“Az, hogy vannak rendszeres üléseink, nagyban javít az egyeztetések tervezhetőségén.”

corszak.jpg

Kép: Corszak

Mik a lehetőségei egy hallgatónak, akit több szakkoli is érdekel?

Mivel a corvinusos szakkollégiumok mind gazdasági vagy társadalomtudományi vonalon mozognak, könnyen lehet, hogy valaki nem csak egy helyre fontolgatja a jelentkezést. A corvinusos szakkollégiumok közötti megállapodás szerint egy évben csak egy corvinusos szakkollégiumba lehet jelentkezni, és ha már valamelyiknek tagja vagy, akkor nem jelentkezhetsz másikba. Az ok rendkívül egyszerű, de annál nyomósabb:

“A szakkoli többéves elköteleződés, és a szakmai események, a társadalmi felelősségvállalás mellett a közösség is ugyanolyan fontos. Ezért a szakkolis felvételinél fontos elvárás, hogy az adott jelentkező a közösség felé is köteleződjön el, ne csak a tevékenységek felé, amiket folytatunk. Két közösségnek ennyire intenzíven nem lehet a tagja lenni, hiszen mindenkinek 24 órája áll rendelkezésre egy napban.”

Ennek ellenére a félévente induló kurzusokon a szakkolik mindig fenntartanak néhány helyet a többi szakkoli jelentkezőinek, így be lehet jutni egy másik szervezet kurzusaira. Például egy GyDSz-es, aki alapvetően nemzetközi tanulmányokkal foglalkozik, részt vehet a Heller egyik pénzügyes vagy az EVK egyik marketinges kurzusán. Ha az egyik szakkoli olyan belsős beszélgetést szervez, ami releváns lehet a többi tagság számára, vagy aminek az előadója különösen érdekesnek ígérkezik, akkor megnyithatja a többi szakkollégium felé is. Mint azt Zsófitól megtudtuk, még alakul  a struktúra: a Corszak a koronavírus alatt jött létre, így személyes programokat még nem szervezhettek, de az eddigi közös tevékenység alapján nagy lehetőségeket rejt magában az együttműködés szakmai része is.

A Corszak segít a csatlakozni kívánóknak abban is, hogy döntsenek a szakkollégiumok között. Minden szakkolinak szoktak lenni gólyatáboros kitelepülései és infóestjei – most már a Corszaknak is van. A gólyatáborban még többet megtudhatsz a szervezet működéséről és az egyes szakkolik profiljáról. Hasonlóan a corszakos infóesteken is, ahol szakkolinként 2-3 tag mesél a szervezetük sajátosságairól – így az érdeklődők jobban megismerik őket és feltehetik a kérdéseiket. A nyílt eseményekről és a felvételi időpontokról pedig a Corszak Facebook-oldalán értesülhettek az egyes szakkolik saját oldalai mellett.

corszak2.png

Kép: Corszak

Nem probléma, hogy a szakkolik versenyeznek a tagokért?

“Szeretnénk, hogyha minél többen hozzánk jelentkeznének, de azt is szeretnénk, hogy olyanok jelentkezzenek hozzánk, akik tényleg hozzánk szeretnének tartozni” – válaszolja Zsófi.

“Azt szeretnénk elősegíteni, hogy először is ismerje meg a jelentkező a teljes szakkolis kínálatot: hol milyen a közösség, milyen kurzusokat tud hallgatni, milyen az alumnihálózat, milyen nemzetközi lehetőségeket kínál, milyen a kutatás, milyenek a vállalati együttműködések. Ha megismerte, akkor bízunk benne, hogy megtalálja azt a közösséget, ahová a legjobban szeretne jelentkezni.”

“Valamilyen szinten persze versenyzünk egymással, de a nap végén mindenki annak szurkol, hogy a legjobb match-et találja meg az illető. Közösen hirdetjük, hogy szakkolisnak lenni talán az egyik legmeghatározóbb élmény az egyetemi évek alatt, úgyhogy inkább közösen teszünk erőfeszítést annak érdekében, hogy erről mindenki tájékoztatást kapjon, illetve egy befogadó közösséggel találja magát szemben, úgyhogy ennek segítése egy közös erőfeszítés” – mondja Zsófi.

Mennyire sikeres eddig a Corszak, mik a nehézségei?

Úgy tűnik, jelenleg a Corszak működésének legnagyobb nehézsége megtalálni, hogy milyen területek mentén és hogyan érdemes együttműködni. A szakkollégiumok motiváltak és aktívak, de nem könnyű egyből megtalálni azokat a folyamatokat, melyeknek egy mederbe terelésére érdemes időt fordítani. Ez a kezdeti tapogatózás, és a transzparens és demokratikus működési modell valamennyire lassítja a döntéshozást – az ilyenfajta “gyermekbetegség” nem meglepő, tekintve, hogy a szervezet csak március óta működik hivatalosan.

Külön sikerként könyvelhető el, hogy márciusban megszületett a Corszak működési kerete: gyakorlatilag kevesebb mint fél év alatt alakult ki a szervezet mostani formája. Az együttműködési nyilatkozat írásban is megerősíti a közös értékeket: szeretnének tenni az aktív szakkollégiumi közösségért, a hallgatói élet színesebbé tételéért. Az ernyőszervezet rendszeressé tette az egyeztetést, és ezáltal kiépült egy támogató rendszer és egy biztonsági háló, ami nem csak a működést segíti. Így bármelyik taghoz fordulhat külső szereplő vagy szakkolis tag is, hiszen könnyebben megtalálja majd a megfelelő embert, aki tud neki segíteni.

“Az igazi eredményeket és a vágyott állapotot akkor fogjuk elérni, amikor azok a szereplők, akik egyébként szeretnék elérni a szakkolis vezetőket, vagy információkat szerezni a szakkolis létről, tényleg elérhető közelségben éreznek minket, vagy hatékonnyá és mindennapossá válik ezeknek az eszközöknek a használata, könnyebb és áttekinthetőbb lesz a szakkolis jelentkezés folyamata, gyakrabban látnak minket, és könnyebb lesz elhelyezni a fejükben, hogy miről szól a szakkollégiumi intézmény.”

Corszak: minden, amit a corvinusos szakkollégiumok új együttműködéséről tudni érdemes Tovább
Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

dsc05211-min.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

2021. 06. 17. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Szajki Bálint

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

dsc01735-min.jpg

Kép: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, idén például az innováció és a jövő technológiája lesz a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

38732733_10155468068256922_2555679521655226368_o.jpg

Kép: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

a_corvinusos_szakkollegiumok.jpg

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon  tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Ismerjetek meg cikkeinkből pár corvinusos szakkollégiumot:

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium Tovább
Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

szisz9.jpg

Milyen a kilátás SZISZ-esként a Gellért-hegyen? Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet? Mi a legnépszerűbb téma a konyhában? Bázisdemokrácia, szakmai kurzusok, közösségi élmények és gin tonic, ami sose rossz – Molnár Simonnal, a Széchenyi István Szakkollégium felvételi bizottságának elnökével beszélgettem.

2021. 05. 01. Írta: Kovács Máté

A Móriczon szállok le a metróról, innen már csak pár perc felfelé a Gellért-hegynek. Meg is pillantom a sárga épületet a Ménesi út 94-es szám alatt, előtte a zöld kerítésen, egy hatalmas molinón fehér felirat hirdeti: SZISZ – Széchenyi István Szakkollégium. Az ajtóban egy magas, huszonnégy körüli srác fogad. Bizonyára Molnár Simon lesz az, vele készítem az interjút. Színes, vintage ing van rajta, alatta fekete póló, mosolyogva invitál be a koliba.

Vagyis invitálna, ha nem lenne zárva az épület a járvány miatt. A kollégium üresen áll, mindenki otthonról tanul és dolgozik. A tavalyelőtt felújított, háromszintes épületet lassan kezdték volna belakni, de a 3-4 fős szobák most üresen állnak. A konyha és a tágas közösségi terek is csendesek, pedig alapesetben 60-65 hallgató lakik a 80 férőhelyes épületben. Simonnal is Zoomon találkozunk csak, a fenti leírásomból egyedül az ing és a póló stimmel.

googlemaps.png

A Széchenyi István Szakkolégium épülete a Ménesi úton, a Gellért-hegy oldalában. A járvány miatt most mi is csak virtuálisan jutunk el ide.

A szakkoli 2018-ban költözött a Ménesi útra, előtte a Földes Ferenc Kollégiumban laktak a Ráday utcában. Ott egy emeletet birtokoltak, itt az egész épület a sajátjuk, csak SZISZ-esek laknak benne havi 25 ezer forintért.

Simon idén végez az ELTE szociológia mesterszakján, a SZISZ-ben negyedévesként vezeti a Felvételi Bizottságot. Az ELTE-t azért is emeli ki, mert ez a SZISZ kuriózuma: bár a legtöbben a Corvinusra járnak, bármelyik budapesti egyetemről jelentkezhetnek első- és másodéves hallgatók, Simon például egy corvinusos ismerősén keresztül hallott róla először. Első emlékét a Téli Táborhoz köti, ez annyira megfogta, hogy később rendszeresen látogatta a nyilvános programokat. Sikeresen felvételizett, négy év után pedig az asztal másik oldalán ül majd a szóbeli interjúkon, tavaly júniustól ugyanis egy évig a Felvételi Bizottság elnöke.

A kislétszámú kurzusokon nem húzódhatsz meg némán a sarokban

A szakkollégiumok a lakhatás mellett kurzusokat is kínálnak a hallgatóknak. Simon szerint ezek kiegészítésül szolgálnak. „Másodéves egyetemistaként az volt a benyomásom, hogy az egyetemen a 100-150 fős órák nem annyira passzoltak hozzám, a tömegoktatás része személytelen volt, a kisebb, interaktívabb szemináriumokon találtam meg magam.”

A kislétszámú, általában 4-8 fős kurzusokon szerinte valós diskurzus folyik.

„Nem lehet freeriderként meghúzódni a sarokban és alibizni, hátha más majd felszólal. Nem mintha ezzel gond lenne amúgy, egyetemen én is nagyon sokszor demotivált voltam, hogy bármilyen effortot beletegyek, de itt tényleg mindenkiben érzem a motivációt, hogy több legyen és fejlődjön.”

A sávrendszer a szakmai fejlődés alapja a SZISZ-ben. A felvételizők négy sáv közül választhatnak, ezek a Globális politika, a Kormányzati gazdaságtan, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Szociológia. Az adott sáv négy félév alatt négy kurzust garantál. „Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy minort. Olyan négy félévből álló tudományterület-elsajátítás, amit önmagában az egyetem nem feltétlenül biztosít” – mondja Simon.

szisz4.jpgA sáv lehet kiegészítő, de meg is erősítheti a hallgatót egy szakterületen. „Blanka, aki most febes társam, a corvinusos gazdinfó mellett szociológia sávot végzett” – mondja Simon. Blanka az egyetemi képzésén kevésbé foglalkozhat oktatásszociológiával, társadalmi egyenlőtlenségekkel vagy akár kvalitatív módszertannal, a szakkolis sávval pótolhatja ezeket. Simon viszont az alap- (és később mesterszak) mellett a SZISZ-ben is a szociológiát választotta. „Bármennyire full egyhangúnak tűnik papíron, így is tudott újat adni, mert az elméleti részt kaptam meg az egyetemen, itt meg nagyon sok gyakorlati tudást szereztem, amit egy TDK-dolgozatba és egyéb kutatási pályázatokba is be tudtam építeni”.

A tagok sokszínűsége a kurzusokban is megnyilvánul Simon szerint. A globális politikai sáv egy IR alapozón túl például politikai gazdaságtanból, migrációkutatásból és külpolitikai elemzésből áll, de ismeretbővítő kurzusokat is szabadon felvehetnek a tagok, például Python-programozást, szociálpszichológiát, politikai filozófiát vagy akár filmesztétika kurzust. A sávos kurzus minden félévben kötelező, felső limit viszont nincs, mindenki a saját időbeosztása szerint választhat.

Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet?

A kurzusok mellett szakmai előadások is vannak a SZISZ-ben, májusban például egy volt amerikai kormányzó, Chris Christie tart előadást, de megfordult már a politikai paletta jelentős része náluk, egyszer-egyszer Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozhatnak a hallgatók, aki maga is sziszes volt. 

Fogalmam sincs, hogy egy főpolgármesternek mennyi ideje van, gondolom nem túl sok. Néha egy-egy e-mailt látni tőle a végzett listánkon, illetve évente egy-egy beszélgetésre elcsíphető. Rogán Antal is tagunk volt, őt sajnos nem tudtuk elérni mostanában” – mondja Simon. A belsős beszélgetéseken gyakori vendégek az itt végzett szakemberek, politikusok.

„Nagyon érdekes tőlük olyan válaszokat kapni, amelyek nem kifejezetten médiakompatibilis sablonválaszok, hanem őszintén megnyílnak, mert van rá lehetőségük” – mondja Simon.

Külsős érdeklődők számára nyitott előadásokat is tartanak: az idei meghívott előadóik között volt Grecsó Krisztián, volt szó a koronavírus hatásáról a labdarúgásban, a szociális lakhatás helyzetéről, az egyetemisták vállalkozási lehetőségeiről, és először rendezték meg a “SZISZ-es esteket” zöld és szociálpszichológia témában. Ezen felül tartanak még SZISZtémákat is. „Picit először húztam a szemöldököm ezen a szójátékon, hogy miért kell mindenbe beleilleszteni ezt a szót, de végül megszerettem” – mondja nevetve Simon. Ezek keretein belül a tagok tartanak beszélgetéseket az őket érdeklő témákban, legyen az az olajárak növekedése, a kínai átnevelőtáborok vagy a bulinegyed jövője. 

A társadalmi érzékenység is megmutatkozik a hétköznapjaikban: pénzügyi nyári szabadegyetemet is tartanak középiskolásoknak, közel húsz éves múlttal. Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében zajlott egy dokumentumfotó-projekt, amelyben hajléktalanokkal készítettek életútinterjúkat, életüket pedig fotókiállítással mutatták be a Corvinuson, a Bánkitó fesztiválon pedig demokrácia-szimulációs workshopot tartottak.

Bázisdemokrácia, ahol a fenntartó alapítvány csak árnyékszervként működik

szisz1.jpg

A SZISZ-ben nemcsak megemlékeznek a forradalomról, hanem az eszméket is gyakorolják (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A demokratikus működés központi eleme a kollégiumi gyűlés. Itt határoznak a kollégium egészét érintő lényeges kérdésekről, stratégiáról, megválasztják a szervezetek tagjait. A vélemények és álláspontok terepe ez, ahol mindenki képviselheti önmagát vagy mást. „Sajnos a vitának van egy negatív konnotációja, hogy feltétlenül veszekedést jelenthet. Nálunk viszont diskurzust, véleményütköztetést jelent, ez megvan, és egészséges a kultúrája a SZISZ-ben.”

A SZISZ bázisdemokráciájában minden tisztségviselőt közösen választanak. Az idősebb tagok vagy vezető tisztségviselők ugyanakkor nem rendelkeznek több beleszólással a hétköznapi működésbe.

„Jó egy ilyen utópiában megtapasztalni, milyen a demokrácia” – mondja Simon. „Persze a való életben sokszor más a realitás, de a szakkolis évek jó alapot adnak arra, hogyan lehet egymásért, egymásba bizalmat helyezve működni.”

A fenntartó alapítvány a kollégium hétköznapi működésébe nem nagyon szól bele. „Az alapítvány egyfajta árnyékszervként működik, biztosítja a napi működést, az egyetemmel való kommunikációt, hogy minden rendben legyen a háttérben” – mondja Simon. A döntéshozó szervet alapítók és végzett kollégisták alkotják, a tagságot pedig a diákbizottsági titkár képviseli. 

A kollégium szervezetét négy bizottság menedzseli. A Diákbizottság (“a kollégium szíve”), a Szakmai Tudományos Tanács (kurzus- és szakmai programszervezés, konferenciák) és a Felvételi Bizottság (integráció, marketing és felvételiztetés) hét főből áll, a gazdasági csapatot négyen alkotják - ők írják a pályázati anyagokat, felelősek a fundraisingért és a vállalati kapcsolatokért, és kezelik a többi szervezet, esemény költségvetését.

Az újaknak a szakkollégiumi közeg mélyvíz lehet Simon szerint, ebben a SZISZ egy különleges mentorrendszerrel segít. Minden ÚF, vagyis újonnan felvett kap egy másik ÚF párt, hozzájuk pedig két mentor kapcsolódik. Így jön létre a négy főből álló „kupac”, vagyis az újak beilleszkedését egy sorstársuk és két felsőbbéves tag segíti. A fellowrendszer már a másodéveseknek szól, ők is kapnak egy mentort, aki a szakmai előmenetelüket és a karrierépítést támogatja. A másodévesek egyébként a VÚF-ok, vagyis a „volt újonnan felvettek” a SZISZ-ben, ezzel a kódnyelvvel lesz igazán egyetemista hatása a történetnek.

Simon a mai napig jó kapcsolatot ápol, ahogy ő fogalmaz, a mentorszüleivel.

„A mentorok kapcsolódási pontot adnak a szervezetben, így nemcsak a veled egy évben felvettekkel, hanem az idősebbekkel is tudsz spanolni vagy bármiben tanácsot kérni” – mondja Simon.

Felvételi, nyár, szabadegyetem, bevonó, és sok-sok gin tonic

szisz3.jpg

SZISZ-es nyári életképek (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Engem először a téli tábor fogott meg, ekkor még nem voltam igazán tudatos” – mondja Simon. Lehet, hogy csak én voltam a kisebbség, és a mostani generáció a Corvinuson úgy szocializálódik, hogy a diákszervezetek és a szakkolik mindenhol ott vannak. Ez egy nagyon király valóság, ezt kicsit irigylem is a Corvinustól ELTE-sként. Nem azt mondom, hogy nálunk ez a kultúra halott, de nem annyira működik.”

A SZISZ-es élmény tehát a téli táborban indul, április környékén pedig a bevonó következik. Az infóestek alapesetben már egy egészen más világot mutatnak az épületben, már amikor meg lehet őket tartani. „Más feeling, amikor nem zoomon keresztül kell egy prezire rágörcsölve azon gondolkozni, hogy ki lehet a túloldalon” – mondja Simon. „Valóban eljönnek, látod a gesztusaikat, ki lehet belőlük csalni kérdéseket, kik ők, mi érdekli őket, milyen gondolataik vannak.”

Idén május 12-e az írásbeli felvételi leadásának a határideje, a felvételi döntés pedig a szóbeli után, június közepére születik meg. A nagyjából 20 fős évfolyam már a SZISZ sokszínűségét tükrözi.

„A Corfessions-ön amúgy egyszer rákerestem a szakkoli kifejezésre, és a legjelentősebb kérdés az volt, hogy mi a fiú-lány arány egy ilyen szervezetben. Nálunk ez 50-50 körül mozog

– nyugtat meg mindenkit Simon nevetve.

A gólyák élete az ÚF-sörözéssel kezdődik, ahol mindenki megkapja a személyre szabott főzött sörét a koli kertjében. Nekik szól az összerázó tábor is, amelyet elvonulva, családias légkörben tartanak meg a felvételi bizottság és az új évfolyam jelenlétében. „Ez tavaly Héregen volt a Gerecse lábánál, és nagyon feelinges volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol rendelkezésre állt minden: volt egy nagy focipálya, ahol métázni is tudtunk, biliárdasztal, csocsó. Illetve nem voltak szomszédok, így egész este mehetett a buli, napközben pedig megismertük egymást és csomót kirándultunk” – mondja Simon.

szisz8.jpg

Méta a SZISZ-es bevonó táborban (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A száz fő feletti nyári táborban már a teljes tagság képviselteti magát.  Többnyire vízpartra szervezik, és a buliról, közösségi élményről szól, de néhány könnyedebb szakmai program is színesíti. A nyári tábor mellett szerveződött tavaly még többek között szakmai piknik, falmászás, biciklitúra a Balaton körül, közös múzeum-, színház-, és mozilátogatás is, meg esti kertmozi a Ménesi úti épületben.

Az ősz eleji erdélyi kirándulás meghatározó SZISZ-es élmény. „Ha valami össze tud hozni egy közösséget, az az, hogy egy buszon zötykölődsz a kátyús erdélyi utakon ötven másik emberrel, és együtt lihegve másszátok meg a Székelykő tetejét” – mondja Simon. A kirándulás az élmény mellett a társadalmi felelősségvállalásról is szól, sokszor egy-egy helyi, határon túli civilszervezetnek segítenek a hallgatók.

szisz10.jpg

A Székelykő tetején (forrás: Széchenyi István Szakkolégium)

Nem hagyhatom ki persze a tagság kedvenc alkoholját sem. „Az a baj, hogy nagyon sok sör fogy, és ez tök basic dolog, úgyhogy kéne valami extrát mondani, hogy ne tűnjünk basicnek. Erre a kérdésre egy közvéleménykutatást összedobok még, hogy kellően menők lehessünk” – mondja Simon nevetve. A győztes végül a gin tonic lett. Azt persze nem tudom, mennyire volt ez a kutatás reprezentatív, de azzal a mondattal, hogy „egy jó ginto sose rossz”, nehéz lenne vitatkozni.

A legjobb beszélgetések a konyhából indulnak

Szeptembertől a konyha válik a hétköznapi kolis élet központjává. A “csak egy sör” dilemma itt is megjelenik.

„Nem igazán tervezetten, de lekeveredik valaki vacsorázni, és azt veszi észre, hogy puff, 10-11 óra van, már rég máshol kéne lennie vagy éppen tanulnia kellene, de nem tudja elengedni ezt a közeget” – mondja Simon a konyhában töltött időről.

Simonék az egyik ilyen alkalommal magyar szólásokat elemeztek. „Volt egy srác, aki az instaképeihez felcsapta a magyar szólások és közmondások jegyzékét. Aztán mi is megnéztünk párat, amiből a végén egy félszakmai elemzés lett” – mondja Simon. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék” mondás a felvételi kérdőívben is benne lesz. „Ez tök izgalmas aspektusokat világíthat meg, akár a segélyezés formáiról."

"Szoktunk nyilván kevésbé deep dolgokról is beszélgetni, de szeretem, hogy gyakran esek a komfortzónámon kívül is”  – teszi hozzá gyorsan, némi öniróniával. „Nagyon indokolatlan csevejekbe szoktam belefutni. Hajnal 5, buli vége, és meghallasz két embert második világháborús tankokról meg Pajor Kristófról beszélgetni, teljes nonszensz, de mégis imádod.”

Máskor viszont egészen más irányt vesz a beszélgetés. „Átlagban az egyetemista fiatal felnőttek szerintem megpróbálnak túl korán felnőni, tipikus gyermekbetegség, hogy túlvállalja valaki magát, és nehezen szedi össze az életét, mert mindenfelé vannak kötelezettségei” – vet fel egy másik konyhai témát Simon. „Szeretem az ilyen témákat, mert mindannyian megtapasztaljuk ezeket, és itt nem kell a szőnyeg alá söpörjük őket, mindenről lehet szó.”

szisz5.jpg

Egy átlagos nap a konyhában a járvány előtt (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Amikor valaki felteszi azt a kérdést a konyhában, miközben éppen a rántottámat csinálom, hogy hogy vagy, akkor ő valóban kíváncsi arra, hogy mit gondolsz, őszintén figyel” – mondja Simon. „Tudod, amikor a tekintetét nézed, és nem el-el tekint, hanem tényleg őszintén kérdez vissza. Itt elég nagy az egy négyzetméterre jutó ilyen emberek száma.”

A közösségépítésben a hasonló beállítottság segít, könnyebb így megtalálni a közös hangot Simon szerint. A legjobb barátai is nagyon sokszínűek: van, aki psz-es, más politológiát tanul a Corvinuson, de akad közöttük orvostanhallgató is. „A SZISZ sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy olyan emberekkel sodorjon össze a sors, akikkel nagyon kevés esélyem lett volna találkozni”.

Megismerni egymást a zenén keresztül akkor is, amikor a járvány miatt máshogy nem lehet

Az élet tehát minden nap zajlik a kollégiumban. Vagyis ez az elképzelés egészen addig, amíg be nem állít a valóság és a koronavírus-járvány, ami pont a közösségi életet nehezíti meg. A SZISZ-eseknek sem volt könnyű ez az időszak, főként a kupacrendszerre tudtak építeni Simon szerint. Emellett igyekeztek a közösségi életből is megtartani valamit, például van a kollégiumnak egy kétszobás közösségi helyisége, ide (tíz főnél kevesebben) bármikor mehettek társasozni, beszélgetni. Sokat kirándultak, a napi kapcsolattartás pedig náluk is az online térbe helyeződött át.

Simon személyes kedvence a facebookos zenecsoport lett. „Ha lehetne egy szubjektív dolog, ami alapján szívesen felvételiztetnék, az az, hogy mennyire sokrétű az illető Spotify-playlistje” – mondja nevetve.

Tök izgalmas embereket a saját zenéikről írni látni. Olyan dolgokat tudsz meg róluk, ami lehet, hogy nem merül fel egy sima beszélgetésen.”

Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá a legutolsó beküldött zenére. Ez a svájci származású, indie-pop előadó, CRISTALLIN „TIDES” című száma, aki a Spotify szerint dallamos és álmodozó popot ötvöz gyengéd hanghullámokkal és elektronikus elemekkel, és őszintén szólva egy szakkolinál ez az alternatív vonal egyáltalán nem lep meg.

A legutóbbi zene a SZISZ-es zenecsoportból az alternatív elektronikus vonalat erősíti

„Tök jó olvasni az emberek posztjait, hogy 14 éves koromban ez a zene számomra azért volt fontos, mert…” – mondja Simon a csoportról. „Most ez a “zenés biográfia” kihívás van, de ezzel párhuzamosan fut egy kedvenc albumos kihívás is.” Emellett korona-playlistet is csináltak, ahol az otthonlét alatt megszeretett számokat gyűjtötték össze egymásnak, amik majd egy nyári bulin fel is csendülnek.

A zenei kapcsolódás mellett voltak együtt e-színházban, tartottak online film- és társasklubot is, „ezek a random együttlétek sokat dobtak azon, hogy jól működött a közösség”. A sablonosságtól félve említi meg Simon a “már-már család” kifejezést erre, akármilyen közhelynek hangzik szerinte.

A külvilágra is nyitottnak kell maradni

A szakkollégium persze kötelezettségekkel is jár, ami az elején egy meredek tanulási görbe arról, hogyan illessze ezt be a hallgató a hétköznapjaiba. „Nem volt könnyű anno édesanyámnak elmagyarázni, hogy én azért nem fogok most egy családi programon részt venni, mert kollégiumi gyűlésem van” – mondja Simon. „Néha vannak ilyen helyzetek, amiket fel kell oldani, de azért nem jellemző, hogy sok lemondással járna.”

A szakkolis élet ugyanakkor néha rá is telepedhet az ember életére, Simonnak is kellett egy félév Erasmus, hogy fel tudjon frissülni. „Amikor visszajöttem, ismét újult erővel tudtam belevágni dolgokba."

"Ez egy olyan környezet, amit nem igazán akarsz megváltoztatni, mert tök jól elvagy. Néha a felfedezni vágyást vissza kell pumpálni az emberekbe, és szuper, hogy például a külföldi cserefélévek abszolút hétköznapi, támogatott dolgok.”

Azért arra is kitérek, hogy mindenkinek való-e ez az élet. Simon itt a bentlakást emeli ki, ami ugyan nem kötelező, de ajánlott dolog a közösség miatt. „Nem kizáró ok, csak olyan, mintha a fagyinak csak tölcsérét ennéd meg. Nem rossz, de nem az igazi” – mondja Simon.

A szakkollégiumi élethez szükséges a nyitottság. Az ideális sziszes Simon szerint az, aki hajlandó kinyitni a saját elméjét, mer kérdezni, mer a válaszokon gondolkodni, és az első reakciója nem az elutasítás, hanem a mögöttes miértek megkeresése. A nyitottságon túl még a hálát emeli ki. „Ez szintén nagyon szentimentális, de ha megtalálod, hogy mit adhat neked ez a közeg, akkor az onnantól megfog, és te is visszaadnál - nem azért, mert kötelező, hanem mert a részeddé válik, tennél érte.”

Ha érdekel a SZISZ és jelentkeznél hozzájuk, május 12-ig megteheted az írásbeli kérdőív kitöltésével, melyet a szakkoli honlapján vagy a felvételi Facebook-eseményében találsz. További infókért és eseményekért ajánljuk a SZISZ Facebook-oldalát.

 

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban Tovább
Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

71531907_2714947278529627_7776873931130011648_o.jpg

Szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás: a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága az egyetemen szerzett tudás elmélyítésére és az összetartó közösségre helyezi a hangsúlyt. A Corvinus szakkollégiumáról  Kalmár Bendegúzzal, a FAKT elnökével beszélgettünk.

2021.04.27. Írta: Balogh Bálint

A szervezet három alappillérre a szakmaiság, a közösség és a társadalmi felelősségvállalás. A legfontosabb alappillér, a szakmaiság gerincét a kurzusrendszer adja. A végzett tagok olyan tudással kerülnek ki, amelyeket hatékonyan hasznosíthatnak a globális munkaerőpiacon, de a tudományos utánpótlásban is megállják a helyüket.

Társadalmi felelősségvállalás terén a FAKT legfontosabb projektje a 10 éve indult Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért címen, melyben több mint 180 tanórát tartottak középiskolásoknak a pénzügyi alapismeretekről. A projekt időközben pályaorientációs előadásokkal is bővült.“Nagyon büszkék vagyunk erre a szerepkörünkre, mert úgy érezzük, hogy visszaadhatunk abból a rengeteg tudásból, amit kaptunk, ezzel hozzájárulva a mindennapi pénzügyi ismeretek terjesztéséhez” - mondja Bendegúz a FAKT küldetéséről.

A szakkollégium a szakmai fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás mellett hallgatói közösségként is szolgál. Bendegúz a szervezet legnagyobb erősségét a rugalmasságában és a nyitottságában látja. “Nincsen előre megírt FAKT-os életút”. A szervezet nagy hangsúlyt fektet az egyénre, ami egyfajta versenyszellemet is teremt, így hozzájárulva a diákszervezet sikereihez. “Számomra a FAKT egy motiváló közösség, ahová jó tartozni, mert arra ösztönöz, hogy többet hozzunk ki magunkból és egymásból” - mondja Bendegúz.

img_8997.JPG

A közösségi élet a járvány alatt sem állt le. A kurzusok, vizsgafelkészítők és szakmai előadások Teamsre költöztek, a közösségi programok online formában folytatódtak, az iroda szerepét pedig a Discord alkalmazás vette át.

A FAKT 2008-ban jött létre, jelenleg 60 taggal rendelkezik. A szervezet maga választja fejlődésének irányát, erre utal a nevében az “autonóm” szó. A vezetőket a tagok maguk közül választják: “a függetlenségünkre nagyon büszkék vagyunk”

- mondja Bendegúz.

Szakkollégium, vagyis integráltabb diákszervezet

A szakkollégium a diákszervezet egy integráltabb formája, ahol a tagokat sokkal több behatás éri a mindennapjaik során, ami a kurzusrendszerben is tükröződik. A kollégium a Ráday utcában található, és 20 helyet biztosít a FAKT-osok számára. Beköltözni nem kötelező, de alkalmanként itt is szerveznek kurzusokat és közösségi programokat. 

A kollégiumban végzett tevékenység és az együttélés adta lehetőségek  fontosak, de a szervezet fő közösségi bázisa az egyetemi irodában van.“Az irodánk a főhadiszállásunk. Itt zajlik a legnagyobb közösségi élet, mindig van valaki, aki kapható egy kis beszélgetésre, közös ebédre vagy akár tanulásra is” - mondja Bendegúz.

A szervezetet lapos hierarchia jellemzi. Tízen alkotják a vezetőséget, hat team vezetővel, és három alelnökkel, akik alá 2-2 team tartozik. “Érdemes végigjárni a ranglétrát, ugyanis remek fejlődési lehetőséget hordoz magában” - mondja Bendegúz, aki az elnökséget a sok felelősség ellenére nem kényszerhelyzetként, hanem egy remek lehetőségként éli meg.

Bendegúz most negyedéves Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, és már az elsősként csatlakozott a szervezetbe. Tudatosan választotta a FAKT-ot, még az egyetem előtt, jelenleg  a 2020-2021-es tanév elnöke. „Igazából a FAKT hangulata és nyitottsága miatt jelentkeztem. Amit vártam, és teljesült is, hogy szakmailag fejlődhettem, és egy remek közösség részévé válhattam” - mondja Bendegúz.

Kötelező kurzusok egészítik ki az egyetemi tanulmányokat

A kurzusok abban hasonlítanak az egyetemi órákhoz, hogy kötelező rajtuk a részvétel, de az egyetemi szemináriumoknál kisebb csoportokban, mélyebben foglalkoznak egy-egy jobban lehatárolt területtel. Az elméleti, közgazdaságtudományi kurzusok és az üzleti fókuszú gazdálkodástudományi órák tananyaga túlnyúlik az egyetemi tematikákon, ezeket további ismeretekkel egészítik ki.A kurzusokat a hallgatók érdeklődési köre határozza meg. Félévente legalább egy kurzust kell elvégezni, ez heti másfél óra kötelező elfoglaltságot jelent.

image_2_3.png

A kurzusok mellett a FAKT olyan projekteket is szervez, melyek során a tagok vállalatokkal együttműködve szerezhetnek  gyakorlati tapasztalatot. Bendegúz például a múltban részt vett egy budapesti zöldfelület-gazdálkodási projektben, ebben a félévben pedig nonprofit tanácsadásban próbálhatják ki magukat a FAKT-os hallgatók.

A FAKT szorgalmi időszakban heti rendszerességgel tart szakmai előadásokat gazdasági, szociológiai és fenntarthatósági témakörökben. A szervezet emellett tréningeket is tart, ahol a tagok például az önéletrajzírásra, LinkedIn-szerkesztésre és az állásinterjúra készülhetnek fel.

A közösség motiváló ereje a tanulás során is megjelenik. “Jelentős a tagjaink között a skill-sharing, vagyis az egymástól tanulás. Felsőbbéves tagjainak például gyakran segítenek hasznos tanácsokkal egy-egy sikeres TDK megírásában” - mondja Bendegúz.

A negyedik félév után a tagok FAKT-diplomát kaphatnak, ennek feltétele a kurzusok teljesítése.“Ez a diploma egyfajta fémjelzést ad a rendes diplomád mellé, amivel növeli az értékét” - mondja Bendegúz. A Diploma megszerzése után a tagok az alumni részévé válnak, akik aktív szerepet vállalnak a szervezet életében. Szemináriumokat, kurzusokat és mentorprogramokat tartanak, és segítenek a tagoknak a kapcsolatépítésben.

További információkat a FAKT működéséről és a felvételi időszakról a szervezet weboldalán és Facebook-oldalán találhattok.

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként Tovább
AIESEC Global Talent program

AIESEC Global Talent program

Nemzetközi szakmai gyakorlat

Az AIESEC idén is lehetőséget nyújt az Corvinus egyetem hallgatóinak, hogy külföldi munkakörnyezetben kipróbálják magukat a szervezet Global Talent szakmai programján keresztül. Programunk keretében rengeteg lehetőség közül választhatnak, főképp a kis- és középvállalkozások gyakornoki pozíciói közül, emellett start-upoknál és multiknál is elhelyezkedhetnek. Értékes munkaerőpiaci versenyelőnyre tehetnek szert, mindemellett nemzetközi kapcsolati hálójukat is bővíthetik.

AIESEC Global Talent program Tovább
Kolisok, albérletesek hazatérése - a decemberi vizsgatemető 12 fogadalma

Kolisok, albérletesek hazatérése - a decemberi vizsgatemető 12 fogadalma

Vizsgaidőszaki after – hogy kitarts, ha még van hátra valami. Most azt gyűjtöttük össze, mit fogunk csinálni, ha végre lezárhatjuk a decemberi számonkérések arzenálját, és hazatérhetünk a jó meleg családi körbe. Ha már a november óta karácsonyi lázban égő város miatt eleged van a fahéjas-narancsos hangulatból, ne aggódj, ez a cikk nem erről fog szólni – hanem arról, milyen jó lesz már szerteszét repíteni azokat a jegyzeteket.

Kolisok, albérletesek hazatérése - a decemberi vizsgatemető 12 fogadalma Tovább
süti beállítások módosítása