Közgazdász Online


Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

hannah-morgan-ycvfts5ma4s-unsplash.jpg

A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág globálisan, ám ma már egyre többen fektetnek hangsúlyt a környezettudatos ruhavásárlásra. De hogy állnak a kérdéshez a magyar fogyasztók és a hazai divatcégek? Edőcsény Klára Ilona corvinusos hallgatóval beszélgettünk a témáról, aki erről írta TDK-győztes dolgozatát.

Írta: Kovács Anna; Borítókép: Unsplash

A kutatásban Edőcsény Klára a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta Magyarországon a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy hogyan és milyen típusú üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe. A kutatásban öt magyar divatipari vállalat munkatársaival készített mélyinterjút, hogy megértse a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit, nehézségeit. Ennek eredményeként üzleti modell típusokat állapított meg, és a triple bottom line (hármas optimalizálás) tükrében értékelte ezeket.

A dolgozat 2019-ben első helyet ért el a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK)  és az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. Emellett a 2021-ben megrendezett OTDK verseny II. díját ítélték a dolgozatnak, illetve a témában cikk jelent meg Kláritól és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel. A példa kiválóan mutatja, hogy mennyi lehetőség nyílik meg a TDK írók előtt és rengeteget ki lehet hozni a dolgozat megírásából. Az idei TDK-jelentkezés határideje március 7., a Corvinus honlapján találhatóak a részletek.

A divatipar fenntarthatósági problémái

A kutatás összefoglalja a divatipar problémáit, ezek forrásait és hatásait három fő kategória mentén: környezeti, társadalmi és gazdasági problémák szerint csoportosítva. Például, a pamuttermesztés nagyon erőforrás-igényes folyamat, egy pólóhoz 2700 liter ivóvíz felhasználása szükséges. Emellett sok szintetikus anyagból készült termék található az üzletekben, és a túlfogyasztás, valamint a bevételkoncentráció néhány nagyvállalatnál szintén jelentős kihívást jelentenek magyar viszonylatban is.

Ha szeretnél többet megtudni a globális divatcégek gyakran etikátlan működéséről, olvasd el a H&M és a kínai kényszermunka történetét.

A divat, az öltözködés mindannyiunkat érint, és a fogyasztóként nagy felelősségünk van abban, hogy milyen márkákat támogatunk a pénzünkkel. “Ez társadalmi szempontból is jelentős döntés, ugyanis sok márka ruháit fejlődő országokban gyártják, ahol nincs minimálbér, és rengeteg a szociális probléma” – emeli ki a szerző. Tehát a fogyasztó arról is dönt, hogy támogatja-e ezen kedvezőtlen feltételek és üzleti gyakorlatok  fenntartását.

Magyar fenntartható divatcégek

“Magyarországon a kis- és középvállalkozások gyakran hármas célkitűzéssel rendelkeznek. A  profittal egy szinten társadalmi és környezeti elhatározásaik is vannak, amelyek közül leggyakrabban a gazdasági fenntarthatóság elve sérül a magyar divatipari kisvállalatok esetében” – mutat rá Klári.

Ennek egyik oka, hogy általában kis kollekciókkal dolgoznak, így a méretgazdaságosságot nem tudják kihasználni, és drágábban jutnak alapanyagokhoz. A nagy cégekhez képest, a magasabb költségek miatt gyakran a termékeket is drágábban árulják. Így csökken az a fogyasztói réteg, aki hajlandó megvenni a termékeiket, tehát kevesebb eladással és kevesebb profittal számolhatnak. Mivel így a vállalat tőke hiányában nem tud növekedni, a kezdeti probléma nem oldódik meg, és folytatódik az ördögi kör.

ba-cikk_infografika_3.png

Grafika: Báthori Adrienn

Emellett a kis márkákra általában nehezebb rátalálni, és nincs egy olyan összesítő felület, ahol a környezettudatos divatcégek nagy része jelen van. “Hazánkban a WAMP Design Market  kínál a feltérképezésben segítséget, vagy például segítséget jelenthet az ajánlás blogokon, például a Holy Duck blogon”  – mondja a szerző. Új fenntartható márkák felfedezésében hasznosak lehetnek például a közösségi média-felületek személyre szabott ajánlásai is.

A magyar fenntartható cégek problémáinak megoldása Klári szerint a fogyasztói tudatosság növekedésében rejlik, illetve a célzott állami támogatások, fejlesztési programok is sokat segíthetnek a kis cégeken.

Fogyasztói szemléletváltás

Ha jobban átgondoljuk, hogy mire van szükségünk, utánajárunk az opcióknak, és kevesebb, de jó minőségű, tartós ruhát veszünk, ezzel akár kisebb, helyi vállalkozásokat támogatva nagy változáshoz járulhatunk hozzá. Számos weboldal ajánl segítséget a szemléletváltás elősegítésére a tudatosabb vásárláshoz.

Gazdaságos megoldás lehet még  használt ruhák vásárlása, illetve a részvétel gardróbvásárokon. Ám itt is fontos figyelni, hogy tudatos döntés legyen egy-egy darab megvétele, ne csak az alacsony ár miatt vásároljunk. A kutatás alapján Magyarországon a megosztáson alapuló üzleti modellek (sharing economy) fogadtatása különösen pozitív, ezt támasztja alá például a telekocsi és a gardróbvásárok népszerűsége is. Nemcsak költséghatékony megoldásokról van szó, hanem bizonyos tekintetben egy jó programról is.

“A fogyasztók oktatására is hangsúlyt kell helyezni” – emeli ki a hallgató a kutatás kapcsán. 

“Ez megvalósulhat rendezvényeken vagy workshopokon is. Emellett fontos, hogy a fenntarthatóság értékét már  kiskorukban elsajátítsák a gyerekek az iskolában.”

A felnőtt vásárlókat pedig a márkák segíthetik a honlapjukon elhelyezett információkkal, ami a fogyasztói edukáció szerves része.

A beszélgetés alapján a márkáknak azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy szép, divatos, minőségi ruhákat árulnak, így jobban el tudják érni a fogyasztókat. Sok kisebb, designer márka számára ez az elsődleges fókusz, a fenntarthatóságot pedig szinte természetesnek veszik. A vásárlók szemében is bónusz, ha az új ruhájuk nemcsak szép, de etikusan előállított termék is.

img_2457_2.jpg

A bizalom megteremtése

Az átláthatóság és a valós adatok elérhetőségének hiánya miatt bizalmi deficit alakulhat ki a fogyasztókban. A kis, fenntartható márkáknak viszont előnyt jelenthet, hogy a kezdetektől fogva transzparens módon kommunikálnak a gyártási folyamatokról, így növelve a hitelességet. Ezt egy divatóriás nem tudja egyik pillanatról a másikra megvalósítani. De például egy hazai márka, a ZSIGMOND DORA menswear oldalán megtalálhatók az információk a gyártási folyamatról.

A bizalom megteremtésének másik eszköze a tanúsítványok elérése, amit vagy a vállalat kaphat meg, vagy az alapanyagot minősíti. Mivel szigorú szabályozásnak kell megfelelni egy tanúsítvány elnyeréséhez, ez is a bizalmat építheti. “A tanúsítványokat, vagy azzal minősített textileket elég költséges beszerezni, és sajnos sok fogyasztó nincsen tisztában a jelentésükkel, ezért is lehet, hogy nem érdemes ezt elsődleges prioritássá tenni egy vállalatnak. Az átláthatóság miatt illetve a hitelességet bizonyítani igenis nagyon fontosak a harmadik fél általi tanúsítványok, csak kis cégek esetében a nagy költség miatt nem biztos ,hogy ebbe éri meg elsődlegesen pénzt befektetni, amíg a fogyasztók ezzel kevéssé vannak tisztában” – mondja Klári. A fogyasztói edukációt illetően fontos, hogy a vevők tudják, mit jelentenek ezek a ‘pecsétek’, így célszerű ezt a honlapon egyértelműen feltüntetni.

Ha mélyebben érdekel a téma, hallgasd meg podcastünket is! Dr. Faludi Julianna kutatóval beszélgettünk a globális divatiparról és a ruháink történetéről.

Támogatások

Az állami támogatások is sokat segíthetnek a cégeknek, hogy elérjék a fogyasztókat, és Klári szerint pozitívum, hogy ma már léteznek programok, megpályázható támogatások a magyar textilipari vállalkozások segítésére.

“A vizsgált márkák túl kicsik ahhoz, hogy a programokból profitálhassanak. A kis cégek támogatásához más hozzáállásra, más jellegű támogatásra van szükség, mert eltérőek a prioritásaik. Fontos, hogy az induló vállalkozásoknak is legyen elérhető támogatás” – mondja a szerző. Így könnyebben és gyorsabban tudnak elindulni a növekedés és a siker útján. “Érdemes lehet akár külön forásokat allokálni és pályázatokat hirdetni a kis, fenntartható divatmárkák támogatására.”

Fenntarthatóság mint gazdasági előnyforrás

“Az alapanyagok olcsó vagy ingyenes beszerzése egy kevésbé egyértelmű, de nagy előny olyan márkáknak, amelyek a kidobásra ítélt, de még jó állapotú anyagok felhasználására építik üzletüket” – mondja Klári.

Amikor bútorgyáraknak vagy egyéb gyártóknak megmarad a felesleges bőr a mintavágás után, ezt általában kidobják. Ám esetenként egy-egy ruhamárka megállapodik velük a felesleges bőr kedvezményes megvételére, amiből aztán teljesen egyedi és utánozhatatlan darabok készülnek.

A vállalkozások, amelyek az alapítástól kezdve környezettudatos módon gyártanak, előnyre tehetnek szert szigorúbb környezetvédelmi szabályozások bevezetésekor, hiszen “náluk nem merülnek fel a termelés átalakításával kapcsolatos átváltási költségek.” Tehát nemcsak a környezet védelme érdekében éri meg fenntarthatóan működni, hanem jelenős gazdasági előnyforrás is lehet ez a hozzáállás egy divatcég számára.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei Tovább
Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

pexels-ibrahim-boran-296492.jpg

Több nagy nyugati márka - például a H&M és a Nike is - Kína célkeresztjébe került, miután az ujgur kényszermunka kapcsán aggodalmukat fejezték ki. Kína erre válaszul bojkottálta a cégeket. A divatipari óriásoknak választaniuk kell a kínai és a nyugati piac érdekei között, de akárhogyan döntenek, az súlyos következményekkel fog járni. A nyugati országok és Kína közötti feszült viszony újabb felvonása következik.

2021. 06. 07. Írta: Elblinger Éva, borítókép: Ibrahim Boran, Pexels

A H&M-et pár óra alatt lényegében “eltüntették” Kínából márciusban: a cég termékei eltűntek a legnagyobb kínai e-kereskedelmi platformokról, a térképes appok semmiféle találatot nem adtak a H&M boltokra, mintha a divatcég nem is létezne - annak ellenére, hogy több mint négyszáz üzlete van Kínában. Ezt a rendkívüli lépést Kína arra reagálva tette, hogy a H&M aggodalmát fejezte ki, amiért állítólag kényszermunkával állítják elő az ujgurok a kínai Hszincsiang tartományból érkező pamutot. Mi vezetett idáig, és milyen gazdasági és geopolitikai feszültségekre világít rá a helyzet?

A konfliktus háttere: Mi történik Hszincsiangban?

Hszincsiang - Kína legnagyobb tartománya - az ország északnyugati részén található. A régió a világ legnagyobb pamut exportőre, a globális pamuttermelés ötödét adja. Több etnikai kisebbség él itt, de a legnagyobb arányban a muszlim vallású ujgurok vannak. Habár Hszincsiang a Kínai Népköztársaság öt autonóm területének egyike, az utóbbi években a kormány egyre jelentősebb mértékben avatkozik be a belügyeibe a régióba bevándorló han kínaiakkal (Kína etnikai többsége) való konfliktusokra hivatkozva. 

Ez milliók brutális elnyomásába és köztéri kamerákkal történő totális megfigyelésébe torkollott - a BBC a napokban számolt be például arról, hogy az ujgurokon tesztelik az egyre kifinomultabb megfigyelési eszközeik egyik új reménységét, az érzelmeket felismerő mesterséges intelligenciát. 

A legnagyobb megdöbbenést azonban azok a jelentések váltották ki, amelyek szerint az ujgur kisebbség nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban - a bentlakók fizikális és mentális kínzásokról, nőket érő csoportos erőszakról számoltak be. 

Tavaly decemberben számos hírforrás és tanulmány (többek között a BBCThe New York Times, Center for Global Policy és már a Közgazdász Online is) tudósított arról, hogy több mint félmillió ujgurt kényszerítenek gyapotszedésre a munkatáborokban. A kínai kormány tagadja az állításokat, a táborokra mint szakképzés és a szegénység enyhítésére irányuló program hivatkozik. Mindeközben a januárban távozó amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo utolsó hivatali munkanapján népirtásnak nevezte az ujgurok helyzetét Kínában, és az USA betiltotta a gyapot importját a régióból. 

kuzzat-altay-unsplash.jpg

Demonstráció 2021. március 3-án Washingtonban. Kép: Kuzzat Altay, Unsplash 

Miért “tüntették el” a H&M-et Kínából?

A hszincsiangi pamuttermelésre a legnagyobb divatcégek támaszkodnak. Azonban ahogyan az utóbbi években a nyugati fogyasztók számára egyre fontosabb egy márka kapcsán a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, úgy a nagy divatcégek nem húnyhatnak szemet afelett, hogy az ellátási láncukban kiemelt szerepe van az etikailag erősen megkérdőjelezhető hszincsiangi pamuttermelésnek. 

Tavaly a H&M az elsők között fejezte ki aggodalmát egy közleményben az országban embertelen munkakörülmények között dolgozó ujgurok kapcsán. Ekkor még nem lett ügy ebből Kínában, csak idén márciusban, miután Nagy-Britannia, Kanada, az EU és az USA is szankciókat vezettek be a kínai hatóságok ellen az ujgurok helyzete miatt. Ezután kezdtek el terjedni képernyőfelvételek a H&M korábbi kijelentéséről a kínai közösségi médiában.

sei-unsplash.jpg

Kép: Sei, Unsplash

„Pletykákat terjeszteni a hszincsiangi pamutról, miközben Kínában is pénzt akarnak keresni?” – ezzel a kérdéssel kommentálta a Kommunista Ifjúsági Liga a Weibo kínai közösségi oldalon megjelent bejegyzésében a H&M tavalyi közleményét. Ez váltotta ki a kínaiak hirtelen haragját a BBC szerint, aminek következményeként a H&M-et eltüntették az internetről, a kínai állami tévé kampányt indított, amelyben a hszincsiangi gyapotot védi és a külföldi márkákat támadja, emellett egy széleskörű bojkottmozgalom indult a nyugati márkák ellen.  

A probléma továbbgyűrűzése

Ráadásul nem csak a H&M járt pórul. Néhány órán belül további olyan jelentős divatipari márkák mint a Nike vagy az Adidas is a kínai bojkott célkeresztjébe kerültek, mivel korábban ők is közölték, hogy aggasztónak tartják a helyzetet Hszincsiangban.

A nyugati vállalatoknak nem csak a kínai fogyasztók bojkottja okoz gondot: influenszerek hagyják ott a márkaneveket. Ez különösen fájdalmas a cégeknek, hiszen Kínában az influenszereknek hatalmas szerepük van a fogyasztói magatartás befolyásolásában, így az értékesítés ösztönzésében is. 

Jól mutatja ezt, amikor például Tao Liang (vagy influenszer nevén Mr. Bags) a Givenchy-vel való együttműködése után a táskákat mindössze tizenkét perc alatt kiárusították, vagy amikor a Qeelinnel közösen készített nyaklánc-karkötő szettje állítólag egy másodperc alatt elfogyott (összesen száz szett készült). Nem véletlenül dolgozott a H&M is Victoria Songgal és a Nike Wang Yiboval közösen - egészen addig, amíg az influenszerek szerződést nem bontottak a cégekkel márciusban.

victoria-song-koreaboo.jpg

Victoria Song, kínai énekesnő és modell a H&M-mel közösen készített kollekció arca volt. Kép: koreaboo.com

A profit vagy az emberi jogok a fontosabbak?

A nagy divatipari cégek bojkottja után márciusban hirtelen több vállalat is - például a VF (Northface, Vans), az Inditex (Zara, Massimo Dutti), a PVH (Calvin Klein, Tommy Hilfiger) - csendben eltüntette a kényszermunka ellen szóló irányelveit a weboldalaikról.

Sőt, több cég egy lépéssel előrébb járva proaktívan kommunikálta a kínai fenyegetés hatására, hogy továbbra is Hszincsiangból fogják venni a pamutot. A japán Muji és Uniqlo divatipari cégek büszkén hirdették, hogy ruháikhoz hszincsiangi pamutot használnak. Minden bizonnyal a kínai szankciókat szerette volna elkerülni a Hugo Boss is egy kis ügyeskedéssel, aminek viszont az lett a vége, hogy önellentmondásba került a német luxusmárka. Miközben a Weibo kínai közösségi oldalon arról tájékoztatta kínai vevőit, hogy „továbbra is vásárolják és támogatják” a Hszincsiangból származó pamutot, a cég honlapjára egy közleményt tettek ki, mely szerint a közvetlen beszállítóiktól még soha nem vásároltak hszincsiangi pamutot.

jules-unsplash.jpg

Kép: Jules D., Unsplash

Mégis miért közli nyilvánosan egy cég a hűségét a hszincsiangi pamut vásárlásához, ha ez morálisan ennyire megkérdőjelezhető? A válasz természetesen a profitban rejlik. A pandémia a nyugati országokhoz képest kevésbé rázta meg a kínai gazdaságot, 2020-ban az egyetlen olyan ország volt, ahol a gazdaság növekedni tudott a globális trendekkel ellentétben. A kínai fogyasztók geopolitikai fegyverré váltak: a Bain & Company decemberi felmérése szerint Kína várhatóan a világ legnagyobbja lesz a luxusipari termékek piacán 2025-re, sőt, előreláthatólag 2028-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasági hatalma az USA-t megelőzve.

A helyzet azonban bőven túlmutat a vállalatok jövedelmezőségének kérdésén. A nyugati márkák erős szorításba kerültek - nem tudnak egyszerre a nyugati országoknak és Kínának is a kedvében járni. A cégek nem maradhatnak semlegesek a kérdésben, választaniuk kell: tartsák meg a kulcsfontosságú kínai piacot, de ezzel tulajdonképpen nyíltan vegyék semmibe a morális kérdéseket vagy szakítsák meg a kapcsolatot Hszincsianggal, ezzel magukra haragítva a kínai fogyasztókat? 

Lehet ebből jól kijönni?

A helyzet nyertesei gazdasági szempontból jelenleg a kínai cégek. Hosszú ideje a nyugati márkák uralták a divatipart Kínában, azonban a termékeik bojkottja előnyt kovácsolt a kínai vállalatoknak. A kínai Anta cipőgyártó cég (amit sokan csak “Kína Nike-jának” hívnak) például az Adidas és Nike bojkottjának köszönhetően tudja kihasználni a hazai fogyasztók vásárlóerejét. A vállalat részvényeinek árfolyama 17%-kal nőtt miután március 24-én a cég bejelentette, hogy továbbra is hszincsiangból fog pamutot vásárolni. Az Anta mellett több mint húsz kínai cég adta ki ugyanezt egy közleményben.

fortune_png.png

Plakát az Anta jinjiangi gyárában, melyen Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a cég által gyártott nemzeti válogatott kabátját viseli az olimpiai sportolókat üdvözölve Zhangjiakouban 2019-ben. Kép: fortune.com

A nyugati óriáscégek ezzel szemben a rövidebbet húzták ebben a helyzetben. Rövid távon semmiképpen nem kifizetődő megszakítani a kínai kapcsolataikat az ellátási láncban, azonban elveszíthetik a nyugati fogyasztóikat azzal, ha a márkájuk neve a 21. század koncentrációs táboraival fonódik össze. A Pew Research Center 2020-as felmérése szerint a nyugati fogyasztók megítélése Kínáról jelentősen romlott az utóbbi években, illetve az ujgur elnyomás is egyre jelentősebb sajtóvisszhangot kap. 

Vajon hosszú távon kifizetődő lehet az etikai szempontok szem előtt tartása a gazdasági érdekekkel szemben? Fog bármelyik márka érdemi lépést tenni akkor is, ha ehhez kénytelenek lesznek a világgazdaság hálózatrendszerében mára megkerülhetetlenné vált kínai kapcsolatok megszakítására? A komplex globális ellátási láncok átalakulásában nemcsak a pandémia, a gazdasági és geopolitikai megfontolások egyre lényegesebbek, hanem azok az emberi jogi, fenntarthatósági kérdések is, amik a következő években nagy változást hozhatnak, ha az óriásvállalatok valóban tesznek lépéseket ennek irányába.

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában Tovább
süti beállítások módosítása