Közgazdász Online


Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson

Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson

c-belso-023-min.jpg

Mikor indul a MyVoice, vagyis az új hallgatói véleményezési rendszer? Milyen lesz a Navigator pályaorientációs program, és mit jelent a proktorált vizsgalehetőség? A hallgatókat érintő legfontosabb digitalizációs változásokról és az élményszerű oktatásról Dr. Bodnár Évával beszélgettünk.

Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

„A képzések megújításakor nemcsak arra fókuszálunk, hogy mit tud a hallgató a végén, hanem hogy milyen kompetenciákkal, készségekkel, attitűdökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy boldoguljon az adott szakterületen” – mondja Dr. Bodnár Éva pszichológus, aki az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központot vezeti a Corvinuson.

Ez az intézmény felelős nemcsak a szakok megújításáért, hanem az oktatók továbbképzéséért és az összes oktatással és minőségfejlesztéssel kapcsolatos digitalizációs folyamatért. Oktatásmódszertani, pszichológiai és pedagógiai szempontból támogatják az egyetem oktatóit, de hozzájuk tartozik a Moodle, a Teams és a hallgatói véleményezés rendszere (a HalVel és a MyVoice) is.

Cikkünkben a következő oktatásmódszertani és digitalizációs változásokról olvashatsz:

  • Élményszerű tanulás és szakmegújítások
  • MyVoice: új hallgatói véleményezési rendszer
  • Navigator: új karrier- és pályaorientációs rendszer
  • proktorált vizsgázási lehetőség

 Élményszerű tanulás és szakmegújítások

dsc_0874-scaled-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A hagyományos egyetemi oktatás tananyag- vagy oktatófókuszú: kiáll a tanár, elmondja az anyagot, majd a vizsgaidőszakban számonkéri. „A hangsúly kevésbé arra helyeződik, hogyan lesz az átadott tananyagból a hallgató fejében tudás, vagy hogy hogyan fejlődnek a készségei” – mondja Dr. Bodnár Éva.

A munkaerőpiacon azonban az is számít, milyen kompetenciakészlettel és attitűdökkel rendelkezik a végzős hallgató. Éppen ezért a Corvinus képzéseinek megújítását a kimeneti képzési célok köré építik fel. „Ebből a kimeneti kompetenciamátrixból fejtjük vissza, hogy mit kellene csinálni a képzés során” – mondja a szakértő.

Ezeket a kompetenciákat nagyrészt modern oktatási módszerekkel lehet fejleszteni. A módszereket az oktató az elképzelések szerint annak megfelelően választja ki, hogy melyik készség fejlesztése a kitűzött cél. Itt jön be a képbe az élményszerű oktatás. Ezek a módszerek általában arra építenek, hogy a hallgatónak már van egy alaptudása, jártassága a témában, és a tanórán interaktív működésben, akár egy csoportmunkában megtanulja alkalmazni azt a tudást.

„Az órai munka valóban az aktivitáson alapul, ezért lesz élményszerű a tanulás” – mondja Dr. Bodnár Éva.

Jó példa erre a tükrözött osztályterem – eredetileg egy harvardi módszer, amit a Corvinuson évek óta fejlesztenek, és a megújult szakokon (például Gazdálkodási és Menedzsment, Alkalmazott Közgazdaságtan) gyakran alkalmaznak is. Egy előre elkészített videó vagy online tananyag segítségével a hallgató elsajátítja az új anyagrészt, majd át kell mennie egy mérésen mielőtt bemegy a szemináriumra. „Ott már a learning by doing módszer alapján valóban alkalmazza a tudást” – magyarázza a szakértő.

Az élményszerűség célja, hogy „egységes egésszé álljon össze a hallgató fejében, hogy a tanultaknak mi a gyakorlati haszna, hogyan tud rájuk építkezni, és hogyan épülnek az ismeretkörök egymásra”. A felsőoktatás irányába pedig elvárás, hogy meghatározott kompetenciákat fejlesszen, hiszen így lehet biztosítani az átjárhatóságot egyetemek és képzések között, valamint azt is, hogy ugyanaz az oklevél ugyanazt is érje.

A hallgatói csoportok közötti egyenlőséget az egyetem tantárgyi forgatókönyvekkel is biztosítani fogja. Vagyis egy tárgyat egyszerre tanító gyakorlatvezetőknek ugyanazt a tanmenetet kell követniük. Az oktatók azonban a módszert és a tudásátadás módját továbbra is szabadon eldönthetik.

MyVoice: új hallgatói véleményezési rendszer

A félév végén a Hallgatói Véleményezési rendszer (HalVel) kitöltése hosszú folyamat, ez a kérdőív az egész félévre reflektál. Minden tárgyhoz visszajelzést adhatnak a hallgatók, és aki kitölti az összes kérdőívet, korábban jelentkezhet vizsgákra, és veheti fel az új tárgyakat. A MyVoice a HalVelt kiegészítve azt fogja biztosítani, hogy a hallgatók az óra utolsó perceiben valós időben visszajelezhessenek.

„Ad egy valós képet arról, hogy aki ott volt órán, mit értett meg, hogyan tudott dolgozni, tetszett-e neki az alkalmazott módszertan” – mondja Dr. Bodnár Éva. A rendszer a MyCorvinus appban fut majd, és elsőként a megújult Gazdálkodási és Menedzsment szakon tesztelik.  

mycorvinus_bor_c3_adt_c3_b3_1.jpg

A MyCorvinus applikáció felülete. Itt lesz elérhető a MyVoice is.

A félév elején a szakfelelős, az oktató és a tárgyfelelős együtt állítják össze a kérdéssort, ami végighúzódik a féléven, valamint az oktató hozzáfér majd egy felülethez, ahol bármikor a félév folyamán beírhat plusz kérdéseket is. Lesznek központilag ajánlott kérdések, például olyanok, amik az egész egyetem fejlesztésére vonatkoznak, valamint a szakfejlesztések sikerességére is kaphatnak visszajelzést a fejlesztők. A hallgatók pedig a használat előtt kiválaszthatják, hogy mennyire aktívan szeretnének visszajelezni, és a preferenciájukon a félév közben is változtathatnak.

Az oktatók önreflexióját és teljesítményük javítását a Teaching Excellence rendszerben segíthetik a valós idejű visszajelzések, hiszen folyamatosan tudnak azok alapján változtatni.

„Nemcsak az a fontos, hogy a kurzusokra legyen visszajelzés, hanem hogy a kolléga hogyan tud ebből építkezni” – mondja a szakértő.

A Teaching Excellence egy támogató-fejlesztő értékelési rendszer lesz, amiben az oktatók fel tudják térképezni erősségeiket, illetve az esetlegesen fejlesztendő területeket.

Navigator: új karrier- és pályaorientációs rendszer

Az új hallgatói életutat támogató rendszer kitalálói szerint egy elemlámpaként képzelhetjük el, ami rávilágít olyan tevékenységekre, képzésekre, lehetőségekre, amik a hallgató karrierútjához illenek, ezzel segítve számára a továbbtanulást és az orientálódást a munkaerőpiacon. A koncepció már elkészült, jelenleg a digitalizációs folyamatok futnak, és a bemeneti mérés koncepcióján dolgoznak.

intezdonline_kezdooldal-1024x719.png

Az Intézd Online platform felülete. Itt lesz elérhető a Navigátor is a tesztidőszak után.

A szolgáltatás a hub.uni-corvinus.hu-n fut majd, ahol az Intézd Online felület is található. Első körben a gazdálkodás és menedzsment alapszakos hallgatók számára lesz elérhető ez a szolgáltatás. A folyamat egy bemeneti méréssel indul, ami alapján a hallgató preferenciája és erősségei kerülnek felmérésre. Ezután a hallgató megtekintheti a szakjára jellemző karrierutakat és továbblépési lehetőségeket. Önálló választása után pedig megtervezheti egyetemi életútját a rendszer segítségével, amely a célhoz releváns tevékenységeket, tartalmakat ajánl. Minden rendezvény, diákszervezet, szakkollégium, képzés és egyéb extrakurrikurális tevékenység kap egy jelzést, ami alapján a rendszer azt ajánlja majd a hallgatónak, ami a céljainak és az érdeklődési körének leginkább megfelel.

„Ebben az összhalmazban nagyon jól tudná mutatni azt, hogy milyen pontokon akad el a hallgató. Ezeknél kaphat szakszerű segítséget” – mondja Dr. Bodnár Éva, aki kollégájával, Dr. Sass Judit pszichológussal dolgozták ki a Navigator rendszer alapelveit. A Hallgatói Támogatás karriertanácsadó szakembereit, az oktatói szakmai mentorálást tehát nem váltaná ki a rendszer, hanem támogatná a munkájukat:

a felvázolt térképen látszódik majd, hogy milyen irányba halad a hallgató, és miben érdemes fejlesztenie magát. Az erősségei mentén pedig a tehetséggondozás irányába is lehet őket terelni”.

Proktorált vizsgázási lehetőség

Míg a MyVoice és a Navigator fejlesztés alatt állnak, a proktorált, vagyis védett rendszerű vizsgázás lehetősége már a tavaszi félévtől fennáll. A téli vizsgaidőszakban már tesztelték a rendszert, és tavaszi félévben bármelyik oktató választhatja ezt a vizsgáztatási opciót. Az informatikai fejlesztés lehetővé teszi, hogy otthonról is lehessen tisztán vizsgázni, hiszen kétkamerás rögzítést kell alkalmazni.

A hallgatót a háta mögül a mobiltelefonja, míg szemből a számítógép kamerája rögzíti a vizsga ideje alatt, hogy végig ő tartózkodik-e a gép előtt, és a rendszer lekorlátozza a böngészőt. Ehhez egy azonosítást kell elvégezni a tanulmányok során egy alkalommal. Be kell mutatni az igazolványt, és a rendszer fotókat készít, majd összeveti a kettőt. Nem tárolja semelyik képet, és többször is meg lehet próbálni az azonosítási folyamatot, ha valamiért elsőre nem sikerül. A sikeres azonosítással a hallgató „vizsgaútlevelet” kap. A vizsgáknál a CUSMAN azonosítójával és a jelszavával tud belépni a rendszerbe, ami már össze van kapcsolva a Moodle-lel és a Teams-szel.

A rendszer jelez, ha úgy érzékeli, hogy nem az azonosított vizsgázó van jelen, ilyen esetben visszanézik a videót. A csalásnak ezeken a vizsgákon ugyanolyan következménye van, mint a jelenléti vizsgáknál. Aki nem tudja vagy akarja vállalni a technikai feltételeket, gépteremben, felügyelet mellett tud az egyetemen vizsgázni.

„A diploma értékét így lehet garantálni” – mondja Dr. Bodnár Éva.

Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

ball-1930198_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk második részében a motorsport, a kézilabda és a sportszervezés világával foglalkozunk.

2021.02.16. Írta: Rada Bálint, borítókép: JeppeSmedNielsen, Pixabay

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk. Cikksorozatunk első részét itt találjátok.

Teljesítményközpontú motorsport – utópia vagy valóság?

A digitalizáció nemcsak a labdarúgás világát változtatta meg drasztikusan. Michelisz Norbert, 2019 túraautó-világbajnoka a motorsportok hazai és nemzetközi átalakulásáról tartott előadást. Elmondása szerint versenyzővé válásában óriási faktort jelentett a szerencse, és ezzel nincs egyedül. A motorsportok világa elképesztően költséges, és csak egy nagyon szűk réteg tud benne versenyzőként megélni.

A közegben versenyzőként és mérnökként sem egyszerű a helytállás, hiszen „idő- és erőforráshiányos környezetben kell döntéseket hozni, melyhez nagyfokú nyomás is társul, amit az eredménykényszer szül”.

A családi háttér, illetve a támogatói kör fiatalkorban kiemelten fontos, a tehetségek kiválasztási folyamata ugyanakkor sokáig szerencsealapú volt. 

A legújabb korban bizonyos tendenciák mentén lehetőség nyílhat a változásra. Az egyik kulcs a digitalizáció. Michelisz maga is szimulátorversenyzőként kezdte, napjainkban pedig az online versenyzés nagyobb hangsúlyt kap, mint bármikor. A szimulátorversenyek jóval költséghatékonyabbak, mint az amatőr autóversenyek, és a tehetségek felkutatásához a szempontjából ugyanakkor sokkal egyszerűbb utat kínálnak. 2020-ban #NextMichelisz néven indult útjára egy olyan tehetségkutató sorozat, melynek végén a legtehetségesebb magyar szimulátorversenyzők képességeit laboratóriumi körülmények között elemezték (pszichológia, szem-kéz koordináció, reakcióidő, állóképesség stb.), majd tesztlehetőséget biztosítottak számukra a Hungaroringen – immár valós versenyautók volánja mögött. 

A tehetséges versenyzők további gondozása azonban újabb problémákat vet fel. Michelisz szerint egy versenyző Forma-1-ig kísérése többszáz milliós, de inkább milliárdos kiadást jelentene. Hogy ez mennyiben éri meg, azt azért is nehéz felmérni, mert (ahogy az olimpiánál is említettük) a sikerek és a pozitív hatások nem mérhetők pénzben. Néhány magyar bajnoki cím önmagában nem elég a szponzorok meggyőzéséhez – ehhez a személyes kommunikáció és PR fejlesztésére is szükség van. Michelisz ugyanakkor bizakodó. Saját versenycsapata, a M1RA olyan tehetségeknek adott már bizonyítási lehetőséget, mint Tassi Attila vagy Nagy Dániel. Elmondása szerint a tehetségek ott vannak a szimulátorok előtt és a gokartpályákon, csak meg kell találniuk őket.

image_2_2.png

Magyar üvegplafon és globalizáció a kézilabdában

A kézilabda változásairól Nenad Sostaric tartott előadást, aki szövetségi kapitányként 2020-ban hatalmas meglepetésre Eb-bronzéremig vezette a horvát női kézilabda-válogatottat. Sostaric szerint a kézilabda még nem globális sport – állítását alátámasztja, hogy olyan hatalmas piacokon, mint India, Kína vagy az Egyesült Államok, a sportágnak gyakorlatilag semmilyen kultúrája nincs. Ebben történt előrelépés az utóbbi években: az Egyesült Államok meghívást kapott az idei férfi világbajnokságra, Kínában már létezik profi liga, ráadásul az Európán kívüli csapatok egyre jobban szerepelnek a nemzetközi sorozatokban. A 2021-es férfi világbajnokságon Egyiptom és Katar is bejutott a legjobb nyolcba (előbbi csak büntetőpárbajban kapott ki a címvédő Dániától), Brazília az Európa-bajnok Spanyolország ellen szerzett pontot, az Eb-döntős Horvátországnak pedig Japánnal (döntetlen) és Argentínával (vereség) is meggyűlt a baja. 

Az érem másik oldalán ugyanakkor felmerül, hogy a sportág vezetősége talán túlságosan is piaci alapokra helyezte döntéshozási mechanizmusait. A játék lényegi elemei Sostaric szerint „tartalmaznak mindent, amit Amerikában kedvelnek: szerelések és agresszivitás, ugrások, sebesség, látványosság”. A feladat a sportág kultúrájának helyi meghonosítása lenne, ám ez nem érintheti hátrányosan a kisebb gazdasági erőt képviselő, de már beágyazott klubokat és válogatottakat, mint ahogy Grönland esetében történt. Az olló egyre tágabbra nyílik a topcsapatok és a kisebb klubok között, a jelenlegi rendszer pedig csak növeli az egyenlőtlenséget. Erre Sostaric találó példának tartja a Bajnokok Ligája friss indulási kritériumait is, melyek nem csupán sportszakmai, hanem kifejezetten pénzügyi és marketinges alapon határozzák meg, kik vehetnek részt a sorozatban…

Az előadás során szóba került a horvát női válogatott bravúros szereplése, illetve a magyar csapat csalódást keltő teljesítménye is. Horvátországnak csupán egyetlen profi csapata van, a Podravka játékosai azonban a vírushelyzet miatt nem utazhattak el a dán kontinenstornára.

skeof.png

Sostaric kiemelte, hogy a keret 17 játékosából 13-an egyetemen tanulnak vagy már elvégezték azt. Szerinte a junior korosztályból a felnőttbe való átlépés a kritikus pont: „ekkor dől el, hogy milyen játékos és milyen ember leszel”.

Az edző felelőssége nem csak a sportszakmai feladatokra, de a mentorálásra is kiterjed, ezért fontos, hogy a játékosok megkapják a kellő szabadságot és a lehetőséget arra, hogy a pályán kívül is megtalálják a számításaikat.

A magyar válogatott számára itt van a legfontosabb probléma Sostaric szerint. A játékosok (különösen a lányoknál) kiemelten eredményesek a korosztályos tornákon, a felnőtt csapatba kerülve azonban úgy tűnik, hogy hamar elérik az üvegplafont. Bár az akadémiák megvannak, a magyar versenyrendszer nem támogatja a fiatalok szerepeltetését. A saját nevelésű játékosok számát kvótával szabályozzák, de ha a legnagyobb klubok ezt ráfizetéssel kijátsszák, és kulcsszereplőként a légiósokra támaszkodnak, azzal a válogatott érdeke sérül. Franciaország kiváló ellenpélda, ahol szintén magas a légiósok aránya, ám a csapatok kulcsjátékosai franciák, a válogatott pedig remekel: 2020-ban döntőt játszhatott az Eb-n.

A női válogatott bravúros szereplése a férfiközpontú horvát kézilabdában különösen nagy jelentőséggel bírt. Sostaric bár több országos díjat is kiérdemelt idén, legnagyobb eredményének azt tartja, hogy „ebben a nehéz időben is mosolyt tudtak csalni az emberek arcára”.

Sportszervezés 2020 után

2022-ben Magyarország és Szlovákia lesz a férfi kézilabda Európa-bajnokság házigazdája. A szervezőbizottság ügyvezetője, dr. Bíró Szabolcs szerint a sportrendezvény-szervezés napjainkra teljesen új irányt vett: már maga a sportesemény nem elég, legalább ilyen fontos a körítés. A világbajnoki pályázat jelmondata (Watch Games. See More) is erre reflektál: fanatikusok mellett a sport világa iránt kevésbé érdeklődőket is meg kell győzni, ez pedig mindig is hatalmas kihívás volt a szervezői oldalon.

stadium-2921657_1920.jpg

Kép: Tama66, Pixabay

A 2022-es Eb több szempontból is formabontó lesz. Bíró elmondása szerint a mérkőzések csupán egy élménycsomag részét jelentik: a szurkolók emellett megismerkedhetnek helyi gasztronómiával, kedvezményekben részesülhetnek például a közlekedést illetően, kulturális programokon és fesztiválokon vehetnek részt. A programok integrált részét képezik a szolgáltatásnak, és egy applikáción keresztül a digitális térben kapcsolódnak össze.

Emellett a játékok a fenntarthatóságot is kiemelt szempontként kezeli. A szervezőbizottság szövetségre lépett a WWF-el, közös programjuk pedig túlmutat a szelektív hulladékgyűjtésen: előhely-rekonstrukciós projektjük keretében faültetést szerveznek, mellyel az Eb-re érkező csapatok szén-dioxid kibocsátását igyekeznek ellentételezni. A közös cél az első „Zöld Európa-bajnokság” lebonyolítása.

A fent említett projekt is remekül reflektál a hivatásos sport és a szórakoztatóipar egyre szorosabb összefonódására, amire a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója, Dr. András Krisztina is reflektált záróbeszédében.

A posztmodern sport furcsa kettőssége, hogy egyszerre jelenik meg benne a nyugalom és a kiszakadás iránti igény, valamint a teljesítmény folyamatos fokozásának vágya.

Hogy a technológiai és a gazdasági változások hogyan járulhatnak hozzá ezen igények beteljesedéséhez, az egyelőre nem teljesen egyértelmű. Azonban biztos, hogy a 2020-as éveket követően a sport már soha nem lesz ugyanaz, mint korábban volt.

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk

Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk

pic-1.jpg

Dörner Csenge főállásban a Corvinus Egyetem mesterszakos hallgatója, azonban mellette fél éve gazdasági témákkal is foglalkozik új Youtube-csatornáján, melynek már közel húszezer követője van. A komoly témákat kellő szakértelemmel kezeli, de mindezt természetes lazasággal és közérthetően teszi.  Egy valóra vált álom története következik.

2021.01.14. Írta: Brándisz Ádám, képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

Csenge már régóta dédelgette az ötletet, hogy videókat készítsen különböző témákban. 18 éves korában állt neki először az ötlet megvalósításának, azonban akkor még az akadályok nagyobbnak bizonyultak a lehetőségeinél. Nem volt meg a kellő szabadidő, nem voltak tökéletesek a témák és a megfelelő technikai feltételek sem voltak adottak.

“Az első próbálkozásaim elég bénák voltak, nagyon természetellenesen viselkedtem a kamera előtt - persze ezen még most is van mit javítani. Emellett világos koncepcióm sem volt a csatorna fókuszát illetően” - mondja Csenge visszagondolva a kezdetekre, aki most, az első videók után 6 évvel mesél a jelenlegi helyzetről, az elmúlt egy évről és a jövőbeli terveiről.

pic-2.jpg

A korábban parkolópályára került tervet a vírus élesztette újra. “Néha eszembe jutott az ötlet, de az egyetem mellett kevés időm jutott volna rá, inkább nem vágtam bele. Most azonban a vírus miatt nyáron azt vettem észre, hogy hirtelen ráérek és sok a szabadidőm. Adta magát a következő lépés, és a félelmeimet leküzdve eldöntöttem, hogy most jött el az idő, ennél jobb lehetőség nem fog adódni a jövőben.”

A kezdeti nehézségek ellenére megmaradt a lelkesedése és nem adta fel.

Szerencsére a közvetlen környezetem végig támogatott és sokszor velem együtt örültek még az apró sikereknek is. A kommentek között ugyan előfordult néhány rosszindulatú, de nagyrészt pozitív visszajelzések jöttek, a támogató kommentek pedig nagy löketet adtak ahhoz, hogy úgy érezzem, érdemes folytatni.

Minden videó a téma kiválasztásával kezdődik, mely egy meglepően nehéz kérdés. Jelenleg még tisztán gazdasági témákat dolgoz fel, később azonban szívesen foglalkozna gazdaságpolitikával is. “A gazdasági kérdések sok esetben nem választhatók el a politikától. Például a magyar devizahitel-válság bemutatásánál fontos részlet volt, hogy a kormány a kialakult helyzetre válaszul milyen döntéseket hozott. Természetesen ezeknek a témáknak megvannak a veszélyei is, azonban nem szeretnék szándékosan kihátrálni a politikai kérdésekből. Nagyon alaposan utána akarok nézni a kérdéseknek és döntéseknek. Nem véleményt akarok formálni, hanem tényszerűen szeretném bemutatni a történéseket. Szerintem az emberek akkor tudnak jól véleményt formálni egy-egy esetben, ha odaadjuk nekik a tényeket és ezek alapján kialakíthatják, hogy mit szeretnének gondolni.” 

Jelenleg még az iPhone-jával veszi fel a videókat, azonban Csenge nagy tervekkel rendelkezik a jövőt illetően. 

Az egész hobbinak indult, de nagyon örülnék, ha esetleg valami komolyabbat is ki lehetne hozni ebből a projektből. Az a célom, hogy a tanulás és később a munkám mellett ezzel is tudjak foglalkozni.

A videók gyártása, a technikai színvonal emelése és a csatorna fejlesztése mellett, természetesen nem tűnik el a két alapelv sem, melyeket a kezdetekkor fektetett le Csenge. 

“A videók készítése során két szempont vezérel. Egyrészt, hogy könnyen érthetőek, másrészt, hogy pártatlanok és objektívek legyenek. Ez utóbbi például kifejezetten fontos tényező volt számomra az egyik témánál. A Soros Györgyről szóló videóm kapcsán sok energiát fordítottam arra, hogy független tudjak maradni, hiszen ez egy elég érzékeny téma. A célom az volt, hogy az angol font bedöntésének történetét meséljem el úgy, ahogyan az történt, a nézők pedig eldönthetik, hogy a hallott információk alapján milyen véleményt alkotnak.”  

Csenge már számos videót készített és még ennél is több tervvel rendelkezik, melyeket az idei évben meg is szeretne valósítani. Aki esetleg kedvet kapott a videókhoz, ezen a linken megtekintheti Csenge csatornáját.

Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk Tovább
Legnagyobb divatszakértők a 2020-as Budapest Fashion and Tech Summiten

Legnagyobb divatszakértők a 2020-as Budapest Fashion and Tech Summiten

Hallgasd meg online a divatipari előadásokat!

divat.jpg

Az idei évben már harmadik alkalommal rendezték meg  a kétnapos online nemzetközi konferenciát, a Budapest Fashion & Tech Summitot. A konferencia a Közép-európai Divathét hivatalos mellékrendezvénye, mely 2020-ban digitális formában zajlott. Olyan neves divatszakértők, -tervezők és divatdiktátorok jelentkeztek be a világ különböző pontjairól, mint például a Japán Vogue szerkesztője,  Luceny Fofana, a Burberry marketingigazgatója, valamint a kortárs olasz tervező, Stefan Siegel. 

2020.12.05. Írta: Hegedüs Kata

Anna Dello Russo, a Japán Vogue felelős szerkesztője nyitotta meg a 2020. november 31-én kezdődő divatipari konferenciát. Egy előre rögzített kisfilmben beszélgetett Bata-Jakab Zsófival, a rendezvény főszervezőjével.

Beszélgetésükben Anna kihangsúlyozta, hogy a digitális média az a hely, ahol eltűnnek a határok, ami egy teljesen új megközelítést ad a divatnak, és ez kreatív hatással van a divat kommunikációjára. Rengeteg márka fedezi fel,  hogy a TikTok  egy új utat nyit meg a legfiatalabbak eléréséhez, és ezt az új piaci rést ki kell használni.

divat3.png

A divatikon maga is nagyon aktív a közösségi oldalán, de legfőképp a TikTokon. A divatnak most hatalmas szüksége van a digitális médiára, ami túlélést jelenthet ebben a bizonytalan helyzetben. A vírus miatt 2019 szeptemberétől a legtöbb fashion week elmaradt, vagy online közvetítette a kifutókat, ami nagy bevételkiesést jelentett.

Az idei év nagy hangsúlyt fektetett a fenntartható és felelősségteljes divatra és az innovatív technológiákra. Bartha Éva Lili a DFF innovációs laborából a workshopokon elmondta, olyan potenciális folyamatok fejlesztésére törekednek, amelyek csökkentik a túltermelést és serkentik az on-demand megoldásokat. A koronavírus-járvány a divat világát is mélyen  érintette. A nemzetközi konferencia során tartott kerekasztal-beszélgetésen, ahol Hollandiából, Nigériából, Magyarországról, az USA-ból, Szlovéniából és az Egyesült Királyságból voltak szakértők, szóba került a fast fashion környezeti hatása is, ami rengeteg kritikát kapott az utóbbi időben.   Valamint szó volt a Covid19-vírusról, ami nagy hatással volt és lesz  a különböző nemzetek stílusára és a globális divatiparra egyaránt.

divat2.pngA nap folyamán előadást tartott a Not just a label alapítója, az olasz származású Stefan Siegel, aki a fast fashion divatcikkek gyártásáról tartott egy  erőteljes és motiváló előadást – arról a társadalomról, amely több figyelmet fordít a bevételre, mint a természetre. A Not just a label 2009-ben elindította weboldalának "The Shop" részét, ezzel létrejött az első olyan e-kereskedelmi webhely, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy közvetlenül a tervezőktől vásároljanak.

Stefan Siegel előadásában megemlítette, hogy a fast fashion divatcikkek előállításánál gyakran olyan anyagokat használnak fel, melyek a Föld természetes vizeit szennyezik. Emellett azon ruhák többségét, melyeket a nyugati államokban előszeretettel hordanak, 73 millió tíz éven aluli gyermek készíti embertelen körülmények között.

Az online rendezvény második napján több szó esett a divat gazdasági vonatkozásairól. Rob McIntosh holland szakértő tartott előadást a digitális és fizikai innovációkról a kiskereskedelemben, valamit a kiskereskedelmi fogyasztók értékeinek eltolódásáról is beszámolt. Bartha Éva Lili, a DFF innovációs lab alapítója a jövőbeli tervezők és divatipari szereplők edukálására hívta fel a figyelmet, melyben kiemelt szerepe van és lesz az innovációs technológiáknak, hiszen a digitális média teljesen új fejezetet nyitott a divat világában.

A Budapest Fashion & Tech Summit kulcsfontosságú lehetőség azok számára, akik érdeklődnek a legújabb technológiai újítások és a divatipar jövőjét formáló fenntartható megoldások iránt. Az előadások és az élő bejelentkezések visszanézhetők a Budapest Fashion & Tech Summit Facebook-oldalán.

Képek forrása: Budapest Fashion & Tech Summit

Legnagyobb divatszakértők a 2020-as Budapest Fashion and Tech Summiten Tovább
MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel 

MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel 

pic-1.png

A Budapesti Corvinus Egyetem modernizációs és innovációs folyamatának újabb mérföldkövéhez érkezett meg. A héten már a hallgatók is kezükbe vehették és kipróbálhatták az új applikációt, melynek fejlesztésében és tesztelésében aktív részvételt vállaltak az egyetem hallgatói is. Interjúnkban őket, Baji Vivient, Barta Ferencet, Orbán Emesét, Székely Gellértet és Vaskó Balázst kérdeztük. 

2020.12.03. írta: Brándisz Ádám

Nyáron érkezett az üzenet, hogy részt vehetünk a fejlesztési projektben. Érdekel az IT és az ötletet is kifejezetten jónak találtam, ezért jelentkeztem a csapatba - mondja Gellért.

A projekt idén indult el, és a kezdetektől fogva részt vettek benne hallgatók is, akár ötletelésről, fejlesztésről vagy tesztelésről volt szó. A hallgatók bevonásával kapcsolatban érdekes és egyedülálló helyzetben van az egyetem. Több ezer tehetséges fiatal tanul a Corvinuson, akik potenciálisan részt tudnak venni egyetemi projektekben, akár gyakornokként, akár teljes értékű munkavállalóként. Ahogy ez az applikáció is bizonyítja, egyre több lehetőségük van a hallgatóknak bekapcsolódni a fejlesztésekbe. 

pic-2.png

“Már pár éve ki szerettem volna próbálni a tudásomat éles környezetben is. Egy korábbi gyakornoki program után ezt a lehetőséget is megragadtam. Beküldtem az önéletrajzomat és egy rövid, ám részletes egyeztetés után be is kerültem a csapatba” - mondja Feri. A hallgatói részvétel az egyetem vezetése számára egyértelmű volt, hiszen a célcsoportot is ők jelentik.  “Az applikációt nagyrészt a hallgatók fogják használni, így jó kezdeményezés, hogy minket is bevontak a projektbe. Számtalan ötlet született a külsős fejlesztői csapat és a hallgatók közös ötleteléseiből, ezek nélkül nem sikerülhetett volna ilyen jól az alkalmazás.” Gellért véleményével a többiek is egyetértettek. Az egyik ilyen funkció az applikáción belül a hallgatók közötti jegyzetmegosztás lehetősége, melyet a tanóra felületén érhetünk el. 

Emese a nehézségeket is megemlítette a pozitívumok mellett.

Ez a projekt mindannyiunknak kihívást jelentett. Én úgy érzem, mindenki beleadott apait-anyait, és nagy lelkesedéssel, alaposan dolgoztunk.

"Én fogtam össze a kilenc fős tesztelői csapatot, ami a nagy lehetőség mellett nagy felelősséget is jelentett. Nehéz volt a sok inputot rendszerezni. Ennek ellenére meglepően olajozott és gördülékeny volt az együttműködés, mind a fejlesztőkkel, mind az egyetemi dolgozókkal.” 

A szakmai alaposságra Balázs is reflektált. “A jelenlegi, első verzió nemzetközi gyakorlatok, fókuszcsoportos interjúk és hallgatói ötletek alapján készült. A további munka során még hangsúlyosabb szerepet kapnak a hallgatói javaslatok az applikáció fejlesztésében. Ennek egyik csatornája a minden hallgató számára elérhető "feedback" funkció, amelyen keresztül a felhasználók közvetlenül meg tudják osztani az ötleteiket a fejlesztőkkel. Mindenkit bíztatnék, hogy írja meg az észrevételeit, mert azok a következő verziókban akár meg is jelenhetnek." 

pic-3.png

A számtalan funkció mellett több hasznos tulajdonsága is van az applikációnak, például az angol nyelvű változat.

Örülök neki, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi hallgatókat is képviselni tudtuk. Számomra ez kifejezetten fontos, hiszen én is angolul tanulok Communication and Media szakon, így gyakran megtapasztalhattam a többiek problémáit - mondja Vivi.  

Az appon keresztül a hallgatók nemcsak az aktuális órarendjüket és vizsgáikat láthatják, hanem az egyetem híreiről is azonnal értesülnek. A számtalan funkcióból mindenkinek lesz saját kedvence. “Személy szerint nekem legjobban a térkép funkció tetszik, bár ez lehet a számtalan munkaóra miatt van, amit a többiekkel beletettünk. Először az alaprajzokat digitalizáltuk, majd szisztematikusan végigjártuk az egyetem épületeit, és egyeztettük a terveket a valósággal. Mire végeztünk, szerintem pár milliméter lekopott a cipőink talpáról” - mondja Feri nevetve.  

A várt fogadtatásról is megkérdeztük a hallgatókat.

Egyértelműen pozitív visszajelzésre számítok a hallgatók és a tanári kar részéről is. Egy ilyen kaliberű alkalmazás mindenkinek az előnyére válhat - mondja Vivi.

Feri ugyanakkor kicsit szkeptikusabb: “Szerintem lesznek azért negatív kritikák is, de remélem, hogy ezek elsősorban konstruktív észrevételek lesznek. Vegyük figyelembe, hogy mégiscsak egy országosan egyedülálló projektet valósítottunk meg, ami nem egy átlagos rutinmunkának számít.” 

Képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel  Tovább
Megérkezett a MyCorvinus app, amivel soha többé nem fogsz eltévedni az egyetem épületeiben

Megérkezett a MyCorvinus app, amivel soha többé nem fogsz eltévedni az egyetem épületeiben

mycorvinus_bor_c3_adt_c3_b3.jpg

Órarend, vizsgaeredmények, a Tanulmányi Osztályon intézendő ügyek, időpontok  és az egyetem digitális térképe. Többek között ilyen funkciókat nyújt a Budapesti Corvinus Egyetem új mobilapplikációja, a MyCorvinus app, aminek fejlesztésében a hallgatói igények kerültek középpontba.

2020.11.30. Írta: Kristóf Benjámin

Már biztosan te is észrevetted, hogy a termek néha nem ott vannak, ahol elsőre gondolná az ember. Könnyen lemaradunk egyes egyetemi hírekről, és van, hogy a több, egyszerre használt felület között nem tudjuk, mit és hol keressünk. A Budapesti Corvinus Egyetem e hallgatói nehézségekre reagálva tavasszal új mobilapplikáció fejlesztésébe kezdett, amely a mai nappal debütál a Google Play és az App Store kínálatában.

Az alkalmazás célja egy központi, információkat és lehetőségeket összefogó felület a hallgatók számára, ahol kényelmesen tájékozódhatnak az egyetemmel kapcsolatos ügyeikről. A fejlesztés során számos külföldi egyetem, többek között a Harvard vagy az MIT applikációját is megvizsgálták. A MyCorvinus app emellett több, már meglévő felületet is beépít a rendszerébe, ezzel a legtöbb nemzetközi példához képest még egy szintet lép.

Saját összegző képernyőn látja majd minden hallgató, mi vár rá aznap. Ott lesz előtte, mikor kezdődik a következő órája, melyik terembe kell mennie, van-e még ideje beugrani előtte a könyvtárba vagy a büfébe. A mobilappal közvetlen kapcsolatot teremtünk például a Hallgatói Szolgáltatások pszichológus csapatával, akikhez a hallgatók bátran fordulhatnak problémáikkal, nehézségeikkel. Helyet kapnak az appban a szakkolik és a diákszervezetek is, vagy éppen az Egyetemi Könyvtár. Az app MVP verziója 2020-ban debütál és a jövőben is számos további funkcióval tervezzük bővíteni, éppen ezért nagyon számítunk a hallgatói visszajelzésekre is.

– mondta Rimmel-Bugár Zsuzsanna, a digitális innovációkért és egyben az alkalmazásért is felelős vezető.

app_home.pngAz alkalmazás funkciói

A MyCorvinus appban számos funkció egyszerre kap helyet. A fejlesztés során fontos szempont volt az új és meglévő felületek központosítása egyetlen, könnyen kezelhető platformon.

  • Nyitóoldal: Dashboard

Az alkalmazás nyitófelülete ki- és bejelentkezett állapotban egyaránt használható. Az oldalon több widgeten keresztül értesülhetünk az aktualitásokról. Vizsgák, órák, TO nyitvatartás, időpontfoglalás és egyéb tudnivalók kaptak helyet a felületen.

  • Kurzusok és naptár

A felület az év megfelelő időszakához illően órarend vagy vizsganaptár formát ölt. A napi nézeten keresztül egyes órák, kurzusok részletes információi is elérhetőek, mint a helyszín, a kurzust oktatók elérhetősége, a kurzuson résztvevő hallgatók vagy épp a saját jelenléti ívünk. 

  • Tanulmányaim

Számos, tanulmányainkkal kapcsolatos információ található itt, többek között a hallgató különféle átlagai, felvett tantárgyai és vizsgái. Ez a rész CUSMAN-kóddal érhető el, tartalmában pedig leginkább a Neptun megfelelő aloldalához hasonlítható, hiszen az adatok is a Neptunból érkeznek ezekre a felületekre.

  • Hírek

A nyitóoldalhoz hasonló felület, amely az egyetemmel kapcsolatos híreket gyűjti több témában. Lehetőség van szűrésre, bejelentkezett felhasználók pedig el is menthetik a cikkeket. Ide csak azok a hírek kerülnek, amelyek ténylegesen a hallgatóknak szólnak.

idobeo.png

  • Menü

Az alkalmazás központi menüjén keresztül a főbb funkciók érhetők el. Az applikáció használói gyorsan tájékozódhatnak a könyvtárral, a tanév időbeosztásával, nyitvatartásokkal, elérhetőségekkel vagy épp a diákszervezetekkel és szakkollégiumokkal kapcsolatban. A menüből egy érintéssel elérhető egy interaktív térkép további részletes információkkal.

A MyCorvinus applikáció tervezési folyamatai már tavasszal megkezdődtek. A fejlesztés középpontjában a hallgatók igényei álltak: fókuszcsoportos, illetve mélyinterjús kutatásokban vizsgálták az egyetemisták szokásait. A hangsúly a jelenleg használt rendszereken és az ezekkel kapcsolatos felhasználói tapasztalatokon volt. Leggyakoribb problémaként a számos elengedhetetlen rendszer párhuzamos használata merült fel, a hallgatók nehezen igazodtak ki a Neptun, Moodle, Teams, az oktatók által feltöltött anyagok és az egyetem hivatalos honlapja között.

mycorvinus_social_3_tw.png

Az applikáció funkciói nemcsak a diákok számára nyújthatnak segítséget. A digitális térkép, a tanév pontos menetrendje és a legfontosabb elérhetőségekhez való gyors hozzáférés az egyetem oktatói és dolgozói számára is hasznosak lehetnek. A hallgatók rendszeres elérése is könnyebbé válik ezen a felületen.

Az applikáció része az egész egyetemet érintő digitális megújulási projektnek, melynek célja, hogy egyszerűsítsék a háttérfolyamatokat, amellyel az ügyintézés is gyorsabbá válhat.

Az alkalmazást már elérhető a Google Play és az AppStore kínálatában.

Képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

Megérkezett a MyCorvinus app, amivel soha többé nem fogsz eltévedni az egyetem épületeiben Tovább
Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

b_v_0019.jpg

Két nap alatt 32 előadó, élő közvetítések 15 szekcióban és több mint 80 szakember. Szeptember 24-25-én, online rendezték meg az 58. Közgazdász Vándorgyűlést. Az élő streamekben Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök, a Corvinus Egyetemről Stukovszky Tamás, vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető és Fehér Péter, executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán is megosztották gondolataikat a pandémia gazdasági hatásairól. Összefoglaltuk a legerősebb kijelentéseket a kultúra, a társadalmi vállalkozások, a nyugdíjrendszer, valamint a hazai fintech piac aktuális helyzetéről.

2020.09.30. Borítókép: Bera Viktor

Művészet és veszélyhelyzet

“Kollegák, brutálisan beszakadt a piac, nincs miről beszélni. Minden értelemben egy brutális térszűkülés van az előadóművészetben.” - Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója

A járványhelyzet hatására a kultúra is speciális helyzetbe került. A Zeneakadémián több hónapig nem tarthattak koncerteket, az oktatás ugyanakkor folyt tovább. “Szerintem nagyon ritkán kerül egy vezető olyan helyzetbe, hogy minden rendszer felborul, és szinte pillanatok alatt kell lépni. Rugalmasság nélkül meghalunk. Csak úgy lehet elvégezni a munkát, hogy akármilyen körülmény van, arra rögtön reagálunk” - fogalmazta meg a tanulságokat Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja.

nevtelen_terv.png

Kép: Zeneakadémia (Canva, Getty Images)

A Vígszínházat érzékenyebben érintik a piaci folyamatok, hiszen bevételének nagyjából egyharmada - ami a magyar színházi szférában az egyik legmagasabb arány - a nézőktől származik. Mádi Zoltán elmondta, hogy egy olyan piac, ami 40-50 százalékkal csúszik vissza, a drasztikus összeomlás határán van, ezért az állam szerepe jelenleg nagyon jelentős. De a Vígszínháznak vannak tartalékai. “Nem sírok, mert azt gondolom, hogy erősek vagyunk, és a fővárosi színházi szféra fő zászlóshajóinak ezt ki kell bírniuk” - mondta Mádi Zoltán.

A gazdasági hatásokon túl a társadalmi hatások is jelentősek. “A színház tipikusan az a műfaj, ami abban az adott estében létezik, tehát jelenleg nagyon nehéz olyan helyzetet mondani, amiben nyertesnek tarthatjuk” - mondta a Vígszínház gazdasági igazgatója. Birinyi József szerint a karantén a közvetlen visszajelzésektől fosztotta meg a közönséget és az előadóművészeket egyaránt, a katarzis elérése pedig online nagyon nehéz.

Szentgyörgyvölgyi László szerint a személyes találkozásban benne van egyfajta többletérzés tanár és diák között, ami online nem maradéktalanul megvalósítható. “Az előadóművészek nagyon le voltak törve” - mondta a kancellár. Azonban a jövőben sok terve van az egyetemnek, szeretnék az infrastrukturális helyzetüket rendezni, és turisztikai célpontként is fejleszteni a Zeneakadémiát. A Vígszínház stratégiája Rudolf Péter kinevezésével ugyancsak egyértelmű. A Pál utcai fiúk nyomvonalán haladva, klasszikus, magyar kulturális értékek képviseletét tűzték ki célul egy “polgári népszínházban”, ahol a színházbérlet több mint 100 éve hozzátartozik a fővárosiak imidzséhez.

Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója és Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja Birinyi József népzenésszel, népzenekutatóval, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnökével beszégetett a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Taxner Tünde

Társadalmi vállalkozások és innováció

“Egy társadalmi vállalkozást társadalmi innovátorként is lehet értelmezni, amiben a társadalmi küldetésnek és az üzleti fenntarthatóságnak ugyanolyan fontos szerepe van.” - Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője

A társadalmi vállalkozások olyan innovációt hoznak létre, ami egy társadalmi cél érdekében az üzleti életben is nagyobb átrendeződéshez vezethet. Gondolhatunk itt egy vállalkozásra, ami lehetőséget nyújt egy kiemelt csoportnak, például a Fedél Nélkül hajléktalan újság vagy az Ízlelő éttermek, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak a vendéglátóhelyeken. A vállalkozás emellett környezetvédelmi célokat is szolgálhat, ilyen például a Munch ételpazarlást megelőző startup.

A társadalmi vállalkozások gyakran mennek szembe piaci logikákkal, aminek a válság idején gazdaságnövelő hatása lehet. Gondoljunk egy társadalmi vállalkozási profillal működő élelmiszerboltra, ami az alacsonyabb profit ellenére a helyi termelőktől szerzi be az árut. A pandémia idején nagyon fontos a rugalmasság, a kockázatvállalás és az összefogás. Matolay Réka szerint az innovációs képesség kulcsfontosságúnak számított a társadalmi vállalkozások számára egy ilyen kritikus helyzetben, amit ha jól kihasználtak, a megoldás még sikersztorivá is válhatott.

Kozma Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense Matolay Rékával, a Corvinus Science Shop stratégiai vezetőjével, Mészáros Andreával, az Ízlelő éttermeket üzemeltető Kék Madár Alapítvány ügyvezetőjével és Németh Nándorral, a Máltai Manufaktúra vezetőjével a társadalmi vállalkozások szerepéről és a gazdasági válság hatásairól beszélgetett.

Írta: Belayane Najoua

Új megoldások a nyugdíjrendszerben

,,A mostani állami nyugdíjrendszernek alapvető hibája, hogy rossz elvekre épül: a járulékot befizetésnek, hozzájárulásnak tekinti, nem pedig annak, hogy az a gyermekbe való befektetés megtérülése." - Banyár József, a Corvinus Egyetem docense

A II. világháború óta az állam az aktuális bevételekből fizeti az aktuális nyugdíjakat. Ez egy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer, azonban, ha a demográfiai egyensúly nem áll fenn - a gyermekek száma csökken, a nyugdíjasoké nő -, nagyon magas lesz az időskori függőségi ráta, és a rendszer nem fenntartható. Ráadásul mára a tudásalapú társadalom került előtérbe: a gyermekek nevelése, taníttatása kulcsfontosságú.

nevtelen_terv_2_2.png

(kép: Canva.com)

A szakértők a jelenlegi nyugdíjrendszert igazságtalannak tartják a gyermeket nevelők szempontjából, mivel a beérkező járulékokat osztja szét, a járulékfizető embereket előtte azonban fel kell nevelni. Mivel a rendszer nem hozzájárulás arányos, nem veszi figyelembe, hogy a nevelést, mint befektetést ki tette. “Minél több gyermeket nevel föl valaki, annál több befektetést tesz azok számára, akik majd egyszer nyugdíjasok lesznek. De ezt ő nem kapja vissza, sőt, kevesebbet kap vissza, mert kevesebb időt fog eltölteni munkavállalóként, kevesebb bértömeget és nyugdíjat halmaz föl" - mondta Banyár József.

A szakértők megoldási javaslatokkal is előálltak. Botos Katalin és Botos József kettős fedezetű nyugdíjat javasoltak, melyben egy második csatorna bevezetését szorgalmazzák. A munkajárulékra plusz 20-25 százalékos pótlék vetülne ki, a nem gyermekeseknek pedig nyugdíjpénztári rendszert ajánlanak. Németh György szerint nincs szükség nyugdíjreform-vitára, ha az állam meg tudja oldani, hogy az aktív munkavállalók által fizetett járulék egy részét rögtön a szüleik kapják meg. A munkavállalók bruttó bérének 5 százaléka szüleik nyugdíjkiegészítése lenne.

Banyár József ellenben az egész nyugdíjrendszer megreformálná A gyermekek 30-40 százalékban az adófizetők, 60-70 százalékban a szülők hozzájárulása alapján válnak egyszer adófizetővé. Mivel egyre képzettebbek, ennek költsége egyre nagyobb, így a jelenlegi rendszer nem ösztönöz gyermekvállalásra, inkább az azon megspórolt pénz elfogyasztására.

Az új, humántőke fedezetű nyugdíjrendszert csak felmenő rendszerben lehet megvalósítani, hogy azokat érintse jobban a változás, akiknek még formálható az életstratégiája. Ebben a rendszerben a felnevelés költségeit kellene visszafizetni aszerint, hogy ki mennyivel járult hozzá ehhez. A fiatalok vagy vállalnak gyereket és nem kell takarékoskodniuk a nyugdíjra, vagy ha nem vállalnak, félre kell tenniük nyugdíjpénztári rendszerben. A nyugdíjrendszer szempontjából így közömbös lenne, hogy valaki vállal-e gyereket, mert a rendszer önfenntartó maradna.

A kerekesztal-beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy a probléma akkut és gyorsan kellene cselekedni. Egy bonyolult társadalmi rendszerhez való hozzányúlás azonban kockázatot jelent. Az első két megoldási javaslat inkább rövidtávú, míg a harmadik már a következő generációnak jelentene stabil rendszert.

A Közgazdász Vándorgyűlés Demográfia szekciójában Benda József, szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke vezetett kerekasztal-beszélgetést egy család- és gyermekbarát nyugdíjrendszer kialakításáról. A beszélgetésben közreműködött Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem habilitált egyetemi docense, Botos Katalin professor emerita a Szegedi Tudományegyetemről és Németh György szociológus-közgazdász.

Írta: Sipos Sára

Magyar fintech piac

„Amíg nem kételkedünk, és nem tesszük fel a kérdést, hogy hogyan lehetne a dolgokat másképp csinálni, addig alapvetően nem fogunk tudni előrehaladni. Sem egyéni szinten, sem a vállalkozások szintjén.” – Eölyüs Endre, pénzügyi szakértő

Magyarország ma a közép-kelet-európai régióban a középmezőnyben található a digitalizáció, például az internetpenetráció, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az online bankolás szempontjából. Kihívást jelent, hogy a hazai bank- és FinTech szektornak fel kell vennie a versenyt a globális vállalatokkal, ami egyben ösztönzően is hat a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlődésére, és nyomást helyez a szereplőkre a digitális transzformáció felgyorsításában. A Magyar Nemzeti Bank időben felismerte a változásokat, stratégiát alakított ki, jelentéseket készített a FinTech szektorról, és több saját platformmal is támogatja a FinTech szféra magyarországi fejlődését.

nevtelen_terv_3_1.png

(kép: Canva.com)

A FinTech a meglévő technológiák összekapcsolása új üzleti modellel, eredményét pedig a pénzügyi szektorban használják. A FinTech és a hagyományos kereskedelmi banki szféra inkább a partnerkapcsolatok kialakítására törekszik a verseny helyett, ezáltal a bankok megbízhatóságát, biztonságos fizetési rendszerét és a FinTech szolgáltatók agilitását, gyorsaságát egyaránt kihasználhatják a szereplők. A beszélgetőpartnerek szerint Magyarország jó helyzetben van a pénzügyi digitalizáció tekintetében, ugyanis nincs teljes mértékben kiépült intézményi rendszere, így könnyebben átugorhat egyes lépéseket a pénzügyi szolgáltató szektor digitalizálásában – és ebben lehet a régió versenyelőnye is a területen.

A járvány hatására egyre többen vettek igénybe digitális szolgáltatásokat, és a megnövekedett használat a szigorú biztonsági intézkedések részleges feloldásának hatására sem esett vissza. Ehhez nagyban hozzájárult az Azonnali Fizetési Rendszer, ami egységesíti és mindenkinek banktól függetlenül elérhetővé teszi a gyors átutalást. A rendszer stabil alapjára további szolgáltatások épülhetnek, mint például az online számlázás. Fontos kritérium, hogy a mobil és digitális fizetés egyszerű és biztonságos legyen, de figyelni kell arra is, hogy a felhasználók megtarthassák a kontrollt, és ne automatikusan, a fogyasztó beleegyezése nélkül történjen minden fizetés.

Kihívást jelent a kis- és középvállalkozásokat bevonni a pénzügyi digitalizációba, ugyanis sok esetben nincs kapacitásuk figyelni a trendeket és fejleszteni. Ezért lemaradhatnak, ez ellen pedig mindenképpen tenni kellene, ugyanis a KKV szektor termeli a magyarországi GDP jelentős hányadát.

Szóba került a digitális pénzügyi szolgáltatásokat érintő jogszabályrendszer igénye, valamint a pénzügyi tudatosság és oktatás kérdése is, amelyet a beszélgetőpartnerek szerint minél korábban el kell kezdeni annak érdekében, hogy a fiatalok megszerezzék a tudást és az alapvető pénzügyi tudatosságot, ami a jövőben sikeres döntésekhez és az életminőség javításához vezethet. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az idősebb generációban többen vannak, akik egyáltalán nincsenek tisztában a szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel, és nem tudják a digitális technológiát alkalmazni. Fontos a felnőttképzés is, hiszen így a banki szolgáltatásoktól távol élőknek is lehetősége van az egyszerű ügyintézésre.

A hazai pénzügyi szolgáltatási rendszer digitalizálásáról, a jogszabályi környezet fontosságáról, a pénzügyi kultúra fejlesztéséről és a magyar pénzügyi szféra lehetőségeiről Pintér Éva, a Corvinus docensének vezetésével Eölyüs Endre, Kovács Levente, Magyar Péter, Selmeczi-Kovács Zsolt és Terták Elemér pénzügyi szakértők beszélgettek Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Kovács Anna 

 

Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről Tovább
Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény)

Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény)

6.jpg

Manapság az olvasás többnyire így néz ki: a telefonunkon átfutjuk a cikkek címeit, ha egy felkelti az érdeklődésünket, megnyitjuk és végigszkenneljük, megkeressük a kulcsinformációkat. Három perccel később már újra a címrengetegben böngészünk, de az is megtörténhet, hogy zsebre vágjuk a telefonunkat, és leszállunk a villamosról. Mert sokszor csak ennyi időt hagyunk magunknak az olvasásra; amennyi két megálló között eltelik.

Írta: Lázár Fruzsina Fotók: Pixabay, Unsplash

Nem nehéz feltárni, mi áll az új szokásaink hátterében: a telefon bármikor elérhető, a segítségével pedig egyszerűen találhatunk az igényünknek megfelelő tartalmat, ami gyakran szórakoztató, könnyed formában jelenik meg, így fogyasztani is élvezetes. Ebben a kontrasztban talán a hagyományos olvasásra is elkezdünk máshogy tekinteni, ennek pedig olyan következményei lehetnek, amikre nem is gondolnánk. Felmerül a kérdés, hogy tényleg elkerülhetetlen-e a váltás a hagyományos és a digitális olvasás között, és ha igen, milyen hatással van ez az életünkre?

A mi személyes választásainknak is nagy jelentősége van abban, hogyan alakul ez a hatás – és az alábbiakban kifejtem, hogy ezt mi alapján gondolom így. (Véleménycikk)

Az alapok

3.jpg

Az olvasás tanult készség: egyetlen gyerek sem születik úgy, hogy tud olvasni. Ennek az oka az agyi pályák “alapértelmezett” kialakításában rejtőzik: az olvasás ugyanis kizárólag különálló feladatokat – a látást, a hallást, a kogníciót és a beszédet – ellátó agyterületek idegi összeköttetése révén valósulhat meg, ez a kapcsolat pedig tanulás útján alakul ki. Emellett szükséges még több olyan alkotóelem – mint a szófelismerés vagy a kellően kiterjedt szókincs –, amelyek automatikus és tudatos folyamatokban, összefonódva teszik lehetővé az olvasást. A bőséges adatokra támaszkodó tudományos álláspont szerint minden egészséges gyereknek többé-kevésbé ugyanazokon a lépcsőfokokon kell fellépkednie ahhoz, hogy elsajátíthassa az olvasás készségét. És mindannyian tudjuk, hogy ez olyan, mint a biciklizés – ha egyszer megtanultuk, kicsi az esély rá, hogy valaha is elfelejtjük.

Az olvasás ezután olyan egyértelműen természetes része lesz az életünknek, mint a járás: a kultúránk lenyomatát hordozó dolgok nagyon nagy része írásos jellegű. Tanulmányok, jogszabályok, vallásos szövegek, ódon kódexek és jegyzékek, irodalmi alkotások…

Észre sem vesszük, hogy az agyunk folyamatosan dekódolja a minket körülvevő ezernyi táblában, hirdetésben, leírásban és művészi alkotásban elrejtett tartalmat. Ez a készségünk irányít minket az eligazodásban – nem csak fizikailag, de a társas közegeinkben is.

Segítségével minden értelmezett jelentést a sajátunknak tudhatunk, beilleszthetjük az életünkbe, gazdagíthatjuk a hétköznapi-gyakorlati ismereteinket, de akár a lelkünk mélyebb és alaposabb felfedezésre vágyó részét is. Amit elolvasunk és megértünk, az a miénk is lesz, magunkban hordozzuk a jelentőségét, valamilyen módon beépül az életünkbe, formál minket, a gondolkodásunkat, a döntéseinket, preferenciáinkat. Az, amit és ahogyan olvasunk, mindenképpen hat ránk.

A digitális réteg

1.jpgAz elmúlt években az internetes műfajok megjelenésével és elterjedésével nagy hangsúly helyeződött a digitális olvasás kutatására is. Miben különbözik a digitális olvasás a hagyományostól? Miben más a tárgya? Mi jellemzi a gyakorlatban? És: milyen hatással van ránk, az agyunkra, a készségeinkre, az életünkre?

Az utóbbi kérdéskörrel foglalkozik Maryanne Wolf a mélyolvasás fontosságáról szóló, sokat idézett 2009-es tanulmánya. A mélyolvasás képessége olyan kifinomult, a megértést elősegítő folyamatokból tevődik össze, mint a kritikus értelmezés, analógiák alkotásának képessége, a deduktív érvelés, a reflexió. Egyszerűen: a profi rendszerszintű gondolkodás alapjait adja.

Wolf kiemeli, hogy az agy ugyanazon funkciója, ami lehetővé teszi az emberek számára az olvasást, most, a digitális szövegek teljes térhódításakor éppen a mélyolvasást (és vele együtt a fent listázott kognitív készségek egész sorát) veszélyezteti. Az agy ugyanis végtelenül adaptív: képes új pályákat és kapcsolódásokat kialakítani a különböző területei között. Csakúgy, mint amikor a kisgyerekek olvasni tanulnak: ezért tart ez a folyamat akár évekig is, és ezért végződik csaknem minden esetben sikeresen.

Az online hírek szkenneléséhez azonban másféle módon viszonyul az agy, mint a hosszú, összefüggő történetek olvasásához; itt ugyanis nem a mély és részletes megértésen, hanem a nagy mennyiségű információ felületes átfutásán, a kulcsinformációk megtalálásán és végül a továbblépésen van.

A digitális szövegek ráadásul sokszor nem is lineárisak – vannak bennük például linkek, amik máshová vezetnek minket, megszakítják az olvasási folyamatot, teljesen átépítik a szöveg szerkezetét. A mi döntésünk, hogy rájuk kattintunk-e vagy sem, a digitális olvasás tehát gyakran teljesen egyéni útvonalat követ.

Mindez alááshatja a koncentrációs képességeinket, hogy csak az egyik legegyértelműbb következményt említsük. Ezért esik nehezünkre az, ha hosszasan kell foglalkozni ugyanazzal a történettel.

Kulturális aggályok

2.jpgWolf azt is megemlíti, hogy a kulturális-technológiai változások nem csak a 21. században adnak okot az aggodalomra és bizonytalanságra. 5500 évvel ezelőtt, amikor még újdonságnak számított, Szókratész a tudásra és tanulásra tett megjósolhatatlan hatásaira hivatkozva ellenezte az olvasás és írás bevezetését. Persze, végül bevezették, és annyira komplex módon hatott az emberiségre, hogy mára ezt már képtelenség lenne kibogozni. Nem tudjuk, milyen lett volna egy Szókratész-féle világ, de ma valószínűleg senki sem állítaná, hogy az írás-olvasás bevezetése negatív következményekkel járt.

És legyen bármi is egy mai gondolkodó véleménye, nem teheti meg, hogy a beláthatatlanság okán figyelmen kívül hagyja vagy elutasítja az internet jelentőségét. Aki csak egy kicsit is jártas a kérdéskörben, tudja, hogy ez nem egy klasszikus tyúk-tojás probléma; nem arról van szó, hogy a kultúra idézi elő a technológiai megújulást vagy fordítva. Sokkal inkább, hogy a társadalmi és digitális dinamikák összefonódó egymásmellettisége hogyan változtatja meg az embert és az emberi létet (aki kíváncsi erre, olvasson például Ropolyit).

Tallár Ferenc filozófus így gondolkodik erről:

“Egy ideje én is elsősorban azt olvasom, amihez a Weben hozzáférek. Mert gyorsabb, olcsóbb, a digitalizált forma a jegyzetelés, a kivágások és beillesztések sokkal hatékonyabb lehetőségeit kínálja, mint a papírra nyomtatott szöveg. […] Megszületett a szövegek társalkotójává (vagy inkább társrendezőjévé) előlépett olvasó. Csakhogy ez az új olvasó […] meglehetősen türelmetlen. Nehezen viseli a blog terjedelmét meghaladó írásokat. Eredményt akar minél előbb, mondjuk így: akciót.”

Hát, itt van: türelmetlenekké váltunk. Vagy csak hatékonnyá? Hiszen ki ne vágná rá azonnal erre, hogy: ebben a modern világban a figyelem és az idő a legfontosabb erőforrás. Miért pazarolnám, olyasmi olvasásával, amiről nem lehet azonnal megállapítani, megéri-e? Csupa jogos felvetés, szelektálnunk kell, különben odaveszik az energiánk.

De ezzel együtt megjelenik az a kérdés is, hogy ez szükségképpen azt jelenti, a hatékonyság oltárán feláldozzuk a valódi odafigyelést? Érdekes paradoxon bontakozik ki a figyelemközpontú digitális környezet működése körül: a rengeteg információ és a bősz válogatás szétaprózza a drága figyelmet, és a gyerek néha elveszik a sok bába között.

(Itt érdemes szót ejteni a valódi gyerekekről is, akiknél a digitálisan eltöltött idő és az olvasási kedv között negatív összefüggést tapasztaltak. Milyen lehet úgy felnőni, hogy nem mesékbe és regényekbe, hanem a képernyőbe feledkeznek bele?)

Akkor most mi legyen?

5.jpg

Úgy látom, itt az segíthet, ha szétválasztjuk a céljainkat, és képbe hozzuk magunkat a saját olvasási és kultúrafogyasztási szokásaink befolyásoló hatalmával. A technológia és a változás adott, és haladó szellemű és a technológiai megújulást tudatosan a javunkra fordító emberekként élnünk kell az ebből fakadó lehetőségekkel. A választásaink kultúrateremtő erővel bírnak. A digitális olvasás a készen kapott információ minden előnyével megajándékozhat minket; de ez csak akkor igazi előny, ha tényleg gazdagít, és nem egy szintén elemi dolog helyébe lép.

Az olvasás élvezete és valósága azért nem kophat ki az életünkből, mert nem helyettesíthető. Egy történet ilyen módon való befogadása részvétel: az író megadta a képzeletünknek a körvonalakat, és mi, ahányan vagyunk, annyiféle módon színezzük ki. Ez tartja életben a történeteket, az író és az olvasó örök közjátéka, kölcsönhatása. Nekünk felelősségünk van abban, hogy fenntartsuk ezt a dinamikát. Ez tesz minket emberré, hogy kiolthatatlan a kapcsolódás iránti vágyunk, hogy képesek vagyunk a hagyományok, az emlékek és a megújulás összességében harmóniára lelni. Ha hagyjuk homályba veszni az utat, ami odáig vezetett, a megújulás is értelmezhetetlen.

Talán Szókratész is használta volna az internetet, ha létezett volna az ő korában. De vajon ugyanígy gondolkodott volna, ha kézhez kapja az igazságosság definícióját?

 

Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény) Tovább
Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

notes-macbook-study-conference-7102.jpg

Az utóbbi években sokat hallottunk és tanultunk az információs társadalomról. A jelenlegi járványhelyzetnek erre gyakorolt hatásairól azonban egyelőre csak elmélkedni tudunk. Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve hogyan befolyásolhatja a távmunka a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

Írta: Bera Viktor

Pontosan mit jelent az információs társadalom kutatójának lenni?

cv_fenykep_rarpad.jpgNapjaink társadalmaiban az információ és az adat kiemelt jelentőségűek, igaz, minden eddigi társadalomban is fontosak voltak, de a miénkben nagyon. Számomra az információs társadalom kutatása az infokommunikációs eszközök, az adatok és az emberek viszonyával foglalkozó társadalomtudományt jelenti. Az információs társadalom, mint fogalom már legalább 30 éve létezik, 1998-ban létrejött egy Információs Társadalom nevű kutatóintézet a BME-n, emiatt nem más szót, például hálózati társadalmat használunk a jelenségre.

Hogyan változtatja meg az eddigi információs társadalmat az új technológiák megjelenése?

Én annak szenteltem az életemet, hogy hogyan lehet az emberek életét az infokommunikációs eszközökkel jobbá tenni. Az emberiség többek közt ezen eszközökkel próbálja megoldani a problémáit. Az, hogy ennyi ember magas színvonalon élhessen, nem elképzelhető ezen eszközök nélkül. Viszont terjedésük nem egyszerű folyamat, vannak, amik könnyen népszerűvé válnak. Például azt, hogy az okostelefon jó, mindenki felismerte.

A ma zajló változások miatt az emberek egy tudásszint-ugrást kényszerítenek magukra, meg kell tanulniuk másképpen gondolkodni, fejleszteni kell magukat egész életükben.

Most azt kell megtanulni, hogy nem kell a fejünkben lennie minden információnak, mert azt tárolhatjuk valahol, például az interneten. Az, hogy mit kezdek ezzel, mi a jó információ és azt hogyan használom fel, ezek most a legfontosabb kérdések.

white-wooden-rectangular-table-159213.jpg

Milyen volt eddig a digitalizáció az oktatásban?

Az infokommunikációs eszközök egyrészt látványosabbá teszik az oktatást. Ekkor az oktatás maga nem változik, csak az eszközkészlete nagyobb és látványosabb. Csakhogy most már nem a content, a tartalom a lényeg, hanem a connect, vagyis hogy tudja az egyén, mit akar és mikor. Ezt én oktatóként persze teljesen nem tudom kiszolgálni, hiszen sokan csak egy diplomát akarnak, de tanulni nem.

Ilyen értelemben a formális oktatás mindig hátrányban lesz az egyéni tanulással szemben. Az utóbbinál van egy erős motiváció, mivel tudom, hogy mit akarok tudni. Formális tanításban az oktatók mondják meg, hogy „szerintem évek múlva ezt kell majd tudnod”.

Jó esetben ezt jól mondják, rossz esetben tele lesz az agyi winchester és törölni kell belőle dolgokat. Viszont az e-learning lehetőséget nyújt arra, hogy színesebben, jobban és hatékonyabban tanítsunk. Egy tanár gyengeségeit könnyen lehet ellensúlyozni ezzel az eszköztárral, ennek ellenére a már vagy 15 éve elérhető e-learning megoldások nem nagyon terjedtek el. Azt látjuk, hogy csak akkor töri át a küszöböt, ha kötelezővé válik. Ha a Moodle nem lenne kötelező a Corvinuson, akkor alig lenne online anyag.

Hogyan hatott az oktatásra a vírus?

boy-looking-on-a-tidied-desk-2781814.jpgTársadalomtudományilag és innováció terén most egy éles teszt zajlik, és azt látjuk, hogy az elmúlt pár hét tele volt káosszal, de megugorják a lécet az emberek. Rengeteg ötletes megoldás született. Mikor véget ér majd ez a távolságtartó helyzet, biztos vagyok benne, hogy jóval magasabb lesz az e-learning aránya, mert már használták, megtanulták az emberek, hogy hogyan kell csinálni. Az ember egy kényelmes állat, maguktól a legtöbben nem kezdenek ekkora tanulási folyamatba. Az persze gond, hogy ennyire gyorsan és pánikszerűen kell áttérni erre a rendszerre, de ez a szélsőséges forma ideiglenes. Higgyük el, hogy sokat ér a most megszerzett tudás, az emberiség a pofonokból tanul. Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra.

Bizonyára sok tanárnak nehezen megy a távoktatásra való átállás. Velük mi lesz?

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpgBajban van az oktatás, nagyon kevés motivált tanár van. Akik nem nyitottak, azok valószínűleg egyre kevésbé fogják jól érezni magukat a környezetben, ebben az értelemben el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen szintű cserélődés. Ha elavult módon tanít valaki, azt észre fogja venni a hallgatóság reakcióiból. Manapság már igazából nem elég az, hogy csak úgy beszél az a tanár, ennél hatékonyabb világot élünk. Az oktatónak meg kell mondania, hogy ő kicsoda, mi a szerepe, honnan hová juttatja el a hallgatót és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Ha ez megvan, akkor már szinte kipottyan, hogy mi lesz a számonkérés, és az e-learning tananyagot is könnyen össze tudja rakni.

Az egyetemi környezet nagyon támogató egy oktató számára. Ha gőze sincs a digitális világról, akkor is besétál, egy kolléga megcsinálja neki a Moodle-t, feltesz mindent, igazából nincs technológiai korlát. Nem ezeken múlik, hanem a nyitottságon.

Lesz az oktatásban egy modellváltás, mivel magasabb színvonalat kell nyújtani, nem elég az általános ismeretterjesztés.

Azok a tanárok, akik ezt nem tudják megugrani, bajba kerülnek, mert maguk a hallgatók szelektálják ki őket. Ez lenne az ideális állapot. Persze az élet bonyolultabb.

Fotók: Pexels.com

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

woman-smiling-while-using-laptop-3769717.jpgA koronavírus okozta helyzet gyökeresen változtatta meg a mindennapjainkat, és előtérbe kerültek az online megoldások, a digitális technológiák. Vajon mit gondol ezekről a változásokról egy digitális kommunikációt és pedagógiát kutató szakember és egyetemi oktató? Dr. Bokor Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének adjunktusával beszélgettünk, akinek hasznos tanácsai mindenkihez szólnak. Tudjuk meg, hogy mi az az öt készség, amire mindenkinek szüksége van a távoktatás során!

635e8f12-4268-49d0-9762-dd1de2e24446.jpegHogyan hat a koronavírus okozta bezárt helyzet a digitális jelenlétünkre? 

A hirtelen bekövetkezett változások - a társadalmi távolságtartás, önkéntes karantén, átállás a távoktatásra - egy klasszikus válsághelyzet következményei. A régi kommunikációs közhely szerint azonban minden válság egyúttal lehetőség is. A COVID-19 kapcsán igazolva látom ezt a tételt, hiszen a bezártság villámgyorsan kikényszerítette azoknak a digitális megoldásoknak a mindennapi használatát, amelyek már viszonylag régóta velünk voltak, de mostanáig csak részlegesen éltünk velük. Történhetett ez a régi módszerek megszokottsága miatt, vagy azért, mert tartottunk az ismeretlen technológiáktól. Ezeket a reflexes működéseinket egy még nagyobb erő, a bezártság miatti szorongás oldja fel: a videóhívástól eddig idegenkedő nagyszülőknek, a digitális pedagógiától tartó pedagógusoknak, az online munkát nem szerető hallgatóknak, a személyes instruálást fontosnak tartó edzőknek most kényszerűségből fejest kellett ugraniuk a digitális tengerbe, mert mögöttük lángolni kezdett a part. 

 

Melyik digitális kompetenciákra van ebben a helyzetben leginkább szükségünk? 

a-girl-watching-movie-on-computer-laptop-3761513.jpg

Az elmúlt napokban, hetekben mindenki óriási iramban növelte a digitális kompetenciáit, persze többnyire nem önkéntes alapon. Az eddigi fejlődési ütemhez képest bámulatos gyorsasággal álltak át általános- és középiskolák, felsőoktatási intézmények, munkahelyek a digitális oktatási és távmunkarendre. Megismerkedtünk új programokkal, szoftverekkel, belekényszerültünk olyan online helyzetekbe, amelyek jócskán kívül esnek a többségünk komfortzónáján. De ahhoz, hogy ezt a helyzetet termőre lehessen fordítani, nem a digitális kompetenciákat tartom a legszükségesebbeknek, hanem más, ezeknél is átfogóbb készségeket és képességeket. 

Elsőként ott a türelem. Különböző szintű számítógépes ismeretekkel, különböző előtörténetekkel és félelmekkel érkeztünk ebbe a helyzetbe. Senkitől nem várható el gyors reakció, az ódzkodás azonnali meghaladása.

keszsegek_x_korona_grafika.jpg

Aztán az empátia: személyesen is tapasztalom például, hogy általános iskolás gyerekek szülei már az átállás első hetében várják a tanítóktól, tanároktól, hogy kiscsoportos online órákat tartsanak Zoomon, miközben a pedagógusok is még csak két napja ismerték meg a Google Classroomot. Nem beszélve arról, hogy többgyerekes szülőkként esetleg nekik is több szerepben kell helytállniuk.

Harmadikként a kritikus válogatás: ismerjük fel, hogy a techcégek számára a mostani helyzet hatalmas lehetőség a piacszerzésre, hiszen az átmenetileg ingyen kínált szolgáltatásokat igénybe véve később már nehezen távolodunk el egy bejáratott rendszertől. Érdemes a már ismert és megbízható, minőségbiztosított rendszereket igénybe venni. A Corvinus egyébként ugyanezt az utat járja, amikor az oktatók és hallgatók számára Moodle és a Teams használatát javasolja. 

A következő az önmérséklet: bár tobzódunk az applikációkban, most lehetőségünk van azt is felismerni, hogy a kevesebb bizony több. Senki sem szeret huzamosabb ideig hat-nyolc csatornát nyitva tartva párhuzamosan figyelni mindegyikre. Minél inkább egy platformra tudjuk terelni az ügyes-bajos online dolgainkat, annál áttekinthetőbb marad az életünk, a munkaszervezésünk. 

A példáim sorában végül a minőségi idő kihasználása áll: a vírushelyzet megadta nekünk a befelé fordulás ajándékát, az önképzés lehetőségét, a közvetlen családtagokkal együtt töltendő időt és az egymásra figyelés fokozott igényét. Bűn lenne nem kihasználni, s ezzel fricskát mutatni a kényszerű karanténnak. 

woman-writing-on-a-notebook-beside-teacup-and-tablet-733856.jpg

Hogyan fejlesztheti a távoktatás a digitális készségeinket? 

Sokan rájöttünk, hogy az egyetemi kurzusok nagy hányada némi kreativitással ügyesen transzformálható távoktatásos formátumra. A Corvinus oktatóinak közel 85%-a eddig a Moodle-t egyirányú kommunikációra, azaz tananyagok megosztására, közlemények kiküldésére használta, ha egyáltalán igénybe vette. Ez az arány minden bizonnyal drasztikusan csökkent egyetlen hét alatt. 

Felfedeztük továbbá az Office365 szolgáltatáscsomagot, bár az egyetemi dolgozók és hallgatók jelentős többsége eddig valószínűleg azt sem tudta, hogy egyetemi polgárként rendelkezésére áll egy jelentős méretű tárhely és számos szoftveres szolgáltatás. Moodle és a Teams mellett további felületeket vettünk birtokba, és közben megéreztük, amire az előbb utaltam: minél több csatornán vagyunk jelen, annál kevésbé tudunk hatékonyak lenni. 

A módszertani eszköztárunk fejlődése szinte magától bekövetkezik: nekem például komoly fejtörést okozott, hogyan lehet jelenléti feladatokra alapozott kiscsoportos tréningeket egyénileg végezhető e-learning tananyaggá alakítani. Három napnyi ötletelés és gyúrás után apránként összeállt a kép, és megszületett a szóban forgó kurzusok Moodle változata. 

freelancer-763730_1920.jpg

Abban is hiszek, hogy az oktatók munkakultúrája is fejlődik azzal, ha a saját munkájukat naplózva látják. Önfegyelemre, rendszerezettségre tanít minket ez a helyzet. Ugyanakkor fontos, hogy a távoktatás és a digitális pedagógia nem ugyanazt jelenti. Főként a köznevelésben látszik jól, de nálunk is tapasztalható, hogy a feladatkiadás, -megoldás, beküldés és visszajelzés megszokott négyesfogata eltér attól, amikor a tananyagot és a kapcsolódó feladatokat eleve digitális formában, az online kommunikáció logikája szerint dolgozzuk ki és működtetjük. Most jószerével még csak transzformáltunk, de ha elhúzódik a távoktatás, a kreatív, digitális tananyag-létrehozásra is fel kell készülnünk. 

 

Milyen jótékony hatásai lehetnek a jövőben a jelenlegi intenzív távoktatásnak? 

shutterstock_1150224587-min.jpg

Korai lenne még ez ügyben jósolni. A távoktatás kétélű fegyver: egyfelől bővíti a módszertani kultúrát, és kötetlenebb hozzáférést tesz lehetővé a felsőoktatáshoz. Másfelől azonban rámutat arra, hogy az egyetemi erőforrásokat - úgy a személyi, mint az ingatlan- és az IT-infrastruktúrát - eddig mennyire gazdaságtalanul használták ki az intézmények, s ez olyan változásokat indíthat el, amelyek a felsőoktatás egyes szereplői számára előbb-utóbb kellemetlen következményekkel járhatnak. Viszont reménykedésre adhat okot, hogy a tanári szerepet sok jövőkutató azon foglalkozások közé sorolja, amelyeket a mesterséges intelligencia a legutolsók között lesz csak képes helyettesíteni. 

A digitális oktatási formák bő két évtizede vannak velünk, miközben az agyunk egy több tízezer esztendős kommunikációs forma, a személyköziség észjárása szerint fejlődött és működik. Legyenek bármilyen gyorsak is a mostani változások, az agyfejlődésünk nem képes néhány hét alatt ilyen éles kanyart venni. Ezért aztán sejthető, hogy amikor visszatérünk majd a normális kerékvágásba, akkor – talán csökkenő arányban és súllyal, de – újra meg fog jelenni a személyes tanítás és tanulás is a felsőoktatásban. A kapcsolataink az új eszközeinkkel tehát nem vesznek el, csak némiképp átalakulnak. 

 

Készítette: Taxner Tünde / Saját grafika: Tóth-Máté Bence 

Képek: Pexels

2020.03.26. 

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

shutterstock_517415605-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire számíthatnak a hallgatók? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána. 

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson a Tanárképző is Digitális Tanulás Központ munkatársai az előrehozott tavaszi szünetben három megoldási irányt dolgoztak ki. Az egyéni tanulás támogatásáról előző cikkünkben írtunk, most pedig a videó streaming módszert járjuk körbe részletesen.

II. rész: A Videó streaming

A videó streaming módszerrel az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, illetve a képernyőjüket is megoszthatják. Az előadás történhet szinkron és aszinkron formában is. Az előbbi esetben a felvételt az oktató élőben közvetíti a kurzus órarendi időpontjában, az utóbbiban pedig előre felvett videókat tesz közzé, amiket a hallgatók bármikor megnézhetnek. 

A nagy létszámú, kiemelt prioritású kurzusok esetén az egyetem operatőri feladatok ellátására szakembert rendel az oktató mellé, aki segít az anyagok felvételének elkészítésében, ugyanakkor a mai technológiával egy egyszerű okostelefon vagy webkamera is tökéletes megoldás lehet. Mi a különbség a szinkron és az aszinkon előadás között?

Szinkron előadás

shutterstock_1065451166-min.jpgAz előadást ebben az esetben az oktató élőben közvetíti, akár a saját számítógépe előtt ülve. A hallgatók a választott technológia függvényében láthatják az oktatót, a prezentációt és kérdéseket tehetnek fel (akár moderációval). Az esemény trögzíhetik is, ezzel pedig aszinkron előadást is létre lehet hozni (a következő megoldási javaslatban részletesen kitérünk erre).

Ennek a formának előfeltételei a videokamera vagy bármilyen hangrögzítésre alkalmas eszköz, de gyengébb minőséghez egy átlagos webkamerás laptop is elég lehet. Egy-egy kiemelt előadás esetén személyzet is társulhat a rögzítéshez, ugyanakkor a kialakult járványügyi helyzetben a társas érintkezések minimalizálása miatt ez nem ajánlott.

Előnye, hogy a laptopos megoldással viszonylag egyszerűen elkészíthető a felvétel, és ugyanazt az előadást kell prezentálni, amit egyébként az oktató az egyetemi kurzusra tervezett. Tehát nem igényel sok plusz felkészülést. Hátránya, hogy a hallgatók számára kevésbé motiváló, az interakciók hiányában pedig unalmas is lehet, valamint maga az előadás hosszúra tud nyúlni.

Aszinkron előadás

shutterstock_632426231-min.jpgAz előadást a hallgatók felvételről is meg tudják tekinteni, ezt persze az oktatónak előre kell rögzítenie. A rögzítés történhet akár szinkron előadás idején is, akár valódi  közönség előtt. Ekkor a hallgatói interakciókat, például a kérdéseket és válaszokat is rögzíthetik.

Technikailag az előző esethez hasonlóan akár egyedül a saját számítógépe előtt, vagy egy prezentáció kivetítésével és hozzáadott narrációval is bemutatható. Emellett számos ingyenes grafikus videóprogram is elérhető, amikkel érdekes és izgalmas előadásokat lehet gyártani, de ez plusz energiabefektetést igényel.

Előnye, hogy az eredeti órára szánt előadás tervezete felhasználható, a szinkron előadással ellentétben pedig vágni is lehet. A vágás ajánlott is, érdemes ugyanis utólag kivenni a kevésbé érdekes részeket és a hosszabb szüneteket. Jelentősen rövidülhet az előadás, ami a hallgatók számára is könnyebben befogadhatóvá teszi. Hátránya viszont, hogy ez a forma is kevésbé motiváló, a hallgatók ráadásul passzív szerepbe kerülnek, kérdezni sem tudnak.

shutterstock_675984163-min.jpg

Összegzésül tehát a videó streaming módszernek számos előnye és hátránya van. Egyrészt nagyon hasznos lehet, hogy a hallgatók egyéni tanulásának támogatásával ellentétben az eredeti órára tervezett előadások szinte teljesen átemelhetők, a módszer nem igényel ezen felül plusz készülést. Ugyanakkor ez a megoldás kevésbé izgalmas és motiváló a hallgatók számára, és az előadás hosszúra nyúlhat. A különböző módszereket ötvözni is érdemes, így egy videós előadás során is adhatók egyéni feldolgozásra szánt vagy csoportmunkás feladatok, akár úgy is, hogy a videós előadás ehhez a szakmai hátteret adja meg.

További módszertani tanácsokkal a Corvinuson működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központot érdemes keresni, minden információt ezen az oldalon találtok.

Fotók: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat harmadik részében az online (e-learning) kurzusokat járjuk körbe, valamint további módszertani segédleteket is összegyűjtünk majd. 

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

img_8843-min.JPG

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. Az épületeket továbbra sem lehet látogatni, így a hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant pedig az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Ezeknek járunk utána cikksorozatunkban. 

Címlapfotó: Szép Zsóka

Hogyan működik a távoktatás? Elsőre egyszerűnek tűnik az a megoldás, hogy a koronavírus miatt mindenki maradjon otthon és tanuljon a saját szobájában. Jobban átgondolva ugyanakkor komoly kihívással néz szembe az összes oktatási intézmény, hiszen a tanítás eddigi formája nagyrészt a személyes jelenlétre épült. 

Az előrehozott tavaszi szünet március 16-22. között lehetőséget adott arra, hogy az oktatók és az egyetem vezetése közösen kidolgozzák az új módszertant, amivel a rendkívüli helyzet ellenére is biztosítani lehet az oktatás színvonalát. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a kurzusok témájukból és jellegükből adódóan eltérőek voltak korábban is, tehát a távoktatás során sem lehet minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazni. 

shutterstock_1150224587-min.jpg

A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, ebben az esetben az oktatók segédanyagokat küldenek a hallgatóknak, amelyekből önállóan készülnek fel a számonkérésre. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, vagy megosztják a képernyőjüket. A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése. Az oktatók létrehozhatnak új tananyagokat, viszont ez igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát is. 

Cikksorozatunk első részében az egyéni tanulás támogatásával foglalkozunk, a szakmai anyagokat ezúton is köszönjük a Corvinus Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központnak!

Önálló/egyéni tanulás támogatása során az oktató olyan módszertani megoldásokat kínál a hallgatóknak, melyekkel önállóan tudnak felkészülni a számonkérésre. Mind módszertani, mind technológiai szempontból ez a legkönnyebben megvalósítható irány. Az alábbi hat megoldási javaslat közül érdemes válogatni. Ezek között van olyan, ami önmagában is használható, és olyan is, amit csak egy másikkal kombinálva lehet alkalmazni.

1. Online konzultáció

shutterstock_517415605-min.jpgAz egyéni tanulás során is fontos a folyamatos visszajelzés, melyhez online konzultációt érdemes meghirdetni. Ennek előnye, hogy könnyen kivitelezhető az oktató és a hallgató, valamint két hallgató kapcsolata. Meg tudják beszélni a tananyagot, valamint a tanulás személyre is szabható. Hátránya, hogy az adott időpontban minden résztvevőnek elérhetőnek kell lennie, valamint a tananyag feldolgozásához nem elegendő ez a gyakorlat, kiegészítő módszert kell választani hozzá.

2. Szakirodalom önálló feldolgozása ellenőrző feladatokkal

shutterstock_328149227-min.jpgA módszerrel a hallgató önállóan dolgozza fel az interneten elérhető vagy az oktató által közzétett szakirodalmat.  A tanultak elmélyülését tesztek és feladatok segítik. Előnye, hogy nyílt végű kérdések, kreatív feladatok is adhatók, valamint segíti a szakirodalomban való elmélyülést. A kapcsolat e-mailen is megoldható, így nem kell minden félnek azonnal elérhetőnek lennie. Hátránya viszont, hogy jóval kevesebb így a személyes kapcsolat, és megtervezni is több idő a tesztes feladatsorokat.

3. Önálló, tanulói megfigyelésre, kutatásra épülő ismeretfeldolgozás

Az ilyen kurzus során a hallgatók kutatásokat végeznek és modelleznek, a feladatok megoldása pedig lehet egyéni és csoportos is. A félév során az oktató különböző kutatási kérdéseket vet fel, valamint az ismeretszerzési folyamatban is segít. A diákok így önállóan szerzik meg a szükséges tudást. Előnye, hogy a hallgatók szabályozzák tevékenységüket, tehát a felelősségük is növekszik, valamint jól feltett és izgalmas kérdések esetén a motiváció is nagyobb. Hátránya viszont, hogy elengedhetetlen hozzá az önszabályozott tanulás a diákok részéről, valamint a tanárszerep átalakulása is kihívást jelenthet.

4. PBL: problem based learning (problémaközpontú tanulás)

Az előbbihez hasonló módszer, azonban itt az oktató egy problémakörnyezetet teremt meg és ehhez kapcsolódó feladatokat, megvalósítandó projekteket kínál. Fontos, hogy a feldobott probléma kapcsolódjon a kurzus tematikájához, legyen releváns és a hallgatók számára is érdekes. Előnye, hogy a hallgatók önállóan tudnak dolgozni és kreatívan alkalmazzák a tanultakat, valamint a módszer a rendszerszemléletű gondolkodást is támogatja. Hátránya viszont, hogy hosszabb tervezést igényel, valamint gondot okozhat, ha a hallgatók nem sajátították el kellően az elméleti hátteret.

5. Online eszközök alkalmazása

shutterstock_1065451166-min.jpgKülönböző online elérhető tanítást támogató megoldásokat is lehet alkalmazni, elsősorban más módszerekkel együtt. Tökéletes kiegészítője lehet például az online konzultációnak és a szakirodalom önálló feldolgozásának is. Az alábbi oldalon közel 200 ilyen eszköz érhető el. Általában könnyen kezelhető és a tanulók számára is izgalmas oldalak, ráadásul később is fel lehet majd használni ezeket. Fontos ugyanakkor, hogy önmagában nem elegendő módszer, így ötvözni kell valamelyik korábbival.

6. Online csoportmunka, virtuális kooperatív csoportmunka, online kollaboráció

A tanulók közösen végzett tevékenység során, egymással együttműködve fejlesztenek egy-egy új „tudás objektumot”, ami lehet például egy weboldal, egy prezentáció, egy digitális történet vagy akár egy videófilm is. A folyamat működőképes online is, valamint a hallgatók kreativitására támaszkodik. Mint minden csoportmunkánál, itt is gond lehet az egyéni értékelés, hiszen a végső termékből nehéz megmondani, ki mennyit dolgozott vele. Emiatt érdemes a projektet részekre osztani, hogy minden hallgató jól elhatárolható részfeladatot kapjon, így könnyebben értékelhető az elvégzett munka.

Fotók: Shutterstock

További módszertani segédletek:

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt és Balkányi Péter. 

Cikksorozatunk következő részében a videó streaming módszertanát bontjuk majd ki részletesen, a mostanihoz hasonló megoldási javaslatokkal együtt, a harmadik részben pedig az e-learning módszerekre térünk majd ki, és további hasznos oldalakat is ajánlunk.

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása Tovább
Küzdelem az időnkért

Küzdelem az időnkért

APPróhirdetés sorozat II. rész

william-iven-gcsnospexfs-unsplash.jpg

Catherine Price újságíró, a Digitális detox című könyv szerzője férjével minden héten „digitális sabbatot”, vagyis telefonmentes szombatot tart. Amerikai táborszervezők egyhetes digitális elvonókúrákat kínálnak, melyek kifejezetten üzletembereknek, vállalatvezetőknek és startuppereknek nyújtanak empátiát, kreativitást és alkotókedvet növelő pihenést. Léteznek azonban kevésbé radikális megoldások is a képernyőidőnk csökkentésére, és a technológiát is bátran segítségül hívhatjuk az időnkért folytatott küzdelemben.

Ahhoz, hogy úgy érezzük, helyesen használtuk ki a nap mind az 1440 percét, tudatosabbá, önreflexívebbé kell válnunk. A tudatosság első lépése, hogy megpróbáljuk felmérni, mennyit használjuk az eszközünket, hiszen csak ezután tudjuk kitűzni a célt magunk elé, hogy valójában mennyi időt szánnánk rá naponta. Legkönnyebben ezt egy képernyőidő-mérő alkalmazással tehetjük meg. Az Android és iOs rendszerekbe egyaránt beépítettek már olyan szolgáltatást, ami nem csak méri a képernyőidőt, hanem képes alkalmazásonként vagy kategóriánként részletezni a használati szokásokat.

A beállítások között megtalálhatod digitális egyenleg, képernyőidő-kezelő vagy egyéb más fantázianév alatt. Ha nincs ilyen a telefonodban, vagy inkább egy külön alkalmazást használnál, számos lehetőség közül választhatsz. Az ingyenes appok sokszor tartalmaznak reklámokat vagy alkalmazáson belüli vásárlást, de valószínűleg a célnak, vagyis az idő mérésének és a saját korlátok felállításának megfelelnek. Ezek az appok sokszor olyan pszichológiai motiváló eszközökkel dolgoznak, mint jutalmak és rendkívül inspiráló idézetek osztogatása, azonban ne hagyd, hogy a belső motivációd külső hatásra gyengüljön! 

pric_htbuwyp_ig_1080x1080_dearphone.jpgFelismerted, hogy bármikor képes vagy órákig céltalanul görgetni az Instagram hírfolyamodat? A hagyományos, a képernyőidő mérésére koncentráló appokon felül léteznek olyanok is, amelyek képesek egy-egy alkalmazás blokkolására, és akár előre beprogramozhatjuk, hogy mikor mihez engedjenek hozzáférni. Ilyen drasztikus megoldások helyett alkalmazhatunk egyszerű trükköket is, amelyek ráadásul hasznosabbnak is bizonyulhatnak, mivel jobban előtérbe helyezik a személyes döntések szerepét. Míg az alkalmazásblokkolót csak egyszer kell beállítani és utána automatikusan működik, valamint bármikor egyszerűen kikapcsolhatjuk, vannak olyan egyszerű technikák, amelyek rákényszerítenek minket arra, hogy minden egyes alkalommal, amikor megnyitjuk az adott alkalmazást, gondoljuk végig, hogy…

… tényleg van-e most rá szükségem?

… mire szeretném használni?

… mennyi időt szánok rá?

 

A legegyszerűbb tudatosító trükk egy elgondolkodtató képernyőzár beállítása, amin például egy pirossal áthúzott telefon vagy a fentiekhez hasonló kérdések szerepelnek. Amíg nem szokunk hozzá a képhez, hatásos lehet, és rádöbbenthet, hogy mennyire sokszor vesszük elő különösebb ok nélkül a telefonunkat. Ha észreveszed és zavarni kezd, hogy egy alkalmazással – valószínűleg egy közösségi média applikációval vagy játékkal – kiemelkedően sok időt töltesz, rakd el a kezdőképernyődről, és akár helyezd egy külön mappába, aminek adj elgondolkodtató címet (például: Fontos?!).

A Space app a zen pár másodpercét ékeli be az alkalmazás megnyitása és megnyílása közé, ami arra szolgál, hogy végig tudd gondolni a fenti kérdéseket, és utána célratörőbben, koncentráltabban használd az adott appet. További apró trükk a közösségi média alkalmazásokból való folyamatos kijelentkezés, hogy amikor legközelebb megnyitod, el kelljen gondolkodnod azon, valóban megéri-e vennünk a fáradtságot arra, hogy újra beírd a felhasználónevedet és a jelszavadat.

Ezek az egyszerű technikák és alkalmazások könnyen integrálhatók a mindennapjainkba, és fokozatosan, önszabályozás útján segítenek bennünket célunk elérésében. Hiszen a gond sokszor nem az, hogy túl sokat használjuk okoseszközeinket, hanem hogy nem eléggé céltudatosan. A képernyőidőt pedig nem csak azért érdemes csökkenteni, hogy segítsük magunkat az időnk tudatos beosztásában, hanem hogy jobban aludjunk és több offline kapcsolatunk legyen.

 

Taxner Tünde

 

Fotók: William Iven on Unsplash & https://screenlifebalance.com/

 

Küzdelem az időnkért Tovább
Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz

Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz

apple-applications-apps-cell-phone-607812.jpg

Manapság az okostelefon az életünk szerves részévé vált, szinte nem is tudunk nélküle létezni. Számos előnye van, megkönnyíti az életünket, hogy néhány kattintással majdnem mindent el tudunk intézni. Kapcsolattartás szempontjából sem utolsó, hiszen a különböző applikációknak köszönhetően közelebb tudhatjuk magunkhoz távoli rokonainkat, barátainkat. Ugyanakkor, ha nem vagyunk elég felelősségteljesek, használatával könnyen áteshetünk a ló túloldalára.

Már szinte ritkaságnak számít, ha valaki nem a telefonját bámulja az utcán, vagy egy tömegközlekedési eszközön utazva. A telefonfüggőség egyre elterjedtebb probléma, ami az egészségre is káros lehet.

te_okosan_hasznalod_a_telefondat_kep.jpgA közösségi média jó dolog, azonban, ha túl nagy figyelmet szentelünk neki, az könnyen személyes kapcsolataink rovására mehet. Hosszú távon a tanulmányainkra és a karrierünkre is negatív hatással lehet, hiszen a sok telefon nyomkodás rengeteg hasznos időt vesz el, valamint mivel a különböző platformokon folyamatosan új impulzusok érnek bennünket és a figyelmünk első sorban azokra összpontosul, a koncentráló képességünk is csökken. Sokan úgy vélik, hogy ki többet telefonozik, hajlamosabb a szorongó magatartásra, hiszen folyamatosan ismerőseink és barátaink visszajelzésére várunk, amit nem mindig kapunk meg azonnal, ugyanakkor ez még nem bizonyított tény. (forrás)

69529502_1114691168741588_8107291258474463232_n.jpg

A depresszió is egyre gyakoribb, főleg a fiatalok körében, akik nagy mértékben ki vannak téve a közösségi média és ez által az internetes zaklatás veszélyeinek. Olyan egészségügyi problémák is felmerülhetnek, mint az úgynevezett „telefonnyak”, amit a folyamatosan előre görnyedő testtartás okoz, a telefonunk bámulása közben. A készülékünkből sugárzó kék fény csökkenti az alváshoz szükséges melatonin hormon képződését (forrás), aminek következtében krónikus álmatlanság, és különböző alvászavarok alakulhatnak ki.

 

Néhány apró trükkel azonban megelőzhető a függővé válás, vagy ha már túl késő, a leszokásban is segítség lehet.

  1. Jelöljünk ki „telefon mentes zónákat”, olyan területeket, ahol nem használhatjuk a mobilunkat. Például egy baráti találkozó, egy családi összejövetel, vagy akár egy éttermi vacsora alkalmával legyen tilos a telefonozás. Koncentráljunk inkább a másik félre, az élményre, az ételre.
  2. A „telefon nyomkodás” helyett csináljuk valami más, hasznosabb dolgot, például keressünk egy hobbit, találkozzunk a barátainkkal, töltsük az időt a szabadban vagy egyéb kreatív elfoglaltsággal.
  3. Szabjuk meg magunknak, hogy mikor és mennyi időt tölthetünk telefonozással. Például felkelés után ne rögtön a készülékünk után nyúljunk – ezt nagyban megkönnyítheti egy ébresztőóra beszerzése – és már elalvás előtt egy órával se használjuk. Vagy ne vigyük magunkkal a fürdőbe, az étkezőbe, és tanulás közben se legyen előttünk, hiszen csak eltereli a figyelmünket a fontosabb dolgokról.

 

3+1. Csak praktikus, valóban szükséges alkalmazásokat tároljunk a mobilunkon, töröljük le a felesleges dolgokat. Ide tartoznak például a különféle játékok, illetve a közösségi médiás applikációktól is érdemes megszabadulni. Ha valóban szükségünk van rájuk, inkább a böngészőn keresztül jelentkezzünk be, így nem lesz akkora kísértés, és a tárhelyet se foglalják feleslegesen.

Tehát mint az élet sok más területén, itt is meg kell találnunk az arany középutat, használjuk okosan telefonunk!

címlap: pexels.com

mém: Roberto Mangosi, Pinterest

kép: udemy.com

 

Bokovics Nóra 

Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz Tovább
süti beállítások módosítása