Közgazdász Online


Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

thumbnail_kozosseg2.jpg

A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma olyan hallgatókat vár, akik érdeklődnek a nemzetközi kapcsolatok és politika iránt, és szeretnék egyetemi tanulmányaikat gyakorlatias képzésekkel és aktív közösségi léttel kiegészíteni. Hordós Alex, a Felvételi Tanács vezetője interjúnkban elmondja, milyen lehetőségeket nyújt a GyDSz, mit jelent tagnak lenni és hogyan jelentkezhetsz hozzájuk.

2021.02.09. Írta: Taxner Tünde / Fotók: Szajki Bálint

Milyen belülről a GyDSz?

Kicsit szkeptikus voltam az elején amikor csatlakoztam, mert nagyon féltem attól, hogy a szakkoli egy szektariánus, elitista gondolkodást szül, de ez egyáltalán nincs így. Ellentétben egy szektával, itt nincs egy vezérelv, alapjellemzőnk a véleménypluralizmus. A világnézetek sokszínűek a GYDSZ-ben, ami az egyik legfőbb értékünk. Állandóan kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, így sosem tudunk befásulni, és ez nagyban segít abban, hogy rendszeresen fejlesszük önmagunkat és a szervezet működését. Van egyfajta önkritika a szervezeten belül, amit én kifejezetten előre mutatónak tartok. 

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? Kötelező ott lakni?

Számomra a szakkoli egy sokkal integráltabb, az egyetemi életemnek egy sokkal nagyobb perspektíváját lefedő szervezet, mint amit egy diákszervezetnél el tudok képzelni. A szakkollégiumi összetartás feelingje meglepően erős, főleg a Corvinus hét szakkollégiuma között, ami azért nagy lehetőség, mert van egyfajta érdekérvényesítés is.

Mindenképp kiemelném a kurzusrendszert, mint a szakkollégium egyik fő oszlopát. Ennek segítségével az egyetemi tanórákon túl, egyedi jelleggel kapunk hasznos elméleti és gyakorlati tudást, kiegészítve az általános tantervi anyagot. A GyDSz-ben minden szemeszterben két kurzust kell a tagoknak teljesíteniük, és mivel a tagság érdeklődése határozza meg, hogy milyen oktatókat melyik szakterületekről kérünk fel, eléggé személyre szabott a rendszer.

A szakkoliban benne van az együttlakás élménye is, ami amellett, hogy nem kötelező, egy nagyon jó opció lehet azok számára, akik biztosra szeretnének menni abban, hogy kapjanak helyet, hiszen a rendelkezésre állókat úgy töltjük fel, ahogy szeretnénk. Emiatt van egy erős közösségi bázis a koliban, ami nekünk a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban van.

img_3338.jpg

Mire fókuszál a GyDSZ? 

A Gyakorlati Diplomácia Társasága volt a GyDSz elődje, 2017-ben lettünk szakkoli. Fő profilunk a nemzetközi és a világpolitika, a lehető legszélesebb spektrumon értelmezve. Elsősorban a nemzetközi tér politikai részével foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne fordítanánk figyelmet gazdasági, jogi, kulturális vagy egyéb tudományterületeket érintő folyamatokra. A diplomáciára is igyekszünk hangsúlyt fektetni annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő személyeknek olyan képességeket tudjunk adni, amik a későbbi munkájuk során hasznukra válnak. Így például előadói-retorikai készségeket, íráskészséget érintő technikákat vagy olyan soft skilleket lehet náluk fejleszteni,  amelyek a hivatalos interakciókban elengedhetetlenek. Ezeket a GyDSZ-ben nagyon jól el lehet mélyíteni azon a szinten túl, amit az egyetemen megtanulsz. 

Milyen kurzusokat indítotok a tagoknak? 

Minden félévben kötelezően és szabadon választható kurzusokat hirdetünk meg. A besorolás attól függ, hogy mik a követelmények, és mennyire terhelik meg a hallgatókat. Egy félévben két kurzust kell teljesíteni, abból legalább egy kötelezően választottat. A tematika változó, mert mindig a tagok igényeire szabjuk. Vannak visszatérő területek, slágertémák – nagyon régóta fut például egy, a magyar külügy működését bemutató kurzus, és az elsősöknek mindig szokott lenni egy, a nemzetközi kapcsolatok elméletébe bevezető kurzus. Rendkívül változatos a kínálat, én részt vettem már a nemzetközi környezetjogtól a Közel-Kelet aktualitásain át filmelméleti kurzuson is. 

img_3350.jpg

A kurzusrendszerünk éppen megújul, a következő szemesztertől négy szakirány elindítását tervezzük: nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek, külügy és diplomácia, közgazdaságtan (természetesen nemzetközi kitekintéssel), valamint a világpolitika-tanulmányok, melybe geopolitikai, biztonságpolitikai és nemzetközi politikaelméleti kurzusok fognak elsősorban kerülni. Akik idén felvételiznek, azok reményeink szerint szeptembertől már a szakirány szerinti rendszerben fognak tanulni, és ezalapján tudnak majd maguknak kötelező kurzusokat választani. A tavaszi félévben hagyunk nekik egy kis időt, hogy akklimatizálódjanak a körülményekhez, és eldöntsék, hogy milyen irányba szeretnének indulni. 

Milyen programokat kínáltok a tagoknak és az érdeklődőknek a következő félévben? 

A GyDSz-ben egy pontrendszert kell teljesíteni ahhoz, hogy a félévet elfogadottnak tekintsük. Ennek három pillére van: a szakmai, a közösségi és a szervezeti. Az utóbbi a szakkollégiumon belüli szervezői tevékenységre vonatkozik. A másik kettő abból áll össze, hogy részt veszel azokon az eseményeken, amiket a szakkoli a belső tagságnak vagy a tágabb közönségnek szervez. A programok 80 százaléka magyarul zajlik, de vannak dedikáltan dsc05107_jpeg.jpgangol nyelvűek is, még a kurzusok között is. A tagság egyéb nyelvtudása mentén szoktunk más idegen nyelven is szervezni, jelenleg a franciával kísérletezünk.  

Külsősöknek is sok programot szervezünk, például pár hete egy Netflixes dokumentumfilmet, a Death to 2020-t vettük szakmai szempontból górcső alá. De lesz nemsokára infóestünk, valamint egy nyílt szakmai előadás arról, hogy a koronavírus hogyan alakította át a nemzetközi erőviszonyokat. A Karrierutak nevű visszatérő programunk arról szól, hogy Nemzetközi Tanulmányok (NT) szakos diplomával hol lehet elhelyezkedni, és ezek a munkaterületek milyen képességeket igényelnek. 
 

Milyen szakokról jönnek a tagok?

A tagság magját a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók adják, de nagyon sok másik szakról is vannak tagok. Jellemző, hogy valaki alapszakon ezeken van, és utána mesteren máshol folytatja, vagy akár fordítva, mesteren csatlakozik a GyDSz-hez. Én most jogot hallgatok úgy, hogy NT-s alapszakos voltam, és teljes jogú tagnak érzem magam. Van nálunk politikatudomány és kommunikáció szakos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vannak nemzetközi igazgatási szakosok, és egy-egy ember jár unikálisabb szakokra, mint például a földrajz-történelem tanárszak vagy a pénzügy mesterszak.

A corvinusos NT alapképzésen a negyedik félévben van az a tantárgy, ami részleteiben bemutatja a tudományágat, amivel mi foglalkozunk. Előtte kevésbé fókuszált a képzés, nem alakul ki a hallgatóban egy koherens kép arról, hogy érdemben miről szól az “IR”, azaz a nemzetközi kapcsolatok (International Relations). Ennyi előnye lehet egy első évben már GyDSz-es hallgatónak, mivel neki nagyon az elején el fogjuk mondani, hogy mit lehet kezdeni a nemzetközi tanulmányokkal, és hogy miért érdemes a nemzetközi politikával tudományos igényességgel foglalkozni.  

Bármelyik egyetemről lehet csatlakozni?

Nincs megkötés, de valamennyire alapvetés, hogy a társadalomtudományok területéhez érdemes érteni. Ez nem azt jelenti, hogy ne jelentkezhetne hozzánk orvostanhallgató vagy építészmérnök, de a felvételin fel szoktuk mérni, hogy kinek van meg ez az alaptudása. A szakkoli tevékenységének központja Budapest, ezért a pesti egyetemeket célozzuk. Ahhoz, hogy a szakkoliban működni tudj hozzátartozik, hogy közösségi és szakmai eseményeken megjelenj. A kiscsoportos kurzusokra is be kell járni, ezek világjárvány-mentes esetben kontaktórásak, és 90 százalékban a BCE pesti campusán szoktak lenni. 

Ki jelentkezhet hozzátok? Milyen érdeklődési körű tagokat vártok?

Mindenképpen kell rendelkezni egyetemi hallgatói jogviszonnyal. Ha éppen Erasmuson vagy, akkor online nem probléma a felvételi, de egy ponton túl jelen kell lenni a programokon. A társadalomtudományi érdeklődés erősen ajánlott, hiszen a felvételin ki fog tűnni, hogy ki ért hozzá jobban, és őket fogjuk preferálni. Fontos, hogy a Corvinuson van egy olyan megállapodás, hogy egy félévben csak egy szakkoliba lehet jelentkezni, és csak egy szakkolinak lehetsz tagja a corvinusosok közül. Ha egy másik egyetemen vagy egyéb szakkollégium tagja, akkor jelentkezhetsz, de a Corvinuson csak egyben próbálhatod meg a felvételit, amit le is szoktunk egymás között ellenőrizni. 

dsc05003_jpeg.jpg

Hogyan zajlik a felvételi?

A felvételi két fordulóból áll: van egy írásbeli, amihez egy motivációs levél, egy önéletrajz és három írásbeli feladat megoldása szükséges. Az első feladat egy szakmai mérés, ahol a jelentkező 10-15 kérdésből kiválaszthat egyet, és arról kell egy másfél-két oldalas, koherens esszét írnia. Ebben főleg a véleményére vagyunk kíváncsiak, és arra, hogy mennyire tud egy általánosabb kérdést röviden, tömören, de valamennyire tartalmasan kifejteni. Például ez egy olyan feladat lehetne, hogy „A 21. század Kína évszázada lesz. Érvelj az állítás mellett vagy ellen.” 

A második feladat egy kreatív kérdés. Egy-másfél oldalban kell például egy olyan kérdésre válaszolni, hogy mi lenne az a tantárgy, amit kivennél a középiskolai tantervből, és mit tennél be helyette. Itt leginkább érveléstechnikai, szemléletbeli dolgokat nézünk, hogy mennyire egyedi a gondolkodásmódja, mennyire tudja más szemszögből látni a dolgokat a jelentkező. A harmadik feladat egy cikk-kommentár: általában nemzetközi politikához kapcsolódó szakemberek cikkeit adjuk oda a felvételizőnek, három közül kiválaszthat egyet. Ehhez egy egyoldalas kommentárt kell írnia arról, hogy egyetért-e, miben és miért.

Ha érdekel a felvételi, a pontos menetéről és az idei kérdésekről a GYDSZ február 17-ei infóestjén tájékozódhatsz!

A három feladatból kialakul egy pontozott rangsor, ami alapján a hallgatók bejutnak a második, szóbeli fordulóba. Itt kicsit visszatérünk az írásbeli szakmai anyagára, belemegyünk, hogy mennyire ismeri az adott kérdés aktualitásait, de már nagyban fókuszálunk arra is, hogy a jelentkező milyen érdeklődéssel rendelkezik, milyen tapasztalatai emelhetik ki a többiek közül. Nagyon fontos azt megnézni, hogy ténylegesen aktív tagja lesz-e a szervezetnek, akár szervezésben vagy a háttérmunkában.

Utána az írásbelit és a szóbelit 40-60 százalékos arányban súlyozzuk, és kialakul egy rangsor. A rangsor felső részét vesszük fel – a szám évente változó, ez két éve már csökkenő tendenciát mutat, mivel igyekszünk a taglétszámot egy olyan szinten tartani, amit még elbír a szervezeti struktúránk. Az aktív tagságunk 70 fő körül van, emellett van 7-8 passzív tagunk (akik Erasmus, megterhelőbb egyetemi szemeszter vagy egyéb ok miatt passziváltattak) és nagyjából 10 senior tagunk, akik már elvégezték a szakkolit, de továbbra is velünk vannak. Ezen kívül van egy elég kiterjedt alumni hálózatunk, ők jellemzően visszatérő előadóként, kurzustartóként vagy munkakeresésben összekötőként szoktak szerepelni. 

thumbnail_kozosseg_final.jpg

Hogyan válnak az újonnan felvettek igazán taggá?

A felvételi után egy nagyon erős integrációs folyamat indul el, melynek során a szakkoli régebbi tagjai mentorálják az újakat, hogy mindenképp magukénak érezzék a szervezetet, és gördülékenyen menjen a beilleszkedésük. Ebben az időszakban nagyon sok közösségi, ismerkedős programot szoktunk szervezni.

Az egyik legsarkalatosabb pontja a szakkollégiumi működésnek, hogy milyen mélyen tudja bevonni a tagokat. Ha nem érzi úgy a felvett ember, hogy érdeklődnek iránta, akkor kihullik, ami neki és a szakkolinak sem tesz jót.

Tavaly a felvételinket gyakorlatilag kettévágta a vírus, a szóbelik közepén kellett váltani az online felületre. Nem adja ugyanazt az élményt, de sikerült lebonyolítani a felvételit, és egészen a nyári lazításokig online működtünk, amit valamennyire sikerült megugornunk. Nem akarom azt mondani, hogy tökéletes volt, mi is először csináltunk ilyet, de remélem, hogy idén a tavalyi év tanulságai szerint tudunk korrigálni. 2021 tavaszán online lesz az egész felvételink és utána a mentorálás is.

Az a célunk, hogy az új tag minden hátráltató körülménytől függetlenül érezze azt, hogy része valaminek és a közösség érdeklődik iránta. A jelenlegi nehézségek ellenére jó szívvel tudok minden érdeklődőt biztatni arra, hogy jelentkezzen.

A szakkollégiumi lét olyan pluszt tud adni az egyetemi évekhez, amit nem kap meg semmi más által, jelentsen ez kapcsolati tőkét, szakmai tudást vagy életre szóló barátságokat.

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről Tovább
A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

Péntek este katonai puccskísérlet kezdődött Törökországban. A hadsereg a török állami televízióban (TRT) jelentette be, hogy átveszi a hatalmat a kormánytól és szükségállapotot, valamint kijárási tilalmat hirdet. A puccsisták szerint az alkotmányos rend, a demokrácia, az emberi jogok, a joguralom, valamint a közbiztonság helyreállítása miatt van szükség a kormány eltávolítására. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára hívta az embereket. Az elnököt támogató tüntetők több helyen is összecsaptak a katonákkal. Miután Erdogan gépe leszállt, az elnök a repülőtéren bejelentette, hogy megakadályozták a puccskísérletet.

turkish-flag-waving-over-map-of-turkey.jpg

Az este folyamán tíz óra körül katonák zártak le két hidat Isztambulban (Boszporusz híd, Győzedelmes Mehmed szultán hídja), valamint helikopterek és vadászgépek jelentek meg Ankara és Isztambul fölött egyaránt. Binali Yildirim miniszterelnök az állami televízióban ekkor még arról beszélt, hogy az emberek által megválasztott kormány van hatalmon. A Törökországban tartózkodó külföldiek arról számoltak be, hogy a közösségi oldalak elérhetetlenné váltak. Nem lehetett elérni a facebook-ot és a twitter-t.

11 óra körül a hadsereg az állami televízióban jelentette be, hogy az egész országban átvették a hatalmat és kijárási tilalmat hirdettek.

A hadsereg tankokkal vette körbe az isztambuli Atatürk repteret, amelyet lezártak és az onnan induló és oda tartó járatokat törölték.

A kijárási tilalom ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tömegek vonultak az utcára Erdogan elnök mellett. A török vezetés felkelőknek nevezte a puccskísérletben résztvevőket és azt mondta, hogy le fogják győzni őket és a legmagasabb árat fogják fizetni a tetteikért.

A parlamentre harckocsik nyitottak tüzet, majd bombát dobtak rá. A hadsereg több helyen is összecsapott az utcára vonuló Erdogan párti tüntetőkkel. Ankarában a tüntetők megpróbálták lefegyverezni a katonákat. Összecsapások voltak a Taksim téren, a Boszporusz hídnál. Helikopterrel lötték a rendőrség főhadiszállását, a hírszerzés épületét az állami televízió épületét is. Továbbá tűzharc volt Ankarában az elnöki palotánál.

Az AFP hírügynökség a török tévére hivatkozva azt állítja, hogy egy török vadászgép lelőtt egy helikoptert, amin a puccs szervezőit utaztak.

A hadsereg elfoglalta a Hürriyet és a CNN helyi szerkesztőségét. Az utóbbit a tüntetők megrohamozták és összecsaptak a katonákkal.

A Taksim téren 30 a puccskísérletben résztvevő katona megadta magát és átadták a fegyvereiket.

Erdogan az utcára hívta az embereket és a gülenista terrorszervezetet tette felelőssé a puccskísérletért. Ezt Fethullan Gülen közleményben utasította vissza, szervezetével együtt úgy fogalmaznak, hogy mindig is ellenezték a katonaság beavatkozását az ország belügyeibe és most is elítélik azt. Ahmet Davutoglu, nemrég leváltott török miniszterelnök, az Al-Jazeerának adott interjújában ítélte el a puccskísérletet. Ugyanígy tett az összes parlamenti párt.

Barack Obama amerikai elnök a demokratikusan megválasztott kormány melletti kiállásra szólítja fel az embereket. Boris Johnson, Nagy-Britannia frissen kinevezett külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a Törökországban zajló események miatt. Angela Merkel német kancellár szóvivője a demokratikus rend tiszteletben tartására és az emberi életek védelmére szólít fel. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyugalomra int és a török demokratikus intézményrendszer, valamint az alkotmány tiszteletére szólít fel.A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Törökország visszatérne a stabilitás és a rend útjára.

A török líra a 2008-as világgazdasági válság óta nem zuhant ekkorát. Az emberek megrohamozták a bank automatákat valamint az üzleteket vízért és alapvető élelmiszerekért.

 

 

(Források: Al-Jazeera, Bloomberg, Conflict News, Reuters, Twitter)

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója Tovább
„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

Lieselore Cyrus, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete április 15-én a Corvinusra látogatott, hogy az érdeklődőknek Németország aktuális külpolitikai irányvonaláról számoljon be, de emellett mesélt saját életútjáról és az itt szerzett tapasztalatairól is.

 cyrus.jpg

„Németország külpolitikája mindig is európai volt” Tovább
süti beállítások módosítása