Közgazdász Online


Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Hogyan szerez doktori címet és tanít a Corvinuson egy akadályoztatott hallgató? - Interjú a Fogyatékosság Világnapja alkalmából

Hogyan szerez doktori címet és tanít a Corvinuson egy akadályoztatott hallgató? - Interjú a Fogyatékosság Világnapja alkalmából

o_zs_0231_wecompress_com_1.jpg

Tóth Miklós Bálint a Corvinus végzős doktorandusz hallgatója, akivel érdekes hallgatói életútjáról a december 3-ai  Fogyatékosság Világnapja alkalmából a Hallgatói Támogatás Esélyegyenlőségi csapata készített interjút.

2021.12.03.Írták: Tóth Miklós Bálint, Kardos Dorottya és Rózsa Melinda, Corvinus Hallgatói Támogatás. Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Milyen speciális képzési igénnyel tanult az egyetemen?  

kep1.jpegAz egyetemi követelményeket szerencsére ugyanúgy sikerült teljesítenem, mint más hallgatóknak, inkább annak formájában voltak különbségek. Ez mindenekelőtt azt jelentette, hogy az írásbeli vizsgák helyett szóban adtam számot a tudásomról. Az oktatók szinte kivétel nélkül rugalmasan és kompromisszumkészen álltak ehhez a helyzethez, így minden esetben találtunk megoldást a felmerülő kérdésekre.

Az órai jegyzetelésben egyetemista társaimtól kaptam sok segítséget. Volt, aki laptopon jegyzetelt, és az óra után továbbította nekem a dokumentumot, és volt, aki beszkennelte nekem a füzetét.

A képen Tóth Miklós Bálint.

Miért a Corvinust választotta?

Két szempont játszott fontos szerepet. Egyrészt döntő volt, hogy az engem érdeklő társadalomtudományi területen kiemelkedően színvonalas a Corvinuson zajló oktatás. Másrészt elektromos kerekesszékkel közlekedő egyénként számomra kulcsfontosságú volt az egyetem akadálymentessége is.  

Tóth Miklós Bálint a Corvinuson, Politológia alap- és mesterszakon végezte el egyetemi tanulmányait. 2017-ben ugyanott nyert felvételt a Politikatudományi Doktori Iskolába. Ez év november 12-én védte meg „Politikaelmélet és szépirodalom határvidékén. Három esettanulmány” című doktori értekezését.

Szakmai érdeklődése középpontjában a szépirodalom és a politikaelmélet kapcsolata áll, emellett foglalkozott konzervatív politikai gondolkodással és a fogyatékosság politikaelméleti vonatkozásaival is. Írásai – többek közt – a Politikatudományi Szemlében, a Kommentárban, a 2000 folyóiratban és a The European Conservative-ban jelentek meg.

A kormányzás és szakpolitikák kurzus előadójaként részt vett a Corvinus Egyetem Politikatudomány mesterszakos hallgatóinak oktatásában, és ezzel párhuzamosan tartott vendégoktatóként előadásokat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. 2021 tavaszától a Mathias Corvinus Collegium kutatója. 

Milyen kihívásokkal, nehézségekkel találkozik vagy találkozott az egyetemi tanulmányai során?  

Szerencsére nem találkoztam megoldhatatlan problémával az egyetemen töltött éveim során. A legnagyobb nehézséget talán az jelentette, amikor az őszi-téli időszakban át kellett menni az egyik épületből a másikba, hiszen ekkor meg kellett kérnem valakit, hogy adja rám a kabátot, illetve hogy kísérjen át engem.  

Milyen sikerei voltak az egyetemi tanulmányai során? Mire büszke?

Leginkább annak örülök, hogy az alap-, a mester- és a doktori képzés során is sikerült megfelelnem a magam és a környezetem által felállított mércének. Ennek részeként eljutottam TDK- és OTDK-konferenciákra, szabadon kutathattam az engem érdeklő témákban, és több kurzus oktatásában is részt vehettem. 

A szakmai eredmények mellett pedig legalább ilyen fontosak az itt létrejött emberi kapcsolatok, hiszen voltaképpen ezek teszik lehetővé, hogy valaki ne csak a kötelességeket lássa az egyetemben, hanem kötődjön is az ott formálódó közösséghez.

Milyen támogatást kapott az egyetemtől? Ezek hogyan segítették a tanulmányai során? 

Szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis oktatóimtól – különösen a témavezetőmtől, Dr. Balázs Zoltántól, továbbá Dr. Lánczi Andrástól és Dr. Gallai Sándortól – és hallgatótársaimtól egyaránt sok segítséget kaptam az egyetemen töltött kilenc évem során. Sokat számított, hogy az időnként áttekinthetetlenül nagynak tűnő egyetemen belül a Politikatudományi Tanszék egy olyan kis közösséget alkotott, amely a szakmai fejlődés mellett lehetőséget biztosított a szoros emberi kapcsolatok kialakítására is.

Mik a jövőbeli tervei? Mivel szeretne foglalkozni a doktori után? 

Tavasztól a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának munkatársa vagyok, ennek megfelelően a jövőmet elsősorban oktatóként-kutatóként képzelem el. Szeretnék továbbra is foglalkozni a doktori disszertációm témájával, a politika és az irodalom kapcsolatával. Emellett a szakpolitikai elemzés, valamint a politika és a fogyatékosság összefüggései is érdekelnek.

Idén új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. Farkas Jácint beszélgetett velünk  arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz.

Hogyan szerez doktori címet és tanít a Corvinuson egy akadályoztatott hallgató? - Interjú a Fogyatékosság Világnapja alkalmából Tovább
Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

thisisengineering-raeng-gzdrm7syq0g-unsplash.jpg

Újra szorongó általános iskolásnak érzed magad egy matekvizsga vagy feladat előtt? Farkas-Kis Máté, a Corvinus Egyetem doktorandusza a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Szerinte mindenki lehet matematikus, ha le tudja győzni a matektanulással kapcsolatos félelmeit, és képes feldolgozni megalázó emlékeit.

2021.06.02. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Unsplash

A családomban szinte mindenki mérnök, de én sosem éreztem magam igazi matekos agynak. Farkas-Kis Máté szerint rosszul gondolkodtam magamról. “A felvetés, hogy létezik matekos agy, téves. Ha távolabb lépünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gondolkodási folyamataink nem választhatóak ketté, klasszikusan humán és reál irányra. Mindkettő irány mögött ugyanazok a mechanizmusok, motívumok, szimbólumok bújnak meg.” A matekkal kapcsolatos bizonytalanság és sikertelenség oka nem egy veleszületett képesség vagy kompetencia hiánya, hanem a matektól való félelem miatt alakul ki, ami korábbi iskolai tapasztalatainkra vezethető vissza.

Mi a matematikai szorongás, és hogyan demotivál? Hogyan befolyásolják a döntéseinket a matematikatanulással kapcsolatos élményeink? Farkas-Kis Máté többek között erről is beszél a Messzelátó podcast legújabb adásában, melyben jövőbe mutató témákat szakértőkkel járunk körbe. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

farkas-kis-andras-mate_jpg_1.pngKép: Farkas-Kis Máté

Máté szerint “el lehet érni, hogy ne utáljuk meg a matekot”. Számos gyerekkori motiváló és pozitív élmény miatt, ahogy ő fogalmaz: “összeállt bennem a matematika”, és ezt másokkal is meg szeretné osztani. Általában a kapcsolatunk a tantárggyal akkor romlik el, amikor megtörténik az elszakadás a matematikától. Gyerekként még szeretjük a számokat, óvodás korunktól kezdve a számolás jelen van a gondolkodásunkban. A lejtmenet Máté szerint akkor kezdődik, amikor bekerülünk az oktatási rendszerbe. Fontos tudatosítani azokat a pontokat, amikor elkezdtünk eltávolodni a matektól, és feldolgozni ezeket a sokszor megalázó iskolai emlékeket. Azonban ez viszonylag ritkán tud megtörténni, és a viszonyunk a matekkal csak egyre rosszabb lesz.

Egy olyan oktatási rendszerben vagyunk benne, amiben a hibákat büntetik, és a nemtudást árazzák be, ebben nem lehet tere a sikeres matematikatanulásnak, ami azzal a kijelentéssel kezdődik: nem értem.

Máté felidézi azt a tanári hozzáállást is, ami sokaknak ismerősen csenghet: “Mindenki mindent ért? Nem? Pedig ez triviális!”. Mi lehet a megoldás arra, hogy felismerjük, senki nem hülye a matekhoz? Máté szerint fontos az, hogy átalakítsuk a módszertant, és egy olyan közeget hozzunk létre, ami inspirálja és bátorítja a tanulókat. Saját oktatói tapasztalatai azt mutatják, hogy amint valaki felismeri, hogy meg tudja érteni matekot, és nem kell félni a számoktól, onnantól kezdve változások indulhatnak el az önértékelésében, amely kihat a személyiségére és a viselkedésére is.

Máté kezdetben hobbiból segített azoknak, akik elakadtak a matematikatanulás során, aztán magasabb szintre emelte ezt az érdeklődését, és alkalmazott matematikussá vált. Egyetem alatt TDK-zott is matematikai pedagógiából, hiszen a téma folyamatosan foglalkoztatta. A versenyszférában indította el a karrierjét, és vezetői pozíciót ért el a nagyvállalati közegben, amit 2018-ban mégis otthagyott. Addigi titkos vágyát követte, és elkezdte az egyetemi oktatást és a doktori képzést, amiben a matematikai gondolkodás és a döntési folyamataink összefüggéseit kutatja. Az a felismerés vezette el a doktorihoz, “hogy vezetőként az is feladatunk, hogy edukáljuk a kollégákat, hasonlóan mint az oktató az egyetemi hallgatókat”.

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash_1.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Doktori kutatásában azt vizsgálja, hogy a sikeres problémamegoldásra hogyan hat a matematikai képzettségünk, döntési helyzetekben milyen matematikai eljárásokat használunk tudatosan és tudat alatt, valamint hogyan hat ránk az, ha sikereket élünk meg a matektanulásban. A matematikai gondolkodás a tanórákon túl is folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, a gondolkodási folyamatainkban és a döntéseinkben - főleg a 21. században. “A minket érő rengeteg információ között még nagyobb szerepe van annak, hogyan gondolkodunk.” Máté szerint fontos, hogy képesek legyünk átlátni a lényeget és szelektálni az információkat.

Az ember gyakran kerül olyan szituációba, hogy nem is veszi észre, hogy matematikát használ. Például amikor kosárra dobsz, egy másodfokú egyenletet kell megoldanod a fejedben ahhoz, hogy tényleg bemenjen a labda.

A matematikai gondolkodás abban is segít, hogy tudjuk valamit kezdeni azzal a sok lexikális tudással, amit megkapunk az egyetemen. “A matematika az a terület, ahol a leginkább azt fejlesztjük, hogyan tudunk absztraktan gondolkodni, következtetéseket levonni, strukturálni az információkat, és akár előrejelzéseket tenni a jövőre nézve” - mondja Máté.

Tudj meg többet a matek, a gondolkodás és a mindennapi vagy az üzleti döntések összefüggéseiről ebből a cikkből!

Máté a doktori kutatásában jelenleg egy kérdőíves vizsgálatot végez, aminek a Se vele, se nélküle címet adta, és várja a kitöltéseket. Ez a cím is arra utal, hogy nem tudjuk elkerülni a matekot, annak ellenére, hogy sokan ódzkodunk tőle, és feltesszük a kérdést, hogy miért kell ezt még egy társadalomtudományi szakon is tanulnunk. “A matek nem arról szól, hogy tudom-e a Pitagorasz-tételt, hanem hogy megértsem az összefüggéseit, és ezt a tudást használva újabb és újabb kapcsolatokat ismerjek fel a világban” - mondja Máté. A matematikai problémamegoldás során különböző módokon tornáztatjuk az idegsejtjeinket, ami egyre változatosabb kombinációs lehetőségeket tesz lehetővé, és segít a döntéshozatalban.

Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Milyen lehetőségeket nyújt Máténak a Corvinus és a kooperatív doktori program? Tudj meg többet a Messzelátó podcastből!

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni Tovább
Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

b_b_19_1.jpg

Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK dolgozatírásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy egyértelműen megéri TDK-zni és valamilyen szakmai, tudományos tevékenységet folytatni az egyetemi tanulmányok mellett. Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban 4 TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Egy sikeres páros története következik.

2021.02.17. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A páros sikertörténete akkor indult, amikor Áron, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi docense még alapszakon megkereste Zalánt, hogy szeretne-e demonstrátorként dolgozni a tanszéken. Erre a kérdésre természetesen igennel válaszolt, és innen indult az a közös munka, amely mára beérni látszik, és melynek eredményességét az elnyert TDK Best Paper díj is bizonyítja.

torok_aron_1.jpg“Mint szinte mindenki az egyetemen, mi is árgus szemekkel figyeljük a hallgatóinkat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szűrőnk, amin Zalán nagyon hamar fennakadt. Az óráinkon könnyen észre lehet venni, ha valaki kimagaslóan teljesít. A beadandók minősége, a ZH-kon elért eredmények és a hallgatók hozzáállása mind indikátorként szolgálnak számunkra. Számtalan ilyen hallgató van, akikben van potenciál, és őket meg is keressük különböző lehetőségekkel. Egy TDK dolgozatot megírni természetesen rengeteg munka, ezért cserébe nem garantáltan, de nagy valószínűséggel a szakdolgozatára ötöst kap a hallgató. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az órákon vagy már a TDK során kezdenek el foglalkozni a témával a hallgatók” - mutatja be Áron azt a rendszert, melynek segítségével Zalán is a látókörükbe került.

Ahogy Áron is említi, egy TDK dolgozat megírása nagy munkával jár, és kitartás is kell hozzá. Zalán minden akadályt sikeresen átugrott, melyben nagy szerepet játszott az a segítség és támogatás is, amit a konzulensétől, Árontól kapott. Ez azonban önmagában még nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a továbbtanulásról.

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. Igazából fokozatosan győztem meg magamat a továbbtanulásról. Az alapszak után Vállalkozásfejlesztés mesterszakra mentem tovább. Az Agrobiznisz Tanszék szintén a Vállakozásfejlesztési Intézet alá tartozik, így házon belül tudtam maradni, és folytatódhatott a közös munka. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát. “ 

A továbbtanulás melletti érv volt az is, hogy a versenyeknek és a tudományos munkának köszönhetően nagyon jó ösztöndíjakat kaptam, melyek már versenyképesek voltak a piaci fizetésekkel is.

- mesél Zalán arról, hogy mi motiválta a továbbtanulásban a versenyszféra ellenében.  

maro_zalan_1.jpgZalán két legújabb TDK dolgozatát is bemutatta. Az egyik kifejezetten érdekes helyzetben készült. A magyarországi pálinkafőzés és a főzdék helyzetről szóló dolgozatot kiegészíti az Áron által 10 évvel korábban, hasonló témában írt munka is. A két dolgozat kiváló keretbe foglalja a magyar pálinkaágazat akkori és jelenlegi helyzetét, az elmúlt évtized változásait, valamint a múltban és a jelenben rendelkezésre álló lehetőségeket. Zalán kiemelkedő munkát állított össze a témában. Részletes irodalmi áttekintés után alaposan és precízen elemzi a komplex iparágat és a főzdék jövedelmezőségét, valamint az azokat befolyásoló szempontokat. A dolgozat kimagasló tartalmát elismerve Zalán elnyerte a TDK Best Papers díjat is a bírálóbizottságtól.  

Zalán kiemelte azt is, hogy mindkét dolgozatnál nagyon nagy segítséget jelentett a tanszék támogatása. 

Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni. Emellett Áron nemzetközi tapasztalatait is felhasználtuk.

“Amikor Ausztráliában, Canberrában voltam egy kutatói ösztöndíjjal 2018-ban, számtalan új dolgot tanultam a kinti kollégáktól. Például a szakirodalmi áttekintéssel és a forrásanyag feldolgozásával kapcsolatban a kint már bevett technikák és metódusok itthon még újdonságnak számítottak. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a kint megszerzett tudást és tapasztalatot itthon is tudtam hasznosítani, és egyből át tudtam adni Zalánnak. Az egyik legjobb példa a Covidence nevű program, mely itthon még ismeretlen, azonban ennek a segítségével közösen tudunk cikkeket átnézni és szisztematikusan feldolgozni. Ez kifejezetten hasznos volt, amikor akár ezres nagyságrendben kellett forrásokat feldolgoznunk” - meséli Áron a külföldi tapasztalatairól.  

Zalán másik kiemelkedő dolgozata a kínai Új Selyemút kezdeményezésről szól. Az elméleti áttekintés és a módszertani ismertetés után részletesen elemzi a koncepció előzményeit és az Új Selyemút aktuális terveit. Az ókori Selyemút már 2100 évvel ezelőtt létezett, és ugyan erősen változó mértékben, de állandó összeköttetést biztosított Európa és Ázsia között, hiszen sok évszázadon keresztül elősegítette az áruk, a kultúra, a művészet, a történelem és a vallás áramlását Kína és a Nyugat között. Az Új Selyemút célja, hogy megerősítse a kapcsolatot Európa és Ázsia között, főként a vasútvonalakra és a történelmi Selyemútra alapozva. 

A koncepció és a várható hatások mellett a dolgozatban szó esik a magyar exportlehetőségekről is. Érdekes, hogy a mezőgazdasági termékek mellet a gyógyszeripari termékek is a legversenyképesebb magyar exportcikkek listáján szerepelnek. Valamint egyes országok tekintetében kiemelkedő egy-egy vállalat tevékenysége, mint például a Törökországba irányuló magyar szarvasmarhaexport, melynek nagyrésze egy vállalathoz köthető.  

Zalán Dolgozatait itt és itt olvashatod el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története  Tovább
A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

magicm1.jpg

Hogyan lehet egy film különböző jelenetein keresztül bemutatni és egymással összekapcsolni kutatási területeket? A Corvinus gazdasági témákkal foglalkozó doktoranduszai miért pont a Magic Mike-ot választották? Beszámolunk a 2021-es Kutatási Hét egyik legszínesebb és legpörgősebb előadásáról.

2021.01.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: mubi.com

Öt fiatal kutató, öt teljesen különböző terület és egy film, ami közvetlenül egyikük kutatási témájához sem kapcsolódik. “A kreativitást nagyon elősegíti, ha szűk keretek közé van szorítva” – fogalmazta meg előadásuk kialakításának folyamatát Szentesi Péter. A Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD-hallgatói közül Gyurákovics Bernadett szervezeti agilitással, Merkl Márta food designnal, Tóth Rita szervezeti játékkal, Farkas-Kis Máté a matematikai gondolkodás területével, Szentesi Péter pedig döntéselmélettel és viselkedéstudománnyal foglalkozik.

v_zs_0031_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A fiatal kutatók egy kurzuson találkoztak, ahol elkezdtek egy új tudománykommunikációs módszert kidolgozni: egy film kiválasztott jelenetein keresztül mutatják be kutatási területeiket, melyek így egymáshoz és a közönséghez is hatékonyan kapcsolódnak. A férfi sztripperek világa meglepő módon megfelelt ennek a célnak.

Amint a film előzeteséből is látszik, Mike-ot és a másik főszereplőt, a fiatal Adamot fogva tarja a sztripperkedés, hiszen így tudnak pénzt keresni. Adam nővére, Brooke azonban nem tud azonosulni az életmódjukkal, amiben nemcsak éjszakázások, fellépések magánbulikon, hanem a drogok és a szexualitás is központi szerepet játszanak. Mike hiába próbálja kivívni a lány barátságát... vagy talán a szerelmét?

Magic Mike az egyik jelenetben ezt mondja Brooke-nak, hogy meggyőzze őt: “Nem vagyok azonos a munkámmal”. Tóth Rita kutató számára ez a mondat egy klasszikus elmélet megjelenését jelentette.

Az egész életünk a színházhoz hasonlítható, ez magyarázza azt, hogy miért viselkedünk minden helyzetben másképp

– magyarázta Goffman elméletéből kiindulva a kutató. Az egymásnak sokszor ellentmondó szerepek, amiket a társadalmi életben játszunk, mind mi vagyunk. Magic Mike élete más területein sem léphet teljesen ki a sztripper világból, bármennyire is szeretne önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni.

Azonban nemcsak a szerepeink, hanem azok az elképzeléseink is folyamatosan ütköznek egymással, hogy mások milyennek látnak minket, hogy milyenné szeretnénk válni, és hogy mit szeretnénk láttatni magunkból. Bármennyire meglepő, de ez a pszichológiai témakör kapcsolódik a matematikához is. Farkas-Kis Máté szerint “a matematikai tanulmányokban kevesen tudják megélni az önmegbecsülést”, hamar besorolódunk a jó és a rossz matekos kategóriájába, amiből később sem tudunk igazán kilépni. A kutató így fogalmazta meg a folyamatot:

A felnőttek belehipnotizálják a gyerekeket ezekbe a szerepekbe.

A matematikai gondolkodásról és a középiskolai matekoktatás buktatóiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.

Egy sztripper identitástérképén azonban valószínűleg nem a rossz matekos szerep a legmeghatározóbb. Szentesi Péter viselkedéskutató a film és a szubkultúráról készült kutatások alapján egy röpke költség-haszon elemzés alapján megfogalmazta, hogy a munkájukból adódó tárgyiasítás és a társadalmi stigmák nehezítik a magánéletüket és a tartós párkapcsolatok kialakítását.

Általános megrökönyödés él velük szemben, a társadalom bizonyos rétegei lenézik őket

– fogalmazta meg a sztripperlét költségeit, amelyek Mike és társai életében is megjelennek.

priscilla-du-preez-k8xygbw4ahg-unsplash.jpg

Kép: Priscilla Du Preez, Unsplash

A főszereplő táncosok kapcsolatainak minőségéről sokat elárulnak az étkezéseik is, amiket a filmben láthatunk és említenek, hiszen a közös étkezéseknek fontos szerepük van egy párkapcsolat kialakulásában és fenntartásában. David, Brooke elegáns ismerősével ellentétben nem bort, hanem a nővére megmaradt sörét issza meg az egyik jelenetben. A food designnal foglalkozó Merkl Márta kiemelte, hogy érdemes megfigyelni, hogyan kommunikálunk az étellel, mit árul el rólunk, és milyen üzenetei vannak. Az étkezés jelzi a hozzáállásunkat a kapcsolathoz, hogy érdekel-e minket mélyebben a megismerés, a másik személy. A meghagyott sör és David elutasító viselkedése a jelenetben együttesen mutatják, hogy egyáltalán nem érdekli őt a személy, akivel találkoztak. A közös kávézás vagy reggelizés ezzel ellentétben akár személyesen, akár a képernyő előtt közös elmélyülést jelent – azt jelzi, hogy a randi célja megismerni a másikat. Ez a gondolatmenet matematikára és a tanulásra is vonatkozik:

Ha a minőség fontos lesz nekem valamiben, érteni szeretném és nem csak letudni a dolgokat

– fogalmazta meg Farkas-Kis Máté.

Ez a tudatosság az egyetemi tanulmányokban és a szervezeti működésekben is fontos. Gyurákovics Bernadett szerint

Az egész Magic Mike univerzumot felfoghatjuk egy agile worldnek.

Vagyis az agilis szervezetek működése is tetten érhető a filmben, hiszen ez az alternatív szervezeti forma tribe-okra, szubkultúrákra épít, akárcsak a hierarchia nélkül egymáshoz kapcsolódó sztriptízklubok. Ez a világ tele van játékosítással, a klubok működésének “lényege, hogy a felhasználónak ne kelljen elgondolkodnia azon, hogy mi a következő lépés”, vagyis az élmény által azonnal bevonódjanak. Szentesi Péter viselkedéskutató szerint így a villogó nyíl technikája is megjelenik a filmben.

“Még tapasztaljuk, hogy hogyan alakíthatjuk ki ezt a diskurzusfajtát” – mondta Gyurákovics Bernadett, de az előadásuk pörgős, változatos és innovatív élményt jelentett a résztvevők számára. 

Ha kíváncsi vagy a Corvinus Egyetemen zajló Kutatási Hét többi előadására is, kövesd figyelemmel Facebook-oldalunkat!

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit Tovább
“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

pexels-pixabay-220301.jpg

Értelem és érzelem kéz a kézben járnak, együtt teszik lehetővé a racionális döntéshozatalt. Na de hogyan kötődnek a matematikához és miért meghatározó egy életen keresztül az, hogy az iskolában hogyan tanították nekünk a matekot? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetének keretében erre is választ kaptunk.

2021.01.15. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngKép: Farkas-Kis Máté

Logika, ésszerűség, szabályrendszer, okos tanár, szigorúság, nehézség, kudarc, fantázianélküliség -  a matematikáról alkotott képünk, élményünk és a hozzá társított érzéseink széles spektrumon mozognak, többségük középiskolás gyökerekkel rendelkezik. Az életünkben megjelenő matematika kapcsán csak keveseknek jut eszébe, hogy a hétköznapi helyzetek és a vállalati környezet nem létezhetne számok nélkül, ezek adnak mértéket az életünknek. Farkas-Kis Máté előadása éppen erről szólt: a Corvinus Egyetem kutatója a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és életünkre gyakorolt hatását vizsgálja.

A mai modern társadalomban számok vonatkozásában beszélgetünk, mindenhol számok reprezentálják a kapcsolatot a tények és az objektumok között. Ám ez nem volt mindig így. Hosszú évezredeken keresztül a természetben élt az ember, ahol nem volt szüksége számolásra, hiszen döntései egyszerűek voltak: a túlélésre koncentrálódtak. Azonban a helyhez kötött életmód megjelenése teljesen új típusú életvitelre és hosszútávú gondolkodásra, más döntési helyzetekbe késztette az embereket. Mondhatjuk, hogy a számokat a letelepedéssel együtt járó gyakorlati helyzetek, döntési, problémamegoldási és ellenőrzési feladatok hívták életre. Ekkor alakult ki az öncélú gondolkodás is, amely a matematika szétválását hozta: a javak számontartása, leltározása, tervezése mellett elindult egy önmagáért való gondolkodás is a számokról, a világ összefüggéseiről, amellyel létrejött az elméleti matematika.

Ezen a ponton megcáfolhatjuk a matematika és a fantázianélküliség kapcsolatát, hiszen olyan, a természetben nem megfigyelhető dolgok alakultak ki, mint például a másodfokú függvény vagy a derivált. Miért tekintik mégis sokan képzelőerőtől mentesnek ezt a területet? Mert megfigyelhető, hogy ezek az absztrakciók mégsem függetlenek a valóságtól: a matematika megadja az egész világ komplex leírását. Általa fedezhettünk fel például bolygókat is: nem láttuk őket, nem tudtuk, hogy léteznek, csak egy matematikai modell mutatta meg, hogy kell lennie ott valaminek.

Az ember törekszik arra, hogy az életében rend legyen, ezért próbál matematikai leírást adni mindennek, létrehozva ezáltal a rendezett halmazok világrendjét. A valós számok halmazának elemei, amelyekkel dolgozunk, reflexívek (a ≤ a), antiszimmetrikusak (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a=b) és tranzitívek (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a ≤ c). Ez a szemlélet áthatja a teljes emberi gondolkodásmódot, így ez alapján építette fel a döntéselmélet is a racionalitás fogalmát és axiómáit (összehasonlíthatóság, tranzitivitás, dominancia, függetlenség), és erre utalt vissza Farkas-Kis Máté is, amikor a racionális emberről beszélt. Megfogalmazásában

a racionális ember egy döntéshez szükséges összes információ birtokában van, minden alternatívát fel tud mérni annak következményeivel együtt. Fel tudja mérni a saját preferenciáit, és ki tudja választani az optimális cselekvési változatot; a döntéseiben pedig következetes.

mathematics2.jpg

Ha az ember képes valóban racionálisan dönteni, és ezt mindenki meg is teszi, akkor a világ körülöttünk elvileg leírhatóvá válik. Ha egyértelműen meg lehet határozni a preferenciáinkat, akkor determinálhatóvá válik a sorsunk, hiszen mindig ugyanazon elvek mentén döntünk. Ezen a ponton az előadó Stanisław Lem: Solaris című regényéből idézett:

az ember, a látszat ellenére nem alkot magának célokat, beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré.

A valóságban azonban nem létezik olyan helyzet, amikor minden információval rendelkezünk, illetve preferenciáinkat az érzések is befolyásolják.

Az ókori és újkori  bölcsek is egyetértettek abban, hogy az értelem és érzelem nem tud világosan elhatárolódni egymástól, érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Létezik egy érzelmi agyunk, amely a közvetlenül elérhető változókra koncentrál, és a pillanatnyi jó érzésre vagy pánikra reagál. Emellett pedig rendelkezünk egy racionális aggyal is, ez a lehetőségeket a várható hasznosság alapján mérlegeli, ami pedig a matematikaoktatásban ölt testet. Éppen ezért a racionális emberre is hatnak emocionális faktorok, csakhogy ő képes az érzelmeit hatékonyabban szabályozni azáltal, hogy gondolkodik róluk. A 20. században a korábbiaktól merőben eltérő gondolkodás jelent meg, amely már az önismeretre, az érzelmek mélyebb megértésére fókuszált. Ebben kiemelt szerepet kap, hogy egy adott feladat és tevékenység (mit?) mellett a gyakorlati megvalósulás és alkalmazási lehetőség (hogyan?) után is érdeklődjünk, de ami a legfontosabb: értsük a cselekvés motivációját (miért?).

pexels-pixabay-2097.jpg

A racionális gondolkodásért felelős agyi prefrontális kéreg a kamaszkor végére fejlődik ki, tehát éppen a középiskolai oktatás végére. Mondhatni az egész életünk racionalitásának alapjait az iskolapadban rakjuk le. Ez a kor matematikai kudarcok („Nem érted? Pedig ez triviális. A gyengébbek kedvéért akkor elmagyarázom újra…”) nélkül is eléggé kritikus a fiatalok számára, de ahogy Farkas-Kis Máté egyik korábbi kutatásából kiderült, ezek a kudarcok a Maslow-piramis tetejét, az önbecsülést rombolják le, aminek következményei a felnőttkori döntések során végig megfigyelhetők. Mivel a matematikát összekötöttük a racionalitással, így aki „nem ért a matekhoz”, az nem érthet a racionális gondolkodáshoz, nem tud tisztán strukturálni, sem ésszerűen gondolkodni. A matektanulás azonban nem függ fizikai adottságoktól, fejleszthető képesség, csupán egyénenként változhat a megfelelő tanulási módszertan. Ebből kifolyólag igazából a matematika tanárral való kapcsolat határozza meg azt, hogy mit és hogyan fogunk érezni, csinálni és gondolni adott témakörről, adott szerepben.

A jelen feladata annak megválaszolása, hogyan tudjuk úgy átformálni a racionális gondolkodást és döntéseket, valamint a viszonyunkat a számokkal, hogy egy másfajta, jobb jövőt tudjunk építeni. A mai értetlenség oka, hogy míg a gyermeki létnek alapvető része a kíváncsiság, a miért kérdés folytonos emlegetése, az okok kutatása, a szülői és tanári válaszok és viselkedés miatt a középiskola idejére ez teljesen eltűnik. A miért-hogyan-mit kérdéskörből már csak az utolsó, a cselekvés tárgya fog számítani: beleneveljük a társadalomba a kérdés nélküli feladatvégrehajtást. Kényelmetlennek érezzük a matematikával kapcsolatos kérdéseinket, mert azok feltevésével mások szemében irracionálissá válunk. Ettől való félelmünkben különböző szerepeket veszünk fel, amelyek determinálják, hogy a jövőben se legyünk képesek racionális döntéseket hozni, megfelelően mérlegelni, és ily módon bizonyos helyzetekben értetlenül álljunk.

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben Tovább
süti beállítások módosítása